1776 Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat

fordította: Bölöni Farkas Sándor

források:

[1] http://mek.oszk.hu/00600/00618/00618.htm

[2] http://mek.oszk.hu/00600/00617/00617.htm

[3] http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Declaration_of_Independence

[4]http://freethought.mbdojo.com/foundingfathers.html

Függetlenség Kinyilatkoztatása.

1776-ban július 4-én tartott kongresszusban az Amerikai tizenhárom Egyesült Státusok egyakaratú kinyilatkoztatások:

Midőn az emberi történetek folyamatjában egy népre nézve a szükség azt kívánja, hogy elszaggassa azon politikai köteleket, melyek őtet egy más néphez csatolták, és hogy a földi hatalmasságok közt azon megkülönbözött s egyenlőség helyzetébe lépék, melyre őtet az Isten és a természet törvényei meghatalmazták; akkor az emberi nem vélekedése iránti tisztelet azt kívánja ezen néptől, hogy kinyilatkoztassa azon okait, melyek a megválásra kényszerítették.

Mi a következendő igazságokat nyilvánosok és csalhatlanoknak hisszük, úgymint: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s a Teremtőtől mindnyájan bizonyos velök született s elidegeníthetlen jussokkal ruháztattak fel; és hogy ezen jussuk közé tartozik az élet és szabadság jussa s a boldogság utáni szabados törekedhetés.

Original text proposed by Jefferson "All men are created equal and independent. From that equal creation they derive rights inherent and inalienable." Congress changed that phrase, increasing its religious overtones: "All men are created equal. They are endowed by their creator with certain unalienable rights." [4]

Azt is hisszük: hogy az emberek közötti igazgatóságok ezen jussok bátorságosítására állíttattak fel, melyeknek a néptől eredő bizonyos hatalmak az igazgatottak megegyezésöknél fogva adattak által.

„That to secure these rights, Governments are instituted among Men, deriving their just powers from the consent of the governed, That whenever any Form of Government becomes destructive of these ends, it is the Right of the People to alter or to abolish it, and to institute new Government, laying its foundation on such principles and organizing its powers in such form, as to them shall seem most likely to effect their Safety and Happiness. Prudence, indeed, will dictate that Governments long established should not be changed […]” Declaration of Independence (original)

Azt mondja ugyan az okosság, hogy a régi idők ólta alkotott igazgatóságok csekély és elmúló okokért ne változtassanak meg; és valóban a tapasztalás is azt mutatta, hogy az emberi nem képes inkább tűrni és szenvedni, míg a terhek hordozhatók, mintsem hogy a régen megszokott formák eltörlése kedvetlenségeinek kitegye magát. De midőn az elnyomások s visszaélések hosszú sora örökösen azon egy tárgyra törekedik, s nyilvános lészen azon célja, hogy a népet

határtalan igazgatása alá kényszerítse: akkor igenis jussa van a népnek jövendő bátorságára nézve új oltalmakról gondoskodni.

But when a long train of abuses and usurpations, pursuing invariably the same Object evinces a design to reduce them under absolute Despotism, it is their right, it is their duty, to throw off such Government, and to provide new Guards for their future security.

Íme! ilyen ezen gyarmatok hosszú türedelmes szenvedésök, s ily szükség kénszeríti őket elébbi igazgatóságok rendszerét megváltoztatni. A mostani angol király históriája a rajtunk elkövetett méltatlanságok s törvénytelen bitangolásoknak is históriája, minden tetteivel átaljában oda célozván, hogy ezen gyarmatok felett határtalan tyrannizmussal uralkodjék. Ezeknek bébizonyítására csak a következő eseteket számláljuk elé a részrehajlatlan világ előtt:

Ezen király megtagadta mindazon törvényeinktől a helybenhagyást, melyek a közjó elémozdítására legszükségesebbek voltak.

Megtiltotta gubernátorai által a legfontosabb tárgyakróli törvényhozatalt, s a hozottak erejét felfüggesztette, helybenhagyása végképpeni halogatásával. Nevezetes népes vidékek belső elrendelésökre intézett törvények hozatalát nem engedte meg, s arra kénszergette az új lakosokat, hogy a képviseleti s törvényhozósági jussról mondjanak le - a népek legszentebb jussáról, mely csak a tyrannusnak rettenetes.

A törvényhozó testeket szokatlan, alkalmatlan s közlevéltáraiktól távol eső helyekre gyűjtette egybe, hogy ekként elfárasztván őket, a maga intézeteinek elfogadására kénszerítse.

Több ízben széjjeloszlatta a törvényhozó testeket csak azért, mivel ezek férfias bátorsággal kikeltek a népek jussai megsértéséért. Az ily eloszlatások után sok ideig nem engedte egybegyűlni a nép képviselőit, mely idők alatt az ország minden rendeletlenségek s veszedelemnek ki volt téve.

Megakadályozta az igazság kiszolgáltatását, helybe nem hagyván a törvényes ítélőszékek felállítására hozott törvényeket.

Oly bírákat nevezett ki, kik egészen önkényétől, hivataljok jövedelméből s fizetésöktől függöttek, s csak azért éltek.

Számtalan új hivatalokat állított fel, s sereggel küldötte reánk a tisztviselőket, hogy azok a népet sacolják s vagyonát felemésszék.

Béke idején állandó ármádákot tartott rajtunk törvényhozóságaink meg nem egyezése ellenére, s arra törekedett, hogy a katonaságot a polgári hatalomtól függetlenné s felette valóvá tegye.

Konstitúciónkkal egészen ellenkező, idegen s törvényeink által meg nem ismert törvényhatóságok alá vetett, s az azok által hozott törvényekre megegyezését adta avégre, hogy számos fegyveres katonaságot szállítson reánk, hogy azok lakosainkat sacolják, és a világ minden részeiveli kereskedésünket elzárják.

Adókat vetett reánk megegyezésünken kívül. Megfosztott önnön ítélőszékeinkbeli élhetéstől, s a tengereken túl hurcoltatta lakosainkat ráfogott hibák megperléséért. Eltörölte törvényeinket, privilégiuminkat, s egészen megváltoztatta igazgatásunk formáját.

Minket oltalmán kívülieknek nyilatkoztatott ki; háborút indított ellenünk; prédálta tengereinket; pusztította kikötőnket; felégette városainkat, s elvette népeink életét.

Éppen most is idegen béresekből álló katonaságot szállít által hozzánk, hogy azokkal bevégezze öldöklése, pusztítása s tyrannizmusa munkáit; s azt már el is kezdette, oly kegyetlen s hitszegő körülményekkel, melyeknek példáját alig találhatni a legbarbarusabb időszakokban is - és amelyek egy mívelt nemzet főjének gyalázatjára vannak.

A tengereken elfogott hazánkfiait arra kénszergette, hogy önnön hazájok ellen fogjanak fegyvert, hogy ekként barátjaik s atyjokfiainak gyilkolói legyenek, vagy azoknak kezeik által essenek el.

Belső háborút s felkelést támasztott közöttünk, s hazánk határain lakó társainkra a kegyetlen indusokat hozta, kik vadságokban kíméletlenül kiirtják az emberi nemet.

Nyomatásainknak ezen hosszú sora alatt minden lépten kértük sérelmeink megorvoslását, a legalázatosabb kifejezésekkel kértük; de minden újított kérelmünkre újított méltatlanság és bántás volt az egyetlen felelet.

Nem mulattuk el britus atyánkfiait is mindezekre figyelmessé tenni; felfedeztük nekik mindenkor, valahányszor parlamentjök igazságtalanságot követett el rajtunk. Emlékeztettük velök született igazságosságokra s nagylelkűségökre. Emlékeztettük kiköltözésünk s ide lett telepedésink körülményeire; atyafiságunk nevében kértük őket, hogy ezen bitangolásoknak szegeznék ellene magokat. De ők is siketek valának az igazság s rokonság kérelmei hangjára, kéntelenek vagyunk tehát őket is a háborúban ellenségeinknek tekinteni.

Mindezeknél fogva, mi, az Amerikai Egyesült Státusoknak e közönséges kongresszusra egybegyűlt képviselői - szándékunknak igazságát a világ legfőbb bírája eleibe terjesztvén, az ezen státusokban lakozó, békét óhajtó népnek nevében és meghatalmazásánál fogva, mindeneknek tudtára adjuk és kinyilatkoztatjuk, hogy ezen egyesült gyarmatok a természettől nyert jussaiknál fogva ezennel szabad és független státusokká lesznek; hogy a britus korona iránti minden kötelesség s hívségtartás alól fel vannak mentve, s ezen státusok és Nagy-Britannia között minden politikai egybeköttetés átaljában megszűnt és elszakadt. És hogy mostantól fogva mint szabad és független státusoknak teljes hatalmok van háborút indítani, békét, szövetséget kötni, kereskedést intézni s minden egyebeket cselekedni, melyekre mint független státusoknak jussok van. Végtére pedig ezen kinyilatkoztatásunk teljes fenntartására - erős bizodalommal lévén a Gondviselés oltalmában - mi egymásnak lekötjük életünket, vagyonunkat s becsületünknek szentségét. (The Americans' Guide, Comprising the Declaration of Independence, the Articles of Confederation, and the Constitution of Several States [Az amerikaiak irányelvei, melyek magukban foglalják a Függetlenségi Nyilatkozatot, a Szövetségi cikkelyeket és több állam alkotmányát]. Philadelphia, 1830.)

55 képviselő aláírása.

megjegyzések:

A legfontosabb részeket elég szabadon fordította vagy éppen ki is hagyta a szerző..(feltételezem az eredetit mindenféle változtatás nélkül fordította.

„De ezen képek és földabroszok közt függ még egy különös írás is a falon, szinte mindenütt pompás aranyozott rámában üveg alatt - a terem kitetsző helyén -, perennáns virágokkal megkoszorúzva és ez - az Amerika függetlensége kinyilatkoztatásának aktája (Declaration of Independence).

A konstitúció és a függetlenség aktája az amerikaiak politikai bibliája, ezek minden háznak szükséges bútorai s minden polgár kézikönyvei.”

„Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?” 1836, jan. 7. Napló