alkotmányjog 1 előadás 2017. október...
TRANSCRIPT
Alkotmányjog 1 előadás
2017. október 9.
Ameddig az előző előadás eljutott…
a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól
a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai általánosan és a magyar közjogi rendszerben – jogszabályok
a jogszabályok közjogi érvényességének négy alapfeltétele
a magyar jogforrási hierarchia elemei és felépítése
a jogalkotói hatáskör két alaptípusa – egyedi / származékos
a felhatalmazás-adás negatív és pozitív követelményei
JJOGSZABÁLYOK Törvények Rendeletek
KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ
ESZKÖZÖK
EGYÉB LÉTEZŐ ÉS KÖTELEZŐ
NORMATÍV JOGFORRÁSOK
(BÍRÓI JOG)
RENDKÍVÜLI JOGFORRÁSOK
ALAPTÖRVÉNY
Pszeudo-normák
Nemzetközi jog
EU jog
Mi a jogszabály fogalma a hatályos jogban?
Alaptörvény T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Melyek a jogszabályok a hatályos jogban?
Alaptörvény T) cikk (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
NEM hierarchikus az alaptörvényi felsorolás!
A jogalkotó szervekre vonatkozó szabályok
Alaptörvény
Önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendelete
Kormány tagjának rendelete
Kormány-rendelet
MNB elnöki rendelet
Önkormányzati rendelet
Országgyűlés
Miniszterelnök, miniszterek
NMHH és MEKH elnök
SZ
SZ
SZ
E
E + SZ
E + SZ
Eredeti vagy származékos?
Képviselő-testület
Feladatkör
Törvény (sarkalatos tv.)
Helyettesítési kivételek
Sarkalatos törvények helye a jogforrási
hierarchiában
Az Országgyűlés és a Kormány jogalkotó
hatáskörének elhatárolása
Az azonos jogforrási szintű jogszabályok
közötti kollízió
43/2012. AB határozat
46/2006. AB határozat
21/2001. AB határozat
• meghatározott személyek adják ki (pl. miniszterelnök, köztársasági elnök V hivatali szervezet vezető)
• Irányított szervek működése és szervezete, szerv állományának
Normatív utasítás
• meghatározott testületek adják ki (pl. Országgyűlés, Kormány, Önk.)
• Szervezet, működés, tevékenység cselekvési program meghatározás
Normatív határozat
Jogalkotási törvény 23-24. §
Alkotmányos követelmény A közigazgatási szervezetrendszerén belüli kötelezettségek, a szervezeti és működési
normaalkotás jog alá rendeltsége
Alkotmánybírósági határozat
Általánosan mindenkire
kötelező
Jogi norma alkotmányosságát
vizsgáló / megsemmisítő
Kúria jogegységi határozata
Bíróságokra nézve
kötelező
Jogértelmezés elvi kérdésben – a joggyakorlat továbbfejlesztése,
az egységes bírósági ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében
Elvi bírósági határozatok
Kollégiumi vélemények
Szabályozást pótló informális
jogértelmezések
Nincsen jogi kötőerő, de
megtévesztő, kötelező hatás
Kiszámíthatatlan, jogszabályok
átértelmezése és lerontása
Álnormák
Jogállamiság, jogbiztonság
Jat.
Területi hatály
Személyi hatály
Tárgyi hatály
Időbeli hatály
Konkretizálás, végrehajtás, alkalmazás
Szükségszerű elem
Szervi hatály
Kulcskérdés: a jogszabály mikortól (meddig) alkalmazandó egy életviszony kapcsán → Mi lesz a hatályos jog az adott esetben, ügyben?
Szükségszerű elem – a jogszabály szövege maga mindig rögzíti az időbeli hatályt (záró rendelkezések) Kivéve: ha külön hatályba léptető jogszabály van
K H
K H
K
H
Pro futuro (jövőre nézve)
Ex tunc (visszamenőleg)
Ex nunc (keletkezés pillanata)
Jat. 7. §
1.
2.
3.
Főszabály
Kivétel 2.
Kivétel 1.
Terhes visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma
Kellő felkészülési idő biztosításának követelménye
Kihirdetés napja
Hatályba lépés napja
Visszamenőleges hatály
Terhes: kötelezettség megállapítása, terhesebbé tétele, jogelvonás,
jogkorlátozás és jogellenessé nyilvánítás
Vacatio legis
Jogállamiság elve Jat. 2.§ (2) bekezdés
Jat. 2.§ (3) bekezdés Eljárásjogi időbeli hatály kérdése
Jat. 15. §
Jogszabály hatályvesztése
Hatályon kívül helyezés
Módosítás
AB vagy Kúria megsemmisítés
Jogforrási szint
Automatikus hatályvesztés
A módosító jogszabály hatályon kívül helyezése hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi hatályát.
Jogszabály hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem eredményezi a
korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály újbóli hatálybalépését.
Érvényesség Hatályosság Alkalmazhatóság
Potenciálisan → Ténylegesen (Alkalmazható) → (Alkalmazandó)
Konkretizálás és kivételek meghatározása Pl. „Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
PÉLDA
Kit kísérhet be a rendőr az iskolába?
„A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően a nevelési–oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti.”
Jogállamiság elve
Jogbiztonság követelménye
Normavilágosság
Jat. 2.§ (1) bekezdés