Ábramagyarázat az országos kompetenciamérés iskolajelentéséhez
DESCRIPTION
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez. Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport). Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés
iskolajelentéséhez
Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport)
• Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva
• Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a település típusának megfelelő eredményekhez viszonyítva
• Teljesítménymérő (az Önök iskolájánál átlagosan jobban, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya)
• Néhány, Önöket tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL
• Viszonyítás a tavalyi eredményekhez
Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésében részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva
Ez az iskola valamivel az országos
átlag alatt helyezkedik el
Ha az Önök iskolája itt helyezkedne el, az azt jelentené, hogy több, mint 1 szórásnyival az országos átlag felett
teljesítettek átlagosan
A görbe alakjából leolvasható, hogy ez az
iskola a rosszabbak közül való
Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a településtípusnak megfelelő iskolák eredményeihez
viszonyítvaEz az ábra még
részletesebb bontásban
mutatja az iskolák megoszlását és az Önök helyzetét
Teljesítménymérő
Erősebbek
Gyengébbek
Néhány, Önöket is tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL
Az Önök eredménye 468
Országos átlag 503
Városi iskolák diákjainak átlaga 499
Közepes városok diákjainak átlaga 502
A Teljesítménymérő és a táblázat segítségével a
pontos adatokat is megismerhetik
Viszonyítás a tavalyi eredményekhez
Mivel a 2003-mas és a 2004-es tesztek között a CORE teszt segítségével
hidat képeztünk, és a 2003-mas standard 500-as
értéket tekinthettük az idén is alapnak, így már az
iskolák teljesítménye is összehasonlítható volt, nem
csak a rangsorban elfoglalt helyük.
(95%-os szignifikancia szint mellett vizsgáltuk a teljesítményekben beállt
változást).
Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2. Ábracsoport)
• Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában a településtípus, illetve az Önök iskolájának megfelelő még mélyebb típusbontásban
• Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásokban
Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában és a megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai között
A megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai közül közel 500-an értek
el 275 és 300 pont közötti eredményt
Az ábra a településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjainak
eloszlását mutatja be
Az ábra az iskola diákjainak eloszlását
mutatja be
Az intervallumok mutatják a szintek és
a képességskála viszonyát. A 4. Szint
alsó határa 6. osztályos
MATEMATIKA teszt esetén 664,5 pont.
Ez a diák a fent bemutatott részpopuláció legrosszabb eredményét elért diákjai
között található
Az iskola diákjai közül 4-en értek el 425 és 450 pont
közötti eredményt
Egy diák még az 1-es szint követelményeinek sem felet
meg
A bemutatott iskola 19 elemzésre került diákja közül egy sem érte el a 4-es szintet. Ez, - mivel a diákokat tanáraik a tudásuk alapján rendezték sorba, és ezért a Központ a gyengék
és erősek közül egyaránt választott, - azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az iskola elemzéséből kimaradt diákok közül is elvétve akad 4-es szintű tanuló
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásban
A diákok túlnyomó része – 58%-a - található az első
szinten, szemben a megfelelő részpopuláció 29%-ával.
Mint azt mát megfigyelhettük, egyáltalán nincsen 4-es szintű diákja az
iskolának
Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az iskola diákjainak 63%-a tartózkodik az első szinten vagy az
alatt, és azt, hogy egyáltalán nincsen 4-es szinten diákja, akkor ez már jelentős elmaradásnak tekinthető a neki
megfelelő részpopulációval szemben.
Az ábrán látható, hogy a neki megfelelő részpopulációban az alsó két szinten összesen 44%-a van a diákoknak,
továbbá van 5%-nyi a 4-es szinten is.
Csoportonkénti eloszlásadatok – a diákok képességeloszlásának néhány jellemzője (3. Ábracsoport)
• A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL
• A diákok MATEMATIKA képességeloszlása az egyes részpopulációkban
A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL
A táblázat a pontos adatok bemutatásával segíti az
értelmezést
Erről az ábráról az iskolák diákjaik és
néhány, őket is tartalmazó
részpopuláció teljesítményének
eloszlását tanulmányozhatják.
A városi iskolák diákjai ugyanolyan eloszlást mutatnak,
mint az ország összes diákjaAz iskola diákjainak több, mint fele a megfelelő régió
iskoláiban tanuló diákok alsó 25%-ába tartozik.
A bemutatott iskola diákjainak közel 60%-a az országos átlag
alatt teljesített
A megfelelő régió átlaga valamivel jobb, mint az
országos átlag
A minimum és a 25%-os percentilis közötti nagy
távolság leszakadó diákokra utal
Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében(4. Ábracsoport)
• Az iskolák diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL
• A megfelelő településtípus diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges MATEMATIKA eredménye
Az iskolák diákjainak (és településtípusuknak megfelelően) a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL
Az ábra a diákok otthoni háttere és teljesítménye
közötti kapcsolatot mutatja be. Minden iskolát egy pont
jelöl, amelynek x-koordinátája a diákok átlagos HÉI-je, míg y-koordinátája a diákok átlagos teljesítménye
Az ábrán a településtípusnak megfelelő iskolák szerepelnek a rájuk illesztett regressziós egyenessel. Látható, hogy ez a mintaiskola itt is az átlagosnak megfelelő értékekkel bír
A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti
Ennek a bemutatott iskolának a HÉI-je nagyjából –0,5, ami az országos átlag
alatt található fél szórásnyival. (Országos átlag 0, az országos szórás 1). Az
őt jellemző pont a regressziós egyenesen
található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskola, hasonló HÉI-vel hasonló
eredményt volna el.
A regressziós egyeneshez viszonyított elhelyezkedés a
következőket jelenti: a regressziós egyenes alatt
elhelyezkedő iskolák rosszabb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló
átlagos hátterű, átlagos teljesítményű iskola, míg a regressziós egyenes fölött elhelyezkedő iskolák jobb
eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló hátterű,
átlagos iskola.