almatermesztÉs Új alapokon - hollandalma.hu©s_Új... · (az alma növényvédelmi problémái)...

ALMATERMESZTÉSÚJ ALAPOKON

Kedves Olvasónk!Nagyot fordul a világ mos-tanság… A tudásanyag duplázódása ma már nem évszázadban mérhető, egy-koron volt mesterségek és szakmák halnak ki, miköz-ben újabbak és újabbak szü-letnek. Miért pont az agrá-rium maradna ki e sorból? Évek alatt tanulunk meg új módszereket, ismerünk meg új fajtákat, alanyokat, hogy a kórokozók elleni sze-rekről ne is beszéljünk…

Most arra szövetkeztünk, hogy minden újat és érde-keset elmondunk Önnek az almáról, mindent, amit tudunk és mindazt, amit a piac megkövetel és elvár a korszerű termesztés-től. Történjék bármiképp, minden közreműködőnk a minőségi munkát, a mi-nőség megőrzését tartotta elsődlegesnek. A cím: „Al-matermesztés új alapokon” mögött igazi törekvés és cél van. Az új, mely a piacképes minőséget sorolja előre. Hiszen a világ az almás-kertekben is nagyot fordult mostanság…

Babicz SzabolcsBalogh Lajos

Tartalom

Előszó ................................................................................................................... 5Az almatermesztésünk helyzete és kilátásai ........................................... 7Az alma növényvédelmi problémái ............................................................ 14Az alma fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés lehetőségei ............................................................................ 22Alanyhasználat az almatermesztésben .................................................... 31Holland Alma Kft. – Naturalma®: A jelen fajtái – a jövő alapjai: a Naturalma® fajták ....................... 42Agrolánc Kft.: Tradició-minőség-innováció ............................................................... 60BASF Hungária Kft.: Közös bennünk a föld szeretete .......................................................... 68Bayer Hungária Kft.: Az alma legfontosabb betegségei és a védekezés lehetőségei ............................................................................ 74Biocont Magyarország Kft.: Alternatív-vegyszermentes növényvédelem a korszerű almatermesztésben ........................... 81Bioferm GmbH: Környezetbarát növényvédelmi megoldások az integrált almatermesztésben ......................................................... 88Cheminova Magyarország Kft.: Készítményeink az alma védelmében .............................................. 94Dow Agrosciences Hungary Kft.: Almatechnológiánk – 2013-ban ......................................................... 103Dupont Magyarország Kft. Rovarölő szereink az alma védelmében ........................................... 107FarmCenter Kft.: Permetezéstechnika ............................................................................... 119Malagrow Kft.: Professzionális tápanyagutánpótlás technológiánkkal .............. 128Nitrogénművek: Állókultúrák és ültetvények műtrágya- szükségleténekszámítása ..................................................................... 140Syngenta Kft.: Alma technológia ..................................................................................... 149

Dr. Szabó Tibor tudományos főmunkatárs – Új-fehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szakta-nácsadó Nonprofi t Közhasznú Kft. (Előszó)Dr. Gonda István professor emeritus, Dr. Apáti Ferenc adjunktus – Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma (Az almater-mesztésünk helyzete és kilátásai)Dr. Szőke Lajos nyugalmazott igazgató – Nö-vény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza (Az alma növényvédelmi problémái)

Dr. Molnár Józsefné nyugalmazott labormér-nök, rovartani szakértő – Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza (Az alma fontosabb kár-tevői és az ellenük való védekezés lehetőségei)Dr. Takács Ferenc az ÉKASZ Szakmaközi Szer-vezet és Terméktanács elnöke, tudományos mun-katárs – Újfehértói Gyümölcstermesztési Kuta-tó és Szaktanácsadó Nonprofi t Közhasznú Kft. (Alanyhasználat az almatermesztésben)

TANULMÁNYAINK SZERZŐI KÖZÖSSÉGE:

3ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

A kötet összeállításában közreműködő cégek, társaságok és vállalkozások:

AGROLÁNC Kft.2151 Fót, Jedlik Á. u. 35.Tel./Fax: 06-27/[email protected]

BASF Hungária Kft. agrárdivízió1132 Budapest, Váci út. 30.Tel.: 06-1/250-9700www.agrobasf.hu

BAYER HUNGÁRIA Kft.1123 Budapest, Alkotás u. 50.Tel.: 06-1/487-4100www.bayerhungaria.hu

BIOCONT MAGYARORSZÁG Kft.1139 Budapest, Hajdú u. 42-4406-70/[email protected] • www.biocont.hu

BIOFERM GmbH3430 Tulln, Austria, Technopark 1 BTel.: +42-1948-048-505jan.narancsik @bio-ferm.com

CHEMINOVA MAGYARORSZÁG Kft.1027 Budapest, Ganz u. 16.Tel.: 06-1/336-21-20www.cheminova.hu

DOW AGROSCIENCES HUNGARY Kft.1016 Budapest, Hegyalja u. 7-13Tel.: 06-1/202-41-91www.dow.comDUPONT MAGYARORSZÁG Kft.Tel.: 06-30/[email protected]

FARMCENTER Kft.2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4.Tel.: 06-28/[email protected] – www.farmcenter.hu

MALAGROW Kft.5002 Szolnok, Újszászi út 38.Tel.: 06-56/411-404 • 30/7466-495www.malagrow.hu

Naturalma® ZRT.4375 Piricse, Rózsa TanyaTel.: 06-42/280-388 • mob: +06-30/[email protected] • www.naturalma.eu

NITROGÉNMŰVEK ZRT.8105 Pétfürdő, Hősök tere 14.Tel.: 06-88/[email protected] • www.nitrogen.hu

SYNGENTA NÖVÉNYVÉDELMI Kft.1117 Budapest, Alíz u. 2.Tel.: 06-1/[email protected]

ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKONKiadja a Naturalma® Zrt.

Szerkesztő: Balogh LajosFelelős kiadó:

Kávássy Péter igazgatóGondozta a KA-PRI-PRESS Kft.

Ügyvezető: Kalenda Zoltán

Munkatársa: Nádasi Zoltán

Tipográfi a, arculat: Talpas SándorKészült a

Start Rehabilitációs Nonprofi t Kft.Nyírségi Nyomda üzemében

Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató

ISBN 978-963-08-7133-4

ALMATERMESZTÉSÚJ ALAPOKON


ElőszóAz emberiség jövőjének záloga az egészség és a környezet védelme. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb fi gyelmet fordít erre a célra. Magyarország is elérte már, hogy tör-vénnyel is óvja a környezetet, védje egészsé-günket. Kialakultak azok a termesztési techno-lógiák és ellenőrzési rendszerek, melyek be-tartásával, káros anyagoktól mentes, kiváló beltartalmi értékkel rendelkező, jó ízű gyü-mölcs kerül az asztalunkra. Az „integrált” szó azt jelenti: valamit ösz-szeilleszteni, kiegészíteni. Az integrált gyü-mölcstermesztés ma gába foglalja a geneti-kát, a biológiát, a vegyszerek használatát, az agrotechnikát azzal a céllal, hogy a környeze-tet és az egészséget védve, gazdaságosan ál-lítson elő a piac számára megfelelő minőségű gyümölcsöt. Az ökológiai szemléletmód nem új keletű, több mint 2000 évvel ezelőtt Arisztotelész és Plinius munkáiban már megjelent. Az ökoló-gia fogalmát a 19. században Haeckel vezette be. Az ökológiai szemléletű termesztés az ember és a környezet, vagyis a teljes ökológiai rendszer védelmét szolgálja. Az élesedő piaci verseny megkövetelte az ültetvények magas terméshozamát, a gyü-mölcs minőségének növelését. A termelők ennek a követelménynek csak nagyadagú mű-trágya és nagymennyiségű növényvédőszer felhasználásával tudtak eleget tenni. Közben megfeledkeztek arról, hogy bármilyen kémiai anyag használata a termesztésben felborítja a természetes egyensúlyt. A nem ökológia barát szerek a fertőzött környezeten, a szennyezett gyümölcsökön keresztül veszélyeztetik az ember egészségét. Az intenzív termesztés-technológia megváltoztatta a károsító szerve-zetek összetételét, a káros és hasznos szerve-

zetek egyensúlyát. Veszélybe került az egész-séges gyümölcs előállításának lehetősége. Az ökológiai termesztés gondolata a múlt század elején vetődött fel Németországban és Angliában, először a növényvédelem terü-letén. Magyarország úttörő volt az ökológiai szemléletű növényvédelem bevezetése terü-letén. Az integrált növényvédelem haszná-latán keresztül alakult ki teljes rendszerré a termesztésben. Első lépésként kidolgozásra került az in-tegrált almatermesztés technológiája, mely szerint már a termőhely kiválasztásától a termőhelyhez igazodó alanyok és fajták ösz-szeállításával könnyebben kivitelezhető a tápanyag-visszapótlás, valamint a növényvé-delem. Az utóbbi években egyre nő azon te-rületek nagysága, ahol a termesztés integrált

módszerrel történik. Örvendetes, hogy ezzel párhuzamosan növekszik azon ültetvények száma, ahol a termelő ökológiai gazdálkodást kíván folytatni. A gyümölcstermesztésben a költségek, valamint a felhasznált kémiai anyagok nagy

6 ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

hányadát a gombabetegségek, illetve a kárte-vők elleni védelem teszi ki. Ezért az integrált illetve biotermesztés számára legalkalmasab-bak a valamilyen rezisztenciával vagy tole-ranciával rendelkező fajták. Tapasztalataink szerint az almatermesz-tésben a varasodás (fuzikládium) elleni vé-dekezés nagymérvű vegyszerfelhasználást és jelentős költségnövekedést eredményez. Ezért elsősorban a varasodással szemben re-zisztens illetve toleráns almafajták termesz-tése célszerű. A Naturalma® Program fő célkitűzése: harmóniában a természettel! Ez azt jelen-ti, hogy betegségeknek ellenálló, étkezésre alkalmas fajtákat fognak termelni integrált módszerekkel. Az almatermesztés üzleti vál-lalkozás is, tehát nyereségesnek kell lennie. A gazdaságosságot megalapozzák, az új generációjú fajták, melyek termése újdonság-értékű lesz a magyar piacon, tehát megfelelő reklám mellett a vásárlói kör folyamatosan fog bővülni majd. A javasolt fajták kuriózum jellegűek, termesztésük jól szolgálja a fenn-

tartható fejlődés céljait és a globális felme-legedésből következő klímaváltozáshoz való jobb alkalmazkodást A termesztői rétegnek felkészültnek kell lenni, hogy az új termesztéstechnológia alkal-mazásával kiváló minőségű gyümölcsöt tud-jon előállítani. Összeállításunkkal a program sikerességéhez kívánunk hozzájárulni.


Bevezető gondolatok

A kertészeti szektorban – csakúgy, mint a mezőgazdaság más ágazataiban – EU-csatla-kozásunk óta egyértelműen érzékelhető mó-don jelentősen élesedett a versenyhelyzet. A hosszú távon fennmaradni szándékozó gyü-mölcstermesztő vállalkozásoknak évről-évre egyre többet kell teljesíteniük ugyanazért az eredményért és a szinten maradásért. A ver-senyképességünk megtartásához, illetve nö-veléséhez abból kell kiindulni, hogy verseny-képes az, • amire van fi zetőképes fogyasztói/vevői

igény,• amit piacra tudunk juttatni,• és aminek a termelése gazdaságos. A hazai almaágazatban az elmúlt évti-zedben a folyamatos zsugorodásnak lehet-tünk szemtanúi. Az ezredforduló környékén meglévő mintegy 41 ezer hektár ültetvényből mára mindössze 25 ezer hektár maradt, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, mert a kivágásokat nem követi kellő ütemben a termőalapok megújítása. Az almatermeszté-sünk hanyatlásához vezető főbb okokat nagy vonalakban a következőkben látjuk: Az ültetvények elöregedtek, évről-évre felszínen tartva, illetve újratermelve annak minden problémáját. A termesztők a társadalom egészéhez ha-sonlóan polarizálódtak (kevés számú tehetős, jó infrastruktúrával és termesztési feltételekkel, illetve nagyszámú elaprózott ültetvényfelüle-tekkel rendelkező, versenyképtelen termelő).

Az almatermesztésünk helyzete

és kilátásai

A kereskedői összetartás nyilvánvaló megléte mellett teljes mértékben hiányzik a termesztői összefogás, ami miatt azok kiszol-gáltatott helyzetben vannak. Az EU-hoz való csatlakozás számos prob-lémát és ellentmondást eredményezett, illet-ve hozott felszínre (értékesítési csatornák irányának, volumenének, jellegének változá-sa, mennyiségi és minőségi korlátok megjele-nése, stb.). A szakmai (érdekvédelmi, érdekképvise-leti) szervezetek tehetetlensége, lehetőségeik korlátozottsága. A globális klímaváltozással is összefüggő ter-mesztési és értékesítési, valamint jövedelmező-ségi kudarcok gyakoriságának növekedése. Mindössze néhány folyamatosan fennálló problémát vázoltunk számos más közül, ame-lyekkel az alábbiakban is foglalkozunk. Jelen tanulmányban nem célunk az ágazat részle-tekbe menő, tudományos mélységű elemzése, helyzetértékelésünket csak a legfontosabb tényezőkre (erősségek, gyengeségek) alapoz-va végezzük el, majd ezekből kiindulva igyek-szünk felvázolni kiutakat, lehetséges megol-dásokat is.

A magyar almatermelés helyzet-értékelése (múlt és jelen)

Ökológiai és termőhelyi adottságok

Magyarország almatermesztésének öko-lógiai adottságai Európában átlagosnak, il-


letve közepesnek tekinthetők, ha a tőlünk kü-lönböző égtáji irányokban található országok adottságait hasonlítjuk össze. A jó minősítés-nél gyengébb adottságunk egyrészt a csapa-dékmennyiség hiányából (800 mm kellene) és az emiatti alacsony relatív páratartalomból adódik, másrészt a negatív hőmérsékleti hatá-sok (őszi, tavaszi, téli fagykárosodások, nyári légköri aszály stb.), valamint a vihar- és jég-károk nagyobb gyakoriságának eredménye. Az elmúlt egy-másfél évtizedben létesült magas tőszámú intenzív, nagy biológiai teljesítmé-nyű alany-fajta kombinációjú ültetvények 40-50 t/ha-os jó minőségű termésteljesítményei csak optimális, minden tekintetben kedvező termőhelyeken realizálódtak. Sajnos jelentős számú az ennél gyengébb teljesítményt pro-dukáló ültetvények felülete, amely a termő-hely minőségével hozható összefüggésbe. Ez felhívja a fi gyelmet a termőhely megválasztás rendkívüli fontosságára. Nyugat-európai fő versenytársaink az ele-mi károk kisebb gyakoriságával jellemezhető termőtájainak (Dél-Tirol, Bodeni-tó) 60–70 tonnás, folyamatosan évről-évre megtermelt hektáronkénti termésmennyiségével és ki-egyenlítetten jó minőségével szemben nem, vagy csak kevésbé vagyunk versenyképesek. A magas biológiai teljesítményekhez hozzájá-rul jelentős mértékben a legalább egy hónap-pal hosszabb vegetáció (korábbi vegetációs kezdet és annak későbbi befejeződése) igen jelentős hatása, amely a kritikus nyári idő-szakokban egy lényegesen magasabb relatív páratartalommal párosul. Kisebbek tehát a stresszhatások miatti mennyiségi és minősé-gi veszteségek, amelyek a technikai lehetősé-geikkel, előnyeikkel ( jégvédő háló, fagyvédő öntözés, stb.) is tovább mérsékelhetők. A mi kontinentális klímánk alatt az őszi, tavaszi és téli fagykárosodásainknak a gya-korisága, valamint a nyári légköri aszályok

stresszhatásai determinálják a hazai ültetvé-nyek legnagyobb részét a maximum 30-50 t/ha körüli átlagos terméshozásra. Nem arról van szó, hogy egy-egy évben, egy-egy fajta esetében intenzív, de akár hagyományos ter-mesztési körülmények között is nem érhető el a 60 tonna körüli termésmennyiség. Ilyen a korábbi évtizedekben is előfordult, amit azonban kiábrándítóan alacsony termés(ek) követtek, tehát a folyamatosság nem volt el-érhető. A globális klímaváltozás sajnos egyre inkább érzékelhető hatásai eredményeként már az utóbbi néhány évben is megnövekedett az elemi károk ( jégesők, fagykárok) gyakorisá-ga, ami igen komoly rentabilitást veszélyeztető tényező. Ez felveti a védekezési lehetőségek minél hamarabbi és minél nagyobb felülete-ken történő alkalmazásának szükségességét, mert már rövidtávon belül is nehéz helyzetbe kerülnek a termesztők. A termőhely jó megválasztásának tehát igen nagy a fontossága, amit bizonyít az, hogy az ország különböző területein a hasonló gyü-mölcsültetvények termésmennyiségei és mi-nősége igen nagy szóródást mutatnak.

Művelési rendszer, alany- és fajtahasználat

A rendszerváltás után létesült újabb, in-tenzívebb ültetvényekben illetve termesz-tésben a leegyszerűsödött, azaz kis számú alanyhasználat a jellemző. A féltörpe (M26) és törpe (M9) növekedésű alanyok dominan-ciája mellett nem számottevő mértékben a középerős növekedésű MM106-os alanyokat használjuk. A mérsékeltebb növekedési erélyű ala-nyok használatával az elmúlt mintegy másfél évtized telepítéseiben az 550–2500 db fa/hektár állománysűrűségű félintenzív és in-


tenzív minősítésű ültetvények létesültek. Az 1 500 darab feletti tőszám nélkülözhetetlen támrendszere nagyobb beruházási költsége-ket vont maga után. Sajnos az öntözés nem minden ültetvényben vált a technológia ré-szévé, ami egyaránt segíti a mennyiségi és minőségi alternanciát. Valószínűsíthető, a jelenlegi válsághelyzet remélhető javulását követően az, hogy az elkövetkezendő telepíté-sekben a 2000 fa/hektár körüli, illetve afölötti sűrűségű ültetvények létesülnek. Ezeken le-het biztosítani a szükséges mennyiség mellett a kiváló gyümölcsminőséget a kézimunkák elvégzésének könnyebbsége miatt. Az 1990-es évek elejétől számos új fajtát próbáltak ki a termesztésben a domináns ará-nyú Jonathan csökkentése, illetve leváltása érdekében. A tapasztalatok eredményeként mára alaposan lecsökkent a számuk, és gyakor-latilag 4–5 fajta, illetve ezek változatai (Idared, Jonagold, Golden Delicious, Gala, Pinova) je-lentik az új ültetvények fajtahasználatát. A faj-tahasználat csökkenése világjelenség, amely a déli féltekén is megmutatkozik. Ezt a kereske-delem, valamint a nagy tételű azonos fajtájú és minőségű árutömegek értékesíthetőségének előnyei motiválják. Ennek megfelelően a jelen-legi világfajták és a hazai termesztésben is meg-határozóak a következők: Red Delicious, Gol-den Delicious, Gala, Granny Smith, Jonagold, melyek közül nálunk a Granny Smith helyett az Idared adja a számottevő hányadot. Ezek rövid időn belüli jelentős bővülése nem valószínű, ami azt jelenti, hogy a magyarországi fajtavá-laszték is hasonlónak tekinthető. A klubfajták kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolják a világpiaci tendenciákat, főleg csak lokális jelentőségűek. Nálunk sem vár-ható ezek előretörése. A globalizáció informá-ció és árucserét motiváló hatásai tehát igen erősen befolyásolják és fogják befolyásolni a továbbiakban is a fajtahasználatunkat.

Termelői szervezettség, piaci háttér

A legégetőbb problémákhoz sorolandó a termelés szervezetlensége, ami a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) szinte nem is értékelhető tevékenységében mutatkozik meg. Gyakorlatilag nincs egyetlen TÉSZ sem abban a helyzetben, hogy folyamatosan egysé-gesen jó minőségű, nagy tömegű árualapokkal lépjen a piacra. Ennek oka részben a TÉSZ-ek nagy számának, így szétforgácsolódásának, árualapok, azaz beszállítók hiányának (gyak-ran még a TÉSZ-tag is a szervezetet kikerülve adja el termését), és nem utolsó sorban a tő-kehiánynak tulajdonítható. A hazai TÉSZ-ek erőtlenségének egyik bizonyítéka, hogy a kí-vánatosnak tartható 50–60% helyett, a zöld-ség-gyümölcs forgalomnak mindössze 18-20%-át bonyolítják. Az almával is foglalkozó termelői szervezetek néhány ezer, esetleg pá-ran közülük néhány tízezer tonna árualappal rendelkeznek. Ezzel szemben Nyugat-Euró-pában legalább 100–200 ezer tonna almafor-galom kötődik egy szervezethez, sőt Dél-Ti-rolban az 1,0 millió tonna termés mindössze két TÉSZ-en megy keresztül. Az elmúlt néhány év krízishelyzetei is nagyrészt a közös termelői fellépés elmaradá-sával hozhatók összefüggésbe. Csak remélni lehet, hogy az utóbbi évek értékesítési sze-zonjainak minden időknél rosszabb helyzete talán ráébreszti a termesztők és kereskedők egy részét – akik még egyáltalán folytatni kí-vánják tevékenységüket – arra, hogy szövet-kezzenek.

Kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás

A több, mint fél évszázada létrehozott, a magyar gyümölcstermesztés, így az almater-mesztés fejlesztését szolgáló kutatóintézete-


ink az utóbbi évtizedben kilátástalan helyzet-be kerültek. Az állam szinte teljes mértékben kivonult ezen intézményeknek a részbeni fenntartásából is. Fiatal, az utánpótlást jelen-tő kutatók kerültek reménytelen helyzetbe, és a nagy értékű biológiai alapok (törzsültet-vények, fajtagyűjtemények) fenntartásának lehetősége is bizonytalanná vált. Amikor a világon rendkívüli módon kiéleződött a ver-seny az új fajták előállítása és adaptálása, va-lamint a technológia fejlesztése területén, a gyümölcstermesztés termelési költségeinek csökkentése és terméshozamainak növelése érdekében, akkor az ilyen lépés alaposan meg-kérdőjelezi a racionalitás alapjait is. Összeszámolni is nehéz, hogy hány szer-vezet (minisztérium, kutatóintézetek, ok-tatási intézmények, falugazda hálózat stb.) szándékozott létrehozni egy országos, vagy akár regionális hatáskörű szaktanácsadási rendszert. A próbálkozásokból egyetlen sike-resnek nevezhető eredmény sem született. Ez egyértelműen hátrányt jelent azon országok termesztéséhez képest, ahol a termesztők naprakész információkkal rendelkeznek. A hazai termelők nagy részének magárahagya-tottsága csorbítja a termesztés sikerét, melyet pedig a mennyiségi és minőségi áru-előállítás kényszere határoz meg.

Jövőbeni kilátások

Az eddigiekben elsősorban a jelenlegi helyzet tényszerű bemutatására és értékelé-sére törekedtünk. E fejezet alatt megkísérel-jük bemutatni, illetve előre jelezni, hogy mi várható a jövőben elsősorban a piaci viszo-nyok, értékesítési árak, értékesítési biztonság és a konkurencia terén. Akármilyen irányból nézzük az elmúlt időszak hazai almatermelésének helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy almatermelőink

jelentős része nem versenyképes az új, meg-változott piacgazdasági körülmények között. Nagyon sok problémát jelentett a múltban a szinte csak léalma-termesztésre alkalmas versenyképtelen, kiöregedett ültetvények léalma-támogatások révén történő sok éven keresztüli „erőltetett” fenntartása, ami szinte máig konzerválta a nem kívánatos állapoto-kat. A léalma-termesztés gazdaságtalanságá-nak megoldására véleményünk szerint telje-sen alkalmatlan kísérlet a döntően rezisztens fajtákra alapozott ipari célültetvények létesí-tése is. Már tíz évvel ezelőtt is számos külföldi és hazai mértékadó vélemény fogalmazódott meg az ipari céltermesztés bizonytalanságá-ról és az értékesítés várható nehézségeiről. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a léalma ára évenként változó, de hosszabb távon in-kább lefelé tendál (Kína és más fejlődő or-szágok növekvő piaci részesedése és az egész világot érintő almatúltermelés eredménye-ként). A léalma árbizonytalanságát növeli továbbá a déli félteke citrusféléinek termés-ingadozása, valamint a sűrítmény raktárkész-leteinek mindenkori alakulása. Európában egyedül Angliában és Fran-ciaországban létesültek ipari célú almaültet-vények (nem jelentős felületeken), amelyek speciális célokkal (Cyder-alma bor), illetve speciális fajtákkal nagyobbrészt függetlenek az almasűrítmény világpiaci áraitól. Olaszor-szágban, Európa meghatározó almatermesztő országában egyetlen hektár sincs ilyen típusú ültetvényekből, jóllehet a megtermelt mennyi-ség kb. 20%-át az ipar dolgozza fel. Ez egyrészt a termesztésben mint az étkezési alma mellék-terméke, másrészt a tárolt tételek kitárolása után keletkezik. Németország viszonylag na-gyobb arányú feldolgozott tételei főleg a szór-ványültetvények, illetve az országutak melletti kicsi gyümölcsösök és fasorok más célra nem alkalmas terméseiből származnak, ami nem


lehet nálunk példaértékű. Ugyanakkor a német feldolgozottsági arány nem levet, illetve sűrít-ményt, hanem nagyobbrészt aszalványokat, kompótokat, stb., tehát nagyobb hozzáadott értékű termékeket jelentenek. Felmerült sokszor a kettős termesztés (ét-kezési és ipari minőség egy ültetvényben való előállítása) gondolata is. Ez esetben is hozzá-tartozik a tényekhez, hogy a célültetvények extenzívebb vagy legjobb esetben is félintenzív művelésűek, azaz a megcélzott nagyobb ter-méstömegek érdekében a fák mérete nagyobb, így az állománysűrűsége kisebb, mint az in-tenzív ültetvényeké. Ezeken a fákon nem lehet megvalósítani – a léalma ára el se bírná – azokat a kiegyenlítettebb terméshozást célzó ápolási műveleteket (pl. gyümölcsritkítás) amelyekkel folyamatosan biztosítani lehet az egyenletesen magas terméshozást. Törvényszerűen nagyobb tehát az alternancia (egyik évben nagy, másik évben kiábrándítóan alacsony termés), amely a léalma ára mellett további bizonytalansági tényezőnek tekinthető. Teljesen egyértelmű, a jövőre vonatko-zó meglátásunk az, hogy nem számíthatunk hosszú távon sem az utóbbi évek többségében alacsony (10–30 Ft/kg) léalmaárak emelkedé-sére. Gondoljuk ezt abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy a világon az almasűrítmény harmadát (!) Kína egymaga állítja elő, rá-adásul nagyon alacsony önköltségen, mely költséggel és piaci részesedéssel ármegha-tározóvá vált a világpiacon. Ehhez hasonló jelenség az európai piacon belül Lengyelor-szág az évi 1,5 millió tonna körüli léalmájával. Ez a mennyiség sem ipari célültetvényekből származik, hanem az ország szintén mintegy 1,5 millió tonna belföldi fogyasztásra és ex-portra kerülő frisspiaci termésmennyiségén túlmenően megtermelt tételeket jelenti. Ezen tényezők az árak emelkedését egyértelműen visszafogják vagy ellehetetlenítik.

Nem azt mondjuk, hogy néha nem for-dulhat elő 30–50 Ft/kg körüli léalmaár, mert ilyen a múltban is volt. Hosszú távon azonban feltételezhetően az alacsonyabb ársávban fog mozogni, és csak néhány évente számítha-tunk „kiugró” árakra . Azt is meg kell jegyezni, hogy jó léalmaár is általában csak akkor volt, amikor valamilyen nagy terméskiesés sújtot-ta hazánkat (pl. 2007, 2011.), ilyenkor viszont a termelők többségénél termés nem párosult a „magas” árak mellé. A léalma nyomott árai a gazdaságosság minimális szinten tartásához sem elegendők, mert – tényadatokon alapuló gazdasági szá-mításaink szerint – sokéves átlagban 20–30 Ft/kg önköltség alatt léalmát előállítani sem-milyen körülmények között nem lehet. Véle-ményünk szerint nincs az a művelési rend-szer, nincs az a fajta, nincs az a technológia, amelyben a múltra jellemző 10–30 Ft/kg fel-vásárlási árak mellett az iparialma-termelés tartósan nyereséget eredményezne. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az ipari célültetvé-nyekkel rendelkezők is igyekeznek termésük egy részét (30–50%) az étkezési piacon elad-ni, ami már elegendő lehet egy szűk nyereség eléréséhez. A nyereséges léalma-termeléshez enélkül minimum 40–50 Ft/kg-os ár lenne szükséges, ami várhatóan az évek nagyon kis részében fog csak teljesülni a jövőben is. Meg kell említeni azt is, hogy az országos léalma-mennyiségnek a többsége nem a ter-mőkorban lévő célültetvényekről, hanem az elöregedett ültetvényekből származik (ezek területe kb. 10–12 ezer hektár), melyekben az alacsony hozamok (5–15 t/ha) tovább rontják a termelés gazdaságosságát. Így ezek többsé-gében esetleg a ráfordítások minimalizálásá-val, nemfi zetett családi munkaerő alkalmazá-sával van mód egyes években némi nyereség előállítására. Ezen ültetvényfelületünk ösz-szességében mindenképpen élet- és verseny-


képtelennek tekinthető, és néhány éven belül a kivágás sorsára jut. Megjegyzendő, hogy e felületveszteséget kompenzáló telepítések közel sem várhatóak, mely maga után vonja almaágazatunk nagymértékű területi zsugo-rodását. A fentiek következtében a kiutat csakis a magas hektáronkénti terméshozamokat (40–60 t/ha), és étkezési minőségi kihozatalt (85–90%) megcélzó termelésben látjuk. Korábbi gazdasági elemzéseinkből kiderül, hogy a ha-zai, korszerű, intenzív étkezésialma-termelés gazdaságossága a magas agrotechnikai és ter-melési színvonallal és 85-90% étkezési áruhá-nyaddal rendelkező, korszerű üzemeket ala-pul véve lényegében nem marad el jelentősen a nyugat-európai (pl. német, olasz) üzemekétől, sőt egyes esetekben pozitívabb képet is mutat. Kedvezőtlen azonban, hogy e megállapítás al-maültetvény-felületünk mindössze 8–10%-a (3–4 ezer hektár) esetében igaz. Ki kell hang-súlyozni, hogy a jelenlegi 70–80 Ft/kg-os ér-tékesítési átlagárak mellett ezen ültetvények-ben is csak 40–50 t/ha átlagtermések esetén lehet igazán gazdaságos termelést folytatni. A versenykörnyezet szigorodása, a kon-kurencia erőteljes növekedése a jövőben nemcsak az ipari alma termelést fogja érin-teni, hanem egyre nehezebb feltételekkel kell számolniuk a korszerű, étkezésialma-termelő üzemeknek is. Gazdasági elemzéseink arra engednek következtetni, hogy az ilyen üzeme-ink előnyei a nyugat-európai konkurenciával szemben elsősorban a következő három té-nyezőben rejlenek:• jelenleg és még huzamosabb ideig 60-

80%-kal alacsonyabb munkabérek,• 15–30 százalékponttal magasabb beruhá-

zási támogatási intenzitás, • a hazai vállalkozások – a jégesők és a fa-

gyok viszonylag ritka előfordulása miatt – a múltban még nagyobbrészt nélkülöz-

hették a rendkívül költségigényes fagyvé-delmi és jégvédelmi rendszereket.

Fel kell hívni a fi gyelmet azonban arra, hogy ezek mindössze jelenlegi komparatív előnyeinkből adódnak, és a termelőtől tel-jesen független tényezők! A munkabérek növekedésével, a beruházási támogatási le-hetőségek beszűkülésével, a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezek az előnyök – a termelő által nem befolyásolhatóan – fo-lyamatosan elolvadnak. Sőt ezek közül az idő-járási tényezők, azaz a természeti környezet jelentős rosszabbodását a 2007., 2011., 2012. és 2013. év fagykárai, valamint az elmúlt évek sokéves átlag fölötti jégkárai kapcsán már konkrétan érzékelünk is. Ezért hosszabb tá-von semmiképpen nem a termelési költségek csökkenésére, hanem – akár jelentős mértékű – növekedésére kell felkészülnünk.

Összegzés

Magyarországon a 2000-es évek elején még 41 ezer hektárt tett ki az almaültetvények felülete, amely az elmúlt évtizedben mintegy 28 ezer hektárra csökkent. Az 1980-as évek 1,0–1,2 millió tonna éves termelése a felére zsugorodott, termelési potenciálunkat te-hát piaci, technológiai és egyéb okokból alig 50%-ban használjuk ki. A felszámolás sorsá-ra döntően az elöregedett, 25–30 évnél idő-sebb, alacsony terméshozamok és csekély étkezési minőség elérésére képes, alacsony ráfordítási színvonalon, extenzíven művelt, öntözetlen ültetvények jutottak. A meglévő 28 ezer hektáron még jelenleg is kedvezőtlen a korstruktúra, jelentős részben korszerűtlen a fajtaszerkezet, magas a hagyományos mű-velési rendszerű és extenzíven művelt ültet-vények aránya. A termelés biztonságát nagy mértékben veszélyezteti és a piaci stabilitás-ra is károsan hat, hogy öntözés az ültetvények


alig 20%-án van jelen, jégeső és fagy elleni védelemmel pedig mindössze 2–3 ezer hektár almaültetvény rendelkezik. Almaültetvénye-inkből mindössze 6–8 ezer hektár ítélhető korszerűnek és hosszú távon is versenyképes-nek, ahol el tudják érni a legalább 35–50 t/ha-os fajlagos hozamokat és a legalább 70–80%-os étkezésialma-arányt – a káros időjárási események és az azok elleni védelem hiánya miatt erősen kiszámíthatatlan termésbiz-tonság mellett. A gazdaságos termeléshez legalább 40–50 t/ha-os hozamszint elérése szükséges. A termésbiztonságnak, azaz ezen terméshozamok minden évben rendszeres

elérésének feltétele a káros időjárási jelensé-gek (aszály, extrém sok csapadék, jégeső, fagy) elleni védekezés, így ezen infrastrukturális beruházásoknak kiemelt jelentőséget kell tu-lajdonítani a jövőben.

Dr.Gonda Istvánprofessor emeritus

Dr. Apáti Ferencadjunktus

Debreceni EgyetemAgrár- és Gazdálkodástudományok

Centruma


A gyümölcstermesztésben a termelés folya-matának, a termelés elemeinek tervezése egyéni döntésen alapul (fajta, gépi techno-lógia, telepítési forma stb.). Kivétel ebből a növényvédelem, amelyet a termeléssel nem foglalkozó, ahhoz nem értő laikus társada-lom jogos vagy annak vélt elvárásai, félelmei nagymértékben befolyásolnak. A jogos elvá-rások, mint a vegyszer maradék-mentesség a környezet szennyeződés csökkentése, a nem károsító élő szervezetek megóvása mellett, megjelennek túlzó, szakmailag nem igazolt, esetleg más csoportérdekek által motivált vé-lemények is. Ezek egyes növényvédő szer cso-portok betiltásával nehezíthetik a gazdálko-dók helyzetét, így a talajlakók elleni készítmé-nyek csökkentése, neonikotinoidok tervezett betiltása vagy a támogatási célok kijelölése teremt új feltételeket. A szermaradvány értékek csökkentése a védekezések időzítését, számát befolyásolja, a kötelező újraengedélyezések költségei pedig a gyártó cégeket riasztja el a kisebb forgalmú de esetenként nagyon fontos készítmények további engedélybe tartásától. Az eddigiek a tágabban vett társadalmi környezet által el-várt és többségében jogi úton is megkövetelt többlet feladatot rónak a gazdálkodásra. A fentiek mellett azonban ott vannak a szűkebben vett szakmai kihívások is. Ezek kö-zül legfontosabb az új károsítók megjelenése, illetve az eddig kevésbé jelentősek előtérbe kerülése. A nemzetközi kereskedelem világ-méretűvé válásával nem csak az addig nem ismert termékeket, hanem az új károsítókat, gyomokat is megkapjuk. Elég csak az 1996-ban megjelent tűzelhalást az első világháború után megjelent parlagfüvet, vagy a vértetűt, kaliforniai pajzstetűt és amerikai szövőlepkét

említeni. Az utóbbi 20 évben több mint 40 új erdészeti-, kertészeti- és szántóföldi károsító, gyom jelent meg országunkban, s ellenük sem a növényvédelmi szakemberek, sem a terme-lők nem voltak felkészülve. Hosszabb távon számolni kell a klíma vál-tozás hozta problémákkal. Első sorban a tőlünk délre élő kártevők (tripszek, atkák, pajzstetvek) megjelenésével és károsításával. Az új károsítók felderítése, védekezés technológiai kidolgozása a növényvédelmi hatóság és a fejlesztést végző szakemberek felelőssége, de eredményes alkal-mazásuk a gazdálkodók gondja. A fentiekkel összefüggően minden szak-mában érintett kutató, rendszergazda, ha-tóság és termelő érdeke az információk, új eredményeknek a gazdálkodókhoz való gyors átadása. Ennek legfontosabb feltétele a rend-szeres szakmai továbbképzések megszerve-zése, az aktuális növényvédelmi helyzetnek a termelőkhöz gyors eljuttatása. Nem lehet eb-ből a rendszerből kihagyni a termelőt, mivel a problémák észlelése és visszajelzése fontos lépés a megoldások irányába. A komplex rendszert gyakran nevezik integrált termesztésnek, mivel minden ter-mesztési elemet egy rendszerbe igyekszik fog-lalni. Az integrált termesztés folyamán olyan termesztést valósítunk meg, amely

• gazdaságosságot biztosító mennyiséget• magas minőségű terméket• az ésszerűségig minimalizált növényvédő

szer és tápanyag utánpótlást• a környezetet és nem káros élőszervezete-

ket kímélő technológiát valósít meg.

Ez a komplex rendszer magába foglalja a termőhely kiválasztását, a fajta megválasztá-

Az alma növényvédelmi problémái


sát, a telepítési rendszert, a fi totechnikai mun-kákat és a rendszeres károsító megfi gyelést. Erre mind az Európai Unió, mind a ma-gyar kormány támogatást ad különböző prog-ramokban, amely az ilyen irányú termesztés pluszban jelentkező költségét kiegyenlítheti. Az igazi haszon azonban az egészsége-sebb, környezet kímélően előállított termék, amely megfelelő marketing munkával nyere-ségesen eladható.

Növényvédelmi eljárások

Az 1950-es évektől általánosan használt nö-vényvédő szerekre alapozott védelem túlzott alkalmazása több problémát is hozott. Egyre több kártevő faj vált ellenállóvá, kialakult a rezisztencia majd egyes rokon vegyületek esetében a keresztrezisz-tencia is. Ugyanakkor egyes, addig alig ismert fajok nehezen leküzd-hető károsítókká lép-tek elő. A fogyasztók ke-mikáliákkal szembe-ni bizalmatlansága a peszticidek biztonságos használata már régóta arra ösztönzi a kutatókat és terme-lőket, hogy a károsítók leküzdésének összes lehetőségét, így a kémiai, agrotechni-kai, fi zikai, biológiai stb. vegyék fi gyelembe és ezt egy rendszerbe próbálják integrálni. Az úgynevezett „integrált védekezés”-nek általá-nos szempontjai csak segítséget nyújtanak a helyi mérésen, megfi gyelésen, előrejelzésen, környezeti hatásokat, a termesztési cél fi gye-lembe vételén alapuló védelemnek. Az okszerűbb, környezetet és a pénztárcát kímélőbb módszerek, eljárások már rendel-

kezésre állnak. A szex-feromon, szín és illat-csapdák mellett a pontos mérésekre (hőmér-séklet, eff ektív hőösszeg számítás,nedvesség, páratartalom) alapozott programok már lé-teznek, amelyek a korszerű információs esz-közökkel nagyon hamar eljuttathatók a gaz-dálkodókhoz. Egyre több használható ismeretünk van a gazda-parazita kapcsolatokra, amelyek fi gye-lembe vételével meg tudjuk kímélni, esetleg betelepíteni vagy alkalmazni a számunkra hasznos szervezeteket. Nem elhanyagolhatók azon vizsgálatok eredményei, amelyek a növény kondíciójának javításával, egyes tápelemek, növényi kivona-tok alkalmazásával növelik a betegségekkel

szembeni ellenálló képességet. Mindez nagyobb, hatéko-

nyabb és gyorsabb együtt-működést kíván a kutató

szaktanácsadó, az új kártevők megjelenését fi gyelő hatóság és a ter-melő között, de enélkül nem lehet a gazdasá-gosságot, a fogyasztók

elvárását, a környezet és természet védelmét

fi gyelembe vevő gyümölcs-termesztést hosszabb távon

folytatni.

Alma fontosabb kórokozói, védekezés lehetőségei

A szakirodalmat véve az almának is számos betegségét ismerik, de a termesztőnek a gya-korlatban három fő betegség jelent problé-mát. Az almavarasodás és a lisztharmat az egész vegetációban odafi gyelést kíván, a bak-tériumos elhalás (tűzelhalás) a virágzáskor jelent sokszor kivédhetetlen problémát.


Jellemzője mindhárom betegségnek a faj-tafüggőség, mivel rendkívül nagy különbségek vannak a lisztharmat és tűzelhalás fajtafogé-konyságában, de a rezisztens fajták megjele-nésével ugyanez áll az almavarasodásra is.

Almástermésűek baktériumos elhalása

A betegség Észak-Amerikából indult ki, a XX. század elején már megjelent Európában, hozzánk az utolsók között jutott el 1996-ban. Különböző mértékben, de azóta minden év-ben károsít, három-öt évenként egy erősebb járvány alakul ki. A birshez és körtéhez képest az alma fogékonysága kisebb, de több a rózsa-félék családjába tartozó fajt is károsít, (egyik legfogékonyabb a galagonya) így a fertőzés forrása állandóan biztosított. Az alma fajták sebezhetősége különböző. A nálunk termesztett fajtákból kevésbé ér-zékeny a Red Deliciosus. Starking, Redspur, Summered. Közepesen fogékonyak a Golden típusok, az Elstar, Braeburn, Starkrimson. Érzékenyek a Jonathan, Gála, Gloster, Ida red, Cox narancs renet, Téli arany parmen. A kórokozó elsősorban virág fertőző, de mechanikai sérüléseken keresztül egész ve-getációban fertőzhet. A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbot-szerű meghajlás, elszáradás, majd a sárgás, később megbarnuló baktérium csepp. A fertőzött virágok és gyümölcsök vize-nyősek, majd megfeketednek. Az elszáradt ré-szek később is a fán maradnak. A fertőzésben a magas hőmérsékletnek fontosabb szerepe van mint a víznek, mert meleg, száraz tava-szokon nagyobb a fertőzést, mint hideg, esős időjárás esetén, A tűzelhalás elleni védekezés az intenzív kutatások ellenére sincs megbízhatóan meg-oldva. Az eddig leghatékonyabb antibiotikum

származék streptomycint betiltották Európá-ban, a rezes kezelések virágzásban perzselési problémákat okozhatnak. A növény termé-szetes védekezését fokozó efozit bizonyos mértékig csökkentheti a fertőzés erősségét. A magyar fejlesztésű antegonista bakteriofág (Erwiphage) pedig 2013-ban bizonyíthatja a gyakorlatban is alkalmazhatóságát.

Alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis)

A legfontosabb almabetegség, a növényvé-dő szeres védekezések költségének közel 50%-a ventúria, korábbi közismert nevén a fuzikládium elleni védekezés adja. Járvány-veszélyes években 50% terméskiesést és 100%-os minőségi veszteséget is okozhat. A betegség ellen még a száraz évjáratok-ban is védekezni kell, könnyebbséget az utób-bi időben nemesített varasodás toleráns faj-ták nyújthatnak.

A betegség kialakulása jól nyomon kö-vethető. A fertőzött levelekben kialakult aszkospórák március közepére – április köze-pére fejlődnek ki és nedvesség hatására meg-kezdődik az ivaros aszkospórák kiszóródása. Az aszkospórák szóródása spóra csapdával és spóra fuvató berendezéssel jól nyomon kö-


vethető, de a fertőzés bekövetkezéséhez fogé-kony levélfelület és nedvesség szükséges. Szá-raz időjárás esetén az ivaros spórák szóródása június közepéig is elhúzódhat. Az első fertő-

zések már virágzás előtt megtörténhetnek, ezt követően 15–20 napra – a hőmérséklettől függően – megjelennek az első tünetek. Az aszkospórákat a szél messze elviheti. A tava-szi fertőzés után ivartalan konidiumos spórák jelennek meg, amelyek nagyobbak és a szél hatására kevésbé terjednek, csak a szűkebb környezetben fertőznek. Ezért nagyon fontos az első aszkospórás fertőzés megakadályozá-sa, ha június elejéig a gyümölcsös mentes a varasodástól, később mivel már a gyümölcs is kevésbé fogékony, egyszerűbb és könnyebb a mentességet fenntartani.

Mivel lehet a fertőzés veszélyét csökkenteni?

• Telepítés helyének megválasztása. Mély fekvésű, sokáig nedves, párás környezet növeli a fertőzés veszélyt.

• Metszés, a lazább hamarabb felszáradó lombkorona csökkenti a fertőzésre alkal-mas időszak hosszát.

• Gyommentes ültetvényben a lombkorona alsó része is hamarabb felszárad.

• Lehullott lomb N műtrágyás (karbami-dos) kezelése így a fertőzött levelek is ha-marabb elbomlanak. Nyugat-Európában gyakran alkalmazzák, nálunk a száraz, hi-deg telek miatt eredményessége kétséges.

A vegyszeres védekezés szempontjai:

• Kontakt hatóanyagú szerekkel csak a fer-tőzés bekövetkeztét tudjuk megakadá-lyozni, ezért nagyon fontos a pontos elő-rejelzés és a fertőzés veszélyekor a gyors védekezés.

• Felszívódó készítmények (ergoszterol bioszintézis gátlók, strobilurinok kuratív (gyógyító) hatással bírnak, a fertőzés be-következte után kb. 48 óráig hatékonyak. Önmagukban történő alkalmazáskor ha-mar kialakul a rezisztencia, így egyoldalú használatuk nem javasolt.

Védekezési javaslatok

Irányelveket lehet megfogalmazni, mivel a fertőzés veszély nagysága, a rendelkezésre álló időtartam, az időjárás alakulása évenként és helyenként változik.

• aszkospóra szóródás kezdetétől 1–2 kon-takt védekezést ütemezzünk be!

• intenzív spóra szóródáskor – virágzástól az alma kisdió nagyságáig kontakt + fel-szívódó szereket blokkszerűen alkalmaz-va 4–5 alkalommal védekezzünk! Meleg, párás időben a nagy éjszakai harmat is po-tenciális fertőző forrást erősítő.

• a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt a felszívódó szereket kontakttal ki-egészítve használjuk.

• az aszkospóra szóródás és az intenzív hajtás növekedés befejezte után 14–15


naponként a kontakt szerekkel való véde-kezés is elegendő.

• Vigyázni kell a betakarítás előtti kezelés-nél a szermaradékra, ezért rövid várako-zási idejű szert használjunk. Száraz idő-járás esetén a szerek lebomlása lassúbb, emiatt célszerű nagyobb várakozási időt hagyni az ajánlottól.

Almalisztharmat (Podosphaera leucotricha)

A kórokozó a fertőzött rügyekben, micélium formájában telel át. A fertőzés a hajtások növe-kedésekor konidium spórákkal történik. A fer-tőzéshez víz nem, csak magas páratartalom és magasabb 15 oC feletti hőmérséklet szükséges. Irodalmi adatok szerint -25 oC felett a micéliu-mok elfagynak, ez azonban ritkán következik be a gyakorlatban. Nagy különbség van a fajtaérzé-kenységben, a Jonathan fajtakör nagyon fogé-kony, a Golden típusok kevésbé.

A primér (elsődleges) fertőzés metszéskor már látható, ezért a szürke bevonatú, pici, he-gyes levélkezdeményekkel bíró „gyertyás” haj-tásokat el kell távolítani. A fertőzött hajtásokon fejlődő levelek keskenyek, besodródnak, a raj-tuk lévő szürke micéliumok képzik az ivartalan spórákat. A további fertőzés ezekkel a spórákkal

(konídiumok) történik. A magas páratartalom 20–25 oC-os meleggel társulva felgyorsítja a fertőzést. A kártétel amellett, hogy csökkenti a levelek asszimilációs felületét, a gyümölcsre is átterjed, amely apróbb, perzseltebb lesz. A védekezés összetettebb. Ismert, hogy a lisztharmat kondicionális betegség is. A le-gyengült, rossz kondicióban lévő fák nagyobb mértékben fertőződnek, az egyoldalú nitro-gén trágyázás tovább növeli az érzékenységet. A fertőzött hajtások levágásáról már volt szó, a betegség továbbterjedésének meg-akadályozására a felszívódó hatóanyagok – triazolok, strabilurinok, benzimidazolok – al-kalmasak. A viszonylag rövid időn belül kiala-kuló rezisztencia miatt szerrotációt célszerű alkalmazni. A hagyományosnak tekintett kontakt hatású kén preventíven alkalmazva eredményes, de hűvösebb időben, 15 oC alatt hatása gyenge, tartósan meleg idő esetén pe-dig perzselheti a gyümölcsöt.

ALMATERMÉSŰEK GYOMIRTÁSA

1., A gyomnövények kártétele a gyümöl-csösben A gyomok a gyümölcsösben elsősorban a talaj vízkészletének elhasználásával okoznak gondot, de nem csekély mértékben csökken-


tik a tápanyagkészletet és a talajhőmérsékle-tet is. Ez utóbbi tavasszal a talajélet lassúbb beindulásában és a vontatottabb tápanyag-felvételben mutatkozik meg. A gyomos ültet-vények párásabb mikroklímája elősegítheti a varasodás fertőzést, egyes növényeken pedig felszaporodhatnak a kártevők, elsősorban a takácsatkák. Az eredményes védekezés alapja a gyü-mölcsösben található gyomfajok ismerete, mivel a vegyszerekkel szembeni érzékenység és a gyomirtás optimális időpontjának megvá-lasztása az ott található fajoktól függ. A gyomosodást többféle tényező befo-lyásolja, így az ültetvény kora, a talajtípus, a csapadékviszonyok, az ültetvény telepítési rendszere, a koronaforma és az alkalmazott gyomirtószer szelekciós nyomása.

2., A gyomosodás alakulása a különböző

korú telepítésekben

A gyomosodás alakulásában szerepet ját-szik, hogy fi atal avagy többéves a gyümölcsös.a., Fiatal ültetvényben az egyéves gyom-

fajok dominálnak, így a fűfélék, mint a kakaslábfű, pirók ujjasmuhar, fakó mu har (Setaria glauca) és a tavasszal korán megjelenő egynyári perje (Poa annua). Nagyobb veszélyt jelentenek a széleslevelűek: a libatopok (Chenopodium spp.), a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), a betyárkóró (Conyza canadensis), a vadkender (Cannabis sativa), a kese-rűfű-fajok (Polygonum spp.), a vadrep-ce (Sinapis arvensis) és a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris). A felsorolt nö-vények adják a gyomborítás nagy hánya-dát, de a felmérések szerint a talajtípustól és a művelési módtól függően még 45–50 faj fordulhat elő a gyümölcsösökben.

b., Többéves ültetvényben az évelő gyom-fajok adják a borítás döntő hányadát. A

főbb tarackos fűfélék közé a tarackbú-za (Agropyron repens) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a széleslevelűek közé az apró szulák (Convolvulus arvensis), a sövényszulák (Calystegia sepium), a me-zei acat (Cirsium arvense) és a hamvas szeder (Rubus caesius) tartozik. Bizonyos egyéves fajok is felszaporodhatnak (pl. be-tyárkóró – Conyza canadensis ).

3., A talajtípus hatása a gyomviszonyokra

A különböző talajtípusokra különbö-ző gyomfl óra, más-más domináns gyomfaj jel lemző. Például a kötöttebb talajokon a disz nóparéj – (Amaranthus spp.) és a liba-top-fajok (Chenopodium spp.), kötöttebb ön-téstalajon a hamvas szeder (Rubus caesius), csorbóka fajok (Sonchus spp. ), gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), sövény-szulák (Calystegia sepium), és az apró szulák (Convolvulus arvensis); kötöttebb homok-talajon a mezei csibehúr (Spergula arvensis) és a nagy széltippan (Apera spica-venti); laza homokon a fakó muhar (Setaria glauca), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a tarackbúza (Agropyron repens) és a csillag-pázsit (Cynodon dactylon); a Duna-Tisza közi meszesebb homokon a bükköny (Vicia spp.), kis tőtippan (Eragrostis poeoides), pirók ujjas-

Füvesített sorköz


muhar (Digitaria sanguinalis), kövér porcsin (Portulaca oleracea), királydinnye (Tribulus terrestris), tövisperje (Tragus racemosus) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) uralkodik. Különbözik a fasorok illetve a művelt sorközök gyomfl órája, gyomfaj-összetéte-le. A fasorokban jellemző az évelő gyomnö-vényfajok felszaporodása, ezek közé tartozik a gyalogbodza (Sambucus ebulus), a gilisz-taűző varádics (Chrysanthemum vulgare), ü röm-fajok (Artemisia spp.), az útszéli zsá-zsa (Lepidium draba), a hamvas szeder (Rubus caesius), a tarackbúza (Agropy ron re pens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a sövényszulák (Calystegia sepium), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a farkasal-ma (Aristolochia clematitis) és a selyemkóró (Asclepias syriaca). A művelt sorközökben a talajmunka után az adott talaj- és klimatikus viszonyoknak megfelelő, szántóföldön is uralkodó fajok in-dulnak csírázásnak.

4., A gyomirtószerek hosszabb távú hatása a

gyomfajösszetételre

A sorokat általában vegyszeresen, a sorkö-zöket mechanikai úton gyomirtjuk. A sokéves vegyszeres gyomirtás hátrányaként megjelent a rezisztencia, így pl. az aggófüvek (Senecio

spp.), a betyárkóró (Conyza canadensis) több-féle herbicidre rezisztensek, a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.) a forgalomból kivont triazinokkal ill. a terbacil hatóanyagú szerek-kel szemben mutatnak rezisztenciát. Az éve-lők esetében morfológiai ill. egyéb szelektivi-tás tapasztalható.

5., Gyomirtási eljárások

a., Agrotechnikai módszerek. Az ültetvény telepítése előtt olyan nö-

vényt kell termeszteni, amely lehetővé teszi az évelő gyomfajok irtását ill. Rigol-ekés mélyforgatást kell végezni. Telepítés után a sorközöket mechanikai módszerrel ajánlatos gyomirtani. A mechanikai mű-velés a nagyobb sor- és tőtávval rendelke-ző hagyományos ültetvényekben oldalazó tárcsa vagy talajmaró alkalmazásával le-hetséges.

b., Kémiai módszerek. A telepítés előtt ki kell irtani az évelő

gyomfajokat, a területnek mentesnek kell lennie tarackbúzától (Agropyron repens), csillagpázsittól (Cynodon dacty lon, nád-tól (Phragmites communis), fenyércirok-tól (Sorgum halepense), selyemkórótól (Asclepias syriaca), mezei acattól (Cirsium arvense), apró szuláktól (Convolvulus arvensis), útszéli zsázsától (Lepidium draba), siska nádtippantól (Calamagrostis epigeios), farkasalmától (Aristolochia clematitis), stb..Ezek közül az egyszikűek irtására alkalmazhatunk glifozát ható-anyagú készítményeket, a kétszikűek ellen pedig 2,4-D, dikamba, diklór-pikolinsav hatóanyagú szereket. Egy- és kétszikűek együttes jelenlétekor a gyomok magszárba indulása előtt a készítmények kombinált alkalmazása javasolt. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres gyomirtás. A négy évesnél fi atalabb gyümölcsösben

Természetes növénytakaró a sorközben


metolaklór, pendimetalin és linuron ható-anyagú készítményeket alkalmazhatunk. A harmadik évtől a felszívódó glifozát va-lamint perzselő hatású glufozinát tartalmú szert is használhatunk.

A nehezen irtható kétszikűek ellen –pél-dául hamvas szeder – javasolt a fl uroxipir; az apró szulák érzékeny az MCPA, oxadiazon és fl uroxipir hatóanyagokra; a tarackbúza a glufozinát-ammónium, fl uazifop-p-butil, terbacil, glifozát, propizamid és quizalofop-p-etil tartalmú szerekre; a csillagpázsit, glifozát és quizalofop-p-etil hatóanyagokra; a betyár-kóró a linuron, MCPA és glifozát hatóanyagú szerekre.

c., Biológiai módszerek. A gyümölcsösben viszonylag stabil a

gyomfajösszetétel, ezért itt a biológiai védekezés távlati lehetősége jobb, mint egyéb kultúrák esetében. E témában születtek már eredmények (Stellaria media-Peronospora media; Senecio spp.-Pseudomonas spp. gazda-parazita kapcso-latok).

6., Alkalmazás-technikai követelmények

A kijuttatással szemben követelmény, hogy a permetezés előtt a nyesedéket el kell távolítani, a permetezést akadályozó gallya-kat le kell vágni. A sorközöket füvesíthetjük vagy mechani-kai eszközökkel művelhetjük, a sort azonban gyomirtó szeres kezeléssel lehet gazdaságo-san és tartósan gyommentesen tartani. A gaz-daságosság és környezetünk védelme érdeké-ben azonban törekedjünk arra, hogy• a gyomirtott sáv minél keskenyebb legyen,

• a vegyszer ne legyen káros (fi totoxikus) az almára,

• a gyomirtó szerre ellenálló fajok szórvá-nyos megjelenésekor alkalmazzunk me-chanikai módszert,

• még a telepítés előtt tisztítsuk meg a terü-letet az évelő gyomoktól, hogy azok az első években ne okozzanak gondot.

Az eredményes gyomirtás alapja a gyom-viszonyoknak megfelelő készítmények kivá-lasztása mellett a pontos mérés és az egyenle-tes, elszóródásmentes permetezés. Csak a fa-csíkot kezeljük, így a gyümölcsös területének kis részére kerül vegyszer. Ha pl. 4 méteres sortávolság esetén 60 cm-es sávot kezelünk, ez 1 hektáron 0,15 (150 négyzetméter) gyom-irtott terület. A gyomirtó szert 2–5 bar közötti alacsony nyomáson permetezzük ki, keresztrészes, sík-ban permetező szórófejekkel. A talajjal szemben követelmény, hogy ha preemergens szert juttatunk ki, a talaj legyen gyommentes, kertszerűen elmunkált, apró-morzsás. A mechanikai művelés során kelet-kező padkákat el kell simítani. A növénnyel szembeni követelmény, hogy ha a vegetációs időben végezzük a gyom-irtást, vigyázzunk, hogy a permetlé ne kerül-jön az alma leveleire, fi atal hajtásaira (fontos az árnyékolás). A levélen keresztül ható fel-szívódó szereket csak annyi vízben juttassuk ki, amennyi a gyomok levelein, zöld szárán megmarad, mert azok a talajon keresztül ál-talában nem hatnak. Ügyelni kell arra is, hogy a permetezőgép meg ne sértse a fák törzsét, mert a sebzés utat nyit különböző kéregbeteg-ségeknek.

Dr. Szőke Lajos


Az alma fontosabb kártevői és az

ellenük való védekezés lehetőségei

A nagy hagyományokkal rendelkező szabol-csi alma növényvédelme hatalmas változáson ment keresztül az utóbbi 40 évben. Ez a válto-zás a ’90-es évek elejétől felgyorsult. E közben az almaültetvények kártevő-együttese is át-alakult. (Számos, nagyapáink által jól ismert faj ismét kártevővé lépett elő, s néhány ez idá-ig csak faunaelemként szereplő faj ellen ma már védekezni kell...) Jelenleg 10–15 faj ellen kell ezt megtenni, ám a potenciális kártevők köre ennek többszöröse. A megváltozott gazdasági helyzet, a külön-böző pályázati lehetőségek is hozzájárultak az almatermesztés technológiájának változásá-hoz, hiszen ma már a termelők nagy hányada

perspektivikusnak ítéli meg az integrált ter-mesztési módot, s így megyénkben egyre nő azon területek aránya, ahol környezetkímélő védekezést folytatnak. Ugyanakkor még talá-lunk hagyományosan védett kerteket is, ahol sajnos nem minden esetben sikerül jó minő-

ségben megoldani a károsítók elleni védeke-zést. A termelőket nagymértékben segítik a rendelkezésre álló megfi gyelési módszerek és eszközök. Ma már igen jó hatékonyságú – kü-

lönböző hatásspektrumú, hatásmechanizmu-sú és hatástartamú – készítmények vannakforgalomban a kártevők elleni védekezésre, gyakran azonban mégsem mutatkozik a várt hatás. Ezekben az esetekben sokan hajlamo-sak azonnal az alkalmazott növényvédő szert okolni a sikertelenségért. Mielőtt ezt tesszük, gondolkozzunk el néhány – a készítmények várható hatását befolyásoló – tényezőről. Mostanában az időjárás általában foko-zottan kedvez a legtöbb kártevő fejlődésének, ugyanakkor nem „kedvez” a védekezéseknek. Azt általában mindenki betartja, hogy 24 °Cfelett, nagy szélben nem permetez. A levegő relatív páratartalmát azonban már csak keve-sen kísérik fi gyelemmel. (Esetenként sajnos a

Permetezés korszerű almaültetvényben

Hat éves Golden Reinders ültetvény


hosszan tartó alacsony relatív páratartalom kompromisszumra is kényszerít.) 60–70%

alatt az apró permetlé cseppek még a levegő-ben beszáradnak, a növényre jutott permetlé-nek is hasonló lesz a sorsa... A hosszan tartó nagy hőségben a növényvédő szerek hatását sem mindig ismerjük, a tapasztalatok azt mu-tatják, hogy egyes készítmények eddig ismert hatástartama lerövidül. A megfelelő permetlé-fedettség (a levelek fonákán is!) nélkülözhetetlen a jó hatáshoz a legtöbb készítmény esetében. Ezt a tényt a termelők elvben elfogadják, ugyanakkor a szakszerűen végzett – ültetvényekhez igazo-dó – permetezőgép-bemérés nem minden-ütt valósul meg. Pedig a védekezés sikeréhez nagymértékben hozzájárul a permetezőgépek műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése és a lombkorona térfogatát fi gyelembevevő permetlé mennyiség alkalmazása. A megfi gyelési eszközök közül a Lepidoptera-k rajzásmegfi gyelésére szolgá-ló szexferomon csapdákat már széleskörűen alkalmazzák. Ezek a csapdák sem nélkülö-zik azonban a rendszeres növényvizsgálatot! Számos faj jelenlétét csak növényvizsgálattal észlelhetjük. Az egy-két „fő” kártevő mellett fi gyelembe kell venni az esetleg jelenleg csak kisebb egyedszámban előforduló – de véde-

kezés híján gyorsan felszaporodható – fajokat is, s így célszerű megválasztani a megfelelő hatásspektrumú készítményt. (Az integrált védekezésre vonatkozó útmutatók tartalmaz-zák a különböző fajok kárküszöbértékét ill. a veszélyes egyedszámot.) Nem csak a takácsatkák elleni védekezés esetében – ahol már jól ismert a reziszten-cia kialakulásának veszélye – de a rovarok elleni védekezésnél is célszerű tartani azinszekticidekkel szembeni ellenállóság ki-alakulásától. Megakadályozása érdekében egy-egy készítményt, illetve hasonló hatás-mechanizmusú készítményeket összesen2–3 alkalommal tanácsos használni. (Mivel a rezisztenciát általában a hatásmechanizmus határozza meg, azonos hatásmechanizmusú szerre váltás nem jelent szerrotációt.) Az alma kártevői elleni védekezés szerte-ágazó ismereteket igényel. Nem lehet mecha-nikusan, menetrendszerűen végezni, mert ha sikerül is megvédeni a kártevőktől a termést a gyakori kezelésekkel, biztos, hogy azt a pénz-tárcánk és/vagy a környezet bánja. A rendelkezésre álló oldalszám miatt nem törekedhettem teljességre, inkább csak a védekezés szempontjából fontos tényezőkre próbálom felhívni a fi gyelmet!

Az alma kártevői

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha Linnaeus) Főként a fi atal ültetvényeket veszélyeztet-heti. A kártevő három éves fejlődésű ugyan, de egyes területeken a különböző törzsei vegyesen fordulnak elő, így minden évben van rajzás, ami még bonyolultabbá teszi a védekezést. A bogarak ellen viszonylag könnyű a vé-dekezés (piretroid, kloronikotinil), a pajorok elleni védekezés okoz nagyobb odafi gyelést. Ennek során nagyon fontos a készítmények

Az almailonca lepkék – feromon csapdában


megfelelő kijuttatási módja. Az inszekticid granulátumot (talajpiretroid) a telepítendő növény gyökérzónájában kell elhelyezni (le-hetőleg úgy, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel). A már meglévő ültetvényekben az április végén vagy májusban (amikor a lárvák már feljöttek a gyökerekig) a fi atal lárvák el-len elvégzett talajinjektálás abban az esetben bizonyult a leghatékonyabbnak, amikor a fák gyökérzónájának nagy hányadát átjárta a per-metlé.

Pajzstetvek A pajzstetvek közül a kaliforniai pajzs-tetű (Diaspidiotus perniciosus Comstock) a legveszedelmesebb. Szívogatásával nem csak

a fát gyengíti, de a gyümölcs piaci értékét is rontja a rajta megtelepedett kártevő vagy a „lázfoltja”. A pajzstetvek az elmúlt néhány évben egy-re növekvő gondot okoznak nemcsak az integ-rált növényvédelmi technológiával védett almaültetvényekben (ahol a nyár folyamán amolykártevők ellen zömmel kitinszintézis-gátlókat alkalmaznak), de a hagyományos módon kezelt gyümölcsösökben is. A vegetá-ciós időszakban alkalmazott készítmények megválasztásán kívül egyéb okai is lehetnek a pajzstetvek felszaporodásának: a kártevők számára kedvező időjárási tényezők, a faápo-lási munkálatok hiánya, a nem megfelelő met-

szés (melynek következménye a zárt, permet-lé által átjárhatatlan lombkorona), a kártevők megfi gyelésének hiánya, a télvégi lemosó per-metezések elmaradása, stb. A leggyakrabban előforduló pajzstetvek közül a kaliforniai pajzstetű és a közön-séges teknőspajzstetű (Parthenolecaniumcorni Bouché) a fák törzsén, ágain áttelelőfi atal lárváit a télvégi lemosópermetezéssel (orsóolaj, ásványolaj, vazelin- és paraffi nolaj, vagy az olajos kén ill. réztartalmú készítmé-nyek) megtizedelhetjük. A lemosó permete-zés hatásmechanizmusa (fi zikai hatás), vala-

Májusi cserebogár károsítás

Rajzó pajzstetű lárvák gyümölcsön

Kaliforniai pajzstetű kártétele


mint a kijuttatás-technikai nehézségei miatt nem képes a károsítók teljes körű felszámolá-sára, de a kártevők egyedszámának csökkené-se miatt könnyebbé válik az adott év növény-védelme. A közönséges kagylóspajzstetű (Lepi-do sap hes ulmi Linnaeus) anyapajzs alatt tele-lő tojásait lemosó permetezéssel nem tudjuk elpusztítani, ellene májusban, a lárvák rajzása idején védekezhetünk hatékonyan. Néhány hagyományos szerves foszfor-sav-észteren kívül kevés a pajzstetvek el-len engedélyezett készítmény. Azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéb kártevők ellen alkalmazott juvenil-hormonanalóg, egyes piretroidok, illetve piretroid és szerves foszforsavészter kom-binációk, vagy kloronikotinilek is hatnak a pajzstetvek rajzó lárvái ellen, ha megfelelő (letális) dózisban érik el azokat. Amennyiben a pajzstetvek felszaporod-nak az ültetvényben, nagy odafi gyelés, több-szöri – jó kijuttatástechnikával elvégzett – ke-zelés adhat csak megfelelő eredményt.

Vértetű (Erisoma lanigerum Hausmann) A fehér, vattaszerű váladék alatt szívo-gató vörösbarna tetvek az alma pirosbimbós állapotától kezdve egyre növekvő telepekben lephetik el a fák törzsét, ágait, majd később a hajtásokat is. Mint minden xylofág kártevő esetében, a vértetű elleni sikeres védekezés-nél is nem annyira a vegyszer-megválasztás, inkább az agrotechnikai (helyes metszés, faápolás) védekezési tényezők a jelentősek. A kártevő ellen engedélyezett készítmények egy része visszavonásra került („piros” szer-ves foszforsavészterek ill. piretroidok), de a kloronikotinilek és egyes „sárga” szerves foszforsavészterek is elpusztítják, ha elérik a telepeket. Ennél a fajnál igen jól „működik” – főleg integrált növényvédelem alkalmazá-

sakor – a vértetű-fürkész (Aphelinus maliHaldeman). Vértetűvel erősen fertőzött ültet-vényekben jelenléte esetén is tanácsos a korai (virágzás előtti) időszakban permetezni, meg-előzve ezzel a faj nyárvégi felszaporodását.

Almafaszitkár (Synanthedon myopaeformis Borkhausen) Igen gyakran a vértetűvel „karöltve” je-lentkezik nagy sebeket okozva a fák kérgén. A kéreg alatt élő lárváit nem tudjuk elpusztítani. A májustól szeptemberig repülő (szexferomon csapdával nyomon követhető) lepkéket és a frissen kelt lárvákat a gáztenziójú szerves foszforsavészterek, illetve a piretroidok pusz-títják. Befurakodás előtt a kitinszintézis gát-lók is hatásosak lehetnek. Az almafaszitkárelleni védekezésnél is jelentős a sebek keze-lése, és a jó permetlé-fedettség a törzsön és vázágakon az egész vegetációs időszakban.

Szúbogarak A polifág szúbogarak főként a fi atal ültetvé-nyekre veszélyesek. A megtámadott fák seny-vednek, fejlődésben visszamaradnak, 1–2 év alatt ki is pusztulhatnak. Az apró barna boga-rak nehezen „érhetők tetten”, a kéreg alatt, vagy a fatestben élő lárvák pedig vegyszerrel elérhe-tetlenek. A legelterjedtebb és legkorábban (áp-

Vértetű kárképe


rilis végén) előjövő púposszú (Xyleborus dispar Fabricius) imágói alkoholos illatcsapdával fog-hatók be, ill. fi gyelhetők meg. A kétnemzedékes kéregszú bogarak (kis gyümölcsfa-szú = Scolytus rugulosus Ph. W. J. Müller és nagy gyümölcsfa-szú = Scolytus mali Bechstein) májusban és július-augusz-tusban repülnek. Közülük a kis kéregszú éré-si táplálkozását a hervadó hajtások jelzik. A szúbogarak elleni védekezés során fontos a megelőzés: az ültetvény jó tápanyagellátása (de nem túlnitrogénezése!) és a környezet-higiénia. A rajzó bogarakat a piretroidok, a kloronikotinilek, a gáztenciós szerves foszforsavészterek pusztítják. Az érési táplál-kozást folytató, vagy a kéregbe behatoló boga-rakat a rágó kártevők ellen hatásos készítmé-nyek tizedelik.

Sodrómolyok Kora tavasszal a rügyeket odvasító, s később a hajtásokat összesodró áttelelt lár-vák ellen célszerű a „keményebb” szerves

foszforsavésztereket, vagy azok piretroidos kombinációit alkalmazni. A virágzás utáni időszakra számos – kü-lönböző hatásmechanizmusú – készítmény áll rendelkezésre a sodrómolyok lárvái ellen: a fejlett lárvák ellen igen hatékony juvenil-hormonanalóg; hatásukban a lárvák fejlődé-

si stádiumától kevésbé függő (de lehetőleg 1 cm-es lárvanagyság alatt kijuttatandó): kitinszintézisgátlók, illetve a kloronikotinil hatóanyagú vagy a teljes ingerhiányt – így táp-

lálkozásgátlást is – okozó készítmények. Az előzőekben felsorolt csoportokba tartoznak az integrált technológiáknak jelentős készít-ményei. A szintén környezetkímélő ekdizon-hormonanalóg (almamoly és levélaknázók elleni hatásán túl) sodrómolyok elleni hatá-sára is lehet számítani. A besodort levelek kö-zött élő lárvákat a gáztenciójú készítmények „kizavarják”. A rajzó lepkéket a gáztenciójú szerves foszforsavészterek és a piretroidok pusztítják. Az ápolt ültetvényekben károsító

A dudva-sodrómoly lárvája

Almailonca hímje

Almailonca 2. nemzedékének kártétele


fajok – dudva-sodrómoly (Archips podana Scopoli), ligeti sodrómoly (Pandemis heparana Denis et Sciff ermüller), kerti sod-rómoly (Pandemis ceresana Hübner) – két nemzedékesek, az almailonca (Adoxophyes orana Fischer von Röstlerstamm) esetenként három nemzedékes. Szex-feromon csapdá-val fi gyelemmel kísérhető a különböző fajok rajzása. (Kritikus egyedszám: 10–15 db hím/csapda/7 nap). A csapdákat augusztus végén-szeptember elején is érdemes még működtet-ni, nehogy szüretkor „meglepetést” okozza-nak a fi atal lárvák.

Takácsatkák A takácsatkák közül a leggyakoribb piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi Koch) áttelelt tojásaiból az alma pirosbimbós állapotától virágzás végéig kelhetnek a lár-vák. Az imágó alakban telelő galagonya-ta-kácsatka (Tetranychus viennenzis Zacher) és a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae Koch) április-májusban jönnek elő. Tehát az atkák pirosbimbós állapottól októ-ber elejéig károsíthatnak. A levelek fonákán szívogató lárvák és imágók tömeges előfordu-lása különösen tavasszal veszélyes, mivel ne-gatívan befolyásolják a terméskötődést. Nyári károsításuk mind a tárgyévi, mind a követke-ző évi termés mennyiségét csökkenthetik. Amennyiben egyéb kártevő előfordulá-sa is indokolja, érdemes télvégi lemosó per-metezést végezni (a pajzstetveknél leírtak szerint) a piros gyümölcsfa-takácsatka nagy-számú áttelelt tojásainak gyérítése céljából. A vegetációs időszakban ha 3–5 db atka van levelenként, tanácsos permetezni, megelőzve ezzel a kártételt. Mind virágzás előtt, mind azt követően lehetőség van fejlődésgátló, környe-zetkímélő akaricidek használatára (a készít-mény jellegétől függően) lárvakelés kezdetén ill. 50–60%-os lárvakelés idején kijuttatva.

(Ugyancsak lárvakelés csúcsán tanácsos ki-juttatni a „tetramik savak” első képviselőjét.) Ezen készítmények hatásosságát a hőmér-séklet kevésbé befolyásolja, hatásuk lassú, de hosszantartó. Az atkák a vedlés során pusz-tulnak el. A nyári időszakban a gyors hatásúkontakt és gyomormérgek alkalmazása cél-szerűbb. Kevésbé jó kijuttatástechnika esetén is jó eredményt adnak azok a készítmények amelyeknek gőztenziós hatásuk is van. A levél fonákán szövedéket képező Tetranychus fajok előfordulása esetén a ké-szítmények engedélyezett magasabb dózisáttanácsos alkalmazni, bő lémennyiséggel. A takácsatkák elleni védekezés során fo-kozottan ügyelni kell a különböző hatásme-chanizmusú készítmények „rotálására”, nemcsak egy éven belül, hanem lehetőleg egymást követő években is. Örvendetes, hogy egyes – integrált növényvédelemben részesített – ül-tetvényekben már nálunk is látványosan „te-vékenykednek” a Typhlodromus pyri és egyéb (Phytoseiidae és Stigmaeidae családba tarto-zó) ragadozó atkák.

Almatermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali Nalepa) A leginkább fi atal, párás mikroklímájú

ültetvényekben fi gyelemre méltó faj a rügyek-ben, rügyalapi részekben, kis egyedszámban

Almatermésűek levélatkája


telel át. Május–júniusban kezd káros mér-tékben felszaporodni. Károsítása nyomán a levelek kanalasodnak, a levél fonáki része le-barnul. Ezt a tünetet nem szabad megvárni, hanem május végétől célszerű (mikroszkóp segítségével) fi gyelemmel kísérni a levelek fonáki részén előforduló – apró, áttetsző meg-nyúlt testű négylábú – atkákat, s 30 db/levél esetén védekezni a takácsatkák ellen is hasz-nálható készítményekkel.

Levéltetvek A levéltetvek az alma egérfüles állapotá-tól nyár végéig károsíthatnak. Szerencsére a legkevésbé veszélyes zöld alma-levéltetű (Aphis pomi de Geer) a legelterjedtebb, de a

fi atal ültetvényekben gyakori lehet a szür-ke alma-levéltetű (Disaphys plantaginea Passerini) is. Ez utóbbi a hajtás szívogatásával mérgezi az ágon lévő gyümölcsöket is, melyek csokrokban aprón és deformáltan késő őszig fennmaradnak a fán. A közönséges levél-pirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta Walker) a leveleken kívül a fi atal termést is megszívogatja, piros pontok és foltok jelzik kártételét. A levéltetvek ellen számos specifi -kus (inszekticid karbamát), ill. széle-sebb hatásspektrumú (piretroid, szerves foszforsavészter, kloronikotinil stb.) készít-mény áll rendelkezésre, csak odafi gyelés kérdése a sikeres védekezés. A védekezést a kolóniák kialakulása előtt célszerű elkezdeni. Különösen igaz ez a bepödrött levéllemezben megbúvó Dysaphis fajokra.

Levélaknázó molyok Évenként és helyenként más-más fajok károsíthatnak. Többnemzedékes fajok, gyors elszaporodásra képesek. Tömeges jelenlétük esetén korai ( július-augusztusi) lombhullást okoznak. Kártételük az asszimilációs felü-let, s ezzel együtt a tárgyévi és a következő évi termés csökkentésében nyilvánul meg. A lepkék (a rajzás szex-feromon csapdák-kal nyomonkövethető) tojásaikat egyesével rakják le, az almalevél-sátorosmoly a levél színére, a többi faj a levél fonákára. A lárvák a tojáshéj védelme alatt fúrnak be a levélle-mezbe, s készítik el a fajra jellemző aknáikat. Mindvégig egy aknában élnek. Telelésük báb állapotban különböző helyeken történik. Az alma-levélmoly (Phyllonorycterblancardella Fabricius) és a Geraszimov almalevélmoly (Phyllonorycter Gerasimowi Hering) egymáshoz közelálló fajok. Életmód-juk hasonló, a gyakorlatban nem szoktuk el-különítve kezelni a két fajt. A károsított levél

Almalevél-pirosító levéltetű kárképe

Zöld almalevéltetű


fonáki része ráncolt az akna alatt, a levél színe az akna felett mozaikos képet mutat, mivel a parenchima egyes helyeken hiányzik, más helyeken ép marad. A báb a lehullott levelek aknáiban telel. Lepkéi március-áprilisban re-pülnek. A ’70-es évek elején a Phyllonorycter (=Lithocolletis) blancardella (illetve annak természetes ellenségei) vetette meg az integ-rált növényvédelem alapjait, mivel az akko-riban forgalomban lévő rovarölőszerek közül egy sem ért el olyan jó eredményt a faj ellen, mint a lárvákat pusztító fürkészdarazsak. Ezek a parazitoidok ma is jelen vannak, és sakkban tartják a levélaknázó molyokat. Így mostanában az almalevélmoly tömeges elsza-porodását nagyon ritkán tapasztaljuk. Az almalevél-sátorosmoly (Phyllo no-ryc ter corylifoliella Hübner) aknája a levél színén látható, mely először egy sötétbarnás, majd ezüstfehér foltakna. Tavasszal április végén, május elején repül az áttelelt nemze-dék. Bábja az aknában a lehullott levelekben

telel. A parazitoidok szerepe ennél a fajnál is jelentős lehet. (Védekezést lásd a lombosfa-fehérmolynál.) Az almalevél-törpemoly (Stigmella ma-lella Stainton) lárvája a perenchimát kirágva egyre szélesedő kígyó alakú járatot készít a levél színének epidermisze alatt. Báb állapot-

ban a talajban, ritkábban a lehullott levelekközött telel. Az áttelelt nemzedék lepkéi már-cius-áprilisban repülnek. Főként füvesítettgyümölcsösökben, illetve párás mikroklímájú kötött talajú kertekben károsít. Környezetkí-mélő védekezés során természetes ellensége-ire számítani lehet. (Védekezést lásd a lom-bosfa-fehérmolynál.)

Lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella O. G. Costa) A többi aknázó molynál veszedelmesebb, mert a gyümölcs csészéjéhez és kocsányához szőtt bábbölcsőjével rontja az áru piaci érté-

két. Aknája 1,0–1,8 cm átmérőjű foltakna. A báb fehér színű kokonban telel a fákon, vagy a lehullott levelek között. A lepkék április-májusban kezdenek repülni. 50–100 db lepkehetenkénti fogása már indokolja a védekezést.

Almalevél-törpemoly aknája közelről

Lombosfa-fehérmoly aknái almalevélen

Almalevél-sátorosmoly lárvája a felbontott aknában


(Ennél a fajnál táblaszintű szexferomonos csapdás megfi gyelés szükséges, mivel a lepkék nem repülnek nagy távolságra.)

A lepkerajzás általában hosszan elhúzódik, így a piretroidok (és egyéb érintőmérgek) vala-mint a gáztenciójú szerves foszforsavészterek ill. azok kombinációi általában csak gyérítik a populációt. A tojásokat (és a frissen kelt lár-vákat) blokkoló kitinszintézisgátlók, juvenil- és ekdizonhormonanalógok hosszantartó jó hatást adnak a rajzás elején kijuttatva. (A to-jások 4–5 napos korukig a legérzékenyebbek.) A rajzás elején végzett permetezés esetén (még a hagyományos készítmények alkalma-zásakor is) mód nyílhat a gazdaállat rajzását másfél-két héttel követő parazitoidok megkí-mélésére. Amennyiben szükség van a lárvák elleni védekezésre (kloronikotinil, szerves foszforsavészter stb.) a frissen befúrt (L1) lár-vák megjelenésekor célszerű azt elvégezni.

Almamoly (Cydia pomonella Linnaeus)Lárvája a gyümölcsösben magházig ha-

toló járatot készít, a magot kirágja. A meg-támadott gyümölcs általában lehull a fáról. Lepkéi – melyek rajzása szexferomon csap-

dával nyomonkövethetők – április végétől szeptember közepéig repülhetnek. Az egyen-ként lerakott tojásokból kelő lárva 1–2 napig vándorolhat befúrás előtt. (Nagy hőségben, alacsony relatív páratartalom esetén ez az idő jóval rövidebb, így a kontakt szerek felvételé-nek esélye csökken.) Az almamoly ellen számos hatóanyag-csoportba tartozó, más-más hatásmechaniz-musú készítmény van forgalomban (ki tin-szintézisgátlók, juvenil- és ekdizon-hor mon-analógok, piretroidok, inszekticid karbamát, lárvaparalizist okozó készítmények, szerves foszforsavészterek és azok kombinációi, klo-ronikotinilek, Bacillus thuringiensis stb.). Tehát a készítményeket lehet váltogatni. Erre általában szükség is van (nem csak az in-szekticid-rezisztenciára gondolva), ugyanis az almamoly ellen (mely legtöbb esetben május-tól augusztus végéig folyamatosan veszélyez-teti az ültetvényeket) használt készítményeket a gyümölcsös kártevő-együttesének megfelelő-en kell megválasztani.

Dr. Molnár Józsefné


A korszerű gyümölcstermesztés egyre ma-gasabb követelményeket támaszt a fajta- és alanyhasználat iránt. Egyre inkább felismerik az alany jelentőségét, ami a termelés ered-ményességét tekintve semmivel sem kisebb, mint a ráoltott nemesé. A sikeres almatermesztés legfontosabb tényezőit az alábbiakban határozhatjuk meg:• az eltelepített oltványok kezdeti gyors nö-

vekedésének biztosítása,• gyors termőrefordulás (max 3 év),• magas hozamok (>60 t/ha) elérése termő-

korban, • kíváló minőségű gyümölcs előállítása. Ezen célok elérése csak egy jól összehan-golt és a legapróbb részletekre kiterjedően is pontosan megtervezett technológia betartása mellett valósulhat meg. Az almaültetvények művelési módjuktól függően 15-25 évig a lé-tesítés helyén maradnak, ezért tévedés esetén gyors változtatásra nincs lehetőség. A művelé-si rendszer elemeinek pontos meghatározása komoly szakmai feladat. Mivel minden egyes tényező (termőhely-alany-nemes-térállás-koronaforma) szoros összfüggésben van a mű-velési rendszer többi elemével, csak rendszer szinten gondolkodhatunk a tervezés és kivite-lezés során, hiszen egy-egy tényező megváltoz-tatása hatással van az összes többi összetevőre is. A művelési rendszer egyes elemei gyakran adottak és nehezen változtathatók egy-egy gaz-daság esetén. Ilyen tényező a termőföld, mely korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, így általában nincs lehetőség az alma számára ideális termőhely kiválasztására. Gyakran kell

kompromisszumokat kötni az ültetvény helyé-nek kijelölésekor. Sokszor kényszerülnek arra az almatermesztők, hogy alma után újra almát telepítsenek, ami szintén nagyon kockázatos vállalkozás. A termőhelyi adottságokhoz tör-ténő alkalmazkodás fontos eleme a megfelelő alany kiválasztása. „Az alanyfajta az egyetlen szabadon választható környezeti tényező”. Saj-nos a köztudatban legtöbbször csak a fák mé-retére gyakorolt hatása alapján választják ki az ültetvény alanyát, fi gyelmen kívül hagyva sok fontos értékmérő tulajdonságot, például nö-vényvédelmi szempontból lényeges tulajdon-ságokat (tűzelhalás, vértetű elleni rezisztencia stb.), hidegtűrést, a ráoltott fajta színeződésé-re gyakorolt hatását, valamint egyéb élettani tulajdonságokat, melyek nagyon fontosak le-hetnek egy-egy ültetvény esetében. Gyakran egy ültetvényen belül is előfordulhat, hogy különböző fajták különböző alanyokon kerül-nek eltelepítésre, például normál vagy erős növekedésű fajták gyenge növekedési erélyű alanyon (M.9 klónok), míg spur típusú fajták középerős növekedési erélyű alanyon (M.26, MM.106). Az ültetvények tervezése során te-hát a művelési rendszer elemeit egy kirakós játékhoz hasonlóan lépésről-lépésre, minden egyes tényező hatását vizsgálva és mérlegel-ve kell kialakítanunk az adott termőhelyen a legoptimálisabb megoldást. A helyes alanyvá-lasztáshoz nemcsak az alanyok növekedést be-folyásoló tulajdonságát kell ismernünk, hanem a nemes fajtára gyakorolt egyéb hatásait is. Az alanyok kedvező tulajdonságai kétféleképpen érvényesülhetnek. Az alanyfajta az oltvány egy

Alanyhasználat

az almatermesztésben


részét képezve tulajdonságait jelentős részben megőrzi, és ezek az oltvány alanykomponensé-ben érvényesülnek. Ilyenek a gyökérzet víz- és tápanyagfelvevő, feltáró képessége és az ökoló-giai viszonyokhoz való alkalmazkodása (fagy-tűrés, szárazságtűrés, mész-, pH, sótartalom tűrés, alkalmazkodás a magas talajvízszinthez, rezisztencia, tolerancia a talajban élő kárte-vőkkel, kórokozókkal szemben). Az alanyok kedvező hatásainak másik csoportja az alany és a nemes fajta közötti kölcsönhatásban nyil-vánul meg. Az alany hatással lehet a nemes faj-ta vegetatív és generatív teljesítőképességére, vagyis a növekedésére, termőképességére, a termőrefordulás idejére, valamint a gyümölcs minőségére, tárolhatóságára. Az elmúlt évtizedekben a törpésítés mel-lett új célok fogalmazódtak meg az almaala-nyok nemesítése során. Ezek a következők:

• Tűzelhalás (Erwinia amylovora) elleni re-zisztencia

• Fitoftórás gyökérnyakelhalás (Phytoph-tora spp) elleni rezisztencia

• Vértetű (Eriosoma lanigerum) elleni re-zisztencia

• Újratelepítési betegség elleni tolerancia• Hidegtűrés fokozása.

Új ültetvények létesítésekor napjainkban az egyik legégetőbb probléma az újratelepítési betegség vagy talajuntság. Ennek kiküszöbö-lésére az egyik lehetséges megoldás a megfe-lelő alany használata. Az újratelepítési beteg-séget okozó kórokozók és kártevők (Pythium, Fusarium, Cylindrocarpon, Verticillium, Rhy zo ctonia, stb.) jelentősen csökkentik az arra érzékeny alanyok teljesítőképességét. Csökken a fák növekedése, vitalitása, rege-nerálódó képessége és termőképessége is. A megfelelő alany kiválasztásával jelentősen csökkenthető ez a jelenség. A világ több neme-

sítő intézetében foglalkoznak olyan alanyok előállításával, melyek képesek kiküszöbölni vagy nagymértékben csökkenteni a talajunt-ság által okozott problémákat. Jó példa erre számos alany a Geneva® sorozat tagjai közül, melyek a kísérletek alapján toleránsnak vagy rezisztensnek tűnnek az újratelepítési beteg-ségre. Természetesen ezek hazai tesztelése nélkül messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, hiszen a hazai talajok élővilága merőben más lehet, mint az előzőekben emlí-tett alanyok tesztelésének helyszínén. Sajnálatos, hogy Magyarországon igen egysíkú az alanyhasználat. Nagyon nehéz fel-adat egy-egy új alany köztermesztésbe vonása és elterjesztése, pedig a változatos termőhelyi adottságok és talajtípusok miatt rendkívül in-dokolt lenne.

Korszerű almaültetvények alanyfajtái

A fák méretcsökkentésének leggyakoribb módja a törpítő alanyok használata. Az ala-nyok hatására kialakuló méret szélsőértékei 20–100% között mozoghatnak (1. ábra). Bár mind az alany, mind a nemes befolyásolja a fák növekedését és fejlődését, az alany hatása a nagyobb. Az alábbiakban részletesen átte-kintjük az almaültetvényekben napjainkban használatos alanyfajtákat. A jelenleg használt alanyok növekedési erélye alapján alapvetően három csoportot különítünk el:

1. Igen törpe, 2. Törpe, 3. Középerős növekedési erélyű alanyokat.

Igen törpe alanyfajták

Az igen törpe növekedési erélyű alanyok közé az M.9-es alanynál gyengébb növekedésű


alanyfajtákat sorolják. Jelentőségük az inten-zív almatermesztésben azokon a termőhelye-ken lehet, ahol a törpe alanyok túl erősnek bi-zonyulnak, vagy az olyan túl nagy gyümölcsű fajták esetében, ahol a gyümölcsméret csök-kenése előnyös lehet (WEBSTER et al., 2007). Hazánkban kisebb a jelentőségük, mint Euró-pa nyugati felén, de használatuk esetleg köz-beoltott alanyként is felmerülhet (HROTKÓ, 2004; HROTKÓ, 2007; TAKÁCS, 2007). HROTKÓ (2000) kísérleteiben magyarorszá-gi körülmények között Szigetcsépen az eddig vizsgált igen törpe alanyok közül egyik sem emelkedett ki termőképességével, s nemhogy nem haladták meg, de sokszor el sem érték a törpe alanyokét, ami nagyrészt a termőhelyi adottságoknak köszönhető. A szakirodalmi adatok szerint az igen törpe alanyok közül az M.27 és a P.22 túlságosan gyenge növekedésű, és rajtuk a gyümölcs erősen elaprósodik. Va-lamivel erősebb fát ad a J-TE-G, a J-TE-F és az orosz B.491. Utóbbi közelebb áll a törpe ala-nyokhoz. Kiváló termőképességű a J-TE-G, jó fagytűrése és télállósága miatt viszont a B.491 emelkedik ki ebből a csoportból.

Malling 27 (M.27) A faiskolai forgalomban ma ez a legismer-tebb, beszerezhető igen törpe alany. Gyökér-zete törékeny és igen sekélyen helyezkedik el, a fát nem képes kellően rögzíteni, ezért támrendszer mellett szabad telepíteni. Igen törpe növekedési erélyű, az M.9-hez viszo-nyítva a fák 30-50%-kal kisebbek. Ajánlott tenyészterülete 1,5-3 m2. Csak igen jó termő-helyi adottságok mellett, jó talajokon és öntö-zött körülmények között jöhet számításba. A fák igen korán, a telepítést követő 1-2. évben termőre fordulnak, fajlagos termőképességük igen nagy, az átlagos gyümölcsméret azonban kisebb, mint az M.9-es alanyon. Az 5-6. év után a fák hajtásnövekedése ezen az alanyon

minimálisra csökken. Olyan erős növekedé-sű fajták alanyaként használható, amelyek az M.9 alanyon már túl nagy fát nevelnek. Ha-zánkban, Újfehértón beállított kísérletekben azt tapasztalták, hogy az első év nagy termé-se után a hajtásnövekedés leállt, a fák ötödik éves korukra az M.9 alanyon állókénak a 28-40%-át érték csak el (HROTKÓ, 2000). Öntö-zetlen homoktalajon ez az alany még az igen erős növekedésű fajtáknak sem felel meg.

Budagovszkij 491 (B.491) Igen törpe növekedési erélyű, a fák mérete alapján az M.27 és az M.9 közé tehető. Gyökerei nem törékenyek, de a fák támrendszer nélkül nem telepíthetők, mivel a gyökérzet igen seké-lyen helyezkedik el, nem rögzíti a fát kellőkép-pen. A termékeny, középkötött, jó vízgazdálko-dású talajokat kedveli. Tenyészterület-igénye 2-3 m2. A ráoltott fák a 2-3. évben termőre for-dulnak és bőven teremnek, bár CLINE (2003) tapasztalatai szerint a gyümölcsminőség nem éri el az M.9 alanyét. Az oltvány télállóságát javítja, hogy gyökérzete a (-14) ºC-ot is káro-sodás nélkül elviseli a talajban. Vértetűre érzé-keny. Közbeoltva is igen jó törpítő hatású alany. Jó szaporítási tulajdonságai és hidegtűrése mi-att fi gyelemre méltó, kiemelkedik az igen törpe alanyok közül.

P.22 Igen törpe növekedési erélyű almaalany, tenyészterület igénye igen kicsi (2-3 m2). Gyökérzete az M.9-nél kevésbé törékeny, de sekély gyökeresedése miatt támaszrendszert igényel. A fák növekedési erélye ezen az ala-nyon külföldi szakirodalmi adatok szerint 30-40%-kal kisebb, mint az M.9-en (3. ábra). Szigetcsépen még az M.27-nél is kisebb fá-kat nevelt (HROTKÓ, 2000). Korán termőre fordulnak, a ráoltott fajták rendszeresen és bőven teremnek, fajlagos termőképességük


jó, gyümölcsük azonban gyakran elaprósodik, ezért csak nagy-gyümölcsű fajtákhoz hasz-nálható (VERCAMMEN et al., 2006). A fák télállóságát az M.9-hez viszonyítva kissé ja-vítja. Vértetvekre és a tűzelhalásra érzékeny.

Törpe növekedésű alanyfajták

Az európai intenzív almatermesztés jelentős részben a törpe alanyokra, nagyrészt az M.9-re épül (WEBSTER, 2001; HROTKÓ, 2007). Részaránya országonként változó, 70-95% között mozog. Közel kétszáz éve szaporítják, s részben a faiskolások által végzett szelek-ciónak, de főleg a vírusmentesítésnek kö-szönhetően számos klónja van fogalomban. Az utóbbi három-négy évtizedben végzett alanynemesítési munka eredményeképpen több nemesítői műhelyből került ki új tör-

pe alany. Ezek külföldi és hazai értékelése még nem fejeződött be, egyesek azonban

már megjelentek a faiskolák kínálatában. Az M.9 klónok között morfológiai szempont-ból jól érzékelhető különbségek vannak, s ez az oltvány minőségében a faiskolában is jelentkezik. Gyümölcstermesztési értékük vonatkozásában a fák méretére gyakorolt ha-tásukban is különböznek, amit hazai vizsgá-latokban is igazoltak (2. ábra). A leggyengébb növekedésű a Pajam-1 klón, míg legerősebb növekedésű a Pajam-2. A többi klón növe-kedése e két szélső érték között helyezkedik el, a különbségek gyakran alig érzékelhetők. Termőképességben és gyümölcsminőségben a klónok között szignifi káns különbségek alig mutatkoztak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a növekedési különbségek fi gyelembevételével mindegyik egészséges, vírusmentes klón alkalmas intenzív ültetvé-nyek telepítésére.

Nagy várakozások fűződtek az új, keresz-tezéses nemesítés eredményeként létrejött

1. ábra – A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott almaalanyok növekedési erély szerinti sorrendben


törpe alanyokhoz, amelyekről kiderült, hogy csak részben felelnek meg ezeknek a várako-zásoknak, s határozott előnyeik mellett bizo-nyos hátrányokkal rendelkeznek. Így ma már tudjuk, hogy ezek az alanyok aligha lesznek alkalmasak a szintén sok hátránnyal rendel-kező M.9 leváltására, inkább azt kiegészíten-dő, elsősorban a növekedési skála szélesíté-sével a választék bővítésére alkalmasak. A vöröslevelű B.9 terjedőben van, de az M.9-nél jobb hidegtűrése ellenére szaporítási nehéz-ségei inkább csak közbeoltásra teszik alkal-massá. A lengyel alanysorozatból a P.2, a P.59 és P.60 szintén hidegtűrőbb, mint az M.9, de nem szaporítható könnyebben. Ugyanúgy ér-zékenyek a vértetűre és a tűzelhalásra, s még a gyümölcsméretben sem veszik fel a versenyt. A vizsgált cseh törpe alanyok közül egyik sem látszik versenyképesnek a törpe növekedési csoportban.

Malling (M.9) Az M.9 törpe növekedést biztosító alany, a ráoltott fajták fáinak mérete termőhelytől függően 20–30%-a a magoncalanyokra szapo-rított fákéhoz képest (1. ábra). Tenyészterület igénye 3–5 m2. A szelektált klónok, valamint a vírusfertőzött, a vírustesztelt és vírusmentesí-tett klónok növekedési erélyében számottevő különbségek mutatkoztak (10-30%), de a leg-erősebb M.9 klón növekedési erélye sem érte el a féltörpe M.26 alanyon álló fákét. Az M.9 alanyú fák – a szaporítóanyag minőségétől füg-gően – a telepítést követő 1–2. évben termőre fordulnak, első nagy terméseiket a 3–4. évben adják, viszont 12–15 év után termőképessé-gük csökken, elöregszenek (WEBSTER et al., 2007). Spur fajtáknál az elöregedés ezen az alanyon rendkívül hamar bekövetkezik, csak igen jó talajokon érdemes ilyen kombinációk telepítése. A M.9 alanyú fák fajlagos termőké-pessége igen jó, a termés néhány nappal koráb-

ban érik, és az érés is gyorsabban zajlik le, amit a gyümölcs tárolásánál fi gyelembe kell venni. A gyümölcs darabos, ami a túl nagy gyümölcsű fajtáknál problémát is jelenthet, viszont igen jól színeződik. Középkötött, humuszos, jó víz-ellátású, üde talajokon érzi jól magát. Száraz, öntözetlen területekre nem való, szenved, síny-lődik, növekedése legyengül. Hó nélküli hideg teleken rendszerint fagykárt szenved, gyökerei (-10) °C alatt károsodhatnak. Az intenzív, nagy tőszámú ültetvények legfontosabb alanya. Az M.9 rezisztens a fi toftórás gyökérnyak-rotha-dással szemben, viszont az oltványiskolában eléggé érzékeny a lisztharmatra. A vértetű igen kedveli, s fogékony az Erwinia amylovora (Burr.) fertőzésre.

Budagovszkij 9 (B.9) Törpe növekedésű alany, jó talajokon a fák vitalitása tovább megmarad ezen az alanyon, mint M.9-en (TAKÁCS, 2007). Gyökérzete kevésbé törékeny, de támrendszert igényel. Sekélyen gyökeresedik. A gyökér fagyállóbb, mint az M.9 alanyé, a talajban (-12) – (-14) °C-ig nem károsodik. A fajták ezen az alanyon igen korán, 2–3. évben termőre fordulnak és igen jó termőképességűek. Közbeoltott alany-ként is igen jó termőképességű oltványokat ad, s előnyösen befolyásolja a kevésbé elága-zódó fajták növekedését. A gyümölcs színező-désére jó hatású, még a nehezebben színeződő fajták (pl. ‚Jonagold’) is intenzívebben és ko-rán színeződnek ezen az alanyon. Elsősorban jó talajokra való. Fagytűrése és télállósága jobb a többi törpe alanynál. A szárazságot jól tűri, a túlzott talajnedvességre viszont érzé-keny. Igen nagy előnye, hogy a gyökérnyak pusztulással szemben ellenálló (CZYNCZYK és JAKUBOWSKY, 2007), viszont a vértet-vekre, a baktériumos tűzelhalásra érzékeny. Alanyként az M.9-hez hasonló, közbeoltva pe-dig azt meghaladó termőképességű fákat ad.


Jork 9 Törpe alany, növekedése az M.9 alanyéhoz hasonló, azon-ban a fák vitalitásukat tovább megőrzik ezen az alanyon, ké-sőbb öregszenek el (CZYNCZYK és JAKUBOWSKY, 2007; HROTKÓ, 2007). A fák kezdeti növekedése is erőteljesebb, ami a nagyobb kezdeti termésekben is megmutatkozik. Az oltványok törzse vastagabb, több és erősebb másodrendű hajtás képződik, mint M.9 alanyon. Gyökérzete erősebb, sűrűbben, fi nomab-ban elágazódó, mint az M.9-é, de ugyanolyan törékeny, ezért az oltványokat mindenképpen karózni kell. A fákat valamivel jobban rögzíti a talajban. A fák korán, a 2–3. évben termőre fordulnak és rendszeresen, bőven teremnek. Szigetcsépen ‚Idared’ és ‚Jonagold’ fajtákkal beállított tartamkísér-letben a fajlagos termőképessége több mint kétszerese volt az MM.106 alanyú fákhoz vi-szonyítva (HROTKÓ et al., 1996). Télállósága jobb, fagyérzékenysége kisebb, mint az M.9 alanyé. A faiskolában közepesen érzékeny a lisztharmatra és a varasodásra, a vértetvek kedvelik, nem ellenálló. A baktériumos tűzel-halásra különösen érzékeny, ami nagymérték-ben csökkenti a használhatóságát.

Féltörpe és középerős növekedésű alanyfajták

Malling 26 (M.26) Az M.26 alanyú fák növekedési erélye az M.9-hez viszonyítva mintegy 30–50%-kal nagyobb (HROTKÓ, 2004). Tenyészterület-igénye a nemes fajta növekedési erélyétől függően 5–12 m2. A fák az első években erőtel-jesebben növekednek, termőre fordulás után

növekedésük lelassul. Gyökérzete az M.9-hez hasonlóan törékeny, de kiterjedtebb gyökér-zetet fejleszt, ezért a fák rögzítése valamivel jobb. Ez a jobb rögzítés természetesen még mindig nem elegendő, ezért az M.26 alanyú ültetvényeket is karózni kell. A ráoltott fák korán, a 2–3. évben fordulnak termőre. A fák termőképessége igen jó, megközelíti az M.9-ét (SKRZYNSKI, 2007). A korai nagy termések miatt az M.26 alanyú fák sudara gyakran le-gyengül, még mielőtt a tenyészterületét telje-sen kitöltené, így fontos feladat a sudár helyes metszése. A kihajtás utáni hajtásválogatással és a kötődött gyümölcsök sudárról történő eltávolításával a fa megfelelő egyensúlyban tartható. Alkalmazkodóképessége az M.9-nél valamivel jobb, de a szárazságra az M.9-hez hasonlóan érzékeny, ezért gyenge minőségű, laza homoktalajra nem való (WEBSTER és TOBUTT, 2001; CSIGAI et al., 2005). Hazai körülmények között csak öntözés mellett te-lepíthető. A talaj tápanyagtartalmára kevéssé érzékeny, de magas mésztartalmú talajokon a fák termőképessége és a gyümölcs mérete kisebb. Fagytűrő képessége az M.9-nél gyen-gébb.

2. ábra – A hazai alanykísérletekben tesztelt almaalanyok hatása a fák vegetatív növekedésére

(Hrotkó K. és Takács F. vizsgálatai alapján)


Malling-Merton 106 (MM.106) Hazánkban a legnagyobb arányban sza-porított almaalany, részesedése az 1980-as évek végén a 40%-ot is elérte (HROTKÓ, 1987; CSIGAI et al., 2005). Európa déli fe-lén főleg Franciaországban és az USA-ban igen elterjedt (SADOWSKI és HROTKÓ, 1999; WEBSTER, 2001). Ezzel szemben

Nyugat- és Észak-Európában a fi toftórás gyökérnyakrothadásra való igen nagy érzé-kenysége miatt csak kismértékben szapo-rítják (MAGUYLO és LAURI, 2007). Növe-kedése a féltörpe és a középerős közé tehető. Erős és igen erős növekedésű nemes fajták-kal jó talajokon középerős fákat ad. Az M.9 alanyhoz viszonyítva 50–60%-kal nagyobb a tenyészterület-igénye: a nemes fajta növeke-dési erélyétől függően 6–12 m2. Félintenzív ültetvényekhez ajánlható, de spúr vagy gyen-ge növekedésű fajták alanyaként, illetve tör-pe vagy igen törpe alanyokkal közbeoltva in-tenzív ültetvényekbe is telepíthető. Újrate-lepítés esetén középerős növekedésű fajták alanyaként is számításba jöhet. A gyökérzet szilárdsága megfelelő, a fát kellőképpen rög-zíti a talajban. Gyökereinek növekedése he-

gyesszögben lefelé indul, majd a gyökérzet a talajban szétterülővé válik. Karózást nem igényel. A túlságosan mélyen, gyökérnyakba szemzett és magasan ültetett oltványok laza talajokon szél hatására megdőlhetnek, ezért ajánlatos magasan (25–40 cm) szemezni és kissé mélyebben telepíteni. Gyökér- és tő-sarjaktól mentes. A fajták ezen az alanyon

korán, általában a 3. évben termőre fordul-nak és rendszeresen, bőven teremnek. A téli fagyokra közepesen érzékeny. Hazai körül-mények között megfelelően télálló. Az alany a faiskolában sokáig növekedésben marad, lombját későn hullatja. A ráoltott nemes vegetációja is megnyúlik, a nyugalmi álla-pot később alakul ki, ami korai fagyok ese-tén törzskárosodáshoz vezethet főleg fi atal korban. A talajhoz jól alkalmazkodik. Laza homoktalajokon is megél. Nem való hideg, nyirkos talajokra. Hideg, nyirkos talajokon a fi toftórás gyökérnyakrothadástól elég-gé szenved, melegebb, szárazabb klímában azonban erre nem érzékeny. A vértetveknek jól ellenáll, a gyökérgolyvára nem érzékeny (SOLTÉSZ, 1997).

3. ábra – A Lengyelországban nemesített almaalanyok csoportosítása növekedési erély szerint. (Zurawicz, et al.)


Malling-Merton 111 (MM.111) Az M.4-es alanynál 30%-kal kisebb fákat nevel. A fák korán termőre fordulnak és már a 3–4. évtől kezdve nagy terméseket adnak. A ráoltott fák gyümölcsminősége jó. Gyökérze-te fi noman szerteágazó, igen jól behálózza a talajt. Ezen az alanyon az almafák a hosszúra nyúló száraz periódusokat is jobban elviselik. A túlzott talajnedvességre és fagyra érzékeny. Intenzív almaültetvényekben a gyenge növe-kedésű, spúr fajták alanyaként jöhet számí-tásba, középerős fajtákhoz újratelepítés ese-tén, illetve törpe alanyokkal történő közbeol-tással ajánlható.

P 14 A törpénél kissé erősebb növekedése miatt a jövőben várhatóan az újratelepített ültetvényekben lesz nagyobb jelentősége. Tenyészterület-igénye 8–12 m2. Gyökérzete az M.9 alanyhoz képest kevésbé törékeny, de támrendszert igényel. Növekedése a M.26-os alanyhoz hasonló, egyes fajtákkal ennél erő-sebb is lehet. A ráoltott fajták korán termőre fordulnak, rendszeresen és bőven teremnek. A fák télállóságát az M.26-os alanyhoz képest javítja.

’Budagovszkij 54-118’ (B.118) Budagovszkij és Korovin állította elő a ’Budagovszkij 9’×Nr.13–14 keresztezésével (HROTKÓ, 1999). Oroszországból származó, vöröslevelű, féltörpe-középerős növekedésű alany, a fák mérete az MM.106-hoz hasonló, tenyészterület-igénye 6–12 m2. Gyökerei a fát jól rögzítik a talajban. A fák ezen az alanyon a 3–4. évben fordulnak termőre, s termőképes-ségük igen nagy. Az alany igen fagytűrő, gyö-kerei (–16) °C-on sem károsodnak. Mélynyu-galmi állapota rövid, és korán kihajt. A talajjal szemben kevésbé igényes, a szárazságot is jól elviseli. Közepes vagy gyengébb talajokra

félintenzív ültetvények alanyaként és újrate-lepítésben is használható. Igen nagy előnye, hogy a Phytophtorás gyökérnyakpusztulással szemben ellenálló.

A magyarországi alanyhasználatgyakorlata

Ideális alany nem létezik! Az almater-mesztők olyan alanyokat keresnek, amelyek támrendszer nélkül is stabilan megállnak, hamar termőre fordulnak, az alma egyönte-tűen színeződik rajtuk és ezek mellett még kis koronaméretet is biztosítanak. Továbbá ellenállnak a fagynak, vértetűnek, gyökérnyak rothadásnak, tűzelhalásnak, és lehetőleg még öntözést sem igényelnek. Igényeinket megfo-galmazni tehát meglehetősen „egyszerű”, de ez az alanyfajta egyelőre csak igények és ál-mok szintjén létezik. Milyen kombinációkon telepítenek akkor a hazai termelők, s melyek a gyakorlati ta-pasztalatok? Hazánkban a legelterjedtebb az MM.106-os és az M.9-es alanyok használata. Emellett teret kapnak még az MM.111-es és M.26-os, valamint néhány elenyésző száza-lékban a magonc, az M.4-es és az M.27-es ala-nyok. Magonc alanyokat már csak az elörege-dett, ’60-as évekből örökségként ránk maradt és még fel nem számolt ültetvényrészletek-ben találunk. Magonc alanyt ma a korszerű gyümölcsfaiskolák már nem használnak, leg-feljebb speciális célzattal. Szintén elmondha-tó ez az M.4-es alanyokról is, melyek a ’70-es évek ültetvénytelepítéseiből maradtak hát-ra. A ferdekarú sövény művelési rendszerrel együtt ez az alany is feledésbe merült. A szuper törpe alanyok közül Magyaror-szágon leginkább az M.27-es alany vívott ki is-mertséget, mert ez került be hozzánk nagyobb számban a nyugati faiskolák kínálatából. El-terjedni nem igazán tudott, mert a rá szem-


zett vagy oltott fajták nagyon hamar generatív állapotba kerültek. Az első egy-két év relatív magas termése után a fák vegetatív növekedé-se leállt és a fi atal fák hirtelen öregedtek. Az M.27-es alany tehát zsákutcának bizonyult. Még a legerősebb növekedésű nemes fajták és a legoptimálisabb ökológiai feltételek mellett sem tudnak megfelelő növekedést biztosítani. Napjainkban a legnagyobb ültetvényfe-lület MM.106-os alanyon található. Ezt az alanyfajtát a nemes fajták növekedési erélyé-től és a talaj minőségétől függően általában 6 m x 3 m és 5 m x 2 m sor- és tőtávolságok közé telepítik. Kötöttebb, tápanyagban gazdagabb talajokon a nagyobb, míg gyengébb adottságú talajokon a kisebb tenyészterület a jellem-ző. Az MM.106-os alanyfajta mellé nem kell támrendszer, sem egyedi karó. A ráoltott- il-letve szemzett fajták nem feltétlenül igényel-nek öntözést sem. Mivel ennek az alanyfajtá-nak a használatával általában 660-1000 db/ha fajlagos állománysűrűségű ültetvényeket hoznak létre, ezért rajtuk ragadt a helytelenül használt „extenzív” jelző. Ma már tudjuk, hogy intenzíven művelt, nagyon korán termőre for-dítható és ugyanakkor termőegyensúlyban is tartható ültetvényeket hozhatunk létre ennek az alanynak a segítségével. Az MM.106-os alanyon álló ültetények élettartama 20-25 év. (Gyakorlatilag ma már ennél gyorsabb a különböző fajták elavulása.) Nyugat Európá-ban egyre inkább előtérbe kerül a gyökérnyak rothadásnak ellenálló, MM.106-os növeke-dési eréllyel bíró alanyfajták iránti igény. Az MM.106-os alany alternatívájaként a faisko-lák gyakran ajánlják az MM.111-es alanyt, ami szárazabb talajokon kedvezőbb alanypartner lehet, mint az MM.106-os alany, minden más tulajdonságában azonban hasonló értékű. Az M.9-es alanyt az „intenzív” ültetvé-nyek alanyának is szokták nevezni. A törpe növekedésű alanyok csoportjában az M.9-es a

legelterjedtebb. Szakirodalmi adatok gyakran emelik ki vértetű érzékenységét és hangsú-lyozzák talán túlzottan is a fagyérzékenysé-gét, ugyanakkor ezt a gyakorlat nem mindig támasztja alá. Ehhez az alanyfajtához minden esetben szükséges két elengedhetelen tech-nológiai elem, a támrendszer és az öntözés. A standard elterjedt térállás ennek az alanynak a használata esetén 4 m x 1 m sor- és tőtávol-ságot, azaz 2500 db/ha átlagos egyedsűrűsé-get jelent, amitől a gyakorlat akár ± 25%-kal is eltér a talajtípustól és a fajta növekedési erélyétől függően. Az M.9-es alanyokra sza-porított nemes fajták nagyon hamar magas terméseket képesek hordozni, gyorsan és egyszerűen metszhetők, a termőegyensúly beállítása és fenntartása viszonylag egyszerű az ilyen alanyú ültetvényeken. A legfonto-sabb azonban, hogy az M.9-es alanyú nemes fajták színesedése, gyümölcsmérete, így a minőségi áruhányad aránya magasabb, mint az MM.106-os ültetvények esetében. Azt, hogy az erősebb (MM.106), vagy a gyengébb növekedési erélyű (M.9) alanyt választják-e a termelők több tényező (talajminőség, nemes fajta növekedési erélye, termelési cél, terme-lési színvonal, szakmai felkészültség) együt-tes vizsgálata dönti el. Gyenge minőségű, alacsony szervesanyag tartalmú talajokon az MM.106-os használata jöhet csak szóba, jobb talajminőség mellett érdemes elgondolkoz-ni az M.9-es alany használatán. Az M.26-os alany növekedési erélyét tekintve az M.9-es és az MM.106-os közé sorolható be, mégsem tekinthető igazán jó köztes megoldásnak. Támrendszert és öntözést igényel ugyanúgy, mint kisebb testvére az M.9-es. Az erős nö-vekedési erélyű fajták M.26-os alanyra sza-porítva gyakran nehezen fordulnak termőre és növekedésükre sok esetben erős vegetatív hajlam jellemző. Tisztán M.26-os alanyon na-gyon ritkán létesítenek ültetvényeket. Inkább


az a jellemző, hogy – egyébként M.9-es alanyú ültetvényeken belül – a spur típusú fajták so-rait telepítik erősebb M.26-os alanyon, hogy így kapjanak homogénebb állományt az ültet-vényen belül.

Felhasznált irodalom

1. CLINE, J.A. (2003): Rootstock Performance in On-tario: III. Apple Rootstock. http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/hort/news/orchnews/2003/on0203a2.htm

2. CSIGAI K., HROTKÓ K. és MAGYAR, L. (2005): Az almaalany-nemesítés helyzete napjainkban. Kert-gazdaság 37(4):14-22. p.

3. CZYNCZYK, A. and JAKUBOWSKY, T. (2007): Value of standard and new selected rootstocks for apples in Poland. Acta Horticulturae 51-58. p.

4. HROTKÓ K. (1987): Az alma alanyfajta nemesítés és alanyhasználat helyzete és perspektívái. Gyümölcs-Inform 9(1):11-17. p.

5. HROTKÓ K. (1999): A gyümölcsfajták alanyai. 407-506. p. In: HROTKÓ K. (Szerk.): Gyümölcsfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 550 p.

6. HROTKÓ K. (2000): Az intenzív almaültetvények ala-nyai, In: GONDA I. (Szerk.): Intenzív almatermesztés (második, javított kiadás). PRIMOM Kiadó, Nyíregy-háza. 20-42. p.

7. HROTKÓ K. (2004): Alma alanyhasználat, In: PAPP J. (Szerk.): Gyümölcstermesztés II. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 21-29. p.

8. HROTKÓ K. (2007): Advances and challenges in fruit rootstock research. Acta Horticulturae 732:33-42. p.

9. HROTKÓ K., MAGYAR L., BUBÁN T. and ÚRFINÉ F.É. (1996): Improved feathering on one-year-old ‚Idared’ apple trees in the nursery. Horticultural Sci-ence 28(1-2):29-34. p.

10. MAGUYLO, K. and LAURI, P.E. (2007): Growth and fruiting characteristics of eight apple genotypes assessed as unpruned trees on M.9 rootstock and as own-rooted trees in Southern France. Acta Horticulturae 732:93-100. p.

11. SADOWSKI, A. and HROTKÓ, K. (1999): Apple rootstocks for intensive orchards. Proceedings of the International Seminar Warsaw-Ursynów, Poland,

August 18-21, 1999.12. SKRZYNSKI, J. (2007): Growth and productivity of

apple trees and fruit quality at harvest as aff ected by rootstocks. Acta Horticulturae 732:154-154. p.

13. SOLTÉSZ M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Kézikönyv.

14. TAKÁCS F. (2007): A művelési rendszer és a metszés összefüggései. In: PETHŐ F. és TAKÁCS F. (Szerk.): Almafák metszése a gyakorlatban. Újfehértói Gyü-mölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. Új-fehértó. 79-87. p.

15. TAKÁCS F. (2007): Preliminary results of diff erent apple rootstocks in Northeastern Hungary. Acta Horticulturae 732:181-184. p.

16. VERCAMMEN, J., VAN DAELE, G. and GOMAND, A. (2006): Search for a more dwarfi ng rootstock for ‚Jonagold’. Sodininkysté ir darzininkysté 25(3):164-172. p.

17. WEBSTER, A.D. (2001): Rootstocks for temperate zone fruit crops: Current uses, future potential and alternative strategies. Acta Horticulturae 557:25-34.

18. WEBSTER, A.D. and TOBUTT, K. (2001): Breeding and selection of new apple rootstocks at Horticulture Research International – East Malling. Acta Horticulturae 557:189-192. p.

19. WEBSTER, A.D., JOHNSON, D., SPENCER, J. and TOBUTT, K. (2007): New apple rootstock selections from the East Malling Breeding Programme. Acta Horticulturae 732:43-50. p.

20. ZURAWICZ, E., BIELICKI, A., CZYNCZYK, A., BARTOSIEWICZ, B., BUCZEK, M. and LEWANDOWSKI, M. (2011): Breeding of App-le Rootstocks in Poland – the Latest Result. Acta Horticulturae 903:143-150. p.


még számos döntést meg kell hozni, miközben a jövő árualapját tervezzük. Korai vagy kései, piros, sárga, netán zöld fedőszínű, ellenál-ló, vagy nagyobb növényvédelmi intenzitást igénylő fajták kerüljenek az új ültetvényekbe. Alapvetően a fajtaválasztási kérdéseket egyetlen tényező határozza meg, ezt/őt pedig úgy hívják: Fogyasztó. Vagyis azok az em-berek, akik ezt az almát keresik a piacon, vagy leveszik a láncok pultjairól.

A fajtaválasztásnál tehát egyetlen szempontot kell fi gyelembe venni! Mit akar a Fogyasztó? A családok bevásárlási

A jelen fajtái – a jövő alapjai:

a Naturalma® fajták

A Naturalma® küldetése

Célunk a következő egy évtizedben, hogy megújítsuk, felfrissítsük a hazai almafajta kínálatot. A jelenlegi, általá-nosan termesztett fajták mellé olyan prémium kategóriás, betegség-ellenálló fajtákat hozzunk a termesztésbe, ame-lyek hosszú távon sikeres, rentábilis gaz-dálkodást biztosítanak az almatermelő tulajdonosoknak és a szervezetnek egy-aránt. Egészséges, alacsony vegyszerterhe-lés mellett előállított, hazai, garantáltan jó minőségű gyümölcsöt juttassunk a magyar családok asztalaira, ahogyan azt magunknak megfogalmaztuk: „Harmó-niában a természettel”.

A fajtaválasztás jelentősége

A technológia összes eleme közül az alany és a fajta kiválasztása igényli a legalapo-sabban megfontolt döntést, mert ezt a dön-tést a termelő az ültetvénytelepítést követően csak 15-25 év múlva tudja ismételten átgon-dolni. Ezért a fajtaválasztás az egyik legnehe-zebb döntés. A legtöbb termelő már nem gondolkozik ipari, vagy kettős hasznosítású fajták termelésében, hiszen tudja, hogy maximalizált profi tot, kizárólag maximalizált asztali alma kiho-zatal mellett tud elérni. Az ipari vagy kettős hasznosítású fajták nevei ezért már fel sem merülnek a választáskor. Emellett azonban

Rozela®® M9-es alanyon


szokásait általában a hölgyek határozzák meg. Ők döntenek abban, mi kerül a családi asztal-ra. Őket kell tehát elsősorban megkérdezni: mit szeretnének? Tisztában kell lennünk az-zal is, hogy ők laikusok és korántsem érdekli őket, hogy az egyes fajtákat a termelő szere-ti-e metszeni vagy sem, sőt egyáltalán nem érdekesek számukra a technológia unalmas és bonyolultnak tűnő részletei. Annak érdekében, hogy leegyszerűsítsük a fajtaválasztási döntést, mi megkérdeztük, mit is szeretnének leginkább a fogyasztók és ezek a kívánalmak hogyan kapcsolódnak a termelők fajtákkal szembeni elvárásaihoz. Tehát a fogyasztó által preferált élvezeti érték és a gazdák által szem előtt tartott termeszté-si érték mely fajták esetében áll a legközelebb egymáshoz. Vagy még egyszerűbben: mi a kö-zös pont a termelő és a Fogyasztó között? A Naturalma® Program előkészítési fá-zisában a világ legújabb fajtáinak felkutatá-sával párhuzamosan a Holland Alma Kft-n

belül egy innovációs csoportot állítottunk fel, akik többek között a fenti kérdéssel is foglalkoztak. Közel ezer főt kérdeztünk meg, mit tart fontosnak, amikor almát vásárol. Felmérésünket 2008 2009-ben vé-geztük, alanyaink CBA-, COOP-, SPAR- és REAL-vásárlók voltak, zömében 3 4 fős, át-lagos jövedelmi szinttel rendelkező családok

képviselői voltak. A válaszadóink több, mint kétharmada hölgy volt. Felmérésünk szerint az alma az első három legkedveltebb gyümölcs közt van és a válasz-adók zöme már tudatosan keresi a kedvenc faj-táit és fi gyeli az újdonságokat. A legfontosabb értékmérők között első helyen szerepel a fris-sesség, ami a fajta tárolhatóságával szorosösszefüggésben van. Másodikként a fogyasztók a beltartalmat, a kiváló ízt emelték ki. Fontos a fogyasztó szemével nézve a fajta attraktívmegjelenése is. Az ár csak harmadik helyenszerepelt a prioritások között, negyedik leg-fontosabb tényezőként pedig kiemelték az alacsony vegyszerterhelést. Ami felméré-sünk közben minket is meglepett: a fogyasztó számára semleges, hogy az alma belföldi, vagy külföldi termelőtől származik, ha a fő követel-ményeknek eleget tesz! A feladat tehát innentől kezdve egysze-rűsödött. Meg kellett találni és Magyar-országon meg kellett honosítani azokat a betegség-ellenálló fajtákat, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek. Tehát betegség-ellenállóak, kevesebb per-metezést igényelnek, ezáltal csökkentett nö-vényvédőszer terhelésűek. Mindemellett igen tetszetősek, tárolhatóak, ízük versenyképes a jelenleg termelt fajtákkal. A Naturalma® Program első feladata tehát ezen fajták felku-tatása volt, annak érdekében, hogy a fajtavá-lasztási döntéseket megkönnyíthessük.

Az innováció szükségszerűsége

Érdekes lehet elgondolkodni azon, hogy a termesztésben történő fajtaváltásoknak mi a motorja. Miért kell időről időre új fajtákat bevezetni és miért nem felelnek meg a régiek, amelyeket már ismer és elfogad a piac, továb-bá a termelők is ismerik a fajta termesztésbentörténő viselkedését.


A fajtaváltás igénye alapvetően két oldal-ról szokott megfogalmazódni. Az innováció vagy a termelőtől, vagy a fogyasztótól in-dul ki. Nézzük először a termelő szemszögéből. A termelő profi tot akar maximalizálni. Olyan fajtát, fajtákat keres a saját szortiment-jébe, amelyet hatékony ráfordításokkal, egy-szerűen, olcsón, ugyanakkor jó minőségben meg tud termelni és hosszú távon, illetve az adott éven belül tág időintervallumban, biz-tonságosan tud értékesíteni. A termelő igé-nyei szerint tehát a fajta forduljon korán termőre, hogy a telepítés – mint befektetés – gyors megtérülésű legyen. Teremjen rend-szeresen és sokat, ne alternáljon, hiszen jelenleg egy jó fajta estében 10 év átlagában minimálisan 40 t/ha/év átlaghozam mellett beszélhetünk rentabilitásról. A fajta külle-me és beltartalma, íze egyaránt legyen kiemelkedő, hogy eladja magát a piacon, és hosszú távon meg is tartsa a vevőkört. Ezen kívül egy jó fajta lehetőleg legyen ellenálló a legfontosabb gombabetegségekkel szem-ben, hiszen a termelési költségek egyik leg-nagyobb tételét a növényvédőszerek teszik ki. Egy ellenálló fajta esetében a növényvédelmi költségek akár 60%-kal is csökkenhetnek, ami jelentős megtakarítást eredményez. Egy ilyen fajta tehát alacsonyabb önköltséggel, azaz magasabb haszonkulcs mellett termelhető. A termelő szempontjából fontos még, hogy a gyümölcs hosszú ideig megőrizze frissessé-gét, tehát minél hosszabb ideig tárolható le-gyen. A jól tárolható fajták ugyanis egyben ér-tékesítési biztonságot is jelentenek. Emellett fontos megemlíteni az egyes fajták mellett, vagy ellen szóló érzelmi kötődést, vagy eluta-sítást, amelynek sokszor nagyobb szerepe van, mint bármilyen racionális alapon meghozott döntésnek. Sok esetben ennek az érzelmi kötődésnek nem tulajdonítunk akkora

szerepet, mint amekkora szerepe való-jában van a döntések meghozatalakor. Néha annak alapján döntünk, hogy az adott fajtát szeretjük-e metszeni, vagy sem; esetleg annak alapján, hogy mi magunk mit gondo-lunk az adott fajta ízéről és nem azt vesszük fi gyelembe, hogy mit gondol ugyanerről a fajtáról a piac! Annak is nagy veszélye van, ha döntéseinket kizárólag a megszokás, a régihez való nosztalgikus ragaszkodás határozza meg. A fajták megítélésének kritériumait a fo-gyasztó szemével vizsgálva , nem a termesztési értéket, hanem az élvezeti értéket, vagy áru-értéket kell fi gyelembe venni. A fogyasztót a technológia elemei közül csak két do-log érinti:számára is fontos a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, csak neki a saját egészsége szempontjából, hiszen az egyre tu-datosabb vásárlók fokozottan odafi gyelnek arra, hogy alacsony vegyszerterhelésű, vagy teljesen vegyszermentes gyümölcsöt vásároljanak. Az új betegség-ellenálló fajták marketingjében tehát ezen tulajdonságokat fo-kozottan érdemes hangsúlyozni. A másik tech-nológiai elem a tárolhatóság, ami a fogyasztó számára éppen olyan fontos, mint a termelő-nek. A vásárlók a jelentősen átalakult vásárlá-si szokások ellenére is törekszenek arra, hogy olyan almafajtákat részesítsenek előnyben, amelyek egyszerű, házi tárolási körülmények között is sokáig megőrzik frissességüket. Erre pedig nem minden fajta képes. Láthatjuk te-hát, hogy van két olyan kapcsolódási pont, amely a termelő és a fogyasztó érdekeit szorosabbra fűzi. Emellett a vásárló dönté-sét számos más tulajdonság is befolyásolja – a gyümölcs alap- és fedőszíne, a gyümölcshús keménysége, roppanóssága, a héj viaszossága és vastagsága, a sav- és a cukortartalom, a gyü-mölcshús színe, az alma illata – amelyekről ké-sőbb szólunk. Továbbá nagyon nagy hangsúlyt kapnak az érzelmi döntések, a hagyományhoz


való ragaszkodás, vagy éppen az újra való hajlam és igény. Azt, hogy a fogyasztó vé-gül melyik almát veszi le a polcról, szám-talan eszközzel tudjuk befolyásolni. Erre a Naturalma® Program fajtái esetében kü-lönös hangsúlyt fektetünk. A fajtainnováció általában kutatóintéze-tektől, nemesítői centrumokból indul ki, de vannak speciális esetek, amikor az innováció hátterében nem csak egy-egy nemesítő, vagy fajtatulajdonos, hanem egy faiskola áll. Ez tör-tént a Naturalma® Program keretén belül is: a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola mint öt-letgazda 2008-ban látott hozzá a Programon belül egy jelentős hazai fajtafrissítéshez. Az új fajták meghonosítását a termelői oldal igényei követelték meg. Egy faiskola meglehetősen speciális lá-

tószögből szemléli a piacot. Mivel több ezer termelővel van kapcsolatban, mintegy infor-mációs centrumként összegyűjti és fel-dolgozza a piaci információkat. A Holland Alma Kft-nél a kilencvenes évek második felé-ben közel húsz almafajtát szaporítottunk, mert a termelői igények ezt követelték meg tőlünk. Ez a széles fajtaszortiment a kétezres évek közepére néhány fajtára szűkült. Ennek oka-it vizsgálva arra a következtetésre jutottunk,

hogy a hazai termelők a biztonságos, nagy ho-zamú, ugyanakkor alacsony növényvédelmi rá-fordítások mellett termelhető fajtákat keresik. Ezekhez társul még néhány választékbővítő fajta, amelyeket egyszerűen nem lehet levenni a palettáról. A multik polcain és a legkisebb pi-acokon ugyanakkor feltűntek és egyre nagyobb számban vannak jelen a márkavédelem alatt álló klubfajták, amelyeket az újdonságra vá-gyók, szívesen vásárolnak. A Holland Alma Gyümölcsfaiskolája számára az út tehát egyértelműen ki lett jelölve. Termelői és vásárlói igényeknek leginkább megfelelő, ugyanakkor újdon-ságértéket jelentő fajták felkutatása, ezek szaporítási jogainak megszerzése, honosítá-sa, szaporítása, bevezetése a faiskolai piacra; mindezt úgy, hogy a megtermelt gyümölcs-nek hatékony marketinget is biztosít-sunk. Erről szól a Naturalma® Program!

Az innováció nehézségei

A hazai viszonyok közé leginkább megfe-lelő új, betegség-ellenálló, ugyanakkor magas élvezeti értékű fajták kiválasztásának számos buktatójával szembesültünk 2007 és 2010 kö-zött. Nézzük ezeket sorjában. Túl kevés információ: Több estbenszembesültünk azzal, hogy az általunk tesz-telési célra kijelölt fajták tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem áll rendelkezésreelegendő kutatási adat a megalapozott dön-téshez, vagy esetleg nincs tesztelésre alkal-mas szaporító anyag a hazai kísérletekhez. Bizalmatlanság: A kiválasztásra került fajták licencjogainak megvásárlása közben folyamatos ellenérzéseket tapasztaltunk a fajtatulajdonosok részéről. A bizalmatlan-ság nem célzottan nekünk, hanem általában a kelet-európai faiskoláknak szólt. A Nyu-gat-Európa nemesítő műhelyeiből korábban

Csobádi faiskolánk


kikerült licencdíjas fajták nagy részét Kelet-Európában széles körben szaporítják illegá-lisan. Emiatt faiskolánknak át kellett esnie egy hosszadalmas auditálási folyamaton, amely során a fajtatulajdonosok meggyőződ-tek szakmai felkészültségünkről, termelési volumenünkről és termelési színvonalunkról, valamint fi zetőképességünkről. El kellett ké-szíttetni a megvásárolni kívánt fajták geneti-kai térképének beazonosítható részeit, hogy a később előforduló, esetleges fajtabitorlási esetek bizonyításához hazánkban elismert in-tézet tudjon referenciamintákat adni. Rendszer, licenc- és egyéb díjak: A faj-tatulajdonosok – akik a legtöbb esetben nem azonosak a nemesítőkkel – a fajták szaporítási jogaiért többféle díjat számítanak fel. A licenc-szerződések aláírásakor is kérhetnek rendszer tagsági díjat, ami fajtánként több tízezer EUR is lehet. Emellett minden szaporított, vagy el-

adott oltvány után külön licencdíjat kell fi zetni a fajtatulajdonos felé, amely 0,3-től, akár 1,5 EUR/db is lehet. Az új fajták magasabb érté-kesítési árához nagyban hozzájárul az is, hogy azok szaporítóanyaga (szemzőhajtás, oltóvesz-sző) is jelentősen drágább. Érzelmi gátak: A megszokással és a ha-gyományokkal szakítani rendkívül nehéz. A megszokást feladni sokak számára egyenlő a

biztonság feladásával. A világ nagyon egysze-rű törvények alapján működik és láthatjuk azt is, hogy nem a megszokás motiválja a fejlődést, hanem az újszerű dolgok beve-zetése. Látnunk kell azt is, hogy a hazai alma-termesztés egy évtizede nem mozdul cseppet sem kedvező helyzetéből. Akik a következő években nem kötelezik el magukat a vál-tozás, változtatás mellett, a jövőben sem számíthatnak pozitív elmozdulásra; le-maradnak és profi tabilitásuk csökken.

Az új fajták kiválasztási folyamata

Mint minden újdonságnak, az új fajtáknak is kezdettől fogva vannak ellenzői és pártolói is, ami teljesen természetes jelenség. Az új iránti vágy, illetve az újtól való félelem teljesen alap-vető emberi motiváció és reakció. A követke-zőkben ismertetünk minden körülményt, ami az új fajták kiválasztásához vezetett. Részletesen bemutatunk minden racionális érvet és ellenérvet, ami a fajták kiválasztása során befolyásolta csapatunkat. Ezek megis-merése után pusztán érzelmi elköteleződésre, vagy elhatárolódásra van szükség ahhoz, hogy az újdonságok mellett tesszük-e le a voksot. Az új fajták felkutatására és beveze-tésére irányuló munkánk gyökerei 2006-ig nyúlnak vissza. A szaporítási igények alakulásából már ekkor éreztük, hogy va-lami mást, valami újat kell csinálnunk. Az új fajták kiválasztásának és a szaporítási jogok megszerzésének első lépcsője 2009-benzárult le. Ez vezetett a Luna®, Sirius®, Ori-on®, Red Topaz® és Rozela® fajták piaci be-vezetéséhez és a Naturalma® márkanév alatt történő forgalmazásának megkezdéséhez, amely 2010-ben kapott nyilvánosságot. Az azóta eltelt időben már gyorsabban történtek az események. Az előző öt év munkájából az alábbiakban adunk részletes tájékoztatást.

Naturalma bemutatóültetvény


0

2

4

6

8

10

Luna Rozela G. Reinders Sirius Red Topaz Orion Idared sav-cukor 0 006 0 006 0 005 0 007 0 006 0 006 0 006

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Luna Rozela G. Reinders Sirius Red Topaz Orion Idared Össz. pontszám 0 055 0 060 0 054 0 062 0 058 0 061 0 059

Összesített eredmény alapján

Sav-cukor tartalom alapján

Luna® Rozela® G. Reinders Sirius® Red Topaz® Orion® Idared Össz. pontszám 54,931 60,454 54,316 61,510 58,493 61,257 59,096

Luna® Rozela® G. Reinders Sirius® Red Topaz® Orion® Idared Sav-cukor 5,784 6,349 5,496 6,557 6,233 6,460 5,826

Az előző alcímek alatt ismertetettek sze-rint gyümölcsfaiskolánkban pontosan tudtuk,

hogy milyen tulajdonságokkal bíró fajtaúj-donságokat kell beszereznünk. Figyelmünket fontossági sorrendben a következők köré irá-nyítottuk: betegség-ellenállóság, attraktív küllem, kiváló íz, tárolhatóság, magas termés-potenciál. Bár az almatermesztés történelmében sok esetben hódítottak az amerikai, vagy új-zé-landi almafajták és tisztában voltunk azzal is, hogy az alma egy nagyon jó klímaadaptációs képességekkel jellemezhető, kozmopolita faj; mégis elsősorban a hazai és az európai mű-helyek kínálatát vettük célba. Mindezt azért tettük, hogy fajtáink géncentruma minél kö-

zelebb essen a hazai ökológiai körülmé-nyekhez.

A 2007-es és 2008-as évben feltérképez-tük az összes jelentős európai kutatóhely be-tegség-ellenálló alma fajtakínálatát. Kiválasz-tottunk 65 fajtát, minden fajtából behoztunk néhány kilogramm gyümölcsöt és normál hű-tőházban helyeztünk el. Ezek a fajták két tulajdonságukban már megegyeztek. Egyrészt a nemesítő elmondása szerint ellenállóak varasodásra és liszt-harmatra, másrészt - és ezt már mi is láttuk– rendkívül tetszetős küllemi jegyekkelrendelkeztek. Több dologról viszont meg kellett bizonyosodnunk saját tapaszta-latok és mérések alapján. Elsők között

Naturalma® kóstoló


Összesítő

Össz. pontszám sav-cukor

Luna® 54,9 Luna® 5,7

Rozela®® 60,4 Rozela®® 6,3

G. Reinders 54,3 G. Reinders 5,4

Sirius® 61,5 Sirius® 6,5

Red Topaz® 58,4 Red Topaz® 6,2

Orion® 61,2 Orion® 6,4

Idared 59,0 Idared 5,8

Naturalma® kóstoló eredményei, több mint 1000 ember véleménye alapján

arra voltunk kíváncsiak, hogy a betárolt fajták íze, élvezeti értéke versenyképes-e a jelenleg széles körben elterjedt fajták-kal. Ennek érdekében kóstolási vaktesztekbe kezdtünk melyek során egy tízfős mintával kéthetente egy objektív pontrendszer alapján elbíráltuk a fajták különböző tulajdonságait. Vizsgáltuk a küllemi jegyeket, a gyümölcsala-kot, formát a fedőszín és az alapszín intenzitá-sát, a gyümölcs illatát a hús konzisztenciáját, a héj vastagságát és viaszosságát, valamint a sav-cukor harmóniát. Minden egyes tulajdon-

ságot 1–10-ig terjedő skálán osztályoztunk. Mivel a teszteket, a kóstolási próbát kétheten-te megismételtük, a fajták tárolhatóságáról is meggyőződhettünk. Az eredményeket 2008 év elején értékeltük ki és a fajták számát szűkítve a kóstolási próbákat és a bírálatokat 2008 ok-tóberétől 2009 márciusáig emelt létszámmal, nagyobb mintaszámmal folytattuk. Ekkor határoztuk el, hogy a fent nevezett Luna®, Sirius®, Orion®, Rozela®(S) és Red Topaz® fogjuk véglegesen szaporítani. Az első ta-pasztalatok alapján 2010-ben már tesztültet-vényt is létesítettünk, hogy a fajták termesztési értékéről is több tapasztalatunk legyen. A Naturalma® márkanév alatt szereplő öt fajta Nyugat-Európában már többéves teszte-lési sorozaton van túl. A hazai kísérletekben arra voltunk kíváncsiak, hogy a fajták a nemesítési centrumoktól alig eltérő ökoló-

giai környezetben is hozzák-e a külföldön közölt eredményeket. A fajták ismertetésénél ezeket az összesített tapasztalatokat közöljük. A 2007-es 2008-as kóstolási sort meg-erősítési és marketing célzattal is tovább folytattuk egészen 2013-ig. A kóstolások során kontrollként általában Idared és Golden, esetenként pedig Gala és Pink Lady fajtákat használtunk. Fajtainnovációnk első lépcsőjének nem titkolt szándéka, hogy először a nagy felüle-ten termesztett Idared és Golden fajták beteg-ség-ellenálló alternatíváját sikerüljön megta-

lálni. A kontroll fajták kiválasztása tehát nem volt véletlen. A mai napig több, mint 1200

almatermelő kóstolta végig a Naturalma® fajtaválasztékot Csengertől Szombathelyig, több, mint 25 helyszínen és 80 alkalommal. Ezt követően 2013 tavaszán több száz fős fogyasz-tói közönséggel teszteltettük le fajtasorunkat, szintén Idared és Golden viszonyítási alappal. A


A Luna®

A három sárga fajta közül kiemelkedik termékenységével, ami mind a korai ter-

mőre fordulásra, mind a bő termőképes-ségre egyaránt értendő. Kiemelkedő to-vábbá a tárolhatósága. A nemesítő leírása szerint március végéig tárolható normál hű-tőben, amit az előző négy év hazai tapaszta-latai is alátámasztják. Meg kell jegyezni, hogy 2013 májusában a Luna® gyümölcse normáltárolóból kitárolva még roppanós, magas él-vezeti értékű volt. A kóstolási teszteken októberben és nov-emberben még a másik két sárga fajta mögött szerepelt általában, de az idő előrehaladtával és a keményítő bomlásával párhuzamosan a fajta megítélése fokozatosan javult és a dec-emberi kóstolóktól kezdve rendre átvette a vezető szerepet. Májusig történő tárolása esetén még muskotályos utóíz kialakulását is megfi gyeltük. A gyümölcshús lédús, roppa-nó, illatos. Brix-indexe 13,5 % felett van. Maga a gyümölcs halványsárga színű, sima héjú, még nagy adagú kontakt kén használata

mellékelt táblázatból is jól látszik, hogy az eddigi több, mint ezer fős minta visszaigazolta fajtaválasztásunk helyességét. A Naturalma® fajtainnovációja itt nem állt meg. Folyamatosan vizsgálunk kö-zel száz új fajtát, amelynek mindegyike első lépcsőben átesik egy kóstolási teszten. Ha itt sikeresen teljesít, akkor egy kísérleti ültetvénybe kerül, ahol termesztési érté-keit vizsgáljuk. Ez az ültetvényünk csobádi faiskolánkban található. Amelyik fajta itt is jól teljesít és méltó arra, hogy bekerüljön a Naturalma® fajták közé, az egy bemutató ül-tetvénybe kerül, ami nyilvános, bejelentke-zés után bárki számára látogatható. Eddigi tapasztalataink alapján megbi-zonyosodtunk arról, hogy a fajták valóban ellenállóak varasodással és toleránsak, vagy ellenállóak lisztharmattal szemben, valamint korán termőre fordulnak és négy év külföl-di, majd három vegetáció hazai tapasztalatai alapján nem hajlamosak alternanciára. A faj-ták ellenálló-képessége valódi rezisztencia. Felszívódó gombaölő szerek nélkül, pusztán 3–5 kontakt kezeléssel tökéletesen megvéd-hetőek varasodással szemben.

Fajták ismertetése

A Naturalma® márkanév jelenleg öt fajtát fog-lal magába. Ezek között három sárga (Luna®, Sirius®, Orion®) és két piros (Red Topaz®, Rozela®) fajta található meg. A Golden fajtacsoport a világ összes alma-termelésének mintegy 20%-át adja. Nyugat-Európában a sárga fajták közel sem annyira el-terjedtek és kedveltek, mint hazánkban, tőlünk keletebbre, vagy akár a tengerentúlon. A mi fajta-szoritmentünkbe kell egy olyan fajta, ami a Golden méltó utódja lehet, ráadásul még betegség-ellenálló is. A Naturalma® három ilyennel is tud szolgálni.


mellett sem perzselődött, parásodott. Érési ideje a Goldent egy-két héttel követi. Erőteljes zöldmetszés, vagy gyenge vegetatív növekedés esetén a gyümölcs enyhe piros pírt kaphat. A tárolási érettség megállapításánál ezt is fi gye-lembe kell venni. A gyümölcsméret inkább kö-zepes, mint nagy. Rendkívül bőtermő! Fájának habitusa a Goldenhez hasonlít, növekedési erélye közepes. Az ágrendszere könnyen elágazó, a központi tengelyen sok másodrendű hajtást nevel, a termőrészek folyamatos rotációja ezért egyszerű. Könnyen alakítható belőle karcsúorsó, vagy MM106-os alanyon szabad orsó su-daras koronaforma. Metszése aprólékos, részletgazdag, a termőrészek ritkításából és a ráerősödött képletek eltávolításából áll. Fája viszonylag puha. Termőrészei nem látványo-

sak, klasszikus „Golden-típusú”, orsó alakú termőrügyei vannak. Rendkívül bőven és relatív sokáig virágzik. Diploid fajta, rend-kívül jó pollenadó, minden más Naturalma® fajtát megfelelően poroz. A sárga Naturalma® fajták közül fő fajtaként javasolt a telepí-tése. Teljes mértékben ellenálló varasodással szemben, közepesen toleráns a lisztharmatra. Már az egyéves koronás oltványok jelentős mennyiségű virágrügyet tartalmaznak, ami biztosítékot jelent a korai megtérülésre.

A Sirius®

A három sárga fajta közül gyümölcsmére-tével emelkedik ki. A Sirius® gyümölcseiegyesével állnak, a csokros kötődés és terméshozás ritka. Ezáltal ez a fajta extra gyümölcsméretre képes. Növekedési erélye a közepes kategóriába sorolható. Elágazási hajlama gyenge, csúcsdominanciája erős. Su-háng oltványai erős visszametszés nélkül ne-hezebben ágazódnak el. A központi tengelyen a másodrendű elágazások ritkásan és nagyon kedvező, vízszinteshez közeli szögállásban áll-nak. Mindezek miatt metszése, koronaala-kítása rendkívül gyors munkát tesz lehe-tővé. Metszés közben „haladós” fajta. Termőrészei közepesen hosszúak, a dár-dák mellett nyársakon és éves vesszővége-ken is hajlamos termést hozni. A fa habitusa hasonlít a Jonagold klónokéhoz, de azoknál mérsékeltebb növekedéssel. Néhány nappal a Luna® után érik és ah-hoz hasonlóan túlérve gyenge rózsaszínes fe-dőszínt is kaphat. A tárolási és a fogyasztási érettség majdnem egybe esik. Gyümölcse a fáról fogyasztva is harmonikus ízt ad, a markáns savak mellett sok cukrot is tar-talmaz. A Brix-index 14,5% feletti! A gyü-mölcs február végéig biztonságosan tárolható normál tárolóban. Tárolási tulajdonságai aLuna®-étól elmaradnak. A kóstolókon októ-bertől márciusig sok rajongót gyűjtött, de éves összesítésben az eredmény összpontszáma valamivel a Luna® alatt maradt. A fajta triploid, mindenképp két porzófajta telepítését igényli. Jó pollenadója a Luna®, a Red Topaz® és a Rozela®, a hagyományos fajták közül pedig a Florina, Idared, Golden, Granny és a Jonathan, valamint a Gala, bár nem ellenálló fajtákkal vegyesen telepíteni nem ajánlott. A Luna® mellett fő fajtaként ajánlott Naturalma® ültetvényekbe.


sága a fajta nagyon jó szárazságtűrő képes-sége. Az Orion® még hűvösebb termesztési körzetekben is termelhető.

A Red Topaz®

Az alap Topaz® fajta piros színmutánsáról van szó. (2010 óta a Topaz® fajta kizárólagos magyarországi szaporítója is a Holland Alma

Kft.) Az alap Topaz® sok termelő számára is-meretes hazánkban. A Red Topaz® ezen alap fajta sokkal intenzívebben színeződő válto-zata. A fedőszín sokkal hamarabb kialakul a Red Topaz® esetében és a fedőszín borítottság megközelíti a 100%-ot. Ausztriában és Né-metországban már jelentős ültetvényfelüle-tek vannak Red Topaz® fajtából. A piros szí-nű, sav-domináns fajta a német ízlésvilágnak különösen megfelel, a Topaz®, Red Topaz® vonalra külön termékskálát építettek fel a né-met biotermelők. A Naturalma® fajták közülez a legelterjedtebb Európában. Az alapfajta megítélése Magyarországon megosztott, vagy rajonganak érte a termelők, vagy nem kedvelik; de a színes változat na-gyobb sikerre számíthat idehaza is. A fajta teljes mértékben érzéketlen a va-rasodásra és tolerálja a lisztharmatot. Tűzel-halásra nem rezisztens, ezért a technológiába épített rezes prevencióval védekezni kell, ha az időjárás kedvez a fertőzés kialakulásának.

Az Orion®

Az Orion® a három sárga színű Naturalma® fajta között az egyik legkülönlegesebb fajta. A Sirius®-hoz hasonlóan az Orion® is megpor-

zást igénylő triploid fajta. A Naturalma® fajták között választékbővítő, speciális sze-repe van. Gyümölcsmérete még a Sirius®-nál is na-gyobb, magas a 75–80 mm méretkategória feletti gyümölcsök aránya. Kiemelkedő a cukortartalma! A Brix-index 16% felett alakul, ami rendkívül magas az almák között. Varasodásra teljes mértékben rezisztens, lisztharmattal szemben közepesen ellenálló. Ellenálló-képessége és magas cukortartalma alkalmassá teszi hozzáadott cukor-mentes bébiétel előállításra is. A három sárga fajta közül a legkevésbé ez tárolható. Élvezeti értéke normál tárolóban február végéig tartható fenn. Fája is különleges tulajdonságokkal jel-lemezhető. Relatív törzsátmérője viszonylag magas. Ebből arra lehetne következtetni, hogy növekedése erőteljes. Ennek ellenére kicsi, kompakt koronát nevel. Virágaiból ritkán fejlődik csokros kötés, a gyümölcsök többnyi-re egyesével állnak, ennek köszönhető az igen nagy gyümölcsméret is. Termése a Goldené-vel egy időben érik. Szintén érdekes tulajdon-


ta, Luna® porzóval maga is könnyen terméke-nyül. Fiatal fákon igen nagy, később nagy vagy közepes méretű almát nevel. Fája gyenge-közepes növekedésű, elága-zási hajlama mind a faiskolában, mind ter-mőkorban megfelelő. Egyéves, szemzett olt-ványai M9-es és MM106-os alanyon gyakran tele vannak virágrüggyel. Rövid és hosszú ter-mőrészeken egyaránt képes teremni. Fáról szedve is rendkívül fi nom ízű, cukor-sav aránya kiegyenlített, amit a tárolás alatt is megőriz. Íze különleges, a Red Topaz®-nál magasabb cukortartalommal. Tárolása normál

hűtőben februárig-márciusig lehetséges. Elté-rő évjáratokban eltérő eredményeket kaptunk. Rendszeresen nagy kén dózisokkal permetez-ve a csészénél a gyümölcs perzselődést kaphat. Metszése, alakítása könnyű, sok a másod-rendű elágazás és a termőnyárs, ami kínálja a visszavágás, „kiterítés” feltételeit. Termé-kenységi hajlama és habitusa is egyaránt az Idaredhez hasonlít, csak gyümölcsének meg-jelenése attraktívabb, valamint ellenálló-ké-pessége jó. Nemcsak varasodás és lisztharmat rezisztens, hanem tűzelhalásra sem érzékeny! A Naturalma® fajtainnovációja nem állt meg. A következő évtizedben a brand alá von-juk Európa legjobb rezisztens, ugyanakkor ét-kezési célra legmegfelelőbb fajtaújdonságait.

A Red Topaz® gyümölcse néhány nappal a Golden után érik. A gyümölcs rendkívül kemény és savtartalma nagyon magas . Élve-zeti értékét a keményítő lebomlása és a savak tompulása után éri el, ami hosszú tárolási időt igényel. (A savas almák kedvelői erről másképp vélekednek.) A Lunával® együtt a Red Topaz® is tárolási rekorder a Naturalmák között. Akár májusig is tökéletesen tárolható hagyományos hűtési körülmények között. A gyümölcsméret enyhén szór a 60–80 mm-es tartományban. A fajta csúcsi dominanciája kifejezett. Az elágazódáshoz erős metszésre van szükség. A másodrendű hajtások szögállása kedvező, ennek megfelelően a rügyberakódás feltét-elei biztosítottak; igen termékeny fajtáról van szó. A fajta nagyon érzékeny a helyes ültetési mélységre. Nem szabad mélyebben ültetni, mint amilyen mélyen a faiskolában is volt. A szemzési/oltási hely legyen legalább 10 cen-timéterrel a föld felett, ellenkező esetben a nemes rész néhány hónap alatt elhalással válaszol! Ennek fi gyelembe vétele mellett fő Naturalma® fajtaként telepíthető, a Lunával® kölcsönösen porozzák egymást, rendkívül magas hozamokra képes.

A Rozela®

A Naturalma® fajtasor legifj abb fajtája. Hat év tesztelés után még csak négy éve kapott fajta minősítést az Európai Unióban. Ennek elle-nére termesztése problémamentes és eddigi tapasztalataink alapján egyszerű. Rendszeresen és sokat terem, hamar ter-mőre fordul. Sárga alapszínen erőteljes, kez-detben cirkás, majd később mosott élénkpiros színeződése van, amely általában a gyümölcs 80–90%-ára kiterjed. A piros fedőszínen rendkívül dekoratív fehér lenticella foltok dí-szítik a gyümölcsöt. Diploid, jó pollenadó faj-


klónok, Jonagold klónok, valamint néhányspur-típusú fajta) Persze voltak zsákutcákis, (Elstar klónok, Akane) illetve olyan fajták, amelyek megosztották a termelők táborát (Summerred, Snygold, Braeburn, Florina, Freedom). Ezek mellett volt kifejezetten ipari fajták honosítására irányuló kezdeményezés is, de az asztali fajták tárgyalásakor ezzel nem foglalkozunk. De mi és hogyan történt azóta a sikeres-nek ítélt új fajtákkal? Gondoljuk át a Gala,vagy Jonagold klónok, valamint a Granny si-kerének okait. A tetszetős, korai Gala és a szí-nes Jonagold klónok megjelenése hiánypótló volt a piacon. A fogyasztók kaptak valami mást, valami újat, ami eltért az addig megszo-kottól. A Gala minden reklám és különösebb marketingtámogatás nélkül egy évtized alatt ismertté vált a fogyasztók előtt. Mindezt kül-lemével, – hosszú távon pedig – az ízével ér-demelte ki. Tehát, ha egy fajta szép, tetszetős és még fi nom is önmagában sikerre van ítélvea piacon. A tetszetős küllemű és ugyanakkor rendkívül jó ízű Naturalma® fajták maguktól is meghódítanák a piacot, de szeretnénk, haez nem tíz év, hanem jóval rövidebb idő alatt menne végbe. A Granny Smith küllemével, el-sősorban színével szintén egy hiánypótló fajta volt, viszont íze már megosztotta a fogyasztó-kat. A minden más fajtától erősen elütő, (tehát jól megkülönböztethető és márkázható) fajta megjelent egy reklámfi lmben, ami hosszú éve-kig keresettséget generált a fajta gyümölcse és a Granny szaporítóanyag iránt egyaránt. Ez a két példa adta az ötletet, hogy az alapjában is tetszetős és fi nom Naturalma® fajtákat, egy megkülönböztető márkanév alatt hozzuk for-galomba. Ebből született a Naturalma® már-kanév, a védett logó és a szlogen:

A Naturalma® márkaépítés

Arról, hogy a jó bornak kell-e cégér vagy sem, sokan vitáznak. Mi úgy gondoljuk, hogy nem biztos, hogy kell; de biztosan nem árt-hat meg. Ezért mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az amúgy is kiváló minősé-gű fajtáinknak egy kiválóan előkészített pia-ci fogadtatást készítsünk elő. Erre irányul a Naturalma® tudatosan tervezett marketing-munkája, aminek egy pici részét képezi a jelen-legi kiadvány is. A Naturalma® márkaépítés első lépcsője 2010-ben indult be, amelynek az volt a célja, hogy a termelők fi gyelmét felkelt-sük és tájékoztassuk őket a Programban rejlő lehetőségekről. A második lépcsőt 2013-ban indítottuk és várhatóan 2017-ig folyamato-san erősödő intenzitással az almafogyasztók tájékoztatása lesz a célunk, majd pedig az ér-deklődés fenntartása a meghatározott feladat. Miért nem elégedtünk meg csupán a fajták új-donság értékével? Miért gondoljuk úgy, hogy megkülönböztetett márkát kell felépítenünk? Átgondoltuk az előző két évtized fajtasikere-it és bukásait, ennek tanulságaira építettük a Naturalma® marketing-elképzeléseit. Az előző húsz évben, különösen a kilenc-venes évek első felében nagy számban és szin-te kontrollálatlanul jelentek meg az új fajták Magyarországon. A nyugat-európai faiskolai szektor akkori túltermelését részben hazánk pályázatokkal támogatott ültetvény-beruhá-zásai vezették le. Ez idő tájt, kellő tapasztalat és információ híján sok olyan fajta került el-telepítésre, amelyekről néhány év elteltével bebizonyosodott, hogy vagy a hazai ökoló-giai adottságoknak, vagy a hazai fogyasztói igényeknek nem felelnek meg. Továbbra is megmarad a világfajták (Idared, Golden) és a hagyományos fajták (Jonathan) meghatáro-zó szerepe a szortimentben, s jött néhány új-donság is, ami jó választásnak bizonyult (Gala


ókban. Azt szeretnénk elérni, hogy mire az első Naturalma® tételek megjelennek az áruházak polcain, már egy várakozással teli hiánypiacra léphessünk ki. A fogyasztók ismerjék a logót, a szlogent, valamint tudják azt is, mit vásárol-nak, ha a boltokban a Naturalma® terméket választják. A marketing költséges tevékeny-ség, s ehhez a Naturalma® a forrásokat is képes hozzárendelni. A Naturalma® oltványok árába jelentős marketing-hozzájárulás van beépítve. Jelenleg ez 150 Ft/db tételt jelent, ami később változhat.) Ezekből a hozzájárulásokból fedez-hetőek a jelenlegi és tartalékolhatóak a jövőbe-li marketing-kiadások, valamint a Naturalma® működési és személyi költségei. Nagy jelen-tőséget tulajdonítunk annak, hogy kik és mi-lyen tevékenységet végeznek a Naturalma® keretein belül. Megpróbáljuk a legképzettebb és legrátermettebb szakembereket megke-resni a Naturalma® sikere érdekében. Mun-katársaink nemcsak a marketingen, hanem a fajtainnováció, technológia-kutatás, és tanács-adás területén dolgoznak. A fajták népszerűsítésének második lép-csője 2009-ben kezdődött el a fogyasztói igények felmérésével, és jelenleg mérsékelt lendülettel folyik. 2013 májusában még csak egy tavaszi fogyasztói kóstoltatási akción, és egy női lapban történő megjelenésen vagyunk túl. Tervben van az őszi kóstoltatási kampányés gasztronómiai kiállításokon történő rész-vétel szervezése. Az almakedvelő társadalom tájékoztatásában évről évre exponenciálisan növekvő intenzitást tervezünk. Televíziós reklámjaink terveink szerint az árualap nagy-bani megjelenésének időszakára, 2016-tól várhatók. Ettől igazi áttörés várható. A Naturalma® jelenleg kialakította arcu-latát, amelyet kiadványaiban, sajtómegjelené-seiben, prezentációiban, kiállítási megjelené-seiben és az interneten használ. Személyi ál-lományunk felkészült arra, hogy megfogalma-

A logót és a szlogent Európa több or-szágában levédettük, mert tudjuk, hogy a Naturalma® brand sikerének záloga a meg-termelt gyümölcs-árualap értékesítésében rejlik. Ehhez pedig hatékony marketingtámo-gatás és meglehetősen sok anyagi ráfordítás szükséges. A Naturalma® képes hozzárendel-ni ehhez a forrásokat is.

Marketing elképzeléseinket két szakasz-ra osztottuk. Az első lépcsőben a termőala-pok megteremtése a feladat. Néhány év alatt létre kell hozni az első néhány száz hektár Naturalma® termőfelületet, amellyel a fajták piaci bevezetése elindítható. A marketing-tevékenység ezen szakaszának célközönsé-gét az almatermesztő társadalom képezi. A 2010-től induló fajtakóstolóinkat és termék-bemutatóinkat az ő számukra szerveztük és ezt a tevékenységet a mai napig végezzük. A kóstolókon, fajtabírálatokon szerzett tapasz-talatainkat, eredményeinket folyamatosan közzétettük a szaksajtóban is. A marketingmunka második szakaszában már a fogyasztók tájékoztatása a célunk. Meg kívánunk jelenni azokban a tömegmédiumok-ban, amelyeket a célközönségünk leginkább fi gyelemmel követ. Nívósabb női lapokban, gasztronómiai és életmód-magazinokban, ki-állításokon, valamint a kereskedelmi televízi-

Épülő csobádi központunk


zott marketingüzenetünket hatékonyan eljut-tassa a fogyasztókhoz. Almafajtáink tömeges piaci megjelenésének időpontjáig el kívánjuk érni azt, hogy hazánkban a Naturalma® logó mindenki előtt ismerős legyen!

Naturalma® tanácsadás

A jelenlegi és a majdan bevezetett új fajták si-kerének érdekében nagyon fontos, hogy az új fajtákat telepítő termelők az első pillanattól kezdve sikeresek legyenek, egyöntetű, beál-lott, homogén almaültetvényeket hozzanak létre megfelelő alany és fajtaválasztás mel-lett. Az első lépésektől a termőre forduláson keresztül egészen a termés piacra segítéséig meg kívánjuk adni a Naturalma® telepítők-nek a szakmai támogatást, olyan mértékben, amennyire azt igénylik. Tanácsadásra elsőként az elővetemény megválasztásában, a termőterület kiválasz-tásában lehet és sok esetben van is szükség . A termőterülethez segítünk megfelelő alany/fajta kombinációt ajánlani. Megvédjük terme-lőinket attól, hogy gyenge adottságú területen törpe növekedésű alanyon létesítsenek ültet-vényt, vagy fordítva, optimális adottságok mel-lett erős növekedési erélyű alanyokon túlságo-san szűk térállású almásokat hozzanak létre. Ellátjuk őket a legkiválóbb minőségű ví-rusmentes szaporítóanyagból készített olt-ványokkal. Segítünk, hogy telepítéskor elke-rüljék a leggyakrabban – többször még a ruti-nosabb termelők által is – elkövetett telepítői hibákat.

A Naturalma® hátterében dolgozó szemé-lyi állományban többen dolgoztak egykor ku-tatóként. Az új fajtákhoz kötődő technológiai kutatásokat jelenleg is folytatjuk, eredménye-inket folyamatosan kommunikáljuk a gazdál-kodók felé. Figyelemmel követjük a fajtáink-hoz kötődő külföldi kutatásokat is. A fajta-in-novációval és technológiai kutatással párhu-zamosan alanyfajta-innovációba is kezdtünk a közepes növekedési erélyű alanyok terüle-tén. 2015-től a Naturalma® fajták elérhetőek lesznek MM106/9a jelzésű vegetatív alanyo-

kon is. Az MM106/9a elnevezésű vegetatív alany az eredeti MM106-os alanyoknál lénye-gesen ellenállóbb a talajból származó gombás és baktériumos betegségekkel szemben. Azújratelepítésekkel kapcsolatos talajuntság je-lenségének leküzdésében ennek az alanynak várhatóan nagy szerepe lesz a jövőben. 2013. április elejétől minden Naturalma® ültetvénnyel rendelkező gazdálkodó egy éven keresztül ingyenes szaktanácsadásra jogo-sult. Ezt a gesztust várhatóan minden újon-nan telepítő termelő részére elérhetővé fog-juk tenni. A fajta-innovációs tevékenységgel párhu-zamosan a Holland Alma Kft. Gyümölcsfais-kola mint a Naturalma® ötletgazdája teljes

Virágzó Luna M9-es alanyon


mértékben megújította faiskolai előállítását. Tettük ezt azért, hogy az új fajták mellé telje-sen új, minden eddiginél magasabb, nyugat-európai színvonalú oltványminőséget bizto-síthassunk. Új, kiváló talajtani és infrastruk-turális adottságokkal rendelkező faiskolai területeket vásároltunk és megreformáltuk oltvány-előállítási technológiánkat. Az új mi-nőséggel termelőink először 2012 őszén ta-lálkozhattak, s a fogadtatás igen kedvező volt.

Faiskolai nyílt napjainkon bárki betekintést nyerhet a Naturalma® oltványok előállításá-nak folyamatába, új borsod-megyei, csobádi telephelyünkön.

Szervezeti felépítés

A Naturalma® ültetvénytulajdonosakat a Naturalma® Zrt. keretein belül fogjuk ösz-

sze. Az új fajták árába darabonként 10 Ft-osrészvényköltség is be van építve. Minden ezerdarab Naturalma® oltvány után egy 10000Ft névértékű részvényt is kapnak vásárló-ink, ezzel pedig tulajdonjogot szereznek aNaturalma® Zrt-ben. Mint tagok meghatároz-hatják, illetve véleményezhetik a marketing-tevékenység irányát, illetve intenzitását. A10000 Ft-os névértékű részvényekből követ-kezik, hogy Naturalma® fajtákból minimumezer darabot kell telepíteni egy termelőnek,ahhoz, hogy a Zrt-ben tulajdonjogot szerez-zen. Kisebb darabszámok vásárlására azértnem biztosítunk lehetőséget, hogy a termelésterületileg ne legyen túlságosan szétszórt ésaz esetleges logisztikai összehangolás, vala-mint minőségbiztosítás könnyen megszer-vezhető és végrehajtható legyen.A Holland Alma Kft Gyümölcsfaiskola azegész program ötletgazdája és egyben aNaturalma® Zrt egyik tulajdonosa is. A fais-kola indította el a fajta-innovációs munkát,szerezte meg a fajtajogokat, jelentette be afajtákat, kezdte el a kísérleteket, honosítást,fajtabejelentést, szaporítást, értékesítést éskezdetben a marketinget is. A Holland AlmaKft Gyümölcsfaiskola a Naturalma® fajták(Luna®, Sirius®, Orion®, Red Topaz®, Rozela®(S))kizárólagos jogtulajdonosa Magyarországonés több szomszédos országban is. A fajták sza-porítását és forgalmazását kizárólag a Hol-land Alma Kft (nevével ellentétben kizárólaghazai tulajdonú vállalkozás) végezheti Ma-gyarországon.

Babicz Szabolcstermelési és kereskedelmi igazgató

Holland Alma Kft.Mob.: 06-30/278-1598

e-mail: [email protected]


Az Agrolánc Kft. 1990-ben alakult, mező-gazdasági és kommunális gépek és munka-eszközök értékesítésére. Kezdetben a vállalt feladat szinte megvalósíthatatlannak tűnt: ma-gas minőségi és műszaki színvonalú gépek ér-tékesítése kis forgótőkével, nehéz értékesítési viszonyok és szűk fi zetőképes kereslet mellett. Mára Magyarország egyik meghatározó pi-aci szereplőjévé vált a vállalkozás kommunális, a mezőgazdasági, a golf és a sport szektorokban. A 2012-ben eladott traktorértékesítés alap-ján az 51–80 LE kategóriában piacvezető. Elsődleges törekvésünk, hogy minél gyor-sabban, pontosabban szolgáljuk ki partnere-

inket, mind az új gépek beszerzése, mind a felhasználóknál dolgozó gépek működtetése terén, így érvényesítve az Agrolánc fi lozófi át a gyakorlatban is. Professzionális gépeinket kizárólagos joggal értékesítjük. Fóti, központi telephe-lyünkön saját szervizzel rendelkezünk; az ország több pontján partner szervizhálózatot építettünk ki; mobil szervizzel a helyszíni, sürgős javításokat végzik el szerviztechnikus kollégáink. Kérem, látogasson el weboldalunkra, a www.agrolanc.hu címre, ahol termékeink-ről részletes információt talál!

Agrolánc Kft.:

– Tradíció – minőség – innováció


Antonio Carraro professzionális traktorok

Az Antonio Carraro olasz Részvénytár-saság 1914-től a mezőgazdasági szektor fel-adatainak elvégzésére gyárt saját fejlesztésű gépeket, amely termékpalettát a zöldterület karbantartási munkák ellátására alkalmas – ezen belül a golf- és a sportpályák fenntartá-sára specializált – fűnyíró traktorokkal bőví-tett ki. Ma a világ minden táján találkozhat az Antonio Carraro cég ültetvénytraktoraival.

Az Antonio Carraro cég egyedi fejleszté-sei:• megfordítható kormány-ülés rendszer

(RGS)• ACTIOTM a hossztengely mentén, a tenge-

lyek 15 fokos elfordulása biztosítja mind a négy kerék folyamatos, egyenlő vonóerő leadását.


A TX / TRX család modelljei professzi-onális, megbízható, csúcstechnológiával ké-szülő gépek. A megfordítható kormány-ülés rendszernek köszönhetően a vontatott mun-kaeszközök is tolt módban üzemeltethetők,

így a munkavégzés kényel-mesebb, biztonságosabb és hatékonyabb. A nagy mo-torteljesítménynek köszönhetően nagy szé-lességű berendezések szerelhetők fel.

Antonio Carraro TX / TRX megfordítható kormány-ülés rendszerű, multifunkcionális traktorok

Típus TRX 6500 TX 7800 S TRX 7800 S TRX 7800 TRX 9800 TRX 10400Teljesítmény (kW/LE) 41,5 / 57 52 / 71 52 / 71 52 / 71 64 / 87 70 / 95

Motor Perkins 404C-22T (Turbo) Yanmar Yanmar 4

TNV98VM Daimler-

ChryslerKormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerék Erőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált)

Hajtáselektrohidraulikus úton kapcsolható

összkerék

elektrohidraulikus úton kikapcsolható

összkerékhajtás

elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék

Diff erenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első vagy mindkét tengelyenSzél./hossz./mag.(cm) 138 / 327,5 / 210Hasmagasság (cm) 31Tömeg (kg): 2030 / 2180 2000 / 2210 2010 / 2300 2100 / 2275 2100 / 2275 2020 / 2230


Az SRX modellek a keskeny ültetvények speciális erőgépei. Rendkívül kedvező befog-laló méreteivel, stabilitásával, kimagasló tel-jesítményével, páratlan fordulékonyságával egyedi modell a 2 méter széles és a keske-nyebb sortávolságú ültetvények művelésében. Megfordítható kormány- ülés rendszerrel, beépített ACTIOTM vázzal, törzscsuklós kivi-telben, fülkével vagy fülke nélkül, számos ki-egészítő berendezéssel gyártott traktorok.

A hidrosztatikus haj-tású SRH 9800-as mo-dell a 2013-as Intervitis Interfructa Kiállítás egyet-len zsűrizett modellje. Az SRH 9800 traktoron az elektronikus fordulatszám-szabályozó rendszer ESC a se-bességet, a motor fordulatszámot és a TLT hajtást szinkronizálja, melynek köszönhető-en a gépkezelő tökéletes pontossággal irányít-hatja a munkaeszközt – előre programozott, állandó sebesség mellett.

Antonio Carraro SRX törzscsuklós, multifunkcionális traktorok

Típus SX 7800 S SX 9400 S SRX 8400 SRX 9800 SRX 10400Teljesítmény (kW/LE) 52 / 71 64 / 87 50 / 68 64 / 87 70 / 95

Motor Yanmar VM VM Daimler-Chrysler Yanmar 4 TNV98 VM Daimler-

ChryslerKormányzás hidraulikus (szervo), derékcsuklósErőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált)

Hajtáselektrohidraulikus úton kikapcsolható

összkerékhajtáselektrohidraulikus úton kapcsolható összkerék

Diff erenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyenSzél./hossz./mag.(cm) 106 / 327,5 - 324,5 - 339,5 / 210 - 204Hasmagasság (cm) 31 26,5Tömeg (kg): 2000 / 2210 2010 / 2300 2100 / 2275 2100 / 2275 2020 / 2230


A TRG az Antonio Carraro traktorgyártó cég egyik legerősebb mezőgazdasági traktora. Nagy motorteljesítménye mellett valamennyi, a traktorgyártás során alkalmazott technoló-gia megtalálható a modellekben: megfordít-ható kormány-ülés rendszer, elektronikus kap-

csolású TLT, elektronikus kapcsolású összkerékhajtás, elektronikus kapcsolású dif-ferenciálzár. A gép emelt hasmagassággal, számos felszereltséggel ké-szül.

Antonio Carraro TRG megfordítható kormány-ülés rendszerű multifunkcionális traktorok

Típus TRG 9800 TRG 10400Teljesítmény (kW/LE) 64 / 87 70 / 95Motor Yanmar 4 TNV98 VM Daimler-ChryslerKormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerékErőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált)Hajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerékDiff erenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyenSzél./hossz./mag.(cm) 141,5 / 353,9 / 229,5Hasmagasság (cm) 41Tömeg (kg): 2210-2390 2250-2420


A TGF sorozat traktorai az Antonio Carraro gépek prémium kategóriájának alapmodelljei, melyeket 71, 87 és 95 LE teljesítménykategó-riákban készít a gyártó cég. Ezek az erőgépek az alkalmazott korszerű technológiának, a ki-emelkedő műszaki megoldásoknak köszönhe-

tően, a piacon jelenleg hoz-záférhető ültetvénytrakto-rok legmagasabb kategóriá-ját képviselik. A TGF egyik speciális típusa a szuperalacsony, túlnyomásos fülkével szerelt változat.

Típus TGF 7800 S TGF 9400 S TGF 9800 TGF 10400Teljesítmény (kW/LE) 52 / 71 64 / 87 64 / 87 70 / 95

Motor Yanmar VM Yanmar 4 TNV98 VM Daimler-Chrysler D754IE3

Kormányzás hidraulikus (szervo), elsőkerékErőátvitel 16 fokozat előre, 16 fokozat hátra (szinkronizált, irányváltós)Hajtás elektrohidraulikus úton kapcsolható összkerékhajtásDiff erenciálzár elektrohidraulikus kapcsolású az első tengelyen vagy mindkét tengelyenSzél./hossz./mag.(cm) 133 / 354 - 358 / 190 - 175Hasmagasság (cm) 25,5Tömeg (kg): 2070 2160 / 2340 2080 / 2260

Antonio Carraro TGF túlnyomásos fülkével is gyártott multifunkcionális traktorok


AGRICUBE ültetvénytraktorok

A Carraro cég új fejlesztésű AGRICUBE erőgépeit a „Teljesít mény, Minőség, Megbíz-hatóság” jellemzi. Hagyományos felépítésű, 71 – 100 LE teljesítménykategóriákban gyár-tott, ergonómikus tervezésű, az opciók széles választékával rendelhető traktorok. A fülke a gépkezelő számára maximális kényelmet

biztosít, túlnyomása optimális. A fülke nélkül gyártott gépek hátrahajtható biztonsági bukó-kerettel készülnek. A motor és az alkatrészek egyaránt jól hozzáférhetők. A traktorból min-den irányba biztosított a tökéletes a kilátás, amit a jobb- és baloldali szélvédők lekerekíté-se tovább növel.

Típus AGRICUBE 70 STD

AGRICUBE 80 STD

AGRICUBE 90 STD

AGRICUBE 70 F

AGRICUBE 80 F

AGRICUBE 90 F

AGRICUBE 100 F

Teljesítmény ISO (kW/LE) 53 / 72,1 57 / 77,5 65 / 88,4 53 / 72,1 57 / 77,5 65 / 88,4 74 / 100,6

Motor IVECO F5C

4 TCIVECO F5C

4 TAAIVECO F5C

4 TAAIVECO F5C

4 TCIVECO F5C

4 TAAIVECO F5C

4 TAAIVECO NEF

4 TAAEURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3 EURO 3

Kormányzás Hidraulikus (szervo), elsőkerék kormányzás, 52º kormányzási szög, független szervo szivattyúvalErőátvitel – széria 12 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó 1,5 - 30 km/h sebesség Erőátvitel - opció 24 fokozat előre, 24 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó 0,5 - 40 km/h sebesség

Erőátvitel - opció

24 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó, elektro-hidraulikus

irányváltó (power shuttle), terhelés alatt kapcsolható elektro-hidraulikus HI-LO (felező), 0,5 - 40 km/h sebesség CSAK 4

WD-s modellekhez

24 fokozat előre, 24 fokozat hátra, szinkronizált váltó és irányváltó, terhelés alatt kapcsolható elektro-

hidraulikus HI-LO (felező), 0,5 - 40 km/h sebesség

Erőátvitel - opció24 fokozat előre, 12 fokozat hátra, szinkronizált váltó, elektro-hidraulikus irányváltó (power

shuttle), terhelés alatt kapcsolható elektro-hidraulikus HI-LO (felező), 0,5 - 40 km/h sebesség CSAK 4 WD-s modellekhez

Hajtáskét- vagy négykerék-hajtással

rendelhető, elektro-hidraulikus összkerék kapcsolás

négykerék-hajtás, elektro-hidraulikus összkerék kapcsolás

Szél. / hossz. / mag. (cm) 180 , 234,2 / 401,9 / 242,4 150 , 200 / 399 / 273 , 296,5 ; 280 , 303,5

Tömeg(fülkével) (kg) 2865 (3065) 2730 (2965) 2800 (3035)


Ültetvényápoló munkaeszközök

Az Agrolánc Kft. termékepalettáján az ültetvényápolásban alkalmazott valamennyi munkaeszköz megtalálható. Részletes infor-

mációval kapcsolatban kérje részletes tájé-koztatónkat!

Talajmarók,

szárzúzók

Emelővillák,

tartályok

Sorköz- és soraljművelő berendezések

Síkfalmetsző berendezések

Szemerei Károlyügyvezető igazgató, Agrolánc Kft.

2151 Fót, Jedlik Ányos u. 35. • Tel./Fax: 06 27 539 [email protected] • www.agrolanc.hu


A BASF a világ vezető vegyipari vállalata. Üzleti sikereink alapvető része társadalmi felelősségvállalásunk és a környezet védel-me. Termékeink és rendszermegoldásaink hozzájárulnak az erőforrások megőrzésé-hez, az egészséges és tápláló élelmiszerek biztosításához és az emberek életminősé-gének javításához. Ennek érdekében olyan megoldásokat fejlesztünk ki, melyek a ká-rosítókat a gazdasági kártételi szint alá szorítják, ám minimális hatást gyakorolnak a jótékony organizmusokra és az ökoszisz-témára. Technológiai fejlesztéseinkben a haté-konyság mellett kiemelt fontosságú a hatósági előírásoknak és a szakmai szervezetek elvárá-sainak való megfelelés. Nagy fi gyelmet fordí-tunk a fogyasztók, a kijuttatók és a környezet növényvédő szer terhelésének csökkentésé-re, az egészséges élelmiszer iránti fogyasztói igény kielégítésére. 2011-ben indítottuk el „felelősségteljes termékgondozás” programunkat, amelynek lényege, hogy a növényvédelmi eszközök ok-szerű és szakszerű felhasználásával kell meg-felelni a társadalom egyre fokozódó környeze-ti elvárásainak – akár jogszabályi keretek által előírtakon felül is. A BASF évek óta aktív tagja a vezető nö-vényvédő szer gyártók által létrehozott FRAC nemzetközi szervezetnek, amely olyan tech-nológiai ajánlásokat és előírásokat ad ki tagjai számára, amelyek betartásával minimálisra csökkenthetők a kórokozók rezisztenciájának kockázata és annak esetleges következmé-

BASF Hungária Kft.:

Közös bennünk a Föld értő szeretete!

nyei. Permetezési programjainkat ezeknek az előírásoknak a maximális betartásával állít-juk össze. Stratégiánk alapja a fenntarthatóság és a folyamatos innováció. Fejlesztéseinket folya-matosan hozzuk a jelenben és a jövőben piac-ra, technológiánk és ajánlásaink folyamato-san követik, sokszor megelőzik, a kor igényeit. Olyan stratégiai pillérekre építkezünk, mint a Funkcionális Növényvédelem vagy az AgCelence, amelyek keretében olyan nö-vényvédő szerek és technológiai megoldások fejlesztése folyik, amelyek a termelő számára többet nyújtanak, mint a magas szintű nö-vényvédelmi hatékonyság. Nagy aktivitást fejtünk ki a biológiai alapú növényvédő szerek területén, amelynek ered-ményeit folyamatosan a piacra hozzuk. Nagy sikereket értünk el a rovarellenes légtértelí-téses technológiák fejlesztésében, amelyek a jövőre nézve új, innovatív megoldásokat hoz-hatnak a termelők számára. A növénytermesztéshez kapcsolódóan fejlesztéseket folytatunk a mezőgazdasági termelés víz- és nitrogéngazdálkodásának ja-vítására. A BASF mezőgazdasági üzletágának 22 területi szaktanácsadó kollégája és a teljes, kiváló szakemberekből álló csapata segíti az Önök munkáját. Célunk, hogy a növényvédő szereken túl komplex megoldásokat tudjunk kínálni me-zőgazdasági partereinknek. Ennek jegyében indítottuk el az alma védelmével foglalkozó honlapunkat (www.almavedelem.basf.hu),


ahol egyebek között az almatermesztéssel, az alma piacával kapcsolatos híreket, növény-védelmi szaktanácsokat, termékeinkkel kap-csolatos információkat találnak.

A BASF technológiája az alma betegségei ellen

A BASF 2013-as almavédelmi technológi-ája a következőképpen épül fel: 1–2. kezelés. A védekezés első két lé-pése egérfül-, majd zöldbimbós állapot-ban, kétszeri Scala® használatával, melyet a lisztharmat ellen hatékony Kumulus® S-sel (4,0 kg/ha) kell kombinálni. A Scala rendkí-vül hatékony már ebben a korai fázisban is, ugyanis már alacsony hőmérsékleten is meg-határozóan tud fellépni a varasodás gomba ellen még a Kumulus S nagy előnyét a DF formulációjának köszönheti. Gyorsan és egyenletesen diszpergálódik a vízben, majd egyenletesen fedi be a növény felületét. Mivel a varasodás illetve a lisztharmat már a korai időszakban képes megindítani fertőzését, így az első két kezelés célja a korai varasodás és lisztharmat primer fertőzéseinek elhárítása. 3. kezelés. A védekezés következő lépése piros bimbós állapotban történik DELAN® 700 WG (0,5 kg/ha) dózisával és valamely lisztharmat ellen hatékony, azolok csoport-jába tartozó készítménnyel. A Delan 700 WG egyedi tulajdonsága, hogy hatékonysága a gombák aktivitásának növekedésével nő, így a fertőzési nyomással párhuzamosan fokozó-dik. Hatása független a környezeti hőmérsék-lettől, ami nagyon előnyös a változékony-hű-vös tavaszi időjárásban. Ennek a kombinációnak a célja, hogy egymást követő három pirimetanil kezelés ne kerüljön egymás után, így minimálisra csökkentve a rezisztencia kialakulásának mértékét.

4. kezelés. Ez az időpont a virágzás idejére esik, mely időszakban a Clarinet® (1,5 l/ha) szük-séges alkalmazni, mely kimagasló hatékonyság-gal lép fel mindkét fontos betegséggel szemben. A Clarinet két felszívódó hatóanyagának köszön-hetően magas szintű védelmet nyújt a varasodás intenzív aszkospóra szóródás időszakában, illet-ve a lisztharmattal szemben is, mely nem csak a lombozatot védi, hanem a már kötödés utáni gyü-mölcsfertőzésekkel szemben is. 5–6 kezelés. A következő két kezelést vi-rágzás után kell időzíteni, sziromhulláskor és mogyoró nagyságú gyümölcs állapotnál. Ez a két kezelés már maximálisan a termésbizton-ságára irányul, melyet Tercel®-cel (2,5 kg/ha)

tehettünk meg. A Tercel esőállósága kiváló. Miután a permetlé megszáradt a növényzet felületén úgy nagyobb mennyiségű csapadék sem jelent hatékonyságcsökkentést. A gom-babetegségek elleni védelem mellett, növény-élettani hatása sem elhanyagolható: zöldítő hatásának köszönhetően a lombozat ellenál-lóbbá, erősebbé válik, asszimilációs képessé-ge erősödik, így biztosítva a növények erőtel-jes és egészséges növekedését. 7. kezelés. Zölddió nagyságú állapotban szintén egy lisztharmat elleni hatással bíró azol készítményt illetve ezzel egyidejűleg a nagy hatékonysággal bíró Delan 700 WG-t (0,35 kg/ha) kell alkalmazni. 8. kezelés. Az utolsó előtti kezeléshez elegendő már a két kontakthatóanyaggal vé-dekezni, ugyanis ekkor az ültetvényekben aszkospóra szóródás már nem jelentős mérté-kű. Ebben az időszakban főként a konidiumos fertőzések jelentősebbek, így elegendő kon-takt hatóanyagú készítménnyel védekezni, mint a Polyram® DF vagy a Delan 700 WG és a Kumulus S. 9. kezelés. A kilencedik kezelést záró vé-dekezésként már érés előtt kell elvégeznünk a termés biztonságos tárolása érdekében, me-


lyet a Bellis®-szel (0,8 kg/ha) tehetünk meg. A Bellis egy forradalmian új termék, mely ki-mondottan az alma tárolási betegségei ellen

hatásos. Számos tárolási betegség ellen haté-kony, így segítve a termés piacosságát, minő-ségének megőrzését.


Bellis®-szel az alma tárolási betegségei ellen

Az alma azon gyümölcsök közé tarto-zik, melyet betakarítás után még hosszú ideig tárolni tudunk, így egészen a követke-ző év tavasz végéig – nyár elejéig fogyaszt-ható marad. A termelők számára a betárolt gyümölcs értékesítése egész évben folya-matosan növekvő árak mellett jelent biztos eladást, azokban a hónapokban is, amikor a fris gyümölcsök, nem elérhetőek. Nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy tárolás alatt keletkező mennyiségi és minőségi veszteségeket minimalizálni tudjuk. Ah-hoz azonban, hogy megfelelő minőségű al-mát tudjunk kínálni, egészen a következő betakarítási időszak kezdetéig, megfelelő technológiával kell a gyümölcsöt tárolni. A megfelelő technológiának a környezeti tényezők (oxigénszint, hőmérséklet, pára-tartalom) szabályozásán túl fontos része a tárolási betegségek elleni védekezés. Ezek a betegségek azokat az almafajtákat is megtámadják, amelyek a varasodásra vagy a lisztharmatra kevésbé érzékenyek. A tá-rolási betegségek elleni védekezésnek igen hatékony módja, ha még betakarítás előtt speciálisan erre a célra kifejlesztett kémiai készítményekkel kezeljük az ültetvényt. A tárolási veszteségek hatékony meg-előzésének első lépése, hogy hatékony ter-mesztési és növényvédelmi technológiával a szezonban egészségesen tartjuk a növényt és a termést. A második fontos tényező, hogy megfelelő körülmények között, kíméletes ma-nipulációval, korszerű tárolókban helyezzük el a gyümölcsöt. A harmadik fontos tényező nem más, mint a célzott növényvédő szeres védekezés a tárolási betegségekkel szemben. Az alma tárolási betegségei a Penicillium expansum, szürkerothadás (Botrytis cinerea),

gyümölcs monília (Monília fructigena), alternária (Alternaria alternata), Gloeo spo-rium album, Trichotecium spp., Cylindcarpon spp. akár a vegetáció során is, de főként a már leszüretelt, tárolt gyümölcsön jelentkeznek. A tárolási betegségek kialakulásának három fő tényezője a tárolási körülmények, a fi zikai sé-rülések, illetve a betakarításkori fertőzőanyag mennyisége. Amennyiben mind a három haj-lamosító tényező jelen van, e korokozók sú-lyos károkat tudnak okozni. A Monília fructigena (1. kép) akár már ve-getáció során megjelenhet. A tárolás kezdetén sokszor még nincsen tünete, de később a gyü-mölcs barnulni kezd, majd feketedik és ruga-nyossá válik.

1. kép – Monilia

Az alma leggyakoribb tárolási betegségét a Botrytis cinerea (2. kép), azaz a szürkerotha-dás okozza. A gomba viszonylag rövid időn be-lül átszövi a gyümölcshúst, majd ezt követően rothadásnak indul. A Penicillium expansum (3. kép) sérülése-ken, kocsányon hatol be a gyümölcsbe, majd lágyrothadás jön létre. Magyarországon ez idáig nem volt kifeje-zetten az alma és a körte tárolási betegségei el-len engedélyezett növényvédő szer a piacon. A


BASF jó hírrel tud szolgálni a termelőknek: az idei évtől forgalmazza Bellis nevű készítményét, amelyet kifejezetten az almástermésűek tárolá-si betegségei ellen fejlesztett ki. Alkalmazásával

nagymértékben csökkenthető a tárolási beteg-ségek által okozott kár. A termés minősége nem romlik, mennyisége nem csökken, az elérhető jövedelem nő.

A Bellis két széles hatásspektrumú, felszí-vódó hatóanyag, az F500 (piraklostrobin) és a boszkalid gyári kombinációja. Mind a két ha-tóanyag számos betegség ellen hatékony. A két hatóanyag különböző ponton gátolja a gombák légzését. A Bellis a növény és a termés szöveteit felszívódva és transzlaminárisan is átjárja. Habár a Bellis hatástartama rendkívül hosszú, az előírt élelmezés-egészségügyi vá-rakozási idő mindössze 7 napos, így a termést röviddel a betakarítás előtt is lehet kezelni. A készítményt 800 g/ha-os dózisban, a fajtára jellemző termésszíneződés kezdetén (BBCH 85), érés előtti záró permetezésre javasoljuk.

Regalis® WG a nagyobb termésért

A fák hajtásnövekedésének befolyáso-lása fontos szempont az almástermésűek termesztői számára, mivel a túlzott vegeta-tív növekedés komoly akadálya az intenzív almatermesztésnek. Általános cél, hogy a vegetatív növekedést és a gyümölcsfejlő-dést egyensúlyba hozzuk. Ha elkerüljük a szélsőséges hajtásnövekedést, kedvezőbb virágzást és gyümölcsképződést idézünk elő a fi atal fákon. A szakszerű almatermesztésben már a kezdetektől különböző módszereket alkal-maztak, hogy elkerüljék a túlzott hajtásnöve-kedést. A hajtásnövekedés szabályozására a téli és nyári metszés, illetve hajtásválogatás a legfőbb eszköz. További alkalmazott módszer a gyökérmetszés, a törzs megtekerése, befűré-szelése, az ágak meghajlítása, a visszafogott műtrágyahasználat és az öntözés. Mindegyik módszer költségigényes és kockázattal jár, továbbá a fák asszimilátái és a potenciális asszimiláták is elvesznek. A mechanikai mód-szerek komoly fertőzések és károsodások for-rásai lehetnek.

2. kép – Szürkerothadás

3. kép – Penicillium


A Regalis® WG bioregulátor egyedülálló eszköz a hajtásnövekedés szabályozásában, a termőegyensúly beállításában. Amellett hogy csökkenti a hajtások növekedését és növeli a természetes védelmet a károsítókkal szem-ben, további jótékony hatásai is vannak az al-más- és körtés kertekben. Egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a hajtásnö-vekedés és a gyümölcsképződés között. Az utóbbi években a gyakorlatban mérhették le a regulátor hatását azok az alma- és körteter-mesztők, akik az előző évi vegetációs időszak-ban már használták a készítményt. A kezelt fák hajtáshosszainak csökkenése jelentősen

A 2 x 1,25 kg/ha Regalis WG + 0,5 l/ha Dash HC hatása a virágkötődésre

megkönnyítette a metszést végzők munkáját. A hajtások hosszának általában 30–60%-os csökkenése mellett a vízhajtások kialakulá-sának jelentős mérséklődése is hozzájárult ahhoz, hogy a metszési idő átlagosan egyhar-madával csökkenjen a nyugalmi állapotban. A nyári metszés is jelentősen csökkent, sőt sok esetben teljesen elhagyható volt a kezelésnek köszönhetően. A Regalis® WG használatával az almás-termésűekre jellemző alternancia (azaz a ter-mésmennyiség ingadozása) is nagymérték-ben csökken, az évjáratok termésmennyisége egyenletesebbé válik, az ültetvény kiegyenlí-tett jövedelmet biztosít.


Az almafa varasodás – Venturia inaequalis

Az alma legveszélyesebb gombás betegsé-ge. A járvány kialakulását a csapadékos, mér-sékelten meleg tavasz nagymértékben segíti. A fertőzés gyorsasága és erőssége a hőmér-séklettől, a levélfelület vízborítottságának

időtartamától, a fertőző anyag mennyiségétől, a fajtaérzékenységtől és a zöld növényi rész korától függ.

Az almafa lisztharmat – Podosphaera leucotricha

Az almafa lisztharmat jelentősége hason-ló, mint a varasodásé. A járvány kialakulását a meleg, páradús időjárás nagymértékben segí-ti. Az elsődleges (primer) tünetei április első felében jelenek meg a leveleken, a hajtásokon és a virágokon.

A tűzelhalás – Erwinia amylovora

A tűzelhalást az Erwinia amylovora nevű baktérium okozza. A járvány kialakulását a környezeti hatások határozzák meg. Ameny-nyiben a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 °C feletti

Bayer Hungária Kft.:Az alma legfontosabb betegségei és

a védekezés lehetőségei

Magyarországon az alma kórokozói közül az almafa varasodás, az almafa lisztharmat, a tűzelhalás, a tárolási betegségek – kárte-vői közül pedig az almamoly, a vértetű, az aknázó molyok, a körte levélbolha, a levél-tetvek és az atkák okozzák a legtöbb prob-lémát. A vegetáció első felében a növények érzékenyebb fenológiai állapotban vannak – szöveti állományuk lazább, a bőrszövet még kevésbé ellenálló, a növényi energia

inkább a növekedésre, mint a védekezés-re koncentrálódik. Ebben az időszakban berobbanó fertőzéseket sokkal nehezebb megfékezni, ezért fontos, hogy a megfelelő készítményeket (a hatásmechanizmusuk ismeretében) jól időzítsük. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Bayer gyümölcsö-sökben felhasználható készítményeiről és felhasználásuk technológiájáról szóló in-formáció.

Varas foltok


és a relatív páratartalom meghaladja a 75%-ot, a környezeti feltételek optimálisak.

Tárolási betegségek:

A betárolt gyümölcsféleségek tárolása során keletkező veszteségnek nagy részét fi topatogén gombák okozzák. A legfontosabb tárolási betegségek: a magházpenészedés, a lenticella rothadás, a szürkepenészes rotha-dás, a moniliás rothadás, az alternáriás rotha-dás és a penicilliumos rothadás.

Az alkalmazható Bayer gombaölő szerek

Aliette

Hatóanyaga a foszetil egy foszfortartalmú vegyület, ami direkt és indirekt gombaölő ha-tással rendelkezik. Hatóanyag: 800 g/kg foszetil Dózis: almatermésűekben (alma, körte, birs, naspolya) 4 kg/ha, permetlémennyiség 500–700 l/ha Felhasználási javaslat: Almatermésűek tűzelhalásos betegsége ellen előrejelzésre ala-pozva, megelőző jelleggel, a virágzási időszak

kezdetén, az intenzív hajtásnövekedés idősza-kában javasolt kijuttatni. A fertőzésnek ked-vező feltételek kialakulása esetén (ha a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 °C felett van, illetve a re-latív páratartalom 75% feletti) a kezeléseket a tünetek megjelenése előtt, megelőző módon, 2-3 alkalommal célszerű megismételni. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 30 nap

Antracol

Propineb hatóanyagú kontakt gombaölő szer, ami könnyen felvehető, és magas cink tartalmának köszönhetően egyben kiváló cink lombtrágya. Hatóanyag: 700 g/kg propineb Dózis: almatermésűekben (alma, körte, birs, naspolya) varasodás és egyéb gombabe-tegségek (kivéve lisztharmat) ellen 1,5–2,25 kg/ha, 800–1500 l vízzel kijuttatva. Felhasználási javaslat: almában vara-sodás ellen az Antracol-t gyümölcskötődésig alkalmazzuk, megelőző jelleggel, 7–10 napos permetezési fordulóban, egy vegetációban maximum két alkalommal. Erős fertőzési nyo-másnál (esős, vagy hosszan megmaradó har-matos időszakokban, amikor a hőmérséklet el-éri a 20 °C-t) a rövidebb permetezési fordulót, valamint felszívódó, vagy mélyhatású teljes dó-zisú kombinációs partner, pl. Flint Max, vagy Folicur 25 WG alkalmazását javasoljuk. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben előírás szerinti felhasz-nálás esetén nincs korlátozás

Flint Max

A két eltérő hatásmechanizmust képvi-selő tebukonazol és trifl oxistrobin hatóanya-gok egy termékben való együttes alkalmazása

Tűzelhalás


2012-től vált lehetővé az almavédelmi tech-nológiákban. Hatóanyag: 250 g/kg trifl oxistrobin, 500 g/kg tebukonazol Dózis: 0,2–0,3 l/ha, permetlémennyiség 800–1500 l Felhasználási javaslat: Alma varasodás ellen a védekezéseket az aszkospóra-szóródás intenzív szakaszában kezdjük meg és a fertő-zés erősségétől függően lehet ismételni. Erős fertőzési nyomás esetén a magasabb dózist kontakt készítmény alsó dózisával kombiná-cióban javasoljuk kijuttatni. Almafa liszthar-mat ellen a védekezéseket megelőző módon, pirosbimbós fenológiai állapotban javasolt elkezdeni és az intenzív hajtásnövekedési szakasz végéig folytatni. Tárolási betegségek ellen az érési időszakban a várakozási idő fi -gyelembe vételével szükséges a kezelést elvé-gezni. Forgalmazási kategória: I. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 14 nap, szilva, cseresz-nye, meggy 7 nap

Folicur WG

Felszívódó almafa varasodás és almafa lisztharmat elleni gombaölő szer, hatóanya-gának a tebukonazolnak az aktivitása 10 °C felett kezdődik, amit az alkalmazásnál fi gye-lembe kell venni. Hatóanyag: 250 g/l tebukonazolDózis: 0,5 kg/ha, permetlémennyiség 800-1000 l Felhasználási javaslat: Almatermésű-ekben varasodás ellen a rezisztencia kiala-kulás elkerülése és a hatékonyság növelése érdekében felhasználását mindig kontakt hatóanyagú készítménnyel kombinációban javasoljuk (pl: Antracol). Lisztharmat ellen a készítmény önmagában is alkalmazható. A vé-dekezést a pirosbimbós fenológiai állapottól

preventív módon javasolt elkezdeni (amikor a hőmérséklet 10 °C felett van). A permetezé-seket 7–10 naponként a fertőzés erősségétől függően végezzük el. A Folicur WG kombiná-cióját más kombinációkkal váltogatva alkal-mazzuk. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 28 nap

Az alma legfontosabb kártevői és a védekezés lehetősége Bayer készítményekkel:

Az almamoly – Carpocapsa pomonella

Az almamoly felszaporodását az enyhébb tél és a szárazabb évjárat segíti. Kedvező év-járat esetén a másodikban már az első nem-zedék nagy egyedszámmal jelentkezhet, ami ellen a védekezés sikere (vagy sikertelensége) az egész évre kihat. A nőstény lepkék leggyak-rabban a gyümölcsre teszik a petéiket. A ki-

kelt lárva néhány óra múlva már a gyümölcs-be rágja magát, ami megnehezíti az ellene való védekezést.

A levélaknázó molyok

Felszaporodásuknak a kevésbé csapadé-kos, de párás környezeti tényezők kedveznek. A petékből kibújó lárvák nagyon védtelenek, mind a környezeti szélsőségekkel, mind a nö-


vényvédő szerekkel szemben. Túlélésüket az biztosítja, hogy nagyon gyorsan a levélbe rág-ják magukat ahol már védve vannak a külső hatásoktól.

Almailonca – Adoxophyes orana

A legfeltűnőbb és egyben a legnagyobb kárt a gyümölcs megrágásával okozza. Felsza-porodásukat a peterakás időjárása nagymér-tékben meghatározza. A hűvös, csapadékos időjárás nem kedvező, ezért ilyenkor kárté-

telük is visszaszorul. A nyári (első) nemze-dék május végén, június elején, a második nemzedék pedig július közepétől rajzik, így a legsúlyosabb kártétel időszaka július végére augusztus közepére tehető.

A vértetű – Eriosoma lanigerum

Jelentősége napjainkban nagyon megnőtt. Felszaporodását a meleg, párás időjárás segíti, de a légköri aszállyal járó hosszabb időszakok már nem kedveznek terjedésének. Lárva alak-ban telel át a gyökérnyakon vagy a gyökéren, de néha a tojás is áttelelhet. A talajfelszín alat-ti kolóniák egész évben megmaradnak, innen tavasszal illetve a vegetáció alatt bármikor a földfeletti fás részekre vándorolhat. A kártevő gyors továbbterjedését a szárnyas alakok biz-tosítják.

Az atkák

Az almát legerőteljesebben a piros gyü-mölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi), a

kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticeae), és az almatermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali) fajok veszélyeztetik. Külö-nösen veszélyesé válhatnak száraz, meleg időjárás esetén, mert fokozzák a növény víz-vesztését. Felszaporodásuknak a meleg, pá-rás időjárás kedvez. A takácsatkák az általuk szőtt háló védelme alatt kedvező mikroklimát alakítanak ki, ami mind a túlhevüléstől, mind a kiszáradástól védi őket. Vértetű

Almailonca kárkép, körtén

Almatermésűek levélatkája


Az alkalmazható Bayer rovar- és atkaölő szerek

Calypso

Magas biológiai aktivitású, alacsony dó-zisú, a szívó és rágó kártevők ellen hosszú hatástartamú, kloronikotinil típusú rovarölő szer. Hatóanyag: 480 g/l tiakloprid Dózis: 0,3 l/ha, permetlémennyiség 800–1000 l Felhasználási javaslat: Almatermésű-ekben alma levélaknázó moly ellen a perme-tezéseket előrejelzés alapján, a főrajzás idő-szakában, de legkésőbb az azt követően meg-jelenő lencse nagyságú aknák kialakulásáig javasolt elvégezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 14 nap múlva célszerű megismételni. Almailonca ellen a tavaszi kezelést hajtás-

vizsgálat alapján, az áttelelő lárvák ellen kell végrehajtani. A második és harmadik nemze-dék esetében a kelő fi atal lárvák ellen további 1–2 kezelés lehet szükséges. Vértetű ellen a kezeléseket nagy lémennyiséggel a kora ta-vaszi időszakban kell megkezdeni és a káro-sító telepeinek kialakulása szerint ismételni. Almamoly esetében a rajzáscsúcs után 4–6

nappal a kelő fi atal lárvák ellen kell védekezni. A permetezést a rajzás erősségétől és időtar-tamától függően 14 naponta 1–2 alkalommal javasolt megismételni. Forgalmazási kategória: II.Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűeknél 14 nap

Decis Mega

Széles spektrumú, piretroid típusú rovar-ölő szer. Korszerű formulációjának köszön-hetően kipermetezéskor rögtön szétterül és odaragad a levél felületre. Hatóanyag: 50 g/l deltametrin Dózis: almában, körtében molykártevők ellen 0,15 l/ha, 800–1000 l vízzel kijuttatva Felhasználási javaslat: gyors, taglózó hatású rovarölő szer, ami alacsonyabb hő-mérsékleten is hatékony. Almatermésűek-

ben a rejtett életmódot élő almamoly ellen a védekezést szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, a fi atal lárvák megjelenésekor aján-lott végrehajtani, mielőtt a lárva a gyümölcs-be rágja magát. Nagy egyedszámú, elhúzódó rajzás esetén a permetezéseket 10–12 napon-ként szükséges megismételni. A készítmény kontakt hatása és a kártevő védettsége miatt


a gyümölcsön belül a lárvák ellen nem haté-kony. Az almailonca esetében szintén ügyelni kell arra, hogy a permetezés a fi atal lárvák el-len még a levelek összeszövése előtt megtör-ténjen. Almatermésűekben a Decis Mega-t évente maximum három alkalommal lehet felhasználni, azonban hatóanyaga az AKG programban résztvevő ültetvényekben nem engedélyezett. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 7 nap

Envidor

Rezisztenciatörő, kontakt atkaölő szer. Egyedi hatásmechanizmusának köszönhető-en az atkák minden fejlődési alakja ellen haté-kony, beleértve a tojást és a megtermékenyí-tett nőstényeket is. Hatása a hőmérséklettől alig függ, kezdeti hatása lassú, de hatástarta-ma több hetes. Hatóanyag: 240 g/l spirodiklofen Dózis: 0,4–0,6 l/ha, 800–1000 l vízzel ki-juttatva Felhasználási javaslat: Almában levél- és takácsatkák ellen a védekezést az üzemi előrejelzésekre alapozzuk. A permetezést kora tavasszal akkor kell elvégezni, amikor az átte-lelő tojások 50-60%-a kikelt. Egy szezonban csak egy kezelés javasolt, mivel hatástartama egész szezonban tart. Almában atkakártevők ellen 1000 l/ha víz felhasználásával ajánlott az Envidor-t kijuttatni, de a permetlé mennyisé-gét a lombfelület nagysága, a művelésmód és a permetezőgép típusa is befolyásolhatja. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűek 14 nap

Movento

Új, szívókártevők elleni rovarölő szer. Hatóanyaga kétirányú eloszlásra képes a nö-

vényben, mert mind a xilemben a vízzel és az ásványi anyagokkal, mind a fl oemben a kész asszimilációs termékekkel képes együtt mo-zogni. Hatóanyag: 100 g/l spirotetramat Dózis: 0,5–0,75 l/m/ha, 800–1000 l víz-zel kijuttatva (Figyelem! A 0,5–0,75 l 1 méter lombmagasságra vonatkozik hektáronként, tehát 2 méter lombmagasságú ültetvény hek-táronkénti dózisa 1,0–1,5 l.) Felhasználási javaslat: A spirotetramat hatóanyagnak nincs kontakt hatása a kárte-vőkre és a hasznos élő szervezetekre, toxikus-sá csak a növényen belül válik. A Movento fel-szívódása és a hatékonysága is akkor a legjobb, amikor a lombfelület már elért egy megfelelő nagyságot (nagy a felszívó felület) és a növény aktív növekedésben van. A szárazság stressz-nek kitett növényben, aminek növekedése, nedvkeringése minimális a készítmény haté-konysága is gyengébb lesz. Almában vértetű és levéltetvek ellen elvirágzás után használ-ható először, amikor a levélfelület már nagy és a hajtásnövekedés is jelentős. Almában, ajánlott a vértetű elleni védekezésre összpon-tosítani, mert hatása a többi levéltetű faj ellen is érvényesülni fog. A kezelést mindenképpen hajtsuk végre az elvirágzást követő egy-két héten belül, amikor a vértetű a fi atal hajtások-ra telepszik. Egymás után kétszer 14 napnál korábban ne védekezzünk. Egy vegetációban maximum kétszer alkalmazható. Élelmezésegészségügyi-várakozási idő: alma, körte 21 nap

Az alma ültetvényt károsító gyomnövények elleni védekezés Bayer készítménnyel

Napjaink gyümölcs termesztésében a me-chanikai és a vegyszeres gyomirtás módsze-reit ötvözik. Például a fasorokat vegyszeresen


gyomirtják, a sorközöket pedig nyírják. Ezzel a módszerrel a gyümölcsfa közvetlen közelé-ben kizárják a káros gyom konkurenciát, míg a sorközökben a talajtakaró növények csök-kentik az eróziót és biztosítják a gépi munkák gyorsabb elvégezhetőségét pl. esőzés után. A Bayer gyomirtó szerét a Finale-t a gyakorlat-ban, mind sorkezelésre, mind sorközkezelés-re alkalmazzák.

Finale

Kontakt és mélyhatású totális gyomirtó szer. Hatóanyaga a glüfozinát-ammónium a természetben is megtalálható. A talajra kerül-ve rövid idő alatt inaktiválódik (mikrobiálisan lebomlik), ezért tartós talajhatással nem kell számolni. Hatását csak a zöld növényi része-ken fejti ki. Hatóanyag: 150 g/l glufozinát-ammó-nium Dózis: almatermésűekben és csonthéja-sokban egy- és kétszikű gyomok irtására 4–6 l/ha, 300-500 liter vízzel kijuttatva. Felhasználási javaslat: almatermé-sűekben a permetezést akkor kell elvégezni, amikor a gyomnövények intenzív növekedés-ben vannak és a 15–35 cm-es magasságot már elérték. Az egynyári (magról kelő) gyomnövé-nyek esetében a kezeléssel addig várjunk, amíg a várható gyomállomány nagyobbik része már kikelt. A nehezen irtható (pl. évelő) gyomnö-vényeket virágzáskor célszerű permetezni, az egyszikű gyomok közvetlenül virágzás előtt kezelendők. A gyümölcsfa sarjhajtásainak le-perzselésére is használható, mivel a növénybe nem szívódik fel, de sebzésekre, kéreghiányos részekre ne kerüljön. Csak 3 évesnél idősebb gyümölcsösben alkalmazható! Forgalmazási kategória: III. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 14 nap

Gyümölcsritkítás

A gyümölcsritkítás az almatermelés rend-kívül kézimunka igényes technológiai eleme. Az optimális termés mennyiség, a nagyobb gyümölcs méret kialakulásához és az almater-mésűekre jellemző alternancia jelenségének az elkerüléséhez szükséges. A mai modern almatermesztésben különböző vegyszeres ke-zeléseket is alkalmaznak a termésmennyiség optimalizálására. Ennek az egyik készítmé-nye az etefon hatóanyagú Ethrel.

Ethrel

Hatóanyaga az etefon olyan vegyület, amely a növénybe kerülve megemeli a termé-szetes biokémiai folyamatokban egyébként is termelődő, érésért felelős etilén szintjét. Megfelelő időpontban alkalmazva kevesebb gyümölcs kötődik, illetve serkenti a természe-tes gyümölcshullást. Hatóanyag: 480 g/l etefon Dózis: 0,3 l/ha, 800–1000 l vízzel kijut-tatva Felhasználási javaslat: Almában gyü-mölcsritkításra sziromhullástól a 10-20 mm-es gyümölcskezdemény állapotig alkalmaz-ható. Leghatékonyabb, ha a királyvirág elvi-rágzásakor az Ethrel alsó dózisát 2-(1-naftil)-acetamid- dal (Dirigol-N*) kombináljuk. A kezelés a ritkító hatás mellett növeli a követ-kező évi virágzást, így mérsékli az alternancia jelenségét. Az elkészített permetlé nem tárol-ható, kipermetezés után a permetező gépet ajánlott alaposan kimosni, mert az Ethrel erő-sen korrozív. Forgalmazási kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: almatermésűekben 10 nap

* A Dirigol-N a Siegfried Agro, Svájc terméke


Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a növénytermesztők körében azon növényvédelmi eljárások iránt, melyek hatékonysága versenyképes a kémiai szerek-kel, de nem okoznak környezetszennyezést és nem hagynak szermaradékokat a termésben. Ez a tendencia a növekvő környezettudatos-ság mellett az egyre szigorúbb szermaradék előírásoknak, a piac növekvő minőségi igé-nyeinek és nem utolsósorban a kémiai készít-

mények sorozatos kivonásának köszönhető. Egyszerűen fogalmazva mára a versenyképes gyümölcstermesztés egyik meghatározó ele-me a szermaradék mentesség. A vegyszer-mentes technológiák előnyei összefoglalva a következők:

• csökkenő vegyszerterhelés• csökkenő szermaradék• erősödő hasznos élő szervezet populációk

(erősebb természetes kontroll a kártevők ellen)

• anti-rezisztencia stratégia• hatékonyság növelés – több első osztályú

gyümölcs• várakozási idő mentesség• költség csökkenés (pl. légtértelítésnél a

kijuttatási költségek csökkenése)• ellenálló fajták esetében minimális per-

metezés szükséglet (légtértelítés mellett)• számos kivont peszticid helyettesítése

A következőkben néhány olyan bevált vegyszermentes módszert ismertetünk, mely-ek az almatermesztők eredményesebb mun-káját és versenyképességét segíti elő.

Feromon légtértelítés (konfúziós technika) az almamoly és almailonca ellen Isomate® CLR készítménnyel

A technológia angol elnevezése tökéle-tesen rámutat a módszer lényegére: mating disruption = párosodás zavarás. A tech-nológia lényege, hogy az ültetvény légteré-be nagy töménységben juttatjuk ki a kárte-vő molylepke faj mesterségesen előállított

Biocont Magyarország Kft.:Alternatív-vegyszermentes

növényvédelem a korszerű

almatermesztésben

Almalevél aknázómoly kártétel


szexferomonját, mintegy feromonfelhőbe burkolva a teljes ültetvényt. A szexferomon kijuttatására speciális kialakítású párologta-tó eszközök (diszpenzerek) szolgálnak, me-lyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj szexferomonjával. Ezeket az eszközöket kell egyenletesen kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra való egyszeri rácsavarással, al-mamoly elleni védekezés esetén 1000 db/ha mennyiségben. A hazánkban engedélyezett Isomate® CLR párologtatókból folyamato-san kiáramló nagy mennyiségű szintetikus szexferomon a TELJES RAJZÁSI IDŐ-SZAKBAN, 160–180 napon át elfedi a nős-tények természetes feromonját, így a hí-mek nem tudnak rátalálni a nőstényekre, sőt a túl sok ingerlő feromon molekula abnormális viselkedést vált ki a hímekben. Így a pároso-dás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad, vagy jelentős mértékben lecsökken. A konfúziós technika alkalmazhatóságának legfontosabb kritériuma az ültetvény mérete: az optimális területméret 10 ha-nál kezdődik, a minimális méret nehezen állapítható meg, hiszen többen eredményesen alkalmazták 1–3 ha-os almásban is, de ekkora területméret esetén nagy a kiszámíthatatlanság. A légtértelítéses technológiát mint a nö-vényvédelmi rendszer egy elemét kell kezelni,

és a helyi viszonyoknak megfelelően kell az ültetvény tulajdonságaihoz adaptálni. Külö-nösen az almamoly elleni védekezésre igaz az, hogy a légtértelítéssel a védelem haté-konyságát tudjuk jelentősen növelni, a moly-populációt fokozatosan visszaszorítani és a rovarölőszer felhasználást csökkenteni, de fő-leg idős, korábban rosszul kezelt, elhanyagolt ültetvényekben nem tudjuk teljesen kiváltani a rovarölőszereket. A feromon légtértelítés elsősorban a magas termelési színvona-lú, intenzív, integrált ültetvények, illetve a bio almások technológiája.

Hazai tapasztalatok

2005 óta állnak rendelkezésünkre hazai kísérleti eredmények, majd 2007-óta gyakor-lati felhasználása is terjed a technológiának.

A feromon légtértelítés világszerte – így hazánkban is – almatermésűekben hódít a legjobban. Ennek fő oka az almamoly elleni védekezés közismert nehézsége. Egy átlagos hazai almásban egy szezonban általában 8–10 alkalommal védekeznek a 2 nemzedékes, de sajnos gyakorlatilag folyamatosan rajzó al-mamoly ellen, egyes években, illetve fertő-zöttebb ültetvényekben a 14–16 kezelés sem

Almamoly granulovirus elektronmikroszkóp alatt

BT-től elpusztult gyapjaslepke hernyó


ritka. Ennyi rovarölőszeres védekezés után az eredmény még mindig nem a garantál-tan molymentes alma, sokszor így is 5–30%

molyos alma van betakarításkor. A légtér-telítés alkalmazásával egyrészt a teljes szezonban akadályozzuk a gyümölcs-molyok szaporodását, ami gyenge molypo-

puláció esetén elegendő is a molymentesség biztosítására. A legtöbb esetben azonban a légtértelítés – különösen az első években – önmagában nem tudja kellően leszorítani az almamolyt, ezért kiegészítő rovarölő szeres kezelésekre van szükség. De az élelmiszer- és munkabiztonság valamint a környezetterhe-lés szempontjából nem mindegy, hogy 10–14 alkalommal permetezünk inszekticidet, vagy a munka nagyját a feromonra bízzuk és 2–6 alkalommal avatkozunk be rovarölő szerrel. Mivel hazánkban a legtöbb almásban kü-

lönösen erős populációban van jelen az alma-moly, ezért a termelők egyre nagyobb érdek-lődést mutatnak a légtértelítés beillesztése iránt a növényvédelmi technológiába. Az alma esetében az alkalmazás egyértelműen bevé-telnövelő hatású, hiszen az éves rovarölőszer költség a feromonnal együtt kb. azonos, vagy akár alacsonyabb mint a csak rovarölőszeres technológiában, míg a molykártétel 1% alatt tartható, melyet hagyományos technológiával sokszor igen nehéz elérni. A táblázat egy, a technológiát folyamatosan alkalmazó gazdaság rovarölőszer felhasználá-sát és a védekezések eredményeit mutatja.

Alkalmazás és ellenőrzés

A feromon légtértelítés alkalmazása a párologtató diszpenzerek egyenletes kihe-lyezésével kezdődik. A hektáronkénti 1000 diszpenzer egyenletes kiosztását a sortáv és

a tőtáv ismeretében a Biocont számítógépes programjának segítségével tudjuk gyorsan kiszámolni. A párologtatókat az almamoly rajzásának megindulása előtt néhány nappal már ki kell helyezni, ez Dél-Magyarországon többnyire április közepe, Észak-Magyaror-szágon május eleje. A diszpenzereket kb. 1,8–2 m magasan levő hajtásokra kell egyetlen, nem túl erős csavarással felrögzíteni. Fontos, hogy a terület szélső fáin duplázzuk meg a diszpenzerek számát, hogy a feromon szint a szegélyeken is elegendő legyen.

Eredmények 2006–2009

Kémiai terület (5-10 ha) Légtértelítéses terület (7-12 ha)Isomate CLR

Rovarölőszeres kezelések átlagos

száma/év

Átlagos almamoly

fertőzöttség szüretkor

Átlag rovarölőszer

költség/ha

Rovarölőszeres kezelések átlagos

száma/év

Átlagos almamoly

fertőzöttség szüretkor

Átlag rovarölőszer költség/ha

(Isomate-tel együtt)

15,25 4,1% 104250 Ft 7,5 3,36% 100500 Ft

Granulovírustól elpusztult L1 almamoly lárva


A megfelelően kihelyezett Isomate® CLR diszpenzerek 1–2 nap alatt kialakít-ják a feromon felhőt az ültetvényben és folyamatosan működnek 160–180 napon keresztül, egészen a betakarításig.

Azonban – különösen az alkalmazás első néhány évében – fontos rendszeresen ellenőrízni a légtértelítés eredményessé-gét, hogy szükség esetén időben be lehessen avatkozni kiegészítő rovarölő szerrel. Az el-lenőrzésre két módszert célszerű alkalmazni.

1. Emelt dózisú (10 mg-os) feromon-csapda. A légtértelített területeken a fero-mon csapdák nem alkalmasak az almamoly

rajzásának nyomon követésére, mivel a feromonfelhő a csapdák fogását is akadá-lyozza. Némileg használhatóbbá teszi a fero-moncsapdát, ha emelt dózisú csalétket hasz-nálunk, ami a normál csaléteknél 10-szer több feromont tartalmaz. Ezzel legalább a rajzás-csúcsokat ki lehet mutatni a légtértelítés mel-lett is és segít a kiegészítő kezeléssel kapcso-latos döntésben. Általános szabály: ha a 10 mg-os csapda 2 vagy több almamolyt fog, mindenképpen javasolt kiegészítő rovar-ölő szeres kezelést adni a következő perme-tezéskor. Ha azonban a 10 mg-os csapda nem fog almamolyt, az még nem jelenti azt, hogy nem lesz kártétel! A biztos nyomon követési módszer a kártétel ellenőrzése. 2. A kártételi szintet legalább 3 alka-lommal, június elején, július elején és au-gusztus elején kell ellenőrizni 1000 alma (500 a szélen, 500 középen) átvizsgálása alapján. A beavatkozási küszöbértékek a kö-vetkezők:

Június: 1000-ből 3 vagy több alma ku-kacos. Július: 1000-ből 5 vagy több alma ku-kacos. Augusztus: 1000-ből 8 vagy több alma kukacos.

Isomate CLR diszpenzer

Isomate diszpenzer szerkezet

A légtértelítés alapelve


A megfelelő ídőzítés módszere hő-összeg számítással• a pontos időzítéshez szükséges egy alma-

moly feromoncsapda és egy maximum-minimum hőmérő, ezek segítségével szá-moljuk a hőösszeget, amiből a lárvakelés idejét állapítjuk meg

• amikor egymást követő napokon össze-jön 5 db almamoly a csapdában (biofi x), e naptól kezdve naponta felírjuk és össze-adjuk a napi középhőmérséklet 10 ºC fölé eső értékeit:

• amikor a hőösszeg elérte a 85-öt, akkor várható a tömeges lárvakelés, vagyis ek-kor kell elvégezni az első MADEX®-es kezelést

• a kezelést érdemes 7–10 nap múltán meg-ismételni

• egy nemzedék ellen 3–4 kezelés javasolt MADEX®-szel, a további szükséges kezelést egyéb rovarölőszerrel érdemes végezni.

A MADEX® jól kombinálható az ISOMATE® CLR feromon légtértelítéssel az almamoly hosszútávú, drasztikus visszaszorí-tása érdekében. A MADEX® igen nagy koncentrációban tartalmazza a granulovírusokat, ezért már kis dózisban hatékony: csupán 100 ml kell belőle hektáronként. Az almamoly már 2–3 granulovírus elfogyasztásától megbetegszik, igaz, ilyenkor több idő kell a pusztulásához. A MADEX® formulációja igen stabil, UV véde-lemmel és kiváló esőállósággal rendelkezik. Mélyhűtve minimum 6 évig eltartható ha-tásvesztés nélkül, ráadásul a formulációnak köszönhetően még -18 ºC-on sem fagy meg, a mélyhűtőből kivéve azonnal felhasználható!

Az ilyen alacsony szinten tartott populá-cióban a légtértelítés mellett nincs esélye az almamolynak a felszaporodásra és így bizto-sítható a szüretkori akár 0,5% alatti fertőzési szint.

Egy új, kiemelkedő hatékonyságú készítmény az almamoly ellen: MADEX®

Akár légtértelítést használunk, akár anélkül dolgozunk, szükség lesz olyan rovarölő szerre, ami kiemelkedő hatékonyságú az almamoly ellen, de nem károsítja az egyéb élőlényeket,

s z e r m a r a d é k sem marad utá-na és alkalmas a rovarölő szer r e z i s z t e n c i a m e g t ö r é s é r e . Ilyen teljesen új hatásme-c h a n i z m u s ú készítmény a MADEX®, mely-nek hatóanyaga az almamoly g r a n u l ó z i s v í r u s a (CPGV). Ez egy

szuperszelektív hatóanyag, amely csak az al-mamoly lárvára hat. A kezelés hatására a fi atal lárvák (L1) gyorsan elpusztulnak, az idősebb lárvák pedig megfertőződnek a vírussal és a bábozódásig nagy részük elpusztul. A készít-mény hosszú távra megfertőzi az almamoly populációt, így alkalmazásával évről évre ki-sebb kártételre számíthatunk. A MADEX®-et mindig az első nemzedék tömeges lárva-kelésekor kell először alkalmazni, mert így vihető be a granulovírus az almamoly po-pulációba a legnagyobb mértékben.

Hőösszeg számítása: ∑ = -10°CTmax + Tmin2


A Bacillus thuringiensis kurstaki ható-anyagú rovarölő szerek szerepe az integ-rált és ökológiai almatermesztésben

A BT készítmények hatásmechanizmusa

A korszerű BT készítmények nem élő baktériumokat, hanem a baktériumok által előállított spórákat és méregkristályokat tar-talmaznak. A BT spórák és toxinkristályok a célrovarra a táplálkozást követően hatnak. A hatóanyag elfogyasztásával a toxinkristá-lyok a rovarlárva bélcsatornájába jutva az ott uralkodó erősen lúgos pH hatására aktivá-lódnak. Az aktiválódott toxinok beépülnek a bélfalba, és elpusztítják annak sejtjeit. Így a bélfal perforálódik, megbénul, majd szétesik. A bélcsatornából így baktériumok árasztják el a lárva testét amely baktériumos fertőzésben elpusztul. A gyakorlatban a hatóanyag elfo-gyasztását követően 30-120 percen belül a lárva táplálkozása leáll, majd 3-4 nap múlva a lárva elpusztul.

Engedélyezett készítmények

A BTK törzs toxinjait tartalmazó enge-délyezett készítmények Magyarországon a folyékony DiPel® ES és a legújabb, korsze-rű WG formulációjú DiPel® DF. A szelektív BT kurstaki törzs csak a LEPKEHERNYÓK ellen hatékony toxinokat állít elő. A fajok kö-zötti érzékenység is különböző. A legnagyobb hatékonysággal (90% fölött) a lombfogyasztó szövőlepke hernyók (pl. gyapjaslepke, ame-rikai fehér medvelepke, gyűrűsszövő, arany-farú szövő) valamint araszolólepke hernyók (pl. kis- és nagy téliaraszoló, ékköves faara-szoló) ellen működik. Érzékenyek rá a kü-lönböző gyümölcsmoly lárvák (pl. almamoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, barack-

moly), valamint a sodró- (pl. almailonca) és aknázómolyok is, de rejtett életmódjuk mi-att rövid ideig van lehetőségük a megfelelő mennyiségű BT toxin elfogyasztására, így a hatékonysági eredmények eléggé szórnak (50–80%). Almatermesztésben a DiPel® készítmé-nyeknek inkább a sodrómolyok és a lombrágó hernyók elleni védelemben van szerepük. Jól jöhet a DiPel® a szüret előtti vagy alatti késői gyümölcsmoly fertőzés elleni védekezésben is, mivel várakozási ideje igen rövid.

A Bacillus thuringiensis készítmé-nyek alkalmazásának alapelvei

Mivel a BT készítmények fi atal lárvák ellen hatékonyak, ezért a jó hatékonyság eléréséhez elengedhetetlen fontosságú a pontos időzítés. Így a kezeléseket mindig feromoncsapdás rajzásmegfi gyelés alapján kell elvégezni. Az az optimális, ha a tömeges lárvakelés legelején permetezzük ki a BT ké-szítményeket, így a kis lárvák gyorsan felve-szik a letális dózist és hamar elpusztulnak. A tömeges lárvakelés kezdetének ideje az adott fajra jellemző aktív hőösszeg számítás segít-ségével határozható meg pontosan. A BT készítmények hatástartama 7–10 nap, tehát elhúzódó kártevő rajzás esetén 8–10 naponta célszerű ismételni a kezelése-ket. A dózis a DiPel® DF esetében többnyire 1–1,5 kg/ha.

Egy új, növényi kivonat alapú felszívódó bio rovarölő szer: NeemAzal® T/S

Egyedülálló hatóanyag az azadirachtin

A NeemAzal® T/S hatóanyaga a trópu-si Neem-fa magjából kivont azadirachtin,


melyből a professzionális formulációjú ké-szítmény 1%-ot tartalmaz. E hatóanyag meg-állítja a kártevők táplálkozását, csökken-ti termékenységüket és gátolja vedlésü-ket. A NeemAzal® T/S felszívódik a levél-lemezbe, ezért hatástartama hosszú, és olyan nehezen kontrollálható kártevők ellen is hat, mint a molytetvek és az aknázómolyok. A NeemAzal® T/S tulajdonképpen az egyetlen felszívódó, biológiai kitinszinté-zis gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer! Bár felszívódik a levéllemezbe, a ható-anyag helyben marad és nem transzlokálódik, valamint lebomlása is gyorsan, 5–7 nap alatt végbemegy.

Előnyök:• Magas hatékonyság szívó és kisebb mére-

tű rágó kártevők ellen• Gyorsan leállítja a kártevő táplálkozását• Felszívódó hatóanyag

0 100 200 300 400 500 600

Kezeletlen kontroll NeemAzal T/S

542,5

23,9

akná

k sz

áma

/ 100

levé

l • Új, egyedi hatásmechanizmusú anyag,

ezért fontos szerepe van az anti-re zisz-tencia stratégiában

• Rejtett életmódú aknázó kártevők ellen is hatékony

Almában aknázómolyok ellen engedélye-zett, kiváló hatékonyságát éppen Újfehértón végzett vizsgálatokban bizonyította. Alkalma-zása 0,3–0,5%-os koncentrációban történik. A permetezést mindig az esti órákban kell vé-gezni! Olajkészítményekkel nem keverhető, általában javasolt az önálló kijuttatás. Azon-ban, ha szükséges pl. kénnel (pl. Thiovit Jet) és réz-hidroxiddal (pl. Pomuran Réz) kever-hető. A NeemAzal® T/S-t a lárvakelés idősza-kában kell kijuttatni, mely feromoncsapdák alkalmazásával állapítható meg. A kezelés az első két lárvastádium ellen hatásos. Elhúzódó rajzás esetén a kezelés 10 nap elteltével meg-ismételhető.

A NEEM AZAL T/S hatékonysága lombosfa fehérmolyra (Leucoptera malifoliella) (MTA NKI vizsgálat, Újfehértó 2005, Szőcs G. és tsai nyomán)


Az integrált növényvédelem ötvözni próbálja a különböző védekezési eljárásokat (agrotech-nikai, fi zika, kémiai, biológiai, biotechnológi-ai) amellyekkel egymást kölcsönösen kiegé-szítve a környezetre nézve káros peszticidek felhasználására a lehető legkisebb mértékben kerüljön sor. Ennek célja, hogy a felhasznált vegyszerek mennyiségét, (ide tartozik a szermaradványok kérdésköre is) a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük, maximális hatékonyságot elérve. A rezisztencia kialakulásának esélye szin-tén arra ösztönzi a növényvédelmi szereket gyártókat, hogy új hatékony biotechnológiai megoldásokat találjanak, melyek a lehető leg-kevésbé terhelik a környezetet. A 1990-es évektől a Németországi Kons-tanz egyetemen intenzíven kutatták azokat a gombafajokat illetve mikroorganizmusokat, amelyek hatékonynak bizonyultak az alma-termésűek tárolási betegségei ellen. Ennek a kutatási folyamatnak az eredmé-nyeként kiválasztották azokat az antagonista gombák csoportjához tartozó élesztőgomba törzseket, amelyek ma már több növényvé-delmi probléma megoldására nyújtanak haté-kony megoldást környezetkímélő módon. A Boni Protect® készítménnyel a beta-karítás előtt hatékonyan védekezhetünk az almatermésűek tárolási betegségei ellen. A Blossom Protect® hatékony védelmet nyújt a tűzelhalást okozó baktérium (Erwinia

amylovora) ellen, amely az elmúlt években is-mét jelentős károkat okozott az ültetvények-ben. A Botector® márkajelzésű készítmény a szőlő és bogyósok szürkerothadása (Botrytis cinerea) ellen nyújt hatékony védelmet.Fejlesztés alatt állnak további készítmények, amelyek szintén az Aureobasidium pullulans hatásmechanizmusára és hatékonyságára építve kerülnek bevezetésre különböző nö-vénykultúrákban a közeljövőben.

Blossom Protect® – Hatékony védelem a tűzelhalás ellen

Az almástermésűek legveszélyesebb bak-térium által okozott betegsége napjainkban a tűzelhalás (Erwinia amylovora), amely az el-múlt években ismét megmutatta, hogy óriási károkat képes okozni, amennyiben nem vesz-szük komolyan. Különösen igaz fi atal fákon történő fertőzés esetén, ahol az egész ültet-vény is felszámolásra kerülhet. Az Erwinia amylovora elleni leghatéko-nyabb védekezés a megelőzés, hiszen így nem következik be fertőzés – vagy csak minimális mértékben – és a gyümölcsfáink egészségesen fejlődhetnek tovább. A fertőzés megjelenése-kor, mikor már a jellegzetes tünetek is meg-jelennek a fákon (1–2. ábra), a mechanikai védekezésen kívül szinte nincs más hatékony

Bioferm GmbH:Környezetbarát növényvédelmi

megoldások az integrált

almatermesztésben


módszer. Tüneti kezelés esetén már biztosan sérülnek gyümölcsfáink, ami nagymértékű teljesítmény csökkenést és ez által jelentős árbevétel kiesést okoz akár több évre is. Fontos megjegyeznünk, hogy a tüneti kezelésre felhasználható hatékony készít-mények az antibiotikumok betiltásával nagy-

mértékben korlátozódtak, így valójában csak a fertőzött részek fi zikai eltávolítása, le-metszése maradt. Ezen okok miatt egyre inkább felértékelődik a meg-előzés szerepe. A Blossom Protect® készítmény hatékonyságát 2003 óta vizsgálják. A több-éves vizsgálati eredmények egyértelműen mutatják, hogy képes megakadályozni a tűzelhalás kórokozójának virágokon keresztüli behato-lását. Helyes kezeléssel átla-gosan 87%-al képes csökken-teni a virágok megfertőződé-

sét az üzemi kísérletek eredményei alapján (3.ábra). Ez alapján kijelenthető, hogy a Blossom Protect® a leghatékonyabb készítmény a je-lenleg piacon lévő biológiai készítmények kö-zül. Kísérletek (Németország, USA) alapján bizonyítást nyert, hogy a készítmény haté-

konysága közel ugyanakkora, mint a sztreptomiciné. A Blossom Protect®-et megelőző jelleggel a fer-tőzés kezdete előtt kell kijuttatni. Hatóanyaga az Aureobasidium pullulans élesztőgomba, amely a virá-gokra kijuttatva kolonizálja azokat, beborítja a virágok teljes felületét, így a baktéri-um nem talál alkalmas felü-letét a megtelepedésre, fel-szaporodásra és behatolásra. A kezelések megkezdé-sének opti mális időpont-ja különböző előrejelzési

1. ábra – A tűzelhalás (Erwinia amylovora) jellegzetes tünete almafán. (Takács, 2013)

2.ábra. Fertőző baktériumnyálka fi atal hajtáson. (Takács, 2013)


modellek segítségével, nagy pontossággal előrejelezhető. Ma már szinte minden gyü-mölcsöskert rendelkezik meteorológiai ál-lomással, melyek adatai alapján a kezelés időzítése nagy pontossággal előre jelezhető. Az általunk használt modell a Maryblite elő-rejelzési módszer továbbfejlesztett változata, amely a helyben mért időjárási adatok (max-min. hőmérséklet, csapadék, stb.) alapján ad

konkrét, pontos riasztást és segítséget a ter-melőknek. Egy ilyen előrejelző online modell elérhető a www.bio-ferm.com oldalon. A kezeléseket legkésőbb 1 nappal a fertő-zési nap előtt kell megkezdeni. Amennyiben a riasztás folytatódik a további kezeléseket 2–3 naponként ismétlődnek, (fi gyelembe véve az időjárást, valamint a virágzás dina-mikáját.)

3. ábra – Németországi üzemi kísérletek eredménye Jonagold fajtán 2012-ben.Megjegyzés: • EIP (Epiphytic infection potential) • Epifi ta fertőzési potenciál a Maryblyt™ előrejelző mód-

szer alapján. • Vacc: 0,75 liter/ha Vacciplant (laminarin) • - 2 LMA: 20kg/ha LMA (potassium-alumi-nium-sulfate) • 1 LMA: 10kg/ha LMA • - LX4: 15 kg/ha LX4630 (calcium-formate) • - Strep: 0,6 kg/ha

Strepto (streptomycin sulfate) • - BlosP: 12kg/ha Blossom Protect (A. pullulans)


verhetőséget illetően hatékony segítséget nyújt a www.bio-ferm.com oldalon megta-lálható keverhetőségi lista. A technológiai szabályok betartása mellett felállított nö-vényvédelmi straté-gia megfelelő védel-met nyújt a virágzás időszakában mind a tűzelhalás, mind a varasodás elleni küz-delemben, bio- és in-tegrált növényvédelmi rendszerben egyaránt. Boni Protect® – Hatékony, környe-zetbarát védekezési

lehetőségek az almatermésűek tárolási betegségei ellen. Az alma tárolhatóságát nagymértékben kor-látozzák azok a gomba fajok, amelyek a gyümöl-csöt a tárolás előtt vagy a tárolás alatt megfer-tőzik. Az ellenük való védekezés fontos feladat,

hiszen egész éves gazdálkodásunk eredménye mehet kárba, ha nem járunk el körültekintően a termesztés és a tárolás során (5. ábra).

Elsődleges célunk, hogy fertőzési időszak-ban az összes kinyílt virágot, amelyek poten-ciális fertőzési kaput jelentenek, a kórokozó számára lezárjuk. A Blossom Protect® a legtöbb EU tagor-szágban (de Marokkóban, az USA-ban és Ka-nadában is) engedélyezett készítmény.Nagyon jó ökológiai profi lja alapján bio- és In-tegrált termesztésben egyaránt engedélyezett és felhasználható. A készítmény jól beépíthe-tő az almástermésűek integrált növényvédel-mi programjába virágzás idején. A Blossom Protect® jól keverhető és egy menetben kijut-tatható a nedvesíthető kén, a fl uquinkonazol, a penkonazol és az anilinopirimidin (cipro-dinil, pirimetanil) hatóanyagokkal. Kerülni kell a dithianon, kaptán és dodine hatóanyagú készítményeket, mert ezekkel nem keverhető, így be kell tartani a technológiai várakozási időket. Ezeket a hatóanyagokat egy nappal a Blossom Protect® kezelés előtt illetve két nappal a kezelés után lehet kijuttatni. A ke-

4. ábra – Az 1997-től napjainkig Németországban elvégzett tűzelhalással kapcsolatos szabadföldi kísérletek publikált adatainak összegzése

(Kunz, Acta Horticulturae, submitted)

5. ábra – Tárolási betegségek 3 hónap tárolás után


Több mint 90 kórokozót tartunk számon amelyek károsíthatják a betárolt termé-nyünket, ezek relatív fontosságát elsősor-ban a klimatikus és tárolási körülmények befolyásolják. A legfontosabb kórokozók a Botrytis cinerea Pers.: Fr., a Penicillium expansum Link ex S.F. Gray, a Phytophthora cactorum, a Trichothecium roseum Pers. Fr. Link, az Alternaria Alternata Fr.: Fr. Keissl, a Cylindrocarpon heteronema (Berk. & Broome) Wollenweb, a Colletotrichum gloeosporioides (Penz.) Penz & Sacc. In Penz. A Monilia fructigena (Pers ex Pers.) Pers ex Stend., valamint a Venturia inaequalis (Cook) G.Wint. Az eredményes tárolás alapvető feltéte-le az egészséges gyümölcs. A tárolás során a gyümölcs minősége nem javul, tehát a táro-lással a betárolási minőség minél jobb %-ban történő megőrzése lehet a célunk. A gom-bák elleni védekezés eredményességét a lap-vetően meghatározza a vegetációs idő alatti növényvédelem haté-konysága. A tároláskori gombás betegségek el-len már az ültetvény-ben meg kell kezde-nünk a védekezést. Az Integrált ter-melésben 1–3 betaka-rítás előtti vegyszeres kezeléssel készítik fel a termést betáro-lásra. Ez nem köny-nyű feladat, hiszen a felhasználható gom-baölő szerek száma folyamatosan csökken, valamint a munka- és

élelmezés-egészségügyi várakozási idők be-tartása is komoly nehézségeket okoz, miköz-ben a termelőkre komoly nyomás nehezedik, hogy tartsák be az élelmezésügyi várakozási időket, a minimális szermaradvány értékre vonatkozó limiteket, a rezisztencia kialaku-

7. ábra – A Boni Protect® készítmény hatékonysága az alma tárolási betegségei ellen

6. ábra – Boni Protect - A termék kiszerelése, és a szárított blastospórák


lásának kockázatát, a kórokozók megtelepe-désének csökkentését, nem utolsósorban az áruházláncok által rájuk nehezedő szermara-dék csökkentésére irányuló nyomást. Ezen okok miatt komoly előrelépést jelent minden olyan alternatív, új környezetbarát el-járás, amely kellő védettséget biztosít a táro-lás során a kórokozó gombák káros tevékeny-sége ellen. Ilyen megoldást jelent a Boni Protect® készítmény, melynek hatásmechanizmusa egy antagonista élesztőgomba tevékeny-ségére épül. A készítmény hatóanyaga az Aureobasidium pullulans a hazai gyümölcsö-sökben is megtalálható, hatásmódjával képes meggátolni a gyümölcsöt támadó kórokozók bejutását, fertőzését. (6. ábra) Két általános stratégiát követhetünk a Boni Protect® almaültetvényekben történő használatakor. Az első, amikor a gombaölőszerek helyett használjuk a táro-láskori fertőzések és megbetegedések ellen. Továbbá lehetséges a gombaölőszerek ha-tékonyságának fokozása a betakarítás előtti időszakban. Mivel a készítménynek nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, ezért biztonsággal alkalmazható a betakarí-tási illetve két szedés közti időszakban egy-aránt. A készítmény keverhetőségét illetően hasznos segítséget nyújt a www.bio-ferm.com elérhető „Keverhetőségi lista”. A Boni Protect® betakarítás előtti haszná-lata 2002-től végzett üzemi kísérletben a gom-balőszerek hatékonyságához hasonló ered-ményeket mutatott (Mögel and Kunz, 2006; Weiss et al., 2006). A betakarítást megelőző háromszori Boni Protect® kezelés 22,6%-ról 8,6%-ra csökkentette tárolási veszteséget, amely csökkenés 62%-os hatékonyságot jelent. Nagyon jó eredményeket értünk el azokban a kísérletekben, amelyekben a kaptán illetve a trifl oxistrobin hatóanyagú készítmények sze-

repeltek, mint standard hatóanyagok. Ezek-ben a kísérletekben a kaptán hatóanyag 43%, a trifl oxistrobin 51%, míg a Boni Protect® 62%-os hatékonysággal védte meg a betárolt almát a kontrollhoz képest (7. ábra). Magyarországon 2008-ban Idared fajtán végzett üzemi kísérletben a Boni Protect® háromszori alkalmazásával helyettesítették a Rovral készítményt, így a tárolás alatti rotha-dás előfordulása 5,3%-ról 0,8%-ra csökkent, ami 85%-os hatékonyság. A Rovral-lal végzett kezelés esetében ez a hatékonyság 67%-os volt. 2002 és 2011 között vizsgálatok 10 euró-pai országban bizonyították a Boni Protect® hatékonyságát. A Boni Protect® az EU országok több-ségében engedélyezett, mellyel hozzájárul új stratégiák kidolgozásához, lehetőséget kínál-va környezetbarát módszerek bevezetéséhez a tárolási betegségek elleni harcban, bio- és Integrált növényvédelmi rendszerekben egy-aránt.

Felhasznált irodalom1. FALCONI, C. J. és Mendgen, K. (1994): Z. Pfl Krankh.

Pfl Schutz 101, 38-47.2. Schiewe, A. és Mendgen, K. (1992): J. Phytopathol.

134, 229-237.3. Leibinger, W., Breuker, B., Hahn, M., és Mendgen, K.

(1997): Phytopathology 97, 1103-1110.4. Jones, A. L. ed. (1990): Compendium of apple and pear

diseases (APS Press, St. Paul).5. Weiß, A., Mögel, G., és Kunz, S. (2006): in 12th Inter-

national Conference on cultivation technique and phytopathological problems in organic fruit-growing, ed. FÖKOe.V. (FÖKOe.V., Weinsberg), pp. 113-117.

6. Mögel, G. és Kunz, S. (2006): Obstbau 31, 468-470.7. Knaus, C. és Joseph, C. (2012):.8. Pusey, P. L. és Smith, T. J. (2008): Plant Dis. 92, 137-

142.9. Raymundo, A. K. és Ries, S. M. (1980): Phytopathology

70, 1066-1069.10. Kunz, S., Schmitt, A., & Haug, P. (2012) in Proccedings

of the15th International Conference on Oganic Fruit-Growing, ed. FÖKOe.V. (FÖKOe.V., Weinsberg), pp. 146-152.


Lemosó permetezés:

A kórokozók és kártevők egy jelentős cso-portja áttelelő alakjaikkal a fi atalabb vagy az idősebb fás részek felületén, azok kéregrepe-déseiben a törzsek tuskórészén, a gyökérnya-kon, a metszési felületek környezetében és a vesszők rügyeiben vészelik át a számukra kedvezőtlen téli időszakot (pl. vértetű, alma-lisztharmat). Számos kórokozó a nyugalmi időszakban is aktív, vagy a sérüléseken re-pedéseken a kezeletlen metszési felületeken fertőz. Azon kórokozók illetve kártevők ellen, amelyek közös jellemzője, hogy életciklusuk nyugalmi periódusa szervesen kötődik a gaz-danövényhez vagy valamelyik aktívan fejlődő alakjuk van jelen a gazdanövény nyugalmi szakaszában, az ősztől tavaszig tartó időszak-ban jól megtervezhető néhány hatékony nö-vényvédelmi beavatkozás. Ennek egyik kiváló eszköze a lemosó permetezések alkalmazása, mely ültetvényeinkben számos károsító ellen igen eredményes.

A Cheminova Magyarország Kft. lemosó permetezésre több készítményt is forgalmaz: Az Olajos rézkén gyári kombináció tar-talmazza a rézoxikloridot, a ként és a paraf-fi nolajat –, így egy készítménnyel védekezhe-tünk nyugalmi állapotban a baktériumos és gombás eredetű betegségek és kártevők ellen. Bordóilé Neo SC, amely folyékony réz készítmény, nyugalmi állapotban a baktériu-mos és gombás betegségek (kivéve a liszthar-mat) ellen védekezhetünk.

Cheminova Magyarország Kft.:

Készítményeink az alma védelmében

Bordóilé +Kén Neo SC egy gyári kombi-náció, amely egy termékben tartalmazza a réz és a kén hatóanyagot. Hatásspektruma: baktériumos betegsé-gek, lisztharmat, varasodás és atkagyérítő mellékhatással rendelkezik. Miltox Speciál Extra WP a növényvé-delemben legnagyobb mennyiségben használt és közkedvelt rézoxiklorid és mankoceb har-monikus kombinációja. A készítmény foko-zottabb és tartósabb hatását a két hatóanyag közti szinergizmus biztosítja. Lemosó permetezésnél rendkívül fontos a permetezés időpontjának a megválasztása. A túl korai permetezésnél a károsítók még nem kezdik meg élettevékenységeiket, a késői per-metezés perzselést okozhat. A kezelést a rügy-pattanáshoz közeli időpontban ajánlatos elvé-gezni, mert ilyenkor a rügypikkely levelek alá könnyebben behatolnak a növényvédő szerek. A gondosan, idejében elvégzett lemosó per-metezés jelentősen növeli a tenyészidőszak-ban végzett kémiai védekezés hatékonyságát. A rezes lemosó kezeléssel lezárjuk a metszés során keletkezett kisebb-nagyobb sebfelüle-teket.

Kórokozók elleni védelem:

Az alma két meghatározó gombabetegsége a lisztharmat és az almavarasodás. A liszt-harmat a fertőzött rügyekben micélium formájában telel át és a primer tüneteket ez okozza. A fertőzött leveleken aztán a képződő konídiumok már másodlagos fertőzési for-


rások és a generációk során a teljes vegetáci-óban fertőzési veszélyt jelenthetnek. Az al-mavarasodás a lehullott fertőzött leveleken pszeudotéciumokkal telel át, majd tavasszal a hőmérséklet emelkedésével kialakulnak az aszkuszok, bennük az ivaros szaporító sejtek, az aszkospórák. Ezek szóródása nedvesség hatására április közepétől júniusig tarthat. A vegetáció további részében képződnek az ivartalan szaporító sejtek, a konídiumok, me-lyek a tenyészidő végéig fertőzhetnek. A Riza 250 EW tebukonazol hatóanyagú gombaölő szer, mely az almatermésűek mind-két kórokozója ellen hatásos. A védekezéseket megelőző jelleggel, vara-sodás ellen előrejelzésre alapozva kell elkez-deni és a fertőzés erőssége szerint virágzást követően 7–10 naponként július végéig foly-tatni. Lisztharmat ellen a kevésbé fogékony fajtáknál a védekezések száma csökkenthető. Varasodás ellen minden esetben kontakt ha-tóanyagú készítménnyel kombináljuk. A Riza 250 EW hatóanyaga a tebukonazol hasonlóan a többi triazol típusú fungicidhez a gombák ergoszterol bioszintézisét gátolja. Azonban a triazolok nagy részétől eltérően nem egy, hanem két ponton is beleavatko-zik a bioszintézisbe (C14 demetiláció és Δ8-Δ7izomeráció blokkolás), aminek következmé-nye, hogy a sejtmembrán nélkülözhetetlen al-kotó eleme az ergoszterol hiányzik, így a gomba szívóhifái nem tudnak kifejlődni. A Riza 250 EW tehát egy újgenerációs triazol, mely fel-szívódó tulajdonsága, széles hatásspektruma (más gombabetegségek ellen is hatékony) és erős gombaölő hatása mellett, környezetbarát is, hiszen méhekre nem veszélyes. A Bordói lé Neo SC és a Bordói lé + kén Neo SC egy új, modern technológiával elő-állított folyékony réz készítmény, amelynek köszönhetően nem okoz fi totoxikus tünete-ket a növényen. A Bordói lé Neo SC nagyon jó

hatással bír a varasodás és a tűzelhalás ellen, a Bordói lé + kén Neo SC a réz mellett ként is tartalmaz így a lisztharmat ellen is van hatása. Mind a két készítmény Rizával együtt kiegé-szítve, jó és tartós hatást ad almatermésű-ekben a varasodás, tűzelhalás és lisztharmat ellen. A szüret után végzett Bordói leves kezeléssel csökkenteni lehet a varasodás későbbi felszaporodásának mértékét.

Kártevők elleni védelem:

Az alma legfontosabb kártevői okozta ve-szélyre csaknem az egész tenyészidőszakban fi gyelnünk kell. Kora tavasszal a rügyeket odvasíthatják, majd később a hajtásokat so-dorhatják össze a sodrómolyok áttelelt lár-vái. A második, esetleg harmadik nemzedékük (almailonca) virágzás után egészen szüretig károsíthat. A pajzstetvek fák ágain, törzsén áttelelt lárvái ellen már tél végén érdemes vé-dekezni. A különféle levéltetvek egérfüles állapottól őszig szívogathatnak, soknemzedé-kesek, különböző mértékű kárt okozhatnak. A takácsatkák közül a piros gyümölcs takács-atka áttelelt tojásaiból pirosbimbós állapottól virágzás végéig kelhetnek a lárvák, míg az imá-gó alakban telelő közönséges- és galagonya ta-kácsatkák április május körül jelennek meg. Több nemzedékük során őszig szívogathat-nak. Csak mikroszkóppal észlelhető, de annál nagyobb jelentőségű lehet az almástermésűek levélatkája, mely május végétől jelenik meg, szaporodhat fel. A különféle levélaknázó molyok többnemzedékesek, az áttelelt bá-bokból március május között repülnek ki az első nemzedék lepkéi. Aknáik révén az asszi-milációs felület csökkentésével károsítanak, de különösen veszélyes a lombosfa fehérmoly, mert az az alma csészéje illetve kocsánya mel-lé szövi a bábbölcsőjét, így a termés értékét is csökkenti. Az alma egyik legfőbb kártevője az


almamoly. Az áttelelt kifejlett lárva bebá-bozódását követően április második felében repülnek az első nemzedék lepkéi. A nyári nemzedék rajzása általában július második felére tehető. A védekezéseket , mint a legtöbb kártevő esetén szex-feromonos előrejelzés alapján célszerű végezni. A Cyren EC foszforsavészter típusú rovarölő szer. Alma- és sodrómolyok ellen szexferomonos előrejelzés alapján alkalmaz-

zuk, a védekezéseket a fi atal L1-L2 lárvák ellen irányítva. Nyári védekezéskor ügyeljünk a 60 napos élelmezés egészségügyi várakozási idő betartására! A készítmény hosszú hatástar-tamú, de elhúzódó rajzások esetén a kezelést más hatásmechanizmusú készítményekkel kell folytatni. Mivel jól gázosodik, a rajzó lep-kék mellett a besodort levelek között élő lár-vákat is jól pusztítja. Ha meghatározó atkafertőzéssel állunk szemben alkalmazzuk a Pyranica 20 WP-t! Hatásspektruma rendkívül széles, a külön-féle takácsatkák (piros gyümölcs-, közönséges-, barna-, galagonya-takácsatka stb.) mellett az almástermésűek levélatkáján át a levéltetvek (és egyéb szívó kártevők) ellen is kiváló hatás-sal rendelkezik. A készítmény az atkák minden fejlődési alakja (tojás-lárva-krisalok-nimfa-kifejlett alak) ellen hatásos! Tavasszal az előre-jelzésre alapozva, a piros gyümölcsfa-takácsat-

ka 60–70%-os lárvakelésekor kell védekezni, ill. vegetációban, ha a levelenkénti atkaszám eléri az átlagos 2–3 mozgó alakot. A készítményből 0,25 kg/ha-t juttassunk ki, de ha 1000 liter fö-lötti a lémennyiség, akkor a 0,025 % koncent-ráció a mérvadó. A Pyranica 20 WP gátolja a mitokondriális légzést és az elektrontranszpor-tot, ami megakadályozza a keresztrezisztenciát az atkáknál, melyek az általánosan elterjedt akaricidekkel szemben már rezisztenssé vál-

tak. Hatásmódja teljesen egyedülállóvá teszi az atkaölő szerek között, mert a gyors taglózó ha-tás, valamint a hosszú hatástartam (50-60 nap) mellett némi felszívódó hatással (mély hatás) rendelkezik. Ez a transzlamináris tulajdonság azt jelenti, hogy a Pyranica 20 WP-t a levél színére permetezve a levél fonákán rejtőzködő atkákat is elpusztítja. A hasznos, ragadozó szervezeteket kíméli, a kultúrnövényekre nem fi totoxikus, méhekre nem veszélyes. Alkalmazása különösen gaz-daságos, ha az atkák és a levéltetvek egyszerre károsítanak az ültetvényben.

Gyomok elleni védelem

Az ültetvényekben előforduló gyomnövé-nyek amellett, hogy értékes tápanyagot és vi-zet szívnak el a gyümölcsfáktól a párás mikro-klíma révén a gombabetegségek fertőzését is

0 25 50 75 100%

py ridaben 200 ppm

propargit 300 ppm

f enbutatin oxide 250 ppm

Py ranica 100 ppm

levél színe

levél fonáka

Pyranica 100 ppm

fenbutatin oxide 250 ppm

propargit 300 ppm

pyridaben 200 ppm


megkönnyítik. Magról kelő és évelő, egy és kétszikű gyomok egyaránt előfordulhatnak az almáskertekben. A Glyfos totális gyomirtó szer a magról kelő és évelő egy és kétszikű gyomnövények teljes skáláját kiválóan irtja. Ültetés, telepí-tés előtt, illetve három évnél idősebb ültet-vényben használható a gyomokra irányított permetezéssel. A fi totoxikus hatás elkerülése érdekében fontos, hogy a kultúrnövényen a zöld munkákat a permetezés előtt gondosan végezzük el (sarjhajtások és a törzsekről a hajtások eltávolítása), hogy a kultúrnövé-nyek zöld részeire ne kerüljön a permetlé. Az évelő gyomnövények ellen a magasabb 4–6 l/ha, egynyári gyomnövények ellen az alacso-nyabb 2–4 l/ha dózisban, a növények 10–30 cm-es fejlettségi állapotában alkalmazható. Az ültetvények telepítése előtt a gyomirtás 5–6 l/ha Glyfos használatával végezhető. Nagyon jól szállítódik a növényekben gyö-kérirányban is, így alkalmas a nehezen irt-ható évelő gyomok (mezei acat, aprószulák, tarackbúza) gyomirtására is. A gyökerekben lévő rügyeket is elpusztítja, így megakadá-lyozza a gyomok újrahajtását. A Glyfos mellé gyors felszívódást segítő adjuvánst célszerű hozzáadni. A glifozátok mellé a Superspray nevű adjuvánst ajánljuk. Egyedülálló termék, amelynek minden összetevője (hatóanyag: poliszorbát és szorbitán-laurát) a környezet-re veszélytelen, teljes mértékben lebomlik. Biztosítja a növényvédőszer jobb hatékony-ságát, felszívódását, javítja a permetlé terü-lését, tapadását és az esőállóságot, valamint csökkenti a habzást. A termék minden tipusú növényvédőszerrel együtt felhasználható, a permetezőbe először a Supersprayt öntsük. A Glyfos® Dakar teljesen egyedülálló a Cheminova által kifejlesztett szilárd halmaz-állapotú magas hatóanyag tartalommal (680 g/kg glifozát) rendelkező gyomirtó szer, amely

a glifozát hatóanyagot glifozát-ammónium só formában tartalmazza. A készítményben lévő nitrogén kiválóan segíti és fokozza a ha-tóanyag felszívódását és gyorsítja a hatáski-fejtését. A 3 évesnél idősebb ültetvényekben magról kelő gyomok ellen 1,5–2,0 kg/ha, éve-lők ellen 2,5–4 kg/ha dózisban alkalmazzuk. Az ültetvény telepítése előtti totális gyomir-tásra 2,5–3 kg/ha felhasználása javasolt.

Lombtrágyázás:

Az almatermesztés minőségi követelmé-nyei egyre inkább megkívánják, hogy a növény a legfontosabb tápelemeket ne csak a talajból, hanem levélen át is kellő időben és mennyiség-ben megkapja. A mezo- és mikroelemek között kiemelkedő szerepe van a bórnak és a kalci-umnak. A bór főként a megtermékenyülésnél, terméskötődésnél, a generatív folyamatokban nélkülözhetetlen. Hiányában a tenyészőkúp fonnyadása után a rügykezdemények elhalnak, a levelek kisebbek lesznek, a felső ágak felko-paszodnak. Kevés lesz a virág- és gyümölcs-kezdemény, a virágok nagy része felnyílás előtt elhal. A virágpollen csírázása sérül. Már a fi atal termésen megjelennek a héjparásodás tünetei. A termésen jellegzetes barna foltok képződ-nek, melyek a gyümölcshúsra is kiterjednek. A kalcium a gyümölcs megfelelő tárolhatóságát biztosítja. Hiányában a terméseken barnuló foltok jelennek meg, melyek később a tárolás során berohadhatnak, és komoly tárolási vesz-teségeket okozhatnak. Mivel mindkét tápelem igen nehezen mo-zog a növényben, ezért esetükben lényeges a levélen keresztüli, időzített ellátás. A Kén-S Bór, folyékony komplex bór ké-szítmény nitrogént, ként és bórt tartalmazó levéltrágya . Virágzás előtt és után, valamint szüret után az utolsó permetezéssel javasolt 2–3 l/ha dózisban kijuttatni.


A Panda 15% Ca tartalmú összetett oldat-lombtrágya. A kalciumon kívül 10% nitrogént, 2% magnéziumot, valamint bórt és egyéb mikroele-met is tartalmaz. Felhasználható 5–10 l/ha meny-nyiségben (a kal-ciumhiányra kevésbé érzékeny fajtáknál 3–5 l/ha mennyiségben) legfeljebb 2%-os töménység-ben, a sziromhullástól kezdve 10–14 naponként, a betakarítást megelőző 10–14 napig. A Panda 15 m/m%-os megfelelően magas Ca++-ion ha-tóanyag-tartalmú, adalékanyagai miatt savas illatú. A növények számára pontosan az adalék-anyagok miatt gyorsan és könnyen felvehető, és a szükséges helyszínekre szintén könnyen

szállítódó lombtrágya. Savas illata ellenére sem perzsel. A magas hatóanyag-tartalom ellenére teljesen folyékony a termék. Ezek az adatok azt jelentik a gyakorló felhasználó számára, hogy könnyen kezelhető, dugulást nem okozó, gyor-san hasznosuló lombtrágyával dolgozhat.

Kondicionálás:

Az ültetvények általános egészségi állapota olykor kritikus tényező lehet, hiszen egyes károsítók (pl. lisztharmat) egy legyengült ál-

lományt hamarabb megfertőznek, abban na-gyobb kárt tudnak okozni. Minőségi (és meny-nyiségi) termést is csak egy jó kondícióban lévő kerttől várhatunk. A Plantafosz® Universal erősíti a növé-nyek természetes védekezőképességét, más-részt tápanyagot is biztosítunk a növénye-inknek. A Plantafosz® Universal serkenti a tápanyagok felvételét a növények intenzív vegetatív és a generatív növekedési szaka-szaiban. A stimuláció eredményeként többlet tápanyag jut a legintenzívebben osztódó nö-vényi részekbe, pl. gyökércsúcsokba a kelés időszakában, vagy a generatív részekbe ter-méskötődéskor. A Plantafosz® Universal hatással van a növények fenol-anyagcseré-jére, azon keresztül a fi toalexinek és a lignin szintézisére valamint a lítikus enzimek akti-vitására. Ezen hatóanyagok beindítják a növé-nyek természetes védekező mechanizmusait, a sejtfalak megvastagszanak és a növény a gomba és a baktérium fertőzésekkel (pl. va-

rasodás, erwinia, stb.) szemben ellenállóbbá válik. A Plantafosz® Universal-t a növények mind levélen, mind pedig gyökéren keresztül gyorsan felveszik. A készítmény csúcs és gyö-kérirányú transzlokációval egyaránt rendel-kezik, így lombtrágyaként és talajtrágyaként is kijuttatható. A Plantafosz® Universalt almatermésűekben rügypattanástól kell alkalmazni (virágzásig legalább két alkalom-mal) 3 l/ha mennyiségben levélre permetezve vagy kora tavasszal 10–15 l/ha mennyiségben talajba injektálva. A Plantafosz Universal így

Nyírbátor2006-2007. mg/kg Ca K/Ca arány

eltérő szövetekbenkg stipikes/300 kg

jó alma

Vizsgálat iránya Héjban húsban magház mellett héjban húsban magház

mellett szedéskor kitároláskor

Kontroll 626 213 270 16 42 44 19.5 32.45 standard átl. 753 263 350 14 35 35 8.0 9.3Panda 763 228 296 12 36 36 8.0 9.0


felkészíti a növényt a különböző kórokozók elleni védelemre (pl.tűzelhalás, varasodás). Virágzás kezdetétől tovább kell folytatni a ke-zeléseket, így a Plantafosz Universal segítsé-gével az alkalmazott növényvédelmi techno-lógia megbízhatóbbá válik. Az Amalgerol egy növény és talajkon-dicionáló készítmény, melynek hatása szer-teágazó. Az egész vegetáció során érdemes használni, más-más okokból. Stresszoldó szerként alkalmazva a kü-lönféle sokkhatásnak kitett növényállomány (hideg, aszály, belvíz, növényvédő szer okozta stressz, károsítók által legyengült állomány, kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátottság) a

kezelés hatására látványosan regenerálódik, ellenállósága nő, intenzíven fejlődik, zöldebb lesz. Használata során kiegyensúlyozott táp-anyagcsere, egyöntetűbb virágzás, jobb terméskötődés jellemzi, ami termésnöveke-désben, minőségi javulásban realizálódik. Al-mafákon végzett kutatási eredmények igazol-ták, hogy Amalgerol használatával a gyökér-szőrözöttség meghétszereződik. A levélen kívül ugyanis talajon át is hat, sőt a talajélet „beindításával” a tápanyagok (pl. Ca) felvéte-le is megnő, javul a talajszerkezet, vízháztartás

stb. Talajra kijutatva 5 l/ha dózisa, lombkezelés-re 2–3 l/ha dózisban javasolt minden második permetezésben. Integrált és biotermesztésben is engedélyezett készítmény.

Permetezések hatásának fokozása

A növényvédelmi kezelések során a pon-tos diagnosztika, megfelelő szerválasztás, ki-juttatás technika (gépbeállítások, megfelelő szórófejek, dózis, nyomás, lémennyiség) mel-lett kiemelkedő szerepe van a permetlé meg-felelő fedettségének, valamint a szisztemikus szerek gyors bejutásának. A nem megfelelő tapadás, esőállóság, felszívódás az alkal-

mazott növényvédő szer hatáscsökkenést eredményezheti, így az egész termés bizton-ságát is veszélyezteti. A Superspray-t a növényvédőszer felszí-vódásának elősegítésére, tapadásfokozására, aktiválására, nedvesítő szerként a permetlé terülésének növelésére, valamint a permetlé habzásának a csökkenésére lehet felhasználni.

További információ: www.cheminova.hu

Cheminova Magyarország Kft.

Termék Károsító Dózis É.v.i.Olajos Rézkén baktériumok, gombák, atkák, pajzstetvek, levéltetvek 3-4 l/ha nkBordóilé Neo SC varasodás, tűzelhalás 3-4 l/ha 10Bordóilé + Kén Neo SC varasodás, tűzelhalás, lisztharmat 4-5 l/ha 10Kén-S Bór bór és kén utánpótlás 2-3 l/ha nkPlantafosz Universal növényi immunerősítő készítmény 3-4 l/ha nk

Amalgerol Kondicionálás: stresszoldás, terméskötődés-, minő-ségjavítás, tárolhatóság… 2-5 l/ha -

Cyren EC almamoly, sodrómolyok 1,5 l/ha 60Pyranica 20 WP takácsatkák, levéltetvek 0,25 kg/ha 28Riza 250 EW lisztharmat, varasodás 0,5 l/ha 28Glyfos és Glyfos Dakar(min. 3 éves ültetvény) egy és kétszikű egyéves és évelő gyomok 4-6 l/ha ill.

2,5-4 kg7 ill.nk

Panda Ca hiány ellen, tárolhatóság javítására 5-10 l/ha -Superspray hatásfokozó adalékanyagként 0,25-0,5 l/ha -


Ch

em

ino

va a

lma t

ech

no

lóg

ia

Ola

jos

rézk

én

Bor

dóilé

Neo

SC

B

ordó

ilé +

Kén

Neo

SC

Riz

a 25

0 EW

Plan

tafo

sz R

éz

Plan

tafo

sz U

nive

rsal

Cyr

en

EC

Pyra

nica

20

WP

Pyra

nica

20

WP

Ken

-S B

ór

Zini

c 70

0Pa

nda

Gly

fos,

Gly

fos

Dak

ar

Supe

rspr

ay

Am

alge

rol

Cyr

en

EC

Milt

ox S

peci

alEx

tra

WP

Milt

ox S

peci

al E

xtra

WP

2013


www.headland-ag.co.uk

Bo-LaCarnivalHeadland KomplexHeadland Alga

L O M B T R Á G Y Á K


Carnival A jól tárolható termésért

Összetétel (tömeg%): Ca 15%, Mg 2%, B 0,5%, Zn 0,2%, össz. N 10%. Hatása a termés kifejlődésére és tárolhatóságára igen jelentős.

Ezen felül komolyan befolyásolja a növények vegetációs időben elért kondícióját.

Dózis: 5-10 l/ha

Lémennyiség: 300-1000 víz

Felhasználható: gyümölcs, szőlő, kertészeti kultúrák (paprika, paradicsom, dinnye, stb.)

Headland KomplexTizenegy elem bőségével

Felhasználható rutinszerű kezelésként bármely kultúra intenzív fejlődésekor, vagy stressz gyengítette állományban,

10-14 napos intervallumokban.

Összetétel (tömeg %-ban): Mg 2%, Mn 0,26%, Cu 0,2%, Zn 0,14%, B 0,04%, Fe 0,02%, Mo 0,006%, N 20%, P 8%, K 14%, S 9,7%

Dózis: Lémennyiség: min. 200 l/ha

Headland AlgaA stresszoldó

Összetétel: 3,8% N, 1,75% P, 3% K, + Mg, Cu, B, Fe, Mo, Zn mint mikroelemek + auxin, giberellin, citokinin

Természetes hormontartalmuk növeli a növények stressztűrő képességét (pl. fagytűrés), serkenti a sejtek képződését,

a termés mennyiségét és pozitívan alakítja minőséget is.

1,5 l/ha – 5,0 l/ha

bármely szántóföldi és kertészeti kultúrában a növények kondíciójának és stressztűrésének javítására a tenyészidő-

szak folyamán.

Bo-LaA nélkülözhetetlen bór, molibdénnel kalibrálva

Összetétel: B 150 g/l, Mo 7,5 g/l

A bór részt vesz a hajtáscsúcs fejlődésében. Fontos szerepe van a virágok megtermékenyülésében, a magkötésben.

Dózis: 1-2,5 l/ha

Lémennyiség: min. 200 l/ha

Felhasználható: napraforgó, szőlő, repce, cukorrépa, saláta, karfiol, zöldségfélék, alma 10-14 napos intervallumban

www.headland-ag.co.uk


Dow AgroSciences:

Almatechnológiánk – 2013-ban

A Runner 2F az elmúlt 12 év során meghatá-rozó készítménye lett az alma molyok elleni védelmének. A hagyományos növekedés-sza-bályozó anyagokhoz képest egyedi hatásmód-dal rendelkezik (nem kitinszintézis-gátló, ha-nem vedlést beindító), azoknál gyorsabb ha-tású és minden lárvastádiumban hatékony. A Runner kontakt hatása révén tojásölő hatás-sal is rendelkezik. Ez kulcskérdés lehet olyan kártevők esetében, mint pl. a lombosfa fe-hérmoly, amelynek lárvái kelés után azonnal „berágnak” a növény szöveteibe. Sajnos ezt számukra kedvezőtlen körülmények között az almamoly lárvái is megteszik, ezért ellenük a védekezést az első lepkék megjelenését kö-vető időszakra kell időzíteni, hogy a lerakott tojások már kezelt felületre kerüljenek. Figye-lembe véve a rajzás erősségét, 8–10 naponként blokkszerűen, 2 alkalommal permetezzük ki a Runnert, 0,5 l/ha dózisban. Igen erős rajzás esetén szükség lehet a repülő alakok gyéríté-sére is. Ez esetben a Runnert kombináljuk 2,7 l/ha Reldan 22 EC-vel. A Reldan taglózó- és gázhatásának köszönhetően elpusztulnak a rajzó lepkék, a Runner pedig a később kikelő lárvák ellen védi meg a gyümölcsöt és a lom-bot. A Runner egyik nagy előnye az UV-stabi-litása, ezért a napfényes, meleg időszakokban is stabil tartamhatást biztosít. A Reldan 22 EC kiemelkedő rovarölő ha-tásának alapja az erőteljes taglózó és gázosodó hatás. A Reldan hatóanyaga a klórpirifosz-metil az összes szerves foszforsav észter közül az egyik legmarkánsabb gázosodó és taglózó hatással bír. Ezért egy Reldan-os kezelés tu-

lajdonképpen olyan, mintha bombát dobnánk a nyüzsgő rovartömeg közepébe. Ebből követ-kezik, hogy a Reldan-t akkor kell kijuttatni, amikor a legtöbb kártevőt (gyümölcsmolyok, levéltetvek, pajzstetvek, stb.) tudjuk egy csa-pással „elintézni” . Ezen alapszik a Reldan tartamhatása is, hiszen egy jól célzott kezelés után a kártevők populációi hetekig nem tud-nak újra felszaporodni.

A Laser különösen kedvelt körtetermesz-tők körében, hiszen egyike a kevés, igazán hatékony készítményeknek körtelevélbolha ellen. Gyakorlati szempontból lényeges, hogy olajos adalékanyag használata mellett min-denképpen a lehető legmagasabb dózist alkal-mazzuk. Almában nemcsak almamoly, de lombosfa fehérmoly ellen is kiváló hatékonyságot mu-tat. Ott, ahol az almamoly elleni védekezések-


ben légtértelítéses technológiát alkalmaznak, a lombosfa fehérmoly 1. nemzedéke ellen al-kalmazzák eredményesen. Szüret előtti keze-lésre is kiválóan alkalmas rövid (7 napos) élel-mezés-egészségügyi várakozási ideje miatt. A készítmény legnagyobb sikerét a biotermesztők körében aratta, ahol 2010 óta használható. Széles hatásspektruma és markáns hatása miatt egyedülálló ebben a szegmensben is. Nemcsak molyok és a kör-te levélbolhák ellen alkalmazható, de haté-kony tripszek, aknázólegyek és egyes bogarak (pl. burgonyabogár lárvái) ellen is. Magyar-országon is folytatunk kísérleteket az alma bimbólikasztó elleni használat kapcsán. Az ed-digi eredmények azt mutatják, hogy megfelelő időben és dózisban végzett kezelések hatéko-nyak lehetnek a károsító ellen.

SPINTOR

Új generációs rovarölő szer, a termesztő-berendezések tripsz- és hernyókártevői ellen.

Javasolt növényvédelmi technológia

Hajtatott paprikában és dísznövények-ben a nyugati virág tripsz ellen, kék vagy sárga ragacslapos rajzásfi gyelés alapján a véde-kezést a betelepedés, illetve a felszaporodás kezdetétől 2+1 vagy 1+2 alkalommal, 5–7 na-pos időközökkel, más készítmények közbeik-tatásával javasolt elvégezni. Hajtatott paprikában gyapottok-bagoly-lepke ellen az első permetezést a fi atal (L1-L2) hernyók ellen kell időzíteni.

A kezelések gyakoriságát a termesztő be-rendezés napi átlaghőmérsékletétől függően kell megválasztani. 25°C fok alatt 7 naponta, 25°C fok felett 5 naponta javasolt védekezni. Káposztafélékben a fehér lepkék (ká-

posztalepke, répalepke) és a bagolylepkék lárvái ellen a védekezés időzí-tése meghatározó jelen-tőségű. A permetezést a rajzás meg fi gyelést köve-tően, a fi atal (L1–L2-es) fejlődési stádiumú her-nyók ellen kell elvégezni. A kezelést 7–14 naponta 1–2-szer ajánlott megis-mételni. A SpinTornak érint keznie kell a her-nyókkal, a káposztafejbe már berágott lárvák ellen nem használható!

FELHASZNÁLHATÓ

Kultúra KárosítóA kijuttatáshoz szükséges

mennyiségekszer (l/ha) víz (l/ha)

szőlő szőlőmolyok 0,1 600-1000

káposztafélék fehér lepkék,bagolylepkék 0,2 400-600

paprika (hajtatott),paradicsom

nyugati virágtripsz,gyapottok-

bagolylepke0,02% 600-1500

dísznövények (hajtatott)

nyugativirágtripsz 0,02% 600-2000

Üvegházi molytetű (liszteske) ellen gyérítő hatású.


Szőlőben szőlőmolyok ellen a védekezést a lárvakelés kezdetén kell elvégezni, és a raj-zás intenzitásától függően blokkszerűen 7–14 naponként célszerű 1, maximum 2 alkalom-mal megismételni. Hajtatott kultúrákban, a rezisztencia ki-alakulásának elkerülése érdekében a készít-mény egy termesztési ciklusban legfeljebb 3 alkalommal használható.

Figyelem! A készítmény mérsékelten toxikus a fürkészdarazsakra, gátolja lárva-kelésüket. Az üvegházi molytetű elleni bio-lógiai védekezés esetén az Encarsia formosa parazitoid minimum 1 héttel a kezelés után telepíthető. A poszméhek kaptárait a védeke-zés előtt 1,5-2 órával le kell zárni, és a permet-lécseppek felszáradásáig zárva kell tartani.

Kijuttatás és keverhetőség

A kezelésekhez szükséges vízmennyiségek javasolt értékek. A kijuttatás során a permetlé mennyiségét a kezelendő növényállomány fej-lettségétől, lombfelületétől és művelésmód-jától, valamint az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani. Ká-posztában és paprikában a kijuttatáshoz tapa-dásfokozó szer használata indokolt. Dísznövé-nyekben a kezelést megelőzően fi totoxicitási próba végzése szükséges. A készítmény kijuttatásához melegköd-képző berendezés nem használható! Munkaészségügyi várakozási idő: 0 nap

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő

Kultúra Élelmezés eü-ivárakozási idő (nap)

Élelmezés eü-ivárakozási idő (nap)

szőlő 15 0,2

káposztafélék 3 0,2

paprika 3 1,0

Forgalmazási kategória: II. (alapfokú növényvédelmi képesítéshez kötött) Kiszerelés: 0,1 literes műanyag palack Tűzveszélyességi besorolás: Nem tűzve-szélyes (E) Eltarthatóság: Eredeti zárt csoma-golásban, száraz, hűvös helyen, szabályos növényvédőszer raktárban 3 év.

Méregjelzés, veszélyesség

Nem jelölésköteles. Gyenge méreg. Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes. A felszíni vizektől előírt biztonsági távolság 20 méter, illetve az egyéb jogszabályok továb-bi korlátozásai szerint. Méhekre mérsékelten veszélyes. Közegészségügyi szempontból mérsékel-ten veszélyes.

Munkaegészségügyi óvórendszabályok

Egyéni védőfelszerelés előkészítőknek és kijuttatóknak: védőruha, védőkesztyű, védőkalap, védőlábbeli, védőszemüveg, vagy permetező arcvédő. Mérgezéskor, allergiás megbetegedés ese-tén, vagy annak gyanújakor a munkát azonnal félbe kell szakítani, majd helyszíni elsősegély-nyújtás után /lásd: általános eljárás/ orvosi, intézeti ellátást kell bitosítani. Terápia: tüneti-megfi gyelő kezelés. Jelzések: R50/53 Patkányokon p.o. LD50: >5000 mg/kg

RDankó Róbert (30) 228-7435

Kertészeti kultúrák kiemelkedőgázhatású szere

22 EC

• Új formuláció

• Kedvezőbb toxikológiai

tulajdonságok

RELDAN2013-05-22_reldan_variaciok_3.ai 2013.05.31. 14:39:57


Bevezető

Az alma molylárva kártevői szinte az egész vegetációban veszélyeztetik az ültetvényeket. Károkozásukkal leronthatják a fák általános egészségi állapotát – aknázó molyok kártéte-le – vagy direkt termésveszteséget okoznak. Az almamoly lárvák a korai időszakban a gyü-mölcsön a rágásukkal jelentős mennyiségi veszteséget – korai terméshullást, míg később minőségi veszteséget – rágott, szennyezett termés – okoznak. Az ellenük való védeke-zést megnehezíti az egyes hatóanyagokkal szemben kialakult tolerancia, illetve az alkal-mazható rovarölő szerek egyre szűkülő vá-lasztéka. A DuPont ebben a nehéz helyzetben is kínál megoldást az almatermelők részére. Inszekticid kutatásainak legújabb eredmé-nyei már alkalmazható termékek formájában a magyarországi almatermesztők számára is új védekezési lehetőségeket nyújtanak a az almát károsító rovarkártevők ellen. Mielőtt részletesen ismertetjük ezeket a megoldá-sokat és ajánlást tennék a DuPont termékek használatára az alma növényvédelmi tech-nológiában, előre kell bocsátani, hogy a ro-varkártevők elleni sikeres védekezések egyik kulcsa az alkalmazások időzítésében rejlik. A DuPont ebben is folytatott nemzetközi és ha-zai vizsgálatokat és tapasztalataink szerint pl. az almamoly esetében az úgynevezett biofi x módszer – a károsítók hőösszegszámításon alapuló előrejelzési módszere – nagy segít-ség lehet a védekezés időzítésének ponto-sabb meghatározásában. A hőösszegszámítás

Dupont Magyarország Kft.:Rovarölő szereink az alma

növényvédelmébenelvén működő modellek egy olyan eseménymegjósolására használjuk, amelyek megfi gye-lése rendkívül nehéz. Például bábokból való tömeges kelés, tojások lerakása, a tojások ki-kelése, egy másik könnyebben megfi gyelhető esemény bekövetkeztéből a két esemény közti hőmérséklet összefüggés felhasználásával. A könnyen megfi gyelhető jelenséget használ-juk a kezdő pont meghatározásához, ez az ún. biofi x. Ennek a fajspecifi kus módszernek a részleteiről ebben a kiadványban nem térünk ki, de szaktanácsadó kollégáink természete-sen ebben is, mint a termékek alkalmazásá-nak részletes ismertetésében is az Önök ren-delkezésére állnak.

Kártevők:

Az alma kártevői közül az almamoly, az almailonca és az egyéb sodrómolyok jelentős

mennyiségi és minőségi termésveszteséget okozhatnak. Az almamoly 2. nemzedékének lárvája azonnal berágja magát a gyümölcsbe,ezért a permetezés időzítését nagyon ponto-

Cydia pomonella


san kell elvégezni. Az almailonca lárvája álta-lában felületi rágásnyomokat okoz.

Almamoly (Cydia pomonella)

Két nemzedéke van (mivel egy nemzedéket nem lehet egy védekezéssel elpusztítani, ezért általában négy alkalommal szükséges ellene permetezni). Fontos az előrejelzés. A kárte-vő kifejlett lárva alakban telel a gyümölcsfa törzsén található kéregrepedésekben. Az első imágók általában május elején jelennek meg, az első nemzedék május közepétől június vé-géig rajzik, a második (nyári) nemzedék pedig július második felétől kezdődően. A nemzedé-kek összefolynak, átfedik egymást.

Almailonca (Adoxophyes orana)Tojások a lárvakelés előtt 2–4 nappal

Az almamoly tojásaiFiatal lárva

Az almailonca lárvája. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják.


(Tortricidae: pl. Pandemis ribeana, Ar-chips podana, Nepticula malella stb.) Az almalionca szintén két nemzedékes kártevő, esetenként azonban egy csonka (részleges) harmadik nemzedéke is fejlődik. Ellene általában szintén négy alkalommal vé-dekeznek országosan. Az L3-as lárva telel az almafa rügyei mellett, károsítását pedig rügy-pattanás idején, +8 ºC – 10 ºC-nál kezdi.

DuPont megoldások

Avaunt® 150 SC

Széles hatásspektrumú, alacsony dózisú, új hatásmechanizmusú, környezetbarát rovarölő szer szőlőben és almástermésű-ekben.

Hatásmechanizmus:

Az indoxakarb egy új típusú hatásmecha-nizmussal rendelkező molekula. A nátrium ion áramlását gátolja az idegsejtekben és azidegsejtek között. A kiváltott teljes inger-hiány, táplálkozás gátlást, paralízist, teljes bénultságot okoz, amely rövid időn belül el-vezet az érzékeny rovarok pusztulásához. Az indoxakarb lárvaölő, de tojásölő hatással is rendelkezik. Főleg gyomorméregként hat, de bőrön át is felszívódik.

Tünetek a célszervezeteken:

• fokozatosan kialakuló mozgásképtelen-ség, mozdulatlanság, paralízis, a ható-anyaggal való érintkezés után

• táplálkozás gátlás 2–8 órán belül,• a lárvák lehullanak a növényről,

Avaunt® 150 SCHatóanyag: 150 g/l lidoxakarbFormuláció: SC = szuszpenció koncentrátumHatóanyag mozgása a kezelt növényben: kontakt készítményForgalmi kategória: II.Csomagolás: 1 literes műanyag kannaEngedélyezett kultúrák: szőlő (bor, csemege) almaKárosító: szőlőmolyok, almamolyok, almailoncaDózis: szőlőben: 0,25 l/ha

Almában 0,33 l/haMéregjelzés: p.oLD50 patkányon: 3619 / mg / kg

Kombinációs partner: más engedélyezett készítmények, ahol lehetséges, váltogassa a különböző hatásmódú készítményeket

Nedvesítőszer adagolás: -Javasolt permetlé mennyisége: 600 – 1000 l/ha

Esőállóság: a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befolyásolja a szer hatékonyságát

Kezelések minimális és maximális száma: 4Légi kijuttatás: -Maximális összes dózis: 1,3 l/haKét kezelés közt eltelt minimális időtartam (nap): 10 napAz utolsó kezelés időpontja (fenológiához viszo-nyítva): alma:érés eleje, szőlő:zsendülés

Korlátozások:virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő terüle-ten vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyomok vannak méhkímélő tech-nológiát kell alkalmaznia


• a teljes pusztulás a kezelést követően 24–60 óra elmúltával következik be.

Az Avunt® 150 SC a kártevőket rövid időn belül elpusztítja, de a kártevők táplál-kozását már a kezelést követő 1–2 órán be-lül elállítja. Az Avunt® 150 SC 8–14 napos védettséget biztosít a kezeléstől számolva, a környezeti feltételek és a fertőzési nyomás függvényében.

Technológiai javaslat:

Almamoly ellen rajzásmegfi gyelés alap-ján, a rajzáscsúcsot követő 4-6 nap múlva javasolt az első permetezést elkezdeni. Nem-zedékenként legalább 2 védekezés szüksé-ges, 8–14 napos permetezési időközökkel. Elhúzódó rajzás esetén további kezelések szükségesek. Almalionca ellen a tavaszi per-metezést hajtásvizsgálat alapján az áttelelő lárvák ellen kell végrehajtani. A továbbiakban szexferomon-csapdás rajzásvizsgálat alapján, nemzedékenként több kezelés szükséges.

Az Avunt® használatából származó előnyök:

• kitűnő hatékonyság (96–98 %)• stabil a permetlében, jól kombinálható

más készítményekkel• az integrált növényvédelmi technológiá-

ban zöld besorolású készítmény• munkaegészségügyi várakozási ideje 0

nap, élelmezésegészségügyi várakozási ideje almában 7 nap (ezért a szürethez kö-zeli állapotban is használható)

• rugalmas időzítés (tojás és lárvaalak ellen is hatékony)

• méhkímélő technológiákban is alkalmazható• az Avunt® bizonyítottan szelektív a

következő hasznos élő szervezetekre: Typhlodromus pyri, Aphidius rhopalo-siphi, Aleocara bilineata, Episyrp-hus rhopalosiphi, Chrysopa perla

• új típusú határmechanizmusa miatt az egyes populációkban esetlegesen felépülő rezisztencia-problémák is eredményesen kezelhetők

Steward ® 30 DF

Széles hatásspektrumú, alacsony dózisú, új hatásmódú, környezetbarát rovarölő szer számos kultúrnövény védelmére, lepke lárva kártevők ellen.A Steward® hatásmechanizmusa és a tech-nológiai javaslat almában megegyezik az Avunt® 150 SC-nél leírtakkal.A Steward® használatából származó előnyök:

• Tojás és lárvaölő hatás• Hosszú hatástartam• Kíméli a hasznos szervezetek és méheket• Hatékony magas hőmérsékleten is• Nem bomlik UV sugárzásra• Egyedülálló esőállóság• Stabil a permetlében• Rövid értelmezés eü. (7 nap) és munka eü.

(0 nap) várakozási idők• IPM technológiában használható• II-es forgalmazási kategória

Coragen® 20 SC

Számos kultúrában felhasználható, egye-dülállóan hatékony rovarölő szer. Gyors ha-tású és nagyon alacsony dózisban hatékony a kultúrnövényeken károsító legfontosabb lepke lárva és egyes bogár kártevők ellen. Ki-válóan irtja a célkártevőket, de ugyanakkor minimális hatása van a hasznos rovarokra, ezért megfelelően használva tökéletesen megfelel az úgynevezett IPM technológi-ákban való alkalmazásnak is. A nagyon ala-csony emlős toxicitásnak köszönhetően a permetlé beszáradása után azonnal folytat-ható a kézi munka az ültetvényekben.


A Coragen® hatékony

• a tojásokon (ovicid)• a fi atal lárvákon a kelés során vagy közvet-

lenül utána (ovicid/lárvicid)• a fi atal lárvákon kelés után (kontakt

lárvicid)• a fi atal lárvákon az emésztés során az első

kártétel után (gyomorméreg)

Hatásmechanizmus:

Rianodin-receptor (RyRs) aktiválás. RyRs: a kalcium-ion csatornák, melyek fontos szerepet játszanak az izmok összehúzódásá-ban. A Coragen® aktiválja a rianodin recepto-rokat, ezzel a kalcium-ion tárhelyek ürülését okozza a rovarok sima és harántcsíkolt izom-sejtjeiben. Ennek következménye az izom

Steward ®Hatóanyag: 30% indoxakarbFormuláció: vízben diszpergálódó granulátum (DF)Hatóanyag mozgása a kezelt növényben: helyileg felszívódóForgalmi kategória: II.Csomagolás: 170 és 510 grammos műanyag dobozbanMéregjelzés: p.o.LD50 patkányon:> 1867 mg/kg

Kombinációs partner: más engedményezett készítmények, ahol lehetséges, váltogassa a különböző hatásmódú készítményeket

Nedvesítőszer adagolás:Trend® 0,05-0,1 % permetlé koncentrációban vagy növényi olaj alapú nedvesítőszer a kukoricában való alkalmazás során javít-ja a permetlé fedettséget, ezáltal a hatékonyságot

Javasolt permetlé mennyiség: 300-1000 l/ha

Esőállóság: a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befolyásolja a szer hatékonyságát

Kezelések minimális és maximális száma: 2

Légi kijuttatás: kukoricában és napraforgóban 70-80 l/ha vízmennyiséggel, dió- és erdészeti kultúrában 60-80 l/ha permetlé mennyiséggel

Kéz kezelés közt eltelt minimális idő-tartam (nap): 14 nap

Korlátozások:virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő területen vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyo-mok vannak méhkímélő technológiát kell alkalmaznia

összehúzódás hiánya vagy paralízis, mely vé-gül a célszervezet pusztulásához vezet.

Technológiai javaslat:

Az almában károsító molyok ellen feromon csapdás rajzásmegfi gyeléshez iga-zítva kell a kezelést elvégezni a tömeges rajzás kezdetéhez igazítva, az ovicid hatás érvénye-sülése érdekében. Egy esetleges tartós lehűlés késleltetheti a tojásrakást és a lárvakelést. Al-mamoly ellen a védekezést a rajzás intenzitá-sától függően 14–21 naponként elegendő meg-ismételni, míg más fajok károsításának a fel-léptekor 14 naponkénti ismételt védekezésre lehet szükség. A maximálisan engedélyezett két kezelést javasolt úgy beosztani, hogy nem-zedékenként 1 kezelés történjen, majd más


Engedélyezett kultúrák és betegségek

Kultúra KárosítóA kijuttatáshoz szükséges szer

Dózis g/haPermetlé l/ha

Almatermésűek Almailonca, almamoly 170 800-1000Borszőlő Szőlőmolyok 125 600-1000

Csonthéjasok Gyümölcsmolyok, amerikai fehér medvelepke (szövő lepke)

170125-170 800-1000

Díszfák, út menti sorfák, díszcserjék Lombrágó hernyók (gyapjas lepke) 170 1000-2000

(10-20 l/fa)Erdészetben Lombrágó hernyók (gyapjas lepke, amerikai

fehér szövőlepke) 170 1000

Csemegeszőlő Szőlőmolyok 125 600-1000Káposztafélék Káposztalepke, répa-gyapottok, bagolylepke 125-170 400-600

Kukorica (csemege, szemes, siló)

Gyapottok-bagolylepke kukoricamoly, kukorica bogár

170125

500300-400

Málna, feketebodza Amerikai fehér medvelepke (szövőlepke), sodrómolyok, bagolylepkék

125125-170 400-800

Napraforgó Gyapottok-bagolylepke 170 500Őszibarack, kajszibarack Barackmoly, keleti gyümölcsmoly 125 600-800

Paprika, paradicsom, uborka bagolylepkék 170 (17%) 400-1500

hatásmechanizmusú szert kell alkalmazni a rezisztencia kialakulásának elkerülése érde-kében, amennyiben további kezelésekre van szükség. A permetlé mennyiségét a lombfelü-let nagyságától, valamint az alkalmazott gép-típustól függően kell megválasztani. A készít-mény kijuttatásához 800–1000 l/ha vízmeny-nyiséget kell felhasználni.

A DuPontTM ajánlata az alma molykártevői ellen

Amennyiben elsősorban az almamoly a probléma a területen:Az első nemzedék ellen: Coragen®, Coragen®, Avaunt®A második nemzedék ellen Avaunt®

Amennyiben az aknázómoly is probléma a területen:Az almamoly második nemzedéke ellen időzítsük:Coragen®, Coragen®, Avaunt® A permetezések időzítését előrejelzések alapján, a helyi viszonyoknak megfelelően a

kártevők rajzásdinamikájának ismeretében kell meghatározni!

A Coragen® használatából származó elő-

nyök:

• Eddig nem ismert, új hatásmód – Segítség a rezisztencia kialakulása ellen

• Hosszú tartamhatás – Hosszan tartó vé-delem, akár 21 napon át

• Azonnali táplálkozás leállítás – Azonnali védelem, nincs kártétel

• Erős rovarölő hatás – Megbízható teljesít-mény, nehéz körülmények között is (ma-gas hőmérséklet, esős időjárás)

• Széles hatásspektrum – Sok kultúrában felhasználható

• Alacsony toxicitás – Alacsony kockázat a felhasználóra és a fogyasztókra nézve

• Alacsony toxicitás a hasznos élő szerve-zetekre

– Kitűnő IPM profi l


Coragen® 20 SCHatóanyag: 200 ml/l klorantraniliprol = DuPont TM Rynaxypyr® Formuláció: SC = szuszpenzió koncentrátumHatóany mozgása a kezelt növényben: helyileg felszívódóForgalmi kategória: II.Csomagolás: 50 és 200 ml-es fl akon, 1 literes műanyag kannaEngedélyezett kultúrák: alma, burgonya és kukorica (csemege, vetőmag)Károsító: lepke kártevők, burgonyabogárDózis 50-200 ml/ha: LD50 patkányon:>5000mg/kgMéregjelzés:

Kombinációs partner: más engedményezett készítmények, ahol lehetséges, vál-togassa a különböző hatásmódú készítményeket

Nedvesítőszer adagolása:

Trend® 0,05-0,1 % permetlé koncentrációban vagy nö-vényi olaj alapú nedvesítőszer a kukoricában való alkal-mazás során során javítja a permetlé fedettséget, ezáltal a hatékonyságot

Javasolt permetlé mennyisége: 300-1000 l/ha

Esőállóság: a permetlé beszáradása után hulló csapadék nem befo-lyásolja a szer hatékonyságát

Kezelések minimális és maximális száma: 2Légi kijuttatás: -Két kezelés között eltelt minimális időtartam (nap): 14-21 nap

Az utolsó kezelés időpontja (fenológiához vi-szonyítva):

alma: két héttel a betakarítás előtt, burgonya: virágzás, kukorica: sárgaérés

Korlátozások:

virágzó kultúrák esetén, illetve ha a védendő területen vagy a terület közelében méhek által látogatott virágzó növények, gyomok vannak méhkímélő technológiát kell alkalmaznia

Kultúra károsítóA kezelés

maximális száma

A kezelések közötti min.

időtartamDózis (ml/ha) Víz (l/ha) Az utolsó kezelés

időszaka

Alma, körte, birs,

naspolya

Almamolyok és más sodrómolyok 2 14-21 nap 125-200

600-1000Két héttel a

betakarítás előtti állapotAknázó molyok 2 14 nap 160-200

Csemege és vetőmag

kukorica

Kukoricamoly

2 14 nap

100-125

400-1000

Csemege: 10 nappal a betakarítás előtt

Gyapottok-bagolylepke 125-150 Vetőmag: 14 nappal

a betakarítás előtt

Burgonya Burgonyabogár 2 14-21 nap 50-60 300-500Négy héttel a

betakarítás előtti állapot

Szőlő Szőlőmoly lárvák 1 – 150-175 400-1200 Zsendülés


Rovarölő szeres kísérlet almamoly ellen, Jakabszállás, 2008. augusztus. A standard

készítménnyel kezelt terület. A hullott almából kiválogatott, almamoly lárva által károsított gyümölcsök száma utal a stan-

dard készítmény hatékonyságára.

Rovarölő szeres kísérlet almamoly ellen, Jakabszállás, 2008. augusztus. A Coragen®-nel kezelt területen a hullott

almából kiválogatott, almamoly által károsított gyümölcsök száma sokkal kevesebb. Ez is a jobb hatékonyságra

utaló jel.

Érzékeny kártevők:Alma, körte, birs, naspolya molykártevőkCydia pomonella - almamolyAdoxophyes orana-almailoncaAknázó molyokPhyllonorychter (Lithocolletis) - almalevél-aknázómolyPhyllonorychter corylifoliella - almalevél-sátorosmolyLeucoptera malifoliella - lombosfa-fehérmolySodrómolyokHedya nubiferana - feketeszemölcsös rügsodrómolySpilonota ocellana - szemes tükrösmoly

Kukoricában károsító molykártevőkHelicoverpa armigera - gyapottok-bagolylepkeOstrinia nubilalis - kukoricamoly

BurgonyabogárLeptinotarsa decemlineata - burgonyabogár

Szőlőben károsító molykártevőkLobesia botrana - tarka szőlőmolyEupoecilia ambiguella - nyerges szőlőmoly

A Coragen® az új hatásmódjának köszönhetően hatékony a más hatóanyagokra már rezisztens kártevők ellen is.


Almamoly elleni védekezés Coragen® 20 SC készítménnyel (Nagykálló, 2006)

Fert

zött

gyüm

ölcs

szá

ma/

300

Almamoly – Cydia (Laspeyresia) pomonellaMGSzH NTI, Kecskemét, Magyarország, 2010. Első generáció kártétel – Értékelés: 2010. június 29.


A Coragen® hatékonysága aknázómolyok ellen, Ömböly, 2007. július 19. (a kezelés után 22. nap)

Védekezési stratégia az almamoly elős nemzedéke ellen


A védekezés időzítéséhez fontos eszköz a szex-feromon csapda és a BIOFIX előrejelzési módszer

A DuPont rovarölő szereivel kezelt alma, Ibrány, 2012. (Szakáts Attila kertje)


EGYEDÜLÁLLÓAN HATÉKONY ROVARÖLÔ SZER

DuPont Magyarország Kft. 2040 Budaörs, Neumann János u. 1. Tel.: 23/509-400 Tudjon meg többet: www.dupont.hu

DDDDDDDDDuuuuuuuuuPPPPPPPPoooooooonnnnnttttttt™™™™™

CCCCCCoooooorrrrrraaaaaaggggggggeeeeeennnnnn®®®®

A DuPont™

®

™


Vitathatatlan tény, hogy védekezéseknél a költségek mintegy 80%-át a vegyszerek te-szik ki. A korszerű, jó munkaminőségű és üzembiztos permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek jobb hasznosulása illetve megta-karítása révén gyorsan megtérül, ezért célsze-rű igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos gépet beszerezni. A permetlé egyenlőtlen ki-szórása vagy a gyakori üzemzavar, meghibá-sodás a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet.

Gépválaszték

Tisztán hidraulikus szórószerkezet legfeljebb csak kis felületű, ritka lombozatú növényzet kezelésére használható eredmé-nyesen. Az ilyen szórószerkezetekkel felsze-relt gépekkel nem érhető el nagyobb ható-távolság, nem mozgatható meg a lombozat, alacsony mértékű marad a levelek fonákolda-lának kezelése. Ez alól kivételt képezhetnek a szórópisztolyok, amelyek kézi működtetéssel, megfelelő állítással nagyobb lombozatú ültet-vény kezelésére is használhatók, kielégítő tel-jesítményt azonban nem tesznek lehetővé. A kisebb kúpszög beállításával hatótávolságuk ugyan növelhető, ekkor azonban igen nagy cseppek képződnek, nagy lesz a megfolyás, lecsepegés veszélye, nagy kúpszög esetén, jó porlasztással viszont a hatótávolság jelentő-sen csökken.

Motoros háti permetezőgépek

A légporlasztásos technikával működő háti permetezőgép sokkal jobb fedettséget

érhet el, mint a nagy vízfel-használású ha-gyományos háti permetező. A példaként vá-lasztott ATOM Super perme-tező-porlasztó gép 5 LE motor-ja által előállí-tott 20 m3/min légáram 125 m/s sebességű. Így v í z s z i n t e s e n 17 m, függőlegesen 15 m „fogható be” – mint a nagy, traktoros gépekkel!

Hígítatlan szerkijuttatás ULV-technikával

Faiskolákban a ködszerű, szinte „atomi-zált” porlasz-tás – 35–45 μm cseppmérettel – egyre inkább teret nyer. Eh-hez igen magas (akár 10.000 min-1) fordulat-számú, elektro-mosan hajtott porlasztótárcsa szükséges. A porlasztótárcsa vízszintes vagy függőleges sík-ban foroghat.

FarmCenter Kft.:

Permetezéstechnika

ATOM Super permetező-porlasztó gép

MANKAR-Roll tolt ULV-gép útarányos

vegyszeradagolással


Vízszintes kijuttatással nagyobb felület terít-hető be, függőleges szórással viszont célzot-tabb szerkijuttatás érhető el. Vízre egyáltalán nincs szükség, a szertar-tályok egészen kicsik lehetnek. Az egyszerű, kézben tartható készülékektől a talajkereke-ken tolt vagy kisebb erőgépekre kapcsolt be-rendezésekig széles a skála. Ültetvényekben általában ventilátoros, kombinált szórószerkezetekkel juttatható ki megfelelő minőségben és teljesítménnyel a permetlé. Az axiálventillátoros, légszállításos gépek nagy hatótávolságuknak köszönhetően a gyümölcsfa-ültevények legelterjedtebb nö-vényvédő gépei. A ventilátoros gépek teljesít-ményigénye jelentős, ezért üzemeltetésükhöz

megfelelő telje-sítményű trak-tor szükséges. Ezt különösen a nagy légszál-lítású axiál ven-tilátorok ese-tében kell szem előtt tartani. Ha a traktor nem tudja kellő for-

dulatszámmal üzemeltetni a gépet, nem ér-hető el a kívánt munkaminőség. A korszerű axiálventilátorok általában kétfokozatú haj-tóművel rendelkeznek. A kibocsátott levegő mennyisége illetve sebessége a lapátszög állí-tásával is szabályozható. A kilépő légsebesség 25–30 m/s értéke ugyan soknak tűnik, de a légáram gyorsan lefékeződik, ezért - ha szó-rófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan - a lombozat sérülése kizárt. A FarmCenter Kft. által forgalmazott né-met WANNER-gépek magasított, légterelők-kel ellátott ventilátora igazi különlegesség. A kilépő levegőáram ugyanis nem falként szorít-ja össze a lombozatot, hanem rezegteti, és en-nek köszönhetően rendkívül jó a fonákoldali fedettség. A szórófejek bizonyos kiviteleknél nem a kifúvó torokban vannak, hanem kívül: a permetlé nem folyhat vissza a ventilátorba, a légáram a karburátor-elv szerint porlasztva ragadja magával – pontos, minőségi munka! A permetezőgépek növényérzékelő rendszerrel is elláthatók. A lombozatot, illetve annak hiányát a rendszer szenzorai érzékelik, és ennek függvényében a szelepek pillanatszerűen nyitják, illetve zárják a szóró-fejeket. Csak ott történik permetszórás, ahol van lombozat. Vizsgálatok szerint a növény-érzékelő berendezésekkel végzett permetezés minősége egyenértékű a hagyományos véde-kezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke fi atal telepítésű ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata még nem ér össze, vagy a tavaszi első permetezéseknél elérheti az 50–75%-ot. Összefüggő lombozat kezelésénél 5–20% közötti megtakarítással lehet számol-ni. További előny, hogy a permetlé megtakarí-tás, illetve az üzemidő jobb kihasználása kö-vetkeztében a területteljesítmény 10–20%-os növelése érhető el. A berendezés nemcsak új, hanem használt gépekre is telepíthető.

Axiálventilátoros WANNER SG36GA/1500-140

MANKAR-Drive traktoros ULV-gépek oldalra kinyúló konzolokkal vagy a teljes felület kezelésére


A radiálventilátorral felszerelt légpor-lasztásos szórószerkezetek gégecsöveken vezetik a levegőt a szórófejekhez, ennek kö-vetkeztében a szórás iránya az ültetvény lom-bozatához könnyen és pontosan beállítható, az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott. Ilyen gépekkel a hektáronként ki-juttatható permetlémennyiség 200-300 l/ha körül alakul, mert ez a rendszer csak az ehhez szükséges levegőmennyiséget képes elporlasz-tani. Ezért a légporlasztásos szórószerkezetek alkalmazására elsősorban kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösökben kerül sor.

Gépbeállítás

Gyümölcsfák hatékony permetezése nem könnyű feladat. Viszonylag egyenletes fedett-séget a géptől nagy távolságban, összességé-ben nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni úgy, hogy a levelek mindkét oldala – a szín és a fonák is – védelemben részesüljön. Fontos cél továbbá a veszteségek alacsony szinten tartása is. Gyümölcsösökben leggyak-rabban a megfelelő hatótávolság elérése, és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes keze-lése okozhat nehézséget.

A beállítási teendőket a legelterjedtebb axiálventilátoros gépek példáján szemléltetjük. A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé tel-jes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis fi gyelembe kell venni, hogy a ventiláto-rok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy kevésbé korszerű típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfi gyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áram-lik ki. Így jelentős veszteségek kerülhetőek el. A beállításokat mindig működő ventilátor mellett kell elvégezni, mert a ventilátor beál-lításai (légteljesítmény; kilépő levegő sebes-sége, iránya) a hatótávolság mellett a penet-rációt is befolyásolják. Az axiálventilátorok jelentős része többfokozatú hajtóművel ké-szül, így a járókerék fordulatszáma, ezáltal a légteljesítmény, valamint a kilépő levegő se-bessége a megfelelő fokozat megválasztásával változtatható. További lehetőség a szabály-zásra, hogy a lapátok szöge több fokozatban vagy fokozatmentesen állítható. A következő feladat a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedé-sének megfelelően úgy kell beállítani, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a célfelület-re jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra hullása, elsodródása vagy elpárolgása. Ezért fontos teendő a permetezés irányának és intenzitásának meghatározása. A legfontosabb a feleslegesen működő szórófejek lezárása. A sorközbe beállva a gépet működtetve a lom-bozat alsó és felső határát kell kis rátartással megcélozni. Általában szükségtelen a legfelső szórófejek használata, de a leggyakoribb és leg-nagyobb hiba az, hogy a permetlé jelentős része közvetlenül a talajra irányul, ezért ilyenkor az alsó szórófejeket le kell zárni.

Radiálventilátoros WANNER SGR56/1000-100


Újszerű megoldásként a szóróív felső sza-kaszán állítható kúpsugarú szórófejtestek is lehetnek, így munka közben is sor kerülhet „fi -nomhangolásra” (Braglia, Metaltecnica gyárt-mányok – a FarmCenter Kft. kínálatában). Hagyományos koronaformák esetén a permet elosztása általában nem lehet azonos a lombozat teljes magasságában. Az egyenle-

tes fedettség érdekében a lombozat mélysé-gének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában változó. Ezért a szórószerkezeten eltérő mé-retű szórófej-betétek elhelyezésére lehet szükség. Így érhető el, hogy a nagyobb lomb-felületű részek több, a kisebb felületű részek kevesebb permetet kapjanak. Ebben az eset-ben a fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen a gépre vonatkozóan kiszámított összes szó-rásteljesítménnyel. A beállításokat munka közben mindig el-lenőrizni kell. Korrekció legegyszerűbben a munkasebesség változtatásával érhető el. A hatótávolság ugyanis nemcsak a szórófejek és a ventilátor beállítási jellemzőitől, hanem a munkasebességtől is függ. Az üzemeltetés során ezt a jól megválasz-tott sebességet folyamatosan tartani kell. Amennyiben egy géppel több különböző habitusú ültetvényt is kezelünk, akkor a beál-

lítást mindegyiknél újra el kell végezni. Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani. A bevált beállítási adatokat érdemes feljegyezni a kü-lönböző ültetvények szakszerű permetezésé-hez szükséges beállítások reprodukálhatósá-ga és megkönnyítése érdekében.

A fúvókaválasztás szempontjai

A jól megválasztott típusú, méretű, meg-felelő cseppmérettel rendelkező fúvóka a permetezés hatékonyságát, minőségét alap-vetően befolyásolja. A fúvókaválasztásnál az alábbiak szerint érdemes eljárni:

1 A l/ha fajlagos szórásmennyiség meg-határozása

Axiálventilátoros gépek esetén almaültet-vényekben 300–800 liter/ha permetlé általá-ban elegendő a hatékony kezeléshez. A felső határ közeli értékek arra utalnak, hogy a gaz-da nem bízik az alkalmazott technikában, és a lombozat távolabbi részein a fedettséget na-gyobb permetlé-felhasználással igyekszik nö-velni. Ez azonban a védekezés hatékonyságát rontja, és vegyszerpazarlással, környezetrom-bolással jár. A feleslegesen nagy mennyiségű permetlé a lombozaton megfolyik, lecsepeg. Jelentős része elvész, a túlpermetezett he-lyeken pedig perzselés léphet fel. A védekezés költsége a nagyobb a gép- és eszközigény, vala-mint a kisebb teljesítmény miatt nő. A liter/ha fajlagos szórásmennyiséget cél-szerű az ültetvény adottságaihoz igazítani. Elsőként az ültetvény lombfelületét kell kiszámítanunk. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a lombfal folyamatos és egyenletes mélységű felületet alkot. Az ültet-vény ismert magasságából vonjuk le a lombo-zattal nem fedett törzsrész magasságát és a

Axiálventilátoros gép permetlé-eloszlása


sortávolság fi gyelembevételével számítsuk ki az egy hektáron kezelendő lombfelületet.

A kezelendő lombfelület kiszámítása

L (m2) = [h (m) – t (m)] x 10000 (m2) s (m)ahol L – lombfelület egy hektáron (m2) h – az ültetvény átlagos magassága (m) t - a lombozattal nem fedett törzsek átla-gos magassága (m) s – sortávolság (m)

A megfelelő munkaminőséget biztosító, átlagosan 250 μm átmérőjű cseppekkel egy-ségnyi (1.000 liter) permetlével elméletileg 7.622m2 fedhető le úgy, hogy a cseppek szélei összeérjenek. A gyakorlati szakember azonban azt is fi -gyelembe veszi, hogy• a permetlé cseppek az eredeti átmérőjük-

nél nagyobb célfelületet fednek le: + 20%.• a jó biológiai hatáshoz bizonyítottan ele-

gendő az összes felület 70%-os fedettsége: +30%

• a kijuttatott permetlé átlagosan 70%-a jut célba. A veszendőbe menő hányad: - 30%.

Összességében tehát a „torzító” tényezők nemhogy csökkentenék, hanem kalkulációnk szerint 20%-kal még növelik is a lefedhető lombfelületet.

A lombfelület alapján számított fajlagos szórásmennyiség (l/ha) tehát:

l/ha = Lombfelület (m2) x 1000 (l/ha) 1,2 x 7622 (m2)

A fúvóka kiválasztásának további lépései:

2 Egy fúvóka l/min szórásteljesítménye A l/ha szórásmennyiséghez – valamint a munkasebességhez és a sortávolsághoz – iga-zodva határozzuk meg az összes, majd ebből 1 darab fúvóka szórásteljesítményét: A szóróíven levő összes fúvóka szórástelje-sítménye ventilátoros ültetvény permetezőgép esetében:l/minösszes = sortávolság(m) x l/ha x km/h 600Egy fúvóka teljesítménye: l/mindarab = összes fúvóka szórásteljesítménye fúvókák darabszáma

3 Cseppméret

Az alkalmazott fúvóka cseppméret-tarto-mánya dönti el a permetezési minőséget. Ennek legjobb kifejezője a kipermetezett mennyiséghez viszonyított, térfogati közepes cseppmérő (VMD). Ezzel adható meg az el-sodródással szembeni érzékenység, és ennek alapján választunk fúvókát a célzott kijutta-táshoz. A mértékadó gyártók fúvókatábláza-taiban a cseppméretek közötti eligazodást színkód segíti (nem tévesztendő össze a fúvó-ka teljesítményére utaló ISO-színkóddal).

Cseppméret kategóriák

A hagyományos fúvókák 100–900 μm közötti cseppeket képeznek. A nagy cseppek azonban – az injektoros fúvókák légzárványos cseppjei kivételével, amelyek célba érve „szét-robbannak” - legtöbbször legördülnek, lefoly-nak a célfelületről, és a permet a talajra kerül.

Az elsodródásra hajlamos, 100 mikron-nál kisebb átmérőjű cseppek aránya • hagyományos réses fúvókáknál közel

30%, • az elsodródást mérséklő fúvókáknál 15%

körüli,


drágábbak a rézfúvókák, közel kétszer többe kerülnek a kerámiabetétes kivitelűek és a leg-drágábbak a nemesacélból készült fúvókák. Kopott (5%-kal nagyobb a szállítási telje-sítmény a gyári újhoz vagy egymáshoz viszo-nyítva), sérült fúvókák cseréjénél ugyanolyan méretű fúvókát kell a gépre szerelni, mint az eredeti volt, mert ellenkező esetben a perme-tezőgép kalibrálása eltorzul.

A kerámiabetétes fúvóka kopásálló, pontos, hosszú élettartamú. Példáinkat a piacvezető francia ALBUZ – CoorsTek gyártmányokból válogattuk. Ma-gyarországi főforgalmazóként, gyári képvi-seletként a FarmCenter Kft. a legjobb árakat garantálja.

AVI 80o lapos sugarú, légbeszívásos, elsodródásgátló, 80o szórásszögű fúvóka gombaölő és rovarölő (felszívódó és kontakt) szerek kijuttatására.

Részletesebben: • Akár 8 m magasságig terjedő kezelésekre

is használható.

• az injektoros – légzárványos, a célfelüle-ten szétterülő cseppeket képező – fúvó-káknál pedig 5% alatt van.

Az elsodródás ellen ható fúvókák csekély többletköltsége sokszorosan megtérül azzal, hogy a szeles időszakok és a talajviszonyok miatt szűkre szabott tavaszi permetezési idő-szakot jobban ki lehet használni. Almaültetvényekben megfelelő munka-minőséget a 200–300 μm közötti cseppméret biztosít. A fúvóka szórásteljesítményének és cseppméretének ismeretében választhatjuk ki a kopásállóságában, cseppképzési rend-szerében és méretében céljainknak leginkább megfelelő típust.

4 A fúvókák anyagának kopásállósági rangsora: réz < nemesacél < műanyag < kerámia

A fúvókák használati értékét és árát je-lentősen meghatározza anyaguk. Az almaül-tetvényekben jelentkező nagy igénybevétel miatt mindenképpen célszerű és gazdaságos minél kopásállóbb anyagú fúvókát választani. A használati érték szempontjából is rendkí-vül fontos a fúvóka mérettartása hosszú időn keresztül. Az árak egyáltalában nem ezt a tendenciát tükrözik: az olcsó műanyag fúvókáknál kissé

A rézből készült fúvókák mérettartása, élettartama a legrövidebb; leghosszabb ideig a kerámiabetétes

fúvókák használhatók


• A kipermetezett szer jól megtapad a lom-bozaton, csökken a talajra visszahulló szer miatti veszteség.

• Drasztikusan visszafogja az elsodródást, miközben nő a célfelületet „eltaláló” szer aránya (kiváló fedettség a kezelt zóná-ban).

• Légbeszívásos (Venturi rendszerű) fúvó-ka: légzárványokkal telített, nagyméretű cseppeket állít elő, amelyek nincsenek ki-téve az elsodródás veszélyének, a növény-zetre felütközve pedig sok fi nom, apró cseppre bomlanak fel.

• Eltömődésmentes konstrukció kettős lég-bevezető nyílással.

• Kompakt kivitel (28 mm hosszú). • Rózsaszínű ALBUZ kerámia betét és mű-

anyag test (kiváló pontosság és magas fokú tartósság).

Kedvező üzemi nyomástartománya 10 és 14 bar közötti. Ajánlott üzemi nyomás: 10 bar.

További példáink:

5 A fúvóka mérete

Ha már megvan a céljainknak megfelelő típusú fúvóka, meg kell határozni a munkase-besség és az üzemi nyomás alapján a fúvóka méretét is, melyhez a gyártók könnyen kezel-hető táblázatokat biztosítanak a felhasználók számára. Hogyan értelmezzük a fúvókateljesítmé-nyek táblázatát? A teljesítménytáblázatok

Teli kúpos ATR 60°, a „klasszikus”: fi nom

cseppképzésű

Üreges kúpos TVI 80° légbeszívásos: nagyméretű

buborékos cseppek

Gyümölcsösökben használt fúvókák jellemzői

Teli kúpos CVI 80° injektoros: nagymé-

retű légzárványos cseppek

ÜREGES KÚPOS FÚVÓKA ÜREGES

KÚPOS FÚVÓKA

ÜREGES KÚPOS, EL-

SODRÓDÁGÁT-LÓ, LÉGBESZÍVÁ-

SOS FÚVÓKA

LÉGBESZÍVÁ-SOS,

ELSODRÓDÁS-GÁTLÓ FÚVÓKA

EL-SODRÓDÁGÁT-

LÓ, LAPOS SZÓRÁSÚ FÚVÓKA

80° 60° 80° 80° 80°

Nagy Nagy Nagyon csekély

Nagyon csekély

Nagyon csekély

bar-ig 16 bar-ig

nagyon jó Nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó

felszívódó jó Jó jó jó jó


felszívódó


felszívódó

jó Jó jó jó jó


olvasásakor elsőként válasszuk meg a perme-tezőgép kívánt munkasebességét, és kövessük ezt az oszlopot a liter/hektárban megadott fajlagos kijuttatandó mennyiség értékéig. Ezen a soron haladva találjuk meg a kiperme-tezéshez szükséges üzemi nyomást (bar) és a fenti elvárásoknak megfelelő fúvóka méretét.

6 Szórófejszűrők

Elengedhetetlen követelmény minden gépnél az is, hogy a fúvókák eltömődésének (dugulásának) elkerülése végett az adott fú-vóka méretéhez előírt és ahhoz igazodó rács-méret sűrűségű (Mesh számú) szórófejszűrőt kell alkalmazni minden egyes szórófejnél.

A FarmCenter különleges ajánlata biogazdaságoknak

A talajéletet élénkítő baktériumfl órák kijuttatását szolgáló, a traktor homlokolda-lára függesztett BactoFil Jet 12 V szivaty-tyúval szolgálja ki a nagyméretű cseppeket képző, 110o szórásszögű ALBUZ CVI lapos sugarú, injektoros fúvókákat. A FarmCenter Kft. által gyártott permetező adapter olyan automatikával is ellátható, amely a fajlagos szórásmennyiséget a munkasebességtől füg-getlenül állandó értéken tartja. A vezérlő-sza-bályzó rendszer csupán a gép haladási sebes-ségét és a permetlé-ellátó rendszer nyomását méri, a kijuttatott mennyiséget pedig rendkí-

vül egyszerűen, a szivattyú fordulatszámának változtatásával tartja szinten, nem pedig a megszokott módon, szabályzó szelep közbeik-tatásával. A gödöllői FarmCenter Kft. 1990 óta szolgál permetezéstechnikai berendezések, alkatrészek és kellékek teljes körének a for-galmazásával és szaktanácsadással. Cégünk fi lozófi ája és küldetése, hogy nemcsak azokat a termékeket favorizáljuk, amelyeket vevőink gyakran keresnek, hanem úttörő szerepet vál-lalunk a legkorszerűbb permetezési eszközök megismertetésében és elterjesztésében is. Jó példa erre a permetezési munka hatékony-ságát segítő GPS műholdas berendezések forgalmazása. A megrendelt fúvókák, alkat-részek, kellékek már a következő napon le-szállításra kerülnek, a meghibásodások gyors elhárítása és az Ön nyugodt munkakörülmé-nyeinek biztosítása érdekében.

BactoFil Jet kijuttató adapter

127ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKONFarmCenter Kft.2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4. • telefon: 28 513 445 • fax: 28 513 446mobil: 30 958 9329 • e-mail: [email protected] • www.farmcenter.hu

A permetezőgépektől a fúvókák széles választékán át a megfelelő kijuttatáshoz szükséges valamennyi alkatrészig,

minden megtalálható a FarmCenter kínálatában.+ szaktanácsadás és gyors (24 óra) kiszállítás.

Minden, amire a sikeres permetezéshez szükség lehet...


Cégünk 1998-ban alakult. Akkori célja a ker-tészet technológiai fejlesztése volt, ami a zöldségtermesztők új típusú technológiákkal, nálunk fejlettebb termesztéstechnológiával rendelkező országokból importált és forgalma-zott újdonságokra korlátozódott. Ma már a nö-vénytermesztés minden ágazatának kínálunk egyedi hatékonyság fokozó lehetőségeket. Tevékenységünk hasznosságát alátámaszt-ja a mezőgazdaság súlyának folyamatos növeke-dése. A mezőgazdasági termékek emelkedő árai egyre jobban szükségessé teszik termékeink használatát. A Föld élelmiszer és energia igénye várhatóan a következő két évtizedben több mint 50%-kal fog nőni. E világtrendek szerint a mező-gazdaság és a hulladékgazdálkodás jelentősége hosszútávon sem fog csökkenni. Bevált stratégiánk, hogy egy-egy ágazat-ban kiválasztva a világ legjelentősebb, legin-novatívabb gyártóit, kizárólagos forgalma-zóként, importőrként, magas szakmai szín-vonalon képviseli annak termékeit, ill. teljes vállszélességgel hirdeti annak fi lozófi áját. Kollégáink egytől-egyig magasan kvalifi -kált jól képzett szakemberek.

Mi a talajuntság? Ha egy növényfajt, vagy közeli rokonságában lévő növényeket ugyanazon a területen hosszabb ideig folyamatosan termesztjük, hatására csök-ken a növekedés és a termés mennyisége. Mindezt a monokultúrában termesz-tett növények gyökérzetén felszaporodó talajlakó gombák, sugárgombák, baktériu-mok és fonálférgek okozzák.

Malagrow Kft.:Professzionális tápanyag-utánpótlás

technológiánkkal!

A talaj szerves anyag készleteinek csökke-nése, a talajélet folyamatos elszegényedése, a csökkenő faj szám, az antagonista szervezetek visszaszorulása az egyensúlyi állapot felbo-rulásához vezet. Kialakul a talajuntság! A talaj „kimerülés”, vagy „újratelepítési betegség” néven is ismerhetjük. A szántóföldi növényekhez hasonlóan a gyümölcs- és szőlő ültetvényeket egyaránt károsítja!

Talajuntság elleni komplex védekezés:

• őszi talajelőkészítés• gyökérmaradványok teljes eltávolítása• részleges talajcsere (3500–5000 euro/

ha), fánként új föld• talajfertőtlenítés (kémiai)• mikrobiológiai készítmények• minél többféle növénymaradvány van a

talajban, annál kisebb az allelopátia ve-szélye

Visszatelepített

Talajuntság hatására csökken a hajtás és a gyökérnövekedés


• talajtakaró növények, szervestrágyázás hatékony

• ellenálló alanyok (csak helyben kikísérle-tezett)

A talajmunkálatoknál az őszi talaj előké-szítés, gyökér teljes eltávolítással kombinálva csökkentjük a kórokozó túlélésének lehetősé-gét. Olaszországban már részleges talajcseré-vel (sor, tő) is próbálkoznak. Óriási költségek mellett, csak részleges eredményt érnek el. Egyéb módszerek a talajuntság ellen!

1. Ültetett fa helyének elkerülése: sorköz, tőtávolság felezése nem megoldás, mert az egész művelt talajrétegben jelen van a kórokozó.

2. Szakszerű víz és tápanyag-utánpótlás a gyökérnövekedés fokozásáért.

3. A talajélet serkentése minden módszer-rel: szerves-anyag bedolgozás, füvesítés, baktériumoltás.

4. Az ültetési anyag gyökérmetszésére megfelelő fi gyelmet fordítsunk: a vékony hajszálgyökereket távolítsuk el!

5. Feltáró talajvizsgálat (fonálféreg, gom-ba). Erős fertőzésnél nem szabad telepí-teni, de gyenge-mérsékelt fertőzésnél re-mény van az optimális termésre, ha az új telepítés minden ellátottságát optimum körüli állapotban tudjuk tartani.

6. Az átültetési stressz minél gyorsabbmegszüntetése: lomb-gyökér egyensúlygyors helyreállítása: Radifarm

Myco’Sol PTC a világon egyedülálló komplex mikrobiológiai rendszer

Az FCA francia cég egyedülálló tápanyag-utánpótlási rendszere a válogatott minőségihatóanyagainak köszönhetően olyan egyedi terméket nyújt a növénytermesztők részére, amellyel a növény teljes tápanyag igényeinfelül a talaj mikroorganizmusai számára is komplex táplálást biztosít!

Miért egyedi termék?• Tápanyagok: nitrogén lassú lebomlású

ammónium formátumban kálium-szul-fát: a növények számára kedvező

• Tápanyagok: kalcium (pH. 7,2) az egyet-len tápanyag, amely lúgosítja a talajt

• Tápanyagok: magnézium, és minden mikroelem

• Tápanyagfeltáró baktériumok: Pseudo-monas, putida, Pseudomonas fl uorescens

• Talaj higiénizáló gombák: Coniothy-rium minitans Trichoderma harzianum

• Speciális szervesanyag komplex: Cal-konutrium®

• Granulátum formuláció!

Nem kedvező!

Az ültetvényeknél törekedni kell a sorköz változatos növényekkel való betelepítésére


Minőségi hatóanyagok: (gomba, baktérium)

A híres Pasteur intézetből származó, gondosan válogatott legvirulensebb gomba és baktérium törzseket felszaporítják és a tápanyaggal és szerves anyaggal dúsított gra-nulátum szemcsébe helyeznek el. Ennek kö-szönhetően egyedülálló védelmet, stabilitást ad az élő anyagoknak és különlegesen hosszú, 1 éves tárolhatóságot biztosít. Mindezt hű-tés nélkül, normál tárolás mellett!

Miért előnyös a Myco’Sol PTC használata?

1. Tápanyagok kijuttatása• nitrogén, kálium, kalcium, kén, mikroelemek

• 20% speciális szerves anyag2. Pseudomonas putida, Pseudomonas

fl uorescens• foszfor és egyéb tápelemek mobilizációja• talajfertőtlenítés• sziderofor termelés (vas megkötése a kór-

okozók elől)• növekedési hormonok termelése: auxin,

gibberellin3. Trichoderma harziánum• kórokozók csökkentése: Phytium, Rhizok-

tonia, Fusarium, Sclerotinia, Bothrytis• antibiotikum hatású anyagok termelése:

gliotoxin, viridin• kórokozók által termelt káros enzimek le-

bontása• élettér kolonizálása (élettér elfoglalása a

kórokozók elől)• növekedési hormonok termelése: auxin,

citokinin, gibberellin4. Coniothyrium minitans• kórokozók írtása: pl.: Sclerotinia és élettér

kolonizálása

Kondíció - Fagykár

Mint láthattuk szoros összefüggés van a fagykár kialakulásában és következményei-nek a kondícióval. A lehetséges károk mérsék-lésére, a termékenyülés minél jobbá tételéhez meg kell vizsgálnunk, hogy mely tápanyagok és mikor szükségesek és azok milyen mérték-ben befolyásolják a folyamatot.


Termékenyülés folyamata:

A hideg hatást szenvedett virágok, növé-nyi részek regenerációja a legfontosabb fel-adatunk. A kisebb részleges fagy sérülések (virág szervek, edény-nyalábok) csökkenté-sén felül a virágokat fel kell készíteni, táp-anyagokkal kell feltölteni virágzás idejére. A virág kondíciója növeli a pollen élettartamát, csírázási képességét, sőt a legfontosabb szerv a termő (bibe) minőségét is. Optimális eset-ben a kedvező víz és tápanyagtartalmú pollen rákerülve a bibére, fokozza annak a nedvkivá-lasztását. Ez indukálja a gyors pollen csírá-zását, megtermékenyülést. Viszont, ha a ter-mő kevés tartalék tápanyagot (bór, nitrogén, cink, aminosavak) tartalmaz, akkor csökken a bibe nedv kiválasztása, ami kedvezőtlen, tápanyagban szegény táptalajt biztosít a csi-rázáshoz. Kedvezőtlen időjárással (hideg, túl meleg) együtt ez végzetes lehet. A meddő virá-gok lehullanak, vagy részleges termékenyülés után fokozottabb gyümölcshullást, deformált terméseket, nem egységes gyümölcsméretet, rosszabb tárolhatóságot és színezettséget ta-pasztalhatunk. A pollen életképessége: A pollentömlő növekedése a hőmérsékletre rendkívül érzé-keny. Alacsony hőmérsékleten gyakori, hogy a pollentömlő nem éri el az embriózsákot, a petesejt elveszti termékenyítő képességét. Almánál a petesejt élettartama a nitrogén és

tápanyagellátástól függően 9–13 nap. A pollen-tömlő 70 °C-on 10 nap alatt éri el a petesejtet, míg 150 °C-on ehhez 2 nap elegendő. Gyengébb tápanyagellátás esetén és alacsony hőmérsék-leten a terméskötődés bizonytalan. (Dr. Pethő Menyhért, Mg.-i növények élettana) Az alacsony (4–5 fokban) hőmérsékleten megtermékenyült gyümölcs kezdemények kezdetben szépen növekednek, viszont egy bi-zonyos méret után (kb. 14–16 mm) a vékony, részlegesen sérült kocsány nem győzi vízzel és tápanyaggal ellátni a termést, ezért leszabá-lyozza önmagát, ami tömeges hulláshoz vezet.

Termésképzés hormonális alapjai:

A megtermékenyülés után a magház nö-vekedése hirtelen megindul, a termés fej-lődése megkezdődik. Ezt a pollenben lévő növekedési faktorok aktivizálják. A magház megporzás előtti alacsony auxin szintje je-

lentősen emelkedik. A termő auxin termelése fokozatosan növekszik, ahogy a pollentömlő a bibeszál szöveteiben lefelé hatol. Alma, kör-te, szilva, őszibarack esetén az auxin kezelés csak kevésbé, míg gibberellinnel, hormon prekurzorokkal pl: MC Cream, Megafol,Brexil Mix kiegészítve hatékonyan fo-kozható a megtermékenyülés.

Az indulás a legfontosabb


Terméshullás:

Az idő előtti terméselválás (hullás) a fejlődő termés hormonális egyensúlyá-nak felborulásával magyarázható. A ter-més növekedését serkentő hormonok (auxinok, citokininek, gibberellinek) és az abszcizinsav közötti egyensúly megbom-lik. Az abszcizinsavszint emelkedésével a terméshullás mértéke jelentősen fo-kozódik. Ez mindig valamilyen környezeti stressz eredménye: korai-késői fagy, aszály, belvíz, növényvédőszer károsodás által kivál-tott reakció. A korai terméshullás, termés-

elrúgás gyakori oka tápanyaghiányból is előfordulhat. A virágzás után kijuttatott magas hormontartalmú anyagokkal, hormon prekurzorokkal pl: MC Cream, Megafol a hullás mértéke csökkenthető!

Termésnövekedés:

A hormonok hatására történő intenzív sejtosztódás (termés növekedés első szaka-sza) felelős a gyümölcs nagyságáért. Egy fi atal 1–2 cm átmérőjű almatermésben a sej-tek végleges száma már kialakult. Csonthéjas gyümölcsöknél a sziromhullás után 2–3 héttel alakul ki a sejtszám. Ez a termésnövekedés legérzékenyebb szakasz! Minden kedve-zőtlen behatás (tápanyaghiány, szárazság,

hideg, kórokozók) ami ebben a szakaszban éri a fejlődő termést, a termés mértét jelen-tősen csökkenti. Tehát fontos a tápanyag-bőség, stressz mentesség és a sejtosztódást fokozó készítmények használata pl: Benefi t PZ, MC Cream, Megafol. A sejtosztódás időszakában az auxinok mellett a citokininek a sejtmegnagyobbo-dáskor (termésnövekedés második szaka-sza) pedig a gibberellinek magas szintje szükséges a termés normális fejlődéséhez. Amint a hormonszint csökken, a termés nö-vekedése leáll, a szerves anyagok beépülése megszűnik, megkezdődik az érés. A termés-növelést fokozó gibberellin szintet magasabb szinten tarthatjuk hormontartalmú anyagok-

kal pl.: MC Cream és hormon prekurzorokkal pl: Megafol, Brexil Mix készítményekkel.

Megfelelő készítménnyel a hullás csökkenthető

Egységes, méretes, piacos termés a cél

Milyen tápanyagok szükségesek a terméke-

nyüléshez?


Termésméret növelése, hozamfokozás

A termés nagyságának a fokozásával nemcsak a piacosságot, hanem a hektá-ronkénti hozamokat is 10–20%-kal fo-kozhatjuk.

Ezt már nemcsak 10 éves magyaror-szági gyakorlati tapasztalatok, hanem több tudományos vizsgálat, disszertáció is alátá-masztja.

Termésméret növelés tudományosan:

Az auxin és citokinin hormonok hatására történő intenzív sejtosztódás (termés nö-vekedés első szakasza) felelős a gyümölcs nagyságáért. Egy fi atal 1–2 cm átmérőjű al-matermésben a sejtek végleges száma már ki-alakult. Csonthéjas gyümölcsöknél a szirom-hullás után 2–3 héttel alakul ki a sejtek teljes száma. Ez a termésnövekedés legérzé-kenyebb szakasza! Minden kedvezőtlen behatás (tápanyaghiány, szárazság, hideg, kórokozók) ami ebben a szakaszban éri a fej-lődő termést, a termés méretét jelentősen csökkenti. Tehát fontos a tápanyagbőség, stressz mentesség és a sejtosztódást fokozó készítmények használata pl: Benefi t PZ, MC Cream, Megafol Benefi t PZ hatásmechanizmusa: A termék egyedi összetételének köszönhetően

a sejtosztódásért felelős gének és hormonok (auxin, citokinin) aktiválásával több sejtből álló termést kapunk. Ezek a sejtek a ter-mésnövekedés második fázisában (sejt meg-nagyobbodás) tápanyaggal telítődve nagyobb, jobb minőségű gyümölcsöt eredményez! A több sejt a repedési hajlamot is jelentősen csökkenti!

Időzítés: sziromhullás után 7–10 na-ponta 0,3%-os koncentrációban. Milyen kúturában javasoljuk: cseresz-nye, meggy, körte, alma. Kombinációs partner: hatékonysága fo-kozható Megafol (2 liter/ha)

Disszertáció a Benefi t PZ-ről!

A Debreceni Egyetemen doktori disszertá-ció készül a termésméret növelő anyagok haté-konyságáról, melyben a Benefi t PZ is összeha-sonlításra került. Az első éves kísérletek alapján, az első helyen szerepelt öt vizsgált készítmény között. A háromszor kezelt Gála alma méretét8 mm-rel (!) növelte a kontrollhoz képest, ami kiemelkedő eredménynek számít! A vizsgálatok tovább folytatódnak.

MC Cream = Természetesen a maximumot!

Mi az MC Cream?

A koncentrált, 100% növényi hatóanyaga-inak köszönhetően:


• természetes erede-tű hormonokban (auxin, citokinin, gib be rellin) rendkí-vül gazdag

• egyéb összetevőinek (cink, mangán, szén-hidrát, alginsav stb.) köszönhetően fokozza a természetes sejtosztódási folyamatokat

• növeli a gyümölcs méretét, kiegyenlí-tettségét

• magas hormontartalma kedvezően be-folyásolja a vegetatív-generatív egyen-súlyt, azaz a termőegyensúlyt

• szüret előtt használva magas gibberellin tartalma a termés növekedését,

• auxin tartalma pedig csökkenti a gyü-mölcs hullás mértékét.

• különleges „wax hatásának” köszönhető-en fényesíti a gyümölcsöt

Megafol-lal kombinálva a két termék szinergista hatása révén, növeli az alma, meggy, körte, szilva, bodza termésének a méretét. Használata: virágzás, sziromhullás után 7–10 naponta, két alkalommal. Dózis: MC Cream 2 liter/ha + Megafol 1-2 liter/ha

Fagy (hideg) hatás csökkentése:

Az egyetlen bizonyított készítmény: Megafol. A növény termé-szetes fagy, vagy hideg elleni védelme bonyo-lult növényélettani fo-lyamatokon keresztül megy végbe. A Valagro GenChip technológi-ájának köszönhetően a Megafol biostimulátor hatóanyag mátrixa a Magyarországon lévő egyetlen olyan készít-mény, amelyről a több ezer gyakorlati tapasz-talat mellett növényélettanilag is bizonyított hatékonysága. Bizonyított hatás: A Megafol ható-anyagai a kijuttatás után 24 órával a növény természetes hidegtűrését fokozó COR gén aktivitását (400%) és a Ca-ion koncent-ráció növekedését (800%) idézi elő. Ezen a gének ismeretében a Valagro olyan hatóanyag komplexet tartalmazó készítményt állított elő, amely ezt a folyamatot maximálisan tá-mogatja.

Mikor jutassuk ki a Megafol-t? A várható fagy, lehűlés előtt 24–48 órával! Mi a Megafol dózisa? A fagy előtt és után 3 liter/ha. Meddig tart a hatása? Kb. 3–5 napig fejti ki a hatását. Fokozható a Megafol hatása? A virágzás idején egyéb-ként is kijuttatott Boroplus-al kom-binálva (1 liter/ha) fokozható a hatása.

Virágzás után kijuttatva növeli a gyümölcs méretét, kiegyenlítettségét!


A fagy után kell használni? A jég sejtroncsoló hatása (levél-, termés, haj-tás, edénynyalábok barnulása) miatt a gyó-gyulási, regenerációs folyamatokat gyorsítani kell. A Megafol a sebgyógyulásért felelős gén aktivitását 62-szeresére emeli!

Telepítések eredésének, növekedésé-nek fokozása: Célunk az ültetvény gyors termőre fordítá-sa. Ehhez alapvető fontosságú az erős és fejlett gyökérrendszerű egészséges állomány minél előbbi kialakítása. A Radifarm gyökérnöveke-dést fokozó biostimulátorban található ható-anyagok nélkülözhetetlenek a gyökérnöve-kedéshez, a gyökerek gyors anyagcseréjéhez. Mit érünk el a Radifarm használatá-val?

• gyors gyökérképződés, biztosabb eredés • egyenletes állomány, gyorsabb termőre

fordulás

Hogyan használjuk?

• Telepítés előtt: Az oltványok 0,3%-os Radifarm beöntözésével, vagy az oltvá-nyok 0,8%-os Radifarm oldatban történő 12 órás áztatásával, bemártással

• Telepítés után: Radifarm (0,3%) és a Master 20–20–20 öntözőműtrágya

(0,3%) együtt kijuttatva 1–2 alkalommal anyár folyamán.

A kalcium minőség meghatározó szerepe

Az alma tárolhatóságának ideje szoros kapcsolatban van a gyümölcs hússzilárdságá-val. A hússzilárdság pedig összefüggésben van a növények kalcium tartalmával. A kalcium ionok más tápelemekhez hason-lóan, vízoldható formában a gyökereken ke-resztül jutnak a növény szervezetébe, majd a szállító szöveteken keresztül jutnak fel a leve-lekhez. Gyakran előfordul, hogy a viszonylag Ca-mal jól ellátott talajokon is, már a betakarítás időszakában, egyes fajtákon megjelennek a héjbarnulás (stipikesedés) tünetei, különösen a nagyobb gyümölcsökön és azokon a fákon ahol kevés az alma. A szóban forgó jelenség annak a következ-ménye, hogy az alma gyümölcsök húsába nem jut elég Ca, mivel a gyökerek által felvett, aszállító szövetek által szállított kalcium ionok csak felfelé mozognak. Az előzőekből kitűnik, hogy természetes úton nem minden gyümölcsbe kerül elég Ca, ezért szinte egyetlen lehetőséget a termesztők részére a lombtrágyázás nyújt.

Kalcium felvételi időszakok:

A gyümölcs kalcium tartalma szempont-jából kritikus jelentőségű a termésnöve-kedés sejtosztódási fázisa. Ezt követően csökken a termés kalcium felvétele. Élettanilag a Ca beépülése a termésbe a termékenyülés utáni 6 hétben a legintenzí-vebb. A növekvő hajtások közvetlen hatáskéntmár a sejtosztódási gyümölcsfejlődés fázisá-ban elvonják a kalciumot a gyümölcsöktől. Ez


azért is kritikus, mert éppen ekkor történne a terméskezdemények kalcium-felhalmozása a sejtfalakban. A kalciumot legjobban a fi atal levelek hasznosítják (nem a gyümölcs), így kiemelt hatékonysága az intenzív hajtásnövekedés idején van. A legtöbb permettrágyából történő növé-nyi Ca-felvétellel foglalkozó munka szerint a kalcium csak a gyümölcs felszínén át juthat a gyümölcsbe (GLENN és POOVAIAH, 1985; WÓJCIK, 2004), míg a levelek által felvett mennyiség szerepe elhanyagolható, mivel az gyorsan lekötődik (SZŰCS és KÁLLAY, 1979, 2003). Az almafán belül a kalcium gyenge áthe-lyeződése miatt a levelekre permetezett kalci-um gyakorlatilag nem vándorol át a gyümölcs-be, ezért csak az almára jutott kalcium épül be a gyümölcshéj szöveteibe és a héj alatti sejtré-tegekbe. HARKEN és FERGUSON (1988) sze-rint a gyümölcsök héjának kalciumfel-vevő képessége nagyban függ a gyümöl-csök természetes pórusain, mint például a sztómákon, a szuberinnel még be nem rakó-dott lenticellákon, vagy akár a sérüléseken, repedéseken keresztül történő felvételtől (érdekesség!: perzselt almák emiatt általában tárolhatóbbak). A másik fontos szakasz az intenzív növe-kedés szakasza – elálló almáknál augusztus hónap – de ekkor már csak a héj alá 3–5 mm-re épül be a levéltrágyából a Ca tápelem. A folyamatos Ca-felvételhez a nyári idő-szakban kb. 190 mm feletti csapadékra ill. víz-re van szükség, mivel annak hiányában a sejt-nedvek visszafelé áramlásával a gyümölcsök tápelem-tartalma csökken. A későbbi csapa-dékok hatására ez a rendellenesség a legtöbb ásványi elem viszonylatában helyreállhat, azonban a Ca kedvező szintje már nem érhető

el, vagyis a nyári aszályos periódusok ez által is negatívan hatnak az alma tárolhatóságára (SZŰCS és KÁLLAY, 1979, 2003). A magvak száma és a kalcium-tartalom közötti összefüggés: BRAMLAGE et al. (1990) szerint a mag-vak számának növekedésével a gyümölcs-növekedés eredményezte „hígulási eff ektus” ellenére a gyümölcs kalciumtartalma a gyü-mölcsmérettel lineárisan növekszik. A kitá-rolást követő öregségi húsbarnulás mértéke a nagyobb magszámmal arányosan csökken. Mindezekből következik, hogy gyakorlatilag minden, a gyümölcsök magszámát befolyáso-ló technológiai beavatkozás összefügg a gyü-mölcsök ásványi összetételével. Nagyobb gyümölcsönkénti telített magszám nagyobb gyümölcstömeggel pá-rosul. A növekvő magszám (vagy azzal pozitív összefüggésben álló más folyamatok: szállító-pályák épsége, virágszervek funkció-képessége stb.) eredményezte fokozott gyümölcsnöve-kedés „hígulási eff ektust” hoz létre. A na-gyobb magszám kedvező hatása mellett szól az is, hogy a nagyobb gyümölcsmérettel nem jár egyértelműen együtt lazább szöveti szerkezet. A magvak hormontermelésének, táp-anyagvonzó hatásának kötődésben és gyü-mölcsminőségben betöltött előnyös szerepét, a gyümölcs fejlődésének sejtszám kialakulást követő szakaszában sokkal nagyobb jelen-tőséget kell tulajdonítani a primer-, illetve a később megjelenő hajtásleveleknek (BRUN-NER, 1990; VOLZ et al., 1994; BYERS, 2003). HANSEN (1971) bebizonyította a gyü-mölcsnövekedés függőségét a primer- és hajtáslevelek által vonzott fotoszintetikus termékektől. FERREE és PALMER (1982) szerint a primer levelek kiemelten fontosak a gyümölcs szüretidei méretére és a gyümölcs kalciumtartalmára.


A gyümölcsök magasabb Ca-tartalma a lombozat által felvett (kalcium) frakcióból is származhat; másrészt az egészségesebb szál-lítópályák és a magvak/gyümölcsök előnyö-sebb, aktív metabolikus gyűjtőhelyek. Kalcium felvételét befolyásoló táp-elemek: A kalciummal ellentétes hatásúnak tekint-hető a kálium, mely többek között a sejtfalbon-tó enzimek aktiválásában is lényeges szerepet vállal. E két elem aránya (Ca/K) nagyban meg-határozza az alma tárolhatóságát. Az almatermésben a Ca mennyisége a ká-lium (K) és a magnézium (Mg) tápelemekéhez képest eléggé állandó értékű. Míg a K és Mg mennyisége a termésmennyiség növekedésével csökken a termésben, addig a Ca mennyisége szinte változatlan. A nagy mennyiségű, de ap-róbb gyümölcsméretet produkáló években ke-vésbé jelentkezik a stipikesedés, ekkor ugyanis kedvező a (K+Mg)/Ca arány a termésben. Az évjárat is befolyásoló, ugyanis meleg, száraz időben nincs Ca beépülés a termésbe,

sőt a Ca kismértékű kivándorlását fi gyelték meg a termésből. Párás időben pedig a növény Ca felvétele csökken a talajból. A kalcium – a Fe, B, Zn és a Mn tápelemekhez hasonlóan – nem vagy alig vándorol a növényben, míg aN,P,K,Mg tápelemek könnyen mozognak a növényben a fi atalabb részek felé. A Ca-K és a Ca-Mg antagonizmus, azaz túlzott K és Mg ellátottság esetén a Ca felvétel gátolt, illetve fordítva, túlzott Ca ellátottság esetén a K és Mg felvétel gátolt.

Mi csökkenti a kalcium felvételt?• magas NH4 (ammónium)-ion koncentrá-

ció a talajban (tápoldatban)• páratelt levegő• szárazság• túlzott K és Mg ellátottság• erős metszésből, túlzott nitrogén ellátott-

ságból vagy egyéb okból eredő intenzívhajtásnövekedés;

• nagy levélfelület: termés arány


Fentieket fi gyelembe véve ajánlott: • az ammónium tartalmú műtrágyákat ke-

rülni, helyette Ca-nitrátot használni; • a terméstisztulás után közvetlenül leg-

alább két-három alkalommal Ca levéltrá-gyázást végezni;

• nedves, párás időjárási körülmények és szárazság idején feltétlen ajánlott a Ca levéltrágyázást többször elvégezni a vege-táció alatt

• levélanalízis elvégeztetése július első fe-lében

• kerülni kell a korai szüretet.• Az almagyümölcsök kalciumtartalmának

növelési lehetőségei a következők:• mérsékelt hajtásnövekedés,• kedvező gyümölcsberakódottság,• gyenge metszés, nyári zöldmetszés,• kedvező talaj-pH, talajjavítás,• közepes nitrogén-, kálium- és magnézi-

umellátottság,• egyenletes talajnedvesség, öntözés,• permetező trágyázás kalciumtartalmú ve-

gyületekkel,

A talaj alacsony pH-értéke (6,0 alatti) csökkentheti a rendelkezésre álló kalciumot, emiatt meszezéssel a talaj pH-át 6,0–6,5-ig emelni kell! Viszont kerüljük az olyan kalcium tartal-mú meszező anyagokat, amelyek magnéziu-mot (dolomit) is tartalmaznak, mert a magas magnézium szint csökkentheti (antagoniz-mus) a kalcium felvételét.

Miért a Calbit C?

A kritikus intenzív gyümölcsnövekedési időszakban (sziromhullás utáni 6-8 hét) ma-ximális kalcium felvételt biztosít.

Kalcium-oxid hatóanyagát a kis gyü-mölcs és a levél is gyorsan hasznosítja. Nincs káros kémiai reakció, (pl.: hőtermelés- klori-dos kalciumnál- perzsel!!) emiatt a Calbit C nem perzsel! A hatóanyag speciális kelátnak (LSA) köszönhetően un. „kis falat” formájában köny-nyen bejut a gyümölcs, levél légzőnyílásain (sztómák), lenticelláin. A készítmény speciá-lis növényi szaponin kivonatának köszön-hetően un. „étvágygerjesztő” eff ektusa révén még rossz felvételi körülmények között (szá-razság, alacsony páratartalom, vastag bőrszö-vet, kezelést követő csapadék) is maximális felvételt biztosít. Magas szerves szén tartalma extra sejt-erősítő hatású!

Kis dózis: 2,5-3 liter/haKedvező hektárköltség

Miért a Calbit C + Megafol kombináció?

A Megafol speciális hatóanyagai a légcse-renyílásokat (sztómákat) kinyitva fokozza az aktív kalcium felvételt. A fotoszintézis fokozó hatása révén segíti a gyökér víz-és tápanyagfelvételét. Ennek az un. „gyökérpumpa” jelenségnek köszönhető-en javul a növény vízellátása, így szárazságban a kalcium nem áramlik ki a gyümölcsökből a levélbe! Csapadékos időben pedig a sztómák kinyitásával segíti a tápanyagok felvételét. A Megafol fokozza a gyümölcs méretét, javítja a színezettségét!

Dózis: Calbit C 2,5-3 liter/ha + Megafol 1 liter/haFajtától függően: 2–8 alkalommal!


Alma tápanyagutánpótlási technológia


1. Almaültetvények tápanyag- szükségletének számítása

A gyümölcstermő növények tápanyag-ellá-tottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdonságok hatá-rozzák meg. A gyümölcstermő növények táp-anyag-ellátottsági harmóniáját a termésho-zam nagyságának, a gyümölcs minőségének alakulásával, a kondicionális állapot fi gye-lembevételével és az egyes növényi részek tápelem-vizsgálatával ítélhetjük meg.

Nitrogénművek:Állókultúrák és ültetvények

Műtrágy a-szükségleténekszámítása

Az almaültetvények trágyázásának első szakasza a telepítést megelőző tartalékoló vagy feltöltő trágyázás, a második a fenntar-tó trágyázás, melyet talaj- és növényvizsgálat (levélanalízis) alapján végzünk.

2. Almaültetvények feltöltő trágyázása

A feltöltő trágyázás lényege, hogy talajvizs-gálat alapján megállapítjuk a talaj tápanyag-el-


látottságát (humusztartalom, felvehető fosz-for és kálium tartalom), és kiszámítjuk azt a trágyaadagot, mellyel elérjük a talaj optimális foszfor és kálium feltöltöttségét. Amennyiben a talaj kalciumban (< 1%) és magnéziumban (< 60 ppm) szegény, úgy ezen elemek pótlását is ekkor végezzük (SZŰCS, 1999). Túlzottan savanyú talaj esetén a melioratív meszezést (2–10 t/ha) is a feltöltő trágyázással egy időben hajtjuk végre. A feltöltő trágyázással a talajt az aktív gyökérzóna mélységében, a növény igényeit meghaladó mértékben egy optimális szintre töltjük fel (NAGY, 2009). Az almaültetvények talajának (0–60 cm) optimális foszfor és kálium ellátottsága talaj-tulajdonságoktól függően 60–120, valamint 80–250 ppm között változik (FÜLEKY, 1999).

3. Almaültetvények fenntartó trágyázása

A fenntartó trágyázás célja az, hogy pótoljuk a termésképzéshez (mennyiség, minőség) és a fanövedék kineveléséhez véglegesen felhasznált tápanyagok mennyiségét. A fenntartó trágyaadag meghatározásához a levélanalízis eredményei-nek ismerete (talajvizsgálat is szükséges legalább 5 évente) nélkülözhetetlen a tápelemhiány és az optimális tápelem-arányok megítéléséhez.A fenntartó trágyaadagok meghatározásakor fi gyelembe kell vennünk a reálisan elérhető ter-mésszintet (az előző 5 év alapján), az egységnyi terméssel kivont tápanyagok mennyiségét, a levélanalízisre alapozott tápelem-ellátottsági szintet, a tápelemek hasznosulását befolyásoló tényezőket, valamint a szervestrágyázás és az esetleg bekövetkező terméskiesés módosító hatá-sait. 1 tonna alma és a hozzá tartozó fanövedék ki-neveléséhez átlagosan 1,5–2 kg nitrogén, 0,5-1 kg foszfor (P2O5) és 2-3 kg kálium (K2O) hatóanyag-szükséges (FÜLEKY, 1999). (1–3. táblázat)

Az optimális tápanyag-ellátottság esetén ele-gendő a terméssel kivont tápanyag-mennyiség pótlása. Az optimálishoz képest ±20%-os eltérés esetén a kijuttatandó tápanyagok mennyiségét ±20%-kal kell módosítani (SZŰCS-HORÁK,

1. táblázat – Az alma fajlagos nitrogén szükséglete (N kg·t-1), Kovácsné, 1981

KA A TALAJ HUMUSZTARTALMA (%)

< 1 1-1,5 1,6-2,5 > 2,5

< 27 3,0 2,5 2,2 1,8

27-30 2,4 2,0 1,7 1,4

30-35 2,0 1,7 1,5 1,2

36-50 1,8 1,5 1,3 1,1

> 50 2,3 1,9 1,6 1,3

3. táblázat – Az alma fajlagos kálium szükséglete (K2O kg·t-1) a kálium ellátottság alapján,

Kovácsné, 1981KA A TALAJ KÁLIUM ELLÁTOTTSÁGA

Igen gyenge

Gyenge Közepes Jó

< 27 4,2 3,6 3,3 2,9

27-30 3,8 3,9 3,0 2,6

31-36 2,9 2,5 2,3 2,2

37-42 3,1 2,8 2,6 2,4

43-50 3,9 3,5 3,2 3,0

> 50 5,2 4,6 4,3 4,0

2. táblázat – Az alma fajlagos foszfor szükséglete (P2O5 kg·t-1), Kovácsné, 1981

pH vagyCaCO3 %

A TALAJ AL-P2O5 TARTALMA (ppm)

< 30 31-50 51-80 > 80

pH 4,5-5,0 1,3 1,2 1,0 0,8

5,0-5,5 1,1 1,0 0,9 0,7

5,5-6,5 1,0 0,8 0,8 0,6

6,5-7,0 0,8 0,7 0,6 0,5

CaCO3 5 % 1,0 0,8 0,8 0,6

10 % 1,0 0,9 0,8 0,6

15 % 1,1 1,0 0,9 0,7


1984). A trágyázás módja és ideje függ a talaj típu-sától, a tápelemtől, a tápelem-igény időpontjáról, a dózistól és a technikai felszereltségtől. LOCH et al (1993) szerint a fenntartó trágya adagja kedvező talaj és levél tápanyagellátottsági szint mellett hagyományos termesztéstechno-lógia esetén 40 t/ha terméshez 80-100 kg N, 40–50 kg P2O5, és 110–130 kg K2O hektáronként. Az évente kivont Mg mennyisége kb. 25–30 kg/ha. FAILLA (1992) szerint 45 t/ha Red Delicious tápelemkivonása (kg/t) N: 0,87; P2O5: 0,53; K: 1,9; CaO: 1,57; MgO: 0,16.

A nitrogénműtrágyázás irányelvei

és a kijuttatás időpontja

Az évente szükséges mennyiségű nitro-génműtrágya kijuttatható egy menetben vagy megosztva. Az egy menetben történő kijut-tatás előnye, hogy költségtakarékosabb, míg a megosztot-té, hogy e g y e n l e -tesebb, a növény igényének megfele-lőbb lesz a nitrogénellá-tottság. A többszöri kijut-tatás nagy műtrágya-adag esetén indokolt. Az 50–60 kg nitrogén/ha adagokat nem célszerű megosztani, ilyenkor a kijuttatás megfe-lelő időpontja a kora tavasz. A kora tavaszi egy menetben történő kijuttatás esetén indokolt lehet az őszi két-három alkalommal elvégzett nitrogén-levéltrágyázás. Nagyobb nitrogénmennyiség kijuttatásakor nyár végi-őszi és kora tavaszi időpont javasolt úgy, hogy az adag megosztá-sának aránya 1/3–2/3. A kora tavaszi nagyobb mennyiségű nitrogén kijuttatása feltétlenül szükséges, mert csak így tud megfelelő meny-

nyiségű nitrogént felvenni rügypattanáskor és virágzáskor. Az alma nitrogénigénye a virág-zást követő hatodik hétig a legnagyobb. Az eb-ben az időszakban elszenvedett nitrogénhiány kis gyümölcsméretet eredményez, és gyenge virágrügyképződéshez vezet. Ezért kiemelt jelentőséggel bír a virágzás előtti időszakban a nitrogéntrágyázás. Az ilyen oldattrágya töménysége 10–50 ppm. A kijuttatás július közepéig és szüretkor történ-jen. Az ősszel kijuttatott nitrogén mennyisége ne legyen több, mint 30–50 kg/ha. Rügyfakadás után a permettrágyázást kell előnyben részesí-teni a talajtrágyázással szemben. A kora tavaszi nitrogén-műtrágyá zást, bár hat a gyümölcskö-tődésre, mégis alapvetően az éves hajtásnöveke-dés és a rügydiff erenciálódás érdekében végez-zük. A nyár végi-őszi nitrogén-műtrágyázással már nem célszerű hajtásnövekedést elősegíteni.

Kötött és középkötött talajok esetében a kijuttatott nitrogén-műtrágya gyökérzónában való megjele-

nése a kijuttatástól számított 4–5 hét elteltével várható. Laza

homoktalajon ősszel csak a tartalékképzéshez szüksé-ges mennyiségű nitrogént juttassuk ki, mivel a több-let amúgy is lemosódna a talaj alsóbb rétegébe, ami

nem csak veszteséget, de környezetszennyezést is

okoz. Figyelembe véve a hazai csapadékviszonyokat és a nitro-

gén nagyfokú mobilitását, elegendő azt a felszínre kiszórni és sekélyen a talaj-

ba munkálni. A füvesített sorközű és az öntözött ültetvé-nyek esetében a gyeptelepítés első öt-hat évé-ben kb. 40–60 kg nitrogén pótlólagos kiadago-lása szükséges hektáronként a gyep nitrogénel-vonó hatásának kompenzálására.

gya kijuttatható egy menetben vagy a. Az egy menetben történő kijut-ye, hogy költségtakarékosabb, míg sztot-

növény megfele-

a nitrogénellá-többszöri kijut-

y műtrágya-adag dokolt. Az 50–60gén/ha adagokatzerű megosztani,

a kijuttatás megfe-ntja a kora tavasz. A zi egy menetben történőesetén indokolt lehet az őszi

m alkalommal elvégzett nitrogén-ázás Nagyobb nitrogénmennyiség

zük. A nyár végi-őszi nitrogén-műtrmár nem célszerű hajtásnövekedést e

Kötött és középkötött talajoa kijuttatott nitrogéngyökérzónában való

nése a kijuttatástól számhét elteltével várh

homoktalajon ősstartalékképzésheges mennyiségűjuttassuk ki, milet amúgy is lemtalaj alsóbb rét

nem csak vesztkörnyezetszenny

okoz. Figyelembe vcsapadékviszonyokat

gén nagyfokú mobilitásáazt a felszínre kiszórni és sekély

ba munkálni

az őszi gén n


Almásban évente legfeljebb 100–150 kg N kijuttatása szükséges, ez átlagosan kb. 80–120 kg-ot jelent. Erős hajtásnövekedés esetén, ha a levélvizsgálati eredmények megengedik, a N-trágyázás szüneteltethető. 25 cm-es éves haj-tásnövekedés mellett a tenyészidőszak elején 30 kg-nál több N-t lehetőleg ne juttassunk ki. Ha a hajtásnövekedés ennél nagyobb, akkor a N-adag 50%-kal csökkenthető. Általános tapasztalat, hogy alma esetében az egyszerre kijuttatha-tó N-mennyiség 40 kg/ha. Szárazabb években inkább kevesebb N-t juttassunk ki a gyengébb hasznosulás miatt. A N-dózist az alábbiak sze-rint érdemes megosztani: gyenge hajtásnöveke-dés esetén 30–50 kg-ot alaptrágyaként, 10–30 kg-ot tavasszal és 0-20 kg-ot nyáron juttassunk ki. Ugyanezen értékek közepes hajtásnövekedés esetén 30, 10–30 és 0–20 kg/ha-ra változnak. Erős hajtásnövekedéskor N-t csak alaptrágya-ként és tavasszal juttassunk ki. Ennek mennyi-sége 0-30 és 0–20 kg/ha. Talajtrágyázásra java-soljuk a Genezis Pétisó és a Genezis Mikramid (45% nitrogén+mikroelemek) 100–200 kg/ha dózisú kijuttatását.

A nitrogén felvétel a legnagyobb a levélképző-dés első szakaszában, ami májustól június kö-zepéig tart (első csúcs). Ekkor a fák akár 10 kg/ha/hét nitrogént is felhasználhatnak (1. ábra). A növekedés befejeztével a nitrogénfelvétel gyorsan csökken. A gyümölcs növekedésekor ismét növekszik a nitrogénfelvétel (második csúcs). A legtöbb nitrogént a gyümölcsképzés-re fordítja a növény. A zöld görbe a levelek, a barna görbe a fás részek nitrogén felhasználá-sát mutatják. A folytonos és szaggatott vonalú piros görbe a gyümölcs nitrogén felhasználását mutatja heti bontásban 60 t/ha és 38 t/ha ter-més esetén. Szerves trágya használata során a benne levő nitrogén csak lassan táródik fel, ezért még szervestrágyázás mellett is javasolt Genezis Pétisó használata.

A foszforműtrágyázás irányelvei és a

kijuttatás időpontja

A foszfor mozgására a semleges, laza ho-moktalajokban legnagyobb. Éppen ezért a 15%-tól kevesebb leiszapolható részt tartal-

1 2 3 54 60

2

4

8

6

10

7 8 9 10 1514 16 1817 1913 20 21 2211 2312

nitrogén felhasználás kg/ha/hét

hetek

Szüret

1. ábra: Az egyes növényi részek nitrogénfelvételi dinamikája (májustól októberig)

gyümölcs 60 t/hagyümölcs 38 t/hafarészlevél

1. ábra – Az egyes növényi részek nitrogénfelvételi dinamikája (májustól októberig)


mazó homoktalajok (kötöttségük általában 30 alatti) esetében a kijuttatott foszforműtrágya érvényesülése akkor is kedvező, ha azt csak sekélyen dolgozzuk a talajba. A 15%-tól több leiszapolható részt tartalmazó, nem semleges kémhatású homoktalajok esetében a foszfor-műtrágyát érdemesebb a 25–30 cm mélyen bedolgozni. Mivel a foszfor mobilitása nem túl nagy, vályog és agyag talajokon mélytrágyáz-va, 25–40 cm-es mélyen (az aktív gyökérzóná-ba), akár több rétegben, a talajba dolgozva (altalaj-műtrágyázás) juttassuk ki azt. Amennyiben a talaj megfelelő szintre fel van töltve foszforral, úgy a fenntartó trágyázást ele-gendő két-három évente elvégezni. Olyan kötött talajú ültetvényben, ahol a facsíkokat nem, vagy csak nagyon sekélyen művelik, lehetőség van a felszíni P-trágyázásra. A foszfor-műtrágyák javasolt ki-juttatási időpontja ősz, szüret után.

A káliumműtrágyázás irányelvei

és a kijuttatás időpontja

A kálium dinamikáját a talaj agyagfrakció-ja határozza meg leginkább. Homok és homo-kos vályog fi zikai féleségű talajokon a kálium-műtrágyát ősszel kell kijuttatni és sekélyen (10–15 cm) a talajba dolgozni. Ugyanakkor homoktalajon (KA<30) a 100 kg hatóanyagot meg nem haladó káliumműtrágya mennyiség kora tavasszal is kiadagolható. Amennyiben a talaj káliumellátottsága az optimális szinten

van, nem szükséges a káliumadag megosztása még homoktalajon sem. Hiányos ellátottság esetén pedig nyári tápoldatozás vagy lomb-trágyázás javasolható. Vályog és agyagtalajo-kon a káliumműtrágyát elegendő 2–3 évente kijuttatni. Vályogtalajon a kálium erősen kö-tődhet, de akár le is mosódhat a mélyebb talaj-rétegekbe. Ilyen talajokon a káliumműtrágya

bedolgozása mindenképpen 25–30 cm mélyen indokolt. Olyan kötött talajú ültet-

vényben, ahol a facsíkokat nem, vagy csak nagyon seké-lyen művelik, lehetőség van a felszíni K-trágyázásra. A

káliumműtrágyák javasolt ki-juttatási időpontja ősz, szüret után. Ezen belül is a klórtar-talmú műtrágyákat legkésőbb december végéig célszerű ki-juttatni (fagyott, hóval borí-tott, vízzel telített talajra nem lehet) az alma mérsékelt klór-érzékenysége miatt. A klór hasonló sebességgel

mozog lefelé a talajban, mint a nitrogén. Amennyiben már-ciust követően kálium klori-

dot használunk, és kevés csapa-dék hullik, akkor az aktív gyökérzónát a virág-zás idején éri el. Az alma nagy mennyiségben veheti fel a klórt, ami károsítja a levélzetet.

A kalcium- és magnéziumtrágyázás

irányelvei és a kijuttatás időpontja

Mivel a kalcium a vízzel könnyen mozog a talaj mélyebb rétegei felé, a feltalaj könnyen elsavanyodhat. Ennek megakadályozására vagy a melioratív meszezés hatástartamának növelése, vagy a fenntartó meszezés válhat szükségessé. A talajtrágyaként adagolt meszet


nem kell mélyen be-dolgozni, és egyszerre akár 3–4 évi mész-adag is kijuttatható. A növények kalcium el-látását a talajban lévő fi nom eloszlású mész biztosítja. Homok, homokos vályog tala-jokon 6 pH vályog, és agyagtalajokon pedig 6,5 pH alatt kell mész-trágyázni. Ha a pH 5,5 alatti akkor meliorativ meszezésre van szük-ség, ami 3–4 t/ha CaO. A talajoldatban lévő magnézium gyor-san mozoghat lefelé, így a túlöntözés vagy a sok csapadék jelen-tősen csökkentheti a talaj magnézium-tartalmát. Abszolút hiánya elsősorban sa-vanyú és homoktala-jokon fordul elő. Rela-tív hiányát okozhatja a túlzott káliumtrágyázás (200 kg/ha/év K2O), ezért LOCH (2000) talajtrágya formájában 40-60 kg/ha magnézium kijuttatását javasolja.

4. Tápoldatos öntözés és lombtrágyázás

A modern, keskeny sorközű, támrendszeres ültetvényekben a termesztés elképzelhetetlen öntözés nélkül. A tápoldatos öntözés (idegen ki-fejezéssel: fertigation) nem más, mint a tápanya-goknak az öntözővízzel egy menetben történő kijuttatása. Ilyenkor a tápoldat töménysége leg-feljebb 0,5% lehet. Ha gyakran öntözzük az ültet-

vényt, akkor célszerűbb 50–250 ppm (mg·l-1) táp-anyag-koncentráció alkalmazása. Erre a célra csak a vízben maradék nélkül oldódó műtrágyák alkalmasak. A tápoldatos öntözésre a vegetáció alatt az intenzív hajtásnövekedéstől augusztus elejéig terjedő időszak a legalkalmasabb. Fő sza-kasza május-június hónapok. Tápoldatozásra KCl nem használható. A tápoldatozást célszerű kombinálni lombtrágyázással (permettrágyá-zás), mely jól kiegészíti a tápoldatos öntözést, valamint pontosabb és hatékonyabb kijutta-tást eredményez. Tápoldatozásra javasoljuk a Genezis-Pétisol Nitrogéndús, a Genezis-Pétisol Általános és a Genezis-Pétisol Foszfor- és Káliumdús készítményeket 0,05-0,1% tömény-

4. táblázat – Alma tápelem felvételi dinamikájaHÓNAP HÉT FENOFÁZIS TÁPELEMEK

Április1 Rügyfakadás

Magnézium

2 Virágzás előtt

Május

3 Teljes virágzás

Nitrogén

Foszfor

4

Sejtosztódás szakasza

5

6

Június

7

8

9

10

Gyümölcs-növekedés

Kálium

Július

11

12

13

14

Augusztus

15

Magnézium16

17

18

Szeptember

19

20

21

22


ségben vagy a Péti Mix Komp-lex Plusz termékcsalád tagja-it 0,05-0,5% töménységben, a növény igényének függvé-nyében. A lombtrágyázásnak fő-leg a Ca és a mikroelemek (Fe, Zn, Cu, Mn, B) esetében van jelentősége. Az alma na-gyon Fe, Mn, Zn és B igényes, Cu igénye közepes (SÁRDI, 2003). A permettrágyázás akkor indokolt, ha fokozott tápelem-igény jelentkezik, szeretnénk a tápanyag-hiányt megszüntetni vagy megelőz-ni, a talaj kedvezőtlen tulajdonságai gátolják a tápelemek felvételét, az ültetvényt biotikus (kártevők, kórokozók) vagy abiotikus ( jégeső, fagykár, aszály) tényezők okozta károk érték, valamint amikor a gyümölcsminőséget szeret-

nénk javítani. A lombtrágyázás nagy előnye, hogy a talajtulaj-donságok nem befolyásolják, serkenti a gyökerek tápanyag-felvételét, és hatékonyabb a felszívódás. A megengedhető oldattöménység 0,5% körü-li, de legfeljebb 1%. Kivétel ez alól az ősszel, szüret után végzett N-pótlás, amikor akár 2–3% töménységű kar-bamid-oldat is használható. A tápanyag-kijuttatás során annak mennyiségét a növény

igényeihez, a fenológiai fázi-sokhoz kell igazítani. Ezen kívül

fi gyelembe kell venni, hogy lombtrágyázásra a legmegfelelőbb a 15–25 °C közötti hőmérséklet, a 40–60% relatív páratartalom, valamint az esti szélcsendes és csapadékmentes időszak. Ha a permettrágyázást 6–10 órán belül csapadék kö-

n

6. táblázat – Almaültetvény fenntartó trágyázása 50-60 tonna/ha termés eléréséhezHETEK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Hónap Április Május Június Július

FenofázisRügy-

fakadás

Virágzás

elott

Teljes

virágzásSejtosztódás szakasza

Lombtrá-

gyák

kg/ha

vagy l/ha/

alkalom

Karbamid/Mikramid

(0,5-1%)Genezis Pétisol Nitrogéndús (0,5-1%)

5 5 2 5 5 5 5 5 5 5

Pétibór Extra (0,5-1%)

2 x 2 l 0.5 2 2 7 7

Mikromix-A-Cink (0,5-1%)

4 1.5 1 1 1 1 1

Mikromix-A-Mangán (0,5-1%)

5 5 5 1 1

Mikromix-A-Vas Magnézium (0,5-1%)

4 4 4


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Július Augusztus Szeptember Október

Gyümölcsnövekedés Szüret után

Péti Mix Komplex Plusz Általános Starter (0,5-1%) Karbamid/Mikramid (1-2%)

5 3 5 5 15 15 15

Kalcinol (0,5-1%) Pétibór Extra (0,5-1%)

7 7 7 1 1 1

Mikromix-A-Cink (0,5-1%) Mikromix-A-Cink (0,5-1 %)

1 1 1 2 2 2

1 1 1

veti, meg kell azt ismételni. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a kezelés kisebb koronaméret esetén hatékonyabb. A nitrogén pótlására a szü-

ret utáni, de lombhullás előtti időszak, az egérfül állapot, az intenzív hajtásnövekedés és a virágzás vége alkalmas. Lombhullás után tartalékképzés

5. táblázat– Almaültetvény fenntartó trágyázásaHÓNAP AJÁNLOTT TERMÉK ALKALMAZÁSI JAVASLAT

November Mésztrágyázás (Solsil-MK 28%)Ha a talaj pHKCl-ja < 6,5;

1000-1500 kg CaO/ha; kb 3,5-5,5 t/ha készítmény

DecemberP:K 10:28 (9,5CaO; 6MgO)

Talajvizsgálattól és a megelőző évi terméstől függően, december 31. előtt

kijuttatva; általános dózis 120 kgK2O /ha; 430 kg/ha készítményJanuár

Február

Keserűsó (27% MgO)*Genezis Pétisó (27% N, 7%CaO,

5% MgO)**

*Talajvizsgálatra alapozva, 300-400 kg/ha magnéziumhiányos talajokon

Március

**Talajvizsgálatra alapozva, a füvesített sorközök nitrogénigénye miatt, 125

kg/ha dózis a teljes területre, illetve az alma N igényének fedezése, általános dózis 30-35 kg/ha facsíkra kijuttatva

Június

Kálium-nitrát (12% N; 42% K2O)Talajvizsgálatra alapozva, általános

dózis termőkorú ültetvényben 15-20 kg N/ha/hó, 100-150 kg kálium-nitrát

Július

Augusztus


céljára már csak kis mennyiségű N-kiegészítés célszerű karbamid–oldattal. Nitrogén pótlá-sára javasoljuk a Genezis Karbamid/Genezis Mikramid 0,6–1%-os oldatát 3–6 alkalommal. A nitrogén, a foszfor és a kálium pótlására java-soljuk a Genezis-Pétisol és a Péti Mix Komplex Plusz termékcsaládot 0,5–1,0% töménységben. A készítmények egyaránt alkalmasak makro tápelem hiány (N, P, K) kezelésére is. Az inten-zív növekedés időszakában adagolt Cu, Fe, Zn és Mg elősegíti a rügydiff erenciálódást. Javasolt készítmények Mikromix A-vas-magnézium, Mikromix A-réz, Mikromix A-cink, Mikromix A-mangán, Mikromix A-szőlő-gyümölcs 1-6 l/ha. A felsorolt készítmények kiválóan használ-hatók mind hagyományos, félintenzív és inten-zív termesztéstechnológiában kalcium, vas, réz, cink, mangán, bór hiánytünetek kezelésére.

A bór kijuttatása pirosbimbós állapotban és a virágzás végén, sziromhullás után indo-kolt. Javasolt készítmény a Pétibór Extra 0,5–2 l/ha, maximum 0,5–1% töménységben, 2–6 alkalommal. A kalciumbeépülés és a tárolha-tóság fokozása, valamint a minőség javítása (keserűfoltosság és barnulás kialakulásának megakadályozása) érdekében négy-hat alka-lommal javasolt Ca-kiegészítés, melynek ideje az intenzív hajtásnövekedés, a zölddió állapot és az érés szakaszára esik. Javasolt készít-mény különösen a kalciumhiányos területe-ken a Kalcinol 0,5–1%-os oldata. A 4–6. táblázatokon keresztül az alma táp-anyag felvételi dinamikáját és tápanyag-után-pótlási technológiáját kívánjuk bemutatni in-tenzív ültetvényben 50–60 t/ha tervezett ter-mésmennyiség esetén.

A cikkhez felhasznált szakirodalom megtalálható a www.nitrogen.hu oldalon az Almaültetvények tápanyag-utánpótlása cím alatt.

www. genezispartner.hu


A kertészek és növényvédelmi szakembe-rek méltán bíznak a Syngenta termékeiben. A világ mezőgazdaságában betöltött rangos szerepét elsősorban termékeinek minő-sége, hatékonysága és alkalmazásuk biz-tonsága fémjelzi. Célunk változatlanul az, hogy termékeinkkel a jobb és egészségesebb gyü mölcstermesztést és partnereink ter-mesztési céljait szolgáljuk. A hazai almatermesztésben bekövetke-zett változások a korábbinál szigorúbb kö-vetelményeket támasztanak a termesztés-technológia egyik legfontosabb elemével, a növényvédelemmel szemben. A hatékonyság, gazdaságosság és a kör-nyezetvédelem szempontjai már nem aján-lásként, hanem termelői, fogyasztói igényként fogalmazódnak meg.

Telepítés előtt ne feledkezzü nk meg a talajban károsító rovarokról

A legnagyobb problémát a talajban 2–4 évig fejlődő cserebogárpajorok okozzák, melyek a fi atal oltványok gyökérzetét károsítják. A lárvák a vékony gyökereket átrágják, a vas-tagabb gyökerek felszínét berágják, odvasít-ják. A kártétel következménye a föld feletti részeken a levelek elhervadnak, megbarnul-va lehullanak. A kártétel nyomán a fi atal fák teljesen elhalnak. A tüneteket mutató fákat kihúzva, a gyökérzónájukban megtalálhatjuk a károsító pajorokat. A lárvák életmódjára jellemző, hogy a ta-lajhőmérséklet fü ggvényében vertikálisan migrálnak (függőleges irányban vándorol-nak). A hőmérséklet emelkedésével a seké-

lyebb, míg a csökkenésével a mélyebb talaj-rétegekben tartózkodnak. Ezt, a védekezés időzítésénél feltétlenü l vegyü k fi gyelembe! A kémiai védelem szü kségességének eldöntésé-hez érdemes az ü ltetvény létesítésére kijelölt terü leten – telepítést megelőzően – talajlakó felvételezést végezni.

Fiatal pajorok ellen a Force 1,5 G a hatékony

megoldás!

A Force 1,5 G nagy hatékonyságú, piretroid hatóanyagú, széles rovarölő spektrummal rendelkező szer. Dózisa: 7,5–10 g/m2 (sorkezelés). Az előzőekben említett “vertikális mig-ráció” miatt, a készítmény kijuttatása nem feltétlenül esik egybe, az ültetés konkrét idő-pontjával.

Gyomirtás

Gyomirtás az almaültetvényekben

A gazdaságos almatermesztés egyik elő-feltétele a termesztés biztonságát veszélyez-tető gyomnövények kiiktatása. A gyomfl óra sokszínűségéből és az elhú-zódó kelésből adódóan a tavaszi gyomirtás olyan széles hatásspektrumú készítménnyel oldható meg, amely a kikelt gyomokra azonnal hat, emellett jelentős a tartamhatása.

Tavaszi gyomirtás

A glifozát hatóanyagú Medallon Pre-mium, az oxyfl uorfen hatóanyagú Oxy és az S-metalaklor hatóanyagú Dual Gold 960EC hármas kombinációval, a már kint lévő éve-lő és egynyári gyomok ellen megbízható gyomirtóhatást érhetü nk el. Ugyanakkor, a

Syngenta Kft.:Alma technológia


később kelő egy- és kétszikű gyomok ellen, je-lentős tartamhatásra számíthatunk. A fenti kombináció 3 évesnél idősebb al-mástermésű gyü mölcsösekben (őszi és kaj-szibarack, cseresznye, meggy ü ltetvényekben is) használható. Az alkalmazás során ü gyelni kell arra, hogy a permetlé a kultúrnövény zöld növényi részeire (hajtások, levelek) ne kerü ljön, mert azokat maradandóan károsítja.

Újragyomosodás esetén: Medallon Premium

A tavaszi kezelés ellenére a tenyészidő folyamán a korábban erősen elgyomosodott ü ltetvé nyekben, egyes gyomnövények újra felszaporodhatnak. Ilyenkor a kiegészítő kezelésre ideális megoldás, a Medallon Pre-mium.

Sorkezelés – szertakarékos, környezetkímélő

megoldás

A terü leti dózis meghatározásánál rendkívü l fontos, hogy csak a ténylegesen ke-zelt terü letet vegyü k fi gyelembe. A Medallon Premium adagolása, tényle-gesen kezelt terü letre vonatkoztatva 0,4–0,6 l/1000 m2. Kisebb terü letre használjunk 1,5–2,0%-os permetlevet.

Figyelmeztetés, fi atal ü ltetvények

gyomirtása:

A gyomirtás már a telepítés évben is indo-kolt lehet. Az ültetvények létesítését követő három évben, a felhasználható készítmények köre korlátozott. Készítmény választást meg-előzően javasolt a megfelelő szakmai tájéko-zódás.

Gombabetegségek elleni védelem

Chorus, Topas, Score, Th iovit Jet, Bravo

Hibátlan, piacos alma az almafavarasodás és a lisztharmat elleni kifogástalan védelem nélkü l nem termeszthető. Termesztett fajtá-ink betegségfogékonyságához igazodó megol-dást csúcstermékeink jelentik. A felsorolt készítmények a vegetáció kü lönböző szakaszaiban – önállóan vagy kom-binációban – biztos védelmet nyújtanak a két kórokozó ellen.

A varasodás elleni védekezés kulcsa:

a korai fertőzés megelőzése – Chorus 50 WG

A varasodástól a gyü mölcs és a lombozat is súlyosan károsodhat. Az előző évi beteg le-veleken képződő aszkospórák már “egérfü l” állapottól veszélyeztetik ü ltetvényeinket.

A Chorus éppen arra képes, amire ekkor szü kség van:• más szereket felü lmúló hatékonysággal

véd a kora tavaszra jellemző, hűvösebb, változékony időjárásban,

• felszívódó, ezért hatásbiztonságát a fer-tőzést kiváltó csapadék nem befolyásolja,

• a permetezéshez viszonyítva, 2–3 nappal korábban létrejött fertőzési folyamatot leállítja, megakadályozza a tünetek meg-jelenését.

A Chorus-t az egérfü l állapottól a virágzás végéig 7–8 naponként, 2–4 alkalommal, de leginkább a nedvesség periódusok gyakorisá-gától függően javasoljuk. A lisztharmatra fokozottan érzékeny Jo-nathan, Jonagold, Idared fajták esetében a Chorus-t tanácsos Thiovit Jet-tel kiegészíte-ni.


Vészhelyzetben, varasodás ellen

– Score 250 EC

A speciális, felszívódó, difenokonazol ha-tóanyagú Score rendelkezik mindazzal a ha-tástöbblettel, amellyel egyetlen más triazol hatóanyagú szer sem. Programszerű védekezésnél – a virág-zást követően – a kezeléseket 7–8 naponként ismételjü k meg. Járványveszélyben (gyako-ri eső) a védekezések biztonságát a Score és kontakt varasodás elleni készítmény kombi-nációja fokozza. Műszeres előrejelzésen alapuló védekezé-si programban a növényfelü let nedvességbo-rítottságának kezdetétől, 96 óra áll rendelke-zésre a permetezés elvégzésére. Ezen az idő-szakon belü l permetezve a Score a fertőzést leblokkolja és a varasodástü netei nem jelen-nek meg.

Fajtaspecifi kus készítményválasztás liszthar-

mat ellen – Topas 100 EC

Virágzást követően a permetezések időzí-tésének, a készítményválasztásnak elsődleges szempontja továbbra is az időjárás (nedves-ség periódus). Érdemes azonban a fajták kór-okozó- fogékonyságbeli eltéréseit is fi gyelem-be venni. A lisztharmat terjedése – fogékony fajtá-kon – általában szárazabb időjárási körülmé-nyek között jellemző. Az intenzív hajtásnöve-kedés időszakában markáns védelmet biztosít a Topas 100 EC.

• meggyógyítja a beteg hajtásokat,• leállítja a spóraképződést, ezzel megelőzi

a fertőzés további terjedését,• megfelelő kontakt kombinációs partner-

rel – pl. Bravo 500 – kitűnő védelmet nyújt varasodás ellen is

(Fontos: a kombinációt nedvesség pe-riódus előtt – preventív alkalmazás – kell kijuttatni!)

Június végétől a fertőzési nyomás csökke-nésével váltsunk kontakt szerekre, így Bravo-ra és a Thiovit-ra. Varasodás ellen a Bravo 500 esőállósága egyedü lálló, lisztharmat ellen pe-dig a Thiovit Jet a garancia a nyári kezelések biztonságára.

Rovarkártevők elleni védelem

Az alma fejlődési szakaszainak jellemző

kártevői és a védekezések optimális időzítése.

Minden gyü mölcstermesztő tapasztalta már, hogy milyen nehéz feladat a fakadástól a szü retig megvédeni a lombot és a termést a rovar kártevők dézsmálásától.

A virágzás utáni „kártevőegyü ttes” gondját

bízzuk az Insegar 25 WG-re!

A virágzás közben/után rajzó aknázó-molyok, az almamoly, az intenzív érési táp-lálkozást folytató almailonca és a sodró-molylárvák már közvetlen veszélyt jelentenek a termés mennyiségére és minőségére. Az Insegar specifi kus, egyedi hatású ro-varölő szer, mely a molykártevők átalakulá-sát szabályozva, meggátolja a lárvakelést és a bábozódást. A készítmény sodrómolyok, almamoly és aknázómolyok elleni széles ha-tásspektruma rendkívü li hatástartammal pá-rosul. Két speciális, nehezen kezelhető növény-védelmi problémáról külön kell szólnunk. A készítmény mellékhatása a pajzstetvek fi atal láváinak “pajzsképződés” gátlása, mely ha-tékony eszköz a makacs kártevő elleni integ-rált védelemnek. Almástermésükét, a körte növényvédelmének egyik sarkalatos pontja, a


körtelevélbolha elleni védekezés. Az Insegar a körtét is károsító molykártevők mellett, gá-tolja a körtelevélbolha minőségi átalakulását, ezzel részét képezi és racionalizálja a kártevő elleni okszerű védekezést. Hatóanyaga az élő környezetre és az em-berre ártalmatlan. Az alkalmazás optimális időpontja: Az almamoly illetve aknázómolyok rajzás-megfi gyelése (feromon csapda) elengedhetet-len a védekezések indokoltsága, okszerűsége és időzítése érdekében. A készítményt a kár-tevők első lepkéinek megjelenésekor, a rajzás kezdetén célszerű kijuttatni. Elhúzódó rajzás esetén, a kezelést 12–14 nap múlva ismételjü k meg, az alapdózis felével, kétharmadával. Az említett fajok rajzása általában a szi-romhullás környékén kezdődik, amely a sod-rómolyok lárvák bábozódás közeli állapota. Így általában egy kezeléssel elejét vehetjük a korai levél-, gyümölcs-kártételnek, garantál-tan megelőzhető felszaporodásuk, csökkent-hető a későbbi beavatkozás gyakorisága. Az Insegar-ral védett gyü mölcsösben mérsék-lődik a pajzstetvek ill. körtésekben a levélbol-ha felszaporodásának veszélye.

Hosszú hatástartam a nyári nemzedék lárvái

ellen -Voliam Targo 063 SC

Az almamoly fejlődésére jellemző, hogy a nyári nemzedékek imágóinak rajzása gyak-ran elhúzódó, változó intenzitású, esetenként határozott rajzáscsúcs nélkül. Következmé-nye a folyamatos tojásrakás, lárvakelés, ami rendkívüli módon megnehezíti a védekezések időzítését. A Voliam Targo, klorantraniliprol hatóanyaga nagyon alacsony dózisban haté-kony az almamoly, az aknázó és sodrómolyok ellen, míg abamektin hatóanyaga kiváló atkák, levélatkák elleni hatással rendelkezik. A klorantraniliprol a levél és a gyü mölcs felü letére kipermetezve gyorsan bejut a szö-

vetekbe, majd transzlamináris hatása ré-vén hosszan tárolódik ott. Ezáltal, egyszeri alkalmzás esetén is tartós, hetekben mérhető védelmet biztosít a molykártevők ellen. Mivel hatásmechanizmusa és hatáskifej-tés pontja eltér a jelenleg engedélyezett ro-varölő szerekétől, jól illeszkedik a molyok el-leni védelem szerrotációs rendszerébe, fontos szerepe van a rezisztencia megelőzésében. A Voliam Targo kijuttatásának időzíté-se: A kettős hatóanyag-tartalma miatt, ideális megoldás amennyiben a különböző gyümölcs és levélmolyok - ezek eltérő fejlődési alakjai –, valamint atkafajok egyidejüleg veszélyeztetik az almaültetvényeket. A kijuttatási optimális időpontjának meg-határozása, elsősorban a helyi viszonyok pon-tos ismeretén alapszik. A nyári „moly-káosz” jellemző tünete az almamoly folyamatos, változó intenzitású raj-zása, a sodrómoly lepkék tömeges megjelené-se feromon illetve illatcsapdában. Az utóbbi kártevőcsoport lárváinak látványos kárképe a hajtások vitorlalevelein, semmivel össze nem téveszthetők.

Betakarításhoz közeli kártételiveszély esetén

Szakmai körökben közismertek az ültet-vények fajtaszerkezetének növényvédelmi vonatkozásai. Fenológiai eltérések, kóroko-zókkal szembeni fogékonyság külömbségek vagy éppen a betakarítás időpontja. Még „tömbös” telepítés esetén is gondot jelenthet a tenyészidőszak utolsó szakaszá-ban jelentkező “molyveszély” és a korai/kései szüretelésű fajták egységes védelme.


Új rovarölő szer a molyok lárvái ellen

– Affi rm

Az almatermelők számára nincs tragi-kusabb jelenség, mint a szü ret időszakában kialakult rovarkártétel, amely egy teljes év munkáját teheti tönkre. Az Affi rm 095 SG egy új, természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó, kiváló haté-konyságú rovarölő szer speciálisan a lepkék lárvái ellen lett kifejlesztve. A hernyók gyo-morméregként veszik fel és az érintkezéstől számított 1–2 órán belü l táplálkozásuk leáll. Hatását már a tojásból való kikelés, kirágás pillanatában is képes kifejteni. Alacsony hatóanyag-dózisa rövid, 3 na-pos élelmezésegészségü gyi várakozási idő alkalmazását teszi lehetővé. Egyben egyedüli lehetőség – különösen szedés szempontjából vegyes ültetvényekben – a szüretet megelőző vagy a szüret időszakát érintő rovarölő szer választásban. Az Affi rm-nak egyedü lálló hatásmódja és kettős hatáskifejtési pontja által fontos szere-pe van a rezisztencia megelőzősében.

Levéltetvek ellen célzott védelem – Actara SC

Az Actara hatóanyaga, egy újgenerációs neonikotinoid, széles alkalmazási spektrum-mal. A készítmény komfortosabb használatát eredményezi az új folyékony formuláció (SC), mely hatásbiztonságát is növeli.

Az almásokban elsősorban szisztemikus hatása teszi alkalmassá a rejtetten meghúzó-dó levéltetvek elleni tökéletes védekezésre. Olajos hatásfokozóval kombináltan kijuttat-va alkalmas a hajtásnövekedés időszakában megjelenő vértetvek megfékezésére.

Speciális megoldás atkák ellen

Takácsatkák, levélatkák megjelenése esetén megoldást jelentenek az abamektin hatóanyagú készszítmények (Vertimec, Voliam Targo).

Védekezés almában atkák ellen

– Vertimec 1,8 EC

A Vertimec, abamektin hatóanyaga az atkák idegi működését blokkolja, így minden mozgó alakot képes elpusztítani. Felszívódó és transzlamináris hatása következtében a levélfonákon és a levéllemezben táplálkozó kártevőkre is hat. Hatása gyors, erőteljes és hosszan tartó. Almában, a takácsatkák elleni védekezés az átlagosnál fokozottabb körültekintést igé-nyel. Egyrészt a károsító fajok fejlődési sa-játosságai (domináns a piros gyümölcsfa ta-kácsatka, de a barna-, közönséges-, ritkábban a galagonya takácsatka is felelhető), másrészt a felszaporodás kezdetének észlelése döntő lehet a kezelés hatékonyságát illetően. A Vertimec kijuttatásának optimális időpontját leginkább a kártevő levelenkénti egyedszámához célszerű igazítani. Amikor 2–3 db atka látható levelenként, érdemes beavatkozni, mert a késlekedés ve-gyes fejlődés állapotú népesség (tojás és moz-gó alakok) kialakulásához vezet, megalapozva a folyamatos szaporodás lehetőségét. A készítmény optimális hasznosulása ér-dekében, a permetezést az esti órákban hajt-suk végre, emelve a permetlé mennyiségét, a megfelelő borítottság érdekében.


A sikeres növényvédelem néhánytovábbi kulcskérdése

• növényvédő szer beszerzés csak megbíz-ható forrásból…

• a készítmények használatára vonatkozó előírások/ajánlások előzetes tanulmányo-zása és azok következetes betartása…

• a permetezés megfelelő kivitelezését biz-tosító alkalmazástechnika…

Syngenta Kft.www.syngenta.hu

AGROKER HOLDING ZRT. 4400 NYÍREGYHÁZA, KINIZSI ÚT 2. TEL.: +36 42 598 460,

email: [email protected] web: www.agrokerholding.hu

Az Agroker Holding Zrt. meghatározó szereplője a mezőgazdaságot kiszolgáló kereskedelemnek.

A társaság tevékenysége:

Nyíregyháza

Debrecen

Nyírbátor

KisvárdaMezőzombor

Fehérgyarmat

Mátészalka

Mezőtúr

HOLLAND ALMA KFT.GYÜMÖLCSFAISKOLA

www.hollandalma.hu

http://www.hollandalma.hu/

almatermesztÉs Új alapokon - hollandalma.hu©s_Új... · (az alma növényvédelmi problémái)...

Documents