dunai homokok dinamikus talajparaméterei · nyírásvizsgálat 3d véges elemes modelljét a midas...
Post on 19-Mar-2020
14 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Szilvágyi Zsolt
Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
PhD Tézisfüzet
Konzulens:
Dr. Richard P. Ray PhD egyetemi tanár
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar
Széchenyi István Egyetem
Infrastrukturális Rendszerek Modellezés és Fejlesztése
Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola
Széchenyi István Egyetem
Győr, Magyarország
2018
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
2
1 Bevezető
"A megfigyelésnek, miszerint kis alakváltozások tartományában a talaj merevsége
nagyon nagy és viselkedése leggyakrabban nemlineáris, messzire utaló gyakorlati
és elméleti következményei vannak. …a feszültség-alakváltozás nemlinearitásának
komoly kihatása van a talaj és szerkezet közötti kölcsönhatásra, a talajtömegben
lévő feszültségeloszlásra és terhelt zónák, valamint munkagödrök körüli elmozdulá-
sok eloszlására. …Óriási az igény talajok és puha kőzetek merevségi jellemzőinek
kísérletekkel történő kutatására, a mérési módszerek és eszközök fejlesztésére.”
(Burland, 1989) (Eredeti angol publikációból fordítva.)
2 Motiváció, előzmények
Disszertációm Dunai homokok dinamikus viselkedésével foglalkozik. Hazánkban
az Eurocode 8 szabvány bevezetése miatt jelentős igény merült fel a helyi talajok
dinamikus viselkedésének leírására. A földrengésveszély Magyarországon mérsé-
keltnek tekinthető, ugyanakkor a várható földrengések komoly károkat okozhatnak
szerkezeteinkben és az infrastruktúra hálózatban, ezért a mérnöki tervezés során fi-
gyelembe kell venni a földrengésterhet.
Mivel a korábbi magyar szabványok nem számoltak ezzel a teherrel, a talaj-
dinamika témaköréhez kapcsolódó hazai kutatás eddig még nem volt. A témára vo-
natkozó kutatások hiánya nem csak a szerkezetek gazdaságos tervezését és kivitele-
zését gátolja, de nehezíti a földrengésveszély helyi értékének pontos meghatározását
is.
A Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén 7-
8 évvel ezelőtt Richard Ray professzor vezetésével új kutatócsoport alakult. Az én
kutatásom hazai szemcsés talajok kis alakváltozások esetén érvényes merevségéhez
kapcsolódó laboratóriumi mérésekre és a viselkedés modellezésére koncentrál, míg
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
3
a csoport többi tagja kapcsolódó témakörökkel foglalkozik: meglévő épületek föld-
rengéskockázatának elemzésével (Kegyes-Brassai, 2016), cölöpalapozás dinamikus
terhelés alatti viselkedésével (Wolf & Ray, 2017), ill. vasúti dinamikus terhelés vé-
geselemes modellezésével (Koch & Hudacsek, 2017). A disszertációban bemutatott
kutatás elvégzéséhez elengedhetetlen volt a Geotechnikai Laboratórium és azon be-
lül is a kombinált Rezonanciás-Torziós Nyíróberendezés továbbfejlesztése. A beren-
dezést Ray professzor építette a University of Michigan-en (Ray, 1983), majd a győri
Geotechnika Laboratóriumban a felügyeletével újraépítettem, újrakalibráltam és to-
vábbfejlesztettem.
3 Kutatás célkitűzései
Kutatásom célja volt tipikus Dunai homokok nagyon kis alakváltozások tartományá-
ban érvényes nyírási modulusának mérése, továbbá a modulus növekvő alakválto-
zások melletti leromlási és a csillapítási jellemzőinek mérése, valamint olyan korre-
lációk felállítása, melyek leírják, hogyan függnek ezek a mennyiségek a befolyásoló
állapotjellemzőktől. A Dunai homokok tipikus hazai talajok, viselkedésük leírása
kihívást jelent a hazai geotechnikusok számára. A helyszíni és laboratóriumi méré-
sek gyakran nagyon bonyolultak és időigényesek. A gyakorlatban ezért sokszor kor-
relációkat alkalmaznak, amelyeket korábbi mérések tapasztalatai alapján vezettek le.
Ilyen korrelációk hazai talajok dinamikus viselkedésére nem állnak rendelkezésre,
ezért a kutatás legfőbb célja az alábbi kérdések megválaszolása volt:
Elérhető –e olyan anyagmodell, amely alkalmas Dunai homokok dinamikus és
ciklikus terhelés alatti viselkedésének leírására?
Lehet –e meglévő korrelációkat használni az anyagmodell paramétereinek meg-
bízható becslésére?
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
4
Hogyan határozhatók meg Dunai homokok dinamikus talajparaméterei labora-
tóriumi mérések segítségével?
A kérdések megválaszolásához a disszertációban áttekintettem az elméleti hátteret,
irodalomkutatást végeztem, ismertettem az alkalmazott laboratóriumi mérési mód-
szereket és a kombinált Rezonanciás-Torziós nyíróberendezés használatát, tovább-
fejlesztettem a mérési eredmények feldolgozását, bemutattam a mérési eredménye-
ket és értékelésük után új korrelációkat határoztam meg a mért paraméterekre.
4 Alkalmazott módszerek
A kutatási téma előzményeit a disszertációban átfogó irodalomkutatás segítségével
mutattam be. Két fő témakörre koncentráltam, talajok dinamikus terhelés alatti vi-
selkedésének elméleti leírására és homokok dinamikus talajparamétereire vonat-
kozó, meglévő korrelációkra. (Megjegyzem, hogy a paraméterek maguk nem „dina-
mikusak”, de a teljes külföldi szakirodalom kizárólag így használja a dynamic soil
parameters kifejezést, ezért a disszertációban én is átvettem ezt az elnevezést.)
Kutatásomban a legkorszerűbb laboratóriumi mérési módszereket alkalmaz-
tam tipikus Dunai homokok dinamikus és ciklikus terhelésekre adott válaszának jel-
lemzéséhez és megmértem a viselkedés leírásához szükséges legfontosabb talajjel-
lemzőket. Laboratóriumi méréseim Rezonanciás vizsgálatból és Torziós Nyírásvizs-
gálatból álltak. Mindkét mérési módszer fejlett dinamikai laboratóriumi mérési mód-
szernek számít az egész világon, ugyanakkor Magyarországon még nem használták
egyiket sem. A kutatáshoz használt és továbbfejlesztett mérőberendezés pedig világ-
szinten is egyedinek számít, mivel a két mérési módszert egyetlen üreges hengeres
talajmintán képes egymás után alkalmazni, míg az elterjedt berendezések szinte
mind csak az egyik mérést képesek elvégezni. A dinamikus terhelésnek kitett talajok
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
5
viselkedésének legfontosabb jellemzője, hogy a terhelés okozta elmozdulások mér-
téke függ az elmozdulások nagyságától. Másképp megfogalmazva, a talaj merevsége
függ a fajlagos alakváltozásoktól és a kettejük közötti kapcsolat erősen nemlineáris.
A kutatáshoz használt és továbbfejlesztett berendezés legnagyobb előnye, hogy a
talaj dinamikus teherre adott válaszát a fajlagos alakváltozások mértékének széles
tartományában (10-4%-tól 1%-ig) képes megmérni és ez által pontosabban le lehet
írni a talaj viselkedését.
A mérési eredmények elemzése és feldolgozása a mérés talán legfontosabb
lépései, ezért kutatásomban nagy hangsúlyt fektettem rájuk. Az eredmények interp-
retációjának továbbfejlesztéséhez MS Excel programban a VBA programnyelv
használatával makrókat és felhasználói függvényeket hoztam létre, amelyeket a disz-
szertáció függelékében mutattam be.
A mérési eredmények értékelése, majd egy anyagmodell paramétereinek
megválasztása is a mérés interpretációjának tekinthető. Egyszerű esetekben ezt a fel-
adatot próbálgatással oldják meg, bonyolultabb anyagmodellek esetén pedig egy in-
verz feladatot kell megoldani.
Bizonyos programok, amelyeket geotechnikai véges elemes modellezésben
használnak (pl. Plaxis), rendelkeznek olyan modulokkal (Soil Test modul), amelyek
elvégzik az inverz feladatot hagyományos laborvizsgálati eredmények és anyagmo-
dellek esetén. Ilyen modul nem áll rendelkezésre az említett két laboratóriumi mód-
szerhez és a kis alakváltozások modellezésére használható anyagmodellekhez. Ezért
kidolgoztam egy eljárást, amely képes arra, hogy megoldja az inverz problémát és
meghatározza egy anyagmodell paramétereit regressziós analízis segítségével a la-
boratóriumi mérések eredményei alapján. Ehhez az MS Excel program Solver mo-
dulját használtam és az általánosított redukált gradiens módszerrel (GRG method)
minimalizáltam az anyagmodellel számított és a mért értékek közötti hibák négyzet-
összegét.
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
6
Az inverz probléma megoldásának szemléltetésére létrehoztam a Torziós
Nyírásvizsgálat 3D véges elemes modelljét a Midas GTS NX programban és elvé-
geztem a kísérlet numerikus modellezését a nemlineáris Ramberg-Osgood anyag-
modellel. A számítás eredményeit összevetettem a mérési eredményekkel és ezzel
verifikáltam a programba beépített anyagmodellt.
5 Tézisek
Téziseimet a továbbfejlesztett, kombinált Rezonanciás - Torziós Nyírásvizsgálati
módszerrel végzett méréseim alapján fogalmaztam meg. A méréseket légszáraz
(wmax<2 %), széles tartományban változó tömörségű (0,11 < ID < 0,95), kis mennyi-
ségű ((Cl+Si)<21 %), változó plaszticitású (IP<18 %) finom szemcsét tartalmazó,
érdes és lekerekedett, 0,11<d50<0,42 mm átlagos átmérőjű durva szemcsékből álló,
jellemzőnek ítélt Dunai homokon végeztem. Összesen 69 Rezonanciás és 19 Torziós
Nyírásvizsgálatot végeztem el releváns cellanyomások mellett (80 kPa<p’<300
kPa). Ezekből 69 mért értéket kaptam Gmax-ra, 279 mért értéket kaptam a leromlási
görbe pontjaira (G/Gmax), és 261 mért értéket kaptam a csillapítási tényezőre (D).
5.1 #1 Tézis
Bemutattam, hogy a disszertációban továbbfejlesztett, kombinált Rezonanciás
és Torziós Nyíróberendezés az alkalmazott vizsgálati módszerrel, mely magá-
ban foglalja a berendezés összeállítását, az üreges hengeres talajminták beké-
szítését, a mérés lépéseit és az eredmények interpretációját, alkalmas száraz
homokok nagyon kis alakváltozások tartományában érvényes nyírási modulu-
sának (Gmax) mérésére; leromlási görbéjük mérésére és csillapítási görbéjük
mérésére is.
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
7
A nagyon kis alakváltozások tartományában érvényes nyírási modulus mért
értékeit összehasonlítottam egy másik laboratóriumban, más kutató által Bender Ele-
ment módszerrel végzett, független méréssorozat eredményeivel és elfogadható
egyezést állapítottam meg, mivel a két módszerrel mért adatok 78 %-a ±15%-os el-
térésen belül, ill. 91%-a ±20%-os eltérésen belül volt.
1. Ábra: Gmax-ra vonatkozó, független mérésének összevetése. Bender element (BE)
és Rezonanciás méréssel (RC) kapott eredmények az összes vizsgált talajra
Kapcsolódó publikációk: (Szilvágyi Z. , 2012), (Ray, R. P., Szilvágyi, Z., 2013),
(Szilvágyi, Z., Hudacsek P., Ray, R.P, 2016), (Szilvágyi, Panuska, & Ray, 2018)
5.2 #2 Tézis
Kidolgoztam egy eljárást, amellyel a Ramberg-Osgood anyagmodell modellparamé-
terei meghatározhatók egy Duna homok Rezonanciás- és Torziós nyírásvizsgálattal
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
8
megmért, kis alakváltozások esetén érvényes nyírási modulus, leromlási- és csilla-
pítási jellemzőinek ismeretében. Ehhez az inverz feladatot az MS Excel Solver se-
gítségével, egy hiszterézis huroknak az anyagmodell szerinti formulációjával kiin-
dulásként számított és a mért értékei közötti eltérések négyzetösszegének redukált
gradiens módszerrel (GRG) történő minimalizálásával oldottam meg.
Előállítottam a Torziós Nyírásvizsgálat háromdimenziós véges elemes
modelljét és verifikáltam, hogy a Midas GTS NX v2014 programba beépített
Ramberg-Osgood anyagmodell képes az üreges hengeres talajmintán végzett,
tengelyszimmetrikus, statikus Torziós Nyírásvizsgálat modellezésére a modulus
leromlás nemlineáris anyagi viselkedésének leírásával.
A verifikációt back-analízissel korábban nem végezték még el nemlineáris
anyagmodell használatával. Ez a Ramberg-Osgood anyagmodell olyan gyakorlati
számításokra való alkalmasságát jelzi, amelyekben a modulus leromlását modellezni
szükséges.
2. Ábra: Torziós nyírásvizsgálat 3D véges elemes modellje
Kapcsolódó publikációk: (Szilvágyi Z. , 2010), (Szilvágyi & Ray, 2018)
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
9
5.3 #3 Tézis
Rezonanciás vizsgálattal megmértem jellemzőnek ítélt Dunai homokok nagyon kis
alakváltozási tartományban érvényes nyírási modulusát (Gmax) széles tartományban
változó tömörség és releváns cellanyomás mellett, és a mérési eredményeket az iro-
dalomban található korrelációkkal összevetve kimutattam, hogy a Gmax modulusra
(Carraro, Prezzi, & Salgado, 2009) korrelációja adja a legjobb eredményt.
Rezonanciás vizsgálattal végzett méréseim eredményei alapján igazoltam,
hogy azon korrelációk, melyek nem-plasztikus finomszemcsével rendelkező homo-
kok Gmax modulusára vonatkoznak, így (Iwasaki & Tatsuoka, 1977) és (Wichtmann,
Navarrete Hernández, & Triantafyllidis, 2015) összefüggései, a Gmax modulust akár
35%-al alulbecsülhetik. Ez azt jelzi, hogy a finomszemcse mennyiségnél a finom-
szemcsék plaszticitásának jelentősebb hatása van Gmax értékére.
Rezonanciás vizsgálattal megmértem jellemzőnek ítélt Dunai homokok nagyon
kis alakváltozási tartományban érvényes nyírási modulusát (Gmax) széles tarto-
mányban változó tömörség és releváns cellanyomás mellett és Gmax meghatáro-
zására az alábbi korrelációt állítottam fel:
Gmax [MPa] = 62 (2.17 – e)
2
1 + e (p'
patm)
0.45 5-1 Egyenlet
ahol e a hézagtényező, p’ a hatékony átlagos normálfeszültség [kPa]-ban, patm a lég-
köri nyomás [kPa]-ban. A hézagtényező hatását a fenti képletben a szakirodalomban
a leggyakrabban alkalmazott függvénnyel vettem figyelembe, mivel mérési eredmé-
nyeimre jól illeszkedett. A determinációs együttható R2=0.71.
Ezt a korrelációt gyakorlati számításokban lehet alkalmazni Gmax becslésére
tipikus Dunai homokok esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre mérési eredmény.
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
10
Kapcsolódó publikációk: (Szilvágyi Z. , 2012), (Ray, R. P., Szilvágyi, Z., 2013),
(Szilvágyi, Z., Hudacsek P., Ray, R.P, 2016), (Szilvágyi, Panuska, & Ray, 2018)
5.4 #4 Tézis
Kombinált Rezonanciás- és Torziós Nyírásvizsgálattal megmértem jellemzőnek
ítélt Dunai homokok nyírási modulusának növekvő alakváltozási szinttel való
leromlását (G/Gmax), széles tartományban változó tömörség és releváns cella-
nyomás mellett és az alábbi leromlási görbét határoztam meg Ramberg-Osgood
anyagmodell szerinti formulációval:
G
Gmax =
1
1+0.8334|τ
0.6386 τmax|
1.142 5-2 Egyenlet
ahol G a szelő nyírási modulus, Gmax a nagyon kis alakváltozások tartományában
érvényes nyírási modulus, a nyírófeszültség, max a nyírószilárdság. A determiná-
ciós együttható R2=0.89.
Ezt a leromlási görbét lehet alkalmazni gyakorlati számításokban tipikus Du-
nai homokok leromlási viselkedésének leírására.
Kapcsolódó publikációk: (Szilvágyi Z. , 2012), (Ray, R. P., Szilvágyi, Z., 2013),
(Szilvágyi, Z., Hudacsek P., Ray, R.P, 2016), (Szilvágyi, Panuska, & Ray, 2018)
5.5 #5 Tézis
Rezonanciás- és Torziós nyírásvizsgálattal megmértem jellemzőnek ítélt Dunai
homokok csillapítási tényezőjét (D) széles tartományban változó tömörség és
releváns cellanyomás mellett és D meghatározására az alábbi korrelációt állí-
tottam fel:
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
11
D [-] = 0.1667 (G
Gmax)2
– 0.3932 (G
Gmax) – 0.2165 5-3 Egyenlet
ahol G/Gmax a nyírási modulus leromlás értéke egy adott alakváltozási szinten. A
determinációs együttható R2=0.82.
Ezt a korrelációt gyakorlati számításokban lehet alkalmazni D becslésére ti-
pikus Dunai homokok esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre mérési eredmény.
Kapcsolódó publikációk: (Szilvágyi Z. , 2012), (Ray, R. P., Szilvágyi, Z., 2013),
(Szilvágyi, Z., Hudacsek P., Ray, R.P, 2016), (Szilvágyi, Panuska, & Ray, 2018)
6 Összefoglalás és további kutatási irányok
Disszertációmban bemutattam, hogyan lehet leírni Dunai homokok dinamikus ter-
helés alatti viselkedését a legkorszerűbb laboratóriumi mérési módszerek eredmé-
nyei alapján. Részletes irodalomkutatást végeztem talajok kis alakváltozások esetén
érvényes merevségének modellezésére vonatkozóan, hogy bemutassam, melyek a
legfontosabb talajparaméterek és hogyan lehet őket korrelációk segítségével megha-
tározni, ha nem áll rendelkezésre mérési eredmény.
Kutatásomban a legkorszerűbb laboratóriumi mérési módszereket alkalmaz-
tam 9 tipikus Dunai homok dinamikus és ciklikus terhelésekre adott válaszának jel-
lemzéséhez és megmértem a dinamikus viselkedés leírásához szükséges legfonto-
sabb talajjellemzőket a kombinált Rezonanciás-Torziós Nyíróberendezéssel. Az
eredményeimet összehasonlítottam egy másik kutató által, ugyanezen talajmintákon,
egy másik laboratóriumban, Bender Element módszerrel elvégzett méréssorozat
eredményeivel és nagyon jó egyezést állapítottam meg.
Továbbfejlesztettem a mérési eredmények feldolgozásának módszerét és el-
járást adtam, amellyel az eredmények alapján, az inverz feladat megoldásával egy
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
12
nemlineáris anyagmodell paraméterei meghatározhatók. Az eljárás használatát a
Torziós Nyírásvizsgálat 3D véges elemes modellezésével mutattam be. A mérési
eredményeim értékelése után új korrelációkat állítottam fel a legfontosabb dinami-
kus talajparaméterek meghatározására.
A disszertációban több helyen említettem, hogy e komplex viselkedés bizo-
nyos jellemzőinek pontos leírásához további kutatásokra van szükség. E témák egy
részét laboratóriumi mérésekkel, más részét a bemutatotthoz hasonló numerikus mo-
dellekkel lehet tovább kutatni.
Laboratóriumi mérések segítségével további kutatásokban lehet vizsgálni ir-
reguláris terhelések hatását, különösen a torziós nyírás egyes fázisai közben elvé-
gezhető rezonanciás vizsgálatra és hasznos lehet a hézagtényező pontosabb mérésére
vonatkozó kutatást is végezni.
A laboratóriumi mérések és helyszíni mérések összevetésének témaköre talán
az egyik legnehezebb feladat. E témára vonatkozó első eredményeink (Szilvágyi, et
al., 2017) jó egyezést mutattak ki a különböző mérési módszerek között, ugyanakkor
a téma további kutatásokat igényel.
További véges elemes modellezést alkalmazó kutatásokban lehet elemezni a
minta egyenlőtlen tömörségének, illetve a bekészítés miatt esetleg a mintába kerülő
imperfekciók hatásait.
Egy következő kutatási téma a dinamikus talajparaméterek modellezésben
való alkalmazására vonatkozik, különösen a talajválasz elemzésre, amellyel a föld-
rengési teher pontos, adott építési helyszínre vonatkozó értéke határozható meg. Eb-
ben a témában elindított kutatásunk első eredményei (Kegyes-Brassai, Wolf,
Szilvágyi, & Ray, 2017), (Szilvágyi, et al., 2017) igazolták, hogy a felszín közeli
talajrétegek nemlineáris viselkedésének jelentős hatása van a felszíni földrengési te-
herre és amennyiben a talajrétegződés nem homogén, e rétegek jelentősen növelhe-
tik a földrengésterhet.
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
13
A PhD kutatáshoz kapcsolódó saját publikációk
Kegyes-Brassai, O., Wolf, Á., Szilvágyi, Z., & Ray, R. (2017). Effects of local
ground conditions on site response analysis results in Hungary. In
Proceedings of 19th International Conference On Soil Mechanics and
Geotechnical Engineering (pp. 2003-2006). Seoul, South Korea: ICSMGE.
Ray, R. P., Szilvágyi, Z. (2013). Measuring and modeling the dynamic behavior of
Danube Sands. In Proceedings 18th International Conference on Soil
Mechanics and Geotechnical Engineering: Challenging and Innovations in
Geotechnics (pp. 1575-1578). Paris: http://www.cfms-sols.org/sites/
default/files/Actes/1575-1578.pdf.
Ray, R. P., Szilvágyi, Z., & Wolf, Á. (2014). Talajdinamikai paraméterek
meghatározása és alkalmazása. In Sínek Világa 56. (pp. 32-36).
Szilvágyi, Z. (2010). New development in geotechnical numerical calculations. In
Geotechnical Engineering 20: View of Young European Geotechnical
Engineers (pp. 72-77). Brno: Academic Publishing CERM Ltd. ISBN 978-
80-7204-686-7, Independent citations:2.
Szilvágyi, Z. (2012). Dinamikus talajparaméterek meghatározása. In Tavaszi Szél
2012 Konferenciakötet (pp. 458-465). Budapest: Doktoranduszok Országos
Szövetsége ISBN: 978-963-89560-0-2 Independent citations: 2.
Szilvágyi, Z., & Ray, R. (2018). Verification of the Ramberg-Osgood Material
Model in Midas GTS NX with the Modeling of Torsional Simple Shear
Tests (accepted for publication) . In Periodica Polytechnica Civil
Engineering Volxy (pp. 1-7). https://doi.org/10.3311/PPci.xyzw.
Szilvágyi, Z., & Wolf, Á. (2015). Talajdinamika - Földrengésre való méretezés. In
Geotechnika 2015 Konferencia CD (pp. 1-15).
Szilvágyi, Z., Anka, M., Hudacsek, P., & Ray, R. (2015). Determination of soil
modulus by three independent methods. In Proceedings of the 12th Slovak
Geotechnical Conference: 55 YEARS GEOTECHNICAL ENGINEERING
IN SLOVAKIA (pp. 370-379). ISBN: 978-80-227-4363-1.
Szilvágyi, Z., Hudacsek P., Ray, R.P. (2016). Soil shear modulus from Resonant
Column, Torsional Shear and Bender Element Tests. In International
Journal of Geomate 10:(2) (pp. 1822-1827). https://doi.org/
10.21660/2016.20.39871 .
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
14
Szilvágyi, Z., Panuska, J., & Ray, R. (2018). Laboratory Measurement, Analysis,
and Comparison of Small Strain Modulus in Danube Sands with Plastic
Fines by Resonant Column and Bender Elements (accepted for
publication). In Earthquake Engineering and Engineering Vibration Volxy
(pp. 1-26). ISSN 1993-503X.
Szilvágyi, Z., Panuska, J., Kegyes-Brassai, O., Wolf, Á., Tildy, P., & Ray, R. (2017).
Ground Response Analyses in Budapest Based on Site Investigations and
Laboratory Measurements. In International Journal of Environmental,
Chemical, Ecological, Geological and Geophysical Engineering Vol11(4)
(pp. 307-317). http://waset.org/publications/10006887.
Szilvágyi, Z., Ray, R. P. (2015). Seismic performance evaluation of an irregular RC
frame building. In Geotechnical Engineering for Infrastructure and
Development: XVI European Conference on Soil Mechanics and
Geotechnical Engineering (pp. 4185-4190). Edinburgh: ICE Publishing,
ISBN: 978-0-7277-6067-8, Independent citations: 1.
Szilvágyi, Z., Ray, R. P., & Wolf, Á. (2014). Átfogó tervezői szemléletre van
szükség a földrengésre való méretezéshez. In Építési Megoldások -
Szerkezetek, Technológiák, Építőanyagok 3. (pp. 4-5).
A tézisfüzet további irodalmai
Burland, J. B. (1989). Ninth Laurits Bjerrum Memorial Lecture: Small is beautiful -
the stiffness of soils at small strains. In Canadian Geotechnical Journal,
Vol 26(4) (pp. 499-516). https://doi.org/10.1139/t89-064.
Carraro, J., Prezzi, M., & Salgado, R. (2009). Shear strength and stiffness of sands
containing plastic or nonplastic fines. In Journal of Geotechnical and
Geoenvironmental Engineering, ASCE (pp. 1167-1178).
https://doi.org/10.1061/(ASCE)1090-0241(2009)135:9(1167).
Iwasaki, T., & Tatsuoka, F. (1977). Effects of grain size and grading on dynamic
shear moduli of sands. In Soils and Foundations Vol17(3) (pp. 19-35).
Japanese Society of Soil Mechanics and Foundation Engineering
http://doi.org/10.3208/sandf1972.17.3_19.
Kegyes-Brassai, O. (2016). Earthquake Hazard Analysis and Building Vulnerability
Assessment to Determine the Seismic Risk of Existing Buildings in an
Szilvágyi Zsolt Dunai homokok dinamikus talajparaméterei
15
Urban Area. Győr: Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola,
Széchenyi István Egyetem DOI: 10.15477/SZE.MMTDI.2015.002.
Koch, E., & Hudacsek, P. (2017). Modeling of railway transition zones under
dynamic loading (in print). In P. o. Engineering. Seoul, South Korea:
International Society for Soil Mechanics and Geotechnical Engineering.
Ray, R. P. (1983). Changes in shear modulus and damping in cohesionless soils due
to repeated loading, PhD Dissertation. University of Michigan
https://doi.org/ 10.1061/(ASCE)0733-9410(1988)114:8(861).
Ray, R. P. (2014). Geotechnikai kézikönyv földrengésre való méretezéshez. (I.
Lazányi, Z. Szilvágyi, & Á. Wolf, Eds.) Budapest: MMK Geotechnikai
Tagozat, Artifex Kiadó ISBN: 978-963-7754-09-8.
Wichtmann, T., Navarrete Hernández, M., & Triantafyllidis, T. (2015). On the
influence of a non-cohesive fines content on small strain stiffness, modulus
degradation and damping of quartz sand. In Soil Dynamics and Earthquake
Engineering Vol69 No. 2. (pp. 103-114). https://doi.org/
10.1016/j.soildyn.2014.10.017 .
Wolf, Á., & Ray, R. P. (2017). Comparison and Improvement of the Existing Cone
Penetration Test Results - Shear Wave Velocity Correlations for Hungarian
Soils. In International Journal of Environmental, Chemical, Ecological,
Geological and Geophysical Engineering 11:(4) (old.: 338-347). World
Academy of Science Engineering and Technology.
top related