kÖrnyezet- És kÖltsÉgkÍmÉlŐ trÁgyÁzÁsi szaktanÁcsadÁsi rendszer

KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI

RENDSZER

MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, BudapestMTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, BudapestMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MartonvásárMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár

PRO PLANTA 3M Bt., BudapestPRO PLANTA 3M Bt., Budapest

Termésnövekedések a fő termelő országokban, t/ha

1950-19871950 1987 termésnövekedés

A világ NPK műtrágya felhasználása, 1950-2005

(FAO trágyázási évkönyvek)

Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005

(Csathó és Radimszky, 2008)

Szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-2005

(Csathó és Radimszky, 2008)

Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-

2005

Állatlétszám Magyarországon,1901-2005

Állatsűrűség Magyarországon,1901-2005

Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005

(Csathó és Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkéntiN-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkéntiP-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság évenkéntiK-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság kumuláltN-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság kumuláltP-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság kumuláltK-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyar mezőgazdaság kumuláltNPK-mérlege, 1901-2006

(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

A magyarországi talajok becsültN-ellátottsága, 1960-2006

Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)

nyomán

A magyarországi talajok becsültP-ellátottsága, 1960-2006

Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)

nyomán

A magyarországi talajok becsültK-ellátottsága, 1960-2006

Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)

nyomán

Talajvizsgálatok száma Magyarországon

Megőrzendő értékek

• Növénycsoportonkénti talaj PK-ellátottság(id. Várallyay 1950)

• Műtrágyázási irányelvek(MÉM NAK 1979, 1981)

• Integrált szaktanácsadási rendszer(MTA TAKI 1988)

• Periodikus PK-trágyázás(Krisztián et al. 1988, Kadlicskó et al. 1992)

• TAKI-MgKI rendszer(Csathó et al. 1998)

Az intenzív, valamint a környezetkímélő trágyázási

szaktanácsadó rendszerek filozófiájaIntenzív tápanyagellátási rendszer

(MÉM NAK 1979, 1981)

Maximális termésszintre való törekvés

A "talaj trágyázása" a cél

Jó-igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása

Gyors talaj PK-feltöltés

Minden évben PK-trágyázás

PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten

Nagyobb talaj tápelem-ellátottsági határértékek

Egységes talaj tápelem-ellátottsági határértékek

Nagyobb fajlagos tápelemtartalmak

A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelemtartalmak

Környezetkímélő trágyázási rendszer(TAKI-MgKI 1998)

Gazdaságos termésszintre való törekvés

A "növény trágyázása" a cél

Közepes-jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása

Lassú talaj PK-feltöltés

A vetésforgó (periodikus) PK-trágyázása

PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten

Kisebb talaj tápelem-ellátottsági határértékek

Növénycsoporttól függő talaj tápelem-ellátottsági határértékek

Kisebb fajlagos tápelemtartalmak

A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelemtartalmak

AzMTA TAKI – MTA MgKI

költség- és környezetkímélő rendszerének

kísérletes háttere

N, P és K hatások:a kukorica valamint az őszi búza relatív termése, illetve terméstöbblete

közötti összefüggés a magyarországi szabadföldi N, P és K-hatás kísérletek adatbázisán,

1960-2006

KU

KO

RIC

AŐ

SZI B

ÚZA

A talajok AL-K2O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica

K-trágyázási kísérletek alapján becsülve. (Csathó 1997, 2004)

A termés mennyisége és a növények fajlagos K-tartalma közötti összefüggések, Martonvásár,

1960-1995(Árendás, 1998)

Ő

szi b

úza

Kuk

oric

a

Az 1 ha-ra javasolt N-, P2O5-, és K2O-hatóanyag mennyiségeket (x) a program

az alábbi képlet szerint számolja:

x = (T ˙ Ft ˙ sz) K

T tervezett termésszint, t/ha Ft tervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény sz a talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függő szorzószám K korrekciós faktor

ESETTANULMÁNYOK

IMPHOS kísérletek összefoglaló adatai,2004-2006

Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőségszempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján I.

(Sulyok, 2004, 2005, 2006)

2004

őszi

búz

a20

05ku

kori

ca20

06ta

vasz

i árp

a

Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőségszempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján II.

A 3

hel

y és

3 é

v át

laga

Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének talajadatokat

bekérő ablaka

Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének növényi adatokat

bekérő ablaka

Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének módosító

tényezőket bekérő ablaka

Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének ellátottságra és

hatóanyagigényre vonatkozó összefoglaló táblázatai

www.proplanta.huTovábbi információk:

www.agrarkamara.huwww.nitrogen.hu