Absztrakt Ideák Locke és Berkeley filozófiájában

2004. május 01.

Bevezetés

Az absztrakt ideák vitája az empirizmus ismeretelméletében alakult ki,

els sorban Locke és Berkeley közt. A vitában kés bb Hume is állást foglalt, deő ő

ebben a vitában – sok más kérdéssel ellentétben – nem mondot t újat. Hume

Berkeley- nak a locke- i absztrakt idea kritikáját ismételte meg lényegében. Mivel

az empirizmus ismeretelmélete is általános kijelentések tárházaként képzeli el az

emberi tudást, és ugyanakkor csak azt ismeri el tudásnak, ami konkrét

érzékszervi tapasztalaton alapul, ebb l természet szer leg adódik a kérdés, hogyő ű

hogyan lehet a partikuláris tapasztalatokon nyugvó elméletben az általános

fogalmakat kialakítani. Amilyen plauzibilis az érzékszervi tapasztalat mint

kiindulópont, olyan nehézkes az általános fogalmak megragadása. Az érzékszervi

tapasztalatból még könnyen eljutunk, e tapasztalást az elmében megjelenítő

képzetig, az ideáig, és mivel az elmetartalmak ideák, “ezért kézenfekv , hogyő

tudásunk csakis velük foglalatoskodik.” 1 Csakhogy a végtelen sok létez r lő ő

végtelen sok idea jut az elmébe, amelyek mind különböz ek, és ha feltesszük,ő

hogy az elme befogadóképessége véges, akkor megszületésünk t l fogvaő

különböz képek változásának tudatlan szemlél i lennénk. Ez szerencsére nemő ő

teljesen igaz. Azt, hogy ez nem így van, Locke és Berkeley szerint az ideák

általánosításának 2 köszönhetjük. Azonban az, hogy hogyan hajtjuk végre ezt az

általánosítás t, és hogy mi ennek a végterméke, megoszt ja a szerz ket. ő

Ebben a dolgozatban els sorban azt fogom vizsgálni, hogy az általánosításő

végterméke mi a két szerz szerint. Ehhez persze meg kell nézni azt is, hogyő

hogyan zajlik le a kérdéses folyamat. Locke szerint ennek az általánosításnak a

végtermékei az absztrakt ideák. Berkeley szerint az általánosítás ezek nélkül is

megoldható. Berkeley kritikáját a locke- i nyelvelmélet bírálatával indítja el, és a

locke- i elvonatkozta tás, mint az absztrakt ideák kialakításának módja helyébe a

1 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemr lő , Osiris, Budapest, 2003. 173.o. (II.xii.1.)

2 Szándékosan nem használtam az elvonatkozta tás szót, bár ez nyelvileg jobban kifejezné ennek

a folyamatnak a lényegét, azért mert ez a terminus Locke saját elméletének a központi fogalma.

Abban viszont egyetért a két szerz , hogy valamiképp szükség van általános fogalmakra ahhoz,ő

hogy létezhessen bárminem ismeret.ű

partikuláris ideák reprezenta tív funkcióját állítja. Szerinte az absztrakt ideák tana

vagy üres, vagy pedig önellentmondó. Ebb l ahhoz a következte téshez jut el, hogyő

nincsenek absztrakt ideák. Berkeley szerint az általánosítás végterméke tehát egy

partikuláris idea, amit reprezenta tívan használunk.

Ezt a vitát rekonstruálom különböz aspektusokból. A dolgozat els felében aző ő

absztrakt idea vita ontológiai kérdéseivel foglalkozom a szerz k nézeteinekő

ismertetése után. Itt a vitát rekonst ruáló interpretá torok közül három: Ayers,

Walmsley és Warnock nézeteit ütköztetem. Ebben a részben az absztrakt ideák

referenciaviszonyainak problémáját elkülönítem az absztrakt ideák létezésének

kérdését l, ami az utóbbi kérdésére pontosabb választ tesz lehet vé. Ezután aző ő

absztrakt ideák problémájának nyelvi aspektusá t vizsgálom Husserl Berkeley

kritikájának fényében, majd az absztrakt ideák szerepét mutatom be Berkeley

látáselméletében. Ez utóbbit annyiban tartom fontosnak, hogy rávilágít arra, hogy

ez a locke- i tabula rasa vagy Berkeley esse est percipi központi téziseihez képest

marginálisnak t n problémánakű ő 3 milyen kihatásai vannak a tanítás teljesen más

természet nek t n részeire.ű ű ő

Locke álláspontjának szövegszer rekonstrukciójaű

Az absztrakció az a folyamat, amelyben a dolgok egyediségét l (tér - és id beliség,ő ő

többi kísér körülmény) eltekintünk. A végtelen sok különböz létez végtelenő ő ő

sok ideát hoz létre, amit képtelenség lenne megjegyezni, ezért az elme a konkrét

létez k ideáin absztrakciót hajt végre, és olyan ideákat alakít ki amelyeket márő

'érdemes' megjegyezni és ezeket jellel látja el; egy- egy szó felel meg ezeknek az

ideáknak.

Az általános ideák az egyszer ideák körében végrehajtot t absz trakcióű

eredményeképpen jönnek létre. Locke az absztrakció folyamatának lényeges

3 Berkeley szinte csak a Tanulmány az emberi megismerés alapelveir lő bevezet jében említi ezt aő

problémát, és bár Locke több figyelmet szentel ennek a kérdésnek mindazonál tal a többi

probléma tárgyalásának terjedelméhez képest kevés az, amennyit az absztrakt ideákkal

foglalkozik.

elemét így mutatja be: az elme

“különböz egyszer ideákat egybeszerkesz t egyetlen összetet t ideává, s ezáltalő ű

létrejönnek az összetet t ideák. 2. Két akár egyszer , akár összetet t ideát el hoz ésű ő

egymás mellé állít, hogy ily módon mind a kett t egyszerre tudja szemlélni, deő

anélkül, hogy egyesítené ket; miáltal szert tesz a viszonyok összes ideájára. 3. Aő

harmadik pedig az, hogy elválasztja ket minden egyéb ideától, mely a valóságoső

létezésben kíséri ket; ezt elvonatkozta tásnak nevezzük, s az elme így alkotjaő

meg az általános ideákat.”. 4

Az idea szó különböz jelentésekben szerepelt az el z definíciókban, Locke aző ő ő

idea szót öt különböz jelentésben használja. Az idea: (1) a szó jelentése, (2)ő

észlelet az elmében, (3) a gondolkodás tárgya, (4) a képzelet tárgya, (5) az

érzékelés alapegysége. A számunkra fontos általános ideára az (1), (3) ill. (4)

jelentés vonatkozik.

Az, hogy melyik tulajdonság tartozik hozzá ehhez az ideához, kés bb Ayers éső

Walmsley nézeteinek vizsgálatakor fogjuk tárgyalni. Nézzünk még egy példát az

absztrakció és névadás folyamatára. Miután az elme megformálta a kérdéses

absztrakt ideát,

“s miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a hangsorral mindig ugyanazt a

min séget jelöli meg, bárhol képzeli el avagy fedezi fel; s ekként jönnek létre aző

univerzálék, legyenek bár ideák vagy kifejezések.”. 5

Az általános ideák megalkotása során azonban nehézségek is adódhatnak, amikor

az elme az ideát nem a fent leírt elvonatkozta tással, hanem egy olyan eljárással

nyeri, amely során több hasonló ideát összerak egy általános ideává.

“az általános ideák az elme olyan szüleményei és alkotásai, melyek nehézségekkel

járnak, s nem is állanak el olyan könnyedén, amint azt elképzelni szeretjük.ő

Ekként például nem követel - e némi fáradságot és ügyességet a háromszög

általános ideájának létrehozása [...], tekintve, hogy ennek sem lapos - , illetve

tompaszög nek, sem derékszög nek sem egyenl oldalúnak nem szabad lennie,ű ű ő

4 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemr lő , Osiris, Budapest, 2003. 595.o. (IV.i.1.)

5 LOCKE id.m 169.o. (II.xi.9)ű

hanem ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyikének sem.” 6

Láttuk, hogy Locke az absztrakciónak két féle folymatát írja le. Az egyik az,

amikor az elme az absztrakt ideák kialakításakor bizonyos tulajdonságoktól

eltekint és a másik az, amikor bizonyos tulajdonságokat egybeszerkesz t.

Berkeley kritikájának szövegszer rekonst rukciójaű

Berkeley célja rátalálni arra az eljárásra, amely biztossá teszi számomra,

"hogy kivonjam magam az absztrakt ideák finom és szövevényes hálójából, amely

oly nyomorúságosan megzavarta és gúzsba kötötte az emberek elméjét, hogy [...]

minél élesebb és fürkész bb volt valakinek az elméje, annál jobbanő

belegabalyodot t és szorosabban fogva maradt benne" 7.

Az absztrakció locke- i elméletének els verziójában folyamat során elhagyjuk aő

csak az adott konkrét létez re jellemz , egyedi tulajdonságokat. Ennek aző ő

eljárásnak a többszöri alkalmazásával eljutunk az általános ideákig, amelyek már

semmi konkrétumot nem tartalmaznak. Akkor mi az, ami maradt? - kérdezi

Berkeley, és a következ vel áll el . Csak a közvetlen érzéki tapasztalatot legalábbő ő

részben tartalmazó ideákat tekinthetjük ismereteink sarokkövének, mert

"Ha gondolatban ki tudod alakítani a mozgás vagy a kiterjedés világos absztrakt

ideáját , amely híján van minden olyan érzéki módusznak, mint a gyors és lassú, a

nagy és a kicsi, a kerek és a négyszögletes, amelyekr l elismerted, hogy csak aző

elmében léteznek, akkor elfogadom az általad védelmezet t álláspontot. De ha nem

tudod, akkor ésszer tlen dolog volna továbbra is ragaszkodnod olyasmihez,ű

amir l nem tudsz fogalmat alkotni."ő 8

Berkeley Locke- nak els sorban azt a tézisét kritizálja, hogy az általános neveknekő

mindig általános ideák felelnek meg. Berkeley szerint az általános fogalmak

6 LOCKE, id.m (IV. vii. 9.) 674.o.ű

7 BERKELEY, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveir lő Bevezetés 22., Gondolat,

Budapest, 1985. 171.o.

8 BERKELEY, George: Hülasz és Philonusz három párbeszéde, Els Párbeszéd, Gondolat, Budapest,ő

1985. 311.o.

jelentésének megtar tásához elegend , ha ezek a szavak több idea helyettő

állhat nak. Elég, ha egy konkrét ideára úgy gondolunk, mintha ez bármelyik (adott

fajtájú) idea helyett állhatna. Az absztrakció tehát egy viszony az ideák között,

nem pedig egy külön idea.

“Némi megfigyeléssel azt is felfedezhet jük, hogy nem szükséges (még a

legszigorúbb okoskodások során sem), hogy az ideákat jelöl jelentéssel bíróő

nevek, valahányszor használják ket, pontosan ugyanazokat az ideákat idézzékő

fel értelmünkben, amelyeknek jelölésére szolgálnak; szóban és írásban ugyanis

többnyire úgy használjuk a neveket, mint a bet ket az ű algebrában , ahol ugyan

minden bet egy bizonyos különös mennyiséget jelöl, ám a helyes eljárás nemű

követeli meg feltétlenül, hogy minden bet minden lépésben ugyanazt a különösű

mennyiséget jelölje, mint korábban.” 9

Továbbá a háromszögr l mondottakból kiderül, hogyő

“nincs egyetlen olyan rögzítet t idea, amely a háromszög szó jelentését korlátozná.

Mert egy dolog egy nevet állandóan ugyanahhoz a definícióhoz sorolni, és egészen

más azt mindenüt t ugyanannak az ideának a helyébe állítani: az egyik szükséges,

a másik haszontalan és kivihetetlen.” 10

Berkeley akkor tekint értelmetlennek egy érvelést, ha a benne szereplő

kifejezéseknek nincs jelentésük. Egy kifejezésnek akkor nincs jelentése, ha “(1) a

definíció[ja – V.M.] önellentmondó; vagyis a kifejezés extenziójában logikailag

inkompatibilis tulajdonságok vannak; és (2) a kifejezés üres; vagyis nincs

kritériuma annak, hogy a kifejezés extenziójában bármit is azonosítsunk.” 11 . Az

absztrakt ideáknak két kialakítási módja van. Egyik az absztrakció folyamata,

melynek során a konkrét ideák bizonyos tulajdonságaitól eltekintünk, a másik

pedig az, amikor több tulajdonságot egyesítünk egy absztrakt ideában (pl. a

háromszög absztrakt ideájában). Berkeley az els kialakítási mód során létrejövő ő

ideát azzal kritizálja, hogy üres, a második móddal létrejöv t pedig azzal, hogyő

egymásnak ellentmondó tulajdonságokat tartalmaz.

9 BERKELEY, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveir lő Bevezetés 22., Gondolat,

Budapest, 1985. 171.o.

10

11 BROOK, Richard J.: Berkeley's Philosophy of Science , Martinus Nijhoff, The Hague, 1973. 11.o.

(ford. V.M.)

Berkeley Locke kritikájában az absztrakt idea az, amely nem tartalmaz konkrét

érzékszervi tapasztalatból származó ideát. A locke- i absztrakt ideák azonban

nem ilyenek. Az absztrakt ideák szokványos értelmezése szerint

“például egy adott szín absztrakt ideája, az a szín ideája, amelyr l leválaszt juk aző

összes járulékát az absztrakció során.” 12

Ayers Locke interpretációja szerint, az absztrakt idea egyrészt több, bizonyos

tulajdonsággal rendelkez idea reprezentánsa, másrész t az emberi (vagyő

tudományos) megismerés szempontjából fontos minta, amely alapján a létez kető

felosz that juk 13 .

“Az absztrakt ideák az elmében lev minták, amelyek alapján eldönthet jük, hogyő

egy egyedi dolog részesül - e az absztrakt idea tulajdonságában. [...] Ezért nagyon

könny belátni, hogy miért azonosítot ta Locke az absztrakt ideát olyasmivelű

valamivel, ami a dolog nominális lényege.” 14 “Hisz amit az ilyen általános ideákról

tudunk, az igaz lesz minden olyan, egyedi dologra nézvést is, melyben az illető

lényeg, tehát amaz elvont idea megtalálható; [...].”15

Úgy t nik, hogy Berkeley nem azt kritizálja eszerint az interpretáció szerint, amitű

Locke állít. A következ kben megpróbálom a két szerz t egymással és aző ő

interpretátorokkal egy közös nyelven megszólaltatni, és egy értelmezését adni

ennek a vitának.

12 WAMSLEY, Jonathan: Locke on abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journal for the

History of Philosophy, 7 (1) 1999. 123. (ford. V.M.)

13 Majdnem szó szerint ezt mondja Locke: “ezek [az absztrak t ideák – V.M.] aztán olyan

szabványokként szolgáljanak, melyek alapján fajokra lehet osztani a valóságos létez ket aző

ezen mintákkal való megegyezésük szerint, és hogy azokkal egybehangzóan el is nevezzük

ket.” LOCKE, id.m 168.(II.xi.9)ő ű

14 WALMSLEY, Jonathan: Locke on abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journal for the

History of Philosophy, 7 (1) 1999. 124. (ford. V.M.)

15 LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemr lő , Osiris, Budapest, 2003. 635.o. (IV.III.31.)

Berkeley kritikájának ontológiai aspektusa

A most következ rész célja megvilágítani, hogy milyen eltérések vannak aő

különböz Locke- és Berkeley- interpretációk között az absztrakt ideákő

ontológiai tulajdonságait tekintve.

“Egy, a memóriában lev absztrakt idea az a [elmebeli – V.M.]képesség, hogy egyő

adott osztályba tartozó idea vagy dolog bármelyikét produkálja” 16

Tekintsük az egy bizonyos tulajdonság szempontjából hasonló ideákat. Amikor

megjelenítjük elménkben ezt a tényállást, hogy bizonyos dolgok bizonyos

szempontból hasonlítanak egymásra, ennek az állapotnak kétféle értelmezését

adhatjuk: (1) magát az absztrakt ideát jeleníti meg az elme ekkor, (2) az absztrakt

idea csak az adott tulajdonságú dolgok osztályába tartozók közül egy, azzal a

különbséggel, hogy ennek bizonyos aspektusai tól eltekintünk. Walmsley szerint

Locke álláspontja az (1)- gyel jelzett, Ayers szerint a (2)- es. Abban egyetértenek e

kommentá torok, hogy az ideákra az jellemz , hogy egyrész t a memóriábanő

tároltak, másrész t az elmében aktuálisan jelen lev k. Ahhoz, hogy ezt továbbő

vizsgálhassuk, szükség van néhány fogalom bevezetésére -

Definíciók

A most következ definíciókatő 17 értelmezni lehet minden fajta ideán, de itt csak

az absztrakt ideákra fogjuk alkalmazni ezeket. Ha mindegyik ideára

alkalmaznánk, akkor szükségtelen lenne a partikuláris – általános

megkülönbözte tés.

Az ideák diszpozíciójának nevezzük azt, amikor azok nincsenek az elmében

16 WALMSLEY, id. m 124.ű

17 Ezekre a definíciókra azért volt szükség, mert Ayers Ryle- tól kölcsönzöt t 'típus - példány' és

'diszpozícionális – esemény - jelleg ' fogalompárja az absztrakt ideák szempon tjából fontos,ű

Locke és Berkeley nézeteltérésé t okozó különbségét nem jeleníti meg, ugyanakkor Walmsley is

csak két fogalompárral dolgozik, amikor véleményem szerint a vita feldolgozásához három

fogalompár szükséges.

aktuálisan megjelenítve 18 . Az absztrakt idea egy esetének hívjuk amikor az idea

nem diszpozíciós, tehát megjelenített 19 . Tekintsük e két állapotot diszjunktnak 20 ,

ezek a vitában nem is keveredtek, elég egyértelm en és intuitíven adódik ez aű

különbségtétel. Ezen kívül még egy fogalompárt vezetünk be annak jelzésére,

hogy egy absztrakt idea mit jelenít meg. Az absztrakt idea egy esetén belül tehát

két különböz dolgot különböztetünk meg: (1) partikuláris és (2) általános esetet.ő

A partikuláris jelentése: egy konkrét érzékszervi tapasztalatot megjelenít idea.ő

Az általános jelentése: egy konkrét érzékszervi tapasztalaton alapuló, de hiányos,

az érzékszervi tapasztalatban elvben sem megjeleníthet tulajdonságotő

tartalmazó idea. További két fogalmat bevezetnék az ideák használati módjára

vonatkozóan. Az els a ő reprezentatív használat, ekkor egy adott tulajdonság

definiálta osztály elemét csak bizonyos szempontból vesszük figyelembe, úgy,

hogy az az osztály összes elemének az adott tulajdonságát ill. ezzel szorosan

összefügg tulajdonságokat jelent. A második használati mód a ő konkrét

használat, ekkor egy adott idea mint az adott tulajdonságú osztály eleme jelenik

meg önmagában. Walmsley és Ayers vitájában a következ képpen alakulnak aő

nézetek:

ABSZTRAKT

IDEÁK

Partikuláris Általános

Reprezenta tív W: Berkeley, A: Locke

Konkrét A: Berkeley W: Locke

A táblázatban nem szerepelt a diszpozícionális és eseti karakter, azért nem mert

a vita lényegét ez csak félrevinné. Azért definiáltuk, hogy sz kítsük a vizsgálódásű

körét, mert ezt a két karakter t bármelyik konstellációnál – a táblázatban

bármelyik cellára alkalmazva – lehetne használni, hiszen egyik szerz semő

18 Azt, hogy a diszpozícionális absztrak t ideának akarati karaktere is lehet, a mostani vizsgálódás

szempon tjából nem tekintjük releváns különbségtevésnek, mert most az absztrak t ideák

ontológiai kérdéseivel foglalkozunk, nem pedig a pszichológiaiakkal.

19 WALMSLEY id.m alapjánű

20 E halmazelméletb l kölcsönzöt t szónak a jelentése itt annyi, hogy egy adott absztrakt idea egyő

esete és a diszpozíciója ugyanabban az id pontban soha nem lehet az elmében.ő

gondolja azt, hogy az általa képviselt álláspontban lev ideák valótlanok lennének.ő

Ugyanis csak ekkor nem lenne diszpozícionális és eseti tulajdonságuk, mert ezzel

minden idea rendelkezik. Minden ideát lehet a memóriából el hívni és ott tárolni.ő

Itt persze elismertük, hogy úgy tekintünk az ideára mint képre, abban az átvitt

értelemben, hogy minden adott érzéknek meglehetnek a maguk ideái, ha azok

nem feltétlenül kép jelleg ek is. Ugyanúgy fel lehet idézni egy szagot, egy ízt, egyű

hangot illetve egy felület tapintását.

Walmsley és Ayers nézetei a szövegeik alapján

Nézzük meg ezeket a nézeteket a szövegek tükrében! Ayers azzal kezdi, hogy az

absztrakt ideák episztemológiai szerepét tisztázza. Az absztrakt ideáknak az

univerzális fogalmak kialakításában van szerepe, ezt Locke az Értekezés II. xi. 9.

pontjában expliciten kifejti, ahogy fent ezt idéztük. Az absztrakt ideák egyfel lő

mintaként szolgálnak az elme számára, hogy megállapítsa, hogy bizonyos

tulajdonsággal rendelkezik - e az adott konkrét dolog, és másfel l reprezentálják aő

dolgok adott osztályát:

“amit az ilyen általános ideákról tudunk, az igaz lesz minden olyan, egyedi

dologra nézvést is, melyben az illet lényeg, tehát amaz elvont idea megtalálható;ő

s amit egyszer tudunk az ilyetén ideákról, az folytonosan és örökké igaz is lesz.” 21

Ezek az absztrakt ideák a dolgok nominális lényegei. Miután az absztrakt ideák

episztemológiai szerepét tisztáz ta Ayers, rátér az ideák természetének

meghatározására. Az absztrakt ideák valamiképp az egyes ideák reprezenta tív

használatához köt dnek. Ayers szavaival ő

"az, hogy egy típus - ideát reprezenta tívan használunk, azt jelenti, hogy ennek a

példányait használjuk reprezenta tívan. Mert [...] az elme el tt álló absztrakt ideaő

[...] partikuláris példány - idea." 22

Walmsley, szerintem helyesen, a következ képp értelmezi ezt az Ayers passzus t: ő

“így Ayers szerint nincs egy színspektrum - szer állandó reprezentáns, hanemű

21 LOCKE id.m IV. iii. 31. 635.o.ű

22 AYERS, Michael: Locke Routledge, London, 1991. 250.o. (ford.V.M.)

csak különböz individuumok, amelyek ugyanahhoz az osztályhoz tartoznak. Haő

úgy tetszik, nincsen a macskáknak általában individuális absztrakt ideájuk,

hanem a konkrét macskák ideáinak egy láncolata létezik csak, amelyek közül

bármelyik reprezentálhat ja a másikat.” 23

Walmsley Ayersnek azt a nézeté t kritizálja ezután, hogy Locke szerint nem létezik

az elmében a dolgok adott osztályának állandó reprezentánsa. Azzal érvel, hogy

amikor el hívom az absztrakt ideát a memóriámból, annak a partikuláris ideának,ő

amit megjelenít az elmém, nem feltétlenül egy partikuláris dolog ideájának kell

lennie, hanem lehet általános idea is. A f hivatkozási helye ehhez az Értekezés III.ő

iii. 6 és 7., ahol Locke azt állítja, hogy

“a szavak úgy válnak általánossá, hogy általános ideák jeleivé teszik ket, az ideákő

meg úgy, hogy elkülönítik t lük az id és a hely körülményeit, és bármely máső ő

ideát, amely mint ezt vagy azt az egyedi létez t határozhatná meg ket.”ő ő 24

Aztán, a következ bekezdésben, amikor azt vizsgálja Locke, hogy a gyermekekő

hogyan alakítják ki az absztrakt ideákat, világossá teszi, hogy itt nem

diszpozícionális ideákról (vagyis olyan elmebeli képességekr l) van szó, amelyek aő

dolgok egy adott osztályából bármelyiket reprezentánskén t el hívhatják, hanemő

eseti ideákról, amelyek az aktuális tudat tar talmat alkotják. A gyermekek

“így aztán egy általános névre meg egy általános ideára tesznek szert. Ennyiben

semmi újat nem hoznak létre, csak Péterr l és Györgyr l, Máriáról és Jankárólő ő

birtokolt összetet t ideájukból hagyják ki azt, ami mindegyikre nézvést különös, és

csak azt tartják meg, ami mindenben közös.” 25

Ayers azt feltételezi, hogy az absztrakt ideák csak az elmében lev diszpozíciók,ő

amik eseti ideákat produkálnak. Azonban Locke ezen a helyen nem így beszél

ezekr l az ideákról, hanem úgy mint amik konkrét eseti ideák. Walmsley aztő

kritizálja itt legf képp, hogy Ayers itt az absztrakt ideák felidézésének módjávalő

próbál arra a kérdésre válaszolni, hogy mi az absztrakt idea, holott itt nem az

absztrakt ideák pszichológiájáról van szó, vagyis nem arról, hogy hogyan jelenít

meg az elme bizonyos dolgokat, hanem az a kérdés, hogy mit jelenít meg.

23 WALMSLEY, id.m 125.o.(ford. V.M.)ű

24 LOCKE, id.m III. iii. 6.ű

25 LOCKE, id.m III. iii. 7.ű

Ám Walmsley, amikor Berkeley- t interpretálja, pont ugyanazt a hibát követi el,

amit Ayers - nek felró. Vagyis keveri az absztrakt ideák használati módjának

problémáját ez ideák létezésének problémájával. Walmsley azt állítja, hogy Locke-

nak Ayers inkább Berkeley nézetét tulajdonítja, ami szerinte az lenne, hogy

“ahol is veszünk egy individuális dolgot, és ennek csak azokat az aspektusait

tekintjük, amelyek az adott osztályhoz való tartozásá t biztosítják” 26

Csakhogy Berkeley- nál maga az absztrakt idea egyrészt szigorúan véve nem is

létezik. Az az idea,amit az elme megjelenít akkor, amikor univerzálékat használ,

az egy konkrét idea, például ez vagy az a háromszög.

Ebb l beláthatjuk, hogy a partikuláris és eseti karakter az ideák ontológiaiő

státuszára, a konkrét és reprezenta tív fogalmakhoz az ideák használati módja

tartozik. Walmsley és Ayers vitájában ez a két aspektus keveredik.

A használati mód és az ontológiai státusz különválasztása

Létezik olyan Berkeley interpretáció is 27 amely szerint az általános ideák

egyáltalán nem léteznek, mert ez az általános idea az ideák egy használati módja.

Mégpedig az a mód amit fent reprezen ta tív használatnak neveztünk. Ennek

következményeit Berkeley szövegében is megtaláljuk:

“egy dolog egy nevet állandóan ugyanahhoz a definícióhoz sorolni, és egészen

más azt mindenüt t ugyanannak az ideának a helyébe állítani: az egyik szükséges,

a másik haszontalan és kivihetetlen.” 28

Egy példán illusztrálnám, hogy mit értek az absztrakt ideák használati módja és

az ontológiai státusza közti különbségen. Mikor egy háromszögr l általábanő

26 WALMSLEY, id.m 130.o.ű

27 WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmondswor th 1969.

28 BERKELEY, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveir lő Bevezetés 18., Gondolat,

Budapest, 1985. 168.o.

valamit bebizonyítok, akkor ugyan reprezentat ívan használom a háromszög

fogalmát, de mindvégig az adott konkrét entitással végzem a m veleteket. Vagyisű

nem a platóni ideák világában mozgok, hanem a konkrét papírlapon, vagy

Platónhoz h en a tengerpar t (vagy a sivatag) homokjában. Igaz ugyan, hogyű

természetesen bármilyen háromszöget rajzolhatok, arra az általában a

háromszögekre jellemz tulajdonság igaz lesz, de ez mit sem változta t azon aő

tényen, hogy akkor ott egy konkrét ideával dolgozom. A konkrét háromszög, az a

létez , amelynek létezésér l, illetve nem létezésér l szó van, amíg az aő ő ő

megfontolás, hogy itt végs soron bármilyen háromszög állhatna, az a háromszögő

idea használati módjához tartozik. Vagyis az egy dolog, hogy Berkeley- nak milyen

nyelvfilozófiai motivációi 29 vannak az absztrakt ideák tagadásával, illetve milyen

referenciaviszonyokkal rendelkeznek ezek az ideák, és az egy másik, hogy a

megismerésben szerepet játszó idea micsoda. Ez utóbbiról szól Ayers és Walmsley

vitája, illetve a dolgozatomnak ez a része. Magyarán nem az érdekel itt, hogy

Berkeley milyen célok érdekében használta fel az absztrakt ideák tagadását,

hanem, hogy micsodák ezek a dolgok – ez lenne az absztrakt ideák ontológiai

státusza különválasz tva a használati módjuktól .

Ugyanezt másképpen megfogalmazva, azzal az el feltevéssel élek, hogy ő ebben a

vitában az absztrakt ideáknak megfelel szavaknak a logikai elméletben elfoglaltő

helyük (az, hogy vajon ezek az ideáknak megfelel szavak függvények vagyő

nevek 30) közömbös , és itt egyaránt a ugyanazt a szót használom rájuk.

Ugyanezt szemléletesen, az absztrakt ideákat különböz értelemben használjákő

akár a szerz k, akár az interpre tátorok. Az absztrakt ideák ontológiai státuszárólő

amikor beszélek, akkor úgy tekintek ez ideára, mint mentális képre, azzal a

megkötéssel, hogy ez bármelyik érzékb l származó ideát jelenthet, nemő

feltétlenül vizuálisat 31 . Amikor az absztrakt idea használati módjáról beszélek,

29 Itt a Locke kritikára gondolok.

30 Ez azt fejezné ki ugyanis, hogy egy predikátumban lev név- változó egy lekötése lehet ez a szó,ő

vagy pedig úgy tekintünk rá, mint egy olyan függvényre, amely bizonyos tulajdonságokhoz

bizonyos konkrét neveket rendelhet.

31 Ennek a vitának a rekonstrukciójában szerintem nem olyan fontos, hogy most konkrétan mit is

akkor arra gondolok, hogy reprezen ta tív vagy konkrét tulajdonságú - e.

Ezzel világossá vált, hogy az absztrakt ideák ontológiai státuszáról folytatot t

vitában szeretnék állást foglalni. Pontosan amellett az állítás mellett, hogy

Berkeley szerint az absztrakt ideák partikulárisak, illetve Locke szerint

általánosak konkrét használat mellett. A legf bb érv itt az lenne, hogy értelmetlenő

az ideák ontológiai státuszát vizsgálva az ideák reprezenta tív használatáról

beszélni, mert két különböz kategóriájú dologról van szó. Ha egy konkrét ideátő

megjelenítek, akkor az nem lehetséges, hogy ezt reprezenta tívan jelentsem meg,

hiszen ez nem az idea konkrét tulajdonságai tól függ, hanem attól a körülményt l,ő

hogy én hogyan használom. Mert egy felidézéskor az ideát tekintve nyilván nem

lehet semmi más az elmém el tt mint ez az idea. Ahhoz, hogy eztő

reprezenta tívan használjam arra lenne szükség, hogy kapcsolatot teremtsek ez az

idea és azon ideák között, amelyeket ez reprezen tál. De itt csak ideákat

jeleníthetek meg, ez a kapcsolat azonban nem idea. Két lehet ség maradt ezután:ő

vagy egy általános idea létezik, vagy csak konkrét ideák léteznek.

Összefoglalás

A kritikánknak két fontos eleme volt tehát:

(1)Abból indultunk ki, hogy magukat az ideákat vizsgáljuk, ahogyan Locke és

Berkeley is tette, és nem foglalkozunk ez ideák ontológiai státuszának

vizsgálatakor a nyelvi és logikai aspektusokkal. Annyiban foglalkozunk vele,

amennyiben leválasztjuk ezeket a vizsgált kérdésr l. Persze ez csak amellett aő

feltételezés mellett érvényes, hogy elfogadjuk, hogy ideák léteznek, és az

empirista ismeretelmélet alapvet feltevései igazak.ő

(2)Ayers Locke- ról és Walmsley Berkeley- r l vallott nézetét lényegében aő

Warnock - féle interpre táció fényében támadjuk azzal, hogy az absztrakt

képzelünk el, amikor egy ideát elképzelünk tehát, hogy ez kép- e vagy esetleg hang vagy egyéb

érzet, a fontos az, hogy rendelkezik - e az általános vagy partikuláris tulajdonságok

valamelyikével.

ideáknak túlságosan csak az episztemológiai funkciójával foglalkoztak és nem

emelték ki, hogy az ideák nem azonosak a jelentésükkel (ld. reprezenta tív

használat). Persze ahogyan Locke használja az idea szót ezek az interpretációk

is megengedhet ek. Viszont, mi itt egy Berkeley Locke vitát rekonstruálunk, éső

Locke értelmezését annyiban sz kítjük, hogy Berkeley- val közös nyelvetű

beszéljen. Ebben az esetben az ideákat definíció szerint nem lehet

reprezenta tívan használni.

Mindent egybevetve tehát arra jutottunk, hogy Berkeley- nak és Locke- nak a

következ állásponto t tulajdonítjuk:ő

ABSZTRAKT

IDEÁK

Partikuláris Általános

Reprezenta tí

v

Konkrét Berkeley Locke

Husserl álláspontja

Az eddigi fejtegetésekben arról volt szó, hogy ha elfogadjuk azt, hogy minden

tudásunk ideákból épül fel és az ideákkal végzett manipuláció az ismeretszerzés

módja, akkor az ezen az elméleten belül szerepl entitás, az absztrakt ideaő

létezik - e, illetve mi módon létezik. Most arról lesz szó, hogy Husserl szerint az

absztrakt ideák létezésér l folytatot t vita egy téves metafizikai premisszaő

következménye. Az empirizmus ismeretelméletének arról az alapvet feltevésér lő ő

van szó, hogy minden ismeretünk az érzékszervi tapasztalat következménye.

Husserl szerint az empirizmusnak az általános fogalmakkal azért gy lik meg aű

baja, mert a konkrét érzékszervi tapasztalat elemeib l lehetetlen olyanő

entitásokat létrehozni, amelyek általánosak lennének. Husserl elfogadja Berkeley-

nak Locke absztrakt ideáira vonatkozó kritikáját, de ebb l nem azt aő

következtetés t vonja le, amit Berkeley, hogy ilyen ideák nem léteznek, hanem,

hogy nem idea- szer en léteznek. Berkeley Husserl szerint akkor hibázik, amikorű

az absztrakt ideák jelentését a reprezentatív funkciójukkal azonosítja. Az el ző ő

fejezetben elkülönítet tük az ideák reprezen ta tív használatát a konkrét

használat tól annak érdekében, hogy az ideákat megkülönböztessük az ideák

jelentését l, illetve használati módjától. A husserli kritika nem áll meg ennél aő

különbségtevésnél, hanem tovább megy azzal, hogy nem az ideákat tekinti az

ismereteink alapkövének, hanem a szavak jelentésének ismeretét 32 . Mégpedig

amiatt, mert a partikuláris ideáinknak általánossá válása még a Berkeley- féle

reprezentációval sem lehetséges – úgy meg pláne nem ahogyan Locke gondolja –,

mert

“Milyen alapon helyettesítheti egyik idea a másikat? Ez a kérdés Berkeley

koncepciójának alapját érinti, mert a helyettesítés valamilyen alapon történik, s ha

valamilyen alapon történik, akkor az ajtón kitessékelt általános idea máris

visszajöt t az ablakon.” 33

Husserl szerint a jelentésnek semmi köze az ideákhoz vagy képekhez. Persze ez

nem azt jelenti, hogy megérthetnénk, hogy mi egy háromszög anélkül, hogy

egyáltalán láttunk volna egyet, hanem azt, hogy a háromszög szó jelentését nem

szabad összekeverni a háromszög konkrét ideájával. Berkeley szerint

“nem igaz az, hogy minden általános névhez egyetlen pontos és határozot t

jelentés f z dik, mivel mindegyikük számos különös ideát jelölhet egyszerre.”ű ő 34

Piv evi úgy értelmezi ezt a passzust , hogy az általános nevek jelentéseč ć

különböz lehet attól függ en, hogy milyen kontextusban használjuk. ő ő

“Hajlunk arra, hogy azt gondoljuk, hogy minden ilyen kifejezésnek

meghatározo t t , leülepedet t jelentésének kell lennie, de valójában a jelentésük

32 Locke az idea szót használja ilyen értelemben, Husserl “együttérz en elveti, hogy a szerz k [ittő ő

Locke és Berkeley – V.M.] nominalisztikus megoldásai megfelel ek lennének a problémára” -ő

PIV EV , Edo: Č Ć Husserl and Phenomenology , Huthinson University Library, London, 1970.

33 KELEMEN, János: A nyelvfilozófia kérdései . Descartes - tól Rousseau - ig Kossuth – Akadémiai,

1977. 77.o.

34 BERKELEY, id.m Bevezetés 18. 168.o.ű

gyakran változik különböz kontextusokban.”ő 35

Véleményem szerint Berkeley nem ezt állítja a fent idézet t passzusban, hiszen ha

tovább olvassuk megtaláljuk azt, amit nem árt még egyszer idézni, hogy

“egy dolog egy nevet állandóan ugyanahhoz a definícióhoz sorolni, és egészen

más azt mindenüt t ugyanannak az ideának a helyébe állítani”. 36

Ebb l az látszik, hogy Berkeley azt gondolja, hogy léteznek olyan definíciók,ő

amelyeknek a jelentése ugyanaz, csak ha meg szeretnénk jeleníteni a kérdéses

objektumot, amir l a definíció szól (itt a háromszöget), akkor számtalan lehet ségő ő

áll rendelkezésünkre. Vagyis attól , hogy különböz ideák jelenhetnek meg aző

elmében egy adott definícióval kapcsolatban, nem kell, hogy a szavak jelentése

más legyen. Hiszen

“szóban és írásban ugyanis többnyire úgy használjuk a neveket, mint a bet ket azű

algebrában, ahol ugyan minden bet egy bizonyos különös mennyiséget jelöl, ámű

a helyes eljárás nem követeli meg feltétlenül, hogy minden bet minden lépésbenű

ugyanazt a különös mennyiséget jelölje, mint korábban.” 37

Husserlt nem a szavakhoz tartozó ideák érdeklik, hanem azt firtatja, hogy

Berkeley nem tud elszámolni azzal, hogy az általános szavaknak a jelentése nem

idea. Ezért trükközik Berkeley az ideák reprezentációs használatával, aminek a

bevezetése pont megkerüli az absztrakt entitások státuszának problémáját.

Berkeley azt vizsgálja, hogy ha elképzelnénk egy adott absztrakt ideát, amire

egyébként nem vagyunk képesek, akkor mindig konkrét ideát képzelünk el, és ez

nem absztrakt objektum. Viszont ha attól lesz az az idea absztrakt, ahogyan

használjuk, akkor ez egyrészt nem lehetséges, ahogyan fent megmutat tuk,

másrész t ahogy Husserl állítja, már eleve feltételezi azt az általános fogalmat,

amit létre kellene hoznia. Mert mi az, amit a kérdéses konkrét idea reprezentál?

Ez nem lehet egy másik hozzá 'hasonló' idea. Az ideák összességét pedig szintén

nem reprezentálhatja, mivel ez nem képzelhet el, az egymásnak ellentmondóő

tulajdonságok miatt. Vagyis az ideák között nem lehet az általános idea, ahogy

Berkeley így is gondolja, és mivel az absztrakt idea szellem sem lehet, ezért

Berkeley univerzumában nincs helye, csakhogy ekkor képtelenség Husserl szerint

35 PIV EV , id.m 60.o.Č Ć ű

36 BERKELEY, Uo.

37 BERKELEY, id.m Bevezetés 19. 169.o.ű

az ideák reprezentálásáról beszélni, mert ekkor nincs mi, amit reprezentálni

lehetne. Annyi azonban lényeges pozitív tanulság Husserl szempont jából Berkeley

elméletében, hogy ha azt a kapcsolatot, ami az ideák és a szavak közt fennáll, a

szavak és a jelentésük tekintetében vizsgáljuk, amit Berkeley szerintem nem tesz

meg, Piv evi interpretációjával ellentétben, akkor adódhat egy nehézség Husserlč ć

számára. Ez abban áll, hogy a szavaknak több jelentésük van, és Husserl azt

állítja, hogy valamiképp létezik egy univerzálé, ami alapján dolgok hasonlóságát

állíthatjuk, és ennek az univerzálénak a jelentése meghatározot t , nem változhat.

Husserl Piv evi interpre tációjában erre meg is felel mégpedig azzal, hogy č ć

“a jelentések magukban nem változnak, hanem a szavak változta tják a

jelentésüket.” 38

Az absztrakt ideák viszonya a látáselmélethez

Eddig az absztrakt ideákat akár általánosak voltak, akár egyedi dolgok absztrakt

ideái, ezeket egy kalap alá vettük. Minden okunk megvolt erre, mert az

el z ekben csak azt vizsgáltuk, hogy az általános fogalmak melyik szerz szerintő ő ő

milyen formában léteznek. Itt az általános fogalom helyett szinonimakén t

használ tuk az absztrakt idea kifejezést, némileg pongyolán, de ez a lényeget nem

érintette. Most azonban az absztrakt létez ket egy új szempont szerintő

csoportosít juk. Aszerint, hogy az absztrakció melyik folyamatával jönnek létre.

Locke az absztrakciónak kétféle folyamatát különíti el. Az egyik az, amikor az

adott tulajdonságú létez k nem közös tulajdonságait elhagyva kapjuk aző

absztrakt ideát, a másik pedig a következ . ő

“Locke néha azt állítja, az absztrakció tanának ismerte tésekor, hogy az absztrakt

ideánkból ne hagyjunk el olyan tulajdonságokat, amelyekben a többi egyébként

hasonló idea különbözik, hanem, hogy vegyük hozzá az ideához az összes olyan

tulajdonságot, amely az adott ideákban van.” 39

38 PIV EV , id.m 60.o.Č Ć ű

39 WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmondswor th, 1969. 68.o.

Az elhagyás folyamatával jönnek létre az általános absztrakt ideák , a

hozzávétellel a különös absztrakt ideák .40

Berkeley érve az Értekezés a látás új elméletér lben a következ szöveghelyekhező ő

köt dik:ő

“kiderült, hogy a látással és tapintással is észlelt kiterjedések egyike sem azonos

számszer en, hanem a látással észlelt egyes alakok és kiterjedések, még haű

ugyanazzal a névvel jelölik is és azonosnak tartják is ket a tapintás útján észleltő

dolgokkal, mégis különböznek az utóbbiaktól, és t lük elkülönülten, elhatároltanő

léteznek.” 41

Itt két dolgot állít Berkeley:

1. a látás és a tapintás ideát számszer en különböznek, ésű

2. a látás és a tapintás ideái min ségileg különböznek egymástól.ő

A második az er sebb állítás. Ez (a második) Berkeley szerint az absztrakt ideákő

doktrínájával függ össze.

“én hajlandó vagyok azt hinni, hogy mikor az emberek a kiterjedésr l mint e kétő

érzék közös ideájáról szólnak, ezt azzal a rejtet t feltételezéssel teszik, hogy a

kiterjedést le tudjuk választani az összes többi tapintási és látási ideáról, és

megformálhatunk bel le egy absztrakt ideát. És erre az ideára értik, hogy aő

látásnak és a tapintásnak közös ideája. [...] Ez az idea se nem fekete, se nem fehér,

se nem piros, s t egyáltalán semmilyen színe vagy bármilyen tapinthatóő

tulajdonsága nincs, s így nincs véges, meghatározo t t nagysága. ”42

Ezután Berkeley megállapítja, hogy képtelen ezt az absztrakt ő általános ideát

megformálni. Hozzátehet jük, hogy a Tanulmányban 43 Berkeley az ilyen ideák

40 Ezzel a megkülönbözte téssel Pappast követem. PAPPAS, George: Abstract Ideas and the New

Theory of Vision , British Journal for the History of Philosophy, 10(1) 2002

41 BERKELEY, George: Értekezés a látás új elméletér lő , 121. bekezdés In.: BERKELEY, George:

Tanulmány az emberi megismerés alapelveir l és más írásokő , Gondolat, Budapest 1985. 120.o.

42 BERKELEY, id.m 122. bekezdés, 120.o.ű

43 BERKELEY, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveir lő Gondolat, Budapest, 1985.

létezése ellen azzal érvel, hogy ezek az ideák üresek. Ezután a háromszög

absztrakt ideájáról beszél, ami pedig nem az általános, hanem különös absz trakt

idea, amelynek létezése ellen az inkonzisz tencia vádja hozató fel. Ez a két fajta

absztrakt idea megkülönböz te tése akkor válik érdekessé, amikor a több érzékek

közös, absztrakt ideáit tekintjük. Ugyanis ezek nem lehetnek különös absztrakt

ideák, mert nem azzal az eljárással jönnek létre, amit Berkeley a kiterjedés

absztrakt ideája számára kijelöl a fenti idézetben.

Berkeley azt állítja, hogy egy el feltevéssel élnek azok, akik azt tartják, hogyő

létezik több érzéknek közös ideája, vagyis els sorban Locke. Ez az el feltevés aző ő

lenne, hogy meg lehet formálni egy absztrakt ideát a látás és a tapintás ideáiból.

A kérdéses el feltevés a következ :ő ő

1. Ha létezik közös tulajdonsága a látás és a tapintás ideáinak, akkor meg lehet

formálni bel lük a kiterjedés általános absztrakt ideát. - Ezt kontraponálvaő

kapjuk, hogy

2. ha nem lehet a kiterjedés általános absztrakt ideáját megformálni, akkor

nincsen a látás és a tapintás ideáinak közös tulajdonsága.

Ezt követ en Berkeley érvét két lépésben fejti ki. Egyrészt megmutat ja, hogy nemő

lehet az adott érzék különös absztrakt ideáit kialakítani (mivel ezek inkonzisz tens

tulajdonságokat tartalmaznak), másrész t , és ez itt a következtetés szempont jából

dönt pont, ha még ezt meg is lehetne tenni, mivel nincsen ezeknek a különöső

ideáknak közös tulajdonsága, ezért a második absztrakció sem lehetséges,

amelyben a kiterjedés általános absztrakt ideáját alakítanánk ki. A sikeres

absztrakcióra ez lehetne egy példa: veszek egy háromszöglet asztalt, egyrészt aű

látásommal érzékelem a háromszöglet alakot, másrész t a tapintásom malű

észlelem az éleket és ezt a formát. Felteszem, hogy már megfelel számúő

háromszöget és háromszöglet alakot tapasztaltam már ahhoz, hogyű

rendelkezzek a látott és tapintot t különös absztrakt ideával. Ekkor elkezdem

elhagyogatni a különös absztrakt ideákban található eltér tulajdonságokat, és aző

eljárás végén megkapom a kiterjedés absztrakt ideáját.

Berkeley két dolgot f z hozzá ehhez. (1) nem alakíthatom ki a háromszögű

absztrakt ideáját sem a látásból sem a tapintásból 44 és (2) nem lehet a látás és a

tapintás ideáinak közös tulajdonsága, tehát a feltételezet t 'elhagyó' abszt rakcióval

üres ideát kapnánk.

A (2) tézis mellett a következ vel érvel Berkeley:ő

“Mikor egy ideát észlelése alapján ebbe vagy abba a fajtába vagy osztályba

sorolok, ez vagy azért történik, mert ugyanúgy észlelem, mint a vele együvé

besorolt, vagy mert hasonlít hozzájuk, vagy összhangban van velük, vagy mert

azonos módon hatnak rám. [...] De ha nem tévedek, már világosan kifejtettem

hogy egy vakon születet t ember, amikor a látását el ször visszanyeri, nemő

gondolja, hogy a megpillantot t dolgok ugyanolyan természet ek, mint a tapintásű

tárgyai” 45 .

Tehát láttuk, hogy Berkeley- nak ahhoz, hogy a látáselmélet központi részét

képez távolságfelfogást megalapozza szüksége van az absztrakt ideákő

létezésének elvetésére. Ezt Berkeley nem direkt formában teszi, hanem az ellenfél

rejtett premisszáját cáfolja meg mindkét fajtájú absztrakció tagadásával.

Összegzés

Arra jutottunk tehát, hogy tisztáz tuk, legalábbis a Locke Berkeley vita keretei

között, az absztrakt ideák státuszárol folytatot t vitát. Itt els sorban Berkeleyő

szerintem jogos kritikáját és Ayers és Walmsley véleményét használ tuk fel arra,

hogy a megfelel nyelvi kereteket teremtsünk a vita rekonstruálásához. Amellettő

érveltünk, hogy érdemes az absztrakt ideák használati módját különválasz tani a

létezésükr l szóló kérdésekt l, annak érdekében, hogy az absztrakt ideákő ő

helyzetét jobban megvilágítsuk. Az absztrakt ideák vitája az empirista

ismeretelmélet el feltevéseinek következménye, arra irányuló kísérlet, hogy aző

általánosság fogalmát megalapozzák, amely ahhoz szükséges, hogy elfogadható,

44 BERKELEY, id.m 123. bekezdés 121.o.ű

45 BERKELEY, id.m 128. bekezdés 124.o.ű

kommunikálható tudást hozzanak létre. Locke és Berkeley külön elméletet dolgoz

ki ennek a problémának a megoldására, annyiban azonban egyetértenek, hogy

ahhoz, hogy az általánosságnak az adekvát fogalmát kialakítsuk az érzékszervi

tapasztalatot kell az elmélet sarokkövévé tenni. Megvizsgáltuk Husserl ezzel

kapcsolatos kritikáját, amelyben kifejti, hogy az empirista ismeretelmélet

alapfeltevéseib l nem jöhet létre az általánosság adekvát fogalma csak úgy, haő

már eleve feltételezik meglétét. Ezek után az absztrakt ideák egy alkalmazását

mutat tuk be Berkeley látáselméletében. Ez arra irányuló kísérlet, hogy a

partikuláris ideákból, csak ezeket tartva az univerzumban, megalapozzunk egy

észleléselméletet. A dolgozatban nem fektettünk hangsúlyt az absztrakt idea vita

nyelvfilozófiai aspektusára. Ezt azért tettük, hogy azokkal az entitásokkal

operáljunk, az ideákkal, amelyeket a szerz k a ismeretelméletileg els dlegesnekő ő

gondoltak, és ezekkel kíséreltük meg, a nyelvi aspektusoktól nem megszabadítva,

csak lecsupaszítva ket, az absztrakt ideák vitáját rekonstruálni. Ugyanakkor nemő

állítjuk azt, hogy ennek a területnek nincsen nyelvi aspektusa, hiszen az általános

fogalmak kialakítása, ahogy Husserl kritikájában láttuk, egy jelentéselmélet tel

talán könnyebben kezelhet . Ugyanakkor Locke és Berkeley megmaradtak aző

ideák ontológiájánál és itt ezt a konvenciót követtük, hiszen a célunk az volt, hogy

ezt a vitát rekonst ruáljuk.

Felhasznált irodalom:

AYERS, Michael: Ideas and Objective Being , In.: The Cambridge History of Seventeenth

Century Philosophy, Cambridge University Press, Cambridge, 1998.

BERKELEY, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveir l és más írások,ő Gondolat,

Budapest, 1985.

BROOK, Richard J.: Berkeley's philosophy of science , Martinus Nijhoff, The Hague, 1973.

KELEMEN, János: A nyelvfilozófia kérdései . Descartes - tól Rousseau - ig, Kossuth – Akadémiai,

Budapest, 1977.

LOCKE, John: Értekezés az emberi értelemr lő , Osiris, Budapest, 2003.

PAPPAS, George S.: Abstract Ideas and the New Theory of Vision, British Journal for the

History of Philosophy, 10 (1) 2002. 55- 70.

PIV EV , Edo: Č Ć Husserl and Phenomenology , Huthinson University Library, London, 1970.

WAMSLEY, Jonathan: Locke on Abstraction: a Response to Mr. Ayers , British Journal for the

History of Philosophy, 7 (1) 1999. 123- 134.

WARNOCK, G. J.: Berkeley , Penguin Books, Harmondswor th 1969.