akváriumi halak a hévíz lefolyó in the outflow of the...

PiscesHungarici9(2015)59–64

59

AkváriumihalakaHévíz‐lefolyótermálvizében

AquariumfishesintheoutflowofthethermalLakeHévíz

TakácsP.1,MaászG.1,VitálZ.1,HarkaÁ.21MTAÖK,BalatoniLimnológiaiIntézet,Tihany2MagyarHaltaniTársaság,Tiszafüred

Kulcsszavak: pompásmalawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejűtarkasügér,jukatánifogasponty(molli)Keywords: pindani, midas cichlid, jaguar cichlid, banded jewel cichlid, redhead cichlid,commonmolly

AbstractAstheresultofourfishfaunisticinvestigationsmadeinFebruaryandMarchof2015somenewtropicalfishspeciesnoted fromthewarmsection (≥24°C)of theoutflowcanalofa thermal spaHévízi‐lake.ThenewlyestablishedfishspeciesbelongtotheCichlidaeandthePoeciliidaefamilies,andsomeofthemsupposedtobehybrides released by aquarists. Only one specimenof the pindani (Pseudotropheus socolofi Johnson, 1974)andamidascichlid[Amphilophuscitrinellum(Günther,1864)]appearedfromthecanal.Severaladultspeciesofjaguarcichlid[Parachromismanaguensis(Günther,1867)]werecaughtfromthecanal,butthetaxonomicposition of these specimens is not clear. Some experts suppose, that these are hybrides of Parachromismanaguensis (Günther, 1867) and/or banded jewel cichlid [Hemichromis elongatus (Guichenot, 1861)]and/or Parachromis loisellei (Bussing, 1989)]. A few adults and some subadults of redhead cichlid[Paraneetroplussynspilus(Hubbs,1935)]werecaughtduringourinvestigations.Moreoveradults,subadultsandverysmall juvenilesofcommonmolly(PoeciliasphenopsValenciennes,1846)appeared.Therefore it issupposedthattheselatertwospeciesmaynotonlysurvivebutbreedinthiscanalsection.Wewouldliketodrawtheattention,thatreleasingofnonnativespeciesintonaturalwatersinHungaryisbannedbylawandindictableoffence,becausetheconsequencesoftheseactionsareunforeseeable.

Kivonat

2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzettfaunisztikaivizsgálatainksorántöbb,magyarországitermészetesvízbőleddignemismerthalfajtmutattunkki.Azafrikaiésközép‐amerikaieredetűfajokabölcsőszájúhalak(Cichlidae)ésazelevenszülőfogaspontyok(Poeciliidae)családjába tartoznak,és feltételezhetőenakvaristák illegális telepítésekövetkeztébenkerültekbe avízfolyás felső, télen is 24°C‐nálmelegebb szakaszára.Felméréseink során apompásmalawisügérnek(Pseudotropheus socolofi Johnson, 1974) és a citromsügérnek [Amphilophus citrinellum (Günther, 1864)]csupánegy‐egyadultpéldányátészleltük.Ajaguársügért[Parachromismanaguensis(Günther,1867)],illetveannak az ötfoltos tarkasügérrel [Hemichromis elongatus (Guichenot, 1861)] és/vagy aParachromis loisellei(Bussing,1989)nevűrokonfajjalképzetthibridjeitellenbennagyobbszámbanfogtuk.Ajukatánifogasponty(Poecilia sphenops Valenciennes, 1846) mexikói vad változatának, valamint a tűzfejű tarkasügérnek[Paraneetroplussynspilus(Hubbs,1935)]szinténtöbbegyedekerültelő,ésmivelkülönbözőkorosztályokbatartoztak,feltételezhető,hogyezutóbbikétfajszaporodikisacsatornaállandóanmelegvizűszakaszán.Azesetek kapcsán szeretnénk felhívni az akvaristák figyelmét arra, hogy az idegenhonos fajok élővizekbetörténőbetelepítéseelőrenemláthatóveszélyeketrejtmagában,ezértaztatörvénytiltja.

Bevezetés

A Kárpát‐medencében annak geológiai adottságai miatt (a földkéreg vékonysága,nagyszámú törésvonal) sok meleg vizű forrás található (Less 2011). Ezeket stabil, despeciális környezeti körülmények jellemzik, így élőviláguk is egyedi, ám rendkívülsérülékeny. A források környékén kialakuló speciális környezeti adottságokat biztosítóbiotópokbanegyebekközöttmelegkorireliktumfajokmaradhattakfenn(Vargaetal.2007),illetveolyanunikálisélőlényközösségekjöhetteklétre(Sümegietal.2012),melyekhosszútávúmegőrzéseatermészetvédelemkiemeltfeladataiközétartozik.

Takácsetal./PiscesHungarici9(2015)59–64

60

Ugyanakkor viszont a hosszú idő alatt kialakult élőlényközösségeket számos veszélyfenyegeti. Az első és legfontosabb degradációs tényező a hőforrások vizének vagyvízgyűjtőjénekatúlhasználatajelenti(bányászat),amimagánakahőforrásnakazelapadását(URL1), ennek következtében az ott élő állat‐ és növénytársulások eltűnéséteredményezheti(Müller2014).Amásikerőteljesbeavatkozásatrópusi,melegkedvelőfajokszándékos vagy véletlen betelepítése, mivel ezek a fajok kompetíciójukkal vagyragadozásukkalazőshonoselemekkipusztulásátés ígyazeredetiélőlénytársulások teljesátalakulásátokozhatják.

Az új fajok bekerülése legtöbbször aktív emberi közreműködéssel történik. Bizonyosfajok közegészségügyi céllal lettek honosítva, amire példa a szúnyogirtó fogasponty(GambusiaholbrookiGirard,1859)betelepítéseHévízreésMiskolc‐Taplocára(Pintér2002,Specziár 2004). A trópusi fajok megjelenése azonban a legtöbb esetben akvaristák általvégrehajtottillegálisbetelepítésekkelmagyarázható(Harkaetal.2014).

Jelenmunkánkcélja,hogybemutassukaHévízi‐tófölösvizételvezetőHévíz‐lefolyóbanvégzett faunisztikai vizsgálataink eredményeit, különös tekintettel az abban jelen lévő, dekorábbanmégnemészleltidegenhonosfajokra.

Anyagésmódszer

FelméréseinketaHévíz‐lefolyócsatornán2015februárjábanésmárciusábancsónakból,elektromoshalászgéppelvégeztük.Mivelalevegőhőmérsékleteafelmérésekidőpontjábanfagypont körüli volt, a hőforrástól távolodva gyorsan csökkent víz hőmérséklete, ezértkülönös figyelmet fordítottunk a tótól körülbelül 300 méterre lévő zsilip (koordinátái:N46.782580 E17.19618) alatt közvetlenül húzódó vízfolyásszakasz vizsgálatára. Azelőkerült, számunkra ismeretlen fajok példányairól fotódokumentációt készítettünk, amilehetővétette,hogyazazonosításukhozhazaiéskülföldiakvaristaszakembereksegítségétisigénybevegyük.AtaláltfajoklatinneveinekésleíróinakmegadásakoraFishBase(Froese&Pauly2015)aktuálisnevezéktanáthasználtuk.

Eredmények

Felméréseinksoránahelyszínrőlmárismerthalfajokmellett(Abramisbrama,Alburnusalburnus,Anguilla anguilla, Blicca bjoerkna, Cyprinus carpio, Esox lucius,Rhodeus amarus,Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Silurus glanis, Archocentrus multispinosus,Carassius gibelio, Gambusia holbrooki, Hemichromis guttatus, Lepomis gibbosus,Pseudorasbora parva) több, tudományos publikációban eddig még nem jelzett faj iselőkerült.

Bizonyosfajokbólcsakegy‐egyfelnőttpéldányttudtunkkimutatni,mígmásokbóltöbb,egyesfajokbóltöbbszázegyediselőkerültafelméréseinksorán.Két,eddigaterületrőlnemjelzettfajbólkifejlettésjuvenilisegyedeketisfogtunk.

A felméréseink során a közép‐afrikai Malawi‐tóban honos pompás malawisügérnek(Pseudotropheussocolofi Johnson,1974)egykörülbelül15centiméterstandardtesthosszúidősebbhímpéldányakerültelő(1.kép).

1.kép.Pompásmalawisügér‒Pseudotropheussocolofi


61

Mégnagyobb,közel25centiméterespéldányátfogtuka2.képenbemutatott,dél‐mexikóivizekbőlszármazócitromsügérnek[Amphilophuscitrinellum(Günther,1864)].

2.kép.Citromsügér‒Amphilophuscitrinellum

Több, közel azonos korú 15‐20 cm‐es egyeddel képviseltette magát a fogásokban a

Közép‐Amerikában őshonos jaguársügér [Parachromis managuensis (Günther, 1867)].Akvarisztikai szakértők szerint azonban az állomány valószínűleg nem fajtiszta, a fogottpéldányok egyes szakértők véleménye szerint a jaguársügérnek az ötfoltos tarkasügérrel[Hemichromiselongatus(Guichenot,1861)]és/vagyaParachromisloisellei(Bussing,1989)nevűközépamerikaibölcsőszájúfajjalképzetthibridjeilehetnek(3.kép).

3.kép.Jaguársügér‒Parachromismanaguensis(Günther,1867),

illetveszakértőkszerintafajmás,közelirokonfajokkalképzetthibridje

Afelmértvízfolyásszakaszontöbbkorosztállyalisjelenvoltazugyancsakközép‐amerikaieredetűtűzfejűtarkasügér[Paraneetroplussynspilus(Hubbs,1935)]nevűhalfaj(4‐5.kép).

4.kép.Atűzfejűtarkasügérnek(Paraneetroplussynspilus)egytöbbmint30cm‐espéldánya


62

5.kép.Atűzfejűtarkasügér(Paraneetroplussynspilus)juvenilisegyede

Afelméréseinksoránazezüstkárász(Carassiusgibelio)utánaleggyakoribbhalfajnaka

jukatáni fogasponty vagy molli (Poecilia sphenops Valenciennes, 1846) mexikói vadváltozatabizonyult.Asárgáshát‐ésfarokúszójú,maximum7‒10centimétertelérőhalnak(Horn&Zsilinszky2001)többszáz,különbözőkorosztályúpéldányakerültelőacsatornanövényzettelbenőttszegélyvizéből(6.kép).

6.kép.Jukatánifogasponty‒Poeciliasphenops(TakácsP.felvételei)

Értékelés

Vizsgálataink során több, magyarországi természetes vízből eleddig még nem jelzetttrópusi díszhal egyedeit fogtuk a Hévízi‐tó elfolyó vizét szállító csatorna, a Hévíz‐lefolyófelső szakaszáról. A fajok megjelenését egyértelműen szándékos emberi betelepítésselmagyarázhatjuk.Sajnosnemcsakhazánkbanszokás (URL2),hogyazakvaristákameguntkedvenceiket vagy azok fölös számú szaporulatát, melyeket már nem tudnak, vagy nemakarnak tovább tartani, de elpusztítani sem, sokszor meleg vizű forrásokba helyezik ki.Abbanbíznak,hogyameguntkedvenctúlélésétezenazélőhelyenbiztosítanitudják,viszontannakszétterjedésétazőshonosfajokénálmagasabbhőigényemegfogjaakadályozni.

Ezbizonyosesetekbenigazlehet,hiszenamelegkedvelőfajokterjedésénekténylegesenhatártszabhatazalacsonyabbvízhőmérséklet.JólpéldázzaeztaHévízi‐tóelfolyójábanélőszúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki Girard, 1859) elterjedésének a vízhőmérsékleti változásait követő évi fluktuációja. Az állományok a vegetációs periódusbantöbb kilométerre is lehúzódnak a Kis‐Balaton irányába, télen viszont csak közvetlenül aHévízi‐tó alatt fekvő csatornaszakaszra húzódnak vissza (Pintér 2002). Ugyanakkormegfeledkeznek arról, hogy a forráshoz közeli szakaszokon, aholmég eléggémeleg a víz,olyan élőlények (URL3, URL4) vagy élőlényközösségek lehetnek jelen, melyekre ezek abetelepítettfajokvalamilyenmódonveszélytjelenthetnek.

A Hévíz‐lefolyóban nagy számban él a feltételezhetően szintén akvaristák általbetelepített maláj tornyoscsiga ‐ Melanoides tuberculata (Müller, 1774) ‐, amelyrőlfeljegyezték,hogyhaelegendőtáplálékállrendelkezésére,parthenogenetikusszaporodásarévénaszámáramegfelelőélőhelyeken(afajhőmérsékletioptimuma:18‐32°Cközöttvan),


63

így pl. a termálvizekben is, robbanásszerűen képes elterjedni, kiszorítva az őshonoscsigafajokat(Horváth2010).

Talán még nagyobb problémát okozhatnak a mérsékelt övi élőhelyekről származóinváziósfajok,hiszenezekterjedésétnemlimitálhatjákahőmérsékletiviszonyok.Jópéldaerre az Európába eredetileg akváriumi halként a Távol‐Keletről behozott és tenyésztettamurgéb, amely természetes vizekbe kikerülve Közép‐Európában és Ázsia mérsékelt öviterületeinazutóbbinéhányévtizedbengyorsanterjed(Reshetnikov2013).

Különösen veszélyes helyzet állhat elő, ha a nagy hőtolerancia speciális, példáulparthenogenetikus szaporodási móddal társul, mint ahogyan az észak‐amerikai eredetű,Európában inváziós fajként egyre terjedő márványrák ‐ Procambarus fallax f. virginalis(Hagen, 1870) ‐ esetében ez megfigyelhető. A fajt a Hévízi‐tóból és a Hévíz‐lefolyóból isjelezték(URL5),súgytűnik,hogyefajterjedésétnemlimitáljaahőmérséklet,hiszena2015februárjában végzett halfaunisztikai felméréseink során a forrástótól több mint 3kilométerre fekvő (75‐ös út hídja felett lévő) csatornaszakaszról is kerültek elő élőpéldányai, pedig ezen a szakaszon a víz hőmérsékletemár 6°C alatt volt. Ez a faj számoshelyrőlésnagyonolcsónbeszerezhető(URL6),ugyanakkorgyorsszaporodásamiattegyidőutánnagyonsokfeleslegesutódjaszülethet.Sajnosfeltételezhető,hogyaközeljövőbenmégsokgondotfogokozniatermészetvédelemnekaBalatonvízgyűjtőjénis.

Felméréseink során tehát öt, szakirodalomban eddig nem jelzett halfajt sikerültkimutatnunkaHévízi‐tóelfolyójából.Feltételezhetőazonban,hogymárennéltöbbis jelenvan, hiszen akvaristák a Cichlasoma dimerus (Heckel, 1840) nevű dél‐amerikai halfajt isjelezték az elfolyóból (URL7), amely valószínűleg nem találta meg az életfeltételeit aterületen. De a területre bármikor bekerülhet a márványrákhoz vagy az amurgébhezhasonló szaporodási és túlélési/terjedési potenciállal rendelkező faj, amely maga vagyparazitái és terjesztett betegségei révén jelentős károkat okozhat szűkebb (Hévízi‐tóvízrendszere)vagytágabbkörnyezetében(Balatonvízgyűjtő)is.

Mindenképpen kötelességünk felhívni az akvarista társadalom figyelmét arra, hogy anemőshonosfajoktermészetesvízbevalókihelyezése/betelepítésetörvényilegtiltottésígybüntetendőcselekedet.Egy‐egyilyenátnemgondoltkihelyezés,történjenazbáralegjobbszándékkal is, olyan jellegű változásokat indíthat meg a vízgyűjtőn, amelyeknek azélővilágragyakoroltnegatívhatásaibeláthatatlanoklehetnek.Gondoljunkcsakazesetlegesinváziókra, vagy az ellenőrizetlenül betelepített vagy inváziós fajok által terjesztettbetegségekreésparazitáikra(Székely1994,Kozubíkováetal.2010).Mivelmindaszűkebb(Hévíz), mind a tágabb környezet (Balaton‐régió) turisztikailag kiemelt terület, azélővilágban bekövetkező negatív változások (pl. halpusztulások) a turizmus jelentősvisszaesését,sígyjelentős,akármilliárdostételekbenmérhetőanyagikárokatokozhatnak.

Köszönetnyilvánítás

KöszönetünketszeretnénkkifejezniKasiMátyás,KóródyOlivér,LukácsLászlóésPasarétiGyula,valamintThomasAbeel, Ronald Fricke és Paul Veenvliet akvarisztikai szakemberek segítségéért, amelyet a halfajokazonosításáhoznyújtottak.

Irodalom

Froese, R., Pauly, D. (Eds.) (2015): FishBase. World Wide Web electronic publication. www.fishbase.org,version(02/2015).

HarkaÁ.,NyesteK.,NagyL.,ErősT.(2014):Bíborsügérek(HemichromisguttatusGünther,1862)aHévízi‐tótermálvizében.PiscesHungarici8:29‒34.

HornP.,ZsilinszkyS.(2001):Akvarisztika.Tizennegyedikkiadás.Mezőgazda,Budapest,pp.343.Horváth Zs. (2010): Egzotikus akváriumi csigák Magyarországon (szakdolgozat)

http://huveta.hu/bitstream/10832/314/1/HorvathZsuzsannaThesis.pdf (hozzáférés dátuma:2015.04.10.)

Kozubíková,E.,PukyM.,KiszelyP.,Petrusek,A.(2010).CrayfishplaguepathogenininvasiveNorthAmericancrayfishspeciesinHungary.JournalofFishDiseases33(11):925–929.

LessGy.(2011):Magyarországföldtana.MiskolciEgyetemFöldtudományiKar.Miskolc.


64

Müller T. (2014): Kísérlet a váradi maradványcsiga (Melanopsis parreysi) és a Racovitza‐kele (Scardiniusracovitzai)megmentésére.Halászat107/3:12‒13.

PintérK.(2002):Magyarországhalai.AkadémiaiKiadó,Budapest,pp.222+24.Reshetnikov,A.N.(2013):Spatio‐temporaldynamicsoftheexpansionofrotanPerccottusglenii fromWest‐

Ukrainian centre of distribution and consequences for European freshwater ecosystems. AquaticInvasions8/2:193‒206.

SpecziárA.(2004):Lifehistorypatternandfeedingecologyoftheintroducedeasternmosquitofish,Gambusiaholbrooki, in a thermal spa under temperate climate, of Lake Hévíz, Hungary. Hydrobiologia 522:249‒260.

Sümegi P., Molnár D., Sávai S., Gulyás S. (2012). Malacofauna evolution of the Lake Peţea (Püspökfürdő),Oradearegion,Romania.FolianaturaeBihariae39:5‒29.

SzékelyCs.(1994):ParatenichostsfortheparasiticnematodeAnguillicolacrassusinLakeBalaton,Hungary.DiseasesofAquaticOrganisms18(1):11–20.

Varga J., Ötvös S., Fűköh L. (2007) Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 kácsi lelőhelyei.Malakológiaitájékoztató25:95‒101.

URL1:http://www.nyuduvizig.hu/index.php/rolunk/erdekessegek/baj‐van‐e‐a‐hevizi‐toval(hozzáférés:

201504.08.)URL2:http://www.cichlidae.com/forum/viewtopic.php?f=83&t=4823(hozzáférés:201504.10.)URL3:VárkonyiL.(2014):Hévízitörpenövésűvadpontyszaporításaazélőhelyén.

http://real.mtak.hu/16813/1/Varkonyi_HAKI.pdf(hozzáférés:201504.08.)URL4:http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_csigaURL5:http://www.origo.hu/kornyezet/20150202‐hobbiallatok‐terjednek‐termeszetes‐vizeinkben‐

ozonenetwork.html(hozzáférés:201504.08.)URL6:http://olx.hu/hirdetes/marvanyrak‐olcson‐elado‐IDfWV1.html#4facbc875a(hozzáférés:201504.08.)URL7:http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=236:a‐hzi‐

tvarista‐szemmel&catid=66:hazai‐vizivil&Itemid=120(hozzáférés:201504.08.)Authors:PéterTAKÁCS([email protected]),GáborMAÁSZ,ZoltánVITÁL,ÁkosHARKA([email protected])

akváriumi halak a hévíz lefolyó in the outflow of the...

Documents