a települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása, hazai helyzet és európai...
DESCRIPTION
A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása, hazai helyzet és európai kitekintés. Bánhidy János s zaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt ISWA Magyar Tagozat Energiahasznosítási munkacsoport vezetője „A hulladékgazdálkodás jövője” szeminárium - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása, hazai helyzet és európai
kitekintés
Bánhidy Jánosszaktanácsadó, nyugalmazott igazgató
Fővárosi Közterület-fenntartó ZrtISWA Magyar Tagozat
Energiahasznosítási munkacsoport vezetője
„A hulladékgazdálkodás jövője” szemináriumBudapest, 2013. szeptember 2.
HULLADÉKSORS RÉGEN ÉS MA• Az 1960-as évekig mindenütt a lerakás dominált• A 70-es és 80-as években az égetésben látták az egyetemes
megoldást• Napjainkra kialakult egy integrált,hierarchikus hulladékkezelési
rendszer (2008/98/EK irányelv) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
A prioritások érvényesülése, az egyes hulladékkezelési eljárások alkalmazása a gyakorlatban országonként igen különböző !
5%
17%
67%
11%
Települési szilárd hulladékok kezelése(2011. évi EUROSTAT adatok szerint)
EU 27 tagállam átlaga Magyarország
komposztálás
újrahasznosítás
energetikai hasznosítás
lerakás
15%
25%
37%
23%
Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár
Ország Anyagában történő hasznosítás
(beleértve a komposztálást)[%]
Energetikai hasznosítás
[%]
Lerakás
[%]
Svájc 50 50 0Németország 62 37 1Hollandia 60 39 1Svédország 48 51 1Belgium 56 43 1Norvégia 40 58 2Ausztria 62 35 3Dánia 43 54 3
Összehasonlításképpen a hazai helyzet és a 27 EU tagország átlaga:
Magyarország 22 11 67EU 27 átlag 40 23 37
A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2011. évi adatok):
Következtetés:
1. A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT.
2. A HULLADÉKOK LERAKÓTÓL VALÓ JELENTÖS MÉRTÉKŰ ELTÉRÍTÉSE NEM VALÓSÍTHATÓ MEG ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS NÉLKÜL.
Energiatermelő hulladékégető művek Európában
Ország Égetőművek száma Hulladékmennyiség Mt/évCEWEP 2010. évi adatok ISWA 2012. évi adatok CEWEP 2010. évi adatok
Franciaország 129 127 13,7Németország 72 79 20,0Olaszország 53 52 5,7Svédország 32 34 5,1
Dánia 29 29 3,5Svájc 30 30 3,7
Egyesült Királyság 24 31 4,2Norvégia 17 15 1,2Belgium 16 16 3,0Ausztria 13 12 2,1
Hollandia 11 13 6,5Spanyolország 11 11 2,0
Portugália 3 3 1,1Cseh Köztársaság 3 3 0,5
Finnország 3 3 0,3Szlovákia 2 2 0,2
Magyarország 1 1 0,4Írország - 1 -
Luxemburg 1 - 0,1Lengyelország 1 - 0,04
Szlovénia 1 - 0,01
Összesen: 452 462 73 millió t/év
Energiatermelés hulladékból Európában(2010. évi adatok)
Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége: 73 millió tonna
Villamos energia termelés: 31,3 millió MWh
8 millió háztartás ellátása
Távhő értékesítés: 60,8 millió MWh (219 millió GJ)
5 millió lakás ellátása
Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban:~ 10 milliárd m3 földgáz vagy~ 35 millió tonna barna szén
Az újrahasznosítás megelőzi a prioritási sorrendben az energetikai
hasznosítást, de…….. Amíg az energetikai hasznosításra a Hulladék Keretirányelv tartalmaz egy R1 képletet,
addig a recycling hatékonyságára vonatkozóan nincs képlet kidolgozva és nincsenek minimum értékek se meghatározva. Így a legkisebb hatékonyságú recycling is hasznosítás és prioritása van az energetikai hasznosítással szemben. (Pl. a műanyag hulladékból történő kerti törpe gyártásnak elsőbbsége van az ugyanazon hulladék eltüzelésével kapcsoltan termelhető villamos- és távhőenergiával, vagy akár a cementgyári, ill. erőművi tüzelőanyagkénti hasznosítással szemben.)
Fentiek miatt a gyakorlatban előfordulhat a recycling esetében az ún. down-cycling, azaz jó minőségű adalékanyagok hozzáadása mellett az eredeti hulladéknál (pl. PET palack) lényegesen alacsonyabb minőségszintű (rövidebb élettartamú stb.) termékek előállítása, amelyek felhasználása sok esetben nem is primer műanyag alapanyagot, hanem pl. fát vagy betont vált ki.
2011-ben az EU 27 tagországa 3,36 millió tonna műanyag hulladékot exportált az Európai Unión kívüli országokba, ezen belül 87 %-ot Kínába, ahol a feldolgozás lényegesen kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások és ellenőrzés mellett történik.Kérdés: ehhez képest nem előnyösebb-e ha a műanyag hulladékok energia tartalma pl. a keletkezés helyén távfűtésre hasznosul?
Szelektíven gyűjtött hulladék
Vegyes kommunális hulladék
BiohulladékZöld
hulladék
utóválogatás
Anyagában történő hasznosítás
égetés
lerakás
száraz fermentálás
biogáz
komposztálás
Energia értékesítés
Energia értékesítés
komposzt
Nagyvárosok integrált hulladékkezelési rendszere
trágya
Miért előnyös a nagyvárosok számára a hulladéktüzelésű erőművek üzemeltetése ?
• A lerakásra kerülő hulladék mennyiség csökkentése nem képzelhető el energetikai hasznosítás nélkül.
• Bevált, biztonságos technológia.
• A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jelentős szerepet kap a városok energiaellátásában és egyben stabil, kiszámítható piacot jelent.
• A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO2 mintegy 50 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik, nem növeli az üvegházhatást és így a termelt energia kb. fele megújulónak tekinthető.
• A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO2 emissziót.
• A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat (a kibocsátási határértékek a hulladéktüzelésnél szigorúbbak, mint a fosszilis tüzelésű vagy a biomassza erőműveknél).
• A salak egy része is hasznosítható (fémek leválasztása, útépítési felhasználás).
• Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán.
Város Kapacitást/év
Finanszírozás
KoninKrakówBydgoszczSzczecinBiałystokPoznan
94 000220 000180 000150 000120 000240 000
EU támogatásEU támogatásEU támogatásEU támogatásEU támogatás
PPP
Tervezett kommunális hulladéktüzelésű erőművekLengyelországban
Az EU által támogatott projekteket 2015. december 31-ig be kell fejezni.
Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban:
Brescia 70 %
Malmö 60 %
Párizs 50 %
Oslo 50 %
Koppenhága 30 %
Stockholm 30 %
Bécs 25 %
Milánó 20 %
Hamburg 20 %
Hulladéktüzelés és távfűtés
Budapest 4 %
Dioxin emisszió
Forrás: Flemish Environment Agency, Emissions to Air Annual Report, 2010 values
egyedi (házi) tüzelő-beren-
dezések
hulladék-tüzelésű erőművek
0
10
20
30
33
0.114
Éves emisszió: g TEQ/év
73.450
15.580
0.374
0.254
0.688
9.654
Százalékos megoszlás források szerint
egyedi (házi) tüzelő-beren-dezésekipar
közlekedés
hulladéktüzelésű erőművek
mezőgazdaság
egyéb
PM 10 emisszió
Forrás: German Environmental Agency, National Trend Tables, 2010 values
közlekedés hulladék-tüzelésű erőművek
0
10000
20000
30000
40000
35090
10
Éves emisszió: t/év
16.626
26.841
18.2030.00
4
19.983
18.342
Százalékos megoszlás források szerint
egyedi (házi) tüzelő-beren-dezésekipar
közlekedés
hulladéktüzelésű erőművek
mezőgazdaság
egyéb
.
Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve – a Fővárosi
Hulladékhasznosító Mű – Budapesten működik.
A létesítményt 1982. május 28-án helyezték ünnepélyesen üzembe, tehát a Mű immár több
mint 30 éve szolgálja Budapest hulladékgazdálkodását és hozzájárul a főváros
villamos energiával és távhővel való ellátásához.
A Hulladékhasznosító Mű 1982-ben
A Hulladékhasznosító Mű korszerűsítésére
2003-2005. között került sor
Ennek során:- új korszerű füstgáztisztító rendszer létesült, - a kazánok átépítésével jelentősen javult az
energetikai hatékonyság,- az üzembiztonság emelésével növekedett a Mű
hulladékégetési teljesítménye.
A rekonstrukció eredményeképpen ma a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Európa több mint 460 működő kommunális égetőműve között a legkorszerűbbek közé
tartozik.
Hulladékhasznosító Mű a rekonstrukció után
Főbb jellemzők a korszerűsítés előtt és után
Korszerűsítéselőtt
Korszerűsítésután
Égetési teljesítmény t/évKazánok számaÉgetési teljesítmény kazánonként t/hGőzteljesítmény kazánonként t/hTüzelőberendezés
Gőzparaméterek bar/oCKazánkonstrukcióKazán hatásfok %FüstgáztisztításFüstgázhőmérséklet kémény előtt oCTurbina-generátor teljesítmény MW
350.0004
1540
hengerrostély
40/400háromhuzamú
73elektrofilter
27024
420.0004
1540
hengerrostély(legújabb konstrukció)
40/400négyhuzamú
83félszáraz eljárás
14024
Hulladékhasznosító Mű keresztmetszete a rekonstrukció után
A füstgáztisztító rendszer működési vázlata
por HCl SO2 NOx CO CxHy Hg Cd,Tl nehézfémek dioxinok0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
6
40
6670
30
3
95 3 3
[ % ]
A Hulladékhasznosító Mű átlagos légszennyező kibocsátási értékei
100% = az EU irányelv és a hazai rendelet (3/2002.KöM ) határértékei
1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 20120.0
50.0
100.0
150.0
200.0
250.0
300.0
350.0
VillamosenergiaSeries1Series1Series1Series1Series1Series1Series1Series1
Series1Series1Series1
Series1Series1Series1Series1Series1Series1Series1Series1
Távhőenergia
Series2Series2Series2Series2Series2Series2Series2Series2
Series2Series2Series2
Series2
Series2Series2Series2Series2Series2Series2Series2
A Hulladékhasznosító Műben termelt villamosenergia és értékesített távhőenergia éves mennyiségének alakulása
Villa
mos
ener
gia,
távh
ő [ G
Wh/
év ]
A korszerűsített Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok
közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy
54.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 13.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig 9,5 millió tonna kommunális
hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre.
A hulladék tömeg nagyságátjól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit-szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságbanborítaná be a hulladék.
A Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása révén napjainkig mintegy
3 millió MWh villamos energiát termelt ami jóval több mint Budapest 1 éves összes lakossági
villamos energia fogyasztása.
A Mű 1985 óta (ekkor indult el a távhő szolgáltatás) 9400 TJ hőenergiát értékesített.
Ez a hőmennyiség közel annyi, mint a távfűtéssel rendelkező összes fővárosi
háztartás egy éves hőigénye.
A Hulladékhasznosító Mű a 31 év alatt eltüzelt hulladék mennyiséggel - országos szinten - több, mint fél milliárd köbméter földgáz eltüzelését váltotta ki.
A Mű az energiatermelése révénaz üzembe helyezés óta globális szinten kb. 1 100 000 tonnával csökkentette a klíma-releváns, azaz üvegházhatást növelő CO2
kibocsátást!Ez a globális CO2 emisszió csökkentés megfelel mintegy500 000 személygépkocsi egy éves CO2 kibocsátásának
(15 000 km/év és 150 g CO2/km mellett).
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!