bevezetés a...

Bevezetés a történelemtudományba

Borbély Zoltán

Történelemtudomány

- A történelem emberekről szóló tudomány, tárgya az emberiség története

- Térben és időben zajló állandó változás

„ Ha egy nép nem ismeri a múltját, akkor nem tudja, hogy mit akar a környező világban és azt sem tudja, mit akar a környező világ vele. A múlt megismerése tehát elemi szükséglet, történelmünk megismerése nem más, mint önmagunk megismerése. „ Széchenyi István

Történeti forrás

A történelem megismerésének eszköze a forrás, vagy kútfő

Minden olyan tárgyi emlék, írott forrás, íratlan szellemi hagyaték, ami emberi tevékenység során keletkezett és ránk maradt, amely hozzásegít minket a történelem megismeréséhez.

Legfőbb jellemzője: információhordozó

A történelmkutatás fontos mozzanata a forráskritika

Források csoportosítása I. Típus szerinti csoportosítás:

I. 1. Tárgyi emlékek:

- Munkaeszközök - Mindennapos használati eszközök: ruházat, étkezés,

lakberendezés stb. - Fegyverek - Ékszerek - Pénzérmék - Címerek - Pecsétek - Templomok - Temetők

Források csoportosítása

I. 2. Írott források:

a, Elbeszélő források:

- Évkönyv (annales) - Krónika - Gesta - Életrajz - Önéletrajz - Leírások - Tanító jellegű munkák: (királytükör, intelem) - Szónoki beszéd - Emlékiratok (memoár) - Naplók

I. 2. Írott források:

b, Levéltári források:

- Oklevelek - Okiratok - Levelek (missilisek) - Statisztikai kimutatások (összeírások) - Akták

c, Jogforrások

- Alkotmány - Törvények - Rendeletek - Kiváltság (adó -és vámmentességek) - Statutum (vármegyei vagy városi rendelet,

helyi szintű jogalkotás)

I. 3. Informatív források:

- Médiumok - Röplapok, plakátok, röpiratok - Elektronikus média

I. 4., Íratlan szellemi hagyaték

- Regék, mondák - Szokások - Szólások, mondások - Zene, tánc játék, nyelvi örökség

II. Időrendje szerinti csoportosítás:

II. 1. Elsődleges(primer): Egy időben vagy közel egy időben keletkeztek a megtörtént eseménnyel, közvetlen a tudósítás.

II. 2. Másodlagos (szekunder) A forrás utólagosan vagy közvetve tudósít.

• III. Forrásnak nem számító alkotások

- Tanulmányok - Monográfiák - Történeti szintézis - Szépirodalmi alkotás - Források alapján készült feldolgozások

Forráskritika

• Cui prodest?

• Cui bono est?

Forráskritika fajtái: 1. Külső kritika: A külső kritika a formai hitelesség megállapítására szolgál (eredeti vagy másolat).

2. Belső kritika: A tartalmi értéket vizsgálja.

a. tudatos, megtévesztő szándékkal készült hamisítványról b. az önkéntelen ismerethiányból adódó téves tudósításról c. a tényeknek megfelelő leírásról (hitelesség).

I. Történelem segédtudományai

• 1. oklevéltan (diplomatika)

• 2. Írástan (paleográfia)

• 3. Kortan (kronológia)

• 4. pecséttan (szfragisztika)

• 5. felirattan (epigráfia)

• 6. Címertan (heraldika)

• 7. Pénztörténet (numizmatika)

• 8. Származástörténet, vagy származástan (genealógia)

• 9. Méréstan vagy mérésismeret (Metrológia)

• 10. Kormányzattörténet (hatóság és hivataltörténet)

• 11. Arhontológia

• 12. Insignológia:

• 13. Irattan • 14. Könyvtörténet • 15. papirológia • 16. Zászlótan (Vexiológia) • 17. Filológia szöveg értelmezésével foglalkozik • 18. Rendjeltan(Falerisztika): kitüntetések, rendjelek • 19. Történeti földrajz • 20. Történeti névtan • 21. Történeti éghajlattan • 22. Történeti ökológia • 23. Történti ikonográfia • 24. Térképészet

I. Történelem segédtudományai

II. Történelem társtudományai

• 1. Múzeológia

• 2. Levéltártan

• 3. Könyvtártan

III. Rokon, vagy résztudományok

• 1. Régészet (archeológia) • 2. Néprajz (etnográfia • 3. Embertan (antropológia) • 4. Nyelvészet, vagy nyelvtudomány (lingvisztika) • 5. Irodalomtörténet • 6. Lélektan (pszichológia) • 7. Szociológia • 8. Jogtörténet • 9. Művészettörténet • 10. Kultúrtörténet • 11. Művelődéstörténet • 12. Demográfia • 13. Történeti statisztika • 14. Földrajz

Forrásőrző intézmények

• 1. Múzeum

Múzeum fogalma: Olyan tudományos intézmény, amelyik a művészet és a tudomány emlékeit megőrzés, tudományos feldolgozás és szemléltetés céljából gyűjti össze. A múzeumokban a tárgyi emlékeket és szellemi kultúra dokumentumait találjuk. A múzeumi munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel a muzeológia foglalkozik.

• 1. Múzeum Múzeumok csoportosítása: (gyűjtőkör szerint)

a) történelmi, b) néprajzi, c) hadtörténeti, d) szépművészeti, e) iparművészeti, f) keresztény, g) közlekedési, h) mezőgazdasági, i) természettudományi, j) stb.

• 1. Múzeum

Speciális múzeumok: Híres személyek életútját, illetve az utánuk maradt emlékeket mutatják be

Helytörténeti múzeumok: a) tájmúzeumok, b) városi múzeumok, c) falumúzeumok

• 1. Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc 1802. november 25-én felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek. Részei: a) nyomtatványokból, b) kéziratokból (kódexekből), c) térképekből, d) metszetekből, e) arcképekből, f) régiségekből, g) pénzérmekből, h) pecsétekből, i) címerekből.

• 2. Levéltár (archivum)

Levéltár fogalma: A levéltár olyan tudományos intézmény, amelyik természetes és jogi személyek iratait gyűjti, őrzi, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi.

Levéltárak működése a) alaptörvény: 1995. évi 66. tv. cikkely, b) módosításai: 1997. évi 140. tv. cikkely és 2001. évi 64. tv. cikkely.

Levéltár típusai: a) közlevéltár

- általános levéltár (Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, megyei levéltárak), - állami szaklevéltár (Hadtörténeti Levéltár, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Vízügyi Levéltár), - települési önkormányzatok levéltárai (Egri Városi Levéltár), - köztestületek levéltárai (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára), - közalapítványok levéltárai, - egyéb, közfeladatokat ellátó intézmények levéltárai

Levéltár típusai:

b) magán levéltárak

- egyházi levéltárak,

- pártok levéltárai

- Családi levéltárak

Iratok csoportosítása a)pertinencia elve: a XVIII. századtól a meglévő iratok rendszerén tartalmi vagy formai elvek, szempontok szerinti kiemeléssel csoportosítást végeztek.

b)proveniencia elve: a történetileg létrejött iratanyag rendszerén nem szabad változtatni, azt eredeti összefüggésében kell megtartani.

• 3. Könyvtár (bibliotheca)

Könyvtár fogalma: Olyan kulturális vagy közművelődési intézmény, amely mindenféle emberi tevékenységhez információt nyújt.

Könyvtár fő feladata: A dokumentumok (főként könyvek) összegyűjtése, feltárása, rendszerezése és rendelkezésre bocsátása.

Könyvtárban található dokumentumok rendszerezése:

a) betűrendes katalógus, b) tárgyi katalógus: A tárgyi katalógus a könyv fő azonosító adatait tartalmazza, szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve (4 főazonosító). c, szakkatalógus alapja: az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO),

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO)

- „0” általános művek, - „1” filozófia, pszichológia, - „2” vallás, vallástörténet, - „3” társadalomtudományok, - „4” betöltetlen, - „5” matematika, természettudományok, - „6” alkalmazott tudományok (orvosi, jog), - „7” művészet, sport, szórakozás, játék, - „8” nyelvészet, irodalom, - „9” földrajz, történelem.

Források, szakirodalom

Forrás Szakirodalom

Mindig egykorú tudósítás. Valamilyen szándékkal lejegyzett írott emlék. Nem tudományos. Pl. Anonymus, jegyzőkönyv

Forrásokra támaszkodva elemző tudományos munka. Pl. jegyzet, monográfia.

Kutatás

• Országos Széchenyi Könyvtár: Első számú országos gyűjtemény. www.oszk.hu katalógus

• Debreceni Egyetem könyvtára: Második számú országos gyűjtemény

• www.mokka.hu –jelzi, hogy melyik könyvtárban van a keresett könyv.

• Folyóiratok böngészése: www.matarka.hu Cikk, szerző, téma kereső

• Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia főépületében van. A különböző tudományterületek számára gyűjti az idegen szakirodalmat.

Levéltár

• Magyar Országos Levéltár

XIX. század találmánya. Az írott forrásokat gyűjti. Oklevelek, ha 1526 előtt keletkezett. 1526 után keletkezett nem szépirodalmi munkát iratnak nevezünk. 1526 előttieket fényképmásolatokon lehet elolvasni. Különböző szekciókra vannak bontva: • Diplomatikai levéltár-100000-es tételszám • Diplomatikai fényképtár-anyaga folyamatosan bővül, most 25-30000-es tételszám Királyi könyvek: Királyi kancellária által kiadott okleveleket gyűjti. A középkori királyi kancellária könyvei 1526-ban megsemmisültek. Ami ebből a korból származik, az családi gyűjtemény

• Hiteleshelyi levéltárak: Azok a káptalanok, amelyek az uralkodótól jogot kaptak az intézetalapításra.

• Magánlevéltárak nagy része a második világháborúban megsemmisült.

• XX. század eleji forrásmunkák már megsemmisültek- • A határon túli források megtalálhatóak a MOL-ban. • Arcanum Kiadó gondozásában jelenik meg CD-ROM-on

számos forrásanyag. • Budapest Fővárosi Levéltár- Teve utca környékén • Megyei levéltárak is kutathatóak folyamatosan. • Egyházi levéltárak is megnyíltak a rendszerváltás után.

Levéltár

Kézikönyvek

• Bibliográfiák:

• A bibliográfia valamilyen témának valamilyen kutatására vonatkozó teljes gyűjtés. Pl. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba és irodalmába, Magyar történettudomány válogatott bibliográfiája.

• Repertóriumok

Szakfolyóiratok

• kifejezetten történettudománnyal foglalkoznak 1, Századok: • 1867-ben adta ki először a Magyar Történelmi Társulat.

Legrégebbi, legpatinásabb. Kéthavonta jelenik meg. Középkori, kora újkori és újkori számok.

• Általában tanulmányok szerepelnek benne. Valamely témában általános jellemzést adnak.

• A közlemények egy részletkérdést vizsgálnak. • Ismeretek, recenziók könyvről, monográfiáról.

Recenziót magyar nyelvű műről írnak. Kritikai ismertetés is van.

2, Hadtörténeti Közlemények:

• 1887-ben alapították, MTA Hadtörténeti Intézete adja ki. Negyedéves megjelenésű.

3. Történelmi Szemle: MTA Történettudományi Intézete adja ki. A TI munkatársainak publikációt biztosít. Országos érdeklődésű. Negyedévente jelenik meg.

Szakfolyóiratok

Egyéb folyóiratok

• Aetas-Szegeden jelenik meg, általános történelmi folyóirat, • Fons-Levéltári kutatás publikációja • Korall-Teleki Intézet adja ki, történetfilozófia, XIX-XX. Századi témákkal foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselik • Turull-1883-ban alapította a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság. 1950-ben beszüntették, 1983-ban indult újra.. • História-havonta megjelenő, magyar történelemmel foglalkozó folyóirat • Rubicon-havonta megjelenő, világtörténelemmel foglalkozó folyóira

Átfogó szintézisek

• Átfogó igénnyel készülő történeti munkák. Pl.:

• Horváth Mihály

• Hóman-Szekfű

• Magyarország története-10 kötetben tervezték.

• Romsics Ignác: 24 kötetben, más-más szerzőktől

Tudományos dolgozat

• Szakcikk jellemzője, hogy lábjegyzetek vannak benne.

• Szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni.

• Tartalmi idézetnél lábjegyzetet kell készíteni.

• Legelterjedtebb hivatkozási szabályzat a Századok közlési szabályzata: http://www.szazadok.hu/kezirat/pdf/kezirat.pdf - elérhető a Századok honlapjáról

Legfontosabb címadatok

• Szerző: cím; kiadás hely: év, lapszám

• Ha nincs lábjegyzet, plágiumnak minősíthető.

• Tanulmányból idézés: Szerző; cím; In: Tanulmánykötet címe, szerkesztő, kiadás helye, évszám, lapszám

• Folyóirat: Szerző, cím, In: folyóirat címe, kiadás éve, lapszám

• Internet: ugyanúgy kell vonatkozni, mint a nyomtatottan: honlapot, szerzőt, címet kell megjelölni.

• CD-ROM-ról is jelölni kell: CD-ROM címe, szerkesztő neve, kiadás helye, éve.

Történeti földrajz

• Földrajz: – Természeti földrajz: (természettudomány) földfelszín,

talajok, éghajlat vizek

- Gazdaságföldrajz: (társadalomtudomány) népesség,

mezőgazadság, ipar, kereskedelem, utak stb.

- Településföldrajz: Térbelileg zárt, egymástól

elhatárolt embercsoportok lakóhelyével foglalkozik;

gazdasági-társadaémi szerveződés, művelődés

A földrajz feladata a tájak magyarázata és interpretációja,

amelyhez a megfigyelés módszerét alkalmazza

• Tárgya: – Teleki Pál (1917): egyes tájak és országok elmúlt időkben való

földrajzi képét kell rekonstruálnia, mint ahogy a földrajznak a

Föld mai állapotát. Ehhez több faktor bevonása szükséges

– Bulla Béla: A táj és a kultúrtáj korabeli leírása. Az egyes korok

kultúrtájainak leírása, amely középpontjában a település áll.

A kultúrtáj kifejezés az emberiség és természeti környezete

közötti sokféle egymásra hatás manifesztációját jelenti.

– Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza

I-IV. Budapest, 1963-1998. (betűrendben tárgyalva megyék

szerint)

– „Egyes terület adott történeti korban fennállott természeti,

gazdasági és társadalmi viszonyainak földrajzi szempontból

rendszerezett leírása, történeti források alapján.”

• Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica I–V. kötet (1735–1742)

• Tomka-Szászky János Compendium Hungariae geographicum (1753) 1781: Introductio in geographiam… 6 történeti térképpel

• Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon (csak 11 ÉNy-i vármegye)

UNESCO világörökségi helyszínek

és kultúrtájak • A világörökségi kultúrtájak három

főkategóriába csoportosíthatók:

– 1)tervezett táj (a tájak tudatos tervezés eredményeképpen jöttek létre,pl. történeti kertek)

– 2) organikusan fejlődött táj – • a) „fosszilis”tájak (ahol a tájfejlődés megakadt és

konzerválódott egy bizonyos állapotban), -

• b) folyamatosan fejlődő tájak (ahol a fejlődés folyamatosan tart napjainkban is)

- 3) asszociatív táj (jelképes, szimbolikus tájak,

amelyek történelmi, vallási, kultúrtörténeti

eseményhez kapcsolódnak

• Magyarország 1985-ben csatlakozott az

Egyezményhez.

• Jelenleg 8 világörökségi helyszín

• Köztük 3 kultúrtáj.

és kultúrtájak Magyarországon

• Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)

• Kultúrtáj

• A magyar Puszta egy pásztortársadalom által

formált kultúrtáj kivételes fennmaradt példája.

• A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves

hagyományos tájhasználatok ép és látható

nyomait tartja fenn, és az ember és természet

közötti harmonikus kapcsolatot

példázza.

• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) (határon átívelő helyszín)

• A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közti kölcsönhatás folytonosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának

eredményeként létrejött változatos táj

• Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj

• A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn.

• A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.

A történeti földrajz elsősorban történeti források alapján vizsgálja

és próbálja interpretálni, magyarázni az egyes tájak

jellemzőit földrajzi szempontból.

I. Mohács előtti időszak történeti földrajzi forrásai:

- Történelem rokontudományai (régészet, növénytan,

talajtan)

- Oklevelek ( határjárások, birtokadományok, perek)

- Elbeszélő források

- Összeírások: papi tizedjegyzék 1332-1337

- felíratok, kövek, pecsétek

Magyarország történeti

földrajzának forrásai

II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor

- Országos leírások: Brodarics István: ( De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia ) Brodarics István históriája a mohácsi vészről.

- Oláh Miklós:Hungária és Attila

- Utazók leírása: Evlija Cselebi (magyarországi utazásai 1660-1664.) velencei, pápai követek leírásai, kalandorok

II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor

– Mindennapi életet szabályozó dokumentumok

• Adóösszeírások (dikajegyzékek)

• Dézsmajegyzékek

• Defeterjegyzékek (legfontosabb Halil bég deftere)

• Urbáriumok, contractusok

III. Török kiűzésétől a polgárosodásig

- Honismereti és államelméleti munkák (Einrichtungswerk des

Königreichs Hungarn)

Bél Mátyás: Notitia (Notitia Hungariae novae historico-

geographica, vagyis "Az új Magyarország történeti-

földrajzi ismertetése" (Bécs, 1735, 1736, 1737, 1742,

1749?).

-Magyarország egyes részeit bemutató munkák (Bánság, Erdély,

Szlavónia, Szerémség)

- Landesbeschreibung: Udvari Haditanács rendelésére 1776-85

III. Török kiűzésétől a polgárosodásig

Központilag készült összeírások:

- Úrbérrendezés – Mária Terézia úrbéri pátense

- II. József-féle népszámlálás

- cigányösszeírások

Egyházi összeírások:

- dézsmajegyzékek

- püspökségi egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitatio

canonica)

Képi ábarázolások:

- Térképek:

- Lázár deák térképe

- Térképek:

• Angellini várépítész familia térképei a 16. század végéről

- Térképek:

- Makoviny Sámuel: Bél Mátyás

Notitiájához készített térképei

1731-től

Térképek:

-Vármegyei geometrák

felmérései

-Arisztokraták, nagybirtokosok

birtokairól készült felmérések

a 18. század második feléből

- Úrbéri és tagosítási térképek

- Kataszteri téképek

Katonai célból készült térképek:

. Katonai felmérések eredményeként készült térképek:

- 1776-1785 között – első katonai felmérés http://mapire.eu/hu/synchron/?zoom=15&lat=47.90083&lon=20.37431&rl=firstsurvey

- 1806-1869 második katonai felmérés

- 1867 harmadik katonai felmérés

- 18810-1884 között Ferenc József-i felmérés, amely 20. század második feléig meghatározó maradt

Magyarország történeti földrajzának forrásai

• Képes ábrázolások

Magyarország történeti földrajzának forrásai

Eger ostroma (1596) Ortelius krónikájában

• Képes ábrázolások

Egykorú török miniatúra ábrázolása Szigetvár 1566-os ostromáról.

Kronológia

• Időszámítás kezdetei

- Empírikus naptárkészítés - Csillagászati megfigyelések alapján

• Nap: A Föld tengelyforgása.

• Hónap: A Hold Föld körüli keringése.

• Év: A Föld keringése a Nap körül

Az emberi számításoktól teljes mértékben független elsődleges alapegység.

Kronológia

• A nap:

Kronológia

Szoláris: A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelési pont, vagyis kulminációja – a Nap szerinti mérés esetén, tehát egy szoláris nap hossza 24 óra. Sziderikus: tetszőleges csillag

két kulminációját vesszük alapul

• Hónap: Holdnap

– Konjukció: A Föld és a Nap közé kerül, ez az újhold állapota.

– Oppozició: szemben a Nappal

Lunáció, vagy szinodikus holdhónap: 29 nap, 12óra, 44 perc, 3 mp

sziderikus lunáció:

27 nap, 7 óra, 34 perc

Kronológia

• Év:

– Ekliptikus pálya

– Tropikus napév: Nap delelési pontja egy adott földrajzi helyen ismét az égbolt ugyanazon pontjához tér vissza.

hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp

A tropikus év számításának kezdete a tavaszi napéjegyenlőség: március 21.

Kronológia

• A naptári alapegységek egyeztetésének problémái

• Luniszoláris: a hónapot egyeztették a napévvel: babiloni, zsidó, görög és Caesar naptárreformja előtti római, valamint mindettől függetlenül a kínai

• Szoláris: kizárólag csak a Nap járása alapján határozták meg az időrendszert: Caesar naptárreformja után a római, majd fokozatosan átvették más népek és a mai naptárrendszer alapját ez alkotja

• Lunáris: csak a Hold járása alapján: mohamedán naptár

Kronológia

Római naptár Caesar előtt: • Az év márciusban kezdődött, Mars istenről martius. • Venus istennő etruszk neve (Apru), április • maius - idősek tisztelete • június - ifjabbak kedvéért • quintilis – később Julius Caesar után • sextilis- Augustus • september • october • november • december • Numa Pompilius bővíti ki 2 hónappal az évet: • januarius - Janus istenről kapta a nevét • februarius - holtak szelleme

Kronológia

• Kora újkori magyar hónapnevek: • január - Boldogasszony • február - böjtelő • március - böjtmás • április - Szent György • május - pünkösd • június - Szent Iván • július - Szent Jakab • augusztus - kisasszony • szeptember - Szent Mihály • október - Mindenszentek • november - Szent András • december - karácsony

Kronológia

Napatárreformok:

- Julianus-naptár: Ie. 46-ban bízta meg Sziszogenészt

- Gergely-naptár: 1582- reform bevezetése - 1588 – Magyarország

- 1590 – Erdély

- 1753 – Anglia

- 1844 – Svédország

- 1918 - Oroszország

Kronológia

Éra rendszerek:

1. Olimpiai éra: ie. 776.

2. ab urbe condita – a város alapításától ie. 754.

3. Nabú-Nászír éra: ie. 747.

4. Szeleukida-éra

5. Zsidó éra: ie. 3671

6. Keresztény világéra: alexandriai: ie.5493 aug. 29

Bizánci: ie. 5509

Kronológia

• Krisztus születése szerinti időszámítás – polgári időszámítás

– Lukács és Máté evangéliumaiból következtettek

– Dionysius Exiguus: diocletianusi érából számolta ki (284) Az Úr megtestesülésétól számította – ab incarnatione domini nostri Jesu Christi

– Beda Venerabilis – angolszász tudós, VII. század

– 816 chelseai zsinat- minden keresztény püspök eszerint keltezze az okleveleit

Kronológia

Székely rovásírás emlékei a

Kárpát-medencében

Rovásemlékek • Szarvasi tűtartó

• Nagyszentmiklósi kincs

Rovásemlékek

Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs

• Homorodkarácsonyfalvi templom

Székely rovásemlékek

• Székelyderzsi templom

• Bögözi templom

• Enlaki templom

• Felsőszemerédi katolikus templom

• Vargyasi keresztelőmedence

Székelydályi tempolom

• Nikolsburgi abc

Székely-magyar rovásemlékek

Bolognai (Marsigli-féle)rovásírásos naptár

• Telegdi János: Rudamenta Priscae

Hunnorum linguae (1598)

• Bihar megyei anyakönyv 1786-ból

Székely-magyar rovásemlékek

A magyar oklevelezési gyakorlat

- Oklevélkiadás I. Szent István alatt indult meg – a német császári oklevél szerkezetével mutat azonosságot (Heribert C)

- István halála után a magyar oklevelezés megszakad – pecsét nélküli oklevelek időszaka, szóbeli rendelkezések

- 1181- III. Béla elrendeli az írásbeliséget – kancelláriai oklevélkiadás kezdetei

Kancellária

- 1181 – írásbeliség elrendelése, a királyi kancellária

felállítása

„Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében s az idő

előrehaladásával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt „

- XIV. század közepén (I. Lajos uralkodása) a kancellária

differenciálódása:

- Nagyobb vagy fő kancellária (Cancellaria maior)

- Kisebb kancellária (Cancellaria minor)

-XV. Századeleje – Titkos Kancellária (Cancellaria Secreta)

-1464 – I. Hunyadi Mátyás kancellária reformja:

-Egyesíti a fő és titkos kancelláriát (Summus et

secretarius cancellarius)- ketten töltik be

- kisebb kancellária élére királyi helytartó kerül

Kancellária szervezete

• vezetője a királyi kancellár (cancellarius regius), III. Béla

idejében mindig prépost töltötte be a tisztséget, később valamelyik püspök,

• jegyzők (notarius), ők fogalmazták az okleveleket nem ők a tényleges

készítők,

• írnokok (scriptor, scrila), ők írták az okleveleket.

Hiteles helyek (loca credibilia)

- Működésüket az 1231. évi XXI. tc. szentesítette „csak a megyés püspökök vagy a káptalan tanúbizonysága által (támogatva)…

kisebb ügyekben pedig a szomszédos konventek vagy kolostorok tanúbizonysága legyen érvényes.”

Hiteles hely: Olyan egyházi intézmények, amelyek meghatározott területre vonatkozóan közhitelű okleveleket állítottak ki.

Ilyen egyházi testületek: - káptalanok (székes, társas) - konventek - A hiteles helyek 1874-ig működtek Magyarországon

Feladatai: • magánjogi ügyek,

• adásvételi szerződések,

• kölcsönügyletek,

• végrendelkezés,

• birtokfelosztási ügyek.

• Tisztségviselők

• olvasó kanonok (lector): az oklevél tartalmáért felelt,

• őrkanonok (custos): a pecsételésért felelt,

• jegyzők (notarios): az oklevél megírása volt a feladata.

Hiteles helyek (loca credibilia)

Diplomatika (Oklevéltan)

Oklevél: Jogi jelentőségű tényről szóló, meghatározott szabályok szerint kiállított jogbiztosító irat

• Oklevél anyaga:

-papirusz,

-pergamen,

-papír

• Íróeszközök:

-lúdtoll (penna),

-nád (calamus)

Oklevelek csoportosítása:

a, fennmaradásuk módja szerint :

- Eredeti dokumentum (tihanyi alapítólevél)

Speciális fajtája

a chirographum

a, fennmaradásuk módja szerint :

- Másolat: • copia simplex (egyszerű vagy hitelesített másolat),

• transscriptum (átirat)

Másolatgyüjtemények:

- Chartulanium (pannonhalmi Vörös Könyv – Liber Ruber)

- Registrum (Váradi Regestum)

- invertarium (levéltár).

- 18. századi jezsuiták gyűjteményei (Hevenesi Gábor, Kaprinai István, Pray György)

b, Oklevelek fajtái hitelességük tekintetében

- Hiteles (valódi) dokumentum

- Hamis (hamisítvány)

Hamisítás módszerei:

• interpoláció (betoldás),

• palimpszeszt (ledörzsölés),

• fiktív vagy soha nem létezett oklevél írása.

c, Oklevelek fajtái megpecsételés módja szerint

- Ünnepélyes oklevél (litterae privilegiales)

c, Oklevelek fajtái megpecsételés módja szerint

- Nyílt oklevél (litterae patentes)

- Zárt oklevél (litterae clausae)

Külső ismertetőjelek:

Oklevél részei (oklevelek szerkesztése)

I. Prothocollum (bevezetés)

• invocatio (fohászkodás, segélykérés)

• szóbeli: az Úr nevében…, a Szentháromság nevében,

• jelképes: kereszt, vagy Krisztus jele, monogramja.

• intitulacio (címzés) – az oklevéladó önelnevezése, kinek a nevében kelt és milyen címek illetik meg.

• insciptio/adresse – az oklevélnyerő fél megnevezése (általában csak adományleveleknél és királyi parancsoknál használták).

• salutatio (üdvözlés) – egy mondatban.

II. Contextus (tárgyalás) – arenga – jelmondat, közhelyekből álló elvi kijelentés, általános

bölcsesség, ami az oklevéltartalmával összefügg.

– promulgatio (kihirdetés, közzététel) – mindenkihez szóló figyelemfelhívás, az oklevelet adó kinek a tudomására akarja hozni a tartalmát. Általános megfogalmazású, sokszor kimaradt.

– narratio (elbeszélés) – elmondja azokat az előzményeket amelyek az oklevél létrejöttéhez vezettek.

– dispositio (rendelkezés) – a legfontosabb elem, a jogi tényt vagy cselekményt rögzítő rendelkezés.

– clausula (záradék) – az oklevél rendelkezéseinek betartására szólít fel.

– sanctio (büntetés) – mi vár arra, aki a rendelkezéseket nem tartja be (lelki és anyagi büntetés).

– corroboratio (megerősítés) – milyen módon hitelesítették az oklevelet.

III. Eschatocollum (befejezés)

• subscriptiones (aláírások) – középkor végétől.

• datatio (keltezés)

• datum: az oklevél kiállításának ideje,

• actum: az oklevél rendelkezésének létrejötte.

• apprecatio (zárófohász) – általában egy szó (amen, felicite, stb.), ezt később már elhagyták.

Pecséttan (Szfragisztika)

Pecsét: Valamilyen kemény anyagba vésett ábrának egy puha anyagba átvitt állapota.

Egy szimbólum akkor pecsét, ha:

- Titkosító funkciója van

- Tulajdonjogot jelöl

- Hitelesít, érvényesít

- Azonosításra szolgál

• Pecsétnyomók:

– Ókori példák: keleti népek pecséthengere,

rómaiak, görögök pecsétgyűrűi (Intagliók)

Középkori pecsétnyomók:

- Tiparium – nyeles pecsétnyomó

- Bulloterion- kétoldalú pecsétnyomó

Pecséttan (Szfragisztika)

a paleográfiáról

„Régi írások" = minden írott emlék beletartozik - a legrégibb

időtől kezdve egészen az újkori írásfejlődés teljes kibontakozásáig.

A modern történelemtudomány formálódása során azonban a régi írásokkal kapcsolatos részkutatások a 19. században különböző segédtudományokká differenciálódtak:

a paleográfiáról

• a kőbe, ércbe vagy más szilárd anyagba vésett írásemlékek a felirattan (epigráfia),

• az érmeken, pénzeken olvasható szövegek (legenda) az éremtan (numizmatika),

• a pecsétek erősen rövidített feliratai pedig a pecséttan (szfragisztika) érdeklődési körébe kerültek át.

a paleográfiáról

• A paleográfia önállóan ma már csak azokkal az emlékekkel foglalkozik,

• amelyeket íróvesszővel (stilus),

• írónáddal és írótollal (calamus vagy penna)

• viaszos vagy fatáblára,

• papiruszra,

• hártyából (pergamen)

• vagy papírból készített

• tekercsekre és

• kódex alakú könyvekbe, lapokra írtak.

Természetesen a paleográfia közvetve felhasználja a felirattan, éremtan és pecséttan írástörténeti eredményeit is.

a paleográfiáról

a kutatás három ága:

gyakorlati írásismeret,

kézirattan vagy kodikológia,

az írásosság (írásbeliség) története.

a paleográfiáról

A gyakorlati írásismeret • az írásfejlődés korszakainak,

• az írástípusoknak, a betűformák és az írástechnika alakulásával,

• az írásemlékek megfejtésével, keltezésével, lokalizálásával foglalkozik.

a paleográfiáról

• a kodikológia • A könyv alakú írásemlékek, a kézírásos könyvek előállításának gazdasági, társadalmi, technikai körülményeit vizsgálja

• a kódexekben használt írásfajtákkal, díszítési módokkal, kötésükkel foglalkozik - a könyv-nyomtatás felfedezéséig.

a paleográfiáról

• az írásosság (írásbeliség) története

• Ez egy-egy konkrét történeti fejlődési egység (például Közép-Európa, egy ország, tartomány, város) teljes írásos kultúrájának összefoglaló megvilágítására törekszik.

a paleográfiáról

• a latin írás története egyetlen, szerves egészet alkot;

• a paleográfia a több mint kétezer esztendős fejlődést különböző periódusokra bontva vizsgálja;

• nincsenek merev válaszfalak, amelyek kizárnák az előző szakasz egyes írásainak továbbélését a következőben;

• a periódusok mégis elkülönülnek egymástól az írásaikat jellemző közös stíluselemek folytán. (Ezek alapján beszélhetünk pl. gótikus írásstílusról.)

a paleográfiáról

• Néhány fogalom: egy írásstílus kora=a latin írás egy-egy fejlődési

periódusa; a korszakon belül az íráshasználat, illetve az írástechnika

ágainak megfelelően, különböző írásfajták vagy írástípusok figyelhetők meg;

írásfajták vagy írástípusok pl. a könyvek, az oklevelek vagy a mindennapi élet szükségleteire szolgáló írások

• az írásfajták nincsenek egyetlen periódushoz kötve, hanem megtalálhatók majdnem mindegyik írásstíluson belül.

• Ugyanazt az írásfajtát egyidejűleg eltérő módon is írhatták, ennek következtében különböző változatai jöhettek létre.

a paleográfiáról

• A változatok nagy gyakorlatú írásközpontokban vagy írásműhelyekben (scriptorium) jöttek létre, amelyek valóságos írásiskolát teremtettek a művelődési hatásuk alatt álló területeken. Az írásiskola elnevezés tehát nem az írásoktatással kapcsolatos, hanem az azonos írásfejlődésre kíván utalni. Ameddig egy, illetve azonos alapokon dolgozó több írásközpont vagy írásiskola formálja a fejlődést, azt írásterületnek vagy írástartománynak szokás nevezni.

• Az írásfajták, írásiskolák, írásterületek elhatárolása az írástechnika, a betűformák és a ductus megfigyelése alapján történik.

• ductus =az írásképet kialakító vonalvezetési mód.

a paleográfiáról

Az írásfejlődés bemutatása során talán egyetlen fogalmat sem használunk olyan gyakran, mint a

majuszkula - minuszkula, illetve a

könyvírás - gyakorlati írás fogalompárokat.

Az első kifejezéspárt kettős értelemben is használjuk.

1.) a majuszkula (maius=nagyobb) a NAGY-,

a minuszkula (minus=kisebb) pedig a kisbetű megkülönböztetésére szolgál.

a paleográfiáról

2.) MAJUSZKULÁnak, azaz nagybetűs írásnak a

paleográfus az olyan írásokat nevezi, amelynek összes betűi pontosan két vonal között, tehát az ún. kétvonalas rendszerben helyezkednek el.

A minuszkula, azaz kisbetűs írás betűi viszont négy vonalból álló rendszerben helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy a betűk teste a két közbülső (alap)vonal közé esik, egyes betűknek azonban már száruk van, amelyek felfelé vagy lefelé a két szélső vonalig kinyúlnak.

a paleográfiáról

• A könyvírás, illetve a gyakorlati (használati) írás közül az előbbi tekint vissza nagyobb múltra, viszont az utóbbi minősül jelentősebbnek.

• A könyvírások mindig a betűk szépségére, olvashatóságára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a gyakorlati alkalmazhatóságra és a gyorsaságra. A könyvírások betűit egyenként valósággal rajzolták vagy festették.

a paleográfiáról

• A gyakorlati írásokat a társadalom mindennapi szükségletei hívták életre szintén még a római birodalomban. Ezek az írásfajták csupán annak az igénynek a kielégítésére törekedtek, hogy minél gyorsabban és minél kényelmesebben lehessen írni velük. Céljukat lendületes és könnyed tollvonásokkal kialakított kurzív, azaz folyó írásmóddal, illetve a betűk leegyszerűsítésével és összefűzésével (ligatura), valamint rövidítések fokozott alkalmazá-sával igyekeztek elérni.

Latin írástörténet korszakai

• 1. római írások kora (ie. VI – isz. VI. sz.)

• 2. regionális írások kora ( VI-IX. sz.)

• 3. Karoling-íráskorszak

• 4. gótikus íráskorszak (XII-XV. sz.)

• 5. humanista íráskorszak (XV-XVI. sz.)

• 6. az újkori írásfejlődés (XVII. századtól)

Római kapitális

Unciális és félunciális (V. sz)

Folyóírások/kurzíva

Regionális írások

beneventói

Regionális írások

insularis

Karoling íráskorszak (VIII. sz)

• Karoling reneszánsz terméke

• Főként Nagy Károly környezetében (Tours,

Aachen) működő scriptoriumok

• 789. capitulare – elrendeli az egyházi

könyvek írásának és latin nyelvezetének

felülvizsgálását

Karoling-írás

Godescalc evangélium

A gótikus íráskorszak

Újkori német kurzíva

Humanista íráskorszak

Fogalmak

• Iniciálé:a mű, a fejezet vagy a paragrafus díszes, vagy díszített első betűje, amely általában nagyobb a szöveg többi karakterénél

• Miniatúra:kézzel írott kódexek díszes kezdőbetűinek egész oldalas vagy szövegbe illesztett kisebb képeinek vagy szövegkeret-díszítményének összefoglaló elnevezése

• Illuminálás:a kódexek kezdőbetűit festéssel kiemelő díszítés. Ált. mint egyszerűbb díszítéseket a szöveg írója vagy másolója készítette. - gazdag aranyozású, festésű könyvdíszítés. Készítője, az illuminátor

Szelepcsényi-kódex

12-13 század

• Codex Albensis

• Admonti-kódex

• Pray-kódex

• Gesta Hungarorum

14. század

• Magyar Anjou-Legendárium

• Képes Krónika

• Nekcsei Dömötör Bibliája

Képes Krónika

• Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, származásáról és gyarapodásáról, győzelméről és merészségéről; különféle régi krónikákból szedegettem össze, átvéve helyes megállapításaikat és teljesen megcáfolva tévedéseiket. Az Úr nevében. Ámen.

• 1593-ban Baranyai Decsi János történeti munkája

• Tőle vette Thuróczy írásának egész anyagát.

• a szöveg 5 kódexben maradt fent :

Kálti Márk

-Képes Krónika

- Teleki- kódex

-Csepreghy- kódex

-Béldi- kódex

-Thuróczy-kódex

• A könyvkultúra kivirágzása

• A kódextermelés megnövekedése

• Anyanyelvű kódexirodalom

• Mátyás király könyvgyűjtő tevékenysége http://www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/hub1inc1143.htm

15. század

Corvinák mai lelőhelyei

• Hiteles, fönnmaradt corvinák száma ma körülbelül 216. Ebből 194 Mátyás király könyve,

• 4-et ő készíttetett ajándékba,

• 9 Beatrix királyné tulajdona volt,

• 9 Ulászlóé.

• Ez a 216 kötet 16 ország 43 városának 47 könyvtárában található.

• Magyarországon a corvinák közül 52 lelhető meg

https://www.youtube.com/watch?v=2OsIvR30zOQ

https://www.youtube.com/watch?v=1nO-kmtiX_4

Genealógia

A genealógia fogalma:

• A genealógia az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó klasszikus történeti segédtudomány. (Tárgya miatt magyarul származástannak vagy családtörténetnek nevezzük.)

Genealógia

• A genealógia tárgya:

– valamely személy leszármazásának kutatása

– valamely család történetének feltárása

– bizonyos személyek közötti rokonsági kapcsolatok megállapítása

Magyar genealógiai irodalom

• Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, 1857-68

• 1883 - Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság – Turul folyóirat

• Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 11 kötet (1911-32)

• Magyar Családtörténeti Szemle (1935-44)

• A genealógia forrásai:

– szájhagyomány: Különösen fontos a polgári, paraszti, munkás genealógia kutatásában. Általában csak a nagyszülőkig, esetleg dédszülőkig visszamenőleg terjed.

– írott forrásanyag: Nagyon sokrétű, az elbeszélő forrásoktól az önéletrajzon, egyházi anyakönyveken, családi feljegyzéseken át az orvosi, telekkönyvi iratokig terjed.

– nyomtatott források: Jellegzetesen modern kori forráscsoport, elsősorban az aprónyomtatványok tartoznak ide (pl. születési, keresztelési, házassági, gyászjelentések, meghívók, névjegyek)

– epigráfiai emlékek: Épületeken elhelyezett feliratok (pl. emléktáblák, domborművek, építési feljegyzések)

– funerális emlékek:Síremlékek, sírkövek

– ikonográfiai emlékek:Festmények, grafikák, portrék, fényképek

Genealógia fogalmai • Ős (avus): Az a régen élt felmenő rokon, akitől valaki vagy valamely család

származik.

• Nemzetség (gens): Az egy közös őstől származó, azonos nevű ivadékok sora. Korábban a közös anyától, később a közös apától való származás számított. A nemzetségbe a férfi és a nő tagok is beleszámítottak.

• Család (familia): Apából, anyából és gyermek(ek)ből álló társadalmi közösség, a társadalmak alapegységei.

• Nemzedék (generatio): Az egy időben élő, megközelítően azonos korú emberek közössége. Egy nemzedéknyi időtartamot általában 25 évnek számítanak.

• Agnáció (agnatio): Közös atyától leszármaztatott, férfi ágú vérrokonság, amelynek jelentős szerepe volt az öröklési jogban. Két alapvető típusa a primogenitura (az elsőszülött fiú megkülönböztetett helyzete) és a senioratus (az azonos leszármazási szinten lévő legidősebb fiú megkülönböztetése).

Genealógia alapfogalmai

• Őspróba: Az apai és az anyai ágon való nemesi leszármazás bizonyítása, amely négyes, nyolcas, tizenhatos stb. lehetett, vagyis a szülők, nagyszülők, dédszülők stb. szintjéig mehetett fel.

• Ősvesztés, ősazonosság (implex): Az egyedek ősei csak elméletileg kétszereződnek meg minden felmenő nemzedékben, mert egyre régebbre visszanyúlva egyre több közös ős személye azonos. A legújabb kutatások a teljes ma élő európai népességet (antropológiailag és genetikailag) nyolc személyre vezetik vissza. Az ősazonosság kutatása a belterjes leszármazási közösségek (pl. uralkodócsaládok, vallási közösségek, elzárt települések lakói stb.) esetében fontos.

• Ág: Leszármazási vonalat jelent (pl. apai, anyai, férfi, női stb.).

• Íz: A nemzedéken belül, ugyanazon leszármazási ágon szereplő nemzedék (pl. harmadíz, negyedíz).

• Felmenők: Az utódoktól az ősök felé vezető ág - természetes szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők stb.

• Lemenő: Az ősöktől az utódokig vezető ág

Leszármazási tábla

bevezetés a...

Documents

növénytan jegyzet - szie mkk

növénytan - eötvös loránd...

te botanii{aszemben az alkaljnazou növénytan azokat a...

talajok ásványainak vizsgálata talajtan laborgyakorlat

talajtan - széchenyi istván university · legtöbb...

oktatÁsi hivatal · oktatÁsi hivatal ajÁnlattÉteli...

osztatlan képzés gyógyszerész szak¡r... ·...

a kertÉszeti nÖvÉnytan növényismereti kompendiuma

alkalmazott talajtan vi. -...

turcsányi gábor - mezőgazdasági növénytan

tÁjÉkoztatÓ€¦ · pusú felsőfokú angol...

a növénytan terminológiája...

nÖvÉnytan. botanica....33...

metabolizmus - eötvös loránd...

alkalmazott növénytan 11. előadás

pedagógus oklevelek elismerése

tájékoztató az új típusú oklevelek, oklevélr l...

okj 34 623 01 - sulinet helyi tanterv...növénytan 3 2 1...

nÖvÉnytan....

oklevelek. -...