1

A Szombathelyi Bercsényi Miklós Általános

Iskola

Pedagógiai Programja

2015

2

Tartalomjegyzék

1. Nevelési Program 3

1.1. Jövőképünk 4

1.2. Küldetésnyilatkozat 5

1.3. Alapelveink, választott értékeink, céljaink, feladataink 6

1.4. Személyiség- és közösségfejlesztés 8

1.5. A képzés rendje 15

1.6. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének és értékelésének rendje 23

1.7. Gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése 33

1.8. Egészség- és környezeti nevelés 36

1.9. Iskolahasználók 39

1.10. Hagyományaink 42

2. Helyi Tanterv 45

2.1. Óratervek 46

2.2. A tantárgyak tantervei 1-4. évfolyam 52

2.3. A tantárgyak tantervei 5-8. évfolyamon 225

Melléklet:

Tantervi javaslatok a testi- és érzékszervi sérült tanulók számára 653

3

1. Nevelési Program

4

1.1. Jövőképünk

A Szombathelyi Bercsényi Miklós Általános Iskola meg kívánja őrizni a több mint harminc

éves eredményes oktató-nevelő munkájával Szombathely városban megszerzett jó hírnevét.

Hazai és EU-s pályázati forrásból tovább korszerűsítjük a taneszköz állományt, biztosítjuk a

legmodernebb információhordozókat; fokozatosan lecseréljük az intézmény bútorzatát.

Az integrált oktatás színvonalát mind magasabb szintre kívánjuk fejleszteni. Módszertani

központtá szeretnénk válni. Referencia-intézményként a különleges gondozást igénylő

tanulók mintaadó inkluzív oktatása-nevelése területen szolgáltatásként biztosítjuk a

horizontális tanulási alkalmakat hálózatkoordináció segítségével. Új típusú felsőoktatási

gyakorlóhelyet működtetünk innovációs tapasztalataink átadására.

.

Tehetséggondozó műhelyeket működtetünk a kiemelkedő képességű tanulóinknak egyéni és

kiscsoportos foglalkozással.

Megőrizzük az angol és a német nyelv emelt szintű oktatását, melyet végzőseink számára

nyelvvizsgára való felkészítéssel színesítünk.

Szakköri szinten felajánljuk az olasz és a francia nyelv tanulásának lehetőségét.

A számítógéppel való korai ismerkedés érdekében már 1. évfolyamon elkezdjük az

informatika tanítását. Belső informatikai hálózatunk, a korszerű szoftverek és digitális

tananyagok használata elvárás valamennyi pedagógusunk számára.

Új sportágak és művészeti ágak népszerűsítésével és bevezetésével kívánjuk keresettségünket

megtartani. 2015-től indítjuk a Sakkpalota programot és a labdaügyességet fejlesztő

sportcsoportot, melynek előkészítéseként óvodástornát hírdetünk.

Iskolánk a demokratikus jogok megismerésének, gyakorlásának, a kulturált

kommunikációnak, az építő ötletek és kritikák elfogadásának színtere. Tanulóink legyenek

aktív ötletadói, szervezői a tartalmas diákéveknek!

5

1.2. Küldetésnyilatkozat

... testesítsd meg azt, amit tanítasz

és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz!

(Szókratész)

Korszerű ismeretekhez szeretnénk juttatni tanítványainkat, hogy versenyképesek legyenek a

XXI. század kihívásaival szemben, alkalmassá váljanak a folyamatos önképzésre.

Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akiknek igénye környezetük tisztasága, a természet

védelme, tisztelik a humánumot, megbízhatóak, kreatívak, gyakorlatiasak, törődnek saját és

mások lelki egészségével, tolerálják a másságot.

Törekszünk a fenntartóval való partneri kapcsolatra, a tankerület fejlesztési tervében

intézményünkre vonatkozó feladatok végrehajtására, amely kiterjed a referencia-intézményi

szolgáltatások nyújtására.

Tanulóink eredményes terhelése érdekében fontos számunkra a szülőkkel való

együttműködés, a közös együttmunkálkodás, a kölcsönös véleménycsere.

Növelni kívánjuk diákönkormányzatunk szerepét a diákjogok teljes körének biztosításával.

Erősödjön az az érzésük, hogy az iskola a sajátjuk.

6

1.3. Alapelveink, választott értékeink, céljaink, feladataink

1.3.1. Alapelveink pillérei: - a NAT és a Kerettanterv követelményrendszere - a Nemzeti Köznevelési Törvény - az iskolafenntartó oktatáspolitikai koncepciója

- helyünk és várható szerepünk a város alapfokú oktatásában

- a fenntartó által biztosított lehetőségek / Klebelsberg Intézményfenntartó

Központ nevelési-oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézmény-

működtetési és fejlesztési terve. /

- Alapító Okirat - partneri igények, az iskolahasználók véleménye, elvárásai, szándékai és

értékrendje

1.3.2. Legfőbb érték számunkra a TUDÁS. Elsődleges céljaink:

- a tanulási alapkészségek kialakítása, - a logikus és kreatív gondolkodás fejlesztése, - a pragmatikus tudás megalapozása.

Feladatunk olyan alapvető, korszerű ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek

segítségével képesek bekapcsolódni a mindennapi életbe, megalapozzák továbbtanulásukat,

alkalmasakká válnak magasabb szintű ismeretek megszerzésére, önképzésre, az Európai Unió

polgáraként a tagállamokban való tanulásra, munkavállalásra.

Az ismeretek tantárgyakon keresztül történő közvetítésének módját törvényi szabályozás

mellett a helyi adottságok, a szülői és tanulói igények határozzák meg.

Ezért iskolánk tantárgyi struktúrájában kiemelt szerepet szánunk az idegen nyelv, az

informatika és a testnevelés tantárgyaknak.

Az alapvető tanulási képességek fejlesztésének folyamatában szükség szerint feladatunknak

tekintjük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

Felzárkóztató tevékenységünkben az integrált fejlesztés kap prioritást fejlesztő pedagógusok

által, a tehetséggondozásban pedig a műhelymunka projektekben.

Az iskolai élet minden területén arra törekszünk, hogy hagyománnyá váljon az egészséges

versenyszellem, mert társadalmi fejlődésünk döntő motiválója a nyerni akarás, az

érvényesülés vágya.

Képzésünk jellege társadalom-centrikus, ezért nevelésünkben a hangsúlyt a tanulói

személyiségfejlesztésre helyezzük, elősegítve a szocializációt.

1.3.3. Fontos érték számunkra az EGÉSZSÉG. Célunk, hogy tanulóinkban:

- az egészséges életmód iránti igényt kialakítsuk, - a lelki egészséget megalapozzuk, - a környezettudatos magatartást életformájukká tegyük.

Feladatunk a testi képességek folyamatos fejlesztése óraterv szerint mindennapos

testneveléssel és szabadidős sportfoglalkozásokkal.

A tantárgyi rendszerbe 1-8. osztályig beépített osztályfőnöki órák programja segítségével

reális önismerettel rendelkező, egészséges lelkületű tanulói személyiség kialakítása.

A környezet-, a természet- és az egészségvédelem gyakorlása a tanulók iskolai életében,

felhasználva erre az erdei iskolát is.

7

1.3.4. Tiszteljük a HUMÁNUMOT, együttélési normának tekintjük az egyéniség tiszteletét a közösségben a tolerancia és a szolidaritás kialakításával.

Ezért fontos cél tanulóink felkészítése az emberi, társadalmi kapcsolatok kialakítására a

szocializáció napi gyakorlatán keresztül. Kiemelten kezeljük a szellemileg ép, mozgássérült,

látás- és hallássérült diákok esélyegyenlőségének megteremtését.

Feladatunk továbbfejleszteni az integrált oktatás tartalmi feltételeit és eszközrendszerét, mely

egyben a referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési,

szolgáltatásszervezési feltételrendszert biztosítja.

Demokratikus magatartási és viselkedési szokásokat alakítunk ki bennük, továbbá közvetítjük

számukra az emberek közötti kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit.

Szülőföldünk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek, iskolánk névadójának

megismerésére, megőrzésére és tiszteletben tartására nevelünk.

Pedagógiai munkánk középpontjában a gyermeki személyiség áll. Folyamatosan végezzük a tanulók szociális helyzetével összefüggő pedagógiai feladatokat.

Ezért a szülők igényeinek megfelelően iskolaotthonos ellátást, napközi otthont, ügyeletet és

diákétkeztetést biztosítunk.

Olyan iskolát akarunk működtetni, ahol a tartalmas, együttes munka következtében egyaránt

jól érzi magát tanuló és tanára, ahol a pedagógus szülőkkel való kapcsolata a nevelésben

egyenrangú kapcsolat.

Mindezen elveket és célokat a jelenlegi nyolcosztályos általános iskolai keretek között

valósítjuk meg oly módon, hogy intézményünk a hagyományos pedagógiai módszerek

megújításának alternatíváját kínálja. Ezért nyitottak vagyunk a tanulók szüleivel való

hatékony kapcsolatra, különböző kultúrák megismerésére, közoktatási és közművelődési

intézmények programjainak befogadására, valamint a civil és társadalmi szervezetekkel való

kapcsolatépítésre.

Valljuk, hogy pedagógiai programunk sikeres megvalósításához szakmailag és pedagógiailag

felkészült, önmagukat folyamatosan továbbképző, a minőség iránt elkötelezett etikus

magatartású pedagógusegyéniségekre van szükség.

8

1.4. Személyiség- és közösségfejlesztés 1.4.1. Gyermekképünk A gyermekkép az a tudati képződmény, amelyet a nevelésen átesett emberből magunkban

hordunk. Olyan kép, amelyik a fejlődő gyermeket kora, gyarapodó tudata és szociális

kapcsolata legnagyobb értékére fejlesztve teljességében és tökéletesedésében mutatja be.

Az általános iskolát végzőknél - az iskola sajátosságait is figyelembe véve - ez a harmonikus

és rugalmasan alkalmazkodni képes, viszonylag szilárd szokásokkal és tulajdonságokkal

rendelkező, egészséges testi- lelki egységet jelenti. Alapvonásainak alakulása, kimunkáltsága

rajtunk is múlik.

Iskolafilozófiánknak a kiindulópontja, vezérlője a gyermek, hisz iskolánk szintjén minden

őérte történik. Aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség

fejlődésének a folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, a legnagyobb felelősséget viseli.

Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, a tudásgyarapítással és a személyiség-

formálás lehetőségeit szolgálva és gazdagítva. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha

az „iskolahasználók” köre: a diákok, a szülő és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi

alapvetéssel, mindannyiunk megelégedésére élnek és dolgoznak együtt.

Fontos feladatunk a tanulási nehézségek időbeni felismerése, okainak korrekt feltárása. A

kooperatív tanulási technikák, módszerek, eszközök hatékony alkalmazása, a mozgás és

érzékszervi sérültek hatékony és zökkenőmentes integrálása.

A fejlődés folyamatos és szakaszos. Az életkori szakaszok alapos ismerete pedagógiai

tevékenységünk fontos meghatározója, ugyanakkor az életkori kereteket rugalmas határoknak

is tartjuk. Iskolánkban, a tankötelezettség időszakában a következő hármas szakaszolást

tekintjük alapvetőnek: a 6 - 10, a 10 - 13 és a 13 - 16 éves kort.

1.4.1.1. A személyiség biológiai elemének a testi fejlettség a legjellemzőbbje.

A tanuló egészségi állapotának megismerése két okból is fontos számunkra: egyrészt az

iskolában nyújtott teljesítményének megítéléséhez, másrészt további lehetőségei, azaz a

pályaválasztás szempontjából. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk testi fejlődését,

pontos képet kell alkotnunk mozgásszervei, belső szervei és idegrendszere állapotáról.

Érzékszervei állapotának, funkcionálásának és érzékenységének ismerete is igen fontos. Az

általános egészségi állapothoz hozzátartozik a fizikai állóképesség, a stabilitás és a

betegségekre való érzékenység is.

A 6-10 éves gyermek testi fejlődése a testarányok megváltozásának következménye. A

fejlődés üteme egyenletes, nemek szerint nincs jelentősebb különbség. A mozgásszervek

fejlődése fokozott mozgásigénnyel jár, ennek azonban ellentmond, hogy az iskolai munka

miatt többet kell nyugodtan ülni. Az érzékszervek kialakultak, de az idegrendszer működése

még nagy fejlődés előtt áll. Az akceleráció lányoknál már tapasztalható.

A 10-13 éves gyermek testi fejlődését a nemi érés mintegy kétéves előkészítő szakasza

jellemzi. Ezt a testi fejlődés ugrásszerű felgyorsulása vezeti be, aminek következményeként

az egyes testrészek, a végtagok és a törzs mérete között átmeneti aránytalanságok is

felléphetnek. Ezzel magyarázható végső soron a serdülők ügyetlennek tűnő mozgása.

A 13-16 éves serdülő testi fejlődése ismét egyenletessé válik. A nemi érés befejeződésével a

hossznövekedés megáll. Azonban a vázrendszer elcsontosodása még serdülőkorban sem

teljes, s ez a fizikai terhelhetőség mértékét is befolyásolja.

1.4.1.2. A személyiség legkifejezettebb pszichológiai összetevője az érdeklődés. Az

érdeklődés irányát a világ valamely részéhez való érzelmi kötődés, gondolati, figyelmi

beállítódás határozza meg. A meglévő érdeklődés a tevékenység számára olyan energiát

biztosít, mely a tartós akadályokat, a nehézségeket leküzdő munkavégzést lehetővé teszi. A

tanulók érdeklődési köre nemcsak témában, hanem terjedelemben is igen eltérő.

9

A 6-10 éves gyermek minden iránt érdeklődik, ami a valóságos világban létezik. Érdeklődése

a gyakorlati tevékenység szolgálatában áll. Ismeretei rendezetlen összevisszaságban

raktározódnak el tudatában, gyakorlati intelligenciája gyors fejlődésnek indul.

A 10-13. évben bekövetkező fordulat alapvető változást hoz a gyermek fejlődésében.

Igyekszik ismereteit rendezni, ennek során egy- egy érdeklődési kör átmenetileg kiemelkedik

a többi közül. Technikai érdeklődése gyakran kiegészül elvontabb természettudományos

érdeklődéssel, főként ha megértésükhöz a felnőttől segítséget kap. Kedvező életkor ez a

nyelvek, a zene, a sport és egyéb szakfoglalkozásokban való részvételre.

A 13-16 éves korban a testi serdülés következtében, kísérő tünetként gyakran tapasztalható az

érdeklődés csökkenése.

Ebből fakadóan tanulóink érdeklődését a választott pályairány tartalmára kell koncentrálnunk.

1.4.1.3. A személyiség pszichés elemének leglényegesebb alkotórésze az érzelem, amely az

embernek a valósághoz és önmagához való viszonyát fejezi ki.

Az érzelmek differenciáltsága, erőssége, helye a személyiség egészén belül igen jelentős és

komoly motivációs bázist jelent az emberi tevékenység számára.

A 6-10 éves iskolás gyermeknél az agykéreg fejlődésének következtében egyre erősödő

gátlásrendszer kezd kiépülni és megjelenik az indulati élet fékezésének képessége is. A

kritikai érzék megjelenésével ugyanakkor csökken a gyermek viselkedésének nyíltsága. Az

árnyaltabb érzelmeket és kifejezésük módjait még csak tanulgatja. A közösségi érzelmek és a

szolidaritás a gyermekek átlagánál ebben a korban fejlődnek ki és a prepubertás folyamán

szilárdulnak meg.

A 10-13 éves, a prepubertás időszakában lévő gyermek érzelmi fejlődése megfelelő nevelői

hatások mellett általában harmonikus, s ez a serdülőkor érzelmi és indulati életére is

szabályozóan hat.

A 13-16 éves serdülő érzelmileg labilissá válik, s ekkor már tapasztalhatjuk az egyre erősödő

önállósulási törekvéseit is. Legtöbbjük rendszerint igen élesen kerül szembe a felnőttekkel

függetlenedési törekvései miatt. Ennek ellenére szüksége van a védettségre, a vezetettség

biztonságára. Ekkor kerül a középpontba a másik nem iránti érdeklődés és a tetszeni akarás is.

1.4.1.4. A személyiség pszichés elemének központi tényezője az akarat.

Ahhoz, hogy bármilyen feladatot meg tudjunk oldani, bizonyos pszichés energia szükséges.

Kezdő energiát adhat az érdeklődés, ezt fenntartani tartósan azonban csak az akarat és a

szokások képesek. A tartós munkavégzéshez elsősorban az akarat biztosítja a szükséges

energiát.

A 6-10 éves gyermeknél a hosszabb távra szóló akarati folyamatok igen ritkák, ez csak a

fejlett gyermekeknél tapasztalható. Ugyanakkor legtöbbjük törekszik arra, hogy kitűnjék

társai közül, ezért szeret versenyezni. A gyermekek többsége főként hangulatainak van

alárendelve ebben a korban. Feladattudatuk fejlődése nem egyenletes, gyakran látszólagos

visszaesést mutat a 2. és 3. osztályban.

A 10-13 éves gyermeknél megjelennek a hosszabb időre szóló akarati tevékenység feltételei:

az idegrendszer érése, a megfelelő értelmi és érzelmi fejlettség. A gyermek képessé válik arra,

hogy céljait és ezek motívumait tudatosítsa magában. Az akaraterő azonban nem hirtelen

jelenik meg, hanem fokozatosan fejlődik ki és kialakulása nagymértékben függ a nevelés

körülményeitől.

A 13-16 éves korban az önállósulásra és az önérvényesülésre való törekvés egyaránt

végigkíséri a fejlődő egyént. Megnyilatkozásai a kalandos vállalkozások, a feltűnősködés, a

közvéleménnyel való szembehelyezkedés, a felnőttek kritizálása, a vég nélküli vitatkozás, a

sértő hanghordozás és a goromba beszéd.

10

1.4.1.5. A személyiség szociogén összetevőjének központi eleme a társas lét, a közösség.

Életünk közege a társadalmi élet. Mindennapjainkat a családi és munkahelyi közösségekben

éljük. Az iskola sajátos közösségi életében jól megismerhetők az egyén kapcsolatai, viszonya

a kis közösséggel, az ott elfoglalt helyzete, s egyben a társai viszonya őhozzá.

A 6-10 éves korszak alapvető jellemzői: az individualizáció és a csoport előtérbe kerülése.

Szocializációs szempontból is ez egy higgadtabb, kiegyensúlyozottabb időszak, amelyben

sikeres az alkalmazkodás egészen a pubertásig. Ekkor csak fokozatosan csökken a felnőttektől

való függés és lassan bekövetkezik az átpártolás az egykorúakhoz. A társkapcsolatok

kialakításához, az átlagos, vagy jobb teljesítmények eléréséhez fokozott késztetésre van

szükség. Fontos tehát, hogy a gyermek megértse, a felnőttel való azonosulási folyamatban át

kell vennie a pozitív értékeket, hogy ezek alkossanak benne szilárd egységes rendszert. Ennek

kialakítására a legbiztosabb módszer a pozitív viselkedési minta, a jó megerősítése és

dicsérete.

A 10-13 éves gyermek átmeneti időszakot él meg. Már szeretne önállóbb lenni, de ehhez

nincsenek meg a szükséges képességei. Fokozódik benne a bizonytalanság érzése, sokszor

magába zárkózik. A szülő - gyermek aszimmetrikus kapcsolat helyett egy szimmetrikus

kapcsolat igénye kerül előtérbe. Az iskola szervezete a szélesebb társadalom mintáját nyújtja,

ezáltal válik a család utáni legfontosabb szocializációs bázissá.

A 13-16 éves korban az önvizsgálódás igényével párhuzamosan nő a másik ember, a másik

nem iránti érdeklődés is. A serdülő már próbálja önmagát megmérni, a hasonló korúak között

keresi helyét és értékét, a felnőttekhez viszonyítva pedig önmaga felnőtt képességeit.

Sajnálatos módon ebben a korban elenyésző a felnőttekkel való őszinte, közvetlen

kapcsolatuk. Az identifikációs folyamat eredményeként létrejön az igen fontos én - identitás,

amelynek kialakulásban jelentős szerepe van a környezet elvárásainak is.

Ha olyan tanár - diák kapcsolatot tudunk létrehozni, amelyet a bizalom, a nyílt és őszinte

érintkezés, a kölcsönös törődés jellemez, akkor a tanítás és a tanulás a leghálásabb és a

legtöbb örömet okozó tevékenység lehet mindannyiunk számára.

1.4.2. Személyiségfejlesztésünk "A személyiség egyéni, különös és általános lelki sajátosságok összessége." /Rubinstein/

A személyiségfejlesztés pedagógiai folyamatában fontos céljaink:

- minden gyermek számára tartalmas iskolai életet biztosítsunk,

- mindenki számára megtaláljuk azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztatja ki

képességeit,

- az önállóság, szabadság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyát

teremtsük meg.

Céljainkat az "egyén" személyiségének minél alaposabb megismerésén keresztül a pedagógiai

módszerek differenciált alkalmazásával valósítjuk meg.

A személyiség- és közösségfejlesztés szabályozási rendszerét az osztályfőnöki

munkatervekben és a nevelési tervekben határozzuk meg.

Személyiségfejlesztésünk csak akkor lehet sikeres, ha teret adunk a sokoldalú iskolai életnek,

a tanulásnak, játéknak, a munkának. Célunk, hogy a másság tiszteletben tartásával alkalmassá

váljanak a társaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolattartásra. Figyelembe vesszük,

hogy az egész személyiséget kell fejlesztenünk, és a nevelés színtere nemcsak az iskola,

hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe is.

Mivel iskolánkban ép értelmű, mozgáskorlátozott, valamint látás- és hallássérült, az autizmus

spektrum zavarával vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral élő tanulók integrált nevelése,

oktatása is folyik, ezért fontosnak tartjuk azt, hogy nagyobb mértékű differenciálással,

11

speciális eljárások alkalmazásával segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a

társadalomba való beilleszkedést.

1.4.2.1. A testi fejlettség a személyiség legjellemzőbb biológiai eleme.

Minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

A test és lélek harmonikus fejlődését a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra

megalapozásával, helyes szokások alakításával segítjük. Segítséget nyújtunk abban, hogy

tanulóink helyesen értelmezzék a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken,

választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Különös gonddal figyelünk a

káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Célunk az életigenlő, az egészséget saját

értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiségek fejlesztése.

Fontos feladatunk - 6-10 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- egészséges életrend, napirend szerint él - védi egészségét, ennek alapvető ismereteivel rendelkezik /orvos, fogorvos és védőnő

segítségével/

- kerüli a baleseteket, óvatos a közlekedésben, a technikai eszközök használatában, főbb szabályaik betartásában

- helyesen tölti el szabadidejét /hétvége, szünidő/ - kulturált játék- és sporttevékenységet folytat.

Fontos feladatunk - 10-16 éves korban - olyan személyiség fejlesztése, aki:

- az egészséges életrend - ember - környezet összefüggésrendszerét ismeri - ismeri az egészséget gátló tényezőket - tisztában van a nemi érés, a serdülés biológiai, higiéniai problémáival, a megjelenés kultúrájával

- tudatosan kerüli a baleseteket - rendelkezik a kulturált játék, sport, testedzés, túrázás jellemzőinek ismeretanyagával.

1.4.2.2. Az érdeklődés a személyiség legjellemzőbb pszichológiai eleme.

A személyiség kibontakozásának legfontosabb területe, lehetősége a játék, a tanulás, a munka.

A tanulás, mint iskolai alapfeladat az egész személyiség fejlődését szolgálja. Az alapfokú

nevelés első szakaszában átvezetjük a gyermeket a játékközpontú óvodai nevelésből az iskolai

tanulási tevékenységekbe, miközben a gyermek tanulás iránti nyitottságának, érdeklődésének

megőrzését is segítjük.

Egyénre szabott tanulási módszerekkel, az értő olvasás fejlesztésével, az emlékezet

erősítésével, célszerű rögzítési módok kialakításával, a gondolkodási kultúra művelésével, az

önművelés igényének kialakításával fejlesztjük a személyiséget.

Sajnos egyre több esetben megfigyelhető az érdektelenség, a szociális kapcsolatok hiánya

vagy gyengesége, az informatikai eszközök irányába történő érdeklődés felerősödése, mely a

személyiség beszűküléséhez, és a társas kapcsolatok megromlásához vezethet.

Fontos feladatunk - 6-10 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- egyéni, eredményes tanulási módot, tanulási technikát alakít ki magának - segítséget nyújt társainak a tanulásban - felismeri az olvasás jelentőségét - egyéni érdeklődéssel bír.

Fontos feladatunk - 10-16 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- ismeri a tanulás - mint egyik fő tevékenység - szerepét, jelentőségét - igényli a sokoldalú ismeretszerzést - igényli az olvasást, a tájékozódást, az ismeretgyűjtést - ismeri és használja a korszerű élet alapjait képező eszközöket és technikákat - valamely területen kialakítja saját hobby-tevékenységét

12

- ismeri az eredményes tanulás feltétételeit, módjait /idővel való gazdálkodás, értelmes, képességfejlesztő tanulás /

- segítséggel tud dönteni pályaválasztásáról, tudatában van a pályaválasztásra való alkalmasság kritériumainak.

1.4.2.3. Az érzelem fejlesztése személyiségformáló munkánk lényeges eleme. Segítjük a

gyermek gazdagodó érzelmi reakcióinak kibontakozását. Lehetőséget teremtünk, hogy

tanulóink konfliktusos érzelmi helyzeteiket sikeresen megoldják /önmagukhoz való viszonyuk

javuljon /.

Segítjük tanulóinkat abban, hogy társaikkal, a felnőttekkel, a családdal bensőséges emberi

kapcsolatot tudjanak kiépíteni /a valósághoz való viszonyuk javuljon/.

Tudatosítjuk a gyermek környezetében megismerhető erkölcsi értékeket, humánus

magatartásmintákat, szokásokat.

Célunk, hogy a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, és környezettudatos

magatartást tanúsítsanak. Legyenek képesek önmaguk és mások igazságos megítélésére, a

toleráns viselkedésre, a meggondolt véleményalkotásra, fontos helyzetekben a választási

lehetőségek mérlegelésére. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak megismerésére, a

természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére.

Fontos feladatunk - 6-10 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- tudja, hogy a legfontosabb érzés a szeretet, melyet ápolni és óvni kell - szereti a szépet, az értékeset, óvja a természetet - nyitott az új érzelmek befogadására, egymás elfogadására - elfogadja a másságot - megbecsüli társai teljesítményét, segítőkész - ismeri lakóhelye, szülőföldje múltját, jelenét; pozitívan viszonyul hozzá: védelmezi,

szépíti és ezzel hazánkhoz, nemzetünkhöz való kötődését alapozza meg.

Fontos feladatunk - 10-16 éves korban - olyan személyiség fejlesztése, aki:

- konfliktusmegoldó és döntéshozó képességét fejleszteni képes - óvja az emberi munkával létrehozott alkotásokat - elfogadja, és tiszteletben tartja a másságot mind személyben, mind gondolkodásban, szemléletben, véleményben

- segítőkész a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt, szociális érzületű - nyitott és empatikus, képes mély kapcsolatokra - a környezetvédelem alapvető összefüggéseit felismeri, védi a természetet - ápolja a hagyományokat - udvarias, tisztelettudó, nem sajátja az agresszivitás és a trágár beszéd.

1.4.2.4. Az akarat pszichikus sajátosság, csak az emberre jellemző legmagasabb rendű

irányulás. Tevékenységekben megnyilvánuló folyamat. Az akarat lényege a döntés és

elhatározás.

Tanulóink akaratát elsősorban a feladattudat kialakításával segítjük.

El kívánjuk érni, hogy munkájukat folyamatosan, kötelességszerűen, felszabadultan végezzék;

és érezzenek felelősséget saját tetteikért.

Példamutatással késztetünk arra, hogy munkájukat igényesen, önállóan és fegyelmezetten

végezzék.

Fontos feladatunk - 6-10 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- rendszeresen teljesíti feladatait - képes türelmesen meghallgatni másokat anélkül, hogy szavukba vágna - részt vállal a házi munkában, a munkamegosztásban - megszerzett tudását valóságos feladatok, problémák megoldásában is alkalmazza

13

Fontos feladatunk - 10-16 éves korban - olyan személyiség fejlesztése, aki:

- kötelességtudó - képes pontos és kitartó munkára - fokozatosan fejleszti önálló munkavégzését - megszerzett ismereteit gyakorlati feladatok, problémák megoldásában és konfliktusok

kezelésében is alkalmazza

- fejleszti vitakészségét, és elsajátítja a kulturált vita szabályait - képes a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzésre, önálló gondolkodásra - beszéde és viselkedése tisztelettudó a verbális és non-verbális kommunikáció

folyamatában egyaránt.

1.4.3. Közösségfejlesztő tevékenységünk A személyiséget érő hatások rendszere a közösségben és a közösség által megsokszorozódik.

Tanulóinkat életszerű helyzetekben, tevékenységük által neveljük közösségi emberré.

Idejében felfigyelünk az egyéni módon zajló szocializációs folyamatokra, elfogadjuk és

segítjük azokat.

Támogatjuk a "közösségben élni és tevékenykedni" forma létrejöttét. Kialakítjuk

tanulóinkban az egészséges véleményformálást és megnyilvánulást. /A diák-önkormányzati

csoportok, és fórumok működése segíti ez irányú munkánkat./

Hozzásegítjük tanulóinkat önmaguk és helyzetük reális megismeréséhez. Utat mutatunk a

serdülő gyermeknek az önálló mikro-kultúra létrehozásában, ugyanakkor segítjük a kialakult

devianciák megoldását.

A korszerű műveltség alapozását a közösségi nevelés eszközeivel is segítjük:

- fejlesztjük a nemzettudatot - erősítjük az Európához tartozás tudatát, a közös európai értékekhez való pozitív

viszonyt

- figyelmet fordítunk az emberiség közös problémáira, pl. környezetvédelem, tolerancia, empátia…

- jó irányba tereljük a tanulók kommunikációs kultúráját, ami az emberi kapcsolatoknak, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesülésének, egymás

megértésének és megbecsülésének döntő tényezője

- tudatosítjuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékeit, lehetőséget adunk a mindennapi gyakorlásra.

Fontos feladatunk - 6-10 éves korban - olyan személyiség formálása, aki:

- felismeri a közösség szerepét, jelentőségét, valamint az egyén helyét a közösségben - ismeri és betartja a főbb érintkezési szabályokat - élményeket szerez a játék, a mozgás, a versengés öröméről, a kollektív sikerről - társai teljesítményét megbecsüli, és önmagát reálisan értékeli - erősíti kortárs kapcsolatait - érzékeli a családi élet történéseit /öröm, gond, megbecsülés/ - megismeri népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait - megfigyeli és elfogadja a világban élő emberek másságát, különbözőségét.

Fontos feladatunk - 10-16 éves korban - olyan személyiség fejlesztése, aki:

- ismeri osztályát, mint közösséget /önkormányzat, megbízatások/ - a közösségi magatartás alapvető elvárásait betartja - a különböző közösségi színterek elvárásaihoz alkalmazkodik /szülő-gyermek kapcsolat,

emberek iránti tisztelet, barátság, szerelem, családtervezés/

- ismeri nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, megbecsüli azt, és büszkeséggel tölti el - nyitott az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok, a különböző vallások, a

másság iránt

14

- anyanyelvének minél teljesebb értékű ismeretével bír, így képes az érintkezést szolgáló információk megértésére, értékelésére.

Sikeresnek ítéljük személyiségfejlesztésünket, ha iskolánkból kikerülő diákjaink:

- életkoruknak megfelelően testileg, lelkileg harmonikusan fejlettek, - rendelkeznek a korszerű műveltség alapjaival, - önálló ismeretszerzésre képesek, tudásukat a gyakorlati életben alkalmazzák, - az iskolai közösségekbe - saját egyéniségük megtartásával - beilleszkednek, - a társadalom által elfogadott legfontosabb erkölcsi normákat betartják.

15

1.5. A képzés rendje 1.5.1. A képzés belső szakaszai Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola, szerkezetileg négy részre tagolódik:

1.-2. évfolyam : bevezető szakasz

3.-4. évfolyam : kezdő szakasz

5.-6. évfolyam : alapozó szakasz

7.-8. évfolyam : fejlesztő szakasz

A lakókörzet óvodáival /Barátság, Micimackó, Napsugár, Játéksziget Óvoda/ kötött

együttműködési megállapodás alapján biztosítjuk az óvoda és iskola nevelőmunkájának

egymásra épülését.

Iskolánk első négy osztályában analizáló-szintetizáló olvasástanítást, álló betűs írást tanítunk

iskolaotthonos formában, mely a negyedik évfolyamig működik.

A módszereket és a szervezési formákat a szülői, a tanulói igények és a személyi feltételek

figyelembevételével határozzuk meg.

Az idegen nyelv oktatása első osztályban kezdődik.

Ötödik évfolyamtól emelt szintű nyelvtanulásra is van lehetőség.

Az informatikai képzést első évfolyamon indítjuk, ötödik évfolyamtól emelt óraszámú

képzésre is van lehetőség.

1.5.2. Fő képzési irányaink Iskolánk olyan 1-8. évfolyamos általános iskola, ahol integráltan oktatjuk és neveljük a

sajátos nevelési igényű tanulókat (ép értelmű mozgásszervi, érzékszervi vagy

beszédfogyatékos) ép társaikkal együtt.

Legfontosabb feladatunk, hogy minden tanuló számára biztosítsuk a megfelelő alapképzést.

Az esélyegyenlőség érdekében a különleges képzést igénylő tanulóink számára egyéni

haladási tempót biztosítunk, valamint iskolánk pedagógusai által összeállított, személyre

szabott tanmenetet használunk. Ugyanakkor a szülők és tanulók igényeinek megfelelően

néhány tantárgyunk kiemelt szerepet kap.

Ezek: - az élő idegen nyelv /német, angol/

- a testnevelés, mozgásfejlesztés - az informatika.

Kiemelt szerepük a kötelező tanórai foglalkozások óraszámaiban, a választható tanórai és

tanórán kívüli foglalkozások lehetőségeiben és csoportbontásban nyilvánul meg.

1.5.2.1. Idegennyelv-tanításunk alapvető célja kedvet ébreszteni a nyelvtanulás és más

kultúrák megismerése iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, megalapozni a későbbi

nyelvtanulást kompetencia alapú nyelvoktatás megvalósításával, főleg a kommunikatív

készségek fejlesztésével és nyelvtanulási stratégiák kialakításával. Tanítási órákon lehetőség

van arra, hogy oktatóprogramokkal, az internet segítségével bővítsük a tanulók

nyelvismeretét. Tehetséges diákjaink különböző szintű és típusú versenyeken vehetnek részt.

Felmenő rendszerben (2013. szeptembertől) elsőtől harmadik évfolyamon heti egy, negyedik

évfolyamon heti kettő órában sajátítják el a tanulók az idegen nyelv alapjait. Ötödik

évfolyamtól az emelt szintű csoportok heti öt, az alapszintű csoportok heti három nyelvórán

gyarapítják tudásukat. Az elsőként tanult idegen nyelv mellett igény szerint szakköri

formában ismerkedhetnek az angol/német/olasz/francia nyelv alapjaival. Az emelt óraszámú

nyolcadik évfolyamos csoportokban lehetőséget biztosítunk az alapfokú nyelvvizsgára való

felkészülésre.

1.5.2.2. A testnevelés tekintetében legfontosabb az alapozó időszak, amely az alsó tagozatra

tehető. Ezt a szakaszt a mozgástanulás aranykorának is nevezhetjük. A köznevelési törvény

16

előírja 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés bevezetését az első és az ötödik

évfolyamon felmenő rendszerben. A heti 5 testnevelés óra keretében két óra kiváltható:

- a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással

- iskolai sportcsoportban vagy sportkörben való sportolással

- versenyszerű sportolással.

Lehetőséget biztosítunk tánctanulásra és rekreációs foglalkozásokon való részvételre. A

csoportközi rendszer lehetővé teszi, hogy mindenki kedvére választhasson a felkínált

sportolási lehetőségek közül. A gyerekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt a tanév

folyamán a következő sportágak megismerésében: tenisz, asztalitenisz, úszás, korcsolya,

görkorcsolya, darts, kerékpár. A sportágak kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a

gyerekek az általuk szívesen űzött szabadidős sportok biztonságos technikáját és szabályait

elsajátítsák. Célunk, hogy egyre többen megismerjenek és kipróbáljanak minél több sportágat.

A tehetséges tanulókat iskolai sportcsoportokba vagy egyesületekhez irányítjuk. Az egyes

sportágak megismertetése 3-6 hetes időtartamban történik, annak jellegétől függően. Ezekre

épülnek felsőben a különböző sportfoglalkozások, melyeken a tanulók igény szerint vehetnek

részt.

Évente 10-12 alkalommal a 3. és az 5. évfolyam vesz részt szervezett úszásoktatásban.

Figyelemmel kísérjük a diákolimpiai versenyeket, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.

1.5.2.3. Az informatikai képzés első osztálytól osztálykeretben indul. Ötödik évfolyamtól

emelt óraszámban, csoportbontásban zajlik az oktatás. Az emelt óraszámú csoportba történő

kiválasztás a negyedik évfolyamon a matematika és informatika tantárgyakból nyújtott

teljesítmény és a szorgalom alapján történik. Ötödik évfolyamtól átjárhatóságot biztosítunk az

emelt és nem emelt óraszámú csoportok között. A legtehetségesebb tanulóknak lehetőségük

nyílik az ECDL vizsgára felkészülni néhány általuk választott modulból.

1.5.2.4. Specialitásainkat erősítve kihasználjuk lakóhelyünk kulturális intézményeinek

programkínálatát.

Igény szerint indított szakköreink, sportköreink, valamint a pedagógusok és szülők által

szervezett fakultatív programok kellő motivációt biztosítanak az általunk kiemelt területek

minél színvonalasabb műveléséhez.

1.5.2.5. Az iskolaotthont, a napközi otthont és az egésznapos oktatást a szülők és a

tanulók igényeinek figyelembevételével szervezzük.

Céljuk a tanulók szakszerű felkészítése a tanítási órákra. Feladatuk az önálló tanulás

elsajátíttatása, gyakorlása, a helyes tanulási technikák alkalmaztatása, a tanulás és a szabadidő

helyes arányának biztosítása. Szabadidőben játékokkal, ügyességi próbatételekkel,

játszóházakkal külsős művelődési intézményi programokkal fejlesztjük a tanulók

személyiségét, erősítjük közösségi összetartozásukat.

1.5.3. Az alapképzést kiegészítő tevékenységeink, az esélyegyenlőség

biztosítása Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban

részesüljön. Iskolánk inkluzív nevelő-oktató intézmény, az esélyegyenlőség biztosítása

kiemelt feladatunk. E tevékenység megismerését horizontális alkalmak biztosításával

referencia-intézményként lehetővé tesszük az ország pedagógusai és pedagógus hallgatói

számára. Ennek érdekében iskolánk a fenntartóval, a szülőkkel, szakmai és civil

17

szervezetekkel együttműködve a következő elvek szerint teremti meg a nevelő-oktató munka

feltételeit:

- a kulcskompetenciákat megalapozza és megszilárdítja az 1-6. évfolyamokon, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel bővíti azokat az iskolázás további

szakaszaiban,

- a tanulók tanulási nehézségeit feltárja, problémáinak megoldását segíti, - a tanulók személyiségét megismeri, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai eljárásokat

alkalmazza,

- a tanulók tehetségjegyeit feltárja, fejleszti, - adaptív tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz, - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési –

értékelési eljárásokat alkalmaz,

- a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az ő lehetőségeikhez és speciális igényeikhez igazodva szervezi a nevelő-oktató munkát.

Nagyon fontos e tanulók fejlesztése, mert saját fejlődésüknek és közösségük fejlesztésének is

gátjává válhatnak.

1.5.3.1. A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő

pedagógiai tevékenységünk

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása is a NAT egységes fejlesztési feladatai

alapján történik. Kiemelt figyelmet szentelünk annak, hogy a tartalmi szabályozás és a

gyermekek sajátosságai összhangba kerüljenek. Szükség esetén a fogyatékosságnak

megfelelően alakítjuk ki a tartalmakat, követelményeket. Differenciáltan, egyénileg segítjük a

tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

Biztosítjuk számukra a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat.

Tanórán differenciálást, szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai

szolgáltatásokat biztosítunk. Valamennyi tanuló esetében integráltan oktatunk, így elősegítjük

a közösségbe való beilleszkedést, a felnőtté válást. Biztosítjuk az oktató-nevelőmunka

személyi és tárgyi feltételeit.

Fontosnak tartjuk, hogy e tanulók problémáinak orvoslásához hathatós segítséget nyújtsunk.

Így biztosítjuk az esélyt arra, hogy a tanuló megtalálja helyét a közösségben, adottságainak,

képességeinek megfelelő eredményeket érjen el, és megfelelő pályát válasszon.

1.5.3.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók

felzárkóztatását segítő tevékenységünk

A tanulók közül sokan küzdenek valamilyen tanulási nehézséggel, melyek időszakosan vagy

tartósan – akár egész iskolai pályafutásukat végigkísérve – megnehezítik, de meg is

akadályozhatják sikeres haladásukat. Az elvárt teljesítmény hiánya, a gyakori illetve

folyamatos kudarc következtében magatartási zavar is kialakulhat. A problémák oka összetett,

biológiai, idegrendszeri, pszichés, szocio-kulturális, pedagógiai eredetű lehet.

Elsődleges a felismerés, a helyzetelemzés. Mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy

melyik tényező a felelős.

Iskolába lépéskor az első 6-8 hétben, a többi évfolyamon szükség esetén az alapvető pszichés

funkciók, alapkészségek meglétét ellenőrző feladatsort végeztetünk el. A felismerést az okok

feltárása és a tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek megszervezése követi.

Iskolánkban a felzárkóztatás során sokrétűen fejlesztjük a tanulók képességeit a szakemberek

javaslatai alapján:

- a tanítási órákon differenciált foglalkoztatással, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával,

18

- a fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztési terv kidolgozásával, megvalósításával, - egyéni foglalkozások, logopédiai ellátás és szak-korrepetálások biztosításával, - tanulás-módszertani tréning során az egyéni tanulási technikák elsajátíttatásával, - a napközi otthon keretében egyéni segítségnyújtással, - a továbbtanulás irányításával, - szükség esetén egyéni haladás, értékelés alóli mentesítések biztosításával, - külső szakemberek segítségének igénybevételével.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók csoportjától kellő segítség igénybevétele mellett

elvárható a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítése.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek esetében a felismerés és együttműködés érdekében

elengedhetetlen, hogy pedagógus és szülő egyaránt ismerje a viselkedési zavar jeleit. E

gyermekek nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, magatartásukkal zavarják társaikat

és nevelőik munkáját. Passzív vagy aktív módon ellenállnak a nevelői hatásoknak, testi és

pszichés tüneteik vannak, személyiségzavarral küzdenek.

Elsődleges teendőnk az előidéző okok - biológiai, idegrendszeri és pszichés adottság, szocio-

kulturális retardáció, iskolai eredetű zavar - feltárása. Annak tisztázása, hogy a felmerült

magatartási probléma a tanuló adottságaival, iskolai, társadalmi vagy családi környezetével

hozható-e összefüggésbe.

E feladatok főként az osztályfőnökre hárulnak, aki:

- a kiváltó okot keresve vizsgálja a tanuló környezetét, különös figyelemmel a családi háttérre,

- folyamatos együttműködésre törekszik a szülővel (információcsere, nevelési tanácsok, konkrét cselekvő segítés stb.), kollégákkal, szakemberekkel,

- szükség esetén igénybe veszi a GYIV-felelős segítségét. Az osztályban tanító pedagógusok együttműködnek az osztályfőnökkel, szülőkkel,

tanulóközösséggel, szükség esetén szakemberrel, szakterületüknek megfelelően igyekeznek

erősíteni a tanuló képességeit. Törekednek arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez

jusson a tanórákon és a tanórán kívül is.

Az iskolavezetés informálódik a családtól és a szakemberektől a magatartási nehézséggel

küzdő tanulóról, a vele kapcsolatos eljárásokról, eredményekről.

E tevékenységünk eredményességét jelzi, ha az érintett tanuló:

- személyisége fejlődött, - huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül részese a közösségnek, azzal

együttműködik,

- beilleszkedését az osztályközösség elősegítette, - láthatóan elfogadja a szabályokat, betartja a házirendet, - részt vállal a közösségi feladatokból, - többnyire együttműködő nevelőivel, segítségüket kéri gondjai orvoslásához.

1.5.3.3. A mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelésének, oktatásának főbb sajátosságai

Iskolánkban ép értelmű, mozgáskorlátozott tanulók integrált oktatása folyik, mely az épület

teljes akadálymentesítése révén vált lehetővé.

Teendőink közül a legfontosabbak az alábbiak:

- a tárgyi és a személyi feltételek megteremtése, - a tanulók felkészítése mozgáskorlátozott kortársaik fogadására, - a nevelők képzése és továbbképzése az integrált oktatásra, - együttműködés a hasonló profilú társintézményekkel, - bázisiskolai teendők ellátása, - együttműködés a szülőkkel.

19

Együttnevelést biztosító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint

részvételt és védettséget.

Mozgásszervi fogyatékos az a tanuló, akinél a mozgás-szervrendszer veleszületett, vagy

szerzett károsodása és /vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos

akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés

és a szocializáció.

Legfőbb célunk, hogy megteremtsük az esélyegyenlőség alapjait, felkészítsük őket az önálló

életvitelre. Ennek érdekében ki kell alakítanunk a tanulókban az egészséges énképet és

önbizalmat, növelni kell a kudarctűrő képességet és az önállóságot.

E célok megvalósítása érdekében habilitációs, rehabilitációs feladataink a következők:

- a műveltségi tartalmaknak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minőségben történő elsajátítása

- minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése - a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása - tanulási zavarok esetén sérültség-specifikus módszerek alkalmazása - egyéni fejlesztési terv kidolgozása - felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és esetleg munkavégzésre

- a személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.

Speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és technikai jellegű segédeszközök

igénybevételével meg kell segítenünk az akadályozott mozgásbiztonságát, a mozgásreflexek

célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra,

beszédészlelésre támaszkodó tevékenységet.

Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladatunk a mozgásnevelés, amely egy

rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók korrigálását,

helyreállítását célzó gyorsító és motoros képességek fejlesztését szolgáló eljárásokat, s a

feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.

A mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges javuló vagy

romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

A beiskolázás feltételei speciálisak. A mozgáskorlátozott gyermek iskolába lépése előtt a

fogadó iskola vagy a szülő kérésére a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ a gyermek szakértői vizsgálata alapján

szakértői véleményt készít, mely többek között tartalmazza a bizottság véleményét arra

vonatkozóan, hogy a gyermek nevelését-oktatását többségi iskolába javasolja-e. A szülőnek

nyilatkoznia kell, hogy vállalja-e a mindennapi iskolába járás fizikai, időbeli és esetleges

anyagi terheit.

A mozgáskorlátozott tanulókra is a helyi tanterv követelményei az irányadók, egyéni

adottságaik figyelembevételével. Ennek meghatározására sérültség-specifikus tantervi

javaslatot készítettünk. Az 1. évfolyam teljesítésére szükség esetén két tanévet biztosítunk.

Személyre szabottan további pedagógiai szakaszok szervezhetők.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vállaló

pedagógusoknak magas szintű pedagógiai képességekkel és az együttneveléshez szükséges

kompetenciákkal kell rendelkezni:

- a tantárgyi tartalmak szükséges módosulásainak figyelembe vétele - egyéni haladási ütem biztosítása - az adott szükséglethez igazodó módszerek alkalmazása

20

- egy-egy tanulási helyzet megoldásához alternatíva keresése - együttműködés a szakemberekkel, javaslataik beépítése az oktatásba.

1.5.3.4. Az érzékszervi (látás-, hallás) sérült tanulók nevelésének, oktatásának főbb

sajátosságai

Iskolánkban integrált oktatás formájában látás- és hallássérült gyerekek órákon ép társaikkal

együtt vesznek részt a tanításban. Látás- illetve hallássérülésük lehet olyan mértékű, mely

nem teszi lehetővé, hogy velük az ép tanulóknál alkalmazott módszerekkel vegyük fel a

kapcsolatot. Ez a tény általános emberi, lelki sajátosságaikat nem változtatja meg, csak az

ismeretszerzés és a feldolgozás körülményeit. Az általános pedagógiai alapelvek rájuk is

érvényesek. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében figyelembe vesszük egyéni

sajátosságaikat, mely a differenciált oktatásban valósul meg.

Alapelvünk, hogy segítő, támogató, fejlesztő munkánkban elsősorban erősségeikre, az

elfogadásra és a velük való szoros együttműködésre építünk. Megkeressük a legcélszerűbb

módszereket a gyermekekkel szemben támasztott tantervi követelmények teljesítésében,

melyekkel fogyatékosságukat leginkább képesek kompenzálni. Önmagukhoz mért

fejlődésüket mérjük és értékeljük. Nem az az elsődleges, hogy mást, hanem, hogy másként

tanítunk. Az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben, a gyermek domináns

érzékszervi csatornájára építve tesszük hozzáférhetővé.

Fontos teendőink:

- olyan tevékenységeket alakítunk ki, amikre az optimális fejlődéshez szükségük van - az aktív-cselekvéses tanulást helyezzük előtérbe - kiemelt figyelmet fordítunk a gondolkodás, a probléma-megoldási készségek, a

kreativitás fejlesztésére, a döntéshozó képesség kialakítására

- fizikai és szellemi terhelhetőségüket növeljük - személyiségüket, önállóságukat fejlesztjük - látásukat és hallásukat szakemberek bevonásával fejlesztjük - pótoljuk, kiegészítjük, korrigáljuk fogalmi hiányaikat - valamennyi érzékszervet funkcionálisan fejlesztjük.

Sikerességünk tényezői:

- együttnevelés elfogadása és érvényesítése a nevelő-oktató munkában - reális helyzetértékelés - tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatban - együttműködés - speciális pedagógiai felkészültség - innovatív készség - integrálódás elősegítése speciális tevékenységek segítségével.

A képességfejlesztés hatékonysága a család, az iskola és a rehabilitációs tevékenységek

összehangolásától függ, hisz a gyermekek nevelése, képességfejlesztése csapatmunkában

valósul meg. A gyermek haladását, fejlődését és a pedagógusok munkáját gyógypedagógusok

segítik. A tanulók fejlesztő terápiákon is részt vesznek a szakemberek segítségével.

Kapcsolatot tartunk a segítő gyógypedagógiai módszertani intézményekkel.

A beiskolázás feltételei speciálisak. A Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság illetve a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján vesszük fel az integráltan

nevelhető gyermekeket.

21

1.5.3.5. Tehetséggondozó műhelyek működtetése iskolánkban

Fő céljaink:

- Törekszünk tanulóink értelmi és egyéni képességeinek megismerésére, a rejtett tehetségek felfedezésére.

- Képessé tesszük a tanulókat hatékony tanulási módok elsajátítására. - Formáljuk személyiségüket, általa alakítjuk magatartásukat, viselkedésüket. - Segítjük tanulóinkat az önismeret fejlesztésében. - Biztosítjuk a Magyar Közlönyben meghirdetett akreditált tanulmányi és művészeti

versenyeken való részvételt, segítjük az azokra történő felkészülést.

Azt a tanulót tartjuk tehetségesnek,

- aki átlag feletti képességekkel rendelkezik (jellemzi a magas szintű elvont gondolkodás, a fejlett anyanyelvi képesség, a jó memória, a hatékony

ismeretfeldolgozás),

- aki valamilyen speciális (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos) képességgel bír,

- aki kreatív, akinek teljesítménye nemcsak újrateremtése a továbbiaknak, hanem valami újat is hoz,

- akinek jellemzője a feladat iránti elkötelezettség, tehát érdeklődő, kitartó, tevékenységeit versenyszellem mozgatja, érzelmileg biztos egyensúlyú.

A tehetségek felismerését, azonosítását a szaktanárok és a tehetséggondozó munkaközösség

vezetője folyamatos, együttműködő pedagógiai munkával végzi az alábbiak szerint:

- sokféle identifikációs (azonosító) módszerrel, - többlépcsős, folyamatos és megismételhető kiválasztással, - nagyszámú tehetség-ígéret kiválasztásával és a fejlesztés folyamatában történő

differenciálásával,

- az érdeklődő, elkötelezett, a fejlesztést önkéntesen vállaló tanulók kiválasztásával. Az iskolai tehetségfejlesztő programokon fejlesztenünk kell a tehetséges gyerekek erős

oldalát, ugyanakkor nem mondunk le gyenge oldalának fejlesztéséről sem. Megfelelő légkört

biztosítunk a tanulótársakkal és a pedagógusokkal. Biztosítjuk lazító programok beiktatását,

amelyek a tanulók feltöltődését segítik.

Tartalmi szempontból legfőbb alapelvnek tekintjük a tehetséggondozás szempontjából a

gazdagítást, aminek célja az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező, tananyagon túllépő

kiszélesítése.

A tehetséggondozás iskolai szervezeti formájának a tehetséggondozó műhelyt

tartjuklegalkalmasabbnak. Tanórán kívüli foglalkozás keretében a tehetségesnek talált tanulók

fejlesztése történik külön e célra kialakított műhelyben, mely felszereltségével (szakkönyvek,

segédanyagok, számítógép, Internet) hozzájárul megfogalmazott céljaink megvalósításához.

Itt lehetőségünk van olyan módszerek alkalmazására, melyekre tanórán nincs idő vagy

alkalom. Ezáltal tesszük teljesebbé tehetségük formálását.

Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolán kívüli tehetséggondozásra. Támogatjuk azokat a

tanulókat, akik egyesületi foglalkozásokon vesznek részt (sport, kulturális, stb). Ha verseny

vagy szereplés miatt hiányoznak tanítási óráról, a szaktanárok biztosítják számukra a pótlás és

a felzárkózás lehetőségét.

E pedagógiai feladatunkat a család hatékony közreműködése nélkül nem tudjuk megoldani.

Fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást, az információcserét, az együttműködést.

Ennek érdekében:

- tájékoztatjuk a szülőket céljainkról, - közösen értékeljük a gondozott tanuló fejlődését, - módszertani segítséget nyújtunk a tanuló otthoni munkájához,

22

- elvárjuk a szülői háztól a tanuló érzelmi támogatását, az érdeklődést, odafigyelést.

1.5.3.6. Drámapedagógia az iskolai tanulás folyamatában

Drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, melyben a

dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel.

Az általános iskola teret ad a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak, a játéknak. Ez olyan

tanulási helyzeteket és ismeretszerzési élményeket kínál, amelyek lehetővé teszik a

megismerés és önművelés örömének megélését. E célok megvalósításához alkalmazhatók a

drámajátékok, drámamódok, mint drámapedagógiai eszközök. Fejlesztő hatásuk abban

nyilvánul meg, hogy a játékban résztvevőktől aktivitást igényelnek, akik a „mintha”

helyzetekben valóságos érzelmeket élnek át. A drámajátékban, mint a tanulás egyik

formájában rejlő nevelőerőt igyekszik felhasználni az iskolai nevelés-oktatás céljainak

elérésében.

A drámajátékok alkalmasak a közösségi, alkotó ember személyiségjegyeinek: a másokra

odafigyelő, empátiával rendelkező, önmaga képességeivel tisztába levő, önmagát építő, gyors

helyzetfelismerő, gondolkodó, cselekvő készségekkel bíró ember kialakítására.

Tananyagában a gyakorlatorientáltság, a készségek fejlesztése kerül előtérbe. Ezért fontos,

hogy a tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában,

konfliktusok kezelésében is alkalmazhassák. Kellő időt kell biztosítani a játék- és

viselkedéskultúra formálására, valamint a csak szituációteremtéssel, szoktatás útján

fejleszthető képességek gyakorlására a tanulók cselekvő részvételével.

Drámajátékaink az emberépítést célozzák, feladtuk a személyiségformálás, a

kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. Így a dramatikus alkotójáték

tulajdonképpen pontosan megfogalmazható szocializáló tevékenység. Az a forma és folyamat

pedig, amelyen keresztül megvalósul a dráma maga.

1.5.3.7. Az iskolai könyvtár szerepe a tanulás folyamatában

Az iskolai könyvtára forrásközpontként történő működése során arra törekszik, hogy

elősegítse a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, a folyamatosan

korszerűsített könyvtárállományával közvetítse az új és modern ismereteket, elősegítse a

nevelő-oktató munkát, a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével biztosítsa a

pedagógiai munka színvonalának emelését. A diákok számára akár kölcsönzési időben, akár a

különböző szaktárgyi órák, délutáni foglalkozások keretében lehetővé tegye az

ismeretszerzést. Működésének további célja, hogy rendezvények, programok szervezésével

hozzájáruljon a művelődési igények kielégítéséhez, igazi közösségi térként működjön. Lássa

el a könyvtárpedagóiai feladatokat. A könyvtárhasználati órák – 2013/2014-es tanévtől

felmenő rendszerben az informatika tantárgyak keretében kerüljenek megtartásra a

könyvtárpedagógiai programban foglaltak alapján.

1.5.3.8. Pályázatok

A Kommunikációs munkaközösségen belül működő pályázatfigyelő és -író csoportunk

folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő Uniós és hazai pályázati lehetőségeket.

Nevelőtestületi döntés alapján veszünk részt ezek megvalósításában. Nagy figyelmet

fordítunk a projektek megvalósítására és a fenntartási időszak feladataira.

23

1.6. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének és értékelésének

rendje

Pedagógiai munkánk nagyon fontos része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és az

értékelés. Célját és tartalmát illetően a két tevékenység nem azonos, mégsem választhatók el

egymástól. Az ellenőrzés célja lényeges és megbízható információk gyűjtése a tanulók

ismereteiről, magatartásáról és szorgalmáról, vagy éppen a nevelő munkájáról. Az

értékelés pedig ezeknek az információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a

célokhoz és követelményekhez. Ellenőrzés nélkül nincs értékelés, az ellenőrzés pedig

öncélú értékelés nélkül.

Ellenőrzésünk és értékelésünk egységének alapját az a követelményrendszer jelenti,

amelyet a NAT és az arra épülő kerettantervek fogalmaznak meg. Ez minden nevelő

számára kötelező. A helyi tantervek pedig tartalmazzák a műveltségi területek helyileg

pontosított fejlesztési követelményeit, illetve a tantárgyak minimális követelményszintjeit,

valamint a sajátos nevelési igényű tanulók számára összeállított tantárgyi követelményszintet.

Az ellenőrzés és értékelés legfontosabb szerepe elsősorban a tanulók nevelésében,

fejlesztésük elősegítésében, a differenciált pedagógiai tevékenység megalapozásában és

hatékonyabbá tételében jelentkezik. Ez a két tevékenység igen fontos a pedagógus

számára is, mert csak ezek segítségével tudhatja meg, hogy a tanuló fejlődése megfelel-e

a követelményekben előírtaknak. Így kaphat tájékoztatást munkája eredményességéről és

a szükséges tennivalókról. Belső mérőanyagaink mellett visszajelzést kapunk az OKÉV

mérések eredményeiről is. Hangsúlyos a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata is. Ezt az alsó

tagozaton egy speciális mérőanyag segítségével valósítjuk meg. Természetesen az ellenőrzés

és az értékelés a tanuló számára is nagyon fontos, hiszen így tudhatja meg, hogy mi az,

amit valójában elért, és mi az, amit még tennie kell. Elindíthatja az önellenőrzés -

önértékelés útján, és jobb teljesítmény elérésére is sarkallhatja.

1.6.1. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének és értékelésének alapelvei Az ellenőrzés és értékelés eredményessége érdekében törekszünk arra, hogy az értékelés

- az iskolai követelményrendszerre épüljön, - legyen tárgyszerű (erős pontok, hiányosságok, hogyan lehetséges a javítás), - biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, - a teljesítményhez vezető út álljon a középpontban, - a tanuló önmagához mért fejlődését fejezze ki, - folyamatosságot biztosítson, - személyre szóló legyen, alkalmazkodjon a tanuló életkorához, - ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse, - nyugodt légkörben történjen.

A pedagógiai tevékenység tudatossága megkívánja, hogy a pedagógus folyamatosan

ellenőrizzen és értékeljen. Ennek megvalósítása érdekében:

- Lehetővé tesszük a tantárgyi követelmények megismerését a tanulók és a szülők

számára.

- Ellenőrzésünk a tantárgyak feladatrendszerének sokoldalú mérésére terjed ki, mivel így átfogóbb képet kapunk a reális értékeléshez.

- Az ellenőrzés - értékelés a tantárgyi követelményeken kívül a kreatív

feladatvégzőképességre, a tevékenységből lemérhető viselkedésre, az

24

együttműködésre, a sokoldalú érdeklődésre, a rendezettségre, az

eszközhasználatra és a felelősségvállalásra irányul.

- Értékeléskor a tanulót mindig önmaga képességeihez és személyiségfejlődéséhez mérjük.

- Elsőtől harmadik évfolyamig a szöveges értékelést alkalmazunk: - első évfolyamon félévkor és tanév végén, 2. évfolyamon tanév végén a pedagógus

által megfogalmazott, összefüggő szöveg formájában,

- 2 - 3. évfolyamon félévkor értékelőlap segítségével.

- 3. évfolyam tanév végétől osztályzattal értékelünk. - Felső tagozaton félévkor és tanév végén - a fejlődést is figyelembe véve - osztályzattal

értékelünk. Integráltan oktatott SNI-s tanulók esetében előfordulhat szöveges

értékelés.

- Biztosítjuk a szülők számára, hogy tanév közben betekinthessenek a tanuló írásbeli dolgozataiba, felmérőibe.

- A 2.-3. évfolyam szöveges értékelését szóbeli tájékoztatással tesszük teljessé a szülők igényeinek megfelelően.

- A szaktanár feladata, hogy a tanuló haladásáról a tájékoztató érdemjegyek a naplóba és az ellenőrzőbe bekerüljenek. Ennek beírását és aláírását az osztályfőnökök

ellenőrzik.

1.6.2. A tanulói tevékenység ellenőrzésének módjai A helyi tanterv mellékletét képező tanmenetekben határozzuk meg a tanév közben

írandó szummatív mérések és dolgozatok számát, időrendjét.

Részt veszünk a nemzetközi és az országos mérésekben.

Alapvető ellenőrzési módnak a szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldásokat

tekintjük. Ezek változatai lehetnek:

- szóbeli feleltetés - felmérés írásban dolgozat, röpdolgozat vagy feladatlap formájában - témazáró dolgozatok - tanév végi dolgozatok - a tanórai aktivitás mértéke - gyakorlati tevékenység során készített munkadarabok - testi képességek gyakorlati bemutatása, méréseredményei

Az otthoni és napközis felkészüléshez a tantárgy jellegéből adódó szóbeli és írásbeli feladatot

kapnak a tanulók. A házi feladat célja, hogy elkészítésével a tanulók elmélyítsék az órán

tanultakat, megtanulják önállóan alkalmazni ismereteiket, fejlődjön logikus gondolkodásuk. A

házi feladat mellett a szaktanár feladhat szorgalmi és kreatív feladatot, gyűjtőmunkát is. A

szóbeli házi feladatok ellenőrzése felelet vagy beszámoló formájában történik. Az írásbeli

házi feladatot mindig ellenőrizzük. A feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók

életkori sajátosságait, terhelhetőségét, órarendjét, napirendjét, hetirendjét.

Az iskolaotthonos formában működő osztályokban hét közben nem adunk házi feladatot, a

tanulók az iskolában készülnek fel a következő tanítási napokra. Hét végére szorgalmi

feladatként a szülők beleegyezésével differenciáltan kapnak gyakorlási lehetőséget a tanulók.

1.6.3. Méréseink

1. évfolyamon a tanév első napjaiban tanulási képességeket diagnosztizáló eszközrendszert

alkalmazva bemeneti mérést végzünk. A követő mérést 2. évfolyam elején végezzük el, majd

4. évfolyam végén kimeneti mérésre kerül sor. A tanulást segítő képességek folyamatos

változásának komplex nyomonkövetése támpontot ad az egyéni fejlesztés segítéséhez.

25

4., 6., 8. évfolyamon iskolai illetve országos szintű tantárgyi méréseket végzünk a

készségtárgyak kivételével, melyek értékelése a következő tanév szakmai feladat-

meghatározásának alapja. A méréseket a tanulók terhelhetőségének figyelembevételével

április és május hónapokban végezzük el:

6., 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, angol vagy német nyelvből valamint matematika

tantárgyakból az országos kompetenciamérésben veszünk részt.

6. évfolyamon természetismeret, történelem és informatika tantárgyakból az alapozó szakaszt

lezáró tantárgyi méréseket végzünk.

6. és 8. évfolyamon magyarból, idegen nyelvből

és matematikából, 8. évfolyamon történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika

tantárgyakból témazáró követést alkalmazunk, melynek lényege, hogy a tantárgyi témazáró

dolgozatok eredményeit, átlagait, tapasztalatait és a teendőket alkalmanként illetve az év

végén elektronikusan rögzítjük egy közös adatbázisban, az adatvédelmi szabályzatunk

figyelembe vételével. A leszűrt tapasztalatokat azonnal illetve a következő évi tervezésnél

hasznosítjuk.

5-8. évfolyamon a NETFIT rendszer keretében tanév végén a tanulók fizikai és fittségi

állapotát mérjük.

1.6.4. A tanulói teljesítmények értékelési rendje Az értékelés típusai iskolánkban a kritériumra épülő és a normára épülő értékelés.

A kritériumra épülő értékeléskor a tanuló teljesítményét mindig a helyi tantervben előírt

követelményekhez hasonlítjuk. A normára irányuló értékeléskor a tanuló teljesítményét

valamely előzetesen meghatározott (lehetőség szerint országos) standarddal hasonlítjuk

össze, hogy megállapíthassuk, hol helyezkedik el a tanuló az átlaghoz képest.

Az értékelés célját illetően háromfajta értékelést használ nevelőtestületünk:

- diagnosztikus értékelést, - formatív értékelést, - szummatív értékelést.

Ezeket az értékelési típusokat az ellenőrzési - értékelési folyamatban egymásra építjük.

1.6.4.1. A tanulási folyamat értékelése

Az 1-4. évfolyamon a tanulók fejlődését, teljesítményét szóban és írásban szövegesen, 3.

évfolyam végétől osztályzattal értékeljük.

Az 5-8. évfolyamon a tanulók tanév közbeni teljesítményét érdemjeggyel, félévkor és tanév

végén - a tanuló fejlődésének figyelembe vételével - osztályzattal értékeljük. Az érdemjegy

visszajelző, informatív értékű, a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének

elsajátítását minősíti. A tantárgyi érdemjegyek megállapítása a szaktanár joga és felelőssége.

A félévi osztályzat megmutatja, hogy a tanuló időarányosan milyen mértékben tett eleget a

tantervi követelményeknek. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott

évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette, megszerzett tudása elegendő-

e a magasabb évfolyamba lépésre. Az egyes tanulók eredményeit a nevelőtestület félévkor

és tanév végén áttekinti, és a továbbhaladási lehetőségek figyelembe vételével dönt a

magasabb évfolyamba lépésről, illetve az SNI-s tanulóknál tanévhosszabbításról. Ha az

osztályzat a tanuló hátrányára eltér az érdemjegyek átlagától, és a nevelőtestület a

pedagógus indokaival nem ért egyet, akkor a tanév végi osztályzatot a tanuló javára

módosíthatja.

1.6.4.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

26

A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha minden tantárgyból teljesítették az

adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi munkája, szöveges értékelése és

érdemjegyei alapján bírálják el.

A tanuló részére engedélyezhető az évfolyamismétlés, ha azt a szülő kéri és az iskola

igazgatója engedélyezi.

250 tanítási óra - igazolt és igazolatlan együtt - hiányzás esetén, amennyiben a tanuló

teljesítménye tanítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem

minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület

engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

1.6.4.3. A vizsgák rendje

Javítóvizsga

Javítóvizsgára kell utalni azt a tanulót, aki a tanévvégi osztályzataiban 1 vagy 2 tantárgyból

nem érte el az elégséges minősítést.

Az évfolyamot ismételni köteles az a tanuló, aki 2-nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot

kapott, i11. a javítóvizsgája elégtelen lett.

A javítóvizsga helye az az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utasították. Ha időközben

a tanuló más helységbe költözött át, az új iskolában is leteheti a javítóvizsgát. Ilyen esetben a

vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskola

igazgatójával. A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő

időszakban az igazgató határozza meg. A javító vizsgák igazgató által kijelölt időpontjáról, és

a vizsgák követelményeiről az iskola, az osztályfőnök, illetve a szaktanár értesíti a szülőket.

A vizsga megkezdése előtt, meg kell győződni az érintett tanulók felkészültségének

mértékéről. A vizsgáztató nevelők egy alkalommal az osztályozó- és javító vizsga előtt

konzultációs lehetőséget biztosítanak a tanulóknak.

A vizsgabizottságot az igazgató jóváhagyásával az igazgatóhelyettes jelöli ki. Tagjai: az

elnök, a vizsgáztató pedagógus és egy lehetőleg azonos szakos pedagógus, aki a

jegyzőkönyvet is vezeti. A vizsgabizottság elnöke, amennyiben lehetséges, a munkaközösség

vezetője, ellenkező esetben az igazgató helyettes által megbízott pedagógus. A javítóvizsgára

jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik.

A javító- és osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga anyagát a

tantervi minimum követelmények alapján a vizsgáztató pedagógus állítja össze A szóbeli

feleletre való felkészüléshez a tanulónak 10-15 perc felkészülés időt kell biztosítani. Az a

tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési

idővel. A továbbhaladás feltétele a tantervi minimum teljesítése.

A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, nem ismételhető meg, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell

vezetni. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság minden tagja aláírja. A javítóvizsga eredményét

az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba, a záradékot

az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítványok

kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és távolmaradását a

javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az osztályt ismételnie kell. A megfelelő

igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a tanulónak a

javítóvizsgára. Ha a tanuló a vizsgán ismét nem jelenik meg az osztályt ismételni köteles.

A osztályozó- és javító vizsga eredményét az osztályfőnök írja be a naplóba, az anyakönyvbe

és a bizonyítványba, a záradékot a bizonyítványban az igazgató írja alá. Az eredmény

kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával történik.

A javítóvizsga jegyzőkönyvét a vizsgabizottság elnökének kell leadni az iskolatitkárnál, aki

azt iktatja, és az irattárban őrzi 5 évig. A szülő kérésére a nevelőtestület javaslatára az

27

igazgató engedélyezheti olyan tanuló - egy alkalommal történő - osztályismétlését, aki

egyébként felsőbb osztályba léphetne.

Osztályozó vizsga

Ha a magántanuló a tanév során biztosított konzultációkon értékelhető teljesítményt nyújt,

akkor nem kell osztályozó vizsgát tennie. Az osztályozó vizsgák lebonyolítására a

javítóvizsgára vonatkozó szabályok az alábbi eltéréssel érvényesek: Az osztályozó vizsgákat

június elején tartjuk. A vizsgára legalább 1 hónappal korábban a bizonyítvánnyal kell

jelentkezni. A vizsga napjáról az igazgató a vizsgázót legalább 2 héttel a vizsga előtt értesíti.

Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az igazgató által kijelölt vizsgabizottság

előtt történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.

Az osztályozó vizsga eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalni, és az osztályfőnöknek a

naplóba, a törzslapba és bizonyítványba kell bevezetni.

1.6.4.4. Az értékelés módjával kapcsolatos fő elveink

A nevelők a tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a tanulókkal

saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és

javítási lehetőségeket.

Az egyes évfolyamokon belépő új tantárgyak esetén ügyelünk arra, hogy többször történjen

szóbeli értékelés, az első 6 hét során csak ösztönző érdemjegyet adunk ugyanúgy, ahogy

ötödik évfolyamon. Az alsó tagozatról történő átmenet megkönnyítése nagy figyelmet igényel

az ötödikben tanító pedagógusoktól.

Nevelőtestületi elvárás, hogy a tanulóknak három vagy több órás tantárgy esetén legalább 4,

két órás tantárgy esetén legalább 3, egy órás tantárgy esetén pedig legalább 2-3 jegy

megszerzésének lehetőségét kell biztosítani egy félév során.

A modul tantárgyak értékelése önállóan, vagy más tantárgyba történő integráció esetén az

adott tantárgyon belül történik.

A szummatív értékelés érdemjegyeit döntő súllyal vesszük figyelembe a félévi és tanév végi

osztályozáskor.

Az érdemjegye egyezményes bejegyzése az osztálynaplóba:

- felmérő és témazáró dolgozatok: piros színnel

- szóbeli és írásbeli feleletek: kék színnel

- a könyvtári ismeretek (informatikában): fekete színnel

- gyűjtemények, osztályozható többletmunkák, füzetek külalakja: zöld színnel

Az iskolai dolgozatok, feleletek, stb. érdemjegyeit a nevelő az osztálynaplóba való

bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrzőbe is köteles beírni, beíratni.

A felmérő és témazáró dolgozatok értékelése az alábbi százalékok szerint történik:

100 - 91 % = 5

90 - 76 % = 4

75 - 51 % = 3

50 - 31 % = 2

30 - 0 % = 1

1.6.4.5. Az osztályzatok kritériumai 3-8. évfolyamon

"Jeles"(5) - Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri

és érti a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan fogalmaz,

precízen használja a tantárgyi szaknyelvet és saját szavaival is vissza tudja

adni a szabályt. Tud összefüggően felelni.

28

"Jó"(4) - Ha a tanuló a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és

jelentéktelen hibával tudja, apró bizonytalanságai vannak. Felelete során csak

kevés tanári segítségre szorul. A definíciókat megtanulja , de időnként nem

értelmezi azokat pontosan.

"Közepes"(3)-Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, több esetben

hiányosan tesz eleget, azaz gyakran szorul tanári segítségre. Ismeretei

felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni és szaknyelven beszélni. Csak a

tanár és a diák közötti párbeszéd eredményeként képes megoldani a szóbeli

feladatokat.

"Elégséges"(2)-Ha a tanuló a tantervi követelményeknek csak többnyire súlyos

hiányosságokkal tud eleget tenni, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális

ismeretekkel rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért és a

gyakorlatban többnyire képtelen önálló feladatvégzésre.

"Elégtelen”(1) -Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással

sem tud eleget tenni és a továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükséges

minimális ismeretekkel sem rendelkezik.

Az osztályfőnöki tantárgyat nem osztályozzuk, műveltségtartalmát a magatartásban és

szorgalomban értékeljük, mely a tanulók viselkedési és tanulási kultúrájában nyilvánul meg.

1.6.4.6. Az értékelés kategóriái az első két évfolyamon

„Kiválóan teljesített” - ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.

Ismeri és érti a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. (100-91%)

„Jól teljesített” - ha a tanuló a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és

jelentéktelen hibával tudja, apró bizonytalanságai vannak. (90-76%)

„Megfelelően teljesített” - ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, több

hibával tesz eleget, többször is nevelői segítségre szorul. (75-51%)

„Felzárkóztatásra szorul” - ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, több

hibával tesz eleget, többször is nevelői segítségre szorul. Ismeretei felszínesek,

kevésbé tud önállóan dolgozni és beszélni, de a továbbhaladáshoz szükséges

minimális ismeretekkel rendelkezik. (50-31%)

„Az évfolyam továbbhaladási feltételeit nem teljesítette” - ha a tanuló a tantervi

követelményeknek csak többnyire súlyos hiányosságokkal tud eleget tenni,

gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre; a továbbhaladáshoz

elengedhetetlenül szükséges minimális ismeretekkel sem rendelkezik. Ebben az

esetben a tanuló évet ismétel.

1.6.4.7. A szöveges értékelés tart