az élőlények szabályozó működése

Az élőlények szabályozó működése

Idegrendszer

Szabályozás, vezérlés

• Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző).

• Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat.

információ feldolgozás válasz

Elgondolások az idegrendszer működéséről

• Viasztábla• Telefonközpont• Számítógép• Holográfia

4

Az idegsejtek működése• Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés• Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger• Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger• Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó

ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével-részben ionok segítségével (elektromosság)

• Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként 600-700 km

• Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

A reflexív és a reflexkör • Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron,

a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg a reflex, az ingerre adott válasz.

• A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.

6

Az idegrendszerszerkezeti ésműködésialapegysége: neuron

Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok

(dendritek), -hosszú

nyúlványok vagy tengelyfonal (axon),

-végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése),

-myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

• - Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma, osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./

• - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost.

Az idegsejtek típusai

Működésük szerint csoportosíthatjuk

- Érző neuron /Információt visz be a központba./- Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/- Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb…/- Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./

A velőshüvely kialakulása

Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek

• neuronok• gliasejtek

Astrociták (csillagsejt) légzés??

mikrogliák

Mikroglia

• mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet károsodása esetén

• A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.

Szinapszisok

• elektromos szinapszisok– szinaptikus rés 1-3 nm – konnexonfehérjék – mindkét irányú

Elektromos szinapszis

Tulajdonság

Szinaptikus rés vastagsága

Max. 3,5 nm

Citoplazma-folytonosság

van

Transzmitter ionáram

Jelátviteli késés nincs

Jelátvitel iránya lehet kétirányú is

Szinapszisok 2

Kémiai szinapszisok– szinaptikus rés 20-50nm– végfácskáknál kalcium ioncsatornák – potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag

mennyiségével

Kémiai szinapszisok

• Az ingerületátvivő anyag: aminosav: glutaminsav, GABA, és glicin

• aminosav-származék: acetilkolin, noradrenalin, dopamin és szerotonin

• Peptidek: encefalin, szomatosztatin

• A központi idegrendszerben a leggyakoribb ingerületátvivő anyag a glutaminsav, acetilkolin , szerotonin

Kémiai szinapszis és a jelátvitel mechanizmusa

Tulajdonság

Szinaptikus rés vastagsága

20-40 nm

Citoplazma-folytonosság

nincs

Strukturális jellemző

vezikulumok, dokkolófehérjék, postszinaptikus

receptorok

Transzmitter kémiai

Jelátviteli késés 1-5 msec

Jelátvitel iránya egyirányú

Elemi idegjelenségek

• Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti feszültségkülönbség / Bioáram

• Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér és a sejten kívüli tér=extracelluláris tér közötti feszültségkülönbség– Minden élő sejt produkálja – Értéke átlag -70 mV– Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között

• Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet

• Mindent vagy semmit tv: – Ha az inger erőssége nem haladja meg az

ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál– Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt

akkor max amplitúdójú akciós potenciál

Potenciálkülönbség

Na beáramlás

Csúcspotenciál

K kiáramlás

HiperpolarizációCl beáramlás

Pumpa helyreáll

Kialakulása

• K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim– 1 mol ATP bontásából származó energiával

• 2 mol K-ot szív be a sejtbe • 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből

• Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut

• Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában vannak- negatív töltés intracellulárisan

• Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli

Serkentő szinapszis (hipopolarizáció )

• A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el, fogadómembrán Na+ és K+ csatornáit nyitja meg. A válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el, azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós potenciált

• kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek

Gátló szinapszis (hiperpolarizáció)

• Glutaminsav, acetilkolin, a γ-aminovajsav (GABA), glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki, következménye a membrán polaritásának fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése. Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása (hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését eredményezi.

Ingerület terjedése

• Velőtlen axonon pontról-pontra terjed– lassú

• Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed– Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál– Gyors vezetés– Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a

vezetés

Kialakulása

Központi idegrendszer

Gerincvelő

Gerincvelő működése

• Reflexközpont – Szürkeállomány

• Szomatikus– Izom eredetű– Bőr eredetű

• Vegetatív

• Ingerületvezető rendszer– fehérállomány

Elülső Köteg (2db)

Oldalsó köteg (2 db)

Elülső köteg (2 db)

33

A gerincvelői idegek

• A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak• Szimmetrikus elhelyezkedésűek

• Tartalmazzák:– Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér– A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait –

elülső gyökér– A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT

ideg

• 31 pár:– 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár

farki

A környéki idegrendszer ( 31 pár gerincvelői ideg)

36

• Metszete:– Szürkeállomány:

• belül, pillangó alakú• hátsó, oldalsó és elülső

szarv• mozgató és asszociációs

neuronok sejtestjei vannak itt

– Fehérállomány• axonokból áll – pályák• felszálló pályák: hátul és

oldalt• leszálló pályák: elöl és

oldalt

– Központi csatorna• benne agyfolyadék• az agykamrákban

folytatódik

Fehérállomány

• Felszálló pálya– Gerincvelőből

• Nyúltvelőbe• Kisagyba• Köztiagyba/ talamuszba

• Leszálló pálya– Agykéregből gerincvelőbe

• Piramidális• extrapiramidális

• Asszociációs pálya– Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik

38

gerincvelői reflex

• akaratunk nem képes befolyásolni• két nagy csoportja az izomeredetű és a

bőreredetű reflexek– Izomeredetű: térdreflex ősi gerincvelői reflex

Térdreflex

A gerincvelői idegek felépítése

bőreredetű reflexek

• erős nyomás-vagy fájdalominger hatására

• végtag hajlításával távolítja el az ingerelt testrészt az ingerforrástól a reflex

• Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex

Agy

45

A nagyagy>Kéreg (cerebral cortex)>Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum)

• Legnagyobb, legfejlettebb agyterület

• Agyhártyák borítják• Felszíne barázdált,

tekervényes• Két féltekéből áll – ezeket a

kérgestest kapcsolja össze• Lebenyekre osztható – a

koponyacsontoknak megfelelően

• Homloklebeny• Fali lebeny• Halánték lebeny• Nyakszirti lebeny

• Szürke és fehérállománya elkülönül

Az agy - lebenyek• -Központi barázda -

Homloklebenyt a Falilebenytől

• -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől

Agy- gerincvelői burkok

Kemény agyhártya

Pókhálóshártya

Lágyagyhártya

Rostos kötőszövet

Vékony, erek, idegek, liquort termel

Agy, gerincvelő felszínére tapad

49

A gerincvelő

• A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el• Kisujjnyi vastag• Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ• Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak

idegrostok vannak• Agyhártyák burkolják

• Az idegek kilépése alapján a szakaszai:• Nyaki• Mellkasi• Ágyéki • Keresztcsonti

50

AGYHÁRTYÁK • Skin = bőr• Skull = koponya• Dura mater =

kemény agyhártya• Arachnoidea =

pókhálóhártya• Pia mater =

lágyagyhártya• Brain = agy

51

LIQUOR= agyvízaz agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering, majd felszívódik

Liquor- agy-gerincvelői folydék

• Pókhálóshártya termeli• Funkciója: táplálás és védelem• Pókhálóshártya és a lágy agyhártya között• Valamint a gerincvelő központi csatornájában

és az agykamrákban található

• A központi idegrendszer szürkeállományból, és

fehérállományból áll. A két állomány a színéről kapta a nevét. A nagy tömegben előforduló neuronok

sejttestei képezik a szürkeállományt, míg a velőshüvellyel burkolt axonok tömegei a fehérállományt alkotják.

54

Agykéreg felépítése:• Szürkeállomány:

– Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg– Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek– Működési egységei a sejtoszlopok

– d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van

• Fehérállomány:– Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák– Ezek lehetnek:

• Felszálló érzőpályák• Leszálló mozgatópályák• Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák• A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák

– A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

Agykérgi oszlopok

• a besüllyedt kérgi területekből magok• Az idegsejtek két jellegzetes sejttípusa a

piramissejt és a szemcsesejt.

• A bal agyfél a tudatosabb, itt van a beszédértés, az olvasás, a beszédmozgatás és az írás központja. A jobb kezet vezérli. A bal féltek a domináns féltek. Ha a két félteket szétválasztjuk, akkor csak a bal félteke működései tudatosulnak. Innen származik a mondás: „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” A bal féltekéhez kötődik az éntudat is. Felelős a tudományos gondolkozásért, a számolási készségért, a logikai készségért, elvont gondolkodásért.

• A jobb agyfél a harmóniára, az arányokra, a térbeli viszonyokra érzékenyebb. Felelős a művészi hajlamért. Nincs időérzéke, nincs éntudata, a bal kezet vezérli. Hozzá köthető a zenei hallás, az intuíció, a kreativitás, a fantázia, a humorérzék, térlátás, alkotókészség.

• a kérgestesten keresztül szoros kapcsolatban van egymással.

Agytörzs

• a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.

Nyúltvelő

• Itt életfontosságú vegetatív központok vannak, ilyenek a légzés, a nyelés, a köhögés, a tüsszentés kiváltásáért felelős agyterületek. A nyúltvelő központjai egy –egy szerv vagy szervrendszer működését befolyásolják.

• belégzőközpont, érszűkítő és azt gátló központ, valamint itt van az úgynevezett nyálkahártyareflexek központja: (nyelés, szopás, hányás, köhögés, tüsszentés, szemhéjzárás, könnyezés.

Nyúltvelői reflexek

• Inger által irányított reflexek- külső inger kell– Nyálkahártya reflexek

• Tüsszentés felső, alsó légút ingerlése • Köhögés erőltetett kilégzés• Könnyezés valami a kötőhártyára kerül

érzelmi hatás, orr ingerlése• Szemhéjzárás valami közelít a szemhez

Légzésszabályozás

• Nyúltvelői belégző központIngere a vár Co2 koncentráció emelkedése

A nyúltvelő teljes szövete érzékeliIngerület a leszálló pályán a gerincvelőbe

Elülső szarv mozgató neuronjára kapcsolódik átÖsszehúzza a légző izmokat

Belégzés

Vér O2 koncentráció csökkenését az aorta falában lévő kemoreceptorok érzékelik

Ingerület felmegy a nyúltvelőbeIngerli a belégző központot

Belégzés

Belégző központ gátolja a kilégző központot

Híd• A nyúltvelő felett található a HÍD, amely a nyúltvelői központok

működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.: ha nyelni és beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi központok gondoskodnak a gégefedő egyértelmű működéséről. A híd tehát néhány szervrendszer működésének egymással való összehangolására képes.

• A híd onnan kapta a nevét, hogy a kisagy két féltekéjét hídként köti össze. A hídban van az V-VIII. agyideg magjai, és itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó serkentő – és gátlóközpont, valamint a nyúltvelői központokat összehangoló központok találhatók a hídban. Ezeknek az összehangoló központoknak a működését mutatja, hogy a köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.: cukorka szopogatásával csökkenteni lehet.

Középagy

• leszálló pályák átkapcsolódási helye. Az itt elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is képesek.

• A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) központja. A mozgást az agykéreg indítja, de az agykéreg -pl.: séta közben- már nem foglalkozik a mozgás kivitelezésével. A gerincvelő bőr eredetű szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó végtag keresztezett hajlítását és feszítését. A középagyban van a kéregből induló szomatikus leszállópálya egy részének átkapcsoló magja. A középagyban található a szemmozgató idegek magja.

64

A köztiagy(talamusz, hipotalamusz)

• Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány

• Talamusz: (felső rész)– Az érzékszervektől érkező

pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya)

– Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti…

• Hipotalamusz: (alsó rész)– Vegetatív működések

központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt

– Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin

– Dühközpont is itt van

AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY(formatio reticularis)

• Az agytörzsi hálózatos állomány fő működése az állandó, enyhe, általános ingerlés, azaz a tónus kialakítása. Tónusról nem csak izmok esetében beszélhetünk, hanem az idegrendszernek is van tónusa, ez az ébrenlét.

• Minden felszállópálya valahol az agytörzsben átkapcsolódik, és így ingerli az agytörzsi hálózatos állományt, és ezzel fokozza az ébrenlétet. Pl.: szemünkbe világít a lámpa, akár zaj van, akár fáj a fogunk

Az agytörzs funkciói

Reflexműködések– Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja– Nyelés reflexközpontja – Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros

működésének reflexközpontjai– Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus,

pneumotaxikus)– Szívműködést fékező központok– Pupillaszűkítés reflexközpontja– A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontjaIngerületvezetés– felszálló és leszálló pályák révén

A kisagy

• A kisagy az agykéreggel több pályarendszeren átkapcsolódik. A nagyagy érzőkérgéből is és mozgatókérgéből is megy egy – egy pálya a kisagyba

• célvezérelt mozgások, mozgások (pl.: kődobás) tervezésébe

• mozgást gátol, amely az egyensúly elvesztését okozná gátolja az agytörzsi hálózatos állomány izomtónust fokozó működését

• alkohol hatására a kisagy az egyik leghamarabb kieső funkció

A környéki idegrendszer ( 12 pár agyideg)

I. Szaglóideg szaglás é.i.

II. Látóideg látás é.i.

III. Közös szemmozgatóideg

szem mozgatása, pupilla, sz.lencse m.i.

IV. Sodorideg szem mozgatása m.i.

V. Háromosztatúideg arc m.i.ízérzékelés é.i.

VI. Távolítóideg szem mozgatása m.i.

VII. Arcideg arc m.i.ízérzékelés é.i.

VIII. Egyensúlyozó és hallóideg

hallás, egyensúlyé.i.

IX. Nyelv-, garatideg ízérzékelés é.i.nyelvmozgás m.i.

X. Bolygóideg belső szervek parasz.beidegzése é.,m. i.

XI. Járulékos ideg nyel és nyak mozgatása m.i.

XII. Nyelvalatti ideg nyel és nyak mozgatása m.i.

Agyidegek

Szaglóideg és a háromosztatú ideg

A vegetatív idegrendszer

• szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás és a kiválasztás.

• reflexívekre épül

A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer

• A) Szimpatikus• Feladata a homeosztázis megőrzése• az energiák mozgósítása Cannon felé vészrekació• A rostok kilépése a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékának

gerincvelői idegei• Ingerületátvivő a szervnél : Noradrenalin, adrenalin• Tartós hatás• Általános hatású (az egész szervezetre ható) szimpatiko-

adrenális rendszer• A dúcok főleg a gerincvelő mellett + hasüregi dúcok• Központ ja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz

oldalsó-hátsó részére

• B) paraszimpatikus• Feladata az egyensúly visszaállítása, a szervezet

energiájának felhalmozása• A rostok kilépése az agytörzs agyidegei (III., VI., IX., X) és

a gerincvelő keresztcsonti tájékának idegeinél van• Átvivőanyaga az acetilkolin• Rövidebb (megszüntethető) hatású• Általában helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet• Főleg a zsigerek falában vannak a dúcok• Központja a hipotalamo-limbikus rendszer a

hipotalamusz elülső – oldalsó része

A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés

Szimpatikus Paraszimpatikus

Funkció A szervezet felkészítése a védekezésre és az intenzív izommunkára, „harc vagy repülés”

Energiatartalékok feltöltése, energiahasználat csökkentése, homeosztázis fenntartása, „nyugalom és emésztés”

A preganglion idegsejttest helye

a gerincvelő oldalsó szarva a mellkasi és az ágyéki szakaszban

magok a központi idegrendszerben és az oldalsó szürke régió a gerincvelő keresztcsonti szakaszán

Axonelágazások száma sok (-20) kevés (-4)

A ganglionok helye a gerincvelő két oldalán lévő ganglionláncban

a célszerv falában, vagy a célszervhez közel

A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés

Szimpatikus Paraszimpatikus

szív működése gyorsul lassul

koszorúerek tágulnak szűkülnek

vérnyomás nő csökken

vércukorszint emelkedik csökken

oxigénfogyasztás nő csökken

tüdő hörgőcskéí tágulnak szűkülnek

bélműködés lassul gyorsul

emésztőnedv-termelés gátlódik fokozódik

nyál mucinózus szerózus

78

Szervi válasz Szimpatikus izgalom hatása

Paraszimpatikus izgalom hatása

Pupillaválasz Tágul Szűkül

Szembelnyomás Fokozódik Csökken

Szívműködés Gyorsul Lassul

Erek Szűkül, vérnyomás nő

Tágul, vérnyomás csökken

Hörgők izomzata Elernyed Összehúzódik

Mirigyek működése

Csökken Fokozódik

Bélmozgás Csökken Fokozódik

Húgyhólyag Tónus csökken Tónus fokozódik

Paraszimpatikus és szimpatikus vegetatív idegek lefutása

Mozgató működés

• Izomműködés= összehúzódás és elernyedés

• Szívizom: autonóm működésű• Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti• Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató

neuronjai működtetik

• A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás

• Az izomrángás – Kisfokú megnyúlás– összehúzódás – elernyedés

• Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető

• Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki

• Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus– Így könnyebben indul az izmok működése– Test megtartás a gravitációval szemben

• Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg

• A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják

Agykérgi befolyás alatt álló mozgások

• Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős

• Központ:– Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található =

mozgató vagy motoros mező (piramissejtek)– Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg

• Innen két mozgatópálya indul:– Piramis pálya– Extrapiramidális pálya

Piramis pályaExtrapiramidális

pálya

Jellemzői

Finomabb, pontosabb mozgásokBe nem gyakorolt mozg.Izomtónus fenntartása

Automatikus, egyénre jellemző mozgásokKevésbé differenciált mozgásokJárás, testtartás

kiindulás mozgatókéregMozgatókéreg, egyéb

agyi területek (sok átkapcsolás)

Átkereszteződés nyúltvelőben nyúltvelő

Piramis pályaExtrapiramidális

pálya

Leszálló pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege

végeGerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron,

aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig

sérüléseIzomtónus csökken

Célirányosan nem tud mozogni

Spontán, összerendezetlen

mozgások

• A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre

• Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős

• A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is

Az idegrendszer mozgató működése

• A mozgató pályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből indulnak ki• piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül

a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad. Az agytörzs területén néhány rostja az agyidegek mozgató neuronjaihoz kapcsolódik, a rostok legtöbbje azonban a nyúlvelő piramisában átkereszteződve, majd továbbhaladva a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokon végződik. Néhány rost, a nyúlvelőből keresztezés nélkül fut a gerincvelőbe, ezek közvetlenül a mozgató neuronok előtt kereszteződnek át a gerincvelő ellenkező oldalára. Végeredményben tehát a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik. Hasonlóan ellenoldali beidegződést végez a jobb oldali agyfélteke piramispályája is. A piramis rendszer az akaratlagos mozgások irányítója. A megtanult finom mozgások -pl. írás- gyors beindítását, és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.

• Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a kisagy számos neuron csoportja, valamint az agytörzsi hálózatos állomány egy része. A mozgató kéregből kiinduló leszálló rostok az agykéreg alatti magvakban többször is átkapcsolódnak. Először kétoldalt a lencsemagokban, majd a farkos idegmagokban van egy szinapszis. További átkapcsoló állomásuk a középagyban lévő vörösmag. Az innen induló, továbbra is lefelé haladó rostok többsége átkereszteződik, majd részben az agytörzs, részben a gerincvelő mozgató neuronjain végződik. A pályák rostjai a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelőt. Az átkereszteződés következtében a jobboldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének bal oldali elülső szarvában, a bal oldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének jobb oldali első szarvában végződik, és kapcsol át a mozgató idegrostokra, amelyek a gerincvelői idegekben hagyják el a gerincvelőt. Ősibb rendszer. E rendszer irányítja a már betanult automatizált mozgásokat, a durvább, a nagy kiterjedésű mozgások végrehajtását, az érzelmeket tükröző kifejező mozgásokat, és részt vesz az izomtónus szabályozásában. Ez eredményezi a testmozgások egyénekre jellemző vonásit is. Fontos a mozgás elindításában. A piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer működése szorosan összefonódik egymással.

Az idegrendszer érzőműködése

Látás, hallás

nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassúérintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyorsvibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors

NYELV – RÉSZEI,ÍZLELÉS

ÍZLELŐSZEMÖLCSÖK

VÍZBEN VAGY NYÁLBAN OLDOTT MOLEKULÁK, IONOK AZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS

A szem felépítése

Receptorok

A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL

Optikai csalódások

nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassúérintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyorsvibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors