a viszonyszÓk · 2020. 5. 4. · a viszonyszók fajtái: névelő a koalák ausztráliában...
TRANSCRIPT
A VISZONYSZÓK
A névelők és a névutók
Helyes vagy sem?
A Zoli már megint
puskázott.
A Hamupipőkét
feleségül vette a
herceg.
Az asztalatt bújt el
Morzsi.
Télóta betegeskedem.
Definíció helyett
A viszonyszók fajtái:
Névelő
A koalák Ausztráliában
élnek.
Névutó
Sikerült egy óra alatt
megírnom a leckét.
Kötőszó
Megtudtam, hogy holnap
lesz az ellenőrző.
Igekötők
Anya bejön a szobába.
Segédigék
Versenyezni fogunk.
Módosítószók
Persze, elkészítem az ebédet.
Esetleg elmennél a boltba?
A névelő fogalma és jellemzői
nem önálló szófaj
leggyakrabban egy főnév
előtt, vagy főnevet
tartalmazó szószerkezet
előtt áll
általában hangsúlytalan
toldalék nem járul hozzá
A névelő fajtái:
1.) Határozott névelő
- a, az
használata:
a beszélőnek pontos
elképzelése, terve van
tárgyakkal,
élőlényekkel, dolgokkal
kapcsolatban
Kérem azt a könyvet!
Válaszd a piros ruhát!
2.) Határozatlan névelő
- egy
használata:
a beszélő bizonytalan,
tanácstalan
Kérek egy könyvet.
Válassz egy ruhát!
1.) NEM HASZNÁLUNK NÉVELŐT
A) személynevek előtt
Hiányzik a Kovács Péter. = Hiányzik Kovács Péter.
A Laci a barátom. = Laci a barátom.
B) földrésznevek, országnevek, államnevek,
városnevek előtt
Szülőfalum a Csantavér.= Szülőfalum Csantavér.
2.) HASZNÁLUNK NÉVELŐT
A) jelzős személynevek előtt:
A szorgalmas Kovács Péter hiányzik.
A mosolygós Laci a barátom.
B) csillagok, tájegységek, utcák, terek, természetes
földrajzi alakulatok és az intézmények neve előtt:
Központi csillagunk a Nap. A Vadász utcában
található az iskola. A Széchenyi iskolába járok.
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 119.oldal/ 1. feladat
A lány az ablak alatt állott, titkon, hogy senki meg ne
lássa. Hát abból a kis fadarabból kijő egyszer csak
egy tündérlány, kezd sepregetni a házban. (Illyés
Gyula: A háromágú tölgyfa tündére)
A lány az ablak alatt állott, titkon, hogy senki meg ne
lássa. Hát abból a kis fadarabból kijő egyszer csak
egy tündérlány, kezd sepregetni a házban. (Illyés
Gyula: A háromágú tölgyfa tündére)
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 120.oldal/ 2. és 3. feladat
2. Mikor határozott és
mikor határozatlan?
_A__ zentai kőkecske
_A__ nyúl meg _a__ teknős
__Egy_ búzaszem története
_A__ repülő osztály
__Az_ állatok nyelvén tudó
juhász
3. Húzd át a feleslegesen
használt határozott
névelőt!
A Bélát is meghívjuk a
találkozóra.
A szorgalmas Csillát
megdicsérték.
A Bodrit is etesd meg!
A Columbo különös
detektívfigura.
A Belgrádot is elérte a
hóvihar.
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 121.oldal/ 5. feladat
5. Húzd át a helytelen
megfogalmazású
mondatot!
Arany János egy nagy költő
volt.
Arany János nagy költő volt.
Egy keveset vártam rád.
Keveset vártam rád.
Ez egy jó trükk volt.
Ez jó trükk volt.
Kérek egy kis zsebpénzt.
Kérek kis zsebpénzt.
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 121.oldal/ 6. feladat
6. Névelő vagy mutató névmás?
Az a véleményem, hogy már nem tudjuk behozni a
hátrányt. – MUTATÓ NÉVMÁS
Az első eredmények semmi jóval nem bíztatnak. -
NÉVELŐ
A kellemes meglepetésnek mindenki örül. - NÉVELŐ
Az lesz a legszebb ajándékod, ha jól tanulsz! –
MUTATÓ NÉVMÁS
A névutó fogalma és jellemzői
Nem önálló szófaj.
Névszók (rendszerint
főnevek) után állnak.
A névszókkal együtt a
cselekvés, történés,
létezés körülményeit
fejezik ki.
A névutók fajtái:Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan/
121.oldal/ 1. feladat
1. Figyeld meg, milyen körülményt
fejeznek ki az alábbi szöveg
névutós névszói! Próbáld
kérdésekkel kiegészíteni!
Az expedíció még hajnal előtt
megindult. A sziklás hágón át az
Urál másik oldalára értek, ahol a
hanti kutatókkal együtt folytattát
az utat.
- hajnal előtt – a cselekvés ideje
(mikor?)
- a hágón át – cselekvés helye
(hol?)
- a kutatókkal együtt – a cselekvés
egyéb körülménye (kikkel?)
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 122.oldal/ 2. feladat
Csoportosítsd a leggyakoribb névutókat aszerint,
hogy milyen körülményt fejeznek ki!
alatt, gyanánt, hosszat, mögött, nélkül, kezdve, helyett, múlva,
között, fogva, óta, alá
HELY IDŐ MÁS KÖRÜLMÉNY
alatt hosszat gyanánt
mögött nélkül, kezdve helyett
között múlva, fogva, óta
alá
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 123.oldal/ 6. feladat
Gyakoroljuk a névutók helyesírását!
a) Pótold a hiányzó mássalhangzókat az alábbi
névutókban!
között, át, mellé, előtt, mellett, hosszat, mellől
b) Egészítsd ki magánhangzókkal a névutókat!
közül, alól, keresztül, mellől, fölül, mögül, elől
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv
gyakorló nyelvtan/ 123.oldal/ 7. feladat
Miatt vagy végett?
Foglald mondatba a vévutót úgy, hogy a kérdésre
feleljen!
miatt – mi okból?
Nagyi rövidlátása miatt visel szemüveget.
végett – mi célból?
A török kiűzése végett sürgette a hadsereg felállítását.
Névutók a szólásokban és közmondásokban
Teher alatt nő a pálma.
Nem egy nap alatt épült
Buda vára.
Evés közben jön meg az
étvágy.
Eső után köpönyeg.
Két szék közül a pad alá esik.
Munka után édes a pihenés.
Helyesírásuk
1.) Az -ól, -ől végű névutókban mindig hosszú az -ó, -ő : alól, mellől, elől, felől
2.) Az -ul, -ül végű névutókban mindig rövid az -u, -ü: alul, hátul, belül, felül, mögül, keresztül, nélkül
3.) A legtöbb névutóban hosszú a szó végi –-tt (ha magánhangzó van előtte): alatt, fölött, között, mögött
KIVÉTEL: át, hosszat
4.) A névutókat mindig külön írjuk az előtte álló főnévtől!!!
Pl.: a ház előtt, a kert mögött, a suli elé, betegség miatt, hiba nélkül
Összefoglalás
Névelő: a, az, egy
Mindig a főnévvel együtt
szerepel. A mögötte lévő
főnév határozottságát vagy
határozatlanságát fejezi ki.
Névutó: alatt, gyanánt,
hosszat
A névszók után állnak, és velük
együtt a cselekvés helyét,
idejét és más körülményét
fejezik ki.
Házi feladat:
Rajsli Ilona-Kávai Bózsó Ildikó: Magyar nyelv gyakorló nyelvtan/
123.oldal/ 8. feladat
Köszönöm a figyelmet!