a szerencsi-dombsÁg ÁsvÁnyai
DESCRIPTION
A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNYAI. Ásvány és Kőzettan I. Készítette: Szaszák Adrienn. A Szerencsi- dombság elhelyezkedése. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNYAI
Ásvány és Kőzettan I.
Készítette: Szaszák Adrienn
A Szerencsi- dombság elhelyezkedése
A Tokaji-hegység délnyugati részén elhelyezkedő, attól a Szerencs –patak völgye által elválasztott-200-250 méter átlagmagasságú-területrész, melyet nyugat felől a Hernád határol.
Északi határa Vizsolynál, déli pedig Gesztely és Szerencs vonalában húzható meg.
Öt vonulata van.
A Szerencsi-dombság térképen
Regionális geokémiai kutatásokA térség déli részének főbb hidrotermás
centrumain végzett nyomelemvizsgálatok kimutatták, hogy nincsenek mélyebben lévő polimetallikus ércesedés, kivéve a lebesbényei kvarckitkőfejtő körüli limnikus medencében.
A lelőhelyen az ezüst-, ólom-, és rézkoncentráció is jelentős relatív dúsulást mutat.
A lebesbényei kvarcitkőfejtő kőzeteinek nyomelemzési adatai
Kőzet leírása Hg (ppm)
Ag (ppm)
Au (ppm)
Pb (ppm)
Cu (ppm)
Világosszürke limonkvarcit 1 0.303 0,1 95,35 3,9
Sötétszürke, sávos limonkvarcit
24,9 76,4 0,1 246 87,7
A szerencsi-dombság ásványai -Szulfidok-
Akantit- Lebesbényei régi zsidótemetőnél kvarcit üregében 20-35 µm-es
szemcsék
Antimonit- Zserbik csúcsán egy ponton fehér kvarcitban 1-3 mm
átmérőjű fekete foltok
Pirit- Fekete-hegyen 2-8 cm átmérőjű sötétszürke foltok
A szerencsi- dombság ásványai-Halogenidek-
Jódargirit- Lebesbényei ércindikáció Halványzöld, alunitos
repedéskitöltéseiből 5-15µm-es szemcsék
MgCl-ásvány- Ingvár riolitjának üregeiben 15-20 µm-es, izometrikus
kristályok kis mennyisége miatt nem
meghatározható.
A szerencsi-dombság ásványai-Oxidok és Hidroxidok I.-
Anatáz- Hidrotermás centrumokban Kvarcitok jellegzetes járulékos
ásványa 1-2 mm-es foltokat alkotnak,
bipiramisos kristályaiGoethit- Általánosan elterjedt, szinte az
összes kőzettípusban 1-20 mm-esek is lehetnek
A szerencsi-dombság ásványai-Oxidok és Hidroxidok II.-
Hematit- Általánosan elterjedt Elegyrésze a riolitoknak, hidrotermás centrumok vasas zónáinak általában 1-3 mm-esek
Kvarc(Kalcedon)- Legelterjedtebb ásvány a kőzetalkotó földpátok mellett.
Magnetit- Sulyom-hegy és Süveges-hegyriolitok hólyagüregeiben, 0,2.0,4 mm-
es oktaéderes kristályai
A szerencsi-dombság ásványai-Oxidok és Hidroxidok III.-
Opál- Általánosan elterjedt ásvány, több típusa is megtalálható a domságban.Fajtái: faopál, hialit, jáspopál, nemesopál, tejopál, tűzopál, viaszopál
A szerencsi-dombság ásványai-Karbonátok-
Kalcit(lublinit)- Közép-hegy csúcsán Kovásodott riolittufa
érkitöltéseiben Fehér, lemezes kristályok 1-5
cm
Otavit- Lebesbényei ércindikáció Sötétbarna kvarcit alunittal kitöltött
üregeiben 2-4 µm-es halmazok formájában
A szerencsi- dombság ásványai-Szulfátok-
Alunit- általános elterjedésű, a vulkáni utóműködés kovás fáciesében
vékony táblás kristályokban, de akár 3-5 mm- es kristályok is
Barit- a vulkáni utóműködés kovás fáciesének elterjedt ásványa
1-10 mm-es kristályok jellegzetes csokrokként
Gipsz- Újcsanálos és Alsódobsza között
A szerencsi-dombság ásványai-Foszfátok-
Apatit- Közép-hegyen 1 mm-es, Bázislappal és
prizmalappal határolt oszlopos kristályok
A szerencsi-dombság ásványai-Szilikátok-
Biotit- uralkodó kőzetalkotó ásvány a riolitba és riolittufákban
riolit litofizás üregeiben 1-3mm-es tábláls kristályok
Cirkon- riolitok és riolittufák járulékos ásványa
számos kvarcitban is található 50-60 µm-es prizmás kristályok
Turmalin- Nagy-árok piroklasztikumban töredékek
nyúlt oszlopos kristályok
Felhasznált IrodalomSzakáll Sándor: A Szerencsi-dombság
ásványai (1998)