közgazdaságtan 1. meghatározás, alapok

Közgazdaságtan 1.Meghatározás,

alapok

Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék

Tóth Gergely

Témák

I. Miért fontos?II. MeghatározásaIII. IskoláiIV. Mikro- és makroökonómiaV. Veszélyei

I.Miért fontos?

Mert a „tudományok királynője”

„Miért tanulmányozzák az emberek a közgazdaságtant?Azért, mert már hallották valahol, hogy a közgazdaságtan a társadalomtudományok királynője – a legrégibb művészet, a legújabb tudomány.”

Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

Mert ilyen idők járnak!

„Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, a közgazdászok és a kalkulátorok kora”

Forrás: Edmund Burke, idézi: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

II.Mit jelent?

Meghatározások (érthető)

A közgazdaságtan a szűkös erőforrások racionális elosztásának tudománya. Az elosztás célja a fogyasztás.

Ökonómia = Háztartástan A görög „oikosz” (ház) és „némein”

(elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt. http://hu.wikipedia.org

Nagycsalád Uradalom, udvar Család Vállalat

III.Iskolái

Közgazdaságtani iskolák I.1. Arisztotelész2. Skolasztikus gondolkodók3. Merkantilizmus

„A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem”

Jean-Baptiste Colbert (1619-83) Josiah Child (1630-99) François Véron de Forbonnais (1722-1800)

Közgazdaságtani iskolák II.4. Fiziokratizmus

„a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság”

François Quesnay (1694-1774) Anne-Robert-Jacques Turgot (1727-1781)

5. Klasszikus angol közgazdaságtan Adam Smith (1723-90) David Ricardo (1772-1823)

6. Marxizmus7. Határhaszon elmélet8. Keynes 1936, Magyarok, neoliberalizmus

Közgazdaságtani iskolák III.6. A marxizmus Karl Marx (1818-1883)

„értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás

Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés Tervutasításos rendszer

IV.Makro-,

mikroökonómia

MikroökonómiaFókuszában a gazdasági szereplők, az egyéni döntések és döntéshozók (fogyasztók, háztartások, vállalatok) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonómia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó egységek együtteseként ábrázolja, amelyek gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatokba (piaci és nem piaci viszonyokba) kerülve. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki például a kereslet és kínálat összpiaci mennyiségei és arányai.

Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

MakroökonómiaÖsszevont (aggregált) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit (pl. éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb matematikai modellek, ökonometriai módszerek).

Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

Mikroökonómia:elkülönült piaci szereplőkegyéni érdekek

alapvető piaci törvények

Makroökonómia:összevont, aggregált mutatók

Nemzetgazdaság egészének viselkedését vizsgálja

(éves nemzeti jövedelem, munkanélküliségi ráta, infláció)

Makroökonómia

Mikroökonómia

V.Veszélyei

Ökonomizmus = A mindenáron erőltetett gazdasági

növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat,és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán.

Schumacher: A kicsi szépAz elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt.

Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.

TermészetTársadalo

m

Gazdaság

GazdaságTársadalom

Természet

Mi van miben?Régen és ma

Pl. Külterjes mezőgazdaság

Pl. Bevásárlóközpont

Esszé?