a darazsak kártétele és a védekezés lehetőségei a gyümölcs ... · 007.18. évf. 10....

70================~A~G~R~O~F~O~/R~U~M~=========2~O~07~.1~8.~éTI~.~1O~.~sz~ámA darazsak kártétele és a védekezés lehetőségei

a gyümölcs- és szőlőtermesztésben

Szőlőn károsító darázs

Jósvai JúliaMTANövényvédelmi Kutatóintézete, BudapestDr.Voigt ErzsébetGyümölcs- és Oísznövénytermesztési Kutatá-Fejlesztó Kh~ BudapestDr. Tóth MiklósMTANövényvédelmi Kutatóintézete, Budapest

A redősszárnyú darazsak (Hymenoptera, Vespoidea) né-hány faja mezőgazdasági szempontból jelentős károkat okoz-hat. Főképp a szőlőben (elsősorban a korán érő, vékonyhéjúszólöfajtáknál), körtében károsítanak, de szilván és őszibarac-kon is előfordulnak. Az érett gyümölcshúsa vonzza a darazsa-kat. Az emberi lakóhelyek környékén elszaporodva csípésük-kel egészségügyi problémákat okozhatnak (csípésük komolyallergiás reakciókat válthat ki az arra érzékenyeknél).

Károsító darázsfajok

A redősszárnyú darazsak közül hazánkban csaknem 80 fajfordul elő, ebből 5 faj mezőgazdasági kártevő. A magányosredősszárnyú darazsak (Eumenidae) családja közül a franciadarázs (Polistes gallicus) és padlásdarázs (Polistes nimpha)kártétele említhető, ám ez mezőgazdaságilag nem annyira je-lentős, mint a társas redősszárnyú darazsak (Vespidae) csa-ládjába tartozó német-, kecske- és lódarázs (Vespa germanica,vespa vulgaris és vespa crabro) kártétele.

Mind a kecske-, mind a lódarázsra jellemző a zömök pot-roh, amelynek első szelvénye széles és ~--...--..,,.,.....,meredeken hanyatlik a potroh tövére(ebben különböznek a másik családbatartozó Polistes fajoktói, amelyeknekfokozatosan karcsúsodik el a potro-huk), szárnyuk nyugalomban hosszanredőzött. A német darázs és a kecske-darázs igen hasonlóak, megkülönböz-tetésük a fajon belüli változatosság mi-att is nehézségekbe ütközhet. Általáno-san elmondható, hogy a német darázshossza nagyobb, 12-22 mm, míg a kecs-kedarázs kisebb, 11-18 mm. Anémet '---""_darázs fejpajzsa teljesen sárga, vagycsak pár fekete pont (általában három-szög alakban) található rajta, míg akecskedarázs fejpajzsának közepén egy hosszanti (horgonyalakú), változó szélességű fekete sáv van.

Az előbbi faj potrohában a sárga szín dominál, a potrohle-mezek töve fekete sávokat alkot, melyről fekete foltok nyúl-nak le. Ezek a foltok lehetnek sokkal kisebbek, néha elválnak,két pontsort alkotva a potroh két oldalán. A kecskedarázs pot-rohában a fekete szín dominál, a fekete sáv vastagabb, a le-nyúló fekete foltok sosem vagy csak ritkán válnak el attól.Mindkét faj elterjedt hazánkban, sokszor tömegesen jelent-keznek. Környezeti tényezőkkel szemben igénytelenek, csu-pán a szélsőségesen hideg területeket kerülik.

A lódarázs az előbbi két fajtói jelentősen elkülönül. Hossza18-40 mm, tehát jóval nagyobb, mint az előbbi két kártevő.

Fejpajzsa sárga, foltok nincsenek rajta, valamint a sárga és afekete szín mellett a rozsdabarna is megjelenik. A toron a sár-ga szín nincs jelen, a potroh első szelvénye is rozsdabarna.Hazánkban általános an elterjedt, de nem túlságosan gyakori,így a gyümölcs kártételben feltehetően csak kisebb szerepevan. Szúrása azonban veszélyes, halálos kimenetelű esetről isbeszámoltak már.

A darazsak életmódja és kártétele

A társas redősszárnyú darazsak egyéves fejlődésűek. Az át-telelt nőstény tavasszal néhánysejtes fészket épít, ennek épí-tésében a nyár elején megjelenő fiatal dolgozó egyedek is se-gédkeznek. A fészek alakja, mérete, felépítése és elhelyezésea fajra jellemző. A dolgozók sterilek, a nyár végén a királynőolyan petéket rak le, melyekből ősszel szaporodni képes nős-tény és hím imágók repülnek ki. A hímek megtermékenyítika nőstényeket, majd elpusztulnak. A leendő királynők pedigegy biztonságos üreget keresve áttelelnek.

A darazsak alapvetően ragadozó életmódot folytatnak, iva-dékaikat a zsákmányolt rovarokkal táplálják, azonban édesnedvre is szükségük van, és ezért érett, vagy érésben lévőgyümölcsöket is kikezdenek. Az így megrágott gyümölcsökmásodiagos kártevői a méhek, legyek vagy lepkék, amelyekegyébként, arra nem alkalmas szájszervük miatt, a gyümölcshéját felsérteni nem tudnák. A kártételt fokozza, hogya meg-rágott gyümölcs és szölö a gombabetegségek által könnyeb-ben fertőzödhet.

A darazsakra kora tavasztól egészenaz első fagyokig számítani lehet, a leg-nagyobb egyedszámotaugusztus-szeptemberben érik el. Po-pulációdinamikájukat elsősorban kli-matikus és táplálékszerzési viszonyokszabályozzák, a száraz meleg nyarakkülönösen előnyösek számukra (pl.2007).

A darazsak elleni védekezés

Mivel a darazsak a gyümölcs érése-kor, közvetlenül a szüret előtt károsíta-nak, a védekezés során olyan módsze-rek kidolgozására van szükség, melyek

a szüret időpontját nem befolyásolják, ugyanakkor a kárt ha-tékonyan csökkentik. Legeredményesebbnek tűnik, a gyü-mölcs közelében repkedő és a károsításban közvetlenül részt-vevő darazsak összefogása. Erre nyújtanak lehetőséget az ún.csalétkes csapdák.

Természetes csalogatóanyagként jól alkalmazható a tapasz-talati úton megtalált sör és narancslé elegye, amelyet általá-ban használnak is a darazsak elleni védekezésben.

Az eddig ismert leghatékonyabb szintetikus csalétek azizobutanol és ecetsav keveréke, amit az amerikai Peter Lan-dolt fedezett fel, erjedő melaszos csalétekből felszálló illat-anyagokat vizsgálva.

007.18. évf. 10.szám-----AGROFÓRUM--------- 711. ábra

Darazsak (Vespa spp.) fogásaikülönböző csapdaformákban(2000. júl. 4-20.,Julianna major)

Összes fogás: 341 darázs

20~vl+ P-0.0001