Költségtérítés

SINKA JÚLIAA munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése

Munka Törvénykönyve kontraadótörvények

A Munka Törvénykönyvérõl szóló1992. évi XXII. törvény (Mt.) 153. § (1)bekezdésében rögzítettek alapján köte-lezi a munkáltatókat arra, hogy megté-rítsék munkavállalóiknak azokat a költ-ségeket, amelyek a munkával kapcsola-tos kötelezettségeik teljesítése soránszükségesen és indokoltan merültek fel.

Az idézett paragrafus (2) bekezdésepedig felhatalmazást ad a kormánynakarra, hogy rendeletben határozza meg amunkába járással összefüggõ költségekmegtérítésének részletes szabályait.

Ez utóbbiakat a 2010. május 1-jétõlhatályos 39/2010. (II. 26.) Kormányren-deletben találjuk.

E rendelet hatálya kiterjed – az Mt.hatálya alá tartozó munkavállalókon ésmunkaadókon túl:� a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

� a köztisztviselõk jogállásáról szó-ló 1992. évi XXIII. törvény,

� a bírák jogállásáról és javadalma-zásáról szóló 1997. évi LXVII. tör-vény,

� az ügyészségi szolgálati vi-szonyról és az ügyészségi adat-kezelésrõl szóló 1994. éviLXXX. törvény,

� az igazságügyi alkalmazottakszolgálati jogviszonyáról szóló1997. évi LXVIII. törvény,

� valamint a fegyveres szervek hiva-tásos állományú tagjainak szolgá-lati viszonyáról szóló 1996. éviXLIII. törvény

hatálya alá tartozó munkavállalókra ésmunkaadókra.

Az említett Kormányrendelet értel-mezése kapcsán rögtön tisztázni kell kétnagyon fontos, a rendelet szempontjá-ból alapvetõ fogalmat: kit tekintünkmunkavállalónak és mit értünk a mun-kába járás fogalmán.

Kézenfekvõ elõször magát a MunkaTörvénykönyvét megvizsgálnunk ebbõla szempontból, hiszen ez a jogszabályjelenti a munkavégzés alapvetõ jogi ke-retét, azaz kiterjed minden olyan mun-kaviszonyra, amelynek alapján a mun-kát a Magyar Köztársaság területén vég-zik, továbbá, amelynél a magyarmunkáltató munkavállalója a munkátideiglenes jelleggel külföldön végzi.

Az Mt. 71. §-a szerint a munkavi-szony alanyai a munkáltató és a munka-vállaló. Azaz munkavállaló az, aki azMt. által szabályozott jogviszony kere-tében végez munkát, azaz munkavi-szonyban áll. Teszi ezt továbbá Magyar-országon, illetve ideiglenes jelleggelkülföldön, de akkor magyar munkáltatómegbízásából.

A munkába járás fogalmát sem hatá-rozza meg az Mt.

Lépjünk tehát egy lépéssel tovább, ésnézzük, mit árul el nekünk e kérdésben amár többször említett Kormányrendelet!

2011/06 1

TARTALOM

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

1 • SINKA JÚLIA: A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése

SZOKÁSOS PIACI ÁR

4 • ROMÁN LÁSZLÓ: Szokásos piaci ár kölcsön esetében

BEFEKTETÉS

8 • A befektetési életbiztosítások elõnyei a munkáltatók számára

ADÓELLENÕRZÉS

10 • DR. MOHAI KÁROLY: Kapcsolt

vállalkozások közötti áralkalmazás ellenõrzése

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

13 • Önök kérdezték

Szakmai együttmûködõ partnerünk a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Nos, itt – a Kormányrendelet 2. § f)pontjában – már találunk definíciót,amely szerint „munkavállaló: a ma-gyar állampolgár és az EGT-állam pol-gára;”

A citált paragrafus nem szentel sok-kal több figyelmet a munkába járás fo-galmára sem, de errõl majd kicsit ké-sõbb lesz szó.

Az, amiért ezt a hosszú kitérõt tettem,az a probléma, amit az Mt. és a Kor-mányrendelet „munkavállaló” fogalmaközti eltérés jelent. Ugyanis – ha vissza-tekintünk cikkem bevezetõ részére – azMt. szerint minden természetes személymunkavállaló, amely az Mt. által szabá-lyozott módon munkaasztalt létesít ésbelföldön, illetve magyar munkaadó ki-küldötteként külföldön ideiglenes jel-leggel végez munkát. E személyeknekaz Mt. 153. §-a alapján joguk van arra,hogy az e jogviszonyukból, illetve amunkavégzésbõl eredõ szükséges és in-dokolt költségeiket munkaadójuk meg-térítse számukra.

A Kormányrendelet – amely az Mt.hivatkozott paragrafusában deklaráltfelhatalmazás alapján született – vi-szont csak a magyar állampolgárt és azEGT-állam polgárát tekinti a munkábajáráshoz kapcsolódó költségtérítésszempontjából munkavállalónak.

Nos, mi a helyzet akkor, ha a munka-vállaló ún. harmadik állam polgára? Ne-kik – fentiek alapján – nincs törvényes,azaz a törvény erejénél fogva kikény-szeríthetõ joguk a költségtérítésre?

Most következik az a jogi „csavar”,ami miatt nem a jogászok vezetik a nép-szerûségi listákat!

Aki valaha akár csak alapfokon ta-nult jogot, az tudja, hogy a jogi hierar-chiában a törvények megelõzik (erõ-sebbek) a rendeleteket, így a kormány-rendeleteket is.

Ebbõl az következik, hogy bár a Kor-mányrendelet nem tekinti a munkavál-laló fogalmába tartozónak a harmadikállambeli munkavállalókat, azok mégis,az Mt. (ami ugye törvény) alapján mégisideértendõek. Ugyanis az Mt. hatályakiterjed minden olyan munkaviszonyra,amely alapján a munkavégzés a MagyarKöztársaság területén – illetve magyarmunkaadó megbízásából külföldön –történik.

A Kormányrendelet az Mt. felhatal-mazása, illetve magának a Kormányren-deletnek az 1. §-ában rögzítettek alap-ján, az Mt. hatálya alá tartozó munkál-

tatókra és munkaadókra vonatkozóan írelõ szabályokat.

Ezért véleményem szerint – pusztána kormányrendeletben szereplõ definí-ció alapján – nem zárható ki, hogy amunkáltató valamely harmadik állampolgárával létesített munkaviszonyra te-kintettel is megtérítse a munkába járásköltségeit. (Hogy ezt miért nem illesztet-ték be az említett kormányrendeletbe is,az rejtély. Az Mt.-bõl kiindulva a jogal-kotó szándéka is ez lett volna.)

A Kormányrendelet alkalmazásábanmunkába járásnak minõsül:� a közigazgatási határon kívülrõl a

lakóhely vagy tartózkodási hely,valamint a munkavégzés helyeközött munkavégzési célból törté-nõ helyközi (távolsági) utazással,illetve átutazás céljából helyi kö-zösségi közlekedéssel megvalósu-ló napi munkába járás és hazauta-zás, továbbá

� a közigazgatási határon belül, alakóhely vagy tartózkodási hely,valamint a munkavégzés helyeközött munkavégzési célból tör-ténõ napi munkába járás és haza-utazás is, amennyiben a munka-vállaló a munkavégzés helyét– annak földrajzi elhelyezkedésemiatt – sem helyi, sem helyköziközösségi közlekedéssel nemtudja elérni.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató kö-teles megtéríteni a munkavállaló mun-kába járással kapcsolatos utazási költsé-geit, ha a munkavállaló lakhelye ésmunkahelye nem azonos helységbenvan, illetve, ha a közigazgatási határonbelül a munkavégzés helye sem helyi,sem helyközi közösségi közlekedésselnem érhetõ el.

Fontos, hogy a költségtérítésre amunkavállaló akkor is jogosult, ha nema lakóhelyérõl, hanem a tartózkodásihelyérõl utazik a munkahelyére.

Napi munkába járásnak tekintjük– ugyancsak a kormányrendelet fogal-mai szerint – a közigazgatási határon kí-vülrõl a lakóhely vagy a tartózkodásihely és a munkavégzés helye közöttinapi, valamint a munkarendtõl függõgyakoriságú rendszeres vagy esetenkén-ti oda- és visszautazást.

E jogcímen annak a munkavállaló-nak jár költségtérítés, aki a lakóhelyé-rõl vagy a tartózkodási helyérõl na-ponta, illetve munkarendjétõl függõgyakorisággal rendszeresen vagy ese-

tenként utazik oda és vissza a munka-végzés helyére.

A munkába járás költségeit a munka-adó megtérítheti.� utazási bérlettel vagy menet-

jeggyel történõ elszámolás,� saját gépjármuvel történõ munká-

ba járáscímén.

Az alábbiakban az ezekre vonatkozószabályokat vesszük sorra.

A munkáltató köteles megtéríteni amunkavállaló munkába járását szolgáló� teljes áru, valamint� utazási kedvezménnyel megvál-

tott, illetve� üzletpolitikai kedvezménnyel csök-

kentett árúbérlet vagy menetjegy árának 86 száza-lékát.

A térítés további feltétele, hogy amunkavállaló� belföldi vagy határon átmenõ or-

szágos közforgalmú vasút 2. ko-csiosztályán, vagy

� helyközi (távolsági) autóbuszjára-ton, vagy

� elõvárosi buszon, HÉV-en, vagy�menetrend szerint közlekedõ ha-

jón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére, továbbáha hazautazás céljából légi közlekedésijármûvet vesz igénybe.

Az Szja törvény 25. § (2) bekezdéseértelmében nem kell figyelembe venni amagánszemély nem önálló tevékeny-ségbõl származó jövedelmének megál-lapításánál a munkáltatótól a munkábajárásról szóló kormányrendelet szerintkapott térítést.

Fontos, hogy a munkába járás fogal-ma kibõvült az átutazás céljából igény-be vett helyi közösségi közlekedésselvaló utazással is. Ezért az ilyen utazás-hoz kapcsolódó jegy, bérlet is minõsül-het a magánszemély adóalapba nemtartozó bevételének (azaz nem az Szjatörvény 71. §-a által szabályozott bérenkívüli juttatásnak), de azzal a feltétellel,hogy a helyi bérletet a magánszemélyaz adott településen keresztül történõátutazás keretében munkába járásra ishasználja. Ide értendõ – például – az azeset, ha a magánszemély Vecsésrõl Vi-segrádra jár dolgozni, és a munkába já-ráshoz budapesti helyi bérletet is igény-be vesz.

Az is nagyon fontos, hogy a kor-mányrendelet – a korábbi szabályozás-tól eltérõen – már nem tesz különbséget

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ2

köl

tség

térí

tés

a buszon vagy vasúton történõ munká-ba járás költségtérítése között abból aszempontból, hogy a bérlet vagy a jegyárának milyen mértékben, hány száza-lékban köteles a munkaadó megtéríteni.A Kormányrendelet szerint ugyanis amunkáltató a bérlettel vagy a jeggyeltörténõ elszámolás esetében ezek86 százalékát köteles megtéríteni – akárbuszon, akár vasúton közlekedik amunkavállaló.

A fenti kötelezõ mértéken felül is fi-zethet térítést a munkaadó, de a jutta-tás ekkor csak abban az esetben minõ-sülhet bevételnek nem számító költ-ségtérítésnek, ha a költségtérítésösszege nem lépi túl a bérlet vagy ajegy árát. Ha a munkaadó e feltételtbetartja, akkor a magánszemély akárInter Cityvel is utazhat, a jegy áránakmegfelelõ térítés után adót fizetnienem kell.

Ha a munkavállaló valamely hónap-ban keresõképtelensége vagy fizetettszabadsága miatt nem töltött mindenmunkanapot munkában, a munkaadónem csökkentheti a költségtérítés össze-gét a kiesõ napok arányában.

A már említett 86 százalékos térítésnem csak a teljes áron vásárolt bérletek-re, jegyekre vonatkozik, a Kormányren-delet szerint [3. § 1) bekezdés] a mun-káltató az elszámolás alapjául elfogad-hatja a közlekedési szolgáltató általüzletpolitikai célból biztosított kedvez-mény vagy a fogyasztói árkiegészítés fi-gyelembevétele miatt kedvezményesáru menetjegyeket, bérleteket is.

Például, ha a munkavállaló nappalitagozatos egyetemi hallgató és így uta-zási kedvezményre jogosult, és „tanulóbérletet” vásárol, akkor a bérlet leadásaellenében a munkaadó köteles részéremegtéríteni az ár 86 százalékát.

Az utazási kedvezmény alatt a köz-forgalmú személyszállítási utazási ked-vezményekrõl szóló 85/2007. (IV. 25.)Kormányrendelet szerinti kedvezménytérti a jogszabály.

Így ideértendõek – például – az élet-kor alapján járó utazási kedvezmények,a nyugdíjasok utazási utalványávaligénybe vehetõ utazási kedvezményekvagy a tanulói és hallgatói, doktorjelöltijogviszony alapján igénybe vehetõ uta-zási kedvezmények.

Az üzletpolitikai kedvezményekkapcsán is óvatosnak kell lennie amunkaadónak: például a MÁV általforgalomba hozott Start Klub kártya-

család nem tekinthetõ sem bérlet-nek, sem menetjegynek, így nemminõsülhet a kormányrendelet értel-mezésében üzletpolitikai kedvez-ménnyel csökkentett bérletnek, me-netjegynek sem.

Ugyanis e kártyák – valamint a forga-lomban lévõ, különbözõ kedvezmé-nyekre jogosító kártyák – korlátlan szá-mú és viszonylatú utazásra jogosítják akártya birtokosát. Azaz egyáltalán nembiztosítható, hogy a kártyát döntõencsak munkába járáshoz használja fel amagánszemély.

Ha a munkaadó e körbe tartozó kár-tyát vásárol a munkavállalójának, vagya kártya árát megtéríti részére, akkor ejuttatás bérnek [Szja tv. 2. § (6) bekezdé-se] minõsül és ennek megfelelõen esikadózás alá.

A bérlet, a jegy leadása ellenében ki-fizetett költségáttérítés esetében nemkötelezõ a számla alapján történõ elszá-molás. Ennek ellenére a munkaadó kér-heti a nevére szóló számlát is.

Az is megfelelõ megoldás, ha a mun-kaadó vásárolja meg a jegyet, a bérletetés kiosztja ezeket a munkavállalóinak.

A saját gépjármûvel történõ munká-ba járás költségtérítése címén a jövede-lem kiszámításakor nem kell figyelembevenni – azaz nem adóköteles – a 9 Ft/kmösszegû térítés. Erre akkor jogosult amagánszemély, ha� a munkavállaló lakóhelye vagy

tartózkodási helye, valamint amunkavégzés helye között nin-csen közösségi közlekedés,

� a munkavállaló munkarendje mi-att nem vagy csak hosszú várako-zással tudja igénybe venni a kö-zösségi közlekedést,

� ha a munkavállaló mozgáskorlá-tozottsága, illetve a súlyos fo-gyatékosság minõsítésének ésfelülvizsgálatának, valamint afogyatékossági támogatás folyó-sításának szabályairól szóló kor-mányrendelet szerinti súlyos fo-gyatékossága miatt nem képesközösségi közlekedési jármûvetigénybe venni [ideértendõ az azeset is, ha a munkavállaló mun-kába járását az Mt. 139. § (2) be-kezdésében felsorolt közeli hoz-zátartozója – például házastár-sa, testvére – biztosítja.]

A mozgáskorlátozott, a súlyosan fo-gyatékos munkavállalók számára a költ-ségtérítés akkor is jár, ha a közigazgatási

határon belül közlekedik a munkahelyeés a lakóhelye között.

Fentiek kapcsán lényeges fogalom ahosszú várakozás. A kormányrendeletértelmezésében az az idõtartam tekint-hetõ hosszú várakozásnak, amely amunkavállaló személyi, családi vagyegyéb körülményeire tekintettel arány-talanul hosszú, és amely az út megtétel-éhez szükséges idõt meghaladja.

Nagyon fontos, hogy csak a kor-mányrendelet szerinti munkába járásesetében köztehermentes az e jogcí-men adott térítés. Ettõl eltérõ esetben aköltségtérítés egésze munkaviszony-ból származó jövedelemnek minõsülés ennek megfelelõen adó- és járulék-köteles.

Ha a munkáltató a kormányrendelet-ben foglaltak figyelembevételével, deaz ott meghatározott mértéken felül fi-zet ki költségtérítést a munkavállalónak,akkor ez a többlet a magánszemélymunkaviszonyból származó jövedel-mének minõsül.

Lényeges, hogy az Szja tv. 25. §(3)–(4) bekezdése értelmében a magán-személy a munkahelye és a lakóhelyeközötti útvonalra gépjármûvel történõmunkába járás címén költséget nem szá-molhat el (ugyanakkor a munkába járás-ra tekintettel kapott költségtérítés miattnem kell cégautóadót fizetnie).

Ha a munkavállaló a gépjármûveltörténõ munkába járás során autópá-lyán is közlekedik és a munkaadó az au-tópályadíjat is megtéríti számára, akkore térítés az érintett magánszemély mun-kaviszonyból származó jövedelmekéntadóköteles, tekintve, hogy a 9 Ft/km té-rítésben minden költséget elszámoltnakkell tekinteni.

Ha munkába járás címén utazásiköltségtérítést vesz igénybe, a magán-személynek nyilatkoznia kell a lakóhe-lyérõl és a tartózkodási helyérõl, továb-bá arról, hogy a napi munkába járás alakóhelyérõl vagy a tartózkodási helyé-rõl történik-e.

Hazautazásra tekintettel akkor illetimeg költségtérítés a munkavállalót, ha atartózkodási helyérõl legfeljebb hetenteegyszer utazik a lakóhelyére oda- ésvissza. E jogcímen akár légi közlekedésijármûvet is igénybe vehet a munkavál-laló. A hazautazás költségének megtérí-tését azonban korlátozza a kormány-rendelet.

E felsõ összeghatárt 2011-tõl mindenévben az elõzõ évben irányadó összeg-

2011/06 3

köl

tség

térí

tés

nek a KSH által a megelõzõ évre megál-lapított és közzétett éves átlagos fo-gyasztói árnövekedés mértékével növel-ten számítják ki, és tárgyévre vonatkozómértékét a foglalkoztatáspolitikáért fele-lõs miniszter minden év január 5-ig hi-

vatalos lapjában közzéteszi. Ennekalapján 2011-ben a hazautazással kap-csolatos költségtérítés havi felsõ korlátja31 470 Ft.

A hazautazás költsége megtéríthetõakkor is, ha a munkavállaló személy-

gépkocsival utazik. Ebben az esetben amunkahely és a lakóhely között közfor-galmi úton mért oda-vissza távolságalapján kilométerenként 9 Ft adható, dea fenti korlátot ekkor is figyelembe kellvenni.

Szokásos piaci ár

ROMÁN LÁSZLÓSzokásos piaci ár kölcsön esetében

A transzferár nyilvántartások felépítésé-re, struktúrájára vonatkozóan nincsenekkõbe vésett szabályok, a vonatkozó jog-szabályok mindössze iránymutatásokattartalmaznak a technikai elemzéshez va-lamint a kötelezõ tartalmi elemekhez,ugyanakkor maga a nyilvántartás felépí-tése és az egyes fejezetek közötti össze-függések és kapcsolatok sokszor nemegyértelmûek az adóalanyok számára.Önmagában már maga az elnevezés ismegtévesztõ lehet, mert maga a „nyil-vántartás” szó magyar jelentését tekintveegyfajta felsorolást, leltározást jelent in-kább, azonban az eredeti angol megfele-lõje, a „documentation” kifejezés ebbenaz értelmében nem erre utal. Az angol„documentation” szó tartalmi jelentésealatt ebben az esetben dokumentációt,jelentést vagy esszét kell érteni, amelynem egyezik meg a magyar „nyilvántar-tás” szó tartalmi jelentésével, noha a for-dítás önmagában helyes. Ez félreértésreadhat okot abban a tekintetben, hogyegy transzferár nyilvántartásnak valójá-ban hogyan kellene felépülnie.

A következõkben egy mintaként ishasználható nyilvántartást mutatok be,amely megfelel az általánosan elfoga-dott gyakorlatnak. Egyrészrõl, jelen cikkkeretein belül egy konkrét ügyletet ki-emelve, egy konkrét ügyfélre vonatko-zóan kívánom bemutatni az adott ügyletszokásos piaci jellegének bemutatását,másfelõl, a késõbbiekben egy – megha-tározott keretek között – általánosság-ban is alkalmazható nyilvántartási min-ta, útmutató kerül bemutatásra. Atranszferár nyilvántartásra vonatkozókötelezõen elõírt tartalmi elemeket a22/2009. (X. 16.) PM Rendelet (további-akban: PM Rendelet) tartalmazza, ame-lyek alapján magát a nyilvántartásokatel lehet készíteni. Természetesen többkérdésben is az OECD TranszferárIrányelvek („Transzferár irányelvek amultinacionális vállalkozások és azadóhatóságok számára – OECD”) nyújt-hatnak iránymutatást. Az egyes fejeze-tek részletes elméleti bemutatásátólmost eltekintek, mert ilyen rövid terje-delemben nem lehetséges összefoglal-

ni, de ettõl függetlenül egy rövid, pármondatos jellemzés olvasható a késõb-biekben.

A következõkben tehát egy adottügyletre és a kapcsolt vállalkozásokközött alkalmazott díj, ár, árrés szoká-sos piaci jellegének bemutatására kon-centrálunk. Egy olyan ügyletet próbál-tam meg kiválasztani, amely szinteminden vállalkozás életében elõfordul,ezért esett a választás a tagi kölcsönszokásos piaci jellegének bemutatásá-ra. Elsõ lépésként bemutatjuk, milyenparaméterek jellemzik a vizsgálandókapcsolt ügyletet. Az ügyletben részt-vevõ vállalkozások között anya-leányvállalati viszony van, az anyavállalatneve legyen „Példa Kft.”, amely100%-os tulajdonosa a leányvállalat-nak, amely neve legyen „Minta Kft.”.A Példa Kft. egy keretszerzõdést írt aláa Minta Kft.-vel, amely alapján a MintaKft. a keretösszeg erejéig lehívásokatkezdeményezhet, amelynek feltételei-rõl a keretszerzõdésben rögzítették afeltételeket.

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ4

köl

tség

térí

tés

A tagi kölcsön bemutatása

Fõ kikötések Hitelkeret-szerzõdés jellemzõi

Hitelnyújtó Példa Kft. (Székhely és Adószám)

Hitelfelvevõ Minta Kft. (Székhely és Adószám)

Szolgáltatás tárgya A Példa Kft. egy hitelkeret-szerzõdést kötött a Minta Kft.-vel, amelynek keretében a meghatározott hi-

telkeret összegéig a Minta Kft. lehívásokat kezdeményezhet a keretbõl. Minden egyes lehívási szán-

dékról a Minta Kft. köteles értesíteni a Példa Kft.-t, amely a szerzõdésben meghatározott határidõn be-

lül dönt a lehívás megadásáról vagy megtagadásáról, valamint a felek megegyeznek a lehívás feltételei-

rõl a keretszerzõdés rendelkezései alapján.

Az egyes lehívások rövid futamidejûek lehetnek, maximum 6 hónap lejárattal, és a futamidõ kivételével

minden más feltételt a keretszerzõdésben rögzítenek a felek. Az egyes lehívásokban a lehívási értesítõ

megkötésének idõpontjában – és a keretszerzõdésnek megfelelõ – aktuális kamatlábat kell alkalmazni a

lehívás teljes futamideje alatt, rögzített kamatlábként.

Minden egyes lehívásról a felek lehívási értesítõt kötnek. A hitelkeret nem feltöltõdõ jellegû, tehát az

egyes érvényben lévõ lehívások együttes összege nem haladhatja meg a hitelkeret maximumát.

A hitelfelvevõ köteles a lehívási értesítõben meghatározott lejáratig megfizetni az esedékes kamatot és tõkét.

Kölcsön célja Likviditás biztosítása az üzleti tevékenység folyamatos végzése érdekében.

Megállapodás dátuma 2010. március. 1.

Kötelezõ fejezetek a 22/2009.PM Rendelet alapján

A teljesség kedvéért a következõkbenröviden bemutatjuk, hogy a PM Rende-let alapján az önálló nyilvántartás köte-lezõen elõírt fejezeteinek mit kell tartal-mazniuk a fenti esetben. Ugyanakkorelsõsorban a hitelkeret-szerzõdéstranszferár elemzésére fókuszálunk, te-hát a gazdasági és pénzügyi elemzéstrészletesen mutatjuk be, míg a többi fe-jezetet érintõleges soroljuk fel. Fontosmegjegyezni, hogy a transzferár-képzésnem egy egzakt tudomány, mindenegyes esetet érdemes külön megvizsgál-ni, hogy a legjobb megoldást tudjuk vá-lasztani.� Kapcsolt ügyletek bemutatása

Ebben a fejezetben érdemes be-mutatni a résztvevõ kapcsolt vál-lalkozások általános információ-it, mint név, székhely és adó-szám, továbbá a kapcsoltszerzõdés, vagyis a hitelke-ret-szerzõdés tartalmát és annakfontos részleteit (fizetési határ-idõk, szerzõdéskötés ideje, lejá-rata stb.). A fenti táblázatos for-mában vagy legalábbis tartalom-mal megfelelõ jellemzést lehetbemutatni, amely kielégíti a PMRendelet által elõírtakat.

� Funkcionális elemzésEbben a fejezetben a vizsgált vál-lalkozás által végzett tevékenysé-gek, felhasznált erõforrások és avállalt kockázatok kerülnek be-mutatásra. Meg kell határozni,hogy melyek azok a funkciók,amelyeket a vállalkozás a tevé-kenysége során végez, melyekazok a kockázatok, amelyeketkénytelen elviselni, és ezek alap-ján lehet meghatározni, hogy ezekfejében a vállalkozás milyen el-várható díjazásra, nyereségi szint-re lenne jogosult, amely megfelelaz általa végzett funkcióknak ésviselt kockázati szintnek.A vizsgált hitelkeret-szerzõdés eseté-ben két szempontból lehet megkö-zelíteni a funkcionális elemzést.Egyrészt az egyes vállalkozásokat fõ-tevékenységük alapján is lehet jelle-mezni, be lehet mutatni azokat afunkciókat, amelyeket fõtevékenysé-gükhöz kapcsolódóan látnak el,illetve azokat a kockázatokat, ame-lyeket a fõtevékenység vagy rend-szeres tevékenységek kapcsán visel-nek. Másrészrõl viszont, be lehetmutatni azokat a funkciókat, felada-tokat, és kockázatokat, amelyek ahitelnyújtással kapcsolatban merül-nek fel a szolgáltatásnyújtó részérõl.

A hitel nyújtásával kapcsolatbanfõleg a hitel menedzselésével,kockázatkezeléssel kapcsolatosfunkciók merülhetnek fel egy szer-vezeten belül. Valószínûleg vanegy osztály, amely a hitelkérelemfogadásával van megbízva, és el-látja a finanszírozással kapcsola-tos feladatokat, megállapítja aszerzõdés feltételeit, a kondíció-kat, tárgyal a hitelfelvevõvel aszerzõdésrõl. Továbbá felmerül-nek még adminisztrációs funkci-ók, hiszen a szerzõdéssel és hitel-lel kapcsolatos adminisztrációsfeladatok mind szerzõdéskötés-kor, folyósításkor mind a szerzõ-dés élettartama alatt folyamatosanvannak. A hitelügyletekkel kap-csolatban a hitelnyújtó által viseltlegjelentõsebb kockázat a vissza-fizetési kockázat, vagyis ha azadós nem, vagy nem idõben fizet.Ezen túl jelentkezik még érték-vesztéssel kapcsolatos kockázat,kamatlábkockázat és jelentõs le-het az árfolyamkockázat is, ha ahitel devizában került folyósításra.

� Vállalati elemzésEbben a fejezetben a vizsgált vál-lalkozás cégcsoporton belüli hely-zete kerül bemutatásra. Mely cé-gek a leányvállalatai, kik és mi-

2011/06 5

Fõ kikötések Hitelkeret-szerzõdés jellemzõi

Lejárat Határozatlan

Módosítás Nincs

Lehívások A 2010-es évben két lehívás volt a keretbõl, melyek a következõk voltak:

1. 2010. március 16-án, mely 400 000 000 forint összegrõl szólt, háromhavi lejárattal, amelynek kamat-

lába 8% volt.

2. 2010. augusztus 1-én, mely 100 000 000 forint összegrõl szólt, egyhavi lejárattal, amelynek kamatlá-

ba 8,4% volt.

Szerzõdés megszûnése A szerzõdés megszüntethetõ rendes felmondással, amennyiben a kezdeményezõ fél legalább 30 nappal

e szándéka elõtt írásban értesíti a másik felet. Rendkívüli felmondással akkor mondható fel a szerzõdés

azonnali hatállyal, amennyiben az egyik fél súlyosan megszegi lényeges kötelezettségét. A szerzõdés-

ben nem részletezett kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Hitelkeret összege 500 000 000

Pénzneme Forint

Kamatfizetési gyakoriság Kamatfizetési kötelezettség havonta keletkezik a lehívás napjától kezdõdõen a lehívás lejáratának nap-

jáig, míg a tõkerészt egy összegben, lejáratkor köteles visszafizetni a Minta Kft.

Késedelmi kamat Amennyiben a Minta Kft. nem fizeti meg idõre a tõke és kamat összegét, a Példa Kft. az aktuális

jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelõ késedelmi kamatra jogosult.

Kamatláb jellege Lebegõ kamatláb, ugyanakkor az egyes lehívás teljes idõtartamára fixálják a lehívás idõpontjában aktu-

ális kamatlábat. Ennek mértékét a lehívásban rögzíteni szükséges.

Referencia kamatláb Bubor

Kockázati prémium 50 bázispont

Kamatláb meghatározása Bubor + 50 bázispont alapján az egyes lehívásokban külön kerül meghatározásra azok teljes futamidejére.

szok

áso

spi

aci

ár

lyen arányban a tulajdonosai, gya-korlatilag egy történeti ismertetés,amely az adott cégcsoporton belülelhelyezi a vizsgált vállalkozást.Jelen eseten a Példa Kft. és a MintaKft. kapcsolatára lehet koncentrál-ni, tulajdonosi helyzetüket és tör-ténetüket bemutatni.

� Iparági elemzésEbben a fejezetben bemutatásrakerül az, az iparág, ahol a vizsgáltvállalkozás tevékenykedik, és en-nek során meg kell határozni ésjellemezni kell ezt a piacot. Bekell mutatni a piacon levõ ver-senyhelyzetet, piac liberalizáltsá-gát, versenytársakat, piaci kon-centráltságot, belépési korlátokatstb. Ezek mind hatással lehetnek avállalkozás által a kapcsolt ügylet-ben alkalmazott díjakra illetve avállalat nyereségi szintjére.Ki lehet térni kicsit szélesebben amagyar gazdaság helyzetére, va-gyis azokat a tényezõket bemutat-ni, amelyek az általános kamat-szint alakulását befolyásolják,amelyek meghatározzák a MagyarNemzeti Bank jegybanki alapka-matra vonatkozó lépéseit, hiszenezek alapvetõen befolyásolják apiacon aktuális kamatlábakat, töb-bek között a Bubor alakulását.

� A transzferár módszerek bemuta-tása és kiválasztásának indokaiEbben a fejezetben bemutatásrakerülnek a szokásos piaci ár meg-határozásának lehetséges mód-szerei, valamint elvetésüknek éskiválasztásuknak indoklása. AzOECD Transzferár Irányelvek leg-utóbbi módosítása („Transzferárirányelvek a multinacionális vál-lalkozások és az adóhatóságokszámára – OECD”) alapján azegyes módszerek közötti hierar-

chia ugyan gyengült, de ettõl füg-getlenül továbbra is minden eset-ben arra kell törekedni, hogy azösszehasonlítható árak módszerét(„CUP módszer”) lehessen alkal-mazni.Egy hitelügylet elemzésekor –szinte biztosan kijelenthetõ – min-

dig lesznek a piacon valamilyenformában elérhetõ összehasonlít-ható információk, tehát vagy abelsõ, vagy a külsõ összehasonlít-ható árak módszere alkalmazható(internal CUP vagy external CUP).

Belsõ összehasonlító árak mód-szere („internal CUP”)Ebben az esetben a vizsgált vállal-kozás által kapcsolt vállalkozássalkötött szerzõdést a vizsgált vállal-kozás által független vállalkozás-sal, de hasonló tárgyban és feltéte-lekkel kötött szerzõdéssel hason-lítjuk össze. Minden esetben ez amódszer adja a legpontosabberedményt az összehasonlítóelemzés során, hiszen szerzõdé-sek szintjén hasonlítunk össze egykapcsolt illetve egy független vál-lalkozással kötött szerzõdést. Haminden feltételben megfelelnek aszerzõdések, akkor a vizsgált vál-lalkozásnak ugyanazt az árat kellalkalmazni a kapcsolt vállalkozás-sal szemben, mint a független vál-lalkozással szemben ahhoz, hogymegfeleljen a szokásos piaci ár el-vének. Ha a szerzõdések feltétele-iben van eltérés, akkor a különb-séget alapul véve érdemes kiigazí-tást végezni, és megbecsülni,hogy ennek a különbségnek mek-kora hatása van a díjakra.

Külsõ összehasonlító árak mód-szere („external CUP”)Ha nem áll rendelkezésre belsõösszehasonlítható szerzõdés, ak-kor meg kell vizsgálni, hogy be tu-dunk-e szerezni bárhonnan kétfüggetlen fél által, de a vizsgáltszerzõdéshez hasonló tárgyban ésfeltételekkel kötött szerzõdést. Afentebb leírtak itt is igazak, azon-

ban a legtöbb esetben nehéz ilyenösszehasonlítható szerzõdést ta-lálni, mert nem állnak rendelke-zésre az információk.

�Gazdasági és pénzügyi elemzésEbben a fejezetben kerül bemuta-tásra maga az összehasonlítóelemzés. Ennek keretében kell be-

mutatni az összehasonlítható ada-tok, eszközök vagy szolgáltatásokpiaci árát, a kiválasztásukra hasz-nált ismérveket és a kiválasztás fo-lyamatát. A következõkben bemu-tatjuk a transzferár elemzését, aszokásos piaci ár bemutatás a fentiügylet kapcsán.

A tagi kölcsön szokásos piacijellegének bemutatása –’external CUP’ módszerrel

A vizsgált ügylet összegébõl látható,hogy nincs lehetõség egyszerûsítettnyilvántartás készítésére, hiszen a hi-telösszegek meghaladják az 50 millióforintot, tehát teljes körû nyilvántar-tásban kell bebizonyítani a fizetettkamatlábak szokásos piaci mértékét.Az egyes lehívások összevont elem-zésének a lehetõsége fennáll ugyan,hiszen a szerzõdéses feltételekugyanazok a keretszerzõdés jellegé-bõl adódóan, mégis úgy gondolom,hogy csak kivételes esetben éljünkezzel a lehetõséggel hitelügyletekesetében. Ennek oka az, hogy a fentikét lehívás is két olyan fontos paramé-terben különbözik – a hitelnyújtásidõpontja, illetve a kamatláb mértéke–, amelyek az összehasonlítható ada-tok keresésénél is jelentõséggel bír-nak. Így az összevonás lehetõségévelerõsödhet az összevonás következté-ben a torzító hatás, és az Adóhatóságkönnyebben megkérdõjelezheti azösszevonás tényét. Ezt elkerülendõ,célszerû az egyes lehívásokat kü-lön-külön elemezni.

A következõ táblázat összefoglalja avizsgált üzleti évben a hitelkeret-szer-zõdésbõl lehívott lehívásokat a PéldaKft. és a Minta Kft. között, amelyek avizsgálat tárgyát képezik.

Elõször meg kell vizsgálni a belsõösszehasonlítható árak módszere alkal-mazásának lehetõségét. A vizsgált lehí-vások esetében akkor lenne lehetségesbelsõ összehasonlítható adatok haszná-lata, amennyiben:� Példa Kft. rendelkezik független fél-

nek nyújtott, de feltételeiben azo-

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ6

szok

áso

spi

aci

ár

Lehívás Forint Hitelnyújtó Hitelfelvevõ Lehívás kezdete Lejárat Kamatláb

400 000 000 Példa Kft. Minta Kft. 2010. március 16. 2010. június 16. 8%

100 000 000 Példa Kft. Minta Kft. 2010. augusztus 1. 2010. szeptember 1. 8,4%

nos, vagy legalábbis nagyon hason-ló hitelszerzõdéssel, mint a vizsgá-lat tárgyát képezõ hitelügylet;

�Minta Kft. rendelkezik egy függet-len féltõl felvett hitellel, amely fel-tételeit tekintve azonos, vagy leg-alábbis nagyon hasonló a vizsgálthitelszerzõdéshez;

� A cégcsoporthoz tartozó egyébkapcsolt vállalkozás, amely ren-delkezik olyan független féllel kö-tött hitellel, amely feltételeibenazonos vagy legalábbis nagyonhasonló a Példa Kft. és Minta Kft.közötti vizsgált hitellel.

Az elsõ eset ritkán fordul elõ, a máso-dikra azonban elõfordulhat példa, ezértezt mindig érdemes megvizsgálni.A mostani elemzésben azzal a feltétele-zéssel élünk, hogy egyik fenti esetrõlsem áll rendelkezésre információ, ezértnem használható a CUP módszernek eza fajtája. Ugyanakkor, ha lenne ilyenrõlinformáció, akkor felépítését és logiká-ját tekintve ugyanúgy kell eljárni, mint akövetkezõkben, a külsõ összehasonlít-ható adatok felhasználásánál.

A külsõ összehasonlítható adatokattöbb forrásból is lehet szerezni, az ada-tok hitelessége, és az összehasonlítható-ság ténye a fontos. A következõkben ol-vasható forrás természetesen nem kizá-rólagos lehetõség, egyéb forrásokból iselképzelhetõ ugyanolyan releváns,összehasonlítható adat szerzése, mintaz lentebb olvasható.

A kamatláb meghatározása egy refe-renciakamat plusz egy kockázati prémi-umból tevõdik össze. A referenciakamat apénzpiacokon alkalmazott publikus ka-matláb, amely a piaci tendenciákat tükrö-zi és egyfajta piaci átlagnak tekinthetõ.A referencia-kamatláb függ a pénznem-tõl, országtól, külsõ gazdasági körülmé-nyektõl is. A kamatlábnak ez a része auto-matikusan megfelel a szokásos piaci ár el-vének, mivel a piacot tükrözi, a piaconlévõ információt összegzi. A kamatlábmásodik része, a kockázati prémium fog-lalja magában az ügyfélre és magára a hi-telszerzõdésre vonatkozó kockázatokat.A kockázati prémium függhet a hitel típu-sától, futamidõtõl, a hitel összegétõl, ipar-ágtól és a hitelfelvevõ teljesítõképességé-tõl is. Transzferár szempontból tehát vagya kockázati prémium vagy a kamatláb tel-jes mértékének vizsgálata a lényeges. Két-fajta módon is meg lehet tehát határozniegy kamatláb szokásos piaci jellegét, halebegõ kamatlábról van szó:

� a kockázati prémium vizsgálata éstesztelése;

� a kamatláb mértékének vizsgálataés tesztelése.

A kockázati prémium szokásos piaciártartományának felállítása leginkábbadatbázisok használatával lehetséges.Meghatározott – lentebb felsorolt – para-méterek alapján független felek közöttiösszehasonlítható hitelügyleteket lehet ke-resni adatbázisokban, és az ezekben alkal-mazott kockázati prémiumok alapján állít-ható fel egy szokásos piaci ártartomány.Ezt fõleg nagyobb összegû, jelentõs kocká-zatú, hosszú távú hitelügyleteknél célszerûalkalmazni, mert jelentõs többletköltségetróhat a társaságra az információhoz valóhozzájutás, hiszen szükséges a hitelfelve-võ hitelképességének vizsgálata, és az em-lített adatbázisokhoz való hozzáférés isköltséges. Amennyiben rövidtávú és ki-sebb összegû hitelügyleteket vizsgálunk,léteznek más források is, amelyek termé-szetesen nem nyújtanak olyan magas fokúösszehasonlítást, mint ha erre létrehozottadatbázisokból keresnénk összehasonlít-ható információt, de nem szabad elfelejte-ni a PM Rendelet egyik alapelvét, amelyszerint az adózó nem köteles a transzferárnyilvántartások elkészítése során olyan ter-het viselni, amely nem áll összhangban avizsgált ügylettel, és túl nagy terhet róna atársaságra.

A fentiek alapján tehát most egy olyanlehetõséget mutatunk be, amely a kamat-láb teljes mértékét vizsgálja, mert errõlkönnyebben szerezhetõ be piaci informá-ció. Ettõl függetlenül ugyanakkor mindenesetben a következõ jellemzõk menténkell összehasonlítható adatokat keresni:� hitel összege;� hitel futamideje, lejárata;� hitelnyújtás idõpontja;� hitel pénzneme;� hitelnyújtó és hitelfelvevõ földraj-

zi elhelyezkedése.Ezek a legfontosabb paraméterek,

amelyek befolyásolhatják a kamatlábakalakulását. Természetesen, ha van rá mód– az összehasonlítható adatok keresésesorán – akkor vizsgálni lehet – kell – méga hitelfelvevõ hitelképességét, hiszen ez isjelentõsen növelheti vagy csökkentheti akockázatát a hitelügyletnek. Vizsgálni le-het még a kamatfizetés gyakoriságát, aziparágat, sõt nagy összegû hitelügyletekesetében nem mindegy a hitelügylet jelle-ge sem (alárendelt kölcsöntõkérõl van szóvagy sem). Ezektõl a vizsgálati szempont-októl most eltekintünk, és a következõk-

ben a Magyar Nemzeti Bank („MNB”) ál-tal rendszeresen publikált statisztikákalapján végezzük el az összehasonlítóelemzést. Megjegyezzük, hogy ez termé-szetesen csak egy lehetséges módja azelemzésnek, ezen kívül számos egyéb le-hetõség is rendelkezésre áll.

Az MNB rendszeresen publikál a sta-tisztikai idõsorai között a nem pénzügyvállalatoknak nyújtott hitelekrõl egyfajtaátlagkamatlábat, amely az internetes elér-hetõségén bárki által hozzáférhetõ. A sta-tisztikák alapján különbséget tudunk tennia hitelek volumene, futamideje (rövid vagyhosszú lejárat), hitelnyújtás idõpontja (havibontásban), pénzneme (forint vagy euró)tekintetében, tehát az alapvetõ keresésikövetelményeknek megfelel ez az infor-mációforrás. Az MNB ezeket a referen-cia-kamatlábakat a piacról összegyûjtöttinformációk alapján számolja ki, és egyfaj-ta piaci átlagot tükröznek. Ez azt jelenti,hogy ezektõl a kamatlábaktól a szerzõdõfelek eltérhetnek, még akkor is piaci ka-matlábnak minõsül az általuk alkalmazottkamatláb, hiszen ezek piaci átlagot jelen-tenek. Ezen tulajdonságuknál fogva kitûnõviszonyító pontnak számítanak.

A legritkább esetben fordul elõ, hogytökéletesen összehasonlítható informáci-ót lehetne találni a piacon, ezért egyésszerû szintig (amely még nem befolyá-solja jelentõs a keresés eredményét vagya kamatlábakat) engedni lehet a szigorúfeltételekbõl. A következõkben egy felté-telezett összehasonlítható adatsort muta-tunk be, amely feltételezett számokonalapul. Tegyük fel tehát, hogy 2010-esévre vonatkozóan az MNB a következõadatokat publikálta az éven belüli lejára-tú, 1 millió eurónál kisebb összegû nempénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekkamatlábáról:

2011/06 7

szok

áso

spi

aci

ár

Idõpont Kamatláb

2010. január 8,98%

2010. február 8,92%

2010. március 8,65%

2010. április 8,20%

2010. május 7,90%

2010. június 7,82%

2010. július 8,05%

2010. augusztus 8,24%

2010. szeptember 8,50%

2010. október 8,55%

2010. november 8,52%

2010. december 8,70%

Tekintettel arra a tényre, hogy azMNB által publikált adatok legrövidebbidõtartama az éven belüli lejárat, miköz-ben a vizsgált lehívások egy pár hónaposlejáratúak voltak, ezért a vizsgált lehívá-sok körüli idõpontokat vettük alapul aszokásos piaci ártartomány felállítására,pontosan azokat a hónapokat, amelyek-ben a lehívások érvényben voltak.

1. lehívás – Szokásos piaci ártartományAz összeget 2010. március 16-án hívtákle és 2010. június 16-ig tartott, így négyhónapot érintett összességében, amelynégy hónap adatait figyelembe véve fel-állítható a szokásos piaci ártartomány,amely megfelel az összehasonlíthatóságikritériumoknak. A következõ táblázat eztmutatja be.

A fenti táblázatból tehát kiderül, hogya Minta Kft. által a Példa Kft. részére fize-tett 8%-os kamatláb a szokásos piaci ár-tartományon belül helyezkedik el, azazmegfelel a szokásos piaci ár elvének.

2. lehívás – Szokásos piaci ártartományAz összeget 2010. augusztus 1-jénhívták le és 2010. szeptember 1-jéigtartott, így két hónapot érintettösszességében, amely két hónap ada-tait figyelembe véve felállítható a szo-

kásos piaci ártartomány, amely meg-felel az összehasonlíthatósági kritéri-umoknak. A következõ táblázat eztmutatja be.

A fenti táblázatból tehát kiderül,hogy a Minta Kft. által a Példa Kft. részé-re fizetett 8,4%-os kamatláb a szokásospiaci ártartományon belül helyezkedikel, azaz megfelel a szokásos piaci ár el-vének.

Befektetés

A befektetési életbiztosítások elõnyei a munkáltatók számára

Ha létezik olyan befektetési forma,amelyet a változó adózási környezet-tõl függetlenül kedvezõ feltételekkelvehetnek igénybe a vállalkozások, azkétségkívül a befektetési életbiztosí-tás. Ugyanakkor az is igaz, hogy en-nek a befektetési formának az elõnye-it többnyire a munkavállalói oldalszemszögébõl vizsgálják. Jelen írá-sunkban arra keressük a válaszokat,hogyan és milyen elõnyökre tehetnekszert ebbõl a befektetési formából amunkáltatók – adó- és eredményopti-malizálási, valamint HR-szempontokfigyelembevételével.

Áttekintésünkhöz a CIG PannóniaÉletbiztosító Nyrt. egész életre szólóPannónia befektetési életbiztosításainyújtanak segítséget, amelyek kialakí-tásakor a magyar vállalkozások speciá-lis igényeit is figyelembe vették.

A magyar piacra szabott befektetésiéletbiztosítás több ponton is extra elõ-nyöket nyújt – nézzük, mikor érdemes acégeknek ilyen biztosításokat kötniük.

Mivel jelen esetben kifejezettenmunkáltatói oldalról közelítünk ehhez abefektetéshez, három kérdést kell fel-tennünk:

1. Mi lehet a vállalkozás ténylegescélja a befektetési életbiztosítás-sal?

2. Mikor tudja igénybe venni a cég abiztosítás nyújtotta elõnyöket?

3. Milyen szerepkörben kell jelenlennie a biztosítás során létrejövõjogviszonyban?

A Pannónia befektetési életbiztosí-tások nyújtotta lehetõségek alapján néz-zünk néhány példát, melyeken keresz-tül megválaszolhatóak ezek a kérdések.

HR-szempontok

Kiss Kft. / Zrt.a) dolgozói számára impozáns cafe-

teria csomagot szeretne kialakítani;b) év végi bónusszal ismerné el né-

hány középvezetõ munkáját;c) kulcspozícióban lévõ munkavál-

lalójának lojalitását kívánja bizto-sítani.

Az elsõ két eset hasonló: a cél a dol-gozók motiváltságának és elégedettsé-gének javítása. A munkáltató számára afõ szempont, hogy a juttatásokat adó-mentesen nyújthassa.

A személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban:Szja tv.) I. sz. mellékletének 6.3 pontjaalapján a kockázati (halál esetére szóló)életbiztosítás díja adómentes. Mivel azSzja tv. nem szûkíti le a haláleseti bizto-sítás fogalmát, a Ptk. hatályos szabályaiszerint minden olyan biztosítást halál-esetinek (vagyis adómentesnek) kell te-kinteni, ahol a biztosító csak a biztosítotthalála esetén teljesít szolgáltatást, füg-

getlenül a biztosítási tartam hosszától ésattól, hogy az adott biztosítás befektetésiegységhez kötött-e vagy sem.

Az adómentesség nem csupán a biz-tosítási díjak fizetésének vonatkozásá-ban igaz.

Az Szja tv. I. sz. mellékletének 6.6 és6.8 pontja alapján a biztosító szolgálta-tása fõ szabályként adómentes, vagyis akedvezményezett részére történõ kifize-tés is mentes a közterhektõl.

Gyakran elképzelhetõ azonbanolyan folyamat, amikor a biztosítottmunkavállaló belép a szerzõdõ mun-káltató helyére, és már szerzõdõként éla biztosítás visszavásárlásának lehetõ-ségével. Ilyenkor az Szja tv. szerintiegyéb jövedelemhez jut, és ekkor nyil-ván köteles megfizetni annak közterheit(16% szja és 27% eho).

A Pannónia életbiztosítás sajátossá-ga, hogy a munkáltató kizárólag díjfize-tõi szerepkörben is jelen lehet a biztosí-tási jogviszonyban. Ilyenkor a munka-vállaló már a kezdetektõl biztosított ésszerzõdõ is egyben, és nem kell tartaniaattól, hogy cége például visszavásároljaa biztosítást, mielõtt õ annak bármilyenelõnyét is élvezhetné; ez a jog a kezde-tektõl kizárólag õt illeti meg. A cég szá-mára természetesen elszámolási szem-pontból (lásd lentebb) ez a helyzet épp-úgy kedvezõ, hiszen díjfizetõként isegyéb személyi juttatásként számolhat-ja el a biztosítási díjat.

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ8

szok

áso

spi

aci

ár

Statisztikaimérõszámok

Kamatlábmértéke

Maximum 8,65%

Medián 8,05%

Minimum 7,82% Statisztikaimérõszámok

Kamatlábmértéke

Maximum 8,50%

Medián 8,37%

Minimum 8,24%

Ha egyfajta céges lojalitás-programkeretében szeretnénk felhasználni, abiztosítás adómentesség szempontjábólmegegyezik az elõbbi esetekkel, amikoregyszerûen a béren kívüli juttatási cso-mag részeként jelenik meg.

A munkavállalói hûség biztosításáraazonban itt egy külön megállapodásbankaphat garanciát a vállalkozás. A mun-káltató (szerzõdõ), a munkavállaló és abiztosító között létrejövõ megállapodásszerint a munkaviszony vagy munka-végzésre irányuló egyéb jogviszonymegszûnésekor a biztosítási szerzõdésszerzõdõje a biztosítás biztosítottját (atávozó munkavállalót) új biztosítottracserélheti. Tehát a kulcspozícióbanlévõ munkavállaló felmondása utánnem tud „elsétálni” a befizetésekkel, vi-szont a szerzõdõ, vagyis a vállalkozásebben a befektetési életbiztosításbanegy másik biztosítottat nevezhet meg.Az írásunkban vizsgált Pannónia befek-tetési életbiztosítások abban különböz-nek a többi, jelenleg piacon lévõ hason-ló biztosítástól, hogy itt a biztosítotthozzájárulása nélkül változtatható mega biztosított személye. Ez valódi garan-ciát jelent a munkáltató számára.

Pénzügyi szempontok

Kiss Kft. / Zrt.a) bankgaranciára van szüksége;b) jogszabály által elõírt biztosítékra

van szüksége;c) adó és eredményoptimalizálásra

törekszik.A biztosítás fennállása során fizetett

eseti díjbefizetést (elszámolását lásd ké-sõbb) számos módon lehet alkalmaznikülönbözõ pénzügyi mûveletek során.

Ha a vállalkozásnak bankgaranciáravan szüksége, úgy az ilyen eseti díjak-ból származó összeg alapján a biztosí-tó egy kötelezvényt bocsát ki, aminekértelmében a biztosító fizetési kötele-zettséget vállal a megbízó tevékenysé-gével kapcsolatosan felmerülõ fizetésikötelezettségért. Ilyen formában a be-fektetési életbiztosítás eseti díja bank-garanciát helyettesítõ eszközként is fel-használható (a törvény adta lehetõsé-gek, vagy a garanciakérõ befogadókészsége alapján).

Kifejezetten a Pannónia életbiztosí-tások sajátossága, hogy a VPOP (jelen-leg Nemzeti Adó- és Vámhivatal) állás-foglalása alapján az eseti díjbefizeté-

sek alapján kiállított biztosítói kötelez-vény felhasználható vámbiztosíték-ként, tevékenységi biztosítékként (pl.fémkereskedõk esetén) vagy jövedékibiztosítékként.

Az eseti díjak vonatkozásában szin-tén a Pannónia életbiztosításaira jellem-zõ, hogy befizetéskor semmilyen költsé-get nem von el a biztosító, az eseti dí-jakra vonatkozó költség kifejezettenalacsony és arányos a befizetett díjjal,illetve a befektetési idõtávval.

Nézzük az adó- és eredményoptima-lizálás példáját. Ilyenkor a vállalkozáspéldául a vezetõ tisztségviselõ szemé-lyére köt biztosítást, s kedvezménye-zettként a tulajdonosokat jelöli meg.

A vállalkozás vezetõ tisztségviselõ-jén kívül biztosított csak munkavi-szonyban lévõ alkalmazott, illetve agyakorlati képzést a vállalkozásnálvégzõ szakképzõ iskolai tanuló vala-mint az önkéntes jogviszonyban állómagánszemély lehet (betéti társaságokés közkereseti társaságok esetében sze-mélyesen közremûködõ tag is). Lénye-gében tehát a „csak” tulajdonosi stá-tuszban lévõ magánszemély esik ki eb-bõl a körbõl, de ahogy az elõbbemlítettük, a tulajdonos lehet a biztosí-tás kedvezményezettje.

A Tao törvény (1996. évi LXXXI. tör-vény) szerint a költségként elszámoltbiztosítási díj – amennyiben a kedvez-ményezett magánszemély – ténylege-sen a vállalkozás érdekében felmerülõköltségnek számít, tehát csökkenti azadóalapot [lásd a Tao 3.számú mellék-letének B) 8., illetve a 8. § (1) d) pontját].Mivel az eseti díjak elszámolására nemkell alkalmazni az idõbeli elhatároláselvét (lásd az elszámolási szabályok-nál), így az eseti díj a befizetés évébenlesz adóalap csökkentõ tétel.

Eredménynövelés vagy például egykésõbbi beruházás finanszírozása céljá-ból a szerzõdõi státuszban lévõ cég bár-mikor visszavásárolhatja a szerzõdést,vagy részleges visszavásárlással is élhet(a biztosító által kifizetett összegetpénzügyi bevételként kell lekönyvelni).

Kapcsolódó elszámolásiszabályok

A számviteli törvény (2000. évi C. tör-vény) 79. § (3) bekezdése és a 3. § (7) 3.pontja alapján a kifizetõ szerzõdõ általa magánszemély biztosítottra kötött be-

fektetési életbiztosítások kifizetõ által fi-zetett díja személyi jellegûráfordításként, az egyéb személyi jelle-gû költségek között számolandó el, ha aszerzõdésben megnevezett halálesetikedvezményezett a kifizetõ szerzõdõtõleltérõ személy:

„3. § (7) 3. személyi jellegû egyéb ki-fizetések: azok a természetes személyekrészére teljesített kifizetések, elszámoltösszegek, amelyeket a kifizetõ a termé-szetes személy részére jogszabályi elõ-írás vagy saját elhatározása alapján tel-jesít, és nem tartoznak a bérköltség, il-letve a vállalkozási díj fogalmába.Ilyenek különösen: …a munkavállalórészére kötött, de a munkáltató által fi-zetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosításdíja…”.

„79. § (3) A személyi jellegû egyébkifizetések közé tartoznak a természetesszemélyek részére nem bérköltségkéntés nem vállalkozási díjként kifizetett, el-számolt összegek, beleértve ezen össze-gek le nem vonható általános forgalmiadóját, továbbá az ezen összegek után avállalkozó által fizetendõ (fizetett) sze-mélyi jövedelemadó összegét is.”.

Amennyiben a kedvezményezett avállalkozás, úgy a biztosítás díját nemszemélyi jellegû ráfordításként, hanemegyéb, biztosítóval szembeni követelés-ként kell kimutatni a kifizetõ könyvei-ben, hiszen ebben az esetben a biztosí-tási díj nem jelent a kifizetõ számáravégleges vagyonvesztést.

Amennyiben a vállalkozás mérlegé-nek fordulónapja nem esik egybe a biz-tosítási idõszak végével (annak az idõ-szaknak a végével, amelyre az adottrendszeres díj vonatkozik), úgy a költ-ségként elszámolt rendszeres (éves, fél-éves, negyedéves vagy havi) biztosításidíjnak azt a részét, amely a tárgy üzletiévet követõ évre vonatkozik, el kell ha-tárolni (aktív idõbeli elhatárolás). Azegész életre szóló befektetési életbizto-sítások költségként elszámolt eseti biz-tosítási díja ugyanakkor teljes egészé-ben a tárgy beszámolási idõszak adózáselõtti eredményét csökkenti.

A vállalkozás által visszavásárolt be-fektetési életbiztosítások alapján a biztosí-tó által a szerzõdõ részére kifizetettvisszavásárlási összeget teljes egészébena szerzõdõ pénzügyi bevételeként kell le-könyvelni, amennyiben a kifizetés alapjá-

2011/06 9

bef

ekte

tés

ul szolgáló életbiztosítási szerzõdés biz-tosítási díjait a szerzõdõ nem követelés-ként számolta el, hanem költségként.

Kiemelt szempontok könyvelõkés adótanácsadók számára

A korábban már említett szempontrend-szer alapján tekintsük át még egyszer, ho-gyan juttathatják elõnyökhöz ügyfeleiketa befektetési életbiztosítások ajánlásával akönyvelõk és adótanácsadók.

Adómentesség a befizetett díjakután

A biztosítás díja adómentes, azaz a díjmegfizetésekor sem a szerzõdõ cégnek,sem a biztosított magánszemélynek nincsadó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége.

Kedvezõ költség-elszámolásilehetõség, adó- éseredményoptimalizálás

Amennyiben a biztosított munkavállalóés a biztosítás kedvezményezettje ma-gánszemély, úgy a díj a vállalkozás sze-mélyi jellegû kifizetései között költség-ként elszámolható, amely a tárgyévadózás elõtti eredményét csökkenti.

Ez esetben az eseti díjak teljes egé-szében a tárgyév eredményére költség-ként elszámolhatók (nincs idõbeli elha-tárolási kötelezettség).

Elszámolási lehetõségbiztosítékként vagybankgaranciát helyettesítõeszközként

A befektetési életbiztosítás eseti díja fel-használható bankgaranciát helyettesítõeszközként, az eseti díjakból származóösszeg után kiállított biztosítói kötelez-vény által.

Az eseti díjak alapján kiállított köte-lezvény a vámhatóság állásfoglalásaalapján felhasználható vámbiztosíték-ként, tevékenységi biztosítékként vagyjövedéki biztosítékként is.

Láthatjuk, hogy a könyvelõk és adó-tanácsadók esetében több szempontbólis hasznos a befektetési életbiztosításajánlása – túl azon, hogy az írásunkbanáttekintett Pannónia életbiztosításokajánlása üzletileg is kedvezõ lehet apénzügyi-adózási tanácsadással, szol-gáltatással foglalkozók számára a CIGPannónia Életbiztosítóval való együtt-mûködés nyomán.

Kiemelt jövedelemadózásiszempontok cégvezetõkszámára

Tegyük fel, hogy a példáink során emlí-tett Kiss Kft. élén olyan vezetõ tisztség-viselõ áll, aki lehet akár (rész)tulajdo-nos is, hiszen a hazai kis- és közepescégeknél nem ritka, hogy a tulajdono-sok ügyvezetõként irányítják saját vál-lalkozásuk ügyeit. Számukra az ered-

ményoptimalizálási elõnyök mellett abiztosítás visszavásárlására vonatkozóoptimális adózási szempontok sem ér-dektelenek.

Ahogyan korábban már leírtuk:amennyiben a munkavállaló (jelenesetben a vezetõ tisztségviselõ) belép akifizetõ szerzõdõ helyére, új szerzõdõ-ként visszavásárolhatja a biztosítást, ésígy jövedelemre tehet szert. Ezután aszemélyi jövedelemadó és az eho meg-fizetésén túl további közterhek nemkeletkeznek. Vagyis lényegesen kedve-zõbb jövedelemadózásról beszélhe-tünk, mint akkor, ha arányosan eloszt-va éveken keresztül ekkora összeggeltöbb „fizetést adott volna saját magá-nak”.

Ráadásul ha a cégvezetõ a biztosításthosszabb befektetésnek tekinti és csakbizonyos idõ elmúltával szeretné vissza-vásárolni, kamatadó-mentességet is él-vezhet.

Az írásunkban vizsgált Pannónia be-fektetési életbiztosításokkal kapcsolat-ban felmerülõ adószakmai kérdéseitkérjük, az alábbi e-mail címek egyikéreküldje el:

info@cig.hu, tudaskozpont@mene-dzserpraxis.hu

Információk értékesítési együttmûkö-déssel kapcsolatban:

Gyulavári ZsoltTel.: 06 70 458 0450E-mail: gyulavari.zsolt@cig.eu

Adóellenõrzés

DR. MOHAI KÁROLYKapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás ellenõrzése

A multinacionális vállalatok elterjedé-sével egyre jelentõsebb tényezõvé válikvilágszerte a különbözõ országokbanmûködõ tagvállalatok adózása. A jogal-kotásban megfigyelhetõ az a törekvés,hogy a vállalatcsoport egy-egy tagjánaknyeresége (jövedelme) alapvetõen ab-ban az országban adózzon, amelyik or-szág a vállalatot befogadja, megteremtbizonyos mûködési feltételeket, annakköltségeit állja. Gondolhatunk itt példá-ul a megfelelõ színvonalú környezet, azinfrastruktúra kialakításának költségei-re, megemlíthetjük a munkaerõ kikép-zésének költségeit az általános iskolától

kezdõdõen és egyéb közfeladatok ellá-tását, amelyek visszahatnak a munkaerõszínvonalára, hatékonyságára.

A jogalkotásban tehát világméretek-ben jelen van az a cél, hogy a különbö-zõ országokban mûködõ kapcsolt vál-lalkozások, multinacionális vállalatcso-portok tagjai az egyes országokban úgyadózzanak, mint ahogyan azt az adottországban egy független vállalat tenné.Többek között ezen cél mentén szület-nek a kettõs adóztatás elkerülésére irá-nyuló egyezmények, s ezen cél menténkészült a nemzetközi vállalkozások ésaz adóhatóságok részére az OECD

(Gazdasági Együttmûködési és Fejlesz-tési Szervezet) iránymutatása is, a kap-csolt vállalkozások között alkalmazottárak – a transzferárak – adójogi megíté-lésére vonatkozóan.

Az OECD irányelveit (és módosítá-sait), valamint az EU Tanácsa által jó-váhagyott az Európai Unióban találha-tó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozómagatartási kódex elveit követve fogal-mazódtak meg a kapcsolt vállalkozá-sok adóztatásának magyarországi sza-bályai is. E rendelkezések Magyarorszá-gon a belföldi kapcsolt vállalkozásokrais vonatkoznak. A kapcsolt vállalkozás

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ10

bef

ekte

tés

fogalmát a társasági adóról és az oszta-lékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör-vény (Tao tv.) 4. § 23. pontja adja meg.Lényege a többségi befolyás, tehát haegyik vállalat a másikban többségi befo-lyással rendelkezik, vagy harmadik sze-mély, külföldi vállalkozó, illetve telep-hely útján valósul meg közvetlenül vagyközvetve a többségi befolyás, akkorkapcsolt vállalkozásnak számítanak.

Amennyiben a vállalkozások egymásközött alkalmazott árai eltérnek a szoká-sos piaci ártól, a képzõdõ jövedelem nemannál a gazdálkodó szervezetnél jelent-kezik, mint amelyik azt elõállította.

A gazdálkodó szervezetek eltéríthe-tik áraikat a szokásos piaci ártól, azon-ban – kapcsolt vállalkozások esetén – azadókötelezettség megállapításakor kikell számítani, mekkora eredmény ke-letkezett volna, ha ez az eltérítés nemtörténik meg, s az adózási kötelezettsé-get ennek megfelelõen kell teljesíteni.Szokásos piaci árnak tekintjük azt az el-lenértéket, amelyet egymás közötti szer-zõdésükben, megállapodásukban füg-getlen felek összehasonlítható körülmé-nyek esetén érvényesítenek vagyérvényesítenének.

Az eredmény módosításának kötele-zettségét, és feltételeit a Tao tv. 18. § (1)bekezdésében írja elõ. Ez alól csak a kis-és középvállalkozásokra vonatkozóanvannak bizonyos kivételek [18. § (3) be-kezdés]. Az elvek tisztázása után megma-rad az az igen lényeges kérdés, hogy ho-gyan számítható ki az eredmény módosí-tásának mértéke, illetve adott esetbenhogyan bizonyítható, hogy ez a mértéknulla, vagyis, hogy az alkalmazott árakmegfelelnek a szokásos piaci árnak. Errevonatkozóan a jogszabályok dokumentá-ciós kötelezettséget írnak elõ.

A Tao tv. 18. § (5) bekezdése szerint azadóév utolsó napján kisvállalkozásnaknem minõsülõ gazdasági társaság, egye-sülés, európai részvénytársaság, szövet-kezet, európai szövetkezet és külföldi vál-lalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelke-dõen közhasznú nonprofit gazdaságitársaságot, és azt az adózót, amelyben azállam rendelkezik közvetlenül vagy köz-vetve többségi befolyással), a bevallás be-nyújtásáig köteles az e törvény felhatal-mazása alapján kiadott miniszteri rende-let elõírásai szerint rögzíteni a szokásospiaci árat, az annak meghatározásánál ál-tala alkalmazott módszert, valamint azazt alátámasztó tényeket és körülménye-ket. A szokásos piaci ár meghatározásával

összefüggõ nyilvántartás készítésénekszabályait 2010. január 1-jétõl a 22/2009.(X. 16.) PM rendelet határozza meg. Esze-rint nyilvántartási kötelezettség terheli afelsorolt adóalanyokat, ha kapcsolt vállal-kozásukkal kötött hatályos szerzõdés,megállapodás alapján az adóévben telje-sítés történt. A nyilvántartást szerzõdésen-ként kell elkészíteni, illetve a nyilvántartá-si kötelezettség – indokolt esetben, bizo-nyos feltételek teljesülése esetén –összevontan is teljesíthetõ. A nyilvántar-tási kötelezettséggel kapcsolatos elõírá-sok megsértése esetére az adózás rendjé-rõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) írelõ szankciót a 172. § (16) bekezdésében.A mulasztás ebben az esetben nyilvántar-tásonként (összevont nyilvántartásonként)2 millió forint bírsággal sújtható, tehát amulasztási bírság összességében annyi-szor 2 millió forint lehet, ahány szerzõ-désre, illetve megállapodásra vonatkozó-an kötelez a rendelet a nyilvántartás elké-szítésére.

A nyilvántartás tehát a szokásos piaciár meghatározása érdekében készül.A szokásos piaci ár figyelembevételévelkell áttekinteni az üzletmenet során al-kalmazott árakat, s eltérés esetén azeredménykorrekciót elvégezni a Tao tv.értelmében akkor is, ha a nyilvántartáselkészítésére a gazdálkodó szervezetnem kötelezett, vagy a dokumentálástelmulasztotta.

A szokásos piaci ár megállapításánakmeghatározásához 2011. évtõl a Tao tv.öt módszert nevesít:� összehasonlító árak módszerével,

amelynek során a szokásos piaciár az az ár, amelyet független felekalkalmaznak az összehasonlíthatóeszköz vagy szolgáltatás értékesí-tésekor a gazdaságilag összeha-sonlítható piacon;

� viszonteladási árak módszerével,amelynél a szokásos piaci ár azeszköznek, szolgáltatásnak füg-getlen felek felé, változatlan for-mában történõ értékesítése soránalkalmazott ár, csökkentve a vi-szonteladó költségeivel és a szo-kásos haszonnal;

� költség és jövedelem módszerrel,amelynek során a szokásos piaciárat az önköltség szokásos ha-szonnal növelt értékében kellmeghatározni;

� ügyleti nettó nyereségen alapulómódszerrel, amely azt a – megfe-lelõ vetítési alapra (költségek, ár-

bevétel, eszközök) vetített – nettónyereséget vizsgálja, amelyet azadózó az ügyleten realizál;

� nyereségmegosztásos módszerrel,amelynek során az ügyletbõl szár-mazó összevont nyereséget gaz-daságilag indokolható alaponolyan arányban kell felosztani akapcsolt vállalkozások között,ahogy független felek járnának elaz ügyletben;.

Lehetõség van egyéb módszer alap-ján is a meghatározásra, ha a szokásospiaci ár a fentiekben foglaltak alapjánnem határozható meg.

Szokásos haszon alatt azt a hasznotkell érteni, amelyet összehasonlíthatótevékenységet végzõ független felekösszehasonlítható körülmények közöttelérnek.

A szokásos piaci árat a szerzõdés, il-letve az összehasonlító adatok jellem-zõinek megfelelõen, a nevesített mód-szerek egyikével kell meghatározni,egyéb módszer csak akkor alkalmazha-tó, ha a szokásos piaci ár – bizonyítot-tan – a nevesített módszerek egyikévelsem állapítható meg. Gyakori eset, hogyaz elõírt nyilvántartás nem egy konkrétpénzértékben kifejezett árat, hanemegyéb tényezõt, például árrést, hasznot,jövedelmezõségi mutatót, kamat- mér-téket, vagy az adott tényezõre vonatko-zó tartományt ad meg, mint szokásos pi-aci értéket. Követelmény azonban eb-ben az esetben is, hogy a vizsgált ügyletszokásos piaci ára, az adott tényezõmértéke a dokumentáció alapján meg-állapítható legyen.

Közös nyilvántartás

A nyilvántartás készítésének szabályaita korábbi években a 18/2003. (VII. 16.)PM rendelet szabályozta. A 2010. janu-ár 1-jétõl hatályos új szabályozás ehhezképest pontosításokat, egyszerûsítése-ket, valamint új elemet is tartalmaz.

Az Európai Unió Tanácsa és a tagál-lamok kormányképviselõi a Tanács ülésesorán elfogadták az Európai Unióban ta-lálható kapcsolt vállalkozásoktranszferárképzési dokumentációjára vo-natkozó – a bevezetõben már említett –magatartási kódexet. A kódex egyebekmellett, a határon átnyúló tevékenységekesetében az árképzés dokumentálásáravonatkozó követelmények egyszerûsítésejegyében egy – az EU-n belül szabványo-

2011/06 11

adóe

llen

õrzé

s

sított – részben centralizált árképzési do-kumentáció (EU TPD) belsõ szabályozás-ba való illesztésére tesz javaslatot. A java-solt dokumentálási forma a szokásos piaciár meghatározásával összefüggõ nyilván-tartási kötelezettségrõl szóló 2010. január1-jétõl hatályos 22/2009. (X. 16.) PM ren-deletbe „Közös nyilvántartás” névenépült be. A „Közös nyilvántartás” készíté-se a vállalatcsoportok részére egy választ-ható lehetõség. A Közös nyilvántartás kétfõ részbõl áll: a fõdokumentumból, amelya vállalatcsoport valamennyi, az EurópaiUnió valamely tagállamában illetõséggelrendelkezõ tagjára vonatkozó közös,szabványosított információkat tartalmaz-za, valamint a specifikus nyilvántartások-ból, amelyek az adózó és kapcsolt vállal-kozásai szerzõdéseit mutatják be, az elõ-zõeknek megfelelõen szerzõdésenkéntkülön-külön nyilvántartásban, figyelem-mel a szerzõdések összevonásának lehe-tõségeire is. A fõdokumentumot az Euró-pai Unió érintett tagállamaira vonatkozó-an kell elkészíteni, beleértve a harmadikországban illetõséggel rendelkezõ vállal-kozások és az EU-n belüli csoporttagokközötti ellenõrzött ügyleteket is. A specifi-kus dokumentáció tartalma kiegészíti afõdokumentumot. Az összehasonlítóelemzés eredendõen a specifikus doku-mentáció része, azonban ez szerepeltet-hetõ a fõdokumentumban is, feltéve,hogy ugyanolyan részletességgel történik,mint a specifikus nyilvántartás esetében.

Az elõzetes árképzésimegállapodás (Advance PricingAgreement) és a világgazdaságiválság

A nyilvántartás készítésére kötelezettadóalanyoknak van lehetõségük jövõ-beni ügyletre vonatkozóan a szokásospiaci ár meghatározásakor alkalmazan-dó módszer, a megállapítás alapjáulszolgáló tények, körülmények, vala-mint, ha meghatározható, a szokásos pi-aci ár, ártartomány adóhatósági megál-lapítását kérelmezni. A kérelem elbírá-lásának eredményérõl az adóhatósághatározatot ad ki. Az árképzésre vonat-kozó megállapodás megkötése esetén ahatározatban foglaltak változatlan tény-állás mellett a kérelem benyújtásánakidõpontjára visszamenõ hatállyal – leg-alább három, legfeljebb öt évre – köte-lezik az adó hatóságot a megállapodás-ban részletezett árképzési eljárás elfo-gadására, kivéve, ha a határozat

jogerõre emelkedését követõen kizárófeltételek állapíthatóak meg.

Az érvényesség ideje alatt az adózó-nak évente formanyomtatvány alkalma-zásával elektronikus úton tájékoztatástkell adnia az adóhatóság részére a szo-kásos piaci árat megállapító határozat-ban rögzített kritikus feltételek, tények,körülmények megváltozásáról, illetõlegannak hiányáról.

Azon társaságok, amelyek a válság(recesszió) kezdetekor már adóhatóságihatározattal rendelkeztek, a piaci viszo-nyok miatt most könnyen elveszthetik akorábban megszerzett biztonságot. AzArt. alapján ugyanis az adóhatóságot akorábbi határozata nem köti, ha a szo-kásos piaci ár meghatározásához alapulvett tények, körülmények jelentõsenváltoznak, és a határozatban foglalttényállástól olyan módon térnek el, amia szokásos piaci ár megbízhatóságátkétségessé teszi. Nem köti továbbá a ha-tóságot az általa kiadott határozata ab-ban az esetben, ha a szokásos piaci ármeghatározásakor megállapított kriti-kus feltételek nem teljesülnek és az eljá-rásban résztvevõ kapcsolt vállalkozásoka határozat módosítását nem kezdemé-nyezték.

A recesszió nemcsak azokat sújtja,akik a határozatot már kézhez vették,hanem azoknak is kellemetlenségetokozhat, akiknél az idõigényes eljáráséppen folyamatban van. Az Art. ki-mondja, hogy amennyiben olyan, azügy szempontjából jelentõs új tény me-rül fel, kritikus feltételek módosulnak, il-letve a szokásos piaci ár megbízhatósá-gának szempontjából jelentõséggelbíró, a határozathozatal alapjául szol-gáló olyan körülmények lényeges mér-tékben megváltoznak, amelyek a szoká-sos piaci ár megállapítására érdembenkihatnak, az elintézési határidõ az en-nek alapjául szolgáló tény bekövetkez-tének idõpontjában megszakad és újbólkezdõdik.

Az elõzetes ármegállapodás lehetõ-ségét az Art. 132/B. és 132/C. §-ai tag-lalják. A kérelmet a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggõ nyilván-tartási kötelezettségnek megfelelõen akészítendõ nyilvántartással megegyezõtartalommal adótanácsadó, adószakér-tõ, okleveles adószakértõ vagy ügyvédellenjegyzésével kell az állami adóható-sághoz benyújtani. Az eljárás részletesszabályait a 38/2006. (XII. 25.) PM ren-delet rögzíti. A szokásos piaci ár megál-

lapítására irányuló eljárás díjköteles, adíj 500 ezer forinttól 10 millió forintigterjedhet, elutasítás esetén az államiadóhatóság a befizetett díj 75%-átvisszatéríti.

Az adóhatóság a kérelemben és az ah-hoz csatolt mellékletekben, iratokban,elemzésekben, tanulmányokban, kimuta-tásokban, számításokban, ismertetõkbenfeltüntetett adatok, körülmények valódi-ságát a határozat meghozatalához szük-séges mértékben elõzetesen vizsgálhatja.Az e célból végzett valódiság-vizsgálatcsupán célellenõrzés, nem teremt ellen-õrzéssel lezárt idõszakot.

Ha az ügyletre külföldi állam jövede-lemadózást érintõ jogszabályát is alkal-mazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérel-mében meg kell jelölje, hogy a szokásospiaci ár megállapítására egyoldalú, két-oldalú, illetõleg többoldalú eljárást vá-laszt. Kétoldalú vagy többoldalú eljárásiránti kérelem esetén amennyiben a Ma-gyar Köztársaságnak a külföldi állam-mal (államokkal) van a kettõs adóztatáselkerülése tárgyában kötött nemzetköziegyezménye, illetõleg az egyezménytartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljá-rásról szóló vagy ennek megfelelõ ren-delkezéseket, az állami adóhatóság fel-veszi a kapcsolatot a külföldi állam ille-tékes hatóságával a megkötendõmegállapodás és a kérelem elbírálásá-hoz szükséges adatok beszerzése érde-kében. Amennyiben az érintett álla-mokkal nincs megfelelõ egyezmény, akérelmet el kell utasítania.

A kérelem benyújtását megelõzõen akérelmezõ elõzetes konzultációs eljá-rást kezdeményezhet az adóhatóságnál.A konzultáció során elõre tisztázhatóakaz esetleges kizáró körülmények, illetveegyeztetés történhet az eljárás lefolyta-tásának feltételeirõl, idõbeni ütemezé-sérõl, módszerérõl, a mindkét fél szá-mára megnyugtató megállapodás meg-kötése érdekében.

Jellemzõ ellenõrzésitapasztalatok

A transzferárak ellenõrzése sok tekintet-ben eltér a szokásos adónem-vizsgála-toktól. Az alapvetõ különbséget azokozza, hogy míg a hatályos adótörvé-nyek egyértelmû iránymutatást adnakaz ellenõrzésnek a megállapítások meg-hozatalához, addig a transzferárak vizs-gálatánál az iránymutató jogszabály az

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ12

adóe

llen

õrzé

s

OECD Irányelv. A vizsgálatokra vonat-kozó – fentebb említett – magyar jog-szabályok a nyilvántartási kötelezett-ségrõl szólnak, ami alapján a nyilván-tartások meglétét és formaimegfelelõségét lehet ellenõrizni. A tar-talmi vizsgálatok alapja az OECD Irány-elv, továbbá a különbözõ bírósági dön-tések és a nemzetközi gyakorlat.

A transzferár tartalmi vizsgálatánakmenete általában a következõ:� adózó „céghálójának” feltárása,

kapcsolt cégek beazonosítása;� vevõ- és szállítóanalítika összeve-

tése a kapcsolt cégek listájával;� transzferár-nyilvántartások elem-

zése(tevékenység -, földrajzi jellegze-tességek -, függetlenség -, pénz-ügyi mutatók elemzése, a nyilván-tartások, az alkalmazott árak el-lenõrzése);

� szükség esetén saját szûrés elvég-zése, új piaci ár megállapítása.

Kapcsolt vállalkozások esetén tehátaz ellenõrzések során az adóhatóság ki-emelt figyelemmel vizsgálja a kapcsoltvállalkozások közötti áralkalmazás(transzferárazás) és a szokásos piaci árviszonyát, ezzel kapcsolatban az adó-

zás elõtti eredménymódosítás mértékét,illetve a szükséges nyilvántartások meg-felelõségét.

Sokszor feltárásra kerül, hogy a kap-csolt vállalkozások az egymás közöttikölcsönügyleteik során nem, illetvenem megfelelõen alkalmazzák a transz-ferárazással kapcsolatos szabályokat.Szó lehet itt pénzbeni kölcsönökrõl,azok kamatairól, de szállítói vevõi köl-csönökrõl is. Nemteljesítés esetén álta-lános esetben az érdekelt fellépésekettesz a követelései behajtása érdekében.A kapcsolt vállalkozások az egymás kö-zötti kölcsönügyleteikben sokszor az át-lagosnál engedékenyebbek egymássalszemben, ezt meg is tehetik, de az adó-kötelezettségeiket annak megfelelõenkell teljesíteniük, mintha a szokásosmódon – független felekként – jártakvolna el.

Elõfordul, hogy bizonyos szolgáltatá-sokat ki sem számláznak egymásnak,amivel a transzferárazással kapcsolatosjogszabályokon kívül más jogszabályo-kat is megsértenek. Sok esetben pedig aszokásos piaci ártól eltérõ összegû el-lenérték alkalmazása mellett nem törté-nik meg a Tao tv. elõírásai szerinti ered-ménymódosítás.

A szokásos piaci ár megállapítása isgyakran kifogásolható. Kiderül például,hogy az adózó az összehasonlító elem-zés során nem kifejezetten a tevékeny-ségéhez illõ független vállalatok adataitvette számításba, vagy több év jellem-zõinek vizsgálatakor nem a megfelelõévek adataival számolt.

Elõfordul, hogy az adózó a szoká-sos piaci ár meghatározására vonatko-zó dokumentációban más módszertmutat be, mint amelyet atranszferárképzés gyakorlatában al-kalmaz, vagyis a dokumentáció alap-ján az adott ügylet szokásos piaci áranem állapítható meg.

A gazdálkodás eredményét termé-szetesen az is eltéríti a valóságostól, haa vállalat nem a gazdasági tevékenységeérdekében szerez be, vesz igénybe bi-zonyos javakat, azonban ezekben azesetekben az eredmény módosításánakkötelezettségét már nem kifejezetten akapcsolt vállalkozásokra vonatkozójogszabályok írják elõ.

A transzferárazással kapcsolatos el-lenõrzések tapasztalatai mindemellettazt mutatják, hogy az adózók jogkövetõmagatartásra törekszenek.

Kérdések, válaszok

Önök kérdezték

A cég harmadik országból hoz be árut,de nem nálunk vámoltat, hanem az EUmás területén. Hogyan kell az áfát ren-dezni, bevallani, mivel vámhatározatnincs.

Az Európai Unió vámunió, 3. országbóltörténõ import esetén az importálónaklehetõsége van arra, hogy az importáltterméket a választása szerinti tagállam-ban bocsátassa vámjogi szabadforga-lomba. Mivel az import után fizetendõáltalános forgalmi adó tagállami bevételés tagállamonként változik az adó mér-téke, speciális szabályozás biztosítja,hogy import esetén az áfát a fogyasztás(rendeltetési hely) tagállamának adóha-tóságához teljesítsék. Abban az eset-ben, ha a terméket nem abban a tagál-lamban bocsátják vámjogi szabadforga-lomba, amely a termék rendeltetésihelye, az import mentes a forgalmi adóalól, ily módon tehát nem keletkezik

áfa-fizetési kötelezettség abban a tagor-szágban, ahol a vámkezelés történik. Azimportálónak a termék import tagálla-mából a rendeltetési hely szerinti tagál-lamba történõ átvitelét vagy értékesíté-sét Közösségen belüli adómentes érté-kesítésként tekinti az áfatörvény. A mástagállamban történt vámkezelés tehát arendeltetési hely szerinti országban –Magyarországon – keletkeztet általánosforgalmi adó-fizetési kötelezettséget,melyet Közösségen belüli beszerzés-ként be kell vallani, és az adót meg kellfizetni. Természetesen, ha a Közössé-gen belüli beszerzés jogcímén fizeten-dõ áfaösszeget az importáló levonásbahelyezheti – azaz áfaalany –, akkor a fi-zetendõ adó és levonható adó összegemegegyezik, és ily módon tényleges fi-zetési kötelezettség nem keletkezik.

Az áfatv. 127. § (1) bekezdés ba)pontja alapján az adólevonási jog tárgyifeltétele, hogy az adóalany birtokolja a

termék közösségen belüli beszerzéseesetén a nevére szóló, az ügylet teljesí-tését tanúsító számlát. Ez a számla nemazonos a harmadik tagállambeli partnerszámlájával. Mivel ebben az esetben sa-ját áru tagállamok közti mozgatásárólbeszélünk, az árut olyan számla kíséri,melynél az eladó és a vevõ személye isugyanaz. A számlán szerepelnie kell aközösségi adószámnak. Abban az eset-ben, ha a feladás tagállamában az im-portõrt adóalanyként nyilvántartásbavették, úgy az eladói oldalon adószámaezzel megegyezik, míg a vevõi oldalona magyar közösségi adószámot kell fel-tüntetni. Külföldi – a vámkezelés helyeszerinti tagállam – adószám hiányábana feladó és a címzett oldalon is azonos,a magyar adóhatóság által kiadott EU-sadószám szerepel. Fentiek szerepelteté-se az áfabevallásban, illetve a 10A60,11A60 számú – Összesítõ nyilatkozat –nyomtatványokon:

2011/06 13

adóe

llen

õrzé

s

Áfabevallás (1065, 1165):Fizetendõ adó:A bevallás 12–15. sorában kell szere-

peltetni ezen beszerzéseket a megfelelõkulcsú sorban.

Levonható adó:Bevallás 65. sora.

Egy bt. kettes adószámmal rendelkezik.Piackutatást végez és Svájcba számláz.Hogy állítja ki a számláját?

Svájc Közösségen kívüli ország, így„harmadik” országnak számít. A szám-lázást illetõen pedig, mivel esetünkbenharmadik országról van szó, áfa mente-sen kell a számlát kitölteni, ugyanis aszolgáltatás áfa területi hatályán kívülteljesül.

Törvényi hivatkozások: új áfatv. 46. §(1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés k)pont és (5) bekezdés, 2. § a), valamint 1.melléklet.

Egy kft. tagja, egyben 36 órát meghala-dó munkaviszonyban áll a kft.-nél.2007-ben lakásvásárláshoz 2 500 000Ft kölcsönt adott neki a kft. az illetõbankszámlájára. De nem nyitott különerre a célra bankszámlát, arra kapta apénzt, amit egyébként is használt.2010-ben elengedné a kölcsönt a kft.Ez lehetséges-e, ha amúgy tag is és hanem külön erre a célra nyitott bank-számlára kapta a kölcsönt? Ez a kft.-nélelszámolható-e költségként, vagy rá-fordításként? Meg kell-e növelni vele atársasági adó alapját? A magánsze-mélynek ez adómentes juttatás?

A kérdés megválaszolásához az Adóha-tóság állásfoglalására hivatkozunk:

„A személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvény (a továbbiak-ban: szja törvény) 2011. január 1-jétõlhatályos szövege alapján (1. sz. mellék-let) 2.7 pontja) is adómentes bevételnekminõsül a munkáltató által lakáscélú fel-használásra meghatározott feltételekszerint nyújtott vissza nem térítendõ tá-mogatás (ideértve a munkáltató által la-káscélú felhasználásra nyújtott kölcsönelengedett összegét is), feltéve, hogy a la-kás nem haladja meg a lakáscélú államitámogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.)kormányrendeletben (a továbbiakban:kormányrendelet) meghatározott méltá-nyolható lakásigényt.

A kormányrendelet szerint abban azesetben méltányolható a lakásigény, haa lakásigény mértéke (az igénylõ és avele együtt költözõ családtagok számaalapján meghatározott lakószobák szá-ma) és a lakásépítési (vásárlási) költségemegfelel a kormányrendelet 3. § (2)–(6)bekezdéseiben foglalt feltételeknek. Améltányolható lakásigény mértékét akormányrendelet 3. § (2)–(3) bekezdéseihatározzák meg.

Ha a munkáltató olyan kedvezmé-nyes kamatozású lakáscélú kölcsönt en-ged el, amelyre nézve annak nyújtása-kor az szja-törvény 2010-ben hatályos72. § (4) bekezdésének f) pontjában fog-laltak miatt vizsgálni kellett a méltá-nyolható lakásigény mértékét, és ez afeltétel a kormányrendelet 3. § (2)–(3) és(5) bekezdései szerint fennállt, akkor akölcsön elengedésekor ezt a feltételtnem kell ismételten vizsgálni. Egyébesetben (pl. olyan igazoltan lakáscélúfelhasználásra adott kölcsönök eseté-ben, amelyek nyújtásakor a méltányol-ható lakásigény mértékét nem kellettvizsgálni) az elengedett összeg akkorminõsülhet adóterhet nem viselõ járan-dóságnak, ha az a lakás, amelynek vá-sárlásával, építésével, korszerûsítésévelkapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, akölcsön elengedéskor megfelel a kor-mányrendelet 3. § (2)–(3) és (5) bekez-déseiben meghatározott méltányolhatólakásigény mértékének.

Bármely lakáscélú munkáltatói hi-tel esetében az építési átlagköltségvizsgálata nem feltétel, ezért azt utó-lag a hitel elengedésekor sem kellvizsgálni. Ugyanakkor annak a felté-telnek teljesülnie kell, hogy az öt évalatt történõ összes elengedés a vétel-ár vagy a teljes építési költség 30 szá-zalékát, illetve az 5 millió forintot nemhaladhatja meg.

Az elõzõek vonatkoznak a más munkál-tatótól vagy hitelintézettõl korábban felvettlakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgálómunkáltatói hitel elengedésére is.”

Igaz-e, ha egy tárgyi mentes tevékenysé-get végzõ fogtechnikus Angliában sajátfelhasználásra vásárol anyagot, akkorazt nettó módon megveheti, és Magyar-országon sem kell neki, mint EU-s be-szerzés megfizetni az áfát?

Közösségen belüli termékbeszerzésrõlakkor beszélünk, ha

� az adott beszerzés ellenérték fejé-ben történik,

� egy másik tagállambeli adóalany-tól történik a beszerzés,

� a belföldi vevõ közösségi adó-számmal rendelkezik,

� és a terméket akár õ vagy az eladó,vagy bármelyikük megbízásábólegy harmadik személy juttatja el,azaz fuvarozza belföldre egy má-sik tagállamból.

Ilyenkor a belföldi adóalanynak fize-tendõ általános forgalmi adója keletke-zik, és az általános szabályok szerintadólevonási jogával is élhet. A Közössé-gen belüli beszerzés adózási mechaniz-musának lényege tehát az, hogy a be-szerzõnek a beszerzett termékre vonat-kozó belföldi áfamérték alapján kell azáfa-bevallásában a fizetendõ adót meg-állapítani. Mivel Közösségen belüli be-szerzésnél nem történik vámkezelés, ahelyes adómérték meghatározásáhozesetlegesen szükséges a termék besoro-lásának eldöntése, melyet az adózónakmagának kell elvégezni.

Ez alól az általános szabály alólazonban vannak kivételek a termékérté-kesítés típusától, illetve az értékesítõ,vagy a beszerzõ fél adózói státusátólfüggõen. Nem kell a termék Közösségenbelüli beszerzése miatt adót fizetni azontermékértékesítések után, melyeket, habelföldön értékesítették volna, adómen-tesek lennének levonási jog mellett.

Nem kell termék Közösségen belülibeszerzése jogcímén a vevõnek adót fi-zetni, ha az értékesítõ fél a saját tagálla-mának joga szerint alanyi adómentessé-get élvez. Vannak olyan beszerzõk is,akik kizárólag adólevonásra nem jogo-sító tevékenységet végzõ adóalanyok(alanyi adómentességet választott, vagykizárólag tárgyi adómentes tevékenysé-get végez), illetve mezõgazdasági tevé-kenységet folytató különleges jogállástválasztott adóalany. Ez az adóalanyi körmás tagállamból történõ beszerzéseivonatkozásában a nem adóalany jogiszemélyekkel esik egy tekintet alá.

Az általános forgalmi adóról szólótörvény 62. §-a szerint, a termék Közös-ségen belüli beszerzése esetében a telje-sítés megállapítására az áfatörvény azonrendelkezéseit kell alkalmazni, amelyekaz ahhoz hasonló termékértékesítésrelennének alkalmazandók. A Közösségenbelüli beszerzés teljesítési helye abban atagországban van (azaz annak a tagál-lamnak áfáját kell fizetni), ahol a fuvaro-

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ14

kér

dés

ek,vála

szok

zás befejezésekor található a termék. Azadó alapja is a belföldön teljesített ügyle-tekhez hasonlóan állapítandó meg.

Két belföldi cég között létrejön egy szer-zõdés, mely szerint „A” cég Amerikábólrendel egy árut „B” cég részére, és a fu-varozási költséget kiszámlázza közvetí-tett szolgáltatásként. Ebben az esetbenáfás vagy mentes számlát kell kiállíta-nia? Ha mentes, kell-e szerepeltetni azáfabevallásban, és melyik sorban?

Mivel a gazdasági esemény két belföldimagyar cég között valósul meg, ezért ahazai jogszabályok alapján kell a szám-lát kiállítani, mely szerint a fuvarozásáfaköteles szolgáltatás lesz.

Egy egyéni vállalkozó alapítani szeretneegy egyszemélyes kft.-t. Az egyéni vállal-kozói jogviszony megmaradna, a fõtevé-kenységét a kft.-ben folytatná tovább. Azegyéni vállalkozásban megtalálható esz-közöket, berendezéseket, amelyek a fõ-tevékenységhez elengedhetetlenek és azárukészletet a kft.-be apportként vinnébe. Az egyéni vállalkozás áfakörös és aleendõ kft. is az lenne. Amennyiben azegyéni vállalkozó (akárcsak az egyénicéggé való alakuláskor) áfával növelt ér-tékben szerepelteti az apportálandó esz-közöket és az anyag/árukészletet a leltár-ban és ezen az értéken viszi be a kft.-be,akkor, mint egyéni vállalkozónak nincsáfa fizetési kötelezettség? Ha az egyénivállalkozó átadja így az eszközöket ésárukészletet a kft.-nek, akkor az egyénivállalkozónak van ezen apport után bár-miféle bevétele, mint adóalap növelõ il-letve van-e adóvonzata? Az egyéni vál-lalkozásnál hogyan kell ezt az ügyletetkikönyvelni, mind a tárgyi eszközökmind az árukészlet tekintetében?

Egyéni vállalkozó egyéni céget és kft.-tis alapíthat, de egyszemélyes kft. nemalapíthat úgy, hogy az egyéni vállalko-zást megtartja, mert két korlátlan fele-lõsséget nem vállalhat. Amennyibenapportálásról van szó, akkor ez annyitjelent, hogy az egyéni vállalkozás ala-kul át cégformává, következésképpenaz egyéni vállalkozói forma megszû-nik. Mint magánszemély természete-sen a cégtörvénynek megfelelõen ala-píthat különbözõ társaságot, de akkorviszont nem beszélhetünk apportról,

mert az egyéni vállalkozásban szerep-lõ eszközök továbbra is ebben a vállal-kozásban léteznek.

A leírt eset is egy átalakulási formát ésannak könnyen követhetõ áfát is érintõmagyarázatát mutatja be. Az árukészletbeapportálása is az átalakulás szándékátjelzi.

Egyébként pedig az egyéni vállalkozásaz egyéni céggé válásakor, mint jogutód-lással való megszûnési eseményként lel-tárt készít és megállapítja adókötelezett-ségeit. Ha feltüntet nem pénzbeli hozzá-járulást (apportot), akkor annak összegebevételnek számít, míg az arra jutó könyvszerinti értéket költségként számolhatjael. Ebbõl egyenesen következik, hogyhavan apport, és az apporttal szemben költ-séget még nem számolt el (pl. az érték-csökkenés még tart), akkor ezen a nyil-vántartási értéken az eszköz továbbvihetõadózás nélkül. Ha készletet adnak át, de akészlet beszerzési értékét az egyéni vál-lalkozó már költségként elszámolta, ak-kor bizony bevételként kell figyelembevenni az el nem adott készlet beszerzésiértékét, akkor is, ha azt apportként adjatovább az egyéni cégnek.

Egyéni vállalkozóból egyéni cég

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cég-rõl szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.)20. § (1) bekezdése értelmében az egyénicég az egyéni vállalkozói nyilvántartás-ban szereplõ természetes személy általalapított, jogi személyiséggel nem rendel-kezõ jogalany, amely a cégnyilvántartás-ba történõ bejegyzéssel jön létre. Tekin-tettel arra, hogy az új szabályok értelmé-ben az egyéni vállalkozó nem átalakulegyéni céggé, hanem alapítja azt, ezért azátalakuláshoz kapcsolódó illetékmentes-ség alkalmazásának nincs helye.

Az Evtv. 20. § (2) bekezdése alapján azegyéni cég jogképes, cégneve alatt jogo-kat szerezhet és kötelezettségeket vállal-hat, így különösen tulajdont szerezhet,szerzõdést köthet, pert indíthat és perel-hetõ. Vagyis ha az egyéni vállalkozó pél-dául gépjármûvet, ingatlant visz be azegyéni cégbe, akkor visszterhes vagyon-átruházási illetéket kell fizetnie.

[Amennyiben az egyéni cég tulajdo-nában lévõ vagyontárgyakat (például in-gatlant, gépjármûvet) oly módon vonjákki a vállalkozásból, hogy ezáltal a ma-gánszemély kerül tulajdonosként feltün-tetésre az említett vagyontárgyak vonat-kozásában a hatósági nyilvántartásba,akkor ezzel összefüggésben a magánsze-

mélynek – a korábbi szabályozástól el-lentétesen – keletkezik vagyonszerzésiilletékfizetési kötelezettsége, mert azegyéni cég önállóan is jogképes, elkülö-nült vagyonnal rendelkezhet, függetle-níthetõ a magánszemélytõl.]

Egyéni cégbõl gazdasági társaság

Az Evtv. 33. § (1) bekezdése szerint azegyéni cég a gazdasági társaságokrólszóló törvény rendelkezéseinek megfe-lelõ alkalmazásával gazdasági társaság-gá alakulhat át.

Az Evtv. 20. § (6) bekezdése rögzíti,hogy az egyéni cégre és tagjára az e tör-vényben nem szabályozott kérdések-ben a gazdasági társaságról szóló tör-vénynek a gazdasági társaságok közösszabályairól szóló rendelkezéseit, vala-mint a Polgári Törvénykönyv rendelke-zéseit kell megfelelõen alkalmazni. Et-tõl azonban nem tekinthetõ gazdaságitársaságnak sem a társasági adóról és azosztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.törvény (Tao tv.), sem más törvény al-kalmazásában az egyéni cég.

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII.törvény (Itv.) 2010. január 1-jétõl hatá-lyos 26. § (1) bekezdésének g) pontja ér-telmében a Tao tv. szerinti kedvezmé-nyezett átalakulás keretében történõ va-gyonszerzés mentes a visszterhesvagyonátruházási illeték alól.

A Tao tv. 4. § 23/a. pontja határozzameg, hogy a törvény alkalmazásában miminõsül kedvezményezett átalakulás-nak. Mivel a kedvezményezett átalaku-lás definíciója tartalmazza, hogy az csakolyan ügylet lehet, melyben kizárólagtársaság (Tao tv. 4. § 32/a. pont) veszrészt – az egyéni cég pedig nem minõsültársaságnak a Tao tv. alkalmazásában –,ezért erre a jogügyletre az Itv. mentességiszabálya nem vonatkozik.

[Az egyéni cég gazdasági társasággátörténõ átalakulása a fentiek értelmébenkedvezményezett részesedéscseréneksem minõsül, ezért az Itv. 26. § (1) be-kezdésének h) pontja szerinti mentességszintén nem állapítható.]

Mennyi adó terheli a bérleti díjat 2011.január 1-jétõl, ha az, az összevont adó-alap része?

2011-tõl a magánszemély az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmei

2011/06 15

kér

dés

ek,vála

szok

után – ha azt nem egyéni vállalkozó-ként végzi – minden esetben az össze-vont adóalapja részeként, önálló te-vékenységbõl származó jövedelemrevonatkozó rendelkezések szerintadózik. Az összevont adóalap pedigszuperbruttósodik. Az ingatlan bérbe-adásból származó bevétel esetén kü-lön rendelkezés tartalmazza a folyókiadásokon túlmenõen elszámolhatóértékcsökkenési leírás szabályait,amelyek az önálló tevékenység vá-lasztása már alkalmazhatók2010-ben is. Az Szja törvény 11. mel-lékletében található a bevétellelszemben elszámolható költségekrészletezése, de választható a 10%-osköltséghányad is. Az adó mértéke16%. Ne felejtsük el az eho fizetésikötelezettséget sem.

Az 5 millió forintig adómentes lakásvá-sárlási támogatás adható-e már megvá-sárolt lakás jelzáloghitelének törleszté-sére is adómentesen?

Nem adható adómentes lakásvásárlásitámogatás megvásárolt lakás jelzálog-hitelének törlesztésére. A lakásvásár-lási támogatás nevébõl is kitûnve egymajdani esemény, tehát egy lakásmegvételéhez nyújt támogatást. A jel-záloghitel viszont egy lakásvásárlásután bekövetkezett esemény, amely-nek finanszírozására a támogatás nemfordítható.

Az Szja törvény 1. számú mellékleté-nek 9.3.1 pontja konkrétan megmondjamire és hogyan milyen dokumentumok-kal alátámasztva lehet lakáscélú mun-káltatói támogatást adómentesen igény-be venni.

Két vállalkozás megállapodást kötöttegymással, mely megállapodás alapjánvalamely esemény bekövetkezése ese-tén a befolyt összeg 10%-a illeti meg si-kerdíjként a megbízott vállalkozást.

A megállapodásban nem tértek ki rá,hogy a megbízási díj ilyen módon meg-határozott mértéke tartalmazza-e azáfát vagy sem. Van-e arra valamilyenjogszabályi rendelkezés, hogy ha a szer-zõdésben nem rendelkeztek róla a fe-lek, úgy a sikerdíj százalékos mértékbenmeghatározott összege úgy értelmezen-dõ-e, hogy az már tartalmazza az áfát,vagy pedig erre az összegre kell rászá-mítani az áfát? Feltételezve, hogy amegbízott áfásan számláz.

Nehéz egy jogvitában állást foglalniúgy, hogy még a szerzõdés sem áll arendelkezésünkre. A sikerdíj valóbanáfás tevékenység, és ezt valószínûsíthe-tõen mindkét fél elõzetesen is pontosantudta. A szerzõdésben konkrétan rögzí-teni kellett volna a sikerdíj százalékosmeghatározása mellett az áfára vonat-kozó részt is. Amennyiben a szerzõdéstartalmából ez egyértelmûen nem ol-vasható ki, akkor annak a félnek van le-hetséges módon igaza, aki a sikerdíjatbruttó összegben (tehát áfával növelt ér-tékben) értelmezi.

Intézményünk (Idõsek Otthona) saját fõ-zõkonyhával rendelkezik. Jelenleg azintézmény keretein belül a bentlakásosellátást igénybe vevõk, alkalmazottak ésszociális étkeztetésben részesülõk ré-szére fõzünk. Az Áfatv. 85. § (1) f. pont-ja alapján nem jelentkeztünk be azáfakörbe. Amennyiben intézményünkmás szociális intézmény részére is sze-retne étkezést biztosítani, be kell-e lépniaz áfakörbe, ha igen, megosztást kell-ealkalmazni a bentlakásos ellátás és atöbbi ellátási forma között? Meg lehet-eosztani az élelmiszer beszerzés és rezsikiadásokat pl. adagszám alapján?

Az Idõsek Otthona az áfakörbe év köz-ben csak abban az esetben jelentkezhetbe, ha bevétele az 5 000 0000 Ft-otmeghaladja.

Ha nem haladja meg, de mégis be

akar lépni, azt minden év december 20.napjáig teheti meg.

Ha más szociális intézmény részéreis kíván étkezést biztosítani, ebben azesetben is azt kell figyelni, hogy mikorhaladja meg az 5 000 000 Ft árbevételt,mert akkor be kell jelentkeznie azáfakörbe. Addig nem kell be jelentkez-ni, amíg a fenti értékhatárt nem éri el, azétkezést pedig áfa nélkül kell leszámláz-ni és fel kell tüntetni azt, hogy „alanyiadómentes.”

Áfabevallás szempontjából, ellátásiforma közötti, valamint az élelmi-szer-beszerzés adagszám alapján törté-nõ megosztására nincs szükség.

Pizza sütéssel és értékesítéssel foglalko-zó vállalkozó estében a pizza áfa tartal-ma 18%? APEH állásfoglalás (2009. 07.09.) szerint igen, de nem egyértelmû.

Igen a pizza áfája 18%.

Reklámcégnél egyetemista (web-prog-ramozó szakon) szakmai gyakorlatotvégzett, az egyetemnek állítanának kiszámlát oktatásról milyen SZJ számon80.30 vagy egyéb oktatás? A számlátáfásan kell kiállítani vagy nem?

SZJ szám már 2008 óta nem kötelezõ,természetesen áfásan kell kiállítani azoktatásról a számlát.

Ingatlan bérbeadása esetén, ha a bérbe-adó magánszemély, kell-e szuperbrut-tósítani?

Igen 2011-tõl a magánszemély az in-gatlan bérbeadásból származó jövedel-mei után – ha azt nem egyéni vállalko-zóként végzi – minden esetben azösszevont adóalapja részeként, önállótevékenységbõl származó jövedelem-ként adózik. Az összevont adóalap pe-dig szuperbruttósodik.

ADÓÜGYI TANÁCSADÓ16

Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. � 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127. � Tel.: 06-1-880-7600,fax: 06-1-880-7699� E-mail: info@menedzserpraxis.hu, honlap: www.menedzserpraxis.hu� Felelõs kiadó: a Menedzser Praxis Szakkiadó és GazdaságiTanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója� Szerkesztõ: dr. Székely Krisztina� Lapterv: Torday Gábor�Tördelés: Kiss Tamás�Hirdetések felvétele: a kiadó-ban vagy a 06-1-880-7611-es telefonszámon�Nyomdai munkák: Menedzser Praxis.�Ötödik évfolyam ötödik szám 2011. május� ISSN 1789-3011�Lapengedély-határozat száma: 163/0178/3/2010

A kiadványunkban szereplõ adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal állítottuk össze.� A közölt információkban tapasztalható, idõközben bekövetkezett eset-leges változásokért nem áll módunkban felelõsséget vállalni, ebben az esetben nem garantálhatunk teljes kifogástlanságot.�Minden jog fenntartva!� A Kiadó írásos enge-délye nélkül a mû kivonatként sem sokszorosítható semmiféle formában (elektronikus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése és értékesítése is tiltott.

kér

dés

ek,vála

szok