a természetismeret 6. tanításához

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária

Kézikönyv a Természetismeret 6.

tanításához

HORVÁTH MIKLÓSa Tankönyvesek Országos Szövetségétől2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró”kitüntető címet

SzerkesztetteFÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA

IllusztráltaBORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ

Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–061033ISBN 978-963-328-306-6

© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 20141. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésKajtArt Kft.

Terjedelem: 23,69 A/5 ívTömeg: 510 g

Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

3

KEDVES KOLLÉGÁK!

Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012.) megfelelően átdolgozott Természetismeret 6. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolán-ként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos infor-mációkat és ötleteket az óra megtartásához.

Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni.

Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére!

További eredményes munkát kívánunk!

A Szerzők


4

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT

Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító élet-módra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata.

A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek ne-velése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyaráza-ta iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megala-pozza a hetedik évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.

A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetősé-gekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatása-it. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, fo-lyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete.

A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a ter-mészettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd kialakí-tásában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulók az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei csakúgy, mint előzetes élményeik, közvetlen tapasztalásaik. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A hasz-nálható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanulók új szituációban, a tantárgyi kerete-ken kívül is sikeresen alkalmazzák tudásukat. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékeny-ség-központú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig íve-lő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és a funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fej-lesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, valamint a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.

A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tan-tárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, valamint a környezet és a fenntarthatóság problémakörének elemzése.

A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egész-ség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a fi-gyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti prob-


5

lémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.

A természetismeret a többi tantárggyal közösen alapozza meg azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatá-ban épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.

A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejleszté-se párhuzamosan, egymást erősítve folyik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.

Mindezek eredményeként a tanulók megőrzik kíváncsiságukat, motiváltak maradnak az ismeretszer-zésben. Egyénileg vagy társaikkal közösen aktívan vesznek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Isme-rik és értik a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képesek a mindennapi életükben, munkájukban a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szelle-miséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulókat a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzései-vel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

5–6. évfolyamA tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk, környezetünk műveltségterület tartalmait és fej-lesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a külön-böző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolód-nak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és a természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.

A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általá-nos felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a meg-figyeléseknek, a kísérleteknek és a vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait a tanulók – tanári irányí-tás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során pedig a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgá-lódás önálló elvégzése, illetve négy, a tanórán bemutatott vizsgálatról való feljegyzés készítése.

Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működé-sük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. A tanulók megismerik a közvetlen környe-zet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatukat.

Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, ami erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.

A természetismeret tanulása során fejlődik a tanulók szemléleti térképolvasási képessége. A keret-tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanulók felismer-jék és megmutassák ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.

A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egység-ben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsú-lyozza az egészség és a környezet védelmében.


6

A fi atalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének meg-ismerése, melynek során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a velük kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a fi gyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.

Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alka-lommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetség kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődését is.


7

A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA

A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben

Évi óraszám: 72 (heti 2)

6. évfolyam

Témakör Leckék száma

Az erdő életközössége 13

Kölcsönhatások. Az energia 9

A Föld bolygó 9

A természet erői 9

Hazai tájakon 11

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9

Vizek, vízpartok életközössége 12

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.


8

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

AZ

ERD

Ő É

LETK

ÖZÖ

SSÉG

E

1.

Haz

ánk

erdő

iA

z éle

tköz

össé

g fo

galm

a.

Az e

rdő

és a

z éle

ttele

n kö

rnye

zet

kapc

sola

ta.

Az e

rdő

és a

nnak

élől

énye

i kö-

zötti

kap

csol

atok

.A

term

észe

tes é

s a te

lepí

tett

erdő

fo

galm

a, fő

bb je

llem

zői.

Haz

ánk

főbb

erd

őtíp

usai

: töl

-gy

esek

, bük

kösö

k, fe

nyve

sek.

Élet

közö

sség

, önm

egúj

u-lá

si ké

pess

ég, é

lette

len

körn

yeze

ti té

nyez

ők,

term

észe

tes e

rdő,

tele

píte

tt er

dő

Körn

yeze

tism

eret

4.

évf

olya

m: a

fa

rész

ei, a

haz

ai e

rdők

él

ete

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

hő-

mér

sékl

et é

s mér

ése,

a hő

mér

sékl

et v

ál-

tozá

sai,

tájé

kozó

dás

hazá

nk d

ombo

rzat

i té

rkép

én, a

z idő

járá

s el

emei

Inte

rakt

ív ta

nany

ag h

azán

k er

dőirő

l

Mag

yaro

rszá

g do

mbo

rzat

i té

rkép

e

Egy-

egy

élő

hajtá

srés

zlet

ha-

zánk

legg

yako

ribb

fafa

jairó

l

Képe

k, v

ideo

film

rész

lete

k ha

zánk

term

észe

tes é

s tel

e-pí

tett

erdő

iről,

a ta

nkön

yv

képe

i és r

ajza

i

2.Er

dőt a

lkot

ó fá

ink:

a

tölg

y és

a b

ükk

A tö

lgye

rdők

jelle

gzet

es fa

faja

i, az

erd

ő sz

inte

zetts

ége.

A n

övén

yzet

fény

igén

y sz

erin

ti el

hely

ezke

dése

.A

tölg

yfa

és a

bük

kfa

főbb

jel-

lem

zői:

törz

sük,

lom

bkor

onáj

uk,

a lo

mbk

oron

a ös

szeh

ason

lítás

a,

virá

gjuk

, virá

gzat

uk, t

erm

ésük

. A

z egy

laki

növ

ény

foga

lma.

A te

rmés

zete

s erd

őfel

újul

ás

foly

amat

a.

Kocs

ányo

s és k

ocsá

nyta

lan

tölg

y, cs

ertö

lgy,

bükk

fa,

gyep

szin

t, cs

erje

szin

t, lo

mbk

oron

aszi

nt, p

orzó

s vi

rágz

at, t

erm

ős v

irágo

k,

mak

kter

més

, ter

més

zete

s er

dőfe

lúju

lás –

fenn

tart

-ha

tó fe

jlődé

s, ny

ílt é

s zár

t lo

mbk

oron

a

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a

gazd

álko

dó e

mbe

r te

rmés

zeti

és é

píte

tt kö

rnye

zete

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: t

er-

mes

ztet

t gyü

-m

ölcs

fáin

k fő

bb

jelle

gzet

essé

gei,

a vi

rágo

k m

egpo

rzás

a,

tájé

kozó

dás h

azán

k do

mbo

rzat

i tér

ké-

pén,

tájé

kozó

dás a

te

rmés

zetb

en

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

tölg

y-

és a

bük

kerd

őről

Képe

k és

élő

növé

nyi h

ajtá

-so

k a

tölg

yekr

ől é

s bük

kről

Mak

kter

més

ek, m

akkt

erm

é-se

k cs

írázt

atás

a ta

nter

em-

ben

Képe

k a

gyüm

ölcs

fák

met

-sz

ésse

l kia

lakí

tott

lom

bko-

roná

iról

Kére

glen

yom

atok

a tö

lgyf

a és

a b

ükkf

a tö

rzsé

ről


9

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Mat

emat

ika 5

–6. é

v -

foly

am: ö

ssze

ha-

sonl

ítás,

azon

osítá

s, m

egkü

lönb

özte

tés;

külö

nbsé

gek,

azon

os-

ságo

k m

egál

lapítá

saM

agya

r iro

dalo

m

5. é

vfol

yam

: az e

rdő

élet

ének

bem

utat

ása

iroda

lmi a

lkot

ások

-ba

nTe

rmés

zetis

mer

et

5. é

vfol

yam

: az

anya

g fo

galm

a, él

ő és

élet

tele

n an

yago

k tu

lajd

onsá

gai

3.A

z erd

eife

nyő.

G

ombá

k az

erd

ő-be

n

Az ő

shon

os fe

nyve

sek

elhe

lyez

-ke

dése

haz

ánkb

an.

A fe

nyőe

rdők

szin

tjei.

Az e

rdei

feny

ő tö

rzse

, lom

bko-

roná

ja, v

irágz

atai

.A

nyi

tvat

erm

ő nö

vény

meg

por-

zása

, a m

ag k

iala

kulá

sa.

A k

alap

os g

ombá

k kö

zös t

ulaj

-do

nság

ai.

A g

ombá

k és

a fá

k eg

yütté

lése

.A

gyi

lkos

gal

óca

és a

z erd

ei

csip

erke

fő tu

lajd

onsá

gai.

A g

ombá

k je

lent

őség

e az

any

a-go

k kö

rfor

gásá

ban.

Ősh

onos

növ

ény,

egyl

aki,

nyitv

ater

mő,

lom

blev

él,

tűle

vél,

hárt

yás m

ag, z

árt

lom

bkor

ona,

kor

hadé

kevő

,go

mba

fona

lak,

term

őtes

t, sp

óra,

gyi

lkos

gal

óca,

erd

ei

csip

erke

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. év

foly

am: l

eg-

font

osab

b gy

ümöl

cs-

term

ő fá

ink

élet

e

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

: a m

et-

szés

sel k

ialak

ított

lom

bkor

ona,

a gyü

-m

ölcs

ök go

mba

kár-

tevő

i, egy

es gy

ümöl

cs-

fák

igén

yei a

talaj

típ

usa é

s táp

anya

gtar

-ta

lma i

ránt

, az i

dőjár

ás

és az

égha

jlat e

lemei

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z er-

deife

nyőr

ől é

s a g

ombá

król

Élő

hajtá

sok

külö

nböz

ő fe

-ny

őfaj

okró

l, er

deife

nyő-

to-

boz é

s egy

éb fe

nyőf

ajok

to

boza

i

Élő

gom

bafa

jok

A ta

nkön

yv k

épei

és r

ajza

i a

feny

ők b

epor

zásá

ról é

s a

gom

bák

fejlő

désé

ről


10

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A k

örny

ezet

i tén

yező

k és

az

élől

énye

k sz

erve

zeti

felé

píté

se

közö

tti k

apcs

olat

bem

utat

ása.

Az e

mbe

ri te

véke

nysé

gek

hatá

sa

az e

rdők

élet

ére.

Mat

emat

ika

5–6.

év-

foly

am: o

sztá

lyoz

ás

egy

és tö

bb sz

em-

pont

ala

pján

Gya

nta;

a ta

nkön

yvbe

n le

írt g

yant

ával

kap

csol

atos

vi

zsgá

lato

k, m

egfig

yelé

sek

elvé

gzés

e

Külö

nböz

ő fe

nyőf

ajok

tobo

-za

i, há

rtyá

s mag

ok

4.A

cser

jék

és a

gy

epsz

int v

irágo

s nö

vény

ei

A cs

erjé

k kö

zös t

ulaj

dons

ágai

.A

kök

ény,

a m

ogyo

ró é

s a

vadr

ózsa

szer

veze

ti fe

lépí

tése

, te

rmés

ük.

A cs

erjé

k je

lent

őség

e az

erd

ő él

etkö

zöss

égéb

en (f

észk

előh

ely,

búvó

hely,

tápl

álék

, a sz

él- é

s a

pára

tart

alom

bef

olyá

solá

sa,

stb.

).A

zárv

ater

mő

növé

nyek

jelle

m-

zői:

a m

egpo

rzás

foly

amat

a, a

te

rmőb

ől te

rmés

, a m

agke

zde-

mén

yből

mag

lesz

.A

gye

pszi

ntbe

n él

ő nö

vény

ek.

A h

óvirá

g sz

erve

zeti

felé

píté

se,

alka

lmaz

kodá

si a

körn

yeze

ti fe

ltéte

lekh

ez (f

ény-

és h

őmér

-sé

klet

).

Fáss

zárú

, cse

rje, c

serje

-sz

int,

köké

ny, m

ogyo

ró,

vadr

ózsa

, csip

kebo

gyót

er-

més

, álte

rmés

, cso

nthé

jas

term

és, á

gtöv

is, tü

ske,

gyep

szin

t, ha

gym

a

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: lág

y sz

árú

és fá

s szá

rú

növé

nyek

, a n

övé-

nyek

alk

alm

azko

-dá

sa a

kör

nyez

eti

tény

ezők

höz,

a nö

-vé

nyek

tápa

nyag

ai.

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

vör

ös-

hagy

ma

és a

fok-

hagy

ma,

a sá

rgar

épa

rakt

ároz

ó fő

gyök

ere,

term

ős é

s por

zós

virá

gok,

mak

kter

-m

és é

s egy

éb h

úsos

és

szár

az te

rmés

ek, a

hő

mér

sékl

et v

álto

-zá

sai

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

cser

-jé

kről

és a

gye

pszi

nt v

irágo

s nö

vény

eirő

l

Élő

hajtá

sok

és te

rmés

ek a

le

ggya

korib

b cs

erjé

kről

A ta

nkön

yvi m

agya

rázó

ra

jzok

a m

egpo

rzás

ról é

s a

term

és k

iala

kulá

sáró

l

Külö

nböz

ő ha

gym

ás n

övé-

nyek

(tul

ipán

, jác

int,

vörö

s-ha

gym

a, fo

khag

yma

stb.

) ha

gym

áján

ak b

emut

atás

a

Viz

sgál

at: v

alam

ilyen

hag

y-m

ás n

övén

y ha

jtatá

sa cs

e-ré

pben

, fol

yam

atos

meg

fi-gy

elés

a n

övén

y fe

jlődé

sérő

l


11

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

5.V

irágt

alan

növ

é-ny

ek a

z erd

őben

A zu

zmók

, moh

ák é

s a p

áfrá

-ny

ok v

irágt

alan

növ

énye

k,

spór

ákka

l sza

poro

dnak

.A

zuzm

ótel

epek

ben

gom

bafo

-na

lak

és m

osza

tok

élne

k eg

yütt.

Sp

órák

kal s

zapo

rodn

ak.

A m

ohák

is te

lepe

s növ

énye

k,

ninc

sene

k va

lódi

szer

veik

, gy

ökér

szer

ű fo

nala

kkal

rögz

ül-

nek,

szár

- és l

evél

szer

ű ké

p-ző

dmén

yeik

ben

zöld

szín

test

ek

vann

ak, b

ennü

k ké

szül

a n

övén

y tá

plál

éka.

A m

ohák

és z

uzm

ók fo

ntos

ak a

ta

lajk

épző

désb

en, a

tala

j meg

kö-

tésé

ben

és a

tápl

álko

zási

lánc

ok-

ban.

Az e

rdei

paj

zsik

ának

val

ódi

szer

vei v

anna

k. S

pórá

kkal

sza-

poro

dik.

Virá

gtal

an n

övén

y, sp

ó-ra

, elő

tele

p, iv

arsz

erve

k,

hím

ivar

sejt,

pet

esej

t, eg

yütté

lés,

tele

pes n

övén

y, gy

öktö

rzs,

ével

ő nö

vény

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a

virá

gos n

övén

yek

szer

vei,

a nö

vény

ek

tápa

nyag

ai

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: e

gyny

á-ri,

két

nyár

i és é

velő

nö

vény

ek, a

növ

é-ny

ek m

egpo

rzás

a

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z er-

dőbe

n él

ő vi

rágt

alan

növ

é-ny

ekrő

l

Élő

moh

ák, z

uzm

ók é

s er-

deip

ajzs

ika-

növé

ny

Kézi

nagy

ító: a

spór

atar

tó

toko

k m

egfig

yelé

se

Mik

rosz

kóp:

a zu

zmók

te

lepe

s fel

építé

séne

k m

egfi-

gyel

ése,

rajz

ok k

észí

tése

Moh

anöv

ény

levé

lkéj

ének

m

ikro

szkó

pos m

egfig

yelé

se

6.A

gím

szar

vas,

az

őz é

s a v

addi

sznó

A g

ímsz

arva

s és a

z őz p

áros

uj-

jú p

atás

, növ

énye

vő, ö

ssze

tett

gyom

rú, k

érőd

ző á

llat.

Foga

zatu

k nö

vény

evő,

zápf

ogai

k fe

lüle

te re

dős.

A h

ím sz

arva

snak

és ő

znek

ag

ancs

a va

n, m

ely

a ho

mlo

k-cs

ont c

sapj

ából

fejlő

dik.

A v

addi

sznó

is p

áros

ujjú

pat

ás,

min

dene

vő á

llat,

növé

nyi é

s ál-

lati

ered

etű

tápl

álék

ot fo

gyas

zt.

Növ

énye

vő, m

inde

nevő

, re

dős z

ápfo

g, ö

ssze

tett

gyom

or, k

érőd

zés,

agan

cs, p

áros

ujjú

pat

ás,

vadg

azdá

lkod

ás

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

szar

-va

smar

ha, a

ház

i ló

és a

ház

i ser

tés t

est-

felé

píté

se, é

letm

ódja

, sz

apor

odás

a

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

gím

-sz

arva

sról

és a

vad

disz

nóró

l

Min

dene

vő, n

övén

yevő

és

raga

dozó

álla

tok

kopo

nyái

, zá

pfog

ai

A tü

lkös

szar

v és

aga

ncs

bem

utat

ása

és ö

ssze

haso

n-lít

ása


12

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Zápf

ogai

gum

ósak

, sze

mfo

gai

agya

rrá

fejlő

dnek

.A

tank

önyv

mag

yará

zó ra

jzai

az

öss

zete

tt gy

omor

műk

ö-dé

sérő

l és a

tülk

ös sz

arv

és az

ag

ancs

öss

zeha

sonl

ításá

ról

7.

A ró

ka, a

sün

és a

m

ókus

A

vör

ös ró

ka te

stfe

lépí

tése

, él

etm

ódja

, sza

poro

dása

. A ró

kák

alka

lmaz

kodá

sa a

kör

nyez

ethe

z.A

ves

zetts

ég é

s a b

eteg

ség

tüne

-te

i a v

adon

élő

és a

ház

iálla

to-

kon.

A sü

n te

stfe

lépí

tése

, éle

tmód

ja,

alka

lmaz

kodá

sa a

kör

nyez

ethe

z. A

téli

álom

.A

mók

us te

stfe

lépí

tése

, éle

tmód

-ja

. A m

egsz

akíto

tt té

li ál

om.

Öss

zefü

ggés

ek k

eres

ése

a te

stfe

l-ép

ítés é

s éle

tmód

köz

ött.

Raga

dozó

élet

mód

, rag

a-do

zó fo

gaza

t, al

kalm

azko

-dá

s az é

lőhe

lyhe

z és a

z élő

kö

rnye

zeth

ez, s

zaru

tüsk

e, ro

vare

vő fo

gaza

t, té

li ál

om,

rágc

sáló

foga

zat,

meg

sza-

kíto

tt té

li ál

om

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

élől

énye

k al

kalm

az-

kodá

sa a

z éle

ttele

n kö

rnye

zeth

ez, t

áplá

l-ko

zási

kapc

sola

tok

az él

őlén

yek

közö

tt

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i eg

ér é

s a v

ándo

rpat

-ká

ny te

stfe

lépí

tése

, él

etm

ódja

Mag

yar n

yelv

és ir

o-da

lom

: szö

vegé

rtés

–

a szö

veg

egys

égei

kö

zötti

tart

alm

i meg

-fe

lelé

s fel

ismer

ése;

a sz

öveg

ben

meg

foga

l-m

azot

t inf

orm

áció

k az

onos

ítása

, öss

ze-

kapc

solá

sa, r

ende

zé-

se; a

szöv

eg el

emei

kö

zötti

ok-

okoz

ati,

álta

láno

s-eg

yes v

agy

kate

gória

elem

vi-

szon

y m

agya

ráza

ta

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

gím

-sz

arva

sról

és a

vad

disz

nóró

l

Növ

énye

vő, m

inde

nevő

, ra

gado

zó á

llato

k ko

pony

ája,

a

foga

zato

k m

egfig

yelte

tése

Kuty

a- é

s mac

skaf

élék

vég

-ta

gjai

nak

bem

utat

ása

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

nak

meg

figye

lése

(táp

-lá

lék-

össz

etét

el, t

éli á

lom

)

Ism

eret

erje

sztő

irod

alom

ból

szem

elvé

nyek

a k

ülön

böző

ál

latfa

jok

felk

észü

lésé

ről a

té

li ál

omra


13

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

8.H

arká

lyok

és

ének

esm

adar

akaz

erd

őben

Az e

rdő

élől

énye

i. Tá

plál

ékuk

ös

szet

étel

e al

apjá

n fe

losz

tják

egym

ás k

özöt

t az e

rdő

élőh

e-ly

eit.

Az e

lkül

önül

és b

izto

sítja

, ho

gy so

kfél

e fa

j tud

azo

nos

élőh

elye

n m

egél

ni.

A h

arká

lyok

nak

kúsz

óláb

uk

van,

fark

tolla

ik e

rőse

k, v

éső

alak

ú cs

őrük

és h

ossz

ú ki

ölth

ető

nyel

vük

van.

A k

éreg

ala

tt m

eg-

búvó

rova

rokk

al tá

plál

kozn

ak.

Tojá

saik

at o

dúkb

an k

öltik

ki.

A sz

énci

nege

a lo

mko

roná

-ba

n ke

resi

tápl

álék

át. A

z örv

ös

légy

kapó

a le

vegő

ben

fogj

a el

a

repü

lő ro

varo

kat,

a cs

uszk

a a

kére

grep

edés

ekbő

l csip

eget

i ki

őket

, a fe

kete

rigó

az a

varb

an

kere

si tá

plál

ékát

.

Vers

engé

s a tá

plál

ékér

t, ki

ölth

ető

nyel

v, vé

ső a

lakú

cs

őr, k

úszó

láb,

odú

lakó

,én

ekes

mad

ár, k

apas

zkod

ó-lá

b, fé

szek

lakó

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

fecs

-ké

k és

a h

ázi v

eréb

,a

házi

tyúk

és a

pu

lyka

test

felé

píté

se,

élet

mód

ja, s

zapo

ro-

dása

Mad

árvé

dele

m é

s m

adár

tele

píté

s, to

lltíp

usok

, kap

ir-gá

lólá

b, á

lland

ó és

kö

ltöző

mad

ár

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

har

ká-

lyok

ról é

s az é

neke

smad

a-ra

król

A ta

nkön

yv á

brái

nak

elem

-zé

se (k

iölth

ető

nyel

v, kú

szó-

láb)

Vid

eó a

haz

ai e

rdők

mad

a-ra

iról é

s han

gjuk

ról

9.Ra

gado

zó m

ada-

rak

az e

rdőb

enA

raga

dozó

álla

tok

szab

ályo

zzák

tá

plál

ékál

lata

ik e

gyed

szám

át.

A h

éján

ak é

s az e

rdei

füle

sba-

goly

nak

horg

as h

egye

s cső

re é

s er

ős, h

egye

s kar

mok

ban

végz

ő-dő

fogó

lába

van

.A

héj

a na

ppal

i, az

erd

ei fü

lesb

a-go

ly é

jszak

ai ra

gado

zó. A

héj

a ki

váló

an re

pül,

éles

látá

sa v

an.

A fü

lesb

agly

ot h

allá

sa se

gíti

tápl

álék

a m

egsz

erzé

sébe

n.

Mar

koló

láb,

hor

gas,

hegy

es

tépő

csőr

, vet

élőu

jj, é

rzék

-sz

erve

k, te

lelő

mad

árcs

o-po

rtok

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i ty

úk te

stfe

lépí

tése

, tá

plál

kozá

sa, a

fecs

-ké

k és

a h

ázi v

eréb

, ál

land

ó és

köl

töző

m

adar

ak

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z erd

ei

raga

dozó

mad

arak

ról

A ta

nkön

yv k

épei

nek

(fogó

láb,

raga

dozó

csőr

) m

egfig

yelé

se, a

héj

a zs

ák-

mán

ysze

rző

moz

gásá

nak

elem

zése

Bago

lykö

pete

k vi

zsgá

lata


14

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A h

éja én

ekes

mad

arak

kal, e

gere

k-ke

l, poc

kokk

al, m

ókus

okka

l, fác

á-no

kkal,

galam

bokk

al tá

plálk

ozik

. A

bag

oly f

őleg

eger

eket

, poc

koka

t zs

ákm

ányo

l. A m

adár

zsák

mán

y-sz

erzé

séne

k ös

szeh

ason

lítás

a. M

indk

ét m

adár

álla

ndó

mad

a-ru

nk.

Képe

k, ra

jzok

bem

utat

ása

az

eddi

g m

egism

ert m

adar

ak

csőr

- és l

ábtíp

usai

ról

10.

Ízel

tlábú

ak a

z er

dőbe

nA

z íze

ltláb

úak

sokf

éles

égén

ek

meg

ismer

teté

se.

A g

yapj

asle

pke,

a sz

arva

sbog

ár

és a

kor

onás

ker

eszt

espó

k te

st-

felé

píté

se, é

letm

ódja

és sz

apor

o-dá

sa.

A te

ljes á

tala

kulá

s és á

tala

kulá

s né

lkül

i fej

lődé

s öss

zeha

sonl

í-tá

sa.

A k

ulla

ncso

k ok

ozta

fert

őző

bete

gség

ek.

Telje

s áta

laku

lás,

átal

aku-

lás n

élkü

li fe

jlődé

s, bo

gár,

rágó

, csá

prág

ó, fe

jtor,

pot-

roh,

mér

egm

irigy

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

má-

jusi

cser

ebog

ár, a

bu

rgon

yabo

gár é

s az

alm

amol

y te

stfe

lépí

-té

se, t

áplá

lkoz

ása

és

szap

orod

ása

(a te

ljes

átal

akul

ás sz

akas

zai)

A te

rmés

zete

s nö-

vény

véde

lem

A ta

nkön

yv d

iagr

amjá

nak

elem

zése

az á

llatv

ilág

egye

d-sz

ámán

ak m

egos

zlás

áról

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z íze

lt-lá

búak

ról

Vala

mel

y kö

nnye

n ta

rtha

tó

ízel

tlábú

álla

t (lis

ztbo

gár,

házi

légy

) egy

edfe

jlődé

séne

k fo

lyam

atos

meg

figye

lése

11.

Az e

rdő

élet

közö

s-sé

geA

z élő

hely

foga

lma.

Az é

lőhe

ly k

örny

ezet

i fel

téte

lei.

Az é

letk

özös

ség

és a

nnak

főbb

ös

szet

evői

az e

rdőb

en.

Péld

ák a

z élő

lény

ek k

özöt

ti ka

p-cs

olat

okra

.A

tápl

álko

zási

lánc

és t

áplá

lko-

zási

háló

zat a

z erd

őben

.A

növ

énye

k je

lent

őség

e az

ösz

-sz

etet

t any

agok

kép

zésé

ben.

A te

rmel

ő, a

fogy

aszt

ó és

a le

-bo

ntó

szer

veze

tek.

Élőh

ely,

élet

közö

sség

, kö

rnye

zeti

tény

ezők

, ter

-m

elő,

fogy

aszt

ó, le

bont

ó sz

erve

zete

k, v

iszon

ylag

os

egye

nsúl

y, az

élől

énye

k so

kfél

eség

e

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

z idő

-já

rás é

s az é

ghaj

lat,

a na

psug

árzá

s és a

hő

mér

sékl

et, h

azán

k ég

hajla

ti je

llem

zői

Növ

énye

vő, m

in-

dene

vő, r

agad

ozó

élet

mód

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z erd

ő él

etkö

zöss

égér

ől

Képe

k, v

ideo

film

ek is

me-

rette

rjesz

tő ir

odal

ombó

l, sz

emel

vény

ek a

lom

bhul

lató

er

dők

csúc

srag

adoz

óiró

l

A ta

nkön

yv tá

plál

ékhá

ló-

zato

t bem

utat

ó áb

rájá

nak

meg

figye

lése

és e

lem

zése


15

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A te

rmel

ők é

s a fo

gyas

ztók

kö

zötti

visz

onyl

agos

egy

ensú

ly

font

ossá

ga.

A h

áz k

örül

élő

álla

-to

k kö

zötti

tápl

álko

-zá

si ka

pcso

lato

k

Mag

yar n

yelv

és

iroda

lom

: szö

vegé

r-té

s, sz

öveg

elem

zés,

a lé

nyeg

es el

emek

ki

emel

ése

szób

an é

s írá

sban

Az e

rdők

véd

elme

Az e

rdők

véd

elm

éről

törv

ény

rend

elke

zik.

A k

örny

ezet

kím

élő

erdő

műv

elés

cé

lja a

z erd

ő fe

nnm

arad

ása,

az

önm

egúj

ító k

épes

ségé

nek,

a

term

észe

tes e

rdőf

elúj

ulás

nak

a

bizt

osítá

sa.

Az e

rdők

jele

ntős

ége

a lé

gkör

ox

igén

kész

leté

nek

meg

újítá

-sá

ban,

a ta

lajv

édel

embe

n és

a

fenn

tart

ható

fejlő

désb

en.

Az e

rdőr

ezer

vátu

mok

jele

ntő-

sége

.

Erdő

véde

lmi t

örvé

ny, k

ör-

nyez

etkí

mél

ő fa

kite

rmel

és,

term

észe

tes e

rdőf

elúj

ulás

, fe

nnta

rtha

tó fe

jlődé

s

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

tala

j fo

galm

a (k

épző

dése

, ös

szet

evői

)

Az a

nyag

foga

lma,

él

ő és

élet

tele

n,

term

észe

tes é

s m

este

rség

es a

nyag

ok

tula

jdon

sága

i

Mat

emat

ika

5. é

v-fo

lyam

: osz

tály

ozás

eg

y és

egy

szer

re k

ét

(több

) saj

át sz

em-

pont

ala

pján

Tech

nika

, éle

tvite

l és

gyak

orla

t 5. é

vfo-

lyam

: álla

ti er

edet

ű tá

plál

ékok

szer

epe,

a fa

meg

mun

kálá

sa

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

z erd

ők

véde

lmér

ől é

s az e

rdőr

ezer

-vá

tum

okró

l

Ism

eret

terje

sztő

irod

alom

-bó

l sze

mel

vény

ek a

haz

ai

erdő

reze

rvát

umok

ban

foly

ó m

unká

król


16

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Info

rmat

ika

5. é

vfo-

lyam

: inf

orm

áció

ke-

resé

s az i

nter

nete

n

12.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

13.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A és

/vag

y B

válto

zat f

elada

tain

ak a

meg

oldá

sa.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

KÖ

LCSÖ

NH

ATÁ

SOK

. AZ

ENER

GIA

14.

A m

echa

nika

i kö

lcsö

nhat

ásA

hel

y- é

s a h

elyz

etvá

ltozt

atás

m

egkü

lönb

özte

tése

. A

mec

hani

kai k

ölcs

önha

tás

foga

lmán

ak k

iala

kítá

sa; a

z erő

-ha

tás.

A g

ravi

táci

ós k

ölcs

önha

tás f

o-ga

lmán

ak k

iala

kítá

sa, a

gra

vitá

-ci

ós m

ező

elem

i szi

ntű

ismer

ete.

Moz

gásá

llapo

t, he

ly- é

s he

lyze

tvál

tozt

atás

, moz

gás-

álla

pot-

válto

zás,

erőh

atás

, m

echa

nika

i köl

csön

hatá

s, gr

avitá

ciós

köl

csön

hatá

s, gr

avitá

ciós

mez

ő

Min

denn

api é

let

Közl

eked

és, s

port

, la

bdaj

áték

ok

Csil

lagá

szat

, űrk

u-ta

tás

Tudo

mán

ytör

téne

t: Eö

tvös

Lor

ánd

Egy

kisz

emel

t tár

gy h

elyé

-ne

k és

hel

yzet

ének

meg

vál-

tozt

atás

a

Ütk

özés

i kísé

rlete

k pé

nzda

-ra

bokk

al

Egy

kisz

emel

t tár

gy le

ejté

se,

eldo

bása

A ta

nkön

yv 5

0–52

. old

alá-

nak

ábrá

i

15.

A te

rmik

us k

öl-

csön

hatá

sA

term

ikus

köl

csön

hatá

s fog

al-

mán

ak k

iala

kítá

sa.

Kísé

rleti

adat

ok tá

bláz

atos

rö

gzíté

se, g

rafik

on k

észí

tése

az

adat

ok a

lapj

án.

A g

rafik

on é

rtel

mez

ése.

Term

ikus

köl

csön

hatá

s, kö

zös h

őmér

sékl

etM

inde

nnap

i éle

t

Mat

emat

ika

Belső

kon

cent

ráci

ó:

a hő

mér

sékl

et é

s m

érés

e

Taná

ri va

gy ta

nuló

i kísé

r-le

thez

: két

, azo

nos m

éret

ű fő

zőpo

hár,

két t

anul

ókísé

r-le

ti hő

mér

ő, e

gy n

agyo

bb

üveg

edén

y, hi

deg

és m

eleg

ví

z, ke

verő

pálc

aA

tank

önyv

53–

54. o

ldal

á-na

k áb

rái


17

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

16.

Az e

lekt

rom

os é

s a

mág

nese

s köl

-cs

önha

tás

Az e

lekt

rom

os á

llapo

t kísé

rleti

vizs

gála

ta; a

kísé

rleti

tapa

szta

-la

tok

érte

lmez

ése

az el

ektr

omos

m

ező

segí

tség

ével

.M

ágne

ses j

elen

sége

k kí

sérle

ti vi

zsgá

lata

, a k

ísérle

ti ta

pasz

ta-

lato

k ér

telm

ezés

e a

mág

nese

s m

ező

segí

tség

ével

.

Elek

trom

os á

llapo

t, el

ekt-

rom

os m

ező,

mág

nese

s pó

lus,

mág

nese

s mez

ő

Min

denn

api é

let

Időj

árás

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: t

ájék

o-zó

dás

Közl

eked

és

Tudo

mán

y- é

s tec

h-ni

katö

rtén

et

Dör

zsele

ktro

mos

kísé

rlete

kre

alkalm

as tá

rgya

k (p

éldá-

ul m

űany

ag cs

ő, m

űany

ag

vona

lzó, s

elyem

papí

r, sz

őrm

e, üv

egbo

t vag

y felf

újt l

uftba

llon)

Kész

let a

z ele

ktro

mos

mez

ő be

mut

atás

ához

vag

y a

Java

slato

kban

leírt

mód

on

elké

szíte

tt sa

ját e

szkö

z

Étol

aj, b

úzad

ara

Írás

vetít

ő, ü

veg-

vag

y pl

exi-

lap,

vas

resz

elék

A ta

nkön

yv 5

7–59

. old

alá-

nak

ábrá

i

17.

Az e

nerg

ia I.

A m

echa

nika

i ene

rgia

kísé

rleti

vizs

gála

ta, a

z ene

rgia

foga

lmá-

nak

kial

akítá

sa.

A m

echa

nika

i ene

rgiá

k át

alak

í-tá

sa.

A v

íz- é

s szé

lerő

műv

ek m

űkö-

dése

.

Ener

gia,

a m

echa

nika

i en

ergi

a m

int g

yűjtő

fo-

galo

m, e

nerg

iaát

alak

ítás,

vízi

keré

k, v

ízer

őmű,

szél

keré

k, sz

éler

őmű,

kör

-ny

ezet

bará

t erő

mű

Min

denn

api é

let

Tech

nika

Tört

énel

em

Tech

nika

tört

énet

Belső

kon

cent

ráci

ó:m

ozgá

s, m

echa

nika

i kö

lcsö

nhat

ás

Könn

yen

moz

gó k

iskoc

si;

ütkö

zőve

l ellá

tott

sín, a

ko

csih

oz il

lesz

thet

ő ru

gó a

m

echa

nika

i kés

zlet

ből

A sí

n vé

gére

vag

y az

asz

tal

szél

ére

szer

elhe

tő á

llócs

iga,

fo

nal,

nehe

zék

Lehe

tősé

g sz

erin

t: ví

zike

rék-

és

szél

keré

kmod

ell

A ta

nkön

yv 6

1–63

. old

alá-

nak

ábrá

i


18

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

18.

Az e

nerg

ia II

.A

bel

ső e

nerg

ia fo

galm

ának

ki-

alak

ítása

term

ikus

köl

csön

hatá

s kí

sérle

ti vi

zsgá

latá

val.

Ener

giaá

tala

kulá

s az é

gés s

orán

. H

őerő

műv

ek, a

tom

erőm

űvek

.

Belső

ene

rgia

, égé

s, be

lső-

ener

gia-

válto

zás,

hőer

őmű,

at

omer

őmű

Min

denn

api é

let

Tech

nika

Ipar

Körn

yeze

tvéd

elem

Belső

kon

cent

ráci

ó:a

moz

gás,

a te

rmi-

kus k

ölcs

önha

tás,

a hő

mér

sékl

et é

s m

érés

e

Főző

pohá

r, bo

rsze

szég

ő,

anya

gfog

ó, n

agyo

bb (2

00-

as) v

assz

eg v

agy

haso

nló

mér

etű

vasd

arab

Tanu

lókí

sérle

ti hő

mér

ő

Víz

A ta

nkön

yv 6

4–66

. old

alá-

nak

ábrá

i

19.

A N

ap é

s a n

ap-

ener

gia

A N

ap le

gfon

tosa

bb fi

zika

i je

llem

zőin

ek m

egism

erés

e, a

Nap

műk

ödés

ének

ala

pszi

ntű

tárg

yalá

sa.

A N

ap é

s a fö

ldi é

let k

apcs

olat

a.

Nap

, nap

sugá

rzás

, nap

-en

ergi

a, fo

tosz

inté

zis,

kősz

én, k

őola

j; fö

ldgá

z, ví

zene

rgia

, szé

lene

rgia

Min

denn

api é

let

Mez

őgaz

dasá

g

Időj

árás

Csil

lagá

szat

Belső

kon

cent

ráci

ó:

term

észe

tism

eret

, az

időj

árás

és a

z ég

hajla

t

Lehe

tősé

g sz

erin

t: N

apre

ndsz

er-m

odel

l vag

y a

Nap

rend

szer

t bem

utat

ó ta

bló

A N

apró

l kés

zült

felv

étel

ek

az in

tern

etrő

l

Élő

szer

veze

tek

felis

mer

hető

m

arad

vány

ait t

arta

lmaz

ó sz

énda

rabo

k

A ta

nkön

yv 6

7–69

. old

alá-

nak

ábrá

i


19

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

20.

Ener

giaf

elha

szná

- lá

s, en

ergi

atak

aré-

koss

ág

A n

apsu

gárz

ás k

özve

tlen

fel-

hasz

nálá

sa: a

nap

kolle

ktor

és a

na

pele

m.

Meg

újul

ó és

nem

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

k m

egism

erte

tése

.En

ergi

atak

arék

ossá

g.

Nap

sugá

rzás

, nap

kolle

ktor

,na

pele

m, m

egúj

uló

és n

em

meg

újul

ó en

ergi

afor

ráso

k,

ener

giaf

elha

szná

lás,

ener

-gi

atak

arék

ossá

g

Min

denn

api é

let

Tech

nika

Mez

őgaz

dasá

g

Időj

árás

Hírk

özlé

s

Űrk

utat

ás

Belső

kon

cent

ráci

ó:

term

észe

tism

eret

A ta

nkön

yv 7

0–72

. old

alá-

nak

ábrá

i

Lehe

tősé

g sz

erin

t: na

pkol

-le

ktor

- és n

apel

emm

odel

l

Mun

kafü

zet 3

2. o

ldal

ának

2.

fela

data

: 1 d

arab

mat

t fe

kete

tart

ályú

és 1

dar

ab

fény

es ta

rtál

yú ta

nuló

kísé

r-le

ti hő

mér

ő, n

apsu

gárz

ás

vagy

erő

s fén

yű iz

zólá

mpa

(in

fral

ámpa

)

Fény

elem

és k

ézim

űsze

r (a

fizik

asze

rtár

ból),

erő

s fén

yű

izzó

lám

pa a

nap

elem

műk

ö-dé

séhe

z

Lehe

tősé

g sz

erin

t: pe

llet

bem

utat

ása

21.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

22.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza


20

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A F

ÖLD

BO

LYG

Ó23

.Eg

yütt

a N

apre

ndsz

erbe

nA

Föl

d he

lye

a N

apre

ndsz

erbe

n.A

Nap

rend

szer

hel

ye a

vilá

g-eg

yete

mbe

n.A

Nap

rend

szer

rész

ei.

A N

apre

ndsz

er b

olyg

ói.

A b

olyg

ók je

llem

zői.

A cs

illag

ok je

llem

zői.

A b

olyg

ók é

s a cs

illag

ok ö

ssze

-ha

sonl

ítása

.A

z ész

aki i

rány

meg

hatá

rozá

sa

éjsz

aka.

A F

öld

jelle

mző

i.A

z óce

án é

s a k

ontin

ense

k fo

-ga

lmán

ak k

iala

kítá

sa.

Óce

ánok

és k

ontin

ense

k el

he-

lyez

kedé

se.

Euró

pa el

hely

ezke

dése

a F

öldö

n.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Gon

dola

ttérk

ép el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Nap

rend

szer

, vilá

gegy

e-te

m, b

olyg

ók, M

erkú

r, Vé

nusz

, Mar

s, Ju

pite

r, Sz

atur

nusz

, Urá

nusz

, N

eptu

nusz

, csil

lag,

Sa

rkcs

illag

, Gön

cölsz

ekér

, óc

eán,

Atla

nti-ó

ceán

, In

diai

-óce

án, C

send

es-

óceá

n, k

ontin

ens,

Ázs

ia, A

mer

ika,

Afr

ika,

A

ntar

ktisz

, Eur

ópa,

Au

sztr

ália

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

: M

enny

i idő

nk v

an?

cím

ű ke

retta

nter

vi

tém

akör

Bem

utat

ó fö

ldgö

mb,

tanu

lói

föld

göm

b, ap

plik

áció

s csí-

kok,

tran

szpa

rens

ek, k

épek

, fil

mek

24.

Tájé

kozó

dás

a gö

mb

alak

ú Fö

ldön

A sz

éles

ségi

kör

foga

lma.

A sz

éles

ségi

kör

ök je

llem

zői,

legf

onto

sabb

ada

tok.

A sz

éles

ségi

kör

ök h

ossz

a és

a

Föld

göm

b al

akja

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.A

hos

szús

ági k

ör fo

galm

a.

Föld

rajz

i fok

háló

zat,

szé-

less

égi k

ör, h

ossz

úság

i kör

, fö

ldra

jzi s

zéle

sség

, dél

i fé

lgöm

b, é

szak

i fél

göm

b,

észa

ki sz

éles

ség,

dél

i szé

-le

sség

, nev

ezet

es sz

éles

ségi

kö

rök,

Rák

térít

ő, B

akté

rítő,

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z ég

hajla

ti öv

ezet

ek

kial

akul

ása

Bem

utat

ó fö

ldgö

mb,

tanu

-ló

i föl

dgöm

b, ap

plik

áció

s cs

íkok

, tra

nszp

aren

sek,

ké

pek,

film

ek, p

ingp

ongl

ab-

da, a

lma,

kés

, mér

ősza

lag,

in

tera

ktív

tana

nyag


21

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A h

ossz

úság

i kör

ök je

llem

zői,

legf

onto

sabb

ada

tok.

A h

ossz

úság

i kör

ök h

ossz

a és

irá

nya,

val

amin

t a F

öld

alak

ja

közö

tti ö

ssze

függ

és.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Tant

árgy

i min

ipro

jekt

: Hol

já

runk

?

észa

ki sa

rkkö

r, dé

li sa

rk-

kör,

Észa

ki-s

ark,

Dél

i-sar

k,

kezd

ő ho

sszú

sági

kör

, ke

leti

félg

ömb,

nyu

gati

félg

ömb

Lond

on, G

reen

wic

h

25.

A F

öld

forg

ása

Az é

gite

stek

láts

zóla

gos e

lmoz

-du

lása

– a

Nap

járá

sa.

A F

öld

teng

ely

körü

li fo

rgás

a és

an

nak

köve

tkez

mén

yei.

A n

appa

lok

és é

jszak

ák (n

apsz

a-ko

k) v

álta

kozá

sa.

A n

ap fo

galm

ának

kia

lakí

tása

.A

térs

zem

léle

t fej

lesz

tése

. Az

ismer

t tér

foko

zato

s kitá

gítá

sa.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Föld

forg

áste

ngel

ye, n

ap,

időz

óna,

zóna

idő

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

: M

enny

i idő

nk v

an?

cím

ű ke

retta

nter

vi

tém

akör

Bem

utat

ó fö

ldgö

mb,

tanu

lói

föld

göm

b, k

épek

, in

tera

ktív

tana

nyag

26.

A F

öld

kerin

gése

a

Nap

kör

ülA

Föl

d út

ja a

Nap

kör

ül.

A N

ap k

erin

gési

pály

ája.

A k

erin

gési

idő.

A fö

ldte

ngel

y fe

rdes

ége.

A k

erin

gés é

s a te

ngel

yfer

desé

g kö

vetk

ezm

énye

i.

Nap

ford

uló,

nap

-éj e

gyen

-lő

ség,

tava

szi é

s ősz

i nap

-éj

egye

nlős

ég, a

nyá

ri és

téli

napf

ordu

ló, é

v

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

: M

enny

i idő

nk v

an?

cím

ű ke

retta

nter

vi

tém

akör

Bem

utat

ó fö

ldgö

mb,

tanu

lói f

öldg

ömb,

tellú

rium

, ké

pek,

inte

rakt

ív ta

nany

ag


22

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A n

apfo

rdul

ók és

a na

p-éj

egye

n-lő

sége

k.A

nap

palo

k és

éjsz

akák

hos

szá-

nak

válto

zása

i a cs

illag

ásza

ti év

so

rán.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z ég

hajla

ti öv

ezet

ek

kial

akul

ása

27.

Az

égha

jlati

öve-

zete

kA

göm

b al

akú

Föld

felm

elege

dése

.A

göm

b al

ak é

s a fe

lmel

eged

és

mér

téke

köz

ötti

össz

efüg

gés.

Az é

ghaj

lati

övez

etek

és a

göm

b al

ak k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

z égh

ajla

ti öv

ezet

ek k

iala

kulá

sa.

Az e

gyes

égh

ajla

ti öv

ezet

ek

elhe

lyez

kedé

se a

Föl

dön.

Az e

gyes

égh

ajla

ti öv

ezet

ek

jelle

mzé

se.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Égha

jlati

övez

et, é

szak

i és

déli

hide

g öv

ezet

, ész

aki é

s dé

li m

érsé

kelt

övez

et, f

orró

va

gy tr

ópus

i öve

zet

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m:

Az i

dőjá

rás é

s az é

gha

jlat c

ímű

tém

akör

Föld

rajz

7. é

vfol

yam

:a

kont

inen

sek

égha

j-la

ta

Biol

ógia

7. é

vfol

yam

: a

távo

li tá

jak

élőv

i-lá

ga

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lmek

, fö

ldgö

mb

(lehe

tősé

g sz

e rin

t ta

nuló

i föl

dgöm

b is)

, tér

ké-

pek:

– a

Föld

dom

borz

ata

– a

Föld

égh

ajla

ta te

mat

ikus

té

rkép

ek

28.

A F

öld

égha

jlatá

t al

akító

tény

ezők

Hog

yan

mód

osítj

a az

égha

jlato

t a

föld

rajz

i szé

less

ég, a

z óce

ánok

-tó

l val

ó tá

volsá

g és

a d

ombo

rzat

?A

z Egy

enlít

őtől

val

ó tá

volsá

g és

az

égh

ajla

t.A

z óce

ánok

tól v

aló

távo

lság

és

az é

ghaj

lat.

Az ó

ceán

ok h

űtő-

fűtő

ha

tása

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

ég-

hajla

ta

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, fil

mek

, föl

dgöm

b, té

rkép

ek:

a Fö

ld d

ombo

rzat

a, E

uróp

a do

mbo

rzat

a, a

Föl

d ég

hajla

-ta

tem

atik

us té

rkép

ek


23

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A d

ombo

rzat

és a

z égh

ajla

t kö-

zötti

öss

zefü

ggés

.A

z óce

ánok

köz

elsé

ge é

s a cs

a-pa

dék

men

nyisé

ge.

Az ó

ceán

köz

elsé

ge és

a

hőm

érsé

k let

köz

ötti

össz

efüg

gés.

Az ó

ceán

ok h

űtő-

fűtő

hat

ása.

A te

nger

szin

t fel

etti

mag

assá

g és

a

hőm

érsé

klet

.A

teng

ersz

int f

elet

ti m

agas

ság

és

a cs

apad

ék k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Föld

rajz

7. é

vfol

yam

: a

kont

inen

sek

égha

j-la

ta

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: Eu

rópa

égh

ajla

ta

A le

vegő

véd

elm

e, az

embe

risé

g vé

delm

e29

.A

Hol

dA

Hol

d m

int a

Föl

dhöz

legk

öze-

lebb

i égi

test

jelle

mző

i.M

ozgá

sai:

forg

ás, k

erin

gés j

el-

lem

zői.

A H

old

fény

válto

zása

i.H

oldf

áziso

k.H

oldf

ogya

tkoz

ás.

Nap

fogy

atko

zás.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Hol

d, ú

jhol

d, el

ső n

egye

d,

hold

tölte

, tel

ihol

d, u

tolsó

ne

gyed

, hol

dfog

yatk

ozás

, na

pfog

yatk

ozás

, tel

jes

napf

ogya

tkoz

ás, r

észl

eges

na

pfog

yatk

ozás

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

: M

enny

i idő

nk v

an?

cím

ű ke

retta

nter

vi

tém

akör

Bem

utat

ó fö

ldgö

mb,

tanu

lói

föld

göm

b, ap

plik

áció

s csí-

kok,

tran

szpa

rens

ek, k

épek

,fil

mek


24

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

30.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

31.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A és

/vag

y B

válto

zat f

elada

tain

ak a

meg

oldá

sa.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

A T

ERM

ÉSZE

T ER

ŐI

32.

A v

ulká

nok

A v

ulká

nok

kele

tkez

ése.

A k

itöré

s egy

es fá

zisa

inak

jel-

lem

zése

.A

vul

kánm

űköd

és so

rán

kial

a-ku

ló k

őzet

ek.

A v

ulká

ni h

egys

égek

.A

vul

kánk

itöré

s fol

yam

ata.

A fö

ldké

reg

moz

gása

i és a

vu

lkán

i műk

ödés

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.A

vul

kánk

itöré

s fáz

isai é

s a

kele

tkez

ett k

őzet

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Vulk

án, m

agm

a, m

agm

a-ka

mra

, láv

a, k

ürtő

, krá

ter,

vulk

áni k

őzet

, and

ezit,

ba

zalt,

vul

káni

tufá

k, ré

-te

gvul

kán,

vul

káni

heg

y-sé

g, V

isegr

ádi-h

egys

ég,

Börz

söny

, Cse

rhát

, Mát

ra,

Zem

plén

i-heg

ység

, Ba

dacs

ony

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a te

-le

pülé

s és k

örny

éke

felsz

ínfo

rmái

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, fil

m, a

tlasz

, fal

itérk

épek

, te

repa

szta

l, vu

lkán

i mod

ell,

káliu

m-p

erm

anga

nát,

glic

e-rin

, and

ezit,

baz

alt,

ande

zit-

tufa

, baz

alttu

fa, i

nter

aktív

ta

nany

ag

33.

Hog

yan

kele

tkez

-ne

k a

hegy

sége

k?A

gyű

rődé

s és a

vet

ődés

foga

l-m

ának

a k

iala

kítá

sa.

A tö

résv

onal

foga

lmán

ak a

ki

alak

ítása

.A

gyű

rthe

gysé

gek

kial

akul

ása.

Gyű

rődé

s, gy

űrt h

egys

ég,

töré

svon

al, v

etőd

és, e

mel

-ke

dés,

sülly

edés

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a te

-le

pülé

s és k

örny

éke

felsz

ínfo

rmái

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

,at

lasz

, fal

itérk

épek

, ter

ep-

aszt

al, g

yűrő

désm

odel

l, ve

tődé

smod

ell,

inte

rakt

ív ta

nany

ag


25

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A g

yűrt

hegy

sége

k rö

gökr

e da

ra-

boló

dása

vet

ődés

köv

etke

ztéb

en.

A g

yű rő

dés é

s vet

ődés

köz

ben

kial

akul

ó fe

lszín

form

ák.

A k

ülső

erő

k ha

tása

a h

egys

égek

kü

lső k

épé n

ek a

laku

lásá

ban.

A g

yűrő

dés f

olya

mat

a.A

vet

ődés

foly

amat

a.A

kia

laku

lásu

k m

ódja

és a

hegy

-sé

g sz

erke

zete

köz

ötti

össz

efüg

gés.

A k

ülső

erők

hat

ása é

s a h

egys

égek

fo

rmak

incs

e köz

ötti

kapc

solat

.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

34.

A k

ülső

erő

k fe

lszín

form

áló

mun

kája

A k

ülső

erő

k.A

z apr

ózód

ás fo

galm

a:–

a na

gy n

api h

őing

ás h

atás

ára,

– fa

gyap

rózó

dás.

A sz

él p

uszt

ító, s

zállí

tó é

s épí

tő

tevé

keny

sége

.A

futó

hom

ok je

llem

zése

.A

futó

hom

ok m

egkö

tése

.Vé

deke

zés a

hom

ok el

len.

Az a

próz

ódás

foly

amat

a.A

hőm

érsé

klet

-vál

tozá

sok

és a

felsz

ín a

nyag

ának

az a

pró-

zódá

sa k

özöt

ti ka

pcso

lat.

Külső

erő

k, ap

rózó

dás,

fagy

apró

zódá

s, pu

sztí-

tó, a

nyag

szál

lító,

feltö

ltő

mun

ka, s

zige

t, zá

tony

, del

-ta

tork

olat

, V a

lakú

völ

gy,

glec

cser

, U a

lakú

völ

gy

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a te

-le

pülé

s és k

örny

éke

felsz

ínfo

rmái

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

z idő

-já

rás e

lem

ei

Föld

rajz

7. é

vfol

yam

:A

frik

a –

Szah

ara

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

és

term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: a fo

lyók

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

, at

lasz

, fal

itérk

épek

, üve

g a

vízf

agya

sztá

shoz

, ter

epas

z-ta

l, m

ohap

árna

, haj

szár

ító,

locs

olók

anna

, kem

ény,

illet

ve p

uha

fa, k

ülön

böző

sz

emcs

enag

yság

ú dö

rzsp

a-pí

r


26

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A fu

tóho

mok

moz

gása

.A

szél

sebe

sség

e és

mun

kája

kö

zötti

öss

zefü

ggés

.A

kőz

etek

kem

énys

ége

és a

szél

cs

iszol

ó te

véke

nysé

ge k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

foly

óvíz

tevé

keny

ségé

nek

jelle

mzé

se a

sík-

és a

heg

yvid

é-ke

ken.

A d

elta

tork

olat

kia

laku

lása

, je

llem

zése

.A

foly

óvíz

felsz

ínal

akító

te-

véke

nysé

ge, é

pítő

, szá

llító

és

rom

boló

mun

kája

.A

völ

gy k

iala

kulá

sa, s

zige

tek,

zá

tony

ok a

nyag

ának

a le

raká

sa.

A fo

lyóv

íz m

unka

végz

ő ké

pes-

sége

és a

dom

borz

at k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

felsz

ín a

nyag

a és

a fo

lyóv

íz

mun

kavé

gző

képe

sség

e kö

zötti

ös

szef

üggé

s.A

gle

ccse

r fog

alm

ának

kia

lakí

-tá

sa.

A g

lecc

ser m

unká

ja.

Fagy

apró

zódá

s a m

agas

hegy

sé-

gekb

en.

A jé

g pu

sztít

ó, sz

állít

ó és

épí

tő

tevé

keny

sége

. A jé

g m

unká

jána

k az

ere

dmén

ye.


27

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A le

jtő n

agys

ága,

a fe

lépí

tő

kőze

tek

kem

énys

ége,

a jé

grét

eg

vast

agsá

ga, a

meg

tett

út h

ossz

a és

a g

lecc

serb

e fa

gyot

t kőz

etek

m

enny

isége

, ille

tve

mily

ensé

ge

és a

jég

mun

kája

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.A

kül

ső e

rők

és a

felsz

ín á

lland

ó vá

ltozá

sa k

özöt

ti ka

pcso

lat.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

35.

A k

őzet

ek é

s a fe

l-sz

ín fo

rmak

incs

eA

kőz

etcs

opor

tok

jelle

mzé

se

kial

akul

ásuk

szer

int:

– m

agm

ás k

őzet

ek,

– ül

edék

es k

őzet

ek,

– át

alak

ult k

őzet

ek.

Az e

gyes

kőz

etcs

opor

tokb

an

talá

lhat

ó kő

ze te

k ki

alak

ulás

a.A

z egy

es k

őzet

ek tu

lajd

onsá

gai

és a

felsz

ín fo

rmak

incs

e kö

zötti

ka

pcso

lat.

Hog

yan

befo

lyás

olja

az é

pítő

kő-

zet a

táj f

orm

akin

csét

?A

kőz

etek

gaz

dasá

gi je

lent

őség

e.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Mag

más

kőz

etek

, grá

nit,

üled

ékes

kőz

etek

, més

zkő,

lö

sz, á

tala

kult

kőze

tek,

m

árvá

ny

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a

tele

pülé

s és k

örny

é-ké

nek

felsz

ínfo

rmái

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

, at

lasz

, fal

itérk

épek

, grá

nit,

ande

zit,

baza

lt, a

ndez

ittuf

a,

baza

lttuf

a, k

avic

s, ho

mok

, ag

yag,

lösz

, més

zkőf

éles

é-ge

k, p

alás

kőz

etek

, már

vány

, in

tera

ktív

tana

nyag


28

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Vizs

gálju

nk k

őzet

eke

t! (g

yako

rlat)

A m

unka

füze

ti m

egfig

yelé

sek,

kí

sérle

tek

elvé

gzés

e.

Proj

ekt:

a la

kóhe

ly k

örny

ékén

ek

bány

ásza

ta.

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

: a

kőze

tek

és a

felsz

ín

form

akin

cse

Més

zkő,

hom

ok, a

gyag

, lö

sz, b

auxi

t, an

dezi

t, ba

zalt,

tu

fák,

kém

csöv

ek, n

agyí

tó,

bors

zesz

égő,

szem

csep

pen-

tő, e

cet,

sósa

v, de

sztil

lált

víz

36.

A lá

nche

gysé

gek

és a

rögh

egys

égek

fo

rmak

incs

e

A g

yűrt

hegy

sége

k je

llem

zői.

A v

etőd

ésse

l kia

laku

lt he

gysé

gek

jelle

mző

i.A

köz

éphe

gysé

gek

form

akin

cse.

A m

agas

hegy

sége

k fo

rmak

incs

e.A

heg

ység

ek k

iala

kulá

sána

k m

ódja

és a

szer

keze

ti el

emei

kö

zötti

öss

zefü

ggés

.A

teng

ersz

int f

elet

ti m

agas

-sá

g és

a k

ülső

erő

k, v

alam

int a

he

gysé

gek

form

akin

cse

kö zö

tti

kapc

sola

t.A

heg

ység

ek a

nyag

a és

a fo

rma-

kinc

se k

özöt

ti ka

pcso

lat.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se. M

odel

lezé

s.

Rögh

egys

égek

, gyű

rthe

gy-

sége

kKö

rnye

zetis

mer

et

1–4.

évf

olya

m: a

te

lepü

lés é

s kör

nyé-

kéne

k fe

lszín

form

ái

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

z idő

-já

rás e

lem

ei

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

kül

ső

erők

, haz

ánk

tája

i, az

er

dők

jele

ntős

ége,

az

erdő

k le

gjel

lem

zőbb

nö

vé ny

ei

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

, at

lasz

, fal

itérk

épek

, ter

ep-

aszt

al

37.

Hog

yan

alak

ulta

k ki

alfö

ldje

ink?

Az a

lföld

foga

lma.

Az a

lföld

ek je

llem

zése

és g

azda

-sá

gi je

len t

őség

e.A

lösz

jelle

mző

i.A

z alfö

ldek

kia

laku

lásá

nak

foly

amat

a.A

lösz

kel

etke

zése

.A

z alfö

ldek

gaz

dasá

gi je

lent

ő-sé

ge.

Alfö

ld, l

ösz

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a

tele

pülé

s és k

örny

é-ké

nek

felsz

ínfo

rmái

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

z idő

-já

rás e

lem

ei

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

, at

lasz

, fal

itérk

épek

, hom

ok,

lösz

, int

erak

tív ta

nany

ag


29

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

kül

ső

erők

, haz

ánk

tája

i

Legé

rték

eseb

b te

rmés

zeti

erőf

or-

rásu

nk: a

tala

j

A ta

laj j

elen

tősé

ge.

A ta

laj k

iala

kulá

sa.

A ta

laj a

lkot

óele

mei

.A

tala

j álla

potá

nak

rom

lása

.A

tala

jpus

ztul

ás.

A ta

laj v

édel

me.

A ta

laj k

épző

dése

.A

tala

j hum

uszt

arta

lma

és a

te

rmők

épes

sége

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.A

z égh

ajla

t, a

term

észe

tes n

ö-vé

nyta

karó

és a

z egy

es ta

lajfé

le-

sége

k kö

zötti

öss

zefü

ggés

.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Mod

elle

zés.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Proj

ekt:

tala

jszen

nyez

ési t

abló

ké

szíté

se

Tala

j, hu

mus

z (te

levé

ny),

tala

jned

vess

ég, t

alaj

pusz

tu-

lás (

eróz

ió)

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: a

tele

pülé

s és k

örny

é-ké

nek

felsz

ínfo

rmái

, él

ette

len

körn

ye-

zetü

nk, a

tala

j és

véde

lme

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

z idő

-já

rás e

lem

ei

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

kül

ső

erők

, haz

ánk

tája

i

Tran

szpa

rens

ek, k

épek

, film

, at

lasz

, fal

itérk

épek

, kül

önfé

-le

tala

jtípu

sok,

bor

szes

zégő

, ké

mcs

ő, ó

ra üv

eg, i

nter

aktív

ta

nany

ag

Hog

yan

alak

ítja

át

az em

ber a

kör

nye

zeté

t?

Proj

ekt

38.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől


30

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

39.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A és

/vag

y B

válto

zat f

elada

tain

ak a

meg

oldá

sa.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

HA

ZAI T

ÁJA

KO

N

40.

A K

árpá

t-m

eden

ce o

rszá

gaH

azán

k he

lye

Euró

pába

n.El

hely

ezke

dése

a F

öldö

n.M

agya

rors

zág

min

t szá

razf

öldi

or

szág

jelle

mző

i.Te

rmés

zete

s hat

árai

.H

atár

oló

orsz

ágok

.Tá

jai.

Tája

i min

t fel

szín

form

ák.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, a

tank

önyv

i áb

rák

elem

zése

.Té

rkép

észe

ti gy

akor

lat –

a to

-po

gráfi

ai fo

galm

ak g

yako

rlása

.Te

mat

ikus

térk

épek

elem

zése

.G

ondo

latté

rkép

elem

zése

.In

tera

ktív

fela

dato

k m

egol

dása

.

Kár

pát-

med

ence

, szá

raz-

föld

i ors

zág,

Szl

ovák

ia,

Ukr

ajna

, Rom

ánia

, Sz

erbi

a, S

zlov

énia

, H

orvá

tors

zág,

Aus

ztria

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

Appl

ikác

iós c

síkok

,ké

pek

és fi

lmré

szle

t ha-

zánk

egy

-egy

tájré

szle

térő

l, té

rkép

ek: E

uróp

a do

mbo

r-za

ta, a

Kár

pát-

med

ence

, M

agya

rors

zág

dom

borz

ata,

M

agya

rors

zág

kont

úr-

térk

épe

41.

Az A

lföld

teng

er-

sík v

idék

ein

Az A

lföld

föld

rajz

i hel

yzet

e, ha

tára

i, ré

szei

.Fe

lszín

ének

kia

laku

lása

.Je

llegz

etes

felsz

ínfo

rmái

– lö

sz-

vidé

kek,

hom

okvi

déke

k, tö

ké-

lete

sen

sík v

idék

ek –

és e

zek

kial

akul

ása.

Az A

lföld

égh

ajla

tána

k je

llem

-ző

i: na

pfén

ytar

tam

, hőm

érsé

kle-

ti és

csap

adék

visz

onyo

k.Fő

foly

ói: a

Tisz

a és

a D

una.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Asz

ály,

Mez

őföl

d, D

una–

Tisz

a kö

ze, T

iszán

túl,

Nag

ykun

ság,

Hor

tobá

gy,

Kisk

unsá

g, N

yírs

ég,

Kisk

unsá

gi, H

orto

bágy

i,Kö

rös–

Mar

os, D

una–

Drá

va N

emze

ti Pa

rk

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: h

azán

k ég

hajla

tána

k je

llem

-zé

se, a

ned

ves é

s a

szár

az k

ontin

entá

lis

égha

jlat

Appl

ikác

iós c

síkok

, kép

ek és

fil

mré

szlet

az A

lföld

ter-

més

zeti

visz

onya

iról, i

nter

-ne

t, in

tera

ktív

tana

nyag

ok:

Term

észe

tism

eret

5. (

Az

alfö

ldek

kial

akul

ása)

, Föl

drajz

8.

(Az A

lföld

term

észe

ti vi

szon

yai),

térk

épek

: a K

árpá

t-m

eden

ce, M

agya

rors

zág

dom

borz

ata,

Mag

yaro

rszá

g te

mat

i kus

térk

épei,

M

agya

rors

zág k

ontú

r térk

épe


31

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Véde

tt te

rmés

zeti

érté

kek

az

Alfö

l dön

.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Az A

lföld

kia

laku

lása

cím

ű an

i-m

áció

elem

zése

.

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z al

föld

ek k

iala

kulá

sa,

az é

ghaj

lat-

mód

o-sít

ó té

nyez

ők, h

azai

él

etkö

zöss

égek

tém

ái

Mag

yar n

yelv

és i

ro-

dalo

m: a

z Alfö

ldde

l fo

glal

kozó

köl

tők,

író

k m

unká

sság

a

42.

Haz

ánk

élés

tára

Az A

lföld

mez

őgaz

dasá

gána

k és

ip

arán

ak je

llem

zői.

A te

rmés

zeti

visz

onyo

k és

a m

e-ző

gazd

aság

köz

ötti

össz

efüg

gése

k.

Az é

ghaj

lat é

s a n

övén

yter

mes

z-té

s köz

ötti

össz

efüg

gése

k.A

term

észe

ti vi

szon

yok

és a

z ál

latte

nyés

ztés

köz

ötti

kapc

sola

t.A

növ

ényt

erm

eszt

és é

s az á

l-la

tteny

észt

és k

özöt

ti ka

pcso

lat

felé

píté

se.

A fe

ldol

gozó

ipar

és a

mez

őgaz

-da

ság

közö

tti k

apcs

olat

.A

term

észe

ti er

őfor

ráso

k és

az

ipar

köz

ötti

kapc

sola

t.A

term

észe

ti vi

szon

yok

és az

id

egen

forg

alom

köz

ötti

kapc

solat

.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Prim

őrzö

ldsé

g-te

rmes

ztés

, gy

ógy-

ideg

enfo

rgal

om,

Szeg

ed, K

aloc

sa, D

ebre

cen

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: h

azán

k ég

hajla

tána

k je

llem

-zé

se, a

ned

ves é

s a

szár

az k

ontin

entá

lis

égha

jlat

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z A

lföld

term

észe

ti vi

szon

yai,

a ha

zai

élet

közö

sség

ek té

mái

Appl

ikác

iós c

síkok

, kép

ek

és fi

lmré

szle

t az A

lföld

ga

zdas

ági é

leté

ről,

inte

rnet

, in

tera

ktív

tana

nyag

: Az

Alfö

ld –

inte

rakt

ív fe

lada

-to

k/ké

rdés

ek, t

érké

pek:

M

agya

rors

zág

dom

borz

ata,

M

agya

rors

zág

tem

ati k

us

térk

épei

, Mag

yaro

rszá

g ko

ntúr

térk

épe


32

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Gon

dola

ttérk

ép el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Tant

árgy

i min

ipro

jekt

(H

unga

rikum

ok a

z Alfö

ldrő

l).Pr

ojek

t-cs

opor

tmun

ka.

Mat

emat

ika:

rend

-sz

erez

ést s

egítő

es

zköz

ök é

s alg

o-rit

mus

ok is

mer

ete,

össz

ehas

onlít

ás

43.

Dun

a m

enti

tá-

junk

, a K

isalfö

ldA

Kisa

lföld

föld

rajz

i hel

yzet

e, ha

tára

i, ré

szei

.Fe

lszín

ének

kia

laku

lása

és j

el-

lem

zői.

A K

isalfö

ld é

ghaj

lata

.A

föld

rajz

i fek

vés é

s az é

ghaj

lati

jelle

mző

k kö

zötti

öss

zefü

ggés

.A

Kisa

lföld

mez

őgaz

dasá

gána

k és

ipar

ának

jelle

mző

i.A

term

észe

ti vi

szon

yok

és a

gaz-

dasá

gi él

et k

özöt

ti ös

szef

üggé

sek.

A

gaz

dasá

g eg

yes á

gai é

s ága

za-

tai k

özöt

ti ka

pcso

lat.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Öss

zeha

sonl

ító el

emzé

s – a

z A

lföld

és a

Kisa

lföld

égh

ajla

tá-

nak

össz

ehas

onlít

ása.

Gon

dola

ttérk

ép fe

lépí

tése

.In

tera

ktív

fela

dato

k m

egol

dása

.

Szig

etkö

z, Rá

ba, F

ertő

,Fe

rtő–

Han

ság

Nem

zeti

Park

, Győ

r

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: h

azán

k ég

hajla

tána

k je

llem

-zé

se, a

ned

ves é

s a

szár

az k

ontin

entá

lis

égha

jlat

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z A

lföld

term

észe

ti vi

szon

yai,

haza

i éle

t-kö

zöss

égek

tém

ái

Appl

ikác

iós c

síkok

, kép

ek

és fi

lmré

szle

t a K

isalfö

ld

term

észe

ti vi

szon

yairó

l és

a ga

zdas

ági é

leté

ről,

inte

r-ne

t, in

tera

ktív

tana

nyag

: A

Kisa

lföld

– in

tera

ktív

fel-

adat

ok/k

érdé

sek,

térk

épek

: M

agya

rors

zág

dom

borz

ata,

M

agya

rors

zág

tem

ati k

us

térk

épei

, Mag

yaro

rszá

g ko

ntúr

térk

épe


33

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

44.

Dom

bvid

ék a

D

unán

túlo

nA

Dun

ántú

li-do

mb-

és h

egyv

i-dé

k ha

tára

i, fö

ldra

jzi h

elyz

ete.

Kia

laku

lása

.Fe

lszín

ük je

llegz

etes

sége

i.A

Mec

sek

és a

dom

bság

közö

tti te

rmés

zetfö

ldra

jzi k

ü-lö

nbsé

gek.

A D

unán

túl d

éli r

észé

nek

az

égha

jla ta

, víz

rajz

a,te

rmés

zete

s növ

ényt

akar

ó.A

föld

rajz

i fek

vés é

s az é

ghaj

lat

kö zö

tti ö

ssze

függ

és.

A D

él-D

unán

túl n

yuga

ti és

kel

e-ti

ré sz

e ég

hajla

tána

k az

öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Term

észe

ti ér

téke

i.G

yógy

vize

i.A

dom

bvid

ék m

ezőg

azda

sága

, bá

nyás

zata

és i

para

.A

term

észe

ti vi

szon

yok

és a

me-

zőga

zdas

ág k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

növ

ényt

erm

eszt

és é

s az

álla

tte ny

észt

és k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A m

ezőg

azda

ság

és a

feld

olgo

-zó

ipar

köz

ötti

kapc

sola

t.A

term

észe

ti er

őfor

ráso

k és

az

ipar

köz

ötti

kapc

sola

t.Pé

cs b

emut

atás

a.A

táj i

dege

nfor

galm

a.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Dun

ántú

li-do

mb-

és h

egy-

vidé

k, Z

alai

-, So

mog

yi-,

Toln

ai-,

Bara

nyai

-do

mbs

ág, M

ecse

k,

Vill

ányi

-heg

ység

, Har

kány

, Za

laka

ros,

Gun

aras

,D

una–

Drá

va N

emze

ti Pa

rk, Z

alae

gers

zeg,

K

apos

vár,

Pécs

, Vill

ány,

Szek

szár

d

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: or-

szág

ismer

et té

ma-

köre

i

Mag

yar n

yelv

és

iroda

lom

: e tá

jjal

fogl

alko

zó sz

erző

kés

műv

eik

Tört

énel

em:

Mag

yaro

rszá

ggal

ka

pcso

lato

s tém

a-kö

rök

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: h

azai

él

etkö

zöss

égek

tém

ái

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

:M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lm,

inte

rakt

ív ta

nany

ag: i

nter

-ak

tív fe

lada

tok/

kérd

ések

, té

rkép

ek:

Mag

yaro

rszá

g do

m bo

rzat

a,

Mag

yaro

rszá

g kö

z-ig

azga

tása

, Mag

yaro

rszá

g ko

ntúr

térk

épe,

lösz

, agy

ag, m

észk

ősz

énfé

lék,

kőo

laj


34

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Gon

dola

ttérk

ép el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Proj

ekt:

Törö

kvilá

g a

Dél

-D

unán

túlo

nG

ondo

latté

rkép

felé

píté

se.

45.

Haz

ánk

nyug

ati

pere

mvi

déke

A tá

j föl

draj

zi h

elyz

ete,

hatá

rai,

rész

ei.

Felsz

ínén

ek k

iala

kulá

sa é

s jel

-le

mző

i.Ég

hajla

tána

k je

llem

zői.

A fö

ldra

jzi f

ekvé

s és a

z égh

ajla

t je

llem

zői k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

terü

let v

ízra

jza.

Véde

tt te

rmés

zeti

érté

kek.

Gaz

dasá

gi él

ete.

A te

rmés

zeti

visz

onyo

k és

a m

e-ző

gazd

aság

köz

ötti

össz

efüg

gése

k.A

növ

ényt

erm

eszt

és é

s az

álla

tte ny

észt

és k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A te

rmés

zeti

visz

onyo

k és

az

álla

tte ny

észt

és k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A te

rmés

zeti

erőf

orrá

sok

és a

z ip

ar k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A te

rmés

zeti

visz

onyo

k és

az

ideg

en fo

rgal

om k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A tá

j tör

téne

lmi é

s nép

rajz

i vo

natk

o zás

ai.

Nyu

gat-

mag

yaro

rszá

gi-

pere

mvi

dék,

Sop

roni

-he

gysé

g, K

ősze

gi-h

egys

ég,

Írot

t-kő

, Sop

ron,

Sz

omba

thel

y, Kő

szeg

, Ő

rség

, Őrs

égi N

emze

ti Pa

rk, e

gyut

cás f

alva

k, sz

e-re

s tel

epül

és

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Mag

yar n

yelv

és

iroda

lom

: az e

tájja

l fo

glal

kozó

szer

zők

és m

űvei

k

Tört

énel

em: a

z A

lpok

alja

tört

énel

-m

ével

kap

csol

atos

es

emén

yek

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

haz

ai

élet

közö

sség

ek té

mái

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lm,

tem

atik

us té

rkép

ek, p

alás

kő

zete

k, in

tera

ktív

tan-

anya

g: in

tera

ktív

fela

da-

tok/

kérd

ések

, tér

képe

k:

Mag

yaro

rszá

g do

m bo

rzat

a,

Mag

yaro

rszá

g ko

ntúr

-té

rkép

e, te

mat

ikus

térk

épek


35

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Sopr

on, S

zom

bath

ely,

Kősz

eg

bem

u tat

ása.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

46.

A D

unán

túli-

közé

pheg

ység

A D

unán

túli-

közé

pheg

ység

ha

tára

i, fö

ldra

jzi h

elyz

ete.

Kia

laku

lása

.Fe

lszín

ének

jelle

gzet

essé

gei.

A tá

j égh

ajla

ta, v

ízra

jza.

A te

rmés

zete

s növ

ényt

akar

ó je

llem

zői.

A k

arsz

tvid

ékek

és a

felsz

íni

vízh

álóz

at k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

föld

rajz

i fek

vés é

s az é

ghaj

lat

kö zö

tti ö

ssze

függ

és.

A d

ombo

rzat

égh

ajla

t-m

ódos

ító

szer

e pe.

Term

észe

ti ér

téke

i, gy

ógyv

izei

.A

Bal

aton

-felv

idék

i és a

Dun

a–Ip

oly

Nem

zeti

Park

.A

Dun

ántú

li-kö

zéph

egys

ég

gazd

aság

i éle

te (m

ezőg

azda

sága

, bá

nyás

zata

és i

para

).A

term

észe

ti vi

szon

yok

és a

me-

zőga

zdas

ág k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

term

észe

ti er

őfor

ráso

k és

az

ipar

köz

ötti

kapc

sola

t.

Gya

pjúz

sák,

tisz

afa,

ős-

hono

s, Ba

kony

, Vér

tes,

Dun

azug

-heg

ység

, Ve

lenc

ei-h

egys

ég, P

ilis

(csú

cs),

Mór

i-áro

k, T

atai

-ár

ok, b

auxi

t, m

angá

n, ti

m-

föld

, Ves

zpré

m, E

szte

rgom

, Ba

lato

n-fe

lvid

éki N

emze

ti Pa

rk, D

una–

Ipol

y N

emze

ti Pa

rk

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Mag

yar n

yelv

és

iroda

lom

: az e

tájja

l fo

glal

kozó

szer

zők

és m

űvei

k

Tört

énel

em: a

táj

tört

énel

mév

el k

ap-

csol

atos

ese

mén

yek

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

haz

ai

élet

közö

sség

ek té

mái

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

:M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

– a

Dun

ántú

li-kö

zéph

egy s

ég

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek,

képe

k, fi

lm, m

észk

ő, g

ráni

t, an

dezi

t, an

dezi

ttufa

, baz

alt,

baza

lttuf

a, li

gnit,

bar

nasz

én,

baux

it, m

angá

n, in

tera

ktív

ta

nany

ag: i

nter

aktív

fel-

adat

ok/k

érdé

sek,

térk

épek

: M

agya

rors

zág

dom

borz

ata,

M

agya

rors

zág

kont

úr-

térk

épe,

tem

atik

us té

rkép

ek


36

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A k

arsz

tvíz

min

t ipa

ri ví

z jel

en-

tősé

ge.

A g

azda

sági

élet

átal

akul

ása.

Az i

pari

park

ok je

lent

őség

e a

táj g

az da

sági

élet

ének

az ú

jra

felle

ndül

ésé b

en.

Vesz

p rém

, Esz

terg

om, H

eren

d.A

táj i

dege

nfor

galm

a.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

47.

Legm

agas

abb

táju

nk, a

z Ész

aki-

közé

pheg

ység

Az É

szak

i-köz

éphe

gysé

g ha

tára

i, fö

ldra

jzi h

elyz

ete.

Kia

laku

lása

.Fe

lszín

ének

jelle

gzet

essé

gei.

A tá

j égh

ajla

ta, v

ízra

jza.

A te

rmés

zete

s növ

ényt

akar

ó je

llem

zői.

A k

arsz

tvid

ékek

és f

elsz

íni v

íz-

háló

zat k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

föld

rajz

i fek

vés é

s az é

ghaj

lat

közö

tti ö

ssze

függ

és.

A d

ombo

rzat

égh

ajla

t-m

ódos

ító

szer

epe.

Term

észe

ti ér

téke

i, gy

ógyv

izei

.A

Dun

a–Ip

oly,

a Bü

kki é

s az

Agg

tele

ki N

emze

ti Pa

rk.

Kar

sztje

lens

égek

, víz

-ny

elő,

dol

ina,

Bör

zsön

y, C

serh

át, M

átra

, Bük

k,

Agg

tele

ki-k

arsz

t, C

sere

hát,

Zem

plén

i-heg

ység

, Ba

radl

a ba

rlang

, Ipo

ly,

Zagy

va, S

ajó,

Bod

rog,

D

una–

Ipol

y N

emze

ti Pa

rk, B

ükki

Nem

zeti

Park

, A

ggte

leki

Nem

zeti

Park

, M

iskol

c, Eg

er

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Tört

énel

em: a

táj

tört

énel

mév

el k

ap-

csol

atos

ese

mén

yek

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: h

azai

él

etkö

zöss

égek

tém

ái

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

– az

Ész

aki-

közé

pheg

ység

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lm,

més

zkő,

and

ezit,

and

e-zi

ttufa

, baz

alt,

baza

lttu f

a,

riolit

, bar

nasz

én, l

igni

t, in

tera

ktív

tana

nyag

: int

er-

aktív

fela

dato

k/ké

rdés

ek,

térk

épek

: Mag

yaro

rszá

g do

m bo

rzat

a, M

agya

rors

zág

kont

úr té

rkép

ek, t

emat

ikus

té

rkép

ek


37

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A k

arsz

tvíz

min

t ipa

ri ví

z jel

en-

tősé

ge.

A g

azda

sági

élet

átal

akul

ása.

Az i

pari

park

ok je

lent

őség

e a

táj g

az da

sági

élet

ének

az ú

jra

felle

ndül

ésé b

en.

Vesz

p rém

, Esz

terg

om, H

eren

d.A

táj i

dege

nfor

galm

a.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

47.

Legm

agas

abb

táju

nk, a

z Ész

aki-

közé

pheg

ység

Az É

szak

i-köz

éphe

gysé

g ha

tára

i, fö

ldra

jzi h

elyz

ete.

Kia

laku

lása

.Fe

lszín

ének

jelle

gzet

essé

gei.

A tá

j égh

ajla

ta, v

ízra

jza.

A te

rmés

zete

s növ

ényt

akar

ó je

llem

zői.

A k

arsz

tvid

ékek

és f

elsz

íni v

íz-

háló

zat k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.A

föld

rajz

i fek

vés é

s az é

ghaj

lat

közö

tti ö

ssze

függ

és.

A d

ombo

rzat

égh

ajla

t-m

ódos

ító

szer

epe.

Term

észe

ti ér

téke

i, gy

ógyv

izei

.A

Dun

a–Ip

oly,

a Bü

kki é

s az

Agg

tele

ki N

emze

ti Pa

rk.

Kar

sztje

lens

égek

, víz

-ny

elő,

dol

ina,

Bör

zsön

y, C

serh

át, M

átra

, Bük

k,

Agg

tele

ki-k

arsz

t, C

sere

hát,

Zem

plén

i-heg

ység

, Ba

radl

a ba

rlang

, Ipo

ly,

Zagy

va, S

ajó,

Bod

rog,

D

una–

Ipol

y N

emze

ti Pa

rk, B

ükki

Nem

zeti

Park

, A

ggte

leki

Nem

zeti

Park

, M

iskol

c, Eg

er

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Tört

énel

em: a

táj

tört

énel

mév

el k

ap-

csol

atos

ese

mén

yek

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: h

azai

él

etkö

zöss

égek

tém

ái

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

– az

Ész

aki-

közé

pheg

ység

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lm,

més

zkő,

and

ezit,

and

e-zi

ttufa

, baz

alt,

baza

lttu f

a,

riolit

, bar

nasz

én, l

igni

t, in

tera

ktív

tana

nyag

: int

er-

aktív

fela

dato

k/ké

rdés

ek,

térk

épek

: Mag

yaro

rszá

g do

m bo

rzat

a, M

agya

rors

zág

kont

úr té

rkép

ek, t

emat

ikus

té

rkép

ek

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Az É

szak

i-köz

éphe

gysé

g ga

zda-

sági

élet

e (b

ányá

szat

a, ip

ara

és

mez

őgaz

dasá

ga).

A te

rmés

zeti

erőf

orrá

sok

és a

z ip

ar k

özöt

ti ka

pcso

lat.

A k

arsz

tvíz

min

t ipa

ri ví

z jel

en-

tősé

ge.

A g

azda

sági

élet

átal

akul

ása.

A te

rmés

zeti

visz

onyo

k és

a

mez

őgaz

dasá

g kö

zötti

öss

ze-

függ

és.

A tö

rtén

elm

i bor

vidé

kek

jele

n-tő

sége

. A tá

j ide

genf

orga

lma.

A g

yógy

fürd

ők sz

erep

e.M

iskol

c, Eg

er.

Szöv

egfe

ldol

gozá

s, ta

nkön

yvi

ábrá

k el

emzé

se.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t – a

to-

pogr

áfiai

foga

lmak

gya

korlá

sa.

Tem

atik

us té

rkép

ek el

emzé

se.

Inte

rakt

ív fe

lada

tok

meg

oldá

sa.

Gon

dola

ttérk

ép fe

lépí

tése

.

Term

észe

ti ör

öksé

gü

nk v

édelm

e

48.

Haz

ánk

fővá

rosa

, Bu

dape

stA

fővá

ros f

öldr

ajzi

hel

yzet

e.H

atár

oló

tája

k.Fe

lszín

ének

jelle

gzet

essé

gei.

A h

éviz

ek je

lent

őség

e a

fővá

ros

fejlő

désé

ben.

Pest,

Bud

a, Ó

buda

i-szi

get,

Mar

git-s

zige

t, Cs

epel-

szig

et,

Jáno

s-he

gy, G

ellér

t-heg

y, Vá

rheg

y, G

ellér

t-für

dő,

Nag

ykör

út, L

iszt F

eren

c N

emze

tköz

i Rep

ülőt

ér

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

: az

orsz

ágism

eret

tém

a-kö

rei

Appl

ikác

iós c

síkok

, tra

nsz-

pare

nsek

, kép

ek, fi

lm,

térk

épek

: Bud

apes

t tér

képe

, M

agya

rors

zág

köz i

gazg

atás

i té

rkép

e, Bu

dape

st k

ontú

r-té

rkép

e, te

mat

ikus

térk

épek


38

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A fő

váro

s sze

repe

az o

rszá

g él

etéb

en.

Gaz

dasá

gi él

et B

udap

este

n.Kö

zlek

edés

ének

jelle

mző

i.Sz

öveg

feld

olgo

zás,

tank

önyv

i áb

rák

elem

zése

.Té

rkép

észe

ti gy

akor

lat –

a to

-po

gráfi

ai fo

galm

ak g

yako

rlása

.Te

mat

ikus

térk

épek

elem

zése

.

Proj

ekt:

Buda

pest

et b

emut

ató

kiad

vány

terv

ezés

e

Tört

énel

em:

Buda

pest

tört

énel

-m

ével

kap

csol

atos

es

emén

yek

Föld

rajz

8. é

vfol

yam

: M

agya

rors

zág

föld

-ra

jza

– Bu

dape

st

Vilá

görö

kség

ünk

Ismer

d m

eg la

kó

hely

ed!

Proj

ekt

49.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

50.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A és

/vag

y B

válto

zat f

elada

tain

ak a

meg

oldá

sa.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

A F

ÜV

ES T

ERÜ

LETE

K É

LETK

ÖZÖ

SSÉG

E. T

ERM

ESZT

ETT

NÖ

VÉN

YEI

NK

51.

A fü

ves p

uszt

ák

kial

akul

ása

és

növé

nyei

Az ő

shon

os fü

ves p

uszt

ák k

iala

-ku

lásá

nak

körn

yeze

ti fe

ltéte

lei é

s el

hely

ezke

désü

k ha

zánk

ban.

A m

ásod

lago

s rét

ek fo

galm

a.A

fűfé

lék

közö

s tul

ajdo

nság

ai:

mel

lékg

yöké

rzet

, el n

em á

gazó

sz

ár, s

zárö

lelő

levé

l, sz

élbe

porz

á-sú

virá

gzat

.

Füve

s pus

zta,

más

odla

gos

rét,

szár

az-n

edve

s rét

, fűf

é-lé

k, m

ellé

kgyö

kérz

et, s

zár-

ölel

ő le

vél,

szél

bepo

rzás

, sz

elde

lt le

vél,

pikk

elys

zerű

le

vele

k, g

yökt

örzs

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: t

ájé-

kozó

dás h

azán

k do

mbo

rzat

i tér

ké-

pén,

haz

ánk

égha

jla-

ti je

llem

zői,

hazá

nk

jelle

gzet

es fe

lszín

i fo

rmái

(heg

ység

ek,

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

füve

s te

rüle

tekr

ől


39

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A sz

áraz

és n

edve

s rét

ek je

lleg-

zete

s növ

énye

inek

(sisk

anád

, an

golp

erje

, mez

ei zs

álya

, rét

i bo

glár

ka, m

ocsá

ri zs

urló

) sze

r-ve

zeti

felé

píté

se.

dom

bság

ok, a

lföl-

dek)

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

vör

ös-

hagy

ma,

a p

aprik

a és

a p

arad

icso

m

szer

veze

ti fe

lépí

tése

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z erd

ei

pajz

sika,

a lo

mbo

s-m

oha

szer

veze

ti fe

lépí

tése

és s

zapo

-ro

dása

Élő

fűfé

le n

övén

y (s

iskan

ád,

ango

lper

je),

mez

ei zs

álya

, ré

ti bo

glár

ka, m

ocsá

ri zs

ur-

ló b

emut

atás

a, fő

bb sz

erve

i-ne

k m

egfig

yelte

tése

, raj

zok

kész

ítése

a g

yöké

rzet

ükrő

l, le

vele

ikrő

l

52.

Ízel

tlábú

ak a

füve

s te

rüle

teke

nA

z íze

ltláb

úak

alka

lmaz

kodá

-sa

a fü

ves t

erül

etek

kör

nyez

eti

felté

tele

ihez

, jel

entő

ségü

k az

él

etkö

zöss

égbe

n.A

sásk

ák, s

zöcs

kék,

tücs

kök,

a

fecs

kefa

rkú

lepk

e te

stfe

lépí

tése

, él

etm

ódja

, sza

poro

dása

. A

kife

jlés é

s a te

ljes á

tala

kulá

s fo

lyam

ata.

A k

ülta

karó

szer

epe

az íz

eltlá

-bú

ak él

etéb

en.

Ugr

óláb

, kife

jlés,

vedl

és,

rágó

száj

szer

v, ös

szet

ett

szem

, csá

p, h

anga

dás,

ha

llósz

erv

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: íze

lt-lá

bú, r

ovar

, bog

ár

foga

lmak

jele

ntés

e, a

rova

rok

test

rész

ei,

a rá

gó sz

ájsz

erv,

a te

ljes á

tala

kulá

s sza

-ka

szai

: pet

e, lá

rva,

bá

b, k

ifejle

tt ro

var,

a há

rtyá

s szá

rny

és a

fe

dele

s szá

rny

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

füve

s te

rüle

teke

n él

ő íz

eltlá

búak

-ró

l

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és m

a-gy

aráz

ó ra

jzai

nak

meg

figye

-lé

se a

száj

szer

vről

, a k

ifejlé

s fo

lyam

atár

ól

Vala

mel

y pr

epar

ált í

zelt

lábú

ál

lat t

estfe

lépí

tésé

nek

kézi

-na

gyító

s meg

figye

lése


40

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

53.

A fü

rge

gyík

és a

va

kond

A fü

rge

gyík

és a

vak

ond

test

fel-

építé

se, é

letm

ódja

, sza

poro

dása

, je

lent

őség

ük a

füve

s ter

ület

ek

élet

közö

sség

ében

.Ö

ssze

függ

ések

ker

esés

e a

test

fel-

építé

s és a

z éle

tmód

(táp

lálk

o-zá

s) k

özöt

t.

Szár

az sz

arup

ikke

ly, sz

a-ru

pajz

s, nö

veke

dés-

vedl

és,

téli

álom

, ásó

láb,

rova

revő

fo

gaza

t, lá

gy h

éjú

tojá

s

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i eg

ér te

stfe

lépí

tése

, él

etm

ódja

, sza

poro

-dá

sa

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

sün

test

felé

píté

se, é

let-

mód

ja

Mat

emat

ika

5–6.

év-

foly

am: a

foga

lmak

eg

ymás

hoz v

aló

visz

onya

, öss

zeha

-so

nlítá

sok,

azon

os-

ságo

k, k

ülön

bség

ek,

oszt

ályo

zás m

egad

ott

szem

pont

ok al

apjá

n

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

fürg

e gy

íkró

l és a

vak

ondr

ól

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és

mag

yará

zó ra

jzai

nak

meg

fi-gy

elés

e a

gyík

ok te

stfe

lépí

té-

sérő

l, a

rova

revő

foga

zatr

ól

Vid

eofil

mek

a fü

ves t

erül

e-te

ken

élő

álla

tokr

ól

54.

A m

ezei

nyú

l és

a fü

ves t

erül

etek

rá

gcsá

ló k

isem

-lő

sei

A m

ezei

nyú

l tes

tfelé

píté

se, é

let-

mód

ja, s

zapo

rodá

sa, a

lkal

maz

-ko

dása

a k

örny

ezet

hez.

Az ü

regi

nyú

l a h

ázin

yúl-f

ajtá

k ős

e; él

őhel

ye, t

ársa

s éle

tmód

ja.

A m

ezei

poc

ok n

övén

yevő

, rág

-cs

áló

foga

zatú

, a ta

lajb

an já

rato

-ka

t ásó

kise

mlő

s.A

köz

önsé

ges h

örcs

ög él

őhel

ye,

tápl

álko

zása

.A

rágc

sáló

kise

mlő

sök

term

é-sz

etes

elle

nség

ei.

Ugr

óláb

, rej

tősz

ín, f

olya

-m

atos

an n

övő

met

szőf

og,

redő

s záp

fog,

em

észt

ést

segí

tő b

akté

rium

ok

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i eg

ér é

s a v

ándo

rpat

-ká

ny, n

övén

yevő

és

min

dene

vő fo

gaza

t

Mag

yar n

yelv

és

iroda

lom

5–6

. év

foly

am: v

erbá

-lis

kom

mun

ikác

ió

fejle

szté

se, s

zöve

g-ér

tés,

szöv

egal

kotá

s, lé

nyeg

kiem

elés

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

füve

s te

rüle

tek

rágc

sáló

álla

tairó

l

A ta

nkön

yvi á

brák

meg

fi-gy

elés

e, el

emzé

se, a

foga

za-

tok

össz

ehas

onlít

ása

Külö

nböz

ő ko

pony

ák fo

ga-

zattí

pusa

inak

meg

figye

lése


41

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

55.

A fá

cán

és a

füve

s te

rüle

tek

raga

dozó

m

adar

ai

A fá

cán

nem

ősh

onos

faj,

vadá

-sz

ati c

élbó

l tel

epíte

tték

be.

Kap

irgál

óláb

a va

n. C

sőre

a m

ag-

vak

és ro

varo

k fe

lcsip

eget

ésér

e al

kalm

as.

A fö

ldön

fész

kel.

Az e

geré

szöl

yv a

füve

s ter

ület

ek

csúc

srag

adoz

ó m

adár

faja

. Cső

re

horg

as, h

egye

s tép

őcső

r, lá

ba

erős

fogó

láb.

Fől

eg e

gere

kkel

, po

ckok

kal,

ének

esm

adar

akka

l, dö

gökk

el tá

plál

kozi

k.

Kiv

álóa

n re

pül (

vito

rlázá

s, sz

i-tá

lás,

zuha

nóre

pülé

s). Á

lland

ó m

adar

unk.

A v

örös

vér

cse

kist

estű

raga

do-

zó m

adár

. Az e

gere

k és

poc

kok

mel

lett

gyík

okka

l, bé

kákk

al,

rova

rokk

al tá

plál

kozi

k. K

öltö

ző

mad

ár.

A fü

ves t

erül

etek

élől

énye

i is

tápl

álko

zási

lánc

okka

l kap

cso-

lódn

ak e

gym

ásho

z. A

tápl

ál-

kozá

si pi

ram

is m

egm

utat

ja a

tá

plál

kozá

si lá

ncok

ban

rész

t ve

vő él

őlén

yek

szám

át.

Nem

ősh

onos

, bet

elep

ített

faj,

tépő

csőr

, fog

óláb

, vi-

torlá

zó-,

szitá

ló-,

zuha

nó-

repü

lés,

mad

arak

röpk

épe,

álla

ndó

és k

öltö

ző m

adár

, tá

plál

kozá

si pi

ram

is

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i ty

úk te

stfe

lépí

tése

és

élet

mód

ja

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z er

dő él

etkö

zöss

ége,

tápl

álko

zási

lánc

ok a

lo

mbh

ulla

tó e

rdők

-be

n

Term

elő,

fogy

aszt

ó és

lebo

ntó

szer

veze

-te

k az

erd

ő él

etkö

-zö

sség

ében

A le

vegő

moz

gása

, a

szél

jele

ntős

ége

az

élől

énye

k él

etm

űkö-

dése

iben

(bep

orzá

s, m

ozgá

s)

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

füve

s te

rüle

tek

raga

dozó

mad

a-ra

iról

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és m

a-gy

aráz

ó ra

jzai

nak

meg

figye

-lé

se, e

lem

zése

(kap

irgál

óláb

, fo

gólá

b, té

pőcs

őr, t

áplá

lko-

zási

lánc

, mad

arak

röpk

épe,

tápl

álko

zási

pira

mis

a fü

ves

terü

lete

ken)

Vid

eofil

mek

a ra

gado

zó m

a-da

rak

élet

éről

: táp

lálk

ozás

, fé

szke

lés,

utód

okró

l val

ó go

ndos

kodá

s


42

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

56.

Term

eszt

ett n

övé-

nyei

nk: a

búz

a és

a

kuko

rica

A b

úza

és a

kuk

oric

a te

rmes

z-té

séne

k ga

zdas

ági j

elen

tősé

ge.

Felh

aszn

álás

uk a

z éle

lmisz

er-

ipar

ban

és a

z álla

tteny

észt

ésbe

n.A

búz

a és

a k

ukor

ica

szer

veze

ti fe

lépí

tése

(gyö

kérz

et, s

zár,

levé

l, vi

rágz

atok

, ter

més

ek).

A sz

em-

term

és fe

lépí

tése

, öss

zeha

son-

lítás

a a

korá

bban

meg

ismer

t te

rmés

típus

okka

l.

Bojto

s mel

lékg

yöké

rzet

,sz

alm

aszá

r, pá

rhuz

amos

er

ezet

ű le

vél,

koro

nagy

ö-ke

rek,

kal

ászv

irágz

at,

kalá

szka

, bug

avirá

gzat

, to

rzsa

virá

gzat

, egy

ivar

ú vi

rágz

at, s

zem

term

és

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

tala

j fiz

ikai

viz

sgál

ata,

a

vörö

shag

yma,

a

papr

ika

és a

par

adi-

csom

, haz

ánk

dom

-bo

rzat

a, tá

jéko

zódá

s a

term

észe

tben

.Te

rmés

zetis

mer

et

6. év

foly

am: a

tölg

y és

a bük

k po

rzós

virá

g-za

tai,

term

ős v

irága

i, sz

él és

rova

r por

ozta

nö

vény

ek, a

fűfé

lék

közö

s tul

ajdon

sága

i

Élő

egys

zikű

növ

énye

k,

búza

- és k

ukor

ican

övén

yek

Csír

ázta

tott

és h

ajta

tott

egy-

és

két

szik

ű nö

vény

ek (b

úza,

ku

koric

a, b

orsó

, bab

)

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

nak

(búz

a, k

ukor

ica

felé

píté

se, a

búz

a fe

jlődé

se,

a sz

emte

rmés

rész

ei) m

egfi-

gyel

ése

és el

emzé

se

57.

Term

eszt

ett n

övé-

nyei

nk: a

nap

ra-

forg

ó, a

repc

e és

a

luce

rna

A n

apra

forg

ó, a

repc

e és

a lu

cer-

na sz

erve

zeti

felé

píté

se, g

azda

-sá

gi je

lent

őség

e, ip

ari f

elha

szná

-lá

suk.

A te

rmes

ztet

t növ

énye

k kö

rnye

-ze

ti ig

énye

i.

Fész

ekvi

rágz

at, c

söve

s és

nyel

ves v

irágo

k, k

asza

t-te

rmés

, ker

eszt

es v

irág,

be

cőte

rmés

, öss

zete

tt le

vél,

hüve

lyte

rmés

, gyö

kérg

ü-m

ő, ta

karm

ányn

övén

y

Term

észe

tism

eret

5. é

vfol

yam

: ter

-m

eszt

ett z

ölds

ég-

félé

ink

szer

veze

ti fe

lépí

tése

, főb

b sz

er-

veik

jelle

gzet

essé

gei,

a hő

mér

sékl

et é

s a

hőm

érsé

klet

mér

ése.

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

moz

-gá

s, he

ly- é

s hel

yzet

-vá

ltozt

ató

moz

gás,

az e

rdő

lágy

szár

ú nö

vény

eine

k al

kal-

maz

kodá

sa a

kör

-ny

ezet

i fel

téte

lekh

ez

Élő

növé

nyek

meg

figye

lése

Élel

misz

er-ip

ari t

erm

ékek

, m

elye

k na

praf

orgó

és r

epce

fe

lhas

znál

ásáv

al k

észü

ltek

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

nak

(sze

rvez

eti f

elép

í-té

s, vi

rág-

virá

gzat

, ter

més

) m

egfig

yelé

se é

s ele

mzé

se


43

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

58.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

59.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

A V

IZEK

, VÍZ

PART

OK

ÉLE

TKÖ

ZÖSS

ÉGE

60.

A v

íz je

lent

őség

e. A

viz

ek p

arán

yi

élől

énye

i

A F

öld

felsz

íni v

izei

nek

el-

hely

ezke

dése

és k

örfo

rgás

a a

term

észe

tben

.A

víz

jele

ntős

ége

a bi

oszf

érá-

ban

(test

építő

any

ag, o

ldós

zer,

élőh

ely)

.A

pla

nkto

nok

foga

lma

és je

len-

tősé

gük

a ví

zi él

etkö

zöss

égek

-be

n. A

bak

tériu

mok

jele

ntős

ége

az a

nyag

ok k

örfo

rgás

ában

.A

zöld

szem

esos

toro

s mos

zat,

a pa

pucs

álla

tka,

a v

ízib

olha

és a

z ór

iása

mőb

a te

stfe

lépí

tése

, táp

lál-

kozá

suk,

szap

orod

ásuk

, jel

entő

-sé

gük

a vi

zek

öntis

ztul

ásáb

an é

s a

tápl

álko

zási

lánc

okba

n.

A v

íz k

örfo

rgás

a, p

lank

ton,

le

begő

élet

mód

, any

agok

kö

rfor

gása

, önt

isztu

lás,

oszt

ódás

, bet

okoz

ódás

, cs

illók

, em

észt

ő- é

s lük

te-

tőűr

öcsk

e

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: t

ájé-

kozó

dás h

azán

k do

mbo

rzat

i tér

ké-

pén,

tájé

kozó

dás

a te

rmés

zetb

en, a

fo

lyók

tula

jdon

sága

i, az

any

ag fo

galm

a,

élő

és él

ette

len

anya

-go

k tu

lajd

onsá

gai:

szilá

rd, f

olyé

kony

, lé

gnem

ű (g

áz)

anya

gok

foga

lma,

a

keve

réke

k és

az o

l-da

tok,

az o

ldós

zer é

s az

old

ott a

nyag

, leg

-fo

ntos

abb

olda

tain

k a

term

észe

tes v

izek

, a

vize

k áb

rázo

lása

a

térk

épen

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

viz

ek

pará

nyi é

lőlé

nyei

ről

Vízm

intá

k vi

zsgá

lata

, a

plan

kton

ok so

kfél

eség

ének

m

egfig

yelé

se, v

ázla

traj

zok

kész

ítése

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

nak

(sej

tosz

tódá

s, se

jt-sz

erve

cské

k, b

ekeb

elez

és)

meg

figye

lése


44

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

61.

Lágy

szár

úak

a ví

z-be

n és

a v

ízpa

rton

A v

ízi é

s víz

part

i növ

ényz

et

jele

ntős

ége

a vi

zek

élet

ében

(élő

sz

űrőb

eren

dezé

sek,

oxi

gént

er-

mel

és, t

áplá

lékf

orrá

s, fé

szke

lő-

és b

úvóh

ely

bizt

osítá

sa).

A h

inar

asok

foga

lma,

jelen

tősé

ge.

A fo

nala

s zöl

dmos

zato

k, a

hí

náro

s bék

asző

lő, a

víz

itök,

a

tünd

érró

zsa,

apró

bék

alen

cse

főbb

tula

jdon

sága

i.A

köz

önsé

ges n

ád é

s a g

yéké

ny

szer

veze

ti fe

lépí

tése

, alk

alm

az-

kodá

sa a

víz

part

i kör

nyez

ethe

z.

Hin

aras

, tel

epes

test

felé

pí-

tés,

üreg

es, b

ütyk

ös sz

ár,

buga

virá

gzat

, tor

zsav

i-rá

gzat

, por

zós é

s ter

mős

vi

rágz

at

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

z erd

ő lá

gy sz

árú

növé

-ny

eine

k sz

erve

zeti

felé

píté

se, a

fűfé

lék

közö

s tul

ajdo

nság

ai,

term

eszt

ett n

övé-

nyei

nk: a

kuk

oric

a sz

erve

zeti

felé

píté

se,

virá

gzat

ai é

s ter

més

e

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

víz

i, ví

zpar

ti nö

vény

ekrő

l

Élő

vízi

, víz

part

i lág

y sz

árú

növé

nyek

„Élő

” bug

a- é

s tor

zsav

irág-

zato

k

A ta

nkön

yv ra

jzai

nak

(fona

las z

öldm

osza

t, ná

d,

gyék

ény)

meg

figye

lése

A fo

nala

s zöl

dmos

zat t

ele-

pes t

estfe

lépí

tésé

nek

meg

-fig

yelé

se m

ikro

szkó

p al

att,

vázl

atra

jzok

kés

zíté

se

62.

A li

gete

rdők

és a

ví

zpar

ti fá

kA

lige

terd

ők el

hely

ezke

dése

, az

élőh

ely

sajá

toss

ágai

. A n

övén

y-ze

t alk

alm

azko

dása

az á

rter

ek-

hez.

Az é

lő é

s éle

ttele

n kö

rnye

-ze

ti té

nyez

ők k

apcs

olat

ai.

A fo

lyó

és a

lige

terd

ők sa

játo

s él

ete.

A lá

perd

ők je

llem

zői.

A fű

z- é

s nyá

rfák

szer

veze

ti fe

l-ép

ítése

, virá

gzat

aik

és te

rmés

ük,

jele

ntős

égük

az é

letk

özös

ségb

en.

Az é

lő é

s éle

ttele

n kö

rnye

-ze

t kap

csol

ata,

növ

ényi

tá

pany

agok

, egy

ivar

ú vi

-rá

g, b

arka

virá

gzat

, két

laki

nö

vény

, tok

term

és, s

zélb

e-po

rzás

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

bel

víz

és á

rvíz

, haz

ánk

fő

foly

ói: a

Dun

a és

a

Tisz

a, h

azán

k ta

vai,

az a

lmaf

a és

szilv

afa

virá

ga, a

meg

porz

ás,

a te

rmés

kia

laku

lása

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

tölg

y és

a b

ükkf

a lo

mbk

o-ro

nája

, virá

ga, v

irág-

zata

, meg

porz

ása

és

term

ése

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

víz

-pa

rti f

ákró

l

Haj

tato

tt fű

z- é

s nyá

rfav

esz-

szők

, bar

kavi

rágz

at k

ézin

a-gy

ítós m

egfig

yelé

se

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és

rajz

aina

k (e

nyve

s ége

r)

meg

figye

lteté

se


45

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

63.

Az o

rvos

i pió

ca.

Csig

ák é

s kag

ylók

a

vízb

en.

Az o

rvos

i pió

ca te

stfe

lépí

tése

és

élős

ködő

élet

mód

ja k

özöt

ti ös

szef

üggé

s bem

utat

ása.

A cs

igák

és a

kag

ylók

test

felé

pí-

tése

(kül

ső m

esze

s váz

, has

láb,

kö

peny

, kop

olty

ú, k

ezde

tlege

s tü

dő),

élet

mód

ja é

s sza

poro

dása

. A

csig

ák, k

agyl

ók je

lent

őség

e a

vize

s élő

hely

ek él

etéb

en: t

áp-

lálk

ozás

i kap

csol

atok

, a v

izek

ön

tiszt

ulás

a.

Bőriz

omtö

mlő

, hím

nős,

fére

gmoz

gás,

külső

mes

zes

váz,

záró

izom

, köp

eny,

kezd

etle

ges t

üdő

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: h

azán

k fo

lyói

és t

avai

, az

étic

siga

és a

föld

igi-

liszt

a te

stfe

lépí

tése

, sz

apor

odás

a

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

ko-

roná

s ker

eszt

espó

k át

alak

ulás

nél

küli

fejlő

dése

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

csi-

gákr

ól é

s kag

ylók

ról

Külső

mes

zes v

ázak

bem

u-ta

tása

, sok

féle

ségü

k m

egfi-

gyel

teté

se

Élő

csig

ák é

s kag

ylók

be-

mut

atás

a, a

test

felé

píté

s és

a m

ozgá

s meg

figye

lteté

se

akvá

rium

ban

A ta

nkön

yv k

épei

és r

ajza

i a

tana

nyag

ban

szer

eplő

ge-

rinct

elen

álla

tok

test

felé

píté

-sé

ről,

belső

szer

veirő

l

64.

Ízel

tlábú

ak a

víz

-be

n és

a v

ízpa

rton

A fo

lyam

i rák

test

felé

píté

se

(fejto

r, po

troh

, 5 p

ár íz

elt l

áb,

kitin

pánc

él),

élet

mód

ja é

s sza

-po

rodá

sa.

A v

edlé

s.A

szita

kötő

k és

a sz

únyo

gok

rova

rok,

hár

om te

stré

szük

és

háro

m p

ár íz

elt l

ábuk

van

.A

z átv

álto

záso

s és a

telje

s áta

la-

kulá

sos f

ejlő

dés ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Az í

zeltl

ábúa

k je

lent

őség

e a

vize

k él

etéb

en.

Rák:

fejto

r, po

troh

, 5 p

ár

ízel

t láb

, kiti

npán

cél,

ved-

lés,

rova

r, át

válto

zás,

szúr

ó-sz

ívó

száj

szer

v,ön

tiszt

ulás

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

ház

i lé

gy é

s a cs

ereb

ogár

te

stfe

lépí

tése

, sza

po-

rodá

sa

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

szar

-va

sbog

ár, a

kor

onás

ke

resz

tesp

ók, a

füve

s te

rüle

tek

ízel

t láb

ú ál

lata

inak

test

fel-

építé

se, é

letm

ódja

, sz

apor

odás

a

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

viz

es

terü

lete

k íz

elt l

ábú

álla

tairó

l

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és

mag

yará

zó ra

jzai

nak

(átv

ál-

tozá

s, sz

ájsz

erv)

meg

figye

l-te

tése

, meg

besz

élés

e


46

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

65.

A h

azai

viz

ekbe

n él

ő ha

lak

A h

alak

test

felé

píté

se, é

letm

ódja

és

szap

orod

ása.

A te

stfe

lépí

tés

és a

z éle

tmód

öss

zefü

ggés

e a

vize

s élő

hely

ek el

térő

kör

nyez

eti

felté

tele

ihez

.A

tőpo

nty

és a

leső

harc

sa fő

bb

jelle

mző

i: te

stük

fejre

, tör

zsre

és

faro

kra

tago

lódi

k, a

z old

alvo

nal,

az ú

szók

, az ú

szóh

ólya

g sz

erep

e a

moz

gásb

an.

A p

onty

min

dene

vő, a

leső

har-

csa

csúc

srag

adoz

ó.

Fej,

törz

s, fa

rok,

old

al-

vona

l, pá

ros é

s pár

atla

n ús

zók,

úsz

óhól

yag,

ko-

polty

ú, k

opol

tyúf

edő,

ko

polty

úlem

ezek

, csa

pato

s ve

rmel

és, m

inde

nevő

, ra

gado

zó

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: h

azán

k fő

foly

óina

k és

ter-

més

zete

s tav

aink

nak

az el

hely

ezke

dése

, je

llem

zői

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

pl

ankt

onok

foga

lma,

a

min

dene

vő é

s a

raga

dozó

élet

mód

, az

átal

akul

ás n

élkü

li fe

jlődé

s

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

haz

ai

vize

k ha

lairó

l

Egy

akvá

rium

i hal

test

fel-

építé

séne

k, m

ozgá

sána

k,

légz

ésén

ek m

egfig

yelé

se

Külö

nböz

ő ha

lpik

kely

ek

kézi

nagy

ítós m

egfig

yelé

se

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

nak

és k

épei

nek

a m

egfig

yelte

tése

66.

Béká

k a

vízb

en é

s ví

zpar

ton

A k

ecsk

ebék

a és

a b

arna

va-

rang

y te

stfe

lépí

tése

, éle

tmód

ja

és sz

apor

odás

a.A

kül

taka

ró je

lent

őség

e a

légz

és-

ben

és a

rejtő

zköd

ésbe

n.A

kül

ső m

egte

rmék

enyí

tés é

s az

átal

akul

ásos

fejlő

dés s

zaka

szai

.A

lárv

ák fe

jlődé

se é

s a fe

jlődé

si al

akok

jelle

mző

i.A

két

éltű

ek v

édel

me

és je

lent

ő-sé

gük

a vi

zes é

letk

özös

sége

kben

.

Kété

ltű, l

égzé

s a k

ülta

ka-

rón

kere

sztü

l, re

jtősz

ín,

mér

egm

irigy

, kül

ső m

eg-

term

éken

yíté

s, át

alak

u-lá

sos f

ejlő

dés,

gőté

k és

sz

alam

andr

ák

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: a

telje

s áta

laku

láss

al,

kife

jléss

el, á

tvál

to-

záss

al fe

jlődő

álla

tok

felid

ézés

e

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

haz

ai

béka

fajo

król

67.

A v

ízisi

kló

és a

m

ocsá

ri te

knős

A v

ízisi

kló

és a

moc

sári

tekn

ős

test

felé

píté

se, é

letm

ódja

, alk

al-

maz

kodá

sa a

kör

nyez

ethe

z.A

szár

az sz

arup

ikke

lyek

, sza

ru-

pajz

sok,

szar

ulem

ezek

jele

ntő-

sége

.

Szar

upik

kely,

szar

upaj

zs,

szar

upán

cél,

válto

zó

test

hőm

érsé

klet

, kíg

yózó

m

ozgá

s, lá

gy h

éjú

tojá

s, té

li ál

om

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: a

meg

ismer

t mad

árfa

-jo

k sz

apor

odás

a

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és

mag

yará

zó ra

jzai

nak

meg

-fig

yelé

se, ö

ssze

haso

nlítá

-so

k vé

gzés

e (s

zaru

pikk

ely,

szar

upaj

zs, m

érge

s kíg

yó é

s sik

ló k

opon

yája

)


47

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A v

álto

zó te

sthő

mér

sékl

et é

s a

téli

álom

köz

ötti

össz

efüg

gés

bem

utat

ása.

A h

azai

mér

ges k

ígyó

k m

egis-

mer

teté

se.

A k

étél

tűek

és h

üllő

k vé

delm

e.

Term

észe

tism

eret

6.

évf

olya

m: a

fürg

e gy

ík te

stfe

lépí

tése

, él

etm

ódja

és s

zapo

-ro

dása

Egy

tojá

s rés

zein

ek b

emu-

tatá

sa

Leve

dlet

t kíg

yóbő

rök

és

szar

upán

cél b

emut

atás

a

68.

A v

izek

, víz

part

ok

mad

arai

A tő

kés r

éce,

a fe

hér g

ólya

és

a ba

rna

rétih

éja

test

felé

píté

se,

élet

mód

ja, s

zapo

rodá

sa, a

lkal

-m

azko

dása

az é

lő é

s éle

ttele

n kö

rnye

zeti

tény

ezők

höz.

A te

stfe

lépí

tés é

s az é

letm

ód

közö

tti ö

ssze

függ

ések

meg

is-m

erte

tése

.A

fész

ekla

kó é

s a fé

szek

hagy

ó fió

kák

össz

ehas

onlít

ása.

Lem

ezes

csőr

, úsz

óhár

tyás

vé

gtag

, gáz

lólá

b, fo

gólá

b,

csüd

, hos

szú,

heg

yes c

sőr,

raga

dozó

(tép

ő-) c

sőr,

költö

ző m

adár

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

: az

eddi

g m

egism

ert

mad

árfa

jok

(ház

i ty

úk, s

zénc

ineg

e, hé

ja, s

árga

rigó,

na

gy fa

kopá

ncs,

eger

észö

lyv,

fácá

n)

test

felé

píté

se, j

el-

legz

etes

moz

gása

és

élet

mód

ja

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

viz

ek,

vízp

arto

k m

adar

airó

l

A ta

nkön

yv k

épei

nek

és

rajz

aina

k (ú

szóh

árty

ás lá

b,

gázl

óláb

, von

ulás

i útv

onal

, rö

pkép

) meg

figye

lése

Az e

ddig

meg

ismer

t mad

ár-

fajo

k cs

őr- é

s láb

típus

ai

69.

A v

izek

, víz

part

ok

élet

közö

sség

eA

z élet

közö

sség

foga

lmán

ak

konk

retiz

álás

a a v

izes é

lőhe

lyek

re.

Term

elő,

fogy

aszt

ó és

lebo

n-tó

szer

veze

tek

a vi

zekb

en é

s a

vízp

arto

n.

A le

bont

ó sz

erve

zete

k je

lent

ősé-

ge a

z any

agfo

rgal

omba

n.Tá

plál

kozá

si lá

ncok

a v

izes

élő-

hely

eken

.A

z éle

ttele

n kö

rnye

zeti

tény

ezők

ha

tása

az é

lőlé

nyek

élet

műk

ödé-

sére

.

Élet

közö

sség

, ter

mel

ő, fo

-gy

aszt

ó, le

bont

ó sz

erve

zet,

anya

gfor

galo

m, t

áplá

lkoz

á-si

lánc

, éle

ttele

n kö

rnye

zeti

tény

ezők

, tűr

őkép

essé

g,

tág

és sz

űk tű

rőké

pess

égű

élől

énye

k

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: k

eve-

réke

k és

old

atok

, a

hőm

érsé

klet

és

mér

ése,

a ha

lmaz

ál-

lapo

t-vá

ltozá

sok

és a

hő

mér

sékl

et v

álto

-zá

sa, o

lvad

ás, f

agyá

s, pá

rolg

ás, l

égne

műv

é vá

lás,

kísé

rlete

k a

vízz

el

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

viz

ek,

vízp

arto

k él

etkö

zöss

égér

ől

A ta

nkön

yv á

brái

nak

meg

figye

lteté

se a

tápl

álko

-zá

si lá

ncró

l és a

z élő

lény

ek

tűrő

képe

sség

éről


48

Óra

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

A tű

rőké

pess

ég fo

galm

a.

Péld

ák a

szűk

és t

ág tű

rőké

pes-

ségű

fajo

kra.

Term

észe

tism

eret

6.

évfo

lyam

: az e

ner-

gia f

ogal

ma é

s fajt

ái,

az er

dő és

füve

s te

rüle

tek

élet

közö

s-sé

gein

ek te

rmel

ő és

fo

gyas

ztó

szer

veze

-te

i, ka

pcso

lato

k az

él

őlén

yek

és az

élet

te-

len

körn

yeze

t köz

ött

70.

A v

izek

szen

y-ny

ezés

e, a

vize

s él

őhel

yek

véde

lme

A v

ízsz

enny

ezés

ek le

ggya

korib

b fo

rmái

.A

tápa

nyag

-feld

úsul

ás fo

lyam

ata

és k

övet

kezm

énye

i.A

ház

tart

ásba

n ke

letk

ező

szen

ny ví

z men

nyisé

ge, a

víz

zel

való

taka

réko

skod

ás le

hető

sége

i.A

viz

ek ö

ntisz

tuló

kép

essé

ge.

A N

atur

a 20

00 p

rogr

am lé

nyeg

e, a

vize

s élő

hely

ek v

issza

állít

ása

(élő

hely

-rek

onst

rukc

ió).

A v

idra

és a

hód

egy

edsz

ámán

ak

növe

kedé

se a

pro

gram

sike

rét

jelz

i.

Tápa

nyag

-feld

úsul

ás,

ipar

i és h

ázta

rtás

i ere

detű

sz

enny

vize

k, a

szen

ny-

vízt

isztít

ás, ö

ntisz

tulá

si fo

lyam

at,

Nat

ura

2000

pro

gram

,ős

hono

s faj

viss

zate

lepí

tése

Term

észe

tism

eret

5.

évf

olya

m: a

dom

-bo

rzat

és a

viz

ek á

b-rá

zolá

sa a

térk

épen

Term

észe

tism

eret

6.

évfo

lyam

: a vi

zes

élőhe

lyek

meg

ismer

t élő

lénye

inek

alka

l-m

azko

dása

az él

ő és

éle

ttelen

körn

yeze

thez

Inte

rakt

ív ta

nany

ag a

viz

ek

szen

nyez

ésér

ől

A ta

nkön

yv k

épei

nek

meg

-fig

yelé

se, m

egbe

szél

ése

a sz

enny

ezés

ek fo

rmái

ról é

s kö

vetk

ezm

énye

iről

Foly

amat

os m

egfig

yelé

sek

a la

kóhe

ly k

örny

éki v

izes

élő-

hely

ek k

örny

ezet

i álla

potá

ról

Mik

rosz

kópo

s meg

figye

-lé

sek

a ví

zben

élő

plan

k-to

nokr

ól é

s egy

éb „

szűr

ő”

álla

tokr

ól

71.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jelle

m-

zőbb

szem

lélte

tőes

zköz

ökbő

l

72.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A és

/vag

y B

válto

zat f

elada

tain

ak a

meg

oldá

sa.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza


49

AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK

Az erdő életközössége

Hazánk erdői

Oktatási feladat:• Az erdő mint életközösség fogalmának megtanítása.• Az életközösségek főbb jellemzői: kapcsolatok az élőlények és élettelen környezeti tényezők között, az

önmegújító képesség jelentősége.• A természetes és a telepített erdő fogalma, összehasonlításuk.• A tölgyesek, a bükkösök, a fenyőerdők földrajzi elhelyezkedése, főbb jellemzőik.

Az erdő mint életközösség fogalmának megismerése – olvassák el a tanulók a tankönyv 6. oldalának első bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalának 1. feladatát. Ennek ellenőrzésekor tudatosítsuk, hogy az erdő uralkodó növényei a fák, de a fák mellett az erdő sok egyéb fás és lágy szárú növény, gomba, gerinces és gerinctelen állat élőhelye is.

A tanulók tapasztalatait felidézve és megbeszélve rögzítsük, milyen kapcsolatok alakultak ki az élő-lények között az erdőben. Mondjunk példákat a táplálkozási kapcsolatokra, a rovarok beporzó tevé-kenységére, a magvak, termések terjesztésére. Beszéljük meg, mit biztosít az erdő az élőlények számára (táplálék, búvóhely, fészkelőhely stb.).

Az interaktív tananyag és tankönyv képeivel szemléltetve mutassunk be példákat arra, hogy az őshonos erdők élővilága önmagától folyamatosan megújul. Oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 2. és a 3. feladatot.

Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók megértsék: a megmaradt erdők védelme valamennyi ember alapvető feladata és érdeke is egyben.

Figyeltessük meg a tankönyv ábráját, és olvassuk el a 6. oldal kiegészítő anyagát! Mekkora területeket borított erdő a honfoglalás korában, és mekkora az erdőkkel borított területek nagysága napjainkban? Magyarország domborzati térképén mutassuk be, hol maradtak fenn összefüggő erdőségek. Gyűjtsük ösz-sze, milyen környezeti tényezők (emberi beavatkozások) miatt csökkent 85%-ról alig 20%-ra az erdőkkel borított területek nagysága. Az erdősültség legfontosabb adatait a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük.

Az interaktív tananyag megfelelő diáival, továbbá a tankönyv képeinek segítségével tudatosítsuk a természetes és a telepített erdők fogalmát. Mi jellemző ezekre az erdőkre? Milyen célból telepítenek erdőket? Magyarázzuk el, miért szegényes a telepített erdők élővilága. A főbb ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.

Elemezzük a tankönyv ábráját a hazai erdőtípusok megoszlásáról. Melyik erdőtípusból van a legtöbb? Melyek az uralkodó fafajok? Olvassák el a tankönyvi lecke utolsó három bekezdését a 6–7. oldalon, melyek a leggyakoribb erdőtípusaink leírását tartalmazzák, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 6. feladatot. Figyeltessük meg az interaktív tananyagon az egyes erdőtípusok uralkodó fafajait, az egyes fák főbb jellemzőit.

Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel a tanulók kérdéseket egymásnak.


50

Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk

Oktatási feladat:• A tölgyerdők földrajzi elhelyezkedése, jellemzői: laza, nem záródó lombkorona, fejlett cserje- és gyepszint.• A porzós virágok barkavirágzatot alkotnak, a termős virágokból makktermés fejlődik.• A bükkerdők elhelyezkedése középhegységeinkben.• Zárt lombkorona, lombfakadás után szegényes az aljnövényzet.

Ismételjük át az előző óra anyagát. Melyek hazánk jellegzetes erdői, földrajzilag hol helyezkednek el, miben különböznek a természetes erdők a telepített erdőktől?

Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: mi mindenre hasznosította régen és ma az ember az erdő fáit? Figyeljük meg a környezetünkben, mi az, ami fából készült. Idézzük fel, hogy a mezőgaz-dasági tevékenység (földművelés, legeltető állattenyésztés) növekedése egyre több földterületet igényelt, melynek következménye, hogy az évszázadok során egyre csökkent az erdővel borított területek nagy-sága.

A térképen figyeltessük meg, melyik erdőtársulás borítja a legnagyobb területet hazánkban.

Színes képekről, diákról, videofilmrészletről szemléltessük a tölgyerdőt. Figyeljék meg, hogy a tölgy-erdőben a növényzet három szintben helyezkedik el. Legfelül a fák lombkoronaszintje van, alatta a cserjeszint, majd a gyepszint növényzete.

Szemléltessünk néhány növényt, melyek a cserje- és gyepszintet alkotják (kökény, mogyoró, kalapos-gombák, páfrányok, mohák). A tölgyerdő szintjét a tankönyv 9. oldali magyarázó rajzán is figyeltessük meg, majd magyarázzuk el, milyen összefüggés van a nem záródó lombkorona és a gazdag aljnövényzet között!

Elemezzék a tankönyv 9. oldalának két képét. Mi a különbség az erdőt alkotó és a magányosan álló tölgyfa törzse és lombkoronája között? (A lombkorona lefelé törekvő, a törzs hosszú, illetve terebélyes lombkorona, széles törzs.)

Idézzük fel a megbeszélés és a szemléltetés módszerével, amit ötödik évfolyamon a szilvafa és az almafa virágjáról, terméséről tanultunk. (Csészelevél, sziromlevél, porzó, termő, csonthéjas és almater-més.)

A tölgyfa virágjának modelljén vagy a tankönyv 10. oldalán látható rajzokon figyeltessük meg a ter-mős virágokat és a sok porzós virágot, melyek egy közös nyélen (virágzati tengelyen) ülnek. Ezt barka-virágzatnak nevezzük. Magyarázzuk el a tölgy termős virágjainak és porzós barkavirágzatának példáján az egylaki növény fogalmát. (Külön-külön virágban helyezkedik el a porzó és a termő, de a porzós és a termős virágok egy növényen vannak.) A nem feltűnő termős virágokból következtethetünk arra, hogy a porzós barkavirágzatokban képződött virágport a szél szállítja a termős virágokra. A szélbeporzás után a termős virágokból makktermés fejlődik.

Vizsgáljanak meg a tanulók frissen begyűjtött makkterméseket. A magot kívülről a kupacs és a ter-mésfal borítja. Ezt eltávolítva figyeljék meg, hogy a mag két részből (két sziklevélből) áll, és hozzá kap-csolódik a csíra.


51

Ültessünk cserépbe makkokat, melyek tantermi körülmények között is kicsíráznak és növekedésnek, fejlődésnek indulnak.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 6. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot!

Képekről, videofilmrészletekről szemléltessük a bükkfát és a bükkerdőt. Térképen mutassuk meg a hegyvidéki bükkösök elhelyezkedését. A lecke utolsó bekezdését a 11. oldalon önállóan dolgozzák fel. A szöveg értelmezéséhez használják a tankönyv képeit és rajzait, majd válaszoljanak a kérdésekre: Hol helyezkednek el a bükkerdők? Milyen magasra nőhet a bükkfa? Mi jellemző a lombkoronájára, a tör-zsére és az aljnövényzetére?

Szemléltessük a bükkerdő kora tavaszi (lombfakadás előtti) gazdag aljnövényzetét! Keressünk össze-függést az aljnövényzet gazdagsága és a fényviszonyok között.

Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 6–7. oldalán a 4–7. feladatot!

Az erdeifenyő. Gombák az erdőben

Oktatási feladat:• Az őshonos fenyőerdők elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők jellemzői. Az örökzöld erdeifenyő

törzse, levelei, virágai, a nyitvatermő fogalma.• A gombák közös tulajdonságai, jelentőségük az életközösségben. A gyilkos galóca és az erdei csiperke

jellemzői.

Az óra eleji ismétléskor, ellenőrzéskor idézzük fel hazánk jellemző erdőtársulásait, a tölgyfa és a bükk-fa, illetve a tölgy- és a bükkerdők tulajdonságait! A felidézés során használjuk a tankönyv képeit, egyéb színes képeket, egy-egy tölgy, bükk kéregdarabot, hajtásrészletet.

Az új anyag feldolgozását a hazánkban őshonos és telepített fenyőerdőinek képekről, videofilm-részletekről történő szemléltetésével kezdjük. Mutathatunk képeket a magashegységek és a tajga fe-nyőerdőiről is. A hazai fenyvesek élőhelyeit (Soproni- és a Kőszegi-hegység, Őrség, Bakony) térképen keressük meg.

Képek segítségével hasonlíttassuk össze a tölgy- és a fenyőerdőt. A megfigyelés után beszéljük meg a különbségeket (ritkán/sűrűn álló fák, laza/zárt lombkorona, a gyepszintre is sok/kevés fény jut, a cserje- és a gyepszint gazdag/szegényes).

A fenyőerdők többsége örökzöld. Magyarázzuk el, hogy ez mit jelent, továbbá, hogy a teljes levélzet leváltása több évig is eltart.

Láng felett égessünk fenyőhajtást, érzékeltethetjük az erős gyertyaillatot! Beszéljük meg, hogy a gyan-tajáratok a növény összes szervét behálózzák! A tűlevelek azért halmozódnak fel az erdőben, mert a gyantatartalom miatt nehezen bomlanak le.

Szemléltessük az erdeifenyőt, majd egy leveles, virágkezdeményeket tartalmazó hajtásrészleten mutassuk be a porzós virágzatot és a termős tobozvirágzatot! Magyarázzuk el a nyitvatermő fo-galmát!


52

Először figyeljék meg makettről vagy rajzról a korábban megismert fák virágjának termőjét és an-nak zárt magházát a benne lévő magkezdeményekkel! Frissen begyűjtött termős tobozvirágzaton, elő-ző évi „érett” tobozokon szemléltessük a termőpikkelyeket és a magkezdemény elhelyezkedését!

A porzós virágok hatalmas tömegű virágportermelése a tankönyv 12. oldalának magyarázó rajzán látható. Ennek segítségével ismertessük a megporzás folyamatát! A megporzás után a toboz pikkelyei összezáródnak, és védik a fejlődő magokat.

„Érett” tobozokból rázzuk ki a magvakat! Magasból leejtve szemléltessük a maghoz kapcsolódó re-pítőhártyák működését. A magokat ültessük el cserépbe, néhány hét alatt kicsíráznak és előtűnnek a sziklevelei.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 7–8. oldalán az 1. és a 2. feladatot.

Az órát megelőzően gyűjtsünk be az erdőből különböző gombákat, lehetőleg minél több fajt (ga-lambgombákat, tinóruféléket, galócákat, csiperkéket, taplógombákat, apró termetű gombafajokat stb.). Pár nappal korábban egy befőttesüvegbe lezárt kenyérszeleten élő penészgombát is szemléltethetünk. Mutathatunk képeket az ember bőrében élősködő gombákról is. E sokféle szemléltetéssel az a cél, hogy érzékeltessük a gombák megjelenési formáinak különbözőségét. (Mindezekről részletesebben hetedik évfolyamon a rendszerezés témakörében tanulnak.)

A szemléltetést követően keressék ki a tankönyv 13–14. oldalán olvasható szövegből, melyek a gom-bák közös tulajdonságai (spórákkal szaporodnak, élő vagy elpusztult élőlényekből táplálkoznak).

Magyarázzuk el a fenyők és gombák kapcsolatát, és a tankönyv 13. oldalán látható rajzon figyeltessük meg az együttélés jelenségét.

A tananyagban a gyilkos galóca és az erdei csiperke szerepel. Lehetőleg „élőben” szemléltessük, en-nek hiányában modellről, a tankönyv képeiről. Fő ismertetőjegyeiket a tankönyv 14. oldalán található két rajz szemlélteti.

Kiegészítésként beszéljük meg a gombafogyasztás szabályait. Tudatosítsuk, hogy csak szakértő által megvizsgált gombát szabad elfogyasztani.

Készítsenek a tanulók kiselőadásokat a következő témákból: Hogyan és miből képződik a borostyán? Mi mindent készítenek a fenyők és a tölgy, bükk fájából?

Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 3., 4. és 5. feladatát!

A cserjék és a gyepszint virágos növényei

Oktatási feladat:• A cserjék jelentősége az erdőben. Leggyakoribb cserjéink (kökény, mogyoró) és a hóvirág felépítése.


53

Óra eleji ismétlésként a tanulók készítsék el és töltsék ki az alábbi táblázatot.

Tölgy, tölgyerdő Bükk, bükkerdő Erdeifenyő, fenyőerdő

Hol élnek?

Mi a jellemző a levelük-re, törzsükre?

Hogy nevezzük a virá-gaikat (virágzatukat)?

Mi a jellemző a lombko-ronájukra?

Mi a jellemző az aljnö-vényzetükre?

Értékeljük a tanulók munkáját, majd megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, melyek az élőlények életfeltételei. Elevenítsük fel a talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentőségéről a 4. évfolyam során tanultakat.

Magyarázzuk el: a cserje- és a gyepszint kialakulásához elsősorban az szükséges, hogy elegendő fény jusson át a lombkoronán. Ebből a szempontból a tölgyerdők fényviszonyai a legkedvezőbbek, a bükk- és a fenyőerdőké kedvezőtlen.

A tankönyv 15. oldalán olvasható szöveg 3. bekezdéséből keressék ki, mi a jelentőségük a cserjéknek. (Védenek a széltől, fészkelő-, búvó-, táplálkozási helyként szolgálnak.)

A fa és a cserje felépítése magyarázó rajz alapján figyeltessük meg a fás szárú növények két megjelenési formáját.

A kökényt képekről szemléltessük, majd terméses hajtásrészleten mutassuk be a fás szárat, az oldal-hajtások módosulatát, a tövist és a termését. Vizsgáljuk meg a termést, és idézzük fel, mely korábban tanult gyümölcsfa termése hasonló szerkezetű.

Virágmodell segítségével szemléltetve és a magyarázat módszerével ismertessük, hogyan alakul ki a magkezdeményből a mag, a termő falából a termés.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9. oldalán az 1–3. feladatot.

Képekkel szemléltessük a mogyorócserjét. Figyeltessük meg az ágrendszerét, illetve a törzs hiányát. „Élő” terméses mogyoróhajtáson vizsgálják meg a makktermést. Hasonlítsák össze a tölgy és a bükk makktermésével. A mogyoró hajtásán már ősszel megfigyelhetők a porzós barkavirágzat kezdeményei és az egyesével ülő termés-virágkezdemények. A leírt részek azonosításában a tankönyv rajzai segítenek.

Színes képekről mutassuk be a hóvirágot mint erdeink gyakori, kora tavasszal virágzó lágy szárú növényét. A tankönyv 17. oldalán látható rajz segítségével ismerjék meg az áttelelő szervének nevét (hagyma). Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a tulipán, a vöröshagyma és a fokhagyma hagy-májáról. (A levélben elkészített táplálék a hagymában raktározódik el.) A hóvirág is az elraktározott táplálékot felhasználva képes kora tavasszal virágozni.


54

Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9–10. oldalán a 4–6. feladatot, és a tankönyv képei, rajzai segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket, majd válaszoljanak rájuk.

Kiegészítő feladatként készítsenek kiselőadásokat az „az erdő gyümölcseiről”. Milyen anyagokat tar-talmaznak egyes fák, cserjék termései, és milyen betegségek megelőzésére használhatók?

Virágtalan növények az erdőben

Oktatási feladat:• A mohák, a zuzmók és az erdei pajzsika szervezeti felépítése, szaporodásuk, jelentőségük az erdő

életközösségében.

Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók tudását az eddig tanultakról! Önálló munkával oldják meg az alábbi feladatlapot.

1. Húzd alá a természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat! az ember szabályozza életét; élővilága fajgazdag; önmagukat fenntartják; őshonos fajokból áll;

élővilága szegényes; az ipar számára fontos fafajokat telepítenek

2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?

3. Hol élnek hazánkban tölgyerdők? ________________________________________________________________ bükkerdők? ________________________________________________________________ őshonos fenyvesek? __________________________________________________________

4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!

5. Rajzold le és nevezd meg a gyilkos galóca részeit!

6. Nevezd meg a tölgyerdő szintjeit!

A feladatértékelésnél minden jó válasz egy pontot ér, így 21 pontot lehet elérni a hibátlan megoldással.

Az új anyag feldolgozásakor idézzük fel az eddig megismert növényfajok nevét: tölgy, bükk, erdei-fenyő, kökény, mogyoró, hóvirág. Rávezető kérdésekkel, szemléltetéssel állapítsák meg, mi a közös tu-lajdonságuk a felsorolt növényeknek. (Valamennyinek van virága, melyből a megporzás után termés és benne magok fejlődnek ki.)


55

Lehetőleg élő zuzmó- és mohatelepekkel, erdei pajzsikával szemléltetve magyarázzuk el, hogy ezek a növények virágtalanok. Közös tulajdonságuk, hogy spórákkal szaporodnak. A spóra egyetlen sejtből álló, igen parányi képződmény. Az erdei pajzsika spórája például 5–7 századmilliméter, a spóratartó tokokban hatalmas mennyiségben képződnek.

Szemléltessünk különböző zuzmófajokat, majd beszéljük meg, hol élnek (sziklákon, a fák törzsén, ágain, a talaj felszínén). Magyarázzuk el, hogy a zuzmók változatos alakú telepeket alkotnak. Közös jellemzőjük, hogy testük gombafonalakból és zöldmoszatokból épül fel.

A tankönyv magyarázó rajzával szemléltessük a két növény együttélését!

Idézzük fel a negyedik évfolyamon a talajképződésről tanultakat. Mi a képződés első mozzanata? (Kőzetek felaprózódása.) Magyarázzuk el, hogy a kőzetek felaprózódásában a hőmérséklet-változás és a csapadék mellett fontos szerepük van a zuzmóknak. Olyan anyagokat termelnek (zuzmósavak), ame-lyek szintén mállasztják a kőzeteket.

Beszéljük meg a mohák élőhelyét, majd a tankönyv 19. oldalának rajza alapján ismertessük felépí-tésüket. Vizsgáljanak meg kézinagyítóval is egy-egy lombosmoha-növénykét. Magyarázzuk el, hogy a moha telepes növény, valódi szervei nincsenek. A vizet és a benne oldott tápanyagokat egész testfelüle-tével képes felvenni.

Keressék ki a lecke szövegéből, mi a jelentősége az erdők életében a moháknak.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 10. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot.

Az erdei pajzsika ismertetésekor lehetőleg élő növénnyel szemléltessünk. A korábbi ismeretekre tá-maszkodva beszéljük meg a szerveit (gyökérzet, összetett levél). Magyarázzuk el, hogy a szára a talajban helyezkedik el, a levélben elkészített táplálékot a megvastagodott szár raktározza, melyet gyöktörzsnek nevezünk.

Az 5. évfolyamon tanult hagymát felidézve keressenek azonosságokat és különbségeket a két módo-sult szerv között. Az erdei pajzsika szaporodását a tankönyv magyarázó rajzán figyeltessük meg.

Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései és a munkafüzet 10–11. oldalának 4–8. feladata alapján történhet.

Kiegészítő anyagként folyamatos megfigyeléssel szerezzenek tapasztalatokat a zuzmókról mint indi-kátornövényekről!

A gímszarvas, az őz és a vaddisznó

Oktatási feladat:• A szarvas, az őz és a vaddisznó testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának főbb jellemzői.• A vadgazdálkodás fogalma és feladatai.• A természetvédelmi és a vadgazdálkodási munka összehangolása.

Bevezetésként színes képekről, diákról, a tankönyv képeiről mutassuk be azokat az állatfajokat, ame-lyekről az elkövetkező órákon tanulunk (szarvas, vaddisznó, róka, sün, énekes-, kúszó-, ragadozó ma-darak, ízelt lábú állatok, talajban élő állatok).


56

Az új anyag feldolgozását a gímszarvas bikájának és tehenének bemutatásával kezdjük (képek vagy videofilm). A tankönyv 21. oldalán a gímszarvas bikáját ábrázoló kép aláírása segítségével hívjuk fel a tanulók figyelmét a tömegére vonatkozó adatokra!

Szemléltessük és a megbeszélés módszerével idézzük fel, amit a szarvasmarháról tanultunk (növény-evő, párosujjú patás, kérődző, összetett gyomrú). Ezek a fő tulajdonságok a gímszarvasra is jellemzők.

Ismertessük a téli és a nyári időszakban fogyasztott táplálékának az összetételét! A tankönyv 22. ol-dalán látható képen figyeltessük meg a párosujjú patás végtagot (csak két ujj éri a talajt), a fogazatát (22. oldali rajz) és az összetett gyomor működését a táplálkozás, emésztés két szakaszában (21. oldali rajz).

Csontkészítményen vagy a tankönyv 22. oldali rajzának segítségével idézzük fel a tülkös szarv felépí-tését. (A homlokcsont szarvnyúlványát borító bőr megvastagszik és elhal, ez a tülök.) Magyarázzuk el és szemléltessük, hogy az agancs a homlokcsont csapjából fejlődik. Az állat minden évben elhullatja, és új agancsot fejleszt, amely az évek során egyre nagyobb tömegű lesz.

Elbeszélés módszerével mutassuk be szaporodásukat és a szarvasbőgés jelenségét. Tudatosítsuk, hogy a legerősebb hím uralja egy-egy terület nőstényeit, így mindig a legjobb tulajdonságokat hordozó egyed örökítőanyaga kerül az utódokba.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 12. oldalán az 1. feladatot! Az önálló munka ellenőr-zésekor ismét figyeljék meg a növényevő fogazat, a párosujjú patás végtag és az összetett gyomor rajzát.

Szemléltessük az őzeket, a bakot, a sutát és az őzgidákat, majd önálló munkával dolgozzák fel a tan-könyv szövegét. A szövegelemzés szempontjai: Hol van az őz eredeti élőhelye? Miért szorult az erdőszé-li, füves élőhelyekre? Mi jellemző a testfelépítésére? Miben különbözik a gímszarvastól? Mi jellemző a szaporodására?

A megbeszélés után ismertessük, hogy az őz helyenként túlszaporodik és tetemes „vadkárt” okoz. Magyarázzuk el, hogy ennek fő oka az ember, aki az eredeti élőhelyének nagyságát csökkentette. Az őz a művelt területeken a téli időszakban is – a gondatlan betakarítás miatt – megfelelő mennyiségű táp-lálékot talál. A meglévő tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy a különböző emberi tevékenységek mely állatok túlszaporodását okozzák!

Képeken figyeljék meg a vaddisznó testfelépítését. Az 5. évfolyam során tanulták, hogy a házisertés őse a vaddisznó. Idézzük fel és szemléltessük a korábban tanultakat: párosujjú patás, mindenevő, a zápfogak felszíne gumós, szemfogai hosszúak. Mindezek megbeszélése után olvassák el a tankönyvben a vaddisznóról írtakat, majd válaszoljanak a következő kérdésekre: Az erdőben mely élőhelyet kedveli? Mivel táplálkozik? Mit nevezünk agyarnak? Mely tulajdonságokban hasonlít a házisertéshez?

A megbeszélés során koponyán (vagy a tankönyv 21. oldalán látható rajzon) szemléltessük a szem-fogakat és a zápfogakat.

Magyarázat módszerével ismertessük a vadgazdálkodási tevékenység lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő állatok vadászatáról törvény rendelkezik, amely előírja a vadászható fajokat, a vadászati időszakot, a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek védelmét. Szemléltessük és mutassuk be a hazai erdőkből kipusztult csúcsragadozókat (farkas, barna medve, hiúz); tudatosítsuk, hogy a növényevők egyedszámát a vadászattal szabályozzák.


57

Óra végi összefoglaláskor írják be az alábbi táblázatba a helyes válaszokat.

Szarvas Vaddisznó

Hol él?

Mivel táplálkozik?

Milyen a zápfogak felülete?

Mi jellemző a végtagjaira?

Hány utóda születik?

A róka, a sün és a mókus

Oktatási feladat:• A róka ragadozó életmódú gerinces, emlősállat. Napjainkban már gyakran a lakóhelyek környékén

is megtelepszik. • A sün rovarevő, testét szarutüskék borítják. Téli álmot alszik.

Az óra eleji ismétlés (ellenőrzés) a munkafüzet előző témája (A gímszarvas, az őz és a vaddisznó), a 12–13. oldal 2., 3. és 4. feladatának önálló megoldásával és értékelésével történhet.

Az új anyag feldolgozását a róka szemléltetésével kezdjük (diák, színes képek, videofilmrészlet). Elbe-szélés módszerével mutassuk be, hogy ma már az erdőkön kívül számos élőhelyen megtelepszik, sőt az emberi települések környezetében is. Gyakran a városi parkokban, szeméttelepek környékén jár tápláléka után. Magyarázzuk el, hogy az utóbbi években jelentősen elszaporodott. Ennek egyik oka, hogy kiválóan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. Régebben a veszettség jelentősen megtizedelte a rókaállo-mányt. Ma gyógyszert tartalmazó táplálék kiszórásával sikeresen védekeznek a betegség elterjedése ellen.

A lecke első bekezdését (24. oldal) önállóan olvassák el, értelmezzük együtt a szöveget, majd beszél-jük meg a következő szempontokat. Mi jellemző a testméreteire? Az erdőben mely élőhelyeket kedveli? Mi jellemző a rókakotorékra?

Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel, mit tanultunk a kutyáról. Melyik állat az őse? Mi jellemző fogazatára? Milyen életmódra következtethetünk a tarajos zápfogakból? Hogyan szerzi meg táplálékát természetes környezetben? Mi jellemző végtagjaira (ujjainak száma, karma)?

A tankönyv rajzán figyeltessük meg a róka koponyáját (25. oldal), fogazatát. Az életmódjára való kö-vetkeztetés levonása után beszéljük meg a tankönyv rajza alapján, miből tevődik össze a róka tápláléka. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az őszi időszakban gyümölcsöket is fogyaszt, és kis arányban ugyan, de az elhullott állatokat is megeszi.

A „furfangos”, „ravasz” rókáról sok vers, mese szól. Idézzünk fel ezekből is néhányat, majd magya-rázzuk el, hogy ebből a valóság: a zsákmányszerzésben kitartó, ügyes, elsősorban a szaglása a kiváló, a veszélyhelyzeteket ösztönösen megérzi.

Szaporodásának, ivadékgondozásának ismertetése után mutassuk be a veszettséget, a veszett róka jellegzetes viselkedését, betegség terjesztését, az ellene való védekezést.


58

Részösszefoglalásként önállóan oldják meg a munkafüzet 13. oldalán az 1. feladatot, majd értékeljük a feladat megoldását.

A tankönyvből olvastassuk fel a sün testméretére és élőhelyére vonatkozó ismereteket. Magyarázzuk el, hogy a szarutüskék módosult szőrök. Beszéljük meg a sün táplálkozását (férgek, csigák, tojások, kisebb kígyók, gyíkok). Tudatosítsuk, hogy a legnagyobb tömegben rovarokat fogyaszt. A fogazata ro-varevő fogazat, azaz valamennyi foga hegyes, a kitinváz feltörésére alkalmas. A mesékből ismert kép (a hátán gyümölcsöt cipelő sün) csak annyiban igaz, hogy kiegészítő táplálékként gyümölcsöt is fogyaszt.

A tankönyv 25. oldalának magyarázó rajza segítségével világítsunk rá, hogy a téli álom során a sün életműködései lelassulnak. Olvastassuk le az adatokat a testhőmérséklet és a szívműködés változásairól.

A sünről tanultakat a munkafüzet 14. oldalán a 4. és 5. feladat megoldatásával rögzítsük.

Olvassák el a tankönyv 25. oldalán található szöveget, majd hasonlítsák össze a róka, a sün és a mókus természetes élőhelyét az erdőben. Mi a jelentősége az élőhelyek felosztásának?

Szemléltessük a mókust, ismertessük testméreteinek főbb adatait. Gyűjtsük össze a tanulók tapasz-talatait. Milyen típusú erdőkben találkozhatunk velük? Az erdőn kívül még hol telepszenek meg? Ma-gyarázzuk el, hogy a városi parkok öreg fái biztonságos élőhelyet biztosítanak a számára, és itt kevesebb természetes ellensége van.

Szemléltessük a rágcsáló fogazatot, majd idézzük fel, mit tanultunk róla az ötödik évfolyamon (házi egér és a patkány). Magyarázzuk el, hogy nemcsak növényekkel táplálkozik, hanem elfogja az apróbb gerinceseket is.

Ismételjük át a sün téli álmáról tanultakat! Hogyan változnak meg az állat életműködései a nyugalom alatt? Magyarázzuk el, hogy a mókus megszakított téli álmot alszik! Életfolyamatai nem lassulnak úgy le, mint a sünnek, többször felébred és az ősszel gyűjtött készleteiből (magvak, termések) és a fenyőto-bozokban lévő magvakkal táplálkozik.

Az óra végi összefoglaláskor gyakoroljuk a szövegalkotás képességének fejlesztését. A tanulók figyel-jék meg a tankönyv képeit és magyarázó rajzait, majd az illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Ügyeljünk a kérdések pontosságára, a nyelvhelyességi és mondatalkotási szabályok betar-tására.

Harkályok és énekesmadarak az erdőben

Oktatási feladat:• A táplálkozás és a szaporodás jelentősége az élőlények fennmaradásában. A táplálkozási helyek fel-

osztása az erdő madarai között. • Az erdő énekesmadarainak és harkályainak jellegzetes a testfelépítésük és a táplálkozásuk. Jelentősé-

gük az erdő életközösségében.

Az óra első részében ellenőrizzük a korábban tanult ismereteket. Szóbeli feleltetés alatt az osztály többi tanulója oldja meg a következő feladatot.


59

Húzd alá a helyes választ! 1. A szarvas egy/kettő/három/négy utódot hoz világra. 2. A sün szarutüskéi a bőr/a karmok/a szőr módosulásai. 3. A vaddisznónak összetett/egyszerű gyomra van. 4. A szarvasnak összetett/egyszerű gyomra van. 5. Kérődző állat a róka/a szarvasmarha/a sün/a vaddisznó/a gímszarvas. 6. A szarvasmarhának tülkös szarva/agancsa van. 7. A szarvasnak tülkös szarva/agancsa van. 8. A felsoroltak közül párosujjú patás: a sün/a kutya/a szarvas/a róka/a vaddisznó/a szarvasmarha. 9. Tarajos zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/

a szarvasmarhának van.10. Gumós zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/

a szarvasmarhának van.

Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük. Az eddig megszerzett ismeretekből kiindulva be-széljük meg, mi szükséges ahhoz, hogy az élőlények fennmaradjanak (táplálkozás, szaporodás). Idéz-zünk fel példákat arra, hogy az egyes élőlények mivel táplálkoznak, hogyan szerzik meg táplálékaikat, továbbá hány utódot hoznak a világra, és hogyan gondozzák kicsinyeiket.

Az erdő különböző élőhelyein az élőlények folyamatosan versengenek egymással a táplálékért, a szapo-rodásért, a fészkelőhelyért. A versengés eredménye, hogy a fajok felosztják egymás között az élőhelyeket.

A tankönyv képein és egyéb szemléltetőanyag segítségével mutassuk be az órán feldolgozandó ma-dárfajokat. Magyarázzuk el, hogy a sokféle madárfaj azért képes egy életközösségen belül egymás mel-lett élni, mert mindegyik más-más módon táplálkozik, és az erdő különböző részeiből (lombkorona, talaj, fák törzse, ága, korhadó fa belseje) szerzik be táplálékukat. Utaljunk arra, hogy ez a területfelosztó viselkedés a később feldolgozandó életközösségek állataira is jellemző.

A harkályfélék megtanításával tovább bővíthetjük a képet az állatok testfelépítése és életmódja kö-zötti összefüggések meglátására. Figyeltessük meg a tankönyv 27–28. oldalán látható illusztrációkat a nagy fakopáncs testfelépítéséről. Kapaszkodáskor két ujja előre, kettő pedig hátra néz. Karmai hosszú-ak, hegyesek. Erős csőre véső alakú, farktollai alulról támasztják a testét. A 27. oldali magyarázó rajzon elemezzük a kiölthető nyelv működését, majd elbeszélés módszerével mutassuk be táplálékszerzését.

Szemléltessünk egyéb hazai harkályféléket (zöld küllő, fekete harkály stb.) röviden ismertetve élőhe-lyüket, táplálkozásukat.

Az erdő énekesmadarai megtanításának egyik módja: készítsünk a táblára vázlatrajzot a tölgyerdő-ről. Nevezzük meg az egyes szinteket (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). Mutassuk be képek-ről a tananyagban szereplő madárfajok közül a fekete rigót, a fülemülét, a barátposzátát, a sárgarigót, a széncinegét, az erdei pintyet, a fakúszt és az örvös légykapót. A tanulókat osszuk négy csoportra; önállóan dolgozzanak. Osszuk fel közöttük a bemutatott madárfajokat, majd a tankönyv szövegéből keressék ki, mivel táplálkoznak, és az erdő mely részén kutatják fel táplálékukat. A beszámoló során a madarak képét (ennek hiányában nevét) tegyük a megfelelő helyre, például fekete rigó – avar, széncine-ge – lombkorona, fakúsz, csuszka – fák törzse, ága.


60

Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 15. oldalán az 1–5. feladatot! A 3. feladat megol-dásához használják a tankönyv képeit.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy számos erdei énekesmadár állandó madarunk. A cinkék, csusz-kák, pintyek, zöldikék, rigók az emberi települések környezetébe húzódnak. Rendszeres etetéssel gon-doskodhatunk róluk.

Ragadozó madarak az erdőben

Oktatási feladat:• A növényevő, mindenevő és a ragadozó életmód fogalma.• A ragadozó állatok jelentősége az életközösségekben: táplálkozásukkal szabályozzák a táplálékállatok

számát.• A ragadozó emlősök és madarak testfelépítésének, zsákmányszerzésének jellegzetességei. A ragado-

zók testfelépítése és életmódja közötti kapcsolatok bemutatása.• A héja és az erdei fülesbagoly testfelépítése, életmódja és szaporodása (fogóláb, vetélőujj, tépőcsőr).• Mindkét faj állandó madarunk, a téli időszakban a fülesbaglyok ez emberi települések környezetébe

húzódnak.

Fontos pedagógiai feladat, hogy a tanulók tudását minél gyakrabban szóban is ellenőrizzük, értékel-jük és osztályozzuk. A szóbeli feleltetés alatt azonban meg kell szervezni az osztály munkáját. Ennek egyik formája, hogy különböző feladatokat készítünk, amelyeket feleltetés alatt a tanulók önálló mun-kával megoldanak. Például:

Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazake vagy hamisak!Az élőlények között állandó versengés folyik az élőhelyért és a táplálékért. ____Az erdő életközösségében a növényevő emlősök számát vadászattal szabályozzák. ____A szarvas páratlanujjú patás. ____Az őz testtömege tízszer kisebb a szarvasénál. ____A hím őz a bika. ____A vaddisznó mindenevő állat. ____A koca egyegy alkalommal 3–5 utódot hoz a világra. ____Az idősebb vaddisznók metszőfogai agyarakká fejlődnek. ____A csuszka április végén költözik vissza telelőhelyéről. ____A sün megszakított téli álmot alszik. ____A sün zápfogai gumósak. ____A nagy fakopáncs odúban költ. ____A városi élőhelyeken megtelepedő fekete rigók télen sem költöznek el. ____

Megbeszélés módszerével, a tanulók tapasztalatait felhasználva rögzítsük, mit jelent a ragadozó élet-mód. Idézzék fel, milyen ragadozó életmódú állatok élnek a hazai és a távoli tájakon. Mivel táplálkoz-nak, hogyan szerzik meg a zsákmányukat?


61

Az interaktív tananyag vagy más szemléltetőanyag segítségével mutassuk be, hogyan alkalmazkodott a ragadozó emlősök és madarak testfelépítése a zsákmány megszerzéséhez (csőr, láb, kiváló érzékszer-vek, sajátos mozgás, erős szemfogak, tarajos zápfogak stb.).

Magyarázzuk el, miért fontosak a ragadozók az életközösségekben, és milyen következményei van-nak, ha a ragadozók hiányoznak az életközösségből. Mit jelent az, ha felbomlik az egyensúly a növény-evők és ragadozók között? Tudatosítsuk, hogy a hazai erdőkből a csúcsragadozókat (hiúz, barna medve, farkas) az ember kipusztította.

Szemléltessük a hazai erdők csúcsragadozó madarát, a héját. Figyeltessük meg a testfelépítését (tol-lazat, szárnyak hossza, csőre, lába). Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be, hogyan szerzi meg zsákmányát a héja. Mi jellemző a mozgására? Miért képes gyors repülésre, hirtelen irányvál-toztatásokra? Mi a szerepe a fogólábnak és a tépőcsőrnek? Figyeljék meg a tankönyv képein és rajzain a tépőcsőr és a fogóláb alakját!

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 16. oldalán az 1–3. feladatot!

Szemléltessük a hazánkban élő bagolyfajokat, kitérve sajátos élőhelyükre és táplálkozásukra. Fontos nevelési feladat, hogy eloszlassuk a baglyokkal kapcsolatos, még ma is meglévő babonás tévhiteket, téves elképzeléseket.

Testfelépítését, életmódját önálló munkával dolgozzák fel. Olvassák el a tankönyv 30–31. oldalán a héjára vonatkozó bekezdéseket, majd beszéljük meg a következőket: Honnan kapta a nevét az erdei fülesbagoly? Mely élőhelyeket kedveli? Mit jelent az, hogy télen telelő csoportokat alkotnak? Mivel táp-lálkozik? Mely érzékszervei segítik a zsákmány megszerzésében?

Részösszefoglalás: megbeszélés módszerével hasonlítsuk össze a héja és az erdei fülesbagoly zsák-mányszerzését!

A tankönyv vagy az interaktív anyag rajzai segítségével magyarázzuk el a fülesbagoly vetélőujjának működését.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 17. oldalán a 4–6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

Lehetőség szerint vizsgáljunk meg bagolyköpeteket! Mutassuk be a legnagyobb testű, szigorúan vé-dett bagolyfajunkat, az uhut.

Ízeltlábúak az erdőben

Oktatási feladat:• Az ízeltlábúak az élővilág fajokban leggazdagabb csoportját alkotják.• A szarvasbogár testfelépítése: három testrész, három pár ízelt láb, kemény, kitines szárny, rágó száj-

szerv. Teljes átalakulással fejlődik.• A koronás keresztespók testfelépítése: két testrész, négy pár ízelt láb. Áldozatát méregmirigyének

váladéka öli meg. Átalakulás nélkül fejlődnek a petékből kikelt utódok.


62

Az óra eleji ismétléskor írásban oldják meg az alábbi feladatokat.

1. Mi a jellemző a ragadozó életmódú állatokra?2. Mi a jelentőségük az életközösségekben a ragadozó állatoknak?3. Hogyan alkalmazkodott a nagy fakopáncs testfelépítése a táplálék megszerzéséhez?

Csőre: ____________________________________________________________________ Lába: _____________________________________________________________________ Farktollai: _________________________________________________________________ Nyelve: ____________________________________________________________________

4. Húzd alá egyenes vonallal a héjára, hullámossal az erdei fülesbagolyra vonatkozó állításokat!

60 cm hosszú; kiválóan repül; hangtalanul repül; horgas, hegyes csőre van; vetélőujja van; nappal táplálkozik; galambokat, fácánokat is elfogja; éjjel szerzi meg táplálékát; állandó madarunk; főleg egereket, énekesmadarakat zsákmányol; 35 cm hosszú; 4–6 tojást rak; 2–4 tojást rak.

Az új anyag feldolgozásakor elbeszélés módszerével mutassuk be azt, hogy az ízelt lábú állatok az állatvilág fajokban leggazdagabb csoportja. Kiválóan alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez, test-felépítésük, életmódjuk sokféle. Mindezek érzékeltetésére szemléltessünk különböző hazai és távoli tá-jakon élő fajokat, a változatos élőhelyeket benépesítő rákokat, rovarokat, pókokat.

Figyeltessük meg a tankönyv 33. oldalán található magyarázó rajzot, amely az ízeltlábúak számát viszonyítja az összes többi állatcsoporthoz!

Mielőtt a szarvasbogárral és a keresztespókkal megismerkednénk, ismételjük át, amit az ötödik évfo-lyam során az almamoly, a szilvamoly, a káposztalepke és a cserebogár testfelépítéséről tanultak! A fel-idézést és a megbeszélést szemléltetéssel segíthetjük. Tanult fogalmak: ízelt láb, fej-tor-potroh, hártyás és kemény, kitines szárny, rágó szájszerv, bogár.

Szemléltessük a gyapjaslepkét, melynek példáján magyarázzuk el: egyes ízeltlábúakra jellemző, hogy bizonyos időszakokban rendkívüli mértékben elszaporodnak. Ennek okát sok esetben még a tudomány sem ismeri. A gyapjaslepkék bizonyos években annyira elszaporodnak, hogy válogatás nélkül minden zöld növényi részt tarrá rágnak, a fák, cserjék teljesen lekopaszodnak, majd az élőhelyükön okozott táp-lálékhiány miatt a populáció összeomlik. Gyűjtsünk ismeretterjesztő irodalomból, internetről adatokat, képeket a sáskajárásról és a gyapjaslepke legutóbbi időszakban történt túlszaporodásáról! Mutassunk be képeket (Balaton-felvidék és a Bakony egyes részei) a csupasszá rágott területekről.

Figyeljék meg a tankönyv 33. oldali képén a 8-10 cm nagyságúra megnövő szarvasbogár hímjét. A magyarázó rajz segítségével, a korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzék meg a szarvasbogár testré-szeit, majd oldják meg a munkafüzet 18. oldalán a 4. feladatot.

Idézzük fel a cserebogár szaporodását és fejlődését, majd magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük a szarvasbogár peterakását, a lárvák élőhelyét és táplálkozását, majd a bebábozódás után a kifejlett bogár megjelenését.

A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, hol élnek az erdőben a pókok. (Szinte vala-mennyi élőhelyen megtalálhatók, a talajban, a talaj felszínén, a cserje- és a lombkoronaszintben, kor-hadó fákban, a kéreg alatt stb.)


63

Magyarázat és szemléltetés módszerével mutassuk be a koronás keresztespókot, testfelépítését (négy pár ízelt láb, fejtor és potroh), életmódját (ragadozó). A lecke szövegrészletét önállóan feldolgozva is-merjék meg a hálókészítéshez szükséges szerveket (szövőmirigy, szövőszemölcs, szövőkarmok). A tan-könyv 34. oldalán látható magyarázó rajzon figyeltessük meg e szerveket!

Elbeszéléssel ismertessük a koronás keresztespók zsákmányszerzését, a méreg- és nyálmirigyek sze-repét a táplálékállatok megölésében és megemésztésében!

Idézzük fel az almamoly, a káposztalepke és a cserebogár szaporodását (petéket raknak) és fejlődésü-ket (teljes átalakulás)! Mutassuk be, hogy a keresztespók átalakulás nélkül fejlődik, a petékből közvetle-nül kis pókok bújnak elő! A tanultakat a munkafüzet 18. oldalán az 5–6. feladatban rögzítsük.

Szemléltessünk különböző kullancsfajokat, és magyarázzuk el, hogy veszélyes betegségeket terjeszte-nek. Ismertessük az erdei kirándulások során szükséges óvintézkedéseket (kullancsriasztók használata, megfelelő öltözet), és szemléltessük a kullancsok eltávolításának szakszerű módját.

Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet, majd a tankönyv 35. oldalán piros betűvel szedett tudnivalókat is dolgozzuk fel. Ennek aktualitását az adja, hogy az ország nagy részén fertőzött kullancsok élnek, egyre több ember fertőződik meg a kullancsok által terjesztett betegsé-gekben.

Az erdő életközössége

Oktatási feladat:• Az élőhely és életközösség fogalmának megismerése konkrét példák elemzésével.• Példák ismerete a növények, állatok és a gombák közötti kapcsolatokra.• A növények jelentősége az életközösségekben (termelő szervezetek).• Táplálkozási láncok, táplálékhálózatok a lombhullató erdőkben.• A lebontó szervezetek jelentősége az anyagok körforgásában.• A viszonylagos egyensúly fogalma a természetes életközösségekben.• Feladatok az élővilág sokféleségének megőrzésében.

Idézzük fel az erdő életközössége témakörben megismert élőlényeket. Tudatosítsuk, hogy ezeknek az élőlényeknek a természetes otthona, más néven élőhelye a lombhullató erdő. Az erdő több kisebb élőhelyre tagolódik.

Applikáljuk táblára a tanult élőlények képét. Beszéljük meg és a táblán rögzítsük, hogy az erdőn belül mely élőhelyeket kedvelik. Például: gímszarvas – idős tölgyerdők; vaddisznó – sűrű, vizes, mocsaras erdőrészek; sün – cserjékben gazdag erdők; nagy fakopáncs – öreg fák lombkoronája; csuszka – a fák törzse; szarvasbogárlárva – korhadó fák stb.

Példákon keresztül mutassuk be, hogy minden élőhelyre más-más környezeti tényezők jellemzők. Mondjanak a tanulók példákat mindezekre.

Idézzük fel, mit tanultunk az erdő fényviszonyairól, páratartalmáról, hőmérsékletéről. Beszéljük meg, hogyan alkalmazkodik egyes élőlények testfelépítése az eltérő környezeti feltételekhez és a táplá-lék megszerzéséhez.


64

Rögzítsük, hogy az élőhelyeken az egymással kapcsolatban álló élőlények életközösséget alkotnak. A korábbi ismereteket alkalmazva idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségek önma-gukat fenntartják és megújítják. Mondjanak példákat arra, hogyan újul fel az erdő. Milyen kapcsolat van a ragadozók és a zsákmányállataik egyedszáma között?

A hetedik évfolyamon belépő biológia tantárgy feladata lesz, hogy a tanulók megismerjék a popu-lációk közötti kapcsolatokat. Ennek megalapozására ismételjük át, milyen kapcsolatokról tanultunk az elmúlt órákon. Idézzük fel, milyen kapcsolatban vannak egymással egyes gombák és a fák. Mely élőlé-nyek szoros kapcsolatából jöttek létre a zuzmótelepek?

Az élőlények közötti kapcsolatok legismertebb formáját a táplálkozási kapcsolatok adják. Készítsünk a megismert élőlények felhasználásával táplálkozási láncokat! Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a táplál-kozási hálózatokról (37. oldal). Hogyan jönnek létre a hálózatok? Miért fontos, hogy a táplálkozási láncok és hálózatok fennmaradjanak? A táplálkozási láncokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy azok növé-nyekkel kezdődnek, vagyis minden lánc a növényekre épül. Magyarázzuk el, hogy a növények a környeze-tük egyszerűbb anyagaiból (szén-dioxid, víz) a napfény energiájának felhasználásával összetett anyagokat képeznek (cukor, keményítő, olaj, fehérje). Ezért a növényeket termelő szervezeteknek nevezzük. A folya-mat során a növények a szén-dioxid felhasználása miatt tisztítják a levegőt, és mivel oxigén is felszabadul, a növények biztosítják a bioszféra oxigénszintjét. Mindezekről részletesen hetedik évfolyamon tanulnak.

A táplálkozási láncok elemzésével általánosíthatunk: a termelő szervezetekkel (növények) az elsőd-leges fogyasztók, azaz a növényevők táplálkoznak. A másodlagos, harmadlagos fogyasztók ragadozók (húsevők), és a lánc végén a csúcsragadozó áll, melyekkel más állat már nem táplálkozik. Mindezeket az interaktív tananyag megfelelő részeivel és a tankönyv képeivel is szemléltethetjük.

Magyarázzuk el, hogy az életközösségek anyagforgalmában (amely a táplálkozási láncokon keresztül érvényesül) a lebontó szervezetek is nélkülözhetetlenek. Ezek az élőlények elhalt növényekkel, álla-tokkal táplálkoznak. Összetett anyagaikat lebontják, és a növények számára újra felvehető tápanyagot készítenek.

A táplálkozási láncok és hálózatok elemzése során a tanulók megértik, mit jelent az, hogy a termelő, fo-gyasztó és a lebontó szervezetek között viszonylagos egyensúly alakul ki. A viszonylagosság azt jelenti, hogy egyes élőlények túlszaporodását rövid időn belül követi a velük táplálkozó állatok számának növekedése.

Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a 38. oldalon, és rögzítsük a leírt példa alapján a viszony-lagos egyensúly fogalmát.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait (19. oldal), és válaszoljanak a tan-könyv kérdéseire.

Az erdők védelme (kiegészítő anyag)

Oktatási feladat:• Az erdővédelmi törvény alapismeretei.• A környezetkímélő fakitermelés mint az erdővédelem egyik formája.• Az erdők jelentősége (oxigéntermelés, levegőtisztítás, talajvédelem, a talaj termőképességének meg-

őrzése, megújuló energiaforrás – fenntartható fejlődés közötti összefüggés megismertetése).• Az erdőrezervátum fogalma.


65

Ismételjük át, mit tanultunk hazánk erdővel borított területeinek nagyságáról. Figyeltessük meg is-mét a tankönyv 6. oldalán lévő ábrát: hogyan változott meg az erdősültség a honfoglalástól napjainkig? Mi minden okozta a területek csökkenését? Mit nevezünk természetes, mit telepített erdőnek? Hol helyezkednek el hazánkban a lombhullató és a tűlevelű erdők?

Ismertessük, hogy – többek között – a fák kivágásáról, az újratelepítésről az erdővédelmi törvény rendelkezik.

A tananyagot a tankönyv és ismeretterjesztő irodalom segítségével csoportmunkában is feldolgoz-hatjuk. A következő kérdésekre keressék a válaszokat.

1. csoport – Az erdők védelme Mit jelent a tarvágás? Milyen környezeti károkat okozhat, ha egyidejűleg nagy területekről az összes fát kitermelik?Mit jelent a környezetkímélő fakitermelés? Milyen folyamatot jelent a természetes erdőfelújulás?

2. csoport – Az erdők és a természeti környezet kapcsolata Mi a jelentősége az erdőknek az oxigéntermelésben, a levegő tisztításában, a talajvédelemben és a talaj termőképességének megőrzésében?

3. csoport – Az erdők gazdasági jelentőségeMit jelent az, hogy az erdő folyamatosan megújuló energiaforrás? Milyen összefüggés van a fakitermelés és a fenntartható fejlődés között?Miért fontos a papír újrahasznosítása? (A tankönyv 40. oldalán található ábra elemzése.)

4. csoport – Egy lakóhely közeli védett fás terület vagy erdőrezervátum bemutatása, ismeretterjesztő irodalom és egyéb információforrás felhasználásávalHogyan lehet biztosítani az erdő önfenntartó és önmegújító képességét?

Rendszerezzük ismereteinket!

Oktatási feladat:• Az elmúlt órákon tanultak felidézése, a lényeges elemek rögzítése, összefüggések keresése. • A hazai erdők földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei.• A leggyakoribb gombák, növények és állatok testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezethez.• Az erdő mint életközösség, az életközösség összetevői, kapcsolatok az élőlények között.• Az erdővédelem fontossága, aktuális feladatai.

Az összefoglaló óra feldolgozásának egyik módja, ha frontális osztálymunkában felidézzük a legfon-tosabb ismereteket, majd a tanulók önálló munkával megoldják a munkafüzet feladatait.

Az egyes leckék legfontosabb ismeretei a tankönyv 46–48. oldalán olvashatók.A munkafüzet 20–22. oldalán 10 feladat is segíti a lényeg kiemelését, továbbá a megszerzett ismeretek

feladathelyzetekben történő alkalmazását.

A frontális megbeszélést, a felidézést és a gondolkodás fejlesztését az interaktív anyag felhasználásá-val, továbbá a tankönyv képeinek és rajzainak ismételt megfigyelésével segíthetjük.


66

Kölcsönhatások. Az energia

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján

1. TartalomA mechanikai kölcsönhatásA környezetünkben megfigyelhető mozgások. Hely- és helyzetváltoztatás. A testek mozgásállapotá-

nak megváltozása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás – a gravitációs mező fogalmának bevezetése.

A termikus kölcsönhatásA termikus kölcsönhatás megfigyelése, meghatározása a tapasztalatok alapján. A kísérleti adatok táb-

lázatos rögzítése, grafikus ábrázolás. A hőterjedés módjai (vezetés, áramlás, sugárzás).

Az elektromos és a mágneses kölcsönhatásAz elektromos állapot vizsgálata egyszerű dörzselektromos kísérletek segítségével. Vonzás és taszítás.

Az elektromos mező fogalmának bevezetése.A mágneses kölcsönhatásról már tanult ismeretek átismétlése, bővítése. A mágneses mező fogalmá-

nak bevezetése.

Az energia I.A mechanikai energia fogalmának kialakítása egyszerű kísérletek és a mindennapi tapasztalatok segít-

ségével. A természet mechanikai energiáinak és azok átalakításának megismerése (szél- és vízenergia).

Az energia II.A belső energia fogalmának kialakítása. Energiaátadás, hő. A kísérletekhez használt borszeszégő égé-

sének elemzése. Tüzelőanyagok. A hőerőművek elemi szintű tárgyalása – égéstermék, környezetszennyezés. Az atomerőmű elemi szintű tárgyalása.

A Nap és a napenergiaA Nap bemutatása. A Nap és a földi élet kapcsolata (felszíni hőmérséklet, fotoszintézis, fosszilis tü-

zelőanyagok, a víz körforgása, a szél kialakulása).

Energiafelhasználás, energiatakarékosságA napsugárzás közvetlen felhasználása (napkollektor, napelem), a megújuló és a nem megújuló ener-

giaforrások. Egy átlagos háztartás energiafelhasználása – takarékosság.

2. CélokIsmerjék meg a tanulók az alapvető fizikai kölcsönhatásokat (mechanikai, gravitációs, elektromos,

mágneses, termikus), illetve bővítsék az e tárgykörben korábban megszerzett ismereteiket.Ismerjék meg a mechanikai energia és a belső energia fogalmát; szerezzenek ismereteket az erőmű-

vekről (hő-, szél-, víz- és atomerőmű).Ismerjék meg a Nap néhány fontos fizikai jellemzőjét és szerepét a földi élet fenntartásában; a nap-

energia közvetlen és közvetett felhasználását.Ismerjék fel a takarékosság fontosságát.Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére.


67

3. KövetelményekA környezetünkben lezajló mozgások megfigyelése, elemzése – a hely- és a helyzetváltoztatás megkü-

lönböztetése. Az erőhatás és a mozgásállapot-változás kapcsolatának felismerése. A gravitáció szerepe mindennapi életünkben, a Föld–Hold-rendszer, a Föld és a mesterséges holdak,

a Nap és a Naprendszer tagjainak kapcsolatában. A gravitációs mező alapszintű ismerete. A termikus kölcsönhatás kísérleti megvalósítása, felismerése mindennapi életünkben. A hőterjedés

módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) ismerete.Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata, felismerése mindennapi életünkben.

Az elektromos és a mágneses mező alapszintű ismerete.A mechanikai energia alapszintű ismerete. A természet mechanikai energiáinak átalakítása (szél- és

vízerőművek).A belső energia és megváltozása; a hőenergia alapszintű ismerete. Az égés során bekövetkező válto-

zások megismerése.Hőerőművek, atomerőművek működése.A Nap és a földi élet kapcsolatának megismerése.A napkollektor és a napelem működésének alapszintű ismerete, a megújuló és a nem megújuló ener-

giaforrások megkülönböztetése.A takarékosság fontosságának felismerése. Egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzése, következtetések levonása.

A mechanikai kölcsönhatás

Oktatási feladat:• A mozgásállapot-változás vizsgálata; az erőhatás fogalmának bevezetése.• A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása.• A gravitációs kölcsönhatás jelenségeinek felismerése, általánosítása; a gravitációs mező.

Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejlesztési tevékeny-ségek

Módszertani megjegy-zések

Fogalmak A fejlesztés tárgyi esz-közei, anyagok

A környezetünkben megfigyelhető moz-gások

Beszélgetés – frontális osztálymunka

Koordináció: mindenna-pi élet; közlekedés

Mozgásállapot Tankönyv 50. oldalának vonatkozó ábrái

A hely- és a helyzet-változtatás

Játékos feladat:a tanulók hely- és helyzet-változtatása a terembenvagyDemonstráció: egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása, a válto-zások elemzése

Hely- és helyzet-változtatás

Tankönyv 50. oldalának ábrái


68




A mozgásállapot meg-változásának feltételei

A mechanikai köl-csönhatás fogalmának kialakítása

Beszélgetés: tapasztalata-ink a mozgásállapot-vál-tozásokkal kapcsolatban

Koordináció: mindenna-pi élet, sport

Egyéni munka: pénzdara-bok ütköztetése a padon, a változások megfigyelése

Frontális osztálymunka:következtetések levonása

Mozgásállapot- változás, erőha-tás, mechanikai kölcsönhatás

Tanulópáronként: 2-2 db 5 Ft-os vagy 10 Ft-os pénzérme

Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája

Az eldobott vagy elej-tett testek mozgásnak értelmezése.A gravitációs köl-csönhatás fogalmának kialakítása

A gravitációs mező fogalmának bevezetése

Demonstráció: kisebb testek eldobása, elenge-dése

Egyéni feladat: a testek mozgásának megfigye-lése, a mozgás leírása (ismertetése)

Koordináció: mindennapi élet, sport, labdajátékok

Frontális osztálymunka: a tapasztalatok összegzése, következtetések levonása

Általánosítás: a gravitáció hatása az égitestek között

Belső koordináció: a Föld bolygó – a Föld keringése a Nap körül

Koordináció: csillagászat, űrkutatás

Gravitációs köl-csönhatás, gravi-tációs mező

Kisebb testek: teniszlab-da, kréta, radírgumi stb. a szabadesés és a hajítá-sok bemutatásához

Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája

Tankönyv 52. oldal: a Naprendszert és a Föld körül keringő mester-séges holdat bemutató ábrák

Tudománytörténeti ismeretek: Eötvös Loránd

Beszélgetés: az ásványi kincsek és az energiahordozók szerepe életünkben; felkutatásuk, kitermelésük


69




Belső koordináció: a tankönyv Hazai tájakon című fejezete

Koordináció: mindenna-pi élet, technika

Tanári közlés: Eötvös Loránd életéről, az Eöt-vös-inga fontosságáról

Tankönyv 52. oldalának vonatkozó ábrái

A tanult ismeretek összefoglalása, rend-szerezése

Frontális osztálymunka

Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–24. oldalának feladatai

Projektmunka-javaslatok a témakörhözMechanikai kölcsönhatások a környezetünkbenA környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető mechanikai kölcsönhatások összegyűjtése,

leírása, elemzése. Az elemzés szempontjait megadhatjuk, de a feladat kitűzése közben meg is beszélhet-jük tanítványainkkal, például:

• Milyen testek vesznek részt a kölcsönhatásokban?• Hogyan változik az egyes testek mozgásállapota?• Honnan származik a testek mozgásállapotának megváltoztatásához szükséges erőhatás?

A gravitációs kölcsönhatás környezetünkben megfigyelhető következményeiA környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek összegyűjtése, leírása.

A gravitációs kölcsönhatás felfedezése (Isaac Newton)• Ki volt Isaac Newton?• Melyik korban élt? • Mi jellemezte ezt a kort? • Hogyan éltek Newton korában az emberek?

A gravitációs kölcsönhatás világhírű kutatója (Eötvös Loránd)• Ki volt Eötvös Loránd?• Melyik korban élt? • Milyen fontos gazdasági és társadalmi változások történtek Eötvös korában Magyarországon? • A tudományos kutatáson kívül mivel járult még hozzá Eötvös Loránd a magyar oktatás fejleszté-

séhez?


70

Helytörténetihelyrajzi feladat• Van-e a környéketeken olyan közterület vagy intézmény, melyet Eötvös Lorándról neveztek el? • Ha igen, melyik az (vagy melyek azok)?• Mikor történt a névadás?• Hogyan ápolják Eötvös Loránd emlékét (van-e megemlékezés, koszorúzás, emlékverseny, kiállítás,

emléktábla stb.)?• Gyűjtsetek erről képeket, újságcikkeket!

Megjegyzés: a feladat eredményeinek bemutatása a már említett módokon történhet, kiegészítve az-zal, hogy természetesen a helyi sajátosságok szerint is adhatunk feladatot.

Javaslatok, kiegészítések, információkIsaac Newton életéről1642 karácsonyán az angliai Woolsthorpe-ban született. (A kontinensen ekkor már az új időszámítás

volt érvényben, és 1643-at írtak.) 1661-ben beiratkozott a cambridge-i egyetemre. Itt matematikát tanult; e tudományban már fiatalon

jelentős eredményeket ért el.1665-ben pestisjárvány sújtotta Angliát. Newton a woolsthorpe-i birtokra vonult vissza.Az ott töltött egy év alatt dolgozta ki a differenciálszámítást, megalkotta színelméletét, és ekkor

fogalmazódott meg benne a mozgástörvények, a centripetális erő és a gravitáció gondolata.26 évesen már az egyetem tanára lett, és több évtizedig volt a matematikaprofesszora. Már egyetemi

tanárként kezdett el fénytannal foglalkozni. A fehér fényt prizmával összetevőire bontva felfedezte a spektrumot, és feltalálta a róla elnevezett tükrös távcsövet.

1687-ben jelent meg fő munkája, a Philosophiae naturalis principia mathematica (A természetfilozófia matematikai elvei), melyben leírta a tehetetlenség törvényét, és bevezette a lendület fogalmát. Kimond-ta, hogy a lendületváltozás csak erő hatására jöhet létre, és leírta a hatás-ellenhatás törvényét is.

Ebben a művében tette közzé gravitációs elméletét. Kimutatta, hogy a Kepler-törvények a gravitáció általános törvényéből következnek.

Állításait matematikai levezetésekkel bizonyította. Kiszámította, hogy az üstökösök pályája ellipszis alakú, és felfedezte, hogy a Hold keringésében mutatkozó szabálytalanságok a Nap gravitációs hatásá-nak a következményei.

Tagja és 1703-tól haláláig elnöke is volt az angol Királyi Társaságnak (a Tudományos Akadémia ko-rabeli megfelelője).

1727-ben halt meg.

A gravitációrólMindnyájan tanultuk a középiskolában az alábbi összefüggést:

Fg = γ ∙ m1 ∙ m2

r2

A képlet segítségével kiszámítható két pontszerű, egymástól r távolságra lévő, m1 és m2 tömegű test között ható gravitációs erő (Fg) nagysága, γ pedig az univerzális gravitációs állandó:

γ = 6,67 · 10–11 Nm2

kg2

m1 m2r


71

Számítás nélkül is azonnal látható, hogy a két, pontszerű test között ható gravitációs erő nagysága egyenesen arányos a kölcsönhatásban részt vevő két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.

Erre gondolva sok olyan, a gyerekek által feltett kérdésre tudunk válaszolni, melyek kapcsolatban vannak mindennapjainkkal, a híradásokban szereplő eseményekkel vagy akár a gyerekek által is hasz-nált interneten „talált” anyagokkal.

Néhány példa:Mekkora a testek súlya a Földön? És más égitesteken?Milyen magasra tudunk ugrani? Milyen nagyra nőhetnek a szárazföldi állatok?Miért ritkul felfelé haladva a légkör?Miért nincs egyes bolygóknak légköre, és másoknak miért van?Mi tartja össze a Földet és a Holdat? És a Naprendszer tagjait?

Közismert, hogy a Föld ugyanazon helyén a testek súlya (G) a tömegükkel (m) egyenesen arányos:

G = m · g

(lásd még a tömegmérésnél).

Ez az az erő, amivel egy m tömegű test az alátámasztási felületre vagy a felfüggesztésre hat. Ha tehát megszüntetjük az alátámasztást vagy a felfüggesztést, ez az erő fogja az – immár a szabadon eső – testet g-vel gyorsítani.

Newton II. törvényének közismert, ma használatos alakja szerint:

ΣF = maΣF = mg

A testet érő összes többi erőhatást elhanyagolva, a Föld tömegét m1-gyel, a leejtett test tömegét m2-vel jelölve:

Fg = m2 · g

γ ∙ (m1 ∙ m2

r2 ) = m2 ∙ g

γ ∙ m1r2 = g

A nehézségi gyorsulás tehát csak az adott égitest tömegétől és a vizsgált testnek az égitest közép-pontjától mért távolságától függ, de a test saját tömegétől független (lásd még a tömegmérésnél). Ezért van az, hogy egy 1 kg tömegű test súlya a Földön 10 N, a Holdon azonban csak ennek kb. 1/6-a, azaz 10/6 N. Ezért tudtak a Holdon járt űrhajósok „kézben vinni” nehéz, például 80 kg tömegű felszerelé-seket is.

Egy élőlény testmérete szoros összefüggésben van azzal a gravitációs térrel, amelyben él, hiszen a test súlyát a vázrendszernek kell megtartania. Sem a kitin, sem a csontváz mérete nem növekedhet tet-szőlegesre, hiszen így a váz mozgatásához egyre nagyobb izomzatra, annak megtartásához pedig még nagyobb vázrendszerre lenne szükség. Nem hagyható figyelmen kívül a keringési rendszer sem, hiszen a hidrosztatikai nyomás (ph = ρ · g · h) is függ a g-től.


72

Hasonlóképpen magyarázható egyes rekordok határa is: ugró- vagy dobószámoknál a testre ható ne-hézségi erőt kell legyőzni egy olyan izom- és vázrendszer „használatával”, amely maga sem független attól a gravitációs tértől, ahol élünk. Nem beszélve arról, hogy a mozgás közben jelentkező dinamikus igény-bevétel többszöröse lehet annak, amit mi fenti okfejtésünkben csak a nyugvó testekre vonatkoztattunk.

Tudjuk és tanítjuk is, hogy a légkör sűrűsége „felfelé haladva” rohamosan (exponenciálisan) csök-ken. A légkört alkotó részecskéket is a gravitáció „tartja” a Föld környezetében – a gravitációs erő nagy-sága azonban, mint láttuk, a távolság négyzetével fordítottan arányos.

A részecskék – mint tudjuk – állandó mozgásban vannak (hőmozgás), ebből adódóan mozgási ener-giával rendelkeznek. Sebességük elérheti azt az értéket, ami elegendő ahhoz, hogy legyőzzék a rájuk ható gravitációs erőt, és eltávozzanak a Föld környezetéből. A határsebességet szökési sebességnek nevezzük. Kisebb tömegű égitestek felszínén ez a sebesség kisebb, nagyobb tömegű égitestek felszínén nagyobb érték.

A nagybolygók néhány jellemző adata(kerekített értékek)

Tömeg(földtömeg-

ben kifejezve)

Átmérő(földátmérő-

ben kifejezve)

Nehézségi gyorsulás

felszíni értéke (föl-

di g-ben kifejezve)

Szökési sebesség(km/s-ban)

Átlagosnaptávol-

ság(CsE-ben)

Átlagos fel-színi hőmér-

séklet(°C-ban)

Merkúr 0,055 0,4 0,38 4,3 0,4 167

Vénusz 0,82 0,95 0,91 10,4 0,7 457

Föld 1 1 1,000 11,2 1 14

Mars 0,11 0,53 0,38 5 1,5 –55

Jupiter 318 12 2,53 59,6 5,2 –153

Szaturnusz 95,2 9,4 1,06 35,5 9,5 –185

Uránusz 14,6 4,1 0,9 21,3 19,2 –214

Neptunusz 17,2 3,4 1,096 23,5 30 –225

Megjegyzések:A Föld tömege: 6 · 1024 kgA Föld átmérője: 12 740 kmA g földi értéke: 9,81 m/s2

A Csillagászati Egység (CsE) a közepes Föld–Nap-távolság: 150 000 000 km

Így már könnyen érthető, miért nincs légköre például a (viszonylag) kis tömegű Holdnak és Mer-kúrnak, és – szerencsére – miért lehet a Földnek. Nem szabad megfeledkeznünk persze a molekulák mozgási energiájának hőmérsékletfüggéséről sem.

Végül nagyon fontos hangsúlyoznunk azt, hogy a gravitáció kölcsönhatás. Amekkora erővel vonzza a Föld a Holdat, ugyanakkora erővel vonzza a Hold is a Földet. Amekkora erővel vonzza a Nap a Földet, ugyanakkora a Föld által a Napra kifejtett vonzóerő is – és így tovább.


73

Az már Newton II. törvényéből következik, hogy ez a kölcsönös hatás a szóban forgó testek moz-gásállapotát milyen mértékben változtatja meg? Ha tehát – a legegyszerűbb példánál maradva – azt a közelítést tesszük, hogy a Hold kör alakú pályán kering a Föld körül, akkor a körmozgáshoz szükséges centripetális erőt a Föld által rá kifejtett gravitációs erő jelenti.

Egyenletben: Fcp = mH · acpHFg = mH · acpH

Ugyanez a gravitációs erő a Földet is körpályára kényszeríti:

Fg = mF · acpF

Mivel a Föld tömege mintegy 82-szerese a Hold tömegének, természetes, hogy a hatás rá nézve jóval kisebb gyorsulást jelent, mint a Holdra nézve. És ez meg is felel a tényeknek, hiszen igazából nem a Föld, hanem a Föld–Hold-rendszer tömegközéppontja kering ellipszis alakú pályán a Nap körül.

A γ meghatározásaKevesen tudják, hogy Newton nem a ma ismert formában „hagyta ránk” a gravitációs törvényt; nem

képletben írta fel, és összefüggéséből végképp hiányzott a (képletünkben γ-val jelzett) gravitációs állandó.

A γ értéke csak kísérletileg határozható meg; a meghatározás pedig Henry Cavendish nevéhez fűző-dik, aki Charles Augustin de Coulomb gondolatát követte: a testek között ható gravitációs erő nagysá-gára egy fémszál elcsavarodásának mértékéből következtetett (1798).

Cavendish egy 2 m hosszú rúd végeire egy-egy 5 cm átmérőjű (kb. 0,73 kg tömegű) ólomgolyót szerelt. A rudat közepén vékony fémszálra függesztette úgy, hogy vízszintes síkban szabadon el tudott fordulni. A korabeli eszköz rajzán ezek a kis golyók szinte alig látszanak a nagyobb, 20,3 cm átmérőjű, mintegy 50 kg tömegű golyóbisok mellett, melyeket szintén elfordíthatóan szerelt fel.

A torziós inga elfordulásaA Cavendishféle torziós inga

m1

m1

m2

m2

Cavendish eszköze tehát egy torziós inga volt; amikor a nagy gömböket a kicsikhez közelítette, az inga elfordult.

Az elfordulás φ szöge mérhető; az elfordulás szögének és a huzal adatainak ismeretében pedig kiszá-mítható a gömbök közötti tömegvonzásból származó erő. Így már együtt van az a négy adat (F, m1, m2, r), amelyekből a γ meghatározható.


74

Talán nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy Cavendish a nagy gömbök 180°-os elfordításával „belengette” az ingát, és megmérte a lengésidőt. A lengésidő ismeretében – és persze más adatokat is felhasználva – meghatározta a Föld átlagos sűrűségét, melyre 5,2 g/cm3-t kapott. Mivel pedig Földünk különböző sűrűségű anyagokból áll, az ennél kisebb sűrűségű fémeket könnyűfémeknek, az ennél na-gyobb sűrűségűeket pedig nehézfémeknek nevezték el.

Több mint száz év telt el tehát a gravitációs törvény megszületése és az univerzális gravitációs állandó meghatározása között. Majd ismét eltelt több mint száz év, amikor egy híres magyar tudós, Eötvös Lo-ránd tovább mélyítette a gravitációra vonatkozó ismereteinket.

Eötvös Loránd életéről1848-ban született, Budán.A heidelbergi egyetemen Gustav Robert Kirchoff, Robert Wilhelm Bunsen és Hermann Ludwig Fer-

dinand von Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusának megszerzése után hazatért, és 1871-től fizikát tanított a budapesti tudományegyetemen.

1878-ban átvette – a nyugalomba vonuló – Jedlik Ányostól a kísérleti fizikatanszék vezetését.1891–92-ben az egyetem rektora, 1894 és 1895 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1899–

1905-ig Eötvös Loránd töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét.1895-ben megalapította az édesapjáról (Eötvös Józsefről) elnevezett és méltán híressé vált Eötvös-kol-

légiumot.Az 1870-es évektől – majd két évtizeden keresztül – a folyadékok fizikai tulajdonságaival foglalko-

zott. Vizsgálta ezen belül a hajszálcsövességet; új módszert adott a felületi feszültség meghatározására. 1885-ben kimutatta a folyadékok felületi feszültsége és hőmérséklete közötti összefüggést: ezt ma Eöt-vös-törvényként ismeri a tudomány. A gravitáció vizsgálatával az 1880-as évektől kezdett foglalkozni. Megalkotta a gravitációs gyorsulás helyi változásainak mérésére alkalmas eszközt, az úgynevezett Eötvös-féle torziós ingát, amellyel az első jelen-tős méréseket a Vas megyei Ság hegyen (1891), illetve a Balaton jegén (1901/02, és 1902/03 telén) végezte.

A műszer alkalmas arra, hogy segítségével a Föld felszíne alatt rejtőzködő nyers-anyag- és érclelőhelyeket is kimutassák. Az első sikeres olajkutatás után az Eöt-vös-inga a nyersanyagkutatás világszerte használt eszköze lett.

Eötvös igen nagy pontossággal kimutatta a súlyos és a tehetetlen tömeg azonos-ságát – ez a mérése az általános relativitáselmélet egyik alapját szolgáltatta. Fog-lalkozott földmágnességi vizsgálatokkal is. Egyetemi előadásait nagyszerűen meg-tervezett kísérletekkel tette még érdekesebbé. Ismeretterjesztő előadásait is sokan látogatták, hiszen az elsők között alkalmazta a diavetítést.

Szenvedélyesen szerette a természetet; kitűnő hegymászóként az Alpok nem egy veszélyes csúcsára jutott fel elsőként.

1919-ben Budapesten halt meg. A Földön az Alpok egy csúcsa – a Holdon egy kráter – őrzi emlékét. Albert Einstein szerint ő volt „a fizika utolsó nagy fejedelme”.

Felhasznált és ajánlott irodalomBudó Ágoston: Kísérleti fizika I., Budapest, 1972, Tankönyvkiadó.J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig, Budapest, 1977, Gondolat–Kossuth.Buday Tibor – Budayné Mosonyi Klára: „A fizika fejedelme”, Budapest, 1986, Magvető. Gobbi István: A mechanika fejlődéstörténetéből, Budapest, 2002, XII. kerületi pedagógiai Szolgáltató Központ.Kedves Ferenc: Fizika az élővilágban, Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Az Eötvösinga vázlata

m1

m2

r

t

l


75

A termikus kölcsönhatás

Oktatási feladat:• A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése.• Mérési eredmények táblázatos rögzítése, grafikon készítése.


Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések

Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása

Beszélgetés:hőtani ismereteink

Koordináció: Termé-szetismeret 5. évfo-lyam, mindennapi élet

Demonstrációs kísérlet tanulói köz-reműködéssel, vagy csoportmunka:termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata

Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének értelmezése, következtetés levonása

Termikus köl-csönhatás

Közös hőmér-séklet

A tankönyv 53. olda-lának ábrája szerinti összeállításhoz: 2 db üvegedény, 2 db ta-nulókísérleti hőmérő, befogó, 2 db állvány, 2 db dió

Tankönyv 54. oldalá-nak ábrái

A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 24–25. oldal feladatai

Projektmunka-javaslatok a témakörhöz

Termikus kölcsönhatások a természetbenA természetben lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; megfigyelése, leírása.

Termikus kölcsönhatások otthon (és a mindennapi életben)A mindennapi életben (otthon, az iskolában) lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; leírása.


76

Kísérletek, megfigyelések

Oktatási feladat:• A hőterjedés módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) kísérleti előállítása, megfigyelése.


Fejlesztési tevé-kenységek

Módszertani megjegyzések Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

A hővezetés meg-figyeltetése

Demonstrációs kísérlet:hővezetés a tankönyv 55. oldalá-nak ábrája szerint

Megbeszélés: a látottak értékelése, következteté-sek levonása

Koordináció: mindennapi élet

Hővezetés Nagyobb vasszeg vagy más fémrúd, viaszgyertya vagy háztartási gyertya, anyagfogó vagy Bun-sen-állvány dióval, fogó-val

A hőáramlás megfigyeltetése

Demonstrációs kísérlet:hőáramlás a tankönyv 55. oldalá-nak ábrája szerint

Megbeszélés: a látottak értékelése, következtetések levonása

Koordináció: mindennapi élet, időjárás

Hőáramlás Legalább 500 ml-es gömblombik, Bunsen-áll-vány dióval, lombikfo-góval, borszeszégő vagy Bunsen-égő, néhány hipermangánkristály

A hősugárzás Beszélgetés: mindennapi tapaszta-latok a hősugárzással kapcsolatban; a napsugarak „melegítő” hatása

A Föld és a Nap távolságának megbeszélése. Annak tudatosí-tása, hogy a Föld és a Nap között nincs olyan anyagi közeg, amely-ben akár vezetéssel, akár áramlás-sal terjedhetne a hő

Koordináció: mindennapi élet; időjárás

Hősugárzás A tankönyv 56. oldal ábrája

A hűtőszekrény és a klíma műkö-dése

Beszélgetés: közismert eszköze-ink és használatuk; a működés elemzése a tankönyv 56. oldalá-nak ábrái segítségével; a termikus kölcsönhatás felismerése

Termikus kölcsönhatás

A tankönyv 56. oldalának ábrái


77

Fejlesztési tevé-kenységek

Módszertani megjegyzések Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

Fontos annak hangsúlyozása, hogy a hűtőberendezések elektro-mos árammal működnek.

További gyakor-lásra javasolt: a munkafüzet 25–27. o. feladatai

Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás

Oktatási feladat:• Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező

segítségével.• Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező se-

gítségével.




Az elektromos állapot kísér-leti vizsgálata

Demonstrációs kísér-let: felfújt luftballon (vagy műanyag cső) megdörzsölése selyem-papírral; a sztatikus feltöltődés kimutatása

Koordináció: min-dennapi élet (sztatikus feltöltődés műszálas ruhadarabok levéte-lekor, autóból való kiszálláskor, székről való felállás után stb.)

Egyéni munka: vo-nalzó megdörzsölése papírral, sztatikus feltöltődés kimutatása

Frontális osztálymun-ka: a kísérletek ered-ményeinek értékelése, megbeszélése

Elektromos állapot

Felfújt luftballon (vagy PVC-cső), selyempa-pír, apró selyempa-pír-darabkák

Tankönyv 57. oldalá-nak ábrája

Műanyag vonalzó, a dörzsöléshez papír, apró selyempapír-da-rabkák


78



Kétféle elektromos állapot kísérleti vizsgálata, meghatá-rozása

Az elektromosan semleges állapot

Demonstrációs kísér-let: a kétféle elektro-mos töltés kimutatása

Pozitív és nega-tív elektromos állapot, elektro-mosan semleges állapot

A tankönyv 57. oldalá-nak vonatkozó ábrája szerint felfüggesztett műanyag vonalzó, vagy PVC-cső; a dörzsöléshez: üvegrúd vagy vastagabb falú üvegcső és bőr, PVC-cső vagy műanyag vonalzó és papír


A megfigyelt jelenségek értelmezése az elektromos mező segítségével

Demonstrációs kí-sérlet: az elektromos mező szemléltetése olajba szórt búzadara segítségével

Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredményé-nek megbeszélése, következtetések levo-nása, általánosítás

Elektromos mező Készlet az elektromos mező kimutatásához, ennek hiányában: Petri-csésze, parafa dugó, alumínium- vagy rézdrót, a végére erősített csődarabbal; étolaj, kevés búzadara; a feltöltéshez PVC-cső vagy műanyag vonalzó és papír; írásvetítő


A mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata

Demonstrációs kísér-let: azonos pólusok közötti taszítás, ellen-tétes pólusok közötti vonzás kimutatása; vastárgy és mágnes közötti kölcsönös vonzás kimutatása

Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének megbeszélé-se, következtetések levonása

Koordináció:Természetismeret 5. évfolyam

Mágneses pólus 2 db rúdmágnes, né-hány hengeres ceruza, nagyobb vasdarab (például vasszeg)



79



A megfigyelt jelenségek ér-telmezése a mágneses mező segítségével

Az iránytű működésének értelmezése a földi mágneses mező segítségével

Demonstrációs kísérlet: a mágneses mező ki-mutatása vasreszelékkel

Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének megbeszélése, következtetések levo-nása, általánosítás

Iránytű használata

Koordináció:Természetismeret 5. évfolyam, tájékozódás, tudomány- és techni-katörténet

Mágneses mező Rúdmágnes, kevés vasreszelék, üveglap, írásvetítő, vetítővászon


Iránytű vagy írásvetí-tőre helyezhető irány-tűmodell





Projektmunka-javaslatok a témakörhözElektromos jelenségek a természetben és közvetlen környezetünkbenA természetben és mindennapi életünkben is vannak olyan folyamatok, melyek a dörzselektromos

kísérletek mintájára értelmezhetők. Melyek ezek? Írj le néhányat! Mutasd ki a hasonlóságot az általad „gyűjtött” jelenség és az órán látott kísérletek között!

Kísérleti feladatok (tanári segítséggel)Végezz el néhány egyszerű kísérletet, vagy készíts egy egyszerű eszközt Öveges József Kísérletezzünk

és gondolkozzunk! című könyve alapján– az elektromosságra (311–387. oldal),– a mágnességre (300–310. oldal)!Mutasd be a kísérleteket az osztályban is!

Kiegészítések, javaslatokA mágnesség alapvető jelenségeivel részletesen foglalkoztunk az 5. évfolyamon, ezért itt csak rövi-

den tárgyaljuk.A tanmenetben javasolt kísérlethez egy olyan üveg- vagy plexilap szükséges, amely körülbelül kétszer

olyan hosszú, mint a rúdmágnes, és nem túl széles. Ebben az esetben nem szükséges alátámasztani; a rúdmágnest rátesszük az írásvetítőre, arra pedig az üveglapot. Ügyeljünk arra, hogy a vasreszeléket egyenletesen szórjuk a lap felületére. Az üveglapot óvatosan megkocogtatva a vasreszelék valamennyi szemcséje engedelmesen „beáll” a kívánt irányba. A kísérlet látványos és egyszerű, komolyabb előkészí-tést nem igényel. Szépen mutatja a rudat körülvevő mágneses mező szerkezetét.


80

Sok iskola fizikaszertárában van ezen kívül (a régi tanulókísérleti készlet tartozékaként) lapos, átlát-szó dobozba helyezett mágnestű. Ennek északi mágneses vége (általában) a nyíl hegyét, déli mágneses vége pedig a nyíl tollát formázza. Írásvetítőre téve árnyékképe szépen kivetíthető, és az egész osztály számára látható – jobban, mintha csak egy kisméretű iránytűt helyezünk a tanári asztalra.

Az elektromos kölcsönhatás is az alapvető fizikai kölcsönhatások közé tartozik. Részletesen a 8. év-folyamon foglalkozunk vele a fizikaórán.

Mindennapi tapasztalataink között sok olyan jelenség szerepel, amely idesorolható:• műszálas ruha levételekor szikrakisülés keletkezhet;• frissen mosott haj fésülése közben „serceg” a műanyag fésű (persze csak akkor vehetjük észre, ha

csend van, és figyelünk rá – de éppen erre kell felhívni tanítványaink figyelmét);• műbőr huzatú székről, autóülésről felállva apró áramütést kaphatunk, ha földelt tárgyhoz (például

az autó karosszériájához) érünk stb.

Az elektromos kölcsönhatás bemutatását is kísérletek segítségével végezzük. Javasolt, hogy csak megfigyelésekre és tapasztalatokra építsünk.

A dörzselektromos kísérletek elvégzéséhez alkalmas a legtöbb hétköznapi műanyag tárgy (vonalzó, dosszié, vízvezetékcső, elektromos vezetékek védőcsöve, kábelcsatorna fedele, luftballon stb.) – a dör-zsöléshez pedig selyempapír, újságpapír, szőrme, bőr- vagy gyapjúdarab.

Az eltervezett kísérletet minden esetben próbáljuk ki. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elekt-rosztatikus kísérletek száraz, pormentes levegőben működnek igazán jól – nedves, párás, poros leve-gőben rosszul vagy egyáltalán nem.

A tankönyvben leírt kísérleteken kívül több, látványos elektrosztatikus kísérletet is elvégezhetünk.

Néhány példa:1. Porcelántálkára tegyünk egy kevés mákszemet, majd tartsunk föléjük alaposan megdörzsölt

műanyag vonalzót. (A megfelelő távolságot csak próbálgatással lehet meghatározni.) A máksze-mek ide-oda ugrálnak a tálka és a vonalzó között. (Először az elektromos megosztás miatt „ugra-nak” a vonalzóra, majd ott töltést vesznek fel, melyet a tálkára szállítanak, és ott leadják. A folyamat ezután ismétlődik.)

2. Tépjünk le egy kicsi és könnyű darabkát háztartási vattából, és tegyük az asztalra. Közelítsünk fe-léje erősen megdörzsölt műanyag vonalzóval (vagy más, lapos műanyag tárggyal) egészen addig, amíg az elektromos megosztás révén magához nem rántja a vattát. A vattadarab – miután érintke-zik az elektromosan feltöltött testtel – maga is ugyanolyan előjelű töltésre tesz szert, és egy idő után „leugrik” arról. (Ha ez sokáig tartana, akkor egy hirtelen mozdulattal „kihúzzuk alóla” a vonalzót – tehetetlenség törvénye –, és ha a vattán már elég töltés van, akkor taszítóhatás lép fel a vattada-rab és a vonalzó között.) Innentől kezdve a lassan lefelé libegő vattadarab mozgása irányítható a vonalzóval. Ha alá tartjuk, a vattadarab emelkedik, ha mellé, akkor oldalirányban mozdul el stb. A kísérletnek mindig nagy sikere van a tanulók körében, érdemes megpróbálni.

Ügyeljünk azonban arra, hogy földelt tárgy (vízvezeték- vagy fűtéscső, gázcső) közelébe ne irányít-suk a vattát, mert könnyen elindul az alacsonyabb potenciálú hely felé.

3. Keressünk olyan műanyag dossziét, melynek anyaga alkalmas elektrosztatikus kísérletekhez (elő-zetes próba). Beszéljük meg egy tanítványunkkal, akinek hosszú, vékony szálú haja van, hogy fris-sen mosott hajjal jöjjön a következő órára. Az alaposan megdörzsölt dossziét körív alakúra görbít-ve tartsuk tanítványunk feje fölé. Ha mindent jól csináltunk, a látvány felejthetetlen lesz.


81

Az elektromos mező szemléltetésére a tankönyvben bemutatott kísérlet sem igényel túlságosan sok előkészítést. A kísérlethez való gyári készlet nagyon sok iskola fizikaszertárában megtalálható.

Gyári készlet Saját készítésű eszköz

Ha nincs készlet, egy lapos Petri-csésze, egy darab műanyag vagy egy parafa dugó, egy vastagabb drót és egy kis csődarab segítségével is elkészíthető az összeállítás (ilyen összeállítást mutat a fenti ábra is). A csészébe annyi étolajat öntsünk, hogy érintkezzen a középen látható fémhengerrel, majd szórjunk egy kevés búzadarát az olajra, lehetőleg egyenletes eloszlásban, se túl sokat, se túl keveset – ezt is pró-bálgatással döntsük el. Az összeállítást írásvetítőre tesszük, és a daraszemcsék képét élesre állítjuk. Ez-után egy megdörzsölt műanyag tárggyal megérintjük a fémdrótot: a daraszemcsék azonnal elindulnak sugárirányban kifelé, mutatva a fémhengert körülvevő elektromos mező szerkezetét.

Az energia I.

Oktatási feladat:• Az energia fogalmának kialakítása.• A mechanikai energiák megismerése.• Az energiaváltozások kölcsönösségének felismerése.• A mechanikai energiák átalakítása.




Az energia fogalmának kialakítása

Demonstrációs kísérletek: kiskocsi mozgásállapotának megváltoztatása, rugó alakjának megvál-toztatása a tankönyv 61. oldalán látható ábráknak megfelelően

Energia, rugalmas energia, mozgási energia, helyzeti energia; a me-chanikai energia mint gyűjtőfoga-lom

Könnyen mozgó kiskocsi (lehetőség szerint: sín), rugó, tá-maszték, csiga, nehe-zék, fonál



82



A változások kölcsö-nösségének megfigyel-tetése

Frontális osztálymunka: a kísérletek eredmé-nyeinek értelmezé-se, következtetések levonása

A mechanikai energiák átalakítása

Beszélgetés: a termé-szet mechanikai ener-giáinak átalakítása

Koordináció:Történelem, technika-történet, mindennapi élet

Demonstrációs kí-sérlet: szélkerék- és vízikerék-modell mű-ködésének megfigye-lése, következtetések levonása

Energiaátalakítás,vízikerék, víz-erőmű, szélkerék, szélerőmű

Lehetőség szerint szélturbina- és víz-turbina-modell a fizikaszertárból; ha nincs: saját készítésű vízikerék- és szélke-rék-modell




Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 29–30. oldalá-nak feladatai

Projektmunka-javaslatok a témakörhözA vízikerék történeteÖnálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal:• Mióta használ az emberiség vízikerekeket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek vízikereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi vízikerék? Milyen eszközt működtetett?

A szélkerék történeteÖnálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal:• Mióta használ az emberiség szélkereket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek szélkereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi szélkerék? Milyen eszközt működtetett?


83

Helyismeret és helytörténet • Van-e a környezetedben kisebb vagy nagyobb vízerőmű vagy szélerőmű? Ha igen, hol? Mióta mű-

ködik? Milyen mechanikai energiát alakít át elektromos energiává? • Hogyan lehetne jellemezni az erőmű energiaszolgáltatását (például hány háztartás éves energiaigé-

nyét képes fedezni stb.)?

Megjegyzés: ügyeljünk az anyag feldolgozása során arra, hogy ne használjuk a még ismeretlen fizikai mennyiségeket!

Modellkészítés – kísérletezésSzélkerék vagy vízikerék modelljének elkészítése egyszerű anyagokból és eszközökkel; a modell mű-

ködésének bemutatása, a működés magyarázata a tanultak alapján.

Kiegészítések, javaslatokA mechanikai energiákrólA kerettantervi utasításnak megfelelően a 6. évfolyam során foglalkoznunk kell az energia fogalmá-

val, fajtáival, ezért – felfrissítve az energiáról korábban szerzett ismereteinket – tekintsük át röviden azokat a fizikai alapokat, amelyek e részek tanításához elengedhetetlenül szükségesek.

Tegyük fel, hogy egy tárgyat kétoldalú emelő segítségével kell megemelnünk. Az emelő hossza legyen 60 cm, az emelés magassága 2 cm, a tárgy tömege 10 kg, súlya – kerekítve – 100 N. (G = m · g, ahol a g-t kereken 10 m/s2-nek vehetjük.)

Tudjuk, hogy az egyenletes emeléshez szükséges erő a karok arányának (1 : 5) megfelelően csak a test súlyának 1/5-e, azaz 20 N. A karok eltérő hossza miatt azonban az általunk kifejtett 20 N erő 5 · 2 cm, azaz 10 cm hosszúságú úton működik. Ötödannyi erővel (mint a test súlya) ötször olyan hosszú el-mozdulást valósítottunk meg (mint amekkorát a test elmozdult).

F1F1

F2

F2

Az erő és az elmozdulás szorzata tehát mindkét oldalon ugyanaz. Az erő (F) és az – irányába eső – elmozdulás (s) szorzatával határozzuk meg a mechanikai munkát (W):

W = F · sMértékegysége a joule; 1 J = 1 N · 1 m.Az ábra szerinti „jobb oldalon” végzett munka tehát (20 N · 0,1 m = 2 J) megegyezik a „bal oldalon”

végzett munkával (100 N · 0,02 m = 2 J).

Egyszerű példánk az energiamegmaradás elvét hivatott szemléltetni: ha az emelő egyik oldalán 2 J munkát végzünk, a másik oldalon ugyanennyi munka „jelentkezik” a tárgy megemelése közben. A fele-melt tárgy (a bal oldalon) tehát 2 cm-rel magasabbra került. Hová lett az a munka, melyet ehhez (a jobb oldalon) befektettünk?

A tárgy, a gravitáció ellenében, 2 cm-rel magasabbra került, így ha visszaengedjük eredeti helyzetébe, súlyának megfelelő 100 N erőt képes kifejteni 2 cm hosszú úton. Másképp ezt úgy is mondhatjuk, hogy a felemelés által a tárgy munkavégző képességre, más szóval energiára – esetünkben helyzeti energiá-ra – tett szert.


84

(Megjegyezzük, hogy maga a görög eredetű energia szó is ezt jelenti: ’benne rejlő munka’.)

A helyzeti energia középiskolában tanult „képlete” is ezt fejezi ki: Eh = m · g · h

Jobb oldalon ugyanis a test súlya (m ∙ g) szerepel, az emelési magassággal (h) szorozva.Kérdés persze, hogy honnan számítsuk a h magasságot? Természetesen onnan, ahonnan a legké-

nyelmesebb. Az emelés során ugyanis csak megváltoztatjuk a test helyzeti energiáját azáltal, hogy a nehézségi erő ellenében munkát végzünk. A változás pedig független attól, hogy mit választunk kiin-dulópontnak.

A mozgási energia középiskolában tanult „képlete”: Em = 12 m ∙ v2

Azaz a mozgó test energiája (munkavégző képessége) arányos a tömeggel és a sebesség négyzetével. Tehát ha kétszeresére nő egy test sebessége, a mozgási energiája négyszerese lesz a változás előtti érték-nek, és így tovább.

Honnan „ered” ez az összefüggés?

Tegyük fel, hogy egy test álló helyzetből indul, egyenletesen gyorsul, és így t idő alatt v sebességet ér el.

Gyorsulása: a = v t .

Pillanatnyi sebessége: v = a · t.

A gyorsítás ideje alatt megtett útja: s = 12 a ∙ t2.

Newton II. törvénye értelmében: F = m · a.

Mivel egyenletes a gyorsulás, állandó erő gyorsít, tehát felírható a munkára a már említett képlet:

W = F · s

Behelyettesítve: W = m ∙ a ∙ s = m ∙ a ∙ 12

a ∙ t2 = 12

m ∙ a2 ∙ t2 = 12 m ∙ v2.

A test mozgási energiájának megváltozása tehát megegyezik a testet gyorsító erő munkájával.

Végül néhány szó a rugalmas energiáról. Mindennapi tapasztalat, hogy a rugalmas testek alakjának megváltoztatásához erőt kell kifejtenünk – kezdve a golyóstoll gombjának lenyomásától (amivel egy rugót nyomunk össze) a gumikötél vagy az expander megnyújtásáig (amivel a testnevelésórán találkoz-hat a gyerek). A rugalmas testben a külső erővel szemben rugalmas erő ébred, ez az erő annál nagyobb, minél nagyobb az alakváltozás mértéke. Tehát, nekünk is annál nagyobb erőt kell kifejtenünk, minél jobban össze akarunk nyomni vagy meg akarunk nyújtani egy rugót.

Mivel a rugalmas erő iránya éppen ellentétes a testre ható külső erő irányával, a képletben egy – előjel is szerepel:

Fr = –D · x,

ahol Fr a rugalmas erőt, x a megnyúlás (vagy összenyomás) mértékét, D pedig az úgynevezett ru-góállandót jelenti. Ha ezután – például egy összenyomott rugó – végéhez egy testet illesztünk, és az összenyomást megszüntetjük, a rugó képes lehet a testet felgyorsítani, azaz munkát végezni. Ez a munka azonban sohasem lehet nagyobb, mint amekkora munkával mi a rugót összenyomtuk: ennyi a rugó rugalmas energiája.


85

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a rugalmas energia az Er = 12 D · x2 összefüggéssel számít-

ható ki, ahol a jelölések a fentiekben leírtaknak felelnek meg.

A mechanikai energia megmaradásárólA mechanikai energiák között számos esetben átalakulás megy végbe.

1. Miközben a rugót összenyomjuk (munkavégzés), a rugó rugalmas energiája nő. Az álló kocsinak nincs mozgási energiája.

Ha elengedjük a kocsit, a rugó visszanyeri eredeti alakját. Eközben munkát végez a kocsi felgyor-sítása során. A rugó rugalmas energiája csökken, a kocsi mozgási energiája pedig nő.

2. „Fordított” a helyzet, ha mozgó kocsit lökünk a rögzített rugónak. (A kocsit előzőleg munkavégzés árán felgyorsítottuk.) A kocsi mozgási energiával rendelkezik, ezért képes arra, hogy a rugó össze-nyomása közben munkát végezzen. A folyamat végén a kocsi egy pillanatra megáll, ekkor mozgási energiá ja zérus, a rugó pedig ekkor van legnagyobb mértékben összenyomva: rugalmas energiája maximális. A kísérlet során tehát a kocsi mozgási energiája csökken, és a rugó rugalmas energiája nő.

3. Egy test felemelése közben munkát végzünk, miközben nő a test helyzeti energiája (a kísérlet során célszerű a test helyzetét a padlóhoz viszonyítani). A testet a fonálra akasztjuk, majd elengedjük. A nehézségi erő hatására a test lefelé mozdul el, miközben – a fonál közbeiktatásával – mozgásba hozza a kocsit. A lefelé mozgó test helyzeti energiája tehát folyamatosan csökken, miközben a ko-csi mozgási energiája egyre nagyobb lesz.

A mechanikai energiákkal részletesen a 7. évfolyamos fizikatananyagban foglalkozunk először. Szemléletesen bemutathatjuk azonban egy test helyzeti és mozgási energiájának változásait egy lejtőn leguruló golyó vagy kiskocsi, illetve egy megfelelően kialakított pályán mozgó játékautó segítségével. Ehhez használhatjuk a 7. évfolyamos fizikatankönyv megfelelő ábráit, illetve a 7. évfolyamos digitális fizikatananyag kísérleteket bemutató videóit is.

Az energia fogalmának kialakítása során azonban nem térünk – nem térhetünk – ki mindenre, így például ha golyót gurítunk le a lejtőn, figyelmen kívül hagyjuk a golyó forgási energiáját, valamint gon-dolatmenetünk során végig elhanyagoljuk a súrlódást is.

A mechanikai energiák átalakítását szemléletessé tehetjük egy vízikerék modelljének vagy egy egy-szerű, papírból készült szélforgónak a bemutatásával. Ezek házilag is könnyen elkészíthetők, eszköz- és anyagszükségletük minimális.

A hazai víz- és szélerőművekről már sok anyag található az interneten, ezért ezek történetére, mű-ködésére, teljesítményére stb. itt nem térünk ki.

Az energia II.

Oktatási feladat:• A belső energia fogalmának kialakítása.• Energiaátalakulás az égés során. • Hőerőművek, atomerőművek.


86

Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.



A belső energia fogalmának kialakítása

Demonstrációs kí-sérletek: felhevített vastárgy lehűtése vízben, a bekövetkező hőmérséklet-változá-sok megfigyeltetése

Belső koordináció: termikus kölcsön-hatás; mindennapi élet (hűtés); a testek részecskeszerkezete

Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyeinek értelmezése, következtetések levo-nása; a belső energia meghatározása

Belső energia Kisebb méretű fő-zőpohár (100–150 ml-es), tanulókísérleti hőmérő, befogó, áll-vány, dió, borszeszégő, hevítendő vastárgy (például nagyobb szeg), anyagfogó vagy kombinált fogó, víz

Megjegyzés: az óra előtt célszerű kipró-bálni, hogy adott vízmennyiséghez mekkora vastárgyat válasszunk, különben a felmelegedés nem lesz jól mérhető, és a kísér-let nem lesz meggyőző


Az égés és a belsőener-gia-változás kapcsolata

Problémafelvetés: Honnan származik a láng energiája?

Frontális osztálymun-ka: a válasz közös megkeresése, az égés és a belsőenergia-vál-tozás kapcsolatának megbeszélése

Égés, belsőener-gia-változás

Hőerőművek,atomerőművek

Beszélgetés: min-dennapi életünk és az elektromosság; az erőművek működése során jelentkező kör-nyezeti ártalmak

Koordináció: minden-napi élet, technika, környezetvédelem

Hőerőmű, atom-erőmű

Tankönyv 65–66. oldalának ábrái


87




Frontális osztálymun-ka


Projektmunka-javaslatok a témakörhözTermikus kölcsönhatások a környezetünkben• Gyűjtsd össze a mindennapi életben gyakran előforduló és jól megfigyelhető termikus kölcsön-

hatásokat! Állapítsd meg, melyek azok a testek (anyagok), melyeknek belső energiája csökken, és melyek azok, melyeknek belső energiája nő a kölcsönhatás közben!

• Hozd kapcsolatba a belsőenergia-változást a részecskék viselkedésével!

Oldás• Az 5. évfolyamon már szó volt az oldásról. A tankönyv 64. oldalán pedig arról olvashatsz, hogyan

mozognak a részecskék alacsonyabb, illetve magasabb hőmérsékleten. Tervezz kísérletet, mellyel igazolható, hogy magasabb hőmérsékleten gyorsabban mozognak egy anyag részecskéi, mint ala-csonyabb hőmérsékleten! A kísérlethez csak „hétköznapi” anyagok használhatók.

Energiaváltozások a hőerőművek működése közben• Dolgozd fel vázlatosan egy hőerőmű működését! (Tanári segítséget is igénybe vehetsz!) Hol milyen

energiaváltozás történik?• Nem minden energia kerül hasznosításra, van, ami számunkra elveszik. A hőerőmű működését

bemutató ábra alapján következtess arra, hol mi jelent veszteséget!

Készítsd el hazánk hőerőműtérképét!• Rajzold be egy vázlatos térképre, hol találhatók hazánkban a nagyobb hőerőművek! Jelöld azt is, mi

az üzemanyaguk! Van-e a közelükben nagyobb bánya vagy erdőség?

A Nap és a napenergia

Oktatási feladat:• A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése; a Nap működésének alapszintű tárgyalása.• A Nap és a földi élet kapcsolata.



88



A Nap Beszélgetés: Mi min-dent tudunk már a Napról?

A Nap méretei, belső hőmérséklete, tömege

Az eddig tanultak és a mindennapi életből származó információk felelevenítése, rend-szerezése, pontosítása, kiegészítése

Belső koordináció: tömeg, gravitációs kölcsönhatás

Nap, napsugár-zás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj, földgáz, vízener-gia, szélenergia


A Nap és a földi élet kapcsolata

Problémafelvetés: Hogyan „nézne ki” a Föld a napsugárzás nélkül? Milyen viszo-nyok uralkodnának a felszínen? Lehetne-e élet?

Belső koncentráció: hősugárzás, a növé-nyek életműködése, fosszilis tüzelőanya-gok, hőenergia, víz-energia, szélenergia

Koordináció: minden-napi élet – erőművek működése (áramszol-gáltatás) közlekedés, mezőgazdaság, idő-járás

Napsugárzás, napenergia;fotoszintézis,kőszén, kőolaj, földgáz, vízener-gia, szélenergia

Tankönyv 68–69. oldalának ábrái



Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 31. oldalának feladata


89

Energiafelhasználás, energiatakarékosság

Oktatási feladat:• A napsugárzás közvetlen felhasználása.• Megújuló és nem megújuló energiaforrások.• Takarékosság.




A napsugárzás közvetlen felhasználása

A napkollektor és a napelem

Beszélgetés: Hol látha-tunk lakóhelyünkön napkollektort, napele-met? Miről ismerjük fel őket? Mire szolgálnak?

Belső koordináció: napenergia, napsugár-zás

Koordináció: minden-napi élet – fűtés, me-legvíz-ellátás, elektro-mos gépek működése

Közös munka: ábra-elemzés – a napkol-lektor és a napelem működése

Napsugárzás, napkollektor, napelem


(Lehetőség szerint: napelem- és napkol-lektor-modell)

Megújuló és nem megújuló energiaforrások

Beszélgetés: a szén, a kőolaj és a földgáz véges mennyisége

Fűtés növényi anya-gokkal (fa, energiafű); a növényi eredetű fűtőanyagok pótlása

A szél- és a vízenergia hasznosítása

Belső koordináció: fosszilis tüzelőanyagok képződése; a napsu-gárzás és a földi élet

Megújuló és nem megújuló ener-giaforrások

Energiafű, pellet

Tankönyv 68. és 71. oldalának ábrái


90



Egy átlagos háztartás ener-giafogyasztásaTakarékosság

Beszélgetés: energiafo-gyasztás otthon. Mire költünk legtöbbet?

A tankönyv 71. olda-lán látható kördiag-ram elemzése

Problémafelvetés: ho-gyan lehetne takaré-koskodni?

Energiafelhasz-nálás, energiata-karékosság






Projektfeladat-javaslatÖtletbörzeNézz körül otthon és az iskolában! Hol látsz lehetőséget arra, hogy takarékoskodjunk az energiafel-

használással? Készíts tervet! Kérd szüleid és tanáraid segítségét is!


Oktatási feladat:• Összefoglaló óra.

Kompetenciák fejlesztése:• A logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

„Erről jut eszembe” – asszo-ciációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelenség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése”


A fejezet anyagának szisztema-tikus átismétlése

Frontális osztálymunka Tábla vagy írásvetítő, vagy interaktív tábla, munkafüzet, vázlatfüzet



91

A Föld bolygó


• A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről.

• A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierar-chikus kapcsolatainak felismertetése.

• A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük lévő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.

• Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hét-köznapi jelenségek értelmezésekor.

• Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.

• A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tu-datosítása.

• A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Együtt a Naprendszerben

Oktatási feladat:• A Föld helye a Naprendszerben.• A Naprendszer helye a világegyetemben.• A Naprendszer részei.• A Naprendszer bolygói.• A bolygók jellemzői.• A csillagok jellemzői.• A bolygók és a csillagok összehasonlítása.• Az északi irány meghatározása éjszaka.• A Föld jellemzői.• Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása.• Óceánok és kontinensek elhelyezkedése.• Európa elhelyezkedése a Földön.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert

tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• Diagramok elemzése.


92

A tanulók környezetismeret-órákon már tanultak a Napról, a Földről, a csillagokról. Megtanultak tájékozódni a csillagképek alapján, és beszéltek a Göncölszekér legendájáról.

Ezen az órán ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat.

A NaprendszerAz alábbi kérdésekre mindenképpen adjunk választ:Hol található a Föld?Mi építi fel a Naprendszert?Mi jellemzi a csillagokat?Mi jellemzi a bolygókat?Mi a különbség a bolygók és a csillagok között?

A bolygók sorrendjét a Naprendszert bemutató ábra (tankönyv 76. oldal) segítségével állapítsuk meg.

Az északi irány meghatározása éjszakaElevenítsük fel, hogyan határoztuk meg az északi irányt a természetben. Hangsúlyozzuk ki, hogy

ezeket a módszereket csak nappal alkalmazhatjuk. Éjszaka a Sarkcsillag van a segítségünkre. Elevenítsük fel a Göncölszekér felépítését, és mondjuk el a legendáját.

Az északi irány meghatározását a tankönyv 77. oldalának ábrája alapján vagy táblai rajz segítségével mutassuk be.

Akinek van hozzá kedve, este a csillagos égbolton ki is próbálhatja a tanultakat.

Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!

A „kék bolygó”Ráhangolódásként mutassuk be a Földet a világűrből készült műholdfelvételeken vagy filmrészleten!

Olyan felvételt mutassunk, amelyen jól megfigyelhető a „kék bolygó”. A látottak segítségével mondjuk el, honnan ered az elnevezés.

Lehetőség szerint dolgozzuk fel az interaktív tananyagot!

A víz és szárazföld aránya a FöldönA földgömb segítségével (a látott felvételek elemzésével) állapítsuk meg, körülbelül milyen a vizek és

a szárazföldek aránya bolygónkon.Elemezzük az idevonatkozó tankönyvi ábrát (tankönyv 78. oldal), és olvassuk le a pontos értéket.Soroljuk fel közösen, mi adja a Föld hatalmas vízkészletét. Óceánok, tengerek és a szárazföld vizei

(folyók, tavak, felszín alatti vizek).Az alábbi applikációtervezet szerint csoportosíthatjuk a Föld vizeit:

Föld vízkészlete

óceánok

tengerek felszíni vizek felszín alatti vizek

folyók ásványvizektavak hévizek

szárazföld vizei


93

ÓceánokMár általában sokat tudnak a gyerekek az óceánokról, ezért ők mondják el – tanári irányítással – az

eddig megismert jellemzőket. Miután elhangzottak a legfontosabb információk, rendszerezzük az el-mondottakat, és adjuk meg az óceán pontos fogalmát.

Közösen mutassuk meg a falitérképen és a földgömbön az óceánokat. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse ezeket.

Hasonlítsuk össze az óceánok területének nagyságát a tankönyv 78. oldalán található ábra elemzé-sével.

KontinensekKözösen soroljuk fel, majd mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig a földgömbön a földré-

szeket.Ügyeljünk rá, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse a

kontinenseket.Hasonlítsuk össze a területüket a tankönyv (78. oldal) idevonatkozó ábrájának elemzésével.Gyakoroljuk a térképolvasást! Mondjuk el a térkép alapján az egyes földrészekre vonatkozó informá-

ciókat, és határozzuk meg a földrajzi helyzetüket.• Mely tengerek, óceánok határolják?• Melyik földrésszel (földrészekkel) szomszédos?• Mi választja el a szomszédos kontinenstől?

Az óra lezárásaként minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 37. oldalán található térképé-szeti gyakorlatokat!

Tájékozódás a gömb alakú Földön

Oktatási feladat:• A földrajzi fokhálózat elemeinek megismerése.• A szélességi és a hosszúsági körök legfontosabb jellemzői.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert

tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A munka motiválásaként kísérjünk figyelemmel a tengeren egy képzeletbeli mentőegységet munka közben. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen fontos a pontos hely- és helyzetmeghatározás ismerete. A motivációban térjünk ki az ókori görög tudósok megállapításaira és felfedezéseire.


94

Néhány érdekesség a motivációhozKr. e. 500 évvel Püthagorasz, a nagy matematikus azt állította, hogy a Föld gömbölyű. Egy évszázaddal később Hiketasz és Ekphantosz már azt bizonygatták, hogy a Föld forog saját tengelye körül, sőt Kr. e. 250ben Arisztarkhosz azt is kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering. Ennek elfogadása azonban több mint 18 évszázadot váratott magára, és csak Kopernikusznak tulajdonítják. Kr. e. 276tól 195ig Alexandriában élt és dolgozott az ókori földrajztudomány legnagyobb alakja, a tudományos térképészet és földmérés igazi szülőatyja, a szintén görög Eratoszthenész. Ő rajzolt először fokhálózatot az akkori térképekre, ő beszélt először térítőkről és sarkkörökről. Megfigyeléseket, sőt méréseket is végzett, melyekkel a Föld alakját bizonyította.

A fenti szemelvényt forráselemzés formájában is feldolgozhatjuk.

Mielőtt elkezdenénk a földrajzi fokhálózat jellemzését, ismételjük át, amit A „kék bolygó” című egy-ségnél már megtanultunk a Föld alakjáról.

Nézzük meg, hogyan ábrázolja a földgömb a Földet. Hangsúlyozzuk ki: amellett, hogy bolygónk leg-hűbb mása, térben ábrázol, a méretek szabta lehetőségek miatt nem részletesen.

Hasonlítsuk össze a földgömb adta ábrázolási lehetőségeket a térképével.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy ezek a körök csak a képzeletben létez-nek, és a pontos tájékozódás érdekében szerkesztették meg őket.

Mivel a korosztály számára nehezen elképzelhető, mondhatjuk, megfoghatatlan dologról van szó, nagyon nehezen tudják elképzelni mindezt. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok vé-gigkísérik az általános iskolai földrajzoktatást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket. Ezért fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk.

Elengedhetetlen a megfelelő szemléltetés. Ha van rá lehetőség, dolgozzuk fel az interaktív tananyag szemléltetésében szereplő PowerPoint segítségével, amely lépésről lépésre vezeti be a tanulókat a hely-meghatározási alapismeretekbe. Az animációk sokat segítenek a megértésben. A szélességi és hosszú-sági körökről szóló ismereteket egy interaktív egységben – Tájékozódás a gömb alakú Földön címmel – dolgoztuk fel.

A szélességi körökA szélességi kör fogalmának a kialakításaA szélességi köröket bemutathatjuk a pingponglabdára egymástól azonos távolságra berajzolt körök

jellemzésével. Minden egyes elemet azonnal mutassunk meg a földgömbön is. Szerencsés és egyben játékos is, ha minden gyerek külön labdával dolgozik.

Ha van rá lehetőség, mindenki keresse meg a megállapításokban elhangzottakat a tanulói földgöm-bökön. Kontrolláljuk a bemutató földgömbön, amit a gyerekek önállóan megkerestek.

A szélességi körök fogalmának kialakításánál induljunk ki a név jelentéséből, miszerint ezeket a kép-zeletbeli vonalakat széltében rajzolták fel a földgömbre. Mutassuk be, hogy valójában körökről van szó.

A félgömbökAhol a legnagyobb a gömb átmérője, ott húzódik az Egyenlítő mint a leghosszabb szélességi kör. Ha

e mentén a kör mentén kettészelünk egy almát, jól szemléltethetjük, hogy az Egyenlítő két egyforma félgömbre osztja a gömb alakú Földet.


95

A DélAmerikában található Ecuador nevét a fővárosa, Quito mellett keresztülhúzódó Egyenlítőről kapta. Az itt élő népek nyelvén (spanyol) Ecuador = Egyenlítő. Az Egyenlítőn emlékoszlopot állítottak, mely az „El Mitad del Mundo” – „A világ közepe” feliratot viseli. Az Egyenlítő mentén több helyen is találkozhatunk ilyen emlékművel.

Nézzünk meg egy ilyen, a szemelvényben szereplő emlékműről – az Afrikához tartozó Guineai-öböl São Tomé szigeten – készült képet (tankönyv 81. oldal).

A félgömbök elnevezése egyszerű, az határozza meg, hogy milyen irányban található az Egyenlítőtől. Mindig hangsúlyozzuk ki, hogy az északi félgömbön vannak az északi, míg a déli félgömbön a déli szélességek. Táblai rajzzal is rögzíthetjük a tanultakat. A feliratokat applikációs kártyaként is elkészíthetjük.

A szélességi körök méreteA szélességi körök az Egyenlítőtől távolodva egyre kisebbek, a sar-

kokhoz érve már ponttá zsugorodnak. Erről egyszerű méréssel meg is győződhetünk. Mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a szélességi körök hosszát.

Figyeljük meg, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az egyes szélességi körök. Úgy irányítsuk a kérdéseket, hogy – a megfigyeltek alapján – a gyerekek mondják el a jellemzőket.

A szélességi körök megszerkesztéseAz, hogy a szélességi körökből mindkét féltekén „90-90 van”, alaposabb magyarázatot igényel. A tan-

könyvi ábra és az interaktív szemléltetés segít ennek megértésében. A szerkesztés menetét – az itt mellékelt ábra segítségével – táblai rajzon is bemutatjuk.

A táblai rajz felépítésének a menete:1. Rajzoljunk fel a táblára egy kört. 2. Húzzuk meg az átmérőjét (hangsúlyozzuk ki, hogy ebben az esetben ez az Egyenlítő). 3. Jelöljük be a kör középpontját.4. Szögmérő segítségével mérjünk fel a körívre „északi irányban” először 10°-os szöget. 5. Abból a pontból, ahol a szög szára keresztezi a körívet, húzzunk párhuzamos egyenest a kör átmé-

rőjével, vagyis az Egyenlítővel.6. Végezzük el ugyanezt a műveletet például a 30°-os szöggel (tetszés szerint 0–90° között bármelyikkel).7. Mérjük fel a 90°-os szöget. Ha 90°-os szöget mérünk fel, az gyakorlatilag már csak egy pont lesz

a körívünkön, ezzel a legrövidebb szélességi kört is megszerkesztettük. Ugyanezt ismételjük meg „déli irányban” is.

Félgömbök elhelyezkedése az Egyenlítőhöz viszonyítva –

táblai rajz vázlata

Egyenlítő90˚

Egyenlítő60˚

30˚Egyenlítő


96

Nevezetes szélességi körökFordítsunk nagy hangsúlyt a nevezetes szélességi körök rögzítésére, ezekre az éghajlati övezetesség

kialakulásánál szükség lesz. Elhelyezkedésüket nézzük meg a tankönyv 80. oldalán található ábrán, gya-koroljuk az elnevezéseket. Például: Melyik az a nevezetes szélességi kör, amely az Egyenlítőtől északra, az északi sarkkörtől délre található?

Jelölés a térképenHívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy minden térképlap jobb és bal szélén található számok a szélességi

köröket jelzik. Az atlasz térképlapjai alapján közösen győződjünk meg róla.

Az egység lezárásaként határozzák meg a gyerekek, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott szélességi kör mely földrészeken, tájakon, esetleg országokon halad keresztül.

A hosszúsági körökAz említett példákon jól látják a gyerekek, hogy egy-egy szélességi kör számtalan földrajzi helyen

húzódik keresztül. Ahhoz, hogy egy földrajzi hely pontos helyzetét meg tudjuk adni, nem elegendő a szélességi kör adatának az ismerete. A szélességi körökre merőlegesen újabb köröket rajzoltak, melyek a gömb alakú Földet hosszában szelik át.

Eratoszthenész volt az első, aki a délkör hosszának kiszámításával is próbálkozott, és nem is akármilyen pontossággal sikerült neki. A mai elemzők is elismerik az eredmény megbízhatóságát. Munkája mérföldkőnek számított, mivel ez volt az első lépés a mai térképrajzolás felé vezető úton, ezért érdemes részletesebben is megismerkedni a módszerével.

Megfi gyelte, hogy az egyiptomi Sziéné – a mai Asszuán – nilométerében (a vízállás mérésére szolgáló szűk cső, mely a Nílus vizével volt összeköttetésben; a vízállást ennek a falán lévő mércéről olvasták le; a közlekedőedények működési elvén alapult) június 21én délben a Nap tükörképe pontosan a víztükörben látható. Ebből arra következtetett, hogy a Nap itt delel zenitben. Egy év múlva ugyanezen a napon Alexandriában mérte meg a Nap delelési

magasságát. Ebben az esetben 7° 12’cel alacsonyabban állt a zenitnél, ebből arra következtetett, hogy a két város földrajzi szélessége között pontosan 7° 12’ különbség van. Megmérte a két város közötti távolságot, ami 5000 sztadionnak adódott (a sztadion ókori hosszmérték; 1 km = 6,29 sztadion).

Mivel maga is azt vallotta, hogy a Föld gömbölyű, arra a magállapításra jutott, hogy a délkör kerülete annyiszor nagyobb 5000 sztadionnál, ahányszor a 360° a 7° 12’nél. 7° 12’ : 360° = 5000 sztadion: földkerület

Földkerület = 360° / 7° 12’ × 5000 sztadion. A művelet elvégzésénél fi gyelembe kell venni, hogy a 7° 12’= 7,2°.Földkerület = 360° / 7,2° × 5000 sztadion.50 × 5000 sztadion = 250 000 sztadion = 39 690 km.Ennél a megdöbbentően pontos eredménynél a ma ismert adathoz képest az eltérést azzal magya

rázhatjuk, hogy Eratoszthenész azt hitte, mindkét hely ugyanazon a földrajzi hosszúságon fekszik. (A délkör hossza: 40 009,150 km)


97

A hosszúsági körök méreteA hosszúsági körök egyforma hosszúak. Egyszerű méréssel a gyerekek is meggyőződhetnek róla.

Mint a szélességi körök esetében tettük, mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a hosszúsági körök hosszát is.

ElhelyezkedésükFigyeljük meg, hogyan helyezkednek el az egyes hosszúsági körök egymáshoz képest. Mutassuk meg

a bemutató földgömbön, hogy a sarkokon keresztezik egymást.

Hány hosszúsági kört rajzolhatunk a földgömbre?Az Egyenlítő – a kör kerülete – 360°-ra osztható. Ha rajzolunk 360 olyan kört, melyek keresztülhú-

zódnak az Egyenlítő minden egyes fokán, valamint az Északi- és a Déli-sarkon is, megkapjuk a hosszú-sági körök rendszerét.

Melyik legyen a kezdő hosszúsági kör?A szélességi körök esetében egyszerű volt a választás, a számozás a legnagyobbtól, az Egyenlítőtől

indult ki. Az idők folyamán többféle kezdő hosszúsági kört is használtak. Ma, nemzetközi megegyezés alapján az a 0 hosszúsági fok, vagyis a kezdő hosszúsági kör, amely a London melletti Greenwich régi csillagvizsgáló kupoláján halad keresztül.

Ettől keletre és nyugatra 180-180 hosszúsági kört találunk.Elemezzük a tankönyv 81. oldalának idevonatkozó ábráját.Nézzük meg közösen a tankönyv 81. oldalán található felvételt, mely a greenwichi kezdő hosszúsági

körről készült.

SzemelvényjavaslatII. Károly 1675ben rendeletet adott ki, amely kimondta: „A célból, hogy a hajózás és a csillagászat tökéletesítése érdekében megállapítsuk a különböző helyek földrajzi hosszúságát, elhatároztuk, hogy greenwichi parkunk legmagasabb pontján, az egykori Kastély helyén vagy annak közelében kis csillagvizsgálót állítunk fel lakószobákkal egy csillagászati megfigyelő számára.”

Az egykori obszervatórium nyolcszögletű szobájában ma is látható az a vattaruha, amelyben John Flamsteed tisztelendő, az első „csillagászati megfigyelő”, hideg éjszakákon az égboltot kémlelte. Ma is keskeny fémpánt jelzi az itt áthaladó 0 délkört.

A pontos helymeghatározásA szélességi és hosszúsági körök ismeretében már meg tudjuk határozni bármely földrajzi hely

pontos helyzetét. Elsőként határozzuk meg a tankönyvben szereplő példa, Prága pontos földrajzi helyzetét.

Jelölés a térképenHívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden térképlap alsó és felső szélén található számok a hosszúsági

köröket jelzik. Nézzük meg ezeket a falitérképen és az atlasz térképein is.A munkafüzeti feladatok segítségével gyakoroljuk a földrajzi helymeghatározást.


98

Óra végi rendszerezésként építsük fel az alábbi gondolattérképet:

SZÉLESSÉGI KÖRÖK HOSSZÚSÁGI KÖRÖK

kör alakúak

párhuzamosak sarkpontokon metszik egymást

a sarkok felé egyre kisebbek egyforma hosszúak

északi szélesség 0–90° nyugati hosszúság 0–180°

déli szélesség 0–90° keleti hosszúság 0–180°

nevezetes szélességi körök nevezetes hosszúsági kör

Egyenlítő Greenwichi, 0 hosszúsági kör

Ráktérítő

Baktérítő

északi sarkkör

déli sarkkör

Északi-sark

Déli-sark

A gondolattérképet felépíthetjük párhuzamosan az ismeretek bővülésével.

Az új tananyag feldolgozása közben vagy óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet fel-adatait. A témához kapcsolódó interaktív feladatok és kérdések megoldása segíti a tanult ismeretek elmélyítését.

A következő alkalommal tartsunk gyakorlóórát. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tar-talmazó témát dolgoztunk fel, semmiképpen ne hagyjuk ki az ismeretek rögzítésének lehetőségét. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok végigkísérik az általános iskolai földrajzokta-tást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nemcsak nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket, hanem lehetőséget kell adnunk azok elmélyítéséhez is.


99

Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat

Oktatási feladat:• Jártasság kialakítása a földrajzi fekvés meghatározásában az atlasz térképeinek a fokhálózata segítsé-

gével.

Kompetenciák fejlesztése:• A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, fokhálózat segítségével. Az ismert

tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• A szóbeli kommunikáció fejlesztése.• Digitális kompetencia fejlesztése.

Kezdjük a tanítási egységet frontális ellenőrzéssel. Kérdezzünk rá mind a szélességi, mind a hosszú-sági körök jellemzőire. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tartalmazó témát dolgoztunk fel az előző alkalommal, az egyéni ellenőrzés nem javasolt. Arra csak a gyakorlóóra után kerüljön sor.

Igyekezzünk minél több feladatot megoldatni a tanulókkal. Emellett ügyeljünk arra is, hogy minél többféle feladattípust alkalmazzunk, így nem válik unalmassá a gyakorlás. Iktassunk be több játékos feladatot is.

Alkalmazzunk különböző munkaformákat.

Frontális osztálymunkaA földgömb segítségével soroljuk fel, mely félgömbökön helyezkednek el a földrészek.

Csoportmunka Feladat: Mely szélességi és hosszúsági körök között fekszik egy-egy kontinens? Csoportonként egy

földrész koordinátáit határozzák meg a gyerekek.Feladat: Jelöljünk ki egy tetszőleges szélességi kört, melyről határozzák meg a gyerekek, mely földré-

szeken, tájakon, országokon halad keresztül.

Egyéni munka Minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 40. oldalán a 2., majd a 3. feladatot.A feladatok megoldása után szükséges a közös, pontos ellenőrzés.

„Hol járunk?” játékGyűjtsük ki néhány hely koordinátáit, és diktáljuk le a gyerekeknek. Érdekesebbé tehetjük a játékot,

ha a hely egy-egy jellegzetességét is elmondjuk, vagy dia- esetleg filmrészletet is bemutatunk mellé. Az ilyen típusú játékok igen népszerűek a gyerekek körében.

Rendezhetünk versenyt is.

Tantárgyi miniprojekt Hol járunk? – az előző feladatok mintájára a tanulók projektcsoportokban dolgozzanak ki ötletes

feladatokat.


100

A Föld forgása

Oktatási feladat:• Az égitestek látszólagos elmozdulása – a Nap járása.• A Föld tengely körüli forgása és annak következményei.• A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása.• A nap fogalmának kialakítása.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A Nap látszólagos napi útjaKezdjük az új tananyag feldolgozását a Nap látszólagos napi útjának az értelmezésével. Közben ké-

szítsünk olyan egyszerű táblai rajzot, amelyen feltüntetjük a Nap legfontosabb „állomásait” az égbolton (K → reggel – délben – este → NY). Használjuk fel a tankönyv 82. oldalának felső ábráját.

A tankönyvi példa segítségével beszéljük meg, miért a Napot látjuk mozogni, amikor ezt a mozgást valójában a Föld végzi. (Felhozhatunk másik példát is: a mozgó vonat ablakából kinézve, a villanypóz-nák, házak „futnak”, miközben úgy érezzük, hogy a vonal áll.)

A Föld forgásaMutassuk meg a Föld forgását bemutató földgömbön. Ha van rá lehetőség, minden tanuló kövesse a

tanulói földgömbön is a mozgást.Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a jelenség. Lehetőség sze-

rint mutassuk ezt be a tanulóknak.Hangsúlyozzuk ki, hogy az egyszeri körülfordulás egy napig tart.

ModellezésEgy nagyon egyszerűen kivitelezhető modellezéssel bizonyítsuk be, hogy a Földet akkor is érik a nap-

sugarak, ha már nálunk besötétedett. Sötétítsük be a tantermet, és erős fényű lámpával világítsuk meg a földgömböt. A tanulók is hozhatnak zseblámpát, és a tanulói földgömbön maguk is meggyőződhetnek erről.

A megfigyelés során igazoljuk a tankönyvi példákat, melyek szerint, ha Budapesten már reggel van, Tokióban délután, New Yorkban pedig éjszaka.

Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.

A nap fogalmaA nap fogalmának kialakításakor alapozhatunk a gyerekek saját tapasztalatára és a már meglévő

ismeretekre. A tanulók már jól meg tudják fogalmazni, mit jelent az egy nap. Pontosítsuk a fogalmat.

A Gyakorold az időzóna térkép használatát! című munkafüzeti egységhezBár a tantervben nem szerepel az időzóna és a zónaidő fogalma, ha van rá lehetőség, érdemes időt

fordítani rá. A téma olyan gyakorlati ismereteket foglal magában, amelyekkel bármikor találkozhatnak


101

a tanulók. Az „okos” telefonok és órák világában nem jelent problémát megtudni, hogy a Föld bárme-lyik apró szegletében éppen hány óra van. Ennek ellenére érdemes az időkiszámítás alapjairól is szólni.

A tankönyv 84. oldalán található szemelvény elolvasása vagy feldolgozása segít ebben.

Legfontosabb szempontok:• Miért fontos az egységes idő?• Időzónák – 15 hosszúsági fokonként – 24 időzóna• Zónaidő – középső délkör helyi ideje• Időzóna határa nem minden esetben esik egybe a hosszúsági körrel (országhatár)

Tanulmányozzuk a tankönyv 85. oldalán található időzónatérképet. A térkép segítségével gyakorol-juk az idő meghatározását.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése:N A P

N A P S U G A R A KN A P

E S T EK É P Z E L E T B E L I

L E G M A G A S A B B A NB E S Ö T É T E D I K

L Á T S Z Ó L A G O SK E L E T R E

A Föld keringése a Nap körül

Oktatási feladat:• A Föld útja a Nap körül.• A Nap keringési pályája.• A keringési idő.• A földtengely ferdesége.• A keringés és a tengelyferdeség következményei.• A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek.• A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A Föld keringése a Nap körül egy nagyon bonyolult folyamat, ezért elsősorban annak a következmé-nyei köré csoportosítjuk az ismereteket. Ha van a szertárunkban tellúrium, szemléltessünk azzal.

Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a Föld Nap körüli keringé-sének a jelensége; ha van rá lehetőség, mutassuk ezt be a tanulóknak.


102

A feldolgozás fő szempontjai• A keringés iránya NY–K• Keringési idő: 1 év + 1 nap• Az év fogalmának a kialakítása• A földtengely ferdesége• A Föld Nap körüli keringésének és a földtengely ferdeségének az oka az évszakok váltakozása

Mind a négy nevezetes napnál (tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és a téli napforduló) fontos szempont:

• Mi jelöli ki a csillagászati évszakok napját?• Mi jellemzi a megvilágítás mértékét az északi és déli félgömbön?• Mi jellemzi a nappalok és az éjszakák hosszát?• Hogyan változik a nappalok és az éjszakák hossza az év különböző időszakaiban?• Mi jellemzi a felmelegedés mértékét?

Hangsúlyozzuk ki, hogy az északi és a déli félgömbön az évszakok ellentétesen alakulnak. A tanulók keressenek a témához kapcsolódó képeket az interneten.

Óra végi rendszerezésként oldjuk meg a munkafüzet 42. oldalán található 4. feladatot.

Ha van rá lehetőség, gyakorlásként oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.

Feladat a következő órára: A gyerekek gyűjtsenek adatokat, információkat, képeket, könyveket az éghajlati övezetekről. Hívjuk

fel a figyelmet, hogy minél többféle, a témával foglalkozó könyvet gyűjtsön össze az osztály, amelyeket a következő órára hozzanak is magukkal.

Az éghajlati övezetek

Oktatási feladat:• Az éghajlati övezetek kialakulása a gömb alakú Földön.• Az egyes övezetek jellemzése.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A munka motiválásaként válogassunk diaképeket a Föld különböző területeinek az éghajlatáról. Olyan képsort állítsunk össze, amelyik jól szemlélteti, mennyire változatos a Föld éghajlata.


103

Az új tananyag feldolgozása előtt ismételjük át az éghajlat fogalmát, elemeit és a nevezetes szélességi köröket.

Az éghajlati övezetek kialakulásaAz elmúlt tanévben már megtanultuk, hogyan melegszik fel a levegő. Elevenítsük fel a két legfonto-

sabb tudnivalót:1. A napsugarak nem képesek közvetlenül felme-

legíteni a levegőt, először a felszín és annak tár-gyai melegszenek fel, ezek adják át aztán a légkör alsó rétegeinek a meleget.

2. A felmelegedés mértéke attól függ, hogy mekkora szögben és mennyi ideig érik a Nap sugarai a felszínt.

Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap mindig, minden kö-rülmények között (reggel, délben, este, télen, nyáron) egyforma melegmennyiséget sugároz a Földre. A fel-melegedés mértéke elsősorban a napsugarak szögének a nagyságától függ. Ügyeljünk arra, hogy a táblai raj-zoknál egyforma sugárnyalábot rajzoljunk fel. Hang-súlyozzuk ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig más-más szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugármennyiség. Ha már tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a fel-melegedés mértékére is.

Az eddig tanultakra építve mutassuk meg a földgömbön, hogy a Föld különböző részeit milyen szög-ben érik a napsugarak. Figyeljük meg, hogy az Egyenlítőtől távolodva hogyan csökken a napsugarak beesési szöge. Itt is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Nap ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a sarkok felé is, mint az Egyenlítőhöz. Mivel itt a napsugarak kisebb szögben érik a felszínt, így ugyanaz a melegmennyiség sokkal nagyobb területen oszlik el, alacsonyabb lesz a hőmérséklet. Elemezzük a tankönyv 89. oldalának az ábráit.

Térjünk ki arra is, hogy a felmelegedés mértékét a napsugárzás időtartama is befolyásolja.

Az éghajlati övezetek határaiHatározzuk meg az éghajlati övezeteket az alábbi táblai rajz

vagy a tankönyvi ábra segítségével:Fontos, hogy a nevezetes szélességi köröknél meghúzott ha-

tárok csak hozzávetőlegesek, az egyes éghajlati övezetek között átmeneti sáv húzódik.

Az egyes éghajlati övezetek jellemzéseEzt a témát dolgozzuk fel csoportmunkában. Alakítsunk

hat csoportot, így minden éghajlati övezeten két csoport tud dolgozni. Az egyik csoport jellemezze az övezet általános jel-lemzőit, míg a másik csoport a növény- és állatvilágot. Minden esetben adjunk feldolgozási szempontokat, de egyszerű fel-adatlapot is készíthetünk.

A napsugárzás nem képes közvetlenül felmelegíteni a levegőt

A napsugarak a különböző napszakokban másmás szögben érik a felszínt

Az éghajlati övezetek és határaik – táblai rajz és applikáció tervezete


104

Feldolgozási szempontok:• Hol húzódik?• Melyek a képzeletbeli határai?• Mely kontinensek tartoznak oda?• Általános időjárási jellemzők• Lakói (általában)• Legjellegzetesebb állatfajok• Jellegzetes növénytakaró

Az általános éghajlati jellemzők összegyűjtéséhez adjunk a csoportoknak jellemző diagramokat, ele-mezzük őket az éghajlatok megnevezése nélkül, csak az övezetre koncentrálva.

Hideg, mérsékelt és forró éghajlati övezetre jellemző éghajlati diagramok

A felkészüléshez 10 perc elegendő, a beszámolókra csoportonként három percet szánhatunk.

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzeti feladatokat.Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.Az óra végén tartsuk meg a könyvbörzét.

A Föld éghajlatát alakító tényezők

Oktatási feladat:• Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat?

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.

Az előző órán már láttuk, hogy az Egyenlítőtől északra és délre hogyan és miért változnak az éghaj-lati jellemzők, most azt kell megvizsgálnunk, hogy az óceánok, tengerek partjától a szárazföldek belseje felé, valamint a magassággal miként és miért változnak az éghajlat jellemzői.


105

A munka motiválásaként válogassunk össze szemléletes felvételeket ezekről a jellegzetes helyekről.Az interaktív tananyag szemléltetése nagy segítségünkre van ennél a témánál is. Minden egységnél

mutassuk be az aktuális részt!

A földrajzi szélességAz ezzel a tényezővel kapcsolatos ismeretekről már tanultunk. Még egyszer beszéljük meg az ég-

hajlati övezetek kialakulását frontális osztálymunka keretében. Azt hangsúlyozzuk ki, hogy a földrajzi szélesség határozza meg, hogy egy terület milyen éghajlati övezetben található. A Föld felszínét azonban különböző magasságú területek, tengerek, óceánok teszik rendkívül változatossá. Ezek hatására egy-egy éghajlati övezeten belül többféle éghajlat alakul ki.

Az éghajlatok megnevezése nélkül mutassunk be (transzparensen vagy az interaktív tananyag szemléltetésével) néhány olyan éghajlati diagramot (itt elsősorban hőmérsékleti grafikonokat), amelyek érzékeltetik a változásokat az Egyenlítőtől távolodva (egyenlítői, trópusi sivatagi, mediterrán, kontinen-tális [Budapest, Helsinki] tundra, állandóan fagyos). A helyeket, ahol a bemutatott diagramok készül-tek, tanári segítséggel mutassuk meg a térképen és a földgömbön. Nagyon fontos, hogy az éghajlatokat ne nevezzük meg, csak a hőmérséklet változását érzékeltessük a gyerekekkel.

Éghajlati diagramok a hőmérséklet változásának szemléltetésére az Egyenlítőtől a sarkok felé

A diagramok elemzése után keressük meg az atlasz tematikus térképén, hogy az Egyenlítőtől távo-lodva hogyan változik az évi középhőmérséklet a Föld egyes területein.

Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát.

Az óceántól való távolság• A következő kérdésekre feltétlenül választ kell adnunk:• Miért hullik sok csapadék az óceánok partvidékén?• Miért csökken a csapadék mennyisége a szárazföld belseje felé haladva?• Mit jelent az óceán „hűtő-fűtő” hatása?

Ezeknek az összefüggéseknek a feltárása és megértése nagyon fontos feladatunk. Induljunk ki az óce-ánok hatalmas vízfelületének párolgásából és a szélirányokból.

A csapadék területi eloszlásának szemléltetésére mutassunk be éghajlati diagramokat (óceáni, nedves kontinentális, száraz kontinentális, félsivatagi). Ebben az esetben a csapadékértékeket figyeljük meg. Még itt sem nevezzük meg az éghajlatokat. Nézzük meg az atlaszban Európa csapadéktérképét. Figyel-jük meg, hogyan csökkennek a csapadékértékek a kontinens belseje felé haladva.

Éghajlati diagramok a csapadékértékek változásának szemléltetésére – az óceánoktól a szárazföld belseje felé haladva


106

Fontos elem: az óceánok óriási vízmennyisége sokkal nehezebben melegszik fel, mint a szárazföldek, viszont nehezebben is hűl le. Egy szemléletes példán érzékeltethetjük ezt a folyamatot. Hasonlítsuk össze, mennyi idő alatt melegszik fel és hűl le egy kis, körülbelül egyliteres és egy nagy, körülbelül húsz-literes fazék víz.

Valószínű, hogy minden gyerek járt már a Balatonnál. Beszéljük meg, mit tapasztalhatunk a víz-parton reggel, kora délután és este. Hasonlítsuk össze a levegő és a víz hőmérsékletét a különböző napszakokban. A Balaton vize reggel hidegebb, mint a levegő hőmérséklete, nappal a napsütés hatására kiegyenlítődik, este viszont a víz lesz sokkal melegebb. Mindez azzal magyarázható, hogy a víz nehezeb-ben melegszik fel, mint a levegő, de nehezebben is hűl le.

Gyakorlatilag hasonlókat tapasztalhatunk az óceánok mentén is a különböző évszakokban.Nézzük meg az atlaszban Európa hőmérsékleti térképeit. Figyeljük meg, hogyan változik a tél és a

nyár hőmérséklete a kontinens belseje felé haladva.

Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 93. oldalának két felső ábráját, és oldjuk meg a munka-füzet idevonatkozó feladatát.

A domborzata) A hőmérséklet a tengerszint feletti magassággal változik. Itt is személyes példát hozzunk. A gyere-

kek többsége nagy valószínűséggel már járt hegyvidéken. Egy-egy ilyen túra során, felfelé haladva, a saját bőrükön tapasztalhatták a hőmérséklet változását. Hangsúlyozzuk a hőmérséklet-csökke-nés mértékét. Jelezzük, hogy erre az adatra többször is szükségünk lesz.

Beszéljünk a főnről is. Meséljük el, ha van saját élményünk.

b) A lejtő iránya is meghatározza a hőmérsékletet. Az előző egységnél a tankönyvi ábra segítségével már elemeztük, hogy hazánkban a hegyvidékeken a déli lejtőket nagyobb szögben érik a napsuga-rak. Vonjunk le következtetést a felmelegedés mértékére vonatkozóan. Beszéljünk ennek gazdasá-gi hasznáról: hazánkban a déli lejtőkön virágzik a szőlőtermesztés, például Tokaj és Eger környékét ez tette messze földön híressé.

c) A hegységekben több csapadék hullik. Az eddig tanultak alapján közösen indokoljuk meg, miért.

d) A tankönyv 94. oldalának alsó két ábrája alapján vagy transzparensen mutassuk be a magasság emelkedésével változó növényzetet. Beszéljük meg az ok-okozati összefüggéseket is. Fontos, hogy a gyerekek azt is meg tudják magyarázni, miért más növényzet megjelenése jellemző a különböző magasságokban. Az eddigi ismereteik alapján ez már nem jelent számukra nehézséget.

Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 94. oldalának alsó ábráját, és oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát.

Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá le-hetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre.

Gyűjtőmunka a következő óráraÉrdekességek gyűjtése az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról.


107

A Hold

Oktatási feladat:• A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői.• Mozgásai: forgás, keringés; jellemzői.• A Hold fényváltozásai.• Holdfázisok.• Holdfogyatkozás, napfogyatkozás.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A negyedik évfolyamon már volt szó a Holdról a környezetismeret-órákon. Ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat!

Beszéljünk a Hold mozgásairól, mind a tengely körüli forgásról, mind pedig a keringésről. Hangsú-lyozzuk ki, miért látjuk mindig ugyanazt az oldalát.

A gyerekek már ismerik a holdfázisok képét. A tankönyv 98. oldalának felső ábrája segítségével ma-gyarázzuk meg a fényváltozásokat. Mindegyik fázisnál hivatkozzunk a saját tapasztalatra. Olvassuk el közösen a 98. oldal alján található kiegészítő szövegrészt.

Szemléltessük a holdfogyatkozás és a napfogyatkozás jelenségét táblai rajzon. Így folyamatában tud-juk bemutatni a jelenségeket. Segítségül hívhatjuk a tankönyvi ábrákat is.

Hallgassuk meg az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról szóló tanulói beszámolókat. Az ember holdra szállásáról számtalan film található az interneten, válasszunk egyet, és mutassuk be.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

G R E E N W I C HK O N T I N E N S

A T L A N T ID A G A DF É L É V

Ú J H O L DE G Y E N L Í T ŐN Y U G A TN A P

B A K T É R Í T ŐC S Ö K K E N

M E L L É K B O L Y G Ó J AÉ S Z A K I

Ó C E Á N O KM Á R C I U S


108


Oktatási feladat:• A Naprendszerről, a Földről mint bolygóról, a földrajzi fokhálózatról, a Föld mozgásairól, az éghajlati

övezetekről és a Holdról tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.

A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Ha van rá lehetőség, ismét nézzük meg a digitális tananyag szemléltető animációit, és oldjuk meg az interaktív feladatokat és kérdéseket.

Építsük fel a fejezetben szereplő applikációkat, gondolattérképeket.

A természet erői


• Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével.

• Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről.• Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése.• A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fej-

lesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.

• A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke kö-zötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségei-nek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

• A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

• A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A logikai térképolvasás megalapozása.

A vulkánok

Oktatási feladat:• A vulkánok működése, felépítése.• A vulkáni eredetű kőzetek kialakulása és jellemzőik.• A vulkáni hegyek jellemzői.


109

• A kialudt vulkánok.• Hazánk vulkáni hegységei.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.

A munka motiválásaként olvassuk fel a tankönyv 104. oldalának apró betűs érdekességét. Tanári irá-nyítással beszéljük meg, milyen hiedelmek fűződnek a vulkáni működéshez. Mutassuk meg a térképen a Földközi-tengert, Szicíliát és Vulcano szigetét.

Még érdekesebbé tehetjük a motivációt egy rövid filmrészlet bemutatásával.

Az új tananyag feldolgozása során használjuk az interaktív tananyag szemléltetését, és oldjuk meg a munkafüzet feladatait.

Mi váltja ki a vulkáni működést?A Föld belsejében olyan magas hőmérséklet uralkodik, mint a Nap felszínén. Ezen a hőmérsékleten

már minden kőzet megolvad (800–1300 °C szükséges a kőzetek megolvadásához). Tegyünk különbséget a mélyben található kőzetolvadék, a magma és a már felszínre került kőzetolvadék, a láva fogalma között.

Ha a Föld belsejében ható erők hatására a földfelszín szilárd kőzetrétege (a földkéreg fogalmát ne használjuk hatodik osztályban) megpattan, utat törhet magának az olvadt kőzetanyag.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a vulkánok műkö-dését bemutató animációkat!

Készíthetünk egyszerű eszközt is ennek a bemutatására.

ModellezésKészítsünk gipszpépet, és egyengessük 2-3 cm vastagságban egy néhány cm széles gumiszalagra. Várjuk meg, amíg megköt a gipszréteg. A gumicsík két végét húzzuk ellentétes irányba. Figyeljük meg közösen, mi történik.

A kísérlet bemutatása előtt adjunk megfigyelési szempontokat: • Milyen változást tapasztalhatunk? • Minek a hatására történik a változás? A látottak alapján a tanulók gondolkozzanak el azon, hogy a Föld kérgében hogyan keletkezhetnek

törések, repedések.


110

A Föld belsejében lévő hatalmas erők húzást, nyomást fejtenek ki a szilárd kéregre. E hatalmas erők hatására akkora feszültségek jönnek létre, hogy legyőzik a kőzetek ellenállását, így a szilárd kéregben repedések, törések és hasadékok alakulnak ki.

A vulkán részeiA tankönyv 105. oldali ábrája alapján nevezzük meg a vulkán részeit. Alakítsuk ki a kráter és a kürtő

fogalmát. Figyeljük meg a kráter alakját a tankönyv képein.

A vulkánkitörésA vulkánkitörés fázisait beszéljük meg közösen a tankönyv idevonatkozó bekezdései alapján.Szemléltetésként, ha van rá lehetőség, vetítsünk le részletet például Juhász Árpád Stromboliról ké-

szült filmjéből, amely igen szemléletesen mutatja be a vulkánkitörés egyes fázisait.

Megfigyelési szempontok:• Hogyan következnek egymás után a kitörés egyes szakaszai? • Mi jellemzi ezeket a szakaszokat?A film kapcsán beszélgessünk a vulkanológusok igen fontos munkájáról is.

Vulkáni modell készítéseAz alábbi modellt érdemes elkészíteni, igen szemléletesen mutatja a vulkánkitörést.

ModellezésSzükséges anyagok: 1,5 kg gipsz, 20 × 30 cm átmérőjű lemez, amelyre a vulkánt felépítjük, 1 db kisebb konzervdoboz, 15 g kálium-permanganát, 15 csepp glicerin, homok, ecset, festék.

A modell megformázása:Keverjük össze a gipszet annyi vízzel, hogy jól formázható legyen, tegyünk hozzá egy maréknyi homokot is. Formázzunk vulkáni kúpot. Ügyeljünk a szép, szabályos „vulkáni kúp” alakra. Épít-sük be kb. 5-6 cm mélyre egy konzervdobozt. Vékony léc vagy ceruza segítségével alakítsuk ki a kürtőt. A kürtő megformálása után – még mielőtt megkötne a gipsz – távolítsuk el ezt a lécet. Ha kiszáradt a modell, színezzük be.

A modell működtetése: Öntsünk a konzervdobozba egy mokkáskanálnyi kálium-permanganátot a kürtőn át. Cseppentsünk rá 15 csepp glicerint. Kb. 1 perc múlva működni kezd a vulkán. A kísérletet többször is megismételhetjük.

Néhány óvintézkedés:Arra vigyázzunk, hogy mindig csak a megadott mennyiségű vegyszert használjuk, és minden használat után tisztítsuk ki a konzervdobozt. Ne hajoljunk a működő modell fölé. A kálium-permanganát és a glicerin egyesülése közben nagyon büdös füst keletkezik, de az egész-ségre nem ártalmas. Mindenképpen nyitott ablak mellett, jó idő esetén pedig a szabadban mű-ködtessük a modellt.

A vulkánok alakja és felépítéseHívjuk fel a figyelmet a vulkánok jellegzetes alakjára, de említsük meg azt is, hogy nem minden vulkán

veszi fel ezt a formát. A vulkán működése közben vulkáni kőzetek és vulkáni tufák keletkeznek. Min-


111

denképpen mutassunk meg néhány ilyen kőzetet (például andezit, bazalt és a tufák). Lehetőség szerint minden padon legyen belőlük egy-egy darab. Vizsgáljuk meg a lávából megszilárduló és a törmelékes kő-zetet. Hasonlítsuk össze a keménységüket. Alkalmazzuk a kőzetek keménységi vizsgálatánál használható törvényszerűséget: a keményebb kőzettel meg lehet karcolni a nála puhábbat, de fordítva nem.

Beszéljük meg, mire használják a vulkáni kőzeteket.Transzparensen (a tankönyv 105. oldalán lévő ábrán) szemléltessük a kőzetek réteges elhelyezkedé-

sét. Utaljunk a rétegvulkán elnevezésre.

Vulkáni hegyek – kialudt vulkánokKeressük meg atlaszunk jelmagyarázatában a ma működő vulkán jelét, rajzoljuk be a munkafüzet

50. oldalának 2. feladatához.Keressünk működő vulkánokat Európában, nevüket írjuk be a munkafüzet 50. oldal 2. feladatába.Olvassunk le magassági számokat is, ezzel gyakorolhatjuk az elemi térképhasználatot. Mutassunk

felvételeket néhány nevezetes vulkánról.

A kialudt vulkánok kapcsán soroljuk fel és keressük meg a térképen hazánk vulkanikus vonulatait.Készítsünk applikációs kártyákat a hazai vonulatokról, helyezzük el a neveket Magyarország kontúr-

térképén.

Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá le-hetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre.

Mivel a vulkánokról szívesen olvasgatnak a gyerekek, szorgalmazzuk projekt szervezését.

Hogyan keletkeznek a hegységek?

Oktatási feladat:• A gyűrődés és a vetődés fogalmának kialakítása.• A törésvonal fogalmának kialakítása.• A gyűrthegységek kialakulása.• A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében.• A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák.• A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.

A hegységek vulkáni működés, gyűrődés és vetődés során keletkeznek. Az elmúlt alkalommal már tanultunk a vulkánműködés folyamatáról és a vulkáni hegyek kialakulásáról. Az óra eleji ellenőrzés során ismételjük át, amit a vulkánokról tanultunk.


112

GyűrődésInduljunk ki abból a megállapításból, hogy a Föld belsejében milyen magas hőmérséklet uralko-

dik. Összehasonlításként ismét elmondhatjuk, hogy körülbelül olyan magas a Föld belső hőmérséklete, mint amilyen a Nap felszínéé. A Föld belseje felé haladva a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, minél mélyebbre vagyunk a felszíntől, annál magasabb a hőmérséklet. A kőzetek nem tudnak ellenállni ennek az óriási hőmérsékletnek, fokozatosan megolvadnak – erről már beszéltünk a vulkánok tanulmányozá-sánál. Bizonyos mélységben olyan hőmérséklet uralkodik, hogy a kőzetek még nem olvadtak hígfolyós-sá, de már képlékennyé válnak.

Egy nagyon egyszerű megfigyeléssel szemléletesebbé tehetjük a folyamat megértését.

ModellezésGyújtsunk meg egy gyertyát két-három perccel a megfigyelés kezdete előtt. Várjuk meg, amíg kellő mennyiségű viasz felolvad.Öntsük ki egy tálkára a felolvadt viaszt, amely néhány másodperc alatt könnyen formázhatóvá dermed, vagyis képlékeny lesz. Vonjunk párhuzamot:• a hideg gyertya olyan állapotban van, mint a felszínen és a felszínközelben lévő kőzetek;• az égő gyertya olvadt, folyékony, forró viasza olyan, mint az olvadt kőzetanyag (láva vagy a magma);• a megdermedt, jól formázható viasz olyan, mint a képlékeny állapotú kőzetanyag.

Melyik állapotában tudjuk kézzel is könnyen megformálni a viaszt?

Ha ezeket a jól formálható kőzetrétegeket tartósan oldalirányú nyomás éri, meggyűrődnek.Egymásra helyezett sálak vagy kartoncsíkok segítségével is szemléltethetjük ezt a folyamatot.Ügyeljünk arra, hogy mindenképpen oldalirányból nyomjuk össze a csíkokat.

Elemezzük a tankönyv 107. oldalának felső két ábráját, és nézzük meg a felszínre emelt meggyűrt kőzetrétegek képét.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!

A vetődésA vulkánoknál már megismerkedtünk a törésvonal fogalmával. A tankönyv 108. oldal jobb felső ké-

pén jól megfigyelhetjük a törésvonalakat. Mutassuk be még egyszer a vulkánoknál már bemutatott megfigyelést, mely a törésvonalak kialaku-

lását modellezi.

Határozzuk meg pontosan a vetődés fogalmát: a kőzetrétegek elmozdulása a törésvonal mentén, egyes rétegek kiemelkednek, míg mások lesüllyednek.

A törésvonalról készült felvételen mutassuk meg az elmozdulás lehetséges irányát is.A vetődés kialakulásának magyarázatakor elemezzük a tankönyv 108. oldal bal hasáb két ábráját, és

oldjuk meg a munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!


113

A tankönyvi ábra segítségével (108. oldal jobb alsó ábra) vezessük le, hogyan darabolódhatnak rö-gökre a nagyon régi gyűrthegységek.

A gyűrődés, a vetődés, majd az őket követő kiemelkedés kialakítja a hegységeket, de külső képüket, formakincsüket, elsősorban az határozza meg, hogy mennyire magasak, milyen kőzetek építik fel, és milyen külső hatások érik. A külső erők – a hőmérséklet ingadozása, a szél, a víz és a jég – folyamatosan, minden pillanatban pusztítják és építik környezetünket.

Mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy a Föld változatos felszíne a külső és belső erők együttes mun-kájának az eredménye, amelyek állandóan és egyidejűleg hatnak.

A munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát az óra végi összefoglalásnál oldjuk meg.

Feladat a következő órára: A következő anyagrész könnyebb megértéséhez minél több gyerek végezze el otthon az alábbi kísérletet.Öntsenek tele vízzel egy vékony falú üveget, zárják le egy kupakkal, majd tegyék be a mélyhűtőbe.Másnap vegyék ki az üveget, és írják le, amit tapasztaltak.

A külső erők felszínformáló munkája

Oktatási feladat:• A Föld felszínét formáló külső erők.• A hőmérséklet állandó változása és a fagyaprózódás mint külső erő szerepe.• A szél építő és pusztító tevékenysége.• A folyóvizek – hegyvidéki, síkvidéki – felszínformáló tevékenysége.• A deltatorkolat jellemzése.• A jég szerepe a felszín formálásában.• A gleccser fogalmának kialakítása.• A külső erők romboló, szállító és felhalmozó munkájának eredménye.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.

Mivel nagyon gazdag témáról van szó, a tanóra keretei közé nem tudunk mindent bezsúfolni, az alábbi javaslatok közül érdemes választani az osztály sajátosságainak, a tanulók érdeklődési körének megfelelően.

A külső erőkA külső erőket illetően könnyebb helyzetben vagyunk, mint a belső erőkkel, mert a felszínre gyakorolt

hatásuk sokkal kézzelfoghatóbb a gyerekek számára. Mutassunk be lefolyó csapadék által kimosott lejtőt, fo-lyóvölgyet, gleccsert, homokbuckákat, sivatagi képeket. Ezek segítségével közösen alkossuk meg a fogalmat.


114

Az aprózódásAz egység feldolgozása során adjunk választ a legfontosabb kérdésekre:• Miért aprózza fel a hőmérséklet állandó változása a kőzeteket?• Hogyan megy ez végbe?• Milyen tájkép lesz az eredménye?• Miért nagyon fontos folyamat az aprózódás a felszín alakulása szempontjából?

Megfigyelés:Végezzük el a következő megfigyelést (már elvégeztük a megfigyelést a hőtágulás témánál, mivel na-

gyon gyorsan megoldható, érdemes megismételni).Bújtassuk át a hideg vasgolyót a karikán, majd melegítsük fel borszeszégő felett, és ezután is próbál-

juk meg átbújtatni a karikán. Vonjunk párhuzamot a vasgolyó és a kőzetek között, miszerint a felmelegedés közben a kőzetek ép-

pen úgy kitágulnak, mint a kísérlet közben a vasgolyó, lehűléskor pedig ugyanúgy összehúzódnak.

A fagyaprózódásHa a tanulókkal elvégeztettük a házi feladatként ajánlott nagyon egyszerű megfigyelést, a fagyapró-

zódás könnyen megérthető lesz. Magyarázzuk el, miért törte szét az üveget a jéggé fagyott víz.

Nézzük meg a tankönyv 110. oldalának vonatkozó ábráját, és elemezzük a folyamatot. A fagyaprózó-dás eredményét bemutató fotón jól látható a kőzetrepedésekbe befagyó víz hatalmas ereje.

A szél pusztító tevékenységeA téma feldolgozását megelőzően ismételjük át, amit a szélről tanultunk. A gyerekek mindenképpen kapjanak választ a következő kérdésekre:• Milyen területeken végzi tevékenységét a szél?• Hogyan fejti ki a hatását?• Milyen formákat hoz létre a kőzetek lecsiszolásával?• Mitől függ a rombolásának mértéke?

Emeljük ki, hogy a szél a száraz vidékeken fejti ki a legnagyobb felszínformáló hatását. Ennek illuszt-rálására végezzünk el egy nagyon egyszerű megfigyelést.

ModellezésA terepasztalban lévő homok egy kis felületét locsoljuk meg vízzel. Fújjunk hajszárítóval erre a bevi-zezett részre, majd a szárazon hagyottra is. Milyen különbséget veszünk észre a két felület fújásakor?

Saját tapasztalatunk alapján beszéljük meg, mit érzünk, ha erős szélben elmegyünk egy homokkupac mellett. Ilyenkor a gyerekek is már saját bőrükön érezhették a homokszemek „csípését”. Ezzel vessük össze a nagy homokviharok „csiszoló” munkáját.

Beszéljük meg, mitől függ a koptatás mértéke:• a szél erősségétől,• a szállított homok mennyiségétől,• a felszín kőzetanyagának a keménységétől,• attól, hogy milyen magasságban található a koptatandó felület.


115

A szél építő tevékenységeLegfontosabb kérdések:• Hol fejti ki a szél az építő tevékenységét?• Mit épít a különböző területeken?• Hogyan és hol alakul ki a futóhomok?

Mutassuk be a homok vándorlását terepasztalon, hajszárító segítségével.Elemezzük a tankönyv 110. oldalán található ábrát.Beszéljünk arról, mit tehetnek és tesznek a homok terjedésének megakadályozására a sivatagban.

Hogyan fékezték meg a Kiskunság vagy a tengerpartok homokját?

ModellezésÉpítsünk homokdűnét terepasztalon. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevi-zezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy a dűne melyik részén mi történik a homokkal.

Mitől függ a folyóvíz munkavégző képessége?Mutassuk be a folyóvíz munkáját terepasztalon.

ModellezésNedves agyagból építsünk meredek és lankásabb lejtőt. Az agyag jó vízzáró, ezért érdemes az ilyen vagy ehhez hasonló kísérletekhez beszerezni. Hagyjuk kiszáradni a modellt. Egy locsolókannából mindkét lejtőre először nagyon vékony sugárral folyassunk vizet, és figyeljük meg, mi történik.Ezt követően erősebb vízsugárral ismételjük meg ugyanezt, figyeljük meg, mi történik ebben az esetben.

Az ilyen típusú modellezések előtt mindig végezzük el a kísérletet, mielőtt bemutatjuk a tanulóknak. Ki kell tapasztalnunk, hogy adott körülmények között milyen mennyiségben és milyen tempóban kell a homokfelszínre önteni a vizet, hogy megfelelő eredményt kapjunk.

Megfigyelési szempontok:• Mit befolyásol a lejtő szöge?• Hogyan befolyásolja a vízmosás alakulását a nagyobb mennyiségű víz?

Vonjunk le következtetéseket. Minél több eső esett, és minél meredekebb lejtőn folyik le a víz, annál gyorsabban mélyül a vízfolyás, annál intenzívebben alakul a folyómeder. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kőzet szilárdságát sem.

ModellezésKeverjünk gipszet homokhoz, és vízzel gyúrjuk össze. Ebből a masszából is formáljunk lankásabb és meredekebb lejtőt. Hagyjuk kiszáradni ezt a modellt is. Végezzük el az előzőhöz hasonló megfigyelést.

Megfigyelési szempont:• Milyen változás történt a felszínen?


116

A hegyvidéki és az alföldi sík területek folyóinak összehasonlításaAz előző kísérletek és a tankönyv képei alapján gyűjtsük össze a hegyvidéki folyók jellemzőit.Hangsúlyozzuk a hegyvidéki folyók romboló munkáját. Mutassuk be a terepasztalon, az előző mo-

dellen, mi történik akkor, ha a vízfolyás sík területre érkezik. Mondjuk el a tapasztaltakat.Fotók vagy filmrészlet segítségével közösen gyűjtsük össze az alföldi sík területek folyóinak a jellem-

zőit is. Kövessük végig a zátonyok és a szigetek kialakulását a tankönyv 111. oldalának ábrája segítségével.

Szükség szerint alakítsuk ki, illetve mélyítsük a zátony és a sziget fogalmát.

Az ismeretek alkalmazásaként kövessük végig a Duna magyarországi szakaszát. Olvassuk le a térkép-ről, milyen felszínformájú tájakon folyik keresztül, hol végez romboló, és hol építő munkát, olvassuk le a szigetek nevét is.

Hogyan alakul ki a folyók deltatorkolata?A deltatorkolat fogalmának a kialakítása után keressünk a térképen deltatorkolatokat.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a deltatorkolat kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!

A kialakulás folyamatát szemléltethetjük táblai rajzzal is. Emeljük ki, hogy a deltatorkolat állandóan nyomul a tenger felé, mivel a folyó percről percre szállítja, lerakja a vizében lebegő anyagát, ezzel mint-egy feltöltögeti a tengert, így növeli a szárazföld területét a tenger rovására.

Elmondhatjuk, hogy például a Gangesz (keressük meg a térképen a keresőhálózat segítségével) na-ponta annyi hordalékot rak le a tengerbe, amiből fel lehetne építeni a Föld legnagyobb piramisát. Hang-súlyozzuk, hogy ezt a hordalékot mind a Himalája területéről hordja le.

Részösszefoglalásként hasonlítsuk össze a folyók építő és romboló tevékenységét!

Hegyvidéki folyó Alföldi folyó

Esése nagy Esése kicsi

Gyors folyású Lassú folyású

Durvább hordalékot szállít Hordalékát lerakja

V alakú völgyet mélyít Medre kiszélesedik

Meder anyagát elhordja Medrét töltögeti – zátony, sziget

Romboló munka Építő munka

A jég munkája a magashegységekbenIsmételjük át, amit a jégről, a víz egyik megjelenési állapotáról tanultunk.

A jég munkájának bemutatásakor induljunk ki abból, hogyan alakul a hőmérséklet és a csapadék a hegységekben, a magasság emelkedésével.


117

Jellemezzük az itteni évszakokat. Beszéljük meg, mi történik azon a magasságon, ahol a hőmérő higanyszála már az év minden részé-

ben 0 °C alatt marad! Az ilyen területeken a csapadék állandóan hó formájában hullik, és a hőmérsékleti viszonyok miatt nem olvad el.

Elemezzünk egy a hóhatár feletti területről szerkesztett éghajlati diagramot.

Mielőtt a gleccser fogalmát kialakítjuk, beszéljük meg, hogy az egyes területekről mi vezeti le a csa-padékvizet. A gyerekek természetesen elsősorban a folyókra gondolnak. Ezek után kérdezzünk rá arra, hogy a hóhatár feletti területeknél hogyan történik mindez. Képek vagy filmrészlet segítségével vezes-sük rá a gyerekeket arra, hogy a szilárd halmazállapotban lévő csapadékot a jégfolyók/gleccserek szál-lítják az alacsonyabb részekre, és csak a hóhatár alá érve folytatják útjukat folyóvízként.

Beszélgessünk arról, hogy a gleccserek nagyon lassan, szinte araszolgatva haladnak, évente mindössze néhány tíz vagy száz métert. Az Alpok gleccserei kb. 60 m/év, a nagy gleccserek 100-200 m/év sebességgel araszolgatnak lefelé. A leggyorsabbak Grönland (keressük meg a térképen) gleccserei évi 7-8 km-es útjaik-kal. Miért? Az eddig tanultak alapján a gyerekek válaszoljanak a kérdésre. Itt összefüggéseket kell találniuk a gleccser sebessége, a lejtő szöge és a gleccser nagysága (a benne található jég mennyisége) között.

Tény: a gleccser annál intenzívebben csiszolja, mélyíti völgyét, minél puhább az alatta lévő kőzet, mi-nél nagyobb kőzetszemcsék fagytak bele a jégbe, és minél vastagabb a jégréteg. A tanulók könnyebben megértik a folyamatot, ha modellezzük.

ModellezésCsiszoljunk különböző szemcsenagyságú dörzspapírral különböző keménységű fadarabokat, más-más intenzitással.

Szükséges eszközök:• két-három különböző szemcsenagyságú dörzspapír• keményebb és puhább fadarabok

A megfigyelés során a dörzspapír szemcséi a jégbefagyott törmeléknek, a fadarab a felszínnek, a csiszolás erőssége pedig a jégréteg vastagságának felel meg.

• Melyik esetben végezte a dörzspapír a legkisebb változtatást a fadarabon?• Melyik esetben végezte a dörzspapír a legnagyobb változtatást a fadarabon?

a) puhafa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomvab) puhafa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomvac) keményfa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomvad) keményfa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomva

Vonjunk párhuzamot e folyamat és a gleccser munkája között.

Különítsük el a jégfelszínt pusztító és építő tevékenységet. A pusztító tevékenység példájaként képe-ken szemléltessük és mutassuk be a csipkézett hegygerinceket és az U alakú gleccservölgyeket, az építő munka eredményeként pedig a hordalék felhalmozását.


118

DifferenciálásAz Aletschgleccser az Alpok legnagyobb gleccsere, 21 km hosszú. Ha a benne lévő jégmennyiséget felaprítanánk, és hazánk minden talpalatnyi részére szétszórnánk, bokáig járnánk a jégtörmelékben. Az eljegesedéskor ezek az alpokbeli gleccserek ötszázszor nagyobbak voltak a maiaknál. Képzeljük el, milyen vastag rétegben borítanák ezek hazánk területét. Utaljunk vissza a gleccser munkavégző képessége és a jég vastagsága közötti összefüggésre, és máris érthetőbbé válik a gyerekek számára a sok hatalmas U alakú völgynek és csipkézett hegygerincnek a kialakulása.

Magyarázzuk meg a külső erők pusztító, anyagszállító és feltöltő munkájának folyamatát a tankönyv 112. ábrájának a segítségével. Hangsúlyozzuk ki, hogy a külső erők munkája csak akkor eredményes, ha a felszín anyagai előzőleg már felaprózódtak, hiszen minél apróbb egy kőzetszemcse, annál könnyebben szállítja el a víz vagy a szél. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a külső erők felszínformáló tevékenysége is, akárcsak a belső erőké, folyamatos, ma is zajlik.

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!

Készítsünk táblai vagy elektronikus applikációt, melyben összehasonlítjuk a belső és a külső erők munkáját. Az applikáción is érzékeltessük, hogy ezek az erők állandóan és egyidejűleg hatnak, közös munkájuk eredménye a Föld változó és változatos felszíne. A belső erők emelik magasra a hegységeket, a külső erők lepusztítják a felszínüket, a törmeléket elszállítják és a belső erők által létrehozott süllyedé-kek területére lehordják.

A kőzetek és a felszín formakincse

Oktatási feladat:• A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint:

– magmás kőzetek, – üledékes kőzetek, – átalakult kőzetek.

• Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét?• A kőzetek gazdasági jelentősége.• A mészkő vizsgálata.• Karsztjelenségek kialakulása, jellemzőik.• Folyamatok, összefüggések:

– a karsztosodás folyamata, – barlangok kialakulása, – a csapadékvíz oldó hatása és a karsztjelenségek kialakulása, – a táj formakincse és a felépítő kőzet közötti összefüggés.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.


119

• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.

A magmás kőzetek kialakulásával a Vulkánok című lecke feldolgozása során megismerkedtünk. Rendszerezzük az eddig tanultakat.

Az üledékes kőzetek csoportját kezdjük szómagyarázattal. Vonjunk párhuzamot az üledékes szó je-lentése és az idetartozó kőzetek kialakulása között.

A mészkő Megfigyelés: A munka motiválásaként mutassunk mészkősziklákról készült képeket. Alaposan vizs-

gáljuk meg a mészkövet! Ha nincs annyi mészkődarabunk, hogy mindenkinek jusson, az lenne a legsze-rencsésebb, ha a tanulók csoportokat alkotnának, így mindenki előtt folyamatosan ott lehetne a kőzet. Tegyünk ki homogén és maradványokkal teli mészkövet is.

A mészkő szürkésfehér, világos vagy sötétebb szürke színű kőzet. Jellemző tulajdonságaival a gyakor-latok során ismerkedünk meg.

Mutassuk be, hogyan lehet más, szemre szinte ugyanolyan kőzettől (például a dolomittól) megkü-lönböztetni.

Cseppentsünk minden kőzetre híg sósavat. Amelyik pezseg a sav hatására, az a kőzet a mészkő. Ezen az évfolyamon még nem kell a kémiai reakcióról beszélni, nyolcadikban részletesen tanulunk róla. Csak annyit mondjunk el, hogy a felépítő anyaga (kalcium) miatt.

A mészkő kialakulásaA kőzetek az aprózódás és a mállás során kisebb darabokra esnek szét, amelyek a külső erők hatására

vándorútra kelnek. Ez a hordalék a folyók medrébe, ezen keresztül a tavak vagy a tengerek fenekére jut. A hordalék rétegesen ülepedik le oly módon, hogy az egymásra rakódott rétegek tömörítik az alattuk elhelyezkedőket. A tengerekben kisebb-nagyobb élő szervezetek is élnek, amelyek meszet termelnek. Némelyikük alig nagyobb, mint egy gombostű feje. Az elpusztult állatok vázai az üledékrétegbe kerül-nek, ott idővel mészkővé cementálódnak. Egyik-másik mészkőben jól látható ezeknek az egykor élt élőlényeknek a váza. Minél régebbi a kőzet, annál kevésbé ismerhetők fel benne ezek a maradványok.

Megfigyelés: kagylóhéjra is csepegtessünk sósavat, mintegy bizonyítva ezzel a mészkő alkotóelemeit.

A kőzetek és a külső erők hatásaMegfigyelés: egy szemléletes megfigyeléssel könnyen érthetővé válnak a különböző kőzetcsoportok

és a külső erők munkája közötti összefüggések.Szerezzünk be egy máz nélküli kiégetett cserépedényt és néhány kiszárított, de még kiégetés előtti

edényt. Végezzük el a tankönyv 114. oldalán lévő megfigyelést! A tanulók a saját szavaikkal mondják el a látottakat!

A karsztosodásMegfigyelés: először vizsgáljuk meg nagyítóval egy darab mészkő felszínét. Törekedjünk rá, hogy

minden gyerek elvégezhesse a megfigyelést. A tanulók maguk számoljanak be a tapasztaltakról. In-duljunk ki a mészkődarabon található repedésekből. A hegységek mészkőtömbjeit is ilyen, sőt sokkal szélesebb repedések hálózzák be. Ezeken át jut be a csapadékvíz a hegy belsejébe. Ez a víz azonban már átszivárgott a növények gyökereivel behálózott talajon, közben savassá vált.


120

Megfigyelés: mutassuk be ismét a sósavas kísérletet. Vonjunk párhuzamot a sav marása és a savassá váló csapadékvíz hatása között. Így könnyebben megértik a gyerekek a folyamatot.

Hangsúlyozzuk, hogy míg a sósavas kísérlet esetében a kőzet feloldódása gyorsabban játszódik le, a természetben ez igen lassú folyamat, hiszen a bekerülő víz csak enyhén savas.

Válasszuk külön a felszínen (víznyelő, dolina) és a mélyben található (barlang, cseppkő) karsztjelen-ségeket.

A karsztformákat nézzük meg a tankönyvi ábrán (114. oldal) és a képeken. Ha rendelkezésünkre áll a Bükki Nemzeti Park című film, melyet a park igazgatósága készített, feltétlenül nézzünk meg részleteket belőle, érdekes színfoltja lesz az órának.

Beszéljünk a cseppkő kialakulásáról. Ebben az esetben építő tevékenységről van szó, mert amit a csapadékvíz a hegy anyagából kioldott, az a barlangok belsejében nagyon lassan lerakódik. Hogy mi-lyen gyorsan történik mindez, az nagymértékben függ a felszínen uralkodó éghajlattól, elsősorban a csapadékviszonyoktól.

A csapadékban gazdag Belgium egyik barlangjában (Grotte de Han) évente öt millimétert is nő a cseppkő, míg ugyanekkora növekedéshez a csapadékszegény horvát hegységekben ötezer évre van szükség. A középeurópai barlangok cseppkövei legnagyobb részben mintegy százhúszezer évesek, de akadnak köztük több százezer évvel ezelőttiek is.

Kísérjük végig a víz útját a mészkőhegységek belsejében, ebben is segít a 114. oldalon lévő tankönyvi ábra.

DifferenciálásBeszéljünk a karsztforrások jelentőségéről. A karsztforrások vízhozama és a csapadék mennyisége közötti összefüggést ismerjék fel a gyerekek az eddig tanultak alapján.

Vitassuk meg azt is, hogy milyen kapcsolat van a mészkőhegységekben lévő bányák művelése és a karsztvízszint csökkenése között.

A Bakonyban a bauxit és a szénbányák üzemeltetése közben beszivárgó karsztvíz akadályozta és veszélyeztette a bányában dolgozókat, ezért minden vizet kiszivattyúztak.

Néhány év alatt több tíz, de van olyan hely, ahol több mint kétszáz méterrel süllyedt lejjebb a karsztvíz szintje. Ez a „kiszáradás” hatással volt a táj növényzetére is. A Tapolcaitavasbarlangban hosszú éveken keresztül nem volt egy csepp víz sem. Mára a helyzet megoldódott, a kiszivattyúzott vizet visszavezetik a megfelelő helyre.

A rendszerező megbeszélés során építsünk fel applikációs rendszert a vizsgált kőzetek csoportosításáról.

KŐZETEK

ÜLEDÉKESMAGMÁS ÁTALAKULT

mészkőgránit márvány

löszandezit

szénfélékbazalt

andezittufa

bazalttufa


121

Jellemezzük az egyes csoportokat és kőzeteket! Beszéljünk a kőzetek keménysége és a felszín forma-kincse közötti összefüggésről.

A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka)

Oktatási feladat:• A mészkő, a homok, az agyag és a lösz, a bauxit és a vulkáni eredetű kőzetek tulajdonságainak meg-

figyelése, vizsgálatuk.

Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelés képességének fejlesztése.• Fegyelmezett, önálló munkára nevelés.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A földrajzi vizsgálati módszerek elsajátítása.

A tanulók viselkedjenek fegyelmezetten a megfigyelések közben, és mindig tartsák be a baleset-védelmi szabályokat!

A gyakorlatokat az osztály létszámától függően három vagy hat csoportban, forgószínpadszerűen tervezzük meg, építsünk a munkafüzeti feladatokra. Így minden gyerek elvégzi a kísérleteket/megfigye-léseket a mészkővel, a lösszel és a vulkáni kőzetekkel.

A csoportmunka során oldjuk meg az egyes gyakorlatokhoz tartozó feladatokat a munkafüzetben.

A kőzetvizsgálati óra menete1. Feladat megjelölése2. Kőzetvizsgálati gyakorlat csoportmunkában a munkafüzeti feladatok szerint, forgószínpadszerűen

(10 perc/asztal)3. Feladatok megoldása4. Rendszerező megbeszélés a vizsgált kőzetek jellemzésével5. A gyakorlat tapasztalatainak az összegzése

A csoportok feladatai:I. asztal: Mészkő vizsgálataSzükséges eszközök:• homogén szerkezetű és sok maradványt tartalmazó mészkő• nagyító• ecetsav + szemcseppentő

A savval bánjunk nagyon óvatosan, ne kerüljön a szemünkbe! Mindig tálca fölött dolgozzunk!

Az üledékes kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal.


122

II. asztal: Homok és lösz vizsgálataSzükséges eszközök:• homok, löszdarab• kémcsőállvány + 2 db kémcső + víz

A gyakorlatot óvatosan végezzük, amint befejeztük a megfigyelést, öntsük ki a kémcsövek tartalmát az udvarra, és mossuk el a kellékeket! Mindig tálca fölött dolgozzunk!

III. asztal: Magmás eredetű kőzetek vizsgálataSzükséges eszközök:• gránit, bazalt, andezit, bazalttufa, andezittufa, mészkő

A magmás kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal.

A hegységek formakincse

Oktatási feladat:• A gyűrthegységek jellemzői.• A vetődéssel kialakult hegységek jellemzői.• A középhegységek formakincse.• A magashegységek formakincse.• A hegységek gazdasági jelentősége.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.

A hegységek formakincsének bemutatása során több új elemmel is találkozunk. Szakítottunk a „fiatal lánchegység” és a „lepusztult régi röghegység” elnevezésekkel. A „fiatal” és a „régi” kifejezések jelentése megközelítés kérdése. Ennek a korosztálynak ugyanolyan régi a 70 millió éves is, mint a 300 millió éves hegység. A 10–11 éves gyermekek nagyon nehezen tudnak ilyen időintervallumokban gondolkodni. A hegységeket inkább kialakulásuk és külső jegyeik alapján jellemezzük.

A munka motiválásaként vetítsünk rövid filmrészletet, vagy mutassunk be képeket a lánchegységek-ről és a röghegységekről.

A vulkánműködés, a gyűrődés és a vetődés létrehozza a hegységek jellegzetes szerkezetét. A vulkánok formakincséről néhány órával ezelőtt már tanultunk. A mai alkalommal jellemezzük és

hasonlítsuk össze a lánchegységek és a röghegységek formakincsét.


123

A hegységek magasságaA röghegységek jelentős részének felszíne mára nagymértékben lepusztult, így csak a középhegység-

nek megfelelő magasságot érik el. Ilyen például hazánkban a Bükk, Mecsek stb. Mutassuk meg ezeket a tájakat a falitérképen és az atlaszban is.

Vannak azonban olyan röghegységek, melyek a magashegység kategóriába tartoznak. A Föld legma-gasabb röghegysége, a Tien-san kb. 6-7000 méteres csúcsokkal büszkélkedhet, legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, amely 7439 méter magas. A földrajzórákon még számos nagyon magas röghegységgel találkozunk.

A lánchegységek általában magashegységek, de vannak kevésbé magas csúcsaik is, például a Kár-pátok több csúcsának magassága nem éri el az 1500 métert sem, így csak a középhegység kategóriába tartozik.

Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra a nem helytálló megállapításra – nehogy tévesen rögzítsék a tanulók –, miszerint a lánchegységek magashegységek, a röghegységek pedig már annyira lepusztultak, hogy csak alacsonyabb középhegységek. Ha a gyerekek így ezt a megállapítást használják, mindig javít-suk ki őket, és tegyük hozzá az „általában” kifejezést.

Mitől függ a hegységek formakincse?Mielőtt nekilátnánk a résztéma feldolgozásának, elevenítsük fel, amit a gyűrődésről és a vetődésről

tanultunk. Mint azt már a téma elején megbeszéltük, a hegységek jellegzetes szerkezetét a gyűrődés és a vetődés

hozza létre.A lánchegységeknél a gyűrődés következtében kialakult formakincs a jellemző: párhuzamos hegyvo-

nulatok és hosszanti völgyek tagolják a láncszerűen összekapcsolódó vonulatokat. A röghegységeknél a vetődés következtében tágas medencék, lesüllyedt árkok, lépcsős vidékek válta-

koznak, széles völgyekkel. A tankönyv 116. oldalán található gondolattérkép segít a rendszerezésükben.

A hegységek mai formakincsét viszont a külső erők alakították ki. Ezért nem mindegy, milyen ma-gasak. Az alacsonyabban fekvő területeket elsősorban a folyóvizek alakítják, a magasabban fekvő terü-leteknél pedig a jég a fő felszínformáló erő.

A magashegységek hegyes, sziklás csúcsait, éles, csipkézett gerinceit, meredek, szakadékos hegyolda-lait a vastag jégtakaró, a hóhatár alatti területekét pedig a nagy esésű folyók alakították ki.

A hatalmas U alakú völgyeket a jégkorszaki gleccserek, míg a V alakúakat a gyorsan rohanó nagy esésű folyók vájták ki.

Hasonlítsuk össze a Bükk és az Alpok formakincsét!

Nézzük meg a tankönyv 118. oldalán a Föld legmagasabb röghegységéről készült felvételt. Szinte ugyanaz a kép fogad bennünket, mintha az Alpokban járnánk. A fent leírtak bizonyítására érdemes ezt a példát hozni, mivel ez a legmeggyőzőbb.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hegységek is a belső és a külső erők egyidejű, de ellentétesen ható folyamatos munkájának az eredményei. Bizonyítsuk be ezt a tankönyv 118. oldalán található ábra elem-zésével.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait.


124


R Ö G H E G Y S É GS Z I K L Á S

M É S Z K ŐT Ö R É S V O N A L A K

E L L E N T É T E S E NP U S Z T Í T J Á K

J É GA L P O K

Hogyan alakultak ki alföldjeink?

Oktatási feladat:• Az alföld fogalma.• Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége.• A homok- és löszvidékek kialakulása.• A lösz jellemzői.• Az alföldek gazdasági jelentősége.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

Az új téma feldolgozása előtt ismételjük át az alföld fogalmát.

A munka motiválásaként olvassunk fel részletet Petőfi Sándor Az alföld című költeményéből. Ele-venítsük fel a versben elhangzó jellemzők és néhány bemutatott kép alapján az alföldről mint felszín-formáról tanultakat. Mutassunk példákat a térképen. Kísérjük végig a feltöltött síkságok kialakulását a tankönyv 119. oldalán található ábrasor segítségével.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialaku-lásával kapcsolatos animációkat.

A folyamat néhány része már nem lesz teljesen új a gyerekek számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezek a feltöltődési folyamatok a mai óceánokban, tengerekben éppen úgy mennek végbe, mint több millió évvel ezelőtt. Az üledékrétegek ugyanúgy feltöltik ezeket a vizeket is. Utaljunk a folyóvizek felszínalakító tevékenységénél tanultakra, arra a hatalmas mennyiségű hordalékra, amit például a Gan-gesz visz magával a tengerbe.


125

Megemlíthetjük a Pó folyó példáját is, amelyik olyan mennyiségű üledéket képez az Adriai-tenger partján, hogy a torkolata évente 70 méterrel növeli a szárazföld területét, ennek következtében a törté-nelmi idők kikötői ma már a szárazföld belsejének települései.

Minek köszönhetik az alföldek a mostani képüket?Térjünk ki a folyók munkájának arra az időszakára, amikor még a folyókat nem szabályozták, hanem

természetes körülmények között rendszeresen kiáradtak, szétterítve finom hordalékukat. Megemlíthet-jük példaként a Duna vagy a Tisza ősi medrét. Beszéljük meg, miért kerültek a mostani helyükre. Az eddig tanultak alapján erre a kérdésre már önállóan tudnak válaszolni a gyerekek.

Amikor csak van rá lehetőség, tegyünk fel ehhez hasonló gondolkodtató kérdéseket, mert a tanult ismeretek alkalmazása, a logikus gondolkodás fejlesztése fontos feladatunk.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialaku-lásával kapcsolatos animációkat.

Térjünk ki a szél mint felszínformáló erő szerepére. Mondjuk el, hogyan fújta ki a szél a Duna és a Tisza ősi medréből a homokszemeket, tegyük szemléletesebbé a témát.

Beszéljünk a lösz kialakulásáról. Gyakorlatképpen hasonlítsuk össze a homok és a lösz szemcsenagyságát.

Megfigyelés: a megfigyelést önállóan vagy párosával végezzék el a tanulók. Szórjunk milliméterpapírra homokszemeket és löszt. Vizsgáljuk meg nagyítóval is. A gyerekek számoljanak be a tapasztaltakról.

Mutassunk képet löszfalakról, érdekességként különleges élővilágukról is szóljunk néhány szót.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait.

Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj

Oktatási feladat:• A talaj

– fogalma, – jelentősége, – kialakulása, – alkotóelemei, – állapotának a romlása.

• A talajpusztulás.• A talaj védelme.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.


126

A talaj fogalmaA „talaj” szó hallatán a gyerekek már tudják, miről van szó. Ebben az esetben sincs más dolgunk,

mint pontosítani és néhány plusz tartalommal kiegészíteni a fogalmat.„A talaj a földfelszín legfelső, termékeny laza takarója.” – a mondatot alkotó szavak jelentésének ma-

gyarázata segítségével tegyük pontossá a fogalmat.

A talaj alkotóelemeiMegfigyelés: gyűjtsünk be tetszőleges helyről talajt, melynek alkotóelemeit vizsgáljuk meg. Keres-

sünk benne élőlényeket is. A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 1. feladatába.

Megfigyelés: végezzük el a munkafüzet 2. feladatának a megfigyelését is!

Töltsünk félig talajjal egy befőttesüveget, majd öntsük fel vízzel. Zárjuk le az üveget, majd alapo-san rázzuk fel, és hagyjuk leülepedni.

A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 2. feladatába.

Készítsük el a talaj alkotóelemeinek applikációs kártyáit:

kőzettörmelék humusz

A TALAJ ALKOTÓI

talajnedvesség levegő

Hangsúlyozzuk, hogy a talaj alapösszetevője a kőzettörmelék, amely keveredik az állati és növényi maradványokkal és a talajnedvességgel. Hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a talajszemcsék közötti teret a talajnedvesség mellett levegő tölti ki.

Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet.

Üvegtálkába helyezzünk talajdarabokat, fedjük le egy üveglappal, és borszeszégővel melegítsük fel. A talajban található víz a felmelegítés közben vízgőzzé alakul, és lecsapódik az üveglapra, amellyel lefedtük az üvegtálkát.

Megfigyelés: közvetlenül az óra előtt vegyünk ki egy darabkát lazább talajból, vizsgáljuk meg a benne található, szabad szemmel látható élő szervezeteket. Saját szemünkkel győződjünk meg arról, mennyi élőlény lakóhelye.

A talaj jellemzőiA termőképességnél hívjuk fel a figyelmet az ok-okozati összefüggésekre. Minél több humuszt tartal-

maz a talaj, annál sötétebb színű, és minél nagyobb a humusztartalma, annál termékenyebb.A talaj vízáteresztő képességének a megfigyelésére szolgáló kísérletet érdemes elvégeznünk.

Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet.


127

Vegyünk három egyforma, kb. 2 cm átmérőjű üvegcsövet, amelyek egyik végét kössük be szűrő-papírral.Töltsük félig az első üvegcsövet homokos, a másodikat agyagos, a harmadikat pedig löszös talajjal. Az így megtöltött csöveket a szűrőpapíros végükkel állítsuk egy főzőpohárba helyezett üvegtöl-csérbe (szükség szerint Bunsen-állványokkal rögzíthetjük a csöveket). Mindhárom üvegcsőbe töltsünk kb. 1/2-1/2 dl csapvizet.Figyeljük meg, hogy a kísérletben szereplő talajtípusokon milyen gyorsan szivárog keresztül a víz.

Megfigyelés: bemutathatjuk a talaj vízfelszívó képességét is.

Ugyanúgy elkészített és feltöltött üvegcsövekkel végezhetjük a megfigyelést, mint a talajnedvesség kimutatásánál. Ennél a kísérletnél fontos, hogy előre szárítsuk ki mindhárom talajtípust, mert csak így kapunk reális képet. Töltsünk három egyforma edénybe egyforma mennyiségű vizet, állítsuk be az elkészített, talajmin-tákkal feltöltött üvegcsöveket. Mérjük meg, milyen magasan lesz vizes a talaj 5, majd 10 perc múlva.

Mivel a talaj vízáteresztő és vízfelszívó képessége nagyon fontos a növények számára, érdemes időt szánni ezekre a megfigyelésekre.

Kell szólnunk arról, hogy mindegyik éghajlaton megfelelő, más-más növénytakaró és ennek függvé-nyében más-más talajtakaró alakul ki. Ha megváltozik az éghajlat, megváltozik rajta a növénytakaró, ezáltal megváltozik a talaja is. Ezeket az összefüggéseket példákkal is igazoljuk, például a kiirtott erdők helyén megváltozó talajtípusokkal.

A talajpusztulásSajnos a talajpusztulás mértéke hazánkban is, főként a dombos, hegyes vidékeken igen jelentős.

A legnagyobb kárt a szél és a lefolyó víz okozza.Elemezzük a tankönyv 123. oldal bal alsó képét, és utaljunk vissza arra a kísérletre, amikor a szél

munkájának a hatását érzékeltettük a terepasztalon.Feltétlenül beszéljünk arról, hogy a legtöbb esetben az ember teremti meg a természet erőinek a talaj-

pusztítás lehetőségét (például az erdőirtással). Elemezzük a tankönyv 124. oldal felső képét. Beszélgessünk el arról, hogyan védekezhetünk a talajerózió ellen.

A talaj szennyezéseA talajszennyezés nagyon veszélyes, hiszen a növények a talajból szívják fel a tápanyagokat, ezekkel

együtt a szennyező anyagokat is. Ezt egy nagyon egyszerű kísérlet segítségével bizonyítsuk be.

Kék színű étel- vagy tojásfestéket oldjunk fel egy pohár vízben, és helyezzünk el benne egy zeller-levelet (a levélen ejtsünk friss vágásfelületet, mert a növény így gyorsabban szívja fel a megfestett vizet). Ezt a kísérletet érdemes már előző nap vagy néhány órával a megfigyelés előtt beállítani, mert ahhoz, hogy a színezett víz bekerüljön a növénybe, idő kell. Figyeljük meg a zellerlevél színét. Daraboljuk fel a levél nyelét, és figyeljük meg a benne lévő színezőanyagot. Ez a megfigyelés bi-zonyítja a gyerekeknek azt a tényt, hogy a növények ugyanúgy felszívják a szennyező anyagokat, mint ezt az ételfestéket. Az ilyen jellegű kísérletekkel sokszor több eredményt érhetünk el a kör-nyezeti nevelés területén, mintha hosszan sorolnánk a katasztrófahíreket.


128

Beszéljük meg, hogy az ivóvízszükségletünk jelentős részét a felszín alól nyerjük, tehát ezért sem mindegy, hogy mi kerül a talajra vagy a talajba.

A föld, mint valami szivacs, mindent magába szív. Egy liter festék vagy egy liter motorolaj beszeny-nyezhet akár 1 millió liter ivóvizet is. A mezőgazdaságban használt permetszerek (rovarirtók, gyom-irtók stb.) is beszivároghatnak a talajba. Nagyon sokan földre dobják a cigarettacsikket is. Az abban lévő nikotint a csapadékvíz bemossa a talajba. Azt már a gyerekek is tudják, hogy a nikotin méreg.

Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt)

A témával kapcsolatos kérdésekkel nap mint nap találkozunk. Minden ezzel kapcsolatos hír gyorsan napvilágot lát. A gyerekeket érzékenyen érinti a téma, és szívesen foglalkoznak vele.

Szervezzünk projektcsoportokat, és dolgozzák fel a témát.

Motivációként beszéljünk arról, hogy a történelem során hogyan változott meg környezetünk. Min-denképpen beszéljünk arról, miért irtották ki az erdőségeket (lakásépítés, szántóföldnyerés, bányafa, energianyerés stb.), mi lett a legeltetések következménye.

Ha van rá lehetőség, érdemes megnézni projektindítóként Az egyetlen Föld című japán filmsorozat 12., A törékeny bolygó című részének néhány részletét. Már régebbi filmről van szó, de nagyszerűen dolgozza fel (már a kilencvenes évek végén), hogy milyen veszélyeket rejtett és rejt a növekvő emberiség természetátalakító tevékenysége. Szól a piramisépítésekről és az erdőirtásokról. Foglalkozik azzal, miért néptelenedett el több ókori kikötőváros, és hogyan lettek hatalmas erdők helyén legelők.

Projektindítóként válogathatunk az alábbiakból:.Amint a legutóbbi évszázadokban a Föld népessége ilyen hatalmas mértékben növekedésnek indult,

és a fejlett technológiák ilyen drámai léptékben elterjedtek, a környezetre gyakorolt hatás is egyre jelen-tősebbé vált. Ezek a változások átfogóak voltak, mert a természetben minden beavatkozásnak egész sor következménye van.

Az elsők közé tartozott George Perkins Marsh (1801–1882) New England-i polihisztor, aki ezt észre-vette. Ember és természet (Man and Nature) címmel elsőként írt könyvet a természetvédelemről. Ebben a művében bebizonyította, hogy az ember egyedülálló rombolásra képes, és mindenekelőtt az erdők kiirtásának tulajdonította a folyók vízhozamának heves ingadozását, a talaj kiszáradását, a források elapadását, az élővilág elszegényesedését és a súlyosan felgyorsult eróziót:

„Hatalmas erdőségek tűntek el a hegyoldalról és a hegygerincekről, a levelek és kidőlt fatörzsek bomlása során felgyülemlett növényi föld […] lemosódott […]. Híres történetekben sokszor megénekelt folyók szerény patakocskákká zsugorodtak […], a patakok medre tágas kavicssíkságokká szélesedett, melyekben télen tengerárra emlékeztető zuhatagok mennydörögnek. […] Kikötők, amelyek valaha viruló kereskedelmi központok voltak, eliszaposodtak azoknak a folyóknak az üledékeitől, amelyek torkolatában fekszenek; a tölcsértorkolatok mederfeneke megemelkedett, következésképpen csökkent a bennük lévő folyók sebessége, és így sok ezer mérföldnyi sekély tenger és termékeny síkság terméketlen és egészségtelen mocsárrá vált.”

(George Perkins Marsh: Ember és természet)

Az ember szinte minden tevékenységével hatással van a Föld felszínére. Az emberi tevékenységeket a környezetre gyakorolt hatásuk szerint osztályozhatjuk is:


129

Közvetlen emberi beavatkozásokÉpítési: ásás, talajmélyítésTerületrendezés: bevágás, bányászat, robbantás és tömörítés, elárasztás, elgátolásHidrológiai beavatkozás: locsolás, medermódosítás, csatornaépítés, partvédelem

Közvetett emberi beavatkozásokAz erózió és az üledékképződés felgyorsítása: környezet kiirtása szántás, legeltetés, építkezések (külö-

nösen útépítés és urbanizáció), hidrológiai viszonyok módosítása, esővíz szennyezése

Mállás felgyorsítása: elsósodás előidézése a talajvízszint megváltoztatásával, bányászat, folyadékkivételSüllyedés: fagyott föld megbolygatása, szerves talaj pusztítása, lejtős mozgás, alávágásTerhelés: rázkódásFöldrengések előidézése: víztározók okozta terhelés, vetődési síkok mentén való nedvesítés

A felszín szándékos megváltoztatásaVizes árkokVíztározókCsatornákTöltések (folyam- és partszabályozás)Folyók átvágása (folyószabályozás)Útépítés, építkezésBarázdálás (szántás)Teraszolás (mezőgazdasági területnyerés és talajvédelem)Meddőhányók (bányászat)Ásvány- és tőzegbányászat

A környezet átalakítására a csoportok hazai példákat dolgozzanak fel:• Bányajáratok: például Bakony, Gerecse barnaszénbányái• Meddőhányók: például Bakony – Várpalota környékén• Bányagödrök: például külszíni bauxit- és szénbányák – Mátraalja, Bakony • Kőbányák: Bükk – a Bél-kő anyagát nagyrészt elhordták a Bélapátfalván évtizedekig működő ce-

mentgyárba, Naszály anyagát nagyrészt elhordták a Vácott működő cementgyárba, Badacsony anyagát vasúti töltések építéséhez

• Folyószabályozás: a Tisza szabályozása a kanyarulatok átvágásával• Duzzasztógátak építése: Tiszalök, Kisköre

Produktumként írjanak ismeretterjesztő cikket Nem csak elvennünk kell, amit a Föld ad, nekünk is adnunk kell: óvni őt! mottó szellemében.


Oktatási feladat:• A belső és külső erőkről tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.


130

• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.

A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!

Hazai tájakon


• Átfogó kép kialakítása hazánk tájainak természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőfor-rásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról.

• A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.

• A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.• A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése,

megoldási módok keresése. • A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, követ-

keztetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása.• A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával.• A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fej-

lesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.

A Kárpát-medence országa

Oktatási feladat:• Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetének megállapítása:

– elhelyezkedése Európában, és ennek következményei; – helyzete a gömb alakú Földön; – a szárazföldi fekvés következményei; – határai; – felszínének általános jellemzői.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.


131

Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést arról, milyen érzést kelt bennünk, ha képsorokat néze-getünk vagy beszélgetünk Magyarországról.

Az előző téma összefoglalásakor kiadott gyűjtőmunka során összegyűjtött versek legmegragadóbb részleteinek a felolvasása, megbeszélése. Az összegyűjtött kiadványok kiállítása és bemutatása egy-egy mondatban.

Hallgassuk meg Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Hazám című áriáját.Beszéljük meg, melyek országunk jelképei.

Az új anyag tárgyalását kezdjük hazánk legfontosabb adataival.

Hazánk helye a Földön és EurópábanRemélhetőleg már minden gyerek tudja, hogy hazánk Európában található. Mivel európai ország, azt

is kell tudniuk, hogy az északi félgömbön helyezkedik el. Mutassuk meg a földgömbön Magyarországot, viszonyítsuk hazánk fekvését az Egyenlítőhöz. Határozzuk meg, hol található Magyarország a kezdő hosszúsági körhöz képest.

Mérjük meg a bemutató földgömbön, milyen távolságban húzódik tőlünk az északi sarkkör és az Egyenlítő. A távolság a két nevezetes szélességi körtől körülbelül egyforma.

Határozzuk meg hazánk földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével. Ez jó lehetőség a földrajzi hely-meghatározás gyakorlására is. Az adatokat az atlasz Magyarország domborzata című térképlapjáról ol-vassuk le.

Hazánk az északi szélesség 45° 48’ – 48° 35’ és a keleti hosszúság 16° 5’ – 22° 58’ között helyezkedik el. A legészakabbi pontja a Zempléni-hegységben található Nagy-Milic, a legdélebbi Baranyában, Bere-mend térségében. Legnyugatibb pontja a Vas megyei Felsőszölnök, a legkeletibb a Szatmár-beregi-sík-ságon, Garbolc határában van; a Túr is itt lép be az országba.

Magyarország szárazföldi ország, a kontinens belsejében helyezkedik el. Végezzünk méréseket a térképen. A tanult módon (vonalas mérték vagy a méretarány segítségével – a Tanári kézikönyv Természetismeret 5. tankönyvhöz 103. oldalán is található) határozzuk meg hazánk (Budapest) és néhány európai tengerpart közötti távolságot.

Magyarország a Kárpát-medence központi részét foglalja el. Ismételjük át a medence fogalmát.Olvassuk le a Kárpát-medencét körbefogó hegységeket. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a

lánchegységekről már megtanultunk (lánchegység, gyűrődéssel alakult ki, magashegység). Beszéljük meg, amit már tudni kell a névadó hegységről, a Kárpátokról. Határoljuk körbe a térképen. Gyakorlás-képpen mutassuk meg a legmagasabb csúcsát, a Gerlachfalvi-csúcsot, olvassuk le a magasságát, majd határozzuk meg a földrajzi helyzetét is. A tanulók önállóan keressenek csúcsokat a Kárpátok területéről.

Gyakorlásképpen olvassuk le a térképről a hazánkkal szomszédos országok nevét, majd oldjuk meg a vonatkozó munkafüzeti feladatot.

Mutassuk be a szomszéd országok zászlóit, és keressük meg a fővárosaikat. Ebben a tankönyvi ábra (131. oldal, alsó ábra) is a segítségünkre lehet.

Hazánk tájaiAz elmúlt évek során már ismerkedtünk hazánk térképével. Soroljuk fel és mutassuk meg a térképen

a nagy tájakat. A térkép színezése alapján csoportosítsuk magasság szerint az egyes tájakat!


132

Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!A topográfiai ismereteket gyakorolhatjuk fali kontúrtérképen és elektronikusan egyaránt. Még biztosan sok iskolában megtalálható a hetvenes években kiadott műanyag kontúrtérkép-gyűjte-mény, melynek Magyarország térképe megfelelő méretű és jól használható. Ha az utóbbi években vásároltak Magyarország domborzati térképet, némelyik típus hátulján kontúrtérkép is található. Feltétlenül kérdezzünk rá a földrajz szakos kollégától. Amennyiben egyik sem áll az iskola rendel-kezésére, magunk is készíthetünk tetszőleges méretű kontúrtérképet. Ebben az esetben ügyeljünk a kivitelezésre. Minden vonal pontosan szerepeljen rajta. Térképészeti gyakorlatoknál nincs helye a szabad kézzel rajzolt vázlatoknak. A munkafüzet feladataiban szereplő folyókat és tavakat min-denképpen tüntessük fel.A topográfiai fogalmak applikációs kártyáinál ügyeljünk arra, hogy a méretük a térképnek meg-felelő legyen.

Feladat a következő órára: Minden tanuló ismételje át, amit az előző fejezetben tanultunk az alföldek kialakulásáról.

Az Alföld tengersík vidékein

Oktatási feladat:• Az Alföld fekvése, határai.• A táj kialakulása, felszínének általános jellemzői.• Az Alföld részei.• A Nagykunság, a Hortobágy, a Kiskunság, a Nyírség és a Mezőföld kialakulása és jellemzői.• Az Alföld éghajlata, vízrajza.• A természeti értékeit védő nemzeti parkok.• A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatása.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A földrajzi elemzés megfelelő szempontsor szerint történik a földrajzórákon. Ezt már a természetismeretórákon alkalmazzuk. Vegyük figyelembe az egyes tájegységek feldolgozásának javasolt lépéseit:1. Hol található?2. Határai3. Részei4. Kialakulása5. Felszínének jellemzői6. Éghajlata

7. Vízrajza 8. Természetes növényzete, állatvilága 9. Védett területei10. Lakói, jellegzetes települései11. Gazdasági élete


133

Az Alföld mint nagytáj folytatódik hazánk határain túl is. A mintegy 100 000 km2 nagyságú tájnak több mint a fele (52 000 km2) tartozik Magyarország területéhez, tehát az ország nagyobbik felét foglalja el. Mind a domborzat, mind pedig az éghajlat tekintetében hazánk legegységesebb tája.A nagy formák (felszínformák – makro relief) tekintetében egységes, kevésbé változatos táj, túlnyomó része tökéletes síkság. A térszíni kisformákban (mikro relief) rendkívül gazdag, eltérő domborzatú területek jellemzik, melyek kialakításában a folyóvíz és a szél játszották a döntő szerepet. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter. A legmagasabb része a Mezőföldön található 277 méter magas Pusztahegy. A központi területeken azonban sehol nem éri el a 200 métert. Legmagasabb kiemelkedései a Nyírségben található Hoportyó (183 méter) és a Duna–Tisza közén lévő Ólomhegy (174 méter), melyek a szél által összehordott homokbuckák. A Hoportyó anyagát az ŐsTisza, az Ólomhegyét az ŐsDuna hordalékkúpjából fújta ki a szél. A táj legalacsonyabban fekvő része Szeged határában található (Gyálarét – 75 méter).

Motivációként mutassunk az Alföld különböző tájain készült felvételeket. Ügyeljünk arra, hogy ezek a képek mind más, jellegzetes felszínű tájat ábrázoljanak. Legyen köztük tökéletesen sík vidék, homok-buckás táj és löszből felépülő „dombos” alföldi terület.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alföld című té-májának szemléltető filmjét.

Az Alföld földrajzi helyzeteIsmételjük át az alföld fogalmát, de a látott felvételekre utalva hangsúlyozzuk ki a táj felszínének vál-

tozatosságát. Mondjuk el, hogy az alföldnek csak bizonyos részei szabályosan sík területek.

Határoljuk körbe az Alföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 133. oldalá-nak a térképvázlata is. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat.

Minden esetben ügyeljünk a térkép pontos használatára. Elérkeztünk azokhoz a témákhoz, melyek-nél nélkülözhetetlen a térképi munka. Minden alkalommal fordítsunk nagyobb figyelmet erre a fela-datra, és várjuk meg, amíg minden gyerek megtalálja, amit kérünk. Így diákjaink megszokják, hogy a földrajzórák legfontosabb eszköze a térkép, és azt is, hogy elemi elvárás a pontos térképolvasás.

Égtáj szerint olvassuk le az Alföldet határoló tája-kat (északon: Északi-középhegység; nyugaton: Du-nántúli-dombság; északnyugaton: Dunántúli-kö-zéphegység; északkeleten, keleten és délen átnyúlik az országhatáron.)

Mutassuk meg a térképen a Duna és a Tisza ál-tal kijelölt három nagyobb részét. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezeken belül sok kisebb tájat is elkülöní-tünk.

Jelöljük be Magyarország kontúrtérképén a Me-zőföldet, a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt.

Minden gyerek olvassa le a munkafüzet 68. oldalán található térképvázlatba jelölt magassági ponto-kat. A tanulók más magasságokat is bejelölhetnek a térképvázlatba. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket!

MezőföldKiskunság

Nagyk

unság

Hortobágy

Nyírség

Applikációtervezet


134

Az Alföld kialakulásaElevenítsük fel, amit korábban az alföldek kialakulásáról tanultunk. Miután megbeszéltük, hogy a mi

Alföldünk süllyedéssel jött létre, adjunk választ a motivációban látott számtalan forma kialakulására is. A felszín mai formakincsét áradásaikkal a folyók és a szél formálta ilyenné.

Az interaktív tananyag szemléltetésének segítségével mondjuk el a tökéletes síkság kialakulását. Ke-ressük meg a térképen a Nagykunságot és a Hortobágyot, figyeljük meg, mely folyók egyengették el a felszínüket. A Kiskunság homokbuckás vidékeinek kialakulása a folyók és a szél közös munkájának az eredménye.

A puha kőzetanyagba bevágódott, sok hordalékot szállító ŐsDuna a síkvidéki szakaszokon, mivel akkor is kicsi volt az esése, lerakta a hordalékát, melyet állandóan kerülgetve araszolgatott nyugatra. A hátrahagyott laza hordalékréteget a szél kifújta és homokbuckákba rendezte.

Ismételjük át a futóhomok fogalmát. Építsünk homokdűnét terepasztalon.

ModellezésTerepasztal hiányában papírdoboz vagy használaton kívüli fiók is alkalmas erre a megfigyelésre. Fújjunk a száraz homokra hajszárítóval. Ügyeljünk rá, hogy a legkisebb fokozatra állítsuk be a gé-pet. Figyeljük meg a homok mozgását. A futóhomok megkötését is modellezhetjük. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevizezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy mi történik a homokkal a dűne különböző részein.

A modellezések előtt adjunk megfigyelési szempontokat:• Milyen irányba mozog a homok? • Mi történik, ha növényt ültetünk a homokfelszínre?

Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a löszről tanultunk. A lösztakarós tájak kialakulását a tan-könyvi rész elolvasásával (134. oldal – „Az Alföldön nagy területeket borít lösztakaró...”) önállóan is feldolgozhatják a gyerekek.

Az Alföld éghajlataEnnél a témánál nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek olvasásának a gyakorlására. Min-

denképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és a csapa-dék mennyiségének az alakulását. Nézzük meg, hogyan alakulnak az időjárási elemek a tenyészidőszak folyamán. Térjünk ki arra is, miért fontos megismerni ennek az időszaknak (április–szeptember) az adatait. A tények leolvasása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket is. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az Alföldön az egyes időjárási elemek.

A déli területek magas napfénytartama annak köszönhető, hogy az óceáni, páradús légtömegek errefelé már nem jellemzőek. A nyári kánikula a déli fekvéssel magyarázható, közelebb van a tropikus területekhez, de a meleg nyár és a hideg tél annak is köszönhető, hogy itt már kevésbé érvényesül az óceán hűtőfűtő hatása. A csapadék mennyisége is nagyrészt az óceántól való távolságtól függ.


135

A napsütéses órák számának alakulásánál végezzünk összehasonlítást. Hasonlítsuk össze az Alpokal-ja és Szeged környékének értékeit (körülbelül 1900, illetve 2100 óra). A különbség számottevő, mintegy 200 óra. Ha ezt az igen magas értéket átszámítjuk napokra, még szembetűnőbb lesz az eltérés. Ha napi tíz órás napsütéssel számolunk, a két táj közötti különbség húsz nap lesz. Ez magyarázza a Dél-Alföld zamatos gyümölcseit és kiváló zöldségféléit.

A védett természeti értékek kapcsán részletesen beszéljünk a Hortobágyi Nemzeti Parkról. Lehetőség szerint nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Védett természeti értékeink című témájá-nak a nemzeti parkokat bemutató filmjét.

Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!

Gyűjtőmunka: információk gyűjtése minél több híres alföldi fürdő gyógyhatásáról.

Hazánk éléstára

Oktatási feladat:• A gazdasági élet jellemzői: az Alföld mezőgazdasága és ipara.• A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata az Alföldön.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.

A természetismeret tanításakor nem feladat a minden részletre kiterjedő gazdasági áttekintés.A bővebb ismeretek nyújtása a nyolcadik osztályos földrajz tantárgy keretein belül történik.Hatodikban elsősorban arra törekedjünk, hogy felismerjék a tanulók a természeti viszonyok és a

gazdasági élet közötti alapvető összefüggéseket.

Az Alföld mezőgazdaságaAz Alföld felszíne, talaja és éghajlati viszonyai elsősorban a növénytermesztésnek kedveznek. Meg-

figyeltük, hogy bizonyos területeken például homok-, míg máshol löszön képződött talaj alakult ki. Mindemellett azt is láttuk, hogy mennyire más a táj időjárása az egyes területeken. Ennek köszönhető, hogy különböző részein más-más növényeket termesztenek. A változatos körülmények sokféle növény termesztését teszik lehetővé.

Az Alföld fő szántóföldi növényei a búza és a kukorica. A kukorica termőterületeihez kapcsolódik a baromfi és a sertés tenyésztése.

A feldolgozóipari ágazatok általában a termőterületek mellé települtek. A búzát a malomipar dolgozza fel, így a legnagyobb malmok a nagy búzatermő vidékeken találhatók.

Malomipart a felvevőpiac miatt nagyvárosok közelébe is telepítenek.


136

Az Alföldön hatalmas húskombinátok működnek, de minden nagyobb településen üzemel vágóhíd.Soroljunk fel ismert húsipari márkákat! Tudjanak a gyerekek márkaneveket is kötni az egyes telepü-

lésekhez, például Pick szalámi – Szeged; gyulai kolbász.

A délebbi, meleg és napsütésben gazdag területeken a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Leg-fontosabb a kajszi- és őszibarack, a szőlő, a fűszerpaprika, a zöldpaprika, a paradicsom, az uborka, a zöldbab és a zöldborsó termesztése. Ismerjék a gyerekek a hazánkat híressé tevő növények fő termőhe-lyeit: például szegedi és kalocsai fűszerpaprika, makói hagyma, vecsési káposzta.

A konzervgyárakat is a termőterületekhez közel építik, mivel a zöldségfélék és a gyümölcsök szállítá-sa igen költséges, a nem megfelelő szállítási körülmények között pedig gyorsan romlik az áru minősége.

Helyezzük fel Magyar-ország kontúrtérképére a legfontosabb termények és a tenyésztett állatok jelét. Ügyeljünk arra, hogy csak a legfontosabb termőterü-letekkel foglalkozzunk.

Részösszefoglalásként építsük fel a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kapcso-latát gondolattérképen.

Az Alföld iparaKeressük meg az atlasz jelmagyarázatában a kőolaj és a földgáz jelét. Beszéljük meg, mire hasznosít-

ják ezt a fontos energiahordozót. Pontosítsuk az energiahordozók fogalmát.

Az energiahordozók a természetben előforduló, hasznosítható energiát adó anyagok, melyek lehet-nek megújuló és nem megújuló energiahordozók.

A megújuló (szolid) energiahordozók olyan energiaforrások, melyek a természet folyamatai során ál-landóan jelen vannak, és folyton megújulnak, például a folyóvíz és a szél ereje, a napsugárzás, a Föld hője.

A nem megújuló (fosszilis) energiahordozók az elhalt állatok és növények maradványaiból keletkez-nek, mint például a szénfélék, a kőolaj, a földgáz, de ebbe a csoportba tartozik az urán is.

A kőolaj és a földgáz kialakulása a földtörténe-ti múlt tengereiben élt parányi élő szervezetekhez kötődik. Ezek az apró élőlények tömegesen pusz-tultak el a pangó, oxigénszegény vízben, melyek aztán az iszapba süllyedve, keveredve tengervíz-zel, vegyi folyamatok során elbomlottak, kőolajjá alakultak. Kőolajcsapdákba felhalmozódva nagy mennyiségben találhatók. Azokon a részeken, ahol a csapda mélységében már legalább 150–180 °C-os a hőmérséklet, a kőolaj földgázzá alakul át. Kőolajcsapda vázlata



137

Beszélni kell a kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó iparágakról. Kőolajból a kőolaj-finomítókban ben-zint, gázolajat, fűtőolajat, bitument állítanak elő.

Kiskörén és Tiszalökön vízerőmű termeli az áramot.Ezeket a városokat csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon nincs a

topográfiai követelmények között.

Fontos szerepe van az Alföldön az idegenforgalomnak. Mindenképpen beszéljünk a gyógyfürdők jelentőségéről! Számoljanak be a gyerekek a házi feladatként összegyűjtött híres alföldi fürdőkről.

„Mi vonzza még a turistákat?” Kezdeményezzünk beszélgetést a témában! Térjünk ki a falusi turiz-musra mint az utóbbi időszak fontos idegenforgalmi jelenségére.

Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.

Gyűjtőmunka: Keressenek a gyerekek – az üzletek polcain – Győrben gyártott termékeket!Gyűjtsenek a Fertő–Hanság Nemzeti Park értékeiről és a világörökség részévé nyilvánított Fertővi-

dékről!

Duna menti tájunk, a Kisalföld

Oktatási feladat:• A Kisalföld földrajzi helyzete – fekvése, határai.• A Kisalföld természeti viszonyai – a táj kialakulása, felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza.• A Kisalföld gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai.


Motivációként mutassunk a Kisalföld különböző részein készült felvételeket. Úgy válogassuk össze a képeket, hogy jól szemléltessék az Alföldénél lényegesen egyhangúbb felszín jellegzetességeit.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Kisalföld című témá-jának szemléltető filmjét.

A Kisalföld földrajzi helyzete, kialakulásaHatároljuk körbe a Kisalföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 139. olda-

lának térképvázlata. Keressük meg a tájat az atlaszban is. Itt is ügyeljünk a térkép pontos használatára.Olvassuk le a Kisalföldet határoló tájakat égtáj szerint. A táj az országhatáron túl is folytatódik. A Du-

nától északra húzódó területe már a szomszédos Szlovákia része, a Szlovák-alföldhöz tartozik. A Kisal-föld és a Szlovák-alföld alkotják a Dunamenti-alföldet.

Olvassunk le magassági számokat az atlaszból. A leolvasott értékekből vonjuk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket.


138

Ismételjük át az alföld fogalmát. A látott felvételekről és a domborzati térképről leolvasott adatok alapján hasonlítsuk össze a két alföldi tájunkat.

Hangsúlyozzuk ki, hogy ellentétben az Alfölddel, a Kisalföldön sokkal egyhangúbb a táj képe. Felszí-nének jelentős része tökéletesen sík vidék. Mai felszínét, a folyószabályozás előtti állandó áradásaikkal, a folyók alakították ki. Ezen a hordalékon jó minőségű talaj alakult ki.

A Kisalföld éghajlataEnnél a témakörnél ismét nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek használatának a gyakor-

lására. Elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet, valamint az évi csapadékmennyiség alakulását. Miután leolvastuk a napsütéses órák számát, elevenítsük fel az Alföldnél végzett összehasonlítást. (Az Alpokalja és Szeged környékének értékei [kb. 1900; 2100 óra] közötti kü-lönbség számottevő, kb. 200 óra.)

Hasonlítsuk össze a két táj éghajlati jellemzőit a munkafüzet 72. oldalán található 3. feladat táblázata segítségével.

A tények megállapítása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket. A tanulók az eddigi ismereteik alapján magyarázzák meg, miért így alakulnak a Kisalföldön az egyes időjárási elemek.

Ezen a tájon egészen más időjárási képpel találkozunk, mint az Alföldön. A leolvasott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, mint az Alföldön, mivel a Kisalföldön még érvényesül az óceán hűtő-fűtő hatása. A magasabb csapadékértékek is ennek köszön-hetőek.

A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön.

A Kisalföld vízrajzaFigyeljük meg a térképen, milyen sűrű a táj vízhálózata. Keressük meg a térképen a Dunát, figyeljük

meg, hogyan szakad ágakra. Olvassuk le a Duna-ágak és -szigetek nevét. Elevenítsük fel, hogyan és hol alakulhatnak ki szigetek.

Oldjuk meg a munkafüzet 72. oldalának 2. feladatát!

A Kisalföld gazdasági életeAz éghajlati jellemzőkből következtessünk a mezőgazdaság jellemzőire. A napsugárzási és hőmér-

sékleti értékek nem teszik lehetővé a napfényt és meleget igénylő gyümölcsök, valamint zöldségfélék nagyüzemi termesztését, viszont kedvezőek a búza, az árpa, a kukorica és a cukorrépa termesztéséhez.

A bőséges és viszonylag egyenletesen hulló csapadék lehetővé teszi a takarmánynövények termesz-tését. Ennek köszönhetőek a jelentős nagyüzemi szarvasmarhatartás alapját képező jó minőségű, dús füvű legelők.

A kukoricatermesztés a sertés- és baromfitartás alapja.Mivel a táj jelentős mezőgazdasági terület, jellemző a feldolgozóipari ágazatok fejlesztése (malmok,

húskombinátok sorát építették fel). Említsük meg példaként, majd keressük meg a térképen Csornát, Répcelakot, Pápát és Kapuvárt. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon csak Győr szerepel a topográfiai követelmények között.

Emeljük ki a térség központját, Győrt. Olvassuk el a tankönyv 141. oldalának befejező részét („A Kis-alföld legnagyobb városa, Győr...”). Az olvasottakat frontális munka keretében dolgozzuk fel.

Számoljanak be a gyerekek az előző alkalommal feladott gyűjtőmunka eredményéről. Hallgassuk meg a Fertő–Hanság Nemzeti Parkról készült beszámolót. Említsük meg, hogy a Fertő tó vidéke is a világörökség része lett.


139

Óra végi összefoglalásként készítsük el az alábbi applikációt kontúrtérképre:


Feladat a következő órára: A tanulók készítsék el hazánk erdősültségi térképét! Hívjuk fel a figyelmet a pontos, esztétikus mun-

ka fontosságára!

Gyűjtőmunka: Miről nevezetes Szigetvár, Siklós, Abaliget, Buzsák?

Projektlehetőség a következő órára: Török világ a DélDunántúlon

SzigetközDuna

Győr

Rába

Fertő tó


Magyarország erdősültsége megyénkéntZala megye: 45,3Nógrád megye: 45,0Heves megye: 33,6Somogy megye: 32,8Vas megye: 32,3KomáromEsztergom megye: 32,1BorsodAbaújZemplén megye: 28,3Baranya megye: 27,0Pest megye: 24,5Veszprém megye: 23,8

SzabolcsSzatmárBereg megye: 21,7BácsKiskun megye: 20,6GyőrMosonSopron megye: 20,0Tolna megye: 17,0JászNagykunSzolnok megye: 11,0Csongrád megye: 10,8Fejér megye: 9,2HajdúBihar megye: 5,1Békés megye: 2,2


140

Dombvidék a Dunántúlon

Oktatási feladat:• A Dunántúli-domb- és hegyvidék fekvése, határai.• A tájak kialakulása.• A felszín általános jellemzői.• A dombvidék részei.• A Dunántúli-domb- és hegyvidék éghajlata és vízrajza.• A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata.• A gazdasági élet jellemzői a Dunántúli-domb- és hegyvidéken.


Motivációként mutassunk a Dunántúli-domb- és hegyvidék különböző tájain készült felvételeket.Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag témához tartozó

szemléltető filmjét!

A Dunántúlidomb és hegyvidék földrajzi helyzeteHatároljuk körbe a táj területét! Mielőtt megmutatjuk a falitérképen, nézzük meg a tankönyv 142. ol-

dalán található térképvázlatot. A tanulók keressék meg a tájat az atlaszban is.Égtáj szerint olvassuk le a határainak a nevét (északon a Balaton; keleten és délen az Alföld, nyugaton

és délnyugaton az országhatár).

Ismételjük át a domb és a dombság fogalmát!Hangsúlyozzuk ki, a látott felvételekre utalva, milyen változatos a felszín a Dunántúl Balatontól délre eső

részén. Olvassuk le az atlaszból azoknak a pontoknak a magassági számát, melyeket bejelöltünk a munka-füzet térképvázlatán. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket.

Mutassuk meg a térképen a résztájakat: a Zalai-, a Somogyi-, a Tolnai- és a Baranyai-dombságot, valamint a Mecseket és a Villányi-hegységet.

Készítsünk applikációt a kontúrtérképre a 141. oldalon mellékelt vázlatnak megfelelően.

A tájat felépítő kőzetek és kialakulásukA dombság nyugati részét agyag, míg a keletit lösz borítja. Az elmúlt tanév kőzetvizsgálati gyakor-

latain már találkoztunk mindkét kőzettel. Elevenítsük fel, amit akkor elmondtunk, és megfigyeltünk e két, nagyon laza (puha) üledékes kőzetről. Ha van rá lehetőség, mintát is adjunk körbe.

Hangsúlyozzuk ki a folyóvíz felszínalakító szerepét. Tegyünk különbséget az alföldi tájakon és az itt végzett felszínalakító tevékenysége között: a Dunántúli-dombság területén a folyók nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító igen laza üledékrétegbe völgyeket mélyítettek.

Mutassunk képeket a Zalai-dombságról. Jellemezzük a felszínét, mondjuk el, miért kapta az „ezer völgy vidéke” elnevezést.


141

A Zalaidombságot méltán nevezik „ezer völgy vidékének”, mivel számtalan völgy teszi változatossá a tájat. A dombvidék talaja agyagos, mely könnyen felázik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a nedves szárazabb dombhátakra, úgynevezett „szegekre” épültek. Több település neve is utal erre: Zalaegerszeg, Kustánszeg, Pálfiszeg.Mielőtt Zalában megépítették a szilárd burkolattal rendelkező utakat, bizony gyakran estek a sár fogságába az itt élők és az idelátogatók is. Az eső gyorsan feláztatta a „földutakat”, és míg fel nem száradt az irdatlan sármennyiség, elzárta a települést a külvilágtól. Innen származik a „vendégmarasztaló” elnevezés.A lösszel borított tájakon változatos felszínt alakít ki a szél és a csapadékvíz. A szekszárdi szőlővidéken a pincéket is löszfalakba vágják.

A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteEzen az órán is gyakoroljuk a tematikus térképek olvasását. Mindenképpen elemezzük a napsütéses

órák számának, a júliusi és a januári középhőmérsékletnek és a csapadék mennyiségének az alakulását.Keressünk összefüggéseket a terület fekvése és az éghajlata között. Az eddig tanultak alapján össze-

gezzük a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kialakulásának az okait.Jellemezzük a legdélebbi területek és a Mecsek déli lejtőinek az éghajlatát.

A csapadékviszonyoknak köszönhetően sűrű a vízhálózat. A táj kisebb vízfolyásai a Drávába, Sióba, Zalába és a Kaposba folynak, melyek aztán a Dunába szállítják a Dél-Dunántúlról összegyűlt vizet. Ke-ressük meg a térképen a felsorolt folyókat. Figyeljük meg a vízfolyások többségének az irányát.

Helyezzük fel a kontúrtérképre az említett folyók nevét. Az összefüggő erdőségek is a sok csapadék miatt alakultak ki. Zala megye területének közel a felét borítja erdő (45,3%).


Zala Sió

Dráva

Somogyi-dombság

Tolnai-

dombságKapos

Zalai-dombság

MecsekBaranyai-dombság

Villányi-hg.


142

Ismételjük át, amit az előző tanévben a talajpusztulásról tanultunk. Sajnos ez a jelenség a Dunántúli- domb- és hegyvidéken a mai napig élő probléma. A lezúduló eső az erdőirtások nyomán a laza talajt lehordja, ami óriási károkat okoz. Helyes talajműveléssel – a lejtőre merőleges szántással – szőlő- és erdőtelepítéssel lassítják és megállítják a pusztulás folyamatát.

Beszéljünk a területen található hévizekről, melyekre Európa-hírű gyógyfürdők épültek. Feltétlenül említsük meg Harkányt és Zalakarost.

A harkányi hévíz 62 °Cos természetes gyógyvíz. Véletlenül bukkantak rá. Az 1800as évek elején magától tört a felszínre, amikor Batthyány Antal, a környék birtokosa csatornáztatott a területen. A kiásott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel a víz, ami miatt a munkások igen sokat bosszankodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy milyen jótékony hatású vízben „dagonyáznak”. Régi emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott.

Hivatalosan először az 1824es megyei közgyűlés foglalkozott a harkányi vízzel. A környék földbirtokosa csakhamar emeletes szállót építtetett a vízfeltörésekhez. A források mellé állókádakat telepítettek, ezekben áztathatták beteg tagjaikat a messzi földről idelátogató gyógyulni vágyók. A források azonban állandóan változtatták a helyüket. Batthyány gróf ekkor fordult segítségért a híres geológushoz, Zsigmondy Vilmoshoz, aki új kutakat fúratott, így növelte meg a források hozamát és véglegesítette a helyüket.

A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből tör a felszínre. Bár a Zsigmondy által fúrt kutak nem mélyebbek 50 méternél, a geológusok mérései alapján az itteni víz legalább 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön.

A kénes gyógyvizek csoportjába tartozó harkányi víz gyógyító ereje igen nagy, a régi és az új vizsgálati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmérséklete és összetétele a fúrás óta nem változott.

Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szokták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori poros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé alakult.

A harkányi gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, ízületi gyulladások, törések és más baleset utáni mozgásszervi rendellenességek kezelésére, köszvény, bőrbántalmak, szervi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcserebetegségek) gyógyítására.

Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor és bélrendszeri betegségeket. A víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást.

A harkányi víz mondája Solymossy Sándor néprajztudós tollából:

„Egykor a hegy alatt egy rettegett boszorkány lakott Harka nevű szép leányával, kit az anyja még csecsemőkorában elígért az ördögnek olyan kikötéssel, hogy a leányt húsz éves korában elviheti feleségnek, ha próbatételül egy éj alatt, hajnali kakasszóig fölszántja a harkányi hegyet. A pokol királya föld alatti otthonában már lakodalomra készült, s a kérdéses éjjelen megkezdte a szántást. Ekéje elé tüzes macska és tüzes kakas volt fogva. Felülről kezdte és éjfélig elkészült a fél heggyel. A banya rémülten vette észre a holdvilágnál, hogy a leánya menthetetlenül elvész, ha valami csellel nem segít a bajon. Erre ő maga idő előtt elékezd kukorékolni; a szomszédság kakasait megtéveszti vele, s azok sorra felkelnek rá; mire az ördög azt vélve, hogy elkésett, a hegy egy részét dühében elhajítja Beremendig, ő maga a pokolba süllyed, s ott, ahol a föld gyomrába eltűnt, azóta forró víz bugyog fel: az áldásos harkányi hévíz!”

A hatvanas évek elején olajfúrás közben bukkantak rá a zalakarosi gyógyvízre, mely 96 °Cos, értékes ásványi anyagokat tartalmazó, 1971 óta hivatalosan is elismert gyógyvíz. Zalakaros híre határainkon túlra is gyorsan eljutott, ma már virágzik gyógyidegenforgalma, betegek ezrei keresik fel mozgásszervi, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszokkal.


143

A Dunántúli-dombság és a Mecsek gazdasági életének a feldolgozásakor is elsősorban a természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti legfontosabb összefüggések feltárására helyezzük a hangsúlyt. Ezek alapján aztán jellemezni tudjuk a táj gazdasági életét és az ott élők lehetőségeit. A táj természeti viszo-nyai kedvezőek a mezőgazdaság számára. A dombok és a közöttük elhelyezkedő alacsonyabb területek és a széles völgyek jó lehetőséget adnak mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés fejlő-déséhez. Az éghajlati jellemzők is megfelelőek.

Hangsúlyozzuk ki, hogy a Dél-Dunántúl keleti és nyugati részei között lévő természeti különbségek más-más lehetőségeket nyújtanak a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Ezeket az itt élő emberek évszázadok óta kihasználják.

A hűvösebb, csapadékosabb nyugati tájakon a takarmánynövények mellett a fő szántóföldi növény a rozs és a burgonya, mert ezek az itteni természeti viszonyok között megfelelő eredménnyel termeszthe-tők. A párás, csapadékos időjárás dús füvű legelőket eredményez, ennek köszönhető a több évszázados hagyománnyal bíró rét- és legelőgazdálkodás.

Bár a jó minőségű, hosszú füvű legelőkre telepített szarvasmarhatartás ősi ágazat, az utóbbi időszak gazdasági nehézségei miatt errefelé is alábbhagyott az állattartási kedv.

Beszéljük meg, mi a különbség az alföldi és a dél-dunántúli legelők minősége között. Mi az oka ennek? A naposabb, melegebb és szárazabb keleti területeken a búza, a kukorica és a cukorrépa a fő növény.

A kukorica termesztésére errefelé is a sertés és a baromfi tartását alapozzák. A cukorgyári hulladékot is állatok takarmányozására használják.

Frontális munka keretében, határozott tanári irányítással, lehetőség szerint a tanulók ismerjék fel az összefüggéseket. A munkafüzet 74. oldalának 5. feladata segítségével keressünk kapcsolatot a mezőgaz-daság és a feldolgozói iparágak között.

Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa nevét mindenképpen említsük meg. (Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Pécs szerepel a topográfi-ai követelmények között.)

Jellemezzük a Mecsek éghajlatát az eddig tanultak alapján. Emeljük ki a napos déli lejtők szőlő- és gyümölcskultúráját (mandula, őszibarack, szőlő, szelídgesztenye).

Folyamatosan építsük fel a 144. oldalon található kontúrtérképünkre a mezőgazdaság és a feldolgo-zóipar applikációját.

Olvassuk le a táj erdősültségét a már elkészített tematikus térképről. Helyezzük el az erdőgazdálko-dást a gazdasági élet ágazatai sorában. Beszéljük meg, milyen ipari ágazatok kapcsolódnak hozzá, hová telepítették ezeket az üzemeket és mit gyártanak.

A Zalai-dombság fontos ipari nyersanyaga a kőolaj és a földgáz. Ismételjük át, mire használjuk e fontos energiahordozókat.

Mutassuk meg a térképen a legfontosabb lelőhelyeket. Említsük meg a zalaegerszegi kőolaj-finomítót.

A homokkő és mészkőrétegekben elhelyezkedő kőolaj és földgáz több mint ezer méter mélységből kerül a felszínre. A legrégibb (az 1930as években fúrt), mára már kimerült kutak Lispe határában álltak. A későbbi kutatások során 3000 méternél mélyebb fúrásokkal is próbálkoztak, többnyire eredménnyel.


144

A napjainkban is bányászott nyersanyagok közül a hegyek építőanyagait kell megemlíteni, melyekből építőipari alapanyagokat (például cementet), téglát, építő- és díszítőkövet állítanak elő.

Mindenképpen említést érdemel a Mecsek feketeszene és az urán. Évtizedeken keresztül fontos energiahordozóink voltak, de a gazdaságtalanul üzemelő bányákat bezárták.

Alaposabban ismerkedjünk meg a Dél-Dunántúl legfontosabb kulturális, oktatási, gazdasági és egészségügyi központjával, Péccsel.

Mutassunk képeket a város műemlékeiről, melyek a római kortól nyomon követhetők.

2001 novemberében ünnepélyes keretek közt adták át a kulturális világörökség része kitüntető címet a Sopianae római kori sírépítményegyüttesnek. A mintegy kétezer éves múltra visszatekintő Pécset – Sopianaet – a harmadik században kialakított délpannóniai tartomány, Pannónia Valeria székhelyeként tisztelték. A római kori sírépítményegyüttes – sírkamrák, mauzóleum és kápolna – is ebből az időből maradt fenn, melyet a város legrégibb emlékeként őriznek. E páratlan műemlékegyüttest már évtizedek óta óvja a hazai műemlékvédelem.Az értékét emeli, hogy Rómán kívül, az egykori birodalom keleti részében nem található ehhez fogható emlék. Különleges figyelmet érdemelnek a műemlékegyüttes freskói, melyeket a szakemberek nagy hozzáértéssel, aprólékos munkával állítottak helyre.



145

A Pécsi Porcelángyárat 1857ben alapította Zsolnay Vilmos. Az üzemben kezdetben pirogránitból készült mintás burkolólapokat készítettek. Az eozinmázas porcelánt Wartha Vince műegyetemi tanár kísérletezte ki, mellyel világhírnévre tett szert. Az eozin elnevezés az eos görög szóból származik, jelentése: ’a hajnal bíborfénye’. A gyár védjegye az öt egymás mellé állított torony, mely Pécs latin nevét szimbolizálja. Világszerte becsült márka.


Hazánk nyugati peremvidéke

Oktatási feladat:• A Nyugat-magyarországi-peremvidék földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Természeti viszonyai

– a táj kialakulása, felépítő kőzetei, – felszínének általános jellemzői, – éghajlata, vízrajza.

• Gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.

Motivációként mutassunk az Alpokalja különböző részein készült felvételeket. A képeket úgy válo-gassuk össze, hogy jól szemléltessék a felszín jellegzetességeit.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alpokalja című té-májának szemléltető filmjét!

Az Alpokalja földrajzi helyzete, kialakulásaHatároljuk körbe az Alpokalja területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 145. ol-

dalának térképvázlata is. Mindenki határolja körbe a tájat az atlaszban is. Ügyeljünk a térkép pontos használatára.

Beszéljük meg, mit jelent a táj elnevezése, elemezzük a földrajzi név jelentését.

Az Alpokalját már jó néhány év óta Nyugatmagyarországiperemvidéknek is nevezzük (ez a fogalom már szerepel a 2000ben kiadott kerettanterv fogalomtárában is). Az EMMI Kerettanterv 2012. már nem használja az Alpokalja kifejezést.


146

Olvassuk le a határoló tájakat égtáj szerint (keleten: Kisalföld, Dunántúli-középhegység; délen: Du-nántúli-domb- és hegyvidék; északi és nyugati irányban az országhatárral érintkezik, folytatódik Auszt-ria területén.)

A tanulók önállóan olvassanak le magassági számokat az atlaszból. Ismételjük át a középhegység fogalmát.

Mutassuk meg a térképen a Kőszegi- és Soproni-hegységet, valamint az Őrséget. Oldjuk meg a mun-kafüzet 63. oldalának 1. feladatát. A látott felvételek alapján elemezzük a felszín formakincsét. Hang-súlyozzuk ki, hogy az Alpokalja röghegység, melyhez az Alpokból lefutó folyók alakította, homok- és kavicshordalékból kialakult dombvidék csatlakozik (például Őrség).

Érdekességként mutassunk be palás kőzetet. Figyeljük meg a palás szerkezetet. A kőzet lemezes szer-kezetének kialakulására adjunk rövid, az eddigi ismeretek birtokában érthető magyarázatot. (A belső erők hatására mélybe süllyedt kőzet a magas hőmérséklet és a rárakódott vastag üledékrétegek nyomása következtében összepréselődik, lemezes [palás] szerkezetűvé válik.)

Az Alpokalja éghajlata, természetes növényzete és vízrajzaAz éghajlat jellemzését a megszokott módon, a tematikus térképek értékeinek a leolvasásával kezd-

jük. Mindenképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulását. Itt is feleleveníthetjük az Alföldnél végzett összehasonlításokat.

A tények megállapítása mellett most is keressünk ok-okozati összefüggéseket. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az egyes időjárási elemek az Alpokalján. Ezen a tájon a Kisalföldéhez és a Dunántúli-dombság nyugati feléhez hasonló időjárási képpel találkozunk. A leolva-sott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, bár valamivel hosszabb, mint az Alföldön.

Az itteni időjárási kép jórészt annak köszönhető, hogy itt is intenzívebben érvényesül az óceán hű-tő-fűtő hatása. A nagyobb tengerszint feletti magasság pedig még inkább elősegíti ennek az időjárási képnek a kialakulását. A magasabb csapadékértékek is ennek köszönhetőek. A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön.

Hazánk erdőkben egyik leggazdagabb vidéke. Olvassuk le az erdősültség mértékét a tematikus tér-képünkről.

Jellegzetes településtípusaiA tankönyv 146. oldalán található leírás segítségével mutassuk be, és hasonlítsuk össze az egyutcás

falut és a szeres települést. Oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát (77. oldal 6. feladat).

Az Alpokalja gazdasági életeOlvassuk le a térképről, vannak-e ásványkincsek a tájon. Ebből és a természeti viszonyok ismereté-

ben következtethetünk a gazdasági életre.Az éghajlati jellemzőkből a tanulók következtessenek a mezőgazdaság lehetőségeire. Itt a természeti

viszonyok (hűvösebb, csapadékosabb) elsősorban az állattenyésztésnek kedveznek. Az éghajlat a takar-mánynövények és a cukorrépa termesztését teszi lehetővé. Mindez természetesen csak ott alakulhatott ki, ahol a felszín is megengedi. A déli lejtőkön mindenfelé szőlőt termesztenek.

Mivel a területen sok az erdő, a gazdasági élet fontos elemét képezi az erdőgazdálkodás és a kitermelt fát hasznosító faipar. Ezek történelmi iparágak az Alpokalján, melynek központja Sopron és Szom-bathely, de számtalan kisebb-nagyobb fűrészüzem is dolgozik a környéken. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon nem szerepelnek a to-pográfiai követelmények között.


147

Fontos bevételi forrás a táj idegenforgalma, mely kihasználja a természet adta lehetőségeket: erdősültség – jó levegő; csodálatos táj – turizmus; gyógyvizek (például Balf, Bük). Beszéljünk a táj gyógy-idegenforgalmáról.

Mindezek mellett a táj történelmi múltjának emlékei is vonzzák a turistákat. Mutassunk képeket például Sopron, Kőszeg és Szombathely műemlékeiről.

Szombathely Vas megye székhelye. A város elődjét Kr. e. 43ban Claudius császár alapította, mely a Colonia Claudia Savaria nevet viselte. Az ősi kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mentén épült.A római uralom idején a városban mint provinciaközpontban több pompás épületet emeltek. A mai Romkertben és annak környékén látható az akkori városközpont. 455ben földrengés pusztította el a virágzó várost. Évszázadokon keresztül még a nevét sem említik a korabeli dokumentumok. 860ban Német Lajos frank uralkodó a salzburgi érsekség uralma alá helyezte. A város Szent István felesége, Gizella királynő jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz. 1407 óta, miután kiváltságot kapott a győri püspöktől, önállóan dönthetett saját ügyeiben.A középkorban hétvégi vásárairól volt híres, innen ered a város mai neve is.1578 óta megyeszékhely.Több említésre méltó műemléke közül érdemes bemutatni a római kori emlékeket, a Romkertet és az Iseumot, mely az egyiptomi Isis istennő szent kerülete.A Romkertben találhatók a Borostyánkő út máig fennmaradt részletei. A Savaria Múzeum bemutatja a NyugatDunántúl természeti képét és településtörténetét.A Vasi Múzeumfaluban Vas megye falvaiból áttelepített jellegzetes házakat, gazdasági és melléképületeket láthatunk. A bemutatott berendezési eszközök, szerszámok a régi falusi életre, szokásokra utalnak.Több templom is tartozik e csodálatos műemlékek közé.A városban található a kb. 25 hektáros Kámoni Arborétum, mely 1949 óta természetvédelmi terület.

Mutassuk be az Őrség népművészetének néhány elemét.

Óra végi összefoglalásként készítsünk applikációt!

Soproni-hg.

Kőszegi-hg.Rába



148


Ismétlés a következő órára: amit az elmúlt tanévben a mészkőről, a vulkáni eredetű kőzetekről, a vetődésről és a vulkánokról tanultunk.

Gyűjtőmunka a következő órára:• Mi jellemzi a herendi porcelánt?• Esztergom és Veszprém nevezetességei• A Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Dunántúli-középhegység

Oktatási feladat:• A Dunántúli-középhegység földrajzi helyzete, fekvése, határai.• A Dunántúli-középhegység természeti viszonyai:

– a táj részei; – kialakulása; – felszínének általános jellemzői; – éghajlata, vízrajza.

• Természeti értékei, nemzeti parkjai.• A Dunántúli-középhegység gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság,

idegenforgalom.• A legjellegzetesebb város, Veszprém – bemutatása.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.

Motivációként mutassunk a Dunántúli-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Dunántúliközép

hegység című témájának szemléltető filmjét.

A Dunántúliközéphegység földrajzi helyzeteHatároljuk körbe a Dunántúli-középhegység területét. Mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre

van ebben a tankönyv 148. oldalának térképvázlata. Minden tanuló határolja körbe a tájat az atlaszban is. Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le, me-

lyik két folyó között húzódik (Zala–Duna és Dunakanyar).Olvassuk le égtáj szerint a határai nevét (északkeleten: Kisalföld; délen: Alföld–Mezőföld, Balaton;

nyugaton: Dunántúli-dombság, Alpokalja).


149

Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre.

Olvassuk le a legmagasabb csúcsok nevét és magassági számát: • Pilis (756 m – Pilis)• Kőris-hegy (709 m – Bakony)

Oldjuk meg a munkafüzet vonatkozó feladatait (77–78. oldal).

A táj kialakulása, felszínének jellemzőiA hegység kialakulásánál induljunk ki a tájakat felépítő kőzet anyagából. A Velencei-hegység kivéte-

lével az alapkőzet a mészkő és a dolomit, melyek üledékes eredetű kőzetek. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a mészkő kialakulásáról tanultunk. Frontális osztálymunka keretében dolgozzuk fel a táj kialakulását és felszínének jellegzetességeit.Gyakoroljuk a térkép használatát, mutassuk meg a Móri- és a Tatai-árkot.

A Visegrádihegység kialakulása eltér a hegység többi tagjától, vulkáni működés eredményeképpen jött létre. Szerkezetileg az Északiközéphegységhez tartozik, ezért – annak ellenére, hogy a Dunántúliközéphegység területéhez tartozik – annak részének tekintjük.

Hangsúlyozzuk ki, hogy a hegység tagjai közül legrégebbi a Velencei-hegység, melyre építőkőzete, a gránit is utal.

Lehetőség szerint mutassuk be a tanult kőzeteket, és közösen jellemezzük azokat.


Bakony Velencei-hg.Vértes

Dunazug-

hegység


150

Éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteA tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékértékek alapján mondjuk el az éghajlati

jellemzőket. Adjunk magyarázatot az éghajlati viszonyok kialakulására a hegység fekvésének és a tengerszint fe-

letti magasságának az ismeretében.

A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megkeres-nénk a megfelelő választ, ismételjük át, amit eddig a mészkőhegységek vízrajzáról tanultunk.

A karsztvíz nem kristálytiszta víz, mert oldott formában megtalálható benne a mész. A mészkövet, a külső erők hatására, mindenfelé repedések hálózzák be, melyeken keresztül a hegyek belsejébe szivárog a felszínre kerülő csapadékvíz. Ennek köszönhetően a mészkőhegységek mindenfelé szegények felszíni vízfolyásokban. A mélybe kerülő víz a hegy belsejében fejti ki hatását, majd a hegylábi felszíneken karszt források formájában tör a felszínre.

Jellemezzük a karsztvizet, és beszéljünk a jelentőségéről. A karsztvizek mellett fontos felszín alatti víz még a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető.

Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly és a Balaton-fel-vidéki Nemzeti Park területét.

Ipari nyersanyagok a DunántúliközéphegységbenA Dunántúli-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata az eddig

tanult tájaktól lényegesen eltérő gazdaság kialakulását eredményezi. Ezen a tájon elsősorban az ipar fejlődése érzékelhető.

Figyeljük meg az atlaszban, hányféle bányakincs található a hegységben, ezeket a gyerekek sorolják fel a jelmagyarázat alapján.

Hatodik évfolyamon nem említünk bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol nagyobb mennyiségben fordulnak elő az egyes ásványkincsek.

Ha többféle bányakincs is megtalálható egy tájon, mindig az energiahordozókkal (szénfélék, kőolaj, földgáz, urán) kezdjük, az ércekkel (vasérc, bauxit, mangán, színes és nemesfémek ércei) folytassuk, majd az egyéb bányakincsekkel (például különféle kőfélék) fejezzük be a felsorolást. A Dunántúliközéphegység esetében:• barnakőszén: Bakony, Vértes, Gerecse;• lignit: Bakony;• bauxit: Bakony, Vértes;• mangán: Bakony;• mészkő: minden mészkővonulatnál – különleges vörös színű a Gerecsében;• bazalt: Badacsony és környéke;• gránit: Velenceihegység.

A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ.


151

A Dunántúliközéphegység iparaA szénbányák közelébe hőerőműveket építenek, melyekben elektromos áramot állítanak elő. Ennek

az iparágnak nagy az iparivíz-szükséglete, melyet a táj fontos felszín alatti vízforrása, a karsztvíz biztosít.Az itt feltárt bauxittelepekre, energiahordozókra, karsztvízre és a táj közelében haladó Duna hatal-

mas vízmennyiségére telepítették az alumíniumipart.Ebből kiindulva, a munkafüzet 78. oldalának 5. feladata alapján mondjuk el az iparág telepítő ténye-

zőit. Említsük meg a táj történelmi hagyományokkal rendelkező világhírű iparágait, a porcelángyártást (Herend) és az ólomkristály gyártását (Ajka).

A felsorolt városokat gyakorlásképpen (az atlasz segítségével) ábrázoljuk közösen a munkafüzet 78. oldalának 6. feladata szerint.

Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Veszprém szerepel a topográfiai követelmények között.

A Dunántúliközéphegység mezőgazdaságaA mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően elsősorban az erdő- és

vadgazdálkodás jellemző. A növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken talál-

kozhatunk. A déli lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése jelentős.A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket tanári irányítással a gyerekek

fogalmazzák meg.A táj turizmusával kapcsolatos információk feldolgozása közben szakítsunk időt a gyűjtőmunkák

meghallgatására.


Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység

Oktatási feladat:• Az Északi-középhegység földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Természeti viszonyai:

– a táj részei; – kialakulása; – felszínének általános jellemzői; – éghajlata, vízrajza.

• A táj természeti értékei, nemzeti parkjai.• Gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság.• Idegenforgalom. • A legjellegzetesebb város, Miskolc – bemutatása.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.


152

• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.

Motivációként mutassunk az Északi-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket.Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Északiközéphegység

című témájának szemléltető filmjét!

Az Északiközéphegység földrajzi helyzeteHatároljuk körbe az Északi-középhegység területét, mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre van

ebben a tankönyv 151. oldalának térképvázlata. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat.Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le,

mely folyók között húzódik (a Duna–Ipoly vonalától a Bodrogig).Mutassuk meg a határait jelző tájakat (délen az Alföld; nyugatról a Dunántúli-középhegységtől a

Duna–Ipoly vonala választja el; északon az országhatár határolja).Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre.

Olvassuk le a legmagasabb csúcsok értékeit: • Kékes (1014 m – Mátra)• Galyatető (964 m – Mátra)• Istállós-kő (958 m – Bükk)• Bálvány (956 m – Bükk)• Tar-kő (949 m – Bükk)• Csóványos (938 m – Börzsöny)• Nagy-Milic (894 m – Zempléni-hegység)

Ipol

y

Tarn

a

Sajó

ZagyvaBö

rzsö

ny Zem

plén

i-hg.

Bodro

g

Cserhát

Cserehát

Mátra

Bükk

Aggteleki-

karszt



153

A táj kialakulása, felszínének jellemzőiA hegység kialakulásánál, a Dunántúli-középhegységhez hasonlóan, induljunk ki a tájakat felépítő

kőzetanyagokból.A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát, a Cserhátat és a Zempléni-hegységet vulkáni kőzetek

építik fel, tehát vulkáni működés eredményeképpen jöttek létre. Ismételjük át, amit a vulkáni működés-ről tanultunk az előző fejezetben.

Mutassuk meg az andezitet, a bazaltot és tufáikat.Érdekességképpen – bár ezt csak nyolcadikban tanuljuk –, ha van a kőzettárunkban riolit és riolittu-

fa, mutassuk meg azt is (ez a Zempléni-hegységre jellemző kőzet).

Annak ellenére, hogy az Északi-középhegység vulkánjai, akárcsak a többi magyarországi vulkán, már nagyon régen kialudtak, és a felszínüket a külső erők már évmilliók óta koptatják, a vulkáni vonu-latokra jellemző formákat a legtöbbjüknél még ma is felfedezhetjük.

A Bükk és az Aggteleki-karszt mészkőhegységek.Ismételjük át, amit a mészkő kialakulásáról és a

mészkőhegységek jellemzőiről tanultunk. Ezt kö-vetően, frontális osztálymunka keretében dolgoz-zuk fel a mészkőhegységek felszínének jellegzetes-ségeit. Mutassuk meg a térképen a Bükk-fennsíkot!

Készítsünk táblai rajzot, mely tartalmazza a leg-jellegzetesebb karsztjelenségeket: víznyelőt, doli-nát, barlangot, cseppköveket.

Ha van rá lehetőség, nézzük meg az interaktív tananyag Karsztjelenségek című szemléltetését.

Mutassunk jellegzetes karsztformákról készült képeket: kopár mészkőfelszínt, dolinát, víznyelőt.

A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteMondjuk el az éghajlati jellemzőket a tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékér-

tékek alapján. A hegység fekvésének és a tengerszint feletti magasságának az ismeretében adjunk magyarázatot az

éghajlati viszonyok alakulására. A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megadnánk a megfelelő választ, elevenítsük fel, amit a mészkőhegységek vízrajzá-ról tanultunk a Dunántúli-középhegységnél.

Rajzoljuk be a táblai rajzba a karsztforrást is. Beszéljünk a karsztvizek jelentőségéről (fontos ipari és ivóvíz). A karsztvizek mellett ezen a tájon is fontos felszín alatti víz a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető.

Mutassuk meg először a falitérképen, majd minden gyerek az atlaszában a Bükk déli előterében lévő Bogácsot, Kácsot, Egerszalókot és a Mátra északi peremén található Parádot (Csevice). Ezek a telepü-lések nem tartoznak a kötelező topográfiai követelmények közé, de jó, ha a tanulók ismerik a nevüket.

Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park területét. Segítségünkre van a tankönyv 154. oldalának térképvázlata és a 8. évfolyamos interaktív tananyag topográfiai fejezete.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága készített egy több filmből álló videofelvételt. Ha rendelkezésükre áll ez a film, több részletét is érdemes bemutatni.

1.2.2.3.

4.5.6. 7.

Karszt je len sé gek táb lai raj zá nak váz la ta1. kopár mészkőfennsík, 2. dolina, 3. víznyelő,

4. barlangi patak, 5. barlang, 6. cseppkő, 7. karsztforrás


154

Ha van rá lehetőség, nézzük meg a nyolcadikos interaktív tananyag Erdők, puszták, kulturtájak című témájához tartozó Nemzeti parkjaink című szemléltetésében az itt található nemzeti parkokról készült filmet.

Az Északiközéphegység bányászataAz Északi-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata, a Dunántúli-

középhegységhez hasonlóan, elsősorban az ipar kialakulását tette lehetővé.Nézzük meg az atlaszban, milyen bányakincsek találhatók a hegységben. Helyezzük fel a kontúrtér-

képre az itt megtalálható bányakincsek tábláját. Hasonlóan a többi tájhoz, itt sem említünk meg bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol az egyes

ásványkincsek nagyobb mennyiségben fordulnak elő:• barnaszén: a medencékben • lignit: a hegységek előterében (Mátra)• kőolaj: a hegységek előterében (Bükk)• mészkő: minden mészkővonulatnál• andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra

A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ.

Az Északiközéphegység iparaA téma bevezetéseként oldjuk meg a munkafüzet 80. oldal 6. feladatát.A felsorolt bányakincsek energiaigényes iparágak letelepítését alapozták meg. Az itt bányászott ener-

giahordozókra épített hőerőművekben előállított energia az acél-, üveg-, porcelán- és cementgyárak létesítését tette lehetővé.

A táj hagyományos iparága a vaskohászat és az acélgyártás volt. Az elmúlt évtizedek változásai követ-keztében a gazdaságtalanul termelő ágazatokat leépítették, helyette a nyereségeseket fejlesztették. Emi-att a vaskohászat teljes egészében megszűnt, helyette külföldi alapanyagból az acélgyártást fejlesztik.

Az ipar korszerűsítése következtében a térség vezető iparága a vegyipar lett. Az Északi-középhegység legnagyobb iparvidéke a Sajó folyó völgyében található Borsodi-medence.

A táj történelmi hagyományokkal rendelkező híres iparágai, a porcelángyártás (Hollóháza) és az ólomkristály gyártása (Parád) mára már megszűnt.

Az építőipar az Északi-középhegységben is a hegység anyagát dolgozza fel. Hívjuk fel a figyelmet a kőbányászat természetromboló szerepére.

Házi feladatként oldják meg a tanulók a munkafüzet 81. oldal 8. feladatát, mely az építőiparral mint tájromboló iparággal foglalkozik.

Az Északiközéphegység mezőgazdaságaA mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon is elsősorban

az erdő- és vadgazdálkodás jellemző. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken találkozhatunk.

Fontos a déli lejtők szőlőtermesztése. Évszázadok óta Európa- és világhírű borokat termelnek Tokaj, Eger és Gyöngyös környékén.

A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket – tanári irányítással – a gyerekek fogalmazzák meg. Készítsünk róla közösen gondolattérképet.

Beszéljünk a táj jelentős turizmusáról.


155

Hallgassuk meg a tanulói előadásokat Parád, Egerszalók és Miskolctapolca fürdőiről.Mutassunk felvételeket Miskolcról és Egerről.Beszéljünk Eger történelmi nevezetességeiről, elsősorban a már ismert török emlékekről. Nagyszerű

lehetőség nyílik itt az irodalommal való koncentrációra.


Hazánk fővárosa, Budapest

Oktatási feladat:• Budapest földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Budapest természeti viszonyai – felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza.• Budapest gazdasági életének jellemző vonásai.• A főváros szerepe az ország életében.

Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.

Az elmúlt évek természetismeret- és olvasásóráin már nagyon sok fontos információ elhangzott a fővárosunkról. Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést Budapestről. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét a főváros szerepéről. Ügyeljünk arra, hogy ne váljon parttalanná a beszélgetés.

Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Budapesttel foglal-kozó témájának szemléltető filmjét!

Mutassuk meg a térképen, hol helyezkedik el Budapest. Figyeljük meg, hány részre osztja a Duna. Olvassuk le a főváros területén lévő szigeteit.

A térkép segítségével hasonlítsuk össze a budai és a pesti oldal felszínét. Pest a róla elnevezett Pes-ti-síkságon elhelyezkedő alföldi terület. Ezzel szemben Buda a Budai-hegység lejtőire épült.

Keressük meg az atlasz Budapest térképlapján, majd jelöljük be a munkafüzet 82. oldalán található térképvázlaton a főváros legmagasabb pontját, a János-hegyet, valamint a Gellért-, a Szabadság- és a Várhegyet.

Hangsúlyozzuk ki, hogy Budapest híres fürdőváros.

A városfejlesztésnek, az építkezések elszaporodásának köszönhetően az utóbbi néhány évtizedben páratlan szépségű barlangrendszert fedeztek fel Budapest területén. A barlangokat a törésvonalak mentén feltörő hévíz hozta létre, a hatalmas üregeket a hasadékokban örvénylő meleg víz oldotta ki a hegyek anyagából, a mészkőből.


156

Már harminc kilométernyi járatot feltártak, de valószínű, hogy még nem ismerjük a Rózsadomb barlangjainak mindegyikét. A legismertebb a Szemlőhegyi és a Pálvölgyibarlang, melyeket kiépített útvonalon a látogatók is megcsodálhatnak. Mutassunk képeket erről a csodálatos föld alatti világról.

Budapestnek az ország életében betöltött szerepét, gazdasági életét, közlekedését és idegenforgalmát dolgozzuk fel csoportmunkában. Az egyes csoportok munkájának az alapja a tankönyv idevonatkozó részletei és a munkafüzet feladatai.

A tankönyv képei alapján ismerkedjünk Budapest nevezetességeivel. Ha az időnk engedi, mutassunk be még több látnivalót.


K Ü L F Ö L D IP É N Z Ü G Y I

G E L L É R TM A R G I T H Í D

N A G Y K Ö R Ú TH É V Í Z

O R S Z Á G H Á ZB A R L A N G O K A T

J O B BZ E N E S Z E R Z Ő


Oktatási feladat:• A Magyarország nagy tájairól és Budapest természeti és gazdasági életéről tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:• A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.

Ezt az összefoglaló órát is a földrajzi elemzés már ismert szempontjai alapján, a munkafüzeti felada-tok beiktatásával tervezzük meg.


157

Elemzési szempontok:• Hol található? • Határai• Részei• Kialakulása• Felszínének jellemzői• Éghajlata• Vízrajza• Természetes növényzete, állatvilága• Védett területei• Gazdasági élete• Jellegzetes települései

Ennél a témakörnél is készíthetünk rendszerező feladatlapot, erre is megtervezhetjük az órát. Szeren-csés, ha az egyes elemzési szempontok tárgyalásakor párhuzamosan beszélünk a tájakról.

Minden esetben végezzünk összehasonlítást, és közösen tárjuk fel az ok-okozati összefüggéseket.Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink

A füves puszták kialakulása és növényei

Oktatási feladat:• Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és földrajzi elhelyezkedésük.• A másodlagos rétek fogalma és a rétek hasznosítása.• A fűfélék közös tulajdonságai (gyökérzet, szár, levél, virágzat).• A száraz rétek növényei közül a siskanád, az angolperje, a mezei zsálya főbb jellemzői, alkalmazko-

dásuk a környezethez.• A nedves rétek növényei közül a mocsári zsurló és a réti boglárka szervezeti felépítése.

Az óra első részében ismételjük át, amit hazánk éghajlatáról és felszínformáiról tanultunk. Milyen ég-hajlati övezetben fekszik, mekkora területet foglalnak el az alföldek, a dombvidékek és a középhegységek?

Magyarázzuk el, hogy hazánk egyes területein (az Alföldön, a középhegységek déli oldalán, a hegyek lábánál) 500 mm-nél kevesebb csapadék hull. Ez a csapadékmennyiség már nem elegendő ahhoz, hogy összefüggő erdők alakuljanak ki, itt az őshonos növényzetet a fűfélék alkotják.

Az interaktív anyaggal és egyéb szemléltetőeszköz (képek, videofilmek) segítségével mutassunk be egy-egy őshonos füves területet. Tudatosítsuk, hogy mára csak kis területeken maradtak fenn, helyükön szántóföldek vannak. A megmaradt területek védelem alatt állnak.

Olvassák el a tanulók a tankönyv 164. oldalának 2–4. bekezdését, valamint az apró betűs kiegészítő anyagot, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg a következő kérdéseket.

• Hogyan alakultak ki a másodlagos füves területek, a rétek? • Hogyan hasznosítják? • Mi a különbség a rét és a legelő között?• Miért képesek elviselni a fűfélék a rendszeres legelést, kaszálást?


158

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

Frissen kiásott fűféle növényeket (angolperje, siskanád, csomós ebir stb.) szemléltetve mutassuk be szerveiket. Magyarázzuk el a gyökérzet, a szár, a levél és a virágzat jellegzetességeit. Figyeltessük meg, milyen közös tulajdonságai vannak a fűféléknek (mellékgyökérzet, bütykös szár, szárölelő, mellékeres levél, nem feltűnő virágzat).

A tankönyv képeinek és rajzainak megfigyelése után oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.

Lehetőség szerint élő mezei zsályán figyeljék meg annak gyöktörzsét és a gyökérzetét. Magyarázzuk el, hogy évelő növény, ami azt jelenti, hogy a talajban lévő módosult szára, a gyöktörzs áttelel, és tavasz-szal új növény fejlődik belőle.

Ismeretterjesztő könyvekből vett szemelvény felolvasásával mutassuk be, hogy mint gyógynövény mi mindenre hasznosítható.

A tavaszi időszakban szinte valamennyi vizes élőhelyen találhatunk mocsári zsurlót vagy mezei zsur-lót. Egy élő növénnyel szemléltetve mutassuk be szervezeti felépítését. Tudatosítsuk, hogy virágtalan növény és spórákkal szaporodik. Lehetőség szerint kézinagyítóval figyeljék meg a spóratartó tokokat, fénymikroszkóp alatt a spórákat.

Ismeretterjesztő könyvek képeivel, videofilmekkel szemléltessük a karbon időszak hatalmas termetű zsurlófáit. Magyarázzuk el, hogy belőlük képződtek a kőszéntelepek.

A munkafüzet 89. oldalának 3. feladatában rögzítsük a tanultakat. A feladat megoldásához szemlél-tessük a korábban megismert erdei pajzsika szervezeti felépítését.

Nedves réteken mindenütt tömegesen nő a réti boglárka. Lehetőség szerint ezt is élő növénnyel szemléltessük, és figyeltessük meg a szerveit (gyökérzet, gyöktörzs, szeldelt levelek, elágazó szár, sárga színű csésze és sziromlevelek).

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.

Óra végi összefoglalás: az órán használt szemléltetőanyagok segítségével tegyenek fel a tanulók egy-másnak kérdéseket. Ügyeljenek a szakszavak pontos használatára és a kérdő mondatok helyes nyelvtani megfogalmazására.

Oldják meg önálló munkával a munkafüzet 90. oldalán a 4. és 5. feladatot.

Ízeltlábúak a füves területeken

Oktatási feladat:• A sáskák, szöcskék, tücskök testfelépítése: ugróláb, rágó szájszerv, összetett szem, két pár szárny, há-

rom testrész és három pár ízelt láb.• Petékkel szaporodnak, fejlődésük kifejlés.• A sáskák, tücskök növényevők, a szöcskék rovarokkal táplálkoznak.

Az óra elején ismételjük át a füves területek növényeiről tanultakat:• Hol alakultak ki természetes körülmények közt hazánkban füves puszták?• Mit nevezünk másodlagos rétnek?• A rétnek mely típusairól tanultunk, és mi jellemző rájuk?


159

• A száraz és nedves rétek növényei közül melyekről tanultunk?• Melyek a fűfélék közös tulajdonságai?

Élő növényekkel szemléltetve, önálló munkával, írásban hasonlítsák össze a réti boglárka és a mo-csári zsurló szerveit!

Az új anyag feldolgozását tanári elbeszéléssel kezdjük. Mutassuk be, hogy a füves területeken élő állatoknak kevesebb búvóhelyük van, mint az erdőkben élőknek. Ezért az élővilág fejlődése során itt többségében olyan állatok jelentek meg, amelyek színükkel, testfelépítésükkel jól beleolvadnak kör-nyezetükbe. Szemléltessünk ilyen állatokat (például zöld lombszöcske, fürge gyík, mezei nyúl, a földön fészkelő madarak – pacsirták, ugartyúk – fiókái, mezei pocok).

A rétek leggyakoribb ízelt lábú állatai a sáskák, szöcskék, tücskök. Idézzük fel az ízelt láb fogalmát (ötödik évfolyam: cserebogár), majd a tankönyv képein (vagy frissen begyűjtött és üvegben tartott álla-tokon) figyeltessük meg őket! Keressünk hasonlóságokat (három testrész, három pár láb) és különbsé-geket (csápok és a szárnyak hossza) közöttük.

Szemléltessük a 3. pár lábat, amely ugrólábbá módosult.Szájszervük rágó szájszerv, a fejük két oldalán összetett szemek találhatók. Figyeltessük meg a csápok

hosszúságát is. Egyik növényről a másikra nagyokat ugranak. Az ugrás hosszúságát kiterjesztett szár-nyaikkal növelik. Preparált készítményen szemléltethetjük két pár szárnyukat is.

Ismételjük át az eddig megismert ízelt lábú állatok közül a cserebogár, a szitakötő, a folyami rák és a koronás keresztespók fejlődését:

• cserebogár: teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett bogár)• szitakötő: átváltozás (pete, lárva, kifejlett rovar)• folyami rák, koronás keresztespók: átalakulás nélkül a petéből a kifejlett állathoz hasonló utód bújik elő.

A sáskák, szöcskék, tücskök fejlődéséről a tankönyv szövegét önállóan dolgozzák fel! Értelmezzék az olvasottakat, és figyeljék meg a tankönyv 168. oldalán a kifejlést bemutató folyamatábrát is.

Az önálló szövegfeldolgozás után beszéljük meg:• Hova rakják petéiket?• Mikor kelnek ki a lárvák, hol élnek, mivel táplálkoznak?• Mi történik velük növekedésük során?• Hogy nevezzük ezt a fejlődést?

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 90–91. oldalán az 1. és 2. feladatot! Beszéljük meg, miért fontos az állatok számára, hogy a környezetük fény-, hang- és szagingereit felfogják! Mi a célja az állatok hangadásának? Magyarázzuk el, hogyan adnak hangot a sáskák, szöcskék, tücskök! Hol helyez-kedik el a hallószervük?

A tankönyv szövegéből és képeiről ismerjék meg a gyakori fajok (olasz sáska, zöld lombszöcske, me-zei tücsök) főbb ismertetőjegyeit és táplálkozásukat.

A füves területeken még számos ízelt lábú állat él. Közülük az egyik legszínpompásabb a fecskefarkú lepke. Szemléltessük testfelépítését, a fejlődési alakjait, a lárvát és a bábot.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 91. oldalán a 3. és 4. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.


160

A fürge gyík és a vakond

Oktatási feladat:• A fürge gyík testét szarupikkelyek, szarupajzsok fedik, növekedése közben többször vedlik.• Változó testhőmérsékletű, lágy héjú tojásokkal szaporodik.• A vakond teste a föld alatti életmódhoz alkalmazkodott: szőrzete rövid, testhez simuló, teste henge-

res, mellső lába ásóláb. Rovarevő, fogai hegyesek.

Ismételjük át a réteken élő ízeltlábúakról tanultakat. Egészítsük ki a tanultakat (sáskák, szöcskék, tücskök, fecskefarkú lepke) még néhány gyakori gerinctelen állat színes képének bemutatásával (pat-tanóbogarak, díszbogarak, poloskák, legyek, pókok), mivel az órán megismert gerinces állatok főleg ízeltlábúakkal táplálkoznak.

Szemléltető képek segítségével, önálló munkával hasonlítsák össze a tanulók a sáskák, a szitakötők és a szarvasbogarak fejlődését.

Mutassuk be képekről, filmrészletekről a fürge gyíkot. Figyeltessük meg a színét, a kültakaró mintázatát. Beszéljük meg, miért fontos, hogy beleolvadjon a környezetébe. Idézzünk fel korábban tanult rejtőszínű állatokat is (kecskebéka, zöld lombszöcske stb.)!

Levedlett gyíkbőrön, preparátumon vagy a tankönyv képein figyeltessük meg a száraz szarupikkelyes kültakarót. A tankönyv rajza bemutatja a gyík fején a pikkelyek összenövéséből képződött szarupajzso-kat. Magyarázzuk el, hogy a szarupikkelyek nem követik a gyík növekedését, ezért a kinőtt kültakarót időnként levedlik. Idézzük fel, mit tanultunk a vízisikló vedléséről (egyben veti le a kültakarót)! Ezzel szemben a fürge gyík testéről darabokban válik le a kültakaró felső része.

A tapasztalatok alapján idézzük fel a fürge gyík mozgását! Magyarázzuk el, hogy fürgeségét a hajlékony gerincoszlop és a hozzá tapadó izomzat biztosítja. Elemezzük mozgás szempontjából a tankönyv magyará-zó rajzát és a gyík csontvázát. Mutassuk be, hogy lábai gyengék, nem képesek a törzset a talajtól felemelni.

A tankönyv szövegének feldolgozásával ismerjék meg a fürge gyík táplálékállatait! Beszéljük meg, a nap melyik szakaszában és milyen időjárási körülmények között tudjuk a gyíkokat megfigyelni. Ebből következtethetünk arra, hogy változó testhőmérsékletű, főleg a napos időszakokban aktív. A hideg idő beállta előtt téli álomra vonul. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom! Mely korábban megismert állatok alszanak téli álmot?

Ismételjük át a vízisikló és a mocsári teknős szaporodását és fejlődését! A fürge gyík is lágy héjú to-jásokat rak, melyeket a nap melege költ ki.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92. oldalán az 1. és 2. feladatot.

Szemléltessük a vakondot! A korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzük meg, melyik állatcsoportba tartozik (gerinces, emlős). Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a koponyáját és a fogazatát. Melyik ko-rábban tanult állat fogazatához hasonló? Hogy nevezzük ezt a fogazatot (sün, rovarevő)?

Beszéljük meg a vakond élőhelyét, majd a tanulók a lecke szövegéből gyűjtsék össze, hogyan alkal-mazkodott testfelépítése az élőhelyéhez, életmódjához (nincs fülkagylója, hegyes a feje, mellső lába ásóláb; kiváló a tapintása és a szaglása, szemei aprók, hengeres a teste, szőrzete dús, testhez simuló).


161

Figyeltessük meg a tankönyv rajzát a vakond járatairól, mutassuk be a járatok és a vakondtúrások feladatát. Mivel télen is találhatunk friss vakondtúrásokat, ebből következtetni lehet arra, hogy ebben az időszakban is táplálkozik, tehát nem alszik téli álmot.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92–93. oldalán a 3. és 4. feladatot.

Az óra végi összefoglaláskor hasonlítsák össze a fürge gyík és a vízisikló, a sün és a vakond testfelépí-tését és életmódját.

A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei

Oktatási feladat:• A mezei nyúl testfelépítése: szőrzet – rejtőszín, hátsó lába ugróláb, fogazata rágcsáló, növényevő.• A mezei pocok is növényevő, rágcsáló, igen szapora állat.• A közönséges hörcsög mélyen járatokat készít a talajban, rágcsáló fogazatú, a növényi magvakon

kívül kisebb állatokat is fogyaszt.

Óra elején ismételjük át, amit az 5. évfolyam során a házi egérről és a patkányról tanultunk. A felidé-zést a két állat szemléltetésével segítsük.

A mezei nyúl élőhelyét az elbeszélés módszerével mutassuk be. Ismertessük, hogy szemben a többi vadon élő állattal, a nyúl nem ragaszkodik egy-egy élőhelyhez. Ezért találkozhatunk vele a füves terüle-teken kívül a zöldséges- és gyümölcsöskertben, erdőszéleken stb.

Szemléltetését követően beszéljük meg testfelépítésének jellemzőit:• Mi borítja a testét?• Mi a feladata a kültakarónak?• Milyen színű a szőrzete?• Mi jellemző végtagjaira?

Nyúlkoponyán vagy a tankönyv rajzán figyeltessük meg a fogazatát. Nevezzük meg az egyes fogtípu-sokat. A zápfogak felülete redős, ebből növényevő életmódra következtethetünk. Szemfogai nincsenek, metszőfogai folyamatosan nőnek, melyeket a rágás során állandóan koptat. Télen is aktív.

A tankönyv szövegéből keressék ki, hogy a különböző évszakokban mivel táplálkozik.Idézzük fel, hogy a korábban tanult állatok a táplálék megszerzésében és a természetes ellenségeikkel

szembeni védekezésben mely érzékszervükre támaszkodnak (például vakond: tapintás, szaglás; fürge gyík: látás; fülesbagoly: hallás; róka: szaglás; héja: látás).

Mutassuk be, hogy a mezei nyúl a természetes ellenségeit a kiváló hallásával érzékeli.

Idézzük fel, mi jellemző az emlősök szaporodására és utódaik gondozására. Applikáljuk a táblára a tanult emlősök képét, majd írjuk a képek alá, egy évben hányszor kölykeznek (szülnek, ellenek), és egy-egy alkalommal hány utódot hoznak a világra.

Ismertessük, hogy a mezei nyúl igen szapora állat. Az utóbbi évtizedekben mégis jelentősen csökkent a száma. Ennek több oka van, például az élőhelye csökkenése, a mezőgazdaságban használt vegyszerek, bizonyos járványos betegségek.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 93. oldalán az 1. feladatot.


162

Szemléltessük a mezei pockot és a közönséges hörcsögöt. A tankönyv szövegét olvassák el, értelmez-zék. Figyeljék meg az illusztrációkat is, majd írják a táblázatba a válaszokat!

Mezei pocok Közönséges hörcsög

Hosszúsága

Táplálékai

Fogazata

Szaporasága, utódainak a száma

Beszéljük meg a helyes válaszokat, majd tudatosítsuk, hogy a pockoknak, egereknek, hörcsögöknek is fontos szerepük van az életközösség táplálkozási láncaiban (például számos ragadozónak – ölyvek-nek, baglyoknak, gólyáknak, rókáknak – a táplálékállatai).

Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, majd oldják meg a munka-füzet 93–94. oldalán a 3–7. feladatot!

A fácán és a füves területek ragadozó madarai

Oktatási feladat:• A fácán természetes élőhelye, testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. • Az egerészölyv és a vörösvércse élőhelye, testfelépítése, mozgása, táplálkozása; jelentőségük a füves

területek életközösségében.• Táplálkozási lánc és a táplálékpiramis a füves területek életközösségében.

Óra eleji ismétlés: a szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkában oldják meg a követ-kező feladatot:

Az alábbi élőlények jellemzésében hiba van. Húzd át a hibás fogalmakat!Réti boglárka: elágazó szár, gyökérzet, gyöktörzs, zöld csésze és sárga sziromlevelek, szeldelt levelek, évelő növény

Sáskák: rovarok, ízelt lábaik vannak, teljes átalakulással fejlődnek, növényekkel táplálkoznak, petéik áttelelnek

Fürge gyík:száraz szarupikkelyek, szarupajzsok fedik a testét, növekedése során többször vedlik, erős lábaival gyorsan mozog, téli álmot alszik

Mezei nyúl:testtömege körülbelül 36 kg, szőrzete rejtőszínű, évente háromszor is fiadzik, zápfogai gumósak, hallása különösen fejlett, élőhelyének csökkenése miatt egyedszáma csökken


163

Az új anyag feldolgozását a házi tyúkról tanultak felidézésével kezdjük. Szemléltessük az állatot, majd idézzük fel:

• Honnan származik? • Milyen célból tenyésztjük? • Mivel szaporodik?• Mi jellemző a csőrére és a végtagjára?

Szemléltessük a fácánt, ismertessük, hogy nem őshonos faj. Térképen mutassuk be őshazáját (Kauká-zus) és ezen belül természetes élőhelyét (vízparti nádas, cserjékben gazdag, ligetszerű erdők).

A tankönyv képén figyeltessük meg a csőrét és a lábát! A házi tyúkhoz hasonlóan gyengén repül, erős csőre és kapirgálólába van.

Szaporodása az eddig megismert madaraktól eltér, ugyanis fészkét a földre rakja.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 94. oldalának 1. feladatát.

Az ölyvek és vércsék megismerése előtt idézzük fel a korábban tanultakat. • Mit jelent a növényevő, a mindenevő és a ragadozó életmód?• Miért fontosak a ragadozók az életközösségekben?

Az interaktív anyag képeivel és a tankönyv illusztrációival szemléltessük az egerészölyvet. Idézzük fel, hogy testfelépítése és életmódja melyik korábban tanult ragadozó madárhoz hasonló (héjáéhoz).

Figyeltessük meg tépőcsőrét és fogólábát. Beszéljük meg, hogyan használja e két szervét a zsákmány megszerzésére és elfogyasztására.

Magyarázzuk el sajátos repülését. Mit jelent a vitorlázó-, a szitáló- és a zuhanórepülés?

Olvassák el a tankönyv szövegét a szaporodásáról, majd oldják meg a munkafüzet 94–95. oldalán a 2. és a 3. feladatot (utóbbiban csak az ölyvekre jellemző tulajdonságokat válogassák ki).

Figyeltessük meg a vörösvércse képeit, a csőr- és lábtípusát. Hasonlítsuk össze testfelépítését az ege-részölyvével. Melyek a lényeges különbségek a két faj között? Tudatosítsuk, hogy a sokak által nemkívá-natosnak tartott varjak fészkét foglalja el, ahol kikölti 5-6 tojását.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalán a 3., a 4. és az 5. feladatot.

Idézzük fel a füves területek eddig megismert élőlényeit. Applikáljuk képüket a táblára, majd ké-szítsünk táplálkozási láncokat. Idézzük fel, mit jelentenek a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezet fogalmak.

A tankönyv ábrájának megfigyeltetésével és a magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy ha meny-nyiségileg ábrázoljuk a táplálkozási kapcsolatokban részt vevő élőlényeket, akkor táplálkozási pira-mist kapunk. A piramis alján a termelő szervezetek (növények) találhatók, melyeknek a legnagyobb az egyedszámuk és az összesített testtömegük. A fogyasztók egyedszáma a piramis csúcsa felé haladva egy-re csökken. Az életközösségben a csúcsragadozók egyedszáma a legkisebb. A piramis alapján könnyen belátják: ha a láncból egy-egy élőlény kiesik, akkor megbomlik az egyensúly a termelők és fogyasztók között. Egyes élőlények túlszaporodnak és megváltoztatják az életközösség összetételét.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalának 6. és 7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.


164

Termesztett növényeink: a búza és a kukorica

Oktatási feladat:• A búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége.• A két növény szervezeti felépítése: gyökere, szára, levele, virágzata és termése.• A szemtermés felépítése.

Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges korábban megszerzett isme-reteket. Mit jelentenek a következő fogalmak?

• egylaki növény• virág – virágzat• porzós virágzat – termős virágok• szélbeporzás• egyszerű levél – párhuzamos levélerezet – főeres levélA felidézést megfelelő szemléltetőanyaggal segíthetjük. Oldják meg a munkafüzet 96. oldalának 1. feladatát.

Az új anyag feldolgozását a búza jelentőségének bemutatásával kezdjük. Ismertessük, mekkora terü-leten termesztjük, hektáronként átlagosan mekkora a terméshozama és mi mindenre hasznosítjuk. Mi minden készül búzalisztből?

Lehetőség szerint élő növényekkel szemléltetve hasonlítsuk össze a korábban megismert siskanád vagy angolperje és a búza szervezeti felépítését.

Figyeltessük meg, hogy főbb tulajdonságaikban megegyeznek (mellékgyökérzet, el nem ágazó büty-kös szár, szárölelő, párhuzamos erezetű levél, a virágok virágzatba tömörülnek).

Magyarázzuk el a kalászvirágzat felépítését. A tankönyv rajzával szemléltetve mutassuk be, hogy a virágzat kalászkákból épül fel. Az egyes kalászkákon belül vannak a porzók és a termők. A szélbeporzás után a termőből kialakul a szemtermés.

Mutassuk be a szemtermést. A tanórát megelőzően csíráztassunk búzaszemeket. Szemléltessük a fél-bevágott termést, majd a tankönyv magyarázó rajza segítségével tudatosítsuk, hogy a termésfal és a maghéj összenőtt, egymástól nem választhatók szét. A tápanyagot (fehérje, szénhidrát) a mag tartal-mazza.

A búza betakarításáról és felhasználásáról olvassák el a tankönyv 179. oldalának 2. bekezdését. Értel-mezzék a szöveget, majd beszéljük meg:

• Mikor aratják a búzát?• Mi történik a szemterméssel?• Hogyan készül a liszt? Mit jelent a teljes kiőrlés?• Miért egészségesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült élelmiszerek?

Szemléltessünk finom- és teljes kiőrlésű lisztet és a belőlük készített termékeket.

Elbeszélés módszerével mutassuk be, mi mindenre hasznosítják a kukoricát. Mely haszonállataink fő tápláléka a szemes kukorica és a kukoricaőrleményből készített takarmányféleségek? Szántóföldi ter-mesztésük során milyen hozamok várhatók?


165

Figyeltessük meg és hasonlíttassuk össze a búza és a kukorica szervezeti felépítését. Melyek az azo-nosságok és a különbségek a két növény között?

Élő növénnyel szemléltetve mutassuk be a termős torzsa- és a porzós bugavirágzatot! Tudatosítsuk, hogy ezek egyivarú virágok, melyekben vagy csak porzó, vagy csak termő van. A virágok nem feltűnő színűek, a virágport a szél viszi a porzós virágokról a termősre.

A virágzatokhoz kapcsolódó ismereteket a munkafüzet 97. oldalának 4–6. feladatában rögzítsük.

Óra végi összefoglalásként a tankönyvi illusztrációk segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak, majd oldják meg a munkafüzet 97. oldalán a 7. feladatot.

Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna

Oktatási feladat:• A napraforgó, a repce és a lucerna termesztésének gazdasági jelentősége.• A három növény szervezeti felépítésének (gyökérzet, szár, levél, virág, termés) jellegzetességei, a fel-

használt növényi részek főbb tulajdonságai.

A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg az alábbi feladatot.

Igazake vagy hamisak az állítások?A búza virágzata bugavirágzat. _____1 hektár szántóföldről 15 tonna búza takarítható be. _____A kalászkákat a pelyva védi. _____A koronagyökerek oldalról támasztják a búzát. _____A silókukoricát zölden aratják le. _____A korpa a szemtermés lekoptatott termésfala. _____A kukorica virágzatát a rovarok porozzák be. _____A búza elviseli az aszályt, mert főgyökere mélyen lenyúlik a talajba. _____A kukorica levelei szárölelők. _____

Értékeljük a feladatmegoldást, majd a hamis állításokat javítsák szóban a helyesre.

Az új anyag feldolgozása előtt ismételjük át a következő fogalmakat: • lágyszárú• évelő növény• rovarbeporzás• termés• mag• melegigényes és hidegtűrő növény

Különböző termékeket szemléltetve mutassuk be, milyen élelmiszerek készülnek a napraforgó mag-jában lévő olaj felhasználásával (étolaj, margarinfélék stb.).

Világtérképen mutassuk be a napraforgó őshazáját, és ismertessük termesztésének történetét. Me-legigényes, ezért tavasszal vetik el a magját, melyből őszre kifejlett növény lesz.


166

Figyeltessük meg – lehetőség szerint élő növényen vagy a tankönyv rajzának segítségével – a növény szervezeti felépítését. Hasonlítsuk össze a gyökérzetét, a szárát és a levelét a kukoricáéval és a búzáéval.

Szemléltessük és magyarázzuk el a napraforgó fészekvirágzatát! Mutassuk be a csöves és nyelves vi-rágok elhelyezkedését és felépítését. A csöves virágok helyén a rovarbeporzás után kaszattermések fej-lődnek. Szemléltessük a termést. Mutassuk be, hogy a termésfal a magtól elválik, ebben különbözik a szemterméstől.

Megfigyelés: néhány magot mozsárban dörzsöljünk szét, majd kenjünk be vele egy fehér papírlapot. Olajos foltot hagy, ami jelzi a magas olajtartalmat. Cseppentsük vizet az olajfoltra, a víz lepereg róla.

A repcét is lehetőleg élő növényen szemléltessük. Mutassuk be a szerveit, majd önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv szövegét, és oldják meg a munkafüzet 98. oldalán a 4. feladatot. A feladat megbeszélésekor lehetőleg „élő” becőterméssel szemléltessünk, és figyeltessük meg, miben különbözik a szemtermés a kaszatterméstől.

A mezőgazdaságban számos olyan növényt is termesztenek, amelyeket a haszonállatok takarmányo-zására használnak. Ilyen növény a lucerna. Lehetőleg ezt is élőben – egy kiásott lucernával – szemlél-tetve figyeltessük meg.

A megfigyelés szempontjai:• Mi jellemző a gyökérzetére? • Mely szerve biztosítja, hogy évről évre kihajt?• Hogyan helyezkednek el a levelei?

Virágmodellről szemléltessük a pillangós virág felépítését. A tankönyv rajzát megfigyelve ismerjék meg a csiga alakban felcsavarodott hüvelytermését.

Szemléltessük és magyarázzuk el, hogy a lucerna gyökerein apró gümők vannak, melyekben bakté-riumok élnek. A baktériumok képesek arra, hogy megkössék a levegő nitrogénjét, amely a növények egyik tápanyaga. Fénymikroszkópban – nagy nagyítás mellett – megfigyelhetjük a gümőkben élő bak-tériumokat is.

Óra végi összefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 97. oldalán az 1–3., a 98. oldalon pedig az 5–7. feladatokat, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.


Oktatási feladat:• A füves puszták kialakulásáról, legjellegzetesebb élőlényeiről tanultak felidézése. • Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, összefüggések keresése a testfelépítés és az

életmód között.• Táplálkozási láncok és hálózatok a füves területeken.• A füves területek pusztulásának okai, a természetvédelem fontossága a füves puszták megőrzésében.• Termesztett növényeink szervezeti felépítése, jelentőségük a gazdasági életben (élelmiszeripar, állat-

tenyésztés).

Az összefoglaló órát csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot, és az alábbi kérdésekre keressék a tanulók a válaszokat. A válaszadáshoz használják fel a tankönyv szövegét és egyéb ismeretterjesztő nyomtatott segédanyagokat.


167

1. csoportHol alakultak ki és milyen környezeti feltételek mellett a hazánkban őshonos füves puszták? Hogyan hasznosítják a másodlagos füves területeket a mezőgazdaságban?Mutassátok be egy fűféle növény szervezeti felépítését!Hogyan épül fel a sáskák, szöcskék, tücskök teste? Mivel táplálkoznak, hogyan szaporodnak?Készítsetek rajzot az ugrólábról!Hogyan illeszkednek a rovarok a füves területek táplálkozási láncaiba, hálózataiba? Milyen környezeti tényezők veszélyeztetik a füves területek életközösségeit?

2. csoport Mutassátok be a fürge gyík testfelépítését! Mi a jelentősége az izmos testnek, a hosszú faroknak, a hajlékony gerincoszlopnak? Hogyan alkalmazkodott a vakond teste a föld alatti életmódhoz? Mi jellemző táplálkozására és a fo-gazatára? Hogyan vészeli át a téli időszakot a vakond és a fürge gyík? Mi jellemző a rágcsáló fogazatra? Milyen környezeti okokra vezethető vissza, hogy egyre kevesebb mezei nyulat lehet megfigyelni? A pockok, hörcsögök szapora állatok. Milyen élő és élettelen környezeti tényezők akadályozzák meg túlszaporodásukat?

3. csoportHasonlítsátok össze a fácán és a házi tyúk testfelépítését!Melyek a megismert ragadozó madarak testfelépítésének közös tulajdonságai? Készítsetek rajzot a tépőcsőrről és a fogólábról!Mi a jelentősége a ragadozóknak az életközösségekben?Készítsetek táplálkozási láncokat a füves területek és a fás élőhelyek élőlényeiből!

4. csoport Fogalmazzátok meg, mi a gazdasági jelentősége a búzának, a kukoricának, a napraforgónak, a repcé-nek és a lucernának? A növények mely részeit hasznosítjuk? Készítsetek rajzot a búzáról és a napraforgóról! Hasonlítsátok össze a szerveit!

A beszámolók alatt szemléltessünk, emeljük ki a főbb összefüggéseket, hozzuk kapcsolatba a régi és az új ismereteket. A munkafüzet 99–100. oldalának feladatait önálló munkával oldják meg, majd ellen-őrizzük és értékeljük a megoldásokat.

Vizek, vízpartok életközössége

A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei

Oktatási feladat:• A Föld felszíni vizei és a víz körforgása a természetben. • A víz jelentősége a bioszférában (testépítő anyag, élőhely, kiváló oldószer).• A planktonok fogalma és jelentősége a vízi életközösségekben.• A baktériumok táplálkozása, jelentőségük a vizek öntisztulásában és az anyagok körforgásában.• A zöld szemesostoros moszat, a papucsállatka, a vízibolha és az óriásamőba testfelépítése, táplálkozá-

sa, szaporodása, jelentőségük a táplálkozási láncokban és a vizek öntisztulásában.


168

A Föld domborzati térképén figyeltessük meg, hogy a földfelszín mekkora hányadát borítja víz. Tu-datosítsuk, hogy ennek legnagyobb része (97%) az óceánok, tengerek sós vize. A legelső élőlények az ősóceánok vizében alakultak ki. Szemléltessünk és mutassunk be néhány ősi puhatestűt, halat, kétéltűt és vízben élő őshüllőt.

A felszíni vizek 2%-a jég formájában van jelen, és mindössze 1%-a édesvíz.

A víz az élőlények legfontosabb testépítő anyaga. Olvassák el a tanulók a tankönyv 188. oldalának ki-egészítő anyagát, majd beszéljük meg, az ember testtömegének hány százaléka víz, illetve mennyi vizet tartalmaznak a lédús és a száraz termések.

Olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy a szélsőséges környezet élőlényei hogyan alkalmazkodnak a vízhiányhoz, és milyen módon képesek az éltető vízhez hozzájutni.

Szemléltessünk száraz sivatagokat, esőerdőket, ártéri és ligeterdőket. A megfigyelés alapján követ-keztethetünk arra, hogy a víz megléte vagy hiánya döntően meghatározza a fajok elterjedését, az adott élőhely élőlényeinek fajgazdagságát.

Lehetőség szerint figyeljenek meg a tanulók fénymikroszkóp segítségével planktonokban gazdag vízmintákat. A vízmintát vagy az előre elkészített tenyészetből vagy valamely lakóhely környéki vizes élőhelyről vegyük. Ennek hiányában az interaktív anyaggal, a tankönyv képével szemléltessünk. A cél, hogy megismerjék a planktonok sokféleségét.

Olvassák el a tankönyv 188. oldalának 6–8. bekezdését a planktonokról, majd beszéljük meg az alábbiakat:• Melyek a planktonok közös tulajdonságai?• Milyen élőlények alkotják?• Mi jellemző a planktonok életmódjára?• Hogyan biztosítják a lebegést?• Milyen sejtszervecskékkel mozognak?

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 1–3. feladatot.

Baktériumokról a 7. évfolyamon tanulunk részletesebben. Ebben a leckében a cél annak tudatosítása, hogy a baktériumok igen kisméretűek, az elhalt élőlények, törmelékek elfogyasztásával biztosítják az anyagok körforgását. A törmelékek elfogyasztásával hozzájárulnak a vizek öntisztulásához.

A munkafüzet 101. oldalának 4. feladatában rögzítsük a baktériumok jelentőségét.

Figyeltessük meg az interaktív tananyag és a tankönyv illusztrációival a zöld szemesostoros moszat felépítését. Mely tulajdonságai hasonlítanak a növényekre és melyek az állatokra?

A papucsállatka az egyik leggyakoribb egysejtű, főleg tápanyagban gazdag vizekben él. Szemléltessük és magyarázzuk el felépítését, a sejtszervecskék működését. Figyeltessük meg az osztódásról készült rajzot. Mi történik a sejtszervecskékkel az osztódást megelőzően?

Lehetőség szerint sztereomikroszkópban figyeltessünk meg vízibolhákat. Mi jellemző az alakjukra, a mozgásukra? Magyarázzuk el, hogy egyedszámukat a víz hőmérséklete és a vízben lévő táplálék meny-nyisége határozza meg. Bőséges táplálék mellett gyorsan szaporodnak, képesek ivartalanul, szűznem-zéssel újabb utódokat létrehozni.


169

Figyeljék meg az interaktív anyagon és a tankönyv rajzain az óriásamőba alakját, állábait és a táplálék bekebelezését.

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogyan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz. Ha bő-séges a táplálék, gyorsan osztódnak és gyorsan növekednek. Ha kedvezőtlenné válnak a környezeti viszonyok, akkor ellenálló burokkal veszik magukat körül. Ilyen betokozódott állapotban vészelik át a környezet változásait.

Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 5. és a 6. feladatot.

Lágyszárúak a vízben és a vízparton

Oktatási feladat:• A hinaras fogalma, jelentősége a vizek életében.• A hínáros békaszőlő, a békalencse, a fonalas zöldmoszat, a nád és a gyékény szervezeti felépítése.• A parti öv növényzete mint élő szűrő fontos a vízminőség megőrzésében is.

Ismételjük át az erdő életéről tanultakat! Miért fontosak az életközösségben a növények? (Oxigént termelnek, fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak, táplálékot nyújtanak az állatoknak.) A vízi, vízparti növények – az erdő növényeihez hasonlóan – hasonló szerepet töltenek be, ezért nélkülözhetetlenek a vizes életközösségekben.

Színes képekről, diákról, videofilmrészletekről szemléltessünk hinarasokat, majd a tankönyv 191. ol-dalán a 2. és 3. bekezdést önállóan dolgozzák fel a tanulók. Értelmezzék a szöveget, majd az önálló munkát az alábbi kérdések megbeszélésével ellenőrizzük:

• Melyek a hinarasokat alkotó növények közös tulajdonságai?• Mely vizes élőhelyeken alakulnak ki hinarasok?• Miért veszélyes, ha a hinarasok szinte az egész szabad vízfelületet beborítják?• Mire következtethetünk a hinarasok meglétéről vagy hiányáról?

Elsőként a lakóhely környéki vizes élőhelyről begyűjtött hínárféléket figyeltessük meg. A fonalas zöldmoszat („békanyál”) már kora tavasztól begyűjthető. Lehetőleg mikroszkóp alatt vizsgáljuk! Ma-gyarázzuk meg, hogy egyszerű felépítésű, telepes növény. Gyökere, szára, levele, virágja, termése nincs, egyforma méretű és alakú sejtekből épül fel a moszat teste, osztódással szaporodik.

Élő növényen mutassuk be a hínáros békaszőlőt és a békalencsét. A főbb tulajdonságait hasonlítsuk össze! Iszapban gyökerezik, illetve úszik a víz felszínén; főeres levél, illetve lencse alakú, a víz felszínén szétterülő szár jellemzi, mindkét növény virágai vízbeporzásúak.


A parti öv növényei közül a nád és a gyékény szerepel a tananyagban. Lehetőleg élő növényről mu-tassuk be a két fajt! Magyarázzuk el, hogy a parti öv növényzete nemcsak kiváló élőhelyet biztosít az állatoknak, hanem a part felől érkező szennyeződéseket felfogják, megkötik, a bemosódó tápanyagokat szervezetükbe építik. E tulajdonságaik miatt a parti öv növényzetét élő szűrőknek is nevezik. Ahol kiir-tották őket – például a Balaton déli partján –, ott a vízminőség romlott. A Kis-Balaton visszaállítása is alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a megtelepedő vízinövények a Zala folyót megszűrjék, és a Balaton-ba már csak ez a megszűrt, tápanyagban kevés víz kerüljön.

A nádat és a gyékényt élő növényen szemléltessük!


170

Figyeltessük meg a tankönyv képein a parti övben az elhelyezkedésüket! A szervezeti felépítésük megismerése előtt idézzük fel a lágy szárú növények részeit (gyökér, szár, levél, virág, termés) és az egyes szervek feladatát! A tankönyv magyarázó rajzának segítségével nevezzük meg a két növény szerveit!

Ismételjük át az erdei pajzsika gyöktörzséről tanultakat. Magyarázzuk el, hogy a pajzsikához hason-lóan a nádnak és a gyékénynek is az áttelelő szerve az iszapos részben elágazó szár, a gyöktörzs.

Hasonlítsuk össze a két növény szárát, levelét, virágzatát is, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 102. oldalán a 3. és 4. feladatot!

Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mire használják a nád szárát, a gyékény levelét.

Végezzük el a tankönyvben leírt megfigyeléseket, kísérleteket a zöld növények oxigéntermeléséről, valamint a nád és gyékény virágzatáról.

Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet.

A ligeterdők és a vízparti fák

Oktatási feladat:• A ligeterdők elhelyezkedése, az élőhely sajátosságai. • Az erdő és a folyó kapcsolata.• A növényzet alkalmazkodása a sajátos környezeti feltételekhez.• A fűz- és nyárfák szervezeti felépítése, virágzataik (egyivarú virágok) és termésük. • Az egylaki és a kétlaki növények.• A vízparti fák jelentősége az életközösségben.

Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához korábban megszerzett ismereteket. Beszéljük meg, mit jelentenek a következő fogalmak:

• fásszárú• egyivarú virág • egylaki- és kétlaki növény• makktermés• toktermés

Az interaktív anyag képeivel vagy más szemléltetőanyagról mutassuk be a ligeterdők, ártéri erdők és a láperdők jellegzetességeit. Hasonlítsuk össze, miben különböznek a környezeti feltételek a vizes élő-helyeken és a tölgyesekben, bükkösökben.

Elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be a ligeterdők földrajzi elhelyezkedését. Magya-rázzuk el a folyó és a ligeterdő természetes kapcsolatát. Milyen kedvező hatásai vannak az erdőre a rendszeres kiöntéseknek, áradásoknak?

A tankönyv 194. oldalának 3–6. bekezdését olvassák el, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg az alábbiakat:

• Milyen összefüggés van az árterek megléte és a folyók halban való gazdagsága között?• Miért előnyős a talajra és az élővilágra a vízzel való elárasztás?• Mit rak le a kiáradt folyó, és mit visz magával a folyómederbe visszahúzódó víz?• Mit biztosítanak a fák a vizes élőhely élőlényei számára?


171

Értsék meg a tanulók, hogy a ligeterdők életközösségének fennmaradásában alapfeltétel a folyók idő-szakos kiöntése, az erdők vízzel való elárasztása. A gátak közé szorított folyók mentén, ahol a természe-tes kiöntések elmaradnak, a ligeterdők elpusztulnak.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 103. oldalán az 1. és a 2. feladatot!

A ligeterdők leggyakoribb fái a füzek. Több fajuk van, szemléltessünk közülük néhányat élő hajtá-sokon. Figyeltessük meg a leveleiket, azok erezetét és a virágok (terméskezdemények) elhelyezkedését. Idézzük fel, mi jellemző a mogyoró porzós barkavirágzatára. A fűz porzós és termős virágai tömör barkavirágzatot alkotnak. Magyarázzuk el, hogy egy-egy növényen vagy csak porzós, vagy csak termős barkavirágzat van, tehát a növény kétlaki. A rovarbeporzás után repítőszőrös toktermések fejlődnek.

A tankönyv 195. oldalának utolsó előtti bekezdése alapján válaszoljanak a kérdésekre:• Mi jellemző a fűz faanyagára, növekedésére? • Mit jelent az, hogy a füzeknek nagy a megújulási képességük?

Állítsunk be a tanterembe kísérletet. Nedves homokba ültessünk el fűzhajtásokat, gyökérsarjdarabo-kat. Tartsuk nedvesen a homokot, és néhány hét után megfigyelhetjük, hogy a rügyek kihajtanak.

Szemléltessünk különböző nyárfajokat. Hazánkban több fajuk él (jegenye, fehér, rezgő, fekete). Fi-gyeltessük meg a törzs, a lombkorona és a levél alakját! Hasonlítsuk össze a füzekkel. Szemléltessük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, ahol a nyár a közönséges borókával alkot jellegzetes társulást.

A nyár virágai is egyivarúak, a füzekhez hasonlóan kétlaki növények. Számos fajukat gazdasági célból telepítik is, mivel faanyaguk, a cellulóz a papírgyártás alapanyaga.

Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, és oldják meg a munkafüzet 103. oldalán a 4. feladatot.

Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 103. ol-dalán a 3. feladatot.

Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben

Oktatási feladat:• Az orvosi pióca élőhelye, testfelépítése, életmódja és szaporodása (hímnős állat, átalakulás nélkül

fejlődik).• A nagy mocsári csiga testfelépítése és szaporodása.• A kagylók közös tulajdonságai, a tavi kagyló alkalmazkodása az élőhelyéhez. • A csigák, kagylók jelentősége a vizek életközösségében, a vizek öntisztulásában.

Ismételjük át, amit 5. évfolyamon a földigilisztáról tanultunk. Lehetőség szerint élő állaton figyeljük meg a mozgását, testének szelvényezettségét. Beszéljük meg, mivel táplálkozik. Miért fontos a talaj életében?

Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük, melyekből a tanulók megismer-hetik, honnan kapta az orvosi pióca a nevét. Ismertessük, milyen betegségek gyógyítására használták.

A tankönyv rajzain és az interaktív tananyag képein figyeltessük meg a pióca mozgását. Hogyan úszik, és milyen mozzanatokból áll a féregmozgás?


172

Magyarázzuk el, hogy a bőrizomtömlő nemcsak a kültakarója és mozgásszerve, hanem egyben a légzésszerve is. Ezen keresztül történik az oxigen felvétele és a szén-dioxid leadása.

Szemléltetés és magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy élősködő, szívó- és tapadókorongja segíti a táplálék megszerzésében.

Hasonlítsuk össze az élősködő és a ragadozó életmódot. Mi a lényeges különbség a kétféle életforma között?

Mutassuk be, hogy a piócák hímnős állatok, petéiket a nedves homokba rakják, az utódok átalakulás nélkül, közvetlenül a petékből fejlődnek ki.

Részösszefoglalásként önálló munkával oldják meg a munkafüzet 104. oldalának az 1–4. feladatát.

Idézzük fel az 5. évfolyamon az éticsigáról tanultakat. • Mi borítja testét?• Mi hozza létre a külső meszes váz anyagát?• Hogy nevezzük a mozgásszervét?• Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik?

Élő éticsigával szemléltessünk, majd oldják meg a munkafüzet 105. oldalának 5. feladatában a csigára vonatkozó részt.

Olvassák el a tankönyv 198. oldalán a nagy mocsári csiga leírását, majd hasonlítsák össze az állatot az éticsigával! Mely tulajdonságaik azonosak, és miben különböznek?

A tavi kagylót lehetőség szerint élő állaton vagy annak meszes vázán mutassuk be. Figyeltessük meg az interaktív anyag vagy a tankönyv képein is.

Mutassuk be, hogy a külső meszes vázat a csigákhoz hasonlóan a köpenyben lévő mésztermelő mi-rigyek választják ki.

Hasonlítsák össze a tavi kagyló és a nagy mocsári csiga meszes vázát. Mi a hasonlóság és mi a különb-ség a kétféle külső váz között?

Magyarázzuk el, hogy a kagylók kopoltyúkkal lélegeznek. A kopoltyú másik feladata, hogy kiszűrje a vízből az apró élőlényeket és törmelékeket. Mutassuk be a vándorkagyló főbb jellemzőit. Hogy került a hazai vizekbe? Milyen életmódot folytatnak?

Tudatosítsuk, hogy a csigák és a kagylók más törmelékevőkkel együtt nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. A csigák, kagylók, vízibolhák, planktonok 15 naponként a Balaton teljes víz-mennyiségét átszűrik.

Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak, és oldják meg a munkafüzet 105. oldalán a 6. és a 7. feladatot.

Ízeltlábúak a vízben és a vízparton

Oktatási feladat:• A folyami rák testfelépítése (fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb), életmódja, szaporodása, élőhelyeinek védelme.• A szitakötők és a szúnyogok testfelépítése (rovarok), életmódja, szaporodása (átváltozás, teljes átala-

kulás), jelentőségük a vízi életközösségekben.


173

• Ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges, korábban megszerzett ismereteket: ízelt láb, ro-var, bogár, teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, fejtor, csáp, összetett szem, rágó szájszerv.

Ismertessük, hogy a folyami rák csak tiszta vizű folyókban, tavakban él. A vízszennyezések miatt egyedszámuk az utóbbi évtizedekben igen lecsökkent. Szemléltessük a folyami rákot (tankönyv képei, interaktív tananyag). Figyeltessük meg testrészeit (fejtor, potroh) és lábait. Hány pár lába van? Miből tevődnek össze a lábak? Mivé módosult a mellső lába?

A korábban tanultakat alkalmazva ismerjék fel, hogy a fejen milyen szervek helyezkednek el, és ezek milyen működést végeznek.

Magyarázzuk el, hogy kültakarója különbözik az eddig megismert ízeltlábúak kültakarójától. A kiti-nes vázba ugyanis mészvegyületek rakódnak le, melyekből kemény kitinpáncél képződik.

Olvassák el a tankönyv 200. oldalán az utolsó bekezdést a folyami rák szaporodásáról. Mely korábban tanult ízeltlábú fejlődik átalakulás nélkül? Hogyan védelmezi a folyami rák a petéket?

Elbeszélés módszerével mutassuk be zsákmányszerzésüket, a fogólábak működését.

Szemléltessük az interaktív tananyagban is szereplő jelzőrákot, mely az utóbbi évtizedekben a hazai vizekben is elszaporodott, ugyanis jobban alkalmazkodik a környezethez, ezért sok helyütt már teljesen kiszorította a folyami rákot.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 105–106. oldalán az 1–2. feladatot.

Figyeljék meg a szitakötő testfelépítését. Beszéljük meg:• Mi jellemző a lábaira?• Hány testrésze van?• Hány pár hártyás szárnya van?• Milyen érzékszervek helyezkednek el a fejen?

A tankönyv rajzait megfigyelve magyarázzuk el szaporodásukat (átváltozás). Tudatosítsuk, hogy a lárvák több éven keresztül fejlődnek bábállapot nélkül a vízben. Életmódjuk ragadozó, a kishalakat, rovarlárvákat, ebihalakat az álarcuk segítségével fogják el. Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a szita-kötőlárvák álarcának működését!

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 106. oldalán a 3. feladatot.

A szúnyogoknak a szitakötőkhöz hasonlóan sok fajuk van. A gyötrőszúnyog nősténye vérszívó, szúró-szí-vó szájszervével sebet ejt, majd vért szív. Ezután fejlődnek ki ivarszerveiben a peték, melyeket a vízbe rak.

Figyeljük meg a kifejlett szúnyog testrészeit és a petéből kikelt lárvákat és bábokat. Mindkét fejlődési alak önállóan mozog, és légköri oxigént vesz fel.

Magyarázzuk el, hogy a szúnyogoknak fontos szerepük van a vizek életközösségében. A lárvák ugyan-is nagy mennyiségű növényi és állati eredetű törmeléket fogyasztanak el, így meggátolják a tápanyagok feldúsulását. Önmaguk pedig fontos tagjai a táplálkozási láncoknak.

Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafü-zet 106. oldalán a 4. és 5. feladatot.


174

A hazai vizekben élő halak

Oktatási feladat:• A víz fizikai tulajdonságai és jelentősége az élővilágban.• A tengerek, az édesvizű folyók és tavak néhány jellegzetes tulajdonsága. • A tőponty testfelépítése (teste fejre, törzsre és farokra tagolódik, páros és páratlan úszói vannak, az

úszóhólyag szerepe a mozgásban), életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az élettelen kör-nyezethez.

• A testfelépítés és az életmód összefüggése. • A lesőharcsa a hazai vizek csúcsragadozója.

A tananyag feldolgozását önálló munkával kezdjük. Olvassák el a lecke első két bekezdését és a kie-gészítő anyagot a 203. oldalon. Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Például:

• Mi jellemző az álló- és folyóvizekre?• Hogyan alkalmazkodnak egyes halfajok az eltérő környezeti feltételekhez? Mondjanak konkrét példákat az alkalmazkodás formáira!

Szemléltessük a tőpontyot. A tőpontyról szóló tananyag első bekezdéséből keressék ki a következő információkat:

• Hol él?• Mi jellemző testméretére és tömegére?

Mutassuk be a tőponty testrészeit (fej, törzs, farok), és a tankönyv ábráján figyeltessük meg, hogy testének középvonalában a gerincoszlop húzódik. Csontvázon szemléltessük, hogy a gerincoszlop csi-golyákból tevődik össze.

Beszéljük meg kültakarójának jellemzőit! A nemesített tógazdasági ponty bőre csupasz, a tőpontyé pikkelyekkel fedett. A csupasz bőr és a pikkelyek síkosak, nyálkásak. Ez a bevonat megkönnyíti a moz-gást (csökkenti a súrlódást), és megvédi az állatot a vízben lévő gombás és baktériumos fertőzésektől.

Képekkel szemléltetve mutassuk be a ponty páros és páratlan úszóit. Magyarázzuk el, hogy a fő mozgásszerv a farokúszó. A többi úszónak a testhelyzet megtartásában és az irányváltoztatásban van szerepe.

A tankönyv 204. oldali rajzán szemléltessük az úszóhólyagot, mellyel testének sűrűségét szabályozza (le- és felfelé történő mozgás).

Tanulmányozzák a tankönyv képein és rajzain a légzés folyamatát. • Hol helyezkedik el a kopoltyú?• Mi jellemző a légzőszervre?• A légzés során honnan hová áramlik a víz? Magyarázzuk el, mikor fulladhat meg a hal a vízben!


A 204. oldal 5. bekezdéséből gyűjtsék össze, mi mindennel táplálkozik a ponty. Mivel növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, mindenevő.


175

Az oldalvonal elhelyezkedésének és jelentőségének tudatosítása után mutassuk be a ponty és sok más egyéb halfaj téli viselkedését, a vermelést. Tudatosítsuk, hogy 4 °C-on a víz a legsűrűbb, sok oxigént tartalmaz, tehát a vermelés alatt nem kell intenzíven lélegeznie, és a vérkeringése is lelassul. A vermelés alatt ugyanis nincs szüksége sok oxigénre és tápanyagokra.

Magyarázzuk el, hogy a ponty félmilliónál is több ikrát rak, de csak néhány éri meg a kifejlett kort. Szemléltessünk néhány ikrafaló és halivadékokkal táplálkozó állatot (szitakötőlárvák, csíkbogarak és lárváik, kifejlett békák, sügérek, gébek, angolnák stb.).

Szemléltessük a lesőharcsát. Figyeltessük meg a tankönyv képén (vagy az interaktív tananyagban) a szájában lévő tűhegyes, hátrafelé hajló fogait. A lesőharcsa a hazai álló- és folyóvizek éjszakai csúcsra-gadozója. Egyes vizekben testtömege elérheti a 100 kg-ot is.

Oldják meg a munkafüzet 107–108. oldalán a 3–4. feladatot.

Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak felhasználásával tegyenek fel egymásnak kérdése-ket. A kérdésekre adott válaszokban igyekezzenek a szakszavakat minél pontosabban használni. Oldják meg a munkafüzet 108. oldalán az 5., 6. és 7. feladatot is.

Békák a vízben és a vízparton

Oktatási feladat:• A kecskebéka és a barna varangy testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és

élettelen környezeti tényezőkhöz. • A kültakaró feladata a légzésben, a rejtőzködésben és a váladéktermelésben.• A külső megtermékenyítés és az átalakulásos fejlődés szakaszai.• A hazai békafajok és gőték védelme. A természetvédelmi munka feladatai.

Az ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkával oldják meg a következő feladatot.

A felsorolt állításokban hiba van. Melyek ezek? Húzd át őket!

Gyötrőszúnyog: rovar; két pár hártyás szárnya van; teste három részre tagolódik; a hím állatok vérszívók; a lárvák a vízben fejlődnek, kopoltyúval lélegeznek, hozzájárulnak a vizek öntisztulásához, átalakulás nélkül fejlődnek

Nagy mocsárcsiga: háza 3 cm hosszú; álló és folyóvizekben is megél; kopoltyúval lélegzik; a meszes vázat a köpeny választja ki; haslába van, planktonokkal táplálkozik

Folyami rák: öt pár lába van; kopoltyúval lélegzik; három testrésze van: fej, tor, potroh; többször vedlik; az utódok átváltozással fejlődnek; kitinpáncél borítja testét, csápja ollóvá módosult

Az önálló munka ellenőrzése során indokolják, miért hibásak egyes állítások.

Színes képekről, videofilmekről, az interaktív tananyag alkalmazásával mutassuk be a hazai békafajo-kat. Tudatosítsuk, hogy minden kétéltű és hüllő védett. Motivációs céllal szemléltessünk néhány, távoli földrészeken élő különleges békafajt is (ökörbéka, nyílméregbéka).


176

A kecskebéka a leggyakoribb békafajunk. Szemléltessük és figyeltessük meg a kültakaróját. Beszéljük meg, hogy nyálkás bőrén keresztül lélegezik. A bőrben lévő mirigyek váladékot termelnek, melynek fel-adata, hogy megkönnyítse a légzést. Egyes békák váladéka méreganyagot is tartalmaz, a támadóik ellen nyújt védelmet. A kültakaró színe segít abban, hogy észrevétlenek maradjanak a környezetükben, tehát rejtőszín is egyben. Mindez előnyös a táplálékállataik megszerzésében és a természetes ellenségekkel szembeni védelemben.

Figyeltessük meg a végtagjait, az ugrólábakat és az ujjak között feszülő úszóhártyát.

A békák életmódja ragadozó. A 206. oldal 4. bekezdése alapján gyűjtsék össze, mi mindennel táplál-kozik a kecskebéka. Figyeltessük meg az illusztrációkon a kicsapható nyelv működését.

Tudatosítsuk, hogy a halakhoz hasonlóan a békák testhőmérséklete is változó. A számukra kedvezőt-len téli időszak alatt az iszapba ásva magukat, téli álmot alszanak.

Olvassák el a békák fejlődéséről szóló tankönyvi szöveget! Figyeljék meg a fejlődését bemutató folya-matábrát is, majd beszéljük meg:

• Mit jelent a külső megtermékenyítés?• Hova rakja a petéket?• Mi jellemző a petékre?• Mi veszi körül a petecsomót?• Mi jellemző az átalakulásos fejlődésre?

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109. oldalának 1–3. feladatát.

A barna varangy a legnagyobb hazai békafajunk. Szemléltessük és mutassuk be az egyik legszebb hazai fajunkat, a zöld varangyot is. Testfelépítését és táplálkozását önálló munkával dolgozzák fel, majd emeljük ki a lényeget.

• Hol fejlődik és hol él a kifejlett varangy?• Mire szolgál a mérgező váladéka?• Mikor jár tápláléka után, és az milyen élőlényekből tevődik össze?• Miért fontosak a varangyok például a zöldségeskertekben?

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109–110. oldalán a 4. és 5. feladatot.

A tankönyv képei és szövege alapján beszéljük meg, miért van szükség békamentő akciókra. (Az utóbbi évtizedekben csökkent a természetes élőhelyük nagysága.) Mi a békamentés lényege? Milyen időszakban kell végezni ezt a fontos természetvédelmi munkát?

Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és bővítsük a tanulók fajismeretét a farkos kétéltűekkel (gőték, szalamandrák).

Rögzítsük a kétéltűek fogalmát: az idetartozó élőlényeknek két élettere van (a víz és a szárazföld). A vízbe petéznek, a kifejlett békák vagy a víz közelében maradnak, vagy elhagyják azt, és a víztől távoli élőhelyeken telepszenek meg.

Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. A tankönyvi illusztrációk segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket.


177

A vízisikló és a mocsári teknős

Oktatási feladat:• A vízisikló és a mocsári teknős testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az

élettelen környezethez.• A száraz szarupikkely, szarulemez, szarupáncél jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban.• A környezethez való alkalmazkodás egyik formája a téli álom. • A hazai mérges kígyók testfelépítésének és élőhelyeinek megismertetése.• A kétéltűek és hüllők védelme.

A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg önálló munkával a következő feladatot. A hely-telen állításokat indokolják is meg.

Igazake vagy hamisak az állítások?A farkos kétéltűek (gőték és a szalamandrák) a kígyók rokonai. ____A barna varangy lárvái a vízben fejlődnek. ____A kifejlett barna varangy a vízparti nádasokban él. ____A kecskebékának a kültakarója beleolvad a környezetébe. ____A kecskebéka egyesével lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. ____A békalárvák kopoltyúval lélegeznek. ____A kifejlett békák tüdővel és a bőrükön keresztül lélegeznek. ____A békapetékből átalakulás nélkül fejlődnek ki a békák. ____A tőponty növényevő. ____A lesőharcsa akár 100 kg tömegűre is megnőhet. ____

Az új anyag feldolgozását a hazai kígyófajok (siklók, viperák) szemléltetésével kezdjük. Tudatosítsuk, hogy valamennyi faj védett, és oktalanul félnek tőlük az emberek.

Szemléltessük a vízisiklót, mutassuk be testméretét, színét, a többi kígyófélétől megkülönböztető is-mertetőjegyeit (például a mintázatokat a kültakarón).

Készüljenek a tanulók kiselőadásokkal, melyekkel a hazánkban élő egyéb siklóféléket mutatják be (kockás sikló, erdei sikló, haragos sikló, rézsikló).

Lehetőség szerint levedlett kígyóbőrrel szemléltessük. Ismertessük, hogy bőrét száraz szarupikkelyek és a pikkelyek összenövésével képződött szarupajzsok fedik. A szaruréteg nem növekszik együtt az állat testével, ezért azt időnként levedli.

Ismertessük a vízisikló mozgását a vízben és a szárazföldön, illetve a kúszómozgását a pockok, egerek járataiban. A sokféle mozgást (S alakban történő kígyózó mozgás, kúszás, úszás) hajlékony gerincosz-lopa és erős izomzata biztosítja.

A 209. oldal utolsó bekezdését olvassák el, majd beszéljük meg:• Mi jellemző a vízisikló életmódjára?• Mivel táplálkozik?• Hogyan ejti el zsákmányát?• Hogyan képes a testénél lényegesen szélesebb zsákmányállatot lenyelni?


178

Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a vízisikló és a keresztes vipera koponyáját és fogaikat. Tudato-sítsuk, hogy a vízisikló számos állat táplálékforrása (gólyák, gémek, ragadozó madarak, sünök).

Idézzük fel, amit a fürge gyík testhőmérsékletéről és a szaporodásáról tanultunk, majd figyeltessük meg a tankönyv képét a sikló szaporodásáról. A lerakott tojásokkal nem törődik, azokat a nap melege költi ki.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 110. oldalán az 1., 2. és 3. feladatot.

Szemléltessünk néhány távoli földrészen élő teknősfajt. Mutassuk be sokféleségüket, és a tankönyv rajza alapján szemléltessük, hogy valamennyi közös tulajdonsága: testüket a szarupajzsok összenövésé-ből képződött szarupáncél fedi. Egyes csontok is a szarupáncélhoz nőnek, így tovább szilárdítják.

A mocsári teknős életmódja ragadozó. Gyűjtsék össze a tankönyv szövege alapján, miből tevődik össze a tápláléka.

A többi hüllőhöz hasonlóan tojásokkal szaporodik, testhőmérséklete változó, téli álmot alszik.

A tankönyv szövege és egyéb információforrás felhasználásával ismerjék meg a hazai mérgeskígyófé-lét, a keresztes viperát. Szemléltessük képekről, majd mutassuk be élőhelyét, testméretét, illetve ismer-tessük a teendőket viperamarás esetén. Tudatosítsuk, hogy egyedszámuk kicsi. Félénk és óvatos állatok, az ember közeledtét már messziről érzékelik, ilyenkor visszahúzódnak védett búvóhelyükre.

Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 111. oldalának 4–6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A vizek, vízpartok madarai

Oktatási feladat:• A tőkés réce, a fehér gólya és a barna rétihéja testfelépítése, életmódja, szaporodása, az utódokról való

gondoskodásuk.

A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg a következő feladatot.

Alkoss mondatokat az alábbi fogalmak felhasználásával!Változó testhőmérséklet: _________________________________________________________Téli álom: _____________________________________________________________________Ragadozó életmód: ______________________________________________________________Átalakulásos fejlődés: ____________________________________________________________Kopoltyú: _______________________________________________________________________Úszóhártyás végtag: ___________________________________________________________

Az új anyag feldolgozását a korábban megismert madárfajokkal kapcsolatos fogalmak felidézésével kezdjük. Mit jelentenek a fogalmak: kapirgálóláb, kúszóláb, fogóláb, véső alakú csőr, erős, magevő csőr, tépőcsőr, meszes héjú tojás, kotlás, fészeklakó, fészekhagyó, állandó testhőmérséklet, költöző és állandó madarunk?


179

Oldják meg a munkafüzet 112. oldalán az 1. feladatot.

Az óra első részében az interaktív tananyaggal, videókkal, színes képekkel mutassuk be a vizek, víz-partok legjellemzőbb madárfajait. Figyeltessük meg sokféleségüket, és hogy valamennyien sajátos mó-don alkalmazkodtak a környezethez. Gyűjtsük össze a tanulók meglévő ismereteit és tapasztalatait a vízimadarakról (dalok, népmesék, elbeszélések és egyéb prózai művek).

A tőkés réce testfelépítéséről, életmódjáról, szaporodásáról olvassák el a tankönyv 212. oldalának 2–4. bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vízi környezethez. Az interaktív anyaggal szemléltessük az úszóhártyás végtagot, a lemezes csőrt, a jelleg-zetes, áramvonalas testalkatot. Beszéljük meg, mivel táplálkozik, hány tojást rak, mi jellemző a fiókákra.

A vízi életmódhoz való alkalmazkodás formáit a munkafüzet 112. oldalán a 2. feladatban rögzítsük.

Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait, korábbi ismereteit a fehér gólyáról. Beszéljük meg, miért lett a magyar nép legkedveltebb madara.

Szemléltessük a fészkelését! Hova rakja a fészkét? Miből készíti? Figyeltessük meg a tankönyv rajzain és képein, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vizes élőhelyekhez és a táplálék megszerzéséhez. Be-széljük meg, mi mindennel táplálkozik! Hogyan segíti a táplálék megszerzését a hosszú, hegyes csőr?

Szemléltessük és magyarázzuk el a gázlóláb jellegzetességeit (hosszú ujjak, felületnövelő hártyák, vé-kony, hosszú csüd). Az interaktív anyaggal szemléltessük szaporodását, a fészeklakó fiókákat és a szü-lőpár gondoskodását utódairól.

Figyeljük meg a tankönyv térképvázlatát! Magyarázzuk el, hogy nyár végén nagy csapatokba verőd-nek és az Afrikai földrész középső és déli részére vonulnak, ahonnan kora tavasszal térnek vissza.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 112. oldalán a 3–4. feladatot.

A feladat megoldásának értékelése után idézzük fel, mit tanultunk az erdőben élő héjáról. Mi jel-lemző testfelépítésére, táplálkozására, szaporodására? Testfelépítésében hasonló a vizes élőhelyeken élő barna rétihéja. Fő táplálékai a békák, a vízimadarak, a siklók, az egerek és a pockok. Félméteres fészkét a sűrű nádasokba rakja.

A héjára vonatkozó főbb ismereteket a munkafüzet 113. oldalán az 5. feladat tartalmazza.

Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismereteit a gémfélékről, sirályokról és kárókatonákról, majd old-ják meg a tanulók a munkafüzet 113. oldalának 6. feladatát.

Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és alkossanak mondatokat a következő fogalmak felhasználásával: tépőcsőr, gázlóláb, úszóhártya, lemezes csőr, fészeklakó fióka, költöző madár.

A vizek, vízpartok életközössége

Oktatási feladat:• Az életközösség fogalmának konkretizálása a vizes élőhelyekre.• Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek a vizekben, vízpartokon.


180

• A lebontó szervezetek jelentősége a vizek öntisztulásában.• Táplálkozási láncok a vizes élőhelyeken.• Az élettelen környezeti tényezők hatása az életközösségekre, az élőlények tűrőképessége.• Szűk és tág tűrőképességű élőlények a vizekben, vízpartokon.

Ismételjük át a korábban tanultakat: • Mit nevezünk életközösségnek?• Milyen összetevői vannak?• Ebben a tanévben milyen életközösségekről tanultunk már?• Mely élőlények alkotják a termelő szervezeteket az erdőkben, a füves területeken?

Szemléltessük is a korábban megismert legjellemzőbb fajokat (tölgyfa, bükkfa, fűfélék). Mi a jelentő-ségük a termelő szervezeteknek az életközösségekben? (Összetett anyagokat termelnek, rájuk épülnek a táplálkozási láncok, oxigént juttatnak a környezetünkbe, és elnyelik a szén-dioxidot.)

Szemléltessük és idézzük fel a vizek, vízpartok termelő szervezeteit is (nád, gyékény, hínárfélék, nö-vényi planktonok). Velük az elsődleges fogyasztók táplálkoznak. Mondjanak példákat a vizes élőhelyek elsődleges, másodlagos fogyasztóira és a csúcsragadozókra.

Idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségekben viszonylagos egyensúly alakul ki a termelő-fogyasztó szervezetek között.

A tankönyv 216. oldalának első bekezdéséből keressék ki, melyek a vizes élőhelyek lebontó szerveze-tei. Mit biztosítanak ezek az élőlények az életközösségekben? (Az anyagforgalmat.)

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 113–114. oldalának 1–4. feladatát.

Beszéljük meg, milyen élettelen környezeti tényezőkhöz kell alkalmazkodniuk az élőlényeknek az eddig megismert életközösségekben (fényviszonyok, levegő hőmérséklete, víz, a talaj szerkezete és táp-anyagkészlete).

Magyarázzuk el – közben grafikonon ábrázoljuk –, hogyan változnak a ponty életműködései (táplál-kozás, mozgás, szaporodás) a víz hőmérsékletének változásának függvényében. Tudatosítsuk, hogy ala-csony vízhőmérséklet mellett (4 °C) az élettevékenységek lelassulnak, majd a hőmérséklet emelkedésé-vel az élettevékenységek is felgyorsulnak. Vannak a víz hőmérsékletnek olyan értékei, amelyek megléte esetén az életfolyamatok felgyorsulnak. 20–24 °C-os vízben a legintenzívebb a ponty légzése, mozgása, táplálkozása stb. Ezt a tartományt nevezzük optimumnak. Ha tovább emelkedik a víz hőmérséklete (30 °C fölé), a ponty életműködései ismét lelassulnak, majd elpusztul. A két szélső érték közötti távolság a ponty tűrőképessége, amely megmutatja, hogy a környezet változásait milyen határok között képes elviselni.

Elemezzük a tankönyv tűrőképességet bemutató ábráját. Az eddig megszerzett ismereteket alkalmazva mondjanak a tanulók példákat arra, hogy mely élőlényeknek nagy és melyeknek szűk a hőtűrő képessége!

Idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak egyes élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez (áttelelő szervek, téli álom, zsírtartalékok felhalmozódása stb.).

Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 114. oldalán az 5. és 6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire!


181

A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag)

Oktatási feladat:• A vizek szennyező forrásai (az ipari, a háztartásban és a mezőgazdasági tevékenységek során kelet-

kező szennyvizek).• A tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) folyamata és káros következményei.• Ipari és háztartási szennyvizek kezelése, a tisztítás fontossága.• A vizes élőhelyek csökkenésének okai, a meglévő élőhelyek védelme.• Élőhely-visszaállító (élőhely-rekonstrukciós) programok hazánkban.

A kiegészítő anyagot csoportmunkában is feldolgozhatjuk. A csoportok, a feladatok megoldásához használják a tankönyvet és egyéb ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, folyóiratok, internetforrások és videók) vett szemelvényeket, adatokat.

1. csoport• Miért veszélyesek az álló- és folyóvizekbe bemosódó műtrágyák és egyéb ipari eredetű szennyvi-

zek? Hogyan változik meg hatásukra a vizek élete? • Mit jelent az eutrofizáció? Milyen hatása van az életközösségre?2. csoport• Átlagosan hány liter szennyvíz keletkezik a háztartásokban? • Hogyan történik a szennyvíz tisztítása?• Mutassátok be egy szennyvíztisztító működését!• Milyen fizikai és biológiai jellegű tisztítás folyik egy korszerű szennyvíztisztítóban?3. csoport• Mit tartalmaz a Natura 2000 Európai Uniós természetvédelmi program? Milyen céljai és konkrét

feladatai vannak? • Mit jelent az élőhely-rekonstrukció? Hol folynak hazánkban ilyen természetvédelmi programok? • Mutassátok be egy visszatelepített és már hazánkban is szaporodó faj, a hód testfelépítését, élet-

módját és viselkedését!4. csoport• A természetvédelmi munka sikerét jelzi, hogy a vidrák száma hazánkban újra emelkedik. Mutassá-

tok be a vidra hazai élőhelyeit, testfelépítését, életmódját, jellegzetes viselkedését és szaporodását.

A csoportmunka beszámolói alatt képekről, videofilmekről és az interaktív tananyaggal szemléltes-sünk, és emeljük ki az elhangzottak lényeges elemeit.


Oktatási feladat:• A vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert élőlények csoportosítása megadott szem-

pontok alapján (élőhely, táplálkozás, szervezeti sajátosságok, alkalmazkodás a környezethez stb.).• A testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok felidézése és rögzítése a munkafüzet feladatainak

megoldása során.• Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felidézése konkrét példákon keresztül.• Az emberi tevékenységek hatása a vizes élőhelyekre. A természetvédelmi munka feladatai a vizes

élőhelyek és az ott élő fajok megőrzésében.• A lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti problémái.• Az ismeretek önálló alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldása során.


182

Idézzük fel a vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert növényeket. Applikáljuk képüket a táblára, majd csoportosítsuk a növényeket megadott szempontok alapján. A csoportosítás szempont-jaihoz a tanulók is tegyenek javaslatokat (például melyek lágyszárúak, fásszárúak, széllel vagy rovarok-kal beporzódók stb.).

A munkafüzet 115. oldalán a 4. feladat megoldásával rögzítsük a lényeget.

Élő növényekkel, növényi hajtásokkal szemléltetve idézzük fel a nád, a gyékény, a fűzfa és nyárfa tulajdonságait. Figyeltessük meg leveleiket, virágzatukat (vagy fejlődő terméseiket), a szárhoz való kap-csolódásukat és erezetüket.

A munkafüzet 115. oldalán a 3. feladat megoldása alkalmas arra is, hogy a verbális és a vizuális kom-munikációt összekapcsoljuk.

A témakörben tizenhét állatfajról tanultunk. A növényekhez hasonlóan applikáljuk képeiket, majd csoportosítsuk őket. A munkafüzet 115. oldalának 5. feladata is sok szempontot ad a jellegzetes tulaj-donságok szerinti megkülönböztetésekre, azonosságok és különbségek keresésére, összefüggések feltá-rására, következtetések levonására (például gerinces, ízeltlábú, ragadozó, növényevő stb.).

Hatékonyan fejleszthető a tanulók emlékezete és gondolkodása, verbális és vizuális kommunikációs képessége a következő feladattal, amelyet önálló munkával oldjanak meg. Mondjunk fogalmakat, majd a tanulók írjanak példát (példákat) arra, hogy az adott fogalom mit jelent és mely élőlényre jellemző (például: egylaki és kétlaki növény, telepes testfelépítés, gyöktörzs, szélbeporzás, rovarbeporzás, fogó-láb, bőrizomtömlő, vedlés, kitinpáncél stb.).

A munkafüzet 116. oldalán a 6–7. feladat hatékonyan fejleszti a vizuális emlékezetet.

Idézzük fel az életközösség fogalmát. Beszéljük meg a korábban megismert erdő és füves területek életközösségeinek megismert fajait.

• Hogyan alkalmazkodnak az élőlények a környezet változásaihoz?• Miért képesek egyes madarak és emlősök átvészelni a kedvezőtlen téli időszakot?• Mi a madárvonulások oka?• Miért alszanak téli álmot egyes állatok, miért aktívak mások a téli időszakban is? • Milyen kapcsolatok alakultak ki az élőlények között (a táplálkozási kapcsolatokon kívül)?• Mit jelentenek a következő fogalmak: termelő szervezetek, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontó

szervezetek?

Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 114. oldalának 1. feladatát. A megoldás értékelése során beszéljük meg, mit jelent a következő mondat: „A természetes életközösségekben viszonylagos egyen-súly alakul ki a termelő és a fogyasztó szervezetek között”.

Mondjanak példákat arra, mi történik akkor, ha az egyensúlyi helyzet felborul. Ismereteiket a mun-kafüzet 2. feladatában rögzítsük.

Az órán biztosítsunk lehetőséget arra, hogy megbeszéljük, milyen a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapota, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik annak életét, továbbá milyen természet-védelmi javaslataik vannak az élőhely megőrzésére.


TARTALOM

Kedves kollégák! ................................................................................................................................................ 3

A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint ............................ 4

A 6. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata .............................................................. 7

Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok ...................................................................... 49

Az erdő életközössége ...................................................................................................................................... 49Hazánk erdői ............................................................................................................................................... 49Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk ........................................................................................................ 50Az erdeifenyő. Gombák az erdőben ...........................................................................................................51A cserjék és a gyepszint virágos növényei ................................................................................................ 52Virágtalan növények az erdőben ............................................................................................................... 54A gímszarvas, az őz és a vaddisznó .......................................................................................................... 55A róka, a sün és a mókus ............................................................................................................................ 57Harkályok és énekesmadarak az erdőben ............................................................................................... 58Ragadozó madarak az erdőben ................................................................................................................. 60Ízeltlábúak az erdőben .................................................................................................................................61Az erdő életközössége ................................................................................................................................. 63Az erdők védelme (kiegészítő anyag) ....................................................................................................... 64Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 65

Kölcsönhatások. Az energia ............................................................................................................................ 66Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ..................................................................... 66A mechanikai kölcsönhatás ....................................................................................................................... 67A termikus kölcsönhatás ............................................................................................................................ 75Kísérletek, megfigyelések ............................................................................................................................76Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás ............................................................................................. 77Az energia I. ..................................................................................................................................................81Az energia II. ............................................................................................................................................... 85A Nap és a napenergia ................................................................................................................................ 87Energiafelhasználás, energiatakarékosság ............................................................................................... 89Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 90

A Föld bolygó .....................................................................................................................................................91Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ......................................................................91Együtt a Naprendszerben ............................................................................................................................91Tájékozódás a gömb alakú Földön ........................................................................................................... 93Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat................................................................................................... 99A Föld forgása ............................................................................................................................................ 100A Föld keringése a Nap körül ...................................................................................................................101Az éghajlati övezetek ................................................................................................................................ 102A Föld éghajlatát alakító tényezők .......................................................................................................... 104A Hold......................................................................................................................................................... 107Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 108


A természet erői .............................................................................................................................................. 108Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ................................................................... 108A vulkánok ................................................................................................................................................. 108Hogyan keletkeznek a hegységek? ...........................................................................................................111A külső erők felszínformáló munkája .....................................................................................................113A kőzetek és a felszín formakincse ..........................................................................................................118A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka) ..........................................................................................121A hegységek formakincse ......................................................................................................................... 122Hogyan alakultak ki alföldjeink? ............................................................................................................ 124Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj ..................................................................................... 125Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt) .............................................................................. 128Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 129

Hazai tájakon .................................................................................................................................................. 130Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ................................................................... 130A Kárpát-medence országa ..................................................................................................................... 130Az Alföld tengersík vidékein ................................................................................................................... 132Hazánk éléstára ......................................................................................................................................... 135Duna menti tájunk, a Kisalföld ............................................................................................................... 137Dombvidék a Dunántúlon ....................................................................................................................... 140Hazánk nyugati peremvidéke .................................................................................................................. 145A Dunántúli-középhegység ..................................................................................................................... 148Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység ......................................................................................151Hazánk fővárosa, Budapest ..................................................................................................................... 155Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 156

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink ....................................................................... 157A füves puszták kialakulása és növényei ................................................................................................ 157Ízeltlábúak a füves területeken ................................................................................................................ 158A fürge gyík és a vakond .......................................................................................................................... 160A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei ..........................................................................161A fácán és a füves területek ragadozó madarai ......................................................................................162Termesztett növényeink: a búza és a kukorica ...................................................................................... 164Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna ................................................................165Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 166

Vizek, vízpartok életközössége ......................................................................................................................167A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei ...........................................................................................167Lágyszárúak a vízben és a vízparton .......................................................................................................169A ligeterdők és a vízparti fák ....................................................................................................................170Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben ..........................................................................................171Ízeltlábúak a vízben és a vízparton ......................................................................................................... 172A hazai vizekben élő halak .......................................................................................................................174Békák a vízben és a vízparton ..................................................................................................................175A vízisikló és a mocsári teknős ............................................................................................................... 177A vizek, vízpartok madarai.......................................................................................................................178A vizek, vízpartok életközössége ..............................................................................................................179A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag) ...................................................181Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................181

a természetismeret 6. tanításához

Documents