a szén-monoxid-mérgezés kialakulásának feltételei, a szén...
TRANSCRIPT
A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának
feltételei, a szén-monoxid-érzékelők jellemzői,
a megfelelő termék kiválasztása,
felülvizsgálata és elhelyezése.
Stieber József
Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt.
Előadó: Fazakas Miklós fejlesztési igazgató
MPF-FÉG Kft
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
2.1. A szén-monoxid fizikai és kémiai tulajdonságai,
élettani hatása, a mérgezés tünetei
Vízben rosszul oldódó, színtelen, szagtalan, íztelen,
erősen toxikus gáz
Éghető anyagok tökéletlen égésekor keletkezik
Sűrűsége 1,145 g/l (25°C-on és 1013 hPa-on)
Öngyulladási hőmérséklete 609°C
Robbanási határai: 12,5 tf% (ARH), 75 tf% (FRH)
Hatásai:
- Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és
hallásképesség csökkenése és az elhatározó képesség-
hiánya.
- Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését
csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez,
szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát.
- Tévhitek: a szénmonoxid a helyiség alján koncentrálódik
.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
A szén-monoxid 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér
hemoglobinjához, mint az oxigén
CO koncentráció
(ppm)Hatás
200 2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés,
hányinger
400 1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után
800 3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál
1600 20 perc után ájulás, egy-két óra után halál
3200 5-10 perc után ájulás, 15-20 percen belül halál
6400 1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál
12800 1-3 perc alatt halál
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere
• Gáztüzelés és szilárd tüzelés összehasonlítása a szénmonoxid mérgezés veszélye
szempontjából
• A szénmonoxid mérgezés eltérő kockázata az égési levegőellátás és égéstermék kivezetés
szempontjából különböző osztályba sorolt „A”, „B” és „C” típusú tüzelőberendezések esetén.
• A „B” típusú tüzelőberendezések esetében a balesetek kialakulásához hozzájárul
- a jól záródó, hatásos tömítéssel ellátott nyílászárók elterjedése
- a helyiség légterében nyomáscsökkenést okozó elszívó berendezések
- a gyorsan lehűlő külső szerelt kémények elégtelen induló huzata
- a gyújtóégő nélküli tüzelőberendezések kéményeinek elégtelen induló huzata
- a kémény kitorkollás helyének helytelen megválasztása
- több tüzelőberendezés égéstermék-elvezetésének kedvezőtlen egymásra hatása
(mesterséges-természetes, természetes-természetes kémények
- több tüzelőberendezés égéstermékét vezető szerkezetekben kialakuló
túlnyomás kedvezőtlen hatása a tüzelőberendezések üzemére.
- az égéstermék kiáramlás elleni védelemmel el nem látott régi gázfogyasztó
készülékek jelentős aránya és a visszaáramlás elleni védelem hiánya az európai
szabványoknak megfelelő gázfogyasztó készülékekben.
- Az épület átalakítása a jóváhagyott gáztervhez képest.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere
Alapprobléma: A korszerű épület és a „B” típusú tüzeléstechnika mára, a korszerű
épülettechnológiák (fokozott légzárású nyílászárók, elszívó-berendezések, stb.) elterjedése
következtében egymással összeférhetetlenné váltak. A mérnök olyan technikákat kell
alkalmazzon, amelyek a mai körülmények között biztonságosak. A használókat viszont olyannak
kell elfogadnunk, amilyenek. Például az emberek szagelszívókat szoktak beszerelni a
konyhájukba, akkor is, ha ezt a gázipari szabályzat tiltja. Az emberek megváltoztatására tett
kísérletek eredményességébe vetett hit nem lehet a biztonság záloga. A meglévő épületek nagy
hőigényét, tömegesen csak a meglévő gázhálózat képes kielégíteni. Ezért a meglévő épületek
esetében a megoldás a zárt égésterű tüzelési technológiákra történő átállás. Számos esetben ez
csak a gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati elvezetésével oldható meg. Ezért
hibás az EN 15287-nél lényegesen szigorúbb magyar szabályozás (OTÉK), mert az OTÉK
nagyon sok eseten megakadályozza, hogy a veszélyes nyílt égésterű fűtést, biztonságos zárt
égésterű tüzelőberendezésekkel váltsák ki, amely ráadásul átlagosan 20%-al kisebb
energiafelhasználású is. Minden egyes nyílt-égésterű tüzelés megszüntetésével
eggyel csökken szénmonoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes
lakások száma. A magyar szabályozás hibája, hogy a meglévő épületek esetében
nem az európai szabályozásnak megfelelő mértékben engedi a meglévő állapotnál
biztonságosabb és gazdaságosabb technológiára történő átállást. Ebben az estben
Nem érvényesül az más esetekben általánosan alkalmazott szabály, hogy ha az új
megoldás jobb, mint a meglévő, akkor az akkor is létesíthető, ha nem teljesíti az új
létesítésekre vonatkozó előírásokat. Bár az MBSZ szerint felmentést kell adni, ha a
kérelmező egy európai szabványnak való megfelelőségre hivatkozva kéri a
vonatkozó szabályozás alóli felmentést. Azaz, ha egy homlokzati égéstermék
kivezetési ügyben Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07.
06. 2017.11.07.
2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere
.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06.
Kéményáramkör elzáródása, 3 perc alatt halálos lehet,
minimális égéstermék hígítási tényező, - a
tüzelőberendezés égéstermék csonkján biztosítandó
huzat, 1,5 + 0,7 légfelesleg, a minimális égéstermék
hígítási tényező
2017.11.07.
2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere
.- távoli levegőelszívó veszélyesebb!- a kéményáramkör megfelelőségének gyakorlati
ellenőrzésevalamennyi nyílászáró jól be legyen zárva. max. terhelésegyidejű szilárd és gáztüzelésmásik kémény
- Tévhitek: - ha a fürdőszobai vízmelegítőt kapcsolják be először- megoldás-e a gyakori szellőztetés vagy egy nyitva hagyott
ablak?- páratartalomra nyíló légbevezető.- bezárt fürdőszoba ajtó megvéd a fürdőszobai vízmelegítő
kéményében kialakuló visszaáramlásának kialakulásától, ha egy távoli konyhában szagelszívót használok.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
2. 2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere
Miért egyre gyakoribbak a szénmonoxid mérgezések?
• gyújtóégő nélküli készülékek • külső szerelt kémények • Ablak, ajtó tömítés• levegő elszívók• szilárd és gázüzemű nyílt égésterű gravitációs kéménybe
kötött tüzelőberendezések egyidejű használata. • Ma sokan nem ismerik a biztonságos szilád tüzelés
feltételeit, akik nemrég elkezdek szilárd tüzeléssel fűteni. • A hagyományos épület jól működött, a mai korszerű
épülettechnológiákkal nem egyeztethető össze a hagyományos kéménytechnológia!
• Az emberek megváltoztatásában bízunk.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
2.3 A CO-riasztók alkalmazása a veszélyhelyzetek jelzése
érdekében
Hogyan kerülhetjük el a szén-monoxid-mérgezést?
Ha tehetjük, cseréljük le tüzelőberendezésünket zárt égésterűre.
Nyílt égésterű tüzelőberendezést használjuk a jóváhagyott
gázterv szerint,
Hha nincs beépített égéstermék kiáramlás érzékelő, vagy nagy a
fajlagos légtérterhelés alkalmazzunk igazolt minőségű (NFH)
szénmonoxid riasztókat, beavatkozó szerkezeteket.
Vizsgáltassuk meg kéményünket, és a gyártó ajánlása szerint
tartassuk karban tüzelőberendezésünket, az előírt gyakorisággal !
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése
Hol kötelező a szén-monoxid-riasztók felszerelése?
A 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari
közszolgáltatásról 9.§. szerint:
nyitott égésterű berendezés a közösségi terében vagy a légtér-
összeköttetésben lévő terekben
bölcsőde, óvoda, iskola, vendégéjszaka, idősek otthona és hasonló,
fekvőbeteg, zenés, táncos rendezvények,
a tüzelőberendezés
a riasztó használtba vételi feltétel is
a szén-monoxid riasztók olyan hordozható vagy telepített készülékek,
melyek az MSZ EN 50291-1 szabvány pontjait kielégítve riasztó hang
és fényjelzést adnak a szén-monoxid mérgezés elkerülése érdekében.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
A 12/2014 BM rendelet szén-monoxid-riasztókra
vonatkozó előírásainak ismertetése
2. § A berendezésnek meg kell felelnie az 1.
melléklet szerinti alapvető funkcionális
követelményeknek.
3. § Ha a berendezés az MSZ EN 50291-1
szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid
érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati
módszerek és működési követelmények) foglalt
követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni,
hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti
követelményeknek.
Az 1. melléklet szerinti követelmények az ezen
szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is
teljesíthetőek.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése
2017.11.07.
Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat
és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és
figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat
függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a
hozzá mellékelt magyar nyelvű használati
utasításban meg kell adni.
A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges
meghibásodását és - amennyiben ilyen funkcióval is
ellátták - élettartamának végét egyértelmű,
egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell
mutatnia.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése
2017.11.07.
Az MSZ EN 50291-1 szabványban rögzített riasztási
szintek és időtartamok
CO-koncentráció
(ppm)Riasztás
30 120 percen belül NE riasszon
50 60 percig NE riasszon, 60…90 perc között IGEN
100 10 percig NE riasszon, 10…40 perc között IGEN
300 3 percen belül riasszon!
600 1 percen belül riasszon!
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése
2017.11.07.
Mit ellenőrizhet a 2012. évi XC. törvény szerint a
kéményseprő a szén-monoxid-riasztókkal
kapcsolatban?
A készülék fizikai ellenőrzése (megtalálható-e az
ingatlanban a CO-riasztó, a tüzelőberendezés
közelében, vagy azzal légtér-kapcsolatban?)
Ha van a készüléken a szenzor élettartamára
vonatkozó jelölés, az ellenőrzéskor még határidőn
belüli dátumot tartalmaz-e?
Amennyiben van a készüléken funkció-ellenőrző
gomb, annak megnyomása után hang- és fényjelzés
tapasztalható?
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése
2017.11.07.
.
Gyártók és termékek a bevizsgálások tükrében
Egy független, kalibráló-laboratórium már 2013
augusztusában az akkor még csak EN 50291-1:2001
szabványnak megfelelően vizsgálta meg 11 Gyártó 33 db
termékét.
Vizsgálatuk szomorú megállapítása volt, hogy a készülékek
80%-a nem teljesíti a szabvány előírásait!
2013 szeptemberében a VGF szaklap közzétette 6 oldalas
jelentését 33 db CO-riasztó bevizsgálásáról.
További 3 labor, hasonló vagy rosszabb eredményt mutatott
ki.
A Fogyasztóvédelem nagy szabású vizsgálatba kezdett,
melynek eredményeként létrejött az NFH honlapján
megtekinthető „pozitív lista”, és a „negatív lista”
Mindkét lista folyamatosan bővül.
.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
.
Az MSZ EN 50292:2013 szabvány a CO-riasztók
felszerelésére, elhelyezésére vonatkozik, melynek
számos pontja nem életszerű előírásokat mutat (pl.
a készüléket fürdőszobában ne használja)
A BM OKF irányvonala, hogy a CO riasztók
megfelelő működésén túl a felszerelés/üzembe
helyezés kontroll alá kerüljön és legyen
szabályozva a készülékek időszakos karbantartása,
kalibrálása.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése
Hova helyezzük a szén-monoxid-riasztót?
150 cm magasan helyezzük el, a gázkészüléktől
100…150 cm vízszintes távolságba. Kivétel ez alól a
tüzelőberendezés tápellátását megszakító hálózatos
készülék, ahol a fali táp-csatlakozó aljzat
elhelyezkedése adott. Zuhany esetén a zuhanytól,
párától a lehető legtávolabb. A belépő levegőáram
útjába ne.
Ha elemes készüléket kell vennünk, azokból kettőt
vegyünk: egyet a tüzelőberendezés felállítási
helyiségébe, egyet pedig a lakószobába.
0.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
A készülékek többsége érzéketlenné válik, ha
komolyabb szén-monoxid koncentrációnak van
kitéve (1000-3000 ppm) vagy csak cigarettafüsttel,
gépjármű kipufogó gázzal házilag ellenőrizzük.
3 -5-szörös túlterhelés éri az érzékelő szenzort, a
készülék biztosan riasztani fog: először és utoljára!
A diffúz-érzékelők általában kereszt-érzékenyek
alkoholokra, öblítőkre, vegyszerekre, melyek
jelenlétében téves riasztást adnak.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése
2017.11.07.
Mi a szakma felelőssége a szén-monoxid-mérgezések
elkerülése érdekében?
Megértetni a felhasználókkal, hogy életüket nem bízhatják
csak egy szén-monoxid-riasztóra,
Megértetni, hogy a meglévő épületek esetében át kell állni a
biztonságot nyújtó zárt égésterű tüzelési technológiákra,
Enyhíteni kell a túl szigorú magyar homlokzati égéstermék
kivezetés szabályozáson, és a vonatkozó európai szabvány
szerinti szabályokat szükséges alkalmazni, mert minden egyes
zárt égésterűre átalakított fűtéssel csökken a potenciális
szénmonoxid mérgezésesek lehetősége.
Ha már szén-monoxid-riasztót vásárolnak, azt válasszák ki
alaposan.
Ellenőriztessék készüléküket legalább 2 évente
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
Összefoglalás:
2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2.5. A szakterület újdonságai
Zala Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés 2017. 04. 04. Zalaegerszeg 2017.11.07.
.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
Zala Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 04. 04. Zalaegerszeg 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
A hazai telepítési szabályozás a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatali
rendjével azonosan határozza meg a gázfogyasztó készülékek típusát:
11/2013(III.21.) NGM rendelet 2. mellékletének 4.1.2.1. c) pontja szerint. Ez az a
jogszabályi hely, amelyre hivatkozhatunk, ha megkérdőjelezik, hogy egy gázfogyasztó
készüléknek részét képezik-e az égéstermék-vezető szerelvények!
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
Az ábrán vékony fekete vonal jelöli a gázfogyasztó
készüléket és vastag fekete kitöltés jelöli a
gázfogyasztó készüléktől függetlenül forgalomba hozott
szerelvényeket
2017.11.07.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki
Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
Alapvetések:
- A gázfogyasztó készülék típusát a gázfogyasztó készülék telepítését tervező mérnök
határozza meg.
- A létesítést követően a megvalósult felhasználói berendezés megfelelőségét a telepítés
tervéhez képest kell kiértékelni. Azaz egy gázfogyasztó készülék telepítése esetén a
megfelelőséget a gázfogyasztó készülék telepítésének tervén, vagy az egyszerűsített
készülék-csere bizonylaton feltűntetett típus feltételezésével kell ellenőrizni. A rendszert
képező, helyszínen készre szerelt gázfogyasztó készülék típusának a telepítési terv
szerinti megfelelőségét a gázfogyasztó készülék gyártója által üzembe helyezésre
feljogosított gázkészülék szerelő igazolhatja. Olyan nincs, hogy egy gázfogyasztó
készülék típusát a kéményseprőnek kell megállapítania. A kéményseprő feladata, hogy
4. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez szerint a nyilvántartásába átvezesse a
gázfogyasztó készülék terven, vagy az egyszerűsített készülékcsere bizonylaton
feltüntetett típusát és egyéb adatait a következő táblázat szerint:
Tüzelőberendezés Tüzelőanyag: földgáz (G), propán-bután (PB), szén (C), fa (F),
olaj (O), egyéb (E)
Jellege / db szám
Égéstermék-elvezetés szerinti besorolása Bxx, Cxx
Gyártmánya
Típusa
Névleges bemenő hőterhelése (kWth)
Füstcsonk mérete (mm)
Telepítési helyisége
2017.11.07.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki
Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
A gázfogyasztó készüléket, mint rendszert a telepítés helyszínén az EK
típus-megfelelőség tanúsításhoz kapcsolódó azonosítási dokumentációnak
megfelelően kell összeszerelni és működőképes állapotban a használónak
az üzembe-helyezésnek nevezett eljárás keretében, műszakilag átadni.
A telepítés tervezése nem a gázfogyasztó készülék konstrukciójára, hanem
a gázfogyasztó készülék és az azt befogadó épület viszonylatára
vonatkozik. Ugyanis a tagállami telepítési jogszabályok nem is
tartalmazhatnak a gázfogyasztó készülék konstrukciójára vonatkozó
előírásokat, mert a Gázkészülék irányelv, nálunk a 22/98 IKIM rendelet
hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék konstrukciója a
forgalomba hozatalra vonatkozó, azaz a 22/98 IKIM rendelet hatálya alatt
meghatározott, a gázfogyasztó készülék átalakítása, például mérőnyílás
fúrása, vagy az azonosítási dokumentációban nem szereplő tisztítónyílás
beépítése a gázkészülék illegális átalakításával egyenlő! Semmilyen CE
minősítés hatálya alatt forgalomba hozott szerkezet nem fúrunk, meg és
nem alakítunk át. Ha a jogszabály előírja mérő, vagy tisztítónyílások
alkalmazását, akkor ezek a szerkezetek meg kell feleljenek az azonosítási
dokumentációnak, azaz csak az adott berendezés gázfogyasztó készülék,
égéstermék-elvezető (mint rendszer) részeként forgalomba hozott
szerkezetek lehetnek.
2017.11.07.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki
Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.
2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Az EK típus-tanúsítás szerint a gáztüzelő berendezések részeként tanúsított égésterméket
vezető részegységek nem feletethetők meg a kéményseprő-ipari törvényben közölt
égéstermék-elvezető definíciójának, mert a definíció szerinti égéstermék-elvezető ott
kezdődik, ahol a tüzelőberendezés véget ér! Ezért a meghosszabbított gáztüzelő
berendezések hosszabbító szerelvényei nem tartoznak a kéményseprő-ipari tevékenység
hatálya alá.
.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Az ATB-knek helye lehetne a C6 típusú telepítések elősegítésében, különösen az
egyszerűsített gáztüzelő berendezés cserék esetén, annak igazolására például, hogy egy
C6 gáztüzelő berendezés és egy égéstermék elvezető berendezés mechanikailag
megfelelően összekapcsolható, sőt a két szerkezet összekapcsolhatóságát hő és
áramlástani szempontok szerint előzetesen méretezni is lehetne, amely alapján táblázatra
alapozott telepítés is elképzelhető. Azonban az ATB nem alkalmazható a C1, C3, C5, C9,
C(11), C(13), C(14), C(15) típusok esetén annak igazolására, hogy a gázfogyasztó
készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezető szerelvények, kiválthatók idegen
szerkezetekre, mert az ilyen átalakítások, csak annak a gázkészülék tanúsító intézetnek a
hozzájárulásával és tudtával hajthatók végre, amelynek négyjegyű azonosító száma a
gázkészülék adattábláján a CE jelet követően fel van tüntetve. Az ismert ATBK-et pedig
nem gázkészülék tanúsító intézet, hanem egy építési termékek tanúsítására kijelölt intézet
állította ki, amelynek azonosítója nem szerepel az adott gázfogyasztó készülékek
adattábláján. Tehát az ismert ATB-kel az a gond, hogy nem a vonatkozó jogszabály szerint
meghatározott (22/98 IKIM rendelet) tanúsító intézet állította ki őket.
Fontos változás az új helyzetben, hogy szakterületünkön a gázkészülék szerelők és a
kéményseprők tevékenységi területét a felelősségi mátrixban most már egyértelműen az
határozza meg, hogy a terméket CPR (európai építési termék rendelet) vagy a GAD
európai gázkészülék irányelv, illetve 2018-ban az utóbbi helyébe lépő GAR (európai
gázkészülék rendelet) hatálya alatt hozták-e forgalomba. Tehát azok a szerelvények,
amelyeket a GAD vagy GAR hatálya alatt hoztak forgalomba, egyértelműen a gáztörvény
hatálya alá tarozó szerelvények, amelyek a gázkészülék szerelők tevékenységi területébe
tartoznak. A kéményseprőkhöz taroznak a CPR rendelet hatálya alatt forgalomba hozott
égéstermék-elvezetők. A létesítéskor a légellátás nem tarozik a kéményseprők
tevékenységi területébe, csak a sormunkák során. Ez a világos elhatárolás nagymértékben
egyszerűsíti a szakterületek tevékenységének összehangolását. (Mert így megszűntek az
átfedések)
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
EU
RENDELET
SZÁMA
Tárgya Hatálya Alkalma
zás első
időpont
ja
2015/1185
/EU
Szilárd tüzelésű
kályhák
környezettudatos
tervezése
max 50kW közvetlen < 6%; Kizárva: kültéri, nem fás
biomassza, légfűtő, szauna
2022.01
.01
2015/1186
/EU
Lokális (egyedi)
helyiségfűtők
címkézése
max: 50 kW kizárva: elektromos egyedi,
kompresszoros, vagy szorpciós, nem fás biomassza,
nem emberi komfortot biztosító, házi gyártmányok,
sugárzók, légfűtő és szauna
2018.01
.01
2015/1187
/EU
Szilárd tüzelésű
kazánok
Víz hőhordozó közeg. Kizárva: csak szaniter
vízmelegítők, gázüzemű hőhordozót melegítő: gőz,
levegő, 50kW feletti elektromos, nem fás biomassza
tüzelés
2017.04
.01
2015/1188
/EU
Lokális (egyedi)
helyiségfűtők
környezettudatos
tervezése
Max 50 kW illetve 120 kW kereskedelmi. Kizárva
légfűtő, szauna kályha,
2018.01
.01
2015/1189
/EU
Szilárd tüzelésű
kazánok
környezettudatos
tervezése
Max 500 kW. Kizárva szaniter meleg-víz, gáznemű
hőhordozó, 50kW feletti kapcsolt elektromos, nem fás
biomassza.
2020.01
.01
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06.
MBSZ várható újdonságok
- Alapvető változás: Az égéstermék-elvezető és égéstermék-vezető
megkülönböztetése: GAD és CPR szerint történt forgalomba hozatal
alapján. Ha általánosságban beszélünk akkor égéstermék kivezetés.
- A gázkészülékek európai osztályba sorolási rendje szerinti típusok
telepítési ábrái. Nem a CEN/TR 1749 ábrái, hanem a típusok telepítési
ábrái. C6-os típusok ábrái is. Csak B1, B2 és C6 típusoknak nincs
kötelező gázkészülék gyártói meghosszabbító szerelvénye:
2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06. 2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06.
- A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott
részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell
igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a
fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő
kapcsolatát.
- Az égési levegő oldalon is szükség van egy minimális tömörségre, különben
nem C típus, hanem B.
- Az égési levegő bevezetés megfelelőségének ellenőrzése akkor sem feladata a
kéményseprőnek, ha cső a csőben rendszerű az égéstermék-elvezető
berendezés.
- Az egyes gázfogyasztókhoz vezető gázvezetékek esetében 1
db. menetes kötés megengedett lesz.
- A bukóablak nyitott állapotának érzékelése esetén a
szagelszívó hatását nem kell figyelembe venni, például egy
fürdőszobai „B” típusú vízmelegítő esetében.
- Ismét szükség lesz 12m3/kW levegőellátásra az „A” típusok
esetén.
-
2017.11.07.
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.
07. 06.
09. 26.-án változott 21/2016 BM rendelet Egyértelmű, hogy a kéményseprőknek a
hatályos kéményseprő-ipari szabályozás szerint kell ellenőrizni és e szerint
jelenetnek a Katasztrófavédelem felé is. A használóknak viszont a létesítéskor
hatályos előírások szerint kell fenntartaniuk a műszaki berendezésük megfelelő
műszaki állapotát.
12.§(1)
Au ingatlan használója:
b) az összekötőelem tisztíthatóságát elsősorban annak bonthatóságával vagy
tisztítónyílások kialakításával.
szabványok önkéntes alkalmazásnak elve: Szabvánnyal a nem-megfelelőség nem
támasztható alá és nem alkalmazható visszamenőlegesen! Szabvány kizárólag
önkéntesen alkalmazható, ha a kérelmező ezt az eljárást választja a jogszabálynak
való megfelelőség igazolás módszeréül!
- A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott
részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell
igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a
fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő
kapcsolatát.
2017.11.07.
Köszönöm a figyelmüket!Fazakas Miklós
30 9779594
Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.