alternatív idegennyelv oktatási módszerek létjogosultsága ... · agykontroll (silva)...
TRANSCRIPT
Alternatív idegennyelv-oktatási módszerek
létjogosultsága a mai Magyarországon
Jakus Enikő - [email protected]
ELTE Bölcsészettudományi Kar - Alkalmazott Nyelvészet Doktori Program
1. BEVEZETÉS
2. A KUTATÁS CÉLJA
3. KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK, MÓDSZER
4. EREDMÉNYEK
5. KÖVETKEZTETÉSEK
Globalizáció, nemzetek és kultúrák kapcsolata
Különböző és változó tanulói igények
Új kihívások a nyelvoktatás számára:
(például: tanuló-, szöveg-, cselekvés-, és valóságorientáció)
A hagyományos, iskolai idegennyelv-oktatás célja az általános képzés.
Jellegéből adódóan nem minden esetben képes rugalmasan alkalmazkodni az
újonnan felmerülő tanulói igényekhez.
A privát nyelviskolákban, alternatív idegennyelv-oktatási módszerekkel történő
nyelvtanulás egyre népszerűbb Magyarországon.
Az alternatív nyelvoktatási módszerek az iskolai nyelvoktatás mellett párhuzamosan,
azt mintegy kiegészítve, az általa hanyagolt aspektusok előtérbe helyezésével
működnek.
Egy Magyarországon népszerű alternatív nyelvoktatási módszer első tudományos
szemléletű bemutatása.
Kérdések:
Van-e létjogosultsága a módszernek a mai Magyarországon? Valóban fejlesztő
hatású, vagy csupán csodának kikiáltott üzleti fogás?
Milyen pozitív és negatív elemei vannak?
Mely elemek lennének hasznosíthatók a hagyományos, iskolai idegennyelv-
oktatásban?
Hipotézisek:
nem széles körben alkalmazható, nem minden esetben kiemelkedően fejlesztő
azonban az iskolai oktatást gazdagító, bizonyos célok eléréséhez alkalmazható
oktatási lehetőségek
Adatközlők:
Egy Magyarországon népszerű, magyarok által kidolgozott alternatív nyelvoktatási
módszer
kifejlesztője,
a módszerrel tanító nyelvstúdiók vezetői (8 fő),
tanárai (7 fő) és
tanulói (6 fő) az ország különböző pontjairól.
Módszer:
interjú a módszer kifejlesztőjével a nyelvtanítás módszertani hátteréről, a módszer
legfontosabb elemeiről, statisztikai adatokról
kérdőívek a stúdióvezetők, tanárok, tanulók módszerrel kapcsolatos tapasztalatairól
életkorra, foglalkozásra és nyelvtanulási célra vonatkozó kérdésekkel
statisztikai adatok gyűjtése céljából
Példakérdések a módszer kifejlesztőjéhez:
Melyek az elméleti, tudományos alapok, amelyeken a módszer nyugszik?
Jelenleg milyen nyelveken és hogyan lehet tanulni Önöknél?
Példakérdések tanárok számára:
Miért választotta ezt a módszert a tanításhoz?
Ön szerint miben különbözik ez a módszer a többi nyelvoktatási módszertől?
Tapasztalatai szerint sikeresebbek-e a nyelvtanulásban azok, akik ezzel a módszerrel
tanulnak egy idegen nyelvet? Miben nyilvánul meg a siker/sikertelenség?
Ön szerint e módszer mely elemeit lenne érdemes felhasználni és alkalmazni a
közoktatás keretein belül is, vagyis iskolákban?
A módszer alapjai:
szuggesztopédia (Lozanov): alfa-domináns agyi állapot, klasszikus zene
EEG: megfelelő agyi állapot mérése
agykontroll (Silva)
neurolingvisztikus programozás (NLP)
audiovizuális stimuláció – video szemüveg, fülhallgató
gyakorlati alkalmazás egyéni órán, tanárral
a módszer sikere függ a nyelvtanuló hozzáállásától, céljától
vélemények különbözősége a hálózat bővülése Magyarországon
(2011-ben 20-nál több stúdió), folyamatosan bővülő hálózat, egyre több nyelvtanuló
21. század emberének nyelvtanulási igényeit elégíti ki: minél gyorsabban, minél
használhatóbb tudást, valós szituációkban használni a nyelvet, közben jól érezni
magát
a módszernek van létjogosultsága Magyarországon.
A hagyományos iskolai idegennyelv-oktatás számára hasznos elemek:
autentikus szituációk
szövegközpontúság, induktív nyelvtantanítás
prezentációs fázis: a tanuló egyszerre hallja és olvassa is a szöveget (audiovizuális
ingerek)
tanultak aktiválása: a szöveg összefoglalása saját szavakkal, a szövegben található
szituációk eljátszása
ciklikus ismétlések, visszatérő elemek
középpontban a nyelv használata, a kommunikáció
Szükség van az alternatív nyelvoktatási módszerek további tudományos
vizsgálatára, hasznos elemeik felderítésére.
A kapcsolódási pontok, új technikák, tanári gyakorlat kutatásán keresztül
lehetséges az iskolai idegennyelv-oktatás módszertanának fejlesztése,
valamint a tanári módszertár gyarapítása.
A módszer legfontosabb előnyei az adatközlők szerint:
nyelvtanulás : kellemes, élvezhető
relaxáció, ellazult állapot a nyelvtanulás alatt
érzelmi gátak leküzdése
a tanulás gyorsabb, kevesebb befektetett energiát igényel
a megtanultak hosszabb ideig megmaradnak
rugalmas alkalmazkodás a tanulók nyelvi szintjéhez és időbeosztásához
tanulóközpontúság
középpontban a kommunikáció, a beszédkészség, a folyamatosság (nem a nyelv
formai rendszere)
nagy számú beszélt szöveg lehetőség a kommunikációra
induktív, szövegközpontú nyelvtantanulás
audiovizuális ingerek: szöveg olvasása és hallgatása egy időben
autentikus, életközeli szituációk
gyakori ismétlések, ciklikusan visszatérő elemek
A módszer legfontosabb hátrányai az adatközlők szerint :
hatékonysága tudományosan nem vizsgált és bizonyított
túl feszes tematika, nem ad lehetőséget elegendő differenciálásra
nem megfelelő színvonalú a tananyag kidolgozottsága (pl. hibás)
kevés az aktív alkalmazás a passzív, „betöltő” fázishoz képest
kevés nyelvtan, nem történik meg a szabályok tudatosítása
passzív befogadáskor nem megfelelő agyi aktivitás (elbóbiskoló tanulók)
már meglévő tanulási stratégiáik nem minden esetben működnek
félrevezető reklámok: csodamódszer, nem kell mellette tanulni, ismételni, foglalkozni
a szövegekkel, a tudás majd csak úgy „beleszáll” a fejekbe
Hivatkozások:
Hager, M. 1996. Tapping our representational systems to learn a foreign language: How aspects of Neurolinguistic Programming can assist in learning a foreign language. In: Henrici, Gert (szerk.): Fremdsprachen Lehren und Lernen. Zur Theorie und Praxis des
Sprachunterricht an Hochschulen. Themenschwerpunkt: Innovativ-alternative Methoden. Jg. 25. Tübingen: Gunter Narr Verlag, 138-143. o.
Holtwisch, H. 1990. Fremdsprachenlernen alternativ! Untersuchungen zur Wirksamkeit der suggestopädischen Methode im schulischen Fremdsprachenunterricht. Bochum: AKS-Verlag.
Silva J., / Miele P. 1994. Agykontroll. Budapest: Borsodi Nyomda Kft.