alternatíva 2009/01-02

36
!"#$%&’# #()*+,-"*."/+*(!*& (0".*".+"(- ".*".+"(- ".*".+"(- ".*".+"(- *!.""* 1 1 1 1 123 123 123 12314 14 14 141 1 1 15 5 5 567 67 67 67 28 957 531 : 28 957 531 : 28 957 531 : 28 957 531 :9 9 9 9 86253 86253 86253 86253 : : : : 7;;99<7 7;;99<7 7;;99<7 7;;99<7 :23 :23 :23 :237 < 7 < 7 < 7 <8 8 8 8 .=0 ’"#+ ’"#+ ’"#+ ’"#+

Upload: mbukovics

Post on 09-Jun-2015

400 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

A győri Alternatíva című ifjúsági magazin 2009. január-februári dupla száma.

TRANSCRIPT

Page 1: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������������������������ ������ ������ ������ �������������������������� ��

� ������

������������������������������������������������������� ������ !"#$%����&'�#���#�()� �*+,�-"��*."/�+*(!�*�&���� �(0�" .��*".+�"�� �(�-�" .��*".+�"�� �(�-�" .��*".+�"�� �(�-�" .��*".+�"�� �(�-���������

� ��*!." "*� �

����1��1��1��1������������������������������1���������23�1���������23�1���������23�1���������23�1 4�1 4�1 4�1 4�������1��1��1��1����5���5���5���5���6�7�6�7�6�7�6�7����������28����9��5�7 �5��3��1 ���:����28����9��5�7 �5��3��1 ���:����28����9��5�7 �5��3��1 ���:����28����9��5�7 �5��3��1 ���:���9��9��9��9�����8�6�25��3���8�6�25��3���8�6�25��3���8�6�25��3��������:�����:�����:�����:���������7;��;99<�77;��;99<�77;��;99<�77;��;99<�7�������������������:��2�3���:��2�3���:��2�3���:��2�3����7 �<�7 �<�7 �<�7 �<�����8����8����8����8������������

����.=0���'"#+�'"#+�'"#+�'"#+�����

Page 2: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������ ���� � �� �� �� ����� �������� ����������������������������

�������������������������������������������������������������������������������

��������

�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� !"����� !"����� !"����� !"��#��#��#��#�����$%&�����'$%&�����'$%&�����'$%&�����'���������(������(������(������(����� Annak ellenére kezd�dnek el az egész-séges táplálkozást hirdet� gyorsétterem munkálatai, hogy több hatóság is el-ismerte, hogy a Reflex Környezetvé-delmi Egyesület teljesen jogosan fel-lebbezett a 82-83-as út mellé tervezett McDonald’s megépítése ellen. Indo-kaik szerint a tervezett helyszín alap-vet�en elhibázott: egy éjjel-nappal üze-mel�, nyitott terasszal ellátott gyorsét-teremnek nem megfelel� az új Baumax áruházzal szemközti hely, beszorítva a forgalmas 83-as bevezet� út és a Gy�r/ Dél/Nádorváros transzformátorállomás közé – a közeli szeméttelepr�l nem is beszélve. Fellebbezésükben sérelmez-ték, hogy egy fákkal ben�tt zöldterüle-tet betonoznak le, értelmetlennek tar-tották, hogy olyan helyen építkeznek, ahol nincs kiépített infrastruktúra, és hiányolták a területen keletkez� szeny-nyezett csapadékvizek tisztításáról szó-ló el�írást, valamint a közterületeken várhatóan megjelen� gyorséttermi hul-ladék megel�zésér�l, elhelyezésér�l szóló intézkedést is. A helyszín kijelö-lésekor elmaradt a várható zajtermelé-sre vonatkozó kutatás, valamint az ÁNTSZ sem vizsgálta meg a szomszé-dos transzformátorállomás sugárzásá-nak hatásait. Bár az egyesületet több helyr�l is nyomatékosan kérték felleb-bezésének visszavonására, nem adták fel. A megyei Közigazgatási Hivatal is megvizsgálta a kérelmet – és szintén elutasította: a McDonald’s építési en-gedélye immár joger�s, a munkálatok elkezd�dtek. „Aki ide jár majd gyors-étkezni, az meg is érdemli a sorsát. De az is, aki ezt az éttermet ide engedé-lyezte” – összegez a Reflex Egyesület honlapján található közlemény. �

)��������(������*)��������(������*)��������(������*)��������(������*����+��������,��������"�+��������,��������"�+��������,��������"�+��������,��������"� !"����������!���� !"����������!���� !"����������!���� !"����������!�������� A jogszabályok szerint egy légszeny-nyez� anyag mennyiségének növeke-dése el�ször az egészségügyi határérté-ket, súlyosabb helyzetben a tájékozta-tási küszöbértéket, legsúlyosabb eset-ben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg. Ha a szálló por mértéke a miniszteri rendeletben meg-határozott riasztási küszöbértéket (100 mikrogramm/köbméter) is elérné két egymást követ� napon át, és a meteo-rológiai helyzet a következ� napon sem javul, akkor a szmogriadó riasztási fo-kozatát kell elrendelni Budapesten. Ez meg is történt január 11-én, vasárnap. A város leveg�min�sége évek óta kri-tikusan rossz, Budapest visszatér�en szegi meg az Európai Unió vonatkozó el�írásait. A szálló porra vonatkozó ha-tárértékek túllépésére engedélyezett évi 35 napot például jellemz�en március közepére eléri a f�város. �

��-��*����+�������.��(������������+������������������������/���(������������������������������������!��������������������0��

Vizsgálatot indított Fülöp Sándor, a jö-v� nemzedékek országgy�lési biztosa, miután a közlekedésre vonatkozó kor-látozások kikényszerítésének feltétele-ir�l a hatóságok nem gondoskodtak. Az ombudsman szerint közmorált ká-rosító hatású, ha az önkéntes jogkeve-tésre vállalkozó állampolgárok azt hall-ják, hogy a normaszeg�knek semmi-lyen jogkövetkezménnyel sem kell szembenézniük. �

� ������(�*������(�*������(�*������(�*����

1���������.�#���������� !��(�����2�������

Február 19-én, csütörtökön 17 órá-tól 22 óráig, a program témája a tárgyanimáció. Lesz Arrabona-fé-le diákszínjátszás a székekkel, im-provizációs játék Tóth Szilvia ve-zetésével, bemutatkoznak a lát-ványtervez� kurzus résztvev�i, be-néznek a Passport Controll work-shop filmesei és fotósai is. Meg persze ott leszünk mi is egy csomó újsággal és újdonsággal. Gyertek.

3�������������4 5����%������6��������

Horváth Dániel kollégánk kedvenc zenekara lép fel a címben már em-lített szombaton, 19.30-tól. El�ze-nekar a Marionette ID lesz. Emlé-keztetésképpen: a pécsiek legújabb lemeze maxpontot kapott szigorú lemezkritikusunktól. Dani + a 30Y biztosan ott lesz, gyertek el ti is. 7���(������8*(������

A zene- és szövegíró + énekes Vá-ray Laci szerint: „Nem kényszerü-lünk kompromisszumra, pont o-lyan zenét csinálunk, amit szíve-sen hallgatnánk is, és ez a lényeg.” Keddenként, este nyolctól, lent. Március 20-án, pénteken este 8-tól a Révaiban lép fel �sze kolléga zenekara, a The Johnny Black Ex-perience. Mindenképpen gyertek.

Page 3: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������� ���� �� �������� �������� �������� ��������������������������

���������������������������� ����������������������������������� !�����"#�!$��%�!���&�"��������������������$ ���������� ���'���(� �)�����(� �)�����(� �)�����(� �)�������#����!����*����+�������,!�$����#���������+��#��������+���,��������������$ �������������&��

-�� �� �-�� �� �-�� �� �-�� �� ��)������)������)������)����������

.� ������ ����������� +�/� �����,����������������0�Ha valami olyasmit alkotsz, ami a ma-ga nemében újdonságnak számít, vagy újszer�en alkalmazol egy, már meglé-v� dolgot, akkor már kreatív vagy. Te-hát nem feltétlenül kell feltalálnod a spanyolviaszt, hanem például be kell csiszolnod vele a fiókot, hogy köny-nyebben lehessen kihúzni.

1������ ���������,����������������������0�Egy Európai Unió által finanszírozott projektben veszek részt. Olyan eszköz fejlesztése folyik a tanszéken, mely párhuzamosan több kórokozót is ki tud mutatni a vérb�l 10-15 perces mérési id� alatt. A m�szer ötletével egy egyip-tomi szérumgyártó cég állt el� egy né-met kutatóintézettel karöltve.

2#���/�����������������'���������������'����������� ����������0�Nálunk a laborban a kreativitás tipiku-san „kelet-európai” módon nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy kvázi modern dolgokat próbálunk gazdaságosan meg-valósítani, akár még a partnereinknél is olcsóbban. Például, ha kell egy önt�-forma, akkor azt nem biztos, hogy alu-míniumból CNC-vel maratjuk ki, ha-nem pl. gyurmából megformázzuk, és utána abból öntünk ki gumiformákat. Az így készített darabok ugyanúgy funkcióképesek de töredékösszegekért megvalósíthatóak. Egy tanárom mond-ta egyszer, hogy a mérnök egy lusta ál-latfajta, igyekszik mindent a lehet� leg-egyszer�bben megoldani. Ezt többé-kevésbé én is vallom. �

.� ���������+���$�������$�������������,�3����������� ����� �������0�

����������

(� �)�������#���!����*�+���)#��$������24��������5������ �#�������" ���������"����������6� /���! ��6��������������7)2"�"668��#��������&�

A leadott anyagmennyiség tekinteté-ben, valamint az oktatók felkészültsé-gében úgy gondolom nincs nagy kü-lönbség, az itteni professzorok viszont kevesebb kutatási eredményt publikál-nak – talán id�hiány miatt –, mint a ha-sonló színvonalú külföldi intézmények-ben dolgozók, ezen lehetne javítani.�

���� �������� �������������������#������������������*����������� �� ��&��

��/��� ��!��������#�������$ ���!��������������#���!��#�����0�Ez csak természetes, a mi kutatási pro-jektünkben is részt vesz egy hallgató. Egyébként úgy néz ki nálunk a képzési rendszer, hogy a 8-9. félévben fel kell venni egy tárgyat, amit úgy hívnak, hogy önálló labor. Ez heti 10-15 órányi elfoglaltságot jelent. A lényege, hogy a hallgatónak – a konzulense segítsége mellett – önállóan kell produkálnia va-lamit a kiírt témák egyikében, amit az-tán diplomamunkaként is tovább vihet. 9����������������������������/������#���!�0�Jöhetnék a klisékkel, hogy hány Nobel-díjasunk van. Szerintem a mai magyar kutatók is meglehet�sen kreatívak. Mostanában olvastam arról, hogy egy

integrált áramköröket gyártó cég kiírt egy világszint� termékfejleszt� ver-senyt. A legjobb 32 közé egy magyar fiatalember is bejutott. Hozhatnék ter-mészetesen számos egyéb példát is, a lényeg, hogy a közvélekedés ellenére napjainkban sem állunk rosszul. :��������� �� ������/� ������������������0�Azt kell mondanom, hogy elég rosszul; szerintem a magyar átlagemberek ter-mészettudományos ismerete közel sem elégséges, ráadásul túl sokat tévéznek. Err�l persze nem csak �k tehetnek, ha-nem az elmúlt és a mostani rendszer is. ����������*�����������������������������3����,���2� �������� ��+��������"#�!$����������� ����0�Magyarországon? Nem könnyen, az teljesen egyértelm�, de a finanszírozás egyfajta mozgatórugója is lehet a krea-tivitásnak, mert sokszor muszáj a sz�-kös lehet�ségek miatt egyszer�en meg-oldani bizonyos feladatokat. Az már egy más kérdés, hogy Nyugaton sokkal egyszer�bb a helyzet, ott a támogatás-nak kialakult egyfajta kultúrája, m�-ködnek erre szakosodott intézmények, amelyek még egy jó ötlet mellé is oda állnak, pénzt, hátteret biztosítva a meg-valósításához. Nálunk ez még hiány-zik. Fontos lenne, hogy Magyarorszá-gon is megfelel� ún. science mana-gement alakuljon ki a hozzá szükséges pénzügyi és infrastrukturális háttérrel. 2�����������������������������������������$ ��������0�Jó, hogy a kezdeményezés által ráirá-nyul a figyelem magára a kreativitásra, de ezen a területen egyszeri alkalmak-kal, vagy rövid távú gondolkodással nem lehet eredményeket elérni. Nagy lépes lenne, ha még több célzott támo-gatásra lehetne pályázni, hiszen amel-lett, hogy jóban kell lenni a technológi-át biztosító ipar szerepl�ivel, ezek a források nyújtanak alapot a kreatív öt-letek megvalósításához. � �

;����,+�������+�<,���=��

�����������������3���������������������� !�������"#�!$��%�!���&�>������� ������ ��������� ������� ���� ��� ���� ��*���� ��� ��������+� ��� ������������������������������������������������ !������&�?*��'����������� �����@�(#���"��3�$���������+����!���������������� ����� �����!,�+��������A����� ��;�����$���������*�+���A6��B�����4�������������3���������������!,�&���

��������� �������������������

Page 4: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������ ���� ������ ������ ������ ����������� ���� ���� ���� ��������������

��

�������������������������� �������������!������"�#�$�%����� ������ ���&�'�#����"����#����������������������������������(����������(����������(����������(��

��

)'����#�*�����)'����#�*�����)'����#�*�����)'����#�*���������

Kábé ötven évvel a honfoglalás el�tt létezett egy Nagymorva Bridodalom nev�, rövid ideig fennállt törzsi, kato-nai szervezettség� állam Kelet-Közép-Európában – nagyjából ott, ahol ma Magyarország, Csehország és Szlová-kia található. Ennek a birodalomnak állt az élén az általános iskolai olvasó-könyvekb�l is ismert Szvatopluk, akit a honfoglaló magyarok csúnyán átvertek egy fehér lóval, véget vetve ezzel a kárpát-medencei morva hegemóniának. �seink jöttek, láttak és gy�ztek: mor-vákról ezer évig szó sem volt. A 19. században, a nemzetállamok ko-rában a szlovák és a cseh történetírás a többiekhez hasonlóan el�döket kere-sett, így jöttek képbe Szvatoplukék is-mét. Az els� világháborút rendez� pá-rizsi békekonferencián Tomáš Garrique

Masaryk és az els� csehszlovák kül-ügyminiszter, Edvard Beneš Nagymo-ráviát már mint egykori csehszlovák ál-lamot említették érvelésükben. Siker-rel. És hogy ez ne legyen elég, a máso-dik világháború utáni szocialista Cseh-szlovákia történelemoktatása egy tel-jesen dehungarizált, azaz magyar vo-natkozásoktól mentes képet mutatott be a diákoknak a Felvidékr�l. Mintha csak �

+������,������-�-�������$�����������.�.���������������/��/0�%��,���������' ������������-�����(�1����*�������&�� ��������'�$�"�#���-���-������'�2�����3��/� ����$�&�'�#������ ���%3���������� ������(�4����������� �����(��

azért koronáztak volna meg pár magyar királyt Pozsonyban, mert a Dunán in-nen nem volt megfelel� befogadóké-pesség� helyszín. Muhaha.

1992-ben kettéváltak a csehek és a szlovákok, de a kedélyek nem nyugod-tak, s�t. A csehek nemigen törték már a fejüket történelmen, ha valaki a gyöke-reikre volt kíváncsi, annak rögtön meg-mutattak egy töriatlaszt, benne a kö-zépkori Cseh Királyság térképével. A szlovákok viszont nem voltak ennyire szerencsés helyzetben, így ismét a va-lószín�leg 833-ban létrehozott Nagy-moráviához nyúltak, hogy valamivel bizonyítani tudják azt, hogy nem igaz a Fradi-szurkolók „szlovákok, nincsen hazátok” rigmusa. De hogy ez ne le-gyen elég, északi szomszédainknak szembesülniük kellett azzal is, hogy arányaiban sokkal nagyobb számban élnek magyarok az önálló Szlovákiá-ban, mint annak el�djében. Renaciona-lizációs folyamatukat tehát kapásból zavarja az, hogy van itt egy olyan nem-zet a Kárpát-medencében, akik legf�-képpen Trianon miatt csúnyán néznek rájuk. A renacionalizáció egyébként természetes folyamat, akkor szokott megtörténni, amikor egy nemzetállam létrejön, és mivel a szlovákoknak eddig erre nemigen volt esélyük, megért�bb-nek kell tehát lennünk, ha egy pozsonyi kocsmában Szlovákia határait kíván-nánk kicsit északabbra tolni. Mert arra nagyon felkapná a vizet a többi ven-dég, ha hirtelen ötlett�l vezérelve a

�� �������,�/���������%������������������#���������.���5��������6����� ��������-�������������������-�$����������������/3������%����������3��3�������7%����$�/�������������������'������/����������%��������������������������(�*������#����������'��$������#�� ���������.�$�����������������������������������������������������##������������3��(��

Page 5: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ��������������

szlovák állam szuverenitását és területi integritását kezdenénk el pedzegetni. �k most kezdték el azt, amit mi a re-formkor hajnalán, na. A különbség az, hogy ez itt az Európai Unió, és san-szos, hogy a tót atyafiak nem vesznek rajtunk revansot különböz� kétes ala-kokkal szövetkezve, mint ahogyan azt a horvát kunán is megtalálható Jellas-csics tette 1848-ban. Az átlagemberek szintjén m�ködne is a dolog, miszerint szlovák s magyar két jó barát, együtt issza borát, satöbbi – elnézést az ízlés-telen rímért –, jól bizonyítja ezt a Face-bookon több, mint nyolcezer taggal m�köd� Szlovákok és magyarok fantá-zianev� csoport, melynek célja segíteni meggátolni a feszültség eszkalálódását, s támogatni a magyarok és szlovákok további közeledését. Csakhogy. Ebben a renacionalizációban fontos té-nyez� az is, hogy az adott ország enge-di-e kormányzati szinten érvényesülni a széls�séges nacionalizmust. Nos, Szlovákiában kormányon van, 2006-ban 11,7%-ot kapott ugyanis a Jan Slo-ta vezette Szlovák Nemzeti Párt, a választást megnyer� Robert Fico pedig bevette �ket a kormánykoalícióba. Ez a párt többé-kevésbé nyíltan ma-gyarellenes: politikusai gyakran vádol-ják szlovákellenességgel a felvidéki magyarságot. A pártelnök többek közt kócos asszonynak nevezte Göncz Kin-ga magyar külügyminisztert, de már Szent István is megkapta a lovas bohóc jelz�t. A választás el�tt két nappal került fel a párt honlapjára egy cikk egy országtérképpel, amelyen pirossal jelölték azt a területet, amelyet szerin-tük a magyarok el akarnak foglalni. Mellékeltek hozzá egy másik térképet is, csak éppen Magyarország nélkül: a Dunántúl Ausztriáé lett, a többi magyar terület Szlovákiáé. Így képzeli el Jan Slota és pártja az ideális Közép-Euró-pát. Nyugalom, ez is ugyanolyan lázas vágyálom csupán, mint a magyar szél-s�jobbosok Nagy-Magyarországa. Slo-ta pártja piaci rést elégít ki, ahogyan nálunk a Jobbik képviseli azt a kábé 10%-ot, akiknek Árpád az über alles.

Mára úgy állunk, hogy amikor Jan Slo-ta böfög egyet, a magyar külügymi-niszter magához hívja Szlovákia buda-pesti nagykövetét. Ha a Magyar Gárda felvonul, Robert Fico rögtön fasizmus-exportról hadovál, Gyurcsány Ferenc pedig jó nagy médiavisszhanggal meg-sért�dik ezen. Belpolitikai érdekb�l. Mindezt két értelmetlen, egymást kiol-tó nacionalizmus miatt. Mondjuk ki végre: fés�t Göncz Kinga kezébe! �

�� �������� ��������������������� ������������� ������ �� �����!����"���������#������������ ����$�%��&������������'�������� (�����������& )� � �!��� �*�� ����������&� ����'����+�� ,�-���,���,�-���,���,�-���,���,�-���,�����������%" �����)�#����

.�!/� �(� ��#��(�&� ����� ��������(��%" �����)�#���� ��#���&������#���������� �����((� *�&�� �������������'0/$�1���&����� ����*�"��2��������)�(����$�3�� -������#2���)��������� ������������� �����$�1�%14�5%" �����)�#���6�7����� �58����� �6�'�-&�--��������������&�)/����������������-�&#�����#� �&��-����&����&� '���)�����&���&���������������������)� �������(� �!��������&$�����+�1�'��)���� ����&���������� � �&�&�� ���&�/)�&� ������� ����������'�����(� �&� ���"���&����& )� ������ �����2�*�%" �(����� ���)� ��/� ��&� $�����+��

1��� ����&� ���&� ���� �&������� 9�#��� ����������� ����� �������� ����� �����/����������� ���������� �(��$��� ��-���*�&���+��� ����&��")/�$�1����� �&� ����-������!��)/����'�/���������� �'�� ��&���#����������#� ���"�� �&���.� ���� �������� ����#��� ���$�3��-��������)�((� �� ��#�������� �&��������&&���-����(������������&� ����������!����/� ��������� �����(���� �� �������$�:�#�&�� )���������0�!��������� �����$����

���&��0��)������ ��((�������� ���'� ��&��� -��������#� ������������&� ������ �&����&�"'�����9��� �����������&�����#�� ������������ ��$�;��� �������!���0��&(��������� �&�������$��

�<��������&(�����&����� �������(����(��� �����������2���������7�������� �������#� ��� ����� ��� �'����������&� ���"���������� ������ ���((�����!��������������'����� �&��������(� � ���$������������(� � �&�������������&� �����������-���������")/�����&������/����"� �����& )� '���$�1��� �&�������!��

���

���)�������!����"���� �������������������#2��)�(� �� �!��!��(� �����)�(� $�� )��������� �������� ���&�����(��������� ������&������� �� ������&������ �&���0 ���&��")��� ����������� $�1���-������/��� �#������� ����#�� �$�1��&���������������&� ������������")/���#� ��" �� ���� ��&(������ �" ���& ����$��= �� 2 ������ ��((�� ������� �&�� ���� �&�����&� ��#� ��������������� �&������&� &� �� ��" �� ���9���� ������" �� 0 ��&� &���)" ��&�� ��� �����#� ����$�>�#����� � ��� �&� ���"���� "� ����������� ��&(�������� �" �)�� ��� ���)�����"� ������� ���"����� �&�(����� ���������"�$��.����������#���� ����&���/������& �)� ��������(�� ������������������� �����((����&� �������$�< ������� �����&�����((���������2�����������������("��� �)���((��&(������&����#�����������#� ��&� ���"��(������ �$��������� ��������� ���(�-��&� �� ���� �&� ���� ������������ )2����$�8���� ��� ����&���������)) ���((�!� �����#�������&$�1����((�.���� ���� ���(� ���((�&� ������ "���8���� ��/���� � ��((�����$�?�((��&(���7���((�#������� $�1&����.���� ����/��� ����������� �����(� �����&���� ����&� ���������&�'��)� ���� �� �&����)���������'� �(��������� �&������ ����� ��/��������-� �"��&� ��&�/)���&!��� -��������� �#� ��&� ���(�)"�/���������#���� ���������&����� �&������$��

1���������&� ����� ��� �&�/��� �� � )���&� ����2�� �� ������������#���� 2��� ���� ������� ���������� ��(�(� � �&��������/���&� "������������&��#���������(� )���������&� ����&��� �("�(�$�1��� ����&� ����� ��((����������� ����� � ����� � ���#� �� �&��� �&����� ������ ����� ��/������(������$�3��� ����������) ����������&� ����!����!-�����������7�(������"��((�!���#� �!�(����� �#��&����&����� ���������((� ��")/�������!��� ��#� ��������)/���&� "����� ��@����& ���9�' "����$A��1&� � �������*�("���� �����&(�������� �&����� ����!/� �&� 2��� $�B&�("����&(�����& ) ������������ ����$�������������&� �������$�1����)�������#� ��&�&�������������� �)� ����������� ��$��

����)������$�1�-������)���� ���%=<�?�������)�-�&(������&�(� �/��� ��&� $�1���������� �����8:<��� ��-2&9�#���!�&" �������$�

C�����/�����#������� ������

Page 6: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������ ���� ��� ��� ��� �������������������� ���� ���� ���� ���������������

����� ��������������������������������������������� ������������������������������������� !�"�#��$�%�����&�$��&��'�#!��#��(#)��$����*��#����+#���� ��,���������,����� ������!�,���,�������������-������������� �

(�#��.��*����������.��*����������.��*����������.��*�������������#��/0/��

�����������%����,� 1�����(�)�2##��������,�� ���3�� ��������(�)����%���"2*������#����/�����$4#��#��3��� �����5���/���2�#���5�����#)�������*2��#��������#�����!�6��

Amikor a színházban eljátszottuk, fel-sikított a közönség. Annyira meglep� volt számukra, f�leg a bábumozgás volt nagyon szokatlan, a dal szövege és a hangzása sem volt az akkori sablon-nak megfelel�, egyszóval nagyon új hangulatot teremtett. A közönség egy része szerette. Volt azonban egy réteg, akinek ez a m�faj nagyon nem jött be,

koncerteztünk olyan helyen, ahol meg akartak minket dobálni, s�t meg is do-báltak, mert valami másra számítottak, talán keményebb zenére. A politikai é-let pedig szépen hallgatott, mert nem lehetett ebbe a dalba belekötni, semmi-féle konkrét politikai utalás nincs ben-ne. Én mindig azt szoktam monda-ni,hogy ez voltaképpen egy szerelmes dal. Tulajdonképpen annak is indult, de a dal megírása közben már lehetett tud- ni, hogy ez sokkal többr�l szól. Aztán �

7�,�#&�2,�����*������52� �,���#����������,��#��''�����52� ���82���#����'#������8������9#���,�#&�2,���#��,������,0� �!����#&�/����52� ���54� ������4�'�$�����,������������&#�����52� �:�� ��,�����8����8���#��8����;��

ugyanúgy, ahogy én beleláttam a ma gam mondanivalóját, mindenki bele-hallhatja a saját elképzelése szerinti dolgokat. ����$&��������%(,<�0/���$&,2�������*������������3���#�#��#����������������#�,�526�

Ehhez volt kedvünk. Azért vettük el�, mert a közönség a koncertjeinken újra és újra azt kiabálta, hogy „bábu vagy”, addig amíg el nem játszottuk. Ez vi-szont nem egy húzós szám, ezért miu-tán eljátszottuk, valahogy mindig meg-állt a buli. Arra gondoltunk, micsoda jó ötlet lenne megcsinálni ezt rockosnak, hogy pörg�sebb legyen, dögös, vigye a közönséget meg a hangulatot. Más lett a hangzás, a ritmizálás, talán így ke-vésbé lett szaggatott. Aztán összeszed-tük a dalokat és több ötlet is volt, hogy mi legyen a lemez címe. Már nem is emlékszem, ki találta ki a Bábu vissza-vág címet, de annyira tetszett a zene-

����������������������������������������������������������������������������������������������������

8�� ��*��-�.�,�.�,�.�,�.�,��

Page 7: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ��������������

karnak – kicsit a Csillagok háborúja Birodalom visszavág epizódjára haja-zott, és ezen akkorát röhögtünk –, hogy nem lehetett más a cím, csakis ez. ������������������� ��

Bizonyos értelemben igen. Ez a lemez platinalemez. S�t, dupla platinalemez! Egy vállalkozó ugyanis 30 ezer pél-dányban megvette és szétterítette az egész országban. Elég komoly érdek-l�dés kísérte a megjelenést, mind elfo-gyott a terjeszt�helyekr�l, és még utá-na is sokan keresték. Már maga ez az új szisztéma szerinti terjesztés egyfajta visszavágásnak számít. ������� ���� ��� � �����! ��"�����#$%&�'�������"��

Hagyjuk nyitva ezt a kérdést! Minden-ki gondoljon arra, aki �t irányítja, néz-zünk körül, hogy irányít-e minket va-laki. Különböz� módokon lehet ezt nézni, egy biztos, hogy most is van egyfajta irányítás, irányítottság, koráb-ban is volt. S�t, ha az ember jobban megnézi az emberiség történetét, min-dig volt irányító és irányított, de min-denben ott van, például egy szerelmi kapcsolatban is. Kérdés az, hogy mi-lyen konstellációban volt ez a kett� egymással. (�)���� ����'*+�)������ $$�������������)��,-�"��! �����������.�������$/�.���� �)�����$���� .�!�� �� ���#���0 0$$1�

Nem baj, ezt a zenekart annyian és annyiféleképpen értelmezik, ahányfé-leképpen csak akarják. Ha már elgon-dolkoznak valamilyen szinten, akkor a KFT zenekar elérte a céljának egy ré-szét. Mi szándékosan nem választottuk azt az utat, amit néhány nagyon ko-moly arcú rockénekes, vagy zenekar választ, hogy úgy direktbe az igazságot vágják oda az emberek elé. Nem akar-juk hozzájuk hasonlóan összeráncolt szemöldökkel énekelni a „hú, de ma-gasztos” dalokat, mert pontosan a leg-becsületesebb kép� rockénekesr�l de-rült ki, hogy III/III-as volt. Közülünk meg például senki nem volt ügynök, és nem is lesz soha, se az egyik rendszer-ben, sem a másikban. Mi inkább kicsit kívülr�l nézzük a dolgokat. (�����!�$��� , ����,�$�� .�$���..����$-����2����.�! ����� .����$��$������� �)�����$�.,�/��"����-!����

Honnan tudjam? Mi csak nyomjuk a magunk zenéjét, ennél többet nem te-hetünk. Azért biztos, hogy �k is fo- �

����

3������)������44�������5��$�$$1�6�� ��$���.0�$"������������"����7.8-)�������$���))!�$��8�81���39��$�8 ����9��$�+�������$�-����'*+����8#$��$� /�1�7����8��/�:�������)���1,����� 1!���

Page 8: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������ ���� ������ ������ ������ ����������� ���� ���� ���� ��������������

� gékonyak arra, amit mi csinálunk; fesztiválokon – ahol már úgyis ott van az a sok szegény fiatal – el�bb-utóbb odajönnek, és a KFT sátra mindig zsú-folásig tele van. Van olyan tizenéves rajongónk, akivel egymás után három koncerten is találkoztunk. Külön ezt nem lehet generálni. Talán az jelent va-lamit, hogy mostanában nekünk is megjött a kedvünk a kicsit fiatalosabb, rockosabb zenék szerzéséhez.

�����������������������������������������Meg sem próbálok képet lefesteni a magyar könny�zenei életr�l. Egy na-gyon kicsi szeletkéjér�l viszont szeret-nék beszélni, ez pedig az olyan zeneka-rokat jelenti, mint például a Heaven Street Seven (akik itt próbálnak most a háttérben); �k egy nagyon szimpatikus, tehetséges társaság. Aztán személy sze-rint tetszik még nekem a Lovasi, mint ember. A Kispál alapvet�en nem az én világom, de az � munkájukban van egy csomó dolog, ami sokkal szimpatiku-sabb azoknál, mint ami nem szimpati-kus. Meg aztán ott vannak még például a mulatós zenék (nem a népdalokra gondolok, azokat nagyon szeretem), de egyszer�en nem tudom elképzelni, hogy miért kell velem azt közölni, hogy száz forintnak ötven a fele. Ezt én nem tudom értelmezni. Amúgy �k ma-

guk is tudják, hogy ez hülyeség, kü-lönben nem énekelnék rögtön utána, hogy „egye meg a fészkes fekete fene.” ����!�����������������"�#�����Az elmúlt évtizedben megsz�ntek azok a m�sorok, amelyek bemutatták az új lemezeket, amelyek nem csak az éppen aktuális kedvenceket, slágereket ját-szották, hanem próbálták egészében bemutatni a zenei életet. Az volt az �

$�����%#��&�����������#���������'�����&%��(������������������(���������!�����%�����)����������������(�������#*�+���"��,��(�!��������-�!������������'��������-(��#�����������*� �����#������(�!����)��'��"������������������"��*�.��!����������*��

alapvet� törekvés, hogy minden, ami a kultúrához hozzátartozik, vagy érde-kelheti a hallgatókat, az szerepeljen a rádióban. Ma a rádiók nagy része kül-földi kézben van, ezek kereskedelmi rádiók, tehát a céljuk az üzlet, és hogy csak azokat a dalokat játsszák, ami biz-tosan nagy tömegeket, több embert mozgatnak meg. Magyar dalokat alig

adnak le a kereskedelmi rádiók, nem-hogy a KFT számait.

�����!������������������/�����'��0����������Ki kell adni a lemezt 30 ezer példány-ban ingyen. Fel kell tenni a dalokat az internetre. A L’art pour l’art Társulat You Tube-os nézettsége óriási, több százezren nézik meg a videóinkat. Eze-ket a lehet�ségeket tilos kihagyni. 1$��������'���0��(��������0�������*2�3�"���������#�����������������"�������������/�������������*� ������"��(���������������&�����

Mást gondol a zenekar, és mást gondo-lok én személy szerint. A zenekar min-denképpen egy pesszimistább képet lát, a politikai ügyeket bizonyos szkepszis-sel figyeli. A magam részér�l én na-gyon hiszek az emberi megvilágosodás erejében. Én sokkal optimistább va-gyok, mert belegondolom azt az isteni csodát, ami még történhet és szerintem még történik is. Egy hatalmas öntudat-ra ébredés forradalmi megjelenését vá-rom, ami nem lázadás és háború formá-jában jön majd el, hanem az emberek egyszer csak az „áhá!” élményével lesznek gazdagabbak, és hogyha ez tö-megesen történik (ha egyénenként megvilágosodnak, de sokan), akkor itt hihetetlen pozitív változás fog történni.

Page 9: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ��������������

A társadalmi rendszeren soha semmi nem múlik. Gy�r felé jövet pontosan err�l beszélgettünk a zenekar tagjaival – hogy mi volt jó a szocializmusban és mi jó most. És kiderül, hogy nagyjából ugyanannyi jó volt a szocializmusban, mint amennyi rossz, és a mai helyzet-ben is annyi rossz van, mint amennyi jó. És kiderült, hogy az is – ha tisztes-ségesen csinálják –, jó lett volna. Ha tényleg szocializmus lett volna, ha ténylegesen az emberek szociális jólé-téért küzdött volna az akkori kormány, és tényleg egy olyan gazdaságot indí-tottak volna el, ahol az a cél, hogy a nép jól éljen, és mindenki örüljön, ak-kor az is jó lehetett volna. És ma is jó lenne, ha a piacgazdaság tisztességesen m�ködne. Nem az átverés, nem a vér-szívás lenne a f� motívum, ha nem csapna be mindenki mindenkit. Óriási plakát van az út mellett, rá van írva hogy „akár 15 %”, alulra meg kis bet�-vel oda van írva, hogy „fenét, szó sincs 15 %-ról” – így nem m�ködhet egy tár-sadalom. Ez azt bizonyítja, hogy a rendszer rosszhiszem�. Maga a szocia-lizmus is rosszhiszem� volt, annak el-lenére, hogy az elv jó volt. Nem az el-veken, meg a társadalom egészén mú-lik, hanem mindig az egyénen. ������ ������������������������������������ �! "�����������������#���"$��%�#������������������ ����������������&�����$��'��(&�������)��*����")�+����'�,� �-. "�����#� �������������������� "#���#������/�Sohasem tagadtam le egyiket sem, nem mondtam, hogy én csak az egyik oldal-hoz tartozom és a másikhoz nem. Be-seny� Pista bácsiként nekem nem kel-lett letagadnom a buddhista vagy jógi énemet, és a jógások között nem kellett letagadnom a Beseny� Pista bácsit. S�t, nem lehetnék egyik a másik nélkül – ez a két részem egymásból táplálko-zik. Ahhoz, hogy eljátsszam ezt a butus figurát, ahhoz kell az összeszedettség, a kívülállás, mert azért a Beseny� sem egy akárkicsoda. Nagyon hülye, de na-gyon okosan hülye! Én mindig utáltam a vallásosságnak azt a formáját, ami ilyen kenetteljes. Nem hiteles. Amikor valaki állandóan ájtatos, pr�d, és ha szóba hozzák a szexualitást, akkor elpi-rul. Ez nem jó felfogás, hiszen az em-ber egész, van alja és van teteje, van benne jó is rossz is – szóval nem lehet ezeket a dolgokat elkülöníteni egymás-tól. A tetején lehet, hogy ott ül az Isten, de az alján ott van a talpa, ami a mocs-kon jár. És van közepe is. A közepén kell, hogy legyen a szíve. Volt az a dal,

hogy „szeressük egymást gyerekek, a szív a legszebb kincs”. Ebbe a „gyere-kek”-be bele kell venni minden él�-lényt. Mert a kutya is rokon, egy macs-ka is, éppen úgy egy giliszta is akár.

-. "���� "��������)�0�������(� �%���'&����������.����������)''��#�1�����2�����,�.��3/�Úgy, hogy csak egy Isten van, ezt kell tudni. Az egyistenhív�k azt hiszik, hogy tudják, pedig nem. Mert ha tud-nák, hogy egy Isten van, akkor nem gondolnák, hogy az a másik vallás egy másik istenben hisz. Valójában semmi-féle szakadék nincs a vallások között; egy centruma van a teremtésnek, egy tudati centruma és az ágazik szét min-denné, még az anyag is ebb�l a tudat-ból lesz. És mi emberek mindenhonnan

próbáljuk ezt az egy tudatot megközelí-teni. Azt kéne felismerni keresztény fejjel például az iszlámban, hogy ez az egész ugyanazt akarja, a zsidó vallásra is ugyanez igaz, és hogy a hindu val-lásban sok isten van, az is ugyanaz. Hi-szen az Istennek sok ereje van, sok-sok megjelenési formája. Annyi az egész, hogy emberek különböz� alakokban látják ugyanazt az istenséget. Rá lehet-ne jönni, hogy ez mind ugyanaz. Ezért kellene békében élni, nem pedig l�ni egymást. Ha az emberek ennek tudatá-ban lennének, akkor nem történhetne meg olyan dolog, mint Jeruzsálemben, amikor a papok összeverekedtek és a kereszttel ütötte egyik a másikat.

4��#����� "���#� .�����/�A megvilágosodás. �

Page 10: Alternatíva 2009/01-02

�������������������������������������� �� �� �� �� �� �� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

��

���� ������������������ ������������������� !�!�� �"�#������������� ����������������������$��%�������&�#��'�(����&�#��'�(����&�#��'�(����&�#��'�(�����

��� ������������������

)%�����!�#*��������� ���$+�,��� ������������

-� ���$+�, ��!����#��#���,�� �'���������+ +��!##*���������!������,�����.���$��!���#�/�������#�(! ��0%*������������1�����'�'����2�� ����

3*�!��.�4� ���3*�!��.�4� ���3*�!��.�4� ���3*�!��.�4� ������5����6,�#5����6,�#5����6,�#5����6,�#�����

Nehezebb viszont az újságírói függet-lenség kérdése, f�leg egy, részben a reklámokból él� regionális napilap ese-tén. Ha ugyanis a Kisalföld minden rosszat megír egy gy�ri vállalatról, szinte biztosan elveszít egy potenciális hirdet�t. Néha azonban hiába a jó kap-csolat, kirívó taplóságokat �k sem hagynak szótlanul – Fábián György f�-szerkeszt�-helyettes szavaival élve: nem a hirdet� az els�, hanem az olva-só. És mivel ez az Alternatívánál is így van, úgy gondoltuk, érdekes lehet a minket olvasóknak betekintést nyerni egy napilap szerkeszt�ségének munká-jába, ha már a miénk nem túl izgalmas ilyen szempontból.

A hétf� reggeli értekezlet a legfonto-sabb az újság életében, hiszen ezen vesz részt a lap legtöbb munkatársa. A helyszín egy nagy tárgyaló: a falakat különböz� napilapokból álló tapéta bo-rítja, az érkez�k kényelmes székekben foglalnak helyet egy hosszú, ovális asztal körül. Minden hétf� valamelyik újságíró lapkritikájával kezd�dik: ott-jártunkkor Laczó Balázs mondott hol pozitív, hol negatív véleményt az el-múlt hét termésér�l. A lapkritika tulaj-donképpen a bels� „hatalmi helyzet” megbontása: mindenki pontosan u-gyanúgy sért�dik meg és háborodik fel, mindenki ugyanúgy kap és ad kritikát – feltéve, ha � a soros az adott héten.

-����� �������������7'����#��'��%���8�#��!������#��,�������!��!���*%���%�� ��,���#����'��! !,���$����#��,������*%���%��������,�� �������9�$��������'������! !���'����2��

Ezen a hétf� reggeli értekezleten hang-zanak el azok a témák, amiket a gy�ri szerkeszt�ség fel szeretne dolgozni az adott héten. Ha van olyan dolog, ami nem csak egy kistérséget, hanem mondjuk az egész megyét érinti, akkor azt a Megyei körkép oldalon írják meg a regionális szerkeszt�ségekben dolgo-zó helyi újságírókkal kooperálva.

Például ha a Széchenyi tér felújítása a téma, akkor illik megnézni, hogyan áll a soproni Deák tér, és hogy vajon kez-dett-e már valamit a Szeredi-family a mosonmagyaróvári malom régóta ro-mos épülettömbjével (nem). Ez azért jó, mert az olvasó nem csak egy adott témáról, hanem ahhoz szorosan kap-csolódó dolgokról is kap egy b�vebb képet, valamint kiegészít� informáci-ókat. A nagy értekezletet egy kisebb követi Nyerges Csaba f�szerkeszt�i i-rodájában: erre a regionális szerkeszt�-ségvezet�k (Rábaköz, Gy�r, Sopron, Mosonmagyaróvár és környéke) és a két f�szerkeszt�-helyettes hivatalos csak. Itt kapja kézhez a f�szerkeszt� az

Page 11: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������� ���� �� ������������� ������������� ������������� ���������������

aznapi laptükröt (szakkifejezés: az újság oldalankénti vázlata, bejelöl-ve a hirdetések helyét – a szerk.). Az, hogy a Kisalföld az adott na-pon hány oldalból áll, attól függ, hogy mennyi hirdet�t sikerült az-napra szerezni – a reklámok aránya azonban nem mehet 33% fölé, hi-szen D. Pusztai Andrea ügyeletes szerkeszt� szavaival élve „az ol-vasók nem reklámújságot szeretné-nek olvasni”, így ilyenkor emelni kell az oldalak számát. Itt d�l el te-hát az is, hogy a regionális oldalak mekkora teret kapnak az aznapi új-ságban az állandó oldalak és mel-lékletek mellett. A megyei témájú cikkek különös érdekl�désre tarta-nak számot, ezek tehát a lap hang-súlyosabb részeire kerülnek: az el-s�, a harmadik és az ötödik oldalra. Aranyszabály, hogy a páratlan ol-dal fontosabb a párosnál – tessék csak megfigyelni, melyiken van több hirdetés. Arról, hogy ezekre a kiemelt oldalakra mely anyagok kerüljenek, a délutáni értekezleten dönt a f�szerkeszt�.

��������������

A szerkeszt�ségvezet�k a hétf� reggeli míting után tehát átadják a témákat a helyi újságíróknak, akik miután megírták a cikkeket, a Kis-alföld szerkeszt�ségi rendszerén keresztül visszaküldik Gy�rbe, ahol D. Pusztai Andrea ügyeletes szer-keszt� ún. szerkeszt�i kosarában landolnak az írások. Ez egy digitá-lis kosár, régiónkénti bontásban vá-rakoznak a már megírt, vagy már írás alatt álló cikkek, így a szer-keszt� mindig tudja, hogy ki ho-gyan áll az éppen aktuális munká-jával. Van délel�tti és délutáni szer-keszt�, mert azért az újságíró is ember, a mi energiánk sem végte-len sajnos, minden nap tizennégy-órázni pedig még a Csányi-féle tej-üzemekben sem szokás. Minden re-gionális szerkeszt�ségnek vannak ügyeletes riporterei, akik annak el-lenére, hogy esténként és a hétvé-géken nem a szerkeszt�ségben ül-nek, telefonos összeköttetésben vannak a ment�kkel, t�zoltókkal, rend�rséggel, így ha történik vala-mi, �k azonnal a helyszínre tudnak sietni. A gy�ri szerkeszt�ségben az is gyakorlat, hogy a délutáni szer-keszt� esténként feltárcsázza az ü-gyeleteket, hátha valami annyira durva dolog történt, hogy még �

������������������������������������ ��!�����������"����#$�!������%&���'�����������$��(�"���)�#�&%���������!&���*+�� �, ��������� �� �&���#$�!������%*���%� �����#��#&��#�����-����!��� ���� �� �&�&�.��

/,/,/,/,�&���������&���������&���������&�������������

0�%�%������������������%�����1���� ���&���� &����%� �����#��#&������ ����$ �����'���&����%,���� ����$��"�%�����������!��������� ������2�3�%� ������������������'�����&����.���������(��������%� +�����������(� ��!��� �������"�$���&���� ������&������%� ,������ ��&�����#&�� '�'�"��%���'��������%����������#�& �&�.��

4����!�������+�����"��& ��!�+��������������������56����#�� ��������$%������!'��������� ��� �+����7&������� �����������*+�� &�������������(�������"�%������� ,�!&�8�'����,���*+�� 8������$#�����/�!�2��,� �� �����8�&����,���%���9��:���;�$��%� ���������&%���#���%� �����#��#&�"��& ���������$���� $������������+&����(����%%�"�������, �������&������+,������(��%���"�%�������<�$�1��&����=��������7��>;������������&���*�$����������� �� ��"� ���������������� ��� �+��$������$���"������������ %������$������#&�8�'���"�%��� �����,�����������&���'� $������.��

5�#��&��+��������� �����%�!�������#�������#�� �����$����9$�%� ���&���� ��8%��?�&� ��!�%� �����#��#&����%�� �$�����,!'�)�#�&%&���8(�1���3���&��)�#&��@������ ����������(��������$���$%���:52���&#&��.�A�����&���� � ���!� ����� ��$��"�� �����9,����*�����&�����������"�#�,����$�$���BCD��.�5!+��%� ���� ����������($����%$���"��& �������&%��� ���������� ��#���,%&�"�%������� ��&���&�����%� ,����������(��������"�!��������$��+'�������������������'1�� �����������%�$��$�%� ���������� �� "��& ��� �%����&��,��������� �����"���#$�!������%�8 �����������.�

�����

�5�%� ���E�����%� ����%$!���&!��&%����F���������$����D��&����&���%� �#�'����&�&�����������$��������%��"�%,����!�!�������������������������!�! ����������� ����B8���#&��-��&%& ��$��G�+$��%� �$������!&��������%%��&�������!�&���+&��&�&�������'�'�B8���#�%���+����E#&� ��F���#��#&���"�%�����������������#&��������,�������"�%�+!���$#�����!����%� �������.���

�� �$��������#�'����&�&�����$���������%��"����������, �������ED�����&�&���&#�&��%� ���B8���#F���'�����D&& �����!&�+����%&�&�%� ���'���G!�����&!��&�!����"���&��� ��+�������&������8����#��#���� ���$�$����,�!8�����.�H�&��'� ���8�$�1����I����"���%%���%��������������.���$�������� �$��$����&������'������%�$��%� ���%$!����������� ��� "� ��"���%���������$�+�����.�>�$�� $��%����!� &���&����������#,%#��������� ��������$ ���%$!��&�!� ��"���� ��!���� �%���������������������J�����C���&�����������&�%�������.��

�5��&���� &����#��#&�����$��� �$��$�����/�����$���$���%�!�����������������#$�!������%�1��� %$���������!���������'"������������������������������������������, ������� &�%��'�.�5��$�!$���������"��& ��������$�� "��%�����%����$ ����� &�������������&�������!����*+�� ����"��+&��%� ����,!+�������� �����.�����������%"�����������������.�� K�5��� ����B8���#���%��,!���+��#$�!�������%��"���$����������������$�.�

������ �������������

&����1��5@4�2�5@4�2�5@4�2�5@4�2� �� ��1�0� �����$0� �����$0� �����$0� �����$����

Page 12: Alternatíva 2009/01-02

����������������� �� ��������� �� ��������� �� ��������� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

� szólni is elfelejtettek róla az újságí-róknak. Krizsán Csabának, a lap egyik fotóriporterének nem egy éjszakai él-ménye volt: „Éjjel háromkor felkelni a legjobb, akkor alszol a legmélyebben. Az ügyeletes azzal kezdi, hogy autópá-lya és hogy három halott. Felkelsz, aztán rájössz, hogy azt se tudod, hogy merre van a baleset helyszíne, így fel-hívod újra. Szóval ha éjszaka keltenek, abból semmi jó nem lesz.”

A sokak által lenézett olvasói SMS-ro-vat nagy segítség a szerkeszt�knek: rengeteg olyan problémafelvetés érke-zik a Kisalföld szerverére, amire a gy�-ri ember nem is gondol. Mert az, hogy a Kisalföld Volán a mosonmagyaróvári ötös számú helyi járatos buszt hülyén járatja, nem biztos, hogy az újságírók-nak is felt�nik, ellentétben a szeren-csétlen utasokkal, akik nem bírnak pa-naszkodni a menetrend miatt. A szer-keszt� tehát talál egy problémát, ami-b�l kvázi karikacsapásra meg is írja a cikket az újságíró: a szenved� alanyt könnyen el lehet érni az SMS-t feladó telefonszámon, a Volánnak meg pont az ilyen esetek miatt van szóviv�je, aki aztán elmondja, hogy a háborgó utasok jelentéktelen hányadát képezik az uta-zóközönségnek, mindenki más boldog és örül a tiszta s szép buszoknak. Az SMS-ek azért is hasznosak, mert – fo-lyamatosan olvasva �ket 24 órán ke-resztül – nyomon lehet követni, hogy az olvasótábort milyen témák érdeklik, vagyis mir�l szeretnének az emberek olvasni a lap hasábjain. ������� ��������� A Kisalföldnek nincs budapesti tudó-sítója („regionális lap vagyunk, az a cé-lunk, hogy a helyieket szolgáljuk ki”), így a f�városi történések többségét a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírein ke-resztül mutatja be az újság. Ez ter-mészetesen nem jelenti azt, hogy a lap-nak egyáltalán ne lennének tudósítói: ha van egy nagyobb esemény, több em-bert is kiküldenek a helyszínre, a Me-gasztárt az arról cikkez� újságíró pél-dául a stúdióból követte végig a két megyei résztvev� miatt, ahogyan a 2006-os �szi eseményeket is a Kossuth tér környékér�l figyelték a kisalfölde-sek – ellentétben több nyugat-európai lappal, amik sokszor még a hírügynök-ségi jelentéseket is lusták voltak le-hozni, nemhogy összedobni egy rendes riportot. Persze: tök más pályán játszik a Kisalföld, mint mondjuk a német Bild Zeitung, amit rendes ember nem

csak azért nem olvas, mert az Axel Springer kiadóvállalat adja ki.

Gyakran el�fordul, hogy az újságírók-nak sajtótájékoztatókra kell menniük. Ezek többnyire vidám események: pár pohár üdít� és egy tál pogácsa mell�l végighallgatni egy pártpolitikust, majd a végén feltenni neki x számú kérdést, tényleg nem valami meger�ltet� mun-ka – pláne, hogy jobb helyeken sajtó-anyagot is adnak az aktuális tízórai mellé. Mi Csudai Endrével mentünk a gy�ri KDNP-hez annak apropóján, hogy a kereszténydemokraták megte-kintették a bécsi Városházát. Nos, po-gácsa és üdít� nem volt, ami bennünk megmaradt, az az, hogy „az osztrák n�k jók, de a gy�riek a legjobbak!” �

������� ��������������������������������������������������������� ��!��"��#���� ������������$��$��!���������������$������ � �%�"������&��������#�$�������"���� �������� ��""����'��

Egy hírportál vagy az MTI nem fog o-lyan mélységben foglalkozni a gy�ri eseményekkel, mint a Kisalföld – mondja D. Pusztai Andrea –, így sok-szor el�fordul, hogy az itteni anyago-kat átveszik és feldolgozzák más médi-umok is. Az itt dolgozók folyamatosan figyelik a nagy hírportálokat, a szer-keszt�ségbe minden megyei és orszá-gos napilap jár (ezeket egyébként le is f�zik, megy az archívumba), „ ez egy olyan munkahely, ahol napközben sza-bad újságot olvasni.” (����$��������� ��� D. Pusztai Andrea ugyanúgy, mint a többi szerkeszt�, tördeli is az újságot. Ez a folyamat úgy néz ki, hogy a szer-keszt� kiveszi a virtuális kosárból az elkészült cikket, elolvassa és ha meg-felel�nek tartja, továbbküldi a korrek-toroknak többek közt helyesírást lek-torálni. Ha �k végeztek vele, átküldik a tördel�állományba, a szerkeszt� billen-ty�parancsok és el�re elmentett sab-lonok használatával megtördeli az ol-dalt, kinyomtatja, majd újra visszaküldi korrektúrára: ezúttal inkább a tördelés során felmerült hibákat javítják ki, pél-dául ha túl nagy a szavak közti távol-ság a cikkben, akkor ott bizony újra be kell vetni a tördel�program minden tu-

dását. Persze az elválasztóprogramot is lehet használni, de az D. Pusztai And-rea elmondása szerint nem sokat ér, hi-szen a Mosonmagyaróvárt permanen-sen Mosonmagya-róvár-ként választja el, ami, ugye, nem a legszerencsésebb megoldás. Gyakran el�fordul, hogy van az oldalon kb. egy flekknyi (szak-kifejezés: a flekk 1200 karaktert jelent – a szerk.) üres hely. A szerkeszt� ilyenkor egyszer�en megoldja a dol-got: átküldi az újságírónak a szöveg-dobozt azzal az utasítással, hogy írja tele. Egy regionális oldal elkészítése az ügyeletes szerkeszt� szerint optimális esetben másfél órába telik. A teljesen kész oldalt aztán a f�szerkeszt� irodája el�tti faliújságra t�zik ki: itt nagyon sok kritikus szem vizsgálja át, mire kés� este nyomdába kerül az anyag.

A lapzárta általában este 10 órakor van, de ez eltolódhat kés�bbre is, hiszen a szerkeszt�ség és a nyomda egymás mellett van, a men� nyomdatechniká-nak köszönhet�en pedig összesen négy óra alatt nyomódik ki a Kisalföld kábé 80 ezer példánya, így lehet�ség van akár éjfélkor is megváltoztatni egy ol-dalt, ha valami nagyon fontos dolog történik az éjszakában, dönteni err�l pedig az ügyeletes szerkeszt� felel�s-sége. Ez az aktualitás az újságot jelen-t�s el�nybe hozza a többi napilaphoz képest, bár az este tizes lapzárta sem egy megszokott dolog, forrásaink sze-rint a budapesti napilapok este 8-9 kö-rül zárják oldalaikat. �����"��������$������ Nem mindenki szereti az újságírókat – ezt a cseppet sem meglep� tényt már Varga Alexandra osztotta meg velünk, aki másfél éve gyakornokoskodik a szerkeszt�ségben, és szabadidejében szül�faluja helyi lapját is készíti. Az át-lagember nem szívesen adja a nevét és az arcát egy nyilatkozathoz: a Megkér-dezzük olvasóinkat rovatban is el�for-dul, hogy annak a néhány embernek a sz�kszavú válaszát, akiket sikerült rá-venni a szereplésre, kénytelen az újság-író b�vített mondatokká kiegészíteni. Még barátságtalanabb emberek pedig el�szeretettel jelentenek fel újságíró-kat, akár egyetlen szó miatt is. Ale-xandra például kedvenc kézilabdacsa-pata miatt járta meg a gy�ri ítél�táblát, róluk szóló írása miatt jelentette fel a fanklub elnöke. A TV2 legalább mege-l�zte a problémát: a Megasztár helyi illet�ség� szerepl�ir�l szóló írásokból csak a lényeget húzatta ki.

Page 13: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������� ���� �� ������������� ������������� ������������� ���������������

A mórásoknak van egy rossz hírünk: nyugodtan elfelejthetnek mindent, amit az újságírásról tanulnak. Alexandra el-mondása szerint könnyesre röhögi ma-gát korábbi cikkein. A Mórában töltött évek után a lead (szakkifejezés: hosz-szabb cikkek els� bekezdése, mely tö-mören el�revetíti az írás tartalmát, fel-kelti a figyelmet – a szerk.) megírása, illetve a hazai napilapok leegyszer�-sített, t�mondatos stílusának elsajátítá-sa volt a legnehezebb feladat. Az új-ságírást nem lehet padból megtanulni – mondta, mi pedig egyetért�en bólogat-tunk, hiszen mi sem tanultuk sehol, mégis milyen jól megy nekünk. ������������� A kezd� újságíró kicsivel kés�bb azzal szembesül, hogy korántsem lehet annyi egyéniséget belevinni az írásba, hiszen az objektivitásra törekv� napilapok nem igazán engedhetnek teret szer-keszt�ik és szerz�ik véleménynyilvání-tásának. Nehéz a jó téma megtalálása is: „eleinte azt gondoltam, hogy meg-adnak egy témát, amit az ember a saját, egyszer� módján megír.” Persze ez nem így m�ködik. A szerkeszt�ségben Szandrát folyamatosan önállóságra szoktatták, de saját bevallása szerint másfél év után még kezd�nek számít a szakmában. Kollégáit sokszor az �rü-letbe kergette folyamatos kérdéseivel – mint mondta, a jó újságíró kérdez –, sokan viszont még így is a vetélytársat látják benne. „Próbálunk egy frissebb vonalat belevinni az újságba, hogy a fi-atalok érezzék, az újság nekik is szól.” És hogy mi kell ahhoz, hogy a mórás tanulóból újságíró legyen? „Az ember azért szeretne újságíró lenni, hogy els� kézb�l adjon információt a többiek-nek.” Számít a szakmai irányultság, a lelkesedés, de a sajtóm�fajok ismerete is jól jöhet. Ami viszont elengedhetet-len, az a sok olvasás. „Orwell m�vei-b�l sokat lehet tanulni” – mi emellé még Rejt� Jen�t és Uj Pétert írnánk fel a kötelez� olvasmányok közé. Ha már adott a lehet�ség, sokat kell bejárni a szerkeszt�ségbe, mert az újságírókép-zés – legyen az a Mórában vagy bárhol az országban – önmagában nem nyitja meg az embereket az írásra. Egy valódi újságszerkeszt�ség inspiráló hatását pedig mi is megéreztük. � �������������������� ����� ��������!��"�#$�����������%�&� ��� ��� ������'���( ����"����� �������������� �������������# ����� &��� ���� �" ��������)�

*��� +�'���������*��� +�'���������*��� +�'���������*��� +�'�������������

���������,������������������,������������������,������������������,�������������

&�"�� ������� �%�&�"�� ������� �%�&�"�� ������� �%�&�"�� ������� �%�#������ %����)#������ %����)#������ %����)#������ %����)����

����

-�!����� (������� ���������������,� ����,�� ��������������&��'���!,���������,���"����)�-���� (�,�������������,� ������&��'%�������'��(�" ����������� ����������� ������� ���#� ���� � ���)��

Page 14: Alternatíva 2009/01-02

����������������� �� ��������� �� ��������� �� ��������� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

��

�� ���������������������������������������������������������������������������������� �� �!�����"#�$�%� ��&�$�'��(�)�#������������*�� � & �����+#��� +#������ ������+$��&�����,���+�-#��#���#���+����,���+��#�#"#������ .����+/& ��*�������+�# ���������+���&�!&����0��,���+�#��+� �"���� ��+$�'��&���� ����# �� � �+��&�*�1������ � ,�����&��� &�����&+��"�����������+ ��$� 2�������� 2 �������+��������#��� ��.����- &��#+��� �+.��� &�� �� 3�&�����&����4� # !#*�5+�$�������� ���6����� &���� � 2 #-�*��7 �-� ��! ����7 �-� ��! ����7 �-� ��! ����7 �-� ��! ���������

Még mindig nem tértem magamhoz a szörny� igazság felismerése óta – a do-log nem is olyan egyszer�. Tulajdon-képpen nem is felismerés volt, valójá-ban a lakáshitelonline.hu vágta a ké-pembe, hogy nagyjából nem vagyok életképes, és egyáltalán mit képzelek, mégis ki adna nekem hitelt. Pláne nem lakást. Nem egy barátságos, együtt ér-z� oldal, bár kifejezetten hasznos.

Míg az elmúlt hónapokban teljesen be-letemetkeztem az olyasfajta részletek-be, mint hogy mennyi csipkét�l szép egy terít�, és az Otthon magazinban melyik váza megy az IKEA-pohárhoz, addig egyetlenegyszer sem néztem komolyabban utána, hogy körülbelül mire számíthatok, ha valóban kilépek abba a bizonyos életbe. Azóta pótoltam

ezt a hiányt és az van, hogy hitel szem-pontjából tényleg nem nagyon vagyok életképes. Mert ugye két dolog közül választhat az ember: Fedezet vagy Jö-vedelem. Már meglév� fedezetem eny-nyi id�sen nem nagyon lehet, marad a jelzálog lehet�sége, amit a megvásáro-landó lakásra terhelnek. A jövedelmem pedig a mindenféle számlák befizetése után (röhej, mert még lakásom sincs, de számláim vannak), annyira sem elég, hogy egy újságra el�fizessek. �

%�������������+�� $���������-. �"����+�&��"+���8�������+����� �������� /������+���$� #�+.� ��!�����$��.�������&����$�!���������2����� �����#���� ��!#��9��

Azt mondja a jövedelem-kalkulátor, hogy ha ennyit meg ennyit keresel, és van egy házas-, élet- vagy bármilyen társad, aki ráadásul keres is, és hajlan-dó beszállni veled a buliba, illetve itt meg ott laksz, akkor neked nagyjából ennyi meg ennyi a megélhetési költsé-ged és mindebb�l kiszámolja, hogy mennyi a szabad jövedelmed, tehát, hogy adott esetben mennyi pénzt tud-nál maximálisan törlesztésre fordítani. Kitöltöttem az adatokat a jelenlegi helyzetem, majd egy optimista és egy pesszimista jöv�kép alapján. Beírtam, hogy mennyi hitelre lenne szükségem –mondjuk amennyi elég egy átlagos, majdnem belvárosi lakás megvételére –és hogy milyen futamid�re venném fel a hitelt. Az eredmény mindhárom eset-ben ugyanaz volt: "Sajnos a szabad jö-vedelmének mértéke miatt jelenleg egy

�3:���+� �"���� ���$�'��&����+&���� "���+��&�;4��

Page 15: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ������������������

konstrukció sem felelt meg a végered-mény újrasz�résekor!" Párszor még próbálkoztam, a kitöltéskor a felére csökkentettem az igényeimet és nagy-jából háromszorosára a képzeletbeli fi-zetésemet, még azt is vállaltam, hogy öt évvel hosszabb ideig törlesztek, de semmi változás. A hitelez�knek egy-el�re sajnos nem tudok megfelelni. De mit tehet az ember, ha az apukája nem olajmágnás; ha � maga csak egy egyszer� egyetemista, részmunkaid�-vel, nulla vagyonnal, de annál több tervvel és lelkesedéssel? Valóban meg kell várnunk a harmincéves kort, a há-romszázezres fizetést vagy a bomba-biztos üzletet, hogy elköltözhessünk otthonról? És mi van azzal, akinek eb-ben sosem lesz része? A pánikrohamtól vezérelve el�ször gyorsan végigfutot-tam a helyi hajléktalanszállók elérhet�-ségeit, megkérdeztem pár embert, hogy lakhatok-e a garázsában, vagy a lépcs� alatt egy dobozban, aztán mérges let-tem – nem igaz, hogy ennél nincs jobb lehet�ség! Gondoltam, megkérdezek pár szakembert (és nem pszichiátert), hogy mi a teend� ilyenkor, és hogyan juthat egy átlag gy�ri fiatal lakáshoz. ������ �������������������������������� ����������� A legkézenfekv�bb dolognak egy in-gatlanügynökség dolgozójának megke-resése látszott, szerencsémre azonban maga az Open House Ingatlanhálózat egyik tulajdonosa, Molnár Szabolcs ügyvezet� igazgató válaszolt kérdése-imre. Az ingatlanpiac helyzetét els�-sorban a válság tükrében jellemezte, melynek természetesen Magyarorszá-gon is érz�dik hatása, hiszen a deviza alapú hitelek jóval drágábbak lettek. Ez nem jelenti viszont, hogy megáll az in-gatlanpiac; tranzakciók folyamatosan lesznek. El�térbe kerülnek azonban a befektetési célú ingatlanvásárlók, akik készpénzb�l finanszírozzák beruházá-saikat, emellett ügyfeleik továbbra is keresik a különböz� hitelkonstrukció-kat, ám a vásárlásoknál már nagyobb a készpénz aránya. Mint elmondta, gaz-dasági mutatóinknak köszönhet�en Gy�r kiváltságos helyzetben van, or-szágosan itt a legnagyobb a foglalkoz-tatottság aránya és a fizetések mértéke, így az ingatlanpiacon drasztikus csök-kenésre, visszaesésre a válság ellenére sem kell számítani.

Ami várható, az a használt lakások for-galmának növekedése, melynek oka a már évek óta tartó árcsökkenés, a vál-

ság begy�r�zése óta azonban ez a csökkenés jóval jelent�sebb mérték�, hiszen sok eladó lesz, aki megszorult helyzetben nem tudja a hitelét fizetni és szeretné minél el�bb eladni a tulaj-donában lév� lakást. Az új építés� la-kások ára viszont el�reláthatólag nem fog változni, a befektet�k csak végs� esetben döntenek a csökkentés mellett. ������ ����!�������������"#���$�������" ���� ����#� A pályakezd� fiatalok nehéz helyzet-ben vannak, hiszen csak az juthat hitel-hez, akinek egy bizonyos ideje tartó munkaviszonya van, biztos jövedelmet tud felmutatni. A bank nagyobb öner�t kér, illetve jobban bebiztosítja magát, nehezebb a hitelfelvétel, ami nem azt jelenti, hogy lehetetlen hitelt kapni, meg kell nézni minden bank konst-rukcióját. A magyarországi bankok ed-dig is a nyugat-európainál jóval vissza-fogottabb hitelezési politikát alkalmaz- �

�� ���% ����&����� ��&&�# ��'��(����������&�������#$���������#�� ������#��� �(�&�����)��$���� �#����#���)���&��������$�*����������&����#��+&&�� ��#��������� ���"��#������#�����&�������,��

tak, de a mai helyzetben a feltételek még szigorúbbak. Országosan elmond-ható, hogy a fiataloknak le kell adniuk az igényeikb�l, nem biztos, hogy hoz-zájuthatnak egy 15-20 milliós, új építé-s� ingatlanhoz, esetleg panellakásban, vagy kisebb rezsij� társasházi téglala-kásban érdemes gondolkozniuk, és négy-öt év múlva lecserélni ezt egy nagyobb ingatlanra. Magyarországon eddig az volt a trend, hogy mind az au-tó-, mind a lakásvásárlásban az embe-rek mindig egy mérettel nagyobban gondolkoztak. Ez most annyiban válto-zott, hogy mindenkinek a pénztárcája szerint kell felmérnie a lehet�ségeit, különben a kiszámíthatatlan devizaár-folyamok miatt könnyen belekerülhet abba a helyzetbe, hogy a felvett hitele egy-két hónapon belül sokkal drágább lesz. A szakért� szerint érdemes azt is megfontolni, hogy új építés� vagy használt ingatlant vásároljunk-e.

Az új építés� lakásokra kedvez�bb hi-telt lehet felvenni, mivel ezeket a vá-sárlásokat az állam is támogatja, legin-kább kamattámogatás és illetékked- �

����

��������

���������#���-��������#���-��������#���-��������#���-�������(�(�(�(�������

�����,�,�,�,��� ��#��.����/��#���+���-$����#���0� ����$��#���#+�����-�#�����������������$������� ��#��.����������������"��#������1#�� �"�������2�������0� ���$����"� �,���

�����,�,�,�,�3�*��-�� �#*��� ��.����� �������#�/����&��(��������� ��"�����#���$��������+ �+���������������������������#��(��� �������2���

����4,4,4,4,�5+�1���#��-�"+�����/����-�������*��������&��#&�$���������������(�#���"(���#1�+�&+�-��(������#���#+��&��2�����(�#������� ��� ����&������������6��������7,��

����������*������� ���!������*������� ���!������*������� ���!������*������� ���!���

�8���0����������������""$�*� ����9� ������0�����"��� ���"�$����� 0��(�&&�#�������&&�#�����+�����������:$���*��-�� �"*����������������&��(������#����&&�"����� ���0�����.�����*���&-�,��

��

��������#������������;��&����$����<����8� ���1 �����-� �� ���(�$��0������" �� ��+�#������������-����#���#���� ���#������*���,�

Page 16: Alternatíva 2009/01-02

����������������� �� ��������� �� ��������� �� ��������� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

� vezmény formájában, ami nem el-hanyagolandó, hiszen egy 15 millió fo-rint érték� használt lakásra rótt illeték értéke több százezer forintra rúg. Meg-oldás lehet még az albérlet is, bár Ma-gyarországon a köztudatban ez egyfajta kényszermegoldásnak számít. Nyugat-Európában ennek jóval nagyobb kultú-rája van, ott a lakóingatlanok kb. 50%-a, nálunk csak 10%-a bérlemény. Az Open House igazgatójának tanácsa, hogy a fiatal pályakezd�k legyenek kö-rültekint�ek, alaposan nézzék meg a konstrukciókat. Keressenek fel egy profi céget, ami több bankkal van kap-csolatban, így több esély van a sze-mélyre szabott lehet�ség választásá-nak. Fontos, hogy milyen alapon ve-szik fel a hitelt: forint- vagy devizaala-pon, illetve fontos, hogy olyan ingat-lant válasszanak, amire nagy valószí-n�ség szerint kapnak hitelt. ������������������������������������������ Hogy hitelhez hogyan lehet jutni, a fent említett kalkulátoros procedúra némi-képp tükrözi. Az egyik belvárosi bank lakáshitelekkel foglalkozó képvisel�je szerint is több dolgot érdemes mérle-gelni, miel�tt egy fiatal pályakezd� „beleugrik” egy lakáshitelbe. El�ször is vannak olyan tényez�k, melyek nem az adott banktól vagy a képvisel� szemé-lyes bírálatától függnek, hanem a köz-pontilag meghatározott kockázatelem-z� rendszert�l. Ilyen például az életko-ri, jövedelmi határ, a jelzálog, illetve pótfedezet kérdése. Egy fiatal pár ese-tében például befolyásolja az esélyeket, hogy házasok-e vagy „csak” élettársi kapcsolatban élnek, a házastársi vi-szony ugyanis egyfajta biztosíték a bank számára, hogy a hitelt felvev� fe-lek együtt is fejezik be a törlesztést.

Maga a hitelfelvétel folyamata a követ-kez�képpen néz ki: els� körben a meg-felel� ingatlant kell kiválasztani, illetve megkötni az adás-vételi szerz�dést. Ez-után kell a választott bankhoz fordulni, ahol a megvásárolandó ingatlanról ké-szítenek egy értékbecslést, a vételár és egyéb adatok alapján. ����������������������������� ���������� ������� A bank által meghatározott forgalmi érték bizonyos százalékát fogják meg-adni hitelként, ez lehet akár 100% is, természetesen attól függ, hogy milyen jövedelmet tud az ember felmutatni. Itt jön a képbe a korábban emlegetett sza-bad jövedelem mértéke. Egy pár jöve-delmébe bele kell hogy férjen egy bi-zonyos megélhetési norma – amit két ember esetében általában kb. 100 ezer forintra becsülnek –, valamint a tör-leszt�részlet. Ha ez a feltétel teljesül, �

���������� �������������� �����������������!�� ������������� �����"���������������������#����� �$����!������� ���"����%� ����� �������������������������&��!���������� ����&�'� � �����'��������(��

felvehet� a hitel az ingatlan 100%-ára. A hitelügyintéz� pályakezd�knek nem is feltétlenül ajánlja a lakásvásárlást, rövidtávon szerinte sokkal biztonságo-sabb mód az albérletbe költözés. Amíg nincs meg a biztos anyagi háttér, vagy legalább egy biztos munkahely, addig igencsak kockázatos a hitelfelvétel. Másrészt szinte lehetetlen is. Bár elvi-leg 18 évt�l és pár hónap munkavi-

szonytól nyújthatók a jelzáloghitelek, addig a gyakorlatban 22-23 éves korig és 1 éves munkaviszonyig a bank nem „szívesen” foglalkozik a leend� ügyfe-lekkel, ami valamilyen szinten érthet� is. Ha azonban mindenképpen vásár-lásban szeretnétek gondolkozni, két do-logra hívnám fel a figyelmet – kezdi a belvárosi bank hitelügyintéz�je –, az egyik, hogy míg használt lakás vásárlá-sakor a bank általában csak devizahitelt tud adni (mert használt lakásra nincs államilag támogatott konstrukció), ad-dig új lakás vásárlásakor igényelhet� támogatott forinthitel. Ezen kívül lé-teznek bizonyos – szintén államilag tá-mogatott – el�takarékossági lehet�sé-gek, amelyek egyrészt hozzászoktatnak ahhoz, hogy a jövedelmed egy részét rendszeresen félretedd, másrészt ezeket szinte kizárólag lakáscélra használha-tod fel, így a kés�bbiekben sokkal egy-szer�bb a vásárlás és a hitelfelvétel.

Az el�takarékosság egyik fajtájáról Wajzer Gábor, a gy�ri polgármesteri hivatal lakásügyi osztályának csoport-vezet�je számolt be. Az 1993 óta m�-köd� rendszer alapján az önkormány-zat félévente hirdet pályázatot három kategóriában. Ez az egyedülállóknak, két- és háromf�s családoknak kiírt ka-tegóriát jelenti. A beérkezett pályáza-tokat a bizottság – kategóriánként – be-sorszámozza és a sorszámok alapján juthatnak hozzá a pályázók a lakások-hoz. Maguk a lakások a város négy pontján, öt épületben vannak és össze-sen 260 lakást jelentenek. )������� ����������������*�������+� ����������������,� Az el�takarékos lakásokban öt évig le-het lakni, kötelez�en takarékoskodni kell minimum havi 40 ezer Ft-ot, és a szerz�dés lejártát követ�en a lakást el kell hagyni, hosszabbításra vagy cseré-re nincs lehet�ség. Az el�takarékos la-kásban lakók lakbér kedvezményben részesülnek, ami azt jelenti, hogy csak a mindenkor hatályos lakbér kétharma-dát fizetik. Els�re egyszer�nek és nagyszer�nek t�nik a dolog, pár dolog-ra azért itt is érdemes odafigyelni. Az például egyáltalán nem biztos, hogy el-s� körben kaphatsz lakást, ha túl sok az igényl�, elképzelhet�, hogy egy vagy több évet várnod kell a beköltözéssel. Egy ilyen jelleg� el�takarékos lakás-ban él� barátom szerint a pályázat megnyeréséhez van még egy feltétel, mégpedig egy rendelkezésre álló pár százezres megtakarítás, ami azért szük-

����

��������-� � ����� ���-� � ����� ���-� � ����� ���-� � ����� �������

Page 17: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ������������� ������������� ������������� ������������

séges, mert ezeket a lakásokat egyrészt bútorozatlanul kapod, másrészt vannak olyan lakások, amelyekben kisebb munkákat (festés, mázolás, burkolatja-vítás) el kell végezni. Ezen kívül az 5 év lejártával a lakást abban az állapot-ban kell visszaadnod, ahogy kaptad. Ezt annyira komolyan gondolják, hogy ha például esztétikai okból parkettázol, akkor fel kell szedned, miel�tt elha-gyod a lakást. Ett�l függetlenül – vé-leményem szerint – még mindig ez a legkedvez�bb lehet�ség egy fiatal szá-mára, feltéve, hogy a pályázata sikeres. ��������������� �������������������������������� Az ingatlaneladások számának alakulá-sáról a Gy�ri Körzeti Földhivatalban dr. Vanyus Gábornál, az ingatlan-nyilvántartási osztályvezet�nél érdek-l�dtem. � is a bankok domináns hely-zetét emelte ki, illetve azt, hogy Ma-gyarországon rendkívül kevés ember-nek van megtakarítása, ezért lehetséges az, hogy a vásárolt ingatlanok 60-70%-a jelzáloggal van terhelve. A válság és egyéb tényez�k hatása miatt egyre csökken az államilag támogatott kama-tozású hitelek száma. Ha az ingatlan-vásárlásokat Gy�r régiói szerint néz-zük, állandó adás-vételi helyszín Rév-falu, Szabadhegy, Nádorváros; az el-múlt években viszont egyre népszer�b-bek lettek az új beruházások – a Vízi-város és a Városrét nyújtotta lehet�sé-gek vonzzák a vev�ket.

A lényeg tehát, hogy lehet�ségek van-nak, hol kedvez�ek, hol kevésbé azok, de mindenkinek magának kell eldönte-nie, hogy választásával mely el�nyöket kívánja kihasználni, ezzel együtt mi-lyen hátrányokat hajlandó bevállalni. Ezzel együtt mindenkinek sok sikert az önálló élethez, remélem, a fentiek nyújtottak némi segítséget a kezdés-hez! Ja, és Beseny� Pistát mindenhon-nan jó nézni, de legjobb otthon. � ������� ����������� ����������������!�"� ��#�#�#����$���������������������$$%����������������������$$!�&����� �����������������������'����������(���)*�+���������(���)*�+���������(���)*�+���������(���)*�+�

��������,����+�����������$���������������-�#.# ��������-���������#��#�����������%�� ���..���� �������$��*�/���������$$�����0��%���1#���23��� �����������4����������������+���������� �������#��������� �����.5���������+������*��

6�����7��-�6�����7��-�6�����7��-�6�����7��-�����

�*�8�������� ��������������� �������� ����*��*�9�����%���������������%��� �� �� �#$$� ����� ��������� 3 �������� �5:�� �� ��� ���-���������� ��������� ����� � ������*� ;*� ,�� ����������� � �������$���� ���� ����$�����*�<*�,�������� ����� ������������-���� ���$$%� �� ��� ��� 3���0����$$��%� $���� ��$$��%� 3�� $����$�$��*�=*�,������������� ����-����� � ��%���������3������ � �����%���$�����0%��������%��.�������*���

>�.���������%���� �����-+������#�#������#�� ����������%��� ��?6���%�3����%��#�����@������ ����3#��*A���

�B������ �� � � �� �������� � �'�C.����������� �������DC,����+��������������� �� �����0�+��0�� ��0�%� ��� DC,������$���>+���"���� +������ �������-�5.��� �� �� ��������� �� ���������.-�����$��*� E����� � 3+�-��%� ������� ������F��9����)� ����� ����0� ��������$��%� ��3������ �� ��#�� ��%� ���� $���3��*� 7�-�����%� �����+���� ���$$��.�'� �� �� � �� ����� ����+��������������������0�!�6�����%������������%����0����0�%��� ���-����� ����� ��$� � �� ���� 3���� ���5�����.������������*�G�������������������������0�� ���� ���!� H� ��� �� �:������ !�>�������%� ��.���������%� ��� �����-+�� ����#�#����� �#�� ��� �������%��� ������ ������ �����������������������������"� �� ����.���������������������� I������ ��$���������.�����+��+������������ I%� �� �� ������ ������ ������� ����� �����������!�"��������� ��������

���������

�,��0�� ���� ���5����� ���� ������ ����%��� �� G���,3���� ���0� �� �� �� ��5������� � �� ����� ����� J� ������������2������ � # � " ���$�� ��%���� �������� ���������!�"� &������� ��&�$������4*� ,��@+�0.�� D�0� ���+����0�� �� ����:���.�����0�*�@������� ���� ��������������������� ������ ����$���%� �����%� ������:�� $�'� � �����:�� � �����J%� 3��:������� ��� �������*� ,�� 8������-���������� ������ ���$0�� �� �����%� ��� ��� ���+�������������*���

H� �������� � ���+���� �#$$� ��$0������ .��������� ����� ��-5���*�@ ���������������������%����������%������%�>+��� �����%�E���������������%�9+������ �����*�@�� ������� ��%�������8���������-�������� ��������������������3��%� ��� $��� � ���� ������:��� ��������K���+���0������%��� ������������ ���%����������%�����������*�E���������������������+���%������� �����������%��� ���� ���������$���������������*� ,� #�# #�� ���+���� �� ����$���� �0�� ��0�%� ���.� ��� �������*� L������� �#�� ��� ��+� ���'� �� �����������C����������+���*���

����������%� ����� ���+���� �������������+��%������ ���$$�������K���+����������������#����.-���������������I�������������#�������*�H�������.������� ��%� ��� ����� ���.� ������������������� �������:���.��!�@��:��#�%�����#��#�#�*����

��

1���-��6��������

�M��������

L���������������.��%�������������� ����.��%��������3#��������� ��������$�����$$���������*�

H�������$����������$���

����0��������������.������N���

��E������G����E������G����E������G����E������G�����3���5��������

�� �����������������������

Page 18: Alternatíva 2009/01-02

����������������� �� ��������� �� ��������� �� ��������� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

��

���������� �������������������������� ����!���������������������������������������������������������������������������������������������� ���"����!������

#����$ ��#����$ ��#����$ ��#����$ ������

Bátran kijelenthetjük, hogy egy éppen feln�ttkorba lép� középiskolás számára a személygépkocsi presztízstárgy. Ha apu pénztárcája elég vastag, még a de-koratívabb osztálytársn�ket is haza le-het hurcolászni vele. Persze elég élet-szer�tlen, hogy – tegyük fel – valaki úgy induljon el a h�n áhított n� meg-szerzésének rögös útján, hogy válasz-tottját meglepi egy negyedéves bérlet-tel. Nincs is ezzel baj. Azonban ismert erdei körökben az az általános nézet, hogy busszal járni bizony nem men�. Persze azt már elöljáróban meg kell ál-

lapítani, hogy a hazai közlekedési mo-rál messze földön hírhedt: azt a sza-bályt például, hogy lakott területen be-lül az autóbusz kihaladását a megálló-ból segíteni kell, a jogosítvány kézhez-vételével felejti el mindenki, és tízb�l kilenc autósból a sárgára váltó jelz�-lámpa gázadási reflexet vált ki. Különösen vicces (vagy mégiscsak in-kább szánalmas) volt a f�városi szmog-riadó miatti közfelháborodás. „Mi az, hogy én nem mehetek autóval?! Ne-kem sürg�s dolgom van! Nehogy már nekem kelljen busszal menni, menjen a szomszéd Pista, � sokkal inkább társa-

sági ember. Meg egyáltalán, nekem al-kotmányos jogom az autómat használ-ni, parkolni vele még inkább.” Na, ezt kéne valahogy elfelejteni. Mert nekem például jogom van tiszta leveg�t szív-ni, vagy életem kockáztatása nélkül át-evickélnem egy f�útvonalon. És az eh-hez f�z�d� jogom fölé van rendelve az autósénak. Csak sajnos sokan nem így gondolják. Hogy mennyi az a sok, pon-tosan nem is lehet tudni. Magyarorszá-gon a modal split (a tömegközleked�k aránya az egyéni közlekedésben részt-vev�khöz – autóval vagy gyalogosan járókhoz képest) 1996-ban lett mérve utoljára, pedig évente kellene jelenteni az Európai Unió statisztikai szervének is. Akkor nagyjából a népesség úgy 40%-a részesítette el�nyben a tömeg-közlekedést az egyéni közlekedéssel szemben a városhatárt átlép� forga-lomban, míg a városi közlekedésben ez az arány kb. 60 százalék volt. Ez az uniós átlaghoz képest egész jó. Csak az a baj, hogy amíg a többi ország már behúzta a féket, és komoly lépéseket tett a tömegközlekedés versenyképessé tétele érdekében, Magyarország kitar-tóan próbálja alulmúlni �ket – lehet, hogy már meg is történt, nem tudjuk, nem mérjük: minek.

Visszatérve a feltörekv� nemzedékre: hiába is teszünk bármit a fenntartható fejl�dés érdekében, ha követend� pél-dának eléggé híján vagyunk. Apukának esze ágában sincs vonattal bejárni me-lózni, anyuka külön kisautóval jár, a

��� ������

����������

�%�����&'!!(� ������)�*��� ���������+���� ���������� �����+�+��!, ����(����!� ���� ��������(������������� �!�������- -�������+�������+��&��+����� �+������������.�/��������!�����������+�0�����(����� �����+��!�'����1�!���������������� �����!���+�����!����������!�����2��������(�����������������!�������"�������������������0�!���3�!.�4!�����.��

Page 19: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ������������������

gyerek meg csak akkor ül buszra, ha – balszerencséjére – egyik szül� sem az iskola irányában dolgozik. Az osztály-társak közül is mindenki jogosítványra gy�jt, hogy minél korábban volán mö-gé ülhessen. Kés�bb aztán dolgozó fel-n�ttként sem fog felszállni a trolira, in-kább autóval megy, hogy mindennap ugyanott, ugyanazt a dugót növelje, el-dobva minimum kétszer fél órát az éle-téb�l. Persze akiknek igazán példás é-letet kellene élnie ilyen szempontból, azok szeretett politikusaink. Ha valaki olvasgatta már unalmában az autóbusz ablakára kiragasztott utazási feltétele-ket, esetleg megakadhatott a szeme a-zon a mondaton, miszerint az ország-gy�lési képvisel� korlátlan alkalommal utazhat díjtalanul. Tegye fel a kezét az, aki látott már országgy�lési képvisel�-ket buszon tolongani. Na, senki? Én sem. Persze szolgálati autóra, meg uta-zási költségtérítésre (korlátlan alka-lommal) futja az állami költségvetés-b�l, még ezekben az ínséges id�kben is. Bár a népszer�ségi mutatókat fi-gyelve lehet, hogy a politikus egy tö-megközlekedési eszközön nem élné meg az utazás végét. Pedig úgy elkép-zeltük, ahogy Veres János pénzügymi-niszter végigmegy reggel a debreceni gyorson, miközben gy�zködi az embe-reket, hogy az IMF-hitellel a jegybank tartalékait er�sítik, és nem a szocialista frakció fogja elinni. ������������������ Ha a közlekedésfejlesztésr�l az autópá-lya-építés, és nem a nagysebesség� vasúthálózat kiépítése jut eszünkbe, az nem véletlen: míg 2006-ban például el�bbib�l 177 kilométernyit építettek, utóbbiból egy métert se. (Jó, persze egy kis országnak nincs is szüksége expresszvonatra, ha meg mégis, inkább megvárjuk, amíg a szomszédos orszá-gok érnek el minket, lásd a Railjet pél-dáját.) Az uniós pénzek felhasználása is hasonló arányokat tükröz: míg az EU ajánlása 50-50% a közút-, illetve vasút-fejlesztésre felhasználást illet�en, a va-lóságban ez az arány 66-34 százalék a közúti fejlesztések javára. Ez annak te-kintetében is érdekes adat, hogy a hazai vasúthálózat évszázados lemaradással küzd: míg jobb helyeken a vasúti pá-lyát harminc évre tervezik, nálunk nem ritkák a 150 éve (!) változatlanul üze-meltetett vágányok sem. Míg az egész-séges szint belátható id�n belüli eléré-séhez évente legalább 200 kilométernyi vasúti pályát kellene felújítanunk, a je-

lenlegi ütem maximum harminc kilo-méter évente. A vasút nagy kapacitású, környezetbarát és olcsó üzem: minek is fejleszteni. A városi közlekedésben sem sokkal jobb a helyzet. Itt is egy alapvet� szemléletváltásra lenne szük-ség: jelenleg az tapasztalható a fejlesz-téseknél, mintha a tömegközlekedési létesítmények csak feleslegesen foglal-nák a helyet. Buszsávból a f�városban is alig akad, a villamoshálózat évr�l-évre csak rövidül, a trolibuszoknak a f�városi közlekedési vállalat 1994-es nagy leépítései idején a megszüntetése is szóba került. �

��������������������������������������� ����!���"����#�$���#� ��%���� &���'�(����������!������������)#�%�"����#�$�������#*�$! ����+�%�#������������%%%����,,���-��$����# ����!������"���� �������%%%���� �$��������.��

Villamost kisvárosokban azért építe-nek, mert magasabb presztízsértéke van a busznál, könnyebb átszoktatni az embereket a közösségi közlekedésre ál-tala; Budapesten, ahol a magas utas-szám gazdaságossá teszi az építését, mostohagyereknek számít. A karban-tartás minden évben csak az éppen e-légséges szintet éri el, a haladási sebes-ség pedig egyre lassabb, mivel a pálya-hibák kijavítása helyett inkább a sebes-séget csökkentik. Nem számolva példá-ul azzal, hogy a villamoskocsik kar-bantartására valószín�leg elmegy az az összeg, amit a pályafelújítás mell�zé-sével nyernek. A Hungária körúton a gépjárm�forgalom 70-nel halad, a vil-lamos 40-nel: a villamoskocsik egyt�l-egyig képesek lennének minimum 70 km/h-s sebesség elérésére (s�t, a dem-szkybanánnak becézett nyugdíjas-ré-misztget�–magaspadlós hannoveri vil-lamosok akár százzal is hajthatók), de a villamos Magyarországon maximum 50 km/h-val közlekedhet, mert csak. Nem mintha a pályaállapotok bárhol is lehet�vé tennék az 50 km/h-nál gyor-sabb haladást. A több mint négymilliárd forintból fel-újított Szabadság híd pesti hídf�jénél úgy sikerült átépíteni a F�vám téri vil-lamosmegállót, hogy a szembejöv� vil-lamosok visszapillantó tükrei összeér-nek – írta az Index nemrég. A tervez�k szerint a híd adottságai miatt lett ilyen,

csakhogy. A probléma csak azután je-lentkezett, hogy a megállót középpero-nosra építették át. Hoppá. Két széls� peron ugye több helyet foglal, mint egy középs�, meg aztán ne kelljen már sze-gény autósnak rángatnia a kormányt, mihelyt lehajt a hídról, ugye? A villa-mosforgalom beáldozása kedvelt mód-szer a problémák megoldására: volt egy 67-es számú villamosvonal is vala-ha, ami híven tükrözte a hazánkban di-vatos várostervezési hozzáállást, ugya-nis miután a pálya állapota annyira le-romlott, hogy már nem volt fenntartha-tó a villamosközlekedés rajta, elkezd-tek pótlóbuszokat járatni. Tíz évig. Az-tán készült egy tanulmány, ami szerint már nem is érné meg helyreállítani a villamosvonalat, így a 67V pótlóbusz-ból 67-es buszjárat lett. Az autózásközpontú tervezésre kirívó példa nem csak Budapesten, de a vidé-ki városokban is akad b�ven. Korábbi lakóhelyemen (Esztergom) a városve-zetés elkezdte szinte önkényesen egy-irányúsítgatni az utcákat. Aztán végül visszakoztak, a behajtani tilos táblát le-cserélték egy 7,5 tonnás súlykorláto-zást jelz�re, hogy azért a busz nehogy arra járjon már. Megoldás persze van, mint mindig. A dugódíj, parkolási díj – csupa népszer� intézkedés – nem fel-tétlenül vezet eredményre, mert úgy korlátozunk, hogy nem mutatunk fel mellé alternatívát. A legfontosabb dolog a tömegközleke-dés versenyképessé tétele. Hogy Gy�r-b�l kicsit több, mint egy óra alatt meg-közelíthet� legyen a f�város és a szom-szédos megyeszékhelyek. Hogy a vá-rosban három megállóra ne kelljen 260 forintért jegyet váltani, hanem mond-juk csak százért. Hogy a Honvéd liget-nél ne húzzon el a 17-es busz, még mi-el�tt az 1-es beállhatna elé. Hogy a tö-megközlekedésr�l ne negyedórás á-csorgás és részeg hajléktalanok jussa-nak az eszünkbe, hanem hogy milyen jól jár az, aki a volán mögött idegeske-dés helyett reggel kigyalogol a megál-lóba, és felszáll a percre pontosan ér-kez� autóbuszra, esetleg még le is tud ülni. El�remutató megoldások már vannak, már csak ki kéne használni �-ket: Gy�r a legjobb úton halad efelé. Csak el ne szúrják, mert sok lehet�ség már nincs. Az, aki már egyszer autóba ült, már nagyon nehezen és drágán csá-bítható ki bel�le. Azért biztosan nem, mert átneveztük az egészet közösségi közlekedésnek, csak mert a tömegköz-lekedés pejoratív hangzású. �

Page 20: Alternatíva 2009/01-02

����������������� ��������� ��������� ��������� �� �� �� �� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

Légvédelmi ágyúk tompa dur-rogása ébresztette fel nyugta-lan álmából. Ruhában feküdt a

priccsen, csak bakancsa pihent az ágy mellett nyugodtan. Gyorsan felállt, fel-húzta ezt is, majd biccentve az ajtaja e-l�tt �rköd� két emberének, elsietett a bunker kijáratához, ahol lóra kapott, s vágtázva indult Bethlen tábornok f�ha-diszállása felé. Az éjjeli égboltot jelz�-rakéták fénye borította idejekorán nap-palba. A másik bunker körül csak úgy izzott a leveg� – ide-oda futkosó, papí-rokkal megrakott asszisztensek, katto-

gó távírógépek, csöng� telefonok. Ne-mesházy Bence megpillantotta Beth-lent, aki parancsokat osztogatva ara-szolt a kijárat felé, s mikor �t észre-vette, gyorsabbra fogta a tempót, ott termett mellette, s komoran bólintott. – Jönnek. Neked viszont nem kéne itt lenned, Bence – az elnök nem tudta el-dönteni, mire gondol: a Balkánon nincs helye, vagy a frontvonalban. – Én vagyok a f�parancsnok. Itt a he-lyem. Kilovaglunk? – a két férfi elin-dult az els� vonalak felé. A tegnapi szemle meggy�zte Nemesházyt arról, hogy a török hadseregnek nagyon nagy árat kell fizetnie, ha partra akar szállni. Túl nagy árat.

Kossuth Csaba elégedetten d�lt hátra a második számú elnöki különvonat bársonyfoteljében,

miközben megbontott egy pakli Csoko-nay-cigarettát. Újra átgondolta, jó nyo-mon jár-e, s mindent a legnagyobb rendben talált. Buda Nándor feltaláló felettébb jól �rzött telepére ismeretlen tettesek megpróbáltak behatolni. Kos-suth jól tudta, hogy Buda jelenleg a legtitkosabb kormányterven dolgozik: egy nagyhatású bombán, ami az atom-magok széthasításán alapul. Buda apja szakmáját vitte tovább. Az öreg Buda István volt az, aki annak idején ki-fejlesztette a sorozatlöv� gépágyút, a-mivel sikerült visszaszorítani az oro-szokat még a hágóknál, majd meg-nyerni a bécsi csatát, s feltalált még egy csomó olyan dolgot, ami segítette a Dunai Köztársaság létrejöttét és fel-emelkedését. Újfajta ágyúi és puskái gy�zelemre vitték a lengyel szabadság-harcot, a Balkán felszabadítása sem si-került volna motorizált kocsijai nélkül, valamint a hétköznapi élet dolgaiban is sokat segítettek találmányai. Kossuth ellenfele tud a titkos tervekr�l, tehát bels� embere is van. A telepre vi-szont nem sikerült behatolnia. Nem le-hetett biztos abban, hogy az elkövet� az, akit � keres, de reménykedett. A vo-nat bepöfögött a gy�ri állomásra, aztán Kossuth és a másik kocsiban utazó pár ügynök leszállt. Az újfajta motoros ko-

csik várták �ket, oldalukon diszkrét Buda Gépgyár felirattal. Kossuth veze-tett már ilyet, így nem csodálkozott, mikor a motorok feldübörögtek, s �k elindultak céljuk felé.

Ana Pejnovic a Legrande-ügy tárgyi bizonyítékait rendezget-te a titkosügynökség egyik a-

lagsori szobájában. Pár fotográfia, ru-hák, s egy felnagyított kép a helyszínen talált ujjlenyomatról, ami származha-tott a tettest�l is. Ana egy másik képet tartott a kezében, amin feltehet�leg a beépített szobainas ujjlenyomata volt. A jelentésb�l már tudta, hogy mege-gyeznek. A ballisztikai jelentésb�l pe-dig már azt is tudta, milyen fegyverrel l�ttek Legrande-ra. De mindezek elle-nére képtelen volt elhinni a lehetetlent. Azt az embert, aki az egyetlen ilyen fegyvert használta a világon, � és Kos-suth tíz kerek éve elintézték Egyiptom-ban. Az az ember nem török volt vagy orosz, de még csak embernek sem ne-vezte volna. Inkább árnynak. Magyar származású volt, de egy tucat nyelvet kiválóan beszélt, és senki sem látta még az igazi arcát. Akkor tíz éve min-den bizonnyal halálos sebet kapva eset a Nílusba. És a fegyvere mégis itt volt most a Dunai Köztársaságban. Ana el-gondolkozva nyúlt a telefonhoz.

A motoros kocsik lassan kiér-tek a városból, és a Szúnyog-sziget felé tartottak. A szigetre

vezet� hídon megkezd�dött a hosszas beléptetési procedúra, mely alatt Kos-suth megállapíthatta, hogy ide tényleg nem könny� bejutni. Csak a vaskapuig harminc daliás �rt számolt, a parton vé-gig kerítés szögesdróttal, �rjáratok, csúcstechnológia. Pár perc múlva már Buda Nándorral rázott kezet. Felüle-tesen ismerték ugyan egymást, mégsem beszéltek soha hosszabban, annak elle-nére, hogy azon kevesek közé tartoz-tak, akiknek a legmagasabb biztonsági besorolásuk volt, azaz minden titkos tervr�l tudtak. – Ezzel, barátom, min-denképpen megnyerjük a háborút, bár csak legvégs� megoldásnak ajánlha-tom. Végs� megoldásnak.

�������������������

�������� ������������������� ������������������������� ��� ���!�"���� �#$��� �����������

Page 21: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ������������� ������������� ������������� ������������

Ezután röviden vázolta, hogy mi törté-nik egy ilyen bomba robbantásakor. Igazán remek fickó volt, de egy fikarc-nyit sem vitte közelebb Kossuthot ah-hoz, hogy mi lehetett itt tegnap éjjel. Kivitte a rétre, ahová a behatoló egy csendmotoros siklóerny�vel leszállt. Esélye sem volt a mélyebb felderítésre, mivel egy leszálló siklóerny� még éjjel is túl felt�n� volt ahhoz, hogy ne vegyék észre. Amikor az els� �rjárat ideért, a titokzatos alak leadott pár lö-vést, majd rövid úton távozott. Kossuthnak beugrott valami: így jutha-tott be a gyilkos Legrande-hoz anélkül, hogy meglátták volna, s így tudott tá-vozni is. Ez mozdított valamit az ü-gyön, viszont ennek a szúnyog-szigeti kalandnak semmi értelme nem volt, hacsak... Az ügynök elbúcsúzott, meg-köszönte a segítséget, és már robogott is vissza Gy�rbe a vonathoz, ami visz-szaröpíti majd �t Pest-Budára.

Nemesházy a török cir-kálók körül cikázó du-nai pilótákat nézte, le-

gyeket a döglött hús körül. Az els� hul-lám katonái holtan feküdtek a parton. Egy ponton sikerült áttörniük, elfog-laltak egy falut, de a gépesített hadosz-tály már körül is fogta �ket. S lassan, de biztosan már érkezett is a második hullám. Ágyúk l�tték a tengert, gép-puskák kerepeltek, üvöltések s halálsi-kolyok hallatszottak, bombatalálatok. Lovas futár érkezett az elnök és Beth-len mellé, akik komoran bámulták a pusztítást. – Uram, a másik partszakaszon áttörték a vonalainkat. Parancsot várunk. – Rendezett visszavonulást szeretnék látni a megbeszélt pontig. A lovasság készen áll? – kérdezte Bethlen, mire a követ bólintott. Hárman lovagoltak fe-szített tempóban az áttörés helye felé. Tudták, mi a dolguk. Az ellenség csak egy sz�k völgyön keresztül tud el�re-hatolni feltételezett célja felé. Nemes-házy vezette a két részre osztott lovas-ság egyik felét, Bethlen a másikat. Két oldalról, dombról levágtatva rohamoz-zák meg �ket. Ahogy Nemesházy test�reinek társasá-gában a jelre várt, elgondolkozott azon, hogy valószín�leg �k vezetik most a földkerekség utolsó nagyobb lovasro-hamát. De nem volt ideje tovább gon-dolkodni. A tüzérek leadták els� két so-rozatukat az óvatlanul vonuló török ka-tonákra. Nemesházy Bence elkiáltotta magát.

Árny precíz könnyed-séggel suhant az �rjára-tok között. Már csak két

bomba volt hátra. Egy a f� vasúti sínre, egy pedig az irodaépületbe. Onnan az-tán majd kijut a tet�re, s távozóban egy gombot megnyomva felrobbantja az e-gész kócerájt. Magában már el�re go-nosz mosolyt villantott grandiózus tet-tére. Kossuth Csaba egy kupica pálinka mel-lett szunyókált kedvenc fotelében, mi-kor a különvonat Pest-Buda határába érve éppen a Dunai Konföderáció leg-nagyobb hadianyagüzeme, az Össze-vont Fegyverm�vek mellett haladt el. Fények villantak a gyár különböz� pontjain. Kossuthot bombák tompa durrogása ébresztette fel nyugtalan ál-mából. � �

��

���������������������������������� !"�!�

��#$%&#����'�(�)���) *�)��� *+��,-�.��&�,/�&/�����0# #�)1�0� 2���),�3#4)&#��

/,45���#�&) /,45���#�&) /,45���#�&) /,45���#�&)����#�#$%&6�7+����,���&+�

8)&.�� �)5��8)&.�� �)5��8)&.�� �)5��8)&.�� �)5������.��94��&3�:�)��94��&3�:�)��94��&3�:�)��94��&3�:�)���7+����,���&+�3��*�&&���,�

:������#);#:������#);#:������#);#:������#);#������+��:6�#��+��:6�#��+��:6�#��+��:6�#����9��5�����;.�9��5�����;.�9��5�����;.�9��5�����;.�������53#&��)#��53#&��)#��53#&��)#��53#&��)#����<# *���&.<# *���&.<# *���&.<# *���&.����=����>�� ��*=����>�� ��*=����>�� ��*=����>�� ��*����8�)��;�08�)��;�08�)��;�08�)��;�0����8�&3+�:6�#8�&3+�:6�#8�&3+�:6�#8�&3+�:6�#����

84) ��5�� #����84) ��5�� #����84) ��5�� #����84) ��5�� #���������530;&�8.&���530;&�8.&���530;&�8.&���530;&�8.&�������,#$����;��))�,#$����;��))�,#$����;��))�,#$����;��))����

�#� #����&������4)6�#�#� #����&������4)6�#�#� #����&������4)6�#�#� #����&������4)6�#����0/),#&���#,�

�#536���67#�#536���67#�#536���67#�#536���67#����4�#�6����,���&+�

?4�������67#?4�������67#?4�������67#?4�������67#����?45���@#),#?45���@#),#?45���@#),#?45���@#),#�<.0�&3�9#))#<.0�&3�9#))#<.0�&3�9#))#<.0�&3�9#))#������#04�������6��#04�������6��#04�������6��#04�������6����0A.���&�����,���&+,�

<*40&#&2#�#�(/;#$��&���#()#��8�����<*40;#��<*40;#���+,.��%&.�B�:/4&4)��!�$�4�?7&��8.�;�)*���0B��C���;(����&��2���&.��3��*�,�+���#$/),�(�4 2�)���3�&�)74�0��6;)�����0#�B�#�&��)#&#D);�E�3/#�&��)#&#D);�E�3/#�&��)#&#D);�E�3/#�&��)#&#D);�E�3/����

���#$�) *�)��1�;��3#��/�&#�# *����0�))�.�&��#��� ,-����((�&��2�����&+3��*��1�#,�����+���7��&3�&�;���!.����&�,��#$/),�(�4 2�)��

�����

#�&��)#&#�(�4 �3/#�&��)#&#�(�4 �3/#�&��)#&#�(�4 �3/#�&��)#&#�(�4 �3/����,.&��#$���0�,-�-&&B��#$/),�(�4 2#�

��

�#$/),#&�#���/�6$#� �4&&�� ��#&#�4,��#&#�4,��#&#�4,��#&#�4,�������);��);��);��);FFFF��&(�)��&(�)��&(�)��&(�)�$�4 �#02#�&�04 #&2#���

���#,0#�$#�&)��F),�#�?���&�?���&�?���&�?���&�?/�&/�����?/�&/�����?/�&/�����?/�&/���������

.����.����.����.����####(#;;+��(#;;+��(#;;+��(#;;+��� *��F��&� *��F��&� *��F��&� *��F��&��

Page 22: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������ ���� � �� �� �� �� �� �� �� ����� ���� ���� ���� ����������������

�����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

��������������

����� !"��������� !"��������� !"��������� !"�������� Ha valaki azt mondta volna nekem pár nappal ezel�tt, hogy a következ� zenei katarzisomat nem más fogja okozni, mint hogy öt percig ugyanazt hallga-tom, hát azt mondtam volna neki, hogy menjen a fenébe. Aztán meghallgattam az RHCP-gitáros John Frusciante al-bumát, és beigazolódni látszott elméle-ti, utólag datált jósom kijelentése. Az Empyrean egy konceptalbum, egy ember fejében játszódó dolgokat ír le, és Frusciante egy nyilatkozatában ki-fejti, hogy azt akarja bemutatni, hogy csak az létezik ami a fejünkben van. A lemez rengeteg kiváló zenei gondolatot tartalmaz, chilis (vagy inkább fruscian-tés) gitárokat, kellemes billenty�ket, néhol felejthetetlen basszust (igen, Flea segített be), és gyakran megcsillanó zseniális ének- és vokáldallamokat. A lemez hangulata teljesen illeszkedik a koncepcióba, szétesett, pszichedeli-kus, avantgárd, igazából ha nem ismer-jük az elképzelést, amivel íródnak, azt hihetnénk hogy ez egy nagy vázlatfü-zet, esetleg egy korai demó. Sok a val-lásos hangvétel� dal (God, Heaven, Dark/ Light) s ezek nem csak szöve-gükben, zenéjükben is sok egyházi ha-tást mutatnak. A Dark/Light utolsó öt perce az a bizonyos rész, amir�l be-széltem. Egyszer�en hihetetlen, de szinte végig változtatás nélkül egy kó-rustémát hallunk 2009 eddigi legjobb basszusszólamával és némi aláfestés-sel. Azt mondhatom tehát, hogy amíg a Chili egyéves szünetét tartja, a rajon-góknak ajánlatos beszerezniük a le-mezt, bár lehet csalatkozni fognak, ugyanis nem a megszokott zenei köny-nyedséget kapjuk, hanem olyat, amin gondolkozni kell. #�!$%$�#��

� � � � ��

� &�����'!��������

(��)���*��+�,��� (��)���*��+�,��� (��)���*��+�,��� (��)���*��+�,��� ���� Miután kitombolta magát a január 20-i Nagy Barack Hussein Obama Partin, kedvenc prolirockerünk már megint ki-jött egy albummal a 2007-es Magic cí-m� után. És lényegében tökugyanazzal. Rögtön nyolcperces számmal indít az idén hatvanéves Bruce, az Outlaw Pete jó kezdés, hosszúságával mindenkép-pen kilóg a lemezr�l, ha mással nem is. Van benne egy csúnyán elcsépelt dal-lam, a Kisst�l az I Was Made For Lo-ving You refrénje, végigvonul az egész számon, bár Bruce bácsi mindig is ol-csó dolgokkal dobta fel dalait, szóval ezen meg sem lep�dik már az ember. A második trackra felesleges karaktert vesztegetni, ahogyan a címadó harma-dik sem egy nagy durranás. A Queen of the Supermarket-nek csak a címe jó, a What Love Can Do viszont becsszó hallgathatóra sikerült, nem lett annyira nyálas, mint a Magic ügyeletes szerel-mes száma, aminek már a címét sem tudom, utánanézni meg lusta vagyok, bocs. A hetedik tracknél, a Good Eye cím�nél már fel lehet kapni a fejeket, a nyolcadiknál fel is lehet/kell állni: a kétperces Tomorrow Never Knows nem kicsit countrys hangszerelésével a Boss zenei csúcspontjára, a 2006-os évre emlékeztet. A Live Itself és a Kingdom of Days felejt�s, a Surprise, Surprise igazi örömzene, a Last Carnival pedig szép megemlékezés az egykori zenész-társról. És most jön a végén az album lényege, khm, esszenciája, az a szám, amivel Bruce Mickey Rourke-ot segí-tette ki egy Golden Globe-ért: a The Wrestler cím� pankrátoros film betét-dala. Nem csinál rossz zenét Bruce bá-csi, csak már rohadt unalmas ugyanazt hallgatni lemezr�l lemezre. #�%$� �#��

� � � � ��

���������������

������-���������������������-���������������������-���������������������-������������������� Nem el�zte meg messiásváró hangulat a Franz Ferdinand harmadik albumát. Volt róla sok hír 2005 óta, hogy ké-szülget, ilyen lesz meg olyan lesz. A második lemez szinte menetrendszer�-en gyengébb volt az els�nél, amir�l egyenként mindegyik szám sláger lett, gondoljunk csak a Take Me Outra, a Jacqueline-re, vagy a Tell Her To-nightra. A skót banda is rájött, hogy nehéz már csak a gitárokból megélni, így az új albumon helyet kapott a szin-tetizátor is, ami egyrészt örvendetes, másrészt néhol már kifejezetten idege-sít�. Maradtak viszont az üt�s gitárté-mák és a brutálisan egyszer� vokálok, amik már az els� albumon is elkápráz-tatták az embert. A dalok átlaghárom-percesek, és semmi újdonságot nem tartogatnak, hozzák a régi Franz Fer-dinand-formát, az egyetlen meglepetés, amit kapunk, az a Lucid Dreams cím� dal utolsó három perce (mert ez persze hét perces). Na, ez az a három perc, a-miért érdemes volt megcsinálni ezt az albumot. A dal végén ugyanis egy szin-tetizátor-ömlengést hallgathatunk vé-gig a franzferdinandos – szögletes – menetel�s dobolással alátámasztva. Merész húzás: ez vagy bejön valaki-nek, vagy abban a pillanatban üti ki a Winampból az egész lemezt. Általában a cikk ezen részén szoktam néhány dalt külön megemlíteni, itt most nem fogok, ugyanis az els� albumhoz hasonlóan a korong legtöbb dala mehetne helyb�l kislemezre (leszámítva az albumzáró a-kusztikus magömlést, ami csak azért nem okoz hányingert, mert visszautal egy el�z� számra). Összegzésképp: az együttes él és lélegzik, reméljük, leg-közelebb újítanak is valamit. #�!$%$�#�

� � � � ��

Page 23: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������� ���� �� �������� �������� �������� ������������������������������

���������������������������

������������� !���"���#���$�

�%������"�������%������"�������%������"�������%������"���������� Dániel Balázs nevét nem biztos, hogy széles néptömegek ismerik kicsiny ha-zánkban. Ennek nem az az oka, hogy gyengén teljesít, mert gyengén teljesít� el�adók közül (lásd Nickelback, Hooli-gans) is sokak nevét jól ismerjük. En-nek az az oka, hogy olyan m�fajt talált magának, amit nem nevezhetünk popu-lárisnak, a boogie-woogiet. Többször, és szinte az elejét�l is volt szerencsém Balázst hallani, többek között régi ze-nekarunk, a Headphone el�tt, vagy leg-utóbb a Richterben rendezett nagykon-certen, így elmondhatom: Mr. Firehand lemezét nagyon vártam. És persze nem is csalódtam. Nem mondom, hogy min-dennap meg lehet hallgatni, de igazán kellemes, hangulatos a virtuozitás, a-mivel Dániel Balázs kezeli a zongorát. A tizenkét dalból hat saját szerzemény, hat pedig különböz� klasszikus szerz�k feldolgozása. Aki már hallott boogie-woogiet, az tudja, hogy lehet unalmas is. Nos, ez a lemez nem sikerült unal-masra, egyetlen negatívuma, hogy a koncerten elhangzott legjobb dal nem került rá, amit Dániel Balázs barátom mollban írt, na ha másért nem, akkor csak azért érdemes figyelni, hogy mi-kor lesz koncert. A Richterben rende-zett koncert rendkívül jó hangulatú volt, táncosokkal és meghívott sztár-vendégekkel, többek között Ferenczi Györggyel, és a mindent viv� Chris-toph Steinbachhal, aki megmutatta, ho-gyan lehet a m�fajt a show végs� hatá-ráig elvinni. Elhangzott több négyke-zes, illetve hatkezes produkció két zon-gorán, és ha minden igaz, a koncertr�l készült videófelvétel DVD-formátum-ban is megjelenik majd. &�'()(�&

� � � � ��

*�+����,�����(����-%��.�%���

/�% �%+�0%��/�% �%+�0%��/�% �%+�0%��/�% �%+�0%������

Megmondom, el�ítéletb�l nem szimpa-tizáltam a Takáts Eszter és a Gumi-Zsuzsival, mert irtózatosan idegesített a nevük. Így szinte deus ex machina volt, amikor küls� ösztönzésre ellátogatva a koncertjükre, mégis sikerült belesze-retnem abba, amit csinálnak, és kés�bb beszereznem minden elérhet� anyagot. Megérte. Takáts Eszter el�z� lemeze, a Rövidtáv landolt elébb a zeneleját-szómban (nem csoda, a Kaucsuk Suzie akkor még nem jelent meg, azt hi-szem), ami véglegesítette bennem a döntést, hogy innent�l kezdve bizony nem ítélek név alapján. Röviden szól-va, az a lemez igazán ütött. Na most, én próbáltam informálódni, és Takáts Eszter oldalán sikerült is találnom va-lami borzalombonyolult írást, hogy ak-kor végül is kik és hol és miért is, és miért is GumiZsuzsi. Bevallom: nem értem. Annyit mondhatok, hogy a le-mez jól szól, jók a szövegek, a zené-szek profik, az énekdallamok kiválóak, Takáts Eszter ugyanolyan faszán-lazán énekel, viszont az összhatás nem any-nyira üt�s, mint az el�z�. Ezt nem lehet közelebbr�l megfogni, ez csak egy ér-zés, biztos ti is ismeritek. Már csak a címek is megfogják egyébként az em-bert: Kakanyámnyi Lotyó, Szar, Utolsó Télapó, Szívlötyögés, és íme, el is ju-tunk a kedvencemhez, a lemez címét adó dalhoz. Be kell vallanom, a kon-certen ez kapott el, ez a hét és fél per-ces, ütemes kántálásokkal t�zdelt pszi-chedelikus spagettiwestern kavboj-szong. Be is fejezném, csak annyit sze-retnék még hozzátenni, hogy hippy ha-tások, alternatív reggea és burlesque. Nem lounge, nem finom jazz. És per-sze Pécs is beköszön. &�'()(�&

� � � � ��

� 0%#�� ���

12���(��������)���������12���(��������)���������12���(��������)���������12���(��������)������������� Betyárvaker reloaded, azaz megjelent a Suhancos, azaz FankaDeli Feri és Sza-bó Balázs új albuma, Jól tévedni embe-ri dolog címmel (ami szerintem nem vicces). A lemezt�l nagyjából azt kap-juk, amit látatlanban várhattunk: újabb kiváló szövegek, remek hangszerelés, népi dallamok, témák, nyelvezet.

A dobalapokat Feri válogatta, a hang-szereket most is Szabó Balázs szólal-tatja meg. A dalok témájukban egy cseppet elkezdtek elharmincipszilon-osodni (illetve elpearljamesedni, min-denki döntse el maga), azaz sok a gyer-mekkortéma, de szó van szerelmi ü-gyekr�l, Istenr�l és a drogok elleni há-borúról is. FankaDeli Feri közismerten jobboldali nézetei kellemesen elosztva kapnak helyet a lemezen, és elköny-velhetjük, hogy eddig � emelte a leg-magasabb m�vészi szintre a kormány- alázást/kormánygyalázást/ gyurcsánya-lázást, de megkapja a magáét Ákos, a Hooligans és a leszbikusok is. A lemez csúcsdala a Legotest c. alkotás, „ke-mény” riffjével és fülbemászó refrén-jével, de a dics�ségcsarnokban helyet érdemel a Dajale, a Bájoló és az Erd� is. Az ominózus kormányoltás a máso-dik leger�sebb Persze c. dalban kap he-lyet: Nincs annyi hajszálad/ Amennyi családot/ Magyar létükre/ Magyar kormány alázott – rappeli Feri, és én ha miniszterelnök lennék, inkább gyorsan lemondanék ezt hallva.

Tényleg. A lemezt egy unplugged kon-certtel vezették fel, valamint található az interneten négy kis werkfilm is, amit érdemes megnézni: aranyosak a fiúk s szerintem az unplugged koncert anyaga megy alatta, de ez csak tipp. &�'()(�& �

� � � � ��

Page 24: Alternatíva 2009/01-02

����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

���������������������������������������������������������������� ���� ������ ������ ������ ����������� ���� ���� ���� ��������������

�������������� ��!��

" ���"���#$� ��%�&����������'(��

)���������� ���������(#��� #��(#�� ���������*����������*����������� +,����� ���-��, �������� �.����$�������������/ �*�$�, ��+��������������0���'�

1���, �2�����1���, �2�����1���, �2�����1���, �2�����3�'�,�� '4�����,��1��(0�5# ���1��(0�5# ���1��(0�5# ���1��(0�5# ��36'4�

� Amint rápillantottam a borítóra és elolvastam a fülszöveget, egyb�l lát-tam, hogy Tokaji Zsolt nekem lelki rokonom: egy érdekes mi-lett-volna-ha? kérdéskört jár körbe egy jól felépí-tett és jól megírt kis könyvben, és tel-jesen kielégíti a várakozásokat. A szer-z� azzal játszik el, milyen lett volna kis hazánkban az a fajta klasszikus képre-génykultusz, ami az USA-ban a két világháború között els� rangú szó-rakoztató ágazattá fejl�dött Superman-nel, Batmannel és társaikkal együtt.

A f�szerepl� Turulfi, a szuperh�s, va-lamint csapata, az „Els� Magyar B�n-zabolász és Békész Egylet”, melynek tagjai mind kiégett szuperh�sök. Tu-rulfi egy-két évtizeddel ezel�tt hazai kudarcai után Amerikába ment, ahol Golden Falcon néven hatalmas hírne-vet szerzett. Most hazahívják, mert egy szuperb�nöz�, egy bizonyos Markoláb egyre többet rabol el az életre ártalmas nyerspannóniumból. Turulfi hazatér, újra megszervezi régi társaságát, hogy rács mögé juttassa a gonoszt, bár ez nem megy neki könnyen.

��

7'�)��������5� +���$������5�8�� ��

9�����"���#$� ��:$�6 ������$� ;:��<���

A regény ötletét A rádiumember magá-yossága c. Juhász Viktor-novella adta, amit kedvesen odabiggyesztettek ne-künk a könyv végére. Tokaji Zsolt vé-gül is a Rádiumemberben felvillantott képeket s�ríti egybe és egyesíti a ma-gyar mondavilággal, illetve a békebeli évek hazai fantasztikus irodalmával. Az így kapott világ egy sosem létezett, meglehet�sen fura Budapest, felh�kar-colókkal és hatalmas zeppelinekkel, egy olyan ország képe, ami pannóni-ummonopóliuma révén gazdagon vi-rágzik. Ebben a világban sosem fede-zik fel Adyt, viszont több verse szépen, plasztikusan be van építve a m�be. Egyébként nem izgultam végig a két-száz oldalt, úgy a felénél már er�sen sejteni lehet a rejtély megoldását, mindezért viszont kárpótolnak minket a kiváló karakterek és a nyelvi játékok. A Turulfi tehát egy érdekes regény, mi-lett-volna-ha?-rajongóknak és képre-génynúboknak mindenképpen ajánlott, valamint bárkinek, aki jól akar szóra-kozni pár napig. ��

� Bizonyára sokan ismerik a kedves olvasók közül Amerika kedvenc soro-zatgyilkosát, aki nappal vérmintaelem-z�, éjszakánként pedig átváltozik szi-kével precízen vagdosó, nejlonzsákba csomagoló gyilkossá. Azt már talán kevesebben tudják, hogy ez a remek sorozat Jeff Lindsay regényei alapján készült, noha rengeteg ponton (az ösz-szes lehetségesen) eltér t�le. Érdekes,

��+�2� ����=/+.� ����

>�����0�&�? ���'(�$� ��:$����������

ritka az olyan adaptáció, ami jobb az eredetinél. E sorozat esetén viszont a történet mindkét verziója élvezhet� és izgalmas, mindegyik más oldalról kö-zelíti meg Dexter lelkivilágát. Most viszont revideálnom kell az ál-láspontom: az eddigi két kötetben fej-fej mellett haladt a kett�, viszont a Dermedt, dacos Dexter messze alul-múlta minden várakozásomat. Már az els� oldalakon érzi az ember, hogy itt valami nem lesz rendben. Valami fura, misztikus sci-fi jelenettel indul az egész könyv, ami végigvonul a történe-ten, csak azért hogy a végén az utolsó reményeket is elvegye az embert�l.

Egyértelm�, hogy Lindsay mitológiát és múltat akart csinálni Dexter „Sötét Utas”-ának, annak az er�nek, ami/aki Dexterben lakozik és gyilkolásra buz-dítja. Ez dicséretes, eddig is kicsit misztikus volt ez a vonal, de most ránk lett szabadítva egy egész fantasy-világ: úgy érzi magát az ember, mint amikor kicsit megborzong egy h�vösebb szel-l�t�l nyáron, aztán pár perc múlva egy hurrikán letépi a fejét. Tehát jelenleg a tévésorozat viszi a pálmát, de azért ne-kik is bele kell húzniuk: Magyaror-szágra most jön a harmadik évad, vi-szont az el�z� zárórészében úgy elvarr-ták a szálakat, hogy el nem tudom kép-zelni, mi jöhet még. Sajnos a könyvnél csak remélni tudom, hogy lesz valami normális folytatás. �

Page 25: Alternatíva 2009/01-02

��������������� ���������

���������������������������������������������������������������� ���� �����������������������������������������������������������������

� Az ismert rendez� saját verseskötete hamisítatlan, vicces, horrorisztikus raj-zaival egy csinos kis könyv formájában várja a rajongókat, érdekl�d�ket. Bár a mai világban mindenki adhat ki köny-vet, még Paris Hilton is (körülbelül annyi köze lehet saját könyvéhez, mint az emberi intelligenciához), mégis ki-csit meglepve fogadtam a rendez� ta-valy év végén megjelent könyvét.

A könyv Tim Burton munkásságának egyfajta esszenciája, remekül mutatja be a rendez� fantáziavilágát huszonhá-rom kis történeten keresztül. A költe-mények egyt�l egyig gyerekekr�l szól-nak, a hangzásuk is közel áll a gyerek-versek világához, de aki azt hiszi, hogy ezzel a könyvvel a virágok, fagyik, lu-fik, és hasonló cuki-muki dolgok vilá-gába nyerhet bepillantást, az er�sen té-ved. A szerepl�ket némi jóindulattal nevezhetjük átlagosnak - márpedig egy ragasztót szipuzó kislány még nem in-dítja be a groteszkebbik fantáziánkat -, de normálisnak nem igazán. Ez el�ször talán ott t�nik szembe, amikor a bámu-ló lány szemgolyói egy fárasztó farkas-szem-verseny után kicuppannak he-lyükr�l, és egy medence partján egy-egy koktéllal pihenik ki fáradalmaikat. Ez még talán egy „kedvesebb” törté-net, hiszen, ha lapozunk, megismer-kedhetünk egy sráccal, akinek a sze-mében szeg van: „Szemében szeggel szegényke felállít egy alu-karácsonyfát. Csálé lett, de ne vessük szemére, mert a szentem nem nagyon lát.” Nos igen, a f�szerepl� gyerekek tragikus sorsúak, és egy kis megértésre vágynak kire-keszt� világunkban. Ez eddig könnyfa-kasztó és megindító, csakhogy nem kapják meg azt a tör�dést, amire szük-ségük van, és többségük bizony véget vet életének, vagy a szülei (!) teszik meg helyette.

A f�szerepl�kre mind jellemz�, hogy nem kerülhetnek közel embertársaik-hoz: ebben hol egy hulladékdaráló, hol a szívükön átszúródó ezernyi mérges t� akadályozza �ket. Ebb�l következik, hogy h�seink a szerelemben sem túl si-keresek, van, aki anyukája viszonzatlan érzelmei miatt kénytelen élete hátrale-v� részét a tenger fenekén tölteni, és van, akit egy forrófej� leányzó lobbant lángra - szó szerint. Néhány kisgyerek-nek másfajta „problémával” kell meg-küzdeni. Bizonyítandó ezt, álljon itt a kis Jakab története: „Amikor Jakab a

Mikulástól kapott egy medvét, ez csak azért szegte kedvét, mert � az a srác, kit egyszer egy grizzly majdnem ízekre szedett szét.” A Tim Burton-rajongók valószín�leg már hallottak az osztriga-srác mélabús haláláról, arról a kisfiú-ról, akit apukája igen arcpirító okból (potencianövelés végett) eszik meg. Hogy mellesleg a szül�knek kicsit ne-héz feldolgozni, hogy kisfiú helyett egy osztriga lett ivadékuk? Hát igen, az � helyükben ki nem lep�dne meg, De talán túlzásnak érezzük, hogy emiatt az apuka kannibál módjára bevacsorázzon fiából az esti hancúr el�tt.

Gyulához, a kagylószer� bigyulához hasonlóan halállal végzi a gyerekek nagy része. A múmiasrácot véletlenül összekeverik egy pinata-val, az üszök-srácot kisöprik az utcára, hát igen, té-vedni emberi dolog. És legtöbbször nem is érezzük nyomasztónak a halá- �

�������� �� ��!���"����!��#�$�����!� �%�$��� � ������!&��'��� $��(��&&��$�������$)����* ��'�+#�$����������% ��'���,+�+�������!*������-�� ��'�������� �����

lukat, s�t, sokszor már a könnyünk fo-lyik, bár nem mindig tudni, hogy a sí-rástól vagy a nevetést�l. A szerz� nem csak irodalmi, hanem vizuális cseme-gével is kényezteti az olvasót: a könyv tömve van a versikékhez készült jobb-nál jobb, fekete-fehér és színes illuszt-rációkkal, legalább ugyanannyi morbid humorral f�szerezve, mint az írásos ré-szek. Az egyetlen fájdalmas pont a kö-tettel kapcsolatban, hogy van egy olyan érzésem, mintha a fordító minden egyes „srác” szóért esetleg egy tízessel többet kapott volna, vagy valami ha-sonló erej� motivációja lett volna.

Persze nehéz lehet a p�re angol boy-ja-it átkonvertálni magyarra, de szerintem nyelvünk berkeiben ennél jóval több lehet�ség van. Ha valaki szeretne el-merülni Pacasrác kalandjaiban a bámu-ló lánnyal, vagy Szerváccal, a szenny-sráccal, vagy az osztrigasrác mélabús halálára kíváncsi, esetleg csupán nincs kedve vagy pénze megvenni a könyvet: a You Tube-on Stain boy néven meg-tekinthet� egy hatrészes kis sorozat. � ��

Page 26: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������� �������� �������� �������� ���� ���� ���������������������������������������������������������������

� ��

����������������������������������������� !���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������"������#$%�����#$%�����#$%�����#$%��

���� ���������������������������������������������

&�$��������� ��������� ��������������'�� !������� ������������� ����������'�����(�% �!�������)�����*�#�&�+,�������� '�����!��������!���������$�������������� �����������!���������������������� -�.�����������-����%���.��� �%����!��/'����������'����������#

�������0����1���0����1���0����1���0����1����

Nagy meglepetés volt a TV2-t�l, ami-kor 2007 szilveszterén leadta a Beugró els� adását, hiszen a csatornát (esetleg csak jobb híján) néz�k nem igazán vannak hozzászokva a kulturált és mi-n�ségi szórakoztató m�sorokhoz a ke-reskedelmi televízióknál, pláne nem az év utolsó, többek között Sas József és a Mikroszkóp-színpad által – számunkra ismeretlen okokból – uralt óráiban.

A bemutatkozó adást márciustól még tizenkét rész követte. Annak ellenére, hogy a m�sor elég kedvez�tlen id�-pontban, péntek este 11-kor kezd�dött, rövid id� alatt nagy rajongótáborra tett szert. Nem csak a néz�k, hanem a tévé-kritikusok is elismer�en nyilatkoztak róla, talán nem is volt eddig olyan té-vém�sor, ami ilyen széles körben gene-rált pozitív visszajelzést.

A négy tehetséges színész (többnyire Pokorny Lia, Rudolf Péter, Szabó Gy�-z� és Kálloy-Molnár Péter, de ha egyi-

kük az adás felvétele idején épp nem ér rá, vendégszínész ugrik be a helyére: egy egy epizód erejéig Oroszlán Szon-ja, Kovács Patrícia, Gesztesi Károly és Feny� Iván vehetett már részt eddig a produkcióban) improvizációs játéka a színm�vészeti egyetemeken alkalma-zott helyzetgyakorlatokra épít – szá-mos országban létezik hasonló jelleg� m�sor. A kezdetben harminc, majd ké-s�bb ötven perces adásba a legjobban sikerült feladatok kerülnek be a közel három órás színpadi felvételb�l. �

&�������.����)������������������������������������ ������� �'�������.���/������� )����� ��������������%�� �"��������� )���)��������.�����)���������� ������� !����������������-��'���������*.��������2��������)���������$��)�� )� ������������������� ���2�� )�������3����������*�� ������������������.������*�����������������������������������������#��

A Beugró méltán emelkedik ki a többi hazai gyártású produkció közül, hiszen bebizonyította, hogy alacsony költség-vetésb�l, alpári poénok nélkül is lehet egyértelm�en kedvelt és szórakoztató m�sort csinálni – büszkék is rá a pro-dukcióban közrem�köd� színészek és

Kapitány Iván producer. A remek sze-repl�válogatásnak köszönhet�en a fel-vétel alatt nincsenek hosszú üresjára-tok, a végül televízióba kerül� szer-kesztett adás pedig olyannyira perg� és szellemes, amelyet még nemigen lát-hatott a hazai tévénéz� publikum.

A TV2 ráadásul az Áll az alku meg-szüntetése, és Gundel-Takács Gábor távozása óta gyakorlatilag semmilyen (ténylegesen) szórakoztató m�sort nem tudott nyújtani. Ezért volt váratlan, hogy a csatorna májusban kiadott ötös listáján, melyen az �szi m�sorrendb�l kimaradó m�sorok voltak, – a vitán fe-lül alacsony színvonalú (és nézettség�) Liptai-show, a szintén felejthet� Mi kérünk elnézést és az ORTT által el�-szeretettel vizsgálgatott Az igazság ára mellett – a Beugró is szerepelt. A dön-tés nyilvánosságra hozatalát széleskör� anyázás követte, majd a kétségbeesett rajongók internetes petícióval demonst-rálták, hogy igenis van igény a kultu-rált szórakoztatásra. És bár a TV2 vé-gül nem visszakozott, a produkció a Magyar Televízió, és a 2007 októberé-ben induló Comedy Central érdekl�-dését is felkeltette.

És itt meg kell állnunk egy pillanatra, hogy megsimogassuk az MTV buksi-ját. A csatorna, melyet sokak szerint a félreértett közszolgálatiság jellemez, ezúttal nagyon is beletrafált a tutiba: átvett egy olyan m�sort, amely marke-tingszempontból nem feltétlenül jöve-

Page 27: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� �������� �������� �������� ���������������������������

delmez�, viszont – a királyi tévé né-hány egyéb m�sorával ellentétben – egy relatív széles néz�táborral rendel-kezik, akikr�l a kereskedelmi szféra valamiért lemondott. Az MTV-nél azonban felismerték a Beugró jelent�-ségét a kulturált szórakoztatásban, és nem hagyták cserben azt a több ezer embert, akik állandó néz�i voltak a produkciónak – ha valami, akkor ez valóban nevezhet� közszolgálatnak. �

���������������������������������������������� ��� �!"#�� $" ���%����&��"#��������������&����%#��"���%��'��"#���������"����&()����*�

A show tehát 2008. szeptember 13-ától a Magyar Televízió m�során folyta-tódott, szombatonként este tízt�l. Vi-szont a Comedy Central sem maradt hoppon, ugyanis a két televíziós csa-torna és a produkciót gyártó Filmser-vice között háromoldalú szerz�dés szü-letett: az MTV adja le els�ként a Be-ugró aktuális részét, ami kés�bb a Co-medy Centralhoz vándorol, akik heten-te többször is leadják a korábbi része-ket. Ez persze nem csak a rajongóknak kedvez, hanem a tévécsatornáknak is, mivel így a költségek is megoszlanak. A tulajdonosok örülnek, a rajongók ö-rülnek, mi, a kulturális magazin pedig még jobban örülünk, hiszen mi más le-hetne számunkra szívet melenget�bb, mint egy közösségi öszzefogás hatásá-ra megmenekült jóféle, kulturáltan szó-rakoztató m�sor története. �

������� �"���� ����+ ��,�!#� #��-��%��()#����#��+�����������&���+��������,�������.��������������/#"$� �%��0���1���#%�������������'�"#$������$���/��������������%#��23�/�# �4��)������������5�������� ���"#� ) �*���������������!.#)��������$���� !����$�)�0���/��)"��# ���6"���&�6����#��#��7����� ������4�"#�$ ��)�����8������ ���"#� �9:�! #���)��� #��2��3���������#���%# ����#��"�#%������#���0�+��,4�������+����%�0�/��������������&"� �%�0������$��$�� #��/������+���4��,"�&����"�����������������$��&�����"������#���*�;��� ���"��������&��0�����"������ )<��# �&�����$����4����,"���*�

��������5������"#� �&���#$���������� ����/.��������� ��.� � �#�=�5��"#��������()�������+��&��=�5��&��������4��$���������()#�$ ����"���/����"�+�����,4�/ ����=�>�&������+��"��%���#�����#��$ ����"�������5;��?"����+�# ���%���#��) �����&4#�� ��"� �� �������+.$"���$�������*�

# ��%���8"#$ �+�@ ����8"#$ �+�@ ����8"#$ �+�@ ����8"#$ �+�@ �����

El�ször Sz�cs Erika szociális és munkaügyi miniszter és Pelczné dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke „szállt ringbe” a Richter teremben. Vörös oldalról f�ként el�készített és már folyamatban lév� projektekr�l esett szó, de ahogy várható volt, konkré-tumok csak elvétve hangzottak el. A miniszter asszony ezt azzal indokol-ta, hogy bár a kormány minden t�le telhet�t megtesz, a piac nem az � ke-zükben van. A gazdasági válságból nem lehet jól kijönni, át kell vészel-ni. Narancs sarokból szintén nem sok meglepetés érte a nagyközönséget. Sokszor elhangzott a kérdés, hogy mit tenne az ellenzék, és erre sokszor elhangzott a válasz, hogy a kormány mit csinál rosszul. És hogy már é-vekkel ezel�tt elrontottak mindent. Ha szemmel verni lehetne, akkor egy K1-es meccset meghazudtoló mér-k�zés lett volna az eredmény. K�-halmi Zoltán humorista kés�bb csak annyit f�zött hozzá a verbális death-match-hez, hogy a vértócsákat hátul már feltörölték. 8��0�#����&0���#����� Ezután egy vidámabb hangvétel� be-szélgetés következett. Várszegi Aszt-rikot harmadszor is megbízták a f�-apáti feladatokkal. Szó esett az el-múlt két évtized sikereir�l: sikerült meg�rizni, összefogni és meger�síte-ni a szerzetesközösséget – a f�apát szerint ez a jöv� egyik meghatározó feladata; az iskolák az anyagi bi-zonytalanság ellenére is jól m�köd-

nek, és tartják hírnevüket; a szociális otthonokat is sikerült meg�rizni, Sop-ronban és Pannonhalmán egyaránt; turisztikai szempontból pedig a látoga-tók egyértelm� jelét adják tetszésük-nek, pozitívan reagálnak a fejleszté-sekre. A f� cél természetesen az, ami mindig is volt: hitet és reményt adni az embereknek.

A közéleti rész utolsó vendégei Pálin-ger Katalin és Vérten Orsolya kézilab-da-játékosok, az Audi ETO játékosai, valamint Vanyus Attila elnök voltak. A csapat jelenleg els� az NB 1-ben, haj-tanak a BL-gy�zelem felé, szóval e-gyel�re hozzák a már megszokott szín-vonalat. Vanyus Attila kiemelte az u-tánpótlás jelent�ségét is, jelenleg 618 növendéke van az ETO-nak. A követ-kez� generáció is úton van tehát, és bár ekkora keretb�l is csak öt-hat jó játé-kos kerül ki, és világklasszis talán csak egy, azért meg lehet nyugodni. Egy-egy rosszabb mérk�zés után pedig ki-tartani a játékosok mellett, mert nehe-zebb megmaradni a csúcson, mint fel-jutni. A közéleti vita után – feltehet�-leg néz�csalogatás céljából – egy rö-vid, három órás stand up-comedy kö-vetkezett, ismert (K�halmi Zoltán, Ko-vács András Péter, Hadházi László) és kevésbé ismert humoristákkal. Aki eddig még nem hallott volna erdé-lyi poéngyárosokat, az most háromszor is meggy�z�dhetett könnyez�s röhögés közepette kiváló humorukról. � 5;��?"����+�# ��%���#��0��&4#�� ��"� ������*�)��� #���*� ���#���

���� ������ �������������������������

Page 28: Alternatíva 2009/01-02

������������������� ����������� ����������� ����������� ���� ���� ����������������������������������������������������������������

����� ����������������������� ��������� ������ ���!"#���$$%�&��� '��"()������*�+�("'�!�(��,�-� ���#�(����"!�"!�����"���#%��������#�&������.�/(�'0(����"(�"#�&����,,&���!� ����1�#�������� ��"(�� "�%�2,�(�'"���#���1�������(����"!������#3���(�������45/6�7#�%���&��, ��'����!�#��� 8������(���"#� �9������&:���(&������*��!���#�8��!�����)(�1����1������%���

8��!���5;#��.��,5;#��.��,5;#��.��,5;#��.��,�

Bár 1951-ben hivatalosan megsz�nik az amerikai megszállás, az újabb fel-fegyverkezésekt�l tartó, hatalmas A-merika-ellenes tömegdemonstrációk el-lenére er�s szövetség jön létre a két or-szág között, s�t egyes körökben egye-nesen Amerika-mánia tör ki. Az USA a nyugati kapitalizmus véd�bástyájává nevezi ki Japánt a Szovjetunióval szemben, és ennek szellemében hatal-mas gazdasági fellendülést generálnak. A fellendülés kihatott a filmiparra is.

Az ötvenes, hatvanas években újabbak társulnak a már a háborúban is m�köd� nagy filmgyártó vállalatotokhoz, u-gyanakkor a stúdiók mellett a független filmezésnek is nagy terepe volt. Így

rengeteg, akár évi ötszáz körüli film is kijött. Ez a korabeli francia filmgyár-tásnak ötszöröse, az amerikainak a fele volt. Az ekkor készült filmeket két csoportra, a régi illetve az új Japánról szóló filmekre oszthatjuk.

Az új Japánról lényegesen több film készült, ám ezeket kevésbé szánták ki-vitelre, féltek ugyanis, hogy vontatott tempójuk miatt a nyugatiak (vagyis mi) nem élveznék. Jellemz� m�fajai ennek a csoportnak a kishivatalnokokról szó-ló vígjátékok, a fiatalkori b�nözéssel vagy családi válságokkal foglalkozó filmek, de az olyan szörnyfilmek is, mint a Godzilla, amely a japánok atom-támadás utáni, a nukleáris mutációktól való félelmét jeleníti meg. Jelent�sek még az olyan m�vek terápiás jelleg�

visszaemlékezései is, mint a Hiroshima gyermekei (1952) vagy a Hiroshima (1953) cím� filmeké. Felvet�dhet a né-z�ben a kérdés, hogy miért is van az, hogy sehol egy megemlékezés a gom-bafelh�k áldozatairól, holott voltak ezek olyan szörny�ségek, mint a sokat tárgyalt náci holokauszt. Valamiért ezekr�l nem esik szó…

A régi Japánról szóló filmek jóval ki-sebb csoportját viszont nagyon is ex-portra szánták, a régi Japánnak a Nyu-gat számára jelentette egzotikumában bízva. Természetesen a helyi közönség körében sem voltak ezek a filmek nép-szer�tlenek. M�fajukat tekintve els�-sorban történelmi vagy kardvívó fil-mekr�l van szó. A Nyugat figyelmét is egy ilyen történelmi film, A vihar ka-pujában keltette fel el�ször. A filmet a legismertebb ázsiai rendez�, Akira Kuroszawa (1910-1998) rendezte. A vihar kapujában a 20. század elején al-kotó minimalista japán író, Akutagawa két elbeszélését dolgozza fel, keretét A vihar kapujában, történetét pedig a Cserjésben cím� elbeszélés adja. A film a középkori, polgárháborús Kiotó-ban játszódik, ahol három vándor talál menedéket a vihar el�l egy romos templomban. Itt a három vándor, azaz a buddhista pap, a favágó és egy egy-szer� ember egy érdekes történet meg-

Page 29: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������� ���� �� ����������� ����������� ����������� ���������������������

fejtésén morfondírozik, hogy az id� gyorsabban teljen. A történet lényege, hogy egy bandita megtámadott az er-d�ben egy házaspárt. A végeredmény: a férj meghalt, a másik két szerepl� pedig egymástól függetlenül elsietett a helyszínr�l. Mi történt az erd�ben?

Ezt négy szerepl� meséli el, ám ezek a történetek egyáltalán nem egyeznek egymással. Mindegyik változat az el-mondójáért beszél, mindegyikük pró-bálja magát pozitív színben feltüntetni. A bandita azt hangsúlyozza, hogy be-csületes párbajban végzett a férjjel, a feleség saját ártatlanságát emeli ki, a halott férj szelleme pedig – egy médi-umon keresztül – magát, mint büszke harcost állítja be, és feleségét vádolja. A favágó is – akir�l kiderül, hogy a történtek szemtanúja volt – elmeséli a maga sztoriját, ami azonban meger�síti mindkét férfi gyávaságát, és azt, hogy a feleség sem volt ártatlan a dologban. De még � sem a teljes igazságot mond-ja el, úgy alakítja történetét, hogy ne derüljön fény arra, hogy a helyszínr�l ellopott egy értékes t�rt. A filmnek mindezek ellenére pozitív kicsengés� a vége: a favágó b�nbánata miatt magá-hoz veszi a film végén talált csecsem�t. ��������������������������������������� �� Egyrészt a harcjeleneteket lassított fel-vételként mutatja, ami kés�bb klisévé válik a filmcsinálásban (lásd: Mátrix). Másrészt: egyfajta „h�si humanizmus” jelenik meg filmjeiben, ami azt jelenti, hogy olyan emberek kerülnek a közép-pontba, akik megfékezik saját önz� vá-gyaikat, és így mások javát szolgálják. Erre az egyik legtipikusabb példa A hét szamuráj cím� film, ahol egy csapat szamuráj feláldozza életét, hogy meg-védjen egy falut a banditáktól. Har-madrészt jelent�s a sensei-, vagy mes-ter-motívum, azaz egy önmagától eltelt f�h�s egy id�sebb, bölcsebb tanítótól tanul fegyelmet és önfeláldozást. Erre nagyon jó példa a R�tszakállú cím� film, ahol egy elhivatott orvos a sze-gény betegek iránti odaadásra tanítja meg az orvosgyakornokot. Egyébként ez Kuroszawa utolsó olyan filmje, amelynek még pozitív kicsengés� a vége. Jellemz� még, hogy az érzelmi csúcspontokon gyakran elered az es�, vagy legalábbis viharos szél tombol.

Kuroszawa kosztümös filmjei nemegy-szer megkérd�jelezik a szamuráj-téma romantikus-h�sies ábrázolását, ezt ta-

pasztalhatjuk számos egyéb film (Ko-bayashi Masaki: Harakiri, Szamurájlá-zadás) mellett Hideo Gosha alkotásá-ban, A halál árnyaiban is. Hideo Go-sha számos nagy siker� filmet készített a hatvanas években, de a ’84-es A halál árnyai mer�ben különbözik a többit�l: a rend�rség és az alvilág küzdelmér�l szól némi melodrámával, erotikával, humorral és rockos aláfestéssel. �

!�� �����������"���������#$���$��������������������������%��&��$�&��'������#���$�����������������������(���������)������(*�������+�,�����-�%���$�������������'��������������)�����������#�����(�����������.�����$�������*/"��'��&���������������������)������$��+��

Ha japán filmr�l beszélünk, minden-képp meg kell említenünk az 1964-es A homok asszonyát, amelyet Hiroshi Te-shigahara készített Abe Kobó azonos cím�, világhír� regényéb�l. A homok asszonya egy rovargy�jt� férfir�l szól, aki egyik nap szállást kér egy homok-tölcsér alján él�, önkéntes szám�zetés-ben él� özvegyasszonytól. Hamarosan azonban kiderül, hogy a homoktölcsér-b�l nincs kiút. A férfi bennreked, és mivel nem tehet mást, segít az asz-szonynak lapátolni a homokot, hogy az ne temesse be a házát. Eleinte a szö-késre gondol, alig várja, hogy lehet�-sége nyíljon menekülni alkalmi börtö-néb�l. Amikor azonban erre végre le-het�sége lenne, mégsem szökik, hanem visszatér az asszonyhoz és vállalja az állandó robotot, küzdelmet a futóho-mok ellen. Az embertelen körülmények ellenére otthonra lel a n� mellett, vele akarja leélni további életét. A hatvanas és hetvenes években meg-jelenik egy témáiban és technikai meg-oldásaiban radikális újításokat hozó tö-rekvés. Ez a japán filmes új hullám. Legnagyobb alakja Oshima. Oshima nagyon személyes és politizáló filmjei-ben (Éjszaka és köd Japánban, Szertar-tás, Fiú) bemutatja a fiatalok elégedet-lenségét és lázadását a régi szokásren-det képvisel� id�sebb generációkkal szemben. Boncasztalra kerülnek a ja-pán társadalom antidemokratikus ha-gyományai, mint például a koreaiakkal és a n�kkel szembeni el�ítéletek. Film-jeiben a lázadás a törvény áthágásában és a b�nözésben nyilvánul meg. �

,�������'�0����%����

1�/�%�����#��$)���

1�%����������&��

2���&�����

!������3�&�����

Page 30: Alternatíva 2009/01-02

������������������� ����������� ����������� ����������� ���� ���� �������������������������������������������������������������������

� Sokkoló hatásokra törekszik, ezért filmjeiben teret kap az er�szak és a szexualitás rendkívüli, gyakran natura-lisztikus bemutatása. Az új hullám má-sik nagy alakja Terayama. Az � radika-lizmusa nem politikai mondandójában van, mint Oshimának, hanem abban, a-hogy a filmnyelvet használja. A termé-szetes tájba gyakran irreális díszlettár-gyakat helyez, mint mondjuk egy ha-talmas gyufásdobozt vagy emberi kezet formáló jelz�táblákat a Vidéki bújócska cím� filmjében. Egyik korai filmje, az Emperor Tomato Ketchup az 1968-as diáklázadásokra reflektálva egy gro-teszk diákforradalmat mutat be, megje-lenítve az id�sebb generációk félelme-it: a gyerekekkel szembe szálló feln�t-tek elveszítik polgárjogukat.

A japán új hullám nagy témája a sze-xualitás. Egyrészt a hatvanas-hetvenes évek szexuális forradalmának vet�-magja itt különösen jó táptalajba hul-lott, hiszen Japánban sosem volt a sze-xualitás ábrázolását elutasító olyan val-lásos prüdéria, mint Európában vagy Amerikában. Másrészt a gazdasági fel-lendülés mögött rengeteg ember mun-kája állt, s ennek az éjt nappallá tév� öltönyös-nyakkend�s üzletember-se-regletnek nemhogy a szerelemre, de még saját magára sem volt ideje. Ez a stressz okozta, elfojtott szexualitás pe-dig csak gy�lt-gy�lt a japánokban és olykor csoportos nemi er�szakban rob-bant ki. Ezt a híres-hírhedt japán per-verziót számos film bemutatja, mint például Oshima Japán disznónóták és Tarayama Dobjátok el könyveiteket és menjetek ki az utcára! cím� filmje, de ide tartoznak Masao Adachi szoftpor-nóba csomagolt politikai propaganda-filmjei, mint a Sex Jack, vagy Az an-gyalok eksztázisa.

������������������������������ az évente gyártott filmek száma el�bb háromszázra, majd százra csökkent. Ennek okai egyrészt a tévé és videó, másrészt az anime (japán rajzfilm), mint önálló médium egyre jelent�sebb térnyerése. A japán filmgyártás veszí-tett fényéb�l, a korábbiakhoz képest kevesebb kiemelked� alkotás születik. Vannak persze üdít� kivételek, például a szexjelenetekkel t�zdelt, rendkívül bonyolult szerelmi háromszögekr�l szóló m�vészfilmek, mint Kamata Yo-shikata Nincs nõ, nincs sírás (1998) cím�, és Zeze Takahise Tokiói erotika (2001) cím� filmje. Jelent�sek még a

�������������

yakuza, azaz gengszter- vagy maffiózó filmek m�faján belül a színész-rendez� Takeshi Kitano m�vei, mint például az Er�szakos zsaru (1990) vagy a Forrás-pont (1990), amelyeknek stílusa nagy hatással volt Tarantino filmjeire. Szá-mos megtekintésre érdemes alkotást említhetnénk még a közelmúltból, mint a keser� Óceán hozottat (1994), a sok-koló Battle Royalet (2000) vagy a szép Anyátlanokat (2004). �

��� !"�#�#�$�!����%���&"�'!(�)��!������*+����������������#��#�)���������� �� #�����������)�##����!���!&��������!� ,����'���������-���� ���#��.��)����!���/��� ��#�����������!������.�)���-�������#�� ����������������������'����"�� �#,� &���0��

Kayo Hatta Óceán hozottja az ezerki-lencszázas évek elején játszódik, abban a korban, mikor még a hawaii férfiak Japánból szereztek maguknak feleséget néhány levél- és egy fényképváltás után. A csodás Hawaiira vágyó f�h�s-n�, egy tizenhat éves lány is egy ilyen levélváltás után érkezik hajóúttal a me-sésnek hitt szigetre, amihez összes va-gyonát fel kell áldoznia. Ám már rög-tön az érkezéskor csalódnia kell: leen-d� férje jóval id�sebb, mint a képen, és csak egy közönséges hawaii napszá-mos, aki elvárja asszonyától ugyanazt a kemény munkát, amit � is végez a föl-deken. Az új, megnyomorító lakóhe-lyén a lány egyetlen vigasza egy másik japán lány, akivel a napi munka után éjszaka egy mosodában dolgoznak, hogy összejöjjön elegend� pénzük arra, hogy visszautazzanak igazi hazájukba.

A Kinji Fukasaku által készített Battle Royale Takami Koushon azonos cím� regénye alapján készült. A történet nagyjából Orwell 1984-ét és Golding Legyek ura cím� regényét elegyíti ösz-sze modern, japán környezetben. Isko-lás gyerekeket szállítanak egy szigetre a fels� hatalom számára készítend� zártkör� valóságshow számára. Nos, a történet elég brutális, mivel a szigeten teljesítend� feladat az, hogy le kell mé-szárolniuk egymást, míg csak egy diák, a „gy�ztes” marad. A fiatalok kényte-lenek belemenni a „játékba”, mert kü-lönben mindjüket felrobbantják. A nemzetközi botrányt kavart, csavaros vég� Battle Royale betekintést enged a gyermeki lélekbe, szerelembe, irigy-ségbe, bosszúba, de inkább csak er�-sebb idegzet�eknek ajánlanám. 1�����)�����!��������� �����2��!���� Megemlíteném még az egyik nagyon új japán remekm�vet, Hirokazu Koreeda Anyátlanok cím� filmjét. Egy fiatalasz-szony a fiával egy tokiói lakásba költö-zik. A b�röndökb�l, valamint a pálya-udvarról el�kerül még további három gyerek, azonban az � létezésükr�l nem tudhatnak a házban a lakbér miatt, je-lenlétük titkos. Az anyuka hamarosan elutazik egy gazdag férj reményében, és gyerekeihez nem tér többé már visz-sza. A film a négy, magára hagyott gyermek életét mutatja be: hogyan jön-nek ki egymással, hogyan szórakoznak, hogyan vigasztalják a nagyobbak a ki-sebbeket. Hogyan várják a repül�tér közelében, hogy hátha visszatér az anyjuk. Mit csinálnak, mikor elfogy a pénzük, és amikor kikapcsolják az ára-mot a lakásukban.

A film egyszer�, visszafogott stílusban, mindenféle emelkedettség nélkül mesé-li el a történetet, a végeredmény ennek ellenére is nagyon megható. Az ilyen és ehhez hasonló remekm�vek miatt érdemes japán filmeket néznünk. � �

��������#,����!�����)� �����!�)� ������������!�����!�����-�#�����-������)��!!����������)���������������!������#�����-���������#������!� ���������&�������,�"���)��!#-�������#��&��!��,��������������������������������� '�-������������� �����'!(���������3�#���4�����.�.����5�!��%�#����.������������6��!����� �)���.�#������+0����!��#����!��0����

�7�"&������ ,���8����#������0��� 0�&����#������0��� 0�&����#������0��� 0�&����#������0��� 0�&9�"������ �1��������)��!,��#-�������������.�������#�����������#���������#��#�������#�0��

Page 31: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ��������� ��������� ��������� ������������������������

����� ������������������������������������ ���!���"����#� $�%�&�'������(�������)*��+!�!!��� ������������������,-� .���/����� �0����)/1�2.�������������)/�!����!2�-�!)������-)!&�(������!��+�+*��/��������*)!��3�4������)���)*��&�

���������*��� ��*��� ��*��� ��*��� �5�����5�����5�����5�����

Mint ahogyan Pálfi György legutóbbi filmjét, a Taxidermiát sem lehetett el-rendezni egy laza kézlegyintéssel vagy éppen vállrándítással annak gyomor-forgató jelenetei miatt, úgy biztosak le-hetünk benne, hogy a Nem vagyok a barátod nyomasztó atmoszférája is ko-moly nyomokat hagy a néz�kben – ne-tán meg is osztja �ket, ahogy egy ilyen provokatív alkotástól elvárható.

A Nem vagyok a barátod improvizatív ötletekb�l építkez� alkotás. Nem csu-pán a kilenc amat�r szerepl�, akiket egy régebbi casting névsorából válo-gattak ki (amelyhez az utcáról hívtak be embereket), hanem a stáb, az opera-t�r, a rendez� és a forgatókönyvírók ré-szér�l is. A történet a szerepl�k inspi-rációi és reakciói nyomán szöv�dött, és mindössze három hét alatt alakult azzá, ami aztán végül megjelenik a mozi-vásznon. A sztori stílusa, kidolgozott-sága, megvalósítása talán épp ezzel összefüggésben hagy is némi kívánni-valót maga után.

A nagyjátékfilmet, a Nem leszek a ba-rátod cím�, 13 perces dokumentum-film el�zi meg, mely ovis életképeket, szituációkat mutat be. Nem azért per-sze, hogy jobban eladhatóbbá tegyék

vele a mozit, mint egy mosóport vagy valami kutyaeledelt. A gyerekek között fennálló társas viszonyokra, interakci-ókra találhatunk alapvet�en bájos, de néha megdöbbent� példákat (ki kivel barátkozik, játszik; kit közösítenek ki, ilyenek), melyek a feln�ttek világában, a veszedelmes viszonyok hálójában brutálisabban örvénylenek tovább.

A film szerepl�ivel – bár sokszor egy-máson él�sködnek, vagy taposnak – le-het szimpatizálni, vagy együtt érezni, hiszen a komikum meghatározza az é-letüket. Nagyvárosi szürkeségben ten-g�dnek, erkölcsileg sivár életük látszó-lag párhuzamosan csordogál: csalással, �

6�����!���*��*�������!�.������*�� �������*�.�������� �+���!*�.����)�����!���!.��������7���-�.��7����!!.�7������7�*!����*��)*�����!����-**��������������!���������!�*&��

lopással, vagy állatias szexszel telik. Aztán jól komponált koreográfia sze-rint a sorsok groteszk összefonódása lassan nyilvánvalóvá válik, persze kri-mibe ill� fordulatokra nem kell számí-tani: Sára szereti Márkot, akit�l gyere-ket vár, Márk is szereti Sárát, mint mondja, a maga módján. Márk szereti Sophie-t is. Sophie is szereti Márkot. De Sophie nem szereti, ha átverik, in-kább azt szereti, ha kényeztetik, és András szereti is kényeztetni Sophie-t, miközben a háta mögött, nagy röhögé-

sek közt minden ribancnak elmondja. Jimmy-t pedig mindenki szereti, legin-kább összeverni, vagy lecsukatni, ki-véve Natasát, aki elhagyja, ahelyett, hogy a hontalan fények közt összejön-ne vele egy este az aszfalton.

Az összhatás különös, disszonáns egy-veleg: világok szakadnak darabokra vagy kapcsolódnak össze alkalmi, aljas érdekek mentén. Az amat�r szerepl�k saját életéb�l sarjadó rögtönzések hol abszurdba, hol groteszkbe hajló, irreá-lis fordulatokat eredményeznek, me-lyeket áthat a kemény malíciával spé-kelt fekete humor.

Összességében végül is nehéz eldönte-ni, hogy a film a budapesti magyar va-lóságról szól-e, vagy inkább ennek a létnek a drámai eszközökkel való kika-rikírozása, kifordítása-e a célja, súrolva a fikció, az irrealitás határait; esetleg tanmese a rossz nevelés, a szeretethiá-nyos családi légkör, a félreszocializá-lódás következményeir�l. Mindeneset-re biztosan állítható, hogy minden hiá-nyosságával együtt is érdemes meg-nézni az alkotást. �

� ��

������������������-���� �+���8�!2�����!���*!����7�!2���90����:��:��� ������-� �*;��

Page 32: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������� ���� ��� ��� ��� ��� �����������������������������������������������

��

��� ������� � ���������������������������������������������� �����!�����������"�!!#�$����������%��&����%��'��!���'���������������%������(�����������#��

���&�!&���������)��)��)��)�����

Túléled a karácsonyt, tisztultál, feltöl-t�dtél, aztán egy hétre rá jön az újév, neked pedig valami üt�s bulival kéne búcsúztatnod az óévet. Ebben az évben az utca (hamar kiütöttük magunkat, le-het menni haza), a szuperbuli (kett�kor els� elalvás, de még menni tovább), és a munka (éjfékor még józan, hatkor tökrészegen elalvás) szilveszteri tesz-telése után egy új lehet�ség adódott: töltsük a szilvesztert külföldön! Hol? Hát Boszniában! Kóstolgattuk az ötle-tet, végül is miért ne, nekem személy szerint (sof�rként) tetszett a kihívás, és a szerencsés munkanaphelyzet a töb-bieket is meggy�zte. Irány Bosznia.

Megmondom �szintén, szeretem Ká-Európát. Sok szép dolog van benne, legalább annyi örömet tud okozni, mint Európa t�lünk nyugatabbra. Vagy kele-tebbre. Az úton azon t�n�dtem, hogyan változik a táj, hogyan változik a kultú-ra. Elmondhatom, a horvát száz kilo-méteren nem volt lényeges változás hozzánk képest (most jöhet az, hogy hö, ezek még nálunk is kisebbek, hö, milyen hülye házak, hö, rózsaszín ház). Még Boszniában is lehet pár hasonlót �

*���������������+����������������!���������������������+���������'�������,��������������(���!�������������-+�����������(�,�,��!!�����������)�����(���.������!���'��������&�-���������#���&�-��+����/$#��

felfedezni, de azért elmondható, hogy ez már nem csak a múlt miatt van így. Sajnos nem láttam (annyi) márvány unikornist, pedig a beszámolókból úgy tudtam, hogy a bosnyák vállalkozók úgy versenyeznek házuk minél több rikító m�tárgy által való túlzsúfolásá-val, mint ahogy nálunk a Hülye Vállal-kozók teszik a lízingelt X5-ös BMW-k mutogatásával. Bosznia jelenleg a sen-ki földje. A háborúról a Wikipédián is sokat meg lehet tudni, a három nép, a bosnyák (48%), a szerb (37%) és a hor-vát (14%) szinte matthelyzetben próbál egymás mellett élni. A látszólag békés együttélés záloga az európai kihelye-zett kormány. A kihelyezett európai ellenminiszterek és lehetetlen helyzetet tovább fokozó sóhivatalok miatt az ország gyakorlatilag kormányozhatat-lan. Aki viszont járt már a Balkánon, nem fog meglep�dni a viszonyokon. Itt gyakorlatilag minden szemetesként funkcionál. Szarajevó belvárosa még�

�������"�-�!���������+����������������������+����)�����"�����������������������������������������������������'��-�.�0��1��0��1��0��1��0��1���

Page 33: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������������������� ���� �� ������ ������ ������ ���������������������

annyira nincs is tele csövesekkel, ellen-tétben a külvárosokkal, de aki járt már Rákospalotán vagy Csepelen, az nem nagyon fog szörnyülködni. A szolgálta-tások színvonala kielégít�, úgyhogy mindig volt alkoholunk és lepénykénk, ami nagyon finomnak bizonyult a For-nettit�l és egyéb szörny�ségekt�l meg-csömörlött gyomor számára. Boszniá-ban komlót termesztenek, a hegyr�l csordogál a kis patak, szóval finom he-lyi sörük is van. ���������� ����������� � �� A boszniai háborút amerikai és össz-európai hatásra a daytoni szerz�dés zárta le 1995-ben. 1992-t�l véres har-cok voltak a szerbek, a horvátok és a bosnyákok között. Miel�tt leosztanánk a jófiú-rosszfiú lapokat: bár a horvátok és a muszlim bosnyákok közösen akar-tak függetlenedni Jugoszlávián belül a szerbekt�l, ez a horvátokat nem aka-dályozta meg abban, hogy olykor a szerbekkel együtt tizedeljék az igazi vesztes bosnyákokat. Az ország ma is két föderációból áll: a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció együtt alkot egy furcsa ál-lamalakulatot, amit jelenleg a nemzet-közi nyomás és az egyre jelképesebbé váló békekontingens tart össze.

Jellemz� az ország interregnum hely-zetére a konvertibilis márka, az ország hivatalos fizet�eszköze, amit minden üzletben és vendéglátóhelyen minden különösebb t�zsdei alap nélkül 2:1 arányban feleznek az euró értékével (1 euró: 2 KM). Olyan érzésem volt, mintha KM-et 1995-ben nyomtak vol-na utoljára: az összes papírpénz a por és a papirusz közti állagot próbálta fenntartani zsebemben. Áruban nincs hiány, Szarajevóban f�leg horvát élel-miszerekkel találkoztunk, megspékel-ve a hagyományos balkáni termékek-kel: ajvar, baklava, olajbogyó, füge, stb. És – hála az égnek – PAN-sör. Ma-gyar termék is van: reggeli ital (dátu-mot nem mertem nézni rajta, de nem lep�dtem volna meg, ha egy 1995-ös segélycsomagból való).

Vendéglátónk viszont nem biztatott he-lyi sörök és alkoholtermékek fogyaszt-ására, hiszen ott az amcsibolt. Mint megtudtuk, a világ összes amerikai tá-maszpontján a hadsereg azonos kiszol-gálóegységet tart fenn. Gyorséttermek, angolszász sajtótermékek és egy speci-ális amerikai bolt, ahol hazai termékek-

kel szerelkezhetnek fel a katonák. Itt kaphattunk Bud-sört, Coronát, viszkit minden fajtából, és persze szárított marhalábszárat (annak, akinek a rágó esetleg túl régimódi lenne). A táborban azonban nemcsak amerikaiak szolgál-nak, hanem az összes európai nemzet, valamint több más ország katonái is. Nagyon sok spanyolt láttunk, britet, né-metet, magyarokat is, franciát viszont egyet sem, ami meglep�, figyelembe véve országuk nemzetközi súlyát. És �

������ � �������������� ��������� � � �!���"���#������������$�����#��%��� "�#�#�!�������%���&�����'��(��� ���� ) �� �����"*���!� ����������)#������#����+��

persze a multikulti. Most nem akarok visszamenni a törökökig, de az actio radiusnak köszönhet�en az iszlám etni-kai és nyelvi terjeszkedése egybefüg-g� területen nagyjából Észak-Boszniá-ig jutott: ott azóta is tartja magát, s�t. Szarajevó eklektikája csodálatos. Egy utcában százméterenként váltják egy-mást a mecsetek, a pravoszláv és a ró-mai katolikus templomok, ráadásul többségükr�l els�re nem is lehet meg-állapítani, melyik valláshoz tartoznak (beköltözés, ugye). Jelen van a monar-chia-korabeli építészet, f�leg a közin-tézmények stílusa ez, de az országos könyvtár mohamedán motívumokat tükröz (és �rzi Európa valószín�leg leggazdagabb iszlám irodalmát). Saj-nos még mindig romokban áll; nemrég történt meg az aknamentesítése – de van, amit nem lehet visszaállítani: a

szerbek a háború alatt módszeresen égették a könyveket, hogy a fejekben is tisztogatást végezzenek. Remélhet�leg a bosnyák nemzeti kultúrát nem éri több ilyen csapás, így is azt láttuk, hogy sokkal öntudatosabbak, nemzeti-ebbek, mint például mi, magyarok. A belvárosra a változatosságon kívül a keleti hatás is jellemz�: bazárok, teá-zók, pecsenyések, antikváriumok tele mohamedán irodalommal. De alig van olyan utca, ahol egy-két ház ne lenne barokk, vagy régebbi stílusú, mint a Káptalandombon. Ha pusztán a bel-várost venném figyelembe, nem t�nne fel, hogy elmaradottabb országban va-gyok: bankautomaták, színes reklámok, igényes utcák (a bombatölcsérek helyé-re fákat ültettek, így fordulhat el�, hogy a széles járdát egy él�kerítés sz�-kíti le). Az emberek kedvesek, és, bár nem rajongok a horvát és a szerb n�-kért, a gének keveredése el�nyössé te-szi �ket. A mediterrán hangulatot nem érzékeltem igazán a mínusz tíz fokban.

A hazaút kellemesebb volt, mint odafe-lé, nappali világosságban szörny�lköd-tünk a szellemvárosokon, a félbetépett házakon, ahol valami csoda folytán folytatódott az élet. A határon a ben-zinkutas legnagyobb örömére vettünk egy helyi Tutti Frutti magazint, és szembenéztünk hazánk legsötétebb ki-lencvenes évekbeli szellemiségével. Ez biztos az elmaradottság jele, de ha az emberek jókedvét és bizakodását né-zem, én visszakérném a lappal együtt a múlt századot. � ��

��

��,#�����- � �#����

��. �'� �/�0�� � ���0�� � ���0�� � ���0�� � ����������1��#����/��+2�+2�+2�+2����3+����$�4(3+����$�4(3+����$�4(3+����$�4(��

��5#��#�����������/��������6���7!������6�&������&�&7!����6��� 7!������� ����6������7+�����-����#������ �/�� �����#���#� #�����%�� ��������� ������#��#�!���) �� �� ��������� � !����� ��&������'�4&�� ��#�����!� � ���*�'���������������� �� � ����#������ ��+��

Page 34: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������� ���� � �� �� �� �� �� �� �� ����� � � � ������������������������

�����������������������������������������������������������

�������������������������������������������������������������������������������������������������������� �� �!�"��������� �����������#� ����$���"�% ���% ���������&�����"�%������ ������������!�����'������"��������������#�(�)��������#�����

��������� ��������

*����&�����+ �� ���,���-����������!��-�����������������������������������.� .� .� .� �/��/��/��/�������������

Semmi sem teszi kíváncsibbá az em-bert, mint az, hogy ha eddig kima-radt valamib�l, amir�l eddig csak jót hallott. Hát, még ha egy olyan étte-remr�l van szó, ahol elmondások a-lapján a betér� vendég elegáns he-lyen, udvarias kiszolgálással körítve finom ételekkel lakhat jól.

Menzakommandónk ilyen tapaszta-latokkal – és az el�zetes tízórai elfo-gyasztása nélkül – vágott neki a bel-város szélére es� étterem kritikus szemmel történ� feltérképezésének. Az ajtón belépve elegánsan öltözött pincér fogad minket, akinek tudomá-sára adjuk, hogy menüt fogyasztunk. A bárpultot körülvev� asztaloknál kínálnak bennünket hellyel, ahol a kényelembe helyezkedés után pár perccel elénk is rakják a forró ka-ralábélevest. A megfelel� h�mérsék-let beálltáig b�ven van id�nk átfutni a heti menüajánlatot: a kínálatban minden nap más el�ételen (többek közt francia hagymaleves valamint tárkonyos raguleves), valamint két állandó (sült hús–burgonya/saláta-jelleg�) f�ételen kívül napi ajánlat jelleg� választási lehet�ségek is fel- t�nnek, mint a provance-i cukkíni- f�zelék vagy a f�tt marha meggy- mártással, rizzsel.

Nekilátunk az ebédnek. Míg a szer-keszt�ség egyik kreatívja kategóriá-jában megfelel�nek találja a még mindig kicsit túl meleg levest, addig

f�szerkeszt�nk a felszínen gyülekez� zsírfoltok mennyiségét sokallja. Bár az egyik tál nagyjából elfogy, addig bi-zony a másik kett� tartalma félig meg-marad. Míg a tányérokat összeszed� pincérhölgy meglep� mérték� érdekte-lenséggel tudakolja, hogy vajon mind cigánypecsenyét kérünk-e, addig közü-lünk ketten roston sült jérce/csirke ren-delésével cáfolnak rá a hülye feltevés-re. Miután kaptunk három pohár vizet, folytatódik a kóstoló.

A kevert salátás sült csirkének/jércének két negatívuma van. A nem éppen üdí-t� frissesség� salátaleveleken borzal-mas mennyiség� és íz� balzsamecet le-ledzik (amely ki tudja, hogyan került elénk az étterem figyelmeztetése vagy kérésünk nélkül). Ett�l függetlenül a hús jól van f�szerezve, ízre is kelle-mes. Kissé csalódottan vesszük tudo-másul, hogy nem teljesen laktunk jól, még elfért volna pár szelet csirkefalat a salátahalmon. Azt még meg kell je-gyeznünk, hogy eléggé feszélyezve éreztük magunkat, amiért a fizet�pin-cér másfél méterre t�lünk, állva nézte az egyik sportcsatorna m�sorát a falra polcolt televízióban.

Kezdjük az összegzést. Az étterem ele-gáns, jól f�tött (ami szintén nem utolsó szempont a téli id�szakban). A menü-rendelés a szolgálatkészség mérséklé-sére bátorítja a pincéreket, pedig az árak nem a legolcsóbbak 800 Ft-os át-lagdíjjal. Mint utólag az étterem we-boldalán olvastuk, különböz� egyéb kedvezmények vehet�ek igénybe me-nü+üdít�/bor/kávé, vagy leves + a’la carte étel fogyasztása esetén, melyr�l bárminem� tájékoztatás hiányában a helyszínen lemaradni kényszerültünk.

� � � � � � � � �����

0���� �����$�����'&!����#�/ �����!'��1�%$��2�$��%$��2��#���

��

3�'&�3�����4����3�'&�3�����4����3�'&�3�����4����3�'&�3�����4���������5���"�6�!-���7�������������8��88#�

������������� �����$����� �����$����� �����$����� �����$��������

��-����2�����

�����������������������������������

��

9� �����'����2� !������%��!��������:;<�)���������"����% ������ ���� �������6��-�&�"������������������ �&�"�!��'�������#�+�!��#��

3��&���0���3��&���0���3��&���0���3��&���0��������

��� ����� =�2 � >�&� � ��������)&&� )������� %���� ��� ���� ��&��� �� -����� �'��% �� %�� ��$�2� !��!��"�8� �,�)�&)���%��������#� �� 2� !���� �� %$��2 �� �������$����"� ��� � �� �!'�&��� ��������#� :��� �� -����� 2� &����������,�����)�)����&"�%� ��������� ��% �&������������ �����?���'&�� ��!�� �� ������ �$� �����@�����������$���#���

��%�����9)������<�A'��������'���)&&�'�$2���)��������? ����� � ��2� ?��� !���@� �����������#����������������� &&�������� ��� ��� ����$�� �@�)���� �)&&�'�$2���)������� ����������"� ��������� ?������� ? ������"� ?����6����&��#�*)�����������"��'��'������ ��� ���&������� 2� ���� �&�������� ������ ����� �� ����� )���������#� �� -���'�� ����������)�����&�� ����%��$"����� �������� �����@�@����� �����������"������? �� ���'���"��������������� �� 2� �!���� !�������#� �� ������� ���)���������B����%$��2�����!�"��������� ������"� ����� ��������������&��������������&��� ��������#�4�����'��������#�����

<������� C��� ����&�� �������!'��� ��������)��������"� ��A'���� *'��'���&��� ������%�"����% ���-� 2 �� ��)�������2� �!���#� �� ������� �� ����%��� �����&��� ������"� ��� D���&'���&��� ����� �)&&� �?!����� -�������������'�$2������ ����#�:&�&�� ����� ����� ������"� ��� �����������!����)&&��&��!������������ ��E� 9�� ������ ����������2� !��"�����)&&���? ��-�$����������� �$��"� ��!� ��� �)���������������? F���#%'��? F���#%'��? F���#%'��? F���#%'�-���E�������

Page 35: Alternatíva 2009/01-02

������������������������������������������������������������������ ���� �� �������� �������� �������� ���������������

�� �����������

�����������

������������������ ������ ����������� !���"�#�� $����$%��&��'�����&��$%$�� � ����'� � � � $�(�� ����"�)�*��%���+$�,��$�� �� ��,��$�� �� ��,��$�� �� ��,��$�� �� �����%�%��%�$"��

-"�.��! �� �!$��/�-"�.��! �� �!$��/�-"�.��! �� �!$��/�-"�.��! �� �!$��/�����

A Baross utca eleji lipóti pékséges pa-vilon kvázi egész Gy�rt összeköti: itt aztán tényleg bárkivel lehet találkozni, legyen szó Keret-elnökr�l, Kerékpáros-klub-munkatársról, k�bányais zenész-r�l vagy mondjuk az Alternatíva újság-íróiról. Szóval tényleg bárkivel.

Legutóbb két nyugdíjas nénivel hozott minket össze a sors. Ültem a pult mel-lett Koff Einstein kollégámmal, szoká-sos forró csoki-tejeskávé kombónkat fogyasztottuk (295 Ft + 245 Ft), köz-ben Tchi Bódog legutóbbi cikkér�l (Al-ternatíva, 2008. december) beszélget-tünk, melyben a botrányos el�életér�l ismert bajkever� hatásvadász fordula-tokat sem sajnálva ront neki kávéfo-gyasztási szokásainknak.

A kávé finom, szokványos, semmi ext-ra, Koff Einsteinnel szólva jó az ár-ér-ték arány. Ennyi pénzért egyébként nem is vártam többet. A forró csokiról nem tudom, mit ír az értelmez� szótár, de nálam a meleg kakaó nem egyenl� a forró csokival. Finomnak finom, de nem ugyanaz. Szóval ültünk a pult mellett, figyelve az újabb és újabb vá-sárlók viselkedését, mire bejött két

nyugdíjasotthon-lakó, hogy a szerintük különösen finom süteménykínálatról beszélgessenek. Valahogyan így: – Ilikém, hát itt olyan finom minden, mint egy háziasszonynál! – Ne is mondd! Egyébként nem Ili va-gyok, hanem Piri, de mindegy! Én minden névre hallgatok! – Ja, tényleg? Akkor most volt a név-napod! Isten éltessen!

Visszatérve a pékség süteménykínála-tára: a Rákóczi-túrós (160 Ft) és a fran-cia krémes (200 Ft) mindent visz, a meggyes pitével sem futottunk még zá-tonyra, bár szerintünk 170 Ft kicsit sok azért a kábé 30 cm2-es szeletkéért – persze: nyilván annyiért adják el, a-mennyiért meg is veszik a zemberek. A vaníliás fánk finom, 120 Ft. Van még kókuszkocka 130 Ft-ért, aminek isme-r�seink szerint aránytalanul pofátlan ára van ahhoz képest, hogy csak piskó-ta, olvasztott csoki és kókuszreszelék az egész. Szabadversenyes kapitaliz-mus van már egy ideje, ugye.

A pékségeknek Németországban külön kultúrája van. Felkel a lipcsei pék haj-nali háromkor, nekiáll megsütni a reg-geli kenyereket és süteményeket, hogy aztán 7-t�l kiszolgálja az arra már kí-gyózó sorban várakozó embereket. Berlin és az egész ország tele van jobb-nál jobb pékekkel, ahol isteni Streusel-kuchen-eket és Bienenstich-eket kapni. A németek életvitelébe annyira belei-vódott már az, hogy jetzt hol ick mal ’ne Schrippe vom Bäcka, hogy nincs olyan metrómegálló Berlinben, ahol minimum két pékség ne harcolna egy-mással a betev� ötvencentesekért

A Lipóti-pavilonnak egyébként az az egy hátránya van koffeinsteinileg, hogy csak nyáron néz ki úgy, mint egy kávé-zó(t is m�ködtet� pékség): olyankor van ugyanis az utcán naperny�, alatta székek meg asztalok; kérni bent, a pultnál lehet, aztán ha elkészült a kávé, kihozzák. Télen viszont az id�járásra való tekintettel nincs ilyen lehet�ség, cserébe van viszont két pult és négy szék – ha szerencsénk van, valamelyik szabad. Ha nincs, hát marad az elvite-les kávé, de az már nem arrabica. �� � � � � ����

,��$�� �� ������%�0�,��$�� �� ������%�0�,��$�� �� ������%�0�,��$�� �� ������%�0�����*��%���&$1�'�2 �� ��!�� �� $$�����

# ����3����4 $%��!���5 � ��)�6 $( 07�8�%���%� �$�9�� ��� $��!:� �!�0 � �� ������0!����$��$��;�����������

�����4<�=<229�4<�=<229�4<�=<229�4<�=<2294-4-4-4-��������>!�� ��� �� $$��%>!�� ��� �� $$��%>!�� ��� �� $$��%>!�� ��� �� $$��%������!���������!���������!���������!�������* ����?�� �� ����� ��%(����* ����?�� �� ����� ��%(����* ����?�� �� ����� ��%(����* ����?�� �� ����� ��%(�������������%�1�%���%�1�%���%�1�%���%�1�%��@1:���A �� $"�&��B�����2�������&����%�&�$2�������&����%�&�$2�������&����%�&�$2�������&����%�&�$CCCC����.%�%��.%�%��.%�%��.%�%��D����$�����%�� �� �$ '��%���D����$�����%�� �� �$ '��%���D����$�����%�� �� �$ '��%���D����$�����%�� �� �$ '��%���� ��� ����! � $'� ����� ��� ����! � $'� ����� ��� ����! � $'� ����� ��� ����! � $'� ���������������'�����3���� �'����'�����3���� �'����'�����3���� �'����'�����3���� �'��%��� �$7����%��� �$7����%��� �$7����%��� �$7���������*����*����*����*������$%��#3!$���$%��#3!$���$%��#3!$���$%��#3!$�������@*%��%��� B��)���� � ���!:� �����7�( �($�)���� � ���!:� �����7�( �($�)���� � ���!:� �����7�( �($�)���� � ���!:� �����7�( �($����E���E���E���E����� ��:$ �$ ���������'�� ��:$ �$ ���������'�� ��:$ �$ ���������'�� ��:$ �$ ���������'�&$���&$���&$���&$��� �3�$ �( � � � $'�(�$� ��% �3�$ �( � � � $'�(�$� ��% �3�$ �( � � � $'�(�$� ��% �3�$ �( � � � $'�(�$� ��%��������$%�������$'��0���$ �$ ����%!$%�������$'��0���$ �$ ����%!$%�������$'��0���$ �$ ����%!$%�������$'��0���$ �$ ����%!��������$��������!:� $"�)�����%������$��������!:� $"�)�����%������$��������!:� $"�)�����%������$��������!:� $"�)�����%������ � � � ��� $� �� � � �� � � �����!1��� $� �� � � �� � � �����!1��� $� �� � � �� � � �����!1��� $� �� � � �� � � �����!1���������$ �� � $ �� � $ �� � $ �� � ���� 07� ��������: 07� ��������: 07� ��������: 07� ��������:$%$$��$%$$��$%$$��$%$$��-�%��$"-�%��$"-�%��$"-�%��$"����@��*���"�&��:� B�����2 �$��%��$%��@�B ���0�F2 �$��%��$%��@�B ���0�F2 �$��%��$%��@�B ���0�F2 �$��%��$%��@�B ���0�F����@��2GA���������$�$�����!�%� �0 �$%��%��1��$3�$3�����������B��������%�����+$�� �� $H�������%�����+$�� �� $H�������%�����+$�� �� $H�������%�����+$�� �� $H�)���%%%FFF)���%%%FFF)���%%%FFF)���%%%FFF����@2GA������$���B��)�.� �!� ��)�.� �!� ��)�.� �!� ��)�.� �!� ������� ������ ������ ������ ��������������0&$��!��0&$��!��0&$��!��0&$��!� �! � � �! � � �! � � �! � �@1:��!��!�"�&��B��2222����"����0�'��%���� �����"����0�'��%���� �����"����0�'��%���� �����"����0�'��%���� �� $$ �� $$ �� $$ �� $$ �� ! � ������! �$"�*%�!��!$��� ! � ������! �$"�*%�!��!$��� ! � ������! �$"�*%�!��!$��� ! � ������! �$"�*%�!��!$�� ����! �"""�2%�$�� �! �0 $ �� �"""�! �"""�2%�$�� �! �0 $ �� �"""�! �"""�2%�$�� �! �0 $ �� �"""�! �"""�2%�$�� �! �0 $ �� �"""�5 ��! '��! �$����� �� ���5 ��! '��! �$����� �� ���5 ��! '��! �$����� �� ���5 ��! '��! �$����� �� ���������%�����%�����%�����%�����%����%����%����%�� �����"""�A�����'� �������"""�A�����'� �������"""�A�����'� �������"""�A�����'� ���� �"�� �"�� �"�� �"�@#�� ���?�� �����%1���.� �$��� ��3����%�0����B�����)�2������I����� �������$)�2������I����� �������$)�2������I����� �������$)�2������I����� �������$�����%���%���%���%����1�0���� ��(%��(%���C���I�������1�0���� ��(%��(%���C���I�������1�0���� ��(%��(%���C���I�������1�0���� ��(%��(%���C���I�����&�&�&�&������� �����$��! �� !"������ �����$��! �� !"������ �����$��! �� !"������ �����$��! �� !"�@53�!� �>���%��$����� ��$$��!�91�%�-A�� ����0�$�7�%�����B��# ��� �$ �( �� ���$ ���!�9&�%�# ��� �$ �( �� ���$ ���!�9&�%�# ��� �$ �( �� ���$ ���!�9&�%�# ��� �$ �( �� ���$ ���!�9&�%�:�:�:�:�!���?��( �!$����%�����������3!���?��( �!$����%�����������3!���?��( �!$����%�����������3!���?��( �!$����%�����������3��������$������%�'��3!$��������������$������%�'��3!$��������������$������%�'��3!$��������������$������%�'��3!$��������������!�!�!�!�$ �'�2������$�0���"�9��%��03$$���$ �'�2������$�0���"�9��%��03$$���$ �'�2������$�0���"�9��%��03$$���$ �'�2������$�0���"�9��%��03$$����� ��!&����"�)��! (�� ������ ��!&����"�)��! (�� ������ ��!&����"�)��! (�� ������ ��!&����"�)��! (�� ���� � � � �� ��� :������� ��� :������� ��� :������� ��� :������!%����� �� �$ ����!%����� �� �$ ����!%����� �� �$ ����!%����� �� �$ ����(��&%��$C�����!����$�� ��(��&%��$C�����!����$�� ��(��&%��$C�����!����$�� ��(��&%��$C�����!����$�� ��� � � � �������2����� � ��$%�������� � ����2����� � ��$%�������� � ����2����� � ��$%�������� � ����2����� � ��$%�������� � ��������� ��'���������� ��*��*�%$� ����'���������� ��*��*�%$� ����'���������� ��*��*�%$� ����'���������� ��*��*�%$� ��! � 0 � ��������! � 0 � ��������! � 0 � ��������! � 0 � ��������������$���%�$"���$���%�$"���$���%�$"���$���%�$"�2���� � �!� �$0 ���2���� � �!� �$0 ���2���� � �!� �$0 ���2���� � �!� �$0 �������(3������(3������(3������(3�����������%�$�������$'��� �����%�$�������$'��� �����%�$�������$'��� �����%�$�������$'��� ��������(����(����(����(%�%�%�%����&��� ��%�$"���&��� ��%�$"���&��� ��%�$"���&��� ��%�$"����@��*%����:� B�

-����!��! ���! $�����!$-����!��! ���! $�����!$-����!��! ���! $�����!$-����!��! ���! $�����!$����@��1:��!�2>D5���>!����-�%��� � � ��( 0 � ! $$�*����'�������F�1:7��$���$���'� �����4 ��!�������0 � �$� �B�

Page 36: Alternatíva 2009/01-02

���������������������������������������������������� ���� � �� �� �� �� �� �� �� ����� ���� ���� ���� ���������������

���� �������� ������������������������������������ �!����"��!�����#�$������%�&����'�(�����)��*������� �����������+,������#�$���������!������������&������������$�����-��������������#�$���.���������!/��0�1� �!����������������2�3�0�/������'�4�#�$��������5���� ���-�$���������+����6��&������.�.��� ��/�����-������������+�������+���)��*�#�������������7�%������������ ����

�������������-�$��������+���������++�������������8�2����+�-���5������,����$����+�$���������"���� �'�/�� ����/�!������%�9����:�������#�$������������.�.�'�;����������&��� �������<����#�$����-�$����)��*��������������������&�������� -�������������-���,�����&�����+���������������������+���/�� ���/������!/�'�=����������,���+���5����������2�������6��&�

��������5�/��+� ������!>����2����������������������������?������)��*�1�������3�#,�&��&�������-������ �!�������������5���<&���������������������-��$��������������%,�������������/����������/2�'�@�������9���������������� �������+���������.�.������-�A���#�����������������!�����/���-��������������������� �!�����$��/�'�;�������������+#���������BC�4����#'

��������DE=�98�FDE=�98�FDE=�98�FDE=�98�F������������������������������������������������������������������������������������+���'���+�'$ +���'���+�'$ +���'���+�'$ +���'���+�'$ ����