az innováció hazai rendszere együttműködési lehetőségek a k+f és a vállalati szféra...

2012. november 8.

Az innováció hazai rendszereEgyüttműködési lehetőségek a K+F és a

vállalati szféra között

Előadó:Dr. Mészáros György

Elnök

2www.nih.gov.hu

Tartalom

o A Nemzeti Innovációs Hivatal szerepe és feladatai

o Hazai innovációs helyzetkép

o Kormányzati stratégiai feladatok a KFI területén

o Együttműködések ösztönzése a kutatói és a vállalati szféra között

o Az IT szektor és az innováció

Összesített innovációs index

Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011

Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest

Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország

A vállalati jövedelmek forrása

Mag

yaro

rszá

g

2023. ápr. 21. 6www.nih.gov.hu

A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában

Forrás: KSH (2012)

7www.nih.gov.hu

A vállalati K+F ráfordítások alakulása néhány ágazatban

(Mrd Ft)

Forrás: KSH

Hazai stratégiai portfolió

Új policy megközelítésHazai stratégiák:• Új Széchenyi Terv (2011. január 15.)

– V. prioritás: Tudomány – Innováció• Nemzeti Reform Program (2011)• Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs

Stratégia• Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási

Terv• Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia

Készülő stratégiák:• Nemzeti KFI stratégia 2020 (hamarosan

társadalmi egyeztetésre kerül)• KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér

Könyvek (ÁSFK) • NGM által készülő Iparstratégiák

• Széll Kálmán Tervek• Wekerle Terv• Darányi Terv• Magyar Növekedési Terv• Energiastratégia 2030

Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok:

a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel,b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation

Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít,

c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett,

d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll,

e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.),

f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása,g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT

obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

Nemzeti stratégia – kiemelt célok:

2020-ra legalább:• 30 kutatási technológiai – fejlesztő műhely működik - a világ

elithez tartozva• 30 globális nagyvállalati K + F bázis telepedett meg• 30 K + F intenzív, multi regionális hazai középvállalat működik

és szolgáltat• 300 K + F intenzív technológiai kisvállalat (gazella) találja meg

globális világpiaci számítását• 1000 innovatív start-up kisvállalkozás kapott jelentős támo-

gatást (szolgáltatási, forrás és piacra jutási) – az elmúlt 7 évben

11www.nih.gov.hu

Az ÁSFK-ban szereplő kiemelt ágazatok (ÚSZT, Tudomány-Innováció programja)

Az NGM felkérésére, a NIH koordinálásával készülnek az alábbi ágazatokra:

o Egészségipar

o Közlekedés, járműipar és logisztika

o IKT

o Energetika, környezetvédelem

o Agrárium és élelmiszeripar

A kutató intézetek, akadémiai, egyetemi szféra és a vállalkozások együttműködésének segítése a járműipar

területén

Célzott KFI programok kidolgozása az járműipari vállalkozások cégek és az egyetemek, kutató intézetek szorosabb együttműködése céljából

Ipari megrendelésre történő KFI projektek megvalósítása a felsőoktatási intézményekben, vállalati szakemberek, oktatók és hallgatók közös munkájával; hálózatos együttműködések ösztönzése (pl. living lab, klaszterek, platformok)

Az autóiparral/járműiparral foglalkozó tudásközpontok tevékenységének támogatása

Egyetemek és kutatóintézetek járműipari spin-off cégeinek „testre szabott” támogatása, inkubálása

Nagyvállalatok és KKV-k együttműködését ösztönző lehetőségek

Nemzetközi cégek magyarországi (K+F, innovációs, fejlesztési és egyéb) központjainak megőrzése, új központok létrehozása, vonzására együttműködési és támogatási program indítása

Jelen levő cégek támogatása, új cégek megnyerése átlátható és

egyszerű adórendszerrel, FDI ösztönzés

Az ipari nagyvállalatok szerepvállalásának fokozása a megfelelő szakembergárdával, eszköz- és műszerállománnyal, költségvetéssel rendelkező hazai KKV-k KFI kapacitásának felépítésében (pl. integrátori típusú együttműködések szerepének növelése)

A KFI támogatáspolitika célrendszere és területei 2012

2023. ápr. 21. 15www.nih.gov.hu

K+F finanszírozás, támogatás

Központi költségvetési támogatások: Intézményi alapellátás, normatív feladat-finanszírozás Fejezeti kezelésű célelőirányzatok (pályázatok) Egyéb fejezeti források Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTI Alap) EU források magyar társfinanszírozása (SA, KA) OTKA Nemzetközi kötelezettségek

EU és egyéb nemzetközi támogatások: EU Strukturális Alapok (2004-2006, 2007-2013) 7. EU K+F Keretprogram EU Versenyképességi és Innovációs Program Multilaterális kezdeményezések Bilaterális programok Egyéb nemzetközi források

Tőkealapok, egyéb pénzpiaci eszközök: Magvető, kockázati tőkealap Üzleti angyalok Egyéb pénzpiaci eszközök (hitel, garancia stb.)

Az üzleti szféra támogatásai: Vállalati, non-profit, egyéni

Egyéb

A 2012. évi K+F pályázati programportfólió forrásai

KTIA: 30-35 md Ft (nagyságrendileg)

GOP: 73 md Ft (1. prioritás, 2012-13.)

KMOP: 2,6 md Ft

OTKA: 7,7 md Ft

17www.nih.gov.hu

Horizon 2020 három fő prioritása

18www.nih.gov.hu

Horizon 2020 költségvetése

• Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020• Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)

19www.nih.gov.hu

TERÜLETEI

o Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)

o Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás

o Kockázat-finanszírozáselősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén

o Innováció KKV-knálaz innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára

H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€)

20www.nih.gov.hu

H2020 Társadalmi kihívások (35 888 m€)

A Horizon 2020 új elemei

Egységes részvételi szabályok Egyablakos IT rendszer Kevesebb adminisztráció Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett

típusára való tekintet nélkül Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Piac közeli innováció számára több támogatás A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

22www.nih.gov.hu

H2020 – Ütemezés

2011. november 30.A Tanács és Parlament tárgyalásának megkezdése az Európai Bizottság javaslata alapján

2012. február ótaRWP (Kutatási munkacsoport) tárgyalja a tervezetet

2013 végérea végleges jogszabályok elfogadása az Európai Parlamentben és az Európai Tanács által

2014. január 1.Az első pályázati kiírások közzététele

Nemzeti Innovációs Hivatal(NIH)

A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait.

– „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és

technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.”

– „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”

A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)

A NIH helye a KFI terület kormányzati irányítási rendszerében

2023. ápr. 21.

A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére

NIHÁllamigazga-tási funkciók

Szolgáltatási, ügynökségi funkciók

Közvetítő, kooperációs funkciók

Innovációs szolgáltató

és menedzs-ment

rendszerek, hálózatok

fejlesztése

Innovációs elemző

tudásbázis,és

információs adatbázis

Hatékony szervezet

EU-sés

nemzetköziKFI

együtt-működések

KFI stratégia

és stratégiai

monitoring, értékelés

A NIH tevékenysége (1)

1) KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés

Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése

Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés

Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása

A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban

KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése

A NIH tevékenysége (2)

2) Innovációs elemző tudásbázis és információs KFI adatbázis (TéT Obszervatórium)

Tényeken alapuló stratégiai tervezés, elemzések Innovációs szolgáltatások megalapozása (partnerkeresés,

pályázatok alanyai) Obszervatóriumi szolgáltatások (államigazgatás, kutatók,

vállalkozók) Integrált KFI adatbázis Hazai és nemzetközi KFI trendek; kiadványok Közreműködés a KFI statisztika módszertani fejlesztésében

A NIH tevékenysége (3)

3) Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése

Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása

Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése

Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése

Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása Regionális innováció segítése

A NIH tevékenysége (4)

4) EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések

Közreműködik az EU tagállami feladatokban Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai

tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP)

Multilaterális KFI együttműködések gondozása Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra

kiterjedően Kétoldalú KFI programok gondozása TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

IKT szektor jelentősége

• Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá.

• A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor.• A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az

elmúlt években.• Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott

dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban.

• Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

Hazai IKT piac

• A magyar IKT piac együttes mérete kb. 1 500 milliárd Ft• Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft• Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális

vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik

• Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott.

Az IKT ipar Magyarország egyik húzóágazata

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

IKT és az innováció

• Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében.

• Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához.

• Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

IKT K+F+I bázisok Magyarországon

• 1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézeteko Az erőforrások elaprózódtako „Kritikus tömeg” hiányao Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokbano Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya

• 2. Multinacionális cégeko Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia-Siemens,

GE, stb.)o Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljábólo Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák átvételeo Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2)

• 3. Magyar vállalkozásoko Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA,

Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.)o Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de

kevés hasznosító (spin-off) vállalkozáso A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában

alacsonyo A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacrao A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche

market) céloznak meg

Az innováció erősítése az IKT szektorban

Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont (5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni.

Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő.

Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek

a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációjátb) fókuszálják a K+F tevékenységetc) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztéstd) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet

Az IKT innováció lehetséges eszközei

Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök:

• Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ)

• Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.)

• Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)

Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2)

• „Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók

bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest)

• Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)

EU IKT K+F programok

EU 7. K+F Keretprogram 2007-2013 - 9.1 milliárd Euro• Magyar kutatók sikeres részvétele az EU IKT K+F

pályázatain: Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro

• European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner ELTE (koordinátor) BME Cisco Hungary

EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet

2023. ápr. 21. www.nih.gov.hu

Jövő Internet K+F• Az Internet az élet minden területére hatással van (munka, szórakozás,

tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált.

• Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása.

• A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban.

• A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára.

• A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.

40www.nih.gov.hu

Dr. Mészáros Györgyelnök

Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12.Web: http://www.nih.gov.hu

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

41www.nih.gov.hu

A magyarországi járműipar nemzetgazdasági súlya

Összes értékesítés

(Mrd Ft)

Export részesedése a nettó

árbevételből

Összes értékesítés a

GDP arányában

2000 1868,39 91,70% 14,27%

2008 3618,22 89,60% 13,63%

2009 2790,67 89,98% 10,89%

2010 3289,29 91,51% 12,30%

2011. 3751,75 92,20% 13,36%

2012 I. félév 2490,55 93,06% 18,39%

Forrás: KSH 2012.

Az IKT hozzáadott értéke a vállalati szektor összes hozzáadott értékéből

Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

Az IKT szektor bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték %-ában

Forrás: KSH

Az IKT külkereskedelmi egyenlege, illetve részesedése a magyar feldolgozóipari

exportból és importból

Forrás: KSH

Az IKT szektor hozzájárulása a munkatermelékenységhez

Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill. a feldolgozóipari ágazatokban,

(2008-2010)

Forrás: CIS 2010, KSH

Innovatív vállalkozások aránya a gazdasági ágakban, ill. a feldolgozóipari ágazatokban,

(2008-2010)

Forrás: CIS 2010, KSH

IKT szektorban működő vállalkozások számának alakulása 2003-2010-ig

Forrás: KSH

Működő vállalkozások aránya gazdasági ágazatok szerint (2010)

Forrás: KSH

IKT kutatóhelyek számának alakulása (2008-2010)

Forrás: KSH

Kutató-fejlesztők létszáma (FTE) gazdasági ágazatok szerint, az oktatási terület nélkül

Forrás: KSH

IKT szektorban dolgozók aránya a magánszektorban foglalkoztatottak

körében

Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012

IKT kutató-fejlesztők aránya az összes kutató-fejlesztő között (%); Forrás: Eurostat

K+F ráfordítások aránya gazdasági ágak szerint (feldolgozóipar külön részletezve - 2010)

Forrás: KSH

Az IKT szektor, illetve a többi vállalkozási szektor K+F létszámának növekedése

(2005-2009)

Forrás: EUROSTAT

IKT szolgáltató szektor kutató-fejlesztők százalékos megoszlása a magyarországi

régiók között

Forrás: KSH

IKT szabadalmak aránya az összes szabadalom %-ában

Forrás: OECD

Az állam milyen módon segítheti a KFI tevékenységet?

Forrás: NIH KFI Obszervatórium

2012

Az IKT és a gyógyszertudományok részesedése a KTI Alapból (2007-2012. I.)

Forrás: PKR

Az IKT szektor által elnyert támogatás az EU FP7 Keretprogramban (millió €; 2007-

2012)

Forrás: E-CORDA