a szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan
DESCRIPTION
A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan. Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20. Miről lesz szó?. Miért szükséges a „megújítás”? Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) Magyarországi tünetek - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A szakszervezetek megújításának kísérletei,
szervezési, toborzási módszertan
Neumann László
SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.
Miről lesz szó?
• Miért szükséges a „megújítás”?• Megújítási („revitalisation”) modellek
(USA, EU országok)• Magyarországi tünetek• Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi
jelenlétéről, tagszervezésről• Korábbi magyarországi megújítási kísérletek • Toborzási módszertan – ITF kézikönyv• Szervezési tapasztalatok megbeszélése
Miért szükséges az „újjáélesztés”?
– Tagság nagysága, összetétele
– Akcióképesség, sztrájkok– Politikai beágyazottság,
állami beavatkozás– Intézményi háttér (jog,
szociális párbeszéd, stb.)– Társadalmi támoga-
tottság, „public image” – Szolidaritás mint érték– Anyagi bázis, sztrájkalap– Szolgáltatások– Belső szervezet
hatékonysága
Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő?
Taglétszám – a csökkenő szak-szervezeti befolyás egyik összetevője
Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok
(állandó, ideiglenes) szerint
A taglétszám csökkenésének okai
• Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség
• Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka
• Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése
• Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek
• Szerény érdekvédelemi eredmények• Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya• A poszt-szocialista átalakulás nehézségei
– Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés)– Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája
Szakszervezeti válságtünetek
• Folytonos csökkenés következményei– Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya– Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken
(közszférában és közszolgáltatásokban) – Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-
ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző
– Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség
– Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten.
– Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!
USA, EU: „union revitalisation” modellek
• Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly)
• Klasszikus nyugati megoldások:– Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell)– Szervezkedő, aktivista (USA, UK) – Új célközönség keresése (EU)– Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel– Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok– Új struktúra, szervezeti megújulás
• Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás– Funkcionális újítások:
• „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához
Szolgáltató szakszervezeti modell
• Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások – Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell
• Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan– Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és
más szakmai szolgáltatások– Internetes hozzáférés, marketing
• Svédország: „interface unionism”– Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése– Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet)– Aktivisták bevonása vállalati szinten– Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között
• De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt
• Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)
Szervezkedő, aktivista modell
• Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált – USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989)
1995: jelentős forrásátcsoportosítás– UK: TUC Organising Academy– A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása,
a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása• Országonként eltérő célok és stratégiák:
– Belső (ahol már van szakszervezet)– Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok)– Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok)– Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet – Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív
szervezés, külső támogatók• Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni
Új célcsoportok szervezése
• Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka– Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás
útjainak segítése”) • Munkanélküliek (Ghent, Írország)• Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok• Kis és közepes vállalatok munkavállalói• Önfoglalkoztatók
– Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport)
– Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása
– Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria– Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés
esetleg kisvállalkozói kölcsön
Mozgalmi-közösségi aktivitás• Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz
– Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős
• A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.)
• Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás)– Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása– Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás)– Tagszervezés (itt nem elsődleges cél)– Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös )– Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra
alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege– Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges
ellenszenve– De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől
Mozgalmi, politikai aktivitás
• Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban– USA: feketék mozgalmai – EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata
szakszervezetek)• A szakszervezetek változó politikai orientációja
– Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz)– Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország
példája)• Új törekvések, politikai akciók:
– A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.)
• Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum
Strukturális változások
• Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!)– Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként
méretgazdaságossági okok miatt– EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB– Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC)
• Centralizáció, források központosítása (DGB)• Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek
terjeszkedése új, szervezetlen területekre• Szétválás-kiválás-specializáció
– pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása
• Új független szakszervezetek alakítása
Funkcionális újítások
• „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK)
• Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország)
• Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV)• (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a
szervezésben (Lengyelország)• Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia• „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás
elnyeréséért (pl. tömegközlekedés)• Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése• „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de
nehézségek a használati- és titokjogokkal)
Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép
Forrás:Pedersini, Eurofound
Eurofound: módszerek és országok
Egyéni megközelítés– Nem-szervezett munkahelyek segítése
(D, UK, PL)– Fiatalok, iskolások
• N: kitelepülés nyári munkához
– Migránsok (GR, I, MT)– Kiszervezett munkaválllaók– Szakszervezeti network
• szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F)• laikus képviselők képzése (UK)
– Szolgáltatások• Biztosítások, árkedvezmények,
tanácsadás, lottó (MT, SI, SK)• Internetes és telefonos szolgáltatás
fiataloknak (IE)
– DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak
• D: opt-out, F: profit-sharing
Szervezeti megközelítés– Rétegszervezetek, bizottságok
• Nők, fiatalok, migránsok• Arányos képviselet a vezetésben
– Programok fiataloknak– Külön szervezési programok
(UK), máshol része a szakszervezeti munkának
– Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek)
– Információs kampányok– Nemzetközi együttműködés
• Migránsok (MT-IT)• Szervezéstechnika (US)
Jelentős országok közötti különbségek
• Szervezkedő szakszervezeti modell– Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a
kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött
– Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb
– „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony
• Hagyományos érdekképviseleti modell– Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új
belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma.
– Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját
És Magyarországon?
Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)
Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)
A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről
• Kapcsolt kérdőívek módszere– Vezetői kérdőív (1,5 óra)– Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal)– Szakszervezeti kérdőív (45 perc)– Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc)– Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal)
• Minta: 1,000 telephely – Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra
(3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség)
– Csak a versenyszféra – Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek – Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október
Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I.(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %)
A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyikérdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére
Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%)
Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%)
Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)
4
17
25
39
4
8
26
64
0 10 20 30 40 50 60 70
10-19 fő
20-49 fő
50-249 fő
250 fő felett14
43
22
20
8
58
20
21
0 10 20 30 40 50 60 70
Magyar,többségében
magántulajdonú
Magyar államitulajdonú
Külföldi tulajdonú
Vegyes (magyarés külföldi)
Munkahelyi szervezettség
Szakszervezeti jelenlét
25
20
41
15
17
30
18
13
16
48
8
9
26
26
0 10 20 30 40 50
Mezőgazdaság-bányászat
Feldolgozóipar
Energia-ésvízgazdálkodás
Építőipar
Kereskedelem
Szállítás ésraktározás
Szolgáltatások
Különböző csoportok aránya a
szakszervezeti tagok között
A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!
A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint
9 12 17 19 155
12
29
50
27
8676
55
31
59
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
18-30 éves 31-39 éves 40-49 éves 50 éves vagyidősebb
Együtt
igen, tagja vagyok nem, de korábban voltam nem, soha nem voltam
A szakszervezeti szervezettség változásai Változás az elmúlt két évben
A növekedés okai A csökkenés okai
Szakszervezeti tagszervezés
• a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés
• Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint
• A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól
Magyar szakszervezeti válságtünetek
• Tagtoborzás-szervezés gyenge• Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása,
apparátusok leépítése• Országos és ágazati központok gyengesége
– Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben– Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága– Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre– A helyi alku segítése?
• Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is)
• Helyi-regionális struktúra gyengesége– Kismunkáltatók szervezése?
Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell
• Nincs igazi hagyománya – Még az államszocializmusban sem igazán volt– Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási
alap (pl. villamosenergia-ipar)• Elvetélt kezdeményezések:
– 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány• Létező szolgáltatások
– Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet– Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési
felelősségbiztosítás• A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?• „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál
értékesebb juttatások, mint szervező erő– Szervezés tartóssága?– Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-
kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?
Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell?
• „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????)• Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése
– Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ)• Kampányok főként a 1990-es évek elején
– Suzuki, ÜT választások• Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq)• Zöldmezős beruházások ?
– Új szerveződések külföldi segítése• Nincs hatékony tagszervezési kampány „források
hiányában”• Kis és közepes vállalatok szervezetlenek
– A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?
Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás?
• Konföderációk pártkötődése– Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ– Deklarált semlegesség: Autonómok– Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA
• Politikai szakszervezet ?– Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű?
• De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?)
• Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások)
• Újabb próbálkozások: – LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai
kormánytámogatás. Hatása?
Megújulási kísérletek III. - strukturális változások?
• Vagyonfelélés és költségcsökkentés• Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok,
direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés)• Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése?• Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-
2004)• Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek)• Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca
– LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ
– Konföderációk közötti megosztottság erősödése
Újabb megújulási kísérletek (2010-)?
Hogyan értékeljük?
• VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció)• Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi• Közmédia szakszervezeteinek akciói• Magyar Szolidaritás mozgalom• Közszféra szakszervezetinek demonstrációja• „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) • Az új Mt. hatása a szakszervezetekre
• Más megújulási kísérlet ???