a regionális gazdasági növekedés elméletei
Post on 02-Jan-2016
36 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A regionális gazdasági növekedés elméletei
Fejlődés és növekedés a regionális gazdaságban
Fejlődés• minőségi átalakulás: a gazdaság működési körülményei javul-
nak, versenyképessége növekszik • Pl.: a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdaság működését
szolgáló feltételrendszerek (pl. infrastruktúra) átalakulása • csak áttételesen mérhető
Növekedés• mennyiségi változás • alapvető tényezői a népesség, a természeti erőforrások, a tőke-
állomány, a technológiai haladás (innováció)• a növekedést összevontan, egyetlen mérőszámmal, a területi
bruttó hazai termékkel (GDP), illetve az 1 főre jutó GDP-vel mérjük
A regionális gazdasági növekedés elméletei
• országon belüli kisebb egységek (régiók, városok) fejlő-dését vizsgálják
• arra a kérdésre keresik a választ, hogy mely tényezők idézik elő az egyes országrészek fellendülését ill. lesza-kadását
• különböző elméleti kiindulópontok → különböző ténye-zők fontosságára hívják fel a figyelmet
• részleges magyarázatot adnak a területi folyamatok mozgatórugóira
A gazdasági növekedés területi elemzésének főbb modellcsoportjai
Ált. gazd-i elméletek területi adaptációja
Regionális elméletek
Történeti-alkalmazott modellek
1. Neoklasszikus növekedési elmélet
3. Exportbázis-modell
5. A gazdasági pola-rizáció elmélete
2. Posztkeynes-i növekedési elmélet
4. Az endogén fejlődés modell-je
6. A növekedési pólus elméletei
1. A neoklasszikus növekedési elmélet• H.W. Richardson
• kiinduló feltételek: - teljes foglalkoztatottság - szabad verseny - a termelési tényezők akadálytalan áramlása - a régiók között nincsenek szállítási ktsg-ek - az egyes régiókban azonos termelési szerkezet - nincs technológiai haladás - a bérszínvonal és a tőke hozadékának a nagy- sága a termelési tényezők felhasználásának mértékétől függ • a növekedési folyamatban a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza
Y=F (K, L) → teljesítményt kizárólag a tőke- és munkaráfordítás hatá- rozza meg
K/L
ΔY/ΔK
ΔY/ΔL
r2r1
R2 R1
r
w2w1
w
reálbér
tőkehozadék
tőkeintenzitás
a tőke határterméke
a munka határterméke
A neoklasszikus növekedési elmélet
• következtetés: a termelési tényezők mobilitása révén a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítődnek
Kritikai megjegyzések• az elmélet kiinduló feltételei ritkán teljesülnek a valóság-
ban
• nem veszi figyelembe a fejlődéssel együttjáró hatásokat (pl.: az agglomerációs hatásokat és a technológiai fejlő-dés következményeit)
2. A posztkeynes-i növekedési elmélet• keresletorientált megközelítés
• a feltételrendszer a neoklasszikushoz hasonló
• a területileg egyenlőtlen fejlődés mellett foglal állást
• a beruházások gazdaságot serkentő hatásai- jövedelmi hatás- kapacitásbeli hatás- komplementer hatások
• a beruházások térbeli hatásai- növekedési régió- erőforrásvesztő régió- stagnáló régió
A növekedési és az erőforrásvesztő régióban zajló folyamatok
növekedési régió erőforrásvesztő régió
a lakosság jöve-delmi szintje
meghaladja az országos átlagot
csökken
a termelés volumene
nő csökken
a befektetések vo-lumene
emelkedő visszaeső
a mobil termelési tényezők mozgása
beáramlás kiáramlás
3. Az exportbázis elmélet
• fő képviselője: Douglas C. North
• alapfeltevés: egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ
• a régió gazdasága két részre osztható: - export ágazatok (bázis szektor)- helyi ágazatok (nem-bázis szektor)
• Yr =Ye + Yl Yl = Ye [1\(1-c+m-1)]
• a növekedési mechanizmusok – a térségek eltérő adottságai miatt - hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezetnek
Jövedelemáramlás az exportbázis modellben
Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.270.
Az exportbázis-elmélet értékelése
• a gazdasági növekedés forrását egyoldalúan határozza meg
• az ágazatok közötti kölcsönös összefonódásokat nem veszi figyelembe
• problémát okoz a bázis- és nem-bázistevékenységek el-határolása
• De: fontos összefüggésekre mutat rá és a regionális poli-tika segédeszközévé válhat
4. Az endogén fejlődés elmélete
• a régió gazdasági növekedésének alapja a régión belüli erő-források (regionális potenciál) hatékonyabb kihasználása
- tőkepotenciál- munkaerőpotenciál- infrastrukturális adottságok- földrajzi helyzet- a környezet minősége- piaci kapcsolatok- termelési hagyományok- szociokulturális adottságok- intézményi és hatalmi rendszer
5. A polarizációs elméletek
• Gunnar Myrdal és Albert O. Hirschmann nevéhez fűződnek
• a gazdaságot területi egyensúlytalanságok jellemzik → regionális polarizáció → a fejlődési különbségek növekednek
• a fejlett régió által gerjesztett hatások
- backwash vagy centripetális (elszívó) hatás
- spread vagy centrifugális (terjedési) hatás
• Myrdal: a gazdaságban ok-okozati láncok működnek
a tényezők minden egyes változása hatással van
a többi tényező alakulására
Új gazdasági egység telepítése
A regionális foglalkoztatás és népesség növekedése
A képzett munkaerő arányának növekedése a régióban
A tőke és a vállalkozókedv növekedése a javak és szolgáltatások iránti növekvő
regionális igények miatt
Kapcsolódó iparágak, szolgáltatások fejlődése, új tevékenységek megjelenése
Külső, kapcsolódó gazdaságok fejlődése, emelkedő teljesítménye
A regionális piac ellátására szerveződő gazdasági tevékenység terjedése
A regionális közösség általános jólétének
emelkedése
A települési és a termelési infrastruktúra mennyiségi
és minőségi színvonalának emelkedése
Myrdal kumulatív fejlődési modellje
6. A növekedési pólusok elmélete
• François Perroux nevéhez fűződik
• motorikus egységek: a gazdaság számára növekedési pólus-ként szolgálnak (pl.: vállalatok, ágazatok)
- valamilyen újdonságot testesítenek meg- átlagon felüli növekedési ráta és piaci részesedés- szoros gazdasági kapcsolatban állnak más ágazatokkal és befolyásolják ezek fejlődését
→ toló vagy push hatás → húzó vagy pull hatás
A növekedési pólus elmélet kiterjesztései
A növekedési centrumok elmélete (J.R. Boudeville)
• a növekedési pólus elmélet területi dimenziója: az ágazati po-larizáció regionális polarizációt eredményez
• alkalmazás: a 60-70-es években a fejlődő országokban
Az innovációk regionális terjedése (Lasuén)
• a növekedési pólusok kialakulásának okai: az innovációk
• az innovációk típusai: fogyasztói innovációk
vállalkozói innovációk
• az innovációs folyamat szakaszai: invenció – diffúzió – adaptá-ció
top related