305

POSZTER SZEKCIÓ

306

Poszter Szekció

307

Determination of grapevine spring frost damage by bud Relative Fertility Index (RFI)

Ferenc Baglyas

Kecskemet College, Faculty of Horticulture, Department of Horticulture Abstract: Spring frost often damages green shoots in vineyards. This was the case in 6 May 2011 in Kecskemét when -2,4 oC temperature was measured in the morning. Temperature largely varied among sites. Time of bud brake was also a crucial point. Seven grape varieties were examined in the vineyard that is located in Kecskemét-Máriahegy: Kadarka, Pirosszlanka, Kövidinka, Rhine Riesling, Narancsízű, Pannon frankos and Merlan. Pontica varieties and Merlan and Rhine riesling regenerated best due to their more fertile buds and their late bud break. Narancsízű variety is a table grape variety that has lower bud fertility. Between the two resistant varieties, the numbers of clusters were different, Pannon frankos, what is a Vitis amurensis hybrid had much less than Merlan. In cane pruning it is suggested to leave secondary cane spurs which delay the main bud burst. Keywords: grapevine, spring frost, recovery, bud fertility

1. Introduction

There are 3-types of spring frosts that can cause damage in vineyards. These include: • radiation- which is a freeze characterized by still air and clear skies. Under these con-

ditions air stratifies near the ground and radiant heat loss occurs from the ground and vine tissues. Under such conditions vine tissues can be less than ambient air tempera-ture;

• advection- which is a freeze characterized by a mobile frontal system moving through and cloud cover. There is no air stratification and no radiant heat loss.

• radiation-advection- which combines the characteristics of the 2 freezes and is most damaging.

Protection capability will depend on the type of freeze. Two main methods are used: passive and active. Passive protection methods are used to avoid or minimize spring freeze damage. Site selection, variety selection, and cultural practices (trellis, agrotechnics) comprise passive protection methods. Active frost protection methods involve modification of the vineyard climate (heating, ventilation, microspraying) (Howell, 2003). This spring active method was not used in the Kecskemét vineyard. As the flat site is unfavourable spring frost damage largely depended on variety (bud break time and bud fertility).

2. Objectives

The main objectives: 1. Determination of RFI 2 months after spring frost on partially and totally frozen shoots

on different varieties. 2. Determination of the number of bunches when spurs are left on canes

Poszter Szekció

308

3. Material and methods

Material: – location – Kecskemét, middle of Hungary – established in 2002 – 500 vines – 23 varieties – trellis: Royat cordon – being retrained as a result of the winter frost in 2010 – varieties in the research:

o Rhine riesling o Kadarka o Kövidinka o Merlan (Merlot x Seibel 13666) o Pannon frankos (Vitis amurensis x Irsai Oliver) o Narancsízű (Queen of Vineyards x Chasselas Queen)

Methods

1. Calculating Relative Fertility Index (number of bunchesper vine/number of total shoots/vine) (Csepregi, 1982) two months after spring frost;

2. One-way analysis of variance in order to find significant differences between RFI val-ues by using Excel ANOVA function. Based on the calculated and critical F value the zero hyphotesis can or cannot be accepted (Bányainé-Perczelné, 1983).

4. Results

The differences between the RFI average values are bigger than p-vaue. It means that the fertiliy index of each varieties can be considered different at 0,95% probability. Merlan and Rine riesling had the highest average RFI value while Narancsízű and Pannon frankos had the lowest. Narancsízű is a Chasselas hybrid. Proles orientalis varieties have low bud fertility. Pannon frankos also has low bud fertility and buds break early. This later increases the chance of having spring frost damage. Traditional pontica varieties (Kadarka, Kövidinka) have high RFI. Merlan and Rhine riesling had the highest average RFI value. The average cluster weight of Rhine riesling is about 100 g and Kövidinka 160 g. This largely determines the yield.

Table 1 ANOVA table

Poszter Szekció

309

Figure 1: Frost biten shoot (photo Baglyas)

Figure 2: Main bud breaking on a cane (photo Baglyas)

Poszter Szekció

310

Figure 3: Merlan variety 2 months after the frost (photo Baglyas)

Figure 4: Pannon frankos 2 months after the frost (photo Baglyas)

5. Conclusions

If shoots break early, they are stronger when frost occurs and only the tips of the shoots get freeze. In this case lateral shoots develop. They have less bunches (see Pannon frankos and Narancsízű). If buds break late young shoots get freezed and basal buds, that were differentiated in the previous year, break. They bear more bunches (see Merlan and Rhine riesling). In cane pruning, if 1-2 bud lateral cane spurs are left on the can (accidentally) shoot(s) on spurs inhibit(s) the break of auxiliary main bud. After spur shoots are freeze this inhibition is ceased. In this case we get full crop.

Poszter Szekció

311

It is also an important fact that live bunches on the partially freeze shoots develop and this contributes to a higher number of bunches. Yield depends on the average bunch weight too, therefore Kövidinka, which has the highest average bunch weight, had the highest yield.

References

[1] Bányainé S. J. – Perczelné Z. M. (1983): Tartósított termékek statisztikai minőségel-lenőrzése, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

[2] Csepregi P. (1982): A szőlő metszése és fitotechnológiai műveletei, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

[3] Csepregi P. – Zilai J. (1988): Szőlőfajta-ismeret és –használat, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

[4] Howell S. (2003): Factors Related to Spring Frost Damage: What Are the Options, Viticulture and Enology, Michigan State University, http://www.grapes.msu.edu pdf/cultural/factors-related.pdf

Contact

Kecskemet College, Faculty of Horticulture 6000 Kecskemét, 1-3. Erdei Sq. Phone: +36-76-517-695 email. baglyas.ferenc@kfk.kefo.hu

Poszter Szekció

312

A minőség és a fizetési hajlandóság összefüggése

Ferencz Árpád1, Nótári Márta2, 1,2 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék

Abstract: Price policy is a specific tool of marketing mix elements. Decision making about prices is the most difficult question for companies. In Hungary, price issues are particularly important shown by the fact that the price sensitivity of consumers is high in both high and low prices. Price is a crucial issue in gaining attention and awakening interest in consumers. Price height can indicate the quality, brand credibility and renown. It is reflected in the degree of product differentiation, the company's image and products. Consumers of traditional, regional food and horticultural products recognize that high price comes together with high quality. Thus, price is a less influential factor in their decisions. Customers in this segment are not only taking the product features in account, but translate product attributes to emotional functions. Keywords: pricing, pricing strategies, willingness to pay, consumer perception Összefoglalás: Az árpolitika a marketingmix eszközrendszerének sajátos eleme. Az árdönté-sek a legkényesebb és a legnehezebb döntések meghozatalát jelentik a vállalkozások számára. Magyarországon az árkérdések különösen nagy jelentőségét az a tény mutatja, hogy a fo-gyasztók árérzékenysége nagy és az alacsony árak iránti igény magas. Az ár fontos a fogyasz-tó megszerzésében, figyelmének felkeltésében. Nagysága utalhat a termék minőségére, a márka hitelére, elismertségére. Kifejeződik benne a termék differenciálódás foka, a vállalko-zás és termékeinek imázsa. A tradícionális, regionális kertészeti és élelmiszeripari termékeket vásárlók a viszonylag magas árban elismerik a kiváló, egyedi tulajdonságokat és a magas ár kevésbé befolyásoló tényező a döntéseikben. A vásárlók ebben a szegmensben nem csak a terméktulajdonságot és hasznosságot veszik figyelembe, hanem a terméktulajdonságokat „le-fordítják” emocionális funkciókra is.

Kulcsszavak: árképzés, árstratégia, fizetési hajlandóság, fogyasztói megítélés

1. Bevezetés

Az árak a történelem során szinte mindig az eladók és a vevők alkuja (ártárgyalása) során alakultak ki. A vevő választását, vásárlási döntési folyamatát hagyományosan főként az ár határozza meg. Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető azonban az is, hogy a nem ár jellegű (termékjellemző, származási hely, kommunikáció) tényezők is egyre fontosabbá váltak a fogyasztók vásárlási magatartásában. Az ár a marketing-mix egyetlen jövedelmet eredményező részegysége, egyben a marketing eszközrendszer legrugalmasabb eleme is. A leggyakoribb hibák, hogy az ár túlságosan költségcentrikus vagy nem vizsgálják felül elég gyakran, így nem tudnak a piaci igényekre azonnal rugalmasan reagálni. Az árakat sokszor a marketing-mix többi elemétől függetlenül és nem a pozicionálási stratégia részeként kezelik.

Poszter Szekció

313

Túl alacsony ár Racionális ársáv Túl magas ár

Termék költségei Egyedi termékjellemzők

Nincs nyereség Versenytársak árai Szegmentált kereslet Helyettesítő termékek árai A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek esetében nem állapítható meg csupán egyetlen alkalmazható árképzési mód, sem a gazdasági, sem a lélektani oldal figyelembevételével. Ennek oka, hogy a vizsgált termékcsoport igen heterogén.

2. Anyag és módszer

A piackutatás: a véleménykutatás információgyűjtést jelent, nagyszámú egyénből vagy szervezetből álló csoport tudományos mintavétellel kiválasztott szűk részének a meginterjúvolása révén. A primer piackutatási módszer a korábban még össze nem gyűjtött adatok és információk összessége, amelyeket egy meghatározott célra gyűjtünk össze. Az felvételezés során több kérdésre kerestem választ, így minden egyes válasz változóként írható fel, mert egy bizonyos számintervellumon belül változó értéket vehet fel. Ezek a függő változók, hiszen az eredmény az adott válaszadó függvényében más és más. A kérdések (változók) változatlanok maradtak a kérdőívben, a megkérdezetteket (válaszadókat) pedig eseteknek nevezzük. Páronkénti t-próba elemzés

Páros minták esetén az egyes megfigyelés sorozatok ugyanazon válaszadókra vonatkozik. A különbségeket a páros mintás t-próbával vizsgáljuk. A számításhoz egy, a páronkénti különbségeket kifejező változót hozunk létre (amit D-vel jelölünk), és kiszámítjuk annak átlagát és varianciáját, majd a t statisztikát. A szabadságfok „n-1”, ahol „n” a megfigyelés páros száma (Szűcs, 2002). Person féle Khi-négyzet próba

A konkrét szignifikancia próba két hipotézisen alapul. Ezeket a hipotéziseket nullhipotézisnek, illetve alternatív hipotézisnek nevezzük. A két hipotézis közül csak az egyik (Ketskeméty et al., 2005). A Khi-négyzet próba kiszámítása

( )∑∑

= =

−=

2

1

2

1

2

2

i j ij

ijij

e

efX

Konfidencia-intervallum számítása

A kérdőíves felmérések kiértékelésekor az eredmények egyszerű százalékban történő kifejezése sokszor nem elegendő, sőt félrevezető is lehet, mivel a látszólagos különbségekről önmagukban nem dönthető el, hogy szignifikáns eltérést takarnak-e. A vizsgált populációban az egyes kérdésekre adott válaszok segítségével nem csak az igen válaszok %-os arányait, hanem azok konfidencia-intervallumait is kiszámítottam, mert ezek az értékek a valódi különbségek kimutatását segítették elő. A konfidencia-intervallumok kiszámítása, különösen eltérő minta elemszámok esetén, elengedhetetlenek ahhoz, hogy a

Poszter Szekció

314

feltételezett hipotéziseinket nagy megbízhatósággal helyesen tudjuk eldönteni.

3. Eredmények

Az ár fontosságának megítélése a hagyományos, régiós élelmiszereknél

Independent Samples Test

t-test for Equality of Means

t df Sig. (2-tailed)

Mean Difference

Std. Error Difference

95% Conf Int of the Diff

Lower Upper

szempontok vásárláskor ÁR

Equal var assumed 0,456 398 0,649 0,043 0,095 -0,143 0,229 Equal var not assumed 0,457 396,931 0,648 0,043 0,094 -0,142 0,228

Chi-Square Tests Value df Asymp.Sig.

(2-sided)

Pearson Chi-Square 3,447a 4 0,486 Likelihood Ratio 3,545 4 0,471 Linear-by-Linear Association 0,208 1 0,648

A vásárlási döntések sokszor bizonytalanok, a fogyasztó a döntéshozatal során bizonyos kockázattal kerül szembe. Az észlelt kockázat nagysága függ a vásárló személyiségétől, termék vagy szolgáltatás jellegétől, de legtöbbször az ár alakulásától. Kutatásunkban azt elemeztük, hogy milyennek találja a fogyasztó a tradícionális, régiós élelmiszerek árát.

Chi-Square Tests Value df Asymp.Sig.

(2-sided)

Pearson Chi-Square 26,016a 16 0,054

Likelihood Ratio 28,853 16 0,025 Linear-by-Linear Association 0,019 1 0,89

Tukey B szempontok vásárláskor ÁR

életkor N Subset for

alpha = 0.05 1

30-39 116 4,16

40-49 50 4,2

50-59 64 4,22

18-29 128 4,28

60 év felett 42 4,33

1. ábra: Az ár fontosságának megítélése

nemek szerint 1. táblázat: Az ár fontosságának

megítélése 2 t-próbával, Chi2-teszttel nemek szerint

2. ábra: Az ár fontosságának megítélése életkor szerint

2. táblázat: Az ár fontosságának megítélése ANOVA-módszerrel, Chi2-teszttel életkor szerint

Poszter Szekció

315

Tukey B szempontok vásárláskor ÁR

iskolai végzettség N Subset for alpha =

0.05 1 2

8 általános 19 3,47

Szakmunkás 26

4,04

Szakk/Gim/Tech 133

4,18

Föiskola/Egyetem 222 4,35

Chi-Square Tests Value df Asymp.Sig.

(2-sided)

Pearson Chi-Square 48,856a 12 0,000

Likelihood Ratio 40,903 12 0,000 Linear-by-Linear Association 3,99 1 0,046

A válaszokat szegmentációs bontásban értékeltük ki azért, hogy megállapítható-e szignifikáns különbség a különböző csoportok válaszaiban. Egyértelműen megállapítható, hogy az ár foglalja el a vezető szerepet a döntésekben, mivel különleges minőségű termékekről van szó, sok fogyasztó az árat a minőség kifejezőjének tekinti. Kutatásunkban a fogyasztók élelmiszervásárlási érték- és preferenciarendszerének elemzéséből emeltük ki az alábbi két árra vonatkozó ábrát. A nők a vásárlásnál az árnak, a termékösszetételnek, míg a férfiak a gyártónak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, de abban megegyezett a vélemény, hogy a „még elviselhető” kategóriába sorolták be legtöbben az árat.

3. ábra: Az ár fontosságának megítélése iskolai végzettség szerint

3. táblázat: Az ár fontosságának megítélése ANOVA-módszerrel, Chi2-teszttel iskolai végzettség szerint

1-olcsó; 2-reális; 3-még elviselhető; 4-drága; 5-megfizethetetlen

54321

Milyennek találja a magyarországi

élelmiszerek árát?

vála

szgyakoriság

140

120

100

80

60

40

20

0

Std. Dev = ,80

Mean = 3

N = 258,00

Milyennek találja a

magyarországi élelmiszerek árát?

reális

olcsó

megfizethetetlen

még elviselhető

drága

rela

tív g

ya

ko

risá

g

,6

,5

,4

,3

,2

,1

0,0

-,1

átlag

PMAX

PMIN

P

4. ábra: A magyarországi élelmiszerek árának megítélése 5 fokozat alapján

5. ábra: A magyarországi élelmiszerek árának megítélése megadott szempontok alapján

Poszter Szekció

316

Kutatásunkban a felár fizetési hajlandóságot is vizsgáltuk. A megkérdezettek válaszait hétféle matematikai, statisztikai elemzéssel értékeltük. A megkérdezettek csak bizonyos termékek esetében vállalnak többlet fizetést. A presztízstermékként piacon található magyar élelmiszerek ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek oka lehet, hogy a magasabb bevétellel rendelkező fogyasztókból tevődik össze a fő célcsoport.

4. Következtetések

Az élelmiszergazdaság hazánk egyik legsokoldalúbb és legszínesebb szektora. Magyarország olyan ökológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek egyes termékeket kiváló, speciális tulajdonságokkal gazdagítják. A világpiacon meglévő magas követelményeknek többletáruértékkel rendelkező minőségi és élelmezésügyi szempontból biztonságos termékekkel lehet megfelelni. A hagyományos, régiós élelmiszerekben rejlő természeti és társadalmi értékek kihasználása érdekében növelni kell a piaci versenyképességet, e termékek piacra jutását és piacon maradását segítő marketingtevékenységet. Az árpolitika a marketingmix eszközrendszerének sajátos eleme. Az árdöntések a legkényesebb és a legnehezebb döntések meghozatalát jelentik a vállalkozások számára. Magyarországon az árkérdések különösen nagy jelentőségét az a tény mutatja, hogy a fogyasztók árérzékenysége nagy és az alacsony árak iránti igény magas. Az ár fontos a fogyasztó megszerzésében, figyelmének felkeltésében. Nagysága utalhat a termék minőségére, a márka hitelére, elismertségére. Kifejeződik benne a termék differenciálódás foka, a vállalkozás és termékeinek imázsa.

Fizet-e többet a Magyarországról

származó élelmiszerekért?

ha védjegyezve van

semm

iképpen

nemm

indenképpen

nem, ha külföldi van

csak bizonyos termék

rela

tív g

ya

ko

risá

g

,7

,6

,5

,4

,3

,2

,1

0,0

-,1

átlag

PMAX

PMIN

P

6. ábra: Többletfizetési hajlandóság a magyar élelmiszerek iránt

4. táblázat: Többletfizetési hajlandóság a magyar élelmiszerek iránt

7. ábra: A magyar élelmiszerek iránti többletfizetési hajlandóság

relatív gyakorisága

Poszter Szekció

317

Irodalomjegyzék

[1] Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás (Aula Kiadó, Bp.) [2] Törőcsik M. (2007): Vásárlói magatartás (Akadémia Kiadó, Bp.) [3] Sebők A. (2011): Az élelmiszer-minőség üzenete és a hagyományos élelmiszerek a

magyar fogyasztók szemével. (EU Közösségi Konferencia, Debrecen) [4] Radnai K. (2010): A bevásárlóközpontok hatása a fiatalok fogyasztói szokásaira (Bp.) [5] Gulyás E. (2008): Tudatos vásárlók könyve (Ursus Libris, Bp.)

Szerzők

Nótári Márta: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország notari.marta@kfk.kefo.hu Ferencz Árpád: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország ferencz.arpad@kfk.kefo.hu

Poszter Szekció

318

Rózsa talajnélküli termesztése

Lévai Péter1, Turiné Farkas Zsuzsa2 1,2Kecskeméti Főiskola/Kertészeti Főiskolai Kar

Összefoglalás: A növényházi vágott virágoknál megállapítottuk, hogy a hidrokultúrás termesztésben a szálhozam megegyezik a hagyományos földkeverékben, illetve a kemokultúrában termesztett növényállománnyal. A virágminőségi tulajdonságok kedvezőbbek a kiegyensúlyozottabb tápanyag-ellátás következtében. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a vázatartósságra. A kísérleti munka célja a környezeti tényezők hatásának vizsgálata a rózsa növekedésére, fejlődésére, különös tekintettel a szárvastagságra. Az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben.

Abstract: We have found that stem yield in greenhouse cut flower is the same as in hydroponics, traditional soil-mix and in chemo-culture. However flower quality is better due to a more harmonised nutrient supply. It is especially the case in vase-life. The aim of our research is to study the environmental factors on the growth and development of rose with special regard to stem expansion. The rose phytomonitor has been developed by the Israeli Phytech Ltd. in order to follow the growth and development of plants. Growers can observe the daily stem expansion, and if it differs from optimal due to a stress situation he can intervene. Processing the data of phytomonitor enables to develop an optimal nutrient supply and a less costly, environmentally friendly technology so that it could be more commonly used in the domestic ornamental plant growing. Kulcsszavak: rózsa, környezeti tényezők, Phytomonitor Keywords: Rose, environmental factors, Phytomonitor

1. Bevezetés

A hidrokultúrás termesztési mód jelentősége napjainkban egyre növekszik. A technológia kidolgozását indokolja az urbanizáció fokozódása miatti termőfelület csökkenés, a rohamos ipari kitermelés következtében a tőzegkészletek megcsappanása, a felszíni vizek elszennyeződése és a talajlakó gombák elleni védekezés. A zárt, cirkulációs rendszerek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Hollandiában a rózsatermesztés 80%-ban mesterséges közegben folyik hidrokultúrás módszerrel. A földkeverékek háttérbe szorulásának fő oka a nagyon elterjedt fonalféreg-fertőzöttség volt, aminek csak a hidrokultúrás termesztés tudott gátat vetni. Ezzel a módszerrel a tápanyagforgalom is könnyebben szabályozhatóvá vált, és megoldható lett a talajszint feletti ültetés, javítani tudták a tövek megvilágítottságát (BORONKAY-FORRÓ, 2006). Magyarországon a hidrokultúrás rózsatermesztés leggyakoribb közege a kőgyapot, amely szerkezet-stabil, steril, és a vázrészeken kívül 80–95% vizet és használat során belekerült 5–

Poszter Szekció

319

10% levegőt tartalmaz. Kissé lúgos pH-jú, de nagyon jó a víz-adszorpciós képessége. Egyenletes minőséget ad, megbízható. A préselt, ragasztott kőgyapot kockákat többnyire műanyagba csomagolt termesztő paplanokra helyezik (BIZA, 2000). Használnak még kókuszrostot is, ami kifejezetten a vágottvirág-termesztésben elterjedt közeg, a kókuszdió megőrölt héja, lehet hosszú- vagy rövid rostú. A rost a kőgyapothoz hasonlóan jó vízmegkötő képességű, kémhatása többnyire semlegeshez közeli, EC értéke 0,5 alatti. Szerkezete nagyon stabil, akár tíz évig is használható, víz- és levegőtartó kapacitása magas. Mivel nem bányászott, hanem termesztett, ezért megújuló, újratermelhető környezetbarát anyag. Harmadik gyakran használt közeg a perlit, amely jó vízáteresztő, de rossz víztartó, semleges pH-jú, teljesen steril. Előfordul még Olaszországban a toscanai, vulkáni eredetű granulátum is, melyet porózus habkőzúzalékkal kevernek (BIZA, 1998). A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők (pl.: fény, sugárzás, levegő hőmérséklete és páratartalma, stb.), befolyásolják a tápanyag- és víz felvételét, szállítását, a fotoszintézis és az asszimiláció aktivitását, a párologtatást, valamint a növény egész fejlődését. A környezeti tényezők szoros kapcsolatban vannak egymással, együtt és egyszerre fejtik ki hatásukat az életfolyamatokra, ezek a tényezők nem csak a növényre, hanem egymásra is hatást gyakorolnak. A termesztés környezeti feltételei közül a rózsa számára a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A fényerősség vagy fényintenzitás a besugárzás mérhető értéke. Nagy fényerősségű mesterséges megvilágítás mellett több virág képződik. A megvilágítás kedvezően hat a virágminőségre is, a szárhosszúságot csökkenti, a szárerősséget javítja, a virág súlyát növeli (KOKAS-NAGY, 1982). A termesztés során ismerni kell a besugárzást, mert az befolyásolja a hőmérsékletet, a CO2 – és a vízigényt egyaránt. A besugárzás évszakonkénti eltérése igen jelentős. Sugárzásméréssel a fotoszintézis intenzitását, a növények vízfogyasztását tudjuk ellenőrizni (HORINKA, 2010). Hazánkban a téli-kora tavaszi fényszegény időszakban a rózsa számára asszimilációs pótmegvilágításra lenne szükség (SCHMIDT, 2002). A növények anyagcseréje, a tápanyag- és víz szállítása, átalakítása és a fotoszintézis sebessége is függ a besugárzás mellett a hőmérséklettől. A hőmérséklet a légzőnyílások működését is befolyásolja. Magas hőmérsékleten, alacsony páratartalomnál a légzőnyílások tartósan nyitva vannak, a vízigény megnő. Túlzottan magas hőmérsékleten a légzőnyílások védekezni próbálnak, bezárnak, de ezzel a légcsere és a fotoszintézis is leáll. Hidegben, magas páratartalomnál a légzőnyílások szintén zárva maradnak. A párologtatás akadályozása a vízforgalom, azzal együtt a tápanyagforgalom akadályozását is jelenti (HORINKA, 2010). A hajtatásban lévő fajták általában 16-18 0C nappali, és 14-16 0C éjszakai hőmérséklet mellett fejlődnek a legjobban. 22-24 0C nappali hőmérséklet mellett a virágzáshoz szükséges idő lerövidül, de a szárerősség és a szárhossz csökken. Nyáron a 22-24 0C feletti nappali hőmérséklet hatására a rózsa tartalékai leépülnek, a virágminőség romlik a disszimilációs folyamatok túlsúlyba kerülése miatt (SCHMIDT, 2002). A növények életműködését a páratartalom is befolyásolja. A levegő páratartalma elsősorban a növény vízforgalmának bonyolításában játszik szabályozó szerepet. A túl alacsony páratartalom a növény vízveszteségét fokozza. A túl magas páratartalom akadályozza a növények párologtatását, vízleadását. A párolgásból adódó szívó hatás gyorsítja, vagy lassítja a vízben oldott tápelemek szállítását, a vízforgalmat, közvetve a tápanyag felvételt is befolyásolja. A fotoszintézis folyamata 60-90 % relatív páratartalom mellett zavartalan (HORINKA, 2010). A levegő páratartalma nagy hatással van a rózsa egészségi állapotára, a leszedett virág minőségére, vázatartósságára. Telepítéskor, valamint a kultúra indításakor 70-80 %-os páratartalom az optimális, egyébként pedig 60-70 % (SCHMIDT, 2002).

Poszter Szekció

320

2. Anyag és módszer

A rózsa hidrokultúrás termesztésénél a KORDES cég fajtáit:’Aloha’, ’Circus’, ’Corvette’, ’Dream’, ’Fantasia’, ’Frisco’, ’Metaliana’, ’Red Corvette’, ’Sioux’ alkalmazzuk, fajtánként 100-100 darab tövet 4 ismétlésben elhelyezve telepítettük hidrokultúrás termesztési módnak megfelelően 11 literes műanyag perforált vödrökbe kertészeti perlit, illetve tőzeg-perlit közegbe. Egy vödörbe három darab szemzett tövet telepítettünk, amelynek tápanyag-ellátását OMETZ 24 műtrágya keverőgép alkalmazásával csepegtető öntöző berendezés kijuttatásával végezzük. Folyamatosan ellenőrizzük a tápoldat pH-ját és EC-jét. Állandó, alacsony koncentrációjú (0,2 %) tápoldatozást alkalmazunk N, P, K = 1:0,35:1,25 %-os arányban, amelyet kiegészítünk – a növény igényének megfelelően – mikroelemekkel is. Az ültetést követően 1 hónapon belül kialakítottuk a rózsa vázrendszerét. Ez a kialakítás japán módszerrel történt. A kifejlődő hajtások növekedését, a virághozamot és a virág minőségi tulajdonságokat (virágméret, szárhosszúság, vázatartósság) hetente mérjük és a kapott eredmények alapján értékeljük a fajtákat. A kísérletbe beállítottuk az izraeli PHYTECH LTD. gyártmányú phytomonitor berendezést, mely a következő tényezőket méri: besugárzás, levegőhőmérséklet, levélhőmérséklet, a levegő relatív páratartalma, szárvastagság és talajnedvesség. A berendezés speciálisan a rózsa kultúra paramétereinek mérésére szolgál. A rózsa esetében az érzékelők közül különösen nagy jelentősége van a szárvastagság érzékelésének, mivel a tápanyagban gazdag vázrendszer biztosítja a virágzáshoz szükséges optimális termőfelületet.

3. Eredmények

Szálhozam alakulása A vizsgált fajták hozamait a 1. táblázat tartalmazza, a legjobb hozamot az ’Aloha’, a ’Metaliana’ és a ’Sioux’ fajták adták.

1. táblázat: Rózsa fajták virághozam alakulása (Kecskemét, 2010)

Fajták Virághozam (db/m2/év)

’Aloha’ 160 ’Circus’ 130

’Corvette’ 90 ’Dream’ 110

’Fantasia’ 90 ’Frisco’ 140

’Metaliana’ 150 ’Red Corvette’ 90

’Sioux’ 150

Virágminőségi tulajdonságok A fejlődött hajtások 80 %-os arányban elérték – a fajták többségénél – az I. osztályú virágminőséget. A legjobb minőséget a ’Circus’ a ’Corvette’, a ’Dream’ és a ’Sioux’ fajták adták.

Poszter Szekció

321

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a fajták többségénél a vázatartósság meghaladja a 2 hetet, legjobb tartósságúnak a ’Frisco’ és a ’Sioux’ fajták virágai bizonyultak. A fajták virágainak vázatartósságát a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: A rózsa fajták virágainak vázatartóssága

Fajták Vázatartósság

(nap)

Vázatartósság katalógus szerint (nap)

’Aloha’ 10 12

’Circus’ 15 14

’Corvette’ 13 14

’Dream’ 16 16

’Fantasia’ 15 14

’Frisco’ 18 16

’Metaliana’ 14 12

’Red Corvette’ 14 14

’Sioux’ 17 18

A levegő hőmérsékletének ingadozásán (1. ábra) jól elkülöníthetőek a napszakok ciklusa. A szárvastagodás is ezt a ciklust követi. A napi hőmérséklet emelkedésével megindul a szár jelentősebb vastagodása is. A két hetes periódus második harmadától kezdve egyre jelentősebb a szárvastagodás, ahol szintén követi ezt az ingadozást, de már kisebb mértékben. A szárvastagodás alakulásáról a hőmérséklet vonatkozásában megállapítható, hogy minél magasabbak a napi maximumok, annál intenzívebb a szárvastagodás mértéke. Illetve minél kisebb a hőmérsékleti ingadozás, annál egyenletesebb lesz ez a szárvastagodási folyamat. Magasabb levélhőmérséklet esetén a szárvastagodás is intenzívebb (2. ábra). A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A diagram a szélső értékeit vizsgálva jól látható, hogy a vizsgált két hétben a szár hozzávetőleg 85 µm-t vastagodott.

4. Következtetések

A rózsa esetében az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a bimbónövekedés, a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. Az optimális termesztési feltételek biztosítása költségtakarékosságot eredményez. A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők. A magasabb nappali és éjjeli hőmérséklet gyorsabb fejlődést eredményez. A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben.

Poszter Szekció

322

1. ábra: A levegő hőmérsékletének hatása a rózsa szárvastagodására (Kecskemét, 2010.)

2. ábra: A levélhőmérséklet hatása a szárvastagodásra (Kecskemét, 2010.)

Poszter Szekció

323

Irodalomjegyzék

[1] BIZA, K. (1998): Vágott rózsa kőgyapoton. Kertészet és szőlészet 47 (22) 18–19. [2] BIZA, K. (2000): Rózsát, gerberát. Kertészet és szőlészet 49 (48) 6. [3] BORONKAY G., FORRÓ E. (2006): A termesztett rózsa talaj- és tápanyagigénye.

Kertgazdaság 2006. 38. (3) 33-41. [4] HORINKA T. (2010): Kertészeti növények komplett tápanyagellátása. Mórahalom:

Kertészek Kis/nagy Áruháza Kft. 521 p. [5] KOKAS GY.-NAGY L. (1982): Rózsahajtatás. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 357

p. [6] SCHMIDT G. (Szerk.) (2002): Növényházi dísznövények termesztése. Budapest:

Mezőgazda Kiadó. 622 p.

Szerzők

Prof. Dr. Lévai Péter1: KF Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék. H-6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország. e-mail: levai.peter@kfk.kefo.hu. Turiné Dr. Farkas Zsuzsa2: KF Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék. H-6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország. e-mail: turine.zsuzsa@kfk.kefo.hu

Poszter Szekció

324

Tudatos-e a magyar fogyasztó? Is the Hungarian consumer conscious?

Nótári Márta1, Ferencz Árpád2,

1,2 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék

Abstract: Expanding consumption, the access to various products is a determinative experience of our time in compared to the previous years. People have the chance to buy goods that were a privilege for wealthy people before. The purchase decisions of consumers and particularly the possibilities of influencing the decision-making process have long been employed in the marketing professionals. Continuous assessment of the consumer decision-making process in our country is necessary to follow the constantly changing conditions. Authors of the described models have a basic goal to extract general features from the purchase decision making process. They did not distinguish attributes by product groups.

Keywords: consumer awareness, primary research, customer decision, traditional foods, Hungarian products

Összefoglalás: Napjaink meghatározó élménye a kitágult fogyasztás, a sokféle termékhez való hozzájutás a korábbi időszakokhoz képest, hiszen ma a társdalom széles körben lehetőség van olyan termékek megvásárlására, ami korábban csak a kiváltságosoknak adatott meg. A fogyasztók vásárlásról hozott döntései és főképp a döntési folyamat befolyásolásának lehetőségei régóta foglalkoztatják a marketingszakembereket. Folyamatos vizsgálatot érdemel a fogyasztók döntési folyamata hazánkban is, állandóan változó viszonyaink között. Az ismertetendő modellek szerzőinek elsődleges törekvése az általános jegyek kiragadása az egyes vásárlási döntési folyamatokból, nem különböztettek meg sajátosságokat termékcsoportok alapján. Kulcsszavak: tudatos fogyasztó, primer kutatás, vásárlói döntés, hagyományos élelmiszerek, magyar termékek

1. Bevezetés

Ma már egyértelműen elfogadott álláspont a szakemberek körében, hogy a vásárlási döntéseket nem értelmezhetjük csupán ésszerű tényezők mérlegelési eredményeként, hanem mindig vizsgálnunk kell az emocionális hatások eredőit is a kutatási feladattól függő mélységben. A vásárlási döntések mechanizmusáról igen komoly viták dúlnak a szakirodalomban, így nincs egy olyan koncepció sem, amelyet a többség irányadónak ismerne el. Életünk során nap, mint nap hozunk vásárlói döntéseket, érvényesítve saját elképzeléseinket. A tudatos vásárlás fogalma szorosan összekapcsolódik a fogyasztóvédelemmel. S hogy kit nevezhetünk tudatos vásárlónak? A kérdés megválaszolása nem egyszerű feladat. Tudatos vásárló az, aki tisztában van a termék megvásárlásával kapcsolatos jogaival (garanciaigénylés, rossz termék cseréje), tájékozott a termékek minőségével kapcsolatban, és ismeretei alapján, nem pedig a reklámok hatására választja ki a számára szükség árucikkeket. A termékek árfekvése mellett nem elhanyagolható a minőség sem. Lehet, hogy egy nagyobb üzletlánc saját márkás termékei olcsóbbak, de összetevőik miatt károsak lehetnek a környezetre, vagy magára az emberi szervezetre. Csak akkor tudjuk kiválasztani a legjobb

Poszter Szekció

325

ajánlatot, ha tisztában vagyunk annak előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Mivel a gazdaság alapvető mozgatórugója lett a termelés és fogyasztás, már egyetlen termék megvásárlásával is nagy felelősséget vállalunk magunkra. Bármit is teszünk, az első és legfontosabb, hogy egy pillanatra se felejtsük el, hogy ameddig a pénz a mi kezünkben van, mi döntünk. Tehát ha tudatos vásárlóvá válunk, s önállóan, a média befolyásától némileg függetlenül hozzuk meg racionális döntéseinket, a piacon hosszú távon csak azok a termékek maradhatnak életképesek, melyek mind minőség, mind ár, mind környezetkímélés tekintetében versenyképesek. Mi, fogyasztók, tehát megóvhatjuk saját érdekeinket, egészségünket, s környezetünket, hogy unokáink egy egészségesebb, szebb világot láthassanak!

2. Anyag és módszer

A primer kutatások leggyakoribb módszere, a megkérdezés, ami a mai napig uralja a felmérések területét mind a marketing-, mind pedig a társadalomkutatásokban. 2012-ben a célnak megfelelő, előre meghatározott személyeket, illetve ezek meghatározott összetételű csoportját kérdeztük meg kérdőíves „segédeszköz” közbeiktatásával. A megkérdezéssel olyan információkhoz jutottunk, amelyekhez más úton nem, vagy csak korlátozottan lehet hozzájutni. Ezen túl azonban a megkérdezés olyan objektív adatok felvételére is alkalmas, amelyet más módon csak nehezen lehetne megismerni.

3. Eredmények

A válaszadók egyharmada nem érzi szükségesnek (1. ábra), hogy tudatosan figyeljen a vásárlási döntéseiben a magyar termékek előnyben részesítésére. Matematikai szempontból, ez nem többség de érdemes vizsgálni ezt a szegmenst. A fogyasztói elvárások alapján az ár-differenciálási stratégiai alapelveket figyelembe véve három területen lehet árjavaslatot megfogalmazni: minőség, termékcsoport illetve márkanév. E három dimenzió mentén lehetne kialakítani szegmensenként a megfelelő árstratégiát.

1. ábra: A magyar termékek tudatos vásárlása

A 2. ábra azt mutatja, hogy a fiatalok közel fele a piacon szerzi be a magyar

élelmiszert, mert itt alakul ki személyes kapcsolat az eladó és a vásárló között. A személyek kontaktusnak igen meghatározó szerepe van.

Poszter Szekció

326

2. ábra: Magyar élelmiszervásárlási helyek

A termelői piacokon történő értékesítés vonzóbb alternatívának tűnik. Ebben az esetben a csomagolás, mint marketing funkció jelentősége csökken. A terméket legtöbb esetben a termelő szállítja. A termelőtől a fogyasztóig tartó folyamat lépéseit az előállító gazda irányítja. A válaszadók szerint a vásárlónak ez a megfelelő biztosítékot jelent, hogy a termék valóban Magyarországról származik.

3. ábra: A hagyományos élelmiszerek előnyben részesítésének feltételrendszere

Egy nemzet, gazdasági értelemben is mérhető teljesítményeit alapvetően a lakosság egészségi állapota határozza meg. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az egészséges társadalom megteremthető, fenntartható. Ez a fogyasztói igény olvasható le a 3. ábráról is. A marketing kommunikáció erősítésére lenne szükség, amely tudatosítaná azt, hogy mind a fogyasztók, mind a társadalom hosszú távú érdekeinek figyelembevétele megkívánja olyan élelmiszerek előnybe részesítését, amelyek nem csak ízletesek, de több táplálkozási előnnyel is rendelkeznek.

A kérdőívben feltett kérdésre a válaszadók fele úgy gondolta, hogy előnyben részesítik azt, ha egy hagyományos eljárással készített termék drágább, viszont ez számukra azt a tudatot sugallja, hogy megbízható helyről származik. (4. ábra).

Poszter Szekció

327

4. ábra: Hazai élelmiszerek előnyben részesítésének szempontjai

A vásárlási döntést nagyban meghatározz az, hogy mi célból és kinek megyünk

vásárolni. A válaszok alapján a fiatalok elsősorban saját, vagy családi fogyasztásra vesznek

magyar termékeket.

5. ábra: A magyar termékek vásárlásának céljai

Szintén sokan választották azt a válaszlehetőséget, hogy a magyar élelmiszerek minősége jó, és ezért vásárolják.

6. ábra: Magyar élelmiszervásárlás indokai

Előnyben részesíti-e a drágább hazai élelmiszereket az olcsóbb, de nem megbízható helyről származókkal

szemben?

37%

15%

39%

9%

igen, mert számomra fontos hogymivel táplálkozom

igen, mert tudatosan keresem amagyar termékeket

nem, mert a drágább élelmiszer nembiztos, hogy jobb minőségű

nem, mert túl drágának találom ahazai élelmiszereket

Poszter Szekció

328

4. Következtetések, javaslatok

Napjainkban a folyamatosan változó piaci körülmények, erős konkurenciaharc és importverseny várja a hazai agrártermékeket. A fejlesztési stratégia egyik lehetősége a versenyszférához tartozó ágazatok pozíciójának erősítése. A másik csoportba a nem közvetlenül a versenyszférába sorolható olyan sajátos, jelentős magyar múlttal rendelkező ágazatok tartoznak, amelyek fejlesztése a környezet- és tájgazdálkodáshoz, a turisztikai, a foglalkoztatási, a vidékfejlesztési és a jövedelem-kiegészítési feladatokhoz kapcsolódik. A piacon való maradás és térnyerés egyik lehetséges módja a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és kertészeti termékek értékeinek felismerése és megerősítése. A világ minden fejlett országát az jellemzi, hogy az élelmiszerfogyasztás előbb-utóbb eléri a biológiai telítettség határát. Ekkor a magasabb hozzáadott érték tartalmú, különlegesebb, egyedibb termékek előállítása jelentheti a legfőbb kitörési pontot. A tájban rejlő értékek kiaknázása, a növekvő hozzáadott érték termelés és a munkahelyteremtés szempontjából a kis és közepes méretű élelmiszeripari vállalatoknak van kiemelt jelentősége. 5. Irodalomjegyzék [1] Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás (Aula Kiadó, Bp.) [2] Törőcsik M. (2007): Vásárlói magatartás (Akadémia Kiadó, Bp.) [3] Sebők A. (2011): Az élelmiszer-minőség üzenete és a hagyományos élelmiszerek a

magyar fogyasztók szemével. (EU Közösségi Konferencia, Debrecen) [4] Radnai K. (2010): A bevásárlóközpontok hatása a fiatalok fogyasztói szokásaira (Bp.) [5] Gulyás E. (2008): Tudatos vásárlók könyve (Ursus Libris, Bp.) Szerzők Nótári Márta: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország notari.marta@kfk.kefo.hu Ferencz Árpád: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország ferencz.arpad@kfk.kefo.hu

Poszter Szekció

329

Öntözővíz vizsgálatok jelentősége és laboratóriumi eredményei

Pető Judit1, Cserni Imre2, Hüvely Attila3, Rácz-Pintér Sándor4 1, 2, 3, 4 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék

Összefoglalás: Kecskemét és környékéről származó kútviz elemzések során megállapítottuk, hogy – a víznyerőhely-mélység szerint felállított három kategóriát tekintve - a vizek sótartalma a mélyebb rétegekben csökkent, elsősorban a nátrium, a hidrogén-karbonát és a klorid tartalom csökkenése következtében. A nitrogén- és foszfor-tartalom nem volt kiugró egyik mélységben sem. A közepesen mély, 30-70 m-ről származó rétegvizekben bizonyult legmagasabbnak átlagosan a vas, a mangán és az arzén szennyezettség, mely főként a vas és az arzén tekintetében válhat károssá és zavaróvá, elsősorban a kertészeti termesztés illetve az öntözés során.

Abstract: Ground water samples, collected mainly in Kecskemét and its outskirts, were analysed in the laboratory of Faculty of Horticulture (Kecskemét College). Depending on the depth of the sprinkling water samples we made three categories: 10-30, 31-70 and 71-275 m, respectively. Decrease in the salt content with deepness was shown. It was the result of the decrease primarily in sodium, hydro-carbonate and chloride contents in the samples. The levels of nitrogenous and phosphorous ions were low in almost all water samples. Ferrous, manganese and arsenic content was the highest in the middle deep waters (31-70 m depth). These results may reveal problems in the application of these waters in agriculture, mainly in growing and irrigation.

Kulcsszavak: öntözővíz, kémiai analízis, felszín alatti víz

Keywords: sprinkling water, chemical analysis, groundwater

1. Bevezetés

Szinte egy év sem múlik el úgy hazánkban, hogy a többlet víz vagy éppen a vízhiány ne okozna problémákat. Egyszer a szárazodás és elsivatogodás veszélye, máskor pedig a belvizek és árvizek réme fenyegeti az agráriumot illetve a lakosságot. A problémák fokozott jelentőséggel bírnak a Duna-Tisza közén, ahol a növénytermesztés és kertészet különös hangsúlyt kap. El kell fogadnunk a tényt azonban, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás a kontinentális éghajlatunk természetes velejárója [1]. Az Alföld felszín alatti víztartó képződményei nagyrészt pliocén-pleisztocén kavicsos, homokos, agyagos medenceüledékek. A földtani negyedkori folyóvízi üledék vastagsága megközelíti az ezer métert az Alföld D-i részén. Ezek a víztartó/vízadó rétegek az ország területének több mint háromnegyedén megtalálhatók, mindenütt lehetőséget biztosítva egyrészt a helyi öntöző- és ivóvíz beszerzéshez, nagyobb mélységből – általában 500 m-nél mélyebbről – pedig a hévizek feltárásához. A felszín alatti horizontális vízáramlás négy nagyságrenddel nagyobb a vertikális áramlásnál. A felszínről származó szennyeződések a 100 m-nél mélyebb vízadó rétegeket ezért általánosan 100 évnél hamarabb nem érhetik el [2].

A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal az utóbbi kétszáz évben kezdődött meg, s ma már a legelterjedtebb vízbeszerzési formává vált Magyarországon. Hazánkban Ugodon fúrták az első artézi kutat 1830-ban.

Az öntözővíz-nyerés szempontjából ki kell emelni a felszín közeli (0-30 m) zónát, mely változékony oldott anyag tartalmú beszivárgási zóna, és nem kapcsolódik össze a föld alatt regionális rendszerré. Vizsgálata ezért helyileg különösen indokolt. Az alatta húzódó,

Poszter Szekció

330

átlagosan 31-300 m mélységű zónában a medence belseje felé migráló vizek jellemzők, kiegyensúlyozottabb kémiai összetétellel. Az Alföld középső-déli területein, a felső 500 m-es rétegekben, általában a pleisztocén, pliocén törmelékes vízadó rétegekre jellemző, 1 g/l-es értéknél kisebb oldott anyag tartalmú vízbázisokat találunk, melyek sokszor ivóvíz minőségűek. A beszivárgási területeken a víz kalcium-hidrogénkarbonátos jellegű, mely a horizontális áramlás irányában egyre inkább alkáli-hidrogénkarbonátossá válik. Emiatt az Alföld középső részein a víz igen lágy is lehet, ami a fogyaszthatóságát korlátozza [3]. Az itt található rétegvizek egyéb összetevőit tekintve, az anaerob folyamatok megemelhetik az itt található vizek vas, mangán és ammónium tartalmát. Az öntözővizek egy részénél problémaként jelentkezhet a víz megnövekedett arzéntartalma is. Egyes rétegvizek felszínközeli rétegeiben só felhalmozódás történhet, az oldott anyag tartalom több g/l-re is nőhet [3].

A laboratóriumunkba 2008-2012 között beérkezett öntözővíz minták analízisét végeztük el azzal a céllal, hogy a vizsgálati eredményeket figyelembe véve képet kapjunk azok felhasználhatóságáról az agrárium területén, elsősorban különböző kertészeti kultúrák öntözésénél.

2. Anyag és módszer

A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán működő akkreditált Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium 2007 óta végzi minőségirányítási rendszerrel ellenőrzött tevékenységét. A Laboratóriumba elsősorban talaj- és növényminták érkeznek a térség gazdálkodóitól, azonban esetenként szükségessé vált az öntözővizek minőségének ellenőrzése is. Ebben az időszakban 67 db, elsősorban öntözéshez felhasznált kútvíz vizsgálatát végeztük el. A vizeket 3 kategóriába soroltuk a víznyerő hely mélysége szerint: 10-30 m, 31-70 m és 71-275 m. A kutak területi elhelyezkedését az 1. ábrán mutatjuk be. Származási helyük elsősorban Kecskemét és környéke, illetve Bács-Kiskun megye; néhány esetben pedig a Tiszántúl déli részének mezőgazdasági területei.

1. ábra: A vizsgált öntözővíz minták származási helye a Dél-alföldi régió, elsősorban Kecskemét és környéke

A mintavételnél betartott szabályok: fúrt kútból néhány perces folyatás után gyűjtött minta megfelelő, és a kútvízzel alaposan átöblített flakont teljesen légmentesen, azonnal le kell zárni. Hosszabb állás után a minta nem megbízható, a kapott eredmény torzulhat.

A vízvizsgálatokat a kar laboratóriumában végeztük. Az öntözővíz jellemzők közül a pH-t potenciometriásan, az elektromos vezetőképességet (EC érték) konduktometriásan

Poszter Szekció

331

határoztuk meg. A Ca2+ , Mg2+, Na+, K+, PO43-, SO4

2- ionokat, illetve a Fe-, Mn- és As tartalmat ICP-OES spektrometriával mértük. Az ammónium- és nitrát-tartalmat fotomeriásan, a kloridot argentometriásan, a karbonát és hidrogén-karbonát iont neutralizációs titrálással határoztuk meg, minden esetben szabvány szerint végzett módszerekkel.

3. Eredmények

A vizsgált kútvizek kémhatásukat tekintve nagyrészt a 6,5-7,8 határérték tartományon belül voltak; 7,3 körüli átlagértékkel, és a vízmélységgel csökkenő, közepes mértékű szórás mellett. Nagy változatosság mutatkozott meg ugyanakkor a sótartalmat tükröző vezetőképesség értékekben. A vezetőképesség átlaga az öntözővizeknél ajánlott 1000 µS/cm értéket meghaladta a felső rétegekben, míg a közepes mélységeknél megközelítette azt. A mélyebb rétegekben csökkent és kiegyenlítettebbé vált a vizek sótartalma (1. Táblázat).

1. Táblázat A pH és EC értékek változása kútmélység szerint

10-30 m 31-70 m 71-275 m határérték

átlag szórás átlag szórás átlag szórás pH 7,28 0,40 7,33 0,39 7,26 0,23 6,5-7,8

EC, µS/cm 1057 747 997 859 623 192 1000 A természetes vizekben legjellemzőbb fémionok a nátrium, kálium, kalcium és a

magnézium. A kísérő anionok közül legfontosabbak a klorid és a hidrogénkarbonát. Eredményeink szerint a legkisebb mennyiségben a kálium ion volt jelen, értéke alacsony, és mélységgel alig változott (1,86-ról 2,45 mg/l-re). Karbonát ion egyik mintában sem volt mérhető. A többi ion változását a nyerőhely mélységével a 2. ábrán mutatjuk be. Tendenciájában gyakorlatilag valamennyi ion mélységi koncentrációja csökkent.

2. ábra: A nátrium, kalcium, magnézium, hidrogénkarbonát és klorid szintek változása a víznyerőhely mélységével

Átlagos értékük egyik ionra és mélységre sem haladta meg az öntözővíz határértéket. Hangsúlyozandó azonban, hogy különösen a kisebb mélységű vizeknél, valamint elsősorban a

Poszter Szekció

332

nátrium és klorid ion koncentrációk esetén nagy szórás volt megfigyelhető. A minták 4%-ában extrém magas (>400 mg/l) Na+ és (>500 mg/l) Cl- koncentrációkat mértünk,42 m-nél nem mélyebb kutakban.

Elsősorban antropogén jellegű szennyezést jelző paraméterek a különböző nitrogén- és foszforformák. Legfontosabb ionjaik jellemző mennyiségét a 3. ábra szemlélteti. A nitrátra és foszfátra érvényes határértéket (50 ill. 30 mg/l) meg sem közelítették a vizsgált vízminták. Más volt a helyzet az ammónium ionnal, amely a felső rétegekben több esetben is meghaladta a határértéket (0,5 mg/l), azonban 45 m mélység alatt egyetlen esetben sem fordult elő. Feltételezhető, hogy istállótrágyázás eredménye volt a nagyobb mértékű NH4

+ szennyezés.

3. ábra: Nitrogénformák és foszfát-tartalom változása kútmélység szerint A mikroszennyezők tekintetében a legjelentősebb a vas, a mangán és az arzén. Koncentrációjuk változása a 4. ábrán követhető nyomon. Jól látható a vas határértéket meghaladó átlagos szintje. Mindegyik vizsgált szennyezőről elmondható a szórás óriási, többször az átlagos értéket is meghaladó szintje. Legnagyobb koncentrációkat a közepes mélységekben mértünk.

4. ábra: Vas, mangán és arzén szintek mélységi változása

Poszter Szekció

333

4. Következtetések

Az aszály az Alföldön hasonló gyakorisággal fordul elő, mint a belvíz, azonban többszörösen nagyobb területet érint. Az Alföld leginkább aszályra hajló területe a Duna-Tisza közi homokhátság, valamint a Tisza középső és alsó része. Ezért is különösen fontos környékünkön az öntözővizek használata, és azok minőségének vizsgálata. A belvízi érzékenységet is tekintetbe véve a kettős rendeltetésű, belvíz elvezetésre és öntözővíz szállításra is alkalmas létesítmények, berendezések alkalmazása különösen indokolt lehet a térségben [4].

Országos szinten a vízkitermelés fele rétegvízből származik, mennyisége 1,0-1,1 millió m3 körül van naponta, (mely országos érték egyébként 1985 óta csaknem a felére csökkent, a víz árának drasztikus emelkedésével párhuzamosan, s azóta gyakorlatilag stagnál).

A rétegvizekből történő kitermelés hatására a rétegvíz szintek tartósan csökkentek. Az 1970-es évektől kezdve akár 5-10 m-es vízszintsüllyedések, illetve nyomáscsökkenések következtek be, főként a nagyobb vízművek környékén (pl. Kecskemét). A vízkitermelés csökkenésének hatása napjainkra szerencsére a vízszint alakulásában is jelentkezett, mivel a süllyedés trendje mérséklődött, illetve egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. Ez a folyamat kedvező az öntözővíz célú vízhasználat tekintetében is.

A vizsgáló-laboratóriumunkba érkezett öntözővíz minták kisebb része a felső 10-30 m-es zónába tartozó talajvíz, nagyobb része mélyebb rétegekből (31-70 ill. 71-275 m) származó kútvíz volt. A minták analízise alapján megállapítottuk, hogy a vízminták kémhatása közel semleges, átlagosan 7.3 körüli érték volt. A hidrogén-karbonát enyhén lúgosító hatásával befolyásolja általában a sav-bázis egyensúlyt.

Legállandóbb összetételű a legmélyebb rétegekből nyert kutak vize volt, mind kémhatás, mind általában az iontartalmak tekintetében. A sótartalom lefelé haladva csökkent, mely ezeknek a vizeknek öntözővíz célú felhasználását kedvezően befolyásolja [5, 6]. A sótartalom csökkenés a nátrium- és klorid-ion drasztikusnak mondható, valamint az ehhez hozzájáruló hidrogén-karbonát ion csökkenésének tudható be elsősorban. Az Alföld talajvizeinek érdekessége, hogy bennük a legkülönbözőbb sók a legváltozatosabb töménységben vannak oldva, sótartalmuk az 1000 mg/l értéket is gyakran meghaladja. Térségünkben a leggyakoribb só a nátrium-hidrogén-karbonát, míg máshol előfordulnak nátrium-szulfátos és magnézium-szulfátos vizek is. A 30 m körüli mélység átmenetet jelent a felszín közeli és mélyebb rétegek között, a 250-300 m formáció határ lehet. Az általunk nem vizsgált, 300 m-nél mélyebb kutakban nagy oldott anyag tartalmú, magas klorid koncentrációjú idős vizek jelennek meg [2, 7]. A sekélyebb rétegekben a víz valószínűleg fiatalabb, közvetlenül a felszínről, vagy nagyon kis távolságra attól a helytől szivárgott be, ahol jelenleg megtalálható. A kútvizek összetételét a felfelé és lefelé mozgó felszín alatti vízáramlások teszik változatossá [3]. A vizsgált kútvizek közepes keménységű vizek voltak, kálium tartalmuk pedig kifejezetten alacsonynak mondható, a csekély mértékű agyagásvány tartalom miatt. A felszín alatti vízforrásokat számos szennyező forrás veszélyeztetheti. A magas nitrát és klorid koncentráció felszíni eredetű szennyezésre utal, míg a vas-, mangán- és ammónium koncentráció természetes viszonyok között is megemelkedhet a víznyerő hely kőzeteiből tör-ténő beoldódás révén. Az ammónium jelenléte általában friss szennyeződésre is utalhat. A vastartalom megítélésben megoszlik a szakirodalom: a vastartalom a víz eredeti alkotója lehet vagy a vízszerzés során, másodlagos szerzeményként jelenik meg, a nagy szabad szénsavtartal-mú vizek agresszivitásának következményeként [8]. A vas és mangán tartalom csepegtető ön-tözésnél a dugulás veszélye miatt is kerülendő. A víz magasabb vas- és mangántartalma (<1,5 mg/l) a növény táplálása szempontjából általában nem okoz problémát. Az öntözővizek arzéntartalmával kapcsolatos kutatási eredményeinkről számos fórumon beszámoltunk [9]. Az

Poszter Szekció

334

arzén tartalom emelkedésével, jelen eredményünk szerint, elsősorban a közepesen mély ku-takból nyert öntözővíz alkalmazása esetén számíthatunk térségünkben.

Irodalomjegyzék

[1] Rakonczai J.: A környezet-átalakítás hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 26-36.

[2] Liebe P.: Az Alföld felszín alatti vízkészlete. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 105-117.

[3] Kuti L., Tóth T., Pásztor L., Fügedi U.: Az agrogeológiai térképek adatainak és a szikesedés elterjedésének kapcsolata az Alföldön. Agrokémia és Talajtan, 3-4 (48), 1999, 501-516.

[4] Pálfai I.: Az alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszályérzékenysége. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 85-95.

[5] Terbe I.: A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) mérése a gyakorlatban. Hajtatás, korai termesztés. 26:4, 1995, 14-18.

[6] Cserni I.: A sókimosódás és szerepe öntözéses zöldség- és növénytermesztésben sós sivatagi homoktalajon, ZKI bulletinje, 1991, 17-32.,

[7] Borsné Pető J., Hüvely A., Cserni I., Nagy J.: A termálvíz összetételének jellemzése Kecskeméten, (12.) AGTEDU 2011. Magyar Tudomány Ünnepe, 2011, 169-174.

[8] Rácz I-né Nemes Zs. J.: Öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztés-ben, PhD értekezés, BCE, 2007, 1-179. [9] I. Buzás, A. Hüvely, J. Borsné Pető, Zs.Tóthné Taskovics, E. Hoyk: The effects of

natural and provoked arsenic contamination in sprinkling water on arsenic content of some plant parts of lettuce, Növénytermelés Vol. 61., Supplement. pp. 169-172. Proceedings of the XI. Alps-Adria Scientific Workshop. Smolenice, Slovakia, 2012, 26-31.

Szerzők

Dr. Pető Judit: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. borsne.judit@kfk.kefo.hu Hüvely Attila: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. huvely.attila@kfk.kefo.hu Prof. Dr. Cserni Imre, professor emeritus, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. cserniimre@freemail.hu Rácz-Pintér Sándor: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország.