alÁÍrÓlap - pannonhalmapannonhalma.hu/storage/polgarmesteri hivatal... · osztrák-magyar határ...

Tér-Háló Kft. 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A.Ravazd Településrendezési terv 2007

www.ter-halo.hu- 1 -

ALÁÍRÓLAP

Felelõs tervezõ: Németh Géza ……………………………………….TT-1 08/0065/06

Tervezõk: Leitner Attila ………………………………………..É3-08-0386

Szabó Roland ………………………………………..

Közlekedéstervezõ: Bogár Zsolt ………………………………………..K-1-1/08-0014

Közmûtervezõ: Kazó Pál ………………………………………..08-0064

Elektromos tervezõ: Perger Ágoston ………………………………………..HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

Gáztervezõ: Dr. Ladocsy Gézáné ………………………………………..MK 08-0168, 167/1988BSZFG-1/j

Kerttervezõ: Rozsos Katalin ………………………………………..K-2 08-0236/04



TARTALOMJEGYZÉKALÁÍRÓLAP................................................................................................................................. 1

RAJZJEGYZÉK............................................................................................................................. 3

I. KIINDULÁSI ADATOK.......................................................................................................... 5

1. ELÕZMÉNYEK........................................................................................................................ 51.1. A rendezési terv céljai .......................................................................................................... 51.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk ................................................... 51.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai .............................................. 7

2. VIZSGÁLATI ANYAG............................................................................................................ 112.1. Ravazd külsõ környezete ..................................................................................................... 112.2. Ravazd rövid története ....................................................................................................... 122.3. Humán erõforrások ........................................................................................................... 122.4. Gazdasági bázis ............................................................................................................... 212.5. A táji környezet adottságai ................................................................................................ 282.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek ......................................................................... 312.7. Épített környezet ............................................................................................................... 322.8. Vonalas infrastruktúra....................................................................................................... 372.9. Humán Infrastruktúra........................................................................................................ 432.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság ................................................ 44

3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE......... 453.1. Ravazd SWOT analízise..................................................................................................... 453.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai. ........................................................................................ 473.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata........................................... 483.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere ............................................................................................ 523.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. ....................................... 543.6. A területfejlesztés fõ célja, irányai. ...................................................................................... 583.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolata.......................................... 59

II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK................................................................................. 61

1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ................................ 611.1. A településszerkezeti terv leírása.......................................................................................... 621.2. Beépítésre szánt területek.................................................................................................... 631.3. Beépítésre nem szánt területek ............................................................................................. 65

2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA................................................... 69I. Fejezet ......................................................................................................................................................................................69Általános elõírások ........................................................................................................................................................................69II. Fejezet ......................................................................................................................................................................................71A településrendezés sajátos helyi eszközei ............................................................................................................................71III. Fejezet ......................................................................................................................................................................................72A területfelhasználás rendszere...................................................................................................................................................72IV. Fejezet ......................................................................................................................................................................................73A területfelhasználás általános szabályai ................................................................................................................................73V. Fejezet ......................................................................................................................................................................................75Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények ...............................................................................................75VI. Fejezet ......................................................................................................................................................................................78Környezet- és természetvédelmi követelmények....................................................................................................................78VII. Fejezet ......................................................................................................................................................................................82egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények ................................................................................................82VIII. Fejezet ......................................................................................................................................................................................84Övezeti elõírások ............................................................................................................................................................................84IX. FEJEZET.....................................................................................................................................................................................97alkalmazási és záró rendelkezések..............................................................................................................................................97

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK...................................................................................100



1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT .................................................................................................1001.1. Konfliktusok....................................................................................................................1001.2. Fejlesztési javaslat ...........................................................................................................100

2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT....................................................................................1052.1. Levegõtisztaság-védelem....................................................................................................1052.2. Zaj és rezgésvédelem.........................................................................................................1052.3. Vízminõség- és talajvédelem...............................................................................................1072.4. Klíma ............................................................................................................................1072.5. Élõvilág .........................................................................................................................1072.6. Táj és természetvédelem.....................................................................................................1072.7. Az épített környezet védelme ...............................................................................................1092.8. Hulladékkezelés................................................................................................................109

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ...................................................................................................1093.1. A közúti közlekedés fejlesztése.............................................................................................1093.2. A tömegközlekedés fejlesztése..............................................................................................1103.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése...................................................................1103.4. Turistautak.....................................................................................................................1103.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése .............................................................................111

4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT...............................................................................................1114.1. Vízellátás .......................................................................................................................1114.2. Szennyvíz-elvezetés............................................................................................................1114.3. Felszíni vízelvezetés ..........................................................................................................1124.4. Gázellátás ......................................................................................................................1124.5. Villamos energia ellátás....................................................................................................112

5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ............................................................................1146. INTÉZKEDÉSI TERV ...........................................................................................................1147. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM ......................................115

7.1. Vizsgálat ........................................................................................................................1157.2. Hatáselemzés...................................................................................................................1227.3. Összefoglalás ..................................................................................................................123

8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET ........................................................1248.1. Megrendelõ:....................................................................................................................1248.2. A tanulmány tárgya:.........................................................................................................1248.3. Törvényi környezet:...........................................................................................................1248.4. Örökségvédelmi hatástanulmányról .....................................................................................1268.5. Vizsgálat:.......................................................................................................................1268.6. Régészeti örökség.............................................................................................................1298.7. Változtatási szándékok......................................................................................................1378.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)....................1398.9. Összefoglaló ...................................................................................................................1418.10. Nyilatkozat....................................................................................................................142

9. IRODALOM JEGYZÉK................................................................................................................143

RAJZJEGYZÉK

KÁ-1 Kistérségi áttekintõ helyszínrajz M 1: 20 000É-1 Településszerkezeti terv M 1: 10 000T-1 Tájrendezési és környezetalakítási terv M 1: 10 000SZ-1/1 Szabályozási terv (belterület) - Észak M 1: 2 000SZ-1/2 Szabályozási terv (belterület) - Dél M 1: 2 000SZ-1/3 Szabályozási terv (belterület) – Gazdasági, különleges területek M 1: 2 000SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1: 10 000



K-1 Közlekedésfejlesztési áttekintõ helyszínrajz M 1: 20 000KÖ-0 Közmûvek áttekintõ helyszínrajza M 1: 20 000KÖ-1 Ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás terve M 1: 4 000KÖ-2 Felszíni vízelvezetés és szennyvízelvezetés terve M 1: 4 000MK-1 Mintakeresztszelvények M 1: 200



I. KIINDULÁSI ADATOK

1. ELÕZMÉNYEK

1.1. A rendezési terv céljaiRavazd Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Épí-tési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elké-szítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfej-lesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészítettük a köz-ség településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselõtestület az 51/2006. (XI. 16.) számú képviselõ-testületi határozat-tal elfogadott.Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szer-ves fejlõdését biztosíthatja az elkövetkezendõ 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára.Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat:

Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény)Gyõr-Moson-Sopron Megye Területrendezési TerveGyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési ProgramjaGyõr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepcióGyõr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepcióGyõr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv

Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének az ÉTV. 9. § (3) szerinti véleményezési eljárásra elõkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket me-lyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A területi tervtanács 2007. augusztus 16.-án tárgyalta a tervet, melynek ajánlásait szintén figyelembe vettük a mellékelt tervezõi válaszlevélben foglaltaknak megfele-lõen. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat szintén mellékeltük a dokumentációhoz.

1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk

Domborzati adottságokA település területének betelepülésében sokat számított a domborzati adottság. Az, hogy már az államalapításkor lakott területrõl beszélhetünk, Ravazd esetében bizonyítja, hogy mezõgazdaságilag jó helyzetû településrõl beszélhetünk. A gyümölcs-, és szõlõtermelés megélhetést biztosított az itt élõknek. Jelenleg a domborzati adottságok a háttérbe szorul-nak, a közeljövõben, várható, hogy a Pannonhalmi-dombság egészének üdülõ- és pihenõfunkciója erõsödni fog.

Fekvés: Ravazd történetét jelentõsen meghatározza a település fekvése. A település a Kisalföldön, ezen belül a Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának keleti oldalán helyezkedik el. A község a fejlett nyugat-dunántúli régió közleke-désileg jól elérhetõ részén, illetve a világörökség részét képzõ pannonhalmi apátság területének környezetében talál-ható, így a turizmus mint települési potenciál kiaknázható, amennyiben a megfelelõ feltételeket tudja biztosítani a telepü-lés. A községet átszeli a 82. sz. országos fõközlekedési út, az átmenõ forgalom fõleg a nyári idõszakban problémát is jelent a településen.



Az itt fellelhetõ természet közeli adottságokat kihasználva léphet a település a további fejlõdés útjára. Jelenleg Gyõr ad munkahelyet a Ravazdi munkaerõ nagy részének. Nagymértékû munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település.

Közlekedési adottságok:A települést a megye fõ közlekedési útjai közül a 82 sz. országos fõút érinti, mely észak-déli irányban szeli ketté a telepü-lést, ez a fõ gazdasági tengely jelentõsen befolyásolja a település életét. A tengely gazdasági potenciálja a városokban koncentrálódik. Mindenképpen ki kell emelni Gyõrt mint a régió gazdaságilag legerõsebb városát, ugyanakkor a szom-szédos fejlõdõ kistérségi központ Pannonhalma gazdasági potenciál tekintetében jelenleg még elmarad a lehetõségei-tõl. A településen közlekedési helyzetébõl adódóan fõleg a nyári idõszakban jelentõs a tranzitforgalom így ennek nega-tív hatásai fõként ekkor jelentkeznek.



1.3. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai

1.3.1. Megyei Területfejlesztési ProgramA Gyõr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõssége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektõl fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelõ nagyságú önrészt a pályázók elõ tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplõk is lehetnek partnerek egy – egy cél megvalósításában. Fel kell erõsödniük a kistérségi szervezõdéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük.Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentõ megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következõ:

STRATÉGIAI PROGRAMOK

1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS:Humánerõforrás

bõvítése és megújításaGazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

Környezet és infrastruktúrafejlesztése

Határ menti együttmû-ködés erõsítése

OPERATÍV PROGRAMOK

1.1. Intézkedés: “ Tudás –képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tõke állományának növelése

2.1. Intézkedés: “ Megyei termék” – Helyi gazdaság-fejlesztés, helyi innovációk támogatása

3.1. Intézkedés: “ Jelenünk”– környezetgazdálkodási program

4.1. Intézkedés: “ Sógor-ság” – Együttmûködés az osztrák-magyar határ men-tén

1.2. Intézkedés: “ Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesí-tése az idõsödõ lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: “ Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis-és középvállalkozói telep-hely kínálatának és értékesí-tési formáknak a bõvítése

3.2. Intézkedés: “ Jövõnk” –természetvédelmi program

4.2. Intézkedés: “ Kisalföld-Csallóköz” – Együttmûködés a szlovák-magyar határ mentén

2.3. Intézkedés: “ Vendég-szeretet” – Turizmus fejlesz-tése, turisztikai termékkínálat bõvítése, falusi és ökoturiz-mus

3.3. Intézkedés: “ Lakhatótér” – településhálózat fejlesztési program

4.3. Intézkedés: “ Bécs-Pozsony-Gyõr Eurégió” –Hármas határ menti együtt-mûködés

2.4. Intézkedés: “ Agrár-megújulás” – a SAPARD program

3.4. Intézkedés: “ Sztráda” – a jobb elérhetõségért program

4.4. Intézkedés: “Partner-ség” – Együttmûködés a szomszédos megyékkel



3.5. Intézkedés: “ Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért

Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás

Szerkesztette: Lados M.A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõsége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintû irányadójává válik.

1.3.2. Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója

Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben:Ø Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása

o Helyi feldolgozási programok.o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésbeno Helyi felvásárlási rendszer kialakítsao Helyi értékesítés megszervezése

Ø Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációjao Turizmus fejlõdését elõsegítõ fejlesztéseko Helyi értékesítésre szánt mezõgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket elõállító házi fel-

dolgozási programok.o Népi és kézmûves mesterségek fejlesztéseo Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllalo Az erdõk közjóléti funkcióját erõsítõ programok.o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodáso Kis és közepes vállalkozások elsõdleges és másodlagos fafeldolgozás támogatásao A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése.

Ø Környezetkímélõ és tájfenntartást célzó mezõgazdasági termelési módszereko A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása

Ø Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzéseo Kulturális örökség védelmeo Közbiztonság növeléseo Települési környezetvédelem állapotának javítása

Ø Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerûsítéseo Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztéseo Térségi hulladékkezelési programok

Ø Mezõgazdasági üzemekbe történõ beruházásoko Mezõgazdasági üzemek versenyképességét növelõ programok

Ø Szakképzés fejlesztéseo Gyermek- és felnõttképzési, szakképzési, átképzési programoko Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

1.3.3. A Pannonhalmi kistérségA Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szõlõmûvelésre alkalmas domb-oldalai, erdõmûvelésre alkalmas erdõségei, a patakok menti gyepterületek s a köztük meghúzódó szántóföldi mûvelésû területek jelentik.



A kistérség népességszáma majdnem eléri a 18 000-t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fõ.A feldolgozására épülõ ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községek-ben a helyi kisipar bõvülése mellett az ingázás felerõsödését, a megyeközpont Gyõrben pedig új, dinamikusan fejlõdõ iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még mûködõ mezõgazdaságra alapozott ipar, illetvea volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználva folyik ipari tevékenység. Fentieken túl a mezõgazdasági tsz-ek mellék-üzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához.Számos egyéni vállalkozás folytat mezõgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények).A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelente-nek fejlesztési potenciált.A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklõ foglalkoztatási lehetõségek bõvítése. A fejlõdés korlátjait a gazdaságpolitika, különö-sen az agrárpolitika eddigi gyengeségei, továbbá egy világos, áttekinthetõ támogatási rendszer hiánya, a belsõ és külsõkapcsolatok gyengesége, az önkormányzatok eladósodottsága jelentik. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdõtelepítésen keresztül a hulladékkeze-lés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat meg-oldását igényli a kistérségben.

1.3.4. Gyõr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Ravazdot is érin-tõ fõbb elemei

a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása:• integrált iparfejlesztés• gazdasági infrastruktúra fejlesztése• környezetkímélõ mezõgazdasági termelés elõsegítése• mezõgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerûsítése (környezetnek megfelelõ termesztési módszerek al-

kalmazása)• állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése)• a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok)• úthálózat fejlesztés• vasútvonalak korszerûsítése• kerékpárút-hálózat kialakítása• helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés)• megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása)• foglalkozás politika fejlesztése (munkahely teremtés, foglalkoztatási szint növekedés)• kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökségek rekonstrukciója, kulturális

szolgáltatások fejlesztése)• szociális alapellátás fejlesztése, korszerûsítése • szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szoci-

ális intézmények rekonstrukciója)• lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése

b.) Humán erõforrás fejlesztése, életminõség javítása:• oktatás fejlesztés• munkaerõ-piaci képzés• kultúra és közösségfejlesztés• egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentõszolgálatok, kórházak)• szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idõsgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyer-

mekjóléti szolgálatok)• lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése



c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat:• környezeti programok készítése• környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegõtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és

rezgésvédelem)• szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése• természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása)• környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület mûködtetése)

d.) Intézményrendszer fejlesztése:• TIR megyei szintjének kifejlesztése• Kistérségi intézményrendszer fejlesztése



2. VIZSGÁLATI ANYAG

2.1. Ravazd külsõ környezete

2.1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatásaRavazd Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétõl, Gyõrtõl mindössze 23 km-re. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. A település tágabb környezetének fejlõdési trendjeire a következõ fontosabb tényezõk hatnak:• Globalizáció• Uniós csatlakozás• A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása.A település fekvése az országos helyzethez képest kedvezõ, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvezõ hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlõdésére.Ravazd számára kedvezõ regionális jellegû hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelõdése Európában, a „zöld” gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európaigazdasági fejlõdési tér egésze számára a jövõbeli fejlõdési lehetõségek szempontjából jelentõs bizonytalansági ténye-zõ. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlõdését, és így a Ravazdot körülvevõ gazdasági környezetet is jelentõsen befolyásolja.A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsú-lyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlõdésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövõbeli fenntartható fejlõdését biztosíthatják.

2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányaiRavazd lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezõgazdaság, erdõgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a meg-mûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés, fõként a 82.sz. fõúttól keletre található. Az ötvenes évektõl a vidékre jellem-zõbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése.Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környezõ városok ipari üzemei adtak munkalehetõséget.Mezõgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fon-tosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett.Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 17 év nagy részében a koncepciótlanság és a valóságtól elru-gaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alattérkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. Az uniós csatlakozás ótamindenesetre egy kiszámíthatóbb feltételrendszer mellett lehet fejlesztéseket megvalósítani.A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben dolgozik. Az ipari jellegû foglal-koztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet, illetve gondot jelent a helyi munkaerõ nem megfelelõ kvalifikáltsága.Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítanak helyben megélhe-tést a szolgáltatások mellett. A helyi üzemekben, vállalatokban közel 150 fõt foglalkoztatnak. A rendezési terv távlatában



mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetõségeinek bõvítése, illetve ennek elõsegítése, hiszen ez a telepü-lési autonómiának is egyik fontos alappillére.

2.2. Ravazd rövid története

A település nevének eredete feltehetõen a személynévként is használt „ravasz” fõnévre vezethetõ vissza. A település területe a római korban is lakott volt, üdülõterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. A falu az európai Szent Viliband kultusz legkeletibb szakrális helyszíné-vel rendelkezett, melyet egy 1102-es pápai összeírás bizonyít. A kultusz emléke az 1827-ben épült mai templom Szent Vilibald oltárképe, amely Magyarországon az egyetlen. Ravazd három korábbi falu egyesülésébõl jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török idõk alatt a telepü-lést feldúlták, de a lakosság átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott külsõ hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. 1938-ban nagyközségi rangot nyert el Ravazd. Ekkor a település gazdasága a szõlõmûvelés köré szervezõdött, a legtöbb foglalkoztatott szõlõmûves és kádár volt.A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességébõl. A településen a meghatározó foglalkoztatóvá a Kisalföldi Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete vált. A település jelentõsen lemaradt az infrastrukturális fejlesztésekben.A település faluháza 1990-ben épült, ahol a Polgármesteri Hivatal is található. 1992-ben Tarjánpuszta önálló település-sé vált. Az elmúlt 15 évben a település infrastruktúrája teljessé vált.

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as években

2.3. Humán erõforrások

2.3.1. Lakosságszám vizsgálat



1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930Megye összesen 258 345 274 686 289 308 315 431 330 643 350 040 366 608

Községek, nagyközségek

179 192 189 153 195 416 203 562 206 676 214 404 223 815

Ravazd 1 296 1 462 1 394 1 365 1 412 1 381 1 440KSH 32 410 34 242 35 007 35 698 36 555 36 882 38 069

1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001Megye összesen 383 764 369 336 396 401 409 609 433 551 428 153 434 706

Községek, nagyközségek

223 762 221 156 222 343 207 819 196 480 185 316 190 001

Ravazd 1 553 1 612 1 593 1 406 1 250 1 149 1 178KSH 37 364 38 530 39 141 36 723 34 350 31 224 31 263

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001.

Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nõtt, majd csökkenés figyelhetõ meg.

1

10

100

1 000

10 000

100 000

1 000 000

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

Megye összesen Községek, nagyközségek

Ravazd KSH

1. ábra: Népességszám alakulása 1870-2001.

Az 1. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemzõ trend figyelhetõ meg Ravazd esetében is. Az 1960-as évektõlmegfigyelhetõ jelentõs csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhetõ meg. A nagyobb idõtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelentõsennem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 fõ volt. Ezek után a népesség-szám enyhén ingadozott, a lakosságszám tetõpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelentõs csökkenés figyelhetõ meg. Ez a demográfiai



jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erõs vonzó hatása miatt következett be. 2001-re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhetõ, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult.

A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhetõ, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat.

2.3.2. Lakónépesség, Népsûrûség

A 2. táblázatban a rövid távú lakónépesség adatokat mutatjuk be. Látható, hogy a település népességszáma egyértel-mûen lassan növekvõ trendet mutat be. Megfigyelhetõ, hogy a hasonló népességkategóriájú települések növelték ugyanezen idõszak alatt népességüket. A népességszám növekedése jellemzõ mind a térségre, mind a településhálózati csoportra.



Lakónépesség az év végén fõ1996 1997 1998 1999 2000* 2001** 2002 2003

GYMS megye 425 470 424 836

424 205

423 684

423 684

435 256

435 088 440 138

GYMSM. köz. 189 809 189 500

189 317

189 206

189 206

190 769

186 879 191 804

Ravazd 1 113 1 120 1 123 1 131 1 131 1 212 1 211 1 2161000-1999 tel. 66 384 67 288 67 316 68 578 68 578 72 048 72 386 74 978KSH kistérség 0 29 803 29 763 29 773 30 596 31 685 31 642 17 328

*év elején;**Népszámlálás alapján korrigált adat

Népsûrûség fõ/km2GYMS megye 104,7 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6GYMSM. köz. 55,9 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5

Ravazd 39,0 39,2 39,3 39,6 39,6 42,5 42,4 42,61000-1999 tel. 60,5 60,2 60,2 61,7 61,7 62,3 61,2 62,8KSH kistérség 0,0 56,1 56,1 56,1 54,8 56,8 56,7 54,0

2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség 1996-2003.

A település lakónépessége a vizsgált idõszakban mintegy 100 fõvel nõtt. Látható, hogy a lakónépesség növekedése folyamatos. Megfigyelhetõ, hogy mind a megye (15 000 fõ), mind az ezer és kétezer lakónépességû települések (8 000 fõ) népességszáma is jelentõsen növekedett. Egyedül a megyei községekben összesen élõk száma nem növekedett olyan jelentõs mértékben (2 000 fõ).A népsûrûség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2001-ben 42,6 fõ jutott. Figyelembe véve azt, hogy az átlagosnál magasabb területû településrõl van szó nem meglepõ, hogy a vizsgált adatok tekintetében a legala-csonyabb a népsûrûség Ravazd esetében. Azonban a népességszám növekedésének köszönhetõen a település hat év alatt négyzetkilométerenként mintegy 3 fõvel növelte népsûrûségét. Ugyanennyi idõ alatt népsûrûség tekintetében a községi átlag csökkent.A település népsûrûsége a területi adottságoknak megfelel, a településhálózati kategórián belül magas, ami pozitívjellemzõnek tekinthetõ.

2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás

Élveszületés fõ1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 4 085 3 908 3 775 3 686 3 831 3 949 3 990 3 944GYMSM. köz. 1 906 1 738 1 768 1 606 1 658 1 700 1 655 1 613

Ravazd 21 14 12 9 11 11 10 13

Élveszületés /1000 fõGYMS megye 9,6 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0GYMSM. köz. 10,0 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4

Ravazd 18,9 12,5 10,7 8,0 9,7 9,1 8,3 10,71000-1999 tel. 10,4 8,8 9,1 8,6 8,5 8,8 8,7 8,1KSH kistérség - 9,4 9,0 8,2 8,5 9,1 8,6 -

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2003.



Az élveszületések száma a 3. táblázatban követhetõ nyomon. A táblázat bemutatja az évenkénti születések számát, illetve a bemutatott idõszak átlagos évi születésszámát.A népességszám alakulására elsõdlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezõk hatnak. A természetes szaporodás két tényezõje közül elõször az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 11 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentõs ingadozást mutat. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy bár a legalacsonyabb az érték (8 gyermek/ 1 000 fõ), de ez nem marad el jelentõsen a többi csoport értékétõl. A születések számát tekintve Ravazd mutatói pozitívnak tekinthetõek.

Halálozás fõ1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 5 403 5

183 5

345 5

381 5

170 4

984 5

199 5 432

GYMSM. köz. 2 710 2

573 2

682 2

638 2

529 2

442 2

387 2

590

Ravazd 12

14

20

18

16

14 12 15

Halálozás /1000 fõGYMS megye 12,7 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4GYMSM. köz. 14,3 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5

Ravazd 10,8 12,5 17,8 15,9 14,1 11,6 9,9 12,31000-1999 tel. 13,5 13,5 13,4 12,9 12,4 12,2 12,6 12,9KSH kistérség 0,0 13,9 14,9 13,6 13,6 13,6 13,0

4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2003.A természetes szaporodás másik összetevõje a halálozások száma. Az átlagos halálesetek száma Ravazd esetében 15,1 fõ. Az ezrelékes adatok tekintetében az utolsó évek tekintetében 13,1 fõ átlagosan évente. Ez az értéket meghaladja mind a statisztikai kistérség mind a megyei községek átlaga is. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növeke-dése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövõben. (A statisztikai adatokat azonban várhatóan rontani fogja a most megnyílt nyugdíjas otthon értékei.)A halálozások tekintetében a település adatai nem mutatnak jelentõs eltérést a megyei trendektõl, rosszabbak az 1000-1999 fõs településcsoport átlagánál.

Természetes szaporodás illetve fogyás

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye -1 319 -1 275 -1 570 -1 694 -1 339 -1 035 -1 209 -1 488GYMSM. köz. -804 -835 -914 -1 032 -871 -742 -732 -977

Ravazd 9 0 -8 -9 -5 -3 -2 -21000-1999 tel. -3 -5 -4 -4 -4 -3 -4

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fõre

GYMS megye -3,1 -3,0 -3,7 -4,0 -3,2 -2,4 -2,8 -5,1GYMSM. köz. -4,2 -4,4 -4,8 -5,5 -4,6 -3,9 -3,9 0,0

Ravazd 8,1 0,0 -7,1 -8,0 -4,4 -2,5 -1,7 -1,6KSH kistérség 0,0 -4,5 -5,9 -5,4 -5,1 -4,5 -4,4 0,0

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2003.



A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményû, minden vizsgált év esetében. Ra-vazd átlagosan évente 2,5 fõt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a legalacsonyabb Ravazd esetében. A demográfiai jellemzõk másik összetevõje a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a ván-dorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Ravazd a vizsgált években – egy év kivételével – végig pozitív értékekkel rendelkezik. Átlagosan 10,4 fõvel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetõ-en.A természetes szaporodás tekintetében a település adatai hasonlóak a térség és a településhálózati kategóriához, de jelentõsen meghaladják a megyei átlagot.



Vándorlási egyenleg fõ

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye 936 637 891 1 186 949 1 190 1670 946GYMSM. köz. 368 526 731 921 1 207 1 290 1147 1311

Ravazd -2 7 11 17 29 14 1 6

Vándorlási egyenleg /1000 fõGYMS megye 2,2 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7 -2,8 4,55GYMSM. köz. 1,9 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8 -3,9 4,93

Ravazd -1,80 6,25 9,80 15,03 25,64 11,55 0,83 4,931000-1999 tel. 4,0 3,3 4,7 8,2 5,3 8,7 10,3 17,49KSH kistérség 0,0 -1,3 4,6 5,7 4,5 13,6 4,4 0,00

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2003.

Az évenkénti értékeket vizsgálva látható, hogy 2000-ig az érték emelkedett, majd hirtelen csökkent. A falu vándorlási nyeresége 1996-tól 83 fõ volt. A vándorlások évenkénti megoszlásában jelentõs ingadozások találhatók.Az ezrelékes adatokat nézve átlagosan –ezer fõre vetítve- 9 fõ. Ez az adat jelentõsen meghaladja a többi településcso-port összevont értékét. Érdemes megjegyezni, hogy a községi átlag adatainál Ravazd értékei háromszorosak. Ezen az érték annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhetõ, amelyre a külsõ környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizá-ció folyamatának egyik jellemzõje, hogy a nagyobb központok közelében lévõ településeken felerõsödik a bevándorlás, hiszen a természetközelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élõknek, mint a zsúfolt város.Figyelembe véve a Gyõr környéki településeken végbemenõ migrációs trendeket, feltételezhetõ, hogy Ravazd esetébena kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni.Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves idõtávlatban maximum 1350-1400 fõs lakos-ságszámmal számolunk.

2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis

Nõ Férfi0-4 45 265-9 44 2710-14 39 3915-19 35 4720-24 53 4825-29 46 4330-34 32 3835-39 41 4340-44 33 3045-49 50 6450-54 28 3455-59 31 2760-64 42 2465-69 30 2170-74 38 2375-79 28 13



80-84 5 285- X 8 1

1. táblázat: Ravazd lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 20011

2627

394748

4338

4330

6434

2724

2123

132

1

4544

3935

5346

3241

3350

2831

4230

3828

58

-60 -40 -20 0 20 40 60 80

0-45-9

10 -1415-1920-2425-2930-3435-3940-4445-4950-5455-5960-6465-6970-7475-7980-8485- X

Nõ Férfitrendvonal (nõ) trendvonal (férfi)

2. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2001.

Ravazdon 2001-ban 1178 fõ él. A lakosság fõ korcsoportonkénti jellemzõi a következõk:Ø 0-14 évesek korcsoportja:

Összesen 220 fõ, a lakosság 18,7%-a. A 0-9 korcsoportban jelentõs nõtöbblet tapasztalható. A 10-14 évesek-nél ez az eltolódás nem tapasztalható, azonos a nemek aránya.

Ø 15-39 évesek korcsoportja:Összesen 426 fõ, a lakosság 36,2%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 20-24 év közöttiek csoportja. 40-59évesek korcsoportja:Összesen 297 fõ, a lakosság 25,2%-a. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nõk csoportja. Kiemelkedõ a 45-49 év közöttiek száma. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás –„Ratkó” gyerekek – miatt nagyobb arányban képviselte-tik magukat.

Ø 60 évnél idõsebbek korcsoportja:Összesen 235 fõ, a lakosság 19,9%-a. Folyamatos nõtöbblet figyelhetõ meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken.

1 KSH adatközlés alapján



Ø A 8. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok válto-zását.

Ø A lakosság többsége –53,3 %– nõ. A nõtöbblet a 15-19, 30-39, illetve 45-54 évesektõl eltekintve minden kor-csoportban tapasztalható. Ez a jelenség szintén általánosan megfigyelhetõ, nem kizárólag Ravazdra korláto-zódik.

A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999, illetve 2000-ben kiugróan magas volt a beköltözõk száma. Feltételezhetõ, hogy a 83 fõ beköltözõ elsõsorban családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltözõ családok elsõsorban a 36-40 évesek (szülõk), illetve a gyermekek korcsoportját növelte.A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 7%-kal több mint a fiatal korcsoport.

X= 60 év felettiek száma: 235 fõY= 14 év alattiak száma: 220 fõ

Ζ= Öregedési index: = XY

= 235220

= 0,94

Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepülés-sel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak meg-közelítõ trendeket mutathat.

Várható halálozás 20 év alatt: Szülõképes korú nõk: ~200 fõFérfiak: ~90 fõ Születendõ gyermekek száma:Nõk: ~150fõ 1,3 gyermek esetén: ~260 fõÖsszesen: ~240 fõ 1,5 gyermek esetén: ~300 fõVizsgált idõszak (1996-2003) halálozása húsz évre vetítve

~300 fõ 2,0 gyermek esetén: ~400 fõ

2,3 gyermek esetén: ~460 fõ

Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

1,3 gyermek esetén: ~1198-1138 fõ ~ +20 - -40fõ1,5 gyermek esetén: ~1238-1178 fõ ~ +60 - 0 fõ2,0 gyermek esetén: ~1338-1278 fõ ~ +160 - 100 fõ2,3 gyermek esetén: ~1398-1338 fõ ~ +220 - 160 fõ

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A termé-szetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 1,5-ös átla-gos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhetõ, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentõsen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Ravazdon várhatóan jelenleg indul meg a bevándorlási hullám, amely alapvetõen változtathatja meg a telepü-lés jövõjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhetõ meg akkor az elkövetkezendõ 10 évben minimum 104fõvel fog növekedni a beköltözõk száma.A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Ravazd esetében 1 350 – 1 400 fõs lakosságszámmal számolunk 20 éves idõtávon belül.



2.4. Gazdasági bázis

2.4.1. Foglalkoztatási mutatókÖsszesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresõ Eltartott

Összesen1178 443 32 370 333

100,00% 37,6% 2,7% 31,4% 28,3

Férfi550 256 19 139 136

100,00% 46,5% 3,5% 25,3% 24,7%

Nõ628 187 13 231 197

100,00% 29,8% 2,0% 36,8% 31,4%

9. táblázat: Ravazd foglalkoztatási mutatói 2001.

A népszámlálási adatok szerint 443 fõ foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 38 %-át teszi ki. Az inaktív kere-sõk száma 370 fõ2 . 2001-ben a településen 32 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 3%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta3 4,4% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya 58%, a nõké 42 %.

Foglalkoztatók Foglalkoztatottak számaEgyéni vállalkozók összesen: 67 fõ

Társas vállalkozások összesen: 21 fõPolgármesteri Hivatal: 43 fõ

Óvoda: 10 fõÁltalános Iskola: 14 fõ

Önkormányzati Intézmények összesen: 67 fõMindösszesen: 155 fõ

10. táblázat: Ravazd legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2007.4

A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlõ arányban találhatók a férfiak és a nõk. Döntõ többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezõgazdaságban nagyjából egyenlõ ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szol-gáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntõ többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentõs arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Ravazdon bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzõit mutatja be.

2.4.2. Gazdasági szervezetek

2 A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévõk, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkezõ, munkanélküli állományban nem szereplõ, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül 4 Önkormányzati adatközlés



A település gazdasági életét a legjelentõsebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A Ravazdon található vállalkozá-sok száma 2003-ben 82 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált idõszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtõl (1996) számítva 22 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi telepü-lési kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok ese-tében látható.

Mûködõ vállalkozások száma

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 30 831 33 324 34 723 37 428 38 150

38 684 39 940

GYMSM. köz. 9 440 9 908 10 244 10 997 11 031

11 255 11 972

Ravazd 57 58 62 71 83 83 82

1000-1999 tel. 3 472 3 598 3 730 4 001 4 207 4383 4765

KSH kistérség 1 350 1 425 1 504 1 631 1 674 1 746 1 021

Mûködõ vállalkozások számának változása (1997=100%)GYMS megye 100% 108% 113% 121% 124% 125% 130%

GYMSM. köz. 100% 105% 109% 116% 117% 119% 127%

Ravazd 100% 102% 109% 125% 146% 146% 144%

1000-1999 tel. 100% 104% 107% 115% 121% 126% 137%

KSH kistérség 100% 106% 111% 121% 124% 129% –



Mûködõ v állalkozások ezer lakosraGYMS megye 72,6 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 90,7

GYMSM. köz. 49,8 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 62,4

Ravazd 50,9 51,6 54,8 62,8 68,5 68,5 67,4

1000-1999 tel. 51,6 53,5 54,4 58,34 58,4 60,5 63,6

KSH kistérség 45,3 47,9 50,5 53,3 52,8 55,2 58,9

7. táblázat: Mûködõ vállalkozások 1997-2003.

A százalékos adatokat figyelembe véve5 látható, hogy a vállalkozások számának növekedése minden kategóriában Ravazd esetében volt a legmagasabb. Az ezrelékes adatok Ravazd esetében kiválóak. Ezer lakosra vetítve a vállalkozá-sok száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait.

Társas vállalkozások

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye 9 459 11 458 12 130 13 096 13 733 14252 15 242GYMSM. köz. 1 908 2 186 2 437 2 725 2 865 3034 3 389

Ravazd 13 11 13 14 17 17 161000-1999 tel. 788 836 954 1 055 1 183 1277 1445KSH kistérség 256 283 334 368 389 414 280

Társas vállalkozások számának változása (1996 100%)GYMS megye 100% 121% 128% 138% 145% 151% 161%GYMSM. köz. 100% 115% 128% 143% 150% 159% 178%

Ravazd 100% 85% 100% 108% 131% 131% 123%1000-1999 tel. 100% 106% 121% 134% 150% 162% 150%KSH kistérség 100% 111% 130% 144% 152% 162% –

Társas vállalkozások ezer lakosraGYMS megye 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 34,6GYMSM. köz. 10,1 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 17,7

Ravazd 11,6 9,8 11,5 12,4 14,0 14,0 13,21000-1999 tel. 11,7 12,4 13,9 15,4 16,4 17,6 19,3KSH kistérség 8,6 9,5 11,2 12,0 12,3 13,1 16,2

8. táblázat: Társas vállalkozások 1997-2003.

Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tõkeerõvel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági válto-zásokat.A társas vállalkozások száma a vizsgált idõszakban minden vizsgált kategóriánál alacsonyabb dinamizmussal emelkedett Ravazd esetében. Az ezrelékes adatokból is látható, hogy az értékek a legalacsonyabbak. 1997-ben az eltérés még

5 A százalékos adatokat 1997-tõl vesszük figyelembe, ugyanis a Tét-pannonhalmi statisztikai kistérség adatai ettõl az évtõl számítva állnak rendelkezé-sünkre



nem számottevõ, azonban a Ravazdon megtelepedett társas vállalkozások növekedése nem követte a többi kategória értékét.



Egyéni vállalkozók1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 21 372 21 866 22 593 24 332 24 417 24 432 24 698GYMSM. köz. 7 532 7 722 7 807 8 272 8 166 8 221 8 583

Ravazd 43 46 48 56 65 65 651000-1999 tel. 2 684 2 762 3 730 2 946 3 024 3 106 3 320KSH kistérség 1 094 1 142 1 170 1 263 1 285 1 332 741

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%)GYMS megye 100% 102% 106% 114% 114% 114% 116%GYMSM. köz. 100% 103% 104% 110% 108% 109% 114%

Ravazd 100% 107% 112% 130% 151% 151% 151%1000-1999 tel. 100% 103% 139% 110% 113% 116% 124%KSH kistérség 100% 104% 107% 115% 117% 122% –

Egyéni vállalkozók ezer lakosraGYMS megye 50,3 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 56,1GYMSM. köz. 39,7 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 44,7

Ravazd 38,4 41,0 42,4 49,5 53,6 53,7 53,51000-1999 tel. 39,9 41,0 54,4 43,0 42,0 42,9 44,3KSH kistérség 36,7 38,4 39,3 41,3 40,6 42,1 42,8

9. táblázat: Egyéni vállalkozók 1997-2003.

Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvérõl és lehetõségeirõl. Az egyéni vállal-kozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 22 darab egyéni vállalkozóval több a 2003-es szám, mint az 1997. évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhetõ, a növeke-dés aránya Ravazd esetében a legmagasabb. Az ezrelékes adatok tekintetében látható, hogy a megyei adatoktól elte-kintve Ravazdon a legmagasabb az ezer lakosra esõ vállalkozások száma.Mint látható Ravazd gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. Ez országos jelenség. Problémát okoz a társas vállalkozások túlságosan alacsony aránya. A társas vállalkozások azok a gazdasági tényezõk, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlõdését lendíteni. Az egyéni vállalkozók magas arány annak tudható be, hogy a lakos-sági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözõk igényeinek. Ezenkívül a foglalkoztatás szerkezetének átalakulásával jelentõs számú kényszervállalkozás jött létre.

Kiskereskedelmi boltok összesen

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye 7 175 6 258 6 937 7 308 7 511 7 576 7 670 7768GYMSM. köz. 2 341 2 194 2 238 2 231 2 172 2 063 1 968 1 972

Ravazd 8 10 9 9 9 11 10 91000-1999 tel. 779 744 750 753 731 738 717 747KSH kistérség 0 328 331 334 280 334 321 176



Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosraGYMS megye 16,9 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 17,6GYMSM. köz. 12,3 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 10,3


10. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2003.

Egy településen a kereskedelmi létesítmények két jelentõs feladatot töltenek be. Egyrészt mint vállalkozások a településgazdasági életében jelentõs tényezõk. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként. 2003-ban 9 kiskereskedelmi egység mûködött Ravazdon. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma növekedett, még így is jelentõsen elmarad az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategó-riától.

Élelmiszerboltok száma

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye 2 189 1 954 2 185 1 765 1 732 1 706 1 661 1 649GYMSM. köz. 972 909 965 850 843 797 770 758

Ravazd 5 5 5 5 5 5 5 51000-1999 tel. 317 300 308 281 278 277 270 276KSH kistérség 0 134 143 126 9 124 125 65

Élelmiszerboltok 1000 lakosraGYMS megye 5,1 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 3,7GYMSM. köz. 5,1 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 4,0


11. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2003.

Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt idõszakban. Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett domináns mértékben a hatásuk. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése a lakosságszám növekedésének tudható be. Míg a többi vizs-gált kategória esetében jelentõs csökkenés volt megfigyelhetõ, addig a település értékei változatlanok maradtak, és így atelepülés a jelenlegi legmagasabb értékkel rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt, egészen 2003-ig, ahol 1 egységgel csökkent az érték. Ezzel szemben az összes vizsgált kategória esetében növekedés volt megfigyelhetõ.

Vendéglátóhelyek száma

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS megye 2 445 2 072 2 275 2 405 2 478 2 565 2 641 2 792



GYMSM. köz. 947 898 934 962 967 974 969 1 035Ravazd 5 5 5 5 5 5 5 4

1000-1999 tel. 319 314 324 352 350 380 387 426KSH kistérség 0 108 112 114 117 123 122 77



Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosraGYMS megye 5,8 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 6,3GYMSM. köz. 5,0 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,4

Ravazd 4,5 4,5 4,5 4,4 4,4 4,1 4,1 3,31000-1999 tel. 4,8 4,7 4,8 5,1 5,1 5,3 5,3 5,7KSH kistérség 0,0 3,6 3,8 3,8 3,8 3,9 3,9

12. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003.

Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd jelentõsen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 2,4 egységgel marad el ezer lakosra vetítve.Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintûen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelõre csak csekély mértékben létezik, ezen a területen jelentõs fejlõdésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.

2.5. A táji környezet adottságai 6

2.5.1. ElhelyezkedésRavazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középsõ vonulatának keleti részén található.

3. ábra: A Pannonhalmi dombság településeiTelepülések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Gyõrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Gyõrújbarát); 8=Nagybarát (Gyõrújba-rát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényõ.

A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt 200-250 m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyébõl lankás lejtõkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m ma-gasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egy-

6 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült



ségesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlõdnek. A település Pannonhalma szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek.

A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az elsõ vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Gyõrtõl mintegy 18 km-re, Gyõrságnál kezdõdik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedõ gyõr-veszprémi út szintjébe. A dombság legmagasabb vonulata a Ravazd-Ménfõcsanaki középsõ vonulat, melynek néhány magaslata eléri vagy meg-haladja a 300 métert, Ravazd is ezen a vonulaton helyezkedik el. A harmadik vonulat a Gyõrszemerei-dombság, mely Gyõrszemere községnél kezdõdik és a hegygerinc Sokorópátka vonalában esik le a Lázi-Gic-Nagydém út szintjére.

2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következõkkel lehet jellemezni: A település a dombság középsõ, un. Csanak vonu-latán, illetve annak negyedidõszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidõszaki üledékekbõl épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtõs, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következõen a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sûrû hálózata alkotja.A területen nagy az építõanyag (homok) elõfordulása. Azonban meggondolatlan bányászata jelentõs veszélyeket hor-doz magában, gyorsan alakulhatnak ki völgyek és csuszamlások. Utóbbiak fõleg a löszös partfalakon, mélyutakban je-lentkezhetnek.

2.5.3. ÉghajlatA település éghajlata a domborzati viszonyok következtében mozaikos. Általánosságban elmondható, hogy jellegét tekintve a község a Dunántúli-hegyvidék éghajlati területéhez tartozik. Jellegét tekintve mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet + 9 °C körüli érték, a napsütéses órák száma 1800-1900 óra/év. A 10 C°-on felüli kö-zéphõmérsékletû napok száma 183-185 nap. A hõmérsékleti ingadozása 33,0 – -16 C° közé esik. Csapadék évente mintegy 650 mm esik. Átlagosan 40 napon át borítja hó a talajt, maximálisan 20-30 cm vastagsággal. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s fölötti.

2.5.4. VízrajzA település a Duna vízgyûjtõ területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Pándzsa vezeti le. A legnagyobb vízmennyiség tavasszal várható, de lehetséges az õszi kiszáradás is.A térségben a talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés7. Összefüggõ talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhetõ meg, a talpakon 2-4 m, a lejtõkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk° közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti.

2.5.5. Természetes növényzet, TalajA kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemzõ, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdõ volt. Tömegesen elõfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafû, a lápi sás és a fehér zászpa.Jelenleg a község területen döntõ többségben kultúrnövényzet és telepített erdõk találhatók az erdõgazdaságilag mû-velt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyõ. Az erdészetileg kezelt

7 A térségfejlesztés. 3. o.



területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdõk találhatók. Az erdõk átlagos folyónövedéke 4,0 – 4,5 m3/ha. A mezõ-gazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a cukorrépa, a silókukorica valamint a szõlõ a jelentõsebb.A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemzõ fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élõvilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezetõ erdei tanösvény mutatja be. A Csanak dombvonulatát harmadidõszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételû agyagbemosódásosbarna erdõtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvezõ, erdõborítottságuk 65%, szántóként kb. 20 – 25%-uk hasznosul. Az alacsonyabb térszíneken periglaciálisan üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdõtalajok képzõdtek. A homok mechanikai összetételû, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak.



2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek

2.6.1. TájalakulásA legelsõ térképi ábrázolásokon a település(ek) jelenlegi közigazgatási területét jelentõs mértékben erdõk borították. 1830-ra jelentõs erdõirtások történtek, valamint megjelentek a mai úthálózat õsei. Csökkent az erdõterületek aránya, elterjedt a szõlõ- és gyümölcsmûvelés, valamint a szántóföldi és gyepgazdálkodás.1950-es évektõl a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdál-kodás. A 90-es évektõl a kárpótlás következményeként megszûnt a külterületi nagytáblás mûvelés, a rosszabb minõségû terüle-teken megjelentek a telepített erdõk. A jobb minõségû területen folytatódott a szántóföldi mûvelés. Az elõzõ évekhez képest jelentõs arányú a mûveletlen, gyomos terület.

2.6.2. A Pannonhalmi Tájvédelmi KörzetPannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlyponti része a Pannonhalmi dombság ésa Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élõhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Ravazd területét a Pannonhalmi dombság erdõi érintik, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költõnél tett látogatása óta nevezzük – Pannonhalma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét.A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggõ egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeibõl, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetû kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszeltakarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések meredekfalú, néha 10–15 m mély vízmosásokat, ún. “horgokat” (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli “Szurdik”), alján oldalakba vájt pince-sorokkal és “ barlanglakásokkal”. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízho-zamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdõtalajai és maradvány erdõfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Errõl tanúskodnak a még meglévõ cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztöl-gyesek (Aceri tatarici-Quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok – köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves – foglalták el, szõlõskertekkel vegyesen.A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerû foltokban elõforduló törpe nõszirom (Iris pumila) és a lila kelyhû leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplû erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élõhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis).Már késõbb nyílik a kõrislevelû ezerjófû (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nõszirom (Iris variegata) virágozni kezd; õsszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható.A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenek-elõtt kiemelkedõ jelentõségû a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus)



és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlõsök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes).

2.6.3. LevegõtisztaságMivel Ravazdon szennyezõ jellegû ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erõsen borított, a levegõ nem jelentõsen szennyezett. A fõbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belsõ égésû motorok káros szennyezõanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gázhálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fûtési szezonban a település domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyezõdések könnyen felhal-mozódhatnak a völgyi részeken.

2.6.4. Zaj és rengéshullámokRavazdon a légszennyezõdéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthetõ. Az átmenõ forgalom nagynak tekinthetõ, valamint a fõút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat.

2.6.5. HulladékgazdálkodásRavazdon a háztartási hulladékot a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

2.7. Épített környezet

2.7.1. TelepülésszerkezetRavazd környéke már a római korban is lakott volt, különösen is kiemelve a Gy•rb•l jövet Ravazd el•tt jobbra benyúló un. Packalló-völgyet, melyet forrásai miatt a rómaiak üdül•telepként használtak. A középkori fõ településmag a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyezkedett el. Ravazd három korábbi falu egyesülésébõl jött létre 1137-ben.A mai település három magból nõtt össze a Sokorói-dombság és a sík területek találkozásánál, a Gyõr térségébõl a Ba-kony felé vezetõ út mentén. Régebben a lakók elsõsorban a dombsorok között húzódó kis völgyekbe építették házaikat. Ma jobbára a teknõ alakú völgybe, valamint a sík területekre építkeznek. A falu egyik része így teljesen új település, a község õsi magja viszont a népi építkezés megkapóan szép emlékeit õrizte meg. A település határában a dombok lejtõje rendkívül alkalmas volt minden korszakban emberi megtelepedésre és mezõgazdasági mûvelésre (a dombon felfelé gyümölcs és szõlõ, a dombtetõn erdõ).

2.7.2. Az épített és mûvi környezet értékvédelme A településen két objektum szerepel a mûemlékjegyzékben: az un. Béla kút, amely 18. századi barokk emlék, valamint a római katolikus templom.

Védett mûemlékek felsorolása: à Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. à R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238.



Béla-kút - Ország út Római katolikus templom - Fõ utca

A település régészeti emlékekben, régészeti leletekben is nagyon gazdag. Mivel a falu és környéke már a rómaiak idejé-ben is lakott volt, több pénzérme, kõkoporsó, tégla került elõ a területen. Árpád-kori leletekben is gazdag a falu.

Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen.

A településen néhány utcában találhatóak még meg az 1800-as évek végén 1900-as évek elején épült szép régi pa-rasztházak. Ezek közül, ha nem is lehet megtartani eredeti formájában mindet, de legalább párat közülük meg kellene õrizni a jövõ generációi számára. A történelmi utcákban, az Szõlõhegy utcában az Õrhegy utcában találtuk meg a hely-színelés során a legtöbb ilyen épületet. Helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat:à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrszà Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrszà Fakereszt Ország út 1107/1 hrszà Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrszà Kõkereszt Tempolm elõtt 238 hrszà Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u.à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz

2.7.3. Települési zöldfelületekRavazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezõbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelõen a tele-pülést jelentõs nagyságú zöldfelületek övezik: erdõterületek, mezõgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelü-letekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényes-ségét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temetõ alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelület fekvésénél fogva a település központi parkja lehet.

2.7.4. Lakásviszonyok

Lakásállomány



1996 1997 1998 1999 2000* 2001 2002 2003

GYMS megye 158 472

159 470

160 147

160 940

162 223

165 102

167 360 171 133

GYMSM. köz. 68 244 68 746 68 957 69 291 69 849 69 321 68 572 70 996Ravazd 430 433 434 432 432 458 463 471

1000-1999 tel. 23 064 23 638 23 718 24 223 24 223 25 237 25412 26626KSH kistérség 0 10 951 10 970 10 992 11 367 11 570 11 632 6 355

*év elején

1 lakásra jutó lakos

GYMS megye 2,7 2,7 2,7 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6GYMSM. köz. 2,8 2,8 2,8 2,7 2,7 2,8 2,7 2,7


13. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2003.

A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2003-ben 471 db lakás volt. A lakásállomány dinamikusan növe-kedett az elmúlt idõszak alatt, amely szintén a szuburbanizációs folyamatokra utal. A lakások számának növekedése minden kategóriában megfigyelhetõ volt. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Ravazdon a mutató teljesen azonos a többi vizsgált csoport értékével. Az épített lakások száma 33 volt a vizsgált idõszakban. A lakásállo-mány változása és az épített lakások számában lévõ eltérés a statisztikai illetve az önkormányzati adatközlésbõl adódik. Alakosságszámra vetített adatok alapján Ravazd átlagosan jobb eredménnyel rendelkezik, mint a megyei értékek.



Épített lakások száma1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 1 240 1 196 804 989 1 283 1 690 2 542 2 383GYMSM. köz. 549 620 267 420 558 708 783 873

Ravazd 5 4 1 1 4 3 6 9KSH kistérség 0 58 33 40 66 72 88 59

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelékGYMS megye 2,9 2,8 1,9 2,3 3,0 10,2 15,2 13,9GYMSM. köz. 2,9 3,3 1,4 2,2 3,0 10,2 11,4 12,3

Ravazd 11,6 9,2 2,3 2,3 9,3 6,6 13,0 19,1KSH kistérség 0,0 5,3 3,0 3,6 5,8 6,2 7,6 9,3

14. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2003.

2.7.5. ÉpületállományA település épületállománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. Jó állapotú régi parasztházak nem maradtak fenn a településen.A szintszámok tekintetében túlnyomórészt a földszintes épületek találhatók. Az épületek megközelítõleg 25%-a többszin-tes lakóépület.

Épületek építési kor szerint Darabszám %-os megoszlás1900 elõtt épült épület 8 1,51945 elõtt épült épület 61 11,421945-1980 között épült épület 318 59,551980 után épült épület 147 27,53Összesen: 534 100,00

Épületek szintszám szerint Darabszám %-os megoszlásFöldszintes épület 356 66,67Földszint+emeletes épület 40 7,49Földszint+tetõteres épület 69 12,92Pince+földszintes épület 38 7,12Pince+földszint+tetõteres épület 18 3,37Földszint+emelet+tetõteres épület 13 2,43Összesen: 534 100,00

15. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján

A település lakóépület-állományára a vegyes építészeti színvonal jellemzõ, egységes utcaképek nem maradtak fenn.

A település lakóépület-állományára a ’60-as ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. A község hegyi részein a jellegzetes népi építészet emlékeivel csak kis számban találkozhatunk. A ’90-es években bekövetkezõ építke-zési hullámnak köszönhetõen a falukép kezdett átalakulni. A településen az utcákban elszórva új épületek jelentek meg,



valamint új beépítésû lakóterületek jöttek létre. Ezek az épületek mûszaki kivitelükben, minõségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabbak ugyan mint a ’60-as évek „kockaházai”, de építészeti színvonaluk nagyon vegyes.Az épületek szintszámát tekintve döntõ többségben vannak a falusias beépítésre jellemzõ földszintes épületek. Nagyobb arányt ezeken kívül a ’80-as évektõl megjelenõ tetõteres és emeletráépítéses épületek képviselnek.



2.8. Vonalas infrastruktúra

2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok

A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik:• 82. sz. másodrendû fõút, amely Gyõrbõl Ravazdon át halad Veszprém felé• 8225. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával biztosít közvetlen közúti kapcsolatot• 8226. sz. állami mellékút Gyõrasszonyfa, Táp felé

Ravazd közlekedési kapcsolatainál szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés te-kinthetõ.Ravazd három közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Gyõr-Veszprém (82. sz. állami fõút) útvonal tekinthe-tõ. További közúti kapcsolat a települést és Pannonhalmát összekötõ 8225. sz. településközi út, valamint a Gyõrasszony-fa felé vezetõ 8226. számú út.

Település Légvonal Közúti elérhetõség ElérhetõségM1 autópálya 15,0 15,5 1,03

Pannonhalma 2,4 2,6 1,08

Gyõr 17,9 19,5 1,08

Nyúl 7,1 7,6 1,07

Tényõ 8,8 27,4 3,11

Gyõrság 7,2 8,1 1,13

Écs 5,0 5,1 1,02

Gyõrújbarát 11,1 13,5 1,22

Gyõrasszonyfa 4,6 5,7 1,24

Sokorópátka 5,0 20,3 4,06

Bakonypéterd 6,1 6,6 1,08

Budapest 101,7 132,8 1,30

19. táblázat: Ravazd elérhetõsége

A 19. táblázat Ravazd és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetõségét mutatja be. Az elérhetõ-ség a közúti elérhetõség és a légvonalbeli távolság hányadosa.A táblázatban szereplõ földrajzi helyek sorrendjét az elérhetõségi index határozza meg. A leginkább elérhetõek Ravazd esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Gyõr, Pannonhalma, Bakonypéterd). A következõ leginkább elérhetõ hely, amelynek irányába útvonal vezet Gyõrság. Budapestnek már 1,30 az elérhetõségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya.A Ravazd közvetlen szomszédságában fekvõ települések közül egyedül a Sokorói keresztirányú kapcsolat hiánya miatt nehezen megközelíthetõ Tényõ és Sokorópátka elérhetõsége rossz, amely a légvonalbeli távolság többszöröse.

2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utakA belterületi utak nagy része burkolt, és szinte minden utcában megfelelõ az út minõsége. A falu területén csak a burko-latszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérõ árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. A hegyi területeken kis arányú jelenleg még az útkiépítettség. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességû ésáltalában szurdokban fut. Árkok - a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott. Az autóbuszvárók mûszaki és építészeti szín-vonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök egyáltalán nincsenek kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthetõ. Az autó-



busz közlekedés jó a településen. Óránként vannak járatok Gyõr felé, Gyõrön kívül Pannonhalmával, Éccsel és Gyõrasz-szonyfával is van kapcsolata a településnek. A nemrégiben a megyéhez csatlakozott települések is megközelíthetõek Ravazdról, valamint a település kedvezõ földrajzi fekvésének köszönhetõen közvetlen kapcsolat van Veszprémmel és Balatonfüreddel.A 82-es út belterületi szakaszának kiépítési formája már nem felel meg a mai kor forgalomtechnikai elveinek a meglévõ polgármesteri hivatal melletti csomópont is balesetveszélyes. Az út keresztszelvényének módosítása és a csomópont átépítése mindenképpen javasolt.A településnek van közvetlen vasúti kapcsolata a vasút szerepe azonban jelenleg elenyészõ mind a személy mind a teherszállítás terén a település vonatkozásában.

2.8.3. SzemélygépkocsikA térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentõsen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahe-lyek. Megszûntek a helyi munkavégzés lehetõségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megenged-heti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A tömegközlekedésen belül a vasúti közlekedés színvonala jelen-tõsen romlott az utóbbi években. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett.

Személygépkocsik száma

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 101 687

103 660

100 112

101 684

108 265

113 673

119188 126535

GYMSM. köz. 37 772 39 037 38 431 38 976 42 321 44 100 46296 50251Ravazd 255 254 250 253 269 277 296 304

Személygépkocsi 1000 lakosra

GYMS megye 239 244 236 240 255 261 274 287GYMSM. köz. 199 206 203 206 223 231 248 262

Ravazd 229 227 223 224 238 229 244 250KSH kistérség 0 185 179 182 194 199 217 242

20. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2003.

A vizsgált idõszak alatt 49 gépjármûvel emelkedett Ravazdon a személygépkocsik száma. Ez Ravazd esetében 19%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 32%, a megyei átlag pedig 20%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 250 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Ez az arány csak a kistérségi átlagot haladja meg. Tehát elmondha-tó, hogy Ravazd személygépkocsikkal való ellátottsága elmarad a többi vizsgált adattól.

2.8.4. Közüzemi vízhálózatRavazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti.

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 152 510

154 280

155 639

152 966 156 918 154 445

158085 162156

GYMSM. köz. 62 519 63 745 64 449 68 147 69 648 65 506 65086 67642Ravazd 280 286 291 404 423 411 412 418

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %



GYMS megye 96,20%

96,70%

97,20%

95,00% 96,60% 93,50%

94,50% 94,80%

GYMSM. köz. 91,61%

92,73%

93,46%

98,35% 99,30% 94,50%

94,90% 95,30%

Ravazd 65,12%

66,05%

67,05%

93,52% 97,92% 89,74%

88,98% 88,75%

1000-1999 tel. 90,70%

91,00%

91,60%

96,50% 97,70% 95,20%

95,80% 96,00%

KSH kistérség 0,00% 97,00%

97,50%

100,00%

100,00%

93,20%

93,20% 92,80%

21. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1996-2003.

A településen 2002-ben 637 lakás volt bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba, amely a lakások 99,38%-a. Ez az aránymeghaladja a többi vizsgált csoportot. A táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2003-ban 418 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Ravazd a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legala-csonyabb arányokkal rendelkezik. 11 %-kal marad el a teljes kiépültségtõl, de a községi átlagtól is mintegy 6%-kos az eltérés.

2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közmûolló

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 72 771 74 731 87 856 93 291 99 505 106 739

111 159 118 071

GYMSM. köz. 5 703 7 299 19 718 23 943 26 545 29 494 30 469 35 151Ravazd 0 0 84 96 122 158 158 182

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya %

GYMS megye 45,92%

46,86%

54,86%

57,97%

61,30%

64,70%

66,40% 69,00%

GYMSM. köz. 8,36% 10,62%

28,59%

34,55%

37,80%

42,50%

44,40% 49,50%

Ravazd 0,00% 0,00% 19,35%

22,22%

28,24%

34,50%

34,13% 43,54%

KSH kistérség 0,00% 0,00% 17,40%

19,70%

22,50%

27,00%

27,10% 36,50%

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1996-2003.

Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt. 2003-ban 182 lakás volt bekapcsolva a hálózatba. A rákö-tések aránya nem éri el a megyei, illetve a megyei községi átlagot, viszont jobb, mint a pannonhalmi kistérség átlaga.

Ravazdon a vízvezeték hálózat hossza 12,5, a szennyvíz hálózat hossza 11,2 km. A közmûolló 50-%-osan nyitott. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait. A település a közmûolló értékek alapján csak a kistérségi átlagot haladja meg.



2.8.6. Villamosenergia-hálózat

A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A településen 547 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma folyamatosan emelkedett, ami a lakások számának növekedésre, illetve a fogyasztóhelyek bõvülésére vezethetõ vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Az hogy Ravazdon magasabb a villanyórák aránya, mint a többi községben arra vezethe-tõ vissza, hogy a településen többen igényelték a külön villanyóra felszerelését.

Villamos energiát fogyasztó háztartás1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye

176 500 177 894 178 697 180 227 182 611 191 753 193623 200633

GYMSM. köz.

75 387 75 985 76 442 76 909 77 939 77 772 76674 79290

Ravazd 510,0 521 533 531 537 539 547 547Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya

GYMS megye

111,38%

111,55%

111,58%

111,98%

112,57%

116,14%

115,69%

117,24%

GYMSM. köz.

110,47%

110,53%

110,85%

110,99%

111,58%

112,19%

111,82%

111,68%

Ravazd 0,00% 120,32%

122,81%

122,92%

124,31%

117,69%

118,14%

116,14%

23. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2003.



2.8.7. Gázhálózat

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 75 900 82 100 87 555 97 361 103 402

108 353

113 269 118 265

GYMSM. köz. 12 447 14 967 18 433 25 858 29 871 32 194 34 460 37 522Ravazd 103 129 140 152 166 176 185 204

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában

GYMS megye 47,89%

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

65,60% 69,11%

GYMSM. köz. 18,24%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

50,25% 52,85%

Ravazd 23,95%

29,79%

32,26%

35,19%

38,43%

38,43%

39,96% 43,31%

KSH kistérség 0,00% 17,40%

28,60%

35,20%

38,80%

41,50%

44,60% 46,70%

24. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2003.

A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. 2003-ban 204 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásál-lománynak a 43%-a. Az alacsony rákötések aránya egyrészt az idõ, hiszen nem telt el még öt év a szolgáltatás megjele-nésétõl. Másrészt anyagilag jelentõs megterhelést jelent a gázra történõ áttérés a lakosság számára. Harmadrészt a közelben lévõ erdõkbõl beszerezhetõ tüzelõanyag még mindig versenyképesebb a vezetékes gáznál. Várható azonban,hogy a rákötések aránya a közeljövõben emelkedni fog.

2.8.8. Távbeszélõ-hálózat, hírközlésA telefonhálózat szolgáltatását a Magyar Telecom Rt. végzi. A távbeszélõkészülékek száma a vizsgált idõszakban 32%-kal emelkedett, jelenleg a lakások több, mint 65%-ban található vezetékes telefon. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefo-nok száma egyedül a kistérségi adatot haladja meg.

Távbeszélõkészülékek száma

1996 1997 1998 1999 2000* 2001 2002

GYMS megye 120 833 131 699

143 805

155 492

150 636

142 154

135693

GYMSM. köz. 40 429 46 238 52 441 58 465 59 133 55 152 52159Ravazd 244 250 298 358 359 341 323

Távbeszélõ fõvonal 1000 lakosra

GYMS megye 284 310 339 367 355 327 312GYMSM. köz. 213 244 277 309 311 289 279

Ravazd 219 223 265 317 317 281 2671000-1999 tel. 219 242 273 304 306 285 275KSH kistérség 0 223 268 304 305 284 272



25. táblázat: Távbeszélõ hálózat 1996-2002.A településen 2002-ben 323 fõvonal volt található (25. táblázat). Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Ravazd értékei átlagosnak mondhatóak. A település területén három nyilvános telefonállomás található. A kábeltelevíziós szolgáltatást az önkormányzat biztosítja. A szolgáltatás 1994-ben épült ki.



2.9. Humán Infrastruktúra

2.9.1. Egészségügyi intézményekRavazd a háziorvosi és a fogorvosi teendõket az Azygos Háziorvosi Bt. látja el. A háziorvosi rendelõ Ország u. 96-ban; a fogorvosi rendelés Écsen történik.A gyermekorvosi ellátás Pannonhalmával és Éccsel közösen mûködik. Ravazdon hetente egyszer van rendelés. A településen védõnõi és gyermekjóléti szolgálat mûködik. A védõnõi szolgálatot Écs és Ravazd társult formában mûköd-teti. A gyermek jóléti szolgálat 2002 óta mûködik, öt település összefogásával – Écs, Gyõrasszonyfa, Pannonhalma, Ra-vazd, Tarjánpuszta – Pannonhalma székhellyel.A fiókgyógyszertár az orvosi rendelõben, az Ország u. 96 alatt található.

2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság

2.9.3. ÓvodaA településen a Nyitnikék Óvoda az Ország u. 106. alatt található. Az óvoda 10 fõ számára biztosít munkalehetõséget. Ebbõl 4 fõ óvodapedagógus, 6 fõ kisegítõ alkalmazott.

Óvodás gyermekek száma

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003GYMS me-

gye16

56115

92515

64415

26615

30114

1331357

71356

9GYMSM. köz 7 481 7 271 7 132 7 034 7 069 6 251 5778 5753

Ravazd 46 40 46 50 50 46 48 39Óvodás gyermekek 1000 lakosra

GYMS me-gye

38,9 37,5 36,9 36,0 36,1 32,5 31,2 30,8

GYMSM. köz 39,4 38,4 37,7 37,2 37,4 32,8 30,9 30,0Ravazd 41,3 35,7 41,0 44,2 44,2 38,0 39,6 32,1

26. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2003.Az óvodába beíratott gyermekek száma jelentõsen ingadozott az utóbbi idõszakban. A létszámnak megfelelõen csökkent az ezer lakosra vetített arány, amely még így is meghaladja 2 fõvel mind a megyei, mind a megyei községi átlagot.

2.9.4. Általános IskolaA IV. Béla Általános Iskola a Fõ u. 13. alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentõs mértékben meghatározzák a demográfiai adottságok .Az általános iskola 120 férõhelyes. Az intézmény napköziotthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 23 fõ veszi igénybe. A pedagógusok száma 11 fõ, akik munkáját 3 fõ kisegítõ dolgozó segíti.8

Általános iskolai tanuló1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GYMS megye 40 742 40 477 40 238 40 059 4 096 38 282 38082 37688GYMSM. köz. 17 281 16 984 16 746 16 463 16 500 15 998 15305 15418

Ravazd 112 116 107 95 95 105 98 110Általános iskolai tanuló 1000 lakosra

8 Önkormányzati adatközlés alapján.



GYMS megye 96,0 95,0 88,0 95,0 94,0 88,0 88 85,6GYMSM. köz. 91,0 90,0 95,0 87,0 87,0 84,0 76 80,4

Ravazd 100,6 103,6 95,3 84,0 84,0 86,6 80,9 90,5

27. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2003.

2003-ban 110 tanuló járt az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenõ. A 2003-as adatok alapján az1000 lakosra jutó tanulók száma meghaladja mind a megyei, mind a megyei községi értékeket.

Az iskola szolgáltatásait más településekrõl (Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdrõl) jelenleg 14 tanuló veszi igénybe.A település helyzete döntõ többségében Gyõrhöz köti a tanulókat.

2.9.5. Egyéb intézményekA Polgármesteri Hivatal az Ország u. 119/A. alatt található. A Polgármesteri Hivatal 43 fõ számára biztosít munkalehetõsé-get. A településen nem található pénzintézet.A Posta a Fõ u. 7. alatt található.A plébánia hivatal a Fõ utca 10. sz. alatt fogadja a hívõket.A településen magántulajdonú idõsek otthona mûködik.Ravazd intézményekkel való ellátottsága a lakosságszámának megfelelõ települési szinten biztosított, de célszerû kitûz-ni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelõ további intézmények mûködésének megteremtõdjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.) .

2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság

A kulturális eseményeknek a Polgármesteri Hivatalban található Mûvelõdési Otthon ad helyet. A községi könyvtár az általános iskolában mûködik.A nyolcvanas évektõl megváltozott a civil szervezetek politikai és jogi legitimitása. 1987-tõl ismét lehetõvé vált az alapít-ványtétel, 1989-ben pedig elfogadták az egyesületi szabadságról szóló törvényt, megteremtve a társadalmi önszervezõ-dés számára a törvényi feltételeket.

Ravazdon az alábbi civil szervezetek mûködnek:• Önkéntes szervezõdések:

o Asszonykóruso Nyugdíjas Klubo Diabetes Klub a cukorbetegek tapasztalatainak cseréjét, a betegség könnyebb elfogadását teszi lehetõvé.o Az íjászkodás a fiatalok összefogását segíti.o Vállalkozók bálja, Szüreti mulatság, Bakonyalji Vigasságok

Társadalmi jelentõségüket adja e szervezeteknek, hogy az állampolgárok számára megfelelõ keretet biztosítanak az önszervezõdésre, lehetõvé teszik, hogy meghatározott cél, azonos érdeklõdési kör mentén létrehozzák saját egyesü-leteiket, klubjaikat.

Helyi programok:• Búcsú• Falunap• Majális



3. RAVAZD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

3.1. Ravazd SWOT analízise

Erõsségek GyengeségekTelepülési adottságok, lakossági hozzáállás

Ravazd rendelkezni fog beruházásokat lehetõvé tevõ rendezési tervvel

A közösség összetartása csökkent a betelepülõk számának növe-kedésével

A település az átlagosnál nagyobb külterülettel rendelkezik Betelepülõk beilleszkedése nehéz

Elõnyös térszerkezeti adottságok A lakosság anyagi lehetõségei

A lakosság képes befogadni a letelepülni, üdülni szándékozókat9

Humán adottságokAlacsony népsûrûség Negatív természetes szaporodásNövekvõ lakosságszám Csökkenõ lakosságszám

Sok az egyedül élõPozitív, magas vándorlási egyenleg A település nem képes „saját erõbõl” a természetes reprodukcióraAz utóbbi években javuló demográfiai mutatók Nincs megfelelõ mennyiségben rendelkezésre álló építési telek

Gazdasági adottságokBorászati lehetõségek Kevés a helyi munkalehetõségNövekvõ vállalkozási kedv A vállalkozói szerkezet túlságosan egyoldalú, az egyéni vállalko-

zók túlzott többsége jellemzõA mûködõ vállalkozások aránya magas A munkavégzés többségében nem helyben történik

A foglalkoztatottak többsége nem rendelkezik érettségivelElhanyagolható munkanélküliség Magas az önfoglalkoztató vállalkozások arányaAz egyéni vállalkozások számának dinamikus növekedése Alacsony a vendéglátóhelyek arányaKerékpáros, ill. gyalogos turizmus adottságai jók (erdei utak) A társas vállalkozások száma alig emelkedettAz alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya magas Alacsony a kiskereskedelmi boltok aránya

A turizmus alapinfrastruktúrája kis mértékben épült kiKörnyezetvédelem, táji adottságok

Változatos domborzati adottságok, elõnyös fekvés Szennyvízhálózatra történõ rákötések aránya nem éri el az 50% -otTermészetvédelmi területek közelségeTörténelmi borvidék része Veszélyes hulladék gyûjtése nem megoldottA kommunális hulladék – elszállítás megoldódottSzelektív hulladékgyûjtés megoldott

Vonalas és Humán InfrastruktúraMegfelelõ a tömegközlekedés (járatszám, megállók helye) Autóbuszöblök kiépítésének hiányaA mûszaki infrastruktúra kiépítettsége A 82. sz-ú fõút nagy forgalmaA gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént Jelentõs tranzitforgalom a nyári idõszakbanA villamos-energia ellátottság jó A személygépkocsik száma növekszikA lakások száma növekedik Alacsony a lakásokba bevezetett szennyvíz-,víz- és gázhálózat

aránya, alacsony a kapacitáskihasználtságA belterületi utak nagy része burkolattal ellátottÓvoda kihasználtsága jó Sokoró irányú közúti kapcsolat hiánya

9 Lakossági kérdõívek alapján



Erõsségek GyengeségekÁltalános iskola kihasználtsága jó Napi ingázás szükségessége

Vasúti közlekedés hiányaCsapadékvíz elvezetése nem megoldott



Lehetõségek Veszélyek

Ravazd fejlõdõ térségben fekszik A nem megfelelõ infrastruktúra miatt a letelepülni szándékozók más településeket választanak

Gyõr gazdasági fejlõdésének kihasználása A gazdaság fejlõdése nem növekszikA 82-es sz. fõút elkerülõ szakaszának kiépülése Nem fejlesztik a 82. sz. fõutatA természetközeli adottságok felértékelõdése A mezõgazdaság tovább erõsödõ válsága

Az agglomerációs és szuburbanizációs folyamatok érvényesülése –rekreációs és lakóhelyfunkciók további fejlõdése

A szuburbanizációs hullám nem éri el a településtAz esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb elérhe-tõséggel rendelkezõ telephelyeket választják

A környezeti adottságok alkalmassá tehetõk a turizmus megjelené-sére

A városi üzemek bezárásával nõhet a munkanélküliség.

Pannonhalma turizmusának átterjedése a térségre A Pannonhalmi-dombság vonzereje csökkenNövekszik az aktív turizmus szerepe A térség turizmusa stagnál

28. táblázat: Az elõkészítõ fázisban meghatározott elõnyök és hátrányokA fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erõssége a jó elérhetõségnek köszönhetõ gazdasági jellemzõk és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Kiemelhetõk még a táji adottságok is. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Ravazd demográfiai állapota.

3.2. Területfejlesztés fõ célja, irányai.A következõkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem elõtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének.

Cél A G Y A R A P O D Ó K Ö Z S É GProg-ramok

I. Infrastruktú-rafejlesztés

II. Munkahelyte-remtés

III. Településkép javítása

IV. A környezet védelme

V. A betele-pülés segí-

tése

VI. A lakosság kényelméért

Projektek

1. ÚtfelújításIparterület kiala-

kításaVirágosítás, par-kosítási program

Illegális szemétlera-kók megszüntetése

Új lakótelkek nyitása

Közösségi intéz-mények fejlesztése

2.Járdák építése

javítása Útfelújítás ÚtfelújításSzelektív hulladék-

gyûjtés propagálása

Általános település-marketing

Virágosítás, par-kosítási program

3.Belvízlevezetés

megoldása

Sokorói kereszt-irányú kapcsola-

tot biztosító út építése

Járdák építése javítása

Kommunikáció a lakossággal Útfelújítás

Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra

fejlesztésének ösztönzése

4.

Sokorói kereszt-irányú kapcsola-

tot biztosító út építése

Stratégiai együttmûködés akörnyezõ telepü-

lésekkelKözvilágítás to-

vábbi fejlesztése

Lakossági összefo-gás kezdeményezé-se a szebb környe-

zetért

A beilleszke-dés segítése programok-

kalKommunikáció a

lakossággal

5.

Közvilágítás további fejlesz-

téseÁltalános telepü-

lésmarketing

Illegális szemétle-rakók megszünte-

tése

Szabadidõs léte-sítmény létrehozá-

sa

6.Iparterület kiala-

kításaKözvilágítás javítá-

sa



7.Új lakótelkek

nyitásaMunkahelyterem-

tés

8.

Sokorói kereszt-irányú kapcsolatot biztosító út építése

9. Útfelújítás

29. táblázat: Ravazd célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg nevesítetten a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetõvé. Ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában.A programokat elsõsorban a kérdõívekben szereplõ lakossági igényeknek feletettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlõdési lehetõségeket.A programok logikája a következõ:1. A programok megalapozása az infrastrukturális fejlesztések által valósul meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét.3. A településkép javításával nõ a lakosság elégedettsége és jelentõsen nõnek a turizmus lehetõségei, egyúttal von-zóvá válik a település a letelepedõk számára. 4. A környezet védelme elõsegíti a megfelelõ környezet kialakulását a lakosság és a turizmus elégedettségének eléré-séhez. 5. A betelepülés segítségével biztosítható a közösségi intézmények fenntarthatósága, javul a település általános de-mográfiai helyzete.6. A lakosság kényelmes életkörülményeinek biztosítása a fejlesztések egyik végsõ célja.7. A horizontális célként megjelenõ turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elõ, illetve megismerteti a telepü-lést a letelepedni szándékozókkal.A projektek a következõ összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal:

1. Általános településmarketingA településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelõ reklámmal a település megis-mertetheti magát a célcsoportokkal (befektetõk, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság).A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Biztosítja a település ismertségét a: § Betelepülni szándékozók között§ A letelepedni szándékozó cégek között§ A turisták számára

2. Belvízlevezetés megoldásaA belvízlevezetés megoldása az olyan domborzati adottságú területeken, mint Ravazd fontos fejlesztési kérdés. Ameny-nyiben nem történik megfelelõ intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszé-lyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszûnése)Ø A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esõzésektõl)

3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelõtlenségének, nemtörõdömségnek, lustaságának közterületi emlékmûvei. Az elkövetkezendõ generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól.



A fejlesztés szükséges, mert:Ø Javítja a környezet állapotátØ Javítja a településképetØ Javítja a település megítélését a turisták között

4. Iparterület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munka-végzésének feltételét.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Alapvetõ követelmény a munkahelyteremtés helyi megvalósítása5. Járdák építése, javítása A járdák elsõsorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a településképetØ Javítja a lakosság kényelemérzetét



6. Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a Sokorói irányú közlekedési kapcsolata. A leginkább elérhetõek Ravazd esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Écs, Gyõr, Gyõrasszonyfa). A település elérhetõsége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetõséget biztosító településen. A jobb elérhetõséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttmûkö-dés a szomszédos településekkel.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a település elérhetõségét az esetlegesen letelepedõ cégek számáraØ Javítja a településen élõk közlekedési lehetõségétØ Javítja a település elérhetõségét a turisták között

7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelõ kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a kö-zösséghez való tartozása. Megfelelõ kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyûjtés és a turizmusszervezés meg-valósításához.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Bevonja a településen élõket a helyi fejlesztésekbeØ Javítja a közösségi szellemetØ Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében

8. Közösségi intézmények fejlesztéseA közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történõ formálásában. Megfelelõ háttér nélkül a településen élõk nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelõ fejlõdés után a területfejlesz-tés szereplõjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományõrzõ tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a közösségi szellemetØ Elõsegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak

9. Közvilágítás további fejlesztéseA közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelezõ feladata. Megfelelõ közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás minõsége sokat javít egy település megítélésén.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a településképetØ Javítja a közbiztonságot (közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét

10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés a la-kosság elégedettségének és a szükséges fejlesztésekhez szükséges források elõteremtésének elengedhetetlen elõfel-tétele.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetõvéØ Fejlesztési forrásokat biztosíthat

11. Stratégiai együttmûködés a környezõ településekkel Csak a környezõ települések összefogásával jöhet létre olyan projekt, amely lehetõvé teszi a közös pályázatok készítésétaz Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turiz-mus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy Sokorói irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Közös fellépéseket tesz lehetõvé:§ Sokorói irányú kapcsolatot biztosító út építése§ településmarketing§ turizmus



12. Szelektív hulladékgyûjtés támogatása A gazdaság fejlõdésével a település „szeméttermelése” megnõtt, és szükségessé vált a szemétgyûjtés bevezetése. A szemétgyûjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthetõ a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyûjtést, az javítja a település megítélését.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a település megítélését:§ a lakosság körében§ a betelepülni szándékozók között§ a turisták körében§ a településmarketing fontos alapja lehet

13. Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növeléseAz alacsony rákötések száma miatt a természet jelentõsen károsodik. A talaj struktúrája folyamatosan romlik, a gélesedési folyamatok folytatódnak, addig amíg a rákötések száma nem éri el a megfelelõ szintet.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a lakosság elégedettségétØ Javítja a környezet állapotátØ Elengedhetetlen az iparfejlesztéshezØ Elõsegíti a betelepülést

14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedõket, ezzel jelentõsen csökkentve számukat.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek15. Útfelújítás Egy jó állapotban lévõ úthálózat jelentõsen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen színvonalas közlekedést tesz lehe-tõvé, nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévõ úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz álla-potban lévõ úthálózat rontja a település megítélését.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a településképet Ø Elõsegíti a cégek letelepedésétØ Elsegíti a betelepedéstØ Javítja a lakosság közérzetétØ Javítja a település megítélését

16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minõségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentõsen javítja a település megítélését egy jó hírû vendéglõ, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további mûködést is szükséges elõsegíteni.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a lakosság kényelmétØ A turizmus alapinfrastruktúrájaØ Elõsegíti a településmarketinget

17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkezõ falvakat elõszeretet-tel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelõ kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá.A fejlesztés szükséges, mert:

Ø Javítja a településképetØ Emeli a lakosság elégedettségét



Ø Elõsegíti a településmarketinget

3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszereA fejlesztések kapcsolatrendszerét egy táblázat segítségével ábrázoljuk. Abban az esetben, ha a Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési koncepciója között összefüggés van egy X-szel jelöl-tük.Az összefüggések rendszere eléggé összetett, mivel Ravazd Településfejlesztési Koncepciójának vertikális programjai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek másik programban is megjelenik. A 30. táblázatban látható, hogy az összefüggés a két dokumentum között szoros. Minden olyan fejlesztés megtalálja a szükséges támogatást a megyei programban, amely fontos a település szempontjából.



Gazdaságfejlesztés Lakosság-centrikusság Környezet és településképI. Infra-

struktú-rafejlesz

tés

II. Munkahely-teremtés

III. Telepü-léskép javí-

tása

IV. A környezet védelme

V. A bete-lepülés

segítése

VI. A lakosság kényelméért

Humánerõfor-rás bõvítése és megújítása

Tudás-képzés-iskola

X

Támasz X

Gazd

aság

i bá

zis inno

váció

s kö

r-ny

ezet

ének

fejle

sz-

tése

“Megyei termék” X X X“Termelési tér –vállalkozói tér”

X X

“Vendégszeretet” X X X X X X“Agrármegújulás” X X

Körn

yeze

t és

infra

stru

ktúr

afe

jlesz

tése

“Jelenünk” X X X X X X“Jövõnk” X X X X X X“Lakható tér” X X X“Sztráda” X X X X X“Múltunk” X“Kisalföld-Csallóköz”

“Bécs-Pozsony-Gyõr Eurégió

“Partner-ség” XÁtfogó intéz-kedés:

Tervezés és programozás

X X X X X X

30. táblázat: Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Ravazd Településfejlesztési Koncepció-jának kapcsolatai

A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Ravazd Telepü-lésfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja.



Telep

ülésk

ép ja

vítás

(tele

pülés

közp

ont

ok,

parko

sítás

, autó

busz

váró

k)

Vadá

sz-é

s lov

astur

izmus

felté

telei

nek f

ejles

z-tés

e

Világörökséghez tarto-zó Apátság

Borkultúra

3.5. Pannonhalmi kistérség–kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013.

I.1. Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

„A kulturális örökség fellegvára

egy történelmi borvidéken”Ahol a kulturális emlékek

a borkészítés hagyományával találkoznak

Pillérek:

Kapcsolódóelemek:

Pannonhalmai kistérség: „A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken”, ahol a kulturális emlékek a borké-szítés hagyományával találkoznak.

A kistérség legkarakterisztikusabb jellemzõje, hogy a területén található a világörökség részét képezõ, ezeréves bencés rendi apátság épületegyüttese, amelynek turisztikai célra történõ kiaknázásában további kihasználatlan lehetõségek rejlenek. Mivel a történelmi borvidéken fekvõ kistérség a kedvezõ termõföldi adottságokból, valamint a régmúltra visszatekintõ termelési hagyományokból következõen jó minõségû borok elõállítására képes, célszerû a borászatot is az integrált projektcsomag kiemelt részeként megjeleníteni.A kistelepülések kulturális sajátosságaikkal, hagyományaikkal, természeti és épített környezetük bemutatásával, sajátos gasztronómiai kínálatukkal kapcsolódhatnak a kistérség turisztikai kínálatához.

Turis

ztika

i szá

llásh

elyek

minõ

ségi

és m

enn

yiség

i fej

leszté

se, v

endé

glátói

pari e

gysé

gek f

ejles

ztése

Az épített, tárgyi örökség megõr-zése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb

örökségelemeinek fejlesztése, további kulturális programok

Komb

inált t

urisz

tikai

prog

ramc

soma

gok k

ia-

lakítá

sa

Kisté

rségi

marke

ting e

rõsít

ése

Keré

kpár

utak f

ejles

ztése

A minõségi bortermelés támogatása, pincerekonstrukciók, borutak-

borkóstolás szervezése, borfesztivá-lok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat

összekapcsolása



Ugyanakkor egy térség turisztikai piaci sikerességének elengedhetetlen alapfeltétele a megfelelõ szintû és formájú térségi marketingtevékenység is, amelynek intenzitását és hatékonyságát feltétlenül fokozni, illetve javítani szükséges. Felvetõdik ugyanakkor az a lehetõség is, hogy az apátság oktatási infrastruktúrájára építve beinduljanak olyan felnõtt-képzési formák, melyek a turizmus, a vendégfogadás, a biotermelés és egyéb, a térségben perspektívikus tevékenységekoktatását indítanák el.



Tervezõi javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire:Az integrált projektcsomag pillérei:

• Az épített, tárgyi örökség megõrzése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb örökségeleme-inek fejlesztése, további kulturális programok szervezése

• A minõségi bortermelés támogatása, szõlõterületek rehabilitációja, pincerekonstrukciók, borutak-borkóstolás szervezése, borfesztiválok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat összekapcso-lása (a térség sajátos gasztronómiai és borászati termékeinek propagálása rendezvények szervezésével)

Az integrált projektcsomag kapcsolódó elemei:

• Településkép javítása (településközpontok rehabilitációja, virágosítás-parkosítás, autóbuszvárók felújítása)• Vadász- és lovasturizmus feltételeinek fejlesztése (jól felszerelt, minõségi vadász- és lovasbázisok kialakítása,

lovastúra-útvonalak kijelölése)• Kerékpárutak fejlesztése (hálózatbõvítés, valamint kerékpáros útvonalak kijelölése tájékoztató táblákkal, a

Gyõrt Pannonhalmával összekötõ kerékpárút kiépítése)• Kombinált turisztikai programcsomagok kialakítása• Turisztikai szálláshelyek minõségi és mennyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése• A kistérségi marketing erõsítése (kistérségileg összehangolt programozott marketingtevékenység folytatása)

I.2. Egyéb kulcsprojektek a Pannonhalmai kistérségben1. Az 5 országot összekötõ Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program

• A szomszédos kistérségi központokkal történõ kapcsolat kialakítása, K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése(Tét-Pannonhalma összekötõ út)

2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program

• Tájgazdaság, ökogazdaság fellendítése, illetve meghonosítása a térségben• Ipari tevékenység folytatására alkalmas területek infrastrukturális elõkészítése• Kihasználatlan barnamezõs ipari infrastruktúra hasznosítása

3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása

• Közösségi intézmények fejlesztése• A szociális alapellátás megszervezése a kistérség területén• Térségi szerepkört betöltõ uszoda építése Pannonhalmán

4. Életterünk - az élõ és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesz-tés és a környezeti tudatosság erõsítés regionális programja

• Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, hulladékgyûjtõ-szigetek kialakítása• Alternatív szennyvízkezelési módszerek bevezetése• Illegális hulladéklerakók és –halmok felszámolása, a környezettudatos életvitel propagálása• Pannonhalma-Écs-Ravazd települések felszíni vízelvezetõ rendszerének fejlesztése, illetve teljes kiépítése

5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét megerõsítõ integrált településhálózati és rehabilitációs prog-ram

• Tömegközlekedési rendszer fejlesztése• Utak, járdák felújítása, építése



I.3. A kistérségi integrált projektcsomag várható hatásai• Javul a kistérség turisztikai látogatottsága• Az Apátságba látogató vendégek a kiegészítõ programok révén a kistérség többi településére is ellátogatnak,

esetleg ott szállnak meg• Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkahelyek létesülnek• A kistérség vállalkozásainak növekszik a bevétele• A lakosság jövedelmi színvonala emelkedik• Javulnak a lakók életkörülményei• Nõ a kistérség népességmegtartó képessége

I.4. Tervezõi javaslatAz Apátsághoz kapcsolódó vallási és kulturális turizmus, valamint a helyi borkultúrára épülõ borturizmus fejlesztése lehet a kistérség markáns kitörési iránya. Az ilyen irányú fejlesztésekbe azonban a kistérség többi települését is szükséges bevonni.Emellett ugyanakkor a helyi mezõgazdaság és vállalkozói kör támogatására is szükség van, melynek lépései a követke-zõk lehetnek:

• A gazdák szakképzése, vállalkozói ismeretek oktatása• Felnõttképzés beindítása a Bencés gimnáziumban• KKV-szektor technológiai beruházásai• Korszerû mezõgazdasági termelési módszerek és szervezeti formák elterjesztése, illetve létrehozása • Mezõgazdasági termékek helyi feldolgozási szintjének emelése • Alternatív és bionövények termesztése, tájspecifikus, illetve hungarikum termékek elõállítása• Mezõgazdasági vállalkozók termelõeszköz beruházásai

3.5.1. Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja – Gazdaságfejlesztési program (2005) alapján

A dokumentum legfontosabb megállapításaiProblémák:

• Elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra (út-, vasút, jármûpark, kerékpáros utak)• Komplex turisztikai termékek hiánya. Turisztikai marketing gyengesége és széttagoltsága• Az országos és nemzetközi szinten is ismert turisztikai programok, rendezvények száma kevés• A munkanélküliségen belül viszonylag magas a tartós, halmozottan hátrányos helyzetû és pályakezdõ munka-

nélküliek aránya• A falvakban kevés a helyi munkalehetõség, jelentõs az ingázás• A KKV-k szigetszerû mûködése, fejletlensége, a beszállítói kapcsolatok alacsony szintje• Az állami rendszerû középfokú szakképzés nincs jelen a kistérségben• Alacsony képzési hajlandóság a leginkább rászorultak körében (szakképzetlenek, elavult szakképzettséggel

rendelkezõk). Növekvõ tendenciát mutat a funkcionális analfabétizmus• Az egészségügyi alapellátó struktúra csak a megyeszékhelyen mûködik megfelelõ szakmai és technikai színvo-

nalon, a térségben kevésbé elérhetõ (hétvégi, hétközi ügyelet)• Nincs kiépített társulásos szociális ellátások rendszere• Az országos átlagnál magasabb az öregedési index, a természetes fogyás az országosan is jellemzõ tenden-

ciát meghaladja• A mezõgazdaságban önellátó kistérségi hagyományok nincsenek



• Sajátos településszerkezet (mely az ellátó rendszerek szempontjából gyengeségként fogható fel): a település-hálózatot a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi

• A városhiányos, aprófalvas, belsõ periférikus térségekben a problémák koncentráltan jelentkeznek. Sajnos a kistérségi központ Pannonhalma sem rendelkezik igazi városi funkciókkal

• Alacsony arányú, de javuló szennyvíz- és hulladékkezelés a kistelepülésekenPotenciálok:

• A kistérség közelében (10-20 km távolságra) vezet az M1-es autópálya• A 82. sz. fõút a kistérséget keresztezve a Balaton irányába biztosít átmenõ forgalmat• A kistérség közvetlen közelében nemzetközi repülõtér mûködik• A térség kiemelt turisztikai látványossága, a világörökség részét képezõ ezeréves Pannonhalmai Szent-

Benedek rendi fõapátság• A környék további turistavonzerõi (Zirc, Bakony-hegység)• A kistérség jó adottságokkal rendelkezik a vidéki turizmus tekintetében: kulturális programok, kerékpáros és

borturizmus (8 település tartozik borvidékhez)• A kistérség területén történelmi borvidék fekszik, vagyis a szõlõkultúra szép hagyományokkal rendelkezik• Nagy hagyományokkal és megfelelõ infrastrukturális bázissal rendelkezõ középfokú oktatási intézmény mûkö-

dik Pannonhalmán• A kistérségben a jó minõségû termõtalajok a jellemzõk• Biológiai sokféleség, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdõsültség, gazdag és jó mi-

nõségû vadállományII.4. Javasolt fejlõdési irányok, kitörési pontok, prioritások a 2007-2013-as idõszakraLegfontosabb feladatok a fejlõdéshez:

• Úthálózat fejlesztése• Csapadékvíz elvezetése• Kerékpárút hálózat kialakításának folytatása• Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási problémák megoldása• Szennyvízcsatorna-hálózat megoldása• Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés• Vidéki turizmus fejlesztése• A térség kulturális értékeinek erõsítése, megismertetése• Önkéntes alapon a helyi közszolgáltatások önkormányzatokkal történõ összehangolása• Idõskorú lakosság életminõségének javítása• A nõk munkavállalási esélyeinek javítása• Kistérségi összefogással környezetszépítési program elindítása (kommunális gépek beszerzése)• Kistérségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése (10-15 személyes buszok beszerzése)

3.6. A területfejlesztés fõ célja, irányai.A fentiek értelmében a következõ években Ravazdon a következõ fejlesztési szempontoknak kell megjelennie:

1. A szuburbanizációs folyamat kihasználása

2. A Gyõr és Pannonhalma gazdasági fejlõdéséhez történõ aktív kapcsolódás

3. A települési-környezeti adottságok megõrzése, védelme



4. Kapcsolódás és érdekérvényesítés a kistérségi fejlesztésekhez

3.7. A fejlesztés logikai rendszere, a projektek egymás közötti kapcsolataMivel a területfejlesztési elképzelések még jelenleg eléggé képlékeny állapotban találhatók, egy erõs érdekérvényesítõ politikával a fejlesztési elképzeléseket Ravazd fejlesztési elképzelése szerint lehet formálni. A tevékenység nem nehéz, mivel az eddig ismert információk alapján a térségi fejlesztési elképzelések Ravazd érdekeit is szolgálják.Fejlesztési elképzelések és indoklásuk:

1. A település belsõ infrastruktúrájának mennyiségi és minõségi javítása:

Indoklás, intézkedések:a. Szükséges a meglévõ infrastruktúrák minõségi javítása. Az utak és a belsõ vízlevezetõ rendszerek

minõségi romlását elsõsorban a Sokoró középsõ vonulatáról rendszeresen érkezõ jelentkezõ esõs-saras hordalék megjelenése okozza. A település már több szomszédos településsel lépéseket tett a probléma megoldására.

b. A település egyik értéke a település mellett folyó Pándzsa patak. Szükséges a patak medrébe érkezõ vizek tisztítása, lehetõleg környezetkímélõ módon.

c. A település úthálózatának megreformálása szükséges. A természeti adottságokból adódóan egyes utcák nem megfelelõ áteresztõképességûek, azonban szélesítésükre nincs mód. Alternatív utak kiépí-tésével lehet javítani a helyzeten.

d. Mindenképpen megoldandó a településen átvezetõ forgalmas 82-es út problémájának megoldása. Ezt egyrészt a jelenlegi nyomvonal forgalmi sebességének lassításával kel kezdeni, azonban nem elegendõ a jogszabályi korlátozás, szükséges a lassító objektumok felépítése. A település központjá-ban a forgalmasabb idõszakokba szinte lehetetlen a települést kettészelõ úton történõ átjutás, itt lám-pás vagy körforgalmi megoldást lehetne alkalmazni. Természetesen ezek csak átmeneti megoldást je-lentenek, szükséges lenne a teljes elkerülõ út kiépítése.

2. A letelepedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések:a. A településnek ki kell használni a szuburbanizációs folyamatot, ezért fel kell készülni a városból kite-

lepedõ lakosok fogadására. Ennek érdekében:

i. Szükséges a jelenlegi, közmûvel ellátott, építésre alkalmas területekrõl adatbázist készíteni, és kiajánlani, természetesen a tulajdonosok egyetértésével.

ii. A zöldmezõs építési telket keresõk számára, az igények felmérése után fel kell készülni az esetleges új telkek kialakítására.

b. A lehetséges igények felmérése után meg kell fontolni a települési szolgáltatások fejlesztési lehetõ-ségeit.

3. A gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása

Indoklás, intézkedések:a. A letelepedni kívánó gazdasági szervezeteknek szükséges a megfelelõ iparterület biztosítása. Azon-

ban törekedni kell arra, hogy csak olyan tevékenységek jelenjenek meg, amelyek nem károsítják a te-lepülés értékeit.

b. A környezeti adottságok kihasználásával törekedni kell a kistérségi szervezõdés keretében a Pan-nonhalmi Apátság világörökséghez kapcsolódó turisztikai fejlesztésekhez. Itt a bortermesztés, az ter-



mészeti környezet, az Erdei Iskola, a horgászati lehetõségek, a Mediawave eddigi eseményeit és a speciális vallási kultuszt lehet kihasználni.

4. A települési értékek megõrzése

Indoklás, intézkedések:a. A természeti környezet a legnagyobb adottság a helyi értékek közül. Törekedni kell a Sokoró értékei-

nek megõrzését, segíteni kell az ilyen irányú törekvéseket.

b. A helyi hagyományok, események segítik a település belsõ egységének megõrzését, és lehetõvé te-szik a település kapcsolódását a pannonhalmi turisztikai környezethez.



II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

RAVAZD ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ TESTÜLETÉNEK ............... /2008. (.............) HATÁROZATA

A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRÕL

Ravazd község Önkormányzatának Képviselõ testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakítá-sáról és védelmérõl szóló a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Ravazd község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-05-02-11 számú tervdokumen-tációjának É-1 számú, M=1:10 000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírá-sát. 2. Utasítja a Jegyzõt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselõtestület elé. Határidõ: folyamatos Felelõs: Jegyzõ Kelt: Ravazd, 2008. év ................. hó ...... nap

.................................................. ..................................................Polgármester Jegyzõ



1.1. A településszerkezeti terv leírásaA településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetõségét, illetve ott, ahol indokolt bizto-sítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét.A település fõ stratégiai céljai:• Minõségi fejlõdés biztosítása, élhetõ település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság jelenlegi-

nél kedvezõbb életkörülményei biztosíthatók• Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével, a helyi adottságok kihasználásával• Saját gazdasági potenciál erõsítésének elõsegítése a táji, természeti értékek figyelembe vételével• Korszerû közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elõsegítése• Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme • A táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlõ lehetõségek kiaknázásaA települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történõ fejlesztésekkel összehangoltan kell megva-lósítani. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a kistérségre vonatkozóan elkészüljön egy szerkezeti terv, amely az egyes elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segíti elõ.

Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rende-zési tervi elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze:

Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján

Jelenlegi Tervezett összes

A megyei rendezési tervben

tervezett(100 %)

Tervezett területfelhasználás a

Megyei Rendezési Terv

területfelhasználási követelmények ará-

nyában

Követelmény

Erdõterület 1450 Ha 1450 Ha 1450 Ha 100% 85%

Belterjes mezõgaz-dasági terület 1012 Ha 972 Ha 965 Ha 101% 85%Külterjes hasznosí-tású mezõgazdasá-gi terület

106 Ha 103 Ha 105 Ha 98% 75%

Vízgazdálkodási terület

39Ha 39 Ha 43 Ha 90% 90%

Városias települési terület -------------- ---------------- --------------- -------------------------- --------------------

Hagyományosan vidékies települési terület

115 Ha 130 Ha 120Ha 108%Nagyvárosias

lakóterületbe nemsorolható

Építmények által igénybe vett terület 131 Ha 159 Ha 170 Ha 93%

Jelenlegi terület 93%-a marad -

megfelel



A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévõ –a területhasználatot jelentõsen befo-lyásoló- mûvi és környezeti adottságokat. Meglévõ és a település életét, fejlõdését meghatározó elemeknek kell tekinteni:

• A település területét érintõ regionális közlekedésfejlesztési elemeket• A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat• A meglévõ építészeti-kulturális emlékeket• A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeket• A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait

A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlõdött jelenlegi szerkezet megõrzését és tájba, kör-nyezetbe illeszkedõ továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható idõtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem elõtt. A falu mai lakóterületén belül is számos telek van, amely nem, vagy csak hétvégi házzal beépített, így potenciális fejlesztési lehetõséget képez. A tervtanács javaslatát figyelembe véve, azzal egyetértve a település közigazgatási területének északi határát érintõtartalék lakóterületi fejlesztési elképzelések lekerültek a tervrõl.A fejlesztési területek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a domborzati adottságok adta lehetõségeket minél jobban kihasználjuk.Lakóterület fejlesztést az alábbi helyeken tervez a település: • A Tószer utca továbbvitele• A Fenyõs utca továbbvitele• A Hunyadi utcai telkek és a 8225 sz. út közötti terület egy részén tervezett lakóterületKülterületen több új gazdasági és különleges területfejlesztési folt is megjelenik. A települési táj meghatározó eleme a Pándzsa patak és annak völgye, amely történelmileg is mindig lakóhelyeket vonzott.Kihasználva Pándzsa völgy adottságait, a lakóterületeket kísérõ vegyes felhasználású, a táj mozaikosságát figyelembe vevõ területfelhasználás tervezett. A 82. számú út keleti oldalához csatlakozóan, a Pándzsa völgyét követve több külön-leges területfejlesztési területet jelöltünk ki, amelyek különbözõ sport, szabadidõs és idegenforgalmi funkciókat szolgálva egy egységes, zöldfelületbe ágyazott, vízfelületekkel szabdalt,alacsony beépítési intenzitású rekreációs zónát alkotnak. A lakóterületeket nyugatról egy másik rekreációs zóna, a kertterületek határolják, amelyek jelentõs nagyságrendet képvi-selnek a település területén belül.Jelentõs településszerkezeti léptékû elképzelés a jelenlegi polgármesteri hivatal mögötti elhanyagolt terület közparkként illetve a települési intézményeket magába foglaló településközpont vegyes területként való hasznosítása, amely egysé-ges központi magot képezne a településen belül, és a hiányzó közpark funkciót is biztosítaná. Ehhez kapcsolódik a 82-es úti csomópont körforgalmi csomóponttá való átalakítása, amely egyrészt biztonságosabbá alakítja a jelenlegi kedve-zõtlen geometriájú keresztezõdést, másrészt egyigényes kialakítású településkaput alkothat.Jelentõs szerkezeti elemek a vonalas infrastruktúrához kötõdõ fejlesztési elképzelések: a 82. sz. út elkerülõ szakasza, a rókavölgyi út Sokorópátka felé tervezett kiépítése. A település területét közvetlenül nem érintõ, de hatásait tekintve fontos térségi területszerkezeti fejlesztési elem a Tét –Pannonhalma között tervezett összekötõ út, amely Ravazd kelet – nyugati irányú közlekedési kapcsolatait is jelentõsen javítaná. Ezáltal a település számára Gyõr és Pannonhalma mellett Tét is nagyobb kerülõ nélkül elérhetõvé válik.

1.2. Beépítésre szánt területek

1.2.1. LakóterületekA pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak:A Tószer út belterületi szakaszának mintegy 250 m-rel történõ meghosszabbításával elsõ ütemben 10-12 db új telek alakítható ki a jelenleg is lakóterületen belül lévõ telkeken túl. A Tószer utcával párhuzamos Fenyõs utca menti telkek valamint a Szõlõshegy utca keleti oldala a Tószer utcához hasonló hosszban szintén belterületbe kerül. Itt 30-35 telek kialakítására nyílna lehetõség.



Ezen utcák további északi irányban történõ vezetése hosszabb távon lehetséges, a pillanatnyi igények azonban reáli-san nem teszik szükségessé a lakóterületek további növelését. Az egyes utcák körútszerû összekötésével a település déli és északi része a 82-es úttól független összeköttetést nyerhet.A település másik oldalán a 82-es úttól keletre lévõ lakóterület fejlesztési lehetõségét szintén biztosítottuk. Részben a már felosztott telkek beépítésével, részben a 8225. sz. út szegletében lévõ terület egy részének további felhasználásával mintegy 25 új telek alakítható ki, ezzel egy egységes lakóterületi foltot hozva létre.A lakóterületek kialakítása az igények függvényében ütemezetten történik.

1.2.2. Településközpont vegyes területekA település központjában, a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete mögötti elhanyagolt zöldfelület felhasználásával tervezzük kialakítani a község új központját, amely a központi parkot körülölelve településközpont vegyes területként tervezünk szabályozni, ahol egységes építészeti koncepció keretében a település intézményeinek egy részét is maguk-ban foglaló, illetve kereskedelmi-szolgáltató funkcióval is bíró épületek kerülhetnek elhelyezésre.Ezen kívül az egyes magasabb intenzitású beépítést igénylõ, illetve intézményekkel beépített területeket soroltuk telepü-lésközpont-vegyes területbe, elsõsorban a templom és környezete által meghatározott területet.



1.2.3. Különleges területekKülönleges területfelhasználási kategóriába három különbözõ jellegû területet soroltunk a településen. 1. A különleges temetõ terület a meglévõ temetõ területe. A rendezési terv távlatában bõvítést nem igényel.2. Különleges sport és szabadidõs terület a sportpálya és az ahhoz kapcsolódó rekreációs zöldterület és vízfelület, amely az erdészet kezelésében van. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidõs tevékenységek építményei-nek elhelyezésére van lehetõség. A terület teljes közmûvel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedve-zõ. A területen kiépített zöldfelületet hoznak létre az itt kialakítás alatt lévõ tó köré, melyek kialakításával igényes, rende-zett települési zöldfelület jönne létre, amely az itt lakók és kirándulók rekreációs igényeit is kielégítheti.A különleges sport és szabadidõs területekhez soroltuk még a Pándzsa-érre felfûzött tározó tó és a hozzá kapcsolódó TSZ területeket, amelyek egyre inkább az idegenforgalom igényeit elégítik ki. A már elindult fejlesztések, és az erre ala-pozva megjelenõ igények is ebbe az irányba mutatnak. 3. Szintén különleges területfelhasználási kategóriába soroltuk az erdészet központját az erdei iskolával amely részben gazdasági részben idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgál.

1.2.4. Gazdasági területekJelenleg gazdasági célú területfelhasználás a település területén csak a volt ostyagyár területén, a pannonhalmi út mentén található. Az ostyagyári telek mellett a 8225. sz. út szegletében lévõ terület egy részét is gazdasági területbe soroltuk, mivel a 82. számú út elkerülõ szakaszának megépültével ez az útszakasz lesz a település egyik kapuja, ahol különbözõ szolgáltató jellegû vállalkozások számára biztosítunk területet.Gazdasági-szolgáltató területfelhasználási egységbe sorolt területeket a 8226. számú út északi oldalán a 012/20, 012/21, 012/22 hrsz-ú területeken kíván ezen kívül kijelölni a település, amely nem új elképzelés, hanem a jelenleg is hatályos rendezési tervben is gazdasági területekként szerepelnek ezek az ingatlanok. Itt kisebb termelõ-szolgáltató gazdasági egységek letelepedésére nyílik mód, melyek a helyi foglalkoztatottsági mutatókat javíthatják. A terület telepü-lésszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthetõ, közmûvekkel ellátható, és a lakóterületektõl megfelelõ távolságra esik. A tervezett közlekedési fejlesztésekkel (82-es út új nyomvonala) a terület közúti közlekedési megközelíthetõsége még kedvezõbb lesz, hiszen a település belterületének érintése nélkül tud a gazdasági jellegû forgalom lezajlani.A területen a gazdasági területek átlagához képest alacsonyabb beépítési százalékot határoztunk meg annak érdeké-ben, hogy ez a Pándzsa-völgyhöz csatlakozó terület is mérsékelt intenzitású maradjon. A terület feltáró útjainak meghatá-rozásánál a domborzati adottságokat vettük figyelembe.A terület határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védõfásítás kialakítását javasoljuk.Ezen kívül kisebb gazdasági-szolgáltató terület kerül kijelölésre a 82. számú út és a 8226. sz. út csomópontjához csatla-kozó út menti volt zártkerti ingatlanokon, ahol elsõsorban az átmenõ forgalmat kiszolgáló, elsõsorban kereskedelmi-szolgáltató létesítmények elhelyezése tervezett.

1.3. Beépítésre nem szánt területek

1.3.1. Mezõgazdasági területek

A mezõgazdasági területek összetétele nagyon változatos a településen. A külterület több mint 50 %-a erdõterület, 40%-a szántóterület, 10%-a rét és legelõ terület. A szõlõ és gyümölcstermesztés alapvetõen a volt zártkertek területén folyik. A közigazgatási terület nyugati oldalát erdõk alkotják, melyek nagy része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területe-ihez tartozik. Az erdõk által határolt középsõ területeken rétek, legelõk és szántók váltakoznak. A településen jelenleg nincs mezõgazdasági üzemi terület, és jelenleg igény sem merült fel hogy ilyen funkciójú területet kijelöljön az önkormányzat.Mezõgazdasági kert területfelhasználási kategóriába soroljuk a volt zártkertek területének döntõ többségét, amelyek rekreációs kertterületként ölelik körül nyugati oldalról a lakóterületeket, így kellõ nagyságú átmeneti zónát alkotnak az erdõterületek és a lakóterületek között. Itt elsõsorban szõlõ és gyümölcstermesztés folyik, illetve hétvégi hobbitelkekként



funkcionálnak a területek. A területen csak a használati funkciónak megfelelõ kisléptékû épületek építését tesszük lehe-tõvé.

1.3.2. ZöldterületekRavazd zöldfelületekkel való ellátottsága az átlagosnál kedvezõbb. A táji, természeti adottságoknak megfelelõen a tele-pülést jelentõs nagyságú zöldfelületek övezik: erdõterületek, mezõgazdasági kertek stb. A település közterületi zöldfelü-letekben, közparkokban azonban szegénynek mondható. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozottak karbantartottak, fásítottak, ami a lakosság igényes-ségét mutatja. Újabb települési zöldfelület kialakítására a település központjában kerül sor. A temetõ alatti, Országút u. és 82-es út által határolt jelenleg gondozatlan zöldfelületen tervezett park fekvésénél fogva a település központi közterületi zöldfelületelehet.Ezen kívül a jelentõs zöldfelületekkel rendelkezõ különleges területek jelentenek a településen belül rekreációs lehetõ-séget. Ezek a tervek szerint összefüggõ zöld folyosót alkotnak a Pándzsa völgye mentén.Fontos, hogy a leendõ növényzettelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyel-met kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemzõ növénytársulásokat, õshonos fafajo-kat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

1.3.3. ErdõterületekA települést nyugati irányból nagy kiterjedésû erdõ területek érintik, ezek a Pannonhalmi dombság erdõi, ez a természeti terület Gyõrtõl a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak (ezen a helyezkedik Ravazd is) és Pannonhal-ma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerûen kiemelkedõ Szent Márton-hegye – Pannon-halma nyomja rá legerõsebben bélyegét, ormán a bencések fõmonostorával, a magyar mûvelõdéstörténet õsi, ezeréves bölcsõjével. Errõl kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét.A Pannonhalmi tájvédelmi körzet területén nagy kiterjedésû erdõterületek tûntek el a kárpótlás óta eltelt idõszakban ezeknek a területeknek az újratelepítését javasoljuk. Az erdõfelújításoknál és az erdõtelepítéseknél elõnyben kell része-síteni az õshonos fafajokat. A dombság magasabb szintjeit régen csertölgyesek borították, az alacsonyabbakat pedig tatárjuharos lösztölgyesek. Napjainkban az erdõkben fõleg tölgy, kõris, juhar, akác, valamint erdei- és vörösfenyõ talál-ható.A dombság erdõs, fõként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésenegészíti ki a védelemre szoruló állatvilág.

1.3.4. Közlekedési és közmûterületekA település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Gyõr-Veszprém 82 sz. másodren-dû fõút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belte-rületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú fõút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülõ új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út ugyan nemérinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentõsebb elképzelés fogalmazódott meg a



településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjármûforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el.A településrõl Pannonhalmára vezetõ út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megva-lósítani, a meglévõ1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével.A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elõ az utak menti terület-fejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan:• A Tószer és a Fenyõs utcák továbbépítése északi irányban• A település északi részébõl kiindulva a Tószer, Fenyõs és Szõlõshegy utcák összekötése, amely a 82. sz. fõúttal

megközelítõleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyûrû jellegû út hosszabb tá-von alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül.

• A 82-es út és a pannonhalmi út keresztezõdésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelõ nagyságú hely áll rendelkezésre.

A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfe-lelõ gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre.A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetõség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja a szomszédos kistérségi központokhoz kapcsolódva. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén.A Gyõr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétõl. A vasútvonal elõvárosi jellegû fejlesztése csak Pannonhalma és Gyõr között várható, így az a településre közvetlen hatást várhatóan nem gyakorol.

Kiépített kerékpárutak ugyan nincsenek, de kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg is érintik a települést. A megyei településrendezési terv már elõirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képezõ pannonhalmi mûem-lék-együttes vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövõben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthetõ legyen minden irányból. A 82. sz. állami fõút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságoskerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelõen a 82. út mellett illetve azzal párhuzamosan javasolunk egy kerékpárutat, amelybelterületen a jelenlegi út keresztszelvényén belül illetve részben a párhuzamos lakóutcák felhasználásával kerül kiala-kításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülõ szakasza megvalósul, lehetõség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelõ mértékû átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokorópátka-Tényõ irányá-ban a meglévõ, Sokorón átvezetõ burkolt úton.

A településen a domborzati adottságokból kifolyólag több gyalogos út illetve lépcsõ is található, melyek a meredekebb nehezen járható településrészeken a rövidebb összeköttetést biztosítják az egyes utcák között. Ezeknek a hálózatát célszerû továbbra is fenntartani illetve tovább bõvíteni. Településszerkezeti szempontból javasoljuk gyalogút létesítését az Országút u. csomópontjából indulóan felfelé a Tószer és a Fenyõs utcák összekötésével a Szõlõshegy utcáig, amely a fenti településrészeken lakók számára a buszmegálló és az intézmények elérését segítené elõ.

A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út –Lukashorog út illetve a Szõlõhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgaz-dasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényõt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Gyõrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. Az Ravazdot érintõ turistautak kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévõ illetve tervezett



egyedi látványosság van amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felõl érkezõ turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához.

A településen a teljes közmûhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történõ rákötések elõsegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közmûhálózat bõvítésével megvalósíthatóak. A meg-lévõ közmûvek szolgáltatási színvonala megfelelõ.A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévõ és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezetõ árkokat ki kell építeni a település teljes területén, külö-nös tekintettel a hegyi részekre. A jövõben a település belterületére célszerû lenne teljes körû vízrendezési tervet készít-tetni.



2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA

RAVAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK ........./2008. (….) RENDELETE

RAVAZD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Ravazd község Önkormányzatának képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) be-kezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmé-nyekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alap-ján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Ravazd helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási terveit jóvá-hagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I . FEJEZETÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

Az elõírások hatálya és alkalmazása1.§

(1) Jelen rendelet hatálya Ravazd község teljes közigazgatási területére kiterjed.(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bánya-

mûveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – mûtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az álta-lános érvényû hatósági elõírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben elõírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek2.§

(1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet elõírásai kötelezõ és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.(2) I. rendû kötelezõ szabályozási elemek

a) az építési elõírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettõl elválasztó vonal )c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határae) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határag) 10 éven túli szabályozási vonalh) telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határai) építési hely határaj) építési vonal

(3) II. rendû szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.a) irányadó telekhatár



(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel10 történhet.(5) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû tervein a K jel a kialakult állapotot

ill. kialakult méreteket jelenti.

10 Lásd: 1. számú melléklet: Értelmezõ rendelkezések



Építési engedélyhez kötött tevékenységek3.§

(1) A vonatkozó jogszabályban11 felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következõ építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetõk:

a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevõ állványzathoz rögzített védõfelületen, ponyván történõ bármiféle ábrázolásb.) a közterületrõl látható épülethomlokzaton, illetve tetõfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egy-ségének elhelyezésec.) építmény, építményrész közterületrõl látható díszkivilágításad.) a nem homlokvonali drótfonattól eltérõ anyagú kerítések létesítése.

I I . FEJEZETA TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

Közterület alakítási terv4.§

(1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterületa.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezésétb.) magassági és keresztmetszeti méreteitc.) a közmûhálózat kialakításátd.) a mûtárgynak nem minõsülõ építményekkel kapcsolatos követelményekete.) a berendezéseket, utcabútortf.) a burkolatokatg.) a köz- és díszkivilágításth.) a terület kertépítészeti kialakításáti.) a közlekedést és parkolástj.) az egyéb településképi követelményeket

(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelen-dõ közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztõ-jének kell elkészíttetnie.

(3) A közterület-alakítási tervet a képviselõ-testület határozattal hagyja jóvá a jegyzõ elõterjesztésének figyelembe vételével.

(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettõl eltérõ léptékben történhet.

11 46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §



I I I . FEJEZETA TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

Övezeti besorolások5.§

(1) A szabályozási és övezeti terv Ravazd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:1. TÁBLÁZAT

Megnevezés Rajzi jelBeépítésre szánt területek

Lakóterületek falusias lakó L f

Gazdasági területek kereskedelmi szolgáltató G ksz ipari gazdasági G ipVegyes területektelepülésközponti vegyes terület VtKülönleges területek idegenforgalmi terület K if temetõ K t régészeti terület K r

Beépítésre nem szánt területekKözlekedési és közmûterületekországos fõút KÖ fkiszolgáló út KÖtelepülési gyûjtõút KÖ gygyalogút KÖ gyatelepülésközi út KÖ tországos mellékút KÖ ámkerékpáros nyomvonal KÖ kközlekedési zöldterület KÖ zErdõterületek gazdasági célú erdõ E g védõerdõ/védett erdõ E v

Zöldterületek közpark Z kp

Mezõgazdasági területek szántó terület M sz rét, legelõ terület M r nádas területe M n kert (rekreációs) terület M k

Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás V halastó V ht



IV. FEJEZETA TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A telekalakítás szabályai6.§

(1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak12

megfelelõen végezhetõ. (2) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervein irányadó

telekhatárral, megszüntetõ jellel, vagy a kettõ együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, ame-lyek megfelelnek az övezeti elõírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõek. Azok a telkek, amelyek-nek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetõk be. Meglévõ állapot esetén, ha az elõírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb öve-zeti elõírásainak megfelelõen beépíthetõ.

A létesítmények elhelyezésének szabályai7.§

(1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhetõ el.(2) Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû

tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelõen.

(3) Ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elõ-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezõen betartandóak.(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

a) kelet-nyugati fekvésû teleknél az északi oldalhatáronb) dél-kelet – észak-nyugati fekvésû teleknél az észak-keleti oldalhatáronc) észak-kelet – dél-nyugati fekvésû teleknél az észak-nyugati oldalhatárond) észak-déli fekvésû teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni. (6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fõ funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a

fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron kijelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. Támfalgarázs létesítése ettõl eltérõen is lehetséges az építmények között kialakítandó vonatkozó jogszabályban13 elõírt legkisebb távolságok betartásával.

(7) Azokon a helyeken, ahol a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

(8) A vonatkozó jogszabályban14 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések8.§

(1) Az építési övezeti elõírásoktól eltérõen kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelõ övezeti tényezõt, ha az jogszerûen vagy jóhiszemûen valósult

12 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet13 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet14 100/1999. (XII.10) OGY. határozat



meg a HÉSZ közreadása elõtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévõ épü-let felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhetõ. A szintterü-let növelése a tetõtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetsé-ges, valamint a rajta lévõ épület elbontásra kerül, a telek az övezeti elõírásoknak megfelelõen építhetõ be.

(4) Az övezeti elõírásoknak nem megfelelõ, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti elõírásoknak megfelelõ építménymagasságot kell az építési telken alkalmaz-ni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó elõírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jel-lemzõen kialakult telekméreteknek megfelelõen – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmé-nyek között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó elõírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától max i-mum 10 %-kal térhet el.

(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek vala-mely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthetõ.

(8) Már kialakult tömbbelsõ esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérõ területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben elõírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységû telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:a) sem az övezetre elõírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékétb) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét

(10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévõ épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettõ beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, ki-véve ha egyéb elõírás ettõl eltérõ beépítést határoz meg.

A közmûvekre vonatkozó rendelkezések9.§

(1) A közüzemi közmû-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közmûvek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védõtávolságait közterületen, vagy a közmû-üzemeltetõ telkén belül kell elhelyezni. Ettõl eltérõ esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közmûvekkel kapcsolatos mindennemû építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati elõírá-sok, szabványok elõírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közmûvek elhelyezéséhez az út kezelõjének hozzájárulása szükséges.(4) Közmûvek számára szolgalmi jogot új beépítésû területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építé-

si korlátozást nem okoz.(5) Közmûvek védõtávolságán belül mindennemû építési munka csak az illetékes közmû-üzemeltetõ hozzájárulásával

engedélyezhetõ. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmûvek kiépítésérõl, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondos-

kodni kell.(7) A meglévõ közmûvek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közmûvet el kell bontani, felhagyott közmû

nem hagyható a helyén.(8) Mindennemû építési tevékenységnél a meglévõ és megmaradó közmûvezetékek vagy közmûlétesítmények védel-

mérõl gondoskodni kell.



(9) A település központjában a közmûveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott idõre és céllal létesít-hetõ.

(10) A település központjában zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetési rendszer építendõ ki az új utak mentén illetve a meglévõ utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmûbekötések létesítendõk.(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tûzcsapot kell elhelyezni.(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévõ közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos

lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ.(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett

gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhetõ el. (15) A 20 kV-os nagyfeszültségû vezetéknél külterületen a tengelytõl mért 6 méteres védõtávolságon belül, belterületen

a tengelytõl mért 2,5 méteres védõtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyez-hetõ el. Egyéb építmény az érintett közmûszolgáltató hozzájárulásával létesíthetõ.

(16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettõl minimum 200 m távolságra létesíthetõ.

(17) Új beépítésû területek, utcák kialakításánál a közmûvek védõtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(18) A teljes közmûvel nem rendelkezõ területeken a közmûvek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közmûvek elhelyezésénél a mintakeresztszelvények-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

V. FEJEZETAZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Mûvi értékvédelem10.§

(1) Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk:• Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238.

(2) A mûemléki környezet határát a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 és SZ-1/2 szabályozási terv-lapjai jelzik.

(3) A településen jelenleg nincs helyi védelem alatt álló objektum.(4) Helyi védelemben kell részesíteni:à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrszà Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrszà Fakereszt Ország út 1107/1 hrszà Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrszà Kõkereszt Templom elõtt 238 hrszà Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u.à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz

(5) A helyi védelemre javasolt löszfalat megbontani, abba építményt építeni természetvédelmi szakvélemény alapján lehet.

(6) A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelmérõlszóló rendeletet kell alkotni.



(7) Településszerkezeti helyi védelem alatt állnak a szabályozási tervlapokon jelölt területek.(8) A településszerkezeti védelem alatt álló területeken belül a kialakult utcaszerkezet, tömbstruktúra, tömbhatárok,

utcai telekosztások, szabályozási szélességek megtartandóak. A területen mindenfajta építési tevékenység (kerí-tésépítés, homlokzatszínezés, építmények, köztéri szobrok, tárgyak, utcabútorok stb. elhelyezése) építési engedély köteles.

(9) A településszerkezeti védelemmel érintett területen a település karakterét meghatározó építészeti elemeket a kör-nyezetbe illeszkedõen kell kialakítani:• tetõgerinc iránya• a fõ tetõidom tetõhajlásszöge• utcára merõleges tetõgerinc esetén az épület traktusszélessége maximum 9 m lehet• utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély• fa szerkezetû vagy fa hatású nyílászárók alkalmazandóak

(10) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentõ tömeg, tetõforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:• nyílásosztás: az eredetivel megegyezõ nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az

eredeti tengelytávolságra vannak egymástól• díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelõ legyen• törekedni kell a tetõhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetõfedõanyag használatára• a tetõhajlásszöge 38° és 45° között legyen ,illetve illeszkedjen a környezetében kialakulthoz • az utca felõli épületrész tetõgerincét a korábbi védendõ épület tetõ geometriájának megfelelõen kell kialakítani• az utca felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély, vagy tetõtéri beépítés esetén tetõablak• az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetû nyílászárók alkalmazandóak

(11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen,vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendõ, amely tartalmazza a részle-tes homlokzatfelmérést, a tetõszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.

(12) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhetõ el.

(13) A tervezési területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következõ régészeti lelõhelyek találhatók:

1. lelõhely. Simahegy( Piskótagyár).Helyrajzi számok: 1538/1-25, 1539, 1540/2-3, 07/3-10, 05/4-8, 06.

2. lelõhely. Villibald-domb.Helyrajzi számok: 012/3-6.

3. lelõhely. Országút utca 5.Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151,1152/2, 1153-1160.

4. lelõhely. Tószer utca 25.Helyrajzi számok: 972-976.

5. lelõhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza).Helyrajzi számok: 1165, 1166, 1169, 1170, 1172-1186, 1188-1191, 1194-1195, 1116-1127,1023/1,1138.

6. lelõhely. Paphegy utca 58.Helyrajzi számok: 20,1433,112.

7. lelõhely. Tótokhegy.Helyrajzi számok: 99,102/1,103-107,111,130-141,144-149,150-169,272-282.

8. lelõhely. Liki-puszta.Helyrajzi számok: 0173,0178/13,0175.

9. lelõhely. Paphegy (Molnár József udvara).Helyrajzi számok: 52-54,58-62,64/1-2,65,70-74,75/1.



10. lelõhely. Serfõzõ-dûlõ.Helyrajzi számok: 012/18-21.

11. lelõhely. Halastó-part.Helyrajzi számok: 3234-3270.

12. lelõhely. Villibald-domb déli csücske.Helyrajzi számok: 012/3.

13. lelõhely. Lehel utca kertvégei.Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3,1435/3,09/5-6.

14. lelõhely. Fenyõs utca.Helyrajzi számok: 966-969/1,917,920/2,921,922,356/1.

(14) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelõhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t megha-ladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltétele-zett régészeti lelõhelyek a településen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain ré-gészeti lelõhely határa jellel határolt területek.

(15) A kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabály15 értelmében a teljes tervezési területen lelet-bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes.

(16) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elõ a felfedezõ köteles a régészeti emléket veszélyeztetõ tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj- és településkép védelem11.§

(1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévõ, kialakult beépítésû lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az épít-ménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(2) Az elõkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévõ épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként mini-mum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az elõkert mélysége minimum 5 méter le-gyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

(3) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezõen az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4) Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tetõ hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.

(5) A lakóterületen belül magastetõkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerû fedõanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazha-tók. Más fedõanyag magastetõkön csak közterületrõl nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetõkön természetes színû fémlemez fedés alkalmazható.

(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû épít-mény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani.

(7) Meglévõ épület külsõ megjelenését érintõ beavatkozás során az engedély megadását az elsõfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illõ épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(8) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehetõ legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfal-garázs létesíthetõ azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t.

(9) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületrõl nem látható módon helyezhetõ el.

15 2001. évi LXIV. törvény



(10) A tervezési területén meglévõ növényzetet kivágni (tervszerû ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen lehet.

(11) Az építési munkák során a meglévõ növényzet megóvását biztosítani kell.(12) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet meg-

semmisítõjének kell gondoskodnia.(13) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás

helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság elõírhatja.(14) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén

annak törzsátmérõjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsát-mérõ egyenértékének kétszerese.

(15) A meglévõ növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.

(16) A településen lévõ közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkezõ zöldfelülettervezõ által készített építé-si engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

(17) Védendõ tájképi érték a pannonhalmi Apátság látványa a várdombbal, a Ravazd-Csanaki vonulat dombsora és a Pándzsa patak völgye.

(18) Az épületek elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell:a) Az Apátság épületegyüttesének látványát zavaró épület nem építhetõb) A Ravazd-Csanaki vonulat gerincei fölé nyúló épületet nem lehet építeni.c) A Pándzsa völgyében az SZ-1/1 és SZ-1/2 tervlapokon jelölt helyeken épület nem építhetõ. A területen a termõ-

helyi adottságokra jellemzõ gazdálkodást kell folytatni: nádas, nedves rétek, kaszálók, galériaerdõ.(19) Kilátással rendelkezõ ingatlanokon az építési helyen belül épület, épületrész csak úgy helyezhetõ el, hogy a felette

lévõ ingatlan építési helyén belül bármely pontból a kilátásból vízszintes értelemben csak 15°-os szegmenst takar-hat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében a tervezõnek igazolnia kell.

(20) A kilátással rendelkezõ területeken a tájba illeszkedés érdekében az övezeti elõírásokban meghatározott maximális építménymagasságot csak olyan építményrész haladhatja meg, amelynek alaprajzi kiterjedése nem haladja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

VI. FEJEZETKÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

Levegõtisztaság védelem12.§

(1) A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály16 elõírásait be kell tartani.(2) A légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló

jogszabály17 elõírásait be kell tartani.(3) A településen zavaró környezeti hatású bûzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytat-

ható.(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozá-

sa esetén, megfelelõ felületkezelés mellett folytatható.

Zaj- és rezgésvédelem13.§

(1) A tervezési területek az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály18 alapján akövetkezõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

16 349/2006.(XII.23.) rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet17 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet



• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória• Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategóriaA üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

(2) A tervezési területek az építõipari kivitelezési tevékenységbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogsza-bály19 alapján a következõ terület-felhasználási kategóriába tartoznak:• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória• Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategóriaA területen építõipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek be-tartásával folytatható.

(3) A tervezési területek a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály20 alapján a következõterület-felhasználási kategóriába tartoznak:• Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória• Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória• Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória• Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategóriaA területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.

(4) A területen az egyes épületek zajtól védendõ helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban21 megállapított zaj terhe-lési határértékeknek teljesülniük kell.

(5) A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban22 megállapított emberre ható rezgés terhelési határ-értékeknek teljesülniük kell.

(6) A területen a vonatkozó jogszabályban23 meghatározott határértékeknek az új tervezésû vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévõ közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zaj-forrás létesítése esetén pedig a meglévõ védendõ területen is teljesülniük kell.

(7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl.

(8) A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ.

A föld védelme14.§

(1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertõzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban elõírt mentesítést követõen szabad.

(2) Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, a talaj felsõ humuszos termõrétegének összegyûjtésérõl, kezelésérõl, és a jogszabályban elõírt újrahasznosításáról az építtetõ köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak, szennyezõ anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

18 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete19 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete20 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete21 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete22 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete23 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete



(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévõ talaj erózióvédelme, a rézsûk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetõsége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezõtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális mûködését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemrõl szóló jogszabály24 elõírásainak megfelelõ folyama-tos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közmûvel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezõ szennyvíz, kommu-nális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme15.§

(1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály25 szerinti 4. általánosan védett vízminõség-védelmi területi kategóri-ának megfelelõ minõségû csapadékvíz és szennyvíz vezethetõ, amennyiben a befogadó idõszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály26 elõírásait be kell tartani.(3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály27 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken

levõ települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály28 rendelkezé-

seit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminõség-védelmi kategóriájának megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhetõ el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyûjthetõ legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadék-víz csak hordalék- és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csapadékvíz-elvezetõ hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos elõírá-sok határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály29 által elõírt küszöbértékek. Azokon a te-rületeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerû szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közmûvesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhetõ meg.

(10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezõgazdasági eredetû nitrát terheléssel szemben védelmérõl” szóló jogszabály30 elõírásainak.

Egyéb környezetvédelmi követelmények16.§

(1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésrõl a vonatkozó jogszabályoknak31 megfelelõen gondos-kodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

24 2000. évi XXXV. tv.25 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet26 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet27 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet28 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet29 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet30 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet



(2) A település területén a növényvédelemrõl szóló jogszabály32 elõírásainak megfelelõ folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(3) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatá-lyos jogszabály33 elõírásait be kell tartani.

(4) A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály34

elõírásait be kell tartani.(5) A területen keletkezõ hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos köz-

egészségügyi követelményekrõl szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban35 foglaltakat be kell tartani.(6) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve

gyûjtõ edényzetben tárolható.(7) A település 1000 méteres védõtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más

egyéb bûzös, fertõzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerõmû nem létesíthetõ.

Természetvédelem17.§

(1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonat-kozó jogszabály szerint36 az alábbiak:0132, 0147, 0169, 0195/2, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225-0227, 0229/1-2, 0231, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2-4, 0240-0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/3, 0252/4, 0253/3, 0253/6, 0254/3

31 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet32 2000. évi XXXV. tv.33 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet34 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet35 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet36 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet



(2) NATURA 2000 élõhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak:0132/1-2, 0132/4-8, 0169, 0195/3-6, 0195/8-11, 0211, 0215, 0219, 0221, 0225/-0227, 0229/1-2, 0231, 0232, 0234/1-4, 0235, 0236/1-2, 0237/1-2, 0238/2, 0238/4-6, 0240, 0241, 0242, 0243/1-3, 0244/1-2, 0245/-0248, 0250/1-2, 0250/4-5, 0251/2-4, 0252/4, 0253/3, 0253/5-6, 0254/3, 0255.

VII. FEJEZETEGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

Pavilon jellegû építmények18.§

(1) Közterületen pavilon jellegû építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhetõ.(2) Pavilon jellegû építmény csak külsõ árusítással létesíthetõ illetve üzemeltethetõ, határozott idõtartamra.(3) Pavilon jellegû építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparmûvészeti, képzõ- és fotómûvészeti termékek árusítása illetve

turisztikai információ-szolgáltatás lehet.(4) Pavilon jellegû építmény idõszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyez-

hetõ. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás19.§

(1) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott idõre helyezhetõ el.(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve

nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott idõre helyezhetõ el.(3) Épületen maximum 2 m2 felületû reklám helyezhetõ el.(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhetõ el.(5) Az építési engedély alapján létesíthetõ ponyva és egyéb védõfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi

megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához)

illeszkedõen helyezhetõ el.(7) Az építési engedély alapján létesíthetõ díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylõ hirdetõ berendezést az egyéb elõírások

betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környezõ épületek és közterületek rendeltetésszerûhasználatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élõhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület lát-ványát kedvezõtlenül ne befolyásolja.

(8) A létesítendõ díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévõ köz- illetve díszvilágításhoz.

Kerítések20.§

(1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthetõ.(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthetõ. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthetõ maximum 2,00 m magassággal.(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élõsövénnyel választ-

hatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthetõ.(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élõsövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör

kerítés nem helyezhetõek el.

Állattartás céljára szolgáló épületek21.§



(1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történõ elhelyezésénél az irányadó vé-dõtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.



Egyéb épületek, építmények22.§

(1) Az épületek használatát kiegészítõ funkciójú épületek (jármûtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsmûhely, mû-terem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fõ funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetõ.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett idõtartamára létesíthetõ.(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez,

nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani.

VIII. FEJEZETÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

Beépítésre szánt területek23.§

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzõi alapján helyi építési övezetekre tagolódik.(2) Az övezeti elõírásokat az általános elõírásokkal együttesen kell alkalmazni.(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemzõ módja

• SZ: szabadonálló• O: oldalhatáron álló

(4) Épületek elhelyezése:• Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elõ- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet terüle-

tén már jellemzõen kialakult méretekhez kell igazodni.• Új beépítésû területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elõ-, oldal- és hátsókert

méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az elõkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18

méternél nagyobb szélességû építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhetõ. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

(6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésû részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály37 által elõírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelõen, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek elõtti köz-területszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen mûködéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) va-lamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított elõírás szerinti számú parkoló.

(7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

LakóterületekFalusias lakóterületek

24.§(1) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelû szabályozási

tervlapjai tartalmazzák. (2) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá

a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál(3) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el.(4) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni

37 OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)



(5) Falusias lakóterületen nem helyezhetõ el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkoló-hely vagy garázs illetve önálló garázs két jármû feletti célra.

(6) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ –kivéve a 2. táb-lázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendõ a részleges közmûvesítettség.

(7) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16.§ szerint kell alkalmazni.

(8) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron helyezhetõ el. A mel-léképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fõ funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

(9) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkezõ épület helyezhetõ el.(10) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 számú tervlapjain „ telek be nem építhetõ területe” jel-

lel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthetõ ré-szére vonatkozik.



(11) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti elõírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

2. TÁBLÁZAT

Építési övezet A beépítési intenzitást megha-tározó mutatók

Az építési telekre vonat-kozó mutatók

Az épületre vonatkozó muta-tók

Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

timuta

tó-M2 /M

2 )

A me

geng

edett

legn

agyo

bb b

e-ép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó z

öldfel

ü-let

(%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Megengedettépítményma-

gassága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t felet

ti szin

teksz

áma

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

L f-1 O 0,5 30 50 15 100 1500 4,5 2

L f-2 O 0,5 30 50 17 35 600 4,5 2

L f-3 O 0,5 30 50 15 60 900 4,5 2

L f-4 O 0,5 30 50 20 60 1200 4,5 2

L f-5 O 0,5 30 50 14 35 500 4,5 2

L f-6 O 0,5 30 50 15 40 600 4,5 2

L f-7 O 0,5 30 50 18 20 400 4,5 2

L f-8 O 0,5 30 50 20 30 600 4,5 2

L f-9 O 0,5 30 50 18 30 600 4,5 2

L f-10 O 0,5 30 50 14 50 700 4,5 2

L f-11 O 0,5 30 50 18 80 1440 4,5 2

L f-12 O 0,5 30 50 20 50 1000 4,5 2

L f-13 O 0,5 30 50 17 50 900 4,5 2

L f-14 O 0,5 20 60 15 60 900 4,5 2

L f-15 O 0,5 20 60 15 100 1500 4,5 2

L f-16 O 0,5 20 60 14 35 500 4,5 2

Vegyes területekTelepülésközpont vegyes területek

25.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintû igazgatá-si, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport-építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.



(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetõk el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjár-mûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára, valamint termelõ kertészeti építmény.(4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ.(6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § sze-rint kell alkalmazni.(7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

Építési övezet A beépítési intenzitást megha-tározó mutatók



Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti mut

ató-M

2 /M2 )

A me

geng

edett

legn

agyo

bb

beép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó

zöldf

elület

(%)


Megengedett építményma-

gassága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t fele

tti sz

intek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)Vt-1 O 1,0 50 20 15 25 300 6,5 2

Vt-2 O 1,0 35 25 14 40 600 6,5 2

Gazdasági területek26.§

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelõen a gazdasági területeket• kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz)• ipari egyéb gazdasági (Gip)

területekre bontja.(2) A G ksz jelû övezetekben az elõírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú épít-

ményrész (kémény vagy kürtõ) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.(3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai

tartalmazzák.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek27.§

(1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek el-helyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, az alábbi táblázat elõírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közmûvesítettség megléte esetén vé-gezhetõ.



(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G ksz jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 jelû szabályozási tervén

jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni.



(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

3. TÁBLÁZAT

Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti mut

ató-

M2 /M2 )

A me

geng

edett

legn

a-gy

obb b

eépít

ettsé

g (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó

zöldf

elület

(%)


Megengedett épít-ménymagassága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t fe-

letti s

zintek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

G ksz-1 O 1,5 50 20 - - 1000 4,5 2G ksz-2 O 1,5 50 20 - - 1000 7,5 3

Ipari egyéb gazdasági területek28.§

(1) Az ipari gazdasági terület elsõsorban a nem jelentõs zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.(2) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20. § (3), (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetõk el, a 6. számú táblázat elõírásainak figyelembe vételével.(3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (4) Az ipari gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ.(5) Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ip jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.(7) Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

Építési övezet A beépítési intenzi-tást meghatározó mutatók


Az épületre vonatko-zó mutatók

Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti mut

ató)

A me

geng

edett

legn

agyo

bb b

eépí

-tet

tség (

%)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó z

öldfel

ület


Az épület megengedettépítményma-gassága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t felet

ti szin

tek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

Gip SZ 1,5 30 50 - - 3000 - 7,5 3

Egyéb ipari elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású funkció elhelye-zésére szolgál



Különleges területek29.§

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhetõ építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentõs hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényel-nek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektõl eltérõ területek.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelõen a különleges területeketa) Idegenforgalmi területek (K if)b) Temetõ (Kt)c) Régészeti terület (Kr)

(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

Idegenforgalmi terület30.§

(1) A Kif jelû különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetõek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kap-csolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevé-kenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre elõírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek

(2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó.(3) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármû elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell telje-

síteni. (4) Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közmûvesítettség megléte esetén végezhetõ.(5) Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi elõírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint

kell alkalmazni. (6) Az idegenforgalmi területen a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 jelû szabályozási tervein jelölt he-

lyeken és méretben telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni(7) Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

4. TÁBLÁZAT


Az építési telekre vo-natkozó mutatók


Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti mut

ató-M

2 /M2 )

A me

geng

edett

legn

agyo

bb

beép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó

zöldf

elület

(%)


Megengedettépítménymagas-

sága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t fele

tti sz

intek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

K if SZ 0,5 20 70 - - 3 000 7,5 3

Temetõ területek



31.§(1) A temetõ területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhetõ el. A fõ funk-

ciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetõs épület helyezhetõ el.

(2) A temetõ kerítése csak természetes anyagból (kõ, tégla, fa) készíthetõ. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tö-mör építésû és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belsõ oldalán a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumen-táció SZ-1 és SZ-2 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

(3) A temetõben lévõ sírjelek magassága nem haladhatja meg kõ esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.(4) A temetési helyek a temetõ területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály38 betartása

kötelezõ.

5. TÁBLÁZAT




Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti mut

ató-M

2 /M2 )

A me

geng

edett

legn

agyo

bb

beép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó

zöldf

elület

(%)


Megengedettépítménymagas-

sága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t fele

tti sz

intek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

K t-1 SZ 0,2 K K - - K 4,5 2

Régészeti terület32.§

(1) A különleges régészeti területen csak a Villebald-domb régészeti feltárásához és bemutatásához szükséges építési tevékeny-ség folytatható, és az ahhoz szükséges építmény építhetõ.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közmûterületek33.§

(1) A közlekedési és közmû elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fõ- és gyûjtõ utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási széles-sége csak irányadó jellegû, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintû úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közmûvek létesíthe-tõk, illetve növényzet telepíthetõ.

38 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet



(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási széles-ség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepí-tendõ az út kialakításával egyidejûleg.

(5) Meglévõ utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezõen kialakítandóak.(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelõjének hozzájárulásával lehet.(7) Az útkeresztezõdésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül

semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhetõ el.(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen biztosítani kell.(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési

terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülõ építmények a gyalogos közlekedés elsõbbségének figye-lembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjármûvel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egysé-ges megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati elõírásoknak megfelelõen kell biztosítani.

(12) A külterületi utak tengelyétõl mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhetõ el.(13) A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak:

a) Országos fõutak KÖ fb) Országos mellékutak KÖ mc) Településközi utak KÖtd) Helyi gyûjtõutak KÖ gye) Kiszolgáló utak KÖf) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya

A tervezési területen lévõ utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következõ:

Útsz

ám, ú

tnév

Útka

tegó

ria

Közú

titer

vezé

sios

ztály

Szab

ályoz

ási s

zéles

ség

Java

solt,

vagy

kiala

kult

szab

ályoz

ási

széle

sség

82. sz. országos fõút Országos fõút B.IV.b.C. 40,00 Kialakult

8225. sz.(Pannonhalma felé)és8226. sz. (Tarjánpuszta felé) közút

Országos mellékútB.IV.b.C.Fõúti paraméterrel

30,00 Kialakult

Paphegy és Lukashorog út Településközi út B.V.c.B. 22,00

12,00 – 22,00kialakult

Lakóutcák - tervezett Kiszolgáló út B.VI.d.B.-C 12,00 12,00



16,00 javasoltLakóutcák -meglévõ Kiszolgáló út B.VI.d.B.-C 11,00-16,00 kialakult

(14) Az egyéb közlekedési területek a következõk:a) Közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z

A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kiala-kítani.

Zöldterületek34.§

(1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.(2) A közpark területén elhelyezhetõek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájé-koztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthetõ. (4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés elõírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyago-kat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

Övezet A beépítési intenzi-tást meghatározó mutatók



Megjegyzés

Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti muta

tó)

A me

geng

edett

legn

agyo

bb

beép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó z

öldfe

-lül

et (%

)


Az épület megengedettépítményma-

gassága

Az ép

íthetõ

tere

pszin

t felet

ti sz

intek

szám

a

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

Zkp SZ 0,02 2 75 - - K - 3,5 1

Erdõterületek35.§

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen az erdõterületeketa) Védelmi (védett és védõ) (E v )b) Gazdasági (E g) területre bontja

(2) Az erdõterületek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmaz-za.

(3) A gazdasági célú erdõ területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmény he-lyezhetõ el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.



(4) A gazdasági erdõ területeken épületek hiányos közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(5) A védõerdõ területe elsõdlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védõerdõ területén építmény nem helyezhe-tõ el.

Mezõgazdasági területek36.§

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelõen a mezõgazdasági területeketa) M sz Szántóterületb) M r Rét és legelõ területec) M k Mezõgazdasági kert területd) M n Mezõgazdasági nádas terület

(2) A mezõgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A mezõgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály39 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § elõírásait.(4) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhetõ el, birtokközpont nem alakítható.(5) A település huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület építését lehetõvé tévõ beépítésre szánt területeitõl 500 m-es védõ-

távolságon belül nagylétszámú állattartásra szolgáló épület, létesítmény nem építhetõ.(6) A mezõgazdasági területen elhelyezhetõ gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló

lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. (7) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály40 elõírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § elõírá-

sait.(8) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerû használatát ne

korlátozza, valamint a természeti értékek megõrzését ne veszélyeztesse.(9) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedõen elhelyezhetõ sport, vendéglátó, szálláshely funk-

ciójú épület, max imum 9,5 m építménymagassággal.(10) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendõ. A birtokközpont építési engedé-

lyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.(11) Egyéb mezõgazdasági területek a mûvelés alól kivett anyaggödör, udvar stb. területek.(12) A mezõgazdasági területeken meglévõ a deflációs hatást csökkentõ fasorokat, erdõsávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerû

pótlását el kell végezni. A mezõgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció szabályo-zási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védõerdõsávokat kell ültetniük.

(13) Mezõgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.(14) A mezõgazdasági területeken épületek hiányos közmûvesítettség mellett is elhelyezhetõk, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút

vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.(15) A rét mûvelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.(16)(17) A mezõgazdasági kert területek elsõsorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A te-

rületen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. (18) A mezõgazdasági kert területen a részletes elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza:

Övezet A beépítési intenzi-tást meghatározó mutatók



Megjegyzés

39 OTÉK 29. § (3)-(4)40 OTÉK 29. § (5)-(8)



Övez

eti je

l

Beép

ítési

mód

SZTM

(szint

terüle

ti muta

tó)

A me

geng

edett

legn

agyo

bb

beép

ítetts

ég (%

)

A leg

kiseb

b kial

akíta

ndó z

öldfe

-lül

et (%

)


Az épület megengedettépítményma-

gassága

Az ép

íthet

õ ter

epsz

int fe

letti

szint

ek sz

áma

Széle

sség

e (m)

Mélys

ége (

m)

Terü

lete (

m)

Legk

isebb

(m)

Legn

agyo

bb (m

)

Mk SZ 0,2 10 80 - - K - 3,5 1 Lakófunkcióegy ingatla-non max. 40 m2 lehet

Vízgazdálkodási területek37.§

(1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezetõ árkok medre és partja illetve a tavak te-rületei tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogsza-bály41 elõírásainak megfelelõen lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetõsége érdekében a fenti jogszabályban39 elõírt mértékû parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály39 3. § (3) megfelelõen lehet.

(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek:a) Vízgazdálkodási terület (V) b) Halastó (V ht)

(5) A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetõek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhetõ.

41 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet



IX. FEJEZETALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek38.§

(1) Elõvásárlási joggal érintett ingatlanok: 1070, 1059, 969/2, 909, 1029, 3984, 1266, 1267, 1268 hrsz.-ú területek közlekedés-fejlesztési célra.Ahol a teleknek csak egy részét érinti az elõvásárlási jog a TH-05-02-11 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-2, SZ-5 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elõvásárlási jogát gyakorolni.

(2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: • a gazdasági és ipari területeken a szabályozási terven jelölt, telken belüli 10 m-es sávja

(3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések39.§

(1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelezõ zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termõréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetõk figyelembe:

Termõréteg vastagsága (cm)

A zöldfelület számításnálfigyelembe vehetõ arány,

a teljes területi értékhez viszonyítva (%)ƒ20 20ƒ30 30ƒ40 40ƒ50 50ƒ60 60ƒ70 70ƒ80 80ƒ90 90ƒ100 100

(3) A zöldfelület kötelezõen elõírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztõ burkolatok (kavics, kõzúzalék, gyep-hézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.



Hatálybalépés41.§

(1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg Ravazd község képviselõtestületének ………. számú ren-delete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-11 mun-kaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

..................................... ..........................................jegyzõ polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Ravazd, 2008 ......................................................

..................................... jegyzõ



1. számú mellékletÉrtelmezõ rendelkezések (fogalom-meghatározások)

(1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelezõ, a HÉSZ övezeti és egyéb elõírásainak megfelelõen ala-kíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérõen is.

(1) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merõleges vetületi mérete az építési hely elõ- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)

(2) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felõli határvonalára merõleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti elõírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)

(3) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (mûemlék, mûemléki környe-zet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület).

2. számú mellékletIntézkedési terv

(1) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) A hegyi részek beépítése csak az erre a területre kidolgozott és megvalósított csapadékvíz-elvezetõ rendszer mûködése ese-tén lehetséges. A hegyi részekre a csapadékvíz-elvezetés részletes terveit ki kell dolgozni.

(4) A hegyi részek beépítése csak a tervben meghatározott ütemezésnek megfelelõen történhet, a meglévõ lakóterületekhez kapcsolódóan fokozatosan haladva tovább.

(5) A fõút mentén kialakítandó kerékpárút engedélyezési terveit el kell készíteni.

(6) A 82. számú út elkerülõ szakaszán kialakítandó csomópontok tanulmánytervét el kell készíteni.

3. számú mellékletAz OTÉK elõírásainál megengedõbb követelmények

A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK elõírásainál megengedõbb paramétereket:(1) 33. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével



III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT

Elhelyezkedés, domborzatRavazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfõcsanaki -, és Gyõrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a Ravazd-Csanaki vonu-lat keleti részén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezõgazdasági területe42.

TerülethasználatRavazd tájszerkezetében a dombvidéki és a síkvidéki tájszerkezeti elemek ötvözõdnek. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek és a jelenlegi zártkerti területekrovására növekszik. A lakóterületi fejlesztések nagy része a jelenlegi kertterületeken kerül megvalósításra. A gazdaságiterületfelhasználás helye szántó mûvelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentõs beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastruk-turális elemek (országos és településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni.A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévõ ilyen funkciójú területek köze-lében, azokhoz csatlakozóan helyezkedjenek el, mert így a természetközeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterü-letek és a kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidõs területek szabályozási elõírásai során – a kötelezõ telken belüli védõfásítás elõírásával, védõfasor, védõerdõ kialakításának elõírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elõsegíteni.Elsõrendû fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övezõ nagy kiterjedésû erdõterületek védelmét, valamint az itt fellelhetõ flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévõ szántók táblaméreteinek csökkentését és a sze-gélyek, védõfásítások pótlását és új az utakat kísérõ védõfasorok telepítését. Emellett javasoljuk a csatornák, vízelvezetõ árkok, vízfelüle-tek mentén fasorok, ligetes, erdõs, bokros területek kialakítását. Ezek alapvetõ fontosságúak a táj jellegének megõrzéséhez és a szél-erózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét.

1.1. KonfliktusokA gazdaság résztvevõinek eltérõ érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elõ.A település legjelentõsebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévõ természeti környezet között élezõdnek ki, illetve a meglévõ gazdasági funkciójú területek és a lakó, valamint sport-szabadidõs területek között vannak.A konfliktusokat a tájrendezési tervlap tartalmazza.

1.2. Fejlesztési javaslatA fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000 területek, természetvédelmi terüle-tek és a Pándzsa-völgy védett területei) olyan természetkímélõ gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élõhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megõrzését.

A területhasználat változásaA mezõgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával kismértékben csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók mûvelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ elõállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elõsegítheti a környezetkímélõ gazdálkodás elterjedését is.A különbözõ területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fõ közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezõgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védõfasort kell a jövõben telepíteni. A védõfasorok nyáron jó szolgálatot tesz-

42 A térségfejlesztés. 3. o.



nek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentõs tájesztétikai értéket képviselnek.

A zöldfelületi rendszer fejlesztése

A zöldfelületi rendszer minõségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezõbbé és vonzóbbá tételé-hez.Ravazd község szép táji környezetben található, a domborzati és növényborítottsági adottságok, a változatos, több helyütt mozaikos tájszerkezet nagyon kellemes, élhetõ életteret biztosít.A település zöldfelületi rendszere sokrétû, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggõ hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak, a Natura 2000 rendszernek és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek.A zöldfelületi rendszer elemei közül kiemelkednek az erdõterületek. További állandó borítottságú területek a rét és a legelõterületek, valamint a gyümölcsösök és a szõlõmûvelésû területek (kertterületek) és a vízfolyást kísérõ nádasok. A Pándzsa-ér nádassal sûrûn benõtt medre és partja gondozatlan, magas víz esetén a víz gyors levonulását akadályozza, tisztítását így nem csak esztétikai ok indo-kolja.Az idõszakosan növényzettel fedett szántók magas aránya csökken a tervezett beépítések és erdõtelepítések miatt. Az eddig felsorolt elemek kül- és belterületen egyaránt megtalálhatók. A következõ zöldfelületi elemek azonban már belterületre esnek. Kiterjedésük, méretük az elõbb felsorolt elemekénél jóval kisebb, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetû fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzõen csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közmûvek vezeté-se és a kétoldali árok mérete nem tette lehetõvé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak elõkertjei-nek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb utcáiban (Vörösmarty u, Petõfi u. és a Lehel utca) az utca szélessége lehetõvé teszi a kétoldali fasor telepítését. Ezen utcákban erõsíteni kell a lakók törekvését a fasor kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen.Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió.A településen található temetõ gondozott, jól megközelíthetõ, jól felszerelt, megfelelõen ellátott, vagyis parkolási lehetõség szûkös ugyan, de ravatalozó, vízvételi lehetõség, hulladékgyûjtés és elszállítás van. A temetõ különlegessége a belõle nyíló kilátás a környezõ területekre. A sportpálya jelentõs zöldfelületi létesítmény, gondozott, megközelítése jó. Az intézmények kertjei szintén jelentõs zöldfelülettel rendelkeznek. Kiemelt helyzetû a Polgármesteri Hivatal, valamint a templom körüli zöldterület.A zöldfelületi rendszer jelentõs elemeinek tekinthetõk a lakótelkek egységesen be nem építhetõ hátsó kertrészei.A településen közpark nem található, funkcióit más zöldfelületi elemek vették át (gyalogos zónák kijelölése, játszótér kialakítása, intéz-ménykert megnyitása közhasználat számára). A település bõvítésével szükségessé válik közpark kijelölése és kialakítása. A 82. sz fõút és az Ország út között lévõ településközponti területen a Polgármesteri Hivatal mögött lenne lehetõség közpark megvalósítására. A Béla Király kútja (3006. hrsz).és a szomszédos (3005 és 3007. hrsz-ú) telkeket közparkként jelöltük.A Szõlõhegy úton a 915- 929 hrsz-ú telkek esetén az út és az árok közti területet szintén zöldfelületként tervezzük szabályozni.A településen jelenleg nem található játszótér. Anyaghasználatában kifogástalan, jól fenntartott, körbekerített, jól felszerelt (fedett pa-dok, szemetes), könnyen megközelíthetõ, több korosztály igényét is kielégítõ játszótér szintén a tervezett központi zöldterületen terve-zett. A védett értékek környezete rendezett.

További említést érdemelnek a település földtani/geológiai szempontból érdekes mélyútjai, vízmosásai, eróziós völgyei, az itt használt elnevezéssel a horgasok vagy horgok. A horgok a táj képének meghatározó elemei, ezért védendõk. A homokos-löszös talajú dombvi-déki táj jellegzetes képzõdményei elágazó rendszert alkotnak. A természetes kialakulású horgok a löszmélyút természeti képzõdmény-hez hasonlóan a nagy mennyiségben összegyûlõ és hirtelen, nagy sebességgel lezúduló csapadékvíz elvezetésére kialakult, állandó-an változó, formálódó terepmélyedések. Nyomvonaluk megmutatja az eredeti tereprõl levezetõ legrövidebb, legmeredekebb, tehát a víz számára a leggazdaságosabb utat. A horgok nyomvonalát a természet alakította ki, jelenlegi formájukhoz azonban az emberi beavatko-



zás nagyban hozzájárul. A mélyedéseket, kihasználva a természet adta lehetõségeket, közlekedésre használják. (Sajnos néhány he-lyen illegális szemétlerakóként is funkcionálnak a mélyebb, nem használatos, emberi szem elõl eltakart horgok.) A gyalogos és kerékpá-ros, de még inkább a gépjármû forgalom hatására a homokos talaj tömörödik. Ugyanakkor a használat során az állandó letaposás miatt a növényzet nem tud megtelepedni a felületen, így a horog teljesen csupasszá válik. Esõzések alkalmával az ilyen horgok szinte járha-tatlanok, a talaj homoktartalma miatt mély sárréteg alakul ki, az agyagtartalom pedig rendkívül csúszóssá teszi az utat. A településen több, használaton kívüli, vagyis az ember által nem, vagy csak gyalogos forgalomhoz használt horog mutatja, milyen gyorsan kap újra teljes növényborítást a mélyút. Természetesen a növényzettel fedett horgok mérete (szélessége, mélysége, a partfalának meredeksége) messze elmarad a fedetlen felszínûekétõl. Néhol ez utóbbiak magassága eléri a 6-8 métert.



1.3. A település biológiai aktivitásértékének változása

A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:Beépítésre szánt területek

Területhasználat

Terü

let (h

a)

Megh

atár

ozot

tleg

kiseb

b zö

ldfe

lület

i ar

ány

Érté

kmut

ató

Biol

ógiai

ak-

tivitá

s érté

k

Lakóterület - falusias 130,8 ha 65,4 ha (50%) 2,5 327Településközpont vegyes 2 ha 0,4 ha (20%) 0,7 1,4Különleges területek együttesen 0,8 ha 0,56 ha (70%) 3,5 2,8Egyéb ipari terület 5,64 ha 2,82 ha (50%) 0,3 1,692Gazdasági, kereskedelmi –szolgáltató terület

5,7 ha 1,14 ha (20%)0,3

1,71


Területhasználat

Terü

let (h

a)

Érté

kmut

a-tó Bi

ológ

iai

aktiv

itás

érté

k

Gazdasági erdõ terület 1451 ha 6 8706Mezõgazdasági terület - szántó 853 ha 3 2559Mezõgazdasági terület – rét, legelõ, gyep

106 ha 6 636

Mezõgazdasági terület - kert 119,6 ha 6 717,6Mezõgazdasági terület - nádas 8,2 ha 7 57,4Vízgazdálkodási terület 46,1 ha 6 276,6Közlekedési terület - fõút 8 ha 1,2 9,6Közlekedési terület – országos mellékút

11 ha 1,4 15,4

Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

106,16 ha 1 106,16

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 13418,36



A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:Beépítésre szánt területek

Területhasználat

Terü

let (h

a)

Megh

atár

ozot

tleg

kiseb

b zö

ldfe

lület

i ar

ány

Érté

kmut

ató

Biol

ógiai

ak-

tivitá

s érté

k

Lakóterület - falusias 125,5 ha 62,75 ha (50%) 2,5 313,75Településközpont vegyes 3,2 ha 0,64 ha (20%) 0,7 2,24Különleges területek együttesen 44,6 ha 31,22 ha (70%) 3,5 156,1Egyéb ipari terület 5,64 ha 2,82 ha (50%) 0,3 1,692Gazdasági, kereskedelmi –szolgáltató terület

3,3 ha 0,66 ha (20%)0,3

0,99


Területhasználat

Terü

let (h

a)

Érté

kmut

a-tó Bi

ológ

iai

aktiv

itás

érté

k

Gazdasági erdõ terület 1451 ha 6 8706Mezõgazdasági terület - szántó 825,3 ha 3 2475,9Mezõgazdasági terület – rét, legelõ, gyep

102,5 ha 6 615

Mezõgazdasági terület - kert 113,5 ha 6 681Mezõgazdasági terület - nádas 8,2 ha 7 57,4Vízgazdálkodási terület 46,1 ha 6 276,6Közlekedési terület - fõút 8 ha 1,2 9,6Közlekedési terület – országos mellékút

9,73 ha 1,4 13,62

Közlekedési terület – kiszolgáló közutak

108,46 ha 1 108,46

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 13418,36

A számítások alapján a település biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után nem csökken.



2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

2.1. Levegõtisztaság-védelemMivel Ravazdon szennyezõ jellegû ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erõsen borított, a levegõ nem jelentõsen szennyezett. A fõbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belsõ égésû motorok káros szennyezõanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban alacsony a rácsatlakozott lakások aránya. A fûtési szezonban a tele-pülés domborzati adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyezõdések könnyen felhalmozódhatnak a völgyi részeken.Távlati célként a levegõminõség javítását jelöljük meg. A levegõt szennyezõ pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövõben sem engedhetõ meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet elõírásait be kell tartani.A tervezett gazdasági területek szennyezõanyag kibocsátását a létesítés elõtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni.

2.2. Zaj és rezgésvédelemA településen jelenleg nincs üzemi tevékenységbõl származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülõ létesítményekre vonatkozó zajter-helési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemrõl szóló hatályos rendeletben43 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 82. sz. fõúton. Az átmenõ forgalom nagynak tekinthetõ, valamint a fõút közvetlenül a házak mellett fut, a távolságból adódóan a rezgéshullámok károsítják a lakóházakat. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 44 rendeletben foglaltak szerint az országos fõközlekedési, gyûjtõ- és lakó utak mellett az új tervezésû és megváltozott területfelhasználású területeken a meg-engedett zajhatárértékek a jogszabály által elõírt határértéket nem haladhatják meg.

Sor-szám

Zajtól védendõ területHatárérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre

(dB)

üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területe-ken; pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén

gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü-lõtér, illetve helikop-terállomás, -leszál-lóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fõvonal és pálya-udvara; repülõtér, illetve helikopter-állomás, -leszálló-hely mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1. Üdülõterület, gyógyhely, egészség-ügyi terület, védett természeti területkijelölt része

45 35 50 40 55 45 60 50

2. Lakóterület (kisvárosias, kertváros-ias, falusias, telepszerû beépítésû) 50 40 55 45 60 50 65 55

3. Lakóterület (nagyvárosias beépíté-sû), vegyes terület

55 45 60 50 65 55 65 55

4. Gazdasági terület és különleges terület

60 50 65 55 65 55 65 55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez

43 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet44 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet



A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidõs-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.



2.3. Vízminõség- és talajvédelemA felszín alatti vizek minõségérõl nem állnak rendelkezésre adatok.Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történõ rákötésekkel a tele-pülésen fokozatosan megszûnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyezõdése és hosszútávon a víz- és talajminõség javulása várható a településen.A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közmûvesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a fel-színi és felszín alatti vizek jövõbeni védelme biztosított.A talajok minõsége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén sava-nyú, keleti része pedig karbonátos. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védõerdõsávok telepítése megfelelõen csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a mûvelési mód megfelelõ megválasz-tásával, esetleg mûvelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdõ) is meg lehet elõzni a talajpusztulást.A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövõben sem engedhetõ meg.

2.4. KlímaA településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást.

2.5. ÉlõvilágA tervezett külterületi fejlesztések a terület élõvilágára –tekintettel az eddigi mezõgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bõvülései, tehát ezeken a helyeken érezhetõbb lesz az emberi jelenlét. Elsõsorban az új vonalas létesítmények szûkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítmé-nyeket úgy kell megtervezni, hogy a különbözõ nagyságrendû állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élõhelyek között (vadátjáró stb.)A településen – védõfasorok, fásítások telepítésének elõírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élõvilág többi szereplõje számára is megfelelõ élettér marad.

2.6. Táj és természetvédelemElsõrendû feladat a meglévõ természeti értékek ill. erdõterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévõ egyedi élõhelyekmegõrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévõ erdõk, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megõrzése szempontjábólis fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szük-séges a meglévõ erdõk megtartása, illetve területük lehetõség szerinti növelése. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendõ a tájidegen un. rabszolganövények telepítése.A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így:

• a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos• a kerülendõ a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendõ növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell

lágyítani• háromszintû növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep)

A település területe élõvizekben szegény, a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élõvilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegû fejlesztéseknél csak tiszta technoló-giák telepítése kívánatos. A település területét érinti a Sokorót illetve a Pándzsa völgyét is magában foglaló ökológiai folyosó, ezért a fejlesztéseknél külön gondot kell fordítani a környezeti szempontokra.



A tervezett fejlesztések a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határér-tékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelõ védõterületek, védõzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell.Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Ravazdot is érintõ erdõterületei, fokozott figyel-met kell rájuk fordítani.



2.7. Az épített környezet védelme

Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk:à Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. à R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238.Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, amelyet településszerkezeti védelemre javasolunk.Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen.

Helyi védelemre javasoljuk részesíteni a következõ szobrokat és épületeket:à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrszà Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrszà Fakereszt Ország út 1107/1 hrszà Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrszà Kõkereszt Templom elõtt 238 hrszà Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u.à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz

2.8. HulladékkezelésRavazdon a háztartási hulladékot a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATA település közúti kapcsolatát a 82 sz. és a 8225 sz. illetve 8226. sz. állami mellékutak jelentik. A település vasúti közle-kedési kapcsolattal nem rendelkezik.

3.1. A közúti közlekedés fejlesztéseA település területét legmagasabb rangú útként jelenleg három állami út érinti. Ezek a Gyõr-Veszprém 82 sz. másodren-dû fõút, a Ravazd-Pannonhalma 8225 sz. állami mellékút, valamint a Ravazd-Táp 8226 sz. állami mellékút. Ezek a belte-rületen települési elsõrendû fõútként funkcionálnak. A rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú fõút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülõ új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 8225 sz. mellékút kötné össze a települést. A meglévõ állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplõ Tét-Pannonhalma összekötõ út ugyan nemérinti majd a település külterületét, de térségi szerepe, így a településre gyakorolt hatása miatt mindenképpen említést érdemel. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén a fentieken túl egy jelentõsebb elképzelés fogalmazódott meg a településközi utak tekintetében: A Ravazd-Sokorópátka közötti gépjármûforgalmi kapcsolat a jelenlegi erdei út helyett új nyomvonalon, az úgynevezett Rókavölgyi úton tervezett. A jelenlegi út a kiránduló-kerékpáros útvonal funkcióját látja el.A településrõl Pannonhalmára vezetõ út belterületi szakaszát javasoljuk egy északibb csomóponti rávezetéssel megva-lósítani, a meglévõ1211 és 05/3 hrsz.-ú út továbbfejlesztésével, az 1220 hrsz-ú telek igénybevételével.A belsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében az alábbi utak fejlesztését irányoztuk elõ az utak menti terület-fejlesztési elképzelésekkel párhuzamosan:



• A Tószer és a Fenyõs utcák továbbépítése északi irányban• A település északi részébõl kiindulva a tartalék lakóterületi fejlesztéseket feltárva, a Tószer, Fenyõs és Szõlõshegy

utcák összekötése, amely a 82. sz. fõúttal megközelítõleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana a településen belül. Ez a körgyûrû jellegû út alternatív kapcsolatot jelenthet a település déli és északi részei között a 82. számú út igénybevétele nélkül.

• A 82-es út és a pannonhalmi út keresztezõdésében új körforgalmi csomópont kiépítését javasoljuk, amely a jelenlegi balesetveszélyes geometriájú csomópontot felválthatná. A csomópont átépítése számára megfelelõ nagyságú hely áll rendelkezésre.

3.2. A tömegközlekedés fejlesztéseA tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítõ a településen. A lakóterületek tervezett fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül (megfe-lelõ gyalogutak kiépítésével) kerültek kijelölésre.A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetõség nyílik, amely áttételesen Ravazd kelet-nyugati irányú kapcsolatrendszerét is javíthatja. A tömegközlekedés általános minõségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén.A Gyõr-Veszprém vasútvonal bár érinti a település külterületét, jelenlegi hatása marginális. A megállóhely távol esik a település belterületétõl. A vasútvonal elõvárosi jellegû fejlesztése csak Pannonhalma és Gyõr között várható, így az a településre közvetlen hatást nem gyakorol.

3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztéseKiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezé-si terv már elõirányozza a kerékpárutak létesítését. A Világörökség részét képezõ pannonhalmi mûemlék-együttes vonz-za a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövõben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megkö-zelíthetõ legyen minden irányból. A 82. sz. állami fõút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros köz-lekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely ezzel párhuzamosan halad. Ennek megfelelõen a 82. út mellett javasolunk egy kerékpárutat, amely belterületen a jelenlegi út keresztszelvé-nyén belül kerül kialakításra. Amennyiben a 82. sz. út elkerülõ szakasza megvalósul, lehetõség nyílik a jelenlegi útpálya megfelelõ mértékû átépítésére. Kitáblázott kerékpáros útvonal kiépítését javasoljuk Pannonhalma felé, valamint Sokoró-pátka-Tényõ irányában a meglévõ, Sokorón átvezetõ burkolt úton.A településen jelenleg több gyalogos ösvény is található. A koncepció javaslatot tesz további gyalogutak kialakítására:

• az ország út 112. számú ház mellett az 1070 hrsz-ú telken• A Szõlõhegyi út, Fenyõs utca és Tószeri út gyalogos összekötésére a 969/2 és 913/3 hrsz-on keresztül.• A Szõlõhegyi út és Tószeri út közötti területen megvalósuló lakóterületi fejlesztések megközelítését teszi lehetõ-

vé az 1107/1 hrsz-ú úttól a Fenyõs utcáig kialakítandó gyalogút

3.4. TuristautakA településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen az Ország út –Likashorog út illetve a Szõlõhegy út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezõgaz-dasági, valamint kijelölt turistautakon nyugatra-délnyugatra a jánosházi vendégházat, Sokorópátkát, északnyugat felé Écset, Tényõt, északkelet felé haladva pedig Pannonhalma és Gyõrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szõlõhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, mûemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdõ- és legelõterületeit érintik. Az Ravazdot érintõ turistautak kelet-nyugati irányban a Csanak-hegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. A településen több meglévõ illetve tervezett egyedi látványosság van amelyek helyeit a turistaútvonalakba be kell kapcsolni. A Villebald-dombon kilátó kialakítása tervezett, a Pannonhalma felõl érkezõ turistaút ezen keresztül vezethetne a Béla király kútjához.



3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése

A településen keresztülhaladó 82 sz. út komplett térburkolat-rendezésével együtt optikailag javasoljuk a figyelemfelkeltõ burkolatváltások, valamint forgalomcsillapító sziget kialakítását. A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsõsorban kialakítani. A temetõ mellett a zöldfelület rendezésével egyidejûleg javasolt parkolók (min.: 6 db) kialakítása is. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések:A kialakult beépítésû területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történõ kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közmûvet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelõen alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit.Ennek megfelelõen az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetõvé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendõek.A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegû. Ezek szélességét az út menti vízelvezetõ árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendõk. A jelen terv keretein belül az elérhetõ adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél.

4. KÖZMÛVESÍTÉSI JAVASLAT

A település teljeskörû közmûellátása biztosított.

4.1. VízellátásA településen vezetékes ivóvíz hálózat üzemel. Ravazdon a közüzemi vízhálózatot a Pannon –Víz Rt. üzemelteti. A település a kiépült hálózaton keresztül a nyúli vízmûbõl kap ellátást. A vízmû több település vízellátását biztosítja, magastározókon, nyomásfokozókon és nyomáscsökkentõkön keresztül. A település dombvidéki jellegû így a hálózatot több körzetre, nyomásövezetre bontották. A mélyebb területeken a gerincvezetékrõl leágazó hálózati egységek nyomás-csökkentõvel vannak ellátva, hogy a fogyasztói berendezéseket ne érje a megengedettnél nagyobb nyomás. A fejlesz-tésre kijelölt területek ellátását a nyomászónák figyelembe vételével lehet csak biztosítani. A terv fejlesztési területeket jelöl magasabb terepszinten is. E területek viszont csak nyomásfokozóval láthatók el. A terven jelölt fejlesztések vízmû és gerinchálózati kapacitás szempontjából elláthatók ivóvízzel.A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közmûves ivóvízhá-lózatot a hatályos 45 rendelettel hatályba lépett Országos Tûzvédelmi szabályzat (OTSZ.) 46.§ - 49.§ szakaszaiban foglal-tak figyelembe vételével kell kialakítani.

4.2. Szennyvíz-elvezetésA településen kiépült a gravitációs gyûjtõrendszer. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt. A köz-ségi hálózat a kistérségi rendszer része. A kistérségi rendszer egyik ága: Tarjánpuszta, Ravazd, Pannonhalma települé-sek szennyvízét vezeti az écsi szennyvíztisztító telepre.A településen tervezett fejlesztések kommunális szennyvízét a rendszer tovább építésével lehet összegyûjteni és elve-zetni.

45 35/1996. (XII.29) BM rendelet



A rendszer elemeit képezõ átemelõk és nyomócsövek hidraulikai felülvizsgálata és azok alapján hozott intézkedések szükségesek a terület fejlesztések megvalósításához.A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. Ravazdon a szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon-Víz Rt.

4.3. Felszíni vízelvezetésA felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történõ rákötések elõsegítése A jelentõs szintkülönbségek a csapadékvíz elvezetését lehetõvé teszik.Jelenleg a víz elvezetését kiépített árkok biztosítják.A belterületi árkok által összegyûjtött vizet külterületi árok vezeti a Pándzsa felduzzasztásával létrehozott tóba. Környe-zetvédelmi szempontból a tóba való bevezetés elõtt ülepítõ és szûrõ tó építését javasoljuk.A település a sokorói dombság egyik vonulatán helyezkedik el. A belterülettõl keletre található a Pándzsa-ér, mely egy-ben a dombokról lefolyó vizek befogadója is. A belterületen jelentõs felszíni vízelvezetõ árkok épültek ki az idõk folya-mán. E meglévõ vízelvezetõ rendszereket részletes geodéziai felmérés alapján fel kell újítani, új területeken vagy ahol még nem épült ki vízelvezetõ árok folyamatosan kiépítendõk. A domboldalakon ahol nagy vízsebességre számítani, az árkokat burkolni kell.Az urbánusabb településkép érdekében a településközpontjában illetve a keskeny útszakaszokon zártcsatornás vízel-vezetés alakítandó ki.A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévõ és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezetõ árkokat ki kell építeni a település teljes területén, külö-nös tekintettel a hegyi részekre. A jövõben a település belterületére célszerû lenne teljes körû vízrendezési tervet készít-tetni.

4.4. GázellátásA településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ Rt. látja el. Ravazd községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszé-dos Nyúl felõl érkezik D110 mérettel.A településen lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel is számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Gyõri Mûszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévõ hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁ•tól kapott adatok alapján feltüntettük.A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévõ hálózatról, illetve annak továbbépítésével megoldható.Ravazd vonatkozásában elkerülhetetlen a Gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasá-gi terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelõsséggel nyilatkozni.A kiépítendõ vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G.A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyo-mású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m.

4.5. Villamos energia ellátásA villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Rt. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfe-szültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A közvetlenül a községben 6 db, környezetében 4db 20/0,4kV-os transzformátor található.A fejlesztések miatt új transzformátorállomások létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meg-lévõ transzformátorokat bõvíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell.Új energiaigényekrõl az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerzõdés megkötését követõen kezdi meg az EON a szükséges mûszaki feltételek elõkészítését. Középfeszültségû veze-ték létesítése legalább 9 hónap idõtartamot vesz igénybe. A beruházások elõkészítésébe ezt bele kell kalkulálni.



20 kV szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettõs felfüggesztésnél belterületen a legszélsõ vezetéktõl számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésû 20 kV-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétõl számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védõövezet a szélsõ száltól számított 5m.Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat ve-zetni.A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi.A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerû (minimális egységtel-jesítmény lámpatestenként 26W).A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott része-ken kandeláberes a közvilágítás.

Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux.Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1Közepes fénysûrûség értéke legalább: 0,3Fénysûrûség hosszegyenletessége legalább: 0,4Lámpatestek káprázási osztálya: K2

Megjegyzés:A közmûvek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítésérõl az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és elõírások betartása is kötelezõ.



5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT

A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési terüle-teken belül földkábellel építendõ ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építen-dõ át a meglévõ hálózat. Az utcai távbeszélõ állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fõ/db sûrûséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges.A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezen-dõ.A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A kábeltévé hálózat szin-tén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot.

6. INTÉZKEDÉSI TERVAz intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzésérõl a település önkormányzatának kell gondoskodni.A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni:

- A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre kerü-lõ területekre vízrendezési és felszíni vízelvezetési terv készíttetése

Határidõ: folyamatosFelelõs: polgármester, építési elõadó

- A védõerdõ sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és a tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerû kiépítése a TH-04-02-05 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken.


- A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezésének felszámolása. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar megvalósítá-sa

Határidõ: folyamatosFelelõs: polgármester, jegyzõ

- Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülõ terüle-tekre


- A 82. sz. elkerülõ út nyomvonalán kialakítandó csomópont tanulmány-tervének elkészítése

Határidõ: folyamatosFelelõs: polgármester, jegyzõ

- Kerékpárút engedélyezési terv elkészítése a fõúttal párhuzamosan Határidõ: folyamatosFelelõs: polgármester, jegyzõ

- Környezetvédelmi program elkészítése Határidõ: folyamatosFelelõs: polgármester, jegyzõ



7. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY-MÛVI ÉRTÉKVÉDELEM

A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. § (2) bekezdése alapján kötelezõvé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás során, melybe beletartozik a helyi épí-tési szabályzat és szabályozási terv is. A hatástanulmány részletes tartalmát a 4/203. (II.20.) NKÖM rendelet írja elõ.

7.1. Vizsgálat

1. ábra: Ravazd és környéke az 1980-as évek elején

7.1.1. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggésekAz ember környezetét, a tájat a potenciális adottságok kihasználása érdekében folyamatosan módosítja. Minden terü-

leti jellegû beavatkozás közvetlenül, vagy közvetve hat a környezeti elemekre, s azokon keresztül a tájháztartásra, a tájszerkezetre. A táj egyik legfõbb ismérve éppen a társadalmi – gazdasági megnyilvánulások, azaz a változások min-denkori tükrözése. A beavatkozás, a mindenkori „beruházás” nagyságával arányosan növekszik a tájszerkezet-változtató hatás. A tájalakulási tendenciák vizsgálva a következmények megállapítása mellett, a változás okát, jellegét és a helyét is érdekes megállapítani. Az elsõ jelentõs tájrendezõ tevékenységet Árpád-kori gazdálkodók, földmûvelõk vé-gezték a térségében. Ravazd a Sokoró Ravazd-Csanaki vonulatán fekszik. A község területe változatos fõként dombvidéki elemeket hordoz magán, tengerszint feletti magassága 120-250 méter között mozog és fõként nyugati irányba emelkedik.A táj egyik fõ természeti jellegzetessége még ma is az erdõ. A községet minden irányból erdõ veszi körül a környezõ dombokon. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esõzések miatti mere-dek falú, néhol 10-15 méter mély vízmosásokban, bevágásokban ún. „horgokban” futnak. Az erdõk a Pannonhalmi Tájvédemi Körzethez tartoznak. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szõlõterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megmûvelhetõ, sík földterület viszonylag kevés.

7.1.2. Településkép és utcakép



Településkép

Ravazd szerkezetét a magasból nézve a dombvidéki jelleg határozza meg, a völgyekben kanyargó utcák által determi-nált településszerkezet még napjainkban is felismerhetõ. A hegyi részek utcaszerkezete a szintvonalakat követõ völgy-ben futó utak által meghatározott, ez az elrendezés figyelhetõ meg a település területén. Éles határt nem lehet megkü-lönböztetni a belterület és külterület között, a falu jól illeszkedik a környezetébe. A falu térbeli összképét a község nyugatihatárát uraló Sokoró Ravazd-Csanaki vonulata határozza meg. Jelentõs településképi elem a Pándzsa völgye, valamint a Villebald domb. A bevezetõ utakon közeledve a település felé jellegzetes sziluett bontakozik ki. A falu szinte szétfoszlik, beleolvad a tájba, a nagy kertterületek miatt nincsenek éles határok a falu és a táj, a környezõ domboldalak között. A bevezetõ utakon a központ felé közeledve a házak sûrûsödését tapasztaljuk. Alapvetõen földszintes házak alkotják a történelmi magot, ettõl csak az újabb kori településrészek térnek el, ahol számos emeletes vagy tetõteres ház is található. A települést optikailag és szerkezetileg is ketté bontja a 82. sz. országos fõút átkelési szakasza. Ettõl az úttól keleti irány-ba jellemzõen a síkabb területekre jellemzõ geometrikus utcaszerkezet a jellemzõ, míg a nyugatabbra fekvõ részeken a völgyi építkezések jellegzetes nyomai fedezhetõk fel az utcaszerkezetben. A településen ez a kettõsség a mai napig megfigyelhetõ: a történelmi településmag és az újabb lakóterületek még ma sem alkotnak szerves egységet, szerkezeti-leg elkülönülnek.

Utcakép

Az utcaképek tekintetében a település legmeghatározóbb eleme a 82. sz fõút, valamint a hegyi részek szûk völgyei. Az utcák találkozásánál helyenként igényesen kialakított kisebb közterületek gondoskodnak a rendezett településképrõl. Azutcaképek meghatározó alkotóelemei a megmaradt egy-két régi parasztház, sûrûn sorolt, keskeny telkek és a széles fõutca kiterjedt, szépen karbantartott zöldterületei. Néhány utcában találunk részleges, vegyes fasorokat, de sok helyenazonban az utca keskenysége miatt nincs lehetõség kétoldali fasor kialakítására. Ennek ellenére az utcakép nem hiá-nyos, hiszen a lakóházak gondozott elõkertjei pótolják a fák hiányát. A településre érkezõt a Fõ utat övezõ új lakóterüle-tek fogadják. Lakóutcák fásításában fõként az örökzöldek (különbözõ fenyõfajták) dominálnak. A fõutca lakóházai jelleg-zetes falusias utcaképet adnak. A kis szélességû telkek miatt a házak utcai homlokzata viszonylag keskeny, általában csak két ablaknyílás van rajtuk. A ház mellett több helyen az agrár életformára utaló nagyobb, szélesebb kapu található.

Jellegzetesebb utcaképek a településen



7.1.3. Településszerkezet és területhasználat

TelepülésszerkezetRavazd az 1780-as években néhány utcából álló faluként szerepel a térképeken. A falut keresztül szelõ északnyugat-délkelet irányú út a mai 82. sz fõút, errõl az utcáról nyugati irányba pedig a jelenle-gi Paphegy út, Alsótelek utca és Felsõtelek ut-ca,valamint a Fõ utca látható. Ezekben az utcákban jelenleg már egyetlen egy régi épület sem található, az elmúlt évtizedekben újak épültek átalakítva ezzel arégi utcaképet. A településrõl ezekben az években szinte minden szomszédos falu felé vezettek utak. Egyedül a Sokoró felé vezetõ irány hiányzott. A faluból észak felé Gyõr-be, dél felé Veszprémbe, északnyugat felé Pannon-halmára, keleti irányba pedig Tarjánpuszta felé veze-tett út.A térképen jól kivehetõ, hogy a meglévõ utcáktóldélkeleti irányban nagy kiterjedésû vízfelület találha-tó, amely a Pándzsa-ér felduzzasztásából jött létre.

Ravazd az I. katonai felmérési térképen (1780 körül)

A második katonai felmérés térképén Ravazdegy jóval kiterjedtebb falu képét mutatja. A két felmérés között eltelt 60 év alatt több utcával (Tószer, Fenyõs és Õrhegy utca) kibõvült a település. A falut keresztül szelõ északnyugat-délkeleti irányú út mentén megjelentek a lakó-házak. Jól látható, hogy elkezdett kialakulni a jelenlegi utcahálózat, jól kivehetõek a Paphegy út, Alsótelek utca és Felsõtelek utca, valamint a Fõ utca vonalai.A térképrészleten jól látható, hogy a temetõ már a jelenlegi helyéntalálható. Jelzés értékûen a mai helyén szerepel a templom is.Ezen a térképen már nincs jelölve a Pándzsára felfûzött vízfelület.

Ravazd II. katonai felmérés (1845)



Az 1980-as évek térképe az eddigi legrészlete-sebb térkép. A település területén minden házat külön ábrázoltak a térképen. Az utcahálózat márjól kiépült. A korábbi felmérési térképhez képest találunk néhány változást. A 82 sz. fõút északi irányú kiépítése is megindult. Kialakult a Hunya-di utcai, Petõfi utcai és Lehel utcai lakóterület. A Vörösmarty utca még nem szerepel a térképen. ASzõlõhegy és Tószer út egyes szakaszai még beépítetlenek.

Ravazd az 1981-es katonai felmérési térképen

Területhasználat

Mint a múlt században a mezõgazdálkodásból, állattenyésztésbõl élõ falvakra általában jellemzõ a településen a terület-használatra a nagy kertes, falusias lakóterület nyomja rá a bélyegét, a régi fõutcákban közel 200 méter mélységû kertek-kel. Még az ötvenes, hatvanas évek telkei is viszonylag nagy 60-70 méter mélységû telkek voltak, melyek szintén nagy kertterületeket eredményeztek. Külterületen alapvetõen az erdõ és a szántó területfelhasználási egységek dominálnak. A rétek és legelõk aránya kb. 2 %.

7.1.4. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok

A település belterülete alapvetõen falusias karakterû. Az általános beépítési mód az oldalhatáron álló beépítés. A sík területeken fõként a tágas utcák jellemzõek, a dombvidéki részeken pedig a keskeny, meredek utcák. A település organi-kus szerkezetétõl kissé elütnek a múlt század második felében kialakított új lakóterületek.



A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak ritkán találkozunk. Az épületeknek csak néhány százaléka szorul felújítás-ra.A település egy részének lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletû utcákban. Sajnos a településen csak elenyészõ számban maradt fenn régi parasztház, azok egy része is rossz állagú, romos. Helyi védelemre érdemes házak a régi településrészeken vannak. A település az új építésû házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben több tucat ház épült a faluban, me-lyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzõen a földszintes épületek dominálnak.

7.1.5. Védettség: régészeti és mûemléki, területi és egyedi

Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett objektumok a településen a következõk:• Béla-kút Ország u. Hrsz: 3006. • R. k. templom Fõ u. Hrsz: 238.

Településszerkezetileg különösen értékes a település történelmi magja, a hegyi részek megmaradt beépítései. Ezen a területen településszerkezeti védelmet javasolunk.Helyi védelem alatt álló objektum jelenleg nem található a településen.

Helyi védelemben javasoljuk részesíteni a következõ objektumokat:à Kõkereszt Paphegy u - Ország út keresztezõdése. 112 hrszà Kõkereszt Szõlõhegy út 840/1 hrszà Fakereszt Ország út 1107/1 hrszà Fakereszt Tószer út (temetõ mellett) 1066/3 hrszà Kõkereszt Tempolm elõtt 238 hrszà Emlékmû Vadalmás 0238/4 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u. 18. 908/1 hrszà Népi lakóház Szõlõshegy u.à Népi lakóház Õrhegy u. 23. 140 hrsz

7.1.6. Az örökségi értékek elemzése, érték és védettség viszonyaA helyi és mûemléki védelemben részesített épületek esetében az épületeket eredeti formájukban javasoljuk megõrizni. Meg kell tartani a tetõidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. A



szakrális emlékek – szobrok, keresztek, síremlékek - esetében az objektumokat meg kell tartani eredeti formájukban, állagmegóvásukról, fenntartásukról, környezetük esztétikus kialakításáról gondoskodni kell.A tervezési terület a kialakult történeti táj része. Tájképi szempontból értékesek a beépített területeket övezõ erdõsávok és erdõfoltok, melyek megõrzése és fenntartása kiemelten fontos. Az új településrészeket, lakó, gazdasági és különleges területeket a tájba illeszkedés elõsegítésére szintén fasorok, teleken belüli fásítások telepítésének elõírásával kell elõ-segíteni. A meglévõ belterületi fasorok fennmaradását és bõvítését a településkép szempontjából szintén elõ kell segíte-ni.A régi térképeken jól látható, hogy a község történelmi magja hosszú idõk óta változatlanul maradt, míg a település fejlõ-dése elérte mai állapotát. A tájkép egységes maradt, nem terhelik elhagyott utak és épületek, mezõgazdasági építmé-nyek.



7.1.7. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerébenA község örökségvédelmileg értékes védendõ településszerkezeti része a dombvidéki részeken kialakult utcaszerkezet, a völgyekben futó utcahálózattal, melynek területi egybefüggõsége meghatározza a további fejlesztési irányokat. A meg-tartandó állapotokra való hivatkozással a HÉSZ elõírásai jelentõsen segítik a területfelhasználás történelmi folytonossá-gát.

A belterületi térképrészleten jelölt fejlesztési területek elsõsorban lakó- valamint gazdasági illetve idegenforgalmi funkci-ójú különleges területfejlesztéseket foglalnak magukban. Jól látható, hogy a volt zártkerti területek lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó részének a realitásokhoz igazított fokozatos beépíthetõsége is igényként fogalmazódott meg a településen. A lakóterület fejlesztések jól láthatóan illeszkednek a meglévõ lakóterületi elemekhez organikus egészet alkotnak ezekkel.

7.1.8. Településhálózati és tájhasználati változásA térség településhálózatában a ravazdi fejlesztések megvalósulásával változás nem következik be. A községeket ösz-szekötõ úthálózat a tervek szerint kibõvül néhány településközi úttal. Ezen út azonban nagy többségükben meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalában haladnak és a történelmi településhálózati kapcsolatokat elevenítik fel. Új nyomvo-nalú útvonal, a 82. sz. fõút elkerülõ szakasza kerül kialakításra a jövõben.A tájhasználatban a tervezett lakóterületek és tervezett gazdasági területek kiépülése hozhat változást. A mezõgazdasá-gi hasznosítású területek beépített területekké válnak. A tervezett különleges idegenforgalmi területeken történõ fejlesz-tések többek között új vízfelülettel, kilátóponttal stb. gazdagítják a település tájképi megjelenését. A szántóterületekhez képest nagyobb tájértéket képviselõ réteken nem történik változás.

7.1.9. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változásA leglényegesebb változás a településszerkezetben, hogy az eddigi beépített területek nagysága nõ a fejlesztések megvalósulásával. A dombvidéki részek eddigi zártkerti mûvelésû területei továbbra is kertterületekként elsõsorban rekreációs célú területekké válnak. A lakóterületeken a meglévõ lakóutcák kétoldali beépítésére lehetõség nyílik, vala-mint a meglévõ lakóutcák folytatásával kiépülõ lakóterület kialakításra lesz lehetõség a település több részén is. A telepü-léstesthez kapcsolódó területek megtervezésekor ügyeltünk arra, hogy a település szerkezetébe organikusan, szerve-sen illeszkedjenek, ne eredményezzenek a kialakult szerkezettõl elütõ, idegen foltot. A lakóterületek telekméreteinek tekintetében a mai kor igényeihez alkalmazkodva a települési átlagnál kisebb telekterületek alakulnak ki. Ezek a telkek már csak a lakófunkció kielégítésére alkalmasak, ellentétben a több utca hatalmas mezõgazdasági funkciót is magában foglaló telek,- és kertméreteivel. A történelmi településközpont szerkezete érintetlen marad. A valamikori település utcái-ban a beépítés és a közterület szélesség a meglévõ építési hagyományokat õrzi.A település belterületén lévõ zöldterületek és közlekedési területek kiterjedt zöldterületei érintetlenek maradnak. A XXXIII.sz. tömbön belül kerül kialakításra egy központi zöldterület.A településszerkezetet érintõ fejlesztésnek tekinthetõ a közlekedési kapcsolatok kibõvítése a tervezett településközi úttal. Belterületen az utak nyomvonalában csak kisebb korrekciók végrehajtása, tömbfeltárások jelentenek változást.

7.1.10. Infrastrukturális változásA település infrastrukturális ellátottsága teljes. Infrastrukturális hiányosságnak tekinthetjük a településen, hogy a felszíni vízelvezetés több helyen megoldatlan, amely teljes megoldása a dombvidéki adottságok miatt lenne elengedhetetlen. A fejlesztések megvalósulásával várhatóan ezek a problémák is rendezõdnek a településen.

7.1.11. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változásaA demográfiai adatok alapján a népesség szinten tartása, esetleges növelése a cél a településen. A település falusias, természetközeli lakóterületei, egy-egy vállalkozás megjelenése a tervezett gazdasági területen illetve az idegenforgalom beindulása elég erõs súllyal esnek a latba a lakosság megtartásában. A munkaképes lakónépesség nagyobb részének életformája valószínûleg továbbra is a bejárás lesz, a szomszédos városokba annak minden elõnyével és hátrányával. A



társadalmi és kulturális változások terén remélhetõleg továbbra is fennmaradnak a meglévõ civil szervezetek, melyek a település továbbélésében, fennmaradásában, népességmegtartó erejében is nagy szereppel bírnak.

7.2. Hatáselemzés

7.2.1. Történeti településhálózati következményekA térség településhálózata nem változik. A településközi utak tekintetében új elemként jelenik meg a 82. sz. fõút elkerülõ szakasza, valamint a Sokoró irányú út. Ezen utak kiépülésével várhatóan szorosabbá válik a települések közötti kapcso-lat, Ravazdról közvetlenül megközelíthetõ lesz minden szomszédos település.

7.2.2. Természeti, táji hatásokA gazdasági és lakóterületi fejlesztések megvalósulásával várhatóan nem sérülnek a település környezeti, táji adottsá-gai, megjelenése, hiszen a fejlesztési területek a szabályozási elõírások következtében- csak tájba illeszkedõen alakít-hatóak ki. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, valamint a Pándzsa-ér és környezete nagy hangsúlyt kap, a turisztikai lehe-tõségek legfontosabb elemeként. A lovas turizmus a térségben a turisztika egyik fejlõdõ ága, mely települések közötti hálózatot alkotva egyre népszerûbb. A közterületek rendezése elengedhetetlenné válik az új utcák nyitásával. Zárt csapadékvíz-elvezetéssel illetve a zöldfe-lületek kialakításával a jelenleginél igényesebb településkép alakítható ki. Ez a folyamat lassú, megvalósulásához a pénzen kívül a megfelelõ szemlélet és az összefogás is kell. A táj változatosságát adó rét,- legelõ területek fennmaradása, illetve erdõterületek növelése szintén szabályozási eszkö-zökkel biztosított.

7.2.3. A településkép feltárulásának változásaiA településre érkezõ állami mellékutakról a településkép keleti és nyugati irányból mai állapotában is rendezettséget mutat. A települést kettészelõ 82. sz. országos fõút belterületi részein a közeljövõben elengedhetetlen lenne fasorok telepítése, lassító szigetek kialakítása, belterületi jellegû forgalomcsillapított átkelési szakasz kiépítése. A tervezett körfor-galmi csomópont egyúttal településkapuként funkcionál. A gazdasági terület létrejöttével az erre a területre jellemzõ épületek hangsúlyosabban megjelennek a településen. A terület tájba illesztése növényzettelepítéssel oldható meg.

7.2.4. Történeti térbeli rendszerek alakulásaA település történeti szerkezeti rendszerének fõ tengelye a mai 82. sz. fõút. A település, két különbözõ települési szerke-zetet hordoz magán. Ez a szerkezet szinte máig változatlan. A település északi és déli végébõl utak ágaztak el a szom-széd települések felé. Az északkelet-délnyugat irányú kapcsolatok azonban hiányoznak a település életébõl, ennek kiküszöbölésére született meg a Ravazd-Sokorópátka összekötõ út terve. Az összekötõ útkiépítésével a település köny-nyebben megközelíthetõ lesz így a településközi kapcsolatok is szorosabbá válhatnak.

7.2.5. Településkarakter változásának hatásaiA település karakterében lényegi változás nem várható. A település mérete növekedhet, a település központ szerepe tovább bõvülhet. Új intézmények jelenhetnek meg vagy növekedhetnek illetve bõvülhetnek, a falusias karakter azonban marad. A történelmi településkarakter változatlansága a településrendezés eszközeivel is biztosított.

7.2.6. Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggéseiJelentõs környezeti terhelések megjelenése a jövõben nem várható a településen az épített örökséget érintõ területen. Sem a várható forgalom, sem a gazdasági területek környezetterhelése nem haladja majd meg a határértékeket.

7.2.7. Folyamatok iránya, visszafordíthatóságaA jelenlegi építési trendek alapján elmondható, (nem csak lokálisan) hogy az épülõ házak építészeti színvonala, telepü-lésképbe illeszkedése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A szabályozási elõírásokkal ez csak részben kezelhetõ, mindenesetre a telekszerkezet, tömegképzés tekintetében a HÉSZ-ben javasoltunk elõírásokat, amelyek iránymutatást adnak. A települési karakterbe nem illeszkedõ házak átépülése a közeljövõben még nem várható, mivel általában ezek a közelmúltban épültek.

7.2.8. Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei



A régészeti munkák költségeinek meghatározott részét 2001. évi LXIV. törvény alapján az érintett tulajdonosnak kell biztosítani. A régészettel érintett és az általánosnál szigorúbb szabályozásokkal korlátozott területeken a kárenyhítés folyamata a felek megállapodásának hiányában a gyakorlatban nem mûködõ intézmény.

7.3. ÖsszefoglalásA településen várhatóan a kulturális örökség értékei nem sérülnek. A település elhatározása - jól látható ez a helyi véde-lem alá vont objektumok számából is – a történelmi és természeti értékek védelme, a hagyományok és a kulturális örök-ség megõrzése. Ezen célok megvalósulását a településrendezés eszközeivel a rendezési terv készítése során is elõse-gítettük.



8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY - RÉGÉSZET

8.1. Megrendelõ: Tér-Háló Építész Tervezõ Kft.Gyõr, Babits Mihály u. 17/A.

A jelen tanulmányt a „szerzõi jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi jogi védelem illeti meg. A közölt ada-tok szerzõdéstõl eltérõ célra való felhasználása, régészeti lelõhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerzõ engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7.§, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormány-rendelet szabályai szerint történhet.

8.2. A tanulmány tárgya:Ravazd község Önkormányzata a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen hosszú távra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 4/2003 (II. 20) NKÖM rendeletben) elõírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. A településrendezési terv elkészítésére a Tér-Háló Építész Tervezõ Kft. kapott megbí-zást, amely cég az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését is vállalta. A jelen tanulmány az örökségvédelmi hatásta-nulmány régészeti szakterületi részét képezi. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány készítése során régészeti szempontból a község közigazgatási területé-nek csak egyes részei kerültek átvizsgálásra. (Erre vonatkozóan lásd a 10. oldalon leírtakat és a III. Térképet!)

Jelen tanulmányt a “szerzõi jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerzõdéstõl eltérõ célra való felhasználása, régészeti lelõhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy to-vábbadása csak a szerzõ engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormány-rendelet szabályai szerint történhet.

8.3. Törvényi környezet:A régészeti lelõhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó fõbb jogszabályok:

2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekrõl149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelmérõl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérõl191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelõhelyek védetté nyilvánításáról17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjérõl

A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni:1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhelyek2. nyilvántartott régészeti lelõhelyek3. régészeti érdekû területek.



8.3.1. Védett régészeti lelõhelyek esetében:Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a KÖH ható-sági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyezõ államigazgatási szerv engedélyé-tõl. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhetõ. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelõ miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)

8.3.2. Nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében:A régészeti lelõhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §)A nyilvántartott régészeti lelõhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérõ hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elõzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai)

Az engedélyezési eljárás miatt célszerû már a tervezés elõtt a KÖH elõzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruhá-záshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, mûvelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a késõbb megvalósíthatatlannak minõsülõ fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történõ nem várt idõbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhetõ vagy elõre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés)

A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelõhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Ha a lelõhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beru-házás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyezte-tett régészeti lelõhelyeket elõzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések)

A beruházás feltételeként adott esetben elõírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az õ érdeke a már ismert lelõhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerzõdést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerzõdés érvényességéhez a KÖH jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésé-re jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerzõdõ felek errõl megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel.Nyilvántartott régészeti lelõhelyen a lelõhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelõhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a KÖH hozzájárulá-sával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során elõre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetõsége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §)

A régészeti lelõhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendõ cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelõhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig ter-jedhet. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)

8.3.3. Régészeti érdekû területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régé-szeti lelõhely elõkerülése esetében.



Régészeti érdekû területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelõhely elõkerülése várható vagy feltéte-lezhetõ. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon elõkerülõ régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendõ eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap.(2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont)

Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelõhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elõ, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet õrzése mellett értesíteni kell a jegyzõt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezõt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetõt és a kivitelezõt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben idõközben a KÖH nem regiszt-rált lelõhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §)

A lelet, illetve a lelõhely bejelentõjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplõ régészeti lelõhelyben vagy az onnan szár-mazó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendõ cselekmény (BTK hatálya alá esik).(2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)

8.4. Örökségvédelmi hatástanulmányrólA KÖH a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakha-tósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelõhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintõ (1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretû, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre vagy bányatelkekre vonatkozó) beruházásokra bármely területen. Kötelezõ az örökségvédelmi hatástanulmány elkészí-tése a településrendezési eljárás (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítot-tak vállalkozhatnak. (4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet)A 2001. évi LXIV. tv. 66. §-a alapján készítendõ hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ személy készítheti. A hatástanulmány készítõje jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõ-írásoknak.

8.5. Vizsgálat:

8.5.1. Történeti leírás, régészeti örökség:

Történeti összefoglaló

Ravazd nevének eredete a régi magyar ravasz (róka) fõnévre vezethetõ vissza. A középkori Ravazd léte a 11. századtól adatolható. A falu egyik felét 1093 elõtt Szent László adományozta a pannonhalmi apátságnak (predium Ruozti). Késõbbaz apátság még több birtokrészhez jutott. 1137-ben II. Béla egy Ravazd és Tarján közt fekvõ földet tartozékaival adta az apátságnak. Az 1237-39 körül készült Albeus-féle összeírás szerint a monostor a település kétharmadát birtokolta: ezen a részen összesen 32 háznép lakott. Ugyanebben a forrásban Ravazd mellett feltûnik egy másik falu is, amelyet Cséb ispán falujának neveznek (iobagionum de villa Cheb comitis). Cséb valószínûleg az apátság udvarispánja volt. Késõbb ez a településrész Cséb-Ravazd néven bukkan fel a forrásokban (Chebrouazd). Cséb-Ravazdon a 13. század közepén tizenhárom jobbágya volt, akik szabadnak számítottak és a saját lovukon szolgáltak. A 14. században egy másik telepü-lésrész, Kis-Ravazd is felbukkan az írott forrásokban. Így tulajdonképpen három különálló falu helyezkedett el ezen a tájon: Nagy-Ravazd, Cséb-Ravazd és Kis-Ravazd. Nagy-Ravazd a 14. században már teljes egészében a pannonhalmi



apátság birtoka, Kis-Ravazd részben szintén monostori birtok, részben köznemesek tulajdona, Cséb-Ravazd pedig a Csébravazdi (Nemes) család földesurasága alá tartozott. A középkor végére mindhárom település(rész) az apátság kezébe került. A község az 1518-as dikális összeírásban már csak Ravazd néven szerepel: az apátságnak itt 19 portáját jegyezték fel. Cséb-Ravazd és Kis-Ravazd a 15. század végén vagy a 16. században pusztásodik. Erre utal, hogy 1587-ben Cséb-Ravazd prédiumról olvasunk a megyei közgyûlési jegyzõkönyvekben. Az elnéptelenedett birtokok azután beleolvadtak (Nagy)Ravazd területébe. A község a török idõkben többször elpusztult és újjáépült. Elsõ nagyobb pusztulása Gyõr elfoglalása után, 1595-ben következett be. 1619-ben Ravazdon már csak 4 portát írtak össze. A hódoltsághoz tartozó falu a 17. században háromfe-lé adózott. Török földesura 1627-ben 150 forintot, 60 pint vajat, 50 szekér fát, 40 mérõ búzát és árpát követelt a lakosok-tól. A megrázkódtatások ellenére a település valószínûleg végig lakott maradt. 1697-ben 169-en lakták a községet. 1720-ban 33 jobbágycsaládról írnak a források.Mielõtt a középkori Ravazd egyes részeinek elhelyezkedését felvázolnánk érdemes lesz szót ejteni az egyházi intézmé-nyekrõl. 1102-tõl kezdve a pápai oklevelek (1216, 1225) és Uros pannonhalmi apát oklevele (1226), majd az Albeus-féle összeírás egy Szent Villibaldról elnevezett egyházat említenek ezen a vidéken. A templom, melynek a késõbbiekben is sok említése van, a községtõl keletre, a Pándzsa patak keleti partján emelkedõ dombon állt. A kiemelkedés mind a mai napig a Villibald-domb nevet viseli. A templom és a körülötte elterülõ középkori temetõ régészeti maradványai ismertek (lásd alább a 2. lelõhelynél leírtakat). A templom a törökkorban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sõt új sekrestyét építettek hozzá. A 17-18. században jelentõs búcsújáró hely volt, melyrõl számos forrásunk tájékoztat. Meg kell itt említeni a templom közelében a domb lábánál eredõ forrást (a mai Béla-kút), amelynek csodatévõ erõt tulajdonítottak. Ez is az oka annak, hogy a templom környéke olyan kedvelt za-rándokhellyé vált a barokk korban. A forrás fölé a 18. században emelték a ma is látható barokk építményt. A 18. század folyamán a templom mellett több remete is élt, akik a zarándokok szolgálatára álltak. Egy 1779-es térképen a Villibald-templom teljes épségében szerepel. Az épületet 1802-ben, mint használaton kívüli templomot említik, tehát a 19. század elején még állnia kellett. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehe-zen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. Ravazdon a középkorban egy másik templom is állt, melynek a védõszentje a középkorban Szent Márton volt. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk: ecclesie Sancti Martini de Rouazd. A források-ban többször említett egyház egyik plébánosát név szerint is ismerjük:…dominum Dyonisium plebanum ecclesie Sancti Martini de Rouazd. Feltehetõ, hogy a Szent Márton templom volt a falu késõ középkori plébániatemploma. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzõkönyvben elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pan-nonhalmi fõapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik a plébániatemplomot. 1802-ben már állt az új ma is látható templom, de ekkor még a régi egyház is létezett. Feltehetõ, hogya Villibald-templommal egyidõben bontották le a funkcióját vesztett, s valószínûleg ekkor már újból omladozó épületet. A középkori Szent Márton templom helyét ismerjük: az épület alapfalai a község belterületén, a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elõ (lásd alább a 9. lelõhelynél leírtakat). A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. A gótikus részletek alapján a templom a 14. századra keltez-hetõ.A Szent Márton templom elhelyezkedése és egyéb adatok alapján bizonyosra vehetõ, hogy a középkori Ravazd falu maradványai a mai község helyén keresendõek. A késõ középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. Kis-Ravazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ra-vazd középkori fõ településgóca tehát, akárcsak a késõbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, U alakú völgyben helyez-kedhetett el (1-2. ábra).



1. 2. Levéltári források, forráskiadványok

Számos középkori és kora újkori forrásban találunk Ravazdra vonatkozó adatot. Mindezek fellelhetõk a Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban (ezen belül a Diplomatikai Levéltár, a Diplomatikai Fényképtár, a Magyar Kincstári Levéltárak emelendõ ki). Fontos még a Gyõri Egyházmegyei Levéltár, valamint Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõri Levéltárának anyaga (ezen belül különösen: Gyõr vármegye közgyûlési jegyzõkönyvei. Gyõr vármegye nemesi törvényszékének iratai).Az oklevelek és iratok egy része ki van adva. A legfontosabb forráskiadványok Ravazd történetéhez: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916.; Diplomata Hunga-riae antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia. Vol. I. Edendo operi prefuit Georgius Györffy. Budapest, 1992.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Gyõr-Budapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Gecsényi Lajos: Gyõr vármegye nemesi közgyûlési és törvénykezési jegyzõkönyveinek regesztái I. 1580-1616. Gyõr, 1990., II. 1617-1626. Gyõr, 1995.; Varga Imre: A gyõri székesegyházi fõesperesség egyházlátogatási jegyzõkönyvei 1698-ból. Arrabona 13. (1971) 177-223.

Térképi források: Ravazd környékérõl a térképi anyag túlnyomó része a Pannonhalmi Bencés Fõapátság Levéltárábanlelhetõ fel. Találunk anyagot a Magyar Országos Levéltárban, valamint Gyõr-Moson-Sopron megye Gyõri Levéltárában is. Emellett pótolhatatlanok az I., II. és a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényei. Fellelési helyük a Hadtörténelmi Térképtár (Hadtörténeti Intézet).

1. 3. Történeti szakirodalom

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 621.Csánki Dezsõ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 556. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltûnt helynevek Gyõr megyében (1000-1711) Gyõr, 1944. 96-97.A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Vályi András: Magyarországnak leírása I. Budae, 1796. Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekin-tetben. II. Pest, 1851. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983.

Ráth Károly: A Gyõr vármegyei hódoltságról. In: Magyar Történelmi Tár VII. Pest, 1860. 22-26.Solymos Szilveszter: Ravazd község három temploma. Budapest, 2000.Bárdos Dezsõ: Ravazd. In: Gyõr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Gyõr, 1998. 777-778.Sáry István-Tuba László: Ravazd. In: Gyõr-Moson-Sopron megye települései. Szerk: Tuba László. Gyõr, 1994. 175.

Gyõr megye és a város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, 1874. 549-550.Gecsényi Lajos: Gyõr megye a 17-18. század fordulóján (Település-történeti vázlat). In: A Dunántúl településtörténete I. 1686-1768. Szerk: Farkas Gábor. Veszprém, 1976. (MTA VEAB Ért. II.) 116-123.Néma Sándor: Adalékok a Gyõr megyei szõlõhegyi (hegybeli) települések kialakulásához az 1700-as évektõl 1828-ig. Arrabona 31-33. (1994) 126-139.

Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás elõtti birtokállománya. Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 515-527.

Horváth József: A monostorkörnyék falvainak mindennapjai a 16-17. században. Uo. II. 25-38.



Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton környékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.

Récsei Viktor: pannonhalma tövében elterülõ Pannonia római község és legújabb ásatásaim összefüggése. Archaeológiai Értesítõ (Új folyam) XVII. (1897) 193-204.

Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. Uo. I. 38-47. Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma, 1937. 25-28.Mithay Sándor: Régészeti adatok a gyõri járás történetéhez. Gyõr. 1956. 84-85.

8.6. Régészeti örökség

A régészeti örökség számbavételét a múzeumi adattári (Xántus János Múzeum Régészeti Adattára) és a régészeti szak-irodalmi adatok áttekintésével kezdtem. Az adattárban és a szakirodalomban mindösszesen kilenc lelõhelyre vonatkozó-an maradtak fenn adatok; emellett több azonosítatlan lelõhelyet is számon tartunk a település területén. Fontos megje-gyezni, hogy a település belterületén korábban több helyütt kerültek elõ régészeti leletek, melyek közül néhányat eddig csak hozzávetõlegesen sikerült lokalizálni. Ez utóbbi lelõhelyeket a ravazdi önkormányzat munkatársai és más helyi lakosok segítségével pontosabban tudtuk helyhez kötni. Továbbá két, korábban azonosítatlan lelõhelyet is sikerült loka-lizálni.A vizsgálat másik részét a régészeti terepmunka jelentette. Ennek során bejártam a fejlesztésre kijelölt területek túlnyomó részét; valamint öt, már korábban ismert lelõhely területét és az ezekkel szomszédos parcellákat (lásd a III. Térképet). A község északnyugati szélén, az Országút utcától nyugatra elterülõ hajdan jobbára szõlõvel borított dombvidéken kije-lölt új lakóterület és tartalék lakóterületek egy részét facsoportok, kisebb ligetek borítják; másutt réteket, elgyomosodott parlagterületeket, vagy (az elszórtan álló házak, nyaralók környékén) bekerített parcellákat (szõlõket, gyümölcsösöket) találunk. Az említett területrészek természetszerûleg kimaradtak a terepbejárásból. A terepi munka folyamán négy új régészeti lelõhely került elõ, és több már ismert lelõhelyrõl jutottunk új információkhoz. Az ismert lelõhelyek közül az 1, 3, 4. és a 9. lelõhely fekvését és kiterjedését sikerült a korábbiaknál sokkal pontosabban meghatározni.

Az alábbiakban egymást követõ sorrendben tárgyaljuk a régészeti lelõhelyeket (lásd az I-II Térképet):

1. lelõhely. Simahegy (Piskótagyár).Régészeti jelenségek: Települések, felszíni telepnyomok: õskor, római kor. Sír: római kor. Vaskohók: ismeretlen kor (nép-vándorláskor?).Leírás: A Villibald-dombtól északra elhelyezkedõ, északkelet-délnyugati irányban elnyújtott domb markánsan emelkedik ki a Pándzsa-patak völgyébõl. A lelõhely a domb északi-északnyugati oldalán és elõterében található. Nyugat felé kiter-jed a mûúton túl majdnem a Pándzsáig. Északi irányban feltehetõen összefügg a már Pannonhalma területén 2004-ben regisztrált római és õskori lelõhellyel, melytõl csak az országút választja el (Pannonhalma, Simahegy alja lelõhely). A kiemelkedés legmagasabb részén és attól keletre, valamint délre régészeti lelet eddig nem került elõ. A felszíni lelet-anyag a legnagyobb intenzitást a Pannonhalma felé vezetõ út mentén mutatta. 1997-ben a domb északi lábánál, a Pannonhalmára vezetõ mûút mellett piskótaüzem épült. Az üzem építését megelõzõ feltárások során õskori és római települések maradványai kerültek elõ. A telepjelenségek mellett római sírt és három darab vaskohót is feltártak.A piskótaüzemtõl délre, a Simahegy oldalában egy lakóterületi feltáróút nyomvonala figyelhetõ meg (itt már kiosztott lakó-telkek vannak): az út két oldalán ásott nyílt árkokban találtam néhány cseréptöredéket, ami a régészeti jelenségek boly-gatására utal. Az út mentén már állnak a villanyoszlopok. A mezõgazdasági mûvelés is károsítja a régészeti értékeket. A lelõhelyet terepbejárások és régészeti ásatás révén ismerjük. (3-5. ábra)Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára (a továbbiakban: XJM RA) 450-68, 68-2004, 65-98.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 1538/1-25; 1539; 1540/2-3; 07/3-10; 05/4-8; 06.



2. lelõhely. Villibald-domb.Régészeti jelenségek: Telepek, települések: õskor, kora újkor. Erõdített telep: õskor. Templom és templom körüli temetõ: középkor, kora újkor. Hamvasztásos sír és csontvázas sírok: õskor. Kincslelet: õskor. Épület: római kor. Kõemlék (sírkõ a templom falában): római kor. Éremleletek és egyéb bizonytalan jellegû leletek: õskor, római kor, népvándorláskor, közép-kor. Leírás: A Villibald-domb a község keleti szélén, a Pándzsa keleti oldalán magasodik. Az északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lapos tetejû domb a patak völgyébõl meredeken emelkedik ki. Északi, északnyugati oldalán kiterjedt hajdan mocsaras tó (Villibaldi-tó) helyezkedett el. A domb közepét egy mesterséges árok vágja ketté, s ettõl északnyugat-ra a domb oldalán körbefutó keskeny terasz maradványa látható. A lelõhely lényegében a domb árokkal leválasztott északnyugati részére szorítkozik. Ezen a területen a kora bronzkortól kezdve szinte minden régészeti korszak emlék-anyaga elõkerült. Az õskor folyamán került sor a domb árokkal és körbefutó terasszal történõ megerõsítésére.A dombon állt a kora Árpád-kori Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom a török-korban romos állapotba került (1698-ban pusztult templomnak nevezik). A 18. század elején helyreállították, sõt új sek-restyét építettek hozzá. Az épület vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. A bontáskor a templom falába beépített római kori feliratos sírkõ került elõ, melyet szintén Pannonhalmára vittek. 1933-ban Mihályi Ernõ végzett kisebb ásatást a dombon. 1968-ban a terület tulajdonosa a Kisalföldi Erdõgazdaság karámot épített, s a cölöp-lyukak ásásakor több régészeti jelenséget (fõleg a középkori sírokat) megbolygattak. 1984-ben kora bronzkori kincslelet került elõ a domb peremén, ezt követõen kisebb ásatás folyt a kincs elõkerülésének környékén. 1994-ben a karám helyétfelszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 1995 és 1997 között tudományos projekt keretében feltárták a középkori templom maradványait, és az alatta fekvõ õskori kultúrrétegeket. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épü-letmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést valószínûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyû templom felmenõ falait kívülrõl kváderkövekkel burkolták; a hajó belsõ szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálják a templom alapfalait, melyek már most is megte-kinthetõk. Feltárásra került a templom mellett több középkori sír is. 2006-ban a templomtól északra magas kilátó épült, melynek során régészeti értékek károsodtak. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják. A domboldalakon akácerdõt találunk. (10-11. ábra)Forrás: XJM RA 73-8, 460-69, 459-68, 14-95, 444-68, 971-71, 457-68, 9-87, 148-83); Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton környékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 25-26.; Mithay Sándor: Régészeti adatok a gyõri járás történetéhez. Gyõr. 1956. 84-85.; Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferenciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünne-pi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 012/3-6.

3. lelõhely. Országút utca 5.Régészeti jelenségek: Sír (kõpakolásos v. kõlapos): õskor. Bizonytalan jellegû lelet: õskor. Felszíni telepnyom: õskor, középkor.Leírás: A lelõhely egy kisebb, de markáns kiemelkedés Pándzsára (illetve a patak felduzzasztásával kialakított halastóra) nézõ oldalán foglal helyet. 1984-ben az Országút u. 5. sz. ház kertjének végében szõlõmûvelés közben kerámiatöredé-kek és terméskövek kerültek elõ. Az ezt követõ mentõásatás kora vaskori sír megbolygatott maradványait tárta fel. A helyi-ek elmondása szerint korábban a kert végében, a halastó partján, a sírtól kb. 50 méterre talajfúróval szedtek ki vastagfalú õskori edénytöredékeket. Valószínûsíthetõ, hogy a lelõhelyet más alkalmakkor is bolygatták. A felszínen nagy számban hevernek õskori és középkori edénytöredékek.



A lelõhely kiterjedése bizonytalan: nyugat felé feltehetõen a beépített részen folytatódik. Északi határa egykor a Packalló-völgybõl kifolyó patak medrénél lehetett. Ezen a részen azonban az elmúlt idõszakban komoly földmunkákat végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. A meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A lelõhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelõhely ezen része is megsemmisült. Forrás: XJM RA 9-87, 31-2001, 14-2003; Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró vidéken. Arrabona 44/1. (2006) (Ünnepi kötet a 65 éves Tomka Péter tiszteletére) 337-349.; a szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 1139-1146, 1148-1151, 1152/2, 1153-1160.

4. lelõhely. Tószer utca 25.Régészeti jelenségek: Hamvasztásos sír: õskor. Bizonytalan jellegû leletek: õskor.Leírás: A Tószer utca 25. sz. telken 1983-ban ház alapozásakor kerültek elõ a középsõ bronzkori sírleletek. A tulajdonos,Kiss Tibor elmondása alapján többé-kevésbé rekonstruálni lehetett a temetkezést. A szomszéd telken ezt megelõzõen szintén sok cserép került elõ házépítéskor. Feltételezhetõ, hogy több sírból álló temetõvel van dolgunk, s talán a temetõ-höz tartozó telep is itt helyezkedett el. A régészeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentõsen káro-sodhattak Forrás: XJM RA 9-87. Helyrajzi számok: 972-976.

5. lelõhely. Kisravazd-Újtelep (Országút utca 39., Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza).Régészeti jelenségek: Vegyes rítusú temetõ: római kor. Bizonytalan jellegû lelet: õskor.Leírás: A lelõhely a település északi részén, az Országút utca két oldalán található. A 20. század elsõ felében az új há-zak építésekor több helyütt kerültek elõ késõ római temetkezések. A sírok többségét a fõút keleti oldalán találták. Az Or-szágút utca 33. sz. telken (Újtelep 276. sz., Havas Istvánék háza) 1925-ben földmunka közben csontvázat találtak. A mellettük lévõ háznál pedig hombár került elõ. Az 1960-as években az Országút utca 39. sz. ház kertjében vörös, omló kõlapokból álló koporsót talált, benne gyermek csontváza volt. A kerttõl 30-40 m-re kemenceféle került elõ, mellette sok csont hevert, ugyanott sírszerû gödörben háromszög-alakú bronz tõrre akadtak. A Kisravazdon a 19. században elõke-rült római ékszerek valószínûleg ehhez a temetõhöz köthetõk. A leírások alapján a késõ római temetõ a nagyobbak közé tartozik, kiterjedése egyelõre csak hozzávetõlegesen állapít-ható meg. A sírok a 20. századi építkezések és egyéb földmunkák során nagy mértékben károsodhattak, és a jövõben további veszélynek vannak kitéve. A lelõhelyre vonatkozó ismereteink adatgyûjtésbõl származnak.Forrás: XJM RA 148-83, 456-68, 446-68, 449-68, 445-68.; Sztachovics Remig: Régészeti adatok Gyõr-Szentmárton kör-nyékérõl. Archaeológiai Közlemények VIII. (Új folyam VI.) (1871) 98-107.; Szõnyi Eszter-Tomka Péter: Pannonhalma környékénak története a bencések megjelenéséig. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 38-47.; Bíró Szilvia: A Sokoró vidéke a római korban. In: Fiatal Római koros Kutatók Konferen-ciakötete I. (FIRKÁK I.) Szerk. Bíró Szilvia. (sajtó alatt).; a szerzõ adatgyûjtése.Helyrajzi számok: 1165; 1166; 1169; 1170; 1172-1186; 1188-1191; 1194-1195; 1116-1127; 1023/1; 1138.

6. lelõhely. Paphegy utca 58.Régészeti jelenségek: Éremlelet: római kor.Leírás: A Paphegy utca 58. sz. ház elõtt, a Paphegy utca és az Országút utca találkozásánál 1968-ban egy nagyobb esõzés során lezúduló víz 4 db római érmet hozott a felszínre. Az érmek minden valószínûség szerint az utca magasabb részérõl származnak, tehát másodlagos helyzetben kerültek elõ. A lelõhelyet adatgyûjtés alapján ismerjük.Forrás: XJM RA 454-68.Helyrajzi számok: 20; 1433; 112.

7. lelõhely. Tótokhegy.



Régészeti jelenségek: Temetõ: római kor.Leírás: A lelõhely a község belterületén, a Tóthegyen vagy Tótokhegyen, az Alsótelek, az Õrhegy és a Tóthegy utcák között található. Pontos kiterjedése ismeretlen. Az itteni házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elõsírok. A temetõ erõs bolygatottságával kell számolnunk. A lelõhelyet adatgyûjtés révén ismerjük.Forrás: XJM RA 148-83; Lovas Elemér: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalma Szemle 12. (1937) 1. sz. 26.Helyrajzi számok: 99; 102/1; 103-107; 111; 130-141; 144-149; 150-169; 272-282;

8. lelõhely. Liki-puszta.Régészeti jelenségek: Épület (villa): római kor.Leírás: A lelõhely a község határának déli részén, Hármastarján-pusztától északra, egy szélesebb völgyben helyezkedik el. A Hármastarján-pusztára vezetõ dûlõút mellett mintegy 50x50 méter nagyságú területen a szántásban téglákat, cse-réptöredékeket figyeltek meg. A leletanyag alapján villaépületre lehet következtetni. A lelõhelyet terepbejárás alapján ismerjük. (II. Térkép)Forrás: XJM RA 40-79.Helyrajzi számok: 0173; 0178/13; 0175.

9. lelõhely. Paphegy (Molnár József udvara).Régészeti jelenségek: Templom és templom körüli temetõ: középkor. Bizonytalan jellegû lelet: római kor.Leírás: A lelõhely a község belterületén, a Paphegy utca délnyugati végén található. Az itt lévõ házak építésekor, vala-mint az udvarokban, szõlõkben végzett földmunkák során korábban gyakran találtak sírokat. A középkori templom alapfa-lai a Paphegy utca 16. sz. ház mögötti udvarban kerültek elõ. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyu-gat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamosan helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. A 14. századra keltezhetõ gótikus épület a Nagy-Ravazd késõ közép-kori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósí-tás 1366-ból maradt ránk. 1698-ban elpusztult, romladozó épületként írják le. A 18. század elején Sajghó Benedek pan-nonhalmi fõapát helyreállíttatja, majd 1768-ban ismét felújításra szorul. 1786-ban, mint torony nélküli épületet említik. Feltehetõ, hogy a Villibald-templommal egyidõben, 1826 körül bontották le a funkcióját vesztett, s valószínûleg ekkor már újból omladozó épületet. Az említett telken, nem messze a templom maradványaitól másodlagos helyzetben 2 méter mély-ségben tegula-imbrex-töredékeket, és égett foltot figyeltek meg. A római kori leleteket valószínûleg a domboldalról vagy dombtetõrõl mosta le a víz. A közelben tehát római kori épület-maradványok sejthetõk. A Paphegy utca 16. sz. telken a régi épületet az elmúlt években lebontották, és a telek hátsó részére új házat építettek. A ház építésekor régészeti értékek sérülhettek. A lelõhelyet adatgyûjtés és helyszíni szemlék révén ismerjük.Forrás: XJM RA 40-79.; a szerzõ adatgyûjtése.Helyrajzi számok: 52-54; 58-62; 64/1-2; 65; 70-74; 75/1.

10. lelõhely. Serfõzõ-dûlõ.Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor, középkor.Leírás: A lelõhely a volt TSz-teleptõl északra, a Tarjánpuszta felé vezetõ mûút északi oldalán található. A mezõgazdasági mûvelés alatt álló, többé-kevésbé sík területen számos cseréptöredék hever a felszínen. Lelõhelyre utal a szántás he-lyenkénti feketés elszínezõdése is. A leletanyag intenzitása nyugat felé, a domb irányába haladva növekszik. Miután a domb keleti lejtõjét részben akácerdõ, részben ugarterület borította, így egyelõre nem lehet eldönteni, hogy a lelõhely felhúzódik-e a Villibald-domb lejtõjére. (6-7. ábra)Forrás: A szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 012/18-21.



11. lelõhely. Halastó-part.Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor.Leírás: A lelõhely a Villibald-dombtól délre, a 82. sz. fõút és a Pándzsa duzzasztásával kialakított halastó között, a tóparti sávban található. A felszíni leletanyag a parti sáv markánsan kiemelkedõ részén került elõ. Feltehetõ, hogy a telepnyom egykor kiterjedt a mai tó területére is. (8-9. ábra)Forrás: A szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 3234-3270.

12. lelõhely. Villibald-domb déli csücske.Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor.Leírás: A lelõhely a Villibald-domb déli sarkánál, a Tarjánpuszta felé vezetõ mûút és a domb gerincén haladó földút által közrezárt háromszög-alakú szántóterületen található. A felszínen talált leletanyag településre utal. A lelõhely kiterjedése bizonytalan.Forrás: A szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 012/3.

13. lelõhely. Lehel utca kertvégei.Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: õskor, római kor.Leírás: A lelõhely a Villibald-domb és a Simahegy között, a Pándzsa keleti partján emelkedõ nagy kiterjedésû domb nyu-gati lejtõjén, a Lehel utca Pándzsára dûlõ kertvégein helyezkedik el. A viszonylag meredek domboldalon intenzíven jelentkeztek a felszíni leletek. A telepnyom déli végén egymás mellett három vagy négy szétszántott kemence (kemence-bokor?) maradványait figyeltem meg. A mûvelés erõsen károsító hatása mellett a felszín meredeksége miatt számolni kell erózióval is. A lelõhely keleti irányban minden bizonnyal kiterjed a jelenleg beépített területre is. A telekvégektõl délre egy nemrégiben felújított csatorna húzódik, amely a Villibald-domb lábánál elterülõ horgásztavat köti össze a Pándzsa-patakkal. A csatorna kotrásából nagy számban kerültek elõ régészeti leletek, ami azt mutatja, hogy a lelõhely déli irány-ban kiterjed erre az alacsonyabb felszínre is. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közel-múltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne.Forrás: A szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 1439-1445/1-3; 1435/3; 09/5-6.

14. lelõhely. Fenyõs utca.Régészeti jelenségek: Csontvázas temetõ: ismeretlen kor (népvándorláskor?).Leírás: A belterületrõl északi irányban kivezetõ Fenyõs utca a legszélsõ házaktól északra egy kisebb kanyarulatban horogszerûen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. Az 1970-es években ezen a helyen az út oldalából egy nyújtott csontvázas sír került elõ. Ezzel a hellyel lehet azonos a Lovas Elemér által említett Steindl jegyzõ szõlõje lelõhely is, ahol többek között avar sírok kerültek elõ. Terepbejárásom során a löszfalakat végigjárva egy helyütt sírfoltszerû beásást észleltem. A folt legalsó részén (a csont-váz feltételezhetõ helyén) leletek után kutatva valaki több mint fél méter mélyen beásott a partoldalba. Feltételezhetõ, hogy itt már több sír elõkerült, illetve elpusztult. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat.Forrás: XJM RA 9-87, 40-79, 148-83.; a szerzõ terepbejárása.Helyrajzi számok: 966-969/1; 917; 920/2; 921; 922; 356/1.

Azonosítatlan lelõhelyek:



Régebbi szakanyagokban Ravazd területén számos olyan lelõhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre állóinformációk alapján ma már megközelítõ pontossággal sem lehet lokalizálni. A legjelentõsebb ismeretlen lelõhelyû lelet a 19. században Kisravazd környékén elõkerült kora vaskori kincs (Fekete Mária: Der Hortfund von Kisravazd. Acta Archaeologica 25. [1973] 341-358.). Az ilyen jellegû lelet-elõfordulásokat azonosítatlan lelõhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért nem tárgyaljuk õket.

Régészeti érdekû területek:

A település határában a régészeti lelõhelyek jelentõs része a Pándzsa mentén, a patak folyását két oldalról kísérõ domboldalakon vagy alacsonyabb dombtetõkön található. Ezeken a területeken a jövõben további régészeti lelõhelyek elõkerülése várható, ennek következtében a Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek régészeti érdekû terü-letnek tekintendõk. Régészeti érdekû területnek minõsül továbbá a község teljes belterülete. A belterület egésze azért esik ebbe a kategóri-ába, mert a mai falu helyén kereshetjük a középkori Ravazd, illetve a három középkori településrész maradványait. A késõ középkori Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott. Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el. Kis-Ravazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, észak felé, az újkorban és még ma is Kisravazdnak nevezett területen, az Országút utca északi szakasza környékén terülhetett el. Ravazd középkori fõ településgóca tehát, akárcsak a késõbbiekben a Pándzsa irányában nyitott, ’U’ alakú völgyben helyezkedhetett el.Mivel a régészeti lelõhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan ezért az említetteken túlmenõen régé-

szeti érdekû területnek számít a már ismert lelõhelyek közvetlen környéke is.

8.6.1. Természet, táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések

Ravazd Pannonhalmától délre, a Sokorói-dombság csanaki vonulatának délkeleti részén fekszik (1-2. ábra). A település területét nyugat felõl a helyenként 300 méteres magasságot is megközelítõ, kavicsos homokdombok keretezik (a csanaki dombvonulat), keleti irányban, a völgy közepén pedig a Pándzsa-patak folyik végig. A Sokorói-dombság nyúlványait õsidõktõl fogva erdõk borították, míg a völgy mélyebb részén, a Pándzsa-patak mentén terültek el a rétek-legelõk. A kettõ közötti sávot, a magasabb térszínek és a lankás domboldalak területét sajátította ki az ember a szántógazdálkodás és a szõlõtermesztés céljára. A múltban kitüntetett jelentõsége volt a település életében az erdõknek és a szõlõknek. A településen mind a mai napig sokan foglalkoznak famunkával: ácsok, bognárok, asztalosok, stb. Az õ elõdeik lehettek a 13. században itt említett buchariusok, akiket mai szóval talán kádároknak vagy pintéreknek nevezhetnénk. A környékbeli szõlõmûvelésre már a 12. századból vannak adataink; a község borászata egészen a filoxéra pusztításáig messze földön nevezetes volt. A 18-19. századi térképeken kiterjedt szõlõterületeket láthatunk, fõként a községtõl északnyugatra húzódó lankás dombokon. A szõlõk kiterjedése és a gazdálkodásban játszott szerepe az utóbbi évszázad folyamán némiképp csökkent, de még ma is nagymértékben meghatározzák a gazdálkodás jellegét.A Pándzsa-patak vizének felduzzasztásával feltehetõen már a középkorban próbálkoztak. A szomszédos Écs területén látunk erre példát. A 18-19. században három ilyen módon létesített halastavat is látunk a községrõl készült térképeken. Az egyik Tarjánpuszta, a másik Pannonhalma irányában, a harmadik pedig a Villibald-domb északkeleti lábánál helyez-kedett el. Az utóbbit Villibaldi-tónak nevezték. Az elõzõ két halastó kifolyásánál vízimalmok mûködtek. Talán ezeknek is megvoltak a középkori elõzményei. (1-2. ábra)

A korai térképek alapján Ravazd már a 18. században is több utcából álló, halmaztelepülés volt (1. ábra), melynek szer-kezetét meghatározták a szûk, a Pándzsa-patak irányában nyitott völgy nyújtotta lehetõségek. A 18. század végén már megfigyelhetõk a Paphegy, a Fõ, az Alsótelek és a Felsõtelek utcák elõdei. Egy 1779-ben készült, Ravazd környékét ábrázoló madártávlati képen a község összes épületét feltüntették. Az ezen a térképen látható falukép nagyjából megfe-leltethetõ az I. katonai felmérés térképén látható településszerkezetnek. Miután a falu a középkortól kezdve a mai helyén



állt, feltehetõ, hogy a késõ középkorban is nagyon hasonló településformával számolhatunk, mint ami a 18. században jellemezte. Az Országút utca északi, Écs felé tartó szakaszát csak a 20. században építették be. Megjegyzendõ viszont, hogy ugyanitt állhatott a középkori forrásokban többször említett Kis-Ravazd falu.A mai Országút utca meghosszabbításában húzódó 82. sz. fõút a települést észak felé Écsen keresztül Gyõrrel, dél felé Bakonypéterden át Veszprémmel köti össze. Az útvonal jelentõs múltra tekint vissza: a Gyõrbõl Veszprém irányába vezetõ forgalom a középkortól kezdve itt bonyolódott. Sokak szerint az út a római korig visszavezethetõ. Nagy jelentõsége volt a Pándzsán keresztül Pannonhalma, a bencés apátság felé vezetõ útvonalnak is, amely egyben a község egyik vízimalmá-hoz is vezetett.

8.6.2. VédettségekA nyilvántartott régészeti lelõhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található.

8.6.3. Az örökségi értékek elemzése

Ravazd közigazgatási területén minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható (hozzátéve, hogy a nép-vándorláskorból csak két kérdõjeles emlékünk, illetve azonosítatlan lelõhelyeink vannak). A lelõhelyeken megfigyelt régészeti jelenségek többsége telep, település, magában álló épület (villa), illetve felszíni telepnyom. Külön megemlíten-dõ a Villibald-dombi (2. lelõhely) erõdített telep. Viszonylag nagy számban – nyolc lelõhelyen – kerültek elõ sírok, illetve temetõk, amelyek egyaránt reprezentálják az õskor, római kor, feltételesen a népvándorláskor (avar kor), és a középkor idõszakát. Ki kell emelnünk a temetkezési emlékek sorából a két középkori és kora újkori templom körüli temetõt (2. és a 9. lelõhely), melyek a hajdani Szent Márton és a Szent Villibald templom körül terültek el, valamint az Országút utca mentén fekvõ gazdag késõ római temetõt (5. lelõ-hely). A nagyszámú õskori lelõhely (összesen 11 darab telep vagy telepnyom) jól jelzi a környék korabeli betelepültségét. A kedvezõ életfeltételeket nyújtó Pándzsa-völgy más részein is hasonlóan gazdag õskori emlékanyaggal rendelkezünk. A Villibald-domb északi részén lévõ, árokkal és körbefutó teraszokkal megerõsített telep a bronzkor vagy a kora vaskor idõszakából származik (2. lelõhely), s a környék egyik központja lehetett. Központi funkcióra utal a dombon talált kora bronzkori, és az innen nem nagy távolságra elõkerült kora vaskori kincslelet. Mindkét leletnek, de fõként a Hallstatt-kincsnek rendkívül nagy a tudományos jelentõsége. A Villibald-dombon kora bronzkori, középsõ bronzkori és kora vas-kori települési objektumok és kultúrrétegek mellett, kora bronzkori hamvasztásos sír, és késõ vaskori temetkezések kerül-tek elõ. A többi gazdag õskori telep mellett meg kell még említeni a 3. lelõhelyen talált kora vaskori kõlapos vagy kõpako-lásos sírt, és a 4. lelõhelyen megbolygatott középsõ bronzkori hamvasztásos temetkezést. A római kor nyolc lelõhellyel képviselteti magát. Az 1. lelõhelyen nagy kiterjedésû római település található, amely észak felé átnyúlik Pannonhalma területére is: Pannonhalma, Simahegy alja lelõhely. Az 1. lelõhelyen 1995-ben több római kori félig földbemélyített lakóház feltárásra került. A 8. lelõhelyen a felszíni maradványok alapján talán kisebb villaépület állhatott. Ugyancsak kõ vagy tégla felmenõ falú vagy alapozású épületekre következtethetünk a 2. és a 9. lelõhelyen, illetve a 9. lelõhely közelében. Nagy jelentõségûek a római kori temetõk. Az Országút utca északi részén (Kisravazdon) és a Tótokhegyen (5. és a 7. lelõhely) nagyobb kiterjedésû késõ római temetõre vannak adataink. A lelõhelyeken a 20. századi építkezések során több ízben kerültek elõ sírok. Nevezetes az 1826-ban a Villibald-templom falában talált felira-tos sírkõ, amelyet Pannonhalmára szállítottak és a könyvtár falába építettek be. A sírkõ eredeti lelõhelye valamelyik közeli,elõbb említett ravazdi temetõ lehetett. Megemlítendõ még az ismeretlen lelõhelyû Sabazios-féle votív bronzkéz, amely Sabazios isten helyi kultuszára utal. Népvándorláskori emlékeket sejthetünk az 1. és a 14. lelõhelyen. Az 1. lelõhelyen feltehetõen avar kori vaskohó marad-ványai kerültek feltárásra, amely a vidék ipartörténetéhez nyújt adalékot. A 14. lelõhelyen adatolt csontvázas sírok való-színûleg szintén az avar korba sorolhatók, de ennek eldöntéséhez további kutatásra van szükség.



Jóval gazdagabb a település középkori és kora újkori emlékekben: négy lelõhelyen kerültek elõ középkori régészeti jelenségek: telepnyomok, illetve templomok és templom körüli temetõk. A Villibald-dombon (2. lelõhely) állt a kora Árpád-kori eredetû Szent Villibald templom, melyet már 1102-ben említenek forrásaink. A templom építéstörténete az itt folytatott ásatások ellenére nehezen rekonstruálható, mivel tervszerû lebontása és a domb eróziója miatt az épületnek nagyon csekély része maradt meg. Az építéstechnika és a korábbi épületmaradványok hiánya a korai, Árpád-kori keltezést való-színûsíti, amely egybecseng az írott források tudósításával. A félköríves szentélyû templom felmenõ falait kívülrõl kváder-kövekkel burkolták; a hajó belsõ szélessége 6,4 méter, hossza legalább 10,4 méter volt. Az ásatási eredmények alapján rekonstruálták a templom alapfalait, melyek jelenleg is megtekinthetõk. A templom körül középkori és kora újkori temetõ sírjai terültek el.A 9. lelõhelyen elõkerült templom-maradvány Nagy-Ravazd középkori temploma lehetett, amelyet Szent Márton tiszteleté-re szenteltek. A megfigyelések szerint a templomhajó hosszanti falai nyugat-keleti irányban, a domboldallal párhuzamo-san helyezkedtek el. Ugyanitt faragott kövek: díszesen faragott töredék (oszlopfõ?), valamint két bordadarab is került elõ. Erre a templomra vonatkozóan az elsõ hiteles tudósítás 1366-ból maradt ránk. A templom környéki udvarokban, szõlõk-ben számos esetben bukkantak sírokra, amelyek a templom körüli temetõhöz tartoztak.A 3. lelõhelyen megfigyelt Árpád-kori telepjelenségek minden bizonnyal a középkori Kisravazd régészeti emlékei. Való-színûsíthetõ, hogy a közelben, de már Pannonhalma területén elhelyezkedõ Kültelek 4. sz. lelõhely szintén a középkori Kisravazd régészeti emlékeit rejti. A 10. lelõhelyen elõkerült szórványos középkori leletek hovatartozása és jellege egy-elõre nem tisztázott.

8.6.4. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében

A 8, 10, 11, és a 12. lelõhely területe jelenleg teljes egészében szántóföldi mûvelés alatt áll. Az intenzív talajmûvelésnek (elsõsorban a mélyszántásnak) a lelõhelyeken negatív hatásai vannak. Különösen jelentõs a talajforgatás károsító hatá-sa a 8. és a 10. lelõhelyen. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos mûvelés, akkor jelentõs károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben.Az 1. lelõhelyen a piskótaüzem építését megelõzõen 1995-ben régészeti feltárást végeztek. A piskótaüzemtõl délre, a Simahegy oldalában a már kiosztott telkeken egy lakóterületi feltáróút figyelhetõ meg: az út, továbbá a két oldalán talál-ható nyílt árkok és közmûvek kiépítésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A lelõhely északkeleti része mezõgazdasági mûvelés alatt áll. A jelenleg folyó talajmûvelés erõsen károsítja a régészeti értékeket (3. ábra). A lelõhely délnyugati részét füvesítették, ennek folytán a régészeti örökséget a mûvelés itt nem veszé-lyezteti (4. ábra). A 2. lelõhelyen a Villibald-templom vagy annak egy része még a 19. század elején is állt. 1826-ban a falmaradványokat lebontották és az alapfalakat is kiszedték. A templom köveit az apátsági könyvtár építéséhez használták fel. 1968-ban a Kisalföldi Erdõgazdaság karámot épített, melynek során több régészeti jelenséget (fõleg a középkori sírokat) megboly-gattak. 1994-ben a karám helyét felszántották, és tölgyfákkal ültették be. A szántás során csontok, cserepek és kövek kerültek a felszínre. 2006-ban a templomtól északra kilátó épült, melynek során ismét csak sérültek a régészeti értékek. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdõt találunk (11. ábra). Jelen állapot szerint tehát a régészeti örökség nincs veszélyeztetve. A Villibald-templom alapfalait nemrégiben állították (állítják) helyre, így a látogatók számára hozzáférhetõ lesz (10. ábra).A 3. lelõhelyen 1984-ben szõlõmûvelés közben kora vaskori sírt dúltak szét. Ezt megelõzõen nem messze a sírtól a halas-tó partján talajfúróval szedtek ki õskori edénytöredékeket. Valószínûsíthetõ, hogy a lelõhelyet szõlõmûvelés és egyéb kerti munkák közben más alkalmakkor is bolygatták. A talajmûvelés, talajforgatás folyamatosan károsítja az itt rejlõ régé-szeti jelenségeket. A lelõhely északi részén az elmúlt idõszakban jelentõs földmunkát végeztek: a domb északi szélét ugyanis elhordták. Az itt meredeken alászakadó partoldal víz hatására bármikor leomolhat. A további pusztulást megaka-dályozandó szükség volna a meredek partoldal rézsûzésére. A lelõhely kelet felé egészen a horgásztó széléig kiterjed. Nem kétséges, hogy a tó építésekor a lelõhely ezen része is megsemmisült. A 4. lelõhelyen 1983-ban ház alapozásakor középsõ bronzkori síregyüttest bolygattak meg. A szomszéd telken ezt meg-elõzõen szintén sok cserép került elõ házépítéskor. Feltételezhetõ, hogy több sírból álló temetõvel van dolgunk. A régé-szeti értékek az építkezések és egyéb földmunkák során jelentõsen károsodhattak.



Az 5. lelõhelyen a 20. század folyamán az új településrész házainak építésekor és egyéb földmunkák során számos alkalommal bolygattak meg késõ római temetkezéseket, egy helyütt pedig õskori leletek kerültek napvilágra. Az azonosít-ható telkek, ahol sírok kerültek elõ: Országút út 33., Országút utca 31. vagy 35., Országút út 39. A nagy kiterjedésû temetõ a 20. századi építkezések, és egyéb földmunkák során jelentõsen károsodhatott (egy része valószínûleg elpusztult), és ajövõben további veszélynek van kitéve. A Tótokhegyen (7. lelõhely) található házak udvarában a két világháború között több ízben kerültek elõ római kori sírok. A terület erõs beépítettsége következtében a temetõ erõs bolygatottságával, illetve részleges pusztulá-sával kell számolnunk. A 9. lelõhelyen található középkori templomot a 19. század elsõ évtizedeiben bontották le. A templom maradvá-nyait és a körülötte elterülõ temetõ sírjait a 20. században házak építésekor, valamint az udvarokban, szõlõkben végzett földmunkák során több alkalommal bolygatták. A károsítás mértékét a jelenleg rendelkezésre álló infor-mációk alapján nem lehet felbecsülni. A 13. lelõhelyen a talajmûvelés erõsen károsító hatását lehet megfigyelni: szétszántott tûzhelyek maradványai, és nagy mennyiségû kerámiatöredék látható a felszínen. A talajforgatás mellett a domboldal meredeksége miatt számolni kell az erózió okozta károsodással. A lelõhely déli, mélyebben fekvõ részén egy nemrégiben felújított csatorna húzódik végig. A csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba esõ régészeti érté-kek elpusztultak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges tó, amelyet szintén a közelmúltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne. A 14. lelõhelyen a Fenyõs utca két oldalán több alkalommal több csontvázas sírt bolygattak meg, illetve vannak jelek tudatos kincskeresésre is. A Fenyõs utca ezen a részen horogszerûen lemélyül, s mindkét oldalon 2-3 méter magas, meredek löszfalak határolják. A löszfalak leomlása révén a jövõben újabb sírok pusztulhatnak el. Fontos megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat.

8.7. Változtatási szándékok

a) Településhálózati és tájhasználati változás

Erre vonatkozóan nincs adatunk.

b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás

• Lakóterület-fejlesztés két területen: 1) A Tószer, a Fenyõs és a Szõlõhegy utcák északi, nemrégiben belterületbe vont szakaszán. 2) A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévõ (egyelõre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bõvítésével egy egységes lakóterületi folt jönne létre.

• Tartalék lakóterületek kijelölése a Tószer, a Fenyõs és a Szõlõhegy utcák további északi irányú meghosszabbí-tásával és körútszerû összekötésével a község északi szélén.

• Gazdasági-szolgáltató terület kijelölése három helyen: 1) A 8226. sz. út északi oldalán a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon. 2) A 82. sz. fõút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti, volt zártkerti ingatlanokon. 3) Az egykori piskótaüzem területén.

Lásd az I. Térképet!

c) Infrastrukturális változás



• Új lakóterületek feltáró útjai.

d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása

Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.



8.8. Hatáselemzés a különbözõ hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok)

a) Történeti településhálózati következmények


b) Természeti, táji hatások.


c) Településkép feltárulásának változásai


d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetõségei

Ravazd község közigazgatási területén a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található.

A 8, 10, 11, és a 12. lelõhely területe jelenleg teljes egészében, az 1, 3, 5, 7, 9, 13. és a 14. lelõhely pedig részben szán-tóföldi mûvelés alatt áll. Az intenzív talajmûvelésnek (elsõsorban a mélyszántásnak) a lelõhelyeken negatív hatásai van-nak. Különösen jelentõs a talajforgatás károsító hatása a 1, 3, 8, 10. és a 13. lelõhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelõhelyen emel-lett számolni kell a különféle kertmûvelési munkák (gyümölcsfa-, és szõlõültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következ-tében fellépõ károsodással is. Az említett régészeti lelõhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszé-lyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelõgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a mûvelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajmûvelési módok és módszerek között is jelentõs különbségek vannak atekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelõhelyek területén elõnyben kellene részesíteni a kis mélységû és minimális talajforgatással járó mûvelési módokat. Az 1. lelõhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minõsül. A lelõhely déli részén már ki is osztották a telkeket, és elkészült a lakóterületi feltáróút, amelynek építésekor, valamint a villanyoszlopok lehelyezésekor régészeti jelenségek károsodtak. A területen tervezett jövõbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelõhelyen található nagy jelentõségû régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve. A dombtetõ ma részben gyepesítve van, részben tölgyfacsemeték borítják, a domboldalakon akácerdõt találunk. A 3. lelõhely északi részén meredeken alászakadó partoldal bármikor leomolhat. A további pusztulást megakadályozan-dó szükség volna a meredek partoldal rézsûzésére vagy megtámasztására. A 13. lelõhelyet érintõ csatorna építésekor és közelmúltbeli kotrásakor a nyomvonalba esõ régészeti értékek elpusztul-tak. Ehhez a helyhez közel fekszik a mesterséges horgásztó, amelyet szintén a közelmúltban bõvítettek. A horgásztó további esetleges bõvítése régészeti értékeket veszélyeztetne.A 14. lelõhelyen a Fenyõs utca két oldalán húzódó 2-3 méter magas, meredek löszfalak esetleges leomlása révén a jövõben újabb sírok pusztulhatnak el. Itt is szükség volna a partoldalak rézsûzésére vagy megtámasztására. Fontos



megjegyezni, hogy az út két oldala lakóterületnek minõsül és a közel jövõben a területet be fogják építeni. Az esetleges építkezések és az út bõvítése, kiépítése során a lelõhely tovább károsodhat.

Alapvetõen fontos, hogy mindazok az - esetenként egyéb hatósági engedélyhez nem kötött - építési vagy mezõgazdasá-gi munkák, amelyek régészeti lelõhelyek területén a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják meg veszélyeztetõ forrásnak minõsülnek, ezért a KÖH elõzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek.

A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül négy érint régészeti lelõhelyet:

• A 8225 sz. út keleti oldalán már meglévõ (egyelõre beépítetlen) lakóterület további keleti és északi irányú bõví-tése, továbbá az egykori piskótaüzem területén tervezett gazdasági terület érinti az 1. lelõhelyet.

• A 8226. sz. út északi oldalán, a 012/20-22 hrsz-ú ingatlanokon tervezett gazdasági-szolgáltató terület érinti a 10. lelõhelyet.

• A 82. sz. fõút és a 8226. sz. út csomópontjához csatlakozó út menti gazdasági-szolgáltató terület magába foglal-ja a 11. lelõhelyet.

Az említett fejlesztési területeken a jövõbeli építkezésekkel járó földmunkák során az érintett lelõhelyeken található régé-szeti emlékek jelentõsen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Erre való tekintettel javasolom a felsorolt fej-lesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történõ korrigálását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetõség, akkor a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkezõ visszafor-díthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztése-ket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történõ megelõzõ feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével).

Régészeti érdekû területek a településen:

- A Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek.- A község belterületének egésze.- A már ismert régészeti lelõhelyek közvetlen környéke.

A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekû területnek minõsül. A régészeti lelõhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezõk figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkor-mányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet õrzésérõl.

A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emlékekkel is számolni kell. Amint már szó volt róla a 2. lelõhelyen középkori templom alapfalait állították helyre, így az már jelenleg is hozzáférhetõ a nagyközön-ség számára. A 9. lelõhelyen ugyancsak középkori templom maradványai rejlenek, itt azonban a beépítettség miatt az esetleges feltárás és bemutatás akadályokba ütközhet. A 8. lelõhelyen a felszíni jelenségek alapján kisebb római villa-épület állhatott. Amennyiben az említett épület maradványai még nem károsodtak jelentõs mértékben, akkor mindenkép-pen javasolható azok feltárása, helyreállítása és a nagyközönségnek történõ bemutatása.

e) Történeti térbeli rendszerek alakulásaNem tárgya a régészeti szakterületi résznek.



f) Mûemléki együttesek, mûemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentõségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében


g) Mûemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyeiNem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

h) Településkarakter változásának hatásaiNem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

i) Környezeti terhelések és az épített örökség mûszaki állapotának összefüggéseiNem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága

Jelenleg károsan ható folyamat részben az intenzív talajmûvelés (illetve kertmûvelés) következtében állandósult eltérõ mértékû bolygatás, amely tíz régészeti lelõhelyet érint (1, 3, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12. és a 13. lelõhely). Amennyiben ezeken aterületeken fennmarad az ilyen jellegû mûvelés, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A mû-velési mód megváltoztatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelõhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlõ régészeti örök-ségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsûzésére.

k) Kárenyhítés lehetõsége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségeiA jogszabályok nem írnak elõ kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosátvagy bérlõjét az elõírások vagy a jogszabályból eredõ kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetõségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétõl függ.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelõzõ vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költség-csökkentõ tényezõ lehet a gépi, illetve gyalog munkaerõ biztosítása.

8.9. Összefoglaló

Ravazd kora Árpád-kori eredetû település, amely eredetileg királyi birtok volt, a késõbbiekben nagy része a pannonhal-mi apátság tulajdonába került. A középkorban a település három részbõl állt: Nagy-Ravazd a történeti falumag helyén, a Fõ utca, Paphegy utca, Alsó és Felsõtelek utcák környékén állhatott, Cséb-Ravazd feltehetõen Nagy-Ravazd része volt, vagy pedig közvetlen közelében helyezkedett el, Kis-Ravazd az elõzõ településrészektõl némiképp távolabb, az Ország-út utca északi szakasza környékén terült el. A település területén két középkori templomról szólnak a források: az egyik a Villibald-dombon álló Szent Villibald-templom, a másik a Szent Márton templom. A két templom körül az egész középkor és a kora újkor folyamán temetkeztek. A két egyházi épület és a körülöttük elterülõ temetõk régészeti maradványai ismertek (2. és 9. lelõhely).

A település közigazgatási határai között a régészeti lelõhelyek száma jelenleg: tizennégy. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelõhely nem található. A lelõhelyeken lényegében az összes nagyobb régészeti korszak emlékanyaga képviselve van.

A lelõhelyek területének jelentõs része szántóföldi vagy kertmûvelés alatt áll. A lelõhelyeken jelenleg folyó intenzív talaj-mûvelésnek negatív hatásai vannak. Különösen jelentõs a mezõgazdasági mûvelés károsító hatása az 1, 3, 8, 10. és a



13. lelõhelyen. A 3, 5, 7, 9, 13. lelõhelyen emellett számolni kell a különféle kertmûvelési munkák (gyümölcsfa-, és szõlõ-ültetés, kerítés-, és kordon-építés, stb.) következtében fellépõ károsodással. Amennyiben ezeken a területeken fennma-rad az eddigi mûvelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A mûvelési mód meg-változtatásával a folyamat megállítható lenne. A 3. és a 14. lelõhelyen a meredeken alászakadó partoldalak omlása állandó veszélyt jelent az itt rejlõ régészeti örök-ségre. A további partomlást és ezzel a régészeti értékek pusztulását megakadályozandó mindkét helyen szükség volna a meredek partoldalak rézsûzésére.Az 1. lelõhely területének egy része már jelenleg is lakóterületnek minõsül. A területen tervezett jövõbeni építkezések nagymértékben veszélyeztetik az itt található régészeti értékeket. A 2. lelõhelyen található nagy jelentõségû régészeti örökség jelen állapot szerint nincs veszélyeztetve.

A településrendezési tervben szereplõ változtatások közül négy érint régészeti lelõhelyet (1, 10, 11. lelõhely). Az említett fejlesztési területeken a jövõbeli építkezésekkel járó földmunkák során a régészeti emlékek jelentõsen károsodhatnak, részben meg is semmisülhetnek. Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történõ módosítását, hogy régészeti lelõhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az elmondottakra nincs lehetõség, akkor a KÖH különféle szempontok mérlegelése után döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e a fejleszté-seket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához.

A településen régészeti érdekû területnek minõsülnek Pándzsa-patak medrét két oldalról kísérõ területek, a község belterületének egésze, és a már ismert régészeti lelõhelyek közvetlen környéke. A változtatások által érintett területek mindegyike régészeti érdekû területnek számít. A régészeti lelõhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom atulajdonosok, a beruházók és a kivitelezõk figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a munka felelõs vezetõje köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvé-teléig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet õrzésérõl.

A község területén helyben megõrzendõ és bemutatásra érdemes régészeti emléket a 2, 8. és a 9. lelõhelyen találunk.

8.10. Nyilatkozat

Nyilatkozat

A településfejlesztési koncepció csak a fent leírtak figyelembe vételével és alkalmazásával felel meg az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak.

A kulturális örökség miniszterének 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelete (6. § (1) bekezdés b. pontja) alapján a hatástanul-mány elkészítésére jogosult a Tér-Háló Kft. A Tér-Háló Kft. megbízására a hatástanulmány régészeti szakterületi részét Takács Károly régész, történész készítette, aki az adott szakterületen felsõfokú végzettséggel rendelkezik.

Gyõr, 2007. május 4.

/Takács Károly/



Kapják:Tér-Háló Kft. KÖH Igazgatási és Hatósági Igazgatóság, Soproni Regionális IrodaXántus János Múzeum Régészeti Adattár

9. Irodalom jegyzékMagyarország Megyei Kézikönyvei 7. Gyõr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve fõszerkesztõ: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 – RavazdSzülõföldünk a Kisalföld, Ravazd szerk.: Szabó Zsigmond, Gyõr, én.Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, GyõrA koncepcióban szereplõ adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Gyõr-Moson-Sopron Megyei évkönyveibõl (1995-2001.) illetve a 2001. évi Népszámlálás adataiból származnak.

alÁÍrÓlap - pannonhalmapannonhalma.hu/storage/polgarmesteri hivatal... · osztrák-magyar határ...

Documents