a kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai

A kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai

Kerezsi KláraOrszágos Kriminológiai Intézet

1. Az ún. protektív tényezők , és az életutakban azonosítható fordulópontok vizsgálata;

2. Az ún. kockázati tényezőkkel („risk factor”) kapcsolatos kutatások, és

3. A bűnelkövetővé válás folyamatainak vizsgálata

A krónikus bűnelkövetés vizsgálati szempontjai1. A belépési életkor2. Az agresszív viselkedésproblémák jelenléte,

ha azok egynél több élethelyzetben fordulnak elő,

3. a deviáns viselkedés kialakulásának sebessége (több súlyos cselekmény, nagyobb gyakoriságú elkövetés egyre rövidebb időtartam alatt)

Mit mutatnak a longitudinális vizsgálatok?

• belépés: 8-14 év; kilépés: 20-29 év (DE: bűncselekmény-típusonként eltérő)

• Minél korábbi a belépés, annál valószínűbb a bűnismétlés, és annál tovább tart a karrier

• legnagyobb gyakoriság: 15-19 év• kapcsolat a gyermekkori antiszociális viselkedés és a

felnőttkori bűnelkövetés között folytonosság • a bűnelkövetés és az antiszociális/deviáns

viselkedések tágabb tünet-együttesébe illeszkedik

Tudjuk:• Milyen bűncselekményeket követnek elSejtjük:• felülreprezentáltak az állami szolgáltatások

(szoc.pol, gyvéd.) kliensei közöttNem tudjuk:• milyen a bűnelkövetői magatartás dinamikája• hogyan lehet befolyásolni a viselkedést

Rokeach (1973): az érték, mint motiváció; célértékek és eszközértékek 1. az értékek = tartós hitek, amelyeknek motiváló funkciójuk van2. szoros a kapcsolat az egyéni önértékelés és az értékek között3. az értékek hierarchikus rendbe szerveződnek4. az értékek viselkedésszabályozók és kimenet meghatározókSchwartz és Bilsky (1987)• Az értékek többféle szituációban megjelenő olyan célok, amelyek

irányító elvként működnek az egyén életében• Van összefüggés az egyének értékrendje és személyiségvonásai

közöttHofstede (1980): munkaértékek; négy értékdimenzió• hatalmi távolság• a bizonytalanság elkerülése• individualizmus vs kollektivizmus• férfiasság vs nőiességInglehart (1971, 1977): négytételes értékindikátor Maslow szükségletpiramisára építve

ALTRUIZMUS

EGOIZMUS

ZÁRTSÁG

NYITOTTSÁG

A tíz alapérték szerveződése Schwartz modellje szerint

(Forrás: Schwartz 2003, 142.o; az elnevezés megváltoztatása: Keller: Értékrend és társadalmi Pozíció, Századvég 47 sz/162.o.

Célpopuláció: a Budapesten tanuló 14 éves fiúk

25% target population random sample

A kutatást az OTKA támogatta. Nyt: K81615kutatásvezető: Dr. Kerezsi Klára

Milyen csoportokat vizsgáltunk:

Csoportok a vizsgált csoport létszáma (fő)

arány (%)

Nem érintett, vagy normál populáció 1014 50,7

Áldozatok 239 11,9Elkövetők 396 19,8

Kriminalizálódók 352 17,6

Összesen 2001 100

normal áldozatok elkövetők kriminális2.85

2.9

2.95

3

3.05

3.1

3.15

3.2

3.25

3.3

Anyagi helyzet

Aktív szabadidős tevékenység: csapatsportok

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó2.8

2.9

3.0

3.1

3.2

3.3

3.4

3.5

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó36.0

36.5

37.0

37.5

38.0

38.5

39.0

39.5

40.0

Az elmúlt félév végén milyen volt a tanulmányi átlagod?

0

10

20

30

40

50

60

70

80

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó

igen

nem

„Szeretsz iskolába járni?” kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása:

Normál Áldozatok Elkövetők Kriminalizá-lódók

1 egészség, egészség egészség szerelem

2 szerelem szerelem szerelem egészség

3 sport, mozgás anyagi jólét anyagi jólét anyagi jólét

4 család család sport, mozgás jó megjelenés

5 anyagi jólét okosság, szaktudás Jó megjelenés sport, mozgás

A legfontosabb öt érték a vizsgált csoportok választásai szerint

A legkevésbé fontos öt érték a vizsgált csoportok választásai szerintNormál Áldozatok Elkövetők Kriminalizálódók

1 Sok szabadidő Lehetőség arra, hogy az ember komoly és kitartó munkával elő

Lehetőség arra, hogy az ember komoly és kitartó munkával elő

Társadalmi igazságosság

2 Lehetőség arra, hogy az ember komoly és kitartó munkával elő

Feszültségektől, konfliktusoktól mentes élet

Társadalmi igazságosság

Sok szabadidő

3 Az a tudat, hogy az ember hasznos és fontos munkát végez

A művészi élmény, a zene, az irodalom, a szépség

Az a tudat, hogy az ember hasznos és fontos munkát végez

Lehetőség arra, hogy az ember komoly és kitartó munkával elő

4 A művészi élmény, a zene, az irodalom, a szépség

Hatalom, vezető pozíció, társadalmi rang

A művészi élmény, a zene, az irodalom, a szépség

Az a tudat, hogy az ember hasznos és fontos munkát végez

5 Hatalom, vezető pozíció, társadalmi rang

Az a tudat, hogy az ember hasznos és fontos munkát végez

Feszültségektől, konfliktusoktól mentes élet

A művészi élmény, a zene, az irodalom, a szépség

Morális dilemmák skála• Minden kérdés egy-egy erkölcsileg kérdéses, vagy

törvénysértő magatartást fogalmaz meg• A megkérdezetteknek arról kellett nyilatkozniuk,

hogy mennyire tartják megengedhetőnek, vagy megengedhetetlennek az adott dolgot

• Egy tízfokú skálán kellett értékelniük a szituációkat:Az „1” azt jelentette, hogy semmiképpen nem megengedhető, a „10”, hogy bármikor szabadon megtehető

FORRÁS: HARDING, S. - PHILLIPS D. (1986): Contrasting Values in Western Europe: unity, diversity, and change (Studies in the contemporary values of modern society) Macmillan

Az erkölcsi vétségeket négy csoportra osztottuk:

1. anyagi előnnyel járó döntések

2. devianciákkal kapcsolatos vélemények

3. saját érdek előnybe helyezése

4. erőszakos magatartások

1. Anyagi előnnyel járó döntések

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó0.00

0.05

0.10

0.15

0.20

0.25

5.5%

12.2%

15.2%

20.4%

2. Vélemények a devianciákról

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó0.00

0.04

0.08

0.12

0.16

4.0%

10.8%11.7%

14.7%

3. Saját érdek előnybe helyezése

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó0.00

0.04

0.08

0.12

0.16

6.3%

10.8%12.4% 12.4%

4. Agresszív viselkedés

normál áldozatok elkövetők kriminalizálódó0.00

0.04

0.08

0.12

2.7%

8.7%

11.4% 11.8%

ÖsszefoglalásAz egyes csoportokba tartozó fiatalok más életkörülményekkel, más szociális

jellemzőkkel és eltérő értékorientációval jellemezhetők

• Áldozatok: többszörös hendikep; szűkösebb anyagi körülmények, nagyobb, népesebb család; kisebb vagy nincs baráti társaság; szabadidős tevékenység visszahúzódó erkölcsi felfogásuk megengedő; elfogadják az áldozati szerepet; elkerülő magatartás

• Elkövetők: eltérő szociális háttér (átlagosnál jobb anyagi körülmények) és eltérő gondolkodásmód; erőszakosabb konfliktusmegoldás; rosszabb iskolai teljesítmény, aktívabb életvitel, kiterjedt szociális kapcsolatrendszer; önérdek-vezérelte csoport; az erőszakot alkalmazása elfogadott érdekérvényesítési mód a számukra

• Kriminalizálódók: sajátos egyedi jellemzők: kedvezőtlenebb anyagi körülmények, jellemző az egyedülálló szülő; gyenge tanulmányi eredmény, nem szeretik az iskolát; saját egyéni érdekek, hiányzó empátia