hogyan szÜletett a citrinkÉszÍtmÉny? szent ...web.szote.u-szeged.hu/aok/files/10 -...

132 0 1 2 . M Á RC I U S 1 7. , SZ O M BAT

TUDOMÁNY TÖRTÉNETÚJSZÁSZI ILONA

– A világon elsõként bizonyította aflavonok terápiás hatásátSzent-Györgyi Albert – számol be ahírneves szegedi professzornak aNobel-díjjal jutalma-zott kutatói teljesítmé-nyén kívüli szegedi fel-fedezésérõl Gábor Mik-lós. A Szegedi Tudo-mányegyetem Gyógy-szerhatástani Intézeteemeritus professzoranemrégiben jelentettemeg a GondolatokSzent-Györgyi Albertflavonokkal folytatottkutatásairól címû ta-nulmányát. A felfede-zés 75. évfordulója al-kalmából elmondta:Rusznyák István, aszegedi belgyógyászati klinikaigazgató professzora kérteSzent-Györgyit, hogy a C-vitamin-jából adjon át neki a vérzéses be-tegségben szenvedõ páciensei ke-zelésére. Ez az akkor még „szeny-nyezett” készítmény hatásosnakbizonyult. Még látványosabbgyógyulást vártak késõbb a már

A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert,amikor a növényekben elõforduló gyógyhatásúanyagokat állította kutatásai középpontjába. ÁmSzeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatássalvolt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sõt:a gyógyszergyártásra is.

tiszta aszkorbinsavtól. Az ered-mény azonban elmaradt.Szent-Györgyi feltétezte: az elsõkészítményben lévõ „szennyezõanyag” flavonvegyület lehet.

Az új, gyógyhatású vegyületeta citromban remélte felfedezni

Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatottfel 200 kilogramm citromot,amelybõl – különbözõ kémiai el-járásokkal – végül 2 gramm kristá-lyos anyagot nyert. A szubsztanci-át – kémiai reakciói alapján – fla-voncsoportba tartozó anyagnakgondolta, ezért nevezte el citrin-nek, azaz citrus flavonnak – foly-

tatja a magyarázatot Gábor pro-fesszor. A citrinbõl naponta 2 mil-ligrammot kaptak intravénásan avérzéses, vascularis purpura be-tegségben szenvedõk. Az ilyen pá-ciensek bõrén számtalan az aprópiros pont, a petechia. Mérték abõrkapillárisok rezisztenciáját,valamint átjárhatóságát. Kiderült:a citrin hatásos. A Szent-Györgyiáltal felfedezett új anyagot P-vita-minnak nevezték el.

– A citrin kémiai természeté-nek meghatározása lett Szent-Györgyi következõ lépése – avatbe a kutatómunka módszertaná-ba is az emeritus professzor.

A n e k d o t a-ként mesé-li, hogy„ t a n á c s-adónak”B u d a p e s t-rõl Sze-gedre hív-ta Szent-Györgyi avilághírûkémikust,ZemplénGéza aka-démikust.A vendé-get egész

nap etették és itatták, s mikorSzent-Györgyi munkatársa,Bruckner Gyõzõ este fölültette avonatra, azonnal visszatért a la-borba, és munkához látott, mivelZemplénrõl közismert volt, hogy„itallal stimulált állapotban” –szokása szerint – dolgozni kezd.Így aztán még azon az éjszakán

megállapították Sze-geden, kora reggelpedig táviratban is kö-zölték Zemplénnel acitrin összetételét: azkét flavonvegyület –mutatja a történetrõlbeszámoló, neki cím-zett, 1977 óta õrzöttBruckner-levelet GáborMiklós. Ezt követõen kí-sérletek sorával bizonyí-totta Szent-Györgyi Al-bert és csoportja a cit-rin hatásosságát. Askorbutról pedig felté-telezték: az olyan be-tegség, amelyet „a C-és a P-vitamin együt-tes hiánya” okoz.

Önálló módszertdolgozott ki a citrinelõállí -tásáraSz e n t -Györ -gyi. Sõt:szaba -dalmaz -tatta isaz eljá-rást –1 93 9- b e n ,az Ame-rikai Egyesület Államokban. Errõlelõször Gábor professzor számoltbe a tudományos közvéleménynek.Azt is õ kutatta föl, hogy a citrint1940-ben a budapesti Richtergyógyszergyár – a Bayer-Leverku-sen és a Hoffmann-La Roche-Baselcéghez hasonlóan – elõállította.Gábor professzor meggyõzõdése:

Szent-Györgyi nyomán fordult agyógyszerkutatók figyelme a fenil-benzopironok, vagyis a flavonoi-dok és származékaik irányába. Mais több flavonvegyületet tartalmazószer van forgalomban – például avénás elégtelenség, a kapilláris ésvénás átáramlási panaszok kezelé-sére.

Szieszt aSZERKESZTI: FARKAS JUDIT

Nobe

l- díj

HOGYAN SZÜLETETT A CITRINKÉSZÍTMÉNY?

Szent-Györgyi, a gyógyító

SZENT-GYÖRGYI HALLGATÓJA ÉS A NOBEL-DÍJAS TUDÓS TANÍTVÁNYÁNAK A MUNKATÁRSA VOLT

„És ha leönti a ruháját savval?”80 éves a C-vitamin

A „hexuronsav” és a C-vitamin egy és ugyanaz – jelentette ki aMagyar Orvosok Társaságának 1932. március 18-án tartott elõadá-sán Szent-Györgyi Albert. Errõl beszámolt a német orvosi hetilap. ARockefeller Alapítvány naplója pedig bizonyítja, hogy a 80 évvel ezelõttimárcius 24-én Szent-Györgyi bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”.Szent-Györgyi felfedezésének, a C-vitaminnak Szeged a szülõhelye. AC-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén is újathozott Szent-Györgyi Albert, aki 1937. október 2-án kapott telefonhívástés táviratot, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultá-sa a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda „a biológiai égésfo-lyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepé-nek terén tett felfedezéseiért”. Így hát Szent-Györgyi Albert a szegediegyetem professzoraként tisztázta a korabeli biokémia alapkérdéseit.Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából március22–25. között nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudomány-egyetem. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogat-ja. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyûjtemény

Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

N E V E L É ST Ö RT É N ETÚ. I.

– Egyedülálló módszerrel ta-nított Szent-Györgyi Albert. Atöbbi, hagyományosan tekin-télyelvû „méltóságos úr”, va-gyis professzor elõadásaihozképest üdítõ kivétel volt,ahogy Szent-Györgyi leadta avegytant – emlékszik W o l l e-mann Mária, aki 1941-ben egybudapesti zárdából kerültSzegedre orvostanhallgató-nak. Az elsõéves medikusok-nak Szent-Györgyi Albert álta-lános és szerves kémiát okta-tott, idõnként tanítványa,Straub F. Brunó helyettesítet-te. Szent-Györgyi szakmailagis nagyon élvezetesen, ugyan-akkor egyszerûen és közérthe-tõen adott elõ. Az egykorihallgatónak az elõadásokat ésa vizsgákat jellemzõ demokra-tikus szellem maradt meg leg-inkább az emlékezetében.

– Tankönyvet is használha-tott a vizsgázó Szent-Györgyi je-lenlétében. A professzor nem alexikális adatokra volt kíváncsi.A mindennapi életbõl merítettea kérdéseit: „Mit tesz, ha leöntia ruháját savval?” A helyes vá-lasz nem az volt, hogy „lúggalkezelem”, hanem az, hogy„ecetsavas vagy szódabikarbó-nás tisztítás” a megoldás – hozpéldát az egykori vizsgázó, akima az MTA Szegedi BiológiaiKutatóközpont (SZBK) Bioké-miai Intézetének a kutatója.– Szent-Györgyi Albert órán kí-vül is törõdött a hallgatókkal.

– Hozzám hasonlóan a leg-jobbak szerettek volna beke-rülni Szent-Györgyi intézeté-be, de nem volt hely – mondjaWollemann Mária, aki másod-éves medikusként biokémiát

hallgatott, a két legjelesebbSzent-Györgyi-tanítvány –Straub és Laki – tanítványa-ként. Mikor Szent-Györgyi Bu-dapesten átvette az ottani Or-vosvegytani Intézetet, Szege-

den Straub került a helyére,aki munkatársnak hívta Wol-lemann Máriát. Azt mondja, aszegedi Orvosvegytani Intézetakkor is õrizte a Szent-Györ-gyi-hagyományokat. A fiatalkutatónõ maga is megtapasz-talhatta például az ötórai teá-zást, vagy a közös sportolás –a klinikakertbeli röplabdázá-sok – közösséget összetartóerejét. A korszerû laborberen-dezések tükrözték, hogy az in-tézetet alapító Szent-Györgyiviláglátott emberként a leg-modernebb felszerelést igye-kezett beszereztetni. Példáulegy drága, preparáláshozszükséges nagy centrifugát.

Gábor Miklós professzornak a természetes elõfordulásúanyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott elõ-szót. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Egy elõszó története. A természetes elõfordulású anyagok – növényiszínezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témájaGábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival fogl a l koz óösszefoglaló kötete elõszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Elsõleveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelvenmegjelent monográfiája ismertetõjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült .Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kívánpublikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek rólatudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mintértéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így GáborMiklós könyve lett az egyetlen olyan mû, amelyhez Szent-Györgyi Albert írtelõszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapbanjelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteirõl.

MIK AZOKA FLAVO-NOIDOK?A növényvi-lág nagy ré-szének szín-pompája af l avon o kt ó lszármazik.Sok gyógy-növény af l avon o id o k-nak köszön-heti elõnyöst u l a jd on s á-gait. A flavo-noidok ne-vüket sárgaszínük rõlkapták (aflavus lati-nul sárga). Af l avon o idveg yületcso-port a kü-lönbözõ fla-von s z á r m a-zékokat je-lenti. A P-vi-tamin mintfogalom az1950- esévekig élt:az EgyesültÁllamokban„ejtették” avitamin el-nevezést .

Levél és találkozás. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, vala-mint tudománynépszerûsítõ, gondolattöredékeket fölvetõ írásokkal isjelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniábanszerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is fog-lalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, mi-ért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották,hogy a skizofréniát az ingerületáttevõ anyagok elváltozásai okozzák.A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvû köszönõlevelet kapott,amit a kutatónõ – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – sze-mélyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása al-kalmából 1973-ban Szegedre látogatott.