a vizuális média fejlődéstörténete - 1 kezdetek – az írás fejlődése

A vizuális média fejlődéstörténete - 1

Kezdetek – az írás fejlődése Schanda János

Virtuális környezetek és fénytani laboratórium

A vizuális média célja

• Információ megörökítése

• Információ továbbadása

• Esztétikai élmény keltése

• Kultikus élmény elősegítése

• Szórakoztatás

Vizuális média szókapcsolat értelme

• A látószerv számára nyújtott információt közlő médiák– Médium, media, médiák …

• Látószerv– Szem – retina– Látóideg– Vizuális cortex

• Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény

A média szó jelentése

• Hírközlésben– Anyag, melyre rögzítünk– Nyomtatott írások/képek– Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia,

digitális médium– Kiadott írásos anyagok

• Számítástechnika– Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk

• Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a művész alkotását rögzíti

• Élettani fogalmak

Vizuális média fejlődéstörténete

• Képi médiák– Ősi barlangrajzok– Festészet– Fénykép– Film

• Írott médiák– Írás– Írott dokumentumok:

papirusz, pergamen– Fóliánsok– Könyvek: nyomtatás

• Térbeli médiák– Épületek – Szobrok– Mobilok– Közlekedési eszközök

stb.

Időpont esemény4000 Ma (millió évvel ezelőtt)

Az élet első nyomai

2500 Ma Első organizmusok, melyek oxigént hasznosítanak

900 Ma Az állati élet első előhírnökei600 Ma Első állati élőlények550 Ma kambrium Első állatok, melyeknek agya van,

és két szeme500 Ma Első gerincesek300 Ma hüllők220 Ma körül emlősök40 Ma főemlősök10 Ma Emberszabásúak megjelenése2,5 Ma, Paleolit-kor Homo, homo habilis, homo erectus

1,5 Ma Tűz használatának első nyomai

355 ka Homo neanderthalensis

120 - 160 ka Homo sapiens Afrikában

70 – 75 ka Tobo vulkán kitörése: Földi légkör átlaghőmérsékelte 5°C-al csökkent, hominidák nagyrésze kipusztult

50 ka Migráció Dél-Ázsába

40 ka Migráció Ausztáliába és Európába

32 ka Mesolith – kőkorszak kezdete

Európai megtelepülés AurignaciaI kultúra (finom kovakő szerszámok) kezdete Európában

25 ka Neandervölgyi ág kihal

12 ka Mesolith – kőkorszak, csak a homo sapiens éli túl

10ka Neolit-kor kezdete

mezőgazdaság kezdete Chauvet-Pont-d’Arc barlang

Legkorábbi leletek

• Afrika: Blombos barlang szimbolikus tárgy lelete, 70 000 éves

Barlang festészet• Barlang festészet

– Őskőkor (paleolitikum): Kr.e. 2 500 000 – 10 000 (Pleistocene vége)

– Homo habilis, Homo sapiens neandertalensis, majd Homo sapines sapiens Európában (Cro-Magnon-i ember)

– Őskőkori Altamira-barlang festmények: 18 500 - 14 000 évvel ezelőtti

– Altamira: A spanyol Pireneusokban fekszik

– Festmények anyaga: szén, okker, hematit (vas-oxidok)

– Vézèrevölgyi barlang rajzok

okker

hematit

Rováspálca

• Jégkorszak óta vannak emlékek.

• A világ számos területén elterjedt.

• Még 19. sz.-ban is találunk.

Csomójelek

• Kínában emlékeztető jelként használták.

• Inka emlékek is vannak.

• Gazdasági kimutatások

Altamira-barlang festmények

• Néhány kép az altamirai barlang fest-ményei közül

Vézèrevölgyi barlangok

• Vézèrevölgyi barlangok Francia-országban: Lascaux barlang a leghíresebb, 16 000 éves emlékek

Térbeli médiák - szobrok

• A Vogelherdi barlangok, Németország, 34 000 éves, ló: mamut agyarból faragták

Térbeli médiák - szobrok

• Willendorfi Vénusz: 22000 – 24 000 éves, valószínűleg kultikus célú szobrocska (11 cm-es)

Irott médiák• Az első írások

– Piktogramok (képírásjelek), tárgyak agyagba vésett rajzai, Kr.e. 3300, Mezopotámia, Sumér vidékén ékírás

– Ideogrammák Pl. a „ló” piktogramja a „lóbál” leírásában

– Szótagírások: hieroglifák (Kr.e. 3150 körül):hieroglifák és demotikus (népies) írás

• Ideogrammatius-(fogalomjelölő), fonogrammatikus- és determinatív írás

Hieroglifikus irás fejlődése

• hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700 hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a fonogramokat, az ideogramokat és a determinatívumokat. A fonogram lehet két- és háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó) megértését.

• http://www.greatscott.com/hiero/

Hieroglifikus irás fejlődése

• Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek – főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg, addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások hieratikus jelekkel íródtak.

• A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.

• Ó-egyiptomi írás 3 változatának néhány jele

Rosetta kő• Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy

visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. 1802-től a British Museumban látható ma.A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.

Képírás

• Dakota-i indiánok a 19. században is használtak képírásos feljegyzéseket.

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/4943/1/Az_iras_tortenete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf

Szótagjelek és ideogrammák

• Pl. Mycene-i lineáris B írás (16. – 11. század Kr.e.):– 87 szótagjel– Több mint 100

ideogramma (hangzóként nem használt írásjel)

• Kínai ősi írás (III.évezred Kr.e.): ideografikus, fonetikus jeleket is tartalmazott

Mycenae főbb települései Wikipedia

Görög és latin betűs írások

• Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat jelelő írásrendszert használtak

• Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a magánhangzókat is: archaikus (10. sz.)

• Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin abc.

• Keleti ágából a görög abc.– Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita

abc, 855 körül.

• Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus (mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül

• Kb.400 írásrendszer alakult ki.

Görög alfabétum

• Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.: egymástól izolált betűk.

• Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak.

• Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált.

• Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.-ban alakult ki.

Ciril és latin írás

• Latin írás a görög és etruszk írásból fejlődött.

• Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban, egyszerűbb, mint a glagolita, görög unikálisból fejlődött, Kliment, Metód tanítványa fejlesztette.

A betűírások kialakulásának folyamata

Latin betűk fejlődése

• Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század• Ebből és az etruszkból alakul a latin betű• Latin írás alakulásának főbb korszakai

– Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz.– Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz.– Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz.– Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz.– Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz.– Újkori fejlődés: XVII, sz. -

Legrégebbi latin betűs emlék

• Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.

Capitalis és uniciális betűformák

• Capitalis epigrafica: nagybetűs írás– Cap. Epigr. Monumentalis– Capitalis rustica

• Quadrata• Kurziva (Kr.e.I.Sz.)• Uniciális (IV.Sz.-tól)• Féluniciális (IV. Sz.)

Népvándorlás – Európában hanyatlás, ír és brit szerzetesek őrzik az írásbeliséget, féluniciális

Capitalis rustica, V. Sz-ból.

Capitalis quadrata

Uniciális irás

Félunciális

Karoling kor – gót betűk

• Karoling minuszkula, gyorsabb betűvetést tett lehetővé

• IX. sz.-tól megtörnek a betűk, s kialakult a gót kurziva, azaz folyóírás, annak altípusa a bastarda, könyvmásolásra használták

Karoling minuszkula

Bastar írás

13. – 15. század

• Írásbeliség terjed• Rövidítések, kis-,

nagy-betűk• Humanista írás:

– Könyvírás: 10-11. sz.-i antiqua

– Folyóírás: humanista kurziva, kancellária írás (karoling minuszkula és gótikus írásból ered). Humanista kancelláriai írás

Humanista antikva

16. század: Fraktur

• Oklevelek, címsorok, kiemelés