afrikából európába

5/17/2018 afrikából európába - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/afrikabol-europaba 1/24

131

Urbanizáció és vándorlás –

afrikai útvonalak az Európai Unióba

Keserű Dávid – Radics M. Péter

Bevezető

A globlis migrci trndjin fltrsval gyr jobban mgismrhtő azo az tvona-la, amlyt orun migrnsai bjrna. Különösn igaz z a ft ontinnsről indul„vndorora”, ail apcsolatban szmos olyan tvhit mgdőlni ltszi, amly a öz-vlmnybn rgta maacsul tartj maguat (öttünbn dlarltan a valsg fltr-st cloztu). Ma mr so utat rvl pldul amlltt, hogy az Afribl lvndorl sz-ma nm apad aor sm, ha a üldő orszg fjlődsn indul. A jl szrint a ontinn-sn blüli migrci nagysgrndjt is soan albcsüli, gyidjűlg tlhangslyozz az

Afribl Eurpba tart arnyt (ld. a 2011-s líbiai forradalom smnyit, amlyn apcsn soan millis ivndorl populcival riogatt földrszün lait mgalapozat-

lanul)1

. Sőt, lassan olyan mítoszo is lvszn, mly az llítj, hogy a szigorod hatr-llnőrzs s a rndszti intzds gyarnt csönthti a rgulris s irrgulrismigrci mrtt. (d Haas, 2008)

Rdi Mria szrint a globlis trbn mgfigylhtő nmztözi mobilitsban az afri-ai ontinns vsztsn tinthtő főnt azrt, mrt a f iatal laossg szmra „nem képes helyi perspektívát nyújtani.” (Rdi, 2007: 272) A lgfiatalabb orfj ontinns flnöv-vő gnrciina tagjai özül soan gy vli, hogy a jobb lt rmnybn l ll hagyni-u otthonaiat. Fontos imlni, hogy a trsadalom trbli mobilitsna folyamatos rő-söds nagyban öszönhtő a özlds, az infrastrutra s az intzmnyi httr fjlő-

dsn. (Szalai, 2010) Mindz mlltt tovbbra is szrpt jtszana a migrcis dön-tst ivlt taszít s vonz tnyző, tht azo, ami az gyn jövőbli ltr nzvihatssal lhtn. A taszít tnyzőt alapvtőn ngy alapcsoportba sorolhatju, attlfüggőn, hogy trsadalmi, politiai, gazdasgi vagy trmszti/öolgiai jlnsg vltj i. A trsadalmi taszít fatoro stbn a laossg gy csoportjt a trsadalom ms rt-gi ritius szintn lutasítj, azonban ha mindz a politiai döntshoz szintjr ml-di, aor mr politiai taszít tnyzőről bszlhtün. Id sorolhatju pldul a h-bors onflitusoat, az tniai tisztogatso s a politiai diszrimincit. Gazdasgitaszít fatoro szmos stbn a trsadalmi-politiai tnyzől prhuzamosan, illtv

azo o-oozati összfüggsnt jlntzn, ilyn lht több özött a magas muna-

1 Bővbbn ld. jln tanulmny Zr gondolato c. fjztbn



132

kee á – ée

nlülisg, a pnzügyi vlsg, valamint az alapvtő infrastrutr hinya. (Szalai, 2010;Kohnrt, 2007) A trmszti taszít tnyzőnl pdig a globlis límavltozs ngatív hatsait s a örnyzti csapsoat mlíthtjü: sivatagosods, vízhiny, radso, asz-

lyo, rdőtüz, talaj dgradci, vulnitörs s gyb szlsősgs időjrsi viszonyo. A ülönböző öolgiai tnyző miatt lvndorl szmlyt límamigrnsnt szosdfinilni. (Glid – Bumbr, 2011) Azonban a taszít ootl ltintv a gazdasgi lő-nyöl jr s magasabb ltszínvonallal, dvzőbb ghajlati flttll csgttő l-htősg bvndorl zrit vonzz. A migrcis döntst ivlt tovbbi „vonz” t-nyzőn tinthtő a üldő s a clorszg özös nylv, ultrja, valamint a földrajzi ö-zlsg s a önnyű mgözlíthtősg is. (d Haas, 2010)

A tngrntlon lő afriaia özül lgtöbbn az Eurpai Uniban lana. A Nmzt-özi Migrcis Szrvzt (IOM) s az Eurostat flmrsi szrint szmu mintgy 4-4,6

milli özöttir thtő, míg az Egysült Államoban alig ri l az gymilli főt. Ez a föld-rajzi özlsggl, az alacsonyabb tiöltsggl, valamint a gyarmati időszabl htrama-radt ulturlis, gazdasgi s trsadalmi apcsolatoal magyarzhat. A fő clorszgo özött az Egysült Kirlysg, Franciaorszg, Portuglia, Spanyolorszg, Nmtorszg sOlaszorszg szrpln. Az IOM adatai szrint özl tharmadu sza-afriai (algriai,maroi s tunziai), csupn isbb, d gyr növvő rszü rzi Afria szubszaharairszről. Ez utbbia tlnyomrszt a ngy lgnagyobb npssgű tagllamban, tht azEgysült Kirlysgban, Franciaorszgban, Olaszorszgban s Nmtorszgban tartzod-na. A Szahartl dlr ső trültről rző migrnso örbn mssz a nyugat-afriaibvndorl alotj a lgnagyobb csoportot, azon blül is a lgtöbbn Ghnbl, Nig-ribl s Sznglbl rzt az EU-ba. Míg a franofn orszgobl a ülönlgs trsa-dalmi-ulturlis (poszt)olonilis apcsolato miatt lsődlgsn Franciaorszgba vndo-rolna, addig a orbbi angolszsz gyarmati trültről szrmaz migrnso nagyobb ru-galmassgot mutatna a clorszg ivlasztsban. (Kohnrt, 2007)

1. ábra: A szubszaharai térségekből származó afrikai diaszpórák megoszlása az EU-ban

Forrás: ENSZ (6)



133

áó é áá – k úk eó ó

A onrt adato, valamint az ismrtttt trnd apcsn trmsztsn fontos tisz-tzni, hogy lglis vagy illglis migrcirl van- sz adott stbn. Lglis migrci so-rn az gyn a szüsgs omnyo birtoban vndorolna gyi llambl a msiba,

illglis migrci stn pdig z hinyban tszi mindzt. Ez utbbi stbn lht sztszösről vagy mbrcsmpsztről, s a vlü szorosan összfond mbrrsdlm-ről. (Karoliny – Mohay, 2010) A lglis s az illglis migrci rds azzal az alapttl-ll függ össz, hogy az llamo mghatrozhatj, milyn örülmny mlltt ngdly-zi a ülföldi szmra a trültür val blpst, az ott tartzodst, illtv, hogy mi-lyn flttll tvolíthata l a ülföldi az llamtrültről. (Bruhcs, 1999) Jln ta-nulmny ifjztt clja, hogy a lglis migrnso s illglis migrnso halmazbl csa az lőbbivl foglalozzon, azt azonban vilgosan tisztzni szüsgs, hogy a t csoportsm az Afrin blüli, sm pdig az Eurpba igyvő afriai vndoro tinttbn nm

mindn stbn ülönül l lsn gymstl. Több özött a Tampri Program lnygslmnt mghatrozza, hogy a lglis s az illglis migrcit csa gyütt lht mgfllőmdon zlni, mivl a lglis bvndorlssal apcsolatos politia sir nagyrszt az ill-glis migrci llni üzdlm hatonysgtl függ. Tovbb a Hgai Program mglla-pítja, hogy a migrci trültn tfog mgözlítsr van szüsg, amly magban foglal-

ja a migrci valamnnyi szaaszt, s figylmb vszi a migrci ivlt oait, a blp-si s bfogadsi politiat, valamint a billszdsi s visszatrsi politiat is.2 (Ks-rű, 2011: 124) Mindz ismrtbn hlynnt lrülhttlnül összfonds lsz mg-figylhtő a rgulris s irrgulris migrnso tvonalait, motivciit illtőn.

Enn mgfllőn a World Migration Rport 2005-ös3 összgzs szrint az Afrinblüli s onnan iindul migrci lgfőbb jllmzői a övtző:• A ontinnsn zajl migrci gyi lgfőbb mozgatrugja az öolgiai s gazdasgi

problm htrnyaina lüzds.• A rgi özti ülönbsg a viszonylag jobban prosprl, stabilabb trsg fl ir-

nyítj a migrnsoat.• Növszi az Észa-Afrin thalad npssg arnya, a lgtöbbn innn igyzn

tjutni Eurpba.

• Az összmigrcin blül mldi az irrgulris migrci nagysgrndj, főnt azszai flt szigorod bvndorlsi jogszablyai miatt, d z az Afrin blüli vn-dorlsra is gyr jllmzőbb.

• A fjltt orszgoba igyvő özött gyr nagyobb a szubszaharai orszgobl rzőszapztt munarő arnya.

• Egyr jllmzőbb a migrci fminizcija, br a nő mg mindig alulrprzntlta amigrnso özött.

2 Az Eurpai Uni migrcis politijna főbb llomsairl s a bvndorlssal apcsolatos jogiszablyozsrl bővbb informci olvashat Erdi Nioltt – Tua Ágns s Mohay Ágoston jln

öttb írt tanulmnyaiban, valamint Wtzl Tams (2011): A bvndorls rds Magyarorszgon.Publion Kiad, Pcs. című önyvbn.

3 Idzi: Mopps, 2006.



134

kee á – ée

Mindz mlltt mg ll jgyzni, hogy a özltű lpzlsl szmbn, a Föl-dön zajl globlis migrci mintgy 30%-a irnyul csa Nyugat-Eurpba s Észa-Am-riba (Guibilaro, 1997). Tovbb mgfigylhtő, hogy a fjlődő orszgo özti migrci

nagysgrndj jlntősn, nagy ütmbn növdtt az lmlt vtizdbn.

Az afrikai vándorlás rövid történelme, szakaszai

Az Eurpa s Afria özötti migrci nm jltű jlnsg, gszn az orig nyli visz-sza, amiortl zdv a t földrsz atív rsdlmt folytatott gymssal, mllyl pr-huzamosan ln vndorlsrl is bszlhtün. Itt gondolhatun a Rmai Birodalom sanna sza-afriai provincii özötti apcsolatora, az Észa-Afriba öltöző, a tarto-mnyoat vztő politiusora, azo atonira s a rsdőr, valamint zn trsg-ből, illtv mg dlbbről lhurcolt, az arnban gladitornt üzdő rabszolgra. To-

vbb mgmlíthtjü a „özpori” Mali, Ghna s Szongai (Szongj) Birodalma idjnzajl npssgmozgsoat, zn időszaban a Szahart tszlő, a Mditrrnum iötőibtart, onnan pdig Eurpba – lsősorban az Ibriai-flszigtr s Szicíliba – vztő vn-dorutaat. A 19-20. szzadi gyarmati mltban pdig az örg ontinns orszgai munal-htősg tömlgvl vonzott az afriai bvndorlat. A olonizcis apcsolato amai napig jlntős szrpt jtszana a npssgmozgsban, mllyl apcsolatban MoppsStachl s Dml nyomn öt törtnti szaaszra osztja a t földrsz özti vndorlst:5

1. A 19. szzad vg (1870–1900) az lső fzis, amior a nyugat-urpai orszgo, azaz acntrum (Franciaorszg, Egysült Kirlysg, Portuglia, Blgium s Nmt Csszr-sg) sorra birtoba vtt Afrit. Az urpaia ltlpds s foozatos trhdítsafolytn szmos gazdlodssal foglaloz npcsoport volt nytln lvndorolni r-dti lahlyről, zzl mgindult a ontinnsn az lső nagy migrcis mozgs.

2. A msodi szaaszban (1900–1945) a mai napig több-vsb fnnmarad dl-sza irny vndorls vlt mghatrozv. Eor az urpai orszgo tucatszm alalmaz-t az olcs afriai munarőt, valamint a t vilghborban atonna sorozt ba gyarmati laossgot.

3. A harmadi szaasz a msodi vilghbor utn zdődött s gszn 1970-s v l-

jig tartott. Ebbn az időszaban Franciaorszg, Hollandia, Blgium s az NSZK lő-szrtttl alalmazott olcs, szapztln afriai munsoat.4. A ngydi fzis az 1970-s v ljtől az 1990-s vig hzdott. Eortjt a nyu-

gat-urpai orszgo szigorítani zdt a bvndorlsi politijuon. Az afriai vn-dgmunsora – ülönösn az 1973-s, lső olajvlsg utn – mr nm volt többszüsg, nn llnr az Eurpba irnyul afriai bvndorlsi hullm nm rt v-gt. Az Eurpban uralod jobb munarő-piaci flttln s lhtősgn ö-szönhtőn mr nm csa a frfia indulta tna, hanm a ontinnsn dolgoz vn-

4 E tmrl is ld. mg a öttbn Br Gbor s Tarrsy Istvn írst.5 Nm nyjtva tljs törtnti ttintst, hiszn az 1870 lőtti időszaoat zn priduso nm tar-

talmazz.



135


dgmunso otthon maradt csaldtagjai is. Sőt, az 1980-as vtől, a orbban csu-pn az Észanyugat-Eurpa fl igyvő tranzitllomsna szmít Olaszorszg sSpanyolorszg is özdvlt clorszgo vlta. Enn övtzmnynt 1974 s

1997 özött majdnm mgduplzdott a Maghrb orszgobl rztt bvndorl szma.

5. Az ötödi s gybn utols, mai napig tart szaasz az 1990-s vbn zdődött. Jln időszaban az urpai bvndorlsi politit a migrnso szmna csönts-r irnyul törvs, illtv az irnyított, mgfllőn zlt s hazai cljaina hato-nyan mndzslt migrci jllmzi. Az urpai orszgo ormnyai nagyobb ontrolltgyaorolna azo fltt, ai blpn, valamint mgprblna blpni trültür.Ehhz szorosan apcsoldna az illglis bvndorls s az mbrrsdlm vissza-szorítsra irnyul ampnyo. Sőt, a ormnyo a bvndorl önnts hazatr-

st is szorgalmazz s tmogatj a szrmazsi orszguba. Azon migrnsoat pdig,ai maradni szndozna, igyzn minl hatonyabban a trsadalomba intg-rlni (pldul ötlző nylvtanfolyamo indítsval s a bfogad orszgra vonatoztsztfladato itölttsvl). Emlltt az urpai llamo toldal mgllapodsoatötn az afriai orszgoal anna rdbn, hogy jobban tudj flügylni a mig-rcis ramlsoat. Azonban figylmb vv a lgtöbb afriai llam gazdasgi s d-mogrfiai flttlit, nm valszínű, hogy az EU-ba irnyul migrcis trnd csö-nst mutatnna. Ezrt az urpai orszgo igyzn tmogatni zn llamoat, ü-lönböző gazdasglnítő bruhzsoat finanszírozna s a rsdlmi apcsolato ondíciin javítana. (Stachr s Dml, 2000, 1-2; Mopps, 2006).

Trendek

Mopps flhívja a figylmt arra, hogy a szubszaharai Afribl indul migrnso ritnutazna csoportosan, alapvtőn az gyni utazso jllmzi vndorlsuat. Ezn ívülolyan gyni aratrisztival rndlzn, mly bolygn ms trsgin migrnsairlnm, vagy csa ritn mondhat l. Az afriai vndoro tvonalu gys llomsain (jl-lmzőn rgiözpontoban, nagyvrosoban, özldsi csompontoon) dönti csa

l, hogy mi lsz utazsu övtző clllomsa, milyn ton-mdon utazhatna tovbba lgolcsbban s lghatonyabban. Ezltal a migrnso szmos szrazföldi, tngri slgi tvonalon haladna t, hogy lrj hított llomsuat, Észa-Afrit vagy az Eu-rpai Unit. Az utbbi v mpirius vizsglatai imutatt, hogy az urpai bvndor-lsi politiban bvzttt orltoz intzds s a szigor migrcis llnőrzs mi-att a szrazföldi tba vttt bizalom mgrősödött (br a thtősbb gyaran lrpüln Észa-Afriig). Tovbb a utatso azt is jlzt, hogy gy transzszaharai t ltalbantöbb szaaszban zajli, az gy hnapos időtartamtl gszn a nhny vs utazsig bzr-lag, mivl a migrnso – lgyn lglis bvndorl vagy mnült – az tvonal mn-

tn tallhat tlpülsn tmntilg ltlpdn, s munt vllalna, hogy lgn-dő pnzt gyűjtsn össz az utazs folytatshoz. Nhny vndor azonban vglg ltlp-



136

kee á – ée

szi a nagyobb csompontoon, lland munavllal vagy vllaloz lsz (rosszabb st-bn viszont csmpsz). Ezzl szmbn az ltalnos vlds az, hogy az sza-afriai znacsa tranzitlloms az Eurpai Uniba vztő ton, holott több ft-afriai bvndorl

l zbn az orszgoban, mint a özössg trültn. Ezltal a trsgbn vgbmnő tl-püls-, s vrosfjlőds, az urbanizci s a rsdlm szorosan összfondi a migrci-s folyamatoal. Anna llnr pdig, hogy zdtbn soan nm rndlzn lglissttusszal, igyzn munt tallni, illtv nm utols sorban tanulmnyoat folytatni,hogy lglis tartzodsra jogosít ngdlyt szrzzn s sirsn billszdjn a munarőpiacra. (Mopps, 2006)

Az 1960-as s az 1970-s vbn csa orltozott szmban rzt nyugat-afriai di-o s magas szapzttsggl rndlző Eurpba s Észa-Amriba, főnt a n-hzs özldsn, illtv a nagy földrajzi tvolsgona öszönhtőn. Ez a ivn-

dorls a Maghrb orszgobl Eurpba irnyul nagyarny, szapztln munarőmigrcijval összhasonlítva lnyszőn mondhat. Egydül a zöld-foi öztrsas-gi s Nyugat-Mali trsgből szrmaz szmly csatlaozta az alacsony pzttsgűsza-afriai migrns munarő Nyugat-Eurpba törtnő vndorlshoz z idő tjt. (dHaas, 2007) 1980 ta azonban ugrsszrűn mgnőtt a nyugat-afriai trsgből iindulbvndorls Eurpba, lsősorban Nigria, Ghna s Szngl trültről. A főbb migr-cis clponto az gyori gyarmattart orszgo: Franciaorszg, az Egysült Kirlysg sPortuglia volta. Ez a jlnsg magban foglalta a pztt munarő, lsősorban az gsz-sgügyi dolgoz Egysült Kirlysgba irnyul, valamint a viszonylag alacsony pztt-sgű, gyaran illglis migrnso Spanyolorszgba s Olaszorszgba törtnő vndorlst.

A dl-urpai orszgoba rző irrgulris migrnso gybnt szmos alalommaltst a rgularizcis folyamaton, s több stbn is amnsztit apta, mlyn ö-vtztbn sttuszuat tintv tljs rtű lglis bvndorl vlta. Enn onOlaszorszg s Spanyolorszg risi rőfszítst tszn a bvndorl billszds-n tmogatsa rdbn, mlyn özppontjban a szlsbb rtlmbn vtt trsadal-mi intgrci mlltt ifjzttn a munarő-piaci hozzfrs mgtrmts ll. A szoli-daritst s a mgrtst szorgalmazz a hlyi laoso örbn, a migrnsona pdig szl-

sbb örű trsadalmi rszvtlt s munhoz val jogot igyzn biztosítani. Mindzzlazt aarj bbizonyítani, hogy az informlis foglaloztatsi hirdtst flvlthatja a ha-tony munarő-piaci stratgia. Olaszorszgban a mgfizthtő las biztosítsa is fontosrds, hiszn a sirs munarő-piaci intgrci gyi saroöv a lahly, zrt többhlyi mdszrt is ifjlszttt a bvndorl lahatsna tmogatsra. A dl-urpaiorszgo jlntős ihívssal üzdn a ftn foglaloztatott migrnsoal apcsolat-ban, a lgrintttbb gazato öz a mzőgazdasgi s a hztartsi alalmazs tartozna.

A spanyolorszgi Llida tartomnyban (Katalnia) a gazd gysült gy innovatív mo-dllt fjlszttt i a mgfllő minősgű foglaloztats rdbn az idiglns bvndor-

l szmra. Ez alapjn a isvllaloz özösn oordinlj a munafolyamatoat s javítj munaörülmnyt, valamint szllst, pzst s a szocilis tmogatst biztosí-



137


tana a migrnsona. A program gyi lőrmutat asptusa, hogy a szrmazsi orszg-ban fjlsztsi projtt s vztői trningt tmogatna, így lland apcsolatot pol-na a üldő orszg adott tlpülsvl, zltal biztosítj a folyamatos munarő utnpt-

lst, miözbn gy hlyi özössg örülmnyin javítana. Vgül, szmos tlpülsn nm-csa a foglaloztatottat tmogatj, hanm önll vllalozs ltrhozsra ösztönzi. Egy 2006-os flmrs mgllapította, hogy Olaszorszgban a vllalozso szmna gyarapo-dsa főnt a bvndorl alapította vllalozsona öszönhtő. Az bbn rjlő lhtő-sgt a rsdlmi amara is flismrt, s llsn tmogatja a migrns vllalozso arnyna bővítst. (OECD, 2006)

Visszatrv az tvonalahoz, a lgtöbb nyugat-afriai bvndorl a blpshz az ur-pai rpülőtrt s iötőt vlasztotta, azonban a 2000-s v ljn j irnyo s t-vonala vlta mghatrozv. Ez főnt az urpai vízumpolitia szigorítsna, illtv a

rptrn s a iötőbn tapasztalhat foozott llnőrzsn öszönhtő, zltal gy-r több nyugat-afriai migrns lrüli a dirt lgi s tngri özldst, s a Szaharntörtnő tlst, majd onnan a Mditrrnumba val butazst vlasztja. (d Haas, 2007)

Az Afrin blüli migrci ma soal bonyolultabb s össztttbb, mint az 1980-asvbn. A hagyomnyosan bfogad orszgo mr nm flttlnül olyan bartsgosa sígrts, mint rgn, illtv szmos üldő orszg ticll is vlt. Nhny llam pdig gy-szrr üldő-, cl-, s tranzitorszg ugyanabban az időbn. (Err j plda Szngl.) Nincsgyrtlmű magyarzat a mgvltozott afriai vndorlsi trndr vonatozan, d nyil-vnval, hogy mindbbn özrműödn a nmztözi, rgionlis vagy nmzti-tniaionflituso, az öolgiai flttl folyamatos romlsa (sivatagosods, aszly), a politiaitnyző s a gazdasgi örülmny. (Mopps, 2006)

Jelenlegi útvonalak

Légi útvonalak Afribl az Eurpai Uniba vagy az Egysült Államoba tart vndoro lgznfvőbbvlasztsa a lgi t. Ez a lgbiztonsgosabb, a lggyorsabb, d gybn a lgdrgbb utazsiforma. Szmos olyan nagyvros van Afriban, amlyn rptrről özvtln jrattal lr-

htő valamlyi urpai fővros. Ez többsg Nyugat-Afriban tallhat, ilyn tlpü-ls pldul Accra (Ghna), Abidjan (Elfntcsontpart), Bamao (Mali), Banjul (Gambia),Casablanca (Maro), Conary (Guina), Daar (Szngl), N’Djamna (Csd), Douala(Kamrun), valamint Frtown (Sirra Lon), Lagos (Nigria), Tripoli (Líbia) s Sal (Zöld-foi Köztrsasg). Id sorolhat tovbb Klt-, illtv Dl-Afriban Addisz-Abba (Eti-pia), Nairobi (Knya) s Johannsburg (Dl-Afria) rpülőtr. A Nmztözi Migrci-s Politit Fjlsztő Központ (ICMPD) adatai szrint gy Afribl Eurpba szl rpü-lőjgy tlagosan htzr urba rül, míg gy hajt ra 850 s 3000 ur özötti lht.6

6 Idzi: Mopps, 2006



138

kee á – ée

Tengeri útvonalak

A tngri tvonala szrp a ontinnsn blüli migrciban marginlis. Az Eurpba in-dul migrnso a lggyarabban a övtző vroso iötőiből iindulva hagyj l Af-

rit: Daar, Conary, Frtown, Abidjan, Taoradi, Bissau s Accra, tovbb a Zöld-fo-i Köztrsasg iötői.

. ábra: Szárazföldi és tengeri migrációs útvonalak Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Nyugat-Európába

Forrás: de Haas,

Szárazföldi útvonalak

A nyugat-afrikai partvidék Ez az tvonal az gyi lgbiztonsgosabb, vgigvzt a nyugat-afriai partvidn, rintvLibrit, Sirra Lont, Guint, Bissau-Guint, Sznglt, Gambit, Mauritnit, Nyu-gat-Szahart s Marot. A főbb migrcis csomponto az tvonal mntn Conary,Daar, Nouadhibou (Mauritnia) s a nyugat-szaharai Dahla, valamint El-Aain v-

rosai. Az itt vndorl migrnso főnt az rinttt orszgobl szrmazna, d gyr na-gyobb szmban haladna t rajta Afria ms trsgiből – sőt, gys stbn Ázsi-



139


bl – tra lt csoporto. Az Eurpa fl tovbbhalad innn özvtlnül a spanyol sz-razföldr, illtv az orszg gyi autonm rgijt alot Kanri-szigtr indulna to-vbb. A többi nyugat-afriai llamhoz hasonlan Sznglt is hatvnyozottan rinti a mig-

rci, fővrosa, Daar pdig mind iindul, mind cl- vagy tranzitllomsnt nagy sz-rpt ap. Id oncntrldi ugyanis az orszg gazdasga, s nn öszönhtőn a mun-anlüli, mglhtst rső tömg is id rzn, sőt, az llssal nm rndlző fl Daarban s örnyn tngti mindnnapjait. A hlyztt slyosbítja a npssgsza-porulat, ugyanis az lmlt msfl vtizdbn mgduplzdott a munaps ora sz-ma, d zn mbrn so stbn nm ps a ormnyzat munt biztosítani, így csa tovbb növszi az amgy is magas munanlülisgi rta. (Mzgr – Flahaux, 2008)

Az orszgban a br alacsonya, a ftgazdasg mgllíthatatlanul növszi. Rszbnnn on dönt szmos szngli a ivndorls mllt. Az innn szrmaz migrnso l-

sődlgs clpontjai a rgi örnyző orszgai, illtv Franciaorszg, ahol mintgy 55-60zr szngli l lglisan, d szintn nagy szngli populci l Spanyolorszgban (63zr fő) s Olaszorszgban (72 zr fő). Mindmlltt Szngl nagy figylmt szntl avisszatrő migrnsona, rmnydv a visszarző tő s tuds jtony hatsban, azigazsg azonban az, hogy a hazarző többnyir a szomszdos llamoban vllalna hos-szabb-rövidbb időr munt, ugyanis a magasabb pzttsgt szrző, orbban Eurp-ba migrlt munavllal visszatrv nm jutna a valitsaina mgfllő llshoz, mi-vl a pzttsgüt ignylő munalhtősg szmos stbn hinyozna az orszg mun-arő-piaci palttjrl. Vlhtőn tovbbi migrcis mozgsoat vtít lőr az a flmr-s ltal bizonyított tny, mly szrint a ivndorlst nm vllal mbrl mggyzővgzttsgű (pztln, alulpztt) visszatrő migrnso is önnybbn boldogulna l-tübn, lsősorban az összgyűjtött tő miatt. (Mzgr – Bauchmin, 2010)

Ezn a ponton flttlnül rdms mgjgyzni, hogy a szubszaharai Afria orszgaiblrző migrci az 1990-s vbn zdtt tömgs mrtt öltni, aor lsősorban atöbb nyugat-afriai orszgot is rintő polgrhbor s Elfntcsontpart gazdasgi vissza-ss miatt. Kutat szrint tvds lnn azonban mindn Maroba – s a Maghrbtrsgb – rző migrnsrl flttlzni, hogy Eurpba aar tovbbutazni. Egyr több

szubszaharai vndor rzi ifjzttn azrt Maroba, hogy munt vllaljon s ta-nuljon, sőt, gys stbn a vglgs ltlpds sznda vzrli őt. 2005-bn mr 25zr ft-afriai migrns tartzodott lglisan Maroban s szmu azta is növ-vő tndncit mutat.

A nyugat-szaharai útvonal Az lsősorban Elfntcsontpartrl, Ghnbl, Burina Fasbl, Togbl s Bninből indu-l migrnso ltal ignyb vtt nyugat-szaharai szrazföldi tvonal gyi a lgvszlysb-bn, hiszn rsztülvzt Földün lgnagyobb sivatagn, a Szaharn. Ezn tvonalon

tallhat orszgo özül Elfntcsontpart az gyi lgjlntősbb, ugyanis a trsgbn b-töltött imldő politiai s gazdasgi szrpn öszönhtőn fővrosa, Abidjan nm



140

kee á – ée

csupn a migrci gyi iindulpontja, hanm cntruma is. Vidi, szgny tömg azorszg mindn rszből, illtv a örnyző orszgobl (Burina Faso, Mali, Guina) gy-arnt rzn a vrosba a jobb mglhts rmnybn, gyttal tpllva az Abidjanbl

iindul (avagy folytatd) migrcit Afria nyugati partjai fl vagy tovbb Eurpa ir-nyba. Ez a fajta lpcsős migrci Nyugat-Afria több llamra is jllmző: a vrosi laos-sg ülföldr migrl, míg hlyür a falubl (vagy a szomszdos orszgobl) mso r-zn. (Adpoju, 2006c: 36-37; Konsiga, 2005) Az tvonal lső főbb csompontja Malifővrosa, Bamao, valamint a Nigr-foly nyugati vid mntn tallhat tovbbi vros-o. Bamao, a rgi gyi ulturlis s gazdasgi özpontjant znfvő vlaszts gy nagyvrosba igyvő vagy a Szahart tszlni szndoz vndor szmra. A tngrparttalnm rndlző orszg gsz törtnlmt thatja a migrci, a trsgr s az orszgra jllm-ző szgnysg, a ciliusan vltoz mzőgazdasgi lhtősg. (Mafuidz, 2006) Éppn

az vről-vr vltaoz örülmny (időjrs, ra, munalhtősg) miatt jllmző a r-gira a vndorls, a orbbi vszzadoban lsősorban a örnyző orszgoba, majd a gyar-mati időszatl zdődőn Eurpa s Észa-Amria fl irnyulva. A migrci oa lső-sorban gazdasgi jllgű, a mali laoso 91%-a vsbb mint 2 amriai dollrt rs na-ponta, 73%-u rst pdig az 1 dollrt sm ri l. Ugyan hivatalos flmrs nincs-n, a bcsls szrint örülblül 4 milli mali nmztisgű lt ülföldön 1991-bn, s aztasm csönt a migrci mrt, napjainban is örülblül nnyi mali llampolgr tartz-odi az orszg hatrain ívül. Tintv, hogy az orszg laossga 2011-s bcsls alap-

jn 15 milli főr thtő, mindnpp jlntősn nvzhtő a ülföldön mglhtst r-ső, s fiztsü gy rszt htrahagyott csaldjuna hazaüldő mali llampolgro szma.

A flmrs alapjn az orszgot lhagy fl a rgiban tall munt, msi fl az Eur-pai Uniba vagy jabban az Egysült Államoba mgy dolgozni, s ltüt igyzn mg-alapozni az ltalban 3 s 7 v özötti int tartzodssal, majd visszatrn szülőhazju-ba csaldot alapítani. Az ltalnos trndn mgfllőn a csaldalapítst övtőn jravisszatrn ülföldr s fiztsüt hazaüldv trmti mg csaldju anyagi függtln-sgt, mglhtst. A Maliba irnyul migrci (s az orszgon blüli mozgs) fő clpont-

ja szintn Bamao, ahol az orszg vllalataina több mint 60%-a tallhat. A ormny l-

fogadja a migrcis trndt, s ltzi ugyan szmlyi igazolvny, az nm szolgl a laoso ontrolllsra, s csa bizonyos szolgltatsoat (lsősorban a rhzi lltst) ötn hly-bn lashoz. A laossg mozgsna gy msi mozgatrugja az idnymuna, ugyanismindn vbn tömg ln tra a nagyobb vroso s a hatr fl a nagy rst rm-nybn, s prblozsuat ltalban sir is oronzza. A Szaharn törtnő tls sorn j-lntős csompont mg a mauritniai Zourat vrosa, ahonnan soan vagy a nyugat-mauri-tniai partvid (Nouadhibou) vagy a Nyugat-Szahara szai rszn tallhat El-Aain flhaladna tovbb. Mivl a lgtöbb rinttt orszg tagja a Nyugat-afriai Államo Gazdas-gi Közössgn (ECOWAS) – ivv Mauritnit s Nyugat-Szahart –, a hatroon val

tls viszonylag gyszrű. Az Eurpa fl igyvő innn szintn Spanyolorszgba, illt-v a mr mlíttt Kanri-szigtcsoportra indulna tovbb. (Mopps, 2006; D Haas, 2007)



141


A közép-szaharai útvonal Ez az tvonal Algrin rsztül szli t a Szahart, s lgtöbbször Maro szai r-szn vgződi, illtv a vndorl gy rsz innn indul tovbb Eurpa fl. Ezt az tvo-

nalat vlaszt a Nigrtől dlr ső orszgobl vagy mg dlbbről indulna tna, np-szrű csompont pldul Nigriban Sooto, Kano, Tssaoua s Tahoua, valamint Mali-ban Mopti, Gao s Bamao. Az tvonal lgfőbb tallozhly a Nigr szai rszn ta-llhat nomd tuarg np „fővrosa”, Agadz, amlyn npssg 1985-bn mg csa 30zr főt szmllt, ma viszont özlít a 100 zrhz. (Mopps, 2006) A özl Txas mr-tű trsgbn z az gytln hly, mlyt vrosna lht nvzni. A tlpülst a 14. szzad-ban alapított, s a Szaharn rsztül zajl rsdlm gyi lgfontosabb tuarg lata vrosv vlt. A 15. szzadban, a Szongai (Szongj) Birodalom idjn imldő sz-rpt töltött b a nyugat-afriai Kano s Timbutu, illtv az sza-afriai oziso, vala-

mint a líbiai Tripoli vrosa özötti rsdlmbn s npssgmozgsban. Ezt a funci- jt a mai napig mgőrizt, fontos migrcis csompont, mivl szmos transzszaharai t -rsztződsnl fszi. Tulajdonppn a Maghrb trsgb Agadzn rsztül vzt azt. (Adpoju, 2006b) Ezltal a szubszaharai Afribl Észa-Afria – onnan pdig az u-rpai ontinns – fl igyvő migrnso gyi lgjlntősbb tranzitllomsa, mly lfo-gadhat szllst s tlt ínl a mgfradt vndorona. Emlltt napjainban Agadz aörnyn bnyszott urnrc, nrc, züst s szn itrmlsn özpontja, a trsg no-md psztorai pdig a vros piacn adj l llataiat s szrzi b a gabont, zöldsg-t, illtv a mai napig rzn Bilmbl st szllít aravno a tlpülsr. Mindnn öszönhtőn a vrosban viszonylag so a munalhtősg, főnt a mr mlíttt bny miatt, így rngtg migrns dönt a marads mlltt, többnyir azzal a trvvl, hogy az ittmgrstt brüből finanszírozz a htralvő utat. Trmsztsn nmcsa Agadz v-rosa, hanm Nigr gsz is ulcsszrpt jtszi a migrcis rndszrbn, hiszn a vndo-ro a rgi aravnuta mntn utazna s a Szaharn blüli rooni apcsolatoat ihasz-nlva rsdlmi hlzatoat pítn i, szmos stbn pdig vglg ltlpdn sj mglhtsi formt vlasztana, a líbiai őolajmzőön dolgozna vagy rursd-lmml foglalozna, hlynnt pdig a Ft-Afribl rző trsaiat szllítj a si-

vatagon rsztül. Míg a 20. szzad özpn Nigr ibocsjt orszgna szmított, addignapjainra tranzitorszgg is vlt, ugyanis iszlsdtt a migrnso azon ör, ai d-lbbről is nivgna a nagy tna. (D Haas, 2007) Br folyamatosan bővül a Szaha-rt tszlő migrcis tvonala „vlaszta”, Agadz tovbbra is az gyi lgforgalmasabbtlpüls tinttbn. Kt fő tvonal vzt a vrosba, míg a Burina Fasbl, Elfnt-csontpartrl, Ghnbl, Togbl s Bninből rző migrnso lőször Nigr fővrost,Niamy-t vszi clba, s onnan tovbbindulva jutna l Agadzb, addig a nigriai, on-gi s ms özp-afriai orszgobl szrmaz vndoro özvtlnül Nigribl ri l

Agadzt. Észa-Nigr lgnpsbb vrost lhagyva az t lgazi az szaltn fvő,

líbiai Sbha ozis s az szanyugaton tallhat dl-algriai vros, Tamanrasst irnyba. Az algriai vrosban szintn risi a laossgszm növds, 1966-ban mg csa 3 zrn



142

kee á – ée

lt a tlpülsn, zzl szmbn ma mintgy 76 zrn lana itt. Az tvonal az sza-al-griai Maghniba vzt tovbb, ahonnan a migrnso özül soan tln a szomszdosMaroba. (Mopps, 2006; D Haas, 2007)

A kelet-szaharai útvonal A lt-szaharai tvonal az gyi lgnpszrűbb migrcis ösvny, bcsls szrint vn-t több mint 80 zr migrns halad rsztül rajta. A özp-szaharai tvonalnl mlítttagadzi csomponttl z az tvonal hagyomnyosan a líbiai Tajarhi, illtv a Sbha o-zis fl folytatdi, így özvtlnül Tripoliba vagy ms tngrparti vrosoba, stlg Tu-nziba utazna a migrnso, hogy onnan aztn ljussana az olasz Lampdusa szigt-r vagy Mltra. (d Haas, 2007) A szubszaharai afriai vndoro jlntős rsz Nigrnrsztül vg t Líbiba, ami napjainra az gyi fő clllomsa ltt a szrazföldön r-

ző afriai migrnsona. Tajarhi Líbia Fzzan nvű rgijna gyi lgdlbbi tlpül-s, a nigri Madama utn – mintgy 360 m-t övtőn – az lső hly, ahol tanolni l-ht. A Szahara özpn fvő ozis mlltt mgpihnhtn a tngrparti vroso fligyvő vndoro s rsdő, illtv itt tallozhatna Afria ms trsgiből rzőmigrnsoal, ugyanis a isvros rsdlmi tvonala tallozsnl fszi. Dlbbrcsa a Tama nvű llnőrzőpont fszi a líbiai hatrszaaszon, mly azonban soszor zr-va van, így a lglisan utazat arra nyszríti, hogy Agadzből vagy Nigr valamly msszaon fvő istlpülsről rpülővl lljn t a hatron, lszllni pdig a Tajarhitlörülblül 40 m-r szara tallhat Al Katrunban tudna. (Adpoju, 2006b) Sbha v-rosa – Tajarhihoz hasonlan – szintn gy ozis özlbn fszi, s a viszonylag magas,130 zr fős npssgn, illtv gyors növdsn öszönhtőn fontos lgi s öztiözldsi csompont, mlyn jlntősg a tngrparton fvő Misztrtt s Niamy-tösszötő vastvonal jövőbni lszültvl csa tovbb növdht, ugyanis a vros ml-ltt ívnj lvztni a sínt. Enn övtztbn a tlpüls – manapsg sm cs-ly – migrcis forgalma tovbb növdht, hiszn a vndoro vaston önnybbn,gyorsabban s oczatmntsbbn lrhti a vrost.

Egszn a özlmltig a lgtöbb nyugat-afriai vndor a transzszaharai tlst ö-

vtőn Líbiban dolgozott. Az 1980-s v azonban alapvtő vltozst hozta, amiora szubszaharai bvndorl tömgvl zdt csatlaozni a Maghrb trsgből szrma-z migrnso ramlshoz. Rszbn nn on Olaszorszg s Spanyolorszg vízumö-tlzttsg vzttt b az sza-afriai munavllal szmra az 1990-s v ljn. En-n övtztbn mgnövdtt a Líbiban lő azon illglis szubszaharai bvndor-l szma – szmbn a orbbi lglis migrnsoal –, ai nm rndlzn lfogad-hat omnyoal, illtv rndszrss vlt a iutasítsu, d az utbbi vig jlnltü-t ltalban tolrlta a líbiai vzts, s so stbn lglis papíroat is apta a muna-vgzshz. 1998-ban Líbia ulcsszrpt jtszott a Szhl-Szaharai Államo Közössg-

n (CEN-SAD) ltrhozsban, mlyn jlnlg 28 afriai orszg a tagja s gy olyan r-gionlis blo ltrhozsa a clja, ami lősgíti a szmly, a tő, illtv az ru szabad



143


mozgst. (D Haas, 2007) A szrvzt mgalotsban több özött az is szrpt jt-szott, hogy a ft-afriai bvndorl jlntősn mgvltoztatt a líbiai munarőpia-cot. Manapsg az sza-afriai llam gazdasga s özszolglati sztora rőtljsn függ a

bvndorltl. Míg a szomszdos gyiptomia főnt a mzőgazdasgban s az otats-ban dolgozna, addig a szubszaharai migrnso fiziai- s btanított munso. ValamintMoammr Kadhafi, gyori líbiai vztő pnafriai politija szintn mghatroz szr-pt jtszott a Nílus-völgyi, a lt-afriai, s az uromditrrn migrcis rndszrbn, hi-szn Líbia a pnafrianizmus szllmbn örömml biztosított munt a szubszaharai b-vndorlna. (d Haas, 2007)

„Afrika szarvától” Líbiába és Egyiptomba Az Afria szarvrl – pl. Szomlibl s Etipibl tna indul migrnso jllmző t-

vonala Szudnon t vzt Líbiba. Szudn, azaz az ősi Nbia ősidő ta összötő apocsa szubszaharai Afria s Egyiptom özött. A Nílus mnti özldsi tvonala (mind aözti, mind vasti) mghatroz jlntősgű napjain migrcis folyamataiban, K-lt-Afribl szrazföldön ugyanis csa a foly mntn rhtő l Észa-Afria, a Földö-zi-tngr partvid. Kt vtizd Szudn szai rsz (főnt a nagyvroso s Kartm)omoly ütmbn fjlődn. Enn gyi övtzmny, hogy a lgiözlds is b-rült a özdvlt s gyr több ltal hasznlt özldsi lhtősg öz. Az 1970-svbn az orszghatron blüli migrci volt jlntős, a dli s nyugati orszgrszrőlsoan öltözt szara s a nagyvrosoba. Kartm npssg az lmlt hrom vtizd-bn dinamiusan növszi. A blső migrci többnyir a fiataloat rinttt, ő volta azo, ait csbította a vros adta lhtősg. Érdssg, hogy 50%-u nő volt, amiaz adott orszaban sm volt szovnyos, lvn, szigor trsadalmi ötöttsg hatrozt mg a sorsuat (s hatrozz mg a mai napig). Az tvonal fontos csompontja Kufra v-rosa, amly Líbia azonos nvű rgijban fszi. A Szahara lti fln fvő tlpüls a-tonai-stratgiai özpont, valamint Líbia nyolc ozisa özül az gyi. Afria szubszaharaitrsgből, főnt Szudn flől rző migrnso mind rinti a tradicionlis rsdl-mi tvonala mntn fvő tlpülst, illtv a örztbn tallhat Al Jawf nvű vrost,

ahonnan az orszg part mnti vidi fl vszi az irnyt az utaz.7

Azon vndoro, ai Kartmot lhagyva nm Líbia fl indulna, Egyiptomba l-n t s a Nílus mntn haladva, főnt vasttal vagy hajval igyzn ljutni a Föld-özi-tngr partvidr. Egyiptomban a migrci, a b- s ivndorls mglhtősn r-ds rds, hiszn ms afriai llamtl ltrőn viszonylag isszm gyiptomi hagyta laz orszgot nyugat fl s vsn is rzn olyano, ai huzamosabb idig, munavl-lals cljbl tartzodna a fra földjn. Egyiptom a törtnlm sorn mindig is össz-ötő apocs, tranzittvonal volt a dl s lt flől rző, sza fl igyvő rsdő,vndoro szmra. A Nílus mntn, vagy az ozisrl-ozisra törtnő mozgs tljs gsz-

bn alalmazodott a trmszti-örnyzti adottsgohoz, s mg ma is mgfigylhtő.

7 Forrs: http://www.unhcr.org/rfworld/topic,45a5199f2,45a5f9fd2,43f9dd02,0.html



144

kee á – ée

Egyiptomban a ’60-as s ’80-as v özött – Szudnhoz s Etipihoz hasonlan – a bl-ső vndorls volt mghatroz. Az Asszuni-gt pítsor, 1970 örnyn 100 zr nbiaitöltözttt l a sőbb lrasztsra ítlt trsgből. Eortl indult mg a vidi nps-

sg vrosoba ramlsa. Enn övtztbn a ’90-s vr olyan risi mtropoliszo jött ltr mint Kair vagy Alxandria. Jlnlg mintgy 3 milli gyiptomi l ülföldön,zzl Algria, Maro s Ira mögött a ngydi lgnagyobb ibocst arab orszg. Kö-zl gymillian tallta lahlyt a szomszdos Líbiban, 1,5 millian Szad-Arbiban,az Egysült Arab Emírsgbn, illtv Jordniban, mindössz 350 zrn Nyugat-Eur-pban s Amriban. Szartő bcslsi szrint a htvns vtől napjainig 3-5 millimigrns lpt t az gyiptomi hatrt s vndorolt tovbb a Közl-Klt vagy Líbia irny-ba. Az Egyiptomba rző vndoro vagy rpülőgpr üln az orszg valamly nagyv-rosban s lgi ton rsztül ri l az Eurpai Unit, vagy hajra szllna s Ciprus, il-

ltv a görög szigt fl indulna.

Afrikai nagyvárosok

Az lőzőbn rszltsn ttintttü az Afribl Eurpba irnyul főbb vndorlsitvonalaat, valamint a t ontinns özötti npssgmozgs rövid törtntt, lgjlntő-sbb llomsait s napjain tndnciit. Azonban ahhoz, hogy tljs pt apjun az af-riai migrcis folyamatorl, szüsgszrűn mg ll vizsglnun a 21. szzadi urbani-zcis trndt, az afriai vrosods s vrosiasods jlnsgt, illtv a földrszn blü-li vndorls stbn a vidről a vrosba törtnő ramls atualitsait. Ez gyüttsnfontos szrpt jtszana a tinttbn, hogy mgrtsü, gy afriai szmly mirt, milynoobl s milyn lahatsi örülmny özül iindulva dönt az lvndorls, az EurpaiUniba val bjuts lhtősgn vlasztsa mlltt.

Az mbrisg jlntős fordulponthoz rztt, ugyanis 2005-bn a vilgon 3,18 milli-rd mbr, tht a Föld aori npssgn özl fl, 2008-ra llnbn mr bolygn po-pulcijna döntő hnyada vrosoban lt. (Raonczai, 2008: 30) Az ENSZ lőrjlzsimg tovbb mnn, mly szrint a vilg urbanizcis rtja tovbb mldi a jövő-bn, zltal 2030-ra lri az 59,7%-ot, 2050-r pdig a 69,6%-ot. A dmogrfiai növds

szintn a vrosoban zajlott l s a jövőbn is ott fog mgtörtnni.8

Az 1970-s vtől fl-gyorsult globalizld időszaban a vrosfjlőds j trsgb, törtntsn Ázsiba, Afri-ba s Latin-Amriba, azaz aori ifjzssl lv a harmadi vilg trültir ttt ba lbt. Enn övtztbn a fjlődő orszgo tlpülsi az 1950-s vtől zdv nap-

jainig tart folyamatos s gyors növdsn indulta. Az urbanizci az mlíttt rgi-ban ülönbözőppn jtszdi l, azonban özös ismrttőjgy, hogy soig gy tartot-t, a vrosi npssg növds a trsadalmi fjlődssl gynrtű, illtv gazdasgi j-ltt trmt. Főnt a fjlődő orszgo stbn azonban nytln voltun rdöbbnni,hogy zn llamoban vgbmnő urbanizcit orntsm nvzhtjü mgszoott folya-

matna, ugyanis az urbanizcihoz szmos ngatív tnyző is prosul. Több özött az

8 http://www.magyardiplo.hu/archivum/2010-aprilis/189-a-vilag-tljs-lvarosiasodasa, ltöltv: 2010. 10. 18.



145


ivvízllts s csatornzs rds a mtropoliszoban, a vrosi mlyszgny rtg iala-ulsa, a so hlyütt mrhttln nyomor, valamint a szlömö ltrjött, a hulladzls,s -szllíts mgoldatlansga, illtv mindz hatsant a ülönböző frtőző btgsg

mgjlns s rohamos trjds. A dmogrfiai vltozso rdmnynt a fjlődő or-szgo vrosi npssg 1920 s 1985 özött tízszrsr mldtt, azaz lrt az gymil-lird főt, 2006-ra pdig özlíttt a 2,4 millirdhoz. (Raonczai, 2008: 30) Ez a folya-mato mg özl sm zrulta l, hiszn jlnlg is növszi a mtropoliszo vagy inbbmgapoliszo 9, illtv zzl prhuzamosan a isbb-nagyobb vroso npssg, ugyanisnm szabad lfldznün azon tnyről, hogy a Föld vrosoban lő laossgna mgmindig több mint fl 500 zr főnl vsbb llszm tlpülsn lai. (L, 2006:28) Maga a vrosfjlőds önmagban nm lnn problma, azonban a vrosods gyi „mlltrmnt” mgjlnt nincstlnsg s hzs gyns arnyban, sőt hlynnt

nagyobb ütmbn mldi a populci növdsnl. A Vilgban bcsls szrint bolygn laossgna mintgy 20%-a, tht özl 1,4

millird mbr l naponta vsbb mint 1,25 dollrbl s tovbbi 1,6 millird pdig v-sbb mint 2,5 dollrbl. Ezn tnyt csa ttzi, hogy a lgszgnybb orszgo vrosi po-pulcijna hromngyd atasztroflis llapoto özött l: nlülözi a tiszta ivvizt,a csatornzst, a szmt mgfllő mdon törtnő lszllítst s so stbn az gszsgsfjlődshz szüsgs llmiszrmnnyisgt. Tulajdonppn mindn harmadi vrosla- szűölödi, visban vagy illglis „latlpn” hzza mg magt, stlg gttbanlai. A hivatalos adato szrint is több mint 900 milli mbr nyomorngydla. Eml-ltt a szgny orszgo npssg oly mrtbn növszi, hogy 2050-r trsg laos-sga több mint dupljra, azaz 1,7 millird főr fog mldni. Amíg a gazdasgilag fj-ltt, nyugati llamo npssg stagnlni vagy csöni fog, addig a nincstln orszgo,törtntsn Burina Faso, Bissau-Guina, Burundi, Csd, Kong, Libria, Mali, Nigr, sUganda laossga a hromszorosra nő. (Lszl, 2009: 50)

A gazdago s szgny özötti szaad folyamatos mlyüls a trsadalmi fnntart-hatatlansg gyi tnyzőj. A nlülözs hatonyan mgoldhat rds lnn, ha a java losztsa, a mzőgazdasg s a rsdlm igazsgosabb, mltnyosabb vlna. A gon-

doat csa slyosbítja a mtropoliszo mgllíthatatlan s fltartztathatatlan növds,mlyn övtztbn 2007-r a millis vroso szma lrt a 157-t10, tovbb 18 olyantlpüls alault i addigra, mlyn llszma mghaladta a tízmilli főt, bből 12 v-ros a fjlődő orszgo valamlyibn volt tallhat. A vrosözponto ilyn mrtű bő-vüls csa tovbb grjszti a fszültsgt a trsadalom gys csoportjai özött, illtv nö-vli a szgny rtg szmt, zltal több s több problmt, valamint fjtörst ooz a or-mnyzatona. Hiszn nhny v, vtizd lforgsa alatt a vrosi infrastrutra, a szolgl-tatso színvonala s a szocilis lltrndszr ptln alalmazodni, tovbb lpst tar-

9 A több mint tízmillis vrosi agglomrci szma.10 Agglomrcival gyütt nzv a 468-at.



146

kee á – ée

tani az ilyn dinamiusan fjlődő s növvő laossggal, a mgvltozott ignyl. (K-srű, 2010: 58-59)

Az lőzőbn vzolt problm s tndnci – lgyn azo bcsls vagy vals,

mr bövtztt smny – jlntős rsz a ft ontinnsr vonatozi. Afribantöbb mint 350 milli szmly – a ontinns npssgn özl 40%-a – lai vroso-ban s abszolt laossgszmban alullva plda nlüli a növds arnya.11 A vrosilaossg ilyn mrtű mldst a vrosba törtnő btlpüls s a szaporods gyüt-ts oozza, hiba prblj a politiuso a migrci szrpr hlyzni a hangslyt, a t-ny azt mutatj, hogy a trmszts szaporods jrul hozz a növds több mint f-lhz. Azonban nm hagyhatju figylmn ívül a döntshoz rvlst, hiszn a föld-művlsi mun csöns, a vidi szgnysg mlyüls s az atulis hlyi onfli-tuso, illtv hbor gyarnt a vrosoba nyszríti az mbrt. (Ksrű, 2010: 61;

Bouar, 2006)1950-bn csupn t afriai vros rndlztt gymilli fltti laossggal, z a szm

2000-r 37-r mldtt, s vlhtőlg 2010 vgr lri az 52-őt, 2030-ra pdig 2000-hzpst mgduplzdi a vrosi laossg nagysga. Ugyanaor a ft ontinnsn vg-bmnő urbanizcis növds törtnt nm csa arrl szl, hogy a mtropoliszo – pl-dul a nigriai Lagos – gyr hatalmasabb vlna.12 Ltzn is- s özps mrtű v-ros, mly gyarnt vonzz az lland ottltr trvző, tht a vglgsn böl-töző, s az idiglns laosoat, tovbb ltfontossg, ataliztor szrpt jtszana azadott trsg vagy rült gazdasgi növdsn tinttbn. Ez özül so tlpülsa olonizci lőtti időszaban is ltztt mr s rsdlmi-ormnyzati özpontntfuncionlt, ilyn volt több özött az Észa-Nigriban tallhat Kano, a Ghnbanlvő Kumasi vagy a mali Timbutu. Ms vrosoat, mint Nairobi, Harar s Entbb agyarmatosít alapított az adminisztrcis fladato lltsa vgtt. Emlltt az 1950-svtől j trült is a fjlőds tjra lpt s urbanizldni zdt, mlyn rdm-nynt j iötővroso (pl. a ghnai Tma), illtv j fővroso (a tanzniai Dodoma,vagy a nigriai Abuja) alaulta i. (Toulmin, 2010: 88)

A vrosoba irnyul migrci s a vrosoban tapasztalhat ltszmnövds gya-

ran olyan problmant mrüln fl, mly szablyozsa szüsgszrű lnn. A msi ol-dalon azonban a vrosoba raml fiatalo özponti szrpt jtszana a gazdasgi fjlődsialaítsban, ugyanis z utbbi rősn függ a jl műödőn, hatonyan mgszrvzttmunafolyamatotl, valamint a szüsgs mrtű (s tuds) munarőtől. Tovbbfügg a vrosözpontotl, hiszn a cntrum, mint döntshoz gysg mghatroz, lsőd-lgs szrp, hogy a tlpülst a rgionlis, azon rsztül pdig a globlis gazdasgbaintgrlja. Ezt ülönböző bfttsn rsztül, illtv mgfllőn s szaszrűn vg-ztt gazdasgi tvnysg ialaítsval rhti l az adott tlpüls, így több s jobb lh-tősgt trmtht az ott lőn, valamint munahly ltrhozst biztosíthatja. Enn

11 http://www.unp.org/dwa/Africa/publications/ao-1/204.htm, ltöltv: 2011. 09. 27.12 http://www.cfr.org/publication/14327/urbanization_in_subsaharan_africa.html, ltöltv: 2011. 09. 02.



147


imntl nagyban azon mli, hogy a folyamat sirrl jr-, mivl nagy lőnyt s rnd-ívüli htrnyt gyarnt oozhat. J mndzsmnttl s trvzssl, valamint a mgfllőfinancilis httrrl mg lht oldani a tljs laossg biztonsgos hozzfrst a víz- s csa-

tornzsi szolgltatsohoz, az nrgialltshoz, az gszsgügyhöz, az otatshoz s a pi-achoz. (Ksrű, 2010: 64-65) Mindz hinya azonban lvndorlsra nyszríthti a fia-taloat, ai szmos stbn az gytln itörsi lhtősgt az Eurpai Uniba törtnő b-

jutsban ltj. Ezltal viszont jlntősn mgnő anna oczata, hogy gys llamobanhinyszam ltzn, mly szmos problmt gnrlhatna a szrmazsi orszg-ban. Jl pldzza zt, hogy Prizsban több bnini orvos dolgozi, mint gsz Bninbn.(Wtzl, 2011: 179) Trmsztsn zn szambr hazautalsai jlntős hnyadot tsz-n i a szubszaharai orszg GDP-jbn, s ösztönző hatssal vanna a hlyi özössg fjlődsr, viszont magt az orvoshiny problmatijt mg nm oldj mg. Egybnt

hasonl jlnsg figylhtő mg Afria többi orszgban, a ülönbsg csupn annyi,hogy gys stbn ms hinyszamrl bszlhtün. Pldul Angola, Burundi, Gh-na, Knya, Mauritius, Mozambi, Nigria, Sirra Lon, Uganda s Tanznia flsőotat-sban vgztt szmly mintgy 33-55%-a hagyta l hazjt, s az OECD orszgo vala-mlyibn rst boldogulst az lmlt vtizdbn. Az Egszsgügyi Vilgszrvzt(WHO) statisztii szrint özl 20 zr nigriai s 12 zr dl-afriai orvos vndorolt atngrntlra, tovbb jlnlg több mint 900 ghnai orvos pratizl a fjltt orszgoban,mllyl Ghnban az összs alalmazott orvos majd 29%-t jlntn. (Kohnrt, 2007)Enn on a 2008-as francia EU-lnösg idjn lfogadott Eurpai Bvndorlsi s M-nültügyi Patum flhívja a tagllamo figylmt, hogy olyan migrcis politiat llidolgozniu, amly a magasan pztt munavllal bramlsna lősgítsr ir-nyulna. Valamint olyan lpst ll tnniü, amly a utat s dio bfogads-na lősgítst s mozgsu mgönnyítst clozz, ugyanaor hangslyozza az id-iglns vagy örörös migrcival az agylszívs ros hatsaina csöntst. Tovbb aPatum a harmadi orszgoal val partnrsgi viszony ialaítst s rősítst clozza,illtv mr nmcsa a lasszius fjlsztspolitiai szözö alalmazsra oncntrl, ha-nm az idiglns s a örörös migrcit lősgítő, a ibocst orszgoal ialaítand

gyüttműödsi formban rjlő lhtősg ihasznlst javasolja (gszsgügyi, szap-zsi, otatsi s foglaloztatspolitiai fjlszts). Egyrtlműn lszögzi, hogy a migr-cina b ll pülni mind az Eurpai Uni ülpolitijba, mind pdig a fjlsztspoli-tijba. (Wtzl, 2011: 69-70) A migrcival apcsolatban tovbb nmcsa az orszgo-na, hanm az gys rgina s vrosona is stratgival szüsgs rndlzniü, hi-szn trültn is rvnysülni ll a szubszidiarits lvn. (Rdi, 2006)

A vrosi npssg fl a szgnysgi üszöb alatt l Angolban, Csdban, Madagasz-ron, Malawiban, Mozambiban, Nigrbn s Sirra Lonban, d Zambia, Burundi,Gambia, Knya, illtv Zimbabw vroslai sincsn soal jobb hlyztbn. Pont a vi-

di szgnysg az, mly arra nyszríti az mbrt, hogy a jobb boldoguls rmny-bn a vrosi ltbn rssn altrnatívt. Viszont szmos stbn a migrci mrtt



148

kee á – ée

ptln övtni a hatsgo, zltal nm tudj biztosítani az jonnan rző sz-mra az alapvtő mbri szüsglthz lngdhttln infrastrutrt s lhtősgt.Ez valjban azt rdmnyzi, hogy a trjszdő vroso laossga javarszt szgny m-

brből fog llni, s a jlnlg folyamatosan lszgnydő vrosi rtg risi ihívss v-li a jövőbn a fjlőds, illtv a fnntarthatsg szmpontjbl Afria-szrt. (UNFPA – Stat of World Population, 2007: 16) A rdsör gyszrűbb mgrts rdbn a ö-vtzőbn hrom afriai mtropolisz (Daar, Lagos s Johannsburg) – lsősorban mig-rci oozta urbanizcis – hlyztt tintjü t rövidn.

1. táblázat: A városi lakosság régiónként, 195 és 1 közötti előrejelzés alapján (millió lakos)

Régió 1950 1970 1990 2000 2010

Afria 33 85 203 294 408

Ázsia 234 485 1011 1363 1755Közp- s Dl-Amria 70 163 315 394 474Eurpa 277 411 509 522 529Észa-Amria 110 171 214 249 284Ócnia 8 14 19 22 25

A Föld összesen 732 1329 2271 2845 3475

Forrás: ENSZ és Worldwatch Institute

*Az egyes oszlopok összeadása a kerekítés miatt nem adja ki a végösszeget

Dakar (Szenegál)

Szngl fővrosa fontos csompont szmos migrcis tvonalon, rptr s lgiiötő- j szintn mghatroz jlntősgű, valamint az gyi fontos szrazföldi tvonal fő llo-msa is. Egszn a 20. szzad msodi flig Szngl migrcis clorszgna szmított,főnt ms afriai trsgből rzt bvndorli. A trnd az 1990-s vtől zdttvltozni, az orszg tranzitorszgg vlt, amly jlntős mnnyisgbn fogad s bocst imigrnsoat. Enn fő oa a gazdasg folyamatosan roml hlyzt. Az gy főr jut GDP

pldul 1990 s 1999 özött 28,1%-al csönt. (Focus, 2007: 1) A bvndorls nm tartozi a szngli politia ulcsrdsi öz, a szablyozso svltozso ltalban nmztözi gyzmny hatsra övtzn b a trült szablyo-zsban. Törtnlmi s idolgiai szmpontbl a bvndorlst a sznglia mindig is pozi-tív jlnsgnt zlt, rszbn azrt is, mrt a nmzti ultra rsz a teranga, a vndg-szrtt rny. Tovbb az orszg lső lnö, Lopold Sdar Snghor a pnafrianizmusgyi idolgusa volt s Afria őshonos npi özti gysgt hirdtt.



149


3. ábra: Bevándorlók Szenegálban származási ország/térség szerint 199-ben

Forrás: Fall (3)

Az orszgot rintő lgfontosabb, migrcival apcsolatos doumntum a Szmly

szabad mozgsrl s a lahatsrl szl jgyzőönyv, amlyt az ECOWAS tagorszgaiírta al, 1979-bn. Enn lmi özül gyaorlatilag a özössg llampolgraina vízum-mnts utazsa az gytln, ami mgvalsult. Egybnt a szngli törvny nm szigo-ra a munavllal lahlyvl apcsolatban, munavllalsi ngdly ülföldin ismindn tovbbi nlül adhat. (Grds, 2007: 3)

Eözbn a fővros gyi lgnagyobb problmja, hogy mint tanulja mg zlni avidről Daarba s lővrosaiba özönlő migrnso tömgit. Míg Afriban a npssg1950 s 1980 özött mgduplzdott, addig a vrosi npssg ltszma ugyanbbn az idő-szaban ötszörösr nőtt. (Fall, 1998: 136) Fontos flhívni a figylmt arra, hogy az iparo-

sodott orszgo törtnlmbn tapasztaltatl ltrőn, a szngli urbanizci oa nm agazdasgi fjlőds (illtv zzl prhuzamosan a mzőgazdasgban növvő gpsítttsg).„Fő oka a falusi életkörülmények rohamos romlása, valamint alapvetően a mezőgazdaság vál-sága” – írja Antoin s Savan (1990). Emiatt a vroso nm altrnatív fjlődsi lhtős-gt jlntn a migrnsona, hanm a tlls gytln lhtősgnt tintn rju.

A vidről a fővrosba törtnő öltözsi hullm Sznglban mgllíthatatlanna lt-szi. Daar sm ülönbözi az ltalnos afriai urbanizcis trndtől, miszrint a fővrosszint „vízfjnt”, rohamosan növszi, lsősorban a isbb vroso htrnyra. (Fall,1998: 137)



150

kee á – ée

Lagos (Nigéria)

A nyugat-afriai trsg lsőszm iötővrosa s rsdlmi-ipari özpontja az 1970-sv msodi fln olajonjuntrja idjn indult risi fjlődsn, mlyhz jlntős

ormnyzati tmogatst is apott. Ezzl prhuzamosan mgindult a vros rohamos üt-mű xpanzija, mrtt s npssgszmt tintv gyarnt. Az mbr zrvl özön-lött – a mai napig – vidről Lagosba a jobb ltörülmny s munalhtősg r-mnybn, hiszn a iötővrosban szl szmos cg s nagyvllalat, mly llst í-nlhatna a pztlnbb vidi laossg szmra. A vros hirtln mgindult növd-st s a migrnso nagyarny bramlst a ormnyzat nm tudta mgfllőn zl-ni, így a bvndorlsi hullm slyos trht rtt a vros özldsi hlzatra, a las-hlyztr, a víz- s ltromos lltsra, tovbb gyr nagyobb s nagyobb problmtzdtt oozni a hullad lszllítsa is. (Ksrű, 2010: 69) Anna llnr, hogy az lt-

színvonal afriai viszonylatban magas, folyamatosan bővült a szaad a gazdago s sz-gny özött, mlyn övtztbn a tlpüls napjainban is ign ontrasztos ptmutat. A hlyztn a vros vztői igyzt javítani, d az rőfszíts – a zdti si-r utn – sorra udarcot vallotta, a vlsg vgrvnysn lmlyült. Ebbn risi szr-pt jtszotta a atonai szövtsgi ormnyo, ugyanis több özött a hivatali orrupci-na öszönhtőn llhttlníttt az infrastruturlis fjlsztst, rr raglva, il-ltv flismrv a hlyztt a Vilgban is mgszűnttt a tmogatso tovbbi folysít-st. Valamint, s nm utols sorban Abuja 1991-s fővross törtnt „invzs” is jln-tősn bfolysolta a lagosi smnyt. Br a ’90-s v msodi fltől az llapoto n-milg javulta, összssgbn azonban aggaszt pt mutat az ram-, s vízllts, illt-v az thlzat. (Gandy, 2006: 372) Fontos imlni, hogy Lagosba nmcsa Nigria bl-ső trültiről, hanm a nyugat-afriai trsg szmos örnyző, szgnybb orszgbl r-zn bvndorl. Ezn llamo öz tartozi pldul Bnin, Ghna, Nigr s Togo.

Amlltt, hogy Nigria a nyugat-afriai migrnso gyi lgdvltbb bfogad llama,ő maga az gyi lgnagyobb üldő orszg a trsgbn. Bcsls szrint örülblül 15 mil-li nigriai szrmazs mbr l vilgszrt, lsősorban az Egysült Államoban, az Eur-pai Uni tagllamaiban (Egysült Kirlysg, Nmtorszg, Spanyolorszg, Olaszorszg) s

ms nyugat-afriai orszgoban.

Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) Az 50 millis Dl-afriai Köztrsasg tovbbra is a ft ontinns gazdasgi motorja. Az orszg GDP-j tulajdonppn önmagban aora, mint a Szahartl dlr ső 47 or-szg összsn. A hivatalosan 25%-os (valjban 36%-ra bcsült) munanlülisggl azllam mgsm tud hatonyan mgüzdni. Br mr a laossg gyharmada, tht többmint 15 milli dl-afriai fr hozz valamilyn szocilis tmogatshoz, harmadu mgmindig vsbb, mint napi 2 dollrbl nytln boldogulni. (Radics, 2011) Problmi l-

lnr ma is a Dl-afriai Köztrsasg a trsg gyi lgnpszrűbb bvndorlsi clorszga.



151


A CDE (2008) jlnts szrint a Johannsburgban lő migrnso jval produtívab-ba, önlltbba s vllalozbb szllmű, mint azt a rlu ialault p alapjn gon-dolni lhtn. A 2006-os adato szrint a vrosban 550 zr ülföldi l, mly a laossg

13-14%-t jlnti. (Ez alapjn azt bcsülhtjü, hogy az vtizd vgr a ltszm a 700 z-rt is lrt.) Flhívj a f igylmt arra, hogy a vrosi adatobl nm lht az orszgos ada-tora övtzttni: „A bvndorl trülti loszlsa nm gynlts az orszgban, Johan-nsburg pdig az llam gazdasgi özpontja s a nmztözi migrci gyi fő blső cl-pontja.” A jlnts főbb mgllapítsai a övtző:• A bvndorls tovbbi növds lrülhttln. A dl-afriai gazdasg tljsítmny

mgnsnt vonzza a „jobb lt rmnybn” tna indulat.• A lgtöbb bvndorl gazdasgra gyaorolt hatsa pozitív hozadal jr. (Érds-

sg, hogy a bvndorl 12%-a maga is több mint 4 munavllalt foglaloztat, öz-

tü dl-afriaiaat.)• A bvndorls jlnsgvl apcsolatos pltyat, fllmt omolyan ll vnni

a jogalotna. A CDE flmrs szrint pldul a Johannsburgban lő ülföldi 60%-a sznvd l htrnyos mgülönbözttst mindnnapjai sorn.

Az orszg trmszti adottsgai s magas ltszínvonala az gsz ontinnsről vonzz a bvndorlat. A gazdasgilag s trsadalmilag gyarnt a ontinns lgfjlttbb, lgsi-rsbb orszgai öz tartoz Dl-afriai Köztrsasg llamisgna gyi nagy udarcalht, hogy nm tud mgfllőn bnni a ülföldről rző bvndorlival. Egy rszüt

jogfosztott llapotban tartja, gy rszüt folyamatos jogsrtsn tszi i s a hlyi la-ossg rőszaos tmadsai lől is nhzn tudja mgvdni őt. Az aparthid flszmo-lsval az intzmnys rasszizmus vgt rt a Dl-afriai Köztrsasgban. A vraozso-al llnttbn azonban az idgngyűlölt nm tűnt l az orszgbl, hlyt gyorsan tvtta xnofbia, ami az orszgba rző bvndorl lln irnyul. A bvndorlssal apcsola-tos problmat s laossgi fllmt az llamhatalom gyaran ptln csillapítani s azgyr trblysdő rősza nagyon omoly fnygtst jlnt az orszg bs fjlődsr.

Záró gondolatok A ontinns vi migrcis mrlgi, tht a b- s ivndorl gynlg Észa-Amri-ban, Eurpban s Ausztrliban pozitíva, az összs többi földrsz ibocst, azaz töb-bn vndorolna l rlu, mint fordítva.13 Nyilvnval, hogy az afriai orszgobl Eur-pba raml migrci pontos szmoal törtnő lírsa mglhtősn nhz, d a hozz-frhtő adato alapjn több forrs is jlzi, valszínűlg nn nagysgrndj özl sm a-ora, mint azt a híradso alapjn bcsülni lhtn. A Konsiga (2005) ltal hivatozottadato szrint az Eurpa s Afria özti migrci gynlg 15 600 Eurpa javra. A r-dssl apcsolatban gyaran bnnün lő tlz pr j plda Hin d Haas bjgyzs14

13 En Zamrdi Ilona: Nmztözi migrci a globalizci vilgban, Disputa, 2008/I.14 http://hindhaas.blogspot.com/2011/03/15-million-li-how-urop-gaddafi-and.html



152

kee á – ée

a 2011-s líbiai forradalommal összfüggő „bibliai xodushoz mrhtő risi ivndorls”tvpztről. Több sajttrm is utalt arra, hogy Líbiban „mintgy 1,5 milli migrnsvrja ugrsra szn, hogy hamarosan Eurpba indulhasson”. D Haas szrint a gondo-

lat gyrtlmű flrrtsn alapul, hiszn Líbia nm gyszrű „tranzitorszg”, hanm mint-gy 40 v sajt jogn is az sza-afriai trsg gyi lgnpszrűbb bvndorlsi clpontja.

Az IOM 2011. prilisi adatai szrint az vbn Líbit lhagy 500 zr migrnsbl mindösz-sz 2800-an (örülblül 0,6%) indulta az EU-ba.15

Az Eurpai Uni orszgaina szigor bvndorlsi szablyai miatt főnt a csaldgy-sítsr hivatozva lht lglisan bvndorolni a ontinnsr. Ez összfügg azzal, hogy pl-dul a maroi ivndorls mglhtősn EU-orintlt, llnttbn a Ghnt vagy Szn-glt lhagy migrnsoal, ain isbb rsz indul Eurpa fl. A ghnaia fő ivn-dorlsi clorszgai (sorrndbn) az USA, Nmtorszg, Olaszorszg s Nigria,16 a szn-

gli nagyvrosi rgibl pdig főnt ms afriai orszgoba (Gambia, Mauritnia, El-fntcsontpart), isbb rszbn pdig urpai orszgoba (Franciaorszg, Spanyolorszg)indulna tovbb. Br Nyugat-Afria ruxportja alapvtőn a ontinnsről ifl irnyul,a migrcira ppn nn llnzőj jllmző. A trsgből özvtlnül Eurpa irnyulvndorls az összs migrci 9%-t tszi csa i. Ez az arny cslyn mondhat a trs-gn blüli migrci szmaihoz pst. (Konsiga, 2005)

Felhasznált irodalom Adpoju, Adranti (2006a): Intrnal and intrnational migration within Africa. In: Ko, Pitr –

Gldrblom, Dri – Oucho, O. John – van Zyl, Johan (szr.): Migration in South and Southern Africa. HSRC Prss, Cap Town. 26-45. o.

Adpoju, Adranti (2006b): Th challng of labour migration f lows btwn Wst Africa and thMaghrb. International Migration Papers. Intrnational Labour Organization, Gnva

Adpoju, Adranti (2006c): Lading Issus in Intrnational Migration in sub-Saharan Africa. In:Cross, Cathrin – Gldrblom, Dri – Roux, Nil – Mafuidz, Jonathan (szr.): Views on Migration in Sub-Saharan Africa. HSRC Prss, Cap Town, 25-47. o.

Anarfi, John K. – Jagar, Sara (2005): Towards th Sustainabl Rturn of Wst African TransnationalMigrants: What Ar th Options? Confrnc Papr, „Nw Frontirs of Social Policy”, ArushaConfrnc, 12-15 Dcmbr, 2005

Antoin, P. – Savan, L. (1990): Urbanisation t migration n Afriqu. In: Th Rol of Migrationin African Dvlopmnt: Issus and Policis for th 90s, UEPA Confrnc, Nairobi. 55-81. o.

Bouar, Oumar (2006): Lvls of Urbanisation in Anglophon, Lusophon and Francophon AfricanCountris. In: Cross, Cathrin – Gldrblom, Dri – Roux, Nil – Mafuidz, Jonathan(szr.): Views on Migration in Sub-Saharan Africa. HSRC Prss, Cap Town, 48-73. o.

Bruhcs Jnos (1999): Nmztözi Jog II. Különös rsz, Dialg-Campus, Pcs. 239. o.D Haas, Hin (2007): Th Myth of Invasion – Irrgular migration from Wst Africa to th

Maghrb and th Europan Union. Intrnational Migration Institut, Oxford. Onlin: http://

15 Az IOM diagramjt Hin d Haas blogjn jlnt mg: http://hindhaas.blogspot.com/2011/04/urops-tiny-rfug-burdn-putting.html

16 Az Eurostat s a holland NIDI utatintzt adatait idzi: Konsiga, 2005



153


www.imi.ox.ac.u/pdfs/Irrgula r%20migration%20from%20Wst%20A fr ica%20-%20Hin%20d%20Haas.pdf

D Haas, Hin (2008): Th Myth of Invasion – Th inconvnint ralitis of African migration

to Europ. Third World Quarterly , 2008 29(7). 1305‐1322. o., Taylor and Francis Group,London. Onlin: http://www.hindhaas.com/Publications/d%20Haas%202008%20-%20inconvnint%20ralitis.pdf

D Haas, Hin (2010): Th intrnal dynamics of migration procsss: A thortical inquiry. Journal of Ethnic and Migration Studies , 36(10).

Düvll, Fran (2008): Transit Migration in Europ. Prsntation, First Confrnc on IrrgularMigration, 18-19 Jun 2008, Tripoli

Fall, Abdou Salam (1998): Migrants’ long-distanc rlationships and social ntwors in Daar.Environment and Urbanization. Vol. 10, No. 1, April 1998.

Fall, Papa Dmba (2003): Migration intrnational t droit ds travaillurs au Sngal. UNESCOGandy, Matthw (2006): Planning, Anti-planning and th Infrastructur Crisis Facing Mtropolitan

Lagos. Urban Studies. Vol. 43., No. 2. Fbruary, 371–396. o.Grds, Flix (2007): Country profil: Sngal. Focus migration. No. 10, Novmbr 2007. Ham-

burg Institut of Intrnational Economics, Hamburg. http://focus-migration.hwwi.d/Sngal.2636.0.html?&L=1

Glid Vitor – Bumbr Maja (2011): Klímavndorls, límaigazsgossg s a globlis NGO- Af-riban. Afrika Tanulmányok . V. vfolyam 3. szm (ülönszm), 4-32. o.

Guibilaro, Donatlla (1997): Migration from th Maghrb and migration prssurs: currntsituation and futur prospcts. ILO, onlin: http://www.ilo.org/public/nglish/protction/migrant/download/imp/imp15.pdf

Karoliny Esztr – Mohay Ágoston (2009): A nmztözi migrci jogi rti. Itt vagyunk! című u-tats rtbn, Pcs http://www.ittvagyun.u/application/ssay/37_1.pdf

Ksrű Dvid (2010): „Fnntarthat llapoto?! – Az urbanizci Afriban”. In: Tarrsy Istvn(szr.): Fenntartható Afrika. Pcs, Publion Kiad, 55-74. o.

Ksrű Dvid (2011): „Az Eurpai Uni migrcis politijna lgfontosabb llomsairl rövi-dn – A Solid program”. Afrika Tanulmányok . V. vfolyam, 3. szm (ülönszm), 122-126. o.

Kohnrt, Dir (2007): African Migration to Europ: Obscurd Rsponsibilitis and CommonMisconcptions. Woring Paprs, Grman Institut of Global and Ara Studis, Hamburghttp://www.giga-hamburg.d/contnt/publiationn/pdf/wp49_ohnrt.pdf

Konsiga, Adama (2005): Nw Pattrns of Migration in Wst Africa. Stichproben. Wiener Zeitschrift für kritische Afrikastudien. 5. Jg., No. 8, 2005., Vinna

Lszl Ervin (2009): Új vilgp – A tudatos vltozs ziönyv. Budapst, Nyitott Könyvműhly L, Kai N. (2006): Urbanizld vilg. In: A világ helyzete 2007 – Városaink jövője . Budapst, Föld

Napja Alapítvny, 21-44. o.Mafuidz, Jonathan (2006): A discussion of migration and migration pattrns and flows in Africa.

In: Cross, Cathrin – Gldrblom, Dri – Roux, Nil – Mafuidz, Jonathan (szr.): Views on Migration in Sub-Saharan Africa. HSRC Prss, Cap Town, 103-129. o.

Mzgr, C. – Flahaux, M. L. (2010): Rturning to Daar: th rol of migration xprinc forprofssional rinsrtion, MAFE WP 8, http://www.ind.fr/fichir/t_tlchargmnt/33238/tlchargmnt_fichir_fr_wp8_mzgr_flahaux_042010.pdf

Mzgr, C. – Bauchmin, C. (2010): Th rol of intrnational migration xprinc for invstmnt athom: th cas of Sngal, MAFE WP 12 http://www.ind.fr/fichir/t_tlchargmnt/32900/tlchargmnt_fichir_fr_wp12_cm_cb_042010.pdf



154

kee á – ée

Radics Ptr (2011): Vszlyztti- Dl-Afria jövőjt a növvő bvndorls? Afrika Tanulmányok . V. vfolyam 3. szm (ülönszm), 57-68. o.

Raonczai Jnos (2008): Globlis örnyzti ihívsain. Univrsitas Szgd Kiad, Szgd.

Rdi Mria (2006): A nmztözi migrci főbb folyamatai. Földrajzi Közlemények . 54./1-2 sz.29-38. o.Rdi Mria (2007): Mozgsban a vilg. A nmztözi migrci földrajza. ELTE Eötvös Kiad, Bu-

dapst.OECD (2006): From Immigration to Intgration: Local Approachs. Policy Brief . Novmbr 2006.Szalai Attila (2010): A nyszrmigrci biztonsgpolitiai oczata a 21. szzad ljn. Nemzet

és Biztonság. 3. vf., 2010. mrcius, 2. szm, ZMNE, Budapst. 58-69. o.Toulmin, Camilla (2010): Climat Chang in Africa. Zd Boos, London-Nw Yor UNFPA (2007): Report – State of World Population. Unleashing the Potential of Urban Growth ,

onlin: www.unfpa.org/swp/2007/nglish/introduction.html Van Mopps, David (2006): Th African Migration Movmnt: Routs to Europ. Woring paprs

Migration and Dvlopmnt sris. Rport No. 5, Nthrlands Intrdisciplinary DmographicInstitut, Th Hagu.

Wtzl Tams (2011): A bvndorls rds Magyarorszgon. Publion Kiad, Pcs.

afrikából európába

Documents