a wehrmacht „akna-mentesÍtŐ” jÁrmŰvei the...

A WEHRMACHT „AKNA-MENTESÍTŐ” JÁRMŰVEI

KATONAI GÉPÉSZET 179

PAÁL GERGELY


THE WEHRMACHT’S „MINE CLEARING” VEHICLES

A normandiai partraszállásra (1944. június 6.) emlékezve számos dokumentum felvé-telt mutattak be a különféle televíziós csatornák. Többször is feltűntek az olyan ameri-kai harckocsik, melyek homlokpáncéljáról az előrenyúló két konzol közé egy tengely-re rögzített láncos szerkezet volt felszerelve. A tengelyt meghajtva a láncsor a harcko-csi teljes szélességében elkezdte püfölni a talajt, ezzel elérve a különféle- gyalogsági és harckocsik elleni aknák felrobbanását. Az átalakított harckocsik Sherman M4 típu-sok voltak, ezeknek a „Crab” (rák) fedőnevet adták és a német aknamezőkön történő átjáró- nyitás céljára fejlesztették ki. Az más kérdés, hogy a műszaki megoldást az angol Sir Percy Hobort (1885–1957) találta ki- a „rák” és a „répa” fedőnevű harcko-csikkal együtt. A látottak kapcsán merült fel az a magától értetődő kérdés- vajon a német hadseregnek, a Wehrmachtnak voltak- e valami hasonló szerkezetei? A cikk a Wehrmacht „akna-mentesítő” járműveit dolgozza fel.

In remembrance of the invasion of Normandy (06 June 1944) many documentaries were shown by various TV stations. On numerous occasions American tanks were shown with an apparatus attached to the forward consoles along the armored front of the tank. The apparatus consisted of an axel to which chains were attached. By turning the axle, the chains would pound the ground along the entire width of the vehicle, the result being the detonation of the various anti-tank and anti-personnel mines planted by the enemy. The tanks were modified Sherman M4’s and given the code name „Crab.” They were developed to open passages through German minefields. Its another issue that this technical solution was invented by the Briton, Sir Percy Hobart (1885-1957( along with the „Crab” and „Turnip” code named tanks. Based on what was shown, the question begs itself – did the German army, the Wehrmacht, perhaps have a similar apparatuses?

A második világháború idején minden gyalogos vagy harckocsizó egy-ség parancsnokának rémálma volt az aknamezőre történő tévedés. En-nek biztos jele volt a minden látható ok nélkül levegőbe repülő katonák,



vagy a lerobbanó lánctalpak, esetleg kigyulladó harckocsik látványa. Általában ezt követően szólaltak meg a védekező fél tűzfegyverei- befe-jezve az aknák pusztítását.

A második világháborúban mind a német, mind a szovjet hadsereg a súlyponti támadások és ellenlökések során az áttörés kierőszakolása érdekében harckocsikat, illetve rohamlövegeket használtak. Ez nagyban felértékelte a harckocsik elleni aknák szerepét.

1. ábra. „Krokodil” (Crab) harckocsi

Aknák és harckocsik

Az első világháború idején a St. Mihiel, a Catalet- Bony, a Selle és a Mause- Argonne környéki ütközetekben az expedíciós amerikai hadse-reg harckocsi veszteségének 15%- át, az angol hadsereg harckocsi vesz-teségének 15-28%- át okozták a német aknák. Németország — felis-merve a harckocsik elleni aknák jelentőségét — az első világháború végéig mintegy 3 millió harckocsi aknát gyártott.

A két világháború közötti időszakban Németország és a Szovjetunió ért el eredményeket a harckocsik elleni aknák fejlesztése területén. A német fejlesztések szolgáltak mintául több ország számára mind a hábo-rú alatt, mind majd utána is. A magyar nyelvben is meghonosodott a



„tányérakna” kifejés — melyet a harckocsik elleni aknákra használunk mind a mai napig is — a német „Tellermine” szó tükörfordítása.

Az aknák jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a második vi-lágháború egyik legnagyobb páncélos ütközetében, a kurszki csatában — egyes források szerint — a megsemmisített német harckocsik 84%- a, mintegy 1055 darab a mozgó záróosztagok által telepített aknamező-kön robbant fel.

A második világháború időszakában használt szovjet harckocsik el-leni aknák voltak:

— TM–35 típus lánctalp ellen, taposólappal, — TM–35M típus lánctalp ellen, taposólappal, — TM–39 típus lánctalp ellen, taposólappal, — PMZ–40 típus lánctalp ellen, taposólappal, — TMD–40 fatestű típus lánctalp ellen, taposólappal, — AKSZ típus harckocsi oldal elleni, botlódróttal, — JaM–5 fatestű típus lánctalp ellen, taposólappal, — TM–41 típus lánctalp ellen, taposólappal, — TMD–B fatestű típus, lánctalp ellen, taposólappal, — Beidomított kutyára kötött robbanóanyag csomag típus, haspáncél

ellen, döntőpálcával.

2. ábra. Kutya kiképzése



A felsorolásból kitűnik, hogy a Vörös Hadsereg által alkalmazott harc-kocsik elleni aknák két kivételtől eltekintve nyomásra léptek működésbe és feladatuk a lánctalpak, futógörgők, láncmeghajtó kerekek, illetve láncfeszítő kerekek rombolása volt.

Ha az akna robbanó hatása csak a lánctalpat szakította szét,- jó eset-ben a harckocsi személyzete a meghibásodást a helyszínen el tudta hárí-tani a roncsolt lánctalp szakasz cseréjével. Ha azonban a robbanás na-gyobb roncsolást okozott, de nem vált totálkárossá, a harckocsit csapat-javító vagy nagyjavító műhelybe vontatták, illetve szállították.

Totálkárossá egy harckocsi általában akkor vált, ha az oldalpáncél vagy a fenékpáncél oly mértékben sérült meg, hogy ennek következté-ben az üzemanyag kigyulladt, ami a lőszerkészlet felrobbanásához ve-zethetett vagy a már mozgásképtelenné vált harckocsit tüzérségi találat érte. Egy példa a sérült- megsemmisült harckocsikra: 1941- ben Tobruknál angol aknamezőre futott egy német harckocsi alakulat, ennek következtében 12 harckocsija megsérült, 5 pedig totálkáros lett.

A gyalogsági aknák- kis robbanóanyag töltetük miatt- gyakorlatilag nem jelentettek veszélyt a harckocsi lánctalpra. A kilencvenes években Magyarországon vizsgálatokat folytattak különféle gyalogsági aknák robbanó hatásáról egy rendszeresítésre tervezett- gumibetétes- lánctalp esetében. A kísérletek azt bizonyították, hogy a robbanás esetenkint a kapaszkodó körmöknél okozott kisebb görbülést, de más- komolyabb károsodást nem. Gyakorlatilag a második világháborús harckocsik ese-tében sem volt komolyabb hatásuk a gyalogsági aknáknak.

Aknazár

Az aknazár, az aknamező a műszaki zár egyik eleme. Aknazárat a meg-közelítési útvonalakra, aknamezőt a peremvonala elé telepített a véde-lemben levő fél, vagy a támadó fél szárnyainak biztosítására, esetleg az ellencsapások lefékezésére. Harckocsi veszélyes irányokba harckocsi elleni aknákat telepítettek, melyek elé- közé gyalogság elleni –taposó- aknákat is elhelyeztek a harckocsi aknák felszedésének megnehezítése érdekében. A harckocsik elleni aknák gyújtóinak működtetéséhez ugyanis 300- 400 kg.- os nyomóerőre volt szükség, így az átjáró nyitást végző műszaki katonák életét ezek az aknák nem veszélyeztették. Az más kérdés, ha az aknák felszedés elleni biztosítóval voltak ellátva. Az



aknamező leginkább akkor érte el hatását, ha azt tűzfegyverekkel, adott esetben páncéltörő tüzérséggel is fedezték. Különleges harceljárás volt a mozgó- záró- osztagok alkalmazása, ezek a már szétbontakozott harc-járművek előtt, azok támadási sávjában telepítettek aknamezőt- nem kis meglepetést okozva ezzel a támadó félnek. Első alkalommal a Vörös Hadsereg alkalmazta az eljárást- mozgó zártelepítő osztag- néven a II. világháború alatt.

Átjáró- nyitás aknamezőn

Az átjáró- nyitás a támadó harctevékenység egy fázisa. Az aknamezőn történő átjáró- nyitás egyet jelentett a területen egy adott szélességű, adott számú áthaladásra biztonságos folyosó létrehozásával. Az adott szélesség lehetett gyalogosok, vagy harcjárművek számára biztosított sáv. Az aknafelderítést végző műszaki katonák vagy megjelölték a fel-derített aknák helyét, vagy- ha lehetőség volt- az aknákat hatástalanítot-ták, az így nyert már veszélytelen útvonalakat színes szalagokkal jelöl-ték meg.

A II. világháború idején az aknakeresés szúróbotokkal, vagy kezdet-leges fémdetektorokkal történt. Az első rádiócsöves felépítésű aknake-reső műszert 1938- ban, a lengyel hadseregben rendszeresítették. Mint szükségmegoldás,- a gyalogságot egyes országok hadseregeiben kiké-pezték a szuronyaikkal, rohamkéseikkel történő aknakeresésre is. Erede-ti megoldás volt az angol MKII. „spike” szuronyokhoz készült toldat rúd, vagy csákány nyél, melyet a szuronyba erősítve azt szúróbotként lehetett használni.

3. ábra. Angol MK2 No4 döfőszurony csákánnyélre rögzítve szúróbotként



Ezek a módszerek azonban meglehetősen időigényesek, veszélyesek voltak, a harckocsik esetében kevésbé voltak alkalmazhatók. Az átjáró- nyitás biztonságosabbá, gyorsabbá és a harcjárművek számára is hasz-nálhatóvá tétele érdekében mind a német, mind az angol és amerikai hadseregeknél történtek lépések, több-kevesebb sikerrel. Az átjáró-nyitás leggyorsabb és legbiztosabb módja, ha az adott sávba eső aknákat megsemmisítik-, azaz „működésre kényszerítik”. Ezt viszont úgy lehet elérni, ha az átjáró- nyitó technikai eszköz olyan fajlagos talajnyomást hoz létre, melynél az aknagyújtó működésbe lép, illetve a döntőpálcát megdönti. Az átjáró-nyitás céljára alkalmas technikai eszköznek műkö-désbe kellett tudni hoznia az aknákat, de úgy, hogy a robbanás ne okoz-zon károsodást az eszközben, illetve annak hordozójában. Követelmény volt továbbá az olyan szintű páncélvédelem, mely megvédte a technikai eszközt és — ha volt — a kezelő személyzetet a felrobbanó aknáktól, illetve az aknazárat fedező fegyverek hatásától.

Az átjáró-nyitás technikai megoldásai

A taposólapos aknagyújtó működtetése érdekében a kritikus talajnyo-mást létrehozhatták robbantással, terhelő tömeggel.

Robbantással történő átjáró- nyitás

A robbantás történhetett nyújtott töltetekkel vagy önjáró robbantó eszkö-zökkel.

4. ábra. Pz.I Ladungsleger



A Wehrmacht számára fejlesztették ki az úgynevezett „Ladungsleger” járműveket. Ezek vagy harckocsira szerelt robbanóanyag lerakó szerkeze-tek, vagy távvezérelt önjáró robbantó járművek voltak.

Az utóbbiak alkalmasak voltak mind torlaszok, bunkerek, mind aknák megsemmisítésére a fedélzetükön szállított robbanóanyag felrobbantásával. Ezen eszközök továbbfejlesztéséből alakultak ki a „leichte Ladungsleger Goliath Geret” (Góliát könnyű töltethordozó berendezés( különböző válto-zatai, melyeket elsősorban páncélelhárításra használtak.

Terhelő tömeggel történő átjáró-nyitás

1. VONTATOTT TERHELŐ TÖMEG. A vontató jármű fajlagos talajnyomása rendkívül kicsi volt, a felrobbanó gyalogsági aknák nem tettek kárt ben-ne, a harckocsi aknagyújtót viszont nem hozta működésbe, azokat a maga után vontatott görgős terhelő tömegek robbantották fel.

2. TOLT TERHELŐ TÖMEG. A technikai eszköz maga előtt tolta a kriti-kus talajnyomást létrehozó nagytömegű görgőket, kerekeket vagy forgó ütő szerkezetet.

3. TERHELŐ TÖMEG A JÁRMŰ. A lánctalp illetve a futómű kialakítása, rugózása olyan volt, hogy az alatta robbanó gyalogsági, illetve harcko-csi aknák nem, vagy csak kevésbé tudtak benne kárt tenni.

A felhasznált német szakirodalmak a cikk tárgyát képező eszközöket „Minenreumgeret”-nek, „Minenreumpanzer”-nek, illetve „Minenreumwa-gen”-nek, azaz „aknatakarító berendezésnek”, „aknatakarító páncélosnak” vagy „aknatakarító járműnek” nevezik. A cikkben, a továbbiakban, a ma-gyar nyelvben használatos „aknamentesítő” megnevezést használom.

1. „Vontatott terhelő tömeg” elven működő járművek

Minenreumwagen Sd.Kfz. 300. (Sonderkraftfahrzeug 300) Borgward BI, BII. Sd.Kfz. 300 aknamentesítő jármű.

1939- ben írt alá a Brehmer Borgward Werke és az NSU Werke egy megállapodást a Heereswaffenamt (Szárazföldi Haderő Fegyverügyi Hivatal)- egy távvezérelt jármű kifejlesztésére, mely betonból készült és egy aknataposó szerkezetet tud maga mögött vontatni. A jármű jelölése „B I” lett.



5. ábra. Borgward BI. változat

A jármű egy kisméretű harckocsi alváz volt, bevetéskor rádió távvezér-léssel lehetett irányítani. A jármű láncalpas futóművel rendelkezett, négy közepes méretű futó és egy vezető görgővel. A láncmeghajtó ke-rék elől, a láncfeszítő kerék hátul volt. A kormányzás módja a lánctal-pas járműveknél szokott módon történt, a kanyarodás irányába eső láncmeghajtó kerék befékezésével. A járművet egy speciális hordozó-járművel szállították a bevetés helyszínére. Hivatalos megnevezése „Minenreumwagen” volt. 1940. májusáig 50 darab készült ebből a tí-pusból.

MŰSZAKI ADATOK A jármű tömege: 1,5 tonna. Motor: 4M 1.5 RII 1.51 4 hengeres, benzinüzemű, 1500 cm3 29 LE. 2500 ford./min.-nél Sebesség: 5 km/óra. Hatótávolsága: 18 Km.

6. ábra. Borgward BII. változat.



A továbbfejlesztett változat jelölése: „B II”. Egyes adatok szerint több mint 100 példány készült ebből a típusból. A jármű rádió távvezérléssel működött. A futóművet is áttervezték, a kisméretű futógörgőket három nagyméretű futógörgővel cserélték fel. A járművek legtöbbje bevetés következtében megsemmisült.

MŰSZAKI ADATOK A jármű tömege: 2, 3 tonna. Motor: 6M 2.3 RTVB 6 hengeres, benzinüzemű, 2300 cm3. 49 LE. 3500 ford./min.-nél Sebesség: 5- 8 km/ óra. Hatótávolsága: 30 Km.

A jármű mögé volt kapcsolható az aknataposó berendezés. Az aknata-posó három hengersora csuklósan kapcsolódott egymáshoz, aknarobba-náskor a robbanóerő csak feldobta a görgőket. Az első két görgő tömör acélból sima futófelülettel, a második két görgősor tömör acélból, foga-zott futófelülettel készült. Ezek a görgők futottak a harckocsi nyomtá-volságának megfelelő szélességben. A harmadik fogazott görgősor az előző két görgősor közötti területet mentesítette.

2. „Tolt terhelő tömeg” elven működő jármű

a. Panzerkampfwagen II. mit Minenrollern. Pz. II. harckocsi aknataposó hengerekkel.

7. ábra. Pz. II. harckocsi az aknataposó hengerekkel az Afrikai fronton



A Német Afrika Hadtest (DAK) harcait megörökítő fényképek egyik gyűjtője, Volker Ruff úr gyűjteményében található két érdekes fénykép. A fényképeken Panzer II harckocsi látható aknataposó berendezéssel felszerelve. A harckocsi elé egy tartókeret lett felszerelve, a keret két szélén két önbeálló keretbe négy- négy taposógörgő volt. A szakirodal-makban nincs említés a konstrukcióról, így elképzelhető, hogy ott a helyszínen készítették el.

b. Krupp Minenreumerpanzer. Minenraumpanzer III. Minenreumge-ret mit Pz.Kpfw. Antrieb. (Krupp aknamentesítő harckocsi)

8. ábra. Pz. II bázisán készült Minenraumpanzer III.

A Krupp vállalat fejlesztette ki az alábbi különös járművet. A jármű bázisául egy Pz.Kpfw III típusú Bergepanzer (harckocsi vontató) alvá-zát használták fel. A futóművet olyan formában módosították, hogy hat kisméretű futógörgőt nem a harckocsi oldalpáncéljához, hanem him-bákkal egy acél tartóidomra szerelték fel, ennek megfelelően megnövel-ték a lánctalp hosszát.

9. ábra. Minenraumpanzer III makettje



A harckocsi hasmagassága és így teljes magassága is megnövekedett mintegy 0,8 méterrel. Minden görgő külön lengéscsillapítót kapott. A megoldás nem válhatott be, mert csak egy prototípus készült az így át-alakított járműből. A szakirodalmak kevés fényképet közölnek a jármű-ről, egyiken sem látható a homlokpáncélhoz rögzített aknataposó szer-kezet. A járműnek nem volt tornya, így védőfegyverzete sem.

c/ Panzerkampfwagen IV. mit Minenrollern. Pz. Kpfw. Minenreum-geret IV. (Pz. IV típusú harckocsi aknataposó hengerekkel)

10. ábra. Pz. IV harckocsi aknataposó hengerekkel

Az egyik legkézenfekvőbb megoldást próbálták ki a Pz.Kpfw. IV eseté-ben. Egy Pz.Kpfw IV C változatához konstruáltak egy, még a legutóbbi ideig is kórszerűnek számító aknataposó szerkezetet. A harckocsi hom-lokpáncéljához függesztették fel a két többtárcsás acél hengersort. A hengersorok felfüggesztése csuklókkal történt, aknarobbanáskor a rob-banóerő csak feldobta az aknára futott hengersort. Az első két hengersor a lánctalpnál jóval szélesebb sávban semmisítette meg az aknákat, a két sáv közötti területet a harckocsi farpáncéljához függesztett hengersor mentesítette. A hengersorok ilyen formában történt elrendezésének az volt előnye, hogy a mentesítés nem csak harckocsik, hanem a kisebb nyomtávszélességű járművek számára is biztosított volt. Ma már nem tudni, vajon miért csak egy prototípus készült el ebből a maga korában úttörő megoldású eszközből.

d. Panzerkampfwagen V. Panther Minenraumpanzer V. Párduc harc-kocsi aknataposó hengerekkel. A Pz.Kpfw. Párduc harckocsik történe-tével foglalkozó szakirodalmak említést tesznek egy „Panther Minenraumpanzer”-ről, melyből csak egy prototípus példány készült, fényképe sem ismert.



3. „Terhelő tömeg maga a jármű” elven működő járművek

Az ALKETT és KRUPP fejlesztések. Egy „áttekintés a hadseregnél történt fejlesztésekről (1942.)” anyag az alábbi követelményeket, illetve állapotot rögzíti:

— Készülék: gépesített „aknatakarító” készülék. — Követelmény: gépesített aknamentesítés közúton, terepen, harci

körülmények közt is. — Fejlesztési követelmény: Jn 5. — Fejlesztő vállalatok: ALKETT, Berlin- Borsigwalde, KRUPP A. G.

Essen. — Megrendelés kiadásának időpontja: 1940. 9. 16. — Jelenlegi állapot:

ALKETT= kísérleti példány elkészült 1942. augusztus; KRUPP= kísérleti példány elészült 1942. szeptember.

Műszaki követelmények: — Jelzése: önjáró páncélozott „henger” jármű, aknaszedés 3 méter szé-

lességben legyen lehetséges. — Jármű: magassága nem több mint 2,7 méter, szélessége 3 méter,

hossza 10 méter. Tömege nem több mint 40 tonna, a motor és a ke-zelőszemélyzet a könnyű fegyverek elleni páncélvédelemmel ren-delkezzen.

Az anyag egyrészt információt ad a speciális eszközzel szemben tá-masztott követelményekről, másrészt megtudható, hogy a kiírás alapján két fejlesztés történt és egy- egy kísérleti példány elkészült.

a/ Alkett Minenreumgeret. Alkett Reumgeret. (Alkett aknamentesítő berendezés)

11. ábra. Alkett aknamentesítő jármű elölről



A jármű meghökkentő kinézetű. Elől két, hátul egy speciális kialakítású kereke van. A homlokpáncél erősen nyilazott, a vezető kitekintő nyílá-sát rátét páncélzattal erősítették meg, a has páncélja rendkívül magas.

12. ábra. Alkett aknamentesítő jármű hátulnézet. Futómű.

A jármű első két kereke volt hajtott, a hátsó kerék pedig a kormányzott. A kerekek eredetileg tömör acélból készültek, kis futófelülettel,- de ezek valószínűleg rossz járótulajdonságokkal rendelkeztek, így Dr. Koppitsch mérnök egy módosított kerékszerkezetet tervezett. A kerék futófelülete masszív acéltalpakból készült, melyek csuklósan voltak egymással összekötve, középen fogakkal ellátva, ezekbe illeszkedett a kerék palástján körbefutó fogaskoszorú.

A hátsó kerék is hasonló konstrukciójú, de átmérője jóval kisebb volt. A megoldásnak köszönhetően mind az első tengely kerekein, mind a hátsó keréken mindig három talpnyi felület érintkezett a talajjal. A hátsó kerék forgózsámolyra volt szerelve. A kormányzás minden jel szerint egyrészt a hátsó kerék forgózsámolyához kapcsolódó láncok segítségével történt, másrészt valószínűleg egy kiegészítő szerkezet se-gítségével a hajtott tengely kerekei közül az egyiket a kormányzás irá-nyának megfelelően lehetett befékezni.

A követelmények 3 méter működési szélességet-, azaz 3 méteres mente-sítendő sávot határoztak meg. Ennek az volt a célja, hogy ne csak a harcko-csik, hanem az attól eltérő nyomtávú járművek számára is megtörténjen az



akna-mentesítés. A fényképek alapján azonban megállapítható, hogy a két mellső és a hátsó kerék ezt a szélességet nem fedte le folytonosan - azaz két keskeny le nem terhelt csík van közöttük. Mi lett volna, ha egy akna pont ebben a keskeny sávban maradt volna érintetlen?

Erőforrás

A jármű erőforrása egy Maybach gyártmányú HL 120 TR típusú, V elrendezésű 12 hengeres, vízhűtéses benzinüzemű (Ottó) motor volt. A motor lökettérfogata 11 867 cm3 volt, a 265 LE teljesítményt 3000 ford./min-nél adta le. A motort a PIII, PIV harckocsiknál és a Stug 3 rohamlövegnél használták. A motor a jármű hátsó részébe lett beépítve, a hajtást a váltóhoz egy tengelyen hozták előre.

Páncélzat, fegyverzet

A jármű homlokpáncélzata 40 mm. vastagságú volt. A dobozszerű fel-építmény tetejére került egy- még a PZ. I- es harckocsiknál használt tornyot. Az egy kezelő szeméjes toronyban két 7,92 mm-es MG 34 típu-sú párhuzamosított géppuska volt.

MŰSZAKI ADATOK A jármű hossza: 6,5 m. A jármű max. szélessége: 3,17 m. A jármű max. magassága: 2,8 m. A jármű hasmagassága: 0,91 m. A jármű tömege: 38 tonna. Motor: Maybach HL 120 V 12. 300 PS. Sebesség közúton: 15- 20 km/h.

Csak egy kísérleti példány készült, harci körülmények közt nem próbálták ki. A jármű a kubinkai Harckocsi Múzeumban található, a Kummersdorf-i tesztpályáról zsákmány formájában került az egykori Szovjetunióba. A járművet a kiállíthatóság érdekében szürkére festették le, majd ráfestették a német hadijelet is. Ez merőben hibás ötlet volt, mert a jármű, mint kísérleti példány- soha nem volt rendszeresítve, így a hadijelnek sincs semmi keres-nivaló rajta.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő jármű az akna- mentesítés meg-oldását tekintve megfelel az 1942-ben készült anyagban meghatározott-nak, de egyes méreteiben- hossz, magasság, tömeg- számottevően meg-



haladja az abban foglaltakat. A német szakirodalmak- ennek ellenére- az alábbi járművet az anyagban szereplővel azonosítják.

b/ Krupp Reumer S (Selbstantrieb).Schwerer Minenreumfahrzeug. (Nehéz aknamentesítő jármű)

13. ábra. Krupp aknamentesítő jármű.

1943. június 4- én a „Waffenprüfamt 5” (Fegyvervizsgálati Hivatal) a Krupp Reumer S járművet megszemlélte. Rövidesen a Krupp művek Essen- i gyárát bombatámadás érte, ezért a járművet a további fejleszté-si munkák érdekében a Hillersleben- be szállították. 1944. augusztus 10- én a Wa. Prüf. 5 újból megszemlélte és ennek során meghatározta, hogy 1944. szeptember végéig készüljön el.

1944. október 20-án a Krupp vállalat közölte- a járműnél további problémák merültek fel, de november végére kipróbálásra kész állapot-ban lesz. A próbák végrehajtására a Kummersdorf- i tesztpályát jelölték ki. Mindebből azonban a hadi helyzet alakulása miatt nem lett semmi. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el Hillerleben-t. A járművet átvizsgálás és kipróbálás céljából a Párizs mellé települt 0644 számú raktárba szállították el. A jármű két- félből állt, melyek csuklókkal és hidraulikus hengerekkel kapcsolódtak egymással össze. A vezetés meg-oldása is eredeti volt, ugyanis a két jármű- félben egy- egy vezető állás volt, az egyik vezetett előre, a másik hátra. A járműben két fő vezetőnek és három- három fő legénységnek volt hely kialakítva, akik speciális hidraulikus csillapítású üléseken ültek.



Futómű

A járműnek hatalmas, 2,7 méter átmérőjű és 0,5 méter széles kerekei voltak, melyekre vastag gumilapokat szereltek fel. A féltengelyeket spe-ciális rugózással és lengéscsillapítással látták el. Akna robbanásakor a kerék mintegy 0,5 méter magasra tudott felemelkedni, és 0,9 méter mély aknakráterbe tudott belehajtani. A mentesített sáv 2 x 0,5 méter volt, távolságuk megfelelt a német harckocsik nyomtávjának. A kormányzás valószínűleg a kerekek befékezésével történt, a két jármű- fél 22- 22 fokkal tudott egymáshoz képest elmozdulni. A jármű- felek hosszten-gelyük vonalában is el tudtak csavarodni egymáshoz képest, ami szá-mottevően növelte a terepjáró képességet.

Erőforrás

A két jármű- félbe egy- egy Maybach HL 90 P 20 K soros elrendezésű, 9990 cm3 lökettérfogatú, vízhűtéses benzinüzemű (Ottó) motort építet-tek be. A motorok teljesítménye 350 – 350 LE, a jármű sebessége köz-úton 25 km/óra, terepen 4- 8 km/óra volt. A két motor mind előre, mind hátra menetben hajtotta a járművet.

Páncélzat, fegyverzet

A jármű homlokpáncélzata 25 mm. vastag volt. Kísérleti jellegét mi sem bizonyítja jobban, hogy egyetlen fennmaradt fényképen sem látható a vezető kitekintő nyílásának páncélzata, csak a rögzítő csavarok helye. A járműnek saját védő fegyverzete nem volt.

MŰSZAKI ADATOK A jármű hossza: 15,63 méter. A jármű szélessége: 3,27 m. A jármű magassága: 3,93 m. A jármű tömege: 130 tonna. Hasmagasság: max. 1,4 m. Motor: Maybach HL 90 P 20 K 350 PS. Sebesség közúton: max. 25 km/ óra.

A járműből egy prototípus készült, további sorsa ismeretlen. Valószínű-leg az egyik utolsó felvétel az a kép, melyen egy amerikai katona áll a zsákmányolt jármű mellett,- az oldalán egy zsákmányolt német szurony-nyal.



14. ábra. Krupp aknamentesítő jármű rekonstrukciója.

A méretek magukért beszélnek.

A német szárazföldi haderő műszaki alakulatai

A Wehrmacht szervezői kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a műszaki csapatoknak, ezért meglehetősen sokrétű szakirányultságú szervezeti formát hoztak létre.

A legnagyobb szervezeti egység a műszaki dandár (Pionier Brigade) és a roham műszaki dandár (Sturm Pionier Brigade) volt, melynek vol-tak ezredei és zászlóaljai. Voltak továbbá önálló páncélos műszaki ezre-dek és önálló hegyi műszaki ezredek.

Külön szervezeti egység az önálló műszaki zászlóalj, melyek közt voltak:

— hátországi műszaki zászlóalj, — keleti műszaki zászlóalj, — határ műszaki zászlóalj, — sí műszaki zászlóalj, — kozák műszaki zászlóalj, — határőrségi műszaki zászlóalj, — aknakereső műszaki zászlóalj, — aknász műszaki zászlóalj, — roham műszaki zászlóalj, — rohamcsónakos műszaki zászlóalj, — páncélos műszaki zászlóalj.

A haditengerészet és a légierő szintén rendelkezett műszaki alakulatok-kal. Külön szolgálatokat képeztek a különféle vasút- műszaki dandárok, valamint a tartalék, tartalékos, tan, kiképző ezredek és zászlóaljak.



A 1159 számú szervezeti határozat az aknamentesítő századok felál-lítását rendelte el. Ezek a századok kapták meg az akkor újonnan kifej-lesztett és rendszeresített Borgward II aknamentesítő járműveket. Az 1941-ben a felállított századok már résztvettek a „Barbarossa” hadmű-veletekben

Az aknamentesítő század századtörzsből és három szakaszból állt. A századtörzs 2 darab KiPBefwg I Ausf.B műszaki járművel rendelkezett. Szakaszonként 3 darab KiPBefwg I Ausf. B műszaki jármű és 9 darab Borgward BII aknamentesítő jármű volt a felszerelés.

Érdekes és elgondolkodtató, hogy a Wehrmacht milyen sok akna- mentesítő konstrukcióval foglalkozott a kísérletek szintjén és ezek közül milyen kevés készült el nagyobb mennyiségben. Pedig az 1944- ben partra szállt amerikai- angol expedíciós erők az első pillanatoktól ered-ményesen használták ezeket a szerkezeteket.

Köszönettel tartozom Dr. habil. Lukács László mk. alezredes úrnak a cikk megírásához nyújtott segítségéért.



Felhasznált irodalom

1. Alkett-Raümgerät: www./Minenraumer/alkrm.htm

2. Chamberlain, Peter- Doyle, Hilary: Encyklopedia of German tanks of wordl war two. 1999. New York.

3. Der Panzer III. www.members.fortunecity.com/panzer4/ English Version/Conversions/Others.htm

4. Dr. habil. Lukács László mk. alezredes: Humanitárius aknamentesítés-felderítési és mentesítési eszközök, módszerek. www.bjkmf.hu/tudelet/37.html

5. G. L. Holjavszkij: Enciklopedija tankov. 1998. Minksz.

6. Krupp Raümer S: www.achtungpanzer.com/panth2.htm

7. Ladungsträger: www.lexikon-der-wehrmacht.de/Waffen/panzer1.htmSzn. Schwerer Minenraeumer. Waffen Revue. Nr.113. Journal- Verlag Schwend GmbH. Schwabisch Hall 1999.

8. Mineräumwagen Sd.Kfz.300. www.geocities.com/Pentagon/3620/spec.htm

9. Minenraumpanzer III: www.whatifmodelers.com/land/vbueno/minen3.htm

10. Minenräum-Kompanie 1940. www. minenraeumkompanie_1940.htm

11. Panzer I, II, III, IV, V. www.lexikon-der-wehrmacht.de

12. Pioniere. www.lexikon-der-wehrmacht.de/Gliederungen/Pioniere.htm

a wehrmacht „akna-mentesÍtŐ” jÁrmŰvei the...

Documents