A tudomány (társadalom)tudományos vizsgálata

Az előadás felépítése

A szociológia módszertana

Karosszék-szociológusok

A szociológiai kutatás módszerei

Aluldetermináltság és objektivitás

Az antropológia módszertana

A tudomány tudományos vizsgálata

A tudományszociológia módszerei

Egy tudományantropológus megfigyelései

A szociológia kezdetei

A XIX. század végén - XX. század elején, a szociológia kialakulásának kezdetén voltak olyan társadalomtudósok, akik a körülöttük lévő világban felbukkanó problémákat magyarázó, értelmező elméleteket készítettek. Ilyen szociológus volt például:

Ferdinand Tönnies (1855 - 1936), aki a közösségek eltűnését, a „modern” társadalom megszületését értelmezte.

Thorstein Veblen (1857 - 1929), aki a szükségtelen, pazarló fogyasztás okait kutatta.

Georg Simmel (1858 - 1918), aki azt vizsgálta, hogy a pénz megjelenése hogyan változtatja meg az emberek közötti kapcsolatokat.

„Karosszék-szociológusok”

Ezek a „karosszék szociológusok” elméletükkel olyannak írták le a világot, amilyennek saját maguk látták.

Az elméletek helyességéről vitázni lehetett, de tesztelésre, ellenőrzésre nem került sor.

Ezek az elméletek sematikusan így jellemezhetők:

Probléma:

- A közösségek megszűnnek

- Megjelenik a pazarló fogyasztás

-A pénznek egyre nagyobb

szerepe lesz

Elmélet, ami

magyarázza a problémát

Az öngyilkosság vizsgálata

Nehéz elképzelni olyan emberi cselekvést, amelyet egyénibbnek tartunk, mint az öngyilkosságot. Éppen ezt vizsgálta Émile Durkheim (1858-1917) a XIX. század végi Európában, és a következőket találta:

● Az egyes országokban időben viszonylag állandó

● Politikai felfordulások idején, pl. 1848-ban több európai országban magasabb

● A katolikus többségű államokban lényegesen alacsonyabb (1 millió főre 58), mint a protestáns többségű vagy a keverten protestáns-katolikus országokban (1millió főre 190, illetve 96)

● Németországon belül a legnagyobb katolikus többségű Bajorországban a legalacsonyabb, a legnagyobb protestáns többségű Poroszországban a legmagasabb

Az öngyilkosság vizsgálata

Részletesen a német tartományokon belül:

Forrás: Émile Durkheim. Az öngyilkosság. 1982, 142-144.

A társadalmi tény fogalma

Ebből Durkheim az öngyilkosság és a „társadalmi egyensúly megbillenésének” összefüggésére következtetett.

Továbbá arra, hogy a társadalomban elterjedt vallás kapcsolatban áll az öngyilkossági rátával.

Az alacsonyabb öngyilkossági arányt a katolikus vallás erősebb társadalmi integráló erejével magyarázta.

Létezik az egyének felett egy olyan „szint”, amely az egyénektől független, és hatással van az egyes emberekre. Ezt nevezte Durkheim társadalmi ténynek:

„Minden olyan állandósult vagy nem állandósult cselekvési mód, amely képes kényszerítő erővel hatni az egyénre; vagy másképp, minden olyan cselekvési mód, ami egy adott társadalomra általánosan jellemző és egyéni megnyilatkozásaitól független, önálló léttel rendelkezik.”

Durkheim statisztikai adatokra alapozta az elméletét, de azt részletesen csak a német tartományokon vizsgálta. Az adatok egyéni szinten nem álltak a rendelkezésére.

Lehetséges, hogy bizonyos tényezők éppen az ellenkezőjére fordítanák a kapcsolatot → lásd: okság óra, Simpson-paradoxon

A későbbiekben az elméletek tesztelésére egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a társadalomtudósok.

Módszeres kutatás

A magyarországi rendszerváltáskor például azzal a problémával találkoztak a szociológusok, hogy mi volt az oka a változásnak? Többféle válasz született erre a kérdésre:a civil társadalom fokozódó önszerveződésea növekvő szegénységa növekvő társadalmi egyenlőtlenségek.a megvásárolható termékek hiányaa véleménynyilvánítás hiánya ...

Módszeres kutatás

Módszeres kutatás

Ezeknek az elméleteknek a teszteléséhez előre rögzített módszertant használtak.

●A félreértések elkerülése véget először meghatározták, hogy milyen fogalmakat használnak a kutatás során. (Pl.: rendszerváltás = 1989-90, és nem 1956 vagy 1945)

●Aztán végiggondolták, hogy az ellenőrzés céljából milyen kutatási módszert érdemes használni. Sok módszer közül választhattak, hiszen lehetőség van egy kutatás során

●Végül rögzítették azt, hogy kiket kell felkeresni kutatásuk során. Hiszen nem mindegy, hogy szegények vagy gazdagok véleményét hallgatjuk meg, hogy a változásban aktívan részt vett politikusokat kérdezzük meg vagy az azokat éppen csak nyomon követő hétköznapi embereket.

Fogalmak >> Módszerek >> Mintavétel

A szociológiai kutatás eszközei

A társadalom kutatásához olyan eszközöket is használhatunk, amelyek a természettudományban ismeretlenek.

A módszerek a megfigyeléstől a beszélgetésen át a társas tevékenységekben való részvételig terjednek:

Beavatkozás-mentes vizsgálat

Kérdőív

Interjú

Fókuszcsoport

Résztvevő megfigyelés

Beavatkozás-mentes vizsgálat

Hasonló a természettudományos megfigyeléshez

Cél:

Az emberi tevékenység tárgyi termékeinek vizsgálata.

Az adatforrás elemzése lehet:

Statisztikai adatok másodelemzése

Szövegek elemzése (parlamenti jegyzőkönyv, újság, rádióműsor)

Nem szöveges információk elemzése (nemzeti jelképek, divat, szemét, fotók, reklámok stb.)

Egy bankjegy szociológiai elemzése

Kérdőív

Hasonló a statisztikai módszereket használó természettudományos kutatáshoz

Cél:

Könnyebben megfogalmazható gondolatok, vélemények gyűjtése sok embertől.

A kérdőív jellemzői:

Sokszor nem is találkozik a kérdőív kialakítója azzal, aki a kérdőívet kitölti.

Előre kialakított kérdéseket használunk, ezekre szeretnénk választ kapni

Ezektől a kérdésektől nem térhetünk el, hiszen minden egyes válaszadónak ugyanazt a kérdőívet kell látnia, kitöltenie.

A beszélgetésnek nincs intimitása, a mélyebb érzelmek, gondolatok feltárására kevésbé van mód.

Sok kérdőívet kell kitölteni sok emberrel, az eredményeket nagy sokaságra vonatkoztatjuk.

Részlet egy kérdőívből

Jelölje egyetértését egy olyan skálán, ahol az „1” jelentése az „egyáltalán nem”, az „5” jelentése a „teljes mértékben”.

Ön szerint kik lesznek a szegények? Akik…

1 2 3 4 5 Nincs válasz

elisszák a pénzüket

felelőtlenek � � � � � �

nem akarnak dolgozni � � � � � �

nincs munkalehetőségük � � � � � �

sok a gyerekük � � � � � �

öregek � � � � � �

elmaradott vidéken élnek � � � � � �

tanulatlanok � � � � � �

balszerencsések � � � � � �

szakképzetlenek � � � � � �

Interjú

Irányított beszélgetés

Cél: egy adott eseményt átélt, vagy egy adott kérdésről véleménnyel rendelkező személy mélyebb gondolatainak, elképzeléseinek, attitűdjeinek a feltárása.

Az interjú jellemzői:

Interjú készítése során négyszemközti beszélgetésre kerül sor

Előre kialakított kérdéseket használunk, ezekre szeretnénk választ kapni. Ezektől a kérdésektől lehetőség van eltérni, lehetőség van a hosszabb kötetlen beszélgetésre. Az interjú egy típusa (életút interjú) akár több napig is tarthat!

A beszélgetés intimitása lehetőséget ad arra, hogy a mélyebb gondolatokat, érzelmeket, vágyakat is körbejárjunk

Az interjún elhangzottakról felvétel vagy jegyzet készül.

Statisztikai eredmény, nagy adathalmaz nincs.

Részlet egy interjúvázlatból

1. Mesélj az egyetem/főiskola, illetve az adott szak kiválasztásának a körülményeiről!

1.1 Középiskolai tanáraid/szüleid támogatták a továbbtanulásodat?

1.2 Hol/mit szerettél volna leginkább tanulni?

Ha nem a jelenlegi területen szeretett volna tanulni:

1.2.1 Miért nem ezen a területen tanultál tovább?

1.2.2 [Ha valahol elutasították a felvételi kérelmét, vagy nem tették lehetővé a felvételit] → Véleményed szerint szerepet játszott ebben az, hogy nem kívánt az adott felsőoktatási intézmény fogyatékossággal élő jelentkezőt felvenni?

1.4 Milyen – egy fogyatékossággal élő hallgató számára fontos – információid voltak erről a felsőoktatási intézményről? Honnan/hogyan jutottál hozzá ezekhez az információkhoz?

Fókuszcsoport Mesterségesen létrehozott csoport az emberek közötti interakciók

kiváltására

Cél:

Könnyebben megfogalmazható gondolatok, vélemények gyűjtése emberek egy csoportjától.

A fókuszcsoport jellemzői:

10-15 résztvevő van jelen, ezek a személyek előre meghatározott kérdéseket járnak körül a beszélgetés vezetőjének (moderátor) az irányításával

Több ember együttes részvétele a beszélgetést gerjeszti, az érdeklődést jobban fenntartja

Lehetőség van a fókuszcsoporton jelen lévők között interakció megfigyelésére is. Az interakciók megfigyelése nyomán olyan ismereteket hozhat felszínre, melyek a hagyományos interjúk során nem kerülnének a kutató látóterébe.

A fókuszcsoportokon elhangzottakat rögzítik (filmen és hangfelvétellel).

Két fókuszcsoport szoba

Résztvevő megfigyelés

Közvetlen részvétel az emberek megszokott társas tevékenységeiben

Cél:

emberek viselkedéséről, véleményeiről,

megnyilvánulásairól információ gyűjtése személyes

jelenlét által

A megfigyelés főbb jellemzői:

Hosszú ideig tart

Több lehetséges szerep van (egészen részt vevő,

megfigyelőként részt vevő, résztvevőként megfigyelő,

egészen megfigyelő)

Etikai kérdéseket vet fel

Hány fős egy indián család?

Példák résztvevő megfigyelésre

„A sátánista szekta”

Mark Daly angol újságíró hónapokat töltött el a dél-stockporti rendőrség kötelékében, hogy megfigyelje, a rendőrök valóban előítéletesen viselkednek-e a pakisztáni vagy a fekete bőrű bevándorlókkal szemben. Daly hosszú időn át tökéletesen játszotta a rendőrszerepet, s például nem kezdett soha a színesbőrűekről szóló rasszista viccek mesélésébe, a „kollégák” által mesélt vicceken viszont – a cél érdekében – nevetnie kellett, „és idióta tanoncként kellett viselkednem” – írja cikkében (2003).

„Egy színesbőrű Délen”

A tesztelés eredményei

Probléma

(Mitől következett be a

rendszerváltás?)

Elmélet

(szegényég, egyenlőtlenség,

véleménynyilvánítás hiánya

stb.)

Tesztelés kísérlet révén

(kérdőív, interjú, megfigyelés,

stb.

Az antropológia módszertana

Kísérletek, amelyek a felfedezést célozzák

Valamikor nem elméletek tesztelése a célja a társadalomtudósoknak

Előfordul, hogy egy új, ismeretlen területet kívánunk megismerni. Ekkor a kísérletezés célja az, hogy újabb és újabb információkhoz jussunk hozzá.

Ezeknek az eredményeknek köszönhetően jönnek létre fogalmaink, feltevéseink.

Tesztelés

Elméletek, fogalmak

a tesztelés eredményei

alapján

Az antropológia módszerei

A kulturális antropológus például egy új kultúrával találkozva tartózkodik attól kezdetben, hogy értékeljen és értelmezzen. Elsődleges feladata a primer információk összegyűjtése.

Az afrikai lelék nagyon tisztelik a tobzoskát.

Balin kakasviadalokat rendeznek, amelyen a helyi közösség meghatározott tagjai részt vesznek. Láthatóan egy szabályrendszere van a kakasviadaloknak.

A Trobriand-szigeteken élők úgy gondolják, hogy a gyerekeket Baloma isten adja a nőknek. A nemi aktusnak közvetlenül nincs köze a gyermeknemzéshez.

A primer információk összegyűjtése nem zárja ki az antropológusi jelenlétet és az ebből következő megértést.

Csak elegendő információ összegyűjtése után lehet próbát tenni elmélet kialakítására.

A tobzoska tisztelete a lelék világképével magyarázható. A rendnek és átláthatóságnak nagy szerepet tulajdonító lelék a tobzoskát ebben a világképben elhelyezni nem tudják. Ez az oka az állat kiemelt jelentőségének.

A bali férfiak azonosulása a kakasukkal, a kakasviadalok résztvevőinek kiválasztása és a fogadások a bali társadalmi viszonyok leképeződései.

A Trobriand-szigeteken az anyagi ági (matriarchális) leszármazást tartják nyilván. Baloma, a halottak, az ősök istene tartja fenn a generációk közötti kapcsolatot.

Az antropológia módszerei

Aluldetermináltság és objektivitás

A módszerek összefüggése

Egy társadalomtudományi módszer alkalmazása történhet

elmélettesztelés

felfedezés

mérés

céljából is.

Aluldetermináltság

Hiszen

a pártok támogatottságát már régóta mérik a kutatóintézetek,

egy idő után érdekes felfedezést tettek a kutatók. Választások után azoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy a választásokon nyertes pártra szavaztak, magasabb volt azoknak az embereknek a számánál, akik valóban az adott pártra szavaztak.*

ezek az adatok hozzájárultak több, a közvélemény működéséhez, dinamikájához kapcsolatos elmélet kialakításához. (Például: utánfutó elmélet, hallgatás spirálja, többségi hatás)

Innen is látszik, hogy az elmélet és annak tesztelése nem választhatók el egymástól, egységes tudáshálót képeznek.

Az elmélettesztelés, a felfedezés és a mérés tehát szorosan összefügg egymással.

Az objektivitásról

A társadalomtudósok az elmélettesztelés, felfedezés vagy mérés során objektív mérésre törekednek. Az adatokat szigorú sztenderdek alapján gyűjtik össze. Szabályok rögzítik például, hogy

hogyan kell elkészíteni egy kérdőívet,

hogyan kell lebonyolítani egy fókuszcsoportot,

hogyan kell egy interjú során viselkedni, beszélni.

stb.

A cél mindig: befolyásolás elkerülése + a kutató saját véleményének, előfeltevésének kiküszöbölése

Az objektivitás fogalma a közvélemény-kutatás területén

Mitől függ a megbízhatóság? A mintavétel reprezentativitásától, vagyis attól, hogy a populáció minden tagjának azonos esélye van bekerülni.

● Ezért a vonalas telefonos kérdezés torzíthat, nem mindenkinek azonos az esélye, hogy egy ilyen vizsgálatban megkérdezzék.

● A statisztikai mintavétel módszertana sztenderd eleme a társ.tud-os kutatásnak

Közvélemény kutató vélelmezett politikai hovatartozása →

● a megkérdezettek ennek függvényében működhetnek együtt

Mit gondolnak az emberek arról a kérdésről, amiről éppen kérdezik őket?

● A hallgatás spirálja

Összegzés

A társadalomtudományok egyes állításai egyszerűek, magától értetődőek. De vannak elsőre meglepő felfedezések, és a ma magától értetődő állítások korábban szokatlanok voltak.

A társadalomtudományok jellemzően magyarázatra törekszenek, és úgy tűnik, hogy „bármit meg tudnak magyarázni.” De például a társadalomtudományok is intenzíven használnak statisztikai módszereket, és ezek ugyanolyan típusú aluldetermináltságnak vannak kitéve, mint a természettudományos kutatások.

A tudomány társadalomtudományos vizsgálata

A tudomány társadalomtudományos vizsgálata

Hogyan használható mindez a tudomány vizsgálatára?

Social Studies of Science vagy Science Studies:a tudomány vizsgálata társadalomtudományi eszközökkel, vagy röviden a tudomány tudományos vizsgálata, hiszen a tudomány társadalmi jelenség, ezért társadalomtudományos eszközökkel lehet tudományosan vizsgálni.

A szokásos társadalomtudományos eszközök mennyiben és hogyan használhatók erre?

1. Beavatkozásmentes vizsgálatok - szcientometria

2. Kérdőívek

Ahol nem annyira a részletes egyéni vélekedésrendszerek az érdekesek (motivációk, attitűdök vizsgálatára kevésbé alkalmas), hanem inkább az egyes vélemények statisztikai eloszlása

Nem annyira kutatók vélekedéseinek feltérképezésére (nehéz lenne kivitelezni),

mint inkább a tudománnyal kapcsolatos közvélekedések vizsgálatára

⇒Elvileg mérhető pl., hogy van-e hatással, és ha igen, milyennel, egy ilyen kurzus a tudománnyal kapcsolatos hallgatói vélekedésekre

⇒Tipikusan használható a tudományba vetett társadalmi bizalom, vagy a tudománynak az alternatív tudásformákhoz/gyakorlatokhoz relatív támogatottságának a felmérésére

3. Interjúk

Motivációk, attitűdök részletesebb feltérképezésére alkalmas

Példa: napneutrínó-probléma kutatása. 2002: Raymond Davies ¼ Nobelt kap a napneutrínók detektálásáért Probléma: az uralkodó csillagászati és asztrofizikai elméletek szerint

a csillagok (köztük a Nap) anyagot energiává alakít ún. magfúzió útján (hasonlóképp, mint a hidrogén bombában történik)

Ez az elmélet legalább olyan meghatározó és széles körben elfogadott a maga területén, mint a Darwini evolúció elmélet a biológusok körében

De ha ennyire komolyan gondoljuk, tesztelni kéne! Kísérlet: 1967/68-tól

3911-04-22

A nap-neutrínó probléma

A feladat: a fúziós során kibocsátott neutrínók észlelése: igen bonyolult apparátust kíván - A neutrínók ugyanis alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért ugyan gyorsan ideérkeznek a Nap közepéből, tehát jó hírhozók az ott történtek ügyében – elmondják mi történt 8 perccel korábban a Napban (míg a fénynek év milliókra van szüksége, hogy a Nap magjából kiszabaduljon)

Viszont itt meg nehéz észlelni őket:

Legalább két dologra van szükség ahhoz, hogy a beérkező napneutrínók alapján állást foglaljunk, vajon a legközelebbi csillagban, a Napban, folyik-e magfúzió:

(1) tudni, hogy mennyi neutrínó várható a napból (erről vita van, ráadásul az évek során mindig változott a bejósolt mennyiség)

4011-04-22

A nap-neutrínó probléma

(2): Tudni kell ezeket detektálni: millió m. ólmon tud keresztülmenni anélkül, hogy megállna, de klórral reakcióba lépve radioaktív argont hoz létre → alapreakció: νe + 37Cl → 37Ar + e–

Mivel a 37Ar elbomlik, 37Cl lesz belőle→ gyorsan „ki kell söpörni” az argont

Homestake kísérlet:egy bányában >100 tonna C2Cl4 (tetraklóretilén)

→ mivel a neutrinó gyengén kölcsönható részecske, ezért ekkora, azaz több mint száz tonna tömegű klórral való kölcsönhatásának eredményeként csupán néhány 100!!! Ar-atom detektálható

AZ IGAZI BAJ, HOGY A KÍSÉRLET SZERINT NINCS MEG AZ ELVÁRT, BEJÓSOLT NEUTRÍNÓ-MENNYISÉG!

4111-04-22

A Homestake-kísérlet

4211-04-22

Eredmény: először semmi, majd később kevesebb mint fele annyi neutrínó, mint amennyit várnánk

Vajon el kell vetni az elméletet? De melyiket?1. Napreakciók elmélete2. Neutrínók elmélete3. Radioaktív bomlás elméletestb…

Óriási viták: Hol lehet a hiba? Melyik tudományterület a hibás?Magfizika? A magfizikusoknál, akik a Napban és a

detektorban végbemenő atommag-reakciókat vizsgálják? Asztrofizika? Az asztrofizikusoknál, akik a Napban uralkodó

viszonyok leírására vállalkoznak? Vegyészek, akik a detektorért felelősek? A

radiokémikusoknál, akik az észlelési berendezés működési mechanizmusaival foglalkoznak?

A neutrínófizikusoknál, akik a szabad neutrínók viselkedését kutatják?

Elmélet és tapasztalat ütközése

4311-04-22

A napneutrínó-kutatásokban résztvevők diszciplináris megoszlása

Vita a neutrinókról

Trevor Pinch szociológus 40 interjút készít kutatókkal:

Ön szerint mi a legvalószínűbb oka a számítások és a mérések eltérésének?

Mennyire tartja valószínűnek, hogy a saját szakterületéről felhasznált ismeretek nem eléggé megbízhatóak?

Mennyire tartja valószínűnek, hogy az egyes kollégái szakterületéről felhasznált ismeretek nem eléggé megbízhatóak?

Ön szerint hogyan kellene kezelni a problémát?

Így meg lehet tudni azt, ami a publikációkban nem jelenik meg: nemcsak az alany tudományos álláspontját, hanem az ezzel kapcsolatos vélekedéseit, érzelmeit, várakozásait, indíttatásait, stb.

Betekintést enged a tudományos ismeretek „gyártási folyamatába”, amelynek egyébként általában csak a végtermékét látjuk.

4511-04-22

Az interjúk eredményei

Hibáztatási stratégiák:

• A kísérleteken nevelkedett magfizikusok fenntartásokkal viseltettek a megfigyelés-centrikus asztrofizikusokkal szemben.

• A tiszta megfigyelésekhez szokott asztrofizikusok fenntartásokkal viseltettek a „gyanús” extrapolációs rátákkal dolgozó magfizikusok iránt (hiszen a laboratóriumi körülmények erősen eltérnek a Nap belsejének viszonyaitól, tehát „extrapolálni” kell az eredményeket).

• Mindkét terület képviselői fenntartásokkal viseltettek az „alkímiai” zavarosságú radiokémiai módszerek iránt.

4611-04-22

Nem a másik területre vonatkozó, tankönyvekben ismertetett alaptudást kérdőjelezik meg, hanem az elfölött lévő magas szintű kutatói tudást és gyakorlatot:

azokat a mesterségbeli gyakorlatra alapozott „ezoterikus” módszereket és eljárásokat, melyek csak az aktív kutatók számára ismertek és hozzáférhetők.

A másik terület képviselői nem elméleti szinten nincsenek tisztában a terület alapjaival, hanem, minthogy a mesterségbeli tudás szinten kívülállók, nem szerezhették meg a megfelelő bizonyossághoz szükséges rutinszerű, gyakorlatias, számos vonatkozásában explikálhatatlan tudást, ezért nem rendelkeznek azzal a speciális tudományos tudással, amellyel az adott terület tudásának bizonyosságát meg tudnák ítélni.

A mesterségbeli tudás szerepe

4711-04-22

A tudás bizonyosságának problémája ebben a szférában áll elő, azaz ahol a tudás komoly része rutinszerű, gyakorlatias, explikálhatatlan elemeket foglal magában.

A kísérletben résztvevő teljes kutatói közösségben nincs átfogó tudással és bizonyossággal rendelkező tudós vagy csoport, a kérdéses szinten csak lokális tudás és lokális, mindenkinek a sajét területére vonatkozó bizonyossága van.

Az egyes területek függenek, az egész projekt sikerét tekintve pedig együttesen és kölcsönösen függenek egymástól, ún. megismerési (episztemikus) függőség van: nem teljesül, hogy bárki képes a másik terület eredményeit, az alapul szolgáló módszereket, eljárásokat, számításokat áttekinteni és felülvizsgálni, hanem ki vannak szolgáltatva egymás eredményeinek, amelyet készen kapnak és amelyben meg kell, hogy bízzanak: az eredmények nem bárki számára hozzáférhetők, nem bárki számára reprodukálhatók.

Megismerési függőség

4811-04-22

Eredmény:

Később újabb, más elveken működő detektorokat is építenek

Fejlődnek a releváns elméletek

A bejósolt értékek és a mért adatok közelednek

Hosszas egyezkedés vége: neutrínó-oszcillációs elmélet

35 évvel később Nobel-díj

4. Fókuszcsoport

Nem jellemző

(Hacsak a tanszéki, intézeti értekezleteket ide nem vesszük, de azok nem tudatosan kivitelezett társadalomtudományos felmérések. )

5. Résztvevő megfigyelés

Az ún. tudományantropológia eszköze: bemegy a társadalomtudós a laborba, mint antropológus az idegen kultúrába, és megfigyel, beszélget, részt vesz.

B. Latour módszertani előírásai a tudományantropológusnak:

1.A működésben levő tudományt tanulmányozzuk, nem pedig a készen kapott tudományt és technológiát; ezért vagy azelőtt érkezünk, hogy a tényeket és a gépeket fekete dobozzá alakították, vagy azokat a vitákat követjük, melyek újra felnyitják a dobozokat.

2.Ha meg akarjuk határozni egy kijelentés objektivitását vagy értekességét vizsgáljuk, akkor nem belső tulajdonságaikra hivatkozunk, hanem arra, ahogyan a résztvevők viszonyulnak hozzá.

3.Mivel egy vita lezárása a természet reprezentációjának oka, nem pedig következménye, sosem használhatjuk a következményt – a természetet – annak magyarázatára, hogy hogyan és miért zárult le egy vita.

4.Mivel egy vita lezárása a társadalom stabilitásának oka, nem használhatjuk a társadalmat annak magyarázatára, hogy hogyan és miért zárult le egy vita. Szimmetrikusan kell figyelnünk az emberi és nem-emberi erőforrások bevonására tett erőfeszítésekre.

5.Annak tekintetében, hogy mi alkotja a technológiát-tudományt, ugyanolyan határozatlanoknak kell lennünk, mint amilyenek azok az aktorok, akiket követünk; amikor egy külső/belső elválasztással találkozunk, egyszerre mindkét oldalt tanulmányoznunk kell, és listát készíteni arról, bármilyen hosszú és heterogén is legyen az, hogy kik végzik a munkát.

Szempontok a tudományantropológiai kutatáshoz

6.Amikor az irracionalitás vádjával találkozunk, nem megszegett logikai szabályokat keresünk, de nem is a társadalmi struktúrák torzító hatásával magyarázunk, hanem azt nézzük, honnan látja a megfigyelő a helyzetet, és ezáltal milyen hosszú hálózatot épít.

7.Mielőtt bármit is tulajdonítanánk az emberek elméjének vagy módszereinek, először vizsgáljuk meg a különböző módokat, ahogyan az inskripciókat(mérési adatokat, grafikonokat) összegyűjtik, kombinálják, összekötik és visszaküldik. Kognitív tényezőkről csak akkor beszélünk, ha a hálózatok megvizsgálása után maradt még megmagyarázatlan mozzanat.

Szempontok a tudományantropológiai kutatáshoz

Egy tudományantropológus megfigyelései

Salk Intézet, USA. 1978 napló

8.05 John bejön és bemegy az irodájába. Mond valamit gyorsan, hogy pechje volt. Elküldte a …. cikk recenzióját.

8.05 Barbara bejön. Megkérdezi Spencertől, hogy melyik reagenst tegye a polcra. Spencer válaszol. Barbara kimegy és a laborasztalhoz megy.

8.06 Bill visszajön a vegyi részlegtől és egy vékony fiolát ad Spencernek: „Itt van 200 mikrogramm. Ne felejsd el felírni a kódját a könyvbe!” és a címkére mutat. Kimegy a szobából.

…

8.10 John kikiabál az irodájából: „Hé, Spencer, tudsz olyan klinikai csoportról, akik az SS termelődéséről írtak tumorsejtekben?” Spencer visszakiabál az irodájából: „Olvastam egy absztraktban az Asilomar konferencián, elfogadott ténynek vették.” John: „Mi volt a bizonyíték rá?” Spencer: „Hát, megfigyelték a … növekedését, és arra következtettek, hogy az SS okozza. Talán, de nem biztos, hogy közvetlenül biológiai aktivitást is vizsgáltak. De nem biztos.” John: „ Miért nem próbálod ki a jövő hétfői preparátumon?

A laboratórium működésének célja

Minden nap érkeznek állatok és kémiai anyagok a laboratóriumba. Elhasználnak papírt és elektromosságot. Előállítanak kéziratokat, előnyomatokat, és nagyon ritka és értékes anyagok mikrogrammjait. Egy napi munka kb. 1000 dollárba kerül.

Mi a célja ennek az egésznek?

A laborban folyó tevékenység célja tudományos cikkek előállítása. Ehhez a labobon kívül készült tudományos cikkeket és a labor berendezéseinek eredményeit dolgozzák fel.

„Ábrázoló eszközök” és tények

Mihelyt létrejön a leírás-mérés, a hozzá vezető út elfelejtődik. Azt pusztán technikainak tekintik, vagyis az adott anyagot ezután a mérési eredmény reprezentálja - és nem a teljes mérési folyamat.

Ezután az eredmény bizonyítékként vagy cáfolatként kezd működni az egyes elméletek mellett, illetve ellen.

Mindeközben a jelenség maga az eszközök által jött létre, azok nélkül a laboron kívül nem is figyelhető meg.

A ténybeliség fokozatai

A tudományos cikkekben kimondva vagy kimondatlanul szereplő állításokat különböző mértékben tekintik ténynek.

1. Elfogadottnak vett, ki nem mondott tények, csak az újaknak magyarázzák

2. Explicitté tett tények

3. Modalitásokkal kimondott tények, pl. "nagyjából ismeretlen", "általában feltételezik, hogy", "azt mondják", "először X írt arról, hogy"

4. Állítások, amelyek nem tények. A modalitás hangsúlyozza a körülményeket, az általánosíthatóságot vagy annak hiányát, pl. "nagy számú adat szerint", "úgy tűnik", "valószínűtlen"

5. Sejtések, spekulációk

Modalitás és ténybeliség

A fokozatok közötti változások feltehetően megfelelnek a ténybeliség változásának, de a ténynek tekintettség fokozata nem feltétlenül felel meg az állítás tényszerűségi fokozatával. Például egy hivatkozás, amit elhagyva 3-asból 4-es típusú állítást kapunk, lehet a tény hangsúlyozása is. Mindenesetre erősnek látszik, hogy a modalitás változása jelentheti a ténybeliség változását.

Miért beszél a szociológus/antropológus a tudományról?

Elemei érdekünk, hogy megértsük a tudományt a mai civilizáció egyik lényeges eleme szociológiai jelenség, szociológiai eszközökkel kell vizsgálni ezért vizsgálja a science studies (tudomány-tanulmányok)

Cél: olyan képet nyújtani, amely segít a tudomány társadalmi funkcióinak megértésében, és segítséget nyújthat a tudománnyal kapcsolatos döntések meghozatalában – akár a politikában, akár a mindennapi életben

A társadalmi dimenzió feltárása nem jelenti azt, hogy a tudomány rossz/megbízhatatlan/szubjektív lenne

Jelenleg ez a legfejlettebb társadalmi intézményünk, amely fő céljának a megbízható tudás megszerzését tartja