AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

40.

A SZŐLŐNEMESÍTŐ

DR. CSIZMAZIA DARAB JÓZSEF ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Írta és szerkesztette

MOLITORISZ PÁL

Szarvas, 2014

AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK

40.

A SZŐLŐNEMESÍTŐ

DR. CSIZMAZIA DARAB JÓZSEF ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Írta és szerkesztette:

Dr. Molitorisz Pál

nyugalmazott városi vezető ügyész, helytörténész

Szarvas, 2014

Sorozatszerkesztők: Dr. Szitó János nyugalmazott vízépítő mérnök

Montvajszki Márk egyetemi tanársegéd

Lektor:

Dr. Bukovinszky László nyugalmazott főiskolai tanár

Kiadó:

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar,

Békéscsaba-Szarvas-Gyula

és a

Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas

Felelős kiadó:

Dr. Puskás János dékán és Gyulavári András elnök

A sorozat támogatója a Szarvasi Agrár Zrt.

Nyomtatta a , Szarvason

Felelős vezető: Tatai László

A KIADÓK ÜZENETE

Az Agrártörténeti füzetek sorozatot dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az

MTA doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta

2002-ig. A sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át.

A sorozatot 2003–2007 között dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár,

CSc) szerkesztette. A sorozat 1-14. kötete az alapító szerkesztő által

megfogalmazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók

általános és szakmai ismereteit.

2008-ban a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és

Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVKF Kar) és a 2007-ben

megalakult Tessedik Öreggazdász Egyesület együttműködési megállapodást

írt alá. Ebben megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek

közös kiadásának szándéka is.

Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVKF Kar

(ill. jogutódja) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában

jelennek meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése

érdekében a köteteket lektoráltatjuk.

A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás

intézményeihez kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb

munkákat, hogy múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör

megismerhesse, és megmentsük azokat a végleges feledéstől.

A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett

öregdiákok életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk

olyan témakörök megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a

Körös-vidék arculatát alakítják a földhasználat, a természeti környezethez

alkalmazkodó (környezetkímélő, ökológiai) gazdálkodás és a

vízgazdálkodás területén.

Helyet adtunk a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészség-

tudományi Kar, Békéscsaba-Szarvas-Gyula Tessedik Campusán rendezésre

kerülő Tudományos Diákköri Konferencián legjobb minősítést elért

dolgozatok közlésére. Tervbe vettük aktuális szakmai témák megjelentetését

is.

A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók

anyagilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk.

Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek

felismerői és megőrzői. A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a

sorozatszerkesztőkhöz kérjük eljuttatni.

Együttműködésüket köszönjük. Szarvas, 2012. december

TARTALOM

BEVEZETŐ .................................................................................................. 9 I. .................................................................................................................. 10 PÁLYÁJA................................................................................................... 10

SZÁRMAZÁSA ......................................................................................... 10 A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI, ISKOLÁI ................................................................ 15 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FORGÓSZELÉBEN ......................................... 20 HÁZASSÁGA, CSALÁDJA .......................................................................... 21 A SZŐLŐNEMESÍTŐ ................................................................................. 22 A BÉLYEGEK SZERELMESE ...................................................................... 33 GYÓGYSZŐLŐ, GYÓGYBOR ..................................................................... 39 EPILÓGUS ................................................................................................ 41

II.................................................................................................................. 45 TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZOM ............................................................. 45 Dr. Csizmazia Darab József ........................................................................ 45

BIKAVÉR TÍPUSÚ VÖRÖSBOR SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE ........................ 46 A DIREKTTERMŐK LEVÁLTÁSÁRA ALKALMAS, BETEGSÉGEKNEK

ELLENÁLLÓ, DE EURÓPAI MINŐSÉGET TERMŐ SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE

............................................................................................................... 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK .................................................................. 50 ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK ................................................................ 51 JELENLEGI MUNKÁIM .............................................................................. 55

III. ............................................................................................................... 56 BIBLIOGRÁFIÁJA .................................................................................... 56

PUBLIKÁCIÓI ........................................................................................... 56 A MUNKÁSSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRODALOM .................................................. 59

IV. ............................................................................................................... 61 NÉHÁNY NEMESÍTETT SZŐLŐFAJTÁJA ............................................ 61 (összeállította: Németh Ákosné) ................................................................. 61 V. ................................................................................................................ 65 KÉPEK, EMLÉKEK A SZARVASI DIÁKÉVEKBŐL ............................. 65 VI. ............................................................................................................... 77 VÁLOGATÁS BORCÍMKE GYŰJTEMÉNYÉBŐL ................................ 77

9

Szent György napján, kihajtáskor bárki lehet pásztor,

Szent Mihálykor, behajtáskor csak az lehet pásztor,

aki elszámol.

BEVEZETŐ

A tessediki hagyományokat folytatva 1927 decemberében nehéz gazdasági

körülmények között nyitotta

meg kapuit a szarvasi m. kir.

Tessedik Sámuel Középfokú

Gazdasági Tanintézet, mely 18

éven át képezte elsősorban a

középbirtokos családok

gyermekeit. Az alma mater jól

felkészítette hallgatóit, a

végzősök többsége vezető állást

töltött be a később kialakuló

nagyüzemekben is.

A Tanintézet szelleme

jelentős tanáregyéniségeivel,

korán kialakuló

hagyományaival nagymértékben kisugárzott a korabeli Szarvas életére is.

Az Agrártörténeti füzetek kiadói és sorozatszerkesztői az elmúlt években

tudatosan törekedtek arra, hogy a nagy múltú Tanintézet távolodó emlékű

tudós tanárairól és neves, vagy jellegzetes pályafutásuk miatt

figyelemreméltó diákjairól megemlékezzünk. Önálló füzetből ismerhetjük

meg Kachelmann Kurt, Albel Andor, dr. Szabó János, dr. Vincze Ferenc,

dr. Palov József, dr. Marjai Gyula, dr. Bukovinszky László és Molnár Zoltán

tanárok, valamint az Intézetben oklevelet szerzett Lászlóffy István, Gulyás

Mihály, Molnár Imre, Ornyik Sándor, dr. Szitó Balázs, dr. Tóth László,

Komár János, Komár Pál életútját. A felsorolással korántsem értünk a sor

végére.

E számmal is adósságot rovunk le. Csizmazia Darab József

szőlőnemesítő pályáját mutatjuk be, aki immár háromnegyed évszázaddal

ezelőtt, 1938-ban végzett a szarvasi Tanintézetben, s édesapja képviseletében

fia 2013. június 20-án vehette át Szarvason ünnepélyes körülmények között a

Platina díszoklevelet. Életműve – mely elsősorban világszerte elterjedt

szőlőfajták nemesítésével valósult meg – igen gazdag; erre és példaszerű

emberi tartására, nagyságára a mai szarvasi gazdászok is büszkék lehetnek.

10

I.

PÁLYÁJA

SZÁRMAZÁSA

1918. július 15-én látta meg a napvilágot a Balaton-felvidéki borvidéken,

Balatonfüreden. A magyar történelemnek ebben a drámai eseményekben

bővelkedő évében született, amikor az Osztrák–Magyar Monarchiának a

kiegyezéssel létrehozott félévszázados építménye összeomlott.

Szülei

Felmenői több generáción keresztül mezőgazdasággal és

szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A Darab család 1723 óta élt Balatonfüreden

kisparaszti sorban.

Apai nagyszülei Darab József földműves (1859–1920) és Istvándi

Karolina (1866–1927) voltak. Gyermeküket, Darab Józsefet (1885–1969)

nagyapja gyermektelen nővére, Darab Lídia (1858–1911) és férje Csizmazia

József (1835–1916) fogadták örökbe 1907-ben. Édesapja ez időtől kezdve

11

viselte hivatalosan is a kettős, Csizmazia Darab családi nevet, melyet

gyakran röviden csak Cs. Darabként használtak.

A Darab és a Csizmazia család birtoka együtt 26 kh volt, szántó, legelő,

erdő és szőlőterület, mely az állattartással együtt teljes elfoglaltságot és

megélhetést biztosított a két családnak.1

Édesapja oklevele 1922-ből

Id. Csizmazia Darab József2 Balatonfüreden elismert szőlőbirtokos és

kiváló borosgazda volt, korszerű gazdasága mintaként szolgált a környék

gazdái számára. Iskoláinak hiányát önképzéssel pótolta, telenként

népfőiskolai tanfolyamok keretében tanította a szőlőmunkásokat az oltás és

iskolázás mesterségére. Magánéletében is példamutató ember volt, higgadt,

türelmes; jó előadói képességgel rendelkezett.

Katonaként részt vett az első világháborúban, a Piave környékén harcolt.

1 Csizmazia Darab József 2005. december 8-án kelt visszaemlékezése, melyet édesapja

születésének 120 éves évfordulója alkalmából írt; a családfa adatai; Dr. Csizmazia Darab József

szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos, Balatonfüred, 1999, 2. p. 2 Csizmazia Darab József szőlőnemesítő nevét a továbbiakban ebben a formában használjuk, édesapját id. Csizmazia Darab József néven, fiát pedig ifj. Csizmazia Darab József néven

említjük.

12

1930–1939 között Balatonfüreden bíróvá is megválasztották.

Közszolgálata alatt olyan jelentős kezdeményezések kapcsolódnak a

nevéhez, mint pl. a vízvezeték építés, a hitelszövetkezet létesítése, a

borhetek megrendezése, az rk. templom megépítése, a szívszanatórium

építéséhez ingyenes fuvarszervezés. Tagja volt a Magyar Szőlősgazdák és

Hegyközségek Országos Egyesületének, a kamarai gyűléseken települését

képviselte. A Balatoni Szövetségtől az 1922-ben és az 1933-ban

megrendezett borászati kiállításon aranyérmet nyert el. A Darányi-kormány

gazdasági tanácsos címmel tüntette ki. A család a füredi borheteken

rendszeresen, önálló sátorban kínálta borait.

Szüret után

13

1917-ben kötött házasságot, felesége Fábián Papp Lenke (1897–1987)

szintén szőlész, borász családból származott; felesége öccse Fábián Ferenc

József a kecskeméti Mathiász-telep3 vezetője volt.

A Csizmazia Darab szőlészet sátra a ’30-as években

1943-ban a Független Kisgazdapárt országos elnöke felkérésére belépett

a Kisgazdapártba. Az 1945 júniusában tartott nagygyűléseken képviselőként

delegálták az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.

A szorgalmas és sikeres szőlősgazdának 1948 után kirekesztés,

üldöztetés volt az osztályrésze, kizsákmányolónak, rendszerellenesnek

minősítették. Csak a közismertsége és népszerűsége óvta meg a

kitelepítéstől. Előbb kuláknak nyilvánították, majd fegyverrejtegetés miatt

letartóztatták, büntetőeljárást indítottak ellene, s hat hónap után mentette fel

a bíróság, s helyezték szabadlábra. E körülmények hátrányosan érintették

gyermekeit is.

1969-ben hunyt el 84 éves korában. A balatonfüredi katolikus temetőben

lévő síremlékét fia által nemesített szőlő koszorúzza.

3 Mathiász János (Ádámfölde, 1838 – Kecskemét, 1921) neves magyar szőlész-borász.

14

Nemzetgyűlési megbízólevele

id. Csizmazia Darab József

15

Csizmazia Darab József 1933-ban

A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI, ISKOLÁI

Csizmazia Darab József elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd

középiskolai tanulmányait

1928-ban a veszprémi piarista

gimnáziumban kezdte meg. A

családi háttér meghatározta

elhivatottságát a szőlészet és a

borászat iránt. Érdeklődése, a

szőlő iránti szeretete

visszavezethető

gyermekkoráig. „A szülői

házban kaptam az első szőlővel

kapcsolatos ismereteket. Benne

éltem a mindennapok

munkájában, lóvezetőként részt

vettem a szőlőekézésben, a

szüreti munkában és az

oltványkészítés fogásait is

igyekeztem elsajátítani.” –

emlékezett gyermekkorára

2003-ban4.

Ez a körülmény vezetett

oda, hogy 1933-tól

tanulmányait a neves, magas

színvonalon oktató szarvasi m.

kir. Tessedik Sámuel

Középfokú Gazdasági

Tanintézetben folytatta, mely mindig jó útravalót adott a végzősöknek.

Az 1935/36-os tanévet betegsége miatt kénytelen volt kihagyni. Csabai

Kálmán5, majd dr. Székely Győző

6 igazgatása alatt működött ekkor az

4 Bélyegvilág – filatéliai szemle 3003/9. 22-23. p. 5 Csabai Kálmán az Intézet első igazgatója, okleveles gazda, képesített gazdasági tanár. Számos

szakmai és társadalmi testületben, egyesületben tevékenykedett (Országos Gazdasági

Szakoktatási Tanács, Országos Ornitológiai Társaság, a „Virágos Magyarország” szarvasi

bizottságának elnöke, a Turul Sport Egyesület díszelnöke, a Szarvasi Sporthorgász Egyesület

díszelnöke stb.) Megírta a Tanintézet létesítésének történetét. Jószágberendezés- és

jószágkezeléstant tanított. 6 Dr. vitéz Székely Győző (1885–1940), okleveles gazda, jogtudor, a tanintézet igazgatója,

tanította a közgazdasági és jogi ismereteket.

16

A Tanintézet udvarán 1935-ben

iskola, osztályfőnökei dr. Uzonyi Ferenc7, majd 1936-tól a neves ornitológus

Molnár Béla8 gazdasági tanárok voltak.

A Tanintézetben9 töltött szarvasi

évek meghatározóak voltak a jól

tanuló, jól sportoló10

, az ifjúsági

életbe aktívan bekapcsolódó diáknak.

A Tanintézet korabeli értesítőit

lapozva gyakran felbukkan a neve.

Közreműködött műkedvelő

színielőadásokon, szavaló vándordíj

második helyezettje lett, az

Önképzőkör könyvtárosa, IV. éves

korában az Önképzőkör ifjúsági

elnöke volt. Sokoldalú és sikeres volt

a sportban, elsősorban a

futóversenyeken ért el jó

eredményeket, de asztaltenisz

párosban is első helyezést értek el, a

tenisz szakosztály vezetői tisztségét

is betöltötte. Kétszer is második

helyezettje lett egyéni versenyben a

Kállay Béla gazdasági tanár által

alapított vándordíjnak, mely során

céllövészetben, atlétikában,

úszásban, stafétában és labdarúgásban mérték össze tudásukat a diákok.

7 Dr. Uzonyi Ferenc gazdasági akadémiai rendkívüli tanár, bölcsészettudor, okleveles

középiskolai tanár, okleveles gazda, a természetrajzi tanszék vezetője. Tanította a növénytant,

az állattant és a növénykórtant. 8 Molnár Béla (Szarvas, 1888 – Szarvas, 1944), képesített gazdasági tanár, okleveles

gépészmérnök, abszolvált közgazdasági mérnök, a műszaki tanszék vezetője, a mezőgazdasági gépészet és építéstan előadója. Tanított fizikát, éghajlattant, földméréstant, gép- és eszköztant,

gazdasági építészetet. Zenei tanulmányokat is folytatott. Madártani dolgozatait nyolc füzetben

jelentette meg. Az Ornitológusok Szövetségének dísztagja volt. 9 Ezúton is köszönjük Csizmazia Darab József évfolyamtársának, Dienes Mihály volt ceglédi

lakos családjának a diákkori felvételek rendelkezésre bocsátását. 10 Az 1935/36-os tanévben elnyerte egyéni versenyben a Kállay-vándordíj második helyezését.

(Értesítő, 76. p.) Felnőtt korában is részt vett versenyeken, pl. Németországban a DSB (Német Sportjelvény) versenyein, 1983-ban, 65 évesen eredményesen versenyzett úszásban, helyből

távolugrásban, futásban és súlylökésben.

17

Tagja volt az Intézet vívószakosztályának is.11

A Szarvasi Úszók és Testgyakorlók Egyesületének díszoklevele 1934

A második világháború kitörésének előestéjén, 1938-ban képesített gazda

oklevéllel bocsátotta nagy ívű pályájára a szarvasi tanintézet.

Mindig szeretettel gondolt vissza a szarvasi intézetben töltött évekre, s

büszke volt az itt elért eredményeire. A Tanintézet jogutódjai is számon

tartották, Gyémánt-, Vas-, Rubin-, majd Platinadiplomával tüntették ki.

11

Meghatározó emlékek a szarvasi Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézetből, Csizmazia Darab

József kézirata 2010 körüli évekből.

18

Ifj. Csizmazia Darab József édesapja nevében átveszi a Rubin díszoklevelet

2008-ban

Ifj. Csizmazia Darab József édesapja nevében átveszi a Platina díszoklevelet

2013-ban

19

Szülei támogatták a szőlőtermesztés iránt megnyilvánuló érdeklődését, s

lehetőséget biztosítottak számára, hogy külföldön is tapasztalatokat

szerezzen. Egyetemi évei alatt 1939-ben egy éves szakmai gyakorlaton vett

20

részt Ebernburgban, Németországban. 1940-ben pedig Klosterneuburgban,

Ausztriában az Ágoston rendi apátság pincészetének alkalmazottja lett

szintén egy évig, s egyben tökéletesítette német nyelvtudását is.

1948-ban Svájc következett, ahol meglepően fejlett technológiákkal

találkozott, pl. 19 hektár szőlő alagcsövekkel volt ellátva, s ez úton 11

atmoszféra nyomással két oldalra lehetett permetezni.12

A háború után felsőfokú tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi

Egyetemen végezte, mely akkor Akadémiaként működött. Itt szerzett

agrármérnöki diplomát 1947-ben.13

Első munkahelye is összefüggött a

szőlőtermesztéssel, még a diploma megszerzésének évében betöltötte a

Tapolcai járásban a hegyközségi titkári tisztet Sági Károly kertészmérnök

mellett.

Állandóan fejlesztette tudását, 1959-ben sikeresen megvédte doktori

disszertációját, majd értekezése alapján 1975-ben a Tudományos Minősítő

Bizottság a mezőgazdasági tudományok kandidátusává nyilvánította.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FORGÓSZELÉBEN

A háború őt sem kerülte el, közel három évet katonáskodott. A II. Magyar

Hadsereggel a keleti frontra került, a Donhoz. 1942-ben az ukrajnai

Ivanovkában, majd a következő évben Sztanyiszlavban szolgált.

Az 1943. januári áttörés után másfél hónap alatt főleg gyalogosan

jutottak el Kijeven keresztül Korostenig. Ha tudott, segített másokon;

egylovas szánkón vonultak vissza Sztarij-Oszkol felé, amikor egy

vérbefagyott magyar tisztet találtak az út mellett. Felvették, még az

alakulatát, a kanizsai tüzéreket is megtalálták, a sebesült túl is élte a háborút.

A nélkülözések következtében nagyon legyengült, egy ukrán család

ápolta felgyógyulásáig. Hazakerült, de sokszor volt közvetlen

életveszélyben, pl. Beregszászon a vasútállomáson egy bomba a közelükben

zuhant le, szerencsére nem robban fel, de így is ketten életüket vesztették

akkor. 1943 tavaszán Nagykanizsára szállították a katonákat, ahol

egyhónapos karantén után leszerelték.

1943 szeptemberében újra behívták, és megint Ukrajnába vitték, ahonnan

csak 1944 novemberében került haza. A visszavonuláskor hídoszlop

parancsnok volt, a Garamon kellett volna átkelőt létesíteni, de az oroszok

12 Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, Dunabor Magazin, 2012. június, 20. p. 13 Az Egyetem jogutódja a Pannon Egyetem Georgikon Kara 2012-ben Vas Díszoklevelet

adományozott egykori hallgatójának. (A Pannon Egyetem Dékáni Titkárságának 2012. július

18-i levele.)

21

már átlépték a folyót. Látva a menekültáradatot, a hadsereg felbomlott.

Keszthelyre ment, és felvette az indexét. Az orosz ellenőrzések során ezzel

igazolta, hogy diák. Egy tanára helyett átvállalta az orosz utánpótlásbázison

történő munkavégzést, így szerencsésen nem vitték el hadifogolytáborba.14

HÁZASSÁGA, CSALÁDJA

1953-ban kötött házasságot Bárkány Blanka kertészmérnökkel.

Házasságukból három gyermekük származott: József, Rita és István.

Családi fotó 1962-ből, jobbról: Csizmazia Darab József, István fia, felesége

Bárkány Blanka, Rita leánya és József fia.

Felesége biztos hátteret jelentett munkásságához, mindig támogatta,

szintén írt szakcikkeket. Nyelvtudása és szakismerete révén rendszeresen

ismertette férjével a nemzetközi szaklapokban megjelenő munkákat. Négy

nyelvet ismert, lefordította férje szakcikkeit és többek között a legendás hírű

14

Dunabor Magazin, 2012. június, Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, 20-22. p.

22

osztrák szőlész, Lenz Moser15

könyvét. Hű társa és segítője volt egy hosszú

életen át. A Bianca szőlő nevének „keresztanyja”, a nemesítő felesége

utóneve felhasználásával nevezte el e szőlőfajtát.

„Blanka nélkül soha nem tudtam volna elérni, amit elértem, mert ő annyi

pluszt adott a látásmódjával, amivel újabb lépéseket tudtam tenni… 2006-

ban ment el, de ma is velem van… Hiszek a túlvilágban…” – nyilatkozta egy

alkalommal.16

A SZŐLŐNEMESÍTŐ

A külföldön töltött évek alatt szerzett előképzettsége alapján is a

Földmívelésügyi Minisztérium 1948. április 15-ével kinevezte kutatónak a

budapesti Ampelológiai Intézetbe17

, „szakalkalmazotti” minőségben,18

majd

megbízták, hogy szőlőnemesítői tevékenységet folytasson Egerben, a

Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben. Munkáját dr. Kosinszky Viktor19

osztályvezető irányításával kezdte meg. Feladat az volt, hogy a direkttermő

fajtákat felváltsa olyan új fajtákkal, melyek rezisztensek, és versenyképesek

az európai nemes fajtákkal.

Kilenc évtized terhével a vállán 2008-ban így emlékezett a kezdetekre:

„Az alapok megteremtése, vagyis a fajtagyűjtemény létesítése, a

laborfelszerelés, a növényház felépítése után kezdődhetett a tervszerinti

nemesítési munka, a szabadalmi értékű keresztezési kombinációk

elvégzése…”

Hatvan évet töltött a szőlőnemesítő pályán. E tevékenységhez kitartó

munka, türelem, elhivatottság, már-már megszállottság szükséges. A munka

eredménye, vagy eredménytelensége gyakran csak 10-15 év után volt

értékelhető.

A felmerülő nehézségek idején erőt adott a nemesítőnek egy ausztriai

nemzetközi hosszú távú gyalogló verseny emléke, ahol is megterhelt

15

Moser, Lenz (Rohrendorf bei Krems, 1905 – Krems, 1978), osztrák szőlész és borász, az

ausztriai szőlőkultúra úttörője. Borpincészetének székhelye a Krems melletti Rohrendorfban van. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az ausztriai bortermelés fejlődésével. 16

Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, Dunabor Magazin, 5. szám, 2012. június, 22. p. 17

Ampelológiai Intézet – szőlő- és borgazdasági kísérleti állomás (Budapest, II., Herman Ottó

u. 17.). Célja a szőlészeti ismeretek fejlesztése tudományos vizsgálatok és kísérletek útján. 18

A Földmívelésügyi Miniszter 84.046/1948 XI. fő1 ü. o. számú, 1948. április 15. keltezésű

értesítése. 19

Dr. Kosinszky Viktor (Arad, 1909 – Budapest, 1954), szőlész, a budapesti Agrártudományi

Egyetem Szőlészeti Tanszékének alapító professzora, jelentős szakirodalmi tevékenységet

fejtett ki.

23

hátizsákkal kellett teljesítenie a távot. Szakmai tevékenysége során is

állóképességének köszönhette, hogy olykor súlyos nehézségek között,

ellenszélben, gáncsoskodásoktól sem mentesen, de végigment a pályán. A

nevéhez fűződő szőlőfajták sikere igazolta eredményes nemesítői munkáját.

Nem pihent meg az 1980 évi nyugdíjazása után sem, számon tartotta a

hazai és nemzetközi fajtakísérletben lévő fajták eredményeit. Erre fokozott

figyelmet szentelt, mert előfordult, hogy a borászati technológiai hibákat

igyekeztek a fajta rovására írni.

A nemesítő egy új fajtajelölttel

24

Kitűnő szellemi frissességének köszönhetően élete végéig küzdött fajtái

elterjesztéséért. Még 2012-ben is levélben kereste meg az Országgyűlés

Mezőgazdasági Bizottságának elnökét, annak érdekében, hogy állami

támogatás útján segítsék elő a rezisztens magyar szőlőfajták telepítését a

világfajták előnybe részesítése helyett. Levele végén egy kínai mondást

idézett: „Magas pagodának is földön van az alja.”

Naprakészen követte hazánk és a világ szőlő és bor termelését.

Tájékozott volt a hazánkat is érintő bor túltermelésről, a felesleges

mennyiség kényszerlepárlásáról. Véleménye szerint a környezet- és

egészségvédelmet szolgáló csemegeszőlő termesztése célszerű, mivel az

Európai Unió agrárpolitikájában erre nincsenek korlátozások, ez

kvótamentes.20

Évtizedeken át küzdött, hogy rezisztens fajtái elfogadottá váljanak.

Egerváron és Lakhegyen törzsültetvényeket telepítettek, ezzel sok zalai

ember jutott munkához. 2006 augusztusában, Zala megyében, Egerváron, a

300 éves egykori Széchenyi Zsigmond pincében szakmai fórumot tartottak a

szőlőrezisztenciában21

elért eredményeiről szőlész-borász szakemberek

részvételével, s méltatták munkásságát, eredményeit. A legismertebb

rezisztens fajtája, a Zalagyöngye világkarriert futott be, termesztik pl.

Kanadában, Izraelben, Kínában, Japánban. 2005-ben kapott állami

fajtaelismerést a Göcseji zamatos, de szó esett a nemesítő más sikerfajtáiról,

így a Neroról, a Biancáról vagy a Lakhegyi mézesről. A résztvevők a pince

falán emléktáblát avattak tiszteletére, az előadók pedig a nemesítő emlékére

szőlőtöveket ültettek a pince udvarán.22

A Balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola egyik

fontos feladatának tekinti, hogy a vidék a borászati középfokú oktatás

centrumává váljon. Rendszeresen szakmai napokat tartanak, emlékparkot

hoztak létre a szőlő- és borkultúra tárgyi emlékeinek bemutatására. Méltó

ünnepség keretében 2000. május 5-én emlékoszlopot avattak Csizmazia

Darab József tiszteletére a család, a nemesítő barátai, tisztelői, a szőlész-

borász társadalom reprezentánsai és az iskola vezetői, diákjai jelenlétében. A

Balatonfüred–Csopak Borrend tagjai négy Füredgyöngye23

szőlőoltványt

ültettek el e nevezetes nap emlékére.

20

2012. június 1. napján kelt levele Font Sándor országgyűlési képviselőhöz, a bizottság

elnökéhez; Balatonfüredi Napló, 2012. 6. szám 21

Szőlőrezisztencia – a növény ellenállása különféle sokkhatásokkal szemben. 22 Mórocz Zsolt cikke a Zalai Hírlapban (2006. augusztus 24.) 23

Miután Balatonfüred Város Önkormányzata 2001-ben díszpolgári kitüntető címet

adományozta számára, szülővárosa iránt érzett elkötelezettsége és hűsége jeléül a korábban Ecs.

36-os számon nyilvántartott szőlőfajtáját az állami elismeréskor javasolta Füredgyöngyének

25

A kárpótlási eljárások során eredménytelenül kísérelte meg

visszaszerezni a családi birtok egy részét. Célja az volt, hogy ott fajtáiból

gyűjteményes bemutatót hoz létre, mint génbázist. A fajtagyűjtemény mégis

megvalósult. A Kertészeti Szakközépiskola sietett segítségére, s az iskola

parkjában az általa nemesített harmincöt betegségnek ellenálló szőlőfajtából

kialakították a gyűjteményt.

A nemesítő tiszteletére emelt emlékmű

Külföldön is fontosnak tartják a rezisztens szőlőfajták előállítását. A

nagymérvű környezetszennyezés, valamint a termesztési költségek

csökkentése teszi szükségessé a nemesítés ezen irányát. Napjainkban a

nyugati országokban komolyan foglalkoznak a rezisztens szőlőfajtákkal,

annak értékelésével, nemesítésével, termesztésével és az ökotermékek

készítésével. Közel 10 éve megalakult a PIWI (a rezisztens szőlőfajták

védelmére szervezett munkaközösség), melynek tagjai között Magyarország

is szerepel. A munkaközösség elhatározása alapján a szőlőnél ma már nem

beszélünk rezisztens, sőt interspecifikus hibridekről, hanem PIWI-fajtákról.24

Magyarországon Csizmazia Darab József által nemesített, államilag

elnevezni. (2004. július 15. napján kelt javaslata.) Az Önkormányzat 2012-ben egymillió

forinttal támogatta e fajta telepítését. (Balatonfüredi Napló, 2012. 9. szám.) 24 PIWI = Pilzwiderstandsfähigen-Sorten – gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták

elnevezése (német).

26

minősített PIWI fajták a Nero, a Bianca, a Zalagyöngye és a Medina.25

Ezen

lisztharmatnak, peronoszpórának és a szürkerothadásnak ellenálló fajtáit

három-négy permetezéssel meg lehet védeni, ellentétben a hagyományos

szőlőkkel, melyek tíz-tizenkét permetezést igényelnek. Sikerfajtái a

fogyasztói igények miatt nem versenyezhetnek pl. a Chardonnay, vagy a

Cabernet Sauvignon világfajtákkal, de kedvező jelek itt is mutatkoznak. Pl.

egy borászati üzem a Bianca fajtát, mint biobort sikerrel forgalmazza az

angol piacon.

Ex libris a Peter Morio-díjhoz

25

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapja, 2013. június

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=721%3Arezi

sztens-szlfajtak&catid=318%3Abioszl-biobor&Itemid=127&lang=hu

27

Amikor a szőlőnemesítő a termelőnél viszontlátja fajtáját, akkor érzi

igazolva, hogy érdemes volt dolgozni. Magyarországon nemesített fajtákat

azért is érdemesnek tartja termeszteni a magyar szőlőtermelők számára, mert

az itteni klimatikus és földrajzi viszonyokhoz szelektálták ki őket, a magyar

ízlésvilágnak megfelelően.

„Gyakran megkeresnek mind itthonról, mind külföldről. Legutóbb

Odesszából kérték, hogy engedélyezzem a Bianca ottani telepítését, melyet

örömmel, térítés nélkül teljesítettem, emlékezve arra az ukrán családra, akik

a háború idején ápoltak.” – nyilatkozta 2008-ban.26

26

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Központ V. Ye. Tairov Szőlészeti és Borászati

Kutatóintézetének igazgatója levélben köszönte meg a nemesítőnek önzetlen engedélyét

(1135/14.12.2006. számú levél).

28

A Hadobás Pince pl. a 2008-as évjáratból származó Turán szőlőből

készült borát önálló borkülönlegességként forgalmazza.27

Békés megyében a filoxéra pusztítása óta alig találkozhatunk

szőlőültetvényekkel. Szarvas nagy múltú szőlőkultúráját is szinte egyedül

Medvegy Mihály28

szarvasi szőlész, borász ószőlői szőlészete képviseli.

Korlátozottan használ vegyszereket, kizárólag bordói lével és kőporral

védekezik a kártevők ellen.

Medvegy Mihály szarvasi szőlész látogatása a nemesítőnél (2010. február)

27 Turán bor, mint gyógyszer, Markazi Hírmondó, 2009. április, 9. p. 28

Medvegy Mihály (*Szarvas, 1945), Szarvas–Ószőlői kertjében több Csizmazia Darab József

által nemesített szőlőfajtát termeszt, a nemesítővel rendszeres kapcsolatban állt.

29

Hosszú utat járt be a Csizmazia Darab József által nemesített vörös

bogyójú Nero és más általa nemesített rezisztens szőlők, mire városunkba is

eljutottak. A Nero kedvező tulajdonságainál fogva kiemelkedik szőlők

közül. Az új hungarikum29

1994-ben állami elismerést kapott hazánkban, s

pár évvel később fajtaoltalmat kapott Svájcban, majd Brüsszelben.

Példanélküli e fajta sikere. Frissen fogyasztva is ízletes, a belőle készített bor

magas rezveratrol30

tartalma miatt gyógyhatású. A nemesítő és a biokertész

szőlősgazda Tessedik tálentum oklevél kitüntetésben részesült a VIII.

Országos Biobor Versenyen.31

Javasolta, hogy ne csak a hazai döntéshozók határozzák meg, hogy mi

minősül hungarikumnak, hanem a nemzetközi értékítélet, a külföldi

elfogadottság. Felhívta a figyelmet a külföldi szaksajtó fajtáira vonatkozó

elismerő cikkeire és egyes fajtái világszerte történő széleskörű

termesztésére.32

Az Egerben nemesített, betegségeknek ellenálló új fajtái a szakmai

közvéleményben csak nehezen találtak elismerésre, ellentétben a

termesztőkkel. Kitartó munka és harcos szemlélet kellett ahhoz, hogy fajtái

megkapják az elismerést. Lobbanékony természete nemcsak felvállalta, de

olykor kereste is a harcot meggyőződése, igazsága érdekében. Élete

jellegzetesen a magyar növénynemesítő sorsa; munkájának eredményeit,

szőlőfajtáit gyakran előbb elismerték külföldön, mint itthon.

Munkája során gyakran érték csalódások is. Csak egyetlen példát

említünk meg, a Lakhegyi mézes fajtajelölt szőlője fajtavizsgálatának

megszűntetéséről döntött az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet,33

annak ellenére, hogy 2001-ben a hazánkban telepített fajták listáján a 20.

helyen állt 858 ha telepített területtel, s az e szőlőből készült borok is

forgalomban voltak.

29

Hungarikum – különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog. A

magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény pontosan

meghatározza, hogy mi számít hungarikumnak. 30 Rezveratrol – antioxidáns, egészségvédő fenol-vegyület, mely a sejtek öregedéséért felelős

szabadgyökök lekötése miatt kedvező élettani hatást fejt ki. Csökkenti a daganatos betegségek

kialakulását is. 31 Szarvas és Vidéke, 2007. június 28. 32

Levele Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek (2013. június 10.) 33

Az OMMI 2001. január 22-én keltezett levele a nemesítőnek címezve.

30

A pályatárs Katona József34

így vall a nemesítő tövises útjáról:

„Csizmazia Darab Józsefet nemcsak a nyugdíjazása után, hanem már aktív

korában is sok mellőzés érte, annak ellenére, hogy a szőlészeti kutatások

legjobban támogatott, a kutató számára a legtöbb sikert hozó ágát, a

nemesítést választotta. A „hiba” csak ott volt, hogy barátunk nem a

kitaposott ösvényen akart haladni. A hagyományos nemesítési módszerek a

borszőlő nemesítés terén a világon sehol se hoztak átütő eredményeket. Az

évszázadok alatt kialakult fajták minőségével az új fajták nem tudták felvenni

a versenyt. Más nemesítési célt kellett kitűzni, és Csizmazia József jó

érzékkel ezt a rezisztencia-nemesítésben, a környezetbarát fajták

előállításában, a biotermesztés lehetőségének megteremtésében látta. E cél

érdekében a nemes európai fajtákat amerikai eredetű, direkttermő fajtákkal

keresztezte.”

Baráti körben, Varga Lajos mezőgazdasági gépész, Csizmazia Darab József,

Somogyi Pál és felesége

34 Katona József (Solt, 1922), kertészmérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet

(Kecskemét) nyugalmazott főigazgatója. Az idézet Egy próba meggyőz c. írásából származik, in: dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért

Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003, 43. p.

31

Dr. Tomcsányi Pál35

professzor így emlékezik Csizmazia Darab József

nemesítési tevékenységére: „A zsenialitáshoz hasonlítható az az ösztön,

amivel annak idején a keresztezéshez szőlőfajtákat kiválasztották. Jóska jól

választott: a Zalagyöngye – elterjedését és főként a szaporítóanyag exportját

tekintve – a legsikeresebb magyar nemesítésű szőlőfajta lett, egy egész sor

Csizmazia-fajta elsőszülöttjévé vagy szülőjévé, de milyen körülményesen!...

Állami minősítése elhúzódott… bevezetése megindult, sőt jelentősen elterjedt

már az elismerés előtt is.

Az egri vörösborok palettáját színezte a Medina, sőt festette sötétebbre a

Turán, ami a Neroval házasítva a bikavér babéraira pályázhat. A

legnagyobb siker azonban a Bianca fehérborszőlő, ami a

gombabetegségekkel szemben a legellenállóbb, ugyanakkor talán a

leginkább fagytűrő fajtánk.”

A nemesítő az Aletta termesztőjével a csengődi szőlőben

A Magyar Örökség díjat a magyar szőlőkultúra érdekében folytatott

munkássága és küzdelméért ítélték meg részére. Bianca, Medina, Nero,

Turán, Zalagyöngye, Aletta36

– mind-mind a nevéhez fűződik.

35

Dr. Dr. h c. Tomcsányi Pál (*Budapest, 1924), agrármérnök, kutatóprofesszor, a Kertészeti és

Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanára, az MTA tagja. Az idézet Dr. Csizmazia

Darab József kandidátus szőlőnemesítői életműve c. írásából származik, in: dr. Fülöp Lajos Dr.

Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért Közalapítvány 9. kiadványa,

Balatonfüred, 2003, 63. p. 36

Ez utóbbi szőlőfajta elnevezését Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben c. verse

ihlette, Apáczai Csere János holland feleségéről, Aletta van der Maet-ről emlékezik meg a

nemesítő.

32

Előretekintve felismerte, hogy a jövőt a környezetvédelmi előírásoknak

megfelelő termesztés jelenti. Máris tapasztalható a különböző kémiai szerek

alkalmazásának korlátozása. Ennek köszönhető az ellenálló szőlőfajták iránt

mutatkozó nagyfokú nemzetközi érdeklődés.

Zalagyöngye kettős hasznosítású szőlőfajta szabadalmi okirata

33

A BÉLYEGEK SZERELMESE

Csizmazia Darab József nem csak szakmájának élt, szenvedélyes,

aranyjelvényes bélyeggyűjtő is volt. Kisdiák kora óta gyűjtötte a bélyegeket.

Fiatalon, 1943-ban lépett be a Magyar Filatélisták Klubjába, de

bélyeggyűjtőként is hű maradt a szőlőhöz és a borhoz. 1948-ban tért át a

szőlő- és bortémájú bélyegek gyűjtésére, mely elmélyült kutatómunkával

járt, a nemzetközi katalógusokat is tanulmányozni kellett.37

Szakmai témájú

gyűjteménye Európa-szerte ismert, gyakran kiállításokon is bemutatásra

került, pl. 1999-ben Balatonfüreden. Gyűjteménye felöleli a világ, s ezen

belül a hazai bélyegeket, melyeken szőlő- és borkultúra jelenik meg.

Szakmai és gyűjtői megfontolásból javasolta, hogy a magyar borvidékek

ismertségének elősegítése céljából a Magyar Posta hazánk borvidékeit

bemutató bélyegsorozatot adjon ki. Mint filatelista felismerte ebben a

hatalmas fajtareklám lehetőséget is, mert a „jó bornak is kell cégér”.

Nagy megtiszteltetésére a Posta megvalósította gondolatát, s egy

gyönyörű sorozatban jelentette meg a borvidékeket bemutató bélyegeit. A

bélyegsorozat tervezője a nemesítővel baráti viszonyban álló Varga Pál38

grafikusművész. 2007. május 25-én, az utolsó fagyosszent, Orbán napján

jelent meg a sorozat befejező három tagja, mellyel teljes lett a 22 magyar

borvidéket bemutató bélyegsor.39

A Bükkaljai borvidéket bemutató

bélyegképen az általa nemesített Medina szőlő látható, mely 1984-ben kapott

állami elismerést. Azóta e borvidéken széles körben termesztik, mint

hungarikumot. A Medina szőlőfürt felett olvasható a nemesítő, Csizmazia

Darab József neve. Tizenhét olyan bélyeg jelent már meg, melyek témájához

közvetlen köze van.40

37

Bélyegvilág – filatéliai szemle 3003/9. 22-23. p. 38

Varga Pál bélyegtervező, grafikusművész, alkotásai főleg a természetvédelem és a technika

tárgykörében születtek, közülük kettő elnyerte a Magyar Posta Művészeti díját, hat pedig „Az

év legszebb bélyege” elismerésben részesült. 39

Balatonfüredi Napló, 2008. június 40

Dr. Molnár László Gondolataim barátságunkról, in: dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab

József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003,

70. p.

34

35

36

Kezdeményezte, hogy a borospalackok címkéi is jelenjenek meg egy

bélyegsorozaton, valamint azt, hogy összefüggés esetén a címkéken

tüntessék fel a bélyegeket.

Az általa nemesített szőlőfajtákat bélyegszerű címkékkel is

népszerűsítette, melyekkel a levelezés során a borítékokat tette színessé,

érdekessé. Ezekből bemutatunk néhányat:

Turán Megjegyzés: A Sic itur ad astra (így jutunk a csillagokig, azaz ez a nagyság útja) latin mondást

Csizmazia Darab József gyakran használta a kitartó munka melletti kiállásként.

Nero

37

Bianca

Viktor

38

Egy születésnapi gratulációt pedig az alábbi kedves, humoros rajzokat

tartalmazó levelezőlapon köszönt meg41

:

Az utóbbi kép alatt lévő versikét saját kezűleg egészítette ki, s írta alá a

baráti körben, magánlevelezésben használt becenevét: Darius (mely

feltehetően a Darab családi névből ered).

41 A születésnapi köszöntést e jellegzetes levelezőlapon a Füzet lektorának, dr. Bukovinszky

Lászlónak küldte. Ezúton is köszönjük a címzettnek a levelezőlap rendelkezésünkre bocsátását.

39

Nem csak bélyeget gyűjtött, hanem a saját szőlőfajtáiból előállított borok

címkéit is. Az alább bemutatott címke az általa nemesített Agria

szőlőfajtából Kanadában készült borosüvegről való. Agria Eger latin neve, e

nevet nem fogadták el, mert az egri bútorgyárnak is ez volt a neve. Így itthon

e szőlőfajta a Turán nevet viseli, de az eredeti név külföldön tovább él.

Az általa nemesített szőlőkből készített bor-címkegyűjteményéből a VI.

fejezetben adunk közre válogatást.

GYÓGYSZŐLŐ, GYÓGYBOR

Jó bor, jó egészség! – így kezdődik a közismert magyar bordal. Hosszú

évszázadok alatt könyvtárnyi írást találunk a bor gyógyászati jelentőségéről.

Zircen pl. 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlyai borral kúrálták az

orvosok. Az első magyar gyógyszerkönyv még háromféle bort vett fel a

hivatalos gyógyszerek közé, nem számítva a kimondottan készítmény

jellegű, un. gyógyborokat, amilyen a China-vasbor is. A bort bízvást

nyilváníthatjuk mi is gyógyszernek, azzal, hogy a gyógyszer és a méreg

között csupán az adag nagyságában van különbség. A bort tehát nem

40

száműznünk kell a gyógyászatból, hanem kellő gondossággal és szigorral

adagolnunk. A kisebb adagok pl. javítják az emésztést, a tápanyagok

feltáródását és jobb hasznosulását segítik elő.42

Már Rozsnyay Mátyás43

foglalkozott a gyógybor étrendi és gyógyító

hatásával. Aradon gyógyborával 1890-ben aranyérmet nyert.

Csizmazia Darab Józsefet a szőlő és a bor felhasználásának minden

vonatkozása érdekelte. Ismerte a szőlőnek és bornak a gyógyászatban való

felhasználására irányuló törekvéseket. Ismerte, hogy a borban lévő fenol

tartalmú vegyületek kedvezően hatnak az emberi szervezetre. Tudomása volt

arról is, hogy a bor a korábban ismertnél jóval szélesebb körben fejti ki

egészségvédő hatását.

A mérsékelt borfogyasztás érelmeszesedést és szívinfarktust megelőző

hatása úgy érvényesül, hogy az egészségre ártalmas molekulákat a bor

rezveratrol tartalma megköti. A Nero szőlőből készült vörösbor rezveratrol

tartalma 3–4-szer magasabb az eddig ismert legjobb fajtáknál. Az Illinoisi

Egyetemen állatkísérleteket végeztek rezveratrollal, s arra a következtetésre

jutottak, hogy jelenléte megakadályozza az ép sejtek rákossá válását, és a

már rosszindulatú sejtek szaporodását. Svédországban már vörösborból

készült tablettákat is forgalomba hoztak.44

Célja az volt, hogy dr. Mangold Henrik45

és dr. Schmidt Ferenc46

nyomdokait követve a szőlőterápia gyakorlattá váljon a Balatonfüredi

Szívkórházban, s hozzáférhető legyen a széles közönség számára.47

Ez a

terápia elősegítené a gyógytúrizmus fejlődését.

42 Katona József, Dömötör József Magyar borok és borvidékek, Bp., 1963, 199-200. p. 43 Rozsnyay Mátyás (Szabadszállás, 1833 – Arad, 1895), gyógyszerész, kémikus, sakkszakíró.

Arad környékének boraival is foglalkozott, gyógyborrá átalakítva őket külföldi kiállításokon

vett részt velük, többször kitüntették. 44

Egészségünk védelmében, dr. Csizmazia Darab József 2001. október 28-án kelt írása. 45 Dr. Mangold Henrik (Vágújhely, 1828 – Budapest, 1912), orvos, balneológus, Balatonfüred

fürdőorvosa, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. 46

Dr. Schmidt Ferenc (Zalaegerszeg, 1881 – San Diego, 1958), belgyógyász, balneológus,

egyetemi magántanár, szanatóriumi igazgató főorvos, a szőlőgyógymód népszerűsítője. 47

Balatonfüreden már a XIX. század végén Mangold Henrik a Pázmány Péter és a Bécsi

Egyetem díszdoktora külföldi tapasztalatok alapján meghonosította a szőlőgyógymódot, és

írásban is megjelent A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása c. munkája. Dr. Schmidt Ferenc, a szívszanatórium igazgatója már az 1920-as évektől alkalmazta a feledésbe

ment szőlőkúrát. (Balatonfüredi Napló, 2008. június).

41

EPILÓGUS

Csizmazia Darab József szőlőnemesítő eredményekben, sikerekben, de

küzdelmekben, csalódásokban is bővelkedő pályát tudhatott maga mögött,

aki 2013. szeptember 6-án, Szent Mihály havában, 95. éves korában elhunyt.

Az elismerések – bár későn érkeztek – de nem maradtak el. Kitüntetéseit

e füzet második részét képező tudományos életrajz tartalmazza.

Tavaly már nem nagyon szívesen hagyta el a budai Sashegyen lévő

otthonát, de jó értelemben vett makacs levelező volt. Ismerte a

szőlőnemesítés újabb hazai és külföldi eredményeit, állhatatosan,

fáradhatatlanul harcolt, pörölt igazáért, mindvégig azon dolgozott, hogy

fajtái eljussanak a termesztőkhöz. Vallotta: „…az én legnagyobb

kitüntetésem, hogy a gazdák az általam nemesített szőlőfajtákat termesztik.”

Nem volt könnyű a pályája, sok megpróbáltatásban volt része, olykor

akadékoskodások, mellőzések nehezítették munkáját. Megalapozatlan

bírálatok gyakran megkeserítették a nagy hivatástudattal áldott-vert

szőlőnemesítő életét. De hite, vallásossága és kitartása segítségével mindig

felülemelkedett a nehézségeken.

Szakmai önéletrajzát a mottóban feltüntetett aforizmával fejezte be.

Csizmazia Darab József szőlőnemesítő – mint jó számadópásztor – nyugodt

42

szívvel, lélekkel számolhat el életével Szent Mihálykor. Messze megelőzte

korát ökológiai gondolkodásával. Sok sikeres szőlőfajta atyja, melyek

megőrzik életművét mindaddig, amíg hazánkban, és világszerte ismerik,

kedvelik, termesztik fajtáit. Megőrzi emlékét a borszerető emberek hatalmas

tábora és mindazok a szerencsések, akik hosszú pályafutása során

megismerhették rokonszenves egyéniségét. Életét hazája, a köz javára

fordította. Talán az egyik lehetséges legszebb pályát választotta: szőlőt

nemesített.

2010-ben egyik levelét – korára utalva – egy Cicero48

idézettel zárta:

„A jól eltöltött élet tudata, és a sok szépre való visszaemlékezés, a

legnagyobb öröm forrása.” Egy másik tavaly kelt levelében is filozofikusak

a gondolatai: „…most látom csak, hogy a megélt élet milyen rövid volt.”

„Tőke mellett születtem… A szüleim is szőlészek voltak, kezdetektől bent

voltam a szőlőben… Ha tudok beszélő viszonyban lenni a szőlővel, akkor az

elmondja nekem, hogy neki mi a jó… A szőlőnemesítést csak

élethivatásszerűen lehet művelni. Az idő múlásával új célok és feladatok

jelentkeznek, ezekre a kihívásokra azonnal kell reagálni, különben

lemaradunk, és ez piacvesztést is jelenthet. Aki nem néz előre, annak nem

lesz előnye, aki időben lép előre, annak lesz jövője. Meggyőződésem, hogy ez

az évszázad a környezetbarát kultúrák termesztését helyezi előtérbe.” –

summázta üzenetét 2012-ben.49

Egyesületünk is megemlékezett a szőlőnemesítőről ifj. Csizmazia Darab

József részére elküldött részvétnyilvánításában:

„Ma értesültünk édesapja haláláról. Meglepett, és lesújtott minket a hír.

Fogadja a Tessedik Öreggazdász Egyesület nevében őszinte

részvétnyilvánításunkat.

Az elmúlt hónapokban ismerkedtünk meg részletesebben édesapja

pályájával, rokonszenves, szeretetreméltó személyiségével, óriási

munkabírásával, következetességével. Sok levelét, írásait, róla szóló írásokat

ismertünk meg, s egyre jobban hatása alá kerültünk nagyformátumú

egyéniségének. Hatalmas hagyatékot örököltünk Tőle, kivételesen olyat, amit

valamennyien egyformán élvezhetünk. Szőlőt nemesített, melyeket világszerte

termesztenek. A Jó Pásztornak nem lesz nehéz dolga elszámolni

Teremtőjével.

Szép, teljes élete volt, s ez erőt, vigaszt, megnyugvást nyújthat.

Együttérzéssel kívánunk most, a gyász óráiban is enyhülést. A sors kegyes

48

Cicero, Marcus Tullius (Arpinum – ma: Arpino, Olaszország, ie. 106 – Formiae – ma Formia,

Olaszország, ie. 43.) – az ókori Rómában élt író, filozófus és politikus. 49 Dunabor Magazin, 2012. június, Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, 18, 20, 24. p.

43

volt hozzá, hosszú, tartalmas, sikeres pályával ajándékozta meg, bár – mint

tudjuk – amikor visszatekintett életére, azt rövidnek találta. De értetlenség is

kísérte pályafutását. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, de soha nem

hátrált meg.

Még olvashatta a Róla szóló írásunk tervezetét, mely az Agrártörténeti

füzetekben fog megjelenni. Ezt is bizonyára örömmel fogadta. Nagyon

sajnáljuk, hogy az életét, pályafutását, életművét bemutató Füzetünk

kiadását már nem érhette meg.

Igazi emlékműve nem kőbe van vésve; megőrzik mindazok, akiknek

módjukban állt Őt megismerni, s főként megőrzik a világszerte ismert és

termesztett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, rezisztens szőlőfajtái.

Nagyrabecsüléssel és szeretettel emlékezünk rá mi is.

Nyugodjék békében.”

Varga Lajos, a jó barát50

2003 februárjában verssel köszöntötte, mely

néhány sorban felidézi Csizmazia Darab József pályafutását, feltárja

személyiségének jellemző vonásait:

Februári köszöntő

Téged régen elvarázsolt

A szőlővirág csodálatos illata,

Titkokat keresni mentél…

Ritkán jártál csak haza.

Jobb és szebb fajtákat kerestél,

Szőlőket nemesítettél…

Hosszú évek munkájával

Végül híres ember lettél!

Előbb szerte a világban,

Majd utána kis hazádban

Ismertek el lassan Téged,

Magyar sors ez, tudós élet!

Ennek is így kellett lenni!

Nincs ehhez mit hozzá tenni!

Nem volt ez egy könnyű pálya…

Égi áldás szálljon rája!

50 Varga Lajos (*Balatonfüred, 1922) gépészmérnök, a Balatonfüred-Csopak Tája MgTsz volt

munkatársa.

44

45

II.

TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZOM

Dr. Csizmazia Darab József

Balatonfüreden, 1918. július 15-

én születtem. Szüleim több

generáción keresztül

mezőgazdasággal és

szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A családi háttér meghatározta a

szőlészet és borászat iránti

elhivatottságomat.

Szakmai előképzettségemet

Szarvason, a Tessedik Sámuel

Középfokú Gazdasági

Tanintézetben szereztem, és

1938-ban képesített gazdaként

fejeztem be tanulmányaimat.

A II. Magyar Hadsereg

kötelékében 1942-ben a III.

hadtest 9. hadosztályánál

szolgáltam és kerültem a frontra,

mint tartalékos karpaszományos zászlós. A Frontra Kurszkig vonattal

mentünk, onnan indult a támadás a Don irányába május hónapban. 1943.

január 12-én volt a Doni-áttörés Urivnál mínusz 40 fokos fagyban. Másfél

hónapos gyaloglás után értünk az ukrajnai Korostenbe, ahonnan vonattal

vittek haza fagyott lábakkal.

Továbbképzésemet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen folytattam,

és ott 1947-ben agrármérnöki diplomát szereztem.

Az egyetem elvégzése után átmenetileg a tapolcai járásban hegyközségi

titkárként dolgoztam Sági Károly mellett.

A Tudományos Minősítő Bizottság a Rezisztenciára nemesítés helyzete

és a peronoszpóra ellenálló szőlőfajták felhasználása a szőlőtermesztésben

című kandidátusi értekezésem alapján 1975. április 9-én a Tudományok

kandidátusa oklevéllel, kandidátussá nyilvánított.

46

Munkavégzés:

Kimondott üzemi gyakorlati munkát külföldön végeztem, mert 1939-ben

Németországban, 1940-ben Ausztriában, 1948-ban pedig Svájcban

dolgoztam munkavállalóként szőlészeti és borászati üzemekben.

Előképzettségemnek köszönhetően 1948-ban felvettek a Szőlészeti és

Borászati Kutató Intézethez – Ampelológiai Intézet, Budapest –, és

szőlőnemesítőnek neveztek ki Egerbe.

A szőlőmonográfiai felvételek alapján, a Tervhivatal és az FM

jóváhagyásával az Ampelológiai Intézet szőlőnemesítési feladatotokat

kapott. Az Intézet központjából Dr. Kosinsky Viktor osztályvezetőtől

kétirányú szőlőnemesítési feladatot kaptam:

1. Bikavér típusú vörösbor-szőlőfajták nemesítése.

2. A direkttermő szőlők leváltására alkalmas, betegségeknek ellenálló, de

európai minőséget termő szőlőfajták nemesítése.

Egert jelölték ki a nemesítő állomás kialakítására. Egerben először az

alapokat kellett megteremteni ahhoz, hogy ott a szőlőnemesítési munka

megindulhasson (fajtagyűjtemény létesítése, laborfelszerelés beszerzése és

felállítása, növényház építése, a megfelelő kisegítő személyzet kinevelése).

Mindezek után a valódi munkaprogram megtervezése volt az indulás alapja.

Ezután következett a tervezett keresztezési kombinációk elvégzése, a

magvetés, a magonc-nevelés, a szelekció és ebből adódóan a mikroklón-

kísérlet beállítása.

A magoncpopulációból az első sikeres hibrideket csak 10-15 év után

találtuk alkalmasnak a kiemelésre. Ezek a több évig tartó összehasonlító

vizsgálatok kedvező eredményei alapján kerültek bejelentésre az Országos

Fajtaminősítő Intézethez állami elismerés céljából. A vizsgálatok itt is több

évig tartottak az elismerésig.

BIKAVÉR TÍPUSÚ VÖRÖSBOR SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE

A Bikavér típusú vörösbor szőlőfajták nemesítése volt a legnehezebb és leg

időigényesebb feladat, mert a Bikavért alkotó vörös-borszőlőfajták egymás

közötti keresztezése nem adott elfogadható eredményt.

A Bikavért ugyanis négy ismert vörösbor szőlőfajta borának megfelelő

arányú házasításával a pincében állítják össze. A keresztezést több

lépcsőben, új elgondolás szerint lehetett csak megoldani.

47

A szabadalmi értékű keresztezési kombinációm viszont lehetővé tette,

hogy ilyen kombinációval lehet megfelelő Bikavér típusú vörösbor

szőlőfajtát előállítani.

Állami elismerésre az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez

(OMMI) 1978-ban három kiemelt új vörösbor szőlő fajtajelöltet jelentettünk

be: Agria, Titán és Tizián néven.

Mind a három fajtajelölt az előzetes vizsgálatok alapján megfelelt a

kívánalmaknak. A borbírálatok alapján alkalmasnak minősítették, mind

önálló vörösborként, mind az Egri Bikavér előállításához megfelelő

házasítási partnerként. Sajnos abban az időben az OMMI szemlélete szerint

a nemesítőknek csak egy fajtát volt szabad bejelenteni, függetlenül attól,

hogy azok mit rejtettek magukban. Ilyen alapokon a kész Bikavérnek való

vörösbor szőlőfajták közül csak egyet fogadtak el Ezt Agria névre kívántam

elismertetni, de a város közbeszólt, hogy a név már foglalt. Így lett belőle

Turán. Az Agria név azonban az előzetes fajtakísérlet miatt külföldön

változatlanul megmaradt!

Igen nagy értéket képviselnek azzal a kedvező tulajdonságukkal, hogy

színanyaguk már a zsendülés kezdetén kialakul, és az érés folyamán még

fokozódik A cukortartalom csak ezt követően alakul ki. Így a legfontosabb

értéktényező a színanyag, ami már az időjárástól függetlenül is teljes

mértékben biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kora szeptemberi esős időjárás

sem tudja a színanyagot tönkretenni vagy csökkenteni.

Fontos szempont az is, hogy a színanyag összetétele mentes a

diglükozidtól51

, és így ilyen minőségi kifogás a fajtákkal szemben nem

merülhet fel.

Az elismerést követően megindulhatott volna a fajta gyors elszaporítása,

mert már nagy szükség volt Bikavért javító fajtára, de sem az EGERVIN,

sem más boripari szervek nem voltak partnerek ebben. Maga a

monopolhelyzetet uraló MONIMPEX (Állami Egyedáruságok

Külkereskedelmi Nemzeti Vállalat) sem támogatta a telepítéseket. Sajnos

abban az időben a színhiányos vörösborok javítására a spanyol származású

festőfajtákat használták mindaddig, amíg erről a nemzetközi statisztikai

adatok alapján a külföld tudomást nem szerzett. Így maradt a fajta egészen

az utóbbi időkig szinte fajtagyűjteményes fajta.

51 diglükozid: Kettős cukrot (két cukormolekulát) tartalmazó antocianin. Alkalmas a direkt

termő fajták, (Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, ...) jelenlétének kimutatására a borban, mert az európai szőlőfajták egyes cukrokat, az észak-

amerikai fajok közül egyesek (pl. Vitis labrusca) kettős cukrokat tartalmaznak.

48

Külkereskedelmi szempontból most az érdeklődés fokozódik a hazai

előállítású fehér- és vörösbor szőlőfajták iránt, ami azt igazolja, hogy a

világpiacon a hungaricumok iránt nagyobb az érdeklődés, mint a nyugati,

un. világfajták iránt, amivel a piac már úgy is telítve van.

A DIREKTTERMŐK LEVÁLTÁSÁRA ALKALMAS, BETEGSÉGEKNEK

ELLENÁLLÓ, DE EURÓPAI MINŐSÉGET TERMŐ SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE

A betegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesítését az indokolta, hogy a háború utáni szőlőmonográfiai . felvételek szerint a direkttermők területe Magyarországon elérte a 45 000 ha-t, ez pedig már nagymértékben rontotta a magyar bor külkereskedelmi hitelét. Indokolt volt tehát a kutatási program elindítása termeléspolitikai és szociálpolitikai szempontból is.

Egerben ugyancsak 1948-ban kezdődött az ilyen irányú szőlőnemesítési munka. A keresztezési kombinációkat az amerikai származású francia hibridek és a hazai minőségi szőlőfajták adták

Az 1957-ben született egyik kiemelt hibridünket Egri Csillagok 24-es számmal jelölve szerepeltettük az összehasonlító kísérletekben. Kedvező ellenállósága és minősége alapján, 1965-ben bejelentettük az Országos Fajtaminősítő Intézethez állami elismerésre.

A Zala Megyei Tanács elnökétől 1966. június 16-ára meghívást kaptam, hogy: „A megye harmadik ötéves terve” keretében ismertessem a zalai szőlőtermesztés kérdései közül a direkttermők leváltásának a lehetőségét. A megye hat gazdaságában cca. 400 négyszögöles parcellákat jelöltek ki összehasonlító kísérletek céljára. Az eredmények kedvezőek és meggyőzőek voltak, és támogatták a fajtaelismerést is. Az Egri csillagok 24-es hibridünk így országos népszerűségre tett szert és a kistermelők és házikert tulajdonosok körében országosan is gyorsan terjedt.

Ennek megfékezésére a MÉM a 25/1970. (XI. 26.) sz. rendeletében azt jelentette meg, hogy: „Az amerikai és az európai származású szőlőfajták keresztezéséből csak direkttermő születik. Direkttermőt pedig termeszteni tilos. ... !? Érdekes azonban, hogy a Kertészeti Egyetemen az ázsiai származású Vitis Amurensis fajtával végzett keresztezésekből származó utódok nem számítottak direkttermőnek…!? A Vitis Amurensis is és az amerikai származású vitis fajok is az Euvitis alnemzetséghez tartoznak.

A rendelet szelleme egyértelműen az egri eredményeket akarta degradálni, mert ilyen kombinációval csak Egerben foglalkoztunk.

A Zala megyei, valamint az országos eredmények kedvező hatására – a MÉM rendelet dacára – 1972-ben az Egri csillagok 24-es hibridet ZALAGYÖNGYE néven előzetes állami elismerésben részesítették azzal a kikötéssel, hogy csak házikertbe szabad telepíteni.

49

A Fajtaminősítő Intézet a Zalagyöngye terjedésének a korlátozására még olyan szankciót is megfogalmazott, hogy: „A Zalagyöngye üzemi telepítéséhez az ipari és külkereskedelmi szervek támogató állásfoglalására is szükség van.”

Az ÁGOK (Állami Gazdaságok Országos Központja) viszont, üzemi ültetvényt akartak belőle létesíteni. Ezt visszautasította és állásfoglalásában az üzemi szemléletet így jellemezte: Ebben az időben jelent meg Lenz Moser könyve, ahol a széles soros magas művelés gépesíthetősége volt a cél, ide pedig fajtaváltásra volt szükség. A választás a Zalagyöngyére esett. „Azok a fajták jelentenek nagyobb termelésbiztonságot az üzemeknek ‒ de a népgazdaságnak is –, amelyek a minőségüket kint a termelésben és nem a pincében érték el.”

Az Országos Találmányi Hivatal 1973-ban elfogadta a Zalagyöngye szolgálati szabadalomként történt bejelentését és 1975. október 20-án 164101 sz. alatt a Zalagyöngye szabadalmi oklevelet kapott.

A korszerű művelésmódra való áttérés segítette a Zalagyöngyét ahhoz, hogy az ÁGOK mint termelőüzem felkarolta a fajtát és több ezer ha üzemi ültetvényt létesített belőle. Ezek után 1978-ban már olyan állami elismerést kapott a Zalagyöngye, hogy nem korlátozták a telepítését.

A Zalagyöngye Zala megyében nem terjedt el olyan mértékben, mint ahogy az ott indokolt lett volna. Ennek az a magyarázata, hogy sem a Szeszipari Vállalat sem a Borkereskedelmi Vállalat nem támogatta a zalai fajtaváltást. A Noah a szesziparnak olcsóbb alapanyagot adott, a boripar pedig ellenségesen viszonyult a fajtához.

A KERTFORG (Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság) korábbi adatai szerint a Szovjetunióba több mint 10 millió db Zalagyöngye oltványt exportáltak – megrendelésre –, ami igen nagy elismerést jelentett a fajtának és az egri kutatásnak is.

Magyarországon a betegségeknek ellenálló szőlőfajták elismerését és elterjedését azért korlátozták, mert egyes vélemények szerint ezeknek a fajtáknak a bora rontja a magyar bor exportlehetőségét. Azokban az üzemekben, ahol évente 3000-4000 hl (egy hektoliter=100 liter) Zalagyöngye bort szüretelnek, de Zalagyöngye néven bort nem forgalmaznak, nyilván a világpiacra exportált cuvée-borokba teszik a Zalagyöngye borát minőségjavítás céljából. Üzleti érdekből ez persze nem publikus.

Az elmúlt 50 év alatt a Zalagyöngye mellett újabb interspecifikus, betegségeknek ellenálló szőlőfajták kerültek ki Egerből, és kaptak állami elismerést. Ezeknek a termelésbe való bekapcsolódása már sokkal könnyebb volt, mert a kezdeti ellenállást a megváltozott környezetvédelmi előírások és az EU-hoz csatlakozás jogharmonizációja is elősegítette.

50

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet betegségeknek ellenálló

szőlőfajtái világviszonylatban is versenyképesek.

A megjelent közlemények és kísérleti eredmények is ezt igazolják.

Svájcban a nemzetközi fajta-összehasonlító kísérletben 18 fajta közül a

Bianca betegség ellenállásban az első helyen, míg 250 személy részvételével

a borbírálaton a harmadik helyezést érte el.

Az európai szőlőtermesztő országokon kívül az USA-val, Kanadával,

Japánnal, Kínával, a Szovjetunióval tartottunk fenn partnerkapcsolatot. Ivan

Antonovics Kosztrikin Novocserkaszkból 1966-ban arról értesített, hogy

Rosztov-na-Donu környékén a Bianca fajtából már több mint 500 ha

ültetvényt tartanak nyilván.

A Novocserkaszki Szőlészeti Kutató Intézettel 1970-ben kezdtünk közös

program alapján keresztezéseket. A pollencserés keresztezésekből olyan

polyvitis-tri-hibrideket hoztunk létre, ahol az európai, amerikai és ázsiai

fajták örökletes tulajdonságai igen kedvezően kombinálódtak.

Brüsszelben az EU Szőlészeti Szakbizottsága Ausztria 1994-évi EU

tagságával együtt, az ott termesztésben lévő Zalagyöngye és a Bianca fajtát

is EU fajtaoltalomban részesítette. Ausztria két tartományában felkerültek a

telepíthető fajták névjegyzékébe. Svájcban a Nero fajtát 1994-ben ismerték

el, és részesítették fajtaoltalomban.

Brüsszelben az EU Szőlészeti Szakbizottsága magyar-német közös

előterjesztés alapján a Nerot 1997-ben részesítette fajtaoltalomban. Ez azt

jelentette, hogy az EU országok részére is érvényes a fajtaoltalom és

szaporíthatóság.

A nemzetközi minősítések azt bizonyítják, hogy Egerben olyan

nemzetközileg is versenyképes, betegségeknek ellenálló szőlőfajtákat

tudtunk előállítani, amelyek minőségben is megfelelnek az EU által

támasztott követelményeknek, környezet- és egészségkímélők.

Megállapítható tehát, hogy össze lehet kapcsolni tudományosan

megtervezett kombinált keresztezéssel az ellenálló képességet és a jó

minőséget egy új fajtában.

51

ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK

Stuttgartban 1983. október 22-én a Német Szövetségi Köztársaság Német

Sport jelvény Arany fokozatát ötödik alkalommal nyertem el atlétikai

ötpróba teljesítményemért.

A Magyar Posta Vállalattól első szakmai elismerésként könyveltem el az

1986-ban megjelentetett „Gyümölcsök” bélyegsorozatban, az új kertészeti

kutatásokat mutatta be és a sorozat záró-értékeként a Zalagyöngye

szőlőfajtámat bélyegen jelentette meg.

Németországban a gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesítése

terén elért eredményekért Peter Morio díjjal tüntettek ki 1994. március 11-

én. A kitüntetés Magyarország nemzetközileg is elismert szőlőnemesítési

eredményének számított.

52

Magyarországon Földművelésügyi Minisztérium a Magyar

Növénynemesítők Egyesülete előterjesztésére 1996-ban a Fleischmann

Rudolf kitüntetést adományozott.

Balatonfüreden a Város Önkormányzata 1998. augusztus 20-án

Balatonfüred Városért kitüntetéssel politikailag rehabilitált. Csopakon a

53

Confrérie Balatonvin-Csopak de Hongrie szervezete a Borrend tagjává

avatott.

A Magyar Köztársaság Elnöke 1999. augusztus 20-án: a Magyar

Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta: „Sok-

évtizedes szőlőnemesítői munkásságért, a világhírű rezisztens egri

szőlőfajták hazai és nemzetközi terjesztéséért.”

Göncz Árpád köztársasági elnök 1999-ben átadja a Magyar Köztársasági

Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést

A Magyarországért Alapítvány Kurátorai 2000. március 18-án a Magyar

Örökség díjjal tüntettek ki, a magyar szőlőkultúra megmentéséért folytatott

küzdelmem elismeréseként.

Balatonfüreden a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző

Iskolaparkjában Füredgyöngye névre keresztelt szőlőfajtám telepítése

helyén, 2000. május 5-én emléktáblát avattak, ünnepség keretében.

Balatonfüreden a Város Önkormányzata Balatonfüred Díszpolgára

kitüntetést adományozott 2001. augusztus 20-án.

Pápán a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Szövetségi

Küldöttgyűlése a 78. Bélyegnapon a több évtizedes szőlő- és bormotívum

gyűjtési tevékenységemért Tiszteletbeli Tag címet adományozott 2005.

június 19-én.

54

Zalaegerszegen a Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Címere

Emlékplakettet adományozott a Bianka, Göcseji zamatos, Lakhegyi mézes és

Zalagyöngye szőlőfajták rezisztencianemesítésének elismeréséül 2006.

augusztus 23-án.

Az 1938-ban kiadott képesített gazda oklevelem igazolásául Szarvason a

Középfokú Gazdasági Tanintézet jogutódjai, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara 2008. szeptember 10-én Rubin díszoklevelet, majd a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara 2013. június 20-án Platina díszoklevelet adományozott részemre.

Kecskeméten a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa a 2002-ben alapított Kocsis Pál díjat adományozott a Kunsági Borvidék szőlő- és

55

bortermelésében végzett szakmai munkám elismeréseként 2010. november 25-én.

Balatonfüreden a Hunfila 2011-Balatonfüred 800 éves című nemzetközi bélyegkiállítás bírálóbizottsága Szőlőtermesztés és szőlőnemesítés Magyarországon című tematikus bélyeggyűjteményemet bronzéremmel ismerte el 2011. április 10-én.

Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kar 65 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységért Vasoklevelet ajándékozott 2012. szeptember 8-án.

JELENLEGI MUNKÁIM

Most közel 95 évvel a hátam mögött elmondhatom, hogy az 1948-ban kapott feladatot az elmondottak szerint teljesítettem.

Az 1980-évi nyugdíjazásom után is aktív maradtam. A hazai és a nemzetközi fajtakísérletben lévő fajtákról kapott véleményeket, eredményeket számon tartottam, ill. azokra reagáltam. Erre igen nagyon oda kellett figyelni, mert a borászati technológiai hiányosságokat igyekeztek a fajta rovására írni.

Az EU által megkövetelt környezetvédelmi előírások, valamint a kedvezőtlen ökológiai környezetben lévő hagyományos fajták bizonytalan termeszthetősége miatt a gombabetegségeknek ellenálló fajtáknak a jövőben meghatározó szerepük lesz az ország szőlőgazdaságában.

Egerben az államilag elismert fajtákon kívül igen gazdag és értékes génbázis maradt az utódokra, ami majd a további nemesítési munkához ad segítséget.

Ezen túlmenően a következő témákkal foglalkozom: 1. A MÉM 25/1970. (XI. 26.) sz. rendelete hatályon kívül helyezésének előmozdítása. 2. Szőlőfajták írásmódja megváltoztatása a magyar helyesírásban, hogy nagy kezdőbetűvel írják. 3. Nemesítői munka elismerése akár szóban vagy személyhez kötött levélben. 4. A több évszázados hagyományokkal rendelkező balatonfüredi szőlőgyógymód újjáélesztése. 5. A Magyar borvidékek bélyegsorozat után a hungarikum magyar csemegeszőlőfajták postai bélyegként történő megjelentetése, amihez a minisztérium támogatása is indokolt lenne. 6. Füredgyöngye szőlőfajtám eltelepítése Balatonfüreden, melyet már az önkormányzat anyagilag is támogat. B u d a p e s t, 2013. február 23. Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 1124 Budapest, Lejtő út 7.

56

III.

BIBLIOGRÁFIÁJA

PUBLIKÁCIÓI

1. Szőlőoltás géppel. Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1950. 81-

82. oldal

2. Mesterséges beporzás a szőlőnemesítésben. Agrártudomány, Budapest, 1951.

6. sz. 329-331. oldal

3. A direkttermő kérdés Magyarországon. Kertészet és Szőlészet, Budapest,

1956. 10. sz. 13-20. oldal

4. Hozzászólás a direkttermő kérdéshez, Borgazdaság, Budapest, 1957. 1. sz. 11-

13. oldal

5. A szőlőmagoncok értéktényezős szelekciója. Kertészet és Szőlészet,

Budapest, 1957. 10. sz. 5. oldal

6. Beszámoló a nemesítési munkáról. Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve,

Budapest, 1958. 241-259. oldal

7. Hogyan oldalható meg a direkttermő kérdés? Agrárgazdaság, Budapest, 1958.

7-8. sz. 65-68. oldal

8. A szőlő Plasmopara viticola (Berkely et Curtis), (Berlese et de Toni) és a

Viteus (Phylloxera) vitifolii (Shimer) elleni rezisztencianemesítésről. Doktori

disszel1áció, Budapest, 1959.

9. A direkttermők kérdése a világ legfontosabb szőlőtermesztő államaiban.

Mezőgazdasági Világirodalom, Budapest, 1959. 4. sz. 61-67. oldal

10. Вырашивание сеянцев виноградной лозы в горшках без дна.

Агробиология, Москва, 1960. 2. sz. 300-301. oldal

11. Szőlőnemesítés. Új szőlőfajták előállítása. Szőlészeti Kutató Intézet kutatási

eredményei, Budapest, 1962. 1. Köt. 55-57. oldal

12. Ausztria szőlőtermesztésének útja a magasművelés. Kertészet és Szőlészet,

Budapest, 1963. 4. sz. 8-9. oldal

13. Új agrotechnikai eljárás a szőlőnemesítésben. Természettudományi Közlöny,

Budapest, 1963. 7. sz. 314-315. oldal

14. Neues agrotechnisches Verfahren in der Rebenzüchtung. Mitteilungen. Rebe

und Wein Klosterneuburg, 1963. 13. sz. 168-171. oldal

15. Neues agrotechnisches Verfahren in der Rebenzüchtung. Wein-

Wissenschaft, Wiesbaden, 1964. 19. sz. 284-288. oldal

16. Új agrotechnikai eljárás a szölönemesítésben. in: Kozma Pál:

Szőlőnemesítés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 63-64. oldal

57

17. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitifolii elleni rezisztencianemesítés

kérdései. MTA Közleményei, Budapest, 1966. 3-4. sz. 549-557. oldal

18. Ziele und Aufgabe der ungarischen Rebenzüchtung. Pressemitteilung No. 40.

AnIasslich des Weinbauwissenschaftlichen Koloquiums des 46. Deutschen

Weinbaukongresses Stuttgart, 1966. 1-7. oldal

19. A szőlőnemesítés újabb eredményei. Társszerzők: Szegedi Sándor, Kruc A.

Szőlészeti és borászati tudományos napok kiadványa, Budapest, 1967. 139-

148. oldal

20. Összefoglaló jelentés a szőlőnemesítési kutatásokról. Szőlészeti és Borászati

Kutató Intézet évi jelentése, Budapest, 1968. 116-126. oldal

21. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitüolii elleni rezisztencianemesítés

kérdései. Agrártudományi Közlemények, Budapest, 1968. 3-4. sz. 549-557.

oldal

22. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitüolii elleni rezisztencianemesítés

eredményei. Társszerző: Bereznai László. Az Országos Szőlészeti és

Borászati Kutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1968. 191-200. oldal

23. Szőlőfajták kromoszómaszám vizsgálata amitózisban és meiozisban. Társsz.

:Miklayné Tüdős Eszter. Szőlő és Gyümölcstermesztés, Budapest, 1969. 5.

Köt. 171-181. oldal

24. Származás vagy minőség. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1971. 26. sz.

30-31. oldal

25. Magyar szőlő- és bormotívumú bélyegek és emlékbélyegzések. Borgazdaság,

Budapest, 1972. 2. sz. 60-64. oldal

26. Szőlő és bor az Ex libriseken. Borgazdaság, Budapest, 1972. 4. sz. 178-185.

oldal

27. A szőlő nemesítése és fajtaértékének kutatása. Beszámoló jelentés a

feladatterv áttekintő vizsgálatához, Budapest, 1972. 13-23. oldal

28. A rezisztencia nemesítés helyzete és a peronoszpóra-ellenálló szőlőfajták

felhasználása a szőlőtermesztésben. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1974.

29. A rezisztencia nemesítés helyzete és a peronoszpóra ellenálló szőlőfajták

felhasználása a szőlőtermesztésben. Társszerző: Bereznai László. Szőlészeti

és Borászati Kutató Intézet kiadványa Budapest, 1974. 85-91. oldal

30. Peronoszpóra rezisztens szőlőfajták előállítása és bevezetésük a

termesztésbe. Borgazdaság, Budapest, 1977. 2. sz. 55-58. oldal

31. Peronoszpóra rezisztens szőlőfajták előállítása és bevezetésük a

termesztésbe. Agrártudományi Közlemények, Budapest, 1978. 3-4. sz. 261-

266. oldal

32. Termesztési értékvizsgálatok interspecifikus és vitis vinifera eredetű

borszőlőfajtákkal Egerben. Társszerzők: Kiss Ervin, Szőke Lajos.

Szőlőtermesztés, Budapest, 1980. 1. sz. 3-4. oldal

33. A rezisztencianemesítés indítékai, eredményei és távlatai. Szőlőtermesztés,

Budapest, 1980. 3. sz. 24. oldal

58

34. Vörösborszőlő nemesítés eredményei a Szőlészeti és Borászati Kutató

Intézet egri kutató állomásán. Társszerző: Bereznai László. Borgazdaság,

Budapest, 1980. 4. sz. 146-148. oldal

35. A szőlő rezisztencianemesítésében elért eredmények és távlatok.

Szőlőtermesztés és Borászat, Budapest, 1982. 1. sz. 17. oldal

36. Mi biztosítja az Alföldön a szőlő- és bortermelés jövőjét? Szőlőtermesztés és

Borászat. Budapest, 1982. 2. sz. 20. oldal

37. Az új ellenálló szőlőfajták értéke. Kertészet és Szőlészet, Budapest, 1985. 2.

sz. 13-14. oldal

38. Ungarns Rebsorten. Hillbrand W: Taschenbuch der Rebsorten Wiesbaden,

1987. 442. oldal

39. A szőlő- bortermelés hatékony szervezete. Társsz. : Tóth Sándor.

Borgazdaság, Budapest, 1990. 2. sz. 41-50. oldal

40. Новый сорт винограда. Виноград и вино России, Moszkva, 1992. 5. sz.

31-32. oldal

41. Új szőlőfajták Egerből. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1992. 49. sz. 14.

oldal

42. Viktor, Perle von Zala x Kazatschka, eine Polyvitis-Hybride. Deutsches

Weinbau-Jahrbuch, Waldkirch in Breisgau, 1993. 63-66. oldal

43. Viktor (Zalagyöngye x Kazacska) Amerikai x európai x ázsiai származású

szőlőfajták keresztezéséből született új polyvitis trihibrid szőlőfajta

ismertetése. Magyar Szőlő- és Borgazdaság, Budapest, 1993. 4. sz. 10-12.

oldal

44. Viktor, Perle de Zala x Kazatska Hybride Polyvitis. Le progres Agricole et

Viticole, Montpellier, 1993. 4. sz. 79-80. oldal

45. Interspezifische Züchtungsergebnisse in Ungarn Vortrag der Verleihung des

Peter Morio Preises. Geilweilerhof Aktuell, Geilweilerhof, 1994. Heft 2.

46. Nero, ungarische interspezifische Neuzüchtung. Deutsches Weinbau-

Jahrbuch. Waldkirch in Breisgau. 1994. 63-66. oldal

47. Viktor a Zalagyöngye utóda. Élet és Tudomány, Budapest, 1994. 23. sz. 722-

723. oldal

48. Viktor (Zalagyöngye x Kasatchka) Description of a new polyvitis trihybrid

born from the crossing of grape varieties of American x European x Asian.

Társsz. : Misik Sándor, Holl R., Romenda R., Horticultural Science, 1994. 2.

sz. 118-120. oldal

49. A szőlő és bor mint bélyegmotívum. Borok könyve (Kossuth kiadó),

Budapest, 1995. 187-191. oldal

50. Kernlose interspezifische Reben in Eger, Gruppe "Rosina". Deutsches

Weinbau-Jahrbuch, Waldkirch in Breisgau, 1995. 91-92. oldal

51. Bianca - interspezifische Neuzüchtung aus Ungarn. Das Deutsche

Weinmagazin, 1995. 2. sz. 25-26. oldal

59

52. A szőlő és bor mint bélyegmotívum. Borászati Füzetek, Budapest, 1996. 1.

sz. 20-22. oldal

53. Inter-specifisták. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1996. 29. sz. 14. oldal

54. Ellenálló szőlőfajták Egerből 1. rész. Magyar Mezőgazdaság, Budapest,

1997. 2. sz. 29. oldal

55. Ellenálló szőlőfajták Egerből II. rész. Magyar Mezőgazdaság, Budapest,

1997. 3. sz. 16. oldal

56. A szőlőgyógymód. Kertészet és Szőlészet, Budapest, 1998. 1-2. sz. 8-9. oldal

57. Zalagyöngye pro és kontra. Kézirat, Balatonfüred, 1998. Helytörténeti

Könyvtár

58. Ellenálló (interspecifikus) szőlőfajták hazánkban. Kertgazdaság, Budapest,

1999. 31. Évf. 4. sz. 59-63. oldal

59. A szőlőgyógymód jelentősége. Balatonfüredi Napló, Balatonfüred, 1999.

ápr. 1.

60. Bélyeggyűjtés egy életen át. Veszprém-megyei Napló, Veszprém, 1999.

szeptember 8.

61. Tafeltraube - Nero - Neuzüchtung aus Ungarn. Der Deutsche Weinbau, 2000.

l. sz. 23. oldal

62. Balatonfüred új postabélyegen. Balatonfüred Helytörténeti Könyvtár,

Balatonfüred, 2000. május 25.

A MUNKÁSSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRODALOM

1. Gerencsér Miklós: A szőlőnemesítő. = Népszabadság. 1978. október 5. 5. p.

2. Sz. Nagy László: Bianca. = Kertészet és Szőlészet. 1985. 46. sz. 4. p.

3. Fábián Gyula: Aki már az új évezredért munkálkodott. = Magyar Fórum. 1992.

szeptember 17. 8. p.

4. Fábián Gyula: Aki új szőlőfajtákat adott hazánknak – Egy szőlőnemesítő

kálváriája. = Veszprém megyei Új Hírek. 1992. november 6. 10. p.

5. Fülöp Lajos: Egy szőlőnemesítő gyümölcsei. Isaura bírta a fagyot. = Magyar

Gazda. 1992. 50-51. sz. 27. p.

6. Fülöp Lajos: Találkozás a Füredi Gyöngyrizling nemesítőjével. = Füredi

Hírek. 1993. 4-5. sz. 24-26. p.

7. Basler P.: Erfahrungen mit der Rebsorte Bianca in der Schweiz. =

Schweizerische Zeitschrift für Obst und Weinbau. 1993. 24. sz. 647- 658. p.

8. Zilai János: A rezisztens fajták értéke. = Kertészet és Szőlészet. 1994. 7. sz.

20-22. p.

9. Hajdú Edit: Svájcban fajtavédelmet nyer a Nero. = Kertészet és Szőlészet.

1995. 35. sz. 7. p.

10. Ernst Bieber: Premier für Bianca: Eine Rebe die man nicht mehr spritzen

muß. = Kurier. Wien, 1997. március 22. 23. p.

60

11. Horváth Cs[illa]: Nem a származás a fontos. = Kertészet és Szőlészet. 1997.

27. sz. 16-17. p.

12. Diófási Lajos: Újabb adatok az ellenálló szőlőfajták termesztési értékeiről. =

Növényvédelmi Tanácsok. 1998. 3. sz. 23-26. p.

13. Tóth-Bencze Tamás: Születésnapi köszöntő - Nyolcvanéves dr. Csizmazia

Darab József, a szőlőnemesítő. = Balatonfüredi Napló. 1998. 14. sz. 4 p.

14. H[orváthy] Gy[örgy]: Szűnjön meg a széthúzás – Szent István napját méltó

módon ünnepelte Balatonfüred. = Balatonfüredi Napló. 1998. 15. sz. 1 p.

15. S. B.[onnyai] E.[szter]: Nyolcvan év és Pro Urbe díj. – Kiváló szőlő-nemesítő

Balatonfüred idős szülötte. = Napló. 1998. szeptember 29. 4 p.

16. Z.[atkalik] A.[ndrás]: A szőlőnemesítő méltó köszöntése. = Balatonfüredi

Napló, 1998. 18. sz. 8 p.

17. V.[arga] I.[bolya]: Szőlőfajták gyűjteménye a szakképző iskolában. = Napló.

1998. december 2. 8 p.

18. Egy kitüntetés utóélete. = Balatonfüredi Napló. 1998. 23. sz. 8 p.

19. Hajdú Edit: Ellenálló fajták szószólója. = Kertészet és Szőlészet. 1999. 4. sz.

4-6. p.

*

A bibliográfiát összeállította Németh Ákosné52

, forrása a Dr. Csizmazia Darab

József szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos53

, Balatonfüred, 1999 c.

kiadvány, melyet a nemesítő utóbb kiegészített.

52 Németh Ákosné Rácz Lídia könyvtáros Balatonfüreden, a Balatonfüredi Helytörténeti

Gyűjtemény életre hívója, feltárta és gyűjtötte Balatonfüred és környéke múltját őrző

dokumentumokat. Kezdeményezője egy helytörténeti lap kiadásának és a Balatonfüredi

Helytörténeti Egyesület létrehozásának. Több kiadvány szerzője. 53

Dr. Fülöp Lajos (*Réde /Komárom-Esztergom megye/, 1945), kertészmérnök tanár. 1992-

ben a FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete kertészeti szaktanácsadója, több szakkönyv

társszerzője.

61

IV.

NÉHÁNY NEMESÍTETT SZŐLŐFAJTÁJA

(összeállította: Németh Ákosné)

Nero

Államilag minősített, a nemzeti

fajtajegyzéken borszőlőként

szereplő fajta. Rövid

tenyészidejű (125 nap). Rügyei

igen termékenyek. Bőtermő

(12-14 t/ha). Virágai jól

termékenyülnek. Korán

(augusztus végén) érik.

Középnagy fürtű (230 g),

középnagy bogyójú (3,3 g),

fürtkocsánya középhosszú és

szívós. A sötétkék bogyók

hamvassága, a fürtök kedvező

tömöttsége miatt tetszetős

megjelenésűek a fürtjei. Jól

csomagolható és szállítható. A

bogyók különleges értéke a

resveratrol tartalma, ami a

szőlő fogyasztásával a

keringési betegségeket

könnyíti. A fürtök és a bogyók egyenletes méretűek, ezért piaci értékei

megbízhatóak. Könnyen szüretelhető. Rügyeinek téltűrése (-19 °C-ig) jó

közepes. A magnéziumhiányra érzékeny. A peronoszpórával szembeni

ellenállása kiemelkedő. Járványos években a lisztharmat megfertőzi. Bogyói

alig vagy nem rothadnak. Magasművelésre, hosszúelemes metszésre

alkalmas. Szárazságtűrő alanyon a vízhiányt jól tűri. Szakszerű

zöldmunkával a lombsátra könnyen rendben tartható. Átlagos évben 3-4-

szeri növényvédelmet igényel. Ökotermesztésre, étkezési szőlőnek, must,

rosé és vörösbor készítésére is alkalmas.

62

Bianca

Államilag minősített, a nemzeti

fajtajegyzéken szereplő fajta.

Rövid tenyészidejű (148 nap).

Rügyei igen termékenyek.

Bőtermő (14-16 t/ha). Virágai

árnyékban és hideg időben

rosszul termékenyülnek. Korán

(szeptember elején) érik.

Kisfürtű (130 g), kisbogyójú

(1,9 g), fürtkocsánya

középhosszú és erős. Könnyen

szüretelhető, de kis fürtjei miatt

a szüret haladatlan. Rügyei és

vesszői tél- és fagytűrőek -21–

22°C-ig. Vízhiányra gyorsan

reagál. Ilyenkor a levelek

sejtjeiben a vízpotenciál

lecsökken.

Magasművelésre és

hosszúelemes metszésre

alkalmas. Legszerencsésebb művelésmódja az ernyő. Nagyon sok hajtást

nevel, ezért sűrű a lombja. Emiatt a legfontosabb zöldmunkája a

hatásválogatás. Ennek elmaradása negatívan hat a rügyek termékenységére

és a virágkötődésre. A legveszélyesebb gombabetegségekkel szemben

ellenáll, így 2-3 permetezéssel megvédhető. A magyar szőlőfajták között a

legrezisztensebb fajták egyike. Ökotermesztésre alkalmas. Bora alkoholban

gazdag, testes, finom savú, sajátos virágillatú, harmonikus. Reduktív

borászati technológiát igényel, s azzal készítve elegáns friss bort ad.

63

Medina

Államilag minősített, a nemzeti

fajtajegyzéken szereplő

vörösbort adó fajta.

Középhosszú tenyészidejű (152

nap). Rügyei igen termékenyek.

Egy termőhajtáson 2-3 fürtöt

nevel. Virágai jól

termékenyülnek. Bőtermő (15-

18 t/ha). Könnyen és gyorsan

szüretelhető. Fürtjei kicsik (170

g), bogyói kicsik (1,8 g),

fürtkocsánya középhosszú és

szívós. Rügyeinek tél- és

fagytűrése -21°C-ig jó közepes.

A szárazságot tűri. Bogyói nem

rothadnak. Peronoszpórával és

lisztharmattal szemben kevésbé

érzékeny.

Nagy termésbiztonságú, az

Alföldön is kedvelt fajta.

Magasművelésen jól termeszthető. Hosszúelemes metszést igényel.

Túlterhelésre sem érzékeny. Szellős és nagy lombsátra mérsékelt

zöldmunkát igényel. Ökotermesztésre ajánlatos vörösbort adó fajta. Bora

lilásvörös, fűszeres, kissé muskotályra emlékeztető illatú és ízű, testes, kissé

lágyuló vörösbor. Muskotályos jellege miatt nem mindig kedvelt. Éppen

ezért a tömény aromái miatt rosé borokat készítenek terméséből

gyorspréseléssel. Rosé bora elegáns, finom, ízekben gazdag. Mustja is

kedvelt ízű.

Dr. Hajdu Edit54

szócikkei (Biokultúra, 2006/5)

54

Dr. Hajdú Edit (*Bácsalmás, 1949), kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus-szakmérnök.

Az FVM Szőlészeti és Borászati Intézet (Kecskemét) tudományos munkatársa.

64

Zalagyöngye (Zala gyöngye)

Hibrid szőlőfajta. Szinonim

neve: Egri csillagok 24.

Csizmazia József és Bereznai

László állította elő, a Seyve

Villard 12375 és a

Csabagyöngye keresztezésével

(Fajta hibrid).

Korai érésű, erős növekedésű,

magas művelésre is alkalmas,

bőven termő, államilag elismert

(1970) fehér borszőlőfajta.

Bora jellegzetes illatú és

zamatú, diszkréten illatos,

viszonylag lágy karakterű

asztali bor.

Fekvés és talaj iránt nem

igényes, a szárazságot

közepesen tűri, fagytűrő,

peronoszpóra ellen toleráns,

lisztharmatra érzékeny.

Kevésbé rothad, zöldmunka igénye közepes. Fürtje: ágas, laza, nagy.

Bogyója: megnyúlt zöldes-fehér, közép nagy.

Megjegyzés: csemegeszőlőként is fogyasztják, pezsgőgyártásra is alkalmas.

Forrás: http://www.noihonlap.hu/en/index.php?id=47 (2014. február)

65

V.

KÉPEK, EMLÉKEK A SZARVASI DIÁKÉVEKBŐL

66

67

Tanulmányi értesítő könyve (Részlet)

68

Az Intézet teraszán 1935 telén, balszélen Csizmazia Darab József

Bikazugban 1935-ben, kalapban Csizmazia Darab József,

mellette évfolyamtársa Szilágyi Béla

69

Sörözés évfolyamtársaival a Budapesti Mg.-i Kiállításon 1935-ben,

balról: Vámos János, Rábl Károly, Kálmán István és Cs. Darab József

Az évfolyam ballagási lapja… Elteltek a szép diákévek, hogyan tovább?

70

Meghívó

71

A védnökök sorában felvonul szinte a teljes szarvasi elit

72

a rendezők között olvashatjuk Cs. Darab József nevét is

73

„Szánt az ökör recece / Csörög, csattog a járma…”

74

Képesítő bizonyítványa (1938)

75

Tablója 1938-ból, második sorban balról a második Cs. Darab József

76

77

VI.

VÁLOGATÁS BORCÍMKE GYŰJTEMÉNYÉBŐL

78

Egerben 1948-tól a Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézetben

keresztezéssel előállított szőlőfajtái

Névjel Csoport = Hibrid

jele Keresztezés

1 Aletta Egri Csillagok 18. = 5754-13 Muscat Ottonel x Eger2

2 Ambrosia Bornemissza Gergely

11. = 6007-21 Eger2 x Szölőskertek királynője

3 Aron Bornemissza Gergely

13. = 6521-35 Eger2 x Perlette

4 Bianca Egri Csillagok 40. = 6211-92 Eger2 x Bouvier

5 Bíborfrankos Bikavér 14. = 5762-21 Alicante Bouchet x Kékfrankos

6 Boris Novo-Eger

EB.11.3. = 814-01

Bornemissza Gergely 2 x

Sztyepnyak (Степьняк)

7 Ceres Bornemissza Ger-

gely 6. = 6007-30 Eger2 x Szölőskertek királynője

8 Darius Bornemissza Ger-

gely 4. = 6113-02 Eger2 x Perlette

9 Dicenty Dezső Egri Csillagok 58. = 5827-01 Vértes csillaga x Bianca

10 Doris Novo-Eger EB.12.

5. = 814-28

Bornemissza Gergely 2 x Sztyepnyak (Степьняк)

11 Eger 1 Eger 1. = 5370 Seyve-Villard 12286 x Szelektív

12 Eger 2 Eger 2. = 5375 Seyve-Villard 12375 x Szelektív

13 Ervin Bornemissza Ger-

gely 2. = 5839-34 Muscat Ottonel x Eger2

14 Future Egri Csillagok 54. = 5793-01 Bianca x Zalagyöngye

15 Füredgyöngye (Za-

lán) Egri Csillagok 36. = 6025-12 Medoc noir x Eger2

16 Gárdonyi Géza Merengő 5. = 6027-01 Medoc noir x Csabagyöngye (182)

17 Göcseji zamatos Egri Csillagok 34. = 5921-04 Medoc noir x Eger 1

1 8 Gvöngyrizling Merengő 2. = 6537-02 Rajnai rizling 239 klón x Csaba-

gyöngye

19 Hanna Bornemissza Ger-

gely 1. = 5918-74 Eger2 x Csabagyöngye

20 Isaura Egri Csillagok 52. = 5920-38 Eger2 x Muscat Ottonel

79

Névjel Csoport = Hibrid

jele Keresztezés

21 Iwan Novo-Eger

EB.10.2. = 804-09

Zalagyöngye x Kazacska (Казачка)

22 Lakhegyi mézes Egri Csillagok 28. = 5772-15 Mézesfehér x Eger2

23 Medina (Medea) Egri Csillagok 7. = 5916-68 Eger 1 x Medoc noir

24 Melissa Egri Csillagok 60. = 5785-62 Eger3 x Zalagyöngye

25 Bellona Egri Csillagok 48. = 6211-116

Eger2 x Bouvier

26 Melitta Merengő 3. = 6509-76 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza (173)

27 Merengő Egri Csillagok 16. = 5839-11 Muscat Ottonel x Eger2

28 Mosertraube Egri Csillagok 62. = 5792-13 Zalagyöngye x Bianca

29 Nero Bornemissza Gergely

15. = 6525-45 Eger2 x Gárdonyi Géza

30 Rita Bornemissza Gergely

16. = 6911-18 Galebert 261-13 x Zalagyöngye

31 Suzy Bornemissza Gergely

14. = 6610-39 Eger2 x Pannónia kincse

32 Tamara Novo-Eger

EB.13.4. = 815-01 Nero x Фиолетовый Ранний

33 Titan Bikavér 12. = 6510-02 Gárdonyi Géza x Bikavér8

34 Tizian Bikavér 17. = 6509-24 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza

35 Turán (Agria) Bikavér 13. = 6509-

110 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza

36 Vértes csillaga Egri Csillagok 2. = 5844-B Eger 1 x Medoc noir

37 Viktor Novo-Eger EB. 9.

1. = 804-07

Zalagyöngye x Kazacska

(Казачка)

38 Weber Ede Egri Csillagok 56. = 5819-58 Bianca x Melitta

39 Zalagyöngye Egri Csillagok 24. = 5842-15 Eger2 x Csabagyöngye

80

ALETTA

BIANCA

81

GÖCSEJI ZAMATOS

82

FÜREDGYÖNGYE

83

GYÖNGYRIZLING

LAKHEGYI MÉZES

84

MEDINA

85

NERO

86

87

TITAN

TURÁN

88

VÉRTES CSILLAGA

89

ZALAGYÖNGYE

90

91

92

A szőlőfajtákat tartalmazó táblázat Bányai Gábor Szőlőbarát c. írásából

származik (Dunabor Magazin, 2012. június)

Felhasznált irodalom:

Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos,

Balatonfüred, 1999.

Dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred

Városért Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003.

(A képanyag részben e kiadványokból származik.)

A szerző, ill. szerkesztő ezúton is köszönetet mond ifj. Csizmazia Darab

József szíves segítségéért.

A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

1. Cselőtei László: Zöldségtermesztés Rákospalotán az 1930-as

években 1999

2. Mőcsényi Mihály: Fordítások, ferdítések 1999

3. Mőcsényi Mihály: Ember és táj, 1999

4. Kralovánszky U. Pál: Esettanulmány a hazai fehérje-program

előkészítéséről (Amíg egy országos K+F program

elindulhatott) (1962-1970) 2000

5. Cselőtei László: A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése

(1948-1990) 2000

6. Győrffy Sándor: Szövetkezeti állam 2000

7. Kralovánszky U. Pál – Ligetvári Ferenc: Vízgazdálkodás és

mezőgazdaság (a 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján) 2000

8. Köhler Mihály – Molnár Imre: A szarvasi gazdászélet

hagyományai (1927–1949) 2001

9. Vinczeffy Imre: Pásztoroktól tanultam 2001

10. Szabó János: Találkozás önmagammal 2005/2008

11. Molitorisz Pál: A szarvasi középfokú gazdasági tanintézet

létesítésének története 2005

12. Molitorisz Pál: A szőrhalmi legeltetési társulat története 2006/2011

13. Reszkető Péter: Főiskola Szarvason (1970–2005)

35 éves a főiskolai szintű agrár-szakképzés Szarvason 2006

14. Molitorisz Pál: Képviselő-portré a szarvasi választókerületből

(Borgulya Pál 1872–1960) 2007

15. Molitorisz Pál: Emlékezés Lászlóffy Istvánra (1910–1968) 2008

16. Molnár Imre: Szarvasi gazdászként indultam, Életút 2008

17. Ornyik Sándor: Aratás nyáron és télen,-Az ember és a ló 2008

18. Molitorisz Pál: Történelmi séta a szarvasi kertekben 2009

19. Emlékeim a múltból, Komár János visszaemlékezése

Lejegyezte: Pilishegyi József 2009

20. A hajóskuktaságtól a tanszékvezetésig. Élet-képek. Dr. Vincze Ferenc

visszaemlékezése. Szerk.: Molitorisz Pál 2010

21. Tóth László: Szakmai életem. Munkahelyeim, munkaköreim. 2010

22. Dr. Domán Imre és Szarvas. Szerk.: Molitorisz Pál és Szitó János 2010

23. Ötven év a mezőgazdaságban, Komár Pál visszaemlékezése

Lejegyezte: Pilishegyi József 2010

24. Virradattól alkonyatig, Gulyás Mihály emlékezései.

Szerk.: Molitorisz Pál 2010

25. Szitó Balázs: Életem, munkásságom 2011

26. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2010-ben 2011

27. Molitorisz Pál: A szarvasi tanyavilág 2011

28. Gyulavári András: Földügyek Szarvas városban és környékén 2011

29. Albel Andor: Albel Andor gazdasági tanár életútja 2011

30. Bukovinszky László: Álom és valóság, egy szaktanácsadó

az egyenlítő közelében 2011

31. Molitorisz Pál: Emlékezés Kachelmann Kurt gazdasági tanárra 2011

32. Molitorisz Pál: Szarvasi gazdasági tanárportrék.

Dr. Palov József és Molnár Zoltán 2011

33. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2011-ben 2012

34. A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján

Tessedik S. – Ferencz K. – Köhler M. 2012

35. Egy élet Bikazugban, Sztancsik Gyuri bácsi

Szerk.: Molitorisz Pál 2012

36. Marjai Gyula: A tudást meg kell szerezni és tovább kell adni 2013

37. Válogatott tudományos diákköri munkák 2012-ben 2013

38. Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről, szerk.: Molitorisz Pál 2013

39. A rizstermesztés kezdetei Szarvason * Litauszky István pályája

Szerk.: Molitorisz Pál 2013

Nero szőlőfajta

AJÁNLÓ

E számunkban dr. Csizmazia Darab József (1918. július 15. – 2013.

szeptember 6.) szőlőnemesítő életútját mutatjuk be, aki 1938-ban szerzett

képesített gazda oklevelet a szarvasi m. kir. Tessedik Sámuel Középfokú

Gazdasági Tanintézetben, s édesapja képviseletében 2013. június 20-án fia

átvehette Szarvason ünnepélyes körülmények között a Platina díszoklevelet.

Büszkék vagyunk rá, hogy a már világszerte elterjedt szőlőfajták nemesítője

Szarvason kapott alapokat.

1948-tól 1980-ig a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben dolgozott.

Betegségekkel szemben

ellenálló, minőségi bort adó,

rezisztens magyar szőlőfajták

nemesítése volt a feladata,

amelyek minimális vegyszeres

kezelést igényelnek, ezért

környezetkímélő módon és

olcsóbban termeszthetők.

Évtizednél hosszabb idő után

jutott el az első reményteljes

hibridig, amelynek még a

kísérleti termesztésben

bizonyítania kellett – ehhez Zala

megyében kapott területet.

Ad astra per asperas! Tövises az

út a csillagokig. Az idézett

szállóige az ő munkásságára is

igaz. Húsz évbe telt, míg az első

hibridjét, a Zalagyöngyét üzemi

termesztésre alkalmas fajtaként

elismerték.

Bejelentett szőlőfajtáinak száma összesen 39 (Alettától a Zalagyöngyéig),

ebből napjainkban államilag elismert 14 fajta.

Kemény, következetes munkája a szőlő- és borkultúra színvonalának

fejlesztése területén számos elismerést kapott. Neve felkerült az anyagi

jutalommal nem járó Magyar Örökség-díjasok listájára, amit láthatatlan

becsületrendnek is szoktak nevezni. – Sic Itur ad Astra!

SzJ

ISSN 1585-3616