a vÁlÁsi mediÁciÓ, avagy a pÁrkapcsolat befejezÉsÉt Ő...

�A VÁLÁSI MEDIÁCIÓ,AVAGY A PÁRKAPCSOLAT BEFEJEZÉSÉT�

SEGÍTŐ HUMÁNUS MÓDSZER BEMUTATÁSA

KOZÉKINÉ HAMMER Zsuzsa

ELTE Pszichológia Intézet, Tanácsadás Pszichológiája TanszékMPANNI Humántudományi Intézet

[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(2):79–101. 79

„Ellentétek a valóságban nincsenek. Mi az, ami a valóságban van? Egyetlen szóval: különbség. A világ jellege nem az ellentétekben, hanem a különbségekben van.”(Hamvas Béla: Scientia sacra I. 162. o.)

ÖSSZEFOGLALÓ

Rendszerszemléleti családterápiás szemléletből kiindulva, a párkapcsolati alrendszerbenbekövetkező elakadás egyik gyakori megoldási módján, a válás folyamatán keresztül kerülbemutatásra a mediáció. A jelen írás betekintést nyújt a konfliktusok értelmezési lehetőségeinkeresztül egy lehetséges konfliktuskezelési eljárás folyamatába, esetismertetéssel kiegészítve.Az általános konfliktus fogalmának tisztázása után a fogalom jelentésváltozásainak ismerteté -sével mutatja be a szerző a konfliktusról való gondolkodás módosulásait. Ennek folyománya -ként a párkapcsolati konfliktusok említésén keresztül válik érthetővé a közvetítéseskonfliktuskezelési eljárás, annak hasonlósága és eltérése a családterápiától, valamint a mediációmenetének bemutatása szakaszonként. Végül egy konkrét válási mediáció ismertetésével érvéget a fejezet.Kulcsszavak: konfliktus, párkapcsolati konfliktusok, házasság felbomlása, mediáció, válásimediáció, esetismertetés

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 79

80 KOZÉKINÉ HAMMER Zsuzsa

BEVEZETÉS

A család – mint a tagjai számára intim védő-burkot biztosító közeg – felbomlása igen gya-kori jelenség napjainkban. A társadalom hoz-záállása mára már beletörődővé vált, nohaa családról, párkapcsolatról, konfliktusrólközvetített értékei közvetlenül meghatároz-zák az emberek gondolkodását és ezen ke-resztül a cselekedeteiket.

A válás ténye, a családi együttélések min-tázatának változásai, a késői elköteleződés éskésői gyermekvállalás okozta bizonytalan-ság, a kapcsolatok romantikus szerelemide-álja, a fogyasztói társadalom elve alapjánműködő kapcsolatok mind hozzájárulnaka párkapcsolatokban jelentkező konfliktusoknegatív értelmezéséhez. Stressz, feszültség,problémák, konfliktusok mindig voltak, van-nak és lesznek a párkapcsolatban is. Kérdésazonban, hogy a konfliktusok hogyan értel-meződnek, milyen jelentést és jelentőségettulajdonítanak nekik, hogyan konstruálódikmaga a fogalom: a kapcsolat végét jelenti,vagy valaminek a kezdetét.

Egy adott kor, adott kultúra és társadalomáltal közvetített eszmerendszer meghatá-rozza, hogy egy jelenséget hogyan értelme-zünk, milyen módon konceptualizáljuk azt.Ez a fajta értelmezés befolyással bír az ér-zelmekre, a szomatikus állapotra és a visel-kedésre, ami természetesen visszahat a konf-liktus kogníciójára és értelmezésére.A kognitív pszichológia eme alapgondolatajól tetten érhető a párkapcsolati elégedett-ségről és konfliktusról való gondolkodás te-rén, közvetetten, a párkapcsolati konfliktusokalakulásában.

Párokkal folytatott terápiás beszélgeté-seim során az általuk leggyakrabban megne-vezett elakadás a konfliktuskezelés proble-matikája. A konfliktuskezelés hogyanja,

a módozat különbözősége a legkönnyebbentetten érhető nehézség a párkapcsolatban ésa terápiás ülésen egyaránt. Sokszor hallha-tóak a következő mondatok: „Nem értjükegymást”, „Elbeszélünk egymás mellett”,„Mintha nem egy nyelvet beszélnénk”, „Nemtudjuk a konfliktusainkat megbeszélni, mertcsak ordítozás, sértődés lesz belőle”. Addig,amíg ezek a felismerések idejében megtör-ténnek és a megrekedést család-, párterapeutasegítségével próbálják a házastársak megol-dani, van esély arra, hogy a konfliktus fel-színre hozhatóvá váljék és a nézeteltérésa konfliktus felszínre hozása, kölcsönös meg-értése és oldása által csökkenjen. A kapcso-lati konfliktusok egyik megoldási eszközetehát az egyéni, család- vagy párterápia le-het. Ez abban az esetben tűnik adekvát meg-oldásnak, ha a házastársak, együtt élő feleka kapcsolatuk fenntartását fontosnak tartván,motiváltak segítséget kérni, a terápiás folya-matban részt venni egy pozitívabb, élhetőbb,boldogabb, elégedettebb együttélés kialakí-tásáért.

Abban az esetben azonban, ha a prob-léma hosszú időn keresztül, akár évekig isfennáll, a házastársak egyike vagy mind-egyike fokozatosan eltávolodik egymástólérzelmileg, fizikailag és kognitív síkon egya-ránt. Ennek következménye lehet, hogy a pára válási szándék kimondásával próbál végetvetni a bemerevedett, sok lelki/érzelmi fáj-dalmat okozó helyzetnek. A pár egyik vagymindkét tagja által, a kapcsolat lezárásánakcélul tűzése esetén, a kapcsolat megszakí-tási szándékának kimondása után, a váláspolgári peres eljárás útján történő rendezésehelyett, a mediáció nevezhető meg ideálismódszerként. A mediációs folyamat abbansegíti a házastársakat, hogy békés módsze-rekkel, egyenrangú felekként, egymást tisz-telve fejezhessék be párkapcsolatukat úgy,

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 80

A válási mediáció 81

hogy szülőként a jövőben is számíthassanakegymásra, a gyermek érdekeit figyelembevéve. Szerencsés esetben a mediátorok edu-katív, facilitátori és közvetítői tevékenységeáltal a házastársak alkalmazta korábbi dest-ruktív konfliktuskezelési mód konstruktívvászelídül, és olyan megállapodás köttetik kö-zöttük, ami a közösen elfogadott tételekettartalmazva a megegyezést jelenti számukra.

CSALÁDTERÁPIA ÉS MEDIÁCIÓÖSSZEHASONLÍTÁSA

A család- és párterápia, valamint a mediációmint két kommunikáción alapuló segítő el-járás a házastársak érdekeit figyelembe vévepróbálja a saját eszköztára által megoldani

a konfliktusokat. A kitűzött cél azonban a kétmódszer esetén eltérő. A családterápia ésa mediáció összehasonlítva sok szempontszerint hasonlónak mondható, a két eljárásközött azonban néhány különbség is fellel-hető, melyek táblázatos formában kerülnekbemutatásra (lásd 1. és 2. táblázat).

Mivel a konfliktus kezelésében az egy-mással konfliktusban álló személyeken túlegy segítő, terapeuta, vagy egy mediátor isrészt vehet, érdemes nemcsak a segítő fo-lyamatban részt vevő személyeknek, hanema segítő szakembernek, a mediátornak is tisz-tában lennie a saját, konfliktussal kapcsolatoshiedelmeivel, elképzeléseivel. A mediátor hi-edelme, hitvallása, a konfliktussal kapcsola-tos nézőpontja igen nagy befolyással bírhata mediáció folyamatára.

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(2):79–101.

Család-terápia

Mediáció

A családot rendszerben szemléli, az egész családot képviseli.

Terapeuta/ mediátor semleges, független, nem részrehajló.

Terapeuta/ mediátor nem igazságot tesz, nem ítélkezik, nem min sít.

Terapeuta/ mediátor empatikus, elfogadó, az érzelmek kimondását szorgalmazza.

A gyermek(ek) érdekeit életkoruknak megfelel en képviseli.

Els rend és másodrend változás el idézése

Család-terápia

Cél: a családi rend-szerben beállt, diszfunkciót ered-ményez egyensúly megbillentése, új homeosztatikus egyensúly kialakítása

Cél: index páciens problémájának új megvilágításba helyezése. Eszköz: átcímkézés.

Cél: családtagok közötti kapcsolatok rendezése az együttélés optimalizálása végett

Cél: alapproblémák felszínre hozása, megértetése, együttm ködés helyreállítása minden szinten.

Mediáció

Cél: a családi rendszerben meglév diszfunk-cióval való foglal-kozás, a családtagok szükségleteinek megértése végett.

Cél: a probléma átcímkézése a válás utáni, jöv beli együtt-m ködés lehet -ségének kialakí-tása miatt.

Cél: a családtagok közötti kommuni-káció helyrebillen-tése, a problémák kezelése és elsajátítása.

Nem cél minden alap-probléma felszínre hozása és teljes felszámolása, nem cél minden területen az együttm ködés helyreállítása.

1. táblázat. Családterápia és mediáció közötti hasonlóságok

2. táblázat. Családterápia és mediáció közötti különbözőségek

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 81


A KONFLIKTUSRÓL RÖVIDEN

A konfliktus kifejezés a latin eredetű confli-gere szóból származik, szó szerinti jelentéseösszeütközni, egymásnak ütődni. A konflik-tus az eltérések, különbözőségek eredmé-nyeként és nem okaként értelmeződik. Azemberi karakter magában hordozza, függet-lenül a földrajzi, etnikai és vallási hovatarto-zástól. A konfliktus értelmezése két alapvetőtényezőtől függ: az a szempont, ahonnan a kí-vülálló szemlélő megfigyeli a konfliktust ésa környezet maga, amelyben a konfliktus lét-rejön (Strasser, Randolph, 2008).

A konfliktus kifejezésre sokféle meg-határozást alkottak már. A konfliktus ösz-szecsapás, versengés, vagy ellentétes, össze-egyeztethetetlen erők és adottságok különösütközése (Magyar értelmező kéziszótár,Pusztai Ferenc szerk., 2009). Minden másszótár is negatív konnotációt rendel a konf-liktus fogalmához.

Arisztotelész (2006) kb. 2300 évvel ez-előtt fogalmazta meg a konfliktus egyik leg-maradandóbb metaforáját, az értelem és azérzelem konfliktusát. Arisztotelész előttHérakleitosz (Steiger, szerk., 1994) alapgon-dolata szerint a változás a létezés átfogó tör-vénye. A változás magában foglalja az el-lenállást, az ellenállás pedig a konfliktust.Hérakleitosz szerint tehát a konfliktus a világlegtermészetesebb állapota. Egy mediátor isezt vallja. A középkorban az uralkodó ke-resztény filozófia szerint az alapkonfliktus azerény és a bűn, a démoni és az angyali közöttfeszülő ellentét. A konfliktust fel kell szá-molni és a jósággal kell helyettesíteni. Esze-rint tehát – az előző elképzeléssel szemben –a konfliktus abszolút teher, amitől meg kellszabadulni. Ez a felfogás napjainkban iskönnyedén tetten érhető. Descartes (1968)szerint az ember két entitásból áll, testből és

lélekből. Ez a dualisztikus felfogás napja-inkban is virágzik. Sigmund Freud (1979)volt az első pszichiáter, akinek elmélete azintrapszichikus konfliktusokon alapul. Az em-ber alapvető tulajdonsága a tudatos és a tu-dattalan elme közötti konfliktus, azaz a konf-liktus része az emberi elmének. Alfred Adler(1994) szerint a konfliktus egy minden em-berben létező egyetemes állapot, de fennálla konfliktus megszüntetésének lehetősége.Adler a kisebbrendűségi érzésben látja azta konfliktust, amely a kisebbrendűség ésa felsőbbrendűségre való törekvés között fe-szül. Carl Rogers (1987) tekinthető a terape-uta és kliens között kialakult személyközikommunikációs irányzat úttörőjének. Elkép-zelése szerint a probléma gyökere abban azörökös konfliktusban keresendő, mely az em-berek pozitív természete és a civilizációs tár-sadalom természetellenes ráhatásai között fe-szül. Szerinte az ember alaptermészete pozitív,jóságos és megfelelő környezet és emberimelegség ki is hozza azt belőle. Ilyenkora konfliktus eltűnik.

Lois Coser (1956) nemcsak azt állítja,hogy a konfliktus természetes, hanem pozitívértelmezést is ad a fogalomnak, miszerinta konfliktus hozama az összetartozás és azegyüttműködés. A konfliktus megteremti azerős összetartozást és kohéziót egy adott cso-porton belül. Morton Deutsch (1973) szerintnem szabad kiküszöbölni a konfliktust, in-kább termékennyé kell tenni. Különbségettesz a konstruktív és a destruktív konfliktusközött. A destruktív konfliktusokban a részt-vevők vesztesnek érzik magukat, míga konstruktívan gondolkodók nyertesként ke-rülnek ki a folyamatból. Sartre (1958) gon-dolata szerint már az a tény, hogy a világonvagyunk, magában hordja a köztünk ésa többi ember közötti örökös konfliktus le-hetőségét.

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 82


Segítheti a konfliktushoz való pozitívhozzáállást, ha az ember Sartre nézetét valljaés a konfliktust mint az emberi élet megke-rülhetetlen aspektusát szemléli, amit nem le-het egyszer s mindenkorra negligálni, hanemtudomásul kell venni és dolgozni vele.A konfliktus, a konfliktusmegoldás, a békél-tetés mind természetes dolgok, amelyek azemberiség egész történetét átszövik.

A konfliktushoz való pozitív hozzáállásaz egyik nyitja a konfliktuskezelés sikeres-ségének: a konfliktus az élet része, meg-szüntetni, elkerülni lehetetlenség, megküz-deni, megoldani lehet és konstruktív módonérdemes. Ebben az értelmezésben benne vana konfliktus elfogadása és a megoldásáravaló törekvés vágya, ami a kapcsolatok po-zitív alakulásának a nyitja.

A sok elégedetlen párkapcsolat, a gya-kori válás arról adhat bizonyosságot, hogya legtöbb személy a konfliktust nem esély-ként értelmezi, hanem elromlásként, negatíveseményként, amit érdemes minél előbbmegszüntetni.

HÁZASTÁRSI/ÉLETTÁRSIKAPCSOLAT SZEREPE

A szerző rendszerszemléleti gondolkodásá-nak egyik alapköve a házastársi/élettársi (ösz-szefoglaló névvel: párkapcsolati) kapcsolattanulmányozásának, megértésének fontos-sága. A családi rendszer az egyéni, majda párkapcsolati alrendszerre épülvén alakulki. Abban az esetben, ha a párkapcsolati al-rendszerben nehézségek, megoldhatatlannaktűnő konfliktusok jelennek meg, a családirendszerben valamely családtagnál vagy csa-ládtagoknál diszfunkció jelentkezik, disz-funkcionális egyensúlyt alakítva ki. Termé-szetesen, a cirkuláris okságra támaszkodván,

a családtagok, pl. gyermekek problémája ishatással lehet a párkapcsolatra. Terápiás ta-pasztalataim szerint azonban a problémákgyökere leginkább a párkapcsolatban lelhetőfel és ott „orvosolható” a leghatékonyabban.Ennek következményeként a párkapcsolatban– okként vagy következményként – jelent-kező elakadások megértését kell elsősorbanmegsegíteni, mivel irányító és kontrollfunk-cióval a szülő ruházható fel. A gyermekeka párkapcsolat következményei, a felnőttekkonfliktusainak, feszültségeinek áldozatai.Fontos lenne tehát a házastársi/élettársi kap-csolat megértése, hogy a leghatékonyabbanlehessen segíteni a benne felmerülő problé-mákat. A párkapcsolatok számtalan hatásnakés ezen hatások interakciós hatásának vannakkitéve, aminek az eredője nem biztos, hogymegtalálható.

A párkapcsolati elégedettség mértékénekcsökkenése egyre több konfliktus megjele-nését, felszínre kerülését, illetve fordítva,a megoldhatatlannak tűnő konfliktusok meg-jelenése a párkapcsolati elégedettség mérté-kének csökkenését eredményezheti.

A HÁZASSÁG MEGHATÁROZÁSA

Szilágyi Vilmos definíciója szerint „A há-zasság egyfajta szerződést jelent a házastár-sak kölcsönös elköteleződésére, pontosabbanegymás fontos testi és lelki igényeinek ki-elégítésére” (Szilágyi, 2010, 63). „Egy férfiés egy nő között a törvényben meghatározottalakszerűségeknek megfelelően létrejött kö-telék, amely rendszerint tartós életközösséglétesítésére és családalapításra irányul.”(Lamm, 1999).

A házasságkötések gyakorisága merede-ken csökken az 1991-es évtől nézve. A Köz-ponti Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 83


szerint az 1990-es években mért adatokhozképest szinte a felére esett vissza Magyaror-szágon. Míg 1990-ben 66 405-en, addig 2009-

ben csak 36 750-en kötöttek házasságot(KSH, 2010).

Korcsoport, éves Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 15–19 287 634 1 689 19 117 289 459 20–24 283 615 16 214 62 1 305 301 196 25–29 211 582 80 782 368 8 331 301 063 30–34 162 418 184 112 1 377 31 507 379 414 35–39 106 946 229 710 3 969 62 686 403 311 40–44 53 918 215 643 8 982 77 717 356 260 45–49 27 808 188 640 16 355 71 623 304 426 50–54 20 593 211 070 33 837 76 939 342 439 55–59 19 593 246 354 65 000 86 105 417 052 60–64 14 138 197 295 87 649 61 469 360 551 65–69 10 149 143 664 106 405 40 835 301 053 70–74 7 848 95 651 131 225 26 224 260 948 75–79 5 595 52 785 139 790 17 246 215 416 80–84 4 736 22 262 123 073 10 598 160 669 85– 4 352 6 517 104 265 6 344 121 478

Korcsoport, éves N tlen Házas Özvegy Elvált Összesen 15–19 591 292 2 031 38 173 593 534 20–24 594 503 21 886 115 1 731 618 235 25–29 478 307 120 935 464 11 595 611 301 30–34 391 874 323 003 1 704 48 736 765 317 35–39 269 176 437 585 4 701 104 134 815 596 40–44 146 707 421 529 10 676 135 609 714 521 45–49 83 296 369 608 19 494 129 274 601 672 50–54 65 855 411 541 41 304 138 871 657 571 55–59 55 916 492 678 79 840 152 677 781 111 60–64 33 008 409 151 105 994 105 838 653 991 65–69 19 917 310 009 126 137 66 908 522 971 70–74 14 221 217 154 152 666 39 803 423 844 75–79 8 971 135 750 162 363 23 989 331 073 80–84 6 533 69 426 144 573 13 683 234 215 85– 5 485 27 448 124 442 7 642 165 017

3. táblázat. Házasságkötési gyakoriság változásai Magyarországon NŐKNÉL, 15 éves és idősebb korosztályban 2011-ben (KSH, 2011)

4. táblázat. Házasságkötési gyakoriság változásai Magyarországon FÉRFIAKNÁL 2011-ben, 15 éves és idősebb korosztályban (KSH, 2011)

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 84


Manapság tehát olyan folyamatoknak va-gyunk tanúi, melyek a házasságba mintintézménybe vetett bizalom csökkenésétmutatják. A házasságkötési gyakorisággalpárhuzamosan csökken a gyermekszületé-sek száma, és elterjednek a házasságkötésnélküli együttélések, az élettársi kapcsola-tok (Gödri, 2001).

A házasságkötések csökkenésének szám-talan magyarázata közül néhányat emelek itt ki.

A HÁZASSÁG VÁLSÁGÁNAKLEHETSÉGES OKAI

A házasságkötések csökkenése mögött azévek során bekövetkező társadalmi, gazda-sági és értékrendbeli változások állhatnak,melyek eredményeként a házasság funkcióiés a házasságról mint az együttélés intézmé-nyesült formájáról való gondolkodás is meg-változott. Míg a hagyományos házasság leg-fontosabb funkciói közé tartozott a fajfenntartóés gyermeknevelői funkció, újabban lelki ésszemélyiségfejlesztő funkciók kapnak na-gyobb szerepet (Szilágyi, 2010).

Gazdasági és társadalmi változásokhatása a házasság intézményére

Az ipari forradalom következtében olyan vál-tozások történtek, amelyek hatással lehetteka családi élet és ezzel együtt a házasság funk-cióinak átalakulására. Az ipari cégek miatt,a munkalehetőségek miatt az emberek a fal-vakból városokba költöztek, így az elsődle-ges összetartó közösségek felbomlottak;a többgenerációs együttélések és a nagycsaládhelyett elterjedt a szülőkből és gyermekeikbőlálló nukleáris családi életforma. A lakóhely ésmunkahely különválásával megszűnt a családtermelői egység funkciója. A nagyszülők ésrokonok már kevésbé, vagy egyáltalán nem

tudták kivenni részüket a gyermeknevelésből,a közösség megtartó ereje, mely a házasságokösszetartásában is szerepet játszott, meg-gyengült. A család gazdasági funkcióinakgyengülésével párhuzamosan előtérbe kerül-tek az érzelmi, lelki és személyiségfejlesztőfunkciók.

A modernizáció következtében az erő-södő társadalmi elvárások a munka és a füg-getlenség elsődlegességét kezdték hirdetni,aminek hatására a minél magasabb képzett-ségi szint, egzisztencia megteremtése és ma-gas státusz elérése fontosabbá vált, mint a há-zasság és a családalapítás. A nők munkábaállása folytán a tradicionális családi minták ismegváltoztak: a feleségnek már nemcsak azotthonteremtés és a háztartás körüli munkákelvégzése lett a feladata, hanem a pénzkere-set is. A hivatás és karrier építésével a nőkéletében egyre erősebben kiéleződött a csa-ládalapítás-karrierépítés szerepkonfliktus.Ennek egyik következménye, hogy az egyéniönmegvalósítás előtérbe került a házasság éscsaládalapítás melletti elköteleződéssel szem-ben (Szilágyi, 2010).

Értékrendbeli változások a házasságmegítélésében

A házasságot régen a családi élet alapjának,a házasságkötést a felnőtté válás feltételé-nek tartották; a házasság érték és elérendő célvolt egyben. A közösségek támogatták a pá-rok házasságát és elítélték, aki nem kötött há-zasságot fiatal felnőtt korban. A közösségekértékrendje egyrészt ösztönözte a párokata házasságkötésre, másrészt összetartottaa meglévő házasságokat (Dányi, 1996).

Napjainkra a házasság megítélése átala-kult. Egy nemzetközi, 16 országra kiterjedővizsgálat szerint a 80-as és 90-es évek közöttjelentős változások történtek a házasságrólvaló gondolkodásban. A válaszadók többsége


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 85


a sikeres házasság alapjának a hűséget, a to-leranciát és a kölcsönös megbecsülést tar-totta, ugyanakkor a házasságot mint intéz-ményt elavultnak tekintették. Elfogadottabbávált a válás és a házasságon kívüli szexuáliskapcsolat a 80-as évekhez képest (S. Molnár,1999).

Tringer (2000) nézőpontja szerint a há-zasságkötések csökkenésének és a válásoknövekedésének hátterében annak a nézetnekaz elterjedése állhat, mely szerint a házas-ságnak szerelemből kell születnie. Ebbőla tévhitből, romantikus szerelemideálból kö-vetkezik, hogy a szerelem elmúlásával a há-zasság elveszti létjogosultságát, tehát a társatle kell cserélni.

Életkor meghosszabbodása

A korszerű egészségügyi ellátás, a tudatoséletforma, kevesebb fizikai megterhelés,a kevesebb háború következményeként egyretovább élnek az emberek. Ezáltal a házassá-gok is tovább tarthatnának, amire az emberitermészet nem biztos, hogy alkalmas. Azéletút hosszúsága a családi életciklusokat iselnyújtja. Hosszú ideig élnek az emberekdolgozó emberként, majd nyugdíjasként.A szerelemideál fontossága itt is jelentős sze-repet kap, mivel a szerelem újbóli megéléseezen monoton, hosszú ideig tartó szakaszok-ban intenzív vágyként él az emberekben. Haez nem megy a házastárssal, a kapcsolatrossznak van minősítve, és egy következőkapcsolattól remélhető a szerelem érzésénekújbóli megtapasztalása.

Összességében a megtartó közösségekfelbomlása, az erősödő társadalmi elvárások– melyek a munka és biztos egzisztenciamegteremtésének elsődlegességét hirdetik –,a nők munkába állása és ezzel együtt a há-zassággal kapcsolatos attitűdbeli változások,az élethossz megnyúlása nem kedveznek

a házasodásnak, ennek következménye a há-zasságkötések és gyermekszületések számá-nak visszaesése és a válások gyakoriságá-nak növekedése. Szilágyi (2010) szerint azelmúlt évtized változásai a társadalmat ésa gondolkodást nyitottabbá tették, melyekújfajta beállítódást és igényeket alakítottak ki.Ezekhez a változásokhoz a házasság mint in-tézmény nem tudott megfelelően alkalmaz-kodni, ami változáshoz és más párkapcsolatiéletformák elterjedéséhez és megerősödésé-hez vezetett.

A VÁLÁS, AZAZA HÁZASTÁRSI/ÉLETTÁRSIKAPCSOLAT FELBONTÁSA

A válás hivatalosan egy funkcióinak betölté-sére alkalmatlanná vált házastársi kapcsolatbírósági úton való felbontását jelenti. A gya-korlatban azonban ennél jóval többről van szó,hiszen a családban az évek alatt komoly ér-zelmi kötelékek alakulnak ki, melyeket a fe-lek egymással való elégedetlenségének elle-nére sem lehet pillanatok alatt felbontani ésmegszüntetni. A kutatások szerint ez a gyász-folyamat – függetlenül attól, hogy ki kezde-ményezte a válást – minimum másfél–kétévet vesz igénybe (Buda és Szilágyi, 1988).

A családról mint a szocializáció elsődle-ges színteréről való hagyományos elgondolásszerint a gyerekek egészséges felnövekedé-séhez a családburok egészére, érintetlensé-gére van szükség, és a fejlődésükben rendkí-vüli jelentősége van annak, hogy milyenviszonyban vannak szüleikkel és az őket szü-letésük után körülvevő környezettel.

Az érzelmi életnek az az egyensúlya,amely a mindkét szülővel rendelkező, sértet-len családokban jellemző, a válást követőenmeginog (György, 1978). A házasság fel-

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 6


bomlásával a gyerekek számára megszűnikaz addig megszokott, ismert és biztonságotnyújtó családi közeg, ami nehezen feldol-gozható trauma. Jellemzőek erre az időszakraa széthulló kapcsolatok, útkeresés, ami egy-ben az egyik legerősebb stresszfaktor szü-lőknek és gyerekeiknek egyaránt (Bognár ésTelkes, 1986).

A KSH 2009-es válással kapcsolatos de-mográfiai beszámolója szerint (Földházi,2009) Magyarországon az elváltak száma azelmúlt 50 év alatt öt–hatszorosára nőtt. A tel-jes válási arányszám 1990-től folyamatosanemelkedik. Míg ez az arányszám 1990-ben31 százalék, 2007-ben már 45 százalék, tehátekkorra már csaknem minden második há-zasság válással végződik.

A hivatalos válásokról szóló adatok ugyan-akkor nem mutattak teljes képet a valóbanfelbomló házasságokról, hiszen sokan élnekkülön anélkül, hogy elváltak volna. A vá-lásra vonatkozó adatok így valamelyest alá-becsülik a házasságok instabilitását, sokkaltöbb a rosszul funkcionáló, ténylegesen fel-bomlott házasság, mint amennyit valójábanbírói ítélettel bontanak fel (Földházi, 2009).

A válással végződő házasságok 60%-á banegy-két gyerek is van, a három vagy többgyermeket egyedül nevelő szülők száma márigen alacsony, körülbelül 7% (Földházi,2009).

A kiskorú gyerekeket nevelő szülők ese-tén a válások száma némi csökkenést mutat,bár a teljes válási arányszám folyamatosannő, ami úgy lehetséges, hogy a gyerekválla-lás kitolódásának köszönhetően sokan már azelső gyerek megszületése előtt elválnak. 1990és 2008 között 67%-ról 60%-ra csökkenta kiskorú gyerekeket nevelő elvált szülőkaránya. Ezen belül az egy kiskorú gyermek-kel rendelkező egyedülállók aránya 36%-ról32%-ra, míg a két kiskorú gyermeket neve-

lőké 26%-ról 21%-ra csökkent. Kismértékűemelkedést mutat viszont az elvált, három- éstöbbgyermekesek részaránya: 5,3%-ról6,7%-ra nőtt (Földházi, 2009). A következőrészben a válás néhány negatív következmé-nyét tekintjük át.

A VÁLÁS LEHETSÉGES NEGATÍVKÖVETKEZMÉNYEI

A válás és az élethossz összefüggései

Martin és munkatársai (2005) vizsgálatukeredményeként kimutatták, hogy elvált szü-lők gyermekei átlagosan négy évvel koráb-ban halnak meg, mint kortársaik, akiknekszülei nem váltak el. Ez az összefüggés füg-getlen a gyermekkori személyiségtől. Do-hányzással kapcsolatban elmondható, hogyazoknál a fiatal felnőtteknél, akiknek szüleielváltak, és később ők maguk is dohányoznikezdtek, magasabb volt az elhalálozás koc-kázata, mint akiknek nem váltak el a szüleik,de ők maguk dohányoztak.

A gyermekkorban bekövetkező szülőiválás következményei

Wallerstein és kollégái (1991) kimutatták,hogy minél fiatalabb korban éri a gyermeketszülei válása, későbbi problémái annál sú-lyosabbak lesznek.

Azok a gyerekek, akik átélik szüleik vá-lását, rosszabbul teljesítenek az iskolában,több a viselkedési problémájuk, alacsonyabbaz önbecsülésük, rosszabb a pszichológiaialkalmazkodásuk. (Clarke-Stewart és mtsai,2000) A válást követő két évben súlyos el-maradás mutatható ki a gyermek játékában ésszociális kapcsolataiban (Hetherington, Coxés Cox, 1979), viselkedésében, feladatorien-tációjában (Clarke-Stewart és mtsai, 2000),


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 87


érzelmi jóllétében és szociabilitásában. Fel-nőttkorukban pedig rosszabb értékelést kap-nak pszichológiai képességeik, interperszo-nális képességeik és szocioökonómiai jóllétükterén (Clarke-Stewart és mtsai, 2000). Szo-rongóbbak, jobban félnek a visszautasítás-tól, és gyakrabban kifejezik negatív érzel-meiket, alacsonyabb az önértékelésük,alulteljesítenek, kevésbé határozottak és haj-lamosabbak a depresszióra azokhoz képest,akiknek nem váltak el szülei (Summers ésmtsai, 1998).

Serdülőkorban bekövetkező szülői válás következményei

Azok a serdülők, akiknek szülei elváltak, na-gyobb valószínűséggel kezdik korán a szexu-ális életet. Jellemző rájuk a magas emocioná-lis distressz, a kötelességmulasztás, valaminta tanulási nehézségek (Wallerstein és mtsai,1996, in Summers és mtsai,1998).

Összességében látható, hogy a párkap-csolatban megoldhatatlannak nevezett, konst-ruált konfliktusok megoldásaként választottválás milyen negatív előzményekkel és kö-vetkezményekkel jár a család egységére ésa családtagok életére nézve.

A válás ma már elkerülhetetlen ténykéntértelmeződik, azaz megoldásra váró feladat.Két oldalról lehet megközelíteni: ahhoz se-gíteni hozzá a házastársakat, hogy ne a váláslegyen a problémájuk megoldása, vagy ah-hoz, hogy minél pozitívabb módon váljanakel egymástól.

E fejezet következő részeiben a házastár-sak, élettársi kapcsolatban élő személyek ál-tal számos, megoldhatatlannak kikiáltottkonfliktus inadekvát kezelésének következ-ményeként kimondásra kerülő válás humánusmódon történő levezénylésének módszere,a mediáció mint egy lehetséges konfliktuske-zelési módszer kerül bemutatásra.

MI A MEDIÁCIÓ?

A mediáció Magyarországon még viszonylagismeretlen, de egyre inkább a köztudatban ismegjelenő alternatív konfliktuskezelési eljá-rás (AKE). Elnevezése a mediare (középenállni) latin kifejezésből származik. A mediá-ció, vagyis közvetítéses konfliktuskezelésieljárás a középen álló, független és semlegesmediátor(ok), vagyis a közvetítő személy(ek)közreműködésével segíti hozzá az egymássalkonfliktusban álló személyeket ahhoz, hogyegy vagy több vitás kérdésben közös megol-dást találva, mindkét fél által elfogadható,közös megállapodásra jussanak (Barczy ésSzamos, 2002).

A mediációról szóló irodalomban igenváltozatos szinonimákkal és hasonlatokkalilletik a mediációs eljárást: – demokratikus vitarendezés– fájdalommentes konfliktusmegoldás– az egyezségteremtés művészete– nyertes-nyertes elvű tárgyalás

Összességében a mediáció egyfajta békéskonfliktuskezelési módszer, amelynek lé-nyege a konfliktusba keveredett felek közöttiközvetítés, békéltetés. Távolabbi történetieredetét és lényegét tekintve az eljárás többszáz éves múltra tekint vissza. Egy semleges,külső fél beavatkozása és közvetítése a konf-liktusban, feszültségben lévő felek közöttszámos kultúrában ismert.

Magyarországon a mediációra 2003. már-cius 17-től kezdve van jogszerű lehetőség,melynek alapja a közvetítői tevékenységrőlszóló 2002. évi LV. törvény. E jogszabályhatározza meg, hogy milyen polgári ügyek-ben kizárt (ami egyben azt is jelenti: azösszes többi esetben pedig lehetséges)a mediáció, s hogy kik, milyen kvalifiká-ció, nyilvántartás és feltételek mellett vé-gezhetik.

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 88


„A jogok érvényesülésének egyre inkábbtekintik feltételének, hogy rendelkezésre áll-janak a viták alternatív rendezésének módjai,intézményei, melyek alkalmasak a jogvitákmegelőzésére, helyettesítésére. Ezt tapasz-taljuk a nemzetközi – különösen az EurópaiUnió – kezdeményezéseiben, ajánlásaiban,s ma már a hazai jogi szabályozásban is, aholközel húsz jogszabály szabályozza az alter-natív vitarendezés valamilyen formáját.A szakemberek nagy sikerrel működnekközre a gazdaság, a szervezetek, a családi ésgyermekekhez köthető viták rendezésébenis, melyek közös jellemzője gyakran, hogya felek érdekeik érvényesítésekor nem felté-telezik, hogy vitapartnerük szabályt (normát,jogot) sértene, de érdekeik érvényesítése üt-közésbe kerül. Az ilyen vitákat szokás azelőzőektől (jogviták) megkülönböztetve ér-dekvitáknak tekinteni.” (OME honlapja, le-töltve: 2013. június 6.)

A mediáció tehát nem témaspecifikus el-járás, számos alkalmazási területe van. A csa-ládi élethez kapcsolódva gyermekelhelyezés,válás, vagyonmegosztás, öröklés, szomszé-dokkal fennálló konfliktus mentén alkal-mazható. A politikában a kisebbségi konf-liktusok, háborúk megelőzése, államokközötti feszült viszony, pártok közötti egyetnem értés esetén lehet hasznos módszer.A gazdaság és munkaügy területén a mun-káltató és munkavállaló közötti konfliktus,vállalatok közötti konfliktusok oldásáhozhasználható a mediáció. Iskolában gyerekekközött fennálló, tanár és szülő között, taná-rok közötti konfliktusok esetén jól alkal-mazható módszer.

A családi és a párkapcsolatok témájáhozkapcsolódva, a teljesség igénye nélkül, azalábbi területeken nevezhetők meg mediá-ciós tevékenységek:

– válási mediáció;– öröklés mentén megjelenő vitás ügyek-ben alkalmazott mediáció;– vagyonmegosztás kérdésében alkalma-zott mediáció;– gyermekelhelyezés, gyermekláthatás,kapcsolattartás, gyermektartás fizetése men-tén alkalmazott mediáció;– gyermeknevelési kérdésekben alkalma-zott mediáció;– távolabbi rokonságban álló családtagokközötti mediáció;– oktatási intézményben jelentkező problé-mák esetében alkalmazott mediáció;– szomszédsági mediáció;– kisebbségi mediáció;– kultúrák közötti mediáció.

A jelen írásban a válási mediáció kerül be-mutatásra, ami nagy valószínűséggel magábanfoglalja a gyermekelhelyezés, a vagyonmeg-osztás, a kapcsolattartás és a vagyonmegosztástémákat.

KI A MEDIÁTOR?

Közvetítői (mediátori) tevékenységet a tör-vény szerint kizárólag azok a személyek éstársaságok folytathatnak, akik az IgazságügyiMinisztérium folyamatosan karbantartottjegyzékén szerepelnek. Ma Magyarországonmediátor lehet, aki rendelkezik felsőfokú vég-zettséggel, minimum 60 órás akkreditált me-diátorképzésen részt vesz, majd azt sikeresenabszolválja, továbbá a megfelelő dokumen-tumokat az Igazságügyi Minisztérium szá-mára megküldve, ezek által elfogadásra kerülés a mediátori névsorba felvételt nyer.

Képzettségét és a mediáció alatti felada-tát tekintve a mediátor alapvetően a felekközötti hatékony kommunikáció elősegítésé-ért és a folyamat kereteinek tartásáért felelős.


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 89


A mediátor nem hoz döntést a felek közöttivita ügyében, hanem személyével, tapaszta-latával és tudásával segíti a megegyezési fo-lyamatot. A mediátor az egyéni szükségleteknevesítése mentén próbálja a közös szükség-leteket feltárni, mely közös szükségletekethasználja fel arra, hogy közös megoldásokattaláljanak az eltérő szükségletekből fakadókonfliktusok feloldására. A személyeknekezáltal segít beazonosítani a problémáikat,hatékonyan vezeti a tárgyalásokat, több al-ternatív megegyezési lehetőséget is kidolgoza felekkel együtt, és nem téveszti szem előla célt: a gyors és kölcsönös megelégedéstszolgáló egyezséget, amit mediációs megál-lapodás formájában rögzítenek. A mediációsorán a felek határozzák meg a végered-ményt, és nem kell azzal a kockázattal szá-molniuk, hogy egy harmadik fél (bíróságvagy választott bíróság) hozzon egy szá-mukra kedvezőtlen, de kötelező erejű döntést(Barczy, Szamos, 2002).

MEDIÁCIÓS FOLYAMATLÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELEI

A sikeres együttműködéshez megfelelő kö-rülmények szükségesek. Barczy és Szamos(2002) szerint akkor érdemes a mediációtválasztani a konfliktusok kezelésére, ha – a fennálló kapcsolatok fontosak a felek-nek a jelenben és a jövőben egyaránt;– a résztvevők a végeredményt illetően megakarják tartani az irányítást;– nincs jelentős hatalmi különbség a vitá-ban állók között;– az idő és a pénz lényeges elem a konflik-tusfeloldásban a konfliktusban álló felek szá-mára;– a résztvevők felkészültek arra, hogy egypártatlan, külső fél segítségét elfogadják;

– egyik fél személyes biztonsága sem függa vita kimenetelétől; és– a felek igénylik a vita rendezését.

VÁLÁSI MEDIÁCIÓ

Válásról beszélünk, ha a korábban házastársivagy élettársi kapcsolatban élő személyekmegszüntetik közös élet- és vagyonközössé-güket. Ha a férj és feleség a válási szándékukkimondása és kölcsönös elfogadása utána válással járó kérdéseket képesek megbe-szélni, a gyermek- és vagyonkérdésekbenközös megállapodásra jutni, akkor közös be-leegyezéssel, a közösen megírt megállapo-dással a bíróság gördülékenyen, gyorsan szét-választja őket. Abban az esetben, ha a feleknem képesek a válás mentén megjelenő konf-liktusaik megbeszélésére, negatív érzelmi ál-lapotuk, sértettségük nem teszi lehetővé, hogyszót értsenek egymással, céljukká válik a má-sik legyőzése, amihez ügyvédek segítségétkérik. Ennek következményeként a kapcso-latuk még ellenségesebbé válik, és a kap-csolatuk befejezését a bírósági határozat men-tén kell befejezniük és a jövőben a gyermekekmentén fenntartaniuk. A két végletes megol-dás között található a válási mediáció, amiolyan személyek számára javasolt közvetítésifolyamat, akiknek válási szándéka egyér-telmű, de a válás mentén megjelenő akadá-lyozó tényezőkben nem tudnak, de szeretné-nek közös megegyezésre jutni. A válásimediáció nem jogi eljárás. A mediáció soránaz irányítás megtartására lehetőség van, hi-szen egy olyan megállapodás születhet a fo-lyamat végére a felek aktív közreműködésé-vel, amellyel a bíróságot felkeresve egyszerűés gyors hivatalos válási eljárás lefolytatásáravan lehetőség úgy, hogy a kapcsolat befeje-zése után oly módon alakítsák a felek az

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 90


együttműködésüket, ahogyan számukra aza legkedvezőbb. Ezen folyamat közben az egy-mással konfliktusban lévő felek a mediátorokedukatív közbenjárása mentén új kommuni-kációs készségeket tanulnak meg, melyek el-sajátítása révén a jövőben is képesek egy-mással szót érteni, konfliktusos helyzeteketmegoldani. Ennek kiemelkedően fontos sze-repe van, hiszen a személyek házastársi kap-csolatuk felbontása után, szülőként kapcso-latot tartanak a gyermekekkel kapcsolatoskérdések megbeszélése miatt.

MIKOR NEM JÓ VÁLASZTÁSA VÁLÁSI MEDIÁCIÓ?

Nem ideális a válási mediáció alkalmazása, ha– Nagy hatalmi különbség van a két fél között

Ha pozícióbeli, státuszbeli különbségekigen intenzíven jellemzik a párkapcsolatot,a mediáció nem minden esetben tud a feleksegítségére lenni. – A felek közötti konfliktus a tettlegességigfajul

Abban az esetben, ha családon belüli erő-szak, abúzus tényére bukkan a mediátor,a mediáció felfüggesztése mentén, hatósá-gok bevonását szükséges kezdeményezni,majd az erőszakos cselekedetek megszűnésétkövetően a mediációs eljárás folytathatóváválik.– Túl heves érzelmek akadályozzák a felekegyezkedési hajlandóságát

Nagyon intenzív, negatív érzelmek jelen-léte ellehetetleníti a mediátorok közreműkö-dése által biztosított folyamatot, a közvetítésnem adekvát megoldás ilyenkor. A felek ál-tal esetlegesen titokban készített magnófel-vételek, minősíthetetlen beszéd, kiabálás, fe-nyegetőzés csillapodásának reménytelenségemegakadályozza a mediáció lefolytatását.

– Alapvető jogok forognak kockánSzemélyi biztonság, vagyoni biztonság

megkérdőjeleződésének esetén nem vállal-ható a mediáció, vagy felfüggesztése, lezá-rása javasolt.– Jogi eljárás már folyamatban van

Jogi eljárás elindulása és a mediáció ide-jére annak fel nem függesztése ellehetetlenítia mediációban célként megfogalmazottnyerő-nyerő pozíciójú konfliktusmegoldást,vagyis az egyéni szükségletek közös szük-ségletként való megfogalmazását, mivela jogi eljárások elsősorban a nyerő-vesztőpozíció fenntartását célozzák meg. Ez gon-dolkodásban és tettekben egyaránt megnyil-vánul, amit a társadalmi szocializáció, a szo-kásrend is erősít és fenntart (Barinkai, Bártfai,és mtsai, 2003).

MIÉRT ÉRDEMES A MEDIÁCIÓTVÁLASZTANI A JOGI ELJÁRÁSSAL

SZEMBEN?

A válási mediáció nem peres eljárás, azaz a me-diáció során a kontroll, a döntés joga a szemé-lyek kezében marad. A folyamat végére olyan,a felek által elfogadott, méltányos kompro-misszumos megoldás fogalmazódhat meg,amely a felek közös szükségleteit tartal-mazza. Ez úgy kerül leírásra, hogy nem egyharmadik személy dönt a szülők vagyoni,gyermekkel kapcsolatos kérdéseiről, hanemmaguk az érintett felek.

A mediáció a peres eljáráshoz képest jó-val rövidebb ideig tart. A válási/gyermekel-helyezési mediáció esetén általában 5–7 al-kalom elegendő a közös megállapodáskidolgozásához, melynek ütemezése a felekés a mediátor(ok) által határozódik meg. Azebből következő előnyök közé sorolható,hogy a kapcsolat további elmérgesedésének


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 91


veszélye csökken, ezáltal a családban élőgyerekek is rövidebb ideig szenvedik ela szüleik válásával járó nehézségeket, és nemutolsósorban, anyagi szempontok szerint,a mediáció könnyebbséget jelent a családok-nak a peres eljáráshoz képest. A mediációfolyamata közben az egymással konfliktus-ban lévő felek a mediátorok edukatív köz-benjárása mentén új kommunikációs készsé-geket tanulnak meg, melyek elsajátításarévén a jövőben is képesek egymással szót ér-teni, konfliktusos helyzeteket megoldani. En-nek kiemelkedően fontos szerepe van, hi-szen a személyek, házastársi kapcsolatuk

felbontása után, szülőként kapcsolatot tarta-nak a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekmegbeszélése miatt. A mediációs folyamatalatt képessé válnak a másik minősítése nél-kül, a másik félbeszakítása nélkül, a múltbelisérelmek felemlegetése nélkül, a másik ne-vében beszélés helyett a saját érzéseiket,szükségleteiket megfogalmazni. Ezáltal ké-pessé válnak a másik megértésére, a gördü-lékenyebb kommunikáció elsajátítására.A mediáció, a peres eljárás beállítódásávalszemben, a nyerő-nyerő pozíció megvalósí-tását célozza meg, azaz – kompromisszumokárán, de – mindkét fél, a másik szempontjai -

5. táblázat. A jogi eljárás és a mediációs eljárás összehasonlítása válás esetén

A polgári peres eljárás és a válási mediáció összehasonlítása PER MEDIÁCIÓ

Nyilvános, nem bizalmas Id tartama bizonytalan (évekig elhúzódhat).

Bizalmas Id tartama rövid.

Az igazságot kutatja A bíróság célja az, hogy kiderítse az „igazságot”, a bizonyítékok szabad mérlegelésével, hosszadalmas eljárással.

Méltányos egyezségre törekszik A cél, hogy olyan kompromisszum szülessen, amely mindkét fél számára méltányos.

Az ellentétek er södnek Lehetetlenné teszi a kés bbi együttm ködést.

Stresszmentes megoldás Gyakran a korábbiaknál is jobb együttm ködés alapjául szolgál.

Nem önkéntes A felek kötelesek a bíróság el tt megjelenni és ott tényeket, iratokat feltárni, gyereket is el állítani, ha a bíróság erre kötelez.

Önkéntes A feleknek teljes kontrolljuk van a másik fél vagy a mediátor számára feltárni kívánt tények, dokumentumok felett és tetszés szerint, bármikor kiléphetnek az eljárásból.

Nyer -veszt pozíció A perben csak az egyik fél nyerhet, ezért a másik fél szükségszer en vesztes lesz.

Nyer -nyer pozíció A megegyezést köt felek mindegyike meg rzi a méltóságát és mindketten nyertesként távoznak.

Gyermek érdekei A bíróság a jogi szabályok mentén veszi figyelembe a gyermek érdekeit.

Gyermek érdekei A mediátor minden esetben a gyermek érdekeit képviseli, korának figyelembevételével.

Anyagi szempontok A sokszor évekig elhúzódó folyamat anyagilag nagyon megterhel .

Anyagi szempontok Rövidségénél fogva sokkal kedvez bb anyagi terhelést jelent.

Id faktor Az eljárás hosszúsága miatt a konfliktusban lév felek és a gyermekeik is nagy stressznek van kitéve, fizikailag és lelkileg egyaránt leépülhetnek.

Id faktor A folyamat rövidsége és a kontroll megtartása kedvez en befolyásolja a stressz mennyiségét és kevésbé megterhel a személyek számára.

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 92


nak a figyelembevételével, a másikat nemleküzdeni akarván képviseli a saját érdekeit.

A mediátor minden esetben a családbanélő gyermekek érdekeit képviselve segítia szülők egyezkedését, nem tévesztve szemelől a gyermekek életkorát, érzékenységét,egészségügyi állapotát, a testvéreik számát.Ezen szempont szerint külön előny, ha a me-diátor pszichológiai diplomával rendelkezik,hiszen a fejlődés-lélektani ismeretek növelikaz esélyét a szakmaiság mentén a gyermekszempontjainak a figyelembevételére.

A VÁLÁSI MEDIÁCIÓFORGATÓKÖNYVE

A válási mediáció is, mint bármely más terü-leten alkalmazott mediáció, konkrét lépésekenkeresztül, viszonylag kötött „forgatókönyvszerint” halad: a konfliktusok megbeszéléseután, az egyéni szükségletek, majd a közösenmegbeszélendő kérdések verbalizálása men-tén a mindkét fél által elfogadott megoldásijavaslatok aprólékos, részletes kidolgozásafelé.

A mediációs helyzetben két mediátorvesz részt – a családterápiához hasonlóan –,akiknek a szerepei egyértelműek. Az egyikükközvetít a felek között, a másik mediátor flipchartra jegyzetel és összefoglal. Ezek a sze-repek rugalmasan változtathatók. Az írásbelirögzítés nagyon fontos tevékenység, hiszena felírt információk alapján állítódik összea végleges megállapodás. A semlegesség,függetlenség megőrzése is könnyebben meg-tartható két mediátor esetén.

A mediációs folyamat szakaszolása (lásd1. melléklet) mentén láthatóvá válik annakstruktúrája, ami eltérő a családterápia általá-nosan megnevezhető folyamatától, noha szá-mos közös jellegzetesség felismerhető. Meg-

felelő tapasztalattal rendelkező mediátorokhasznos segítői lehetnek a válási szándékukatmegfogalmazó személyeknek és a velük egyháztartásban élő gyermekeknek.

Pszichológiai ismeretekkel rendelkezőmediátorok pártatlanságukat a házastársakfelé biztosítják. A házastársak gyermekeitazonban életkoruknak megfelelően, fejlő-déspszichológiai ismeretekre támaszkodvaképviseli a mediátor. Ennek elsősorban a vá-lás után a gyermek elhelyezése, a gondviselőszülő megnevezése és a kapcsolattartás szem-pontjából van jelentősége.

Összességében a válási mediáció optimá-lis módszer lehet a párkapcsolatukat befe-jezni, de szülői szerepüket fenntartani vágyószemélyek számára. Összességében a feleka saját kezükben tartva a kontrollt, a mediá-tor közvetítése által a konfliktusaikra közösenelfogadható megoldást találva építik újra szü-lői kapcsolatukat, miközben a gyermekek ésa felnőttek testi/lelki és érzelmi állapota,a helyzet nehézségéhez képest, a lehető leg-kevésbé van kitéve a negatív hatásoknak.Válási mediáció végére – ideális esetben –a személyek jobb kommunikációs eszköz-tárral, tisztább határokkal, biztosabb szülőikompetenciákkal a birtokukban távoznak.

ESETISMERTETÉS

Az édesanya, Gabi telefonon jelentkezik kol-légámnál azzal a kéréssel, hogy vizsgáljameg hatéves gyermekét, vajon minden rend-ben van-e vele pszichológiai értelemben.Kollégám kérésére Gabi és férje, Tamás ket-ten érkeznek az első találkozásra, gyermekü -ket nem hozva magukkal.

A beszélgetésből kiderül, hogy Gabi és azapuka, Tamás 10 hónapja külön élnek és a kö-zeli jövőben el fognak válni. Gabi gyermekük


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 93


állapotára vonatkozó aggodalma ebbőla helyzetből fakad. A kapott információkalapján kiderül, hogy a válási szándék közös,mégis nagyon sok probléma, kérdés, vitafor-rás nehezíti, lassítja az előrehaladást, növelia feszültséget és gátolja a kommunikációtkettőjük közöttük. A fenti információkon kí-vül annyit tudtam meg, hogy Gabi és Tamásindulatosak egymással, negatív érzéseikkönnyen és intenzíven felszínre kerülnek.

Kollégám felajánlja számukra a mediá-ciót mint egy lehetséges utat ahhoz, hogy„hidat” építsenek egymás között problémáikmegbeszéléséhez. A lehetőséget elfogadják,és későbbre halasztják gyermekük pszicho-lógiai vizsgálatát.

A mediáció egyik első lépése, hogy a fe-lek, élve az osztatlan idő adta lehetőséggel,elmondják, hogy kinek mi jelent problémát,miért van szükségük közvetítésre. Történe-tüket egy későbbi alkalommal mesélik el.

Fiatalon, még a főiskolán ismerkednekmeg egymással, majd a főiskola befejezéseután összeházasodnak és Tamás kéréséreAusztriába mennek dolgozni. Kezdeti ne-hézségek után mindketten megszeretik azottlétet, vendéglátósként dolgoznak. Közbenlétrehoznak egy céget, amiben Tamás sokatdolgozik, Gabi a minimális százalékkal vanbenne. Gabi terhes lesz, de addig fel nem fe-dezett és ezáltal kezeletlen autoimmun be-tegsége miatt az orvosok szerint nem tarthatjameg a babát. Sok orvossal beszél, míg végülaz egyik szerint vállalhat újra gyereket, szi-gorú ellenőrzés mellett. Ismét terhes lesz,terhessége alatt végig feküdnie kell, majdidőre megszületik egészséges fiúgyermekük,Dani. Ezután Magyarországra költöznekabba a faluba, ahol az apa szülei élnek. Épí-tenek egy családi házat, amelyben két évet él-nek közösen a nagyszülőkkel nagy szeretet-ben. Tamás tovább dolgozik a cégükben, ami

nagyon jól megy, Gabi a gyermekkel foglal-kozik. Tamás Budapestre akar költözni, ezérteladják a házukat és vesznek egy budai la-kóparki lakást, amelybe már nem költözik beaz egész család, mert a költözés előtti naponderül ki, hogy Tamásnak külső kapcsolatavan. Fél év után Gabi adja be a válókeresetet.

Dani jelenleg 6 éves, állapota aggasztóGabi számára, mert aggasztó dolgokat művel.Állandóan vakargatja a bőrét, helyenként márvéres foltok vannak emiatt a testén; éjsza-kánként felébred, sír.

Röviden ez az előtörténetük. A hivatalos eljárás tehát már él, amikor

a mediáció elindul. Mint említettem, ez a ténykontraindikált a mediációval, ezért kérjükőket, szüntessék meg az eljárást. Ez meg istörténik.

Ezzel a történettel a hátuk mögött fogal-mazzák meg állásfoglalásaikat, majd szük-ségleteiket, igényeiket a másik felé.

Gabi:– válni szeretne;– Tamás akkor segítsen, ha szüksége van rá(Danival kapcsolatban);– maga irányítsa az életét – anyagi függő-sége szűnjön meg Tamástól;– több lábon állni;– rendszeresség, ezen belül Dani ne lehes-sen egy hetet az apjánál, egy hetet nála, csaka szokásos láthatási időben találkozzon azapjával;– Dani kihagyásával beszélhessen Tamással;– Dani rossz állapotban van, ha Tamás ésGabi veszekednek;– életterek tiszteletben tartása;– új barátok, ismeretség, kapcsolatok kiala-kítása miatt hálás Tamásnak, hogy elválnak;– amit Tamás megígér, azt teljesítse;– Tamás szülei és Gabi közötti kapcsolatteljes megszakítása;

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 94


– öt évig nem volt apja a gyereknek, csaktíz hónapja;– a gyereknek fontos az apja.

Tamás:– válni szeretne;– Dani ügyében megállapodni: 1-1 hét he-lyett a 9-5 nap és edzésnapon Tamás vihessehaza;– őszinteség, Gabi ne mondjon valótlanta gyerek láthatása kapcsán;– rendszeresség;– Dani minél kevésbé sérüljön – többet le-hessen az édesapjával; Dani rossz állapot-ban van;– anyagiak terén megállapodás, írásos szer-ződés készüljön, a korábbi eredménytelenvolt;– Danival kapcsolatban tudjanak kommu-nikálni; gyerek és a nagyszülők kapcsolatá-nak fenntartása, és ez kölcsönös legyen;– Danit ne nevelje Gabi a nagyszülei ellen,Gabi tartsa tiszteletben Tamás szüleit és se-gítse a kapcsolatukat.

A mediáció ezekkel az állásfoglalásokkal,rejtett szükségletekkel indult. Kiemelésre ke-rültek a közös, a megegyező tételek a felso-roltak közül, örültünk, hogy vannak ilyenek,kiemeltük, hogy mindkettőjüknek fontosa gyerek, és szeretnének minél többet velelenni. Amiben tudtuk, megerősítettük őket,majd az első találkozó ezzel ért véget.

Kezdetét vette azonban egy igazi „pó-kerjáték”, amiben mi, mediátorok, nem akar-tunk részt venni. A játszmákat főleg az ülésekközött játszották a szülők. Nehézséget jelen-tett számunkra, hogy nem láttunk bele semTamás, sem Gabi lapjaiba, és ők sem láttakbele egymás lapjaiba. Ettől a kettőjük közöttmár meglévő bizalmatlanság érzése kicsitránk is átterjedt. Többször volt olyan érzé-

sünk, hogy folyamatosan be akarják egymástcsapni és ezzel minket is, azaz nem nyílt kár-tyákkal játszanak.

Második alkalommal csak Tamás jelenikmeg. Gabi telefonon szerette volna lemon-dani a találkozót, mert szörnyű dolgok tör-téntek, de végül sikerül meggyőznöm, hogyjöjjön el. Ennek ellenére sem jelenik meg,csak az apuka. Tamás elmondja, hogy az tör-tént, Dani nála volt, közös megállapodásukszerint, de Dani lebetegedett (nátha). Tamásírt egy SMS-t Gabinak, hogy a gyerek beteg,aki erre odarohant egy barátnőjével hozzájukés haza akarta vinni. Dulakodásra került sor,Danit cibálták ide-oda, majd Gabi annyirafelhergelte magát, hogy kinyitotta az ablakotés kiabálások közepette ki akarta vetni magát.Tamás húzta vissza.

Végül Tamás kitolta Gabit az ajtón kí-vülre, aki elment.

Mivel Tamással volt egy külön beszélge-tésünk, Gabinak is megajánlottuk ezt, és ő éltis vele.

A beszélgetés idején már nála volt a fia,Tamás visszavitte a megbeszélt időben neki.Ugyanazt a történetet meséli el, amit Tamás,azzal a különbséggel, hogy Tamás SMS-ét ősegítségkérésnek értette és ezért észt ve-szejtve rohant hozzá.

Harmadik, negyedik alkalommal mind-ketten megjelennek, és haladunk továbba mediációs folyamatban.

Ezek alapján megszületik a közös szük-ségletek listája, amely mentén el lehet kez-deni egyezkedni:– válni: érzelmileg, térben, anyagilag függet-lenedni egymástól, tiszta helyzet, önállóság;– életterek tiszteletben tartása, – anyagi megállapodás;– rendszeresség; Dani láthatásában megál-lapodni; edzésnapon Tamás viszi haza Danitaz óvodából;


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 95


– Dani nélkül beszélni egymással;– megállapodás betartása, őszinteség, bi-zalom;– Tamás és Dani, illetve Gabi és Dani kap-csolata jó legyen;– Danival kapcsolatban legyenek közösenlefektetett szabályok;– gyerekszoba-teremtés Daninak az apu-kánál;– anyagi különbségek ne legyenek hang-súlyozva Dani előtt;– Dani ne legyen postás a szülei között, nehasználják eszközként egymással szemben,a másik büntetésére (mediátor), ne adjanakneki nagyobb döntési jogot, mint amekkoraa korának megfelelő.

A közös szükségletek közül a rendszerességszükségletet választják mindketten az elsőszempont megbeszéléseként. Ennek megbe-szélése azonban hamar elkezd a kölcsönöszsarolás mentén pörögni, ami azt üzeni szá-mukra és a mediátorok számára is, hogy mégnem tudnak erről megoldást hozni. A köl-csönös zsarolás úgy értendő, hogy Tamás ak-kor ad több pénzt Gabinak gyerektartás cí-men, ha 1 hét–1 hét „láthatásban” maradnak.Gabi viszont akkor adja a gyereket, ha többpénzt kap Tamástól. Sokáig kínlódnak a meg-oldás kitalálásában, mivel mindketten ma-kacs módon ragaszkodnak a gyeplőjükhöz,ami nem viszi őket előre.

Ezt a típusú gondolkodást, vagyis hogya gyerek és a vagyonmegosztás, anyagi jut-tatás összekötődik, szerettük volna nem el-fogadni. Nem akartuk a gyereket kifizethe-tővé, megvásárolhatóvá, eladhatóvá tenni.A rendszeresség konfliktusának későbbre ha-lasztásával és egy könnyebb kérdés tisztázá-sával azt szerettük volna elérni, hogy a pármegtapasztalja, hogy képesek együttmű-ködni, képesek saját magukból közös meg-

oldást kitermelni, ami miatt a jövőre nézvetöbb bizalmat szavaznak egymásnak, ma-guknak és a mediációnak. A rendszerességszükséglet megbeszélését későbbi időpontratoltuk, így az életterek tiszteletben tartását vá-lasztották második problémaként. Enneka közös szükségletnek a megbeszélése meg-történt, mindketten elfogadták a javaslataikata kérdés megoldására. A részletesség miattmutatom meg a megoldásukat.

Az életterek tiszteletben tartása

1. Amikor az apuka hazaviszi láthatás utána gyerekét, akkor az ajtóban megáll, adják-veszik őt. (Gabi)2. Minden második nap telefonálhat Tamás,este 7 és fél nyolc között. Ha Gabinak éppenelfoglaltsága van, akkor jelez, és Tamás ké-sőbb hívja Danit. Tamás vagy a vonalas tele-fonon, vagy anyja mobilján hívja a fiát. Danine telefonáljon. (Gabi)3. Nem találkozni egymással (felnőtt-fel-nőtt), amíg Gabi másként nem akarja. (Gabi)4. A másik munkahelyének tiszteletben tar-tása. Telefonon, munkaidőben csak Gabi ke-resheti Tamást. (Gabi)5. Heti egy alkalommal 20 percet beszélje-nek a szülők egymással Daniról telefonon,a hét első láthatása alkalmával. (Gabi+Ta-más)6. Danitól elvenni a mobiltelefont és csaka másik két telefont használhatja. (Mindketten)

A következő találkozásra ismét nem jön elGabi, mert valamiért megsértődik Tamásra.Nem részletezem tovább ülésenként a medi-ációt – csupán azért tettem ezt eddig is, hogyérezhető legyen a folyamat.

A megegyezési szándékukat, hajlandósá-gukat továbbra is a vagyonmegosztás ésa gyerekláthatás mozgatja. Gabi anyagilagnagyon rosszul áll, bár megszokta a jólétet

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 96


a budai lakásban. Nem akar elköltözni, de hakell, akkor vidékre költözik a gyerekkel. Ta-más ettől fenyegetve érzi magát, ezért meg-ígéri, hogy Gabi megtarthatja a lakást és Daninevére íratja a saját részét, ha Gabi marad ésaz egy hét–egy hét megosztás marad. Gabiebben a lakásban csak úgy tud megélni, hatöbb gyerektartást kap (magas rezsi…), vagyegy kisebb lakásba költözik, ami más szín-vonalú a gyereknek, mint amit megszokott.Tamás az átlagosnál nagyobb összeget ígér.Gabi nem tudja az iskolába fuvarozni a gye-reket, ha nincs autója, szeretné megtartania cégautót. Tamás határozott idejű megkö-téssel ebbe is belemegy. Megtörténik a va-gyonmegállapodás. A történetnek sajnosnincs vége. A következő ülésen minden fel-borul, ugyanis egy barát szerint Tamás túl so-kat ad Gabinak, enélkül is megkapná az egyhét–egy hét láthatást. Gabi erre megsértő-dik, nem adja a gyereket…

És ez így ment volna a végtelenségig, hanem változtatunk a stratégiánkon. Változtat-tunk: beszálltunk a pókerpartiba.

„Feltettük Danit” az asztalra és megkér-deztük: kinek mennyit ér ez a gyerek? Ez

a kérdés tisztává tette a helyzetet, „nevén ne-veztük a gyermeket”. Minden megváltozott:elkezdenek egymással egyezkedni a gyere-ken. Sikerül megállapodniuk sok ülés után azegy hét–egy hét láthatásban annak fejében,hogy Gabi maradhat a budai lakóparki la-kásban, amit el is adhat, de bizonyos száza-léka, ami igazából a Tamás fele tulajdona,Danié marad.

Még egy ülésünk volt a megbeszéltekszerint, amire elkészítettük a megállapodást.Ennek tervezetét elküldtem nekik postán.Mindketten eljöttek és alá is írják a megálla-podást, a mediátorokkal együtt.

Utánkövetéses találkozáson mesélik el,hogy mivel a mediációt választották válásukmegsegítéséhez, az írásos mediációs megál-lapodással, azaz a közös megállapodásukkala kezükben a bíróságon valóban gyorsanszétválasztották őket, így viszonylag gyorsanvéget ért a hivatalos válás. Hosszú, nehéz ésköltséges eljárás nélkül, a mediációs megál-lapodással létrejöhet a válás úgy, hogy a felekremélhetőleg utána is képesek kommunikálniegymással a mediáció során elsajátított kom-munikációs technikák használatával.


SUMMARY

MEDIATION OF DIVORCES, I.E. PREZENTATION OF A HUMAN METHODTHAT HELPS TO FINISH OF COUPLE-RELATIONSHIPS

Starting from the system theory of family therapy view, mediation is demonstrated by meansof the process of divorce, through one of the frequent solutions of the stoppage in thesubsystem of the couple-relationship. This article gives an inside view into the process ofa possible conflict management measure through the potential interpretations of conflicts,complemented with real case-studies. After explanation of the concept and meaning ofconflict, the author presents the changes of thinking about the conflict through the semanticchanges of conflict as a word.

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 97


As a result of this, the method of mediation conflict handling, the similarity and thedifference between this and the family therapy and the process and phases of mediation willbe understandable through the presentation of conflicts of couple-relationships.

Finally this article ends with the presentation of a real divorce-mediation. Keywords: conflict; couple-relationship conflict; divorce; mediation; mediation of divorce;presentation of case-studies;

IRODALOM

ADLER, A. (1994): Emberismeret: Gyakorlati individuálpszichológia. Göncöl Kiadó, Budapest.ARISZTOTELÉSZ (2006): Lélekfilozófiai írások. Akadémiai Kiadó, Budapest.BARCZY M., SZAMOS E. (2002): „Mediare necesse est”. A mediáció technikái és társadalmi

alkalmazása. Animula, Budapest.BARINKAI ZS., BÁRTFAI J., DÓSA Á., GULYÁS K., HERCZOG M., HOTVÁTH É., KUTACS M.,

LOVAS ZS. (2003): A mediáció. A közvetítői tevékenység. HVG-Orac Lap- és KönyvkiadóKft., Budapest.

BOGNÁR G., TELKES J. (1986): A válás lélektana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.BUDA B., SZILÁGYI V. (1988): Párválasztás. Gondolat, Budapest.CLARKE-STEWART, K. A., VANDELL, D. L., MACCARTNEY, K., OWEN, M., BOOTH, C. (2000):

Effects of parental separation and divorce on very young children. Journal of FamilyPsychology, 14(2). 304–326.

COSER, L. A. (1956): The Function of Social Conflict. Free Press, New York.DÁNYI D. (1996): Házasság és válás. In TARSOLY I. (szerk.) (2000): Magyarország a XX.

században, II. kötet. URL: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/185.html (letöltve: 2011.01. 26.)

DESCARTES, R. (1968): Discourse on Method and The Mediations. Penguin Group, London.DEUTSCH, M. (1973): The Resolution of Conflict. Yale University Press, New Haven, CT –

London.FREUD, S. (2006 ): A mindennapi élet pszichopatológiája. Gabo Könyvkiadó, Budapest.FÖLDHÁZI E. (2009): Demográfiai portré 2009: Válás. http://www.demografia.hu/letoltes/

kiadvanyok/portre/honlap_teljes.pdf (letöltve: 2011. 03. 05.)GÖDRI, I. (2001): A házassági kapcsolatok minősége és stabilitása. Elméleti támpontok és

mérési lehetőségek. A Központi Statisztikai Hivatal Népegészség-tudományi Kutatóintéze -tének kutatási jelentései, 66. Budapest. URL: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Kutjelek/KJ66Hazmer.pdf (letöltve: 2011. 03. 25.)

GYÖRGY J. (1978): A nehezen nevelhető gyermek. Medicina, Budapest.HAMVAS B. (2006): Scientia sacra I. Medio Kiadó, Budapest. 162.HETHERINGTON, E. M., COX, M ., COX, R. (1978): Long term effects of divorce and remarriage

on the adjustment of children. Journal of the American Academy of Child Psychiatry, 24.518–530.

Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2011 www.ksh.hu/nepszamlalas/?lang=hu

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 98


LAMM, V. (1999): Jogi lexikon. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest.Országos Mediációs Egyesület honlapja. http://www.mediacio.hu. (letöltve: 2013. 06. 06.)MARTIN, L. R., FRIEDMAN, H. S., CLARK, K. M., TUCKER, J. S. (2005): Longevity following

the experience of parental divorce. Social Science and Medicine, 61(10). 2177–2189. ROGERS, C. (1987): „Speaking Personality” in the Carl Rogers Reader. Constable, London.SARTRE, J. P. (1958): Being and Nothingness. Routledge, London.S. MOLNÁR E.(1999): Családi értékek, magatartások, demográfiai tendenciák. Századvég, Új

folyam, 14. 31–54.STEIGER K. (szerk.) (1994): Bevezetés a filozófiába. Holnap Kiadó, Budapest.SUMMERS, P., FOREHAND, R., ARMISTEAD, L., TANNENBAUM, L. (1998): Parental Divorce

During Early Adolescence in Caucasian Families: The Role os Family Process Variablesis Predicting the Long-Term Consequences for Early Adult Psychosocial Adjustment.Journal of Consulting and Clinical Psychology, 66(2). 327–336.

STRASSER, F., RANDOLPH, P. (2008): Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai.Nyitott Műhely, Budapest.

SZILÁGYI V. (2010): A nemek viszonyának jövője. Egyenrangúság, nyitottság, önmegvalósítás.Háttér Kiadó, Budapest. 35–84.

TRINGER, L. (2000): A család szerepe a lelki egészség megőrzésében és helyreállításában.URL: http://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/csalad/tringer.htm (letöltés ideje:2011. 03. 09.)

WALLERSTEIN, J. S. (1991): The long-term effects of divorce on children. Journal of the AmericanAcademy of Child and Adolescent Psychiatry, 30(3). 349–360.

MELLÉKLET

A mediációs folyamat szakaszai (Barczy és Szamos, 2002)

A) SZEMTŐL SZEMBEN MEDIÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉNEK SZAKASZAI

1. szakasz: az első kapcsolat az egyik féllel Feladatok:

kölcsönös bemutatkozás, a helyzet feltérképezése;az érzelmek felismerése;kontaktusteremtés, kapcsolatépítés, bizalom kialakítása;magyarázat a mediációról és a mediátor szerepéről – megemlítvén a megbízhatóságot;első benyomás kialakítása;bizalom elnyerése;semlegesség mutatása;a hogyan tovább – a következő lépés eldöntése.


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 99


2. szakasz: az első kapcsolat a másik féllelFeladatok:

kölcsönös bemutatkozás, a helyzet feltérképezése;az érzelmek felismerése;kontaktusteremtés, kapcsolatépítés, bizalom kialakítása;magyarázat a mediációról és a mediátor szerepéről – megemlítvén a megbízhatóságot;első benyomás kialakítása;bizalom elnyerése;semlegesség mutatása;a hogyan tovább – a következő lépés eldöntése.

3. szakasz: a mediátorok felkészülése a viták megoldásáraFeladatok:

a mediáció folytatásához legadekvátabb módszer kiválasztása;a szemtől szembeni mediáció lehetőségének megajánlása vagy késleltetése;mediátorok közös felkészülése;a helyszín megteremtése.

B) SZEMTŐL SZEMBEN MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

1. szakasz: előkészítés, a problémák, konfliktusok meghallgatásaFeladatok:

köszöntés és kölcsönös bemutatkozások;alapszabályok megfogalmazása, keretek felállítása;mediációs eljárás magyarázata;kommunikációs szabályok ismertetése-elfogadtatása: másik meghallgatása félbeszakításnélkül, én-állítások, jelennel és jövővel való foglalkozás facilitálása, a múlt sérelmeinekfel nem emlegetése, másik minősítésének kerülése, saját szükségletek/érdekek megfogal-mazása;felek egyenként, meghatározott időn keresztül, félbeszakítás nélküli beszélésének bizto-sítása;korai konfliktusok kezelése;papírra rögzítés folyamatosan;mediátorok összefoglalása a felírtak alapján, esetleges félreértések tisztázása, kiegészítése;egyetértés kialakítása a teendőket illetően.

2. szakasz: a probléma feltárásaFeladatok:

szükségletek nevesítése;a problémák kiválogatása a felekkel egyetértésben;kommunikáció facilitálása;megértés ellenőrzése;

APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 100


résztvevőknek a konfliktusokkal, problémákkal kapcsolatos aggodalmainak felismerése;különbségek tisztázása;biztonságos légkör fenntartása;nézőpontváltás a múltról a jövőre;egyetértés és egyet nem értés területeinek a tisztázása, összefoglalása.

3. szakasz: a megegyezés kialakításaFeladatok:

a közös szükségletek, közös problémák megnevezése, összefoglalása;lehetőségek megtervezése és a felek ajánlatainak kiemelése;brain-storming módszerrel a közös problémák megoldási javaslatainak összegyűjtése;problémamegoldás facilitálása;közösnek megnevezett problémák közösen elfogadott megoldási módozatainak pontos ki-dolgozása, részletekbe menően;megegyezés kialakítása;megegyezés ellenőrzése és feljegyzése.

Két ülés között: megállapodás pontos összeállítása, megküldése a feleknek.

4. szakasz: lezárás, utókövetésFeladatok:

mediációs megállapodás közös áttekintése, módosítási javaslatok átbeszélése, a megálla-podás javítása;kölcsönös elfogadás után szerződés aláírása;a mediáció utánkövetési módjának megbeszélése;a mediáció lezárása.


APA_2014_2_:2.korr 2014.09.04. 21:53 Page 101

a vÁlÁsi mediÁciÓ, avagy a pÁrkapcsolat befejezÉsÉt Ő...

Documents