Áder elvira

65
ELCSA ÉBREDÉS ÚJJÁSZÜLETÉS AZ ARANYKETRECBEN KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS „Szólj, gondolj, tégy jót S minden szó, gondolat és tett, Tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád!” Ezzel a Vörösmarty idézettel szeretnék köszönetet mondani azoknak az orvosoknak, akik gyógyulásomat elősegítették, és akik támogattak, hogy tiszta fejjel és lélekkel bele merjek vágni e kisregény megírásába. Gábor főorvos úr Szele Márta főorvosnő G. Pál Intézet igazgató főorvos Faludyné főorvos Nagy László főorvos Nyuli Főorvos Az intaházi nővérek és kisegítő személyzet. ELŐSZÓ Ez a regény megírásában az motivált, hogy írásom által segítsek és támpontot nyújtsak azoknak, akik bipoláris depresszióval, vagy a depresszió egyéb tüneteivel küzdenek, a hozzátartozóknak pedig, hogy segítsen időben felismerni a tüneteket. Úgy terveztem, hogy bemutatom Intaházára vezető szenvedésekkel teli utamat, amit több évtizede magammal hordok, de ezeknek a leírása túl sok fájdalmat okozna, és régi sebeket tépne fel. Ezért úgy döntöttem, hogy írásomban csak érintőlegesen említem a betegségem, nem a teljes valóságával, mert az túl megrázó. Mert a célom elsősorban, hogy hiteles képet adjak erről az intézményről, és hiteles képet csak egy ott kezelt beteg tud adni. Emellett célom még, hogy az olvasó rálátást kapjon, mi a különbség a pszichiátriai esetek kórházi kezelésének és intaházi munkaterápiás kezelésének különbségéről. Hogy mekkora különbséget jelent az, hogy csak hetekig az ágyat nyomva gyógyszerekkel beszedálva, hogy nem is tudsz magadról vagy pedig, hogy munkával és pszichoterápiával segítenek magadra találni. ÚT A POKOLBA Az 1970-es években a pszichiátria fogalmát csak könyvekből ismertem, de ezekből a könyvekből el tudtam képzelni, hogy ezek a mentális betegek milyen testi-lelki gyötrődésen mentek keresztül. Olvastam Tolnai Kálmán – Mámor című könyvét és Benedek István – Aranyketrec című regényét, mindkettő nagy hatást gyakorolt rám. Akkor még nem gondoltam arra hogy valaha is közöm lesz ilyen jellegű betegséghez. Amíg minden erőlködés nélkül a kezemet sem

Upload: njudit

Post on 16-Dec-2015

240 views

Category:

Documents


1 download

TRANSCRIPT

ELCSA

BREDS

JJSZLETS AZ ARANYKETRECBEN

KSZNETNYILVNTS

Szlj, gondolj, tgy jt

S minden sz, gondolat s tett,

Tiszta tkrknt fog visszamosolyogni rd!

Ezzel a Vrsmarty idzettel szeretnk ksznetet mondani azoknak az orvosoknak, akik gygyulsomat elsegtettk, s akik tmogattak, hogy tiszta fejjel s llekkel bele merjek vgni e kisregny megrsba.

Gbor forvos r

Szele Mrta forvosn

G. Pl Intzet igazgat forvos

Faludyn forvos

Nagy Lszl forvos

Nyuli Forvos

Az intahzi nvrek s kisegt szemlyzet.

ELSZ

Ez a regny megrsban az motivlt, hogy rsom ltal segtsek s tmpontot nyjtsak azoknak, akik bipolris depresszival, vagy a depresszi egyb tneteivel kzdenek, a hozztartozknak pedig, hogy segtsen idben felismerni a tneteket.

gy terveztem, hogy bemutatom Intahzra vezet szenvedsekkel teli utamat, amit tbb vtizede magammal hordok, de ezeknek a lersa tl sok fjdalmat okozna, s rgi sebeket tpne fel. Ezrt gy dntttem, hogy rsomban csak rintlegesen emltem a betegsgem, nem a teljes valsgval, mert az tl megrz. Mert a clom elssorban, hogy hiteles kpet adjak errl az intzmnyrl, s hiteles kpet csak egy ott kezelt beteg tud adni. Emellett clom mg, hogy az olvas rltst kapjon, mi a klnbsg a pszichitriai esetek krhzi kezelsnek s intahzi munkaterpis kezelsnek klnbsgrl. Hogy mekkora klnbsget jelent az, hogy csak hetekig az gyat nyomva gygyszerekkel beszedlva, hogy nem is tudsz magadrl vagy pedig, hogy munkval s pszichoterpival segtenek magadra tallni.

T A POKOLBA

Az 1970-es vekben a pszichitria fogalmt csak knyvekbl ismertem, de ezekbl a knyvekbl el tudtam kpzelni, hogy ezek a mentlis betegek milyen testi-lelki gytrdsen mentek keresztl. Olvastam Tolnai Klmn Mmor cm knyvt s Benedek Istvn Aranyketrec cm regnyt, mindkett nagy hatst gyakorolt rm. Akkor mg nem gondoltam arra hogy valaha is kzm lesz ilyen jelleg betegsghez. Amg minden erlkds nlkl a kezemet sem kellett kinyjtani, mert kivl munkahelyeket, pnzt, megbecslst knlt tlcn az let. De mindekzben szrevtlenl elkezddtt pokoljrsom trtnete, melynek kezdetre nem emlkszem vagy a tudatalattim nem akar.

Kezddtt a szoksos depresszis tnetekkel. Magam sem tudtam, hogy mi trtnik velem, az egyszer felfokozott, utna kvetkez lehangolt llapot teljesen felkszletlenl rt. Mikor a felfokozott llapot eluralkodott rajtam, gy reztem, mintha a munkabrsom megszzszorosodott volna, teherbrsom a vgletekig megntt. Amikor felfokozott llapotban voltam, prgtem ezerrel. A hangulatom is cscs formban volt, nem reztem fradtsgot. Lehelet knnynek reztem magam, szinte lveztem ezt az llapotot. Hozz tartozik a szlssges jkedv, rohan gondolatok, gyors beszd, provokatv magatarts, gyenge tlkpessg, nyugtalansg. De a felfokozott llapot egy pillanat alatt kdd vlt s jtt a feneketlen r, amely a mlysgekig ragadott magval. Bezrkztam, kirekesztettem magam az emberi krnyezetbl. Ennek ksznheten munkabrsom drasztikusan lecskkent, erm elhagyott, a szrny magnyossg rzse, ami rszben annak is volt ksznhet, hogy elzrtam a lelkem az emberek, a klvilg ell, nyomasztva telepedett rm. rdektelenn vlt minden eddigi fontos dolog, a munkt is, amit oly odaadssal s szeretettel vgeztem, borzalmasan megerltetv vlt, ilyet mg soha nem reztem. Jttek a szrke nappalok s jszakk gytr sorozata. Oly mrtk szeretethinyom volt, hogy szinte srni tudtam volna. Nem beszlve az jszakai kialvatlansgrl, az tvgytalansgrl, csak lgtam a nagy semmiben. Sokszor csak ltem a fotelban s mr az is nehezemre esett, hogy kimenjek a konyhba egy kvt fzni, vagy gyorsan letusolni. Fjt mindenem testem s a lelkem. Krdeztem magamtl: Mi trtnik velem? Sokszor fel sem ltztem, pizsamban vonszoltam magam a laksban.

A mindennapos tenni valkat, amit mskor pr ra alatt megcsinltam, most az egsz napomat kitlttte, de gy hogy kzben leltem s fekdtem. Teljesen hasznavehetetlen voltam, mg arra sem volt erm, hogy sajnljam magam. Ehhez az llapothoz trsultak a kvetkez tnetek: Szomorsg, szorongs, remnytelensg, bntudat, fradsg, lmatlansg, tvgytalansg, ngyilkossgra val hajlam, krnikus fjdalom.

A bels szorongs olyan volt, hogy szinte robbanni tudtam volna. Mr nem vettem szre, ha valaki szpen szl hozzm, ellensget lttam benne. Utlag szgyellem, de tlsgosan nyersen s durvn reagltam ilyen esetekben, mert a bennem kialakult, fojtogat feszltsg mr-mr elviselhetetlen volt. Nem fogadtam el senkitl sem tancsot, mentem a magam feje utn, szinte ntrvny lettem. A krlttem l emberek sem tudtk, hogy mi trtnik velem. rtetlenl lltak vltakoz magatartsom eltt. A munkahelyemen is megtrtnt, hogy, ha valaki gy szlt hozzm, ami nekem, akkor gy reztem, nem tetszik, akkor fogtam magam s csapot-papot otthagyva eljttem. Mg az sem rdekelt, hogy ezzel esetleg elveszthetem az llsomat. De szerencsm volt, mert olyan igazgat vezetse alatt dolgoztam, aki felismerte, hogy nem holmi szeszly miatt tombolok, hanem rtkelve a munkmat s a munkabrsomat elnzte ezeket a kirohansokat. Ilyenkor elkldtt pr nap szabadsgra. Azonban otthon sem viselkedtem klnbl. Belektttem mindenbe, mint egy hisztrika, semmi nem tetszett, legyen az a legaprbb dolog is. A msik fzisa az volt, amikor meg sem szlaltam, fel sem keltem, mert mr ahhoz sem volt erm. Ilyenkor nem ettem, nem ittam, csak fekdtem s nztem ki magambl. Mg az is zavart, ha a telefon csengett, legszvesebben kitptem volna a zsinrjt s a falhoz vgtam volna. Ezek az idszakok egyre gyorsabban vltottk egymst, sokszor mr nem is rzkeltem, mikor esem t az egyik fzisbl a msikba. Azzal tisztban voltam, hogy nem normlis dolog, ami velem trtnik, de egymagam kevs s gyenge voltam ahhoz, hogy rdemben tenni tudjak ellene. Senki nem rtette meg, mi minden hborog dlva lelkem mlyn, de n magam sem.

Csaldunk egyik rgi j ismerse egy doktorn volt, aki a tneteim alapjn rvilgtott, hogy srgsen szakember segtsgt kell ignybe vennem, mert, ha ez az llapot tovbb fokozdik, mondhatni, tragdia is lehet belle. Mert sajnos a depresszi egy alattomos szrny, ami felemszti lelkedet s testedet. Ez a doktorn ismersnk gyerekkorom ta ismert, tudta, hogy alapjban vve kedves, vidm, rendszeres, szles rdeklds, nyitott szemly vagyok. Ezrt is tnt fel neki, amikor egy tallkozsunk alkalmval elbeszlgettnk, s megemltette, hogy szrevette, megvltozott a magatartsom. A rgi vidm, kedves, nyitott n most zrkzottan, magba roskadva l eltte. Hiba krdezte, mi trtnt velem, kptelen voltam vlaszolni. Mr a trsalgs is nehezemre esett. Nehezmnyeztem, hogy mirt faggat ennyit, mirt nem hagy bkn. Pedig ezt az ismersnket csak a jindulat vezrelte, hiszen orvosknt feltnbb volt neki a rajtam vgbement vltozs, mint a htkznapi embereknek.

Az tancsra ismerkedtem meg ksbbi kezelorvosommal. ksrt el hozz, ahhoz az orvoshoz, aki kzel 20 vig prblkozott, hogy megtalljam a kiutat. 5 ven keresztl ambulnsan kezelt.

Kezelorvosom a betegsget kezeletlen gyermekkori depresszira vezette vissza. Szavain meglepdtem, mert emlkeim szerint szp gyerekkorom volt, fleg a nagyszleim imdtak engem s az csmet, igaz, hogy nem vetett fel bennnket a pnz, de nem nlklztnk. Az letben sok mindent hoztam magammal, ami, azta is elvlaszthatatlan tlem, ilyen az olvass szeretete. Csaldunkban mindenki falta a knyveket. Vas Gerebenen s Jkain nttem fel. Ilyen volt mg nlklzk megsegtse, mert a nagymammk, mint rtam, nem voltak gazdagok, de az elesetteken mindig segtettek. Ez a 60-as vek elejn volt, amikor nagyon sok volt a nincstelen, egyeseknek tzelt, lelmiszert adott, akin tudott segtett. Ezek az esemnyek belm rgzltek, amit nagymammtl lttam, tanultam. Soha nem bntottam meg akarattal senkit, segtsgemre brki szmthatott. Sajnos mikor megbetegedtem volt az egyetlen ember, aki mellettem llt s segtett. Az szeretete segtett, hogy prbljak kikecmeregni ebbl a lehetetlen helyzetbl.

A doktor rral folytatott beszlgets egszen a kora kamaszkoromig folytatdott, ahol rtrtnk egy knyes s mind a mai napig fj emlkre. Sokan nem is gondoltk rlam, mg a csaldomban sem, hogy szleim vlsa, hogyan megviselt. Akkoriban 15 ves voltam, teht fel tudtam fogni, mit is jelent a vls, ha egy csald sztszakad, de lelkem mg gyermeki rszt rk, begygythatatlan sebet hagyott bennem.

Az ambulns kezels alatt, ami jrbeteg-kezelst jelent, hromhetente mentem beszlgetni hozz. ltalban akkor mentem, amikor gyeletes volt, mert ekkor tbb idt tudott rm fordtani. Szinte vrtam a legkzelebbi tallkozst, hogy kinthessem a szvem valakinek. Volt, hogy rk hosszat beszlgettnk. Minden rdekelte, mi trtnt, trtnik velem, legyen sz brmilyen apr dologrl. Hossz id ta volt az els ember, akiben megbztam, aki eltt megnyltam s lelkem e szrny mlysgeibe betekintst engedtem. s nem zavart, hogy eltte nem kellett titkolznom, hatrtalan megknnyebblst reztem a beszlgets alatt, lelkembl egy idre tvozott a kosz, a kibogozhatatlan zavartsg, a szort ressg, a szeretet hinya. Sajnos csaldom tagjai, mint oly sok ember nem ismertk ezt a betegsget, s el sem tudtk fogadni. Ezrt ettl is szenvedtem.

1980 elejn a pszichitria mg gyermekcipben jrt. Nem volt annyi lelki beteg, mint a mostani rohan vilgban. Vagy, aki beteg volt, nem mert orvoshoz fordulni, mert azt a tudatlan trsadalom rltnek blyegezte, ezen n is keresztlmentem, mert sokan gy nztek rm, mint aki nem lttak mg fehr embert. Megtapasztaltam, az emberi butasgnak nincs hatra. Elszomort s a mai napig fj, utlag visszagondolva, ahogy a htam mgtt sszesgnak, s az n betegsgem kiveszsben ltk ki magukat. Az ilyen tudatlan rosszindulat emberek s a negatv hozzlls miatt, nagyon sok ember nem mert segtsget krni. Azzal nincsenek tisztban, hogy ez az alattomos kr bell, a lelkben mr megindtotta a rombolst. Ami aztn egyeseknl tragdiba torkollik.

A kezelsek alatt tovbbra is dolgoztam, de munkm felelssgteljes volt. Egy nemzetkzi ftvonal mellett fekv szllodban dolgoztam recepcisknt s valutavltknt. Igaz, hogy 24 rt dolgoztam, de motivlt az akkoriban magasnak szmt fizets. Ugyanakkor szellemileg kikszltem, mert millis ttelekkel dolgoztam. Aztn ebben az idszakban kvetkezett, hogy felcserltem a nappalokat az jszakkkal. Nappal aludtam, jjel fent voltam, ekkor csinltam minden hzimunkt. De egy id utn szervezetem tiltakozni kezdett a felborult egyensly miatt, feszlt voltam s ingerlkeny. Ilyenkor prbltam magam visszafogni, hogy nehogy valakit megbntsak, mert egy nagyon j kollektvban dolgoztam. Nagyon megerltet volt, hogy nem tudtam kiadni magamrl a felhalmozott feszltsget. Inkbb felvettem egy larcot, mindenkihez prbltam kedves lenni, persze ez egy erltetett dolog volt. Kavarg zrzavaros rzseimet prbltam elrejteni. Ami tbb-kevsb sikerlt. Az egyik munkatrsam meg is jegyezte: Olyan vagyok, mintha valami titok lengne krl. Amikor jl reztem magam, gy gondoltam, mr nincs szksgem a gygyszerekre, magamtl kezdtem szpen cskkenteni. Nem gondolva arra milyen krt okozok a szervezetemnek. Kptelen voltam elfogadni, hogy pirulkhoz vagyok lncolva, de a rendszertelenl szedett gygyszerek s a hangulatingadozsok ltal kivltott feszltsg miatt az alkoholhoz nyltam. Megittam kt vodkt s jl reztem magam, de utna mardosott a bntudat, mert tisztban voltam azzal, hogy az ssze-visszaszedett gygyszerek, plusz a vodka nem tesz ppen jt az n betegsgemnek.

Mentsgemre legyen mondva, kptelen voltam elfogadni ezt a betegsget. A forvos r lt velem szemben, rm nzett, a szeme szomor volt. Nem olyan volt mikor a tekintetbl mertettem ert. Rm nzet s azt mondta: Elvira magnak bipolris depresszija van, ami jelen helyzetben mg nem gygythat. De vannak olyan gygyszerek, amivel szinten tudjk tartani ezt a fajta betegsget. Prblt halk szavval nyugtatgatni. De csak ltem, s nztem, fogalmam sem volt mi ez a betegsg. Lelkem tele volt ktsgekkel. Arrl olvastam, a depresszinak tbbfle vltozata van, de a bipolrisrl nem tudtam, s megmondom, nem is rdekelt annak idejn. Ezrt dbbentem meg hogy gygythatatlan, s letem vgig cipelni fogom ezt a keresztet. Ekkor gy reztem megszakadt bennem valami, mr nem olyan ember vagyok, aki voltam. Testem- lelkem tiltakozott. Hogy fogok ezutn ebben a tudatban lni?

A rosszullt kerlgetett. Csak ltem s nztem. Testemet lomslynak reztem. Nem is tudtam figyelni a forvos rra meg is krdezte: Rosszul van? Miutn kezdtem magamhoz trni megkrdeztem: Meg fogok rlni? Terapeutm ekkor elnevette magt, megsimogatta a kezem, de hogy ne gondoljon ilyen dolgokra, fogja fel gy, mint egy cukorbetegsget, avval a klnbsggel, hogy inzulin helyett gygyszert szed. De n irtztam az eltletektl, az emberek rosszindulattl. ltalban azok az emberek tlkeztek felettem, akiknek a feje res volt, s cspgtt bellk a rosszindulat. Egyrszt az lethelyzetem miatt hogy, nem kellett napi gondokkal kzdenem. Mindig elegns voltam, hisz a munkm megkvnta, de egybknt sem hanyagoltam el magam. Ha magam alatt voltam, nem mentem emberek kz, falakat emeltem magam kr, hogy senki ne lssa a knldsom, sajnos a depresszi az ember arcn is jl ltszik.

Ezeket a dolgokat kezelorvosommal termszetesen megbeszltem, s kzlte: - Ezt a hajtst a munkmban, nem lehet bntetlenl, kvetkezmnyek nlkl nem lehet csinlni. Ekkor prblt rbeszlni arra, hogy vllaljak egy hromhetes krhzi kezelst, ami remnyei szerint, helyrebillentett volna. s kvetkezett a krhz.

20 vig szinte vrl vre a kzeli pszichitria lakja lettem, ez nem az orvosom hibja volt, hanem az, hogy amikor jobban lettem, nhatalmlag abbahagytam a gygyszerek szedst, mert mg mindig kptelen voltam elfogadni, hogy letem vgig gygyszerekhez leszek ktve, de errl majd a ksbbiekben rok. Ezt azrt is rom le, mert kezelorvosom maximlisan mindent megtett gygyulsom rdekben.

Amikor elszr kerltem a pszichitrira, megmondom szintn, fenntartssal fogadtam, mert n is csak knyvekbl szereztem az ismereteket rla. Megkrdeztem magamtl, mirt ppen n? A betegsgrl keveset tudtam, igaz a tneteit reztem. Azt gondoltam, hogy ez egy diliosztly, ahol bolondok vesznek majd krl. Abban az idben mg csak egy osztly volt, ssze voltak zrva a kevsb betegek a slyosabbakkal. Az els napom borzalmasan telt, nem ismertem senkit, idegenknt forgoldtam az emberek kztt, s amikor az ajtkat zrtk s meghallottam a kulcszrgst, a hideg futkosott a htamon. Az tkezsekrl annyit, a reggeli, a vacsora fliban agyonnyomott, gusztustalan, az ebdrl ne is beszljnk, ami llandan hideg volt. Emellett az ebdnl sorba kellett llni, s utna egy ronda, gusztustalan valamikori zsrkocsinl kellett moslkolni. Ez mindennek mondhat volt, csak eszttikusnak nem.A betegek tbbsge a kzeli kzrtbl hozatott ennivalt, vagy aki le tudott menni, bevsrolt.

Egy ktszemlyes szobban kaptam helyet s a szobatrsam egy kzpkor hlgy volt. Szerencsre klcsnsen szimpatikusak voltunk egymsnak, ennek ksznheten elviselhetbb vlt az els szrny napom. De hla a forvos rnak nagyon sokat beszlgetett velem az els napon. J rzs volt, hogy nem hagyott magamra. Nyugtat szavai lecsillaptottk feltmadt szorongsaimat. Az ittltem alatt ezek a beszlgetsek jelentettk nekem a legtbbet. Elmondta, hogy gygyszeres kezelst fogok kapni, az els idben nagyon sokat fogok tlk aludni, pszichoterpit, biblioterpit s autogn-trninget javasolt, utbbit a mai napig alkalmazom. Ez majdnem ugyanolyan, mint az agykontroll. A tornateremben matracon fekdtnk ltalban hatan voltunk, s egy doktorn halk szavainak ismtlsvel egy id utn szinte testetlennek reztem magam. Meditatv llapotba kerltem. Ez nagyon j hatssal volt a gygyulsomra, mert ellaztott, lecsendestett s tudatom kitisztult.

A krhzi nvrekrl annyit, hogy minden rosszindulat nlkl kijelenthetem, hogy nem voltak ppen a betegekhez tolernsak. St, mondhatni volt kzttk nagyon durvn viselked is. Egy plda a szemlltets kedvrt: krtem egy fjdalomcsillaptt, mert hasogatott a fejem. A nvr olvasott, mintha ott sem lettem volna, majd kzlte, hozassak a gygyszertrbl, mert nem ad. (semmilyen egszsggyi intzmnybe nem lehet gygyszert bevinni.) De ez a viselkeds kt nvrre vonatkozik.

Az els idben idegenkedtem a krhztl s a betegsgembe tovbbra sem akartam beletrdni, nem akartam elfogadni, hogy engem is magval ragadhat ez az alattomos kr. Az els napokban a gygyszerek annyira letomptottak, hogy azt sem tudtam, hogyan jut el a szmba az tel, beszlni is akadozva tudtam, kptelen voltam tisztn megformlni a szavakat.

Ezalatt a letomptott idszakban mg a gondolkodshoz sem volt erm. A beszlgetseket is kerltem, mert mindenki a maga betegsgnek keresett hallgatsgot, s ehhez vgkp nem volt erm, nhny knyvet, vittem magammal, de csak kbn lapozgattam, mert a knyv mondani valja nem rt el a tudatomig. Egy kis id mlva mikor a szervezetem kezdte megszokni a tmntelen gygyszert, kezdtem jobban rezni magam. gy szobatrsamat is jobban meg tudtam ismerni, egyre tbbet beszlgettnk s megjtt az olvasshoz s a rejtvnyfejtshez is a kedvem.

A ksbbiek folyamn tbb emberrel megismerkedtem, ht mit ne mondjak, tallkoztam tragikus emberi sorsokkal. A betegek kzt volt orvos, balett tncos, tbb diploms kzgazdsz, festn volt hres-hrhedt nekesnk sszevert felesge, s mg sorolhatnm. A nhny nvrrel nagyon j kapcsolatot tudtam kialaktani az ittltem sorn, s velk mindenrl tudtam beszlgetni, s gy rltst kaptam milyen emberfeletti munkt vgeznek a hivatsukat szeret nvrek. Amikor mr jl voltam szvesen segtettem nekik, amit nagyon j nven vettek. Ids embereket etetni, stltatni, beszlgetni velk. Ez a cselekvs nekem is jl esett, hogy hasznoss tehettem magam.

De a napjaim legvrtabb esemnye az volt, amikor kezelorvosommal hosszan beszlgettnk. Mondhatni az rdekldsi krnk is hasonl volt, is nagyon szerette a komolyzent, kzs kedvencnk Csajkovszkij volt. Knyvekben is a trtnelmi s a riportknyvek lltak mindkettnkhz kzel. Hogy oldja a feszltsgem, inkbb ezeket a tmkat boncolgattuk. Tbbszr megkrt, hogy stljak ki a vrosba, menjek el vsrolni, hogy szokjam az embereket.

A trtnetemet ismerte, de nem volt mindennapos tma, nem feszegette, ha nem akartam megemlteni ezt-azt.

Letelt a hrom ht, s a gygyszerektl fizikailag s lelkileg is egyarnt j formban voltam. Olyannyira, hogy vissza tudtam menni a munkmba. Termszetesen a gygyszereket ezutn is rendszeresen szednem kellett.

Tbbek kztt neki ksznhetek egy tbb ves peridust, amikor nagyon jl reztem magam, s szinte kivirultam. Ennek ellenre ezalatt az idszak alatt( amg tnetmentes voltam) isminden hnapban fogadott egy kis beszlgetsre. A vele val beszlgetsek utn gy reztem, hogy a felgylemlett problmim slyt mrskelni tudta. De valami trauma folytn betegsgem ismt ert vett rajtam, s elkezddtt a krhzi kezelsem vekig tart, de tbbszri megszaktssal jr sorozata. Ez olyan srn vltakozott, hogy az utbbi idben mr nem volt v, hogy ne lettem volna a pszichitria visszatr lakja, volt olyan, amikor hazarkezsem utn rvidesen ismt visszakerltem a krhzba annak ellenre, hogy Gbor forvosnak mindig sikerlt talpra lltania.

A diagnzisomat jellemzi, hogy brmikor legyrhet, kiszmthatatlan idpontban tr az emberre, minden elzmny nlkl. s jtt a bbeli zrzavar. Eltte val nap mg minden szp s j volt, de a r kvetkez napon mr felkelni sem volt erm. Nagy megerltets volt szmomra az is, hogy megmozduljak s kikeljek az gybl. Ilyen esetben mr sajt magamtl rbredtem, hogy hamarosan a krhzban fogok landolni, hisz a tnetek ismersek voltak.

Mikor msodjra bekerltem a pszichitrira, meglepdssel fogadtam, hogy az osztlyt teljesen talaktottk. Volt A, B s C rszleg. Az A rszlegen voltak a slyosabb, nehezebben kezelhet betegek, a B rszleg egy flig nylt osztly volt, onnan brmikor ki lehetett menni, a C rszleg szanatriumi rszlegnek hvtk. Innen mg a vrosba is ki lehetett menni. Ht n ezt sokszor meg is tettem, mg sznhzba is eljrtam. Ez lnyegesebben emberibb volt, mint legutbb.

Hazarkezsem utn ismt a munkba menekltem, ismt kvetkezett a kimert 16 s 24 rs fraszt mszak. Amg jl voltam, nagyon szvesen csinltam, de amikor reztem a szorongat rzs kzeledst, hogy megint sszecsapnak a fejem fltt a hullmok s nem ltom a kiutat, lassan kialakult a gygyszerfggsgem, mert ha az elrt mennyisget nem reztem elegendnek, pluszban bekaptam mg egy-kt bogyt. Mindig tbb s tbb gygyszert kvnt a szervezetem, s ha ezek mr nem csillaptottk a testi-lelki gytrdseimet jtt az ital. A lehangoltsgom olyan mrtk volt, hogy elveszett az letem rtelme, s jtt az ngyilkossgi ksrletek sorozata.

Soha nem gondoltam volna, hogy nvelem ilyen megtrtnhet. Aki ehhez folyamodik az nincs a teljes tudatnl, eszt veszi a kiltstalansg, gytrds, ami ell nem tud elmeneklni. Elszr begygyszereztem magam, azt akartam ezzel elrni, hogy megsznjn a knldsom s ne kelljen jra kinyitnom a szemem. Ezrt amennyi nyugtatt s antidepressznst talltam otthon, azt mind magamba nyomtam. Ezutn teljes nyugalom szllt meg, egy megmagyarzhatatlan nyugalom. res lgben reztem magam, s vrtam, hogy bekvetkezzen, amit el akartam rni.

Nem gondoltam r, hogy mekkora fjdalmat is okozhatok ezzel csaldomnak, csak az rdekelt, hogy elmenekljek s bkt leljek. Nem akartam soha tbb, hogy mg egyszer az letben t kelljen lnem ezt a llektp gytrdst. De mg idben rm talltak s mentt hvtak. De arra mg emlkszem, hogy a mentorvos tfogta a vllam s megkrdezte, hogy mirt tette. Utna minden elsttlt a pszichitrin bredtem. A ksbbiek folyamn mr nemcsak a gygyszer jelentette az letbl val kivonulsom remnyt, drasztikusabb mdjt vlasztottam. Gilette-pengt fogtam s felvgtam az ereimet. De mindig megtalltak idben. Szerencsm volt, br bredseim utn nem gy gondoltam.

jra szembe kellett nznem nmagammal s a feltmad lelkiismeretemmel, ami a depresszimat tpllta. Ismt krhzba kerltem, ahol mindig Gbor doktor vett vdszrnyai al.

A vele val beszlgetsek szinte gygyrknt hatottak a lelkemre. Neki jra s jra elmondhattam, ami velem trtnt, a szorongsaimat, a flelmeimet, s beszltem neki azokrl a fbikrl is, amelyeket az utbbi idben tapasztaltam. A ksbbiek folyamn jttem r arra mrt kellett mindent megismtelnem, jbl tlette velem az esemnyeket. Ezt nevezik kibeszltetsnek. De ott hagytam abban, hogy j dolgokat fedeztem fel, ami kapcsoldik a betegsgemhez. Elfordult olyan, hogy vsrolni mentem, mr a pnztrnl lltam a megrakott kocsival, s egyszer csak ers szvdobogs, lgszomj lett rr rajtam. Kivert a vz, s gy reztem, hogy megfulladok. Otthagytam mindent s pnikszeren kimenekltem a csodlkoz emberek tekintettl ksrve. Beltem az autba, ott bevettem egy gygyszert, ami llandan a tskmban volt, s vrtam, hogy elmljon a rosszulltem. Ehhez hasonl esetek tbbszr is megtrtntek. A mai napig van, hogy a hlszobmban a rednyt nem hzom le, mert bezrtsg-rzetem van tle.

Ezeket hiba mondtam volna el brkinek, mert a laikus emberek egyltaln nem tudjk tolerlni az ilyen betegsgben szenvedket. Igaz, mr nem prbltam senkinek sem elmagyarzni, mert gysem rtettk volna meg. Pedig ha a csaldban elfogadjk ezt a betegsget, nem szenvedtem volna a meg nemrtstl. Kezel orvosom viszont ismerte letem trtnett s az vek mltval mr egy legjobb bartnl is alaposabban beleltott lelki viaskodsomba.

vekkel ksbb tneteim mr olyan mrtkek voltak, hogy a munkmat nem tudtam tovbb elltni, ezrt kezelorvosom 1998-ban javasolta a leszzalkolsomat, amibe flig belehaltam.

Vgl is belttam, hogy nincs ms vlasztsom, mert ezzel a betegsget huzamosabb ideig nem tolerljk egy munkahelyen sem. gy elmentem a bizottsg el. A vizsglatok utn vrtam az eredmnyt, amelyben dntttek letem tovbbi sorsrl. Lerhatatlan rossz rzsek keringtek bennem. Aztn egy napon megrkezett az eredmny, amely szerint 67%-os rokkant lettem.

Tehetetlennek reztem magam s egyltaln nem hangoztattam, hogy leszzalkoltak, inkbb azt mondtam, ha krdeztk, mivel foglalkozom, hogy hztartsbeli vagyok. Szgyelltem, hogy fiatalon kapott el a szrny, kivdhetetlen kr. Rjttem arra, hogy az utbbi vekben klnsen sok kudarcot halmoztam fel. Lttam, hogy magam krl minden rettenetesen elromlott, mintha a negatv dolgok lncreakciba lptek volna. Egyik rte a msikat. s egyre mlyebbre kerltem.

Egy nyugtalant, kiltstalan labirintusba. Lehetetlennek reztem megtallni a kijratot, melyet minl ktsgbeesetten kerestem, annl jobban elkeveredtem. Ez egy olyan rmtelen idszak volt, hogy teljesen magamba zrkztam s unokacsmen kvl szinte senkivel sem tartottam a kapcsolatot.

Vilg letemben nagyon sokat olvastam s olvasok. A knyvek gyjtse szinte a szenvedlyemm vlt, de ebben az idszakban arra sem volt erm, hogy egy knyvet a kezembe vegyek. Teljesen rdektelenn vlt szmomra minden. Sokszor gy voltam vele, hogy nem tudtam elkpzelni, az emberek minek tudnak annyira rlni, mitl olyan jkedvek.

Bennem nagyfok szgyenrzet volt, a gygyszer s az ital miatt, de Gbor forvos kzlte velem, hogy ez a betegsg ilyen tneteket produkl. Errl sokat beszlgettnk, s megnyugtatsomra azt mondta: Visszaadom a diplommat, ha nre azt mondjk, alkoholista. Engem hiba nyugtatott meg, de a krlttem lk ezt a viselkedsi formt nem rtettk meg, csak annyit lttak, hogy hazajvk, egy darabig megvagyok s jra az alkoholhoz nylok, mert nem szedtem a gygyszereket s kellett ptlknak.

Nem rtettk meg, hogy nekem ez feszltsgoldsnak kellett, nem rtettk meg, mi zajlik bennem, ami ezt kivltja. Amit ennyi id eltelte utn, mg nmagam sem rtettem igazn. Ebbe beletartoznak csaldom tagjai is. Hisz akinek a csaldjban nem fordul el ilyen betegsg, fogalma sincs, hogy mi ez! k is teljesen tancstalanul s tehetetlenl lltak velem szemben. Az az igazsg, nem hittk el, hogy beteg vagyok.

Ebben a helyzetben a beteg mindinkbb elzrkzik a val vilgtl s folytatja az nmarcangolst a sajt kis vilgban. Akik ennek a betegsgnek az ldozatai, s nem kapnak idben szakszer orvosi elltst, elvesznek a vakvilgba.

Kzben megtudtam, hogy a forvos r elmegy az osztlyrl, s ekkor reztem magam elszr tmasz nlkl. egy mank volt a szmomra. Neki mindig sikerlt kirngatni a gdrbl, brmilyen mlyen voltam is. Ksznm ennek a nagy tuds embernek, hogy sok vig a tmaszom, az rangyalom volt. Utna mg egy alkalommal kerltem be a krhzba.

A legutols krhzi emlkem olyan rossz, hogy a mai napig is iszonyodva gondolok vissza r. Az osztlyvezet forvos nyugllomnyba vonult, s helyt egy fiatal forvosn foglalta el. Ez az j forvosn szinte felrgta a rg bevlt gygymdokat. taln el se ismerte, hogy ezen az osztlyon beteg emberek vannak, mondhatni gy bnt velnk, mintha bnzk lennnk. Mkdse elejn sikerlt elrnie, hogy a j nev, nagy tuds orvosok nknt tvoztak az osztlyrl s egyedl maradt egy rezidenssel, aki egy nagyon kedves ember volt, de a doktorn stlust gyorsan sikerlt tvennie.

Ez a doktorn a keze alatt dolgoz polnkkel, takartnkkel, sem bnt jobban, ez szrevehet volt a nvreken is, hiszen lland feszltsgben dolgoztak. Akit tudott megalzott, pedig ezek a nvrek ern fell teljestettek. A doktorn munkjnak eredmnye, hogy a j nev egy rmlom lett. Ezt azrt rom le, mert utols ott tartzkodsom alatt lttam olyan dolgokat, amit addig mg soha letemben. A slyosabb betegeken - akik gy tele voltak gygyszerrel - nem a szoksos gzes rgztst alkalmazta, hanem az ltala beszerzett szjat. A beteg kezeit, lbait leszjaztk, de ez nem volt elg. Ezek a knzeszkzk radsul lakattal is le voltak zrva. A ktsgbeesett betegek tekintete rkre megmarad bennem. Valami iszonyatos volt.

Utlag elmondanm, hogy ettl a doktorntl knytelen voltam megkrdezni, hogy ismeri-e az orvosi etikt, mert az nagyvizitjei gy zajlottak, hogy fennhangon kihirdette mindenki betegsgt, ami egybknt csak a kezelorvosra s a betegre tartozott. Szegny Freud forogna a srjba, ha ltn, hogy bnnak egyesek a pszichs betegekkel. Ennek ellenre meghajtom fejem az orvostudomny eltt, hisz nagyon j nev, empatikus orvosok kezeltek. De muszj lernom, mert nem tudom megemszteni, hogy merszelt beletaposni az amgy is srlkeny lelkivilgunkba. Pedig higgyk el, nem ri passzibl jrtam a pszichitrit.

Mondhatni, j sorsomnak ksznhetem, hogy a csornai krhzba kerltem, mert taln ennek ksznhetem az letem. Volt mg egy orvos, aki taln mg mlyebb srlst okozott, mert nagyon jl ismert s tudta egsz pokoljrsom trtnett. De gy nz ki, hogy nagyon knny valakire rhzni a vizes lepedt. Olyanra, aki mr nhnyszor megjrta a pszichitrit. Mert nagyon knny valakit megblyegezni azzal, hogy rmondjk: alkoholista. Doktor! Azrt megkrdeznm ntl, mi a vlemnye arrl, amit szakkpzett pszichiterek mondanak: senki sem szletik depresszisnak, vagy brmely szenvedlybetegnek, ahhoz valami traumnak kell trtnni, hogy valaki a gygyszerhez, a pohrhoz, vagy a drogokhoz nyljon. De gy nz ki, hogy n e betegsgrl vajmi keveset tud!

Elmeslek egy szmomra nagyon fjdalmas esetet. Egy-kt ve jelentkeztek nlam idnknti epegrcsk. Ami ideig-rig fjdalomcsillaptval oldottam meg. De lmomban sem gondoltam, hogy jjel megbolondul az epm. Olyan grcseim voltak, a falat tudtam volna kaparni fjdalmamban. A sok hnystl, fejfjstl, a szvem majd kiugrott. jjel kettkor kislnyom szlt a doktornak. Meg is rkezett reggel htkor. Br ne is jtt volna. Azzal kezdte, szinte fennhangon: Mondja meg nekem mi baja van? Ha ilyen emberekhez futkosok, a rendes emberek nem kapnak orvosi elltst! A kezemet nyjtottam, hogy segtsen, mert beszlni is alig tudtam, olyan gyenge voltam. Ne nyjtogassa a kezt, inkbb szlljon magba. Mondja minek l maga ezen a fldn? Csinlt-e mr valami jt ebben az letben? Akkor nem tudtam neki vlaszolni, hisz mg a hallos tletemet is alrtam volna. A pulzusom azrt megnzte. A vlasza: igaz 130, de ezzel mg lhet. Miutn, mint emltettem megmrte a pulzusom, semmilyen gygyszerrel, grcsoldval nem ltott el. Azrt megemltette, hogy dl krl visszanz. Hogy valami igaza legyen doktor r, IGEN vodkval gygytottam, a mr elviselhetetlen grcsket!

De tudatom tiszta volt, teht utlag is visszaemlkszem, minden szavra. pp elg volt a bajom, ennek ellenre sikerlt beletaposni, a mr megsebzett lelkembe. Nagyon szomor, hogy vannak az orszgban olyan orvosok, akik a pszichs betegsget, mg fenntartssal, kell oda nem rtssel fogadjk (nem a szakorvosokra gondolok).

s most arra a krdsre szeretnk vlaszolni, amikor megkrdjelezte, csinltam-e valami jt az letben! Igen doktor csinltam jt, nem is keveset. Egy koldus mellett nem tudnk gy elmenni, hogy ne segtsek. Gondoztam a szintn pszichs beteg szomszdnmet, orvoshoz ksrtem, minden nap vittem neki a friss, meleg ebdet ingyen s brmentve. Csupn embersgbl, ami nem veszett ki bellem. Gondoztam apm, amirt nem kevs verst kaptam, de ez nem tartozik ide. Gondoztam nagyanym, amit nnek nagyon jl kell tudni, hisz abban az idben sr vendg volt nlunk. s mg sorolhatnm, de nem akarok magamrl mlengeni. Azt mg hozztennm kedves doktor, csak nmagamnak rtottam.

Utlag azrt megksznnm, hogy volt szves a dlutn folyamn a mentket kihvni, akik a csornai srgssgi osztlyra szlltottak, ahol szakszer elltst kaptam. Majd klnfle vizsglatok megllaptottk, hogy sok kicsi epekvem van s az epecsatornm is teltve van. A sebszetrl tjtt a forvos r, elmagyarzta, az epecsatorna kitiszttst nem tudjk vllalni, ahhoz specialista kell. Ment vitt a megyei krhzba, ahol endoszkpos mtttel kitiszttottk az epecsatornt. A 20 perces mtt 1 rsra sikeredett. Majd ment vitt vissza Csornai krhzba. Ha nem lett volna ez az epemtt, biztos vagyok benne, hogy most nem gpelnm e sorokat.

n e sorokkal sem mentegetzni, sem kdsteni nem akarok, mert ez a betegsg nem egy egyszer kztrs vagy vakbl, amit mtttel helyre lehet hozni. Ez egy hossz, vekig, vtizedekig tart folyamat, mire a beteg orvosi segtsgt kap. Sajnos azt kell mondanom, ezt a betegsget nagyon nehz elfogadni, mert aki ezt nem vallja be nmagnak, annak nincs az az orvos, aki segteni tudna. Nekem is vek kellettek, hogy ezzel a betegsggel egytt tudjak lni. Itt a csornai korhzban ismertem meg Szele Mrta pszichiter forvosnt.

A krhzi kezelsekrl azrt rtam, hogy rsom ltal klnbsget tudjanak tenni s vlemnyt alkotni arrl a helyrl, ahova Sz. Mrta forvosn jvoltbl eljutottam. Azt mg lernm, hogy Sz. Mrta doktorn, mg a sebszeten s a belgygyszaton voltam, minden nap feljtt hozzm, hogy megnzze, milyen llapotban vagyok. Mert amikor bekerltem s megtudta, mennyi antidepressznst szedek, elszrnyedt s gy dnttt, ha beleegyezem, vltoztatunk ezen. Hozztette, az a csoda, hogy ennyi v nagy dzis gygyszerszeds utn mg ltezem.

Mr rtam, hogy a kezelorvosom a krhzi pszichitrirl elment, gy dntttem, a lert esemnyek utn nem akarok oda visszatrni. Szele forvosn, aki annyira szinte s nyitott trsalgst folytatott velem, hogy megkedveltem. szintn tudtam vele beszlni, megkrdeztem, elvllaln-e a tovbbi kezelsemet, mert ekkorra mr tisztba voltam azzal, hogy letem vgig pszichiterhez kell jrnom

Miutn hazajttem a sebszetrl, a tovbbiakban a kezelorvosom Szele Mrta forvosn lett.

Tbb alkalommal voltam nla, de rvid id alatt tbbet tett rtem, mint ms a pszichitrin ennyi id alatt. Ekkor n gy nevezem: a lenti idszakomat ltem. A gygyszer okozta hiny s az azt ptl vodka krl forgott a vilg. Akarva-akaratlan kinyitottam Pandora-szelencjt s rm zdult minden rossz, s ksve zrtam be, amelyben mr csak a remny maradt.

A forvosn a megrtsvel s szakrtelmvel nagyon hamar felismerte a gygyszerfggsgemet s alkohollal val problmmat, ami idszakos volt, de azt is elmondta, hogy ezt a betegsget csak hosszadalmas id alatt lehet gygytani. Vgtelen trelemmel kezelt, gygytott ez a rendkvli asszony. Abban az idben a magam alkotta torz trvnyek kztt ltem. A forvosn felajnlotta, hogy menjek el Intahzra, ahol eredmnyesen kezelik ezt a betegsget.

Ez egy olyan rehabilitcis intzet, ahol szinte szanatriumi krlmnyek kztt rehabilitldnak a betegek. El nem tudtam kpzelni, milyen lehet ott, mert ilyen helyrl mg csak nem is hallottam. A felajnls utn nem sokat gondolkodtam, gy vltem, ha itt sem tudnak segteni rajtam, akkor mr sehol sem. Megkaptam az idpontot, hogy augusztus 6-n tudnak fogadni. Ezutn egyszeren nem tudtam szmot vetni, mi lesz velem, hov megyek, a teljes ismeretlensggel kellett szembenznem, lelkemet teljesen kigettnek reztem.

Ez az egy ht, ami az indulsig eltelt, maga volt a borzalom. Feldlta a mindennapjaim megszokottsgt, de ebben az idszakban nem is nagyon rdekelt, mi lesz velem, vihettek volna brhova, csak kapjak valami segtsget, ami elviselhetv teszi betegsgemsztette lelkemet. Hisz mr annyira elszakadtam a klvilgtl, hogy az let szpsgeit mr nem tudtam rzkelni. Nem rdekeltek a virgaim, amiket, ha jl voltam nagy szeretettel gondoztam. Teljesen rdektelenn vlt szmomra a krlttem lv vilg, kznys voltam mindennel, mindenkivel, mint ha nem is lett volna szvem. A szvem helyn egy k volt, ami hideg s rzketlen volt.Lelkemet resnek

MOSOLYFALVA

A fjdalom rk,

Mlnak a napok, telnek az vek,

Minden percem falak kzt lem,

Rab vagyok egy hatalmas vrban,

Hova egy bs napon nmagamat zrtam.

Szvembl egy darab letrt,

Magnyomban csak a fjdalom gytrt.

Fj, hogy elmlt, mi azeltt szp volt,

S emlke csak egy srbolt.

Azt kvnom, brcsak elmondhatnm,

Mennyire szeretnk lni igazn.

De a magny brtnbe zr,

s nincs, ki lelkem kiszabadtan.

Hiba csalfa, szp, hi remnyek,

Rm a kegyetlen sors ezt mrte.

Mgis hiszem, lehet szp az let.

Az jszaka hangjai errl meslnek.

(ismeretlen szerz)

Ez az idzet, hven tkrzi azt a lelkillapotot, amelyben vtizedekig snyldtem.

Augusztus 6-n elindultunk Intahzra (amit n csak Mosolyfalvnak hvok), egy ismersm s unokacsm vitt el a kocsijn, de fogalmunk sem volt, hol van, mg a trkpen sem szerepelt. Csak annyit tudtunk rla, hogy Celldmlk kzelben tallhat. Egy rs t utn elnk trult a Sg-hegy vulkanikus kpja. Az oldalban felfut hzak, a semmibl kiemelked csonka kp szemet gynyrkdteten magasodott elnk, jelezve az utat, mint egy irnyt, ahov tartok.De annyira eldugott helyen volt, hogy sokszor tbaigaztsra szorultunk. Az utols tbaigaztnk egy ids bcsi volt, aki krdsnkre, hogy hol van Intahza, gy vlaszolt: Jaj kedvesem, az Intapuszta. Gondolkodba estem, mert rjttem, hogy ezt a szt egy knyvbe olvastam, Benedek Istvn Aranyketrec cm regnyben, ami errl a helyrl szl. Jzus Mria! kiltottam fel magamban Ez egy bolondokhza! Unokacsm megnyugtatott, nzzk meg, ha olyan hely, be sem megynk, hiszen nem knyszertettek, hogy ide jjjek.

Ez az intzmny az 50-es vekben elmegygyintzetknt mkdtt. Mikor eszembe jutott, hogy n is az Aranyketrec lakja leszek - bennem kt vodkval - rhggrcst kaptam. Benedek doktor jtt r arra, hogy nem gygyszerrel, hanem munkval fogja gygytani a betegeket. Munkssga nem vrt sikert aratott, igaz, neki is meg kellett kzdeni a brokrcival. gy tudom neki ksznhet, hogy a pszichitrirl lekerltek a vasrcsok. Mg sokat lehetne rni Benedek doktorrl, hogy milyen vltozsokat eszkzlt ki. Ajnlom ezt a knyvet brkinek, akit rdekel ez a tma.

Rvid id mlva lefordultunk arra az tra, ahol meglttunk egy hatalmas sparkot, amely az intzmnyt mintegy elzrta a klvilg kvncsi szemei ell. Majd kzelebb rve kibontakozott az vszzados fk homlyos rejteke kzl a klasszicista Batthyny-kastlyt. don falai a rgi idket, brkat s grfokat juttattak eszembe. A portn belpve lttuk a gondozott stnyokat s az polt krnyezetet. Amerre nztem, a gynyr nyri zldbe ltztt fk alatt, lnk sznekben jtsz virgok pompztak. Ez hozzjrult, hogy knnyebben megbartkozzam a hellyel, ahol nem lttam elre, mennyi idt fogok eltlteni. Mr a portn meglepets rt. Egy fiatal fi nagyon kedvesen tjkoztatott, hogy mit merre tallok, hol van a betegfelvtel, merre menjek. Mr itt feltnt, hogy milyen segtkszen fogadtak s, hogy mindenki elre kszn. Ekkor fordult le a postakocsi. A betegek izgatottan vrtk, feltnt az is, hogy milyen jl ltzttek voltak, vidm mosoly terlt szt az arcukon. Egyltaln nem ltszott, hogy betegek kz rkeztem. A postakocsinl lehetett felvenni pnzt, lottt feladni, cigit, dessget venni, valamint klnbz jsgokat vsrolni. Egy kicsit nzeldtnk, majd elindultunk az intzmny fel.

A bejratnl egy hatalmas terasz volt kialaktva, padokkal, napernykkel, virgokkal, nhny ember ldglt a ragyog napstsben.

Az ajtnl egy kedves hlgy adott tmutatst, hogy merre tallom a nvreket. Meglepetsben volt rszem, hogy a szolglatban lv nvrek milyen kszsgesen mosolyogva s udvariasan fogadtak. Elmagyarztk, merre tallom a betegfelvtelt.

Elintzve a felvtellel jr procedrkat egy, nagyon kedves, szimpatikus nvr megmutatta a szobkat, a trsalgt, az ebdlt, ahol kellemes meglepetsben volt rszem. Itt mr tertett asztalok vrtk ebdre a betegeket, a nvr elmondta, hogy az tkezs kt csoportban trtnik. A reggeli 7 rakor, az ebd 12-kor, a vacsora 5-kor. Kzben mg beiktattak egy tzrait is. A szobkban, a megszokott ronda krhzi vasgyak, heverk, fggnyk bartsgos narancssrga sznben otthonosnak ltszottak. A trsalg modern btorokkal, zlses fggnykkel vrta a pihenni vgykat. Nem beszltem mg a lovagteremrl, ami olyan hatst vltott ki bellem, mintha a kzpkorba lptem volna vissza. Itt foglalt helyet a hatalmas knyvtr, a TV. Igazi televzi majdnem minden szobban volt. Vendglts rvn olyan rzsem volt, mintha egy turistaszllban lettem volna. S ami rendkvli mdon megragadt az egsz helyen, az a tisztasg, a friss illat, akr merre mentnk, sehol sem lttam eldobott szemetet, csikket. A jrlap csak gy csillogott-villogott.

Mikor hozztartozimtl bcst vettem, nztem a tvolod aut utn, s egy olyan rzs lett rr rajtam, hogy itt biztosan segteni fognak rajtam s visszakapom rgi nmagamat, szinte vgytam r, hogy jbl az a kicsattanan jkedv, optimista n legyek, akinek az letereje a lelkem mlyn szunnyadt. Nem az a megkeseredett, letunt s kznys ember, akiv tett a betegsgem. Mr nem kvntam ms dimenziban lenni, vlasztottam a val letet, tele voltam remnnyel, hogy ezen a helyen szenvedsekkel tele utam vget r. De ehhez tmogats kellett, amit ezen a helyen remltem megkapni. A dleltt a kipakolssal telt el, sok ruht hoztam magammal, mert nem tudtam mennyi ideig fogok itt lenni.

Kzben jtt az ebdid, amin majd bejultam. Az tkezs felszolglssal trtnt, kulturlt krlmnyek kztt. Az tel olyan finom s zletes volt, hogy brmely tteremmel vetekedhetett volna. A levest jnai tlban szolgltk fel, mindenki annyit mert, amennyi jl esett neki. Msodikknt nagyon sokszor nem a htkznapi konyhkban megszokott teleket szolgltk fel, gondolok itt a Gordon Blue-re, a hawaii csirkre s mg lehetne sorolni. Amikor els nap az ebdemet fogyasztottam, odajtt hozzm egy nagyon kedves, fiatal n, akit Ildiknak hvtak: - dvzlm Intahzn, n vagyok a fnvr. Ha brmire a segtsgre lehetek, a nvrszobban megtall. rezze jl magt nlunk - szavai hallatn bejultam, hogy milyen nem vrt fogadtatsban van rszem.

Az is meglepett, hogy a vacsora s a reggeli - a lehetetlen hideg krhzi koszt utn, ami ssze-visszaprselt fliba volt csomagolva itt kssel-villval trtnt. Reggelire sok alkalommal tlaltak fel villsreggelit, lecst, rntottt, bunds kenyeret, s nem utols sorban frissen kisttt tprtyt.

Ebd utn pihentem egy kicsit, majd hivatott a forvosn, akit egy szimpatikus, mosolyg, bizalomgerjeszt hlgyknt kell elkpzelni. Akinek akarva-akaratlanul minden bajomat, megalzottsgomat, s a bennem lv szgyenrzetet elmondhattam. Nagyon j hatssal volt rm, mivel rendkvl megrtnek bizonyult. Azzal nyugtatott: Akkor kellene szgyenkeznie, ha nem krt volna orvosi segtsget. Ezzel laikus mdon tisztban vagyok, csak azt nem tudtam, hogy az vek ta tart szrny nehzsgekkel hogyan fogok megbirkzni? Hogyan tudom a labilis lelkivilgom rendbe hozni?

Hisz kztudott, ez a betegsg testi s lelki tneteket produkl, ami szinte elviselhetetlen. De bzom benne, hogy ebben az izollt krnyezetben nem fogok gygyszer ptlkhoz nylni. Ami pillanatnyilag enyhlst hozott s feszltsgoldst, de utna a pokol jtt. Errl ksbb lesz idm rni.

Kzben folytattam a forvosnvel val beszlgetst, ami elg hosszadalmasra sikeredett. Feltnt, hogy a doktorn egyszer sem nzett az rjra, ezt azrt rom le mert sajnos a pszichitrin, az utbbi idben futszalagon folyt a gygyts, annyira le voltak terhelve az orvosok. Doktorn azt mondta, hogy az itt alkalmazott terpiban semmi klnleges nem lesz, mert k elssorban munkaterpival gygytani. De nlam elssorban a nagymrtk gygyszerszm lecskkentse szerepelt a tervei kztt s a terpis beszlgetsek.

Persze, mirt is ne, jtt a feszltsg, s a velejr remegs. A doktorn nagyon egytt rz volt, s rgtn intzkedett, hogy kapjak egy enyhlst hoz gygyszert.Pihentem pr rt. De elmondani sem tudom milyen frissen bredtem. Semmilyen elvonsi tnetem nem volt, a remegsem elmlt. Mondhatni remekl reztem magam, amihez hozzjrult a kellemes krnyezet, az ablakon kinzve lttam a dsan zldell vszzados fkat, reztem a friss leveg illatt. Ideutazsom eltt Szele Mrta forvosn elmondta, hogy ez egy munkaterpis intzmny, mely nelltsra szakosodott s, ahol dolgozni kell s nem a pirulktl vrni a csods gygyulst, de n laikusknt el sem tudtam kpzelni, hogy ilyen ltezik, s hogyan kell elkpzelnem.

A szobban, amibe kerltem ngy msik betegtrsammal osztottam meg. A szobatrsaim nagyon kedvesen fogadtak. Elgondolkodtam, hogy milyen rdekes, itt mennyire egyszeren tudtam alkalmazkodni a tbbiekhez s az intzmnyhez, ellenttben a krhzi pszichitrival.

Majd kt nap mlva mr csak msodmagammal maradtam egy nagyon kedves lnnyal, mert a msik kt szobatrsam kezelse befejezdtt. A megmaradt szobatrsamrl majd ksbb mg rni fogok. a tlalban dolgozott, ezrt a munkja korai kelst kvnt. De estnknt sokat beszlgettnk, kiderlt, szmra nem ismeretlen ez a hely, tbbszr is kezeltk mr itt.

A munkaterpia: a betegek termszetesen hivatsos dolgozk mellett rehabilitldnak. Napi t ra munka, s ezrt az elvgzett munkrt ki hogy dolgozik terpis pnzt kap. n gy gondolom, ezt azrt alkalmazzk, hogy a beteg teljes rtk embernek rezze magt.

Teht dolgozik, s ezrt munkabrt kap. Szuper! Ilyet sem lttam. A ksbbiek folyamn mikor megkaptam az els terpis pnzt, ne gondoljanak debilnek, de jobban rltem e csekly sszegnek, mint a szgyenletesen kevs rokkantnyugdjnak. Zsuzsa, egy nagyon kedves, elzkeny szocilis gondoz megkeresett mg az els napomon. Azt ajnlotta, pihenjek pr napot s ismerkedjek meg az Intzmnnyel a krnyezettel. Kt napot pihentem, de ezalatt felfedeztem a kastlyt s krnyezett. Az eldugott stnyokon padok voltak, ahol meg-megpihentem. s jutott idm elgondolkodni az letemrl, hogy milyen hossz s gytrelmes t vezetett idig. s r kellett dbbennem, hogy az Intahzig vezet utamra sokszor n magam grdtettem kveket. Ha legalbb sejtettem volna, hogy ennek a helynek ilyen pozitv kisugrzsa van, nem dzkodtam volna annyira az idejveteltl.

Zsuzsa javasolta, nzzek krl, hogy milyen munkk addnak, mihez lenne kedvem s szeretnk-e dolgozni. Persze, hogy szeretnk! Vlasztani lehetett a kvetkez munkkbl. Volt kt csoport, ahol nagyon szp dsztrgyakat, prnkat, kiegsztket ksztettek. Knyvktszet, kertszet, asztalosmhely, festmhely, mosoda. Volt egy mhely, ahol a nagy kzgyessg emberek rajzoltak, festettek. A tlalban, a mosogatban is betegek dolgoztak. De ezek a munkk elgg helyhez ktttek voltak szmomra.

A szocilis munks javasolta a felszolgli munkt, mert idegenforgalmis lvn ez llt hozzm a legkzelebb. Viccesen megjegyeztem, inkbb mst szeretnk, most az egyszer inkbb engem szolgljanak ki. Szeretnk egyszer n a vendg lenni, mg ha Intahzn. vagyok, akkor is. Nagyon meglepdtt, mert azt vlaszoltam, inkbb szeretnk takartani s a virgokat gondozni, elfogadta a dntsemet, hisz itt senkit nem knyszertenek semmire, amit nem szeretne. Az intzmnyben ngy takartn volt, n tisztasgfelelsnek neveztem ket. k is nagyon kedvesen fogadtak, a ksbbiekben nagyon j viszony alakult ki kzttnk. k a kzeli vrosbl jrtak ki. Ha valamire szksgem volt, szvesen meghoztk.

Ottltem alatt trsalkod kedvem jra eluralkodott rajtam, s nhny emberrel mr egsz jl el tudtam beszlgetni, ami hossz id ta nem trtnt velem. Hisz otthon, a magam alkotta vilgban szinte beszkltem, nem mentem sehova, s beszlgetni sem volt kedvem senkivel.

rmmel tapasztaltam, hogy beszlgets kzben nem volt tma a betegsg, s hogy ki mirt van itt. Ezt mindenki tabunak tekintette. Ha akarta elmondta, de senki nem krdezte. gy gondoltam, hogy egy j kis kzssg tagja lettem s befogadtak.

Dlutni stim sorn kezdtem felfedezni ezt a klns vilgot, ami politikamentes, irigysgtl tvolll kis ozis ebben az nz, kietlen vilgban. gy reztem magam, mintha egy dlhelyen lennk fel sem tnt, hogy gygytanak. Krlttem stl emberek mindegyike ders, vidm, jlltztt volt. Eltrtek a krhzban kezelt pszichitriai betegek kbult, nem evilgi, mmoros tekintettl, akik gy be voltak szedlva, hogy azt sem tudtk hol vannak. Tapasztalatbl ismerem n is ezt az rzst, sajnos, amikor az ember a sok gygyszertl nem tud tiszta tudattal gondolkodni, csak ntudatlanul lebeg a semmiben, az idrzke el van tomptva, fel sem fogja, ha valami vltozs trtnik krltte, magyarn agyilag zokni voltam. De hagyjuk a mltat, Hla Istennek Intahzn vagyok.

Mr vrtam, hogy elkezdjek dolgozni, mert hossz vek ta a rokkantsgom miatt, csak a hzi teendket lttam el. A betegek csak a szobkat, a szocilis helyisgeket a hivatalos dolgozk takartottk. Sokat tprengtem azon, hogy pr napja vagyok itt, s javulsomnak milyen j eredmnye van. Ekkor megint eszembe jutott Benedek doktor regnye. is azt gondolta, hogy ezen a helyen a fldnek valamilyen pozitv kisugrzsa van. Mert anno, mg elmegygyintzetknt mkdtt, nagyon sok betegnl lnyeges javulst vett szre, de az is elfordult, hogy gygyultan tvoztak, s a kinti vilgban is boldogultak. Sokszor eszembe jutott a knyve, mert itt helyben el tudtam kpzelni, hogy ez a szaktekintly ember mennyi mindent tett a betegekrt, hogy ltrehozza a munkaterpis foglalkozst. Hisz a hely adott volt, mert a krnyezet, a termszet mesbe ill. n az ilyen nagy tuds, empatikus orvosokat, nvreket Igazgyngynek nevezem. Az igazgyngy kis porszembl vlik rtkess egy kagyl vdelmben. Az esetkbe a beteg ember vlik rtkess, munkjuk eredmnyeknt.

Most bemutatom az intzmny orvosait: Gr. doktor az intzmny igazgatja, csupa szv doki, aki sajnos mr nem itt gygyt, hanem kiment Svdorszgba. ( volt az, aki olvasta a nyers kziratomat, s tancsolta, mit rhatok le, mit fedjek el, emlkeztetett a beteg s szemlyisgjogokra, s rlt neki, hogy nekifogtam a magam tragdijnak megrshoz, hogy ezltal msoknak tudjak segteni). Faludyn doktorn a kezelorvosom, szeretetremlt s mlyen vallsos. Nagy doktor, mindenki ltal kzkedvelt. Nyli doktor az rkmosolyg. Ez a ngy orvos volt az intzmnyben, naponta vltottk egymst. A munkjuk dlutn 2-ig volt, utna kszenlti gyeletben dolgoztak. Ennek ellenre Gr. doktor nha 9-kor ment haza. A nvrekrl csak annyit, hogy mindegyik humnus volt, a betegek s a nvrek kztti viszony pldn felli volt. Nekem szokatlan volt, ha a nvrek rrtek, bejttek a szobba beszlgetni, j id lvn meg kiltek hozznk a teraszra. Figyelmk mindenre kiterjedt, kedvessgkkel mosolyt csaltak arcunkra. Itt a nvrekkel, nem csak gygyszerosztskor tallkoztunk, (mint a krhzban).Velnk voltak a nap minden rjban. szrevtlenl, de gygyt munkt vgeztek.

Tnyleg igaz, van az letben nhny sz, ami csodkra kpes. A ksznm, a legyen szves, s a krem szpen, amit itt az orvosokrl s a tbbi egszsggyi dolgozktl meg is kaptunk.A ksznm annak is j, aki mondja, de annak, fleg annak, aki kapja.

Azzal folytatnm, hogy a vizitek sem gy zajlottak, ahogy a krhzi pszichitrin, ahol jtt az egsz slepp, megkrdeztk a betegtl, hogy van, de vlaszt sem vrva mr a kvetkez gynl voltak. Intahzn a nagyvizit minden htfn volt megtartva, ahol sikerlt megismernem Gr. forvost, s Dr. Nagy Lszlt. Meglepdve tapasztaltam, hogy mindenkit trelmesen vgighallgattak s rltek annak, ha a betegen ltszott a javuls. Biztos vagyok benne, hogy ezt tiszta szvbl tettk. Ha valakinek magnjelleg problmja volt, azt nem a szobatrsak eltt, hanem a kezelorvos szobjban oldottk meg.

Szeretnk Gr. forvos rrl rni egy esetet. vek ta van az intzmnyben egy fiatal erdlyi fi, (Etelnek hvjk) aki betegsge miatt hossz ve nem ltta desanyjt s hgt. t ez nagyon bntotta, s mg depresszisabb tette. Gr. forvos r Etelt a sajt kltsgn, idejt felldozva elvitte Erdlybe, hogy Etele tudjon tallkozni a csaldjval. Itt felhvnm a figyelmet, hogy a szllodtl az tkezsig mindent a forvos fizetett ki. Egybknt megdbbenten sok fiatal volt az intzmnyben. Itt mr lttam, hogy ez a betegsg nem vlogat, hisz sok diploms, tanult ember volt kzttnk. Mrnk, orvos, tanr, kzgazdsz, jogsz, mvsz

Folytatnm a munkmmal. Ez a terpis munka kezdett egszsges emberr formlni, hisz volt minden nap feladatom s ez rtelmet adott az ittltemnek. A munkt meg lehetett szaktani, mert 10 rakor lehetsg nylt r, hogy jgzzunk vagy tornzzunk, ami frissten hatott rm. Lassan kezdtem kinylni, jra bartsgokat ktni. Annak ellenre, hogy Intahzrl ki se mozdultam - pedig lett volna r lehetsg mert ez nem egy zrt intzmny. Zsuzsa meg is jegyezte, hogy mirt nem mozdulok ki? Mirt nem megyek a kzeli vrosba vagy a 3 km-re lv falu frdjbe? Nem vlaszoltam, de gy reztem, hogy itt megtalltam azokat a dolgokat, melyek teljess tettk az itteni vilgomat. Nem reztem ksztetst arra, hogy kiszakadjak ebbl az izollt krnyezetbl.

Egy hten egy alkalommal, volt egy gynevezett frum, ahol az j betegek bemutatkoztak, s elmondtk, hogy mit vrnak az itt tartzkodstl. Nem mindig, de volt olyan, hogy mondtak olyan hlyesgeket, hogy az egsz csoport dlt a rhgstl. Ezeket a dolgokat nem lehetett nevets nlkl vgighallgatni. A viziten s a frumon kvl tbb ktttsg nem volt, hiszen a betegek munkval tltttk idejk nagy rszt.

Csaldom tagjai majdnem minden hten megltogattak. Ha nem tudtak jnni csomagot kldtek, igaz, erre nem volt szksg, hiszen az itteni ellts bven elg volt. Az els alkalommal, amikor jttek, nem hittek a szemknek, hogy milyen szp krnyezetben fekszik ez az intzmny, s hogy milyen vltozson mentem keresztl. Naprl-napra ersebbnek reztem magam. Vgre tudtam jra nevetni s a kis dolgoknak rlni. csm szinte szeretett idejrni, mert termszetbart lvn elbvlte az itteni krnyezet. Mikor hozott haza, viccesen meg is jegyezte: Maradhattl volna, hisz olyan j volt ide kirndulni!

Munkabrsom szinte meghatvnyozdott, mr nem elgtett ki az 5 rs munka. Munka utn vllaltam a stnyok s a virggysok rendben tartst. Reggel tkor felkeltem, hogy a szmomra oly kedves virgokat ntzzem, gondozsba vegyem. A virgok polsa alatt sebesen elfutott az id. Mikor meglltam, hogy egy kicsit kifjjam magam, a stl emberekkel beszlgettem. Megint elkezdtem szeretni magam s gy reztem, krbe tudnm lelni a vilgot ezen a gynyr, virgillat nyri reggelen. Ha nem volt ltogatm, a szombatot s a vasrnapot is vgigdolgoztam.

Az intzmnyben ki volt alaktva egy bf, ahol majdnem mindent meg lehetett kapni, amire szksgnk volt. lelmiszerre nem szorultunk r, mert az tkezsek bsgesek voltak. De lehetett kapni itt a kozmetikumtl kezdve, dtk s svnyvz knlatn tl, mg stemnyeket is. De inkbb kvzni jrtunk ide, s egy kicsit olyan hangulata is volt, mint egy kvznak. Voltak asztalok, s vgre fztt kvt ihattunk, mert egybknt csak automatbl juthattunk hozz. A hangulat barti volt, mindenki azt a munkt emltette meg, amiben dolgozott s gy tnt, nagy sikerlmnynek tekintik, hogy a kezk kzl milyen kidolgozott dsztrgyak kerltek ki. Gynyr dszprnkat varrtak. Ezeket a dolgokat ksbb rtkestettk.A kertszek rltek a b termsnek, ami kitart munkjuk eredmnyt dicsrte. Olyan rzsem volt mintha egy idegen bolygra tvedtem volna. A nyugodt lgkr, j kis beszlgetsek, nem volt intrika, irigysg, mint a kinti vilgban. Aki nem volt ilyen helyen, el sem tudja kpzelni, hogy egy ilyen kis kzssgnek, milyen sszetart ereje van. A betegek is segtettk egymst. Termszetes volt, ha pldul valakinek elfogyott a kvja, azt szvesen meghvtuk. Ezek kis dolgoknak tnnek egy kinti vilgba, ahol sajnos az emberek kznysek, s rzketlenek.

Pr hetes ott tartzkodsom utna a forvos megkrdezte, hogy nem lenne-e kedvem tmenni a telefonkzpontba dolgozni. Ezt nagy megtiszteltetsnek vettem, hisz ez a munkatpus kzel llt a recepcisi tapasztalatomhoz. Izgultam, hogy hogyan fogok kontaktust teremteni, ha jra emberekkel kell napi szinten kommuniklni. Hisz mr emltettem, hogy rg nem dolgoztam emberekkel s ezalatt az id alatt szkincsem megkopott.Az els napom bakija, hogy amikor egy rdekldnek felvettem a telefont, gy mutatkoztam be: J napot kvnok XY Hotel. Miben segthetek? Ez a hotel volt az utols munkahelyem. A vonal tls vgn Gr. forvos r nevetve megszlalt: Kedves Elvira! n nem Intahzn van?Csak miutn letette a telefont trt ki bellem a nevets, hogy akaratom ellenre milyen hlyesget mondtam. Itt volt elg idm, hogy a velem kapcsolatos dolgokkal szembenzzek.

Ha dlutnos voltam mr ha nem volt olyan telefonforgalom keresztrejtvnyt fejtettem, s nagyon sokat olvastam. Igaz, volt ezen a helyen TV, de szinte alig nztem.

Itt olvastam Albert Gyrgyi egyik knyvt, ami szinte seglykilts volt. Taln ma is lne, ha nem hagytk volna el a bartai, akik megrthettk, volna a betegsgt, s a segtkzhelyett inkbb egyet rgtak rajta.Milyen igaz a monds, hogy addig kell becslni s szeretni egy ember, amg l, nem a halla utn. Kihasznltk egsz letben, ez sajnos rm is vonatkozik. Halla utn jttek a nagy bartok akik a hallbl hztak hasznot.

Most egy kicsit elkalandozok, itthonltem alatt trtnt ez az eset: az egyik kereskedelmi csatornn, egy msor lttn, amit csak azrt nztem meg, mert Radics Pterrel volt egy interj. egy kzkedvelt ember, akit orszggylsi s washingtoni tudstknt ismertnk meg. Msoraival emberek szzezreit ltette a TV kperny el. Vrlzt volt, ahogy a fent emltett msorban a msorvezet hogyan viselkedett vele.Szinte utlat lt ki a tekintetre. Radics Pter volt az els ember, aki nyltan vllalta Magyarorszgon a mssgt. Mindenron gyilkosnak akarta feltntetni, mivel egyni okok miatt elaltatta a kutyjt. Szinte szhoz sem engedte jutni, csak a kutyatma krl forgott a riport. Tbbszr is megismtelte: vallja be, meggyilkolta a kutyjt!. Radics Pter mg elmondta, hogy rokkantnyugdjbl l, ennek ellenre a msorvezet epsen megjegyezte: Ltom, nem nlklzl!! Jl nzel ki!!, mikzben hozztette, egy kzeli tterem tulajdonosa szllt neki ebdet. s jbl visszatrt a kutyatmra. Ez a msor olyan felhborodst keltett bennem, hogy egy kivl riportert a msorvezet, gy megmert alzni, akinek az Radics tudsa szmra elrhetetlen. Gesztusaiban az utnozhatatlan Friderikusz Sndort prblta majmolni. A msorvezett s msort szndkosan nem emltem, nem szeretnm, ha beperelne hitelronts miatt, amit a 38000 ft-os rokkantnyugdjambl nem tudnk fizetni. Ezt az esetet azrt is tartottam megemltsre mltnak, hogy vegyk szre, a trsadalom mindent eltl, legyen az betegsg, valakinek a mssga vagy szrmazsa.

E rvid kitr utn visszatrnk Intahzra. Telefonos munkm els szakaszt azzal kezdtem, hogy prbltam otthonoss tenni ezt a helyisget, kidekorltam a falakat draprikkal s kpekkel. Az egyik munkacsoporttal j fggnyket varrattam. Munkmrt a szemlyzettl nagy elismerst kaptam, ami gygyr volt a lelkemnek, mert itt a nvrek, szocilis munksok nagyon nagy odafigyelst tanstottak a betegek irnt. Rgtn szrevettk, ha valakinek valami baja volt, vagy lehangoltt vlt. Ilyenkor megprbltak lelki tmaszt adni s a problma vgre jrni.

Munkm kzben zent is hallgattam. Nagyon szeretem a Raveltl a Bolert, de szvem cscske Csajkovszkij B-moll zongoraversenye. Ha ezt meghallom, a knnyeim elerednek, de az okt nem tudom. Csajkovszkijhoz lehet, hogy tudat alatt azrt is vonzdom, mert zenjbl kihallottam a magnyt, a fjdalmat, ami engem is knoz. letrajzregnyben olvastam, hogy maga is depresszival kzdtt. Taln ezrt is hatott meg annyira a zenje. rdekessgknt megemltenm, hogy nagy kedvenceim, mint a fest Tiziano, a zeneszerz Csajkovszkij, az r Hemingway is mind-mind depresszival kzdttek.

Volt mg egy emlkezetes trtnetem, ami tbbek kztt rlam szlt. Egy hlgy rdekldtt a Gyr-Moson-Sopron Megyei Nyugdjintzettl, hogy legyek szves megmondani, hogy mi ez az Intahza, kzsg, falu vagy vros, mert ilyen nevet nem tallt a trkpen. n kzltem vele, hogy egy rehabilitcis intzmny, de a hlgy kvncsisgbl tovbb krdezgetett. Akkor mr nagyon nevethetnkem volt, fleg amikor megkrdezte, hogy mi van krlttem. Erre azt vlaszoltam, hogy egy kastly s egy hatalmas nagy kukoricatbla. Erre az idre mr biztos voltam benne, hogy engem keres, ami ksbb ki is derlt. A beszlgets utn nem sokkal megkaptam a fellvizsgl bizottsgtl az rtestst, hogy vglegesen rokkantnak nyilvntottak.

Ekkor kezdtem megint magam alatt lenni, lerhatatlanul flembernek reztem magam, hisz ltalban az emberek jpofa, intelligens nnek tartottak. Azt tudtam, hogy letem vgig gygyszerhez leszek ktve, de arra mr nem gondolhattam, hogy a munka vilgba egszsges emberknt visszatrjek. Felhborods, harag s nvd egyvelege tombolt lelkemben s bntott meg. Ismt megkrdeztem magamtl: mirt ppen n? De vlaszt nem kaptam.

Ezt a vltozst a nvrek szrevettk rajtam, mert elgg letargikus llapotba kerltem. A nvreknek minden fenntarts nlkl el lehetett mondani mindent. Szinte olyan munkt vgeztek, mintha orvosok lennnek. Felhvtk r Faludy doktorn figyelmt, hogy magatartsom megvltozott, ezrt a szobjba hvatott. Mlyrehatan elbeszlgettnk, elkerlt minden tma, elmondtam neki, hogy vglegesen leszzalkoltak, s nagyon nehezen dolgozom fel.s jbl beszltetett a csaldomrl, gyermekkoromrl, hogy mi vlthatta ki bellem ezt a rmletet, amit legszvesebben rkre kitrlnk s elfelejtenk.

Beszltem arrl a mar s bnt rzsrl, ami eluralkodott rajtam, mikor rdbbentem, mi vr rm a jvben, hogy nem meneklhetek ez ell a betegsg ell, ami letem vgig elksr. Ezt el kellett fogadnom, brmennyire nem akartam. s el kellett fogadtatnom magammal, hogy rokkant vagyok s az is maradok.

A doktorn elmagyarzta, hogy a rokkantsgot nem kell szgyellni, ettl mg ugyanolyan teljes rtk ember vagyok, mint ms.Nem nzte az rjt, hogy mennyi idt szn rm, nem kttte a betegek vrakozsi listja, hogy mielbb tltegyen rajtam. Sok j tancsot kaptam, hogyan prbljak meg uralkodni, szembeszllni a lehangoltsgommal a ksbbiekben. s ne prbljak magyarzkodni a betegsgemmel kapcsolatban, mert akik eddig nem rtettek meg, ezutn sem fognak. Ezt a kzdelmet magamnak, kell megvvnom. Itt megkapom a segtsget, de a ksbbiek folyamn magamra leszek utalva. Ne vrjak arra, ha netn, jbl magam alatt leszek, valaki rohan segteni. Sajnos ilyen vilgot lnk.

Biztatott, hogy gyakoroljam az autogn trninget, s amikor csak idm engedi, rendszeresen jrjak le jgzni. Megemltette, ha brmikor beszlgetsre lesz szksgem, hogy lelkemet kintsem, akrmikor keressem fel, hiszen, mint mondta, a terpim egyik gygymdja, a kibeszltets.

Mindekzben a szobnkba j beteg jtt, a neve Carmen. a bartjval rkezett. Nagyon j szobatrsnak bizonyult. Hrmasban nagyon sokat stltunk egytt, hatalmasat beszlgettnk. Mindenrl el lehetett beszlgetni velk, Jurij, a bartja hatalmas lexiklis tudssal rendelkezett. k gyakran kijrtak a vrosba, ha valami kellett neknk, elintztk. Az els szobatrsat mr emltettem. Az a nagyon kedves, jlelk lny elmeslte lete trtnett, ami elg tragikus volt. Ebbl kifolylag nem rtam meg a nevt, mert tiszteletben tartom a magnlett. Sajnos mg itt sem tudott leszokni az italrl. Ezt akkor szleltem, amikor rakodott a szekrnyben, s kigurultak a vodks vegek. Nagyon meglepdtem, s nem szltam senkinek, hiszen szve-joga hogy mit csinl, de nagyon szntam. rthetetlen mirt nem fogadja el a segtsget. gy hallottam, hogy taxis bartjval hozatta az italt s csempsztk be egytt az pletbe. mr hosszabb ideje ott volt, s pr hnap letelte utn hazament, de azta mr tbbszr visszatrt, nem kpes a gygyuls tjra lpni. Tlsgosan knnyelmen fogta fel a dolgokat.

A harmadik szobatrsam Ildik. egy nagyon intelligens hlgy. Nagyon sokat beszlgettnk, mindenkivel jban volt, de kzelebbi kapcsolatot rajtunk kvl mssal nem alaktott ki. Van egy kislnya, aki idnknt megltogatta. A mai napig nem tudom, hogy pontosan milyen betegsgben szenved. nem mondta, mi nem krdeztk. Ildikrl mg ksbb is rok, hiszen az jvoltbl jutottam el Szentgotthrdra.

A nyr nagyon szp volt. Forrbb napokon dten hatott a rgi fk rnyka nyjtotta hvs, tiszta leveg. A virgok mindennapos gondozsa kzben szpen lebarnultam. A nvrek is s sokszor kijttek hozzm beszlgetni. Dicsrtek, hogy milyen szpp varzsoltam a virggysokat s krnykket (pedig letemben nem mg kapltam annyit, mint itt). Munka utn, dlutnonknt a fiknak futballozsi lehetsgk volt, a lnyok ltalban pingpongoztak, volt, hogy ez ks estig is eltartott, de mindenki tallt magnak valami hasznos elfoglaltsgot.

Fent a trsalgban trsasjtkoztak, sakkoztak. Hetente volt un. verses est, mikor magyar kltk verseit szavaltk, vagy sajt kltemnyeiket adtk el. A nvrek arra nagy gyet fordtottak, hogy a betegek ne nagyon tartzkodjanak llandan a szobjukban, fleg j idben, inkbb tltsk a napot a friss levegn. n is ltalban a teraszon szoktam olvasni. Otthonrl is hoztam magammal olvasnivalt, de a jl felszerelt knyvtrban is talltam rdekes olvasmnyokat.

Az epemtt utn nagymrtk haspuffads jelentkezett nlam. Olyan voltam, mint egy lufi. Ha mjus elsejn felengedtek volna, simn elszllok.A nvrektl mindig kaptam gygyszert, ami ezt enyhtette. Az is meglep volt szmomra, hogy a nvrek, hogyan viszonyulnak a betegekhez. Ha valaki lehangolt volt, akkor egy simogatssal, egy lelssel vigasztaltk s bztattk, hogy ntse ki a lelkt. Egy napon hivatott Gr. forvos r. Nagy egyszersggel fogadott, hellyel knlt, s rdekldtt hogyltem fell, hogy rzem magam Intahzn, megvagyok-e elgedve a munkmmal?! Megksznte, hogy nagyon sokat segtek az egyik betegnek, bevonom a munkba, s a javuls tneteit vette szre rajta. Megkrt, hogy a tovbbiakban is foglalkozzam vele. Ezrt kihelyezte mellm a telefonkzpontba. Utna sokat beszlgettnk a kinti vilgrl, de ez a beszlgets olyan termszetes egyszersggel folyt, mintha nem is orvos-beteg kapcsolat lenne. Mondhatni inkbb barti. Nagyon sokat segtett a betegeknek. Akinek nem volt hova menni, elhelyezte ket valamilyen emberbarti krnyezetben.

Ilyen volt az gynevezett Hrsfa hz is. A beszlgets sorn olyan figyelmesen hallgatott, ltszott rajta, hogy rdekli, amit mondok. Megint meglepett, hogy sem figyeli az rjt, hogy mennyi idt szn rm, szmomra lvezet volt vele beszlgetni. Ezt csak azrt rom le, mert a krhzakban, az utbbi idben mr futszalagon mentek a tzperces beszlgetsek. Az elejn mr emltettem Etelt, akit elvitt Erdlybe segtkszsge rvn. Magamban elneveztem Csupa Szv dokinak. Nagyon sokat dolgozott, de szinte fradhatatlannak tnt, soha nem volt ingerlt sem a dolgozkkal sem a betegekkel.

Zsuzsa s Rzsika a szocilis dolgozk kzltk a betegekkel, hogy hamarosan betegtallkoz lesz. n mg ilyen esemnyen nem voltam, de hatalmas meglepetsben volt rszem. Mi is kszltnk msorral, ezek a hlgyek annyi munkt s idt fektettek szervezsbe, hogy hihetetlen. Pontosan nem tudom a dtumokat, mikor volt a megbeszlt tallkoz, de a lnyeg nem is ez. Szmos busszal rkeztek a betegek, vagy inkbb emberek, mert senki sem ltszott betegnek. Tbb szz emberrel megtelt a park, a kastly krnyke, akik az orszg minden pontjrl rkeztek.

A dleltt folyamn klnfle vetlkedk voltak, pingpong, teke, gyessgi verseny, sakkverseny stb., valamint minden csoport kszlt meglepets fellpssel. Kzben betekintettem az tterembe, a terts tkletes volt. Damaszt abroszok, zld naplonnal teritve.

A nvrek kedvesen, j tvgyat kvnva szolgltk fel a nagyon zletes ebdet. A meghvott vendgeket is mulatba ejtette a fogadtats, a vendglts s a szemlyzet kedvessge. A dlutn folyamn ment az ismerkeds. n is tallkoztam olyannal, akivel a pszichitrin ktttem ismeretsget.

De az esti buli volt a nap esemnye. A kzeli vrosbl jtt Arnold, aki nagyon j, st kifogstalan zent hozott ssze. A buli fergetegesre sikeredett. Mindenki tncolt. A nvrek a betegekkel, ismeretlenek ismertekkel tncoltak. Az n partnerem Ibolya nvr volt, hatalmasat rokiztunk, tviszteltnk. Carmen szobatrsam nem akart kijnni, de addig gyzkdtk, mg megjelent hlingbe, papucsba. nekel s tncolt. Az est fnypontja volt, amikor Zsuzsa s Rzsika elkezdtek keringzni. Olyan szpen tncoltak, hogy mindenki abbahagyta a tncot s ket nzte. El kell mondanom, hogy kb. 15 ve nem tncoltam, s ilyen felszabadultan mr nagyon rgen reztem magam. Kzben a meghvott vendgek kszltek hazaindulni. Nagyon elgedettek voltak mindennel. Mi intahziak tovbb buliztunk, pedig a dopping nem az ital volt, hanem az dt s a kv.

J id volt s estnknt a kastly eltt lv teraszon amit a gynyr spark lelt krl beszlgettnk. Napokig ez a jl sikerlt este volt a tma. J volt itt csrgni a tiszta levegn, mindentt csend s nyugalom. Hatalmasakat lehetett itt beszlgetni egy j kv mellett. Munka utn mindenki tltztt, rendbe rakta magt, s itt kinn folyt tovbb az let, nagy nevetsek kzepette. Volt, aki stlssal tlttte a szabadidejt. Nagy stkat tettem n is a szp stnyon hol magnyosan, hol trsakkal.

Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmlt 20 vet tlel betegsgem sorn a legszebb nyarat itt ltem meg, az itt felhalmozdott pozitv rzsek miatt, nem is emlkszem r, mikor reztem utoljra a nap melegt, a hvs esti szl lgy rintst, a virgok illatt. (mert otthon az utbbi vekben egyltaln ki sem mozdultam a laksbl). Megrt emberek kztt voltam, akik nem tlkeztek flttem, inkbb az emberek egymson segtettek. Ezek az apr dolgok elegek voltak ahhoz, hogy gy rezzem, szvem lassan megtelik szeretettel s rmmel, vidmsggal. A szvem helyett lv k, szp lassan kezdett porladni, s kezdtem jbl rz ember lenni.

Biztonsgban reztem magam. Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen helyen fedezem fel jbl, mi az az rm, s a boldogsg. Milyen kis dolgok elegendek ahhoz, hogy jl rezd magad a brdben.

A mai napig az intzmnyben van egy nagyon szp roma kislny. t is Aidnak hvjk. Magnyosan stlgatott, senkivel nem beszlt, csak a rdijt hallgatta. A mellettnk lv szoba lakja volt. Egy nap megszltott a frdbe: J, te nem is vagy bekpzelt, pedig annak tartottalak. Te mindig jl ltztt vagy s ignyes. Ezutn a nap utn egyre kzelebb kerltem ehhez a kislnyhoz. Elgg kitrulkozott, a gondjait is megosztotta velem. Nagyon megszerettem ezt a kislnyt. Ha j passzban volt sokat lehetett vele nevetni. Sokat stltunk a kastlyon kvl.

Kedvencnk volt egy kis patak, ahol szvesen elidztnk egy hatalmas fzfa alatt. Nagyokat beszlgettnk, de mg tbbet nevettnk. Mikor elmeslte az lete trtnett, gy reztem, az n bajom ehhez kpest eltrpl. Mellette ha jl volt nehz volt komolynak maradni, mindig bedobott valami hlyesget. Nagy doktor betege volt, aki nagyon sokat segtett ennek a szeretetremlt kislnynak.

Az ebdidben egy asztalnl ltnk, asztaltrsunk volt mg Lala s egy nagyon kedves hlgy. De ha Aida j passzban volt, alig ettnk. Mondott valamit s dltnk a rhgstl. Mi ngyen nagyon j asztaltrsak voltunk, mintha sszevlogattak volna bennnket. Reggelente n ltalban flkmban voltam. Lala megkrdezte: Te olyan fradtnak ltszol, hol jrtl az jjel? Vettem a lapot s gy vlaszoltam: Hol jrtam volna? 15 cm-es tsarkban elfutottam Peruba, s megnztem a Macchu Pichut. (Macchu Pichu az inkk vrosa). Taln kt ember volt, aki nem tudta tolerlni ezt a viselkedst, pedig sokszor a tbbiekre is tragadt ez a jkedv. A mi lelknknek nagyon jlesett, hogy ilyen vidman kezddik a nap. Reggeli utn mindenki ment a maga dolgra, tltztek a munkaruhba s csak ebdnl tallkoztunk ismt. Mr emltettem milyen j ott a koszt. Szegny Lala volt ltalban az ldozat, mert ebdnk felt vele etettk meg. Kptelenek voltunk elfogyasztani az egszet.

Visszatrve a telefonos munkra n hall komolyan vettem. Olyan jl reztem magam a brmben, hogy gy mentem dolgozni, mintha a kinti vilgba tettem volna. Frizura, smink, ltny, nyakkend. Amikor a nvrek meglttak majdnem bejultak, akkor magyarztam el nekik, hogy amikor az idegenforgalomban dolgoztam, ez volt az elvrt megjelens s ltzk. Ezektl az elismersektl szinte megtltosodtam, mert reztem a trdst, hogy szrevesznek, s nem nznek t rajtam, mintha nem is lteznk. Az egy borzalmas rzs, hogy tudod, hogy vagy ltezel, htod a szeretetet, de tudomst sem vesznek rlad. Ez az rzs elmondhatatlan, megli a lelket, a llek adta fjdalomnl, nincs borzalmasabb.

A msik, ami nagyon j volt ebben a munkban, hogy kezdett visszatrni a szkincsem, ismt tudtam kommuniklni az emberekkel, megtalltam velk a kzs hangot mg, ha ez telefonon keresztl is zajlott. Mert hiba rpkdtek a fejemben a gondolatok, hiba voltak a szavak a nyelvem vgn, a kifejezkpessgem visszafejldtt. Szerettem ezt az elfoglaltsgot, mert hivatsszernek reztem, mintha jra dolgoznk. Betegtrsaim dlutn ltalban felkerestek, hogy beszlgessenek velem s hozzanak egy j kvt a bfbl.

Nagyon szp gesztus volt az intzmny dolgozitl, orvosaitl, amikor jttek vagy mentek, hogy az elhalad kocsibl integettek nekem vagy meglltak pr szra. Nem tudom, hogy csinltk, pedig nekik is volt magnletk. Nincs olyan az intzmny dolgozi kztt, akirl valami rosszat lehetne mondani. s ez tnyleg igaz, nem csak azrt rom, mert itt kezeltek, egy kvlllnak hihetetlen, de vannak az letben csodk, s ez a csoda itt trtnt, velem.

n sem fnyezem az orvosokat, hisz mr lertam, miknt bnt velem az egyikk, de itt ilyen el sem fordulhatott volna. Itt tiszteletben tartottk a beteget s nem egy fertz fregnek titulltk. A nvrekrl is ugyanezekrt tudok j szvvel visszagondolni.

Mindekzben prbltam kollgmon agymosst vgezni tbb-kevesebb sikerrel, pedig egy tbb diploms szemly volt. A sors irnija, hogy 20 ve ismertem, st munkakapcsolatban voltunk s most ezen a helyen tallkoztunk. A mindig magabiztos, jl men vllalkoz, aki nem ismert akadlyokat, most a korhoz kpest reg, elesett embernek tnt a szememben. Sajnos olyan gygyszerfgg volt, hogy csak a Rivotrilt szajkzta. Msrl alig lehetett vele beszlgetni.

Bele volt mlyedve az nsajnlatba, csak a sajt egoja rdekelte. Meggrtem a forvosnak, hogy minden tlem telhett megteszek rte, de nagyon nehz volt, fleg gy, hogy nekem is kellett volna lelki tmasz, aki segtsgemre van s trdik velem. De megprbltam minden tlem telhett. is megprblt plusz munkt vllalni, de a vgeredmny mindig az volt, hogy helyette is n dolgoztam. A lnyeg az volt, hogy a dolgozk lssk, hogy csinl valamit. Sokat stltam vele, s prbltam lefoglalni, visszaidztem neki a rgi idszakot, amikor mg vllalkozknt aktvan dolgozott s sikerei voltak. Ilyenkor gy vettem szre, hogy felenged a zrkzottsgbl s egy kicsit felvidul. Sokszor emltette, hogy ltod mi lett bellem?Ha nem dolgoztunk, nem tudott egyhelyben maradni, a stnyokon rtta a krket.

Bartja sem nagyon volt, hisz egy id utn mindenki megunta a panaszkodst. Csak a sajt problmja volt fontos, a msikat meg sem hallgatta. Taln a sok stnak, beszlgetsnek volt ksznhet, hogy kezdett jobban lenni. Hisz, ha j passzban volt, rtelmes ember lvn mindenrl el lehetett vele beszlgetni. A javulst a forvos is szrevette, ekkor megint felhvatott s sokat beszltnk rla. Akkor derlt ki szmra, hogy mr rgebb ta ismertem. Elg sok informcival tudtam kisegteni, amit a forvos nagyra rtkelt, mert nem minden gy volt, ahogy a hozztartozi elmondtk. k ugyanis, mint szmomra kiderlt, sokszor valtlan informcikat szolgltattak rla (mg lnevet sem rok rla, s bvebb trtnett sem rom le, mert orszgosan ismert ember. Pedig az trtnete regnybe ill).

No, de mindegy, a tlem telhett megtettem. De lmomban sem gondoltam volna, hogy ez az ember - akirt annyit tettem az egyetlen ember, aki rmnykodni kezd ellenem. Annyit elrt vele, hogy kezdett kzutlatnak rvendeni. Hisz mindenki ltta, mi mindent tettem rte. Lelkileg azrt nem volt mindegy, mert azrt egy rgi bartsg rendlt meg alapjaiban. Ilyenkor drga Melinda nvr lel karjai nyugtattak meg. A nvrek megrtse, kedvessge, nagyot lendtett gygyulsomon, hisz brmikor fordultam hozzjuk, j tancsot mindig kaptam.

Nem rtam mg egy szmomra nagyon kedves emberrl. t B. Lajos bcsinak hvjk, festmvsz. Az olajfestmnyei dsztik az ebdlt, s a trsalgt. rm volt vele beszlgetni. Mr vek ta az intzmny lakja, mivel amputltk az egyik lbt. gy nz ki, hogy a htralv idt ott fogja eltlteni. Sokat meslt az letrl. A sors fintora, hogy ezzel a tehetsges emberrel, hogy bnt az let. Mr az els nap szrevettem, hogy mindenkivel nagyon tisztelettudan beszl. Mindenkit meghallgatott s j tancsai kimerthetetlenek voltak.

Az intzmnyhez tartozik egy szocilis otthon, ahova a lovagtermen t juthatunk. Nhnyat megnztem. Kt hromgyas szobk ezek. Tisztasg mindenhol, s rendkvl otthonos krnyezetben lnek itt az emberek. Nagyon sokan htvgn hazaltogatnak, de akikkel jobban megismerkedtem elmondtk, hogy szeretnek itt lni. Ezen nem is csodlkozom. Egybknt k is az tteremben tkeztek.

Meglepdve lttam, hogy milyen fiatalosak, energikusak, poltak, jl ltzttek mindnyjan. Nincsenek megkeseredve, mint az az ids ember, aki egyedl otthoni magnyban szenved. Ha akartk, k is lekthettk magukat munkval, itt gondolok a dsztrgyak ksztsre. Nekik nem volt ktelez, de szinte kivtel nlkl mindegyikk lejrt dolgozni, mert gy nem csak magnyosan, unatkozva fekdtek a szobikban. Nagyon sok volt kzttk a mnikus vsrl. Amint kinyitott a bf, azonnal megrohamoztk. sszevsroltak dessget, gymlcst, konzervet, pedig erre igazn nem volt szksg, hisz megkaptuk ket. Az telekhez mg tlen is kaptunk gymlcst.

Mint mr rtam ltogatim gyakran jttek. Kzben megtudtam, hogy a hozztartozkat jelentktelen sszeg fejben meg lehet ebdeltetni. Az egybknt nagyon jl fz anym, szinte hitetlenkedett, milyen jl fznek, s milyen elltsban van rsznk. Kislnyom kptelen volt elfogyasztani a hatalmas adag ebdet. Mindig nagyon vrtam hozztartozim ltogatst, de mg nem reztem ksztetst arra, hogy itt hagyjam ezt a varzslatos helyet. Mindenki akkor ment haza, amikor akart. Volt, aki kt htig volt itt. Mr rtam, ez nem egy zrt intzet.

Ismt hvatott Gr. forvos r. Ismt a segtsgem krte. Jnni fog az intzmnybe egy fiatal gpszmrnk fi, mr rgta ismeri, mert ambulnsan a betege volt. Egy trauma folytn depresszis lett, ezrt szeretn, ha beszlgetnk vele, egy kicsit lektnm. t is a telefonkzpontba fogja kihelyezni. Egy keveset beszlgettnk, tbbek kztt az elejn emltett munkatrsamrl. Nem rtette, hogy viselkedhet ez az ember gy velem. A forvos r, beszlgets kzben egyszer csak azt mondta. Az az ember magnak ksznheti az lett. Azzal tisztban voltam, milyen empatikus ez az ember, de arra nem is gondoltam, hogy annyi munka mellett, amit vgzett, milyen tisztn lt. Szinte napra ksz minden beteg gyes-bajos dolgval.

Van egy kis sztorim vele kapcsolatba. Egy dlutn j id rvn az plet eltt napoztam (dlutn nem volt sok munka). Totlra kiltzve, kifestve lveztem a napstst. Jtt a forvos r autval, lehzta az ablakot s kiszllt. Majd szlok valakinek, hogy fogd a nt s fuss!, kzben mosolygott. Egybknt szeretett vicceldni, amit a tbbi ember is megersthet.

Lassan a nyr szbe torkolt. Alig szreveheten hvsdni kezdtek a hajnalok, egyre tbbszr borult kdbe a krnyk. Naprl napra srgultak a fk lnkzld nyri levelei, s lassacskn hullni kezdtek. A megszokott felhs, ess, bors sz helyett, a nyarat most gynyr, meleg, napsttte sz vltotta fel. Kezdett rni a gesztenye, a kertszetben gzervel folyt a betakarts. Szedtk a paprikt, a paradicsomot s mindenfle zldsgflt, amit tlire raktroznak. Azrt is volt tkezsnl mindig friss paprika, paradicsom, dinnye.

Ildik a szobatrsam rt egy tanulmnyt a renesznsz vrl, s megtisztelt azzal, hogy engem vlasztott ki, hogy elksrjem Szentgotthrdra, ahol versenyeztettk a tanulmnyt. Termszetesen nvrek ksretvel mentnk. Mikor odartnk vendgltink kvval, stemnnyel kedveskedtek. Megrt hozzllsuk, kedves szavuk elszr azt a hitet keltette bennem, hogy a rideg klvilgban lnek a bolondok. Itt is meglepett, hogy micsoda emberi ez az intzmny. A djkiosztsig krbevezettek bennnket, ahol elmultam, hogy a munkakpes betegeknek ptettek egy gynyr lakparkot. Nem vagyok benne biztos, de szerintem ezek az orszgban egyedi dolgok. Ktgyas szobk, fzflke, televzi, mikr, automata mosgp mindennel felszerelve. Mindenhol az otthonossg rezhet. A szentgotthrdi intzmny egy hatalmas pletkomplexum, ahol a sznhzteremtl a kulturlt presszig minden megtallhat. Mindentt tisztasg, sehol egy eldobott papr zsebkend, pedig ez is egy rehabilitcis kzpont. Nagyon jz ebdet kaptunk, utna kvetkezett a djkioszt, ahol Ildik els djat nyert. Nagyon bszkk voltunk r. Sokat lehetne beszlni az itt ltottakrl, de hosszadalmas lenne. Mieltt visszaindultunk volna, ismt kvval s stemnnyel kedveskedtek a vendgltk.

A visszaton msok eltt nevetsges helyzetbe kerltem, ami tarts jkedvet biztostott a mikrobusz utasainak. Az utazstl elfradtam, elaludtam, s hatalmas horkolsba kezdtem. Utlag magam is derlk rajta. A sofr azt gondolta, hogy a motorba van a hiba, mire rjtt, hogy az n horkolsaim okoztk a klns zajt. Visszatrve Intahzra mr vrtak bennnket, s kivtel nlkl mindenki nagy rmmel fogadta Ildik sikert. Ezrt rom le mg egyszer, hogy ez egy irigysgmentes kzssg, egy-kt embert leszmtva. rlk, hogy eljutottam ebbe a nyugat-dunntli gynyr vrosba. Errl is napokig beszlgettnk, mert mindenki kvncsi volt az intzmnyre, s hogy hogyan lnek ott a betegek.

A rkvetkez nap sorn megrkezett j munkatrsunk, Isti. Egy helyes, rendkvl intelligens fiatalemberknt kell t elkpzelni. Persze n nem mondtam meg neki, hogy beszlgettnk rla a forvos rral. Els nap egy kicsit tartzkod volt, de szpen kezdett kinylni. Elmeslte a maga kis trtnett, nagyon sajnltam, hogy ilyen helyzetbe kerlt. Sokat beszlgettnk, prbltam rvezetni, hogy fiatal, eltte ll az let. Eleinte nagyon dntskptelennek bizonyult. Az egyik hlggyel bizalmas viszonyba voltam, s azon gondolkodtunk, hogy rngathatnnk ki ebbl a letargikus llapotbl. Aztn a szerencse mellnk szegdtt. rkezett hozznk egy fiatal lny, aki egy nagyon kedves s szerny tpus volt. Elhatroztunk, hogy ezt a kt embert sszehozzuk. Vrtuk, hogy Isti dlutnos legyen, s bemutattuk ket egymsnak. Mert mi nk, ilyenek vagyunk, szeretnk intzkedni. De nagyon rvid id alatt szpen ssze is jttek. Az intzmnybl egytt tvoztak s hamarosan ssze is kltztek. Nekem szp kis sikerlmny volt, hogy egy kicsit tudtam segteni ennek a finak, hogy legyzze a flnksgt.

Emltettem, hogy rik a gesztenye, s hullott a rengeteg falevl. Ezt a munkt is elvllaltam, megtiszttottam az utakat, stnyokat. Halmokba gyjtttem a leveleket, majd mikor a kertszek rrtek, egy teherautra felpakoltk. A tbbi beteg mr aki rrt dlutn gyjttte a gesztenyt. Ez a gesztenyegyjts egy kicsit olyan volt, mint egy szrakoztat kikapcsolds. Majdnem mindenki rszt vett benne, hatalmas nevetsek, viccek, senki nem munkaknt fogta fel. Ebbl a befolyt a pnzbl finanszroztk a Gesztenye-blt, ami szintn Rzsika s Zsuzsa szervezsvel valsult meg.

Ebben az idben mr olyan mrtk volt a munkabrsom, hogy mr alig frtem a brmbe. Eszembe villant, hogy nem ppen a fenti, teherbr llapotomban vagyok-e ismt? Ami utn rgtn, vratlanul jn a zuhans. Nagyon sokszor, mr valamelyik nvr szlt, hogy ne dolgozzak tovbb, mert vacsoraid van.

Az sz elrehaladtval, amikor mr egyre cspsebb vltak az jszakk eljtt a Gesztenye-bl ideje. Mondhatni sokkal jobban sikerlt, mint az els buli. J zene, dt s stemny. Ugye, milyen klassz? Lehet mulatni ital nlkl is. Megint hatalmasat rokiztunk Ibolya nvrrel s Aidval. A bulira val kszlds is lefoglalt minket. A nk kivtel nlkl nagyon ignyesek voltak a klsejkre. A fodrszat tele volt, de sokan Mariann nvrrel csinltattunk frizurt. Szerintem jobban vgott, mint a fodrsz.A hozzrtk sminkeltk egymst. Mindenkinl volt olyan ruha, amit kivteles alkalmakra tartogatott.

Ha egy kvlll benzett volna, biztos vagyok benne, hogy elmult volna a meglepetstl. A jkedv, a nevets, a felszabadultsg rzete eluralkodott mindenkin.Kirlylny (nvr) vgig videzta a bulit, amit ksbb vissza is nztnk. Errl megint napokig beszlgetnk, hisz velem egytt mg nagyon sok beteg volt, aki az vek sorn bezrkzott s a trsasgot sem ignyelte. Itt viszont visszajtt az letkedve s jkedven szrakozott. Asztaltrsaimmal vagy mr bartaimmal, mert inkbb ennek neveznm ket tovbb folyt az egyms szvatsa, ami lland jkedvet garantlt.

Volt hrom fiatal fi, akik arra vrtak, hogy valamilyen intzmnybe elhelyezzk ket. Csak annyit sikerlt kidertenem, hogy olyan intzmnybe kszlnek, ahol csak fiatalok vannak. Ezeket a fikat munkra sem tudtk rvenni. Az egsz napot a teraszon tltttk, s dlt bellk a hlyesg. Az egyik fi dlutnra kidlt, ilyenkor ment aludni. A msik extzisba esett s llandan produklta magt, azt kpzelte, hogy Isten. Hangosan hirdette, hogy Nzztek, a kezembe tartom a napot! Senki sem ltja?! Ez a fi elg tolakod volt. (Igaz nem tehetett rla, beteg) Ennek a finak a clpontja n voltam. Jtt cigirt, kvrt, s ha besokalltam s nem adtam neki, elmondott mindennek. Lala bartunknak elege lett ebbl, odament hozz s komolyan kzlte vele: Kerld el ezt a nt, (mrmint engem) mert ez a Stn felesge. Az Aidt is hagyd bkn, mert meg a Stn fattya. Mikor a Lala ezt elmondta neknk, megint nem brtunk magunkkal, gy dlt bellnk a nevets. Ennek a beszlsnak bizony kvetkezmnye lett egyik este. Ez a fi egyszer csak odajtt hozzm.A szemei kbn, vrben forogtak. Nagyon megijedtem elm tornyosul kiszmthatatlan brzattl. Egyszer csak elkezdte mondani: Tudom, Te vagy a Stn felesge! Meg foglak lni, de elszr szenvedni fogsz! Meglted a hgomat, mondd meg szintn, megsttted vagy megfzted?! De mieltt brmit is reagltam volna, vagy magamhoz trtem volna a dbbenettl, szerencsre jtt az egyik nvr s elvezette.

A nvrek egybknt minden este kettesvel jrtk a parkot, hogy minden rendben van-e, nem lett-e valaki rosszul, kint felejtve. A rm ront fit nem sokkal ksbb elvittk, gy tudom egy zrt intzmnybe. Ennek ellenre sajnltam, mondhatni egsz jkp volt. Kr, hogy fiatal lete ilyen rosszra fordult. Bartjval nem tudom mi lett, egybknt csendes volt, nem csinlt botrnyt.

A harmadik fi Joc. sokszor feldobott vagy rzelmileg sztszrt lelkivilg beteg volt. Ebben a fiban olyan szeretethiny volt, hogy majd megszakadt az ember szve, ha belenzett seglykr szemeibe. Az itt lv betegek megrtettk t, kevs volt kztk, de akadt, aki nem tudta tolerlni Joc betegsgt. Olyan bjs, anys tpus volt, llandan idsebb nk trsasgt kereste, ilyenkor mindig krte az ppen soros kedvenct: Csak egy picit hadd hajtsam a vlladra a fejem, csak egy picit fogd t a vllam! Pnze szinte mindig ksve rkezett, ilyenkor mi lttuk el kvval, cigivel. n gy reztem, tapasztaltam, hogy nem egy tolakod tpus. Igaz sok hangulatvltozson ment keresztl, de ez a betegsghez tartozott. Nagyon szerette a forvos urat, tle vrta a szmra problms dolgok megoldst, hisz ottlte alatt mg ltogatja sem volt. Gr. forvos az sorst is megoldotta. Elhelyezte egy olyan intzetbe, ahol fiatalok vannak. Jocnak ms tpus betegsge volt, mint a vele rkez msik kt finak. Mieltt elvittk, mindenkitl elbcszott. Kedveltem ezt a fit!

Pr szt rnk asztaltrsunkrl, Lalrl. t mr sokszor emltettem. valamikor vllalkoz volt, most szinte nincstelen lett. Ahogy pr szval emltette lett, ht nem volt kegyes hozz a sors. is egy nagyon szeretetremlt, szinte ember. Taln nem is volt az intzmnyben olyan ember, aki ne kedvelte volna. Mondhatni hatalmas szve van. Halk szavval, tiszteletteljes trsalgsval, csak gy ontotta a pozitv energit. Minden huncutsgban benne volt. Megismerkedett egy hlggyel, amibl egy meghat romnc lett. Nagyon sokan szurkoltunk nekik, ennek a kt nagyon sszeill embernek. Lala vgtelen nyugalmt, a hlgy temperamentuma egsztette ki. Szinte elvlaszthatatlanok voltak. Remlem, hogy ez az ember ennyi szenveds utn kap mg egy eslyt a sorstl a boldogsgra. Az kezelorvosa Nagy doktor volt, aki vgtelen emberszeretete rvn nagyon sokat segtett, lendtett Lala sorsn. Mivel nem volt hova mennie, elhelyezte a mr emltett Hrsfa hzban.

Most egy kicsit elre ugrottam. Hisz a romncnl tartottam. Mikor azt gondolta, rvbe rt, tisztelik, szeretik, megint kapott a nagybets lettl egy pofont. A hlgy nagyon sokat gondolkodott, szmtsba vett mindent, mieltt dntsre jutott. n t is megrtettem, rveit meghallgatva. Otthon megvolt mindene, annak ellenre, hogy nem lt fnyes hzassgban. Ha ketten sszekltznek a kettejk nyugdja csak a brelt laksra lenne elg. A meglhetsre, gygyszerekre nem is jutott volna. gy csak bartok maradtak. Annak ellenre, hogy egymstl tvol sodorta ket az let, a bartsg megmaradt. Mindent tudtak egymsrl, mert a szeretet megmaradt bennk.

A hnapok olyan gyorsan teltek, hogy szinte szre sem vettem. sszel van a szletsnapom. A sors fintora, hogy az utols vekben mindig a krhzban nnepeltem meg. Ez trtnt Intahzn is. Ismerseimtl jttek a kpeslapok, amiket a dli gygyszerosztskor kaptam meg, gy a tbbiek eltt se maradt titokba a jeles nap. Bartaim ajndkokkal kedveskedtek, ami nagyon jl esett. Carmen bartjtl, Jurijtl kaptam egy nagyon szp festmnyt, amit sajt kezleg ksztett. A mai napig a szobm falt dszti. A tbbiektl csokoldt, kvt, Laltl parfmt, s mg sorolhatnm mi mindent kaptam. Pldul az egyik egy festmvsz felesgtl kaptam. Este jtt s azt mondta: Szia, te drga! Szlinapodon sok boldogsgot kvnok! Hoztam neked egy j hapsit! s egy frje ltal ksztett kpet adott t nekem ajndkknt. Megnztem a kp htuljt, rajta volt Szent Jeromos a Sixtus-kpolnbl. Hangosan felolvastam a kp htuljn szerepl rst, s a tbbiek dltek a rhgstl, de olyan hangosan, hogy mg a nvrek is bejttek, mert nem tudtk elkpzelni, minek rlnk ennyire. Azutn k is velnk kacagtak.

Szmomra ezeknek az ajndkoknak inkbb rzelmi rtke volt. Pr nap mlva Carmen s Jurij elhagytk az intzmnyt. Sikerlt lakst s munkt tallniuk Szombathelyen. Szomoran s csaldottan vettem tudomsul, hogy ezek a szmomra oly kedves emberek elmennek. De rltem annak, hogy az letkre rvbe rt. Velk is tartom a kapcsolatot, mind a mai napig. Hozztennm, hogy a lakssal s a munkval kapcsolatos dolgokat az intzmnybl intztk. A forvos r addig nem engedte el ket, mg biztonsgba nem tudta Carmen s Jurij jvjt.

gy Ildikval kettesbe maradtunk a szobnkba. Kzben tallgattuk milyen szobatrsak fogunk kapni. Ekkor jutott esznkbe, hogy Aidt kellene valamilyen ton-mdon tkltztetni ide. Beszltnk a fnvrrel, nem volt semmi kifogsa ellene, st rlt, hogy ezt a kislnyt a prtfogsunkba vettk. igazi sznt hozott az letnkbe, nevetstl volt hangos a szoba. Magra nagyon sokat ad, nett, csinos kis hlgyemnyknt kell elkpzelni. Magunk kztt elneveztk Csokibabnak.

Azt mg lernm, hogy az amgy is otthonos szobnkat mg otthonosabb tettk. Egy j tert, virgok amit a kertszetben kaptuk nhny drapria szinte csodt tett. Mint mr oly sokszor lertam, ezrt is dicsretet kaptunk, ami szmomra szokatlan volt, hiszen a kinti vilgban mr nem divat megksznni semmit se, vagy megdicsrni valakit. Azt is emltettem mr, hogy Aidval sokat stltunk a kastlyon kvl.

sz lvn olyan csodlatos nvnyeket talltunk, ami szmomra ismeretlenek voltak. Ezekbl a nvnyekbl ksztettnk dszeket, csokrokat.Olyan jl mutattak a szobnkban, meg persze a munkahelyemen is a nevket elttem titkol g piros bogyj termsek s a szraz, de hangulatos alak nvnyekbl ksztett csokrok, hogy Ildik fnvr megkrt, dsztsem fel a lovagtermet is.

Mindekzben vgeztem a munkm, sokat stltam, pihentem, hisz a kzrzetem remek volt. A fbiim, flelmeim tovatntek, gygyszert mr minimlis mennyisget kaptam. Nem is hinyzott! El sem tudom mondani, hogy hossz nsanyargat s nknz zrkzottsgom utn, vgre jra lni kezdtem, mr nem voltak rossz gondolataim, hogy elmenjek egy olyan vilgba, ahol nem ltezik a fjdalom s a megalztats. Intahzn az rtkrendem megvltozott.Mieltt bejttem volna ide, az letemet a pnz utni hajsza, az felesleges rtkek felhalmozsa uralta. Micsoda baromsg, semmivel nem voltam boldogabb, hogy aranyakat halmoztam fel, mennyivel tbbet r a szp sz a szeretet. De a kinti rideg vilgban, sajnos a pnz krl forog minden. Az emberek szre sem veszik mennyi szpsg mellett mennek el, csak rohannak vanamikor pp a vesztkben,

Aztn az itt tlttt napok elrehaladtval ezek a tulajdonsgaim fellrtkeldtek, s az emberi rtkek kerltek eltrbe. Itt volt idm tanulmnyozni az embereket, s rjttem arra, hogy minden emberben, legyen brmilyen tanult, brmilyen letkrlmnyekbl szrmaz, mindegyikben ott szunnyad az embersg, a szeretet, mg ha sokszor tudatosan el is nyomja.

Aidrl mg elmondanm, hogy ez a kislny volt az rangyalom. Dlutn dolgoztam, elkezdett fjni a fejem, hnyingerem volt. Ezeket a tneteket mr ismertem. Akkor jelentkeztek mikor felszktt a vrnyomsom. Olyan rosszul voltam, hogy alig tudtam telefonlni Aidnak. Szegny kislny nagyon megijedt, s rgtn futott hozzm. tmogatott be a nvrszobba. Jutka nvr gyorsan megmrte a vrnyomsom, ami 180/120 volt. Telefonon krte Gr. doktor segtsgt, hogy milyen gygyszerrel lsson el. Ezt azonnal meg is kaptam. Krlbell egy htig tartott ez a vrnyoms ingadozs nlam, ami naponta dlutn 5 rakor jtt rm. Ez a kislny olyan embersges volt, h a dolgoztam tbbszr megnzett, nem vagyok-e rosszul. De Hla Istennek, meg a gygyszereknek elmltak ezek a panaszok.

A vrnyomsom stabilizldott, jbl elkezdtem dolgozni. Mivel-e helyen annyi pozitvumot kaptam, testileg-lelkileg gygyultnak reztem magam. s ez ert adott ahhoz, hogy el tudjak gondolkodni magamrl, az elmlt vekrl. Amikor mg aktvan dolgoztam, mr voltak tnetei ennek a betegsgnek, lassan lappangott bennem. Kezddtt a magnyossg rzsvel. Hiba dolgoztam, foglalkoztam emberekkel, mindig egyedl reztem magam. Idszakonknt nagyon nehezen tudtam az embereket elviselni. Ilyenkor mindig tettem egy magnyos stt, hogy ne kelljen addig ismerskkel tallkoznom, amg gy nem rzem, hogy jbl szalonkpes vagyok. De ezek a tnetek, ezek a magnyos idszakok egyre gyakrabban knoztak. Nem tudtam, mi vlthatta ki, mert trsasgban ltem, jl reztem magam. Ennek ellenre mindu