Általános izomtan. Általános Értan

8/16/2019 Általános Izomtan. Általános Értan

http://slidepdf.com/reader/full/altalanos-izomtan-altalanos-ertan 1/45

Általános izomtan.

Általános értan.Aorta és Vena cava superior – vena

cava inferior rendszerek

ANATÓMIA FOGORVOSTAN-HALLGATÓKNAK I.ELŐADÁS

2015.



Általános izomtan(Myologia generalis)



Az izomszövet típusai 1.

Simaizomszövet Harántcsíkolt izomszövet

– morfológiai jellemzők és a

csontos vázhoz való viszonyulás

alapján 3 alcsoport:

• 1. vázizomszövet

• 2. zsigeri (viscerális)

harántcsíkolt izomszövet(nyelv, gége, garat, nyelőcső

felső 1/3, rekeszizom)

• 3. szívizomszövet

Szövettani jellegzetesség alapján



Az izomszövet típusai 2.



Sima izomszövet

• harántcsíkolatot nem mutat.

• szövettani egysége az

egymagvú, fuziform

simaizomsejt. A mag a sejt

közepén helyezkedik el.• tartós, de viszonylag kis erejű

kontrakció.

• akarattól függetlenül működik.

• tipikusan a belső szervek

falában található (pl. erek,bélcső, gyomor, méh).



Vázizomszövet

• kettősen fénytörő,

harántcsíkolatot mutató

izomféleség

• celluláris és funkcionális

egysége az ontogenetikusanegymagvú myoblastok

fúziójából kialakuló,

többmagvú harántcsíkolt

vázizomrost

• rövidebb ideig tartó, nagy erejű

kontrakció



Az izmokról általában

• az aktív mozgásrendszertképező izomzat szerkezeti és

működési egysége az izom =

musculus

• Az izom húsos / izomrostokbólálló – részét izomhasnak =

venter nevezzük

• a csontváz egyik részéről ered(origo = eredés), Punctum

fixum (medialisan /

proximalisan)

• tömött rostos kötőszövetbőlálló ín = tendo közvetítésével

rögzül (insertio = tapadás),

Punctum mobile (lateralisan

és/vagy distalisan)



Az izmok típusai formájuk alapján



Perimysium és peritendineum 1.

• Az izom és a tömött

kötőszövetből álló ín is sajátos

kötőszöveti vázzal és ennek a

felületre eső részét képező

burokkal bír

• Az izom húsos részének e

vázát perimysiumnak

nevezzük



Perimysium és peritendineum 2.

A perimysium különböző részei:

• a külső tok epimysium vagy

perimysium externum

• a nagyobb sövény:

perimysium internum• a legkisebb fasciculusokon

belüli sövény: endomysium

• A perimysium az ínba való

átmenetnél megy át aperitendineumba



ÍnhüvelyVagina tendinum

• a végtagokon, rendszerint erős

leszorító szalagok

(retinaculumok) alatt átfutó

inakat körülvevő csőszerű,

könnyű elcsúszást biztosító

hüvelyeket ínhüvelynek

nevezzük

• vagina fibrosa tendinis

• vagina synovialis tendinis



Az izmokat fasciák választják el

• Fascia superficialis: az egész testet, a bőr alatt

borító fascia (pl.: az emlő mirigyállománya a

felületes fascia lemezei között helyezkedik el).

• Fascia profunda: izmokat, izomcsoportokat

borít/elválaszt (pl.: fascia brachii, fascia lata).

• Testüregi (subserosus) fascia: a hasüreg és a

mellüreg savós hártyái alatti fascia lemez (pl.:

fascia endothoracica).



Fasciák



A vállöv mozgásaiban részt vevő izmok(Myologia II.)



Definíciók• Thoracohumeralis izmok: a mellkas (thorax) csontjai és a

humerus között: m. pectoralis major.

• Spinohumeralis izmok: a gerinc (spina=hátgerinc) és ahumerus között: m. latissimus dorsi (ez az izomthoracohumeralis csoportba is tartozik, mert bordákról is ered).

• A claviculán és a scapulán rögzülő izmok: m. trapezius, m.

rhomboideus major, m. rhomboideus minor, m. levator scapulae, m. serratus anterior, m. pectoralis minor, m.subclavius.

• Scapulohumeralis izmok: a scapulán eredő és a humerusonrögzülő izmok, melyek a vállízület mozgatásában és

stabilizálásában fontosak. M. supraspinatus, m. infraspinatus,m. teres minor, m. teres major, m. subscapularis, m. deltoideus(a claviculán is ered).

• A szabad felső végtag izmai: a kar izmai, az alkar izmai, a kézizmai.

A tö i i l k állö t é k t



A törzs izmai, amelyek a vállövet és kart(is) mozgatják I.Dorsalis izmok

• M. trapezius: a scapula, clavicula, külső-hátsókoponyfelszín és a gerinc (nyaki- és háti csigolyák)között. Három részből (pars descendens, parstrancversa, pars ascendens) álló széles, nagy izom.

• M. rhomboideus minor et major: a C7-T5 csigolyákés a scapula margo medialisa között. A trapeziusalatt találhatók.

• Levator scapulae: nyakcsigolyák és a scapula

angulus superiorja között. A trapezius takarja.

• Latissimus dorsi: alsó hátcsigolyák, ágyékicsigolyák-, fascia thoracolumbalis-, crista iliaca-,alsó bordáktól a crista tuberculi minorishoz

(humerus). Működése: vállízületi (kar) adductio,medialis rotatio és retroflexio.



A törzs izmai, melyek a vállövet és kart(is) mozgatják II.

Ventralis, lateralis izmok.• M. pectoralis major: claviculától, sternumtól a crista

tuberculi majorishoz. A mell felületes, nagy izma.Három része: pars clavicularis, pars sternocostalis,

pars abdominalis. Működése: kar adductio, medialisrotatio, kar anteflexiója.

• M. pectoralis minor: bordáktól (#3-5) a processus

coracoideushoz. Az előbbi izom alatt van.

• M. subclavius: a clavicula és az első borda közöttvan. Takarja még a pectoralis major is.

• M. serratus anterior: a felső 8 borda külső felszínénered és a scapula margo medialisán tapad (a scapula

alatt halad).



Definíciók a vállövi (clavicula, scapula)mozgásokhoz

• Retrakció: a vállat hátrahúzzuk (vigyázállás).

• Protrakció: a fenti ellentéte (előrehúzzuk a

vállat).• Eleváció: felhúzzuk a vállat (vállvonogatás).

• Depresszió: a felhúzott váll visszaengedése.

• Rotáció kifelé (laterális): a lapocka angulusinferiorja kifelé mozdul (a lapocka forog).

• Rotáció befelé (mediális): az angulus inferior a

gerinc felé mozdul.



A vállövben létrejövő mozgásokatelősegítő izmok

• Retractio: mm. rhomboidei, trapezius.• Protractio: serratus anterior, pectoralis

minor.

• Elevatio: trapezius felső rostjai, levatorscapulae.

• Depressio: trapezius alsó rostjai.• Lateralis rotatio: trapezius, serratus anterior.

• Medialis rotatio: trapezius, rhomboideusok,levator scapulae, pectoralis minor.

• A musculus subclavius szerepe: stabilizálja aclaviculát.



Az erek funkcionális csoportosítása

• Szélkazán-erek: az aorta és truncus pulmonalis,amelyek a szív pumpa-energiáját használva,rugalmasságuknál fogva továbbítják a vért.

• Disztributív erek: a testtájak felé vezető nagy artériák(pl.: a. axillaris, a. brachialis)

• Rezisztencia-erek: izmos artériák és arteriolák, amelyeka perifériás ellenállást szabályozzák.

• Kicserélő erek: kapillárisok és venulák, amelyek amolekulák transzportjával foglalkoznak.

• Reservoir-erek: a vénák, amelyek igen sok vért tudnaktárolni lumenükben.



Az erek anasztomózisai 1.

Artériás anasztomózisok:

• konvergenciaanasztomózis (a.vertebralisokegyesülése a.basilarisszá),

• „end-to-end”anasztomózis (arcuspalmaris spfc.).




• Kollaterálisanasztomózis/keringés:főleg ízületek körültalálhatók, és biztosítjákaz ízület jó vérellátását(rete cubiti, retearticulare genus).




• Vénás anasztomózisok: a végtagok felületes és mélyvénái között venae perforantes futnak, amelyek afelületes vénák betegsége (varicositas) esetén amély vénák felé vezetik a vért (az alsó végtagon

jelentősek).

• Arteriovenózus anasztomózisok: a kis artéria ésvéna között közvetlen összeköttetés („shunt”) van,amelynek átjárhatóságát simaizom szabályozza. Hanyitva van, a vér nagy része nem kerül a

kapillárisokba, hanem az anasztomózison átközvetlenül a vénába. Leginkább a bőrben van ilyen,szerepe a hőszabályozás.



Az artériák típusai

1. Elasztikus típusú artériák: aorta,arteria subclavia.

2. Muszkuláris típusú artériák: arteriaradialis, arteria princeps pollicis.

3. Arteriolák (≤0.3 mm): 1-2

réteg simaizom és endothel.



Vénák

• Reservoir-erek: a vena cava superior és vena cavainferior révén a jobb pitvarba juttatják a vért.

• Felületes és mély vénákat különíthetünk el.

• A vénákban billentyűk vannak, amelyek az áramlásszabályozásáért felelősek. Főként az alsó végtagonfontosak az álló testhelyzet miatt (anasztomózisok afelületes és mély vénák között).

• A nagy nyirokerek a vena cava superior rendszerébeömlenek (angulus venosus).



Vena cava superior

VCS

BCSBCD

JID JIS

VCSSCDJED JES

VCS= Vena cava superior

BCD= Vena brachiocephalica dextra

JID= Vena jugularis interna dextraJED= Vena jugularis externa dextra

SCD= Vena subclavia dextra

PTI= Plexus thyroideus impar / Vena

thyroidea inferior

BCS= Vena brachiocephalica sinistra

JIS= Vena jugularis interna sinistraJES= Vena jugularis externa sinistra

SCS= Vena subclavia sinistra

PTIFekete nyilak: Angulus venosus sinister (PIROGOV)

← Ductus thoracicus

Angulus venosus dexter (PIROGOV)

← Truncus lymphaticus dexter



Portális keringés

• Néhány szervben két egymás után kapcsoltkapilláris-rendszer található; a másodikkapilláris rendszert vénák alakítják ki: eztnevezzük portális vénás keringésnek

(emésztőrendszer hasi szakasza,hypothalamus - hypophysis).

• Aortából eredő hasi artériás rendszer →

gyomor-bé

l traktus kapillá

risai → venaportae vénái → má j kapillárisai → má jvénák→ vena cava inferior. Ez a hasi portáliskeringés elvi felépítése.

E k b id é



Erek beidegzése

• Az erek falában érzőidegek és posztganglionáris vegetatív

efferens axonvégződések vannak.

• Érzőidegek: érfal-receptorok (mechano- éschemoreceptorok). Glomusok: glomus caroticum,aorticum; az érfal mentén található érzékelő szervecskék,

vérellátásukat a szomszédos nagy artériából kapják.Kemoreceptorok, amelyek oxigén-széndioxid-tenziót, pH-térzékelnek. Keringési reflexekért felelősek.

• A muszkuláris artériák és arteriolák szimpatikus

beidegzése noradrenalint szabadít fel, és folyamatosvazokonstriktor tónust biztosít. Az értágulat (vazodilatáció)a szimpatikus idegek aktivitásának kikapcsolása révén jönlétre.

Á Ó Ó



A MIKROCIRKULÁCIÓ MORFOLÓGIAIALAPJAI

1. A mikrocirkuláció a szervek lokális keringése, amely az oxigén- és

tápanyag-ellátás szempontjából rendkívül fontos. A mikrocirkulációromlása súlyos szervkárosodáshoz vezet.

2. A mikrocirkulációhoz tartozó erek: arteriolák, kapillárisok és venulák.

3. Az egyre kisebb arteriolák metarteriolákban folytatódnak, ezeket akapillárisok követik (csak endothel és 1-2 pericita).

4. A kapilláris leágazása előtti metarteriolában precapillaris sphincterkéntműködő simaizom gyűrű van, amely szabályozza a kapillárisba jutó

vér mennyiségét.

5. A kapillárisból posztkapilláris venula, majd venula lesz (utóbbi falábanmár simaizom is van.

6. Vannak olyan metarteriolák is, amelyek az arteriolákat venulákkal kötikössze kikerülve a ka illárisokat lásd: arteriovenózus anasztomózisok .



Kapillárisok típusai:

1. Folytonos kapilláris(kép): izmok, agy.

2. Fenesztrált kapilláris:vese, endokrin

szervek.

3. Sinusoid kapilláris:máj, lép, csontvelő.

Kapillárisok mérete:5-8 mikrométer (a sinusoidok ennélnagyobbak).

Endotélsejt és bazálislamina alkotja. Néhapericiták vannak a

bazális laminában.



Az aorta a szív bal kamrájából indul, felszálló (ascendens) szakasza után ívet(arcus) formál, majd a mellüregben (aorta thoracica) halad lefelé. A rekeszenátlépve a hasüregben (aorta abdominalis) halad tovább. A negyedik ágyéki

csigolya magasságában két nagy ágra oszlik: arteria iliaca communis. Ezekújabb két ágra válnak (arteria iliaca interna, arteria iliaca externa) és közbenszámos kisebb artériát adnak le.

AORTA

VENA CAVA SUPERIOR (VCS)

A VCS a felső végtag, fej-nyak és törzs felső része felől hozza a vénás vért.Két nagy vénából szedődik össze a mediastinum jobb oldalán: vena

brachiocephalica dextra, vena brachiocephalica sinistra. Mindkét nagyvéna további két vénából keletkezik: vena subclavia (dextra, sinistra),

vena jugularis interna (dextra, sinistra).

VENA CAVA INFERIOR (VCI)

A VCI a negyedik ágyéki csigolya magasságában jön létre a két vena iliaca

communisból. Felfelé halad, eközben felveszi a vena renalisokat, a vena

hepaticákat, és még számos kisebb vénát. A rekeszt átfúrva a szív jobbpitvarába ömlik.



Arteria subclavia I.

• Eredésétől az első borda külső széléig tart – onnan már azarteria axillaris következik.

• Jobb- és baloldalon különbözik: jobb oldalon a truncusbrachiocephalicusból, bal oldalon az aortaívből ered. A balsubclavia hosszabb.

• Három szakaszt különítünk el: (1) eredéstől a musculusscalenus anterior medialis széléig; (2) a musculus scalenusanterior mögött; (3) az izom lateralis oldalától az első bordaszéléig.

• Ágai a nyak alsó részét, a mellkasfal felső részét és a felsővégtagot látják el. Különleges ága az arteria vertebralis, amely anyakcsigolyák foramen transversariumaiban haladva belép akoponyába és az agy-, valamint a gerincvelő vérellátását adja.



Arteria subclavia Il.

(ágai; arteria=A; truncus=Tr)

• A. vertebralis: első ága felfelé és hátrafelé indul,hogy elérje a nyakcsigolyákat.

• A. thoracica interna: lefelé haladó ága a sternumbelső felszínén halad; a mellkas vérellátását adja.

• Tr. thyrocervicalis, ágai:1. A. thyroidea inferior

2. A. cervicalis ascendens

3. A. suprascapularis

4. A. transversa colli → a. dorsalis scapulae

• Tr. costocervicalis, ágai:1. A. cervicalis profunda

2. A. intercostalis suprema



Aorta ascendens (3), arcus

aortae, aorta descendens (thoracica).

Az aortaív ágai:

-Truncus brachiocephalicus (5)-Arteria carotis communis sinistra (12)

-Arteria subclavia sinistra (14)

Truncus brachiocephalicus (5) ágai:

-Arteria carotis communis dextra (16)

-Arteria subclavia dextra (18)

Arteria subclavia (14,18) ágai:

-Arteria vertebralis (22)

-Arteria thoracica interna (11)

-Truncus costocervicalis (6)

-Arteria thyroidea inferior (9)-Truncus thyreocervicalis (21)



Arteria subclavia ágak a válltájékvérellátásában

• Arteria suprascapularis: a truncus thyrocervicalis erősága, mely a fossa supraspinataban ágazódik el, és ágaia fossa infraspinataba is eljutnak, ahol anasztomizálnakaz arteria circumflexa scapulae ágaival. Ellátja az útjábaeső izmokat, az acromioclavicularis ízületet, a

vállízületet, a claviculát és scapulát.

• Arteria dorsalis scapulae: a scapula angulussuperiortól halad lefelé a medialis margo mentén ésellátja a scapulát és annak izmait. Eredhet önállóan is a

subclaviából, és lehet az arteria tranversa colli mély ága. Anasztomizál az arteria subscapularis ágaival.



Vena axillaris, vena subclavia

• A vena axillaris a vena basilica folytatásába esik, és azarteria axillarisszal együtt halad. A vena cephalica avena axillarisba ömlik a trigonum deltopectoraleterületén (átfúrja a fasciát).

• Az első borda és a clavicula között már vena subclavia aneve.

• A vena subclavia a vena jugularis internával együtthozza létre a vena brachiocephalica-t.

• A két nagy véna szöglete az angulus venosus: itt nagynyirokér törzsek ömlenek a vénás keringésbe (ductusthoracicus és truncus lymphaticus dexter).

V i



Vena cava superior

VCS

BCSBCD

JID JIS

VCSSCDJED JES

VCS= Vena cava superior

BCD= Vena brachiocephalica dextra

JID= Vena jugularis interna dextraJED= Vena jugularis externa dextra

SCD= Vena subclavia dextra

PTI= Plexus thyroideus impar / Vena

thyroidea inferior

BCS= Vena brachiocephalica sinistra

JIS= Vena jugularis interna sinistraJES= Vena jugularis externa sinistra

SCS= Vena subclavia sinistra

PTIfekete nyilak:

Angulus venosus sinister (PIROGOV)

← Ductus thoracicus

Angulus venosus dexter (PIROGOV)

← Truncus lymphaticus dexter



Köszönöm a figyelmet…

Általános izomtan. Általános Értan

Documents