kompetenciák a gyakorlatban hallgatói és munkáltatói szemmel
Post on 06-Feb-2017
227 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN
HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL
SZABÓ SZILVIA „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”
ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL
ZSKF TKK FÜZETEK
8.
ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA
BUDAPEST 2010. ÁPRILIS
2
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
________________________________________________________________________________________________
„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ________________________________________________________________________________________________
37/TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS
„A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA.”
________________________________________________________________________________________________
KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL
SZABÓ SZILVIA ________________________________________________________________________________________________
ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT
KÉSZÜLT AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY
TÁMOGATÁSÁVAL „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”
BUDAPEST 2010. ÁPRILIS
________________________________________________________________________________________________
ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________
ZSKF TKK
3
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)”keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a „PEGAZUS” TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program.
© L’Harmattan Kiadó, 2010. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2010. © Szabó Szilvia, 2010. A kiadványt szakmailag lektorálta: Kónya József ISBN 978-963-236-361-5 Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. harmattan@harmattan.hu www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.
4
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
TARTALOMJEGYZÉK
OLDALAK
1. BEVEZETÉS 5
2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA 6
3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK
TAPASZTALATAI 16
4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA 32
5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK 38
6. IRODALOMJEGYZÉK 41
________________________________________________________________________________________________
ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________
5
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
1. BEVEZETÉS A téma kétségtelenül széleskörű szakirodalmi háttérrel rendelkezik, hiszen ha csak a kompetencia-
fogalom előfordulását keressük a hagyományos nyomtatott publikációban, vagy az Interneten, szinte
„ránk dől” az a hatalmas információ-mennyiség, ami a fogalommal kapcsolatban létrejött. Manapság alig
van szakirodalmi forrás, amely a kutatásról, fejlesztésről és képzésről úgy szólna, hogy közben a
nevezett fogalom, illetve annak alkalmazása ne kerülne szóba.
Éppen ezért meglepő – és olykor a kutató számára zavarba ejtő – hogy milyen sokszínű
értelmezését adják a szerzők a fogalomnak. Ahány forrás, annyi felfogással találkozhatunk, tehát
érezhetően nem alakult még ki konszenzus, egységesség sem a hazai, sem a nemzetközi
szakirodalomban a kategóriával kapcsolatosan. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy ahány kutató,
annyi megközelítés. Minden kutató a saját céljainak megfelelő kompetencia fogalmat használ,
esetlegesen újat alkot. Így saját témájának, nézőpontjának, szempontrendszerének megfelelően
értelmezi, csoportosítja a kompetenciákat. Az álláspontok nem teljesen egybevágóak. A kérdés az, hogy
mely álláspont fogadható el a szakképzés-kutatás témája szempontjából?
Természetesen jelen tanulmánynak nem feladata az egység megteremtése, vagy a vitás kérdések
eldöntése. Mégis szükséges valamilyen alapértelmezés a szakképzési kutatási célok és eredmények
bemutatásához. Ennek érdekében a továbbiakban szakirodalmi tájékozódással rövid áttekintését adom
e kusza fogalmi rendszernek, majd meghatározom a kutatásban és az értekezésben használatos
kompetencia-értelmezéseket, definíciókat.
6
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA
Az „ősforrás”, Noam Chomsky1 talán legszemléletesebb megközelítése adta az alapot a rendszerezéshez,
aki a „generatív grammatika” fogalma mentén beszélt arról a jelenségről, hogy a gyerekek minden
kultúrában nagyon könnyen és gyorsan sajátítják el az idegen nyelvet.2 Az a sajátosság, amely a
helyzettől és szituációtól függetlenül a segítségére van: a kompetencia. A példa azt igazolja, hogy nem
csupán a megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazásáról van szó a nyelvtanulás esetén. A
háttérben megjelennek a született adottságok, élettapasztalatok és egyéb tényezők, amelyeknek szinte
kibogozhatatlan, mondhatnánk ösztönös mechanizmusa hat ránk. Chomsky fogalmazta meg először (a
múlt század 60-as éveiben), hogy ennek megfelelően nem csak a nyelvészetben, hanem más területeken
is hasonló módon lehetne értelmezni a kompetenciát.3
Chomsky óta, alig fél évszázad alatt, óriási jelentőségűvé vált a kompetencia fogalom és
értelmezés. A mindennapok információ-halmazában, gyorsan változó világunkban rádöbbenünk arra,
hogy sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. Ezért a
képességek, attitűdök jelentősége felértékelődött. Az „ős meghatározáson” túl számtalan helyzetben
próbálták a fogalmat definiálni a szakemberek, kutatók. Mindegyikből kitűnik, hogy nem egy konkrét
kézzelfogható (materiális) emberi vonásról beszélünk, hanem gyakorlati jelenségek halmazával állunk
szemben.
2.1. A KOMPETENCIA FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Szakmai munkánk és kutatásaink során gyakran tettük fel a kérdést a hallgatóságnak: Mi a kompetencia?
Majdnem minden esetben néhány perces gondolkodást követően elhangzott, hogy jártasságot,
illetékességet, hozzáértést és jogosultságot értenek alatta. Azonban az ily módon megfogalmazott
választ nehezen tudja a hallgatóság jelentéstartalmában értelmezni és a fogalmat pontatlanul, nem
egyszer helytelenül alkalmazta.
1 Amerikai nyelvész, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója (1928. dec. 7.)
2 Generatív grammatika – Chomszky munkásságának központi fogalma
3 http://feflearning.hu/hun/doc/udvardi.doc (letöltés dátuma: 2006. 03. 16.)
7
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára két meghatározást említ4:
1. illetékesség, jogosultság,
2. szakértelem.
A kompetencia kifejezés gyakori a szóhasználatunkban, éppen ezért kell, hogy ismerjük
tartalmának jelentését. Alapvetően a szakértelem biztosítja a hozzáértés képességét. A különféle
kompetencia-elméletek szempontjából is a szakértelem, és a képesség mutat jelentőséget.
Boyatzis5 „a rátermett vezetőről szóló” gondolatindító sorait felidézve még korántsem értük el a
kívánt fogalmi kört. Chomskyt követően, a hatvanas évek modern kompetencia mozgalmai burkában
számos definíció látott napvilágot, amelyek megfontolásra érdemesek. Igazolja ezt (a teljesség igénye
nélkül) olyan szellemi tőke, mint McClelland,6 Spencer és Spencer,7 vagy az Amerikai Menedzsment
Szövetség állásfoglalása.
A fogalom minél pontosabb meghatározása érdekében a következő táblázatban foglalom össze a
kompetencia kifejezés néhány jelentős, a szakirodalmakban található definícióját:
1. táblázat. Kompetencia definíciók a szakirodalomban8
Szerző Kompetencia definíció
Amerikai Menedzsment Szövetség
„Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők”.
D. C. McClelland „A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez.”
R. E. Boyatzis „Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője.”
L.M.Spencer S.M. Spencer
„Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”
4 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó, 427. p.
5 Boyatzis, Richard E.: The competent manager. New York, 1982, Wiley, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 65. p.
6 McClelland, David (50-es évek) – vizsgálta az emberek teljesítmény, barátság és hatalom iránti szükségletét. In Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, 2001, KJK KERSZÖV Kiadó, 93. p.
7 Spencer és Spencer: Competence at work, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 73. p.
8 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p.
8
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A táblázatból kitűnik, hogy alapvetően meghatározó az ember magatartása és személyisége,
melyet a munka, a teljesítmény és a hatékonyság függvényében vizsgálunk.
A történetiségében egymásra épülő definíciós törekvéseknek eredményeként napjainkra számos
olyan írás látott napvilágot, amely a háromszektorú gazdaság (állami, magán, nonprofit) emberi
erőforrás-állományának kompetencia alapú vizsgálatával foglalkozik. Az ilyen szakanyagok kompetencia
definiálása képezi az alapját a kutatási beszámolóban bemutatásra kerülő szakképzési gyakorlatnak.
Kiemelve Spencer és Spencer (1993) meghatározását, a kompetenciák egy személy alapvető,
meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony
és/vagy kiváló teljesítménnyel.
A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll:
az ismeretek, a tudás,
a jártasságok, a készségek, a képességek,
a szociális szerepek és értékek,
az énkép, személyiségvonások és
a motivációk.9
2.2. A KOMPETENCIA-ELMÉLETEK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN
A pszichológiai megalapozást követően a rohamosan változó környezetünkben (mikro- és makroszinten),
különös tekintettel a fejlődés tendenciájára és dinamikájára, egyre bővült és tudományos tartalommal
telítődött a kompetens személyiségről alkotott nézet. A fentiek alapján látható, hogy USA-ban, vagy az
Európai Uniós gyakorlatban, már régóta elfogadott és alkalmazott a nevezett terület, hazánkban
azonban eléggé újkeletűnek tekinthető. A fogalom használata és gyakorlati megjelenése elsősorban a
rendszerváltás és az uniós politikánk hatásaira vezethető vissza.
Gyakorlati oldalról a piaci versenyben szerepet vállaló multinacionális szervezeteknél jelent meg az
emberi erőforrás vetületében, míg elméleti, módszertani gyökereit az andragógia, mint
9 Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/11-12. szám, 3-11. és 3-15. p.
9
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
multidiszciplináris tudományág foglalja magába. Nem véletlen, hogy az V. Nemzetközi Felnőttoktatási
Konferencián Hamburgban a „life long learning” koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott
meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe.10 Az a tény, hogy a
kompetencia és a kompetetív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, felveti azt a
gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális
felfogást. Eszerint ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén
képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok,
vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson.
Az Európai Bizottság által „az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében” kiadott
Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és első lépésnek tekinti a kompetenciák elismerését.
Felveti annak nemzeti, majd a szubszidiaritás elvét.11 Előre vetíti, hogy az egyéni viselkedésminták között
elsajátított kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni, hiszen Galilei tanítása szerint:
„Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé”. Ennek szellemében is szükséges a
legalapvetőbb kompetencia-definíciókat meghatározni.
Az információs társadalom jellegénél fogva lehetővé teszi és igényli az egyén részéről a szociális és
fizikai környezetének megismerését. Ennek kapcsán készségeket és probléma-megoldási stratégiákat
fejleszt ki, melyek a mindennapi gyakorlatban a körülöttünk lévő, rohamosan változó világ elemzésének
eszközeit szolgálják. Ebből kiindulva a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással.
Sokkal inkább egy aktív folyamat, hiszen mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel
képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való
megfeleltetésre.
A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi
területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és
kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlás-
tervezésben, a személyzetfejlesztésben. Szerepe van a változásokban, a kultúraváltás elindításában,
10
Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium. Letölthető: http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc (letöltés ideje: 2006. október 29.)
11 szubszidiaritás fogalma – minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Forrás: http://www.idegen-szavak.hu/?oldal=keres&megjelenit=4548 (letöltés ideje: 2007. október 31.)
10
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
kommunikálásában, kezelésében is. Ennek értelmében a szervezeti stratégia részeként megfogalmazott
és a stratégia megvalósításához szükséges kritikus kompetenciák valamennyi emberi erőforrás
rendszerben megjelennek, támogatva az integrált működést.12
A szakképzési fogalomtár a kompetencia (competences) fogalmát a következően magyarázza: „A
bizonyított/kimutatott és egyéni befogadóképesség ahhoz, hogy alkalmazzuk a know-how-t, a
jártasságokat, a képzettségeket vagy tudást annak érdekében, hogy a szokásos és változó munkahelyi
helyzeteknek és követelményeknek eleget tegyünk. Különböző módokon lehet elsajátítani: formális,
nonformális és informális úton. A kompetenciák lehetnek tárgy-specifikusak (szakmai tudás),
módszertan-specifikusak (a gondolkodás és az elhatározás képessége és az újítási készség), illetve
kapcsolat-specifikus (nyelvi és kommunikációs jártasság, csapatmunka).”13
Tovább kutatva a fogalom értelmezését, arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy
napjainkra jellemző felfogás, mely szerint leegyszerűsítve megkülönböztethetünk három alapvető
kategóriát,14 amely közelebb visz a téma-kifejtésben alkalmazható kompetencia fogalom
meghatározásához:
1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és
megszerezhető ismeretek összessége,
2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során
elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges
tudás,
3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni
tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.
Ez a felsorolás azonban meglehetősen mechanikus és logikátlan, hiszen a fogalmat önmagával
magyarázza: szerepel benne a kompetencia szó. Arra azonban mégis jó, hogy elősegítsen egy szakmai
12
A Magyar Köztársaság Rendőrsége Munka- és magatartásértékelési és karriertámogatási kézikönyve (készítette: RTF RVTKI, Dr. Szakács Gábor – Bokodi Márta), Budapest, 2002, 3. p.
13 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebg/0/10864/fogalomtar.html (letöltés ideje: 2007. október. 31.)
14 Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban. Forrás: http://www.ktk.pte.hu/main/main.php?id=788 (letöltés ideje: 2007. október 21.)
11
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
állásfoglalást munkánkra vonatkozóan, hogy elkötelezzük magunkat valamely megközelítés mellett,
illetve, hogy a későbbi fogalomalkotás érdekében kiemeljük a szükségesnek tartott és hasznosítható
definíciós elemeket. Erre a későbbiekben, a „szakképzés – vizsgálatok” kompetencia alapú kutatási
összefüggésben kerül sor.
2.3. AZ EURÓPAI UNIÓ GYAKORLATORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSE
Meglátásunk szerint közelebb visz a kutatásban megjelenő gyakorlati felvetésekhez, ha figyelmet
fordítunk az Európai Unió alábbi kategóriáira:15
1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba,
amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb
területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a
funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás,
a szövegértés).
2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi
kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos
fejlesztését preferálja:
anyanyelven való kommunikáció,
idegen nyelven való kommunikáció,
matematikai készségek,
alapkészségek a tudományban és a technológiában,
informatikai készségek,
a tanulás tanulása,
interperszonális és állampolgári készségek,
vállalkozói készségek,
kulturális tudatosság (általános műveltség).
15
Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján.
12
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott
tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más–más területre,
a megváltozott körülményekre is.
3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető
kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A
munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri
csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a
következők:
egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való
takarékosság,
a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek
összehasonlítása,
a lényeglátás, a döntésképesség,
az együttműködés, a kommunikációs készség,
az innováció és a kreativitás.
4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges
viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba.
Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a
villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség,
tudás, ismeret.16 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek
működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a
kompetencia-fejlesztéssel.
A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy
funkcionális kompetenciákat tekintik alapnak.
16
Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek.
13
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
2.4. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA – NAPJAINK KOMPETENCIA ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSI
GYAKORLATA
Kutatóként szem előtt kell tartanom, hogy a kompetenciák mindenfajta meghatározása és értelmezése
csak átmeneti lehet, hiszen maga a jelenség folyamatosan kész a módosításra. Amikor pedig bármilyen
változásnak eljön az ideje, ki fognak alakulni azok az eszközök amelyek alkalmasak lesznek a további
kompetencia-fogalmak felfedezésére és kialakítására. Ennek megfelelően elfogadhatjuk, hogy napjainkra
felértékelődik az érzelmileg intelligens munkavállaló személye is. Az érzelmi kompetencia szerkezete az
alábbiaknak megfelelően két nagy csoportba, és további alcsoportokba tagolható17:
1) Személyes kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal
bánni.
Én-tudatosság: saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete
Érzelmi tudatosság. Érzelmeink és azok hatásának felismerése.
Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete.
Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata.
Önszabályozás: képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat,
impulzusainkat és erőforrásainkat
Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása
Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás.
Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás
Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság.
Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új
információval szemben.
Motiváció: olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését.
Teljesítmény-motiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésre
irányuló késztetés.
Elköteleződés: igazodás a team, vagy a szervezet céljaihoz.
Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. 17
Goleman, Daniel – Boyatzis Richard E. – Mckee Annie: A természetes vezető. Budapest, 2003, Vince kiadó, 326 p.
14
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitarts, az akadályok, kudarcok ellenére.
2) Szociális kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas
kapcsolatainkat.
Empátia: mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete.
Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és
nézőpontját és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt.
Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és
mások képességeinek fejlesztését.
Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek
szükségleteit. .
A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző
emberek számára. .
Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése.
Társas készségek: Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt
reakciót váltsuk ki.
Befolyásolás : hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében.
Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé
teszi, hogy meggyőzőek legyünk.
Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.
Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.
Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása.
Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink
érdekében.
Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése
érdekében.
Feltétlenül itt kell szót ejtenünk az érzelmi intelligencia és az érzelmi kompetencia közötti
relációról, kapcsolatról. Daniel Golemann, Richard Boyatzis és Annie McKee korunk irányadó munkáit
(kompetencia kutatásait) használtuk fel.
15
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Ennek értelmében az érzelmi intelligencia (EQ) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája,
ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával
kapcsolatos.
Az érzelmi kompetencia (EK) olyan tanult készség, amely a kiválók egyéni teljesítményét, és
ezáltal a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. A megfelelő intellektuális
képességet és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti, amelyek
szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker elsősorban nem tőlük függ.
Az érzelmi kompetencia annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati
élethez, olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános
jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a
tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől,
mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados.
A kompetencia-fogalom szűkített felfogása szerint a közepest a kiválótól az érzelmi
kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani
kompetenciákban lemarad a többiek mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a
többiekénél, akkor ő lesz a jó szakember. Az érzelmileg kompetens emberek tudnak a legkönnyebben
alkalmazkodni a munka változó világához. Már a kiválasztás folyamatában az értelmi intelligenciára és a
szakmai tudásra helyezik a hangsúlyt egy jelölt munkaköri megfelelésénél. Ezzel szemben az érzelmi
kompetencia közelebb áll a gyakorlati szituációkhoz, hiszen az a hatékonyabb munkavégzéshez vezet.
(Továbbá a kompetencia alapú munkaerő-tervezésben, a teljesítményértékelésben és az erre épülő
személyzetfejlesztésben is szükséges lenne az érzelmi kompetenciára helyezni a hangsúlyt. )
16
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI
Az alábbiakban az online kérdőívek révén a 390 válaszadó volt tanuló kompetenciákkal kapcsolatos
válaszait elemezzük. A kérdés így hangzott:
„Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben
rendelkezett velük a végzése megszerzésekor, és (B) mennyire szükségesek azok a mostani (legutóbbi)
munkájához. Amennyiben jelenleg nincs állása, de korábban volt, a legutóbbira vonatkozóan
válaszoljon! Ha még nem volt állása, kérjük, hogy csak az A oszlopot töltse ki! (Az 5-ös azt jelenti, hogy
nagyon nagy mértékben rendelkezett ill. szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső
értékekkel árnyalhatja véleményét.)”
A válaszadók mindegyikére vonatkozott tehát az (A) rész, azaz arra kértük minden válaszadónkat,
hogy – retrospektív módon – becsülje meg és osztályozza le a megadott kompetenciákat 1-től 5-ig arra
vonatkozóan, hogy mennyire rendelkezett velük végzésekor (a kérdésben megadott skálaértékeket
figyelembe véve). A következő esetben, a (B) résznél viszont csak azokat kértük válaszadásra, akik eddigi
pályafutásuk során már dolgoztak eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. A következő
táblázatban foglaljuk össze az egyes részminták elemszámait (lásd az 1. táblázatot).
2. táblázat: Elemezhetőek-e a kompetencia-válaszai – eredeti végzettsége szerint (fő és százalék) (Elemezhető: ha nem pályaelhagyó, nem változott végzettsége, szakképzettsége és már volt legalább egy munkahelye, ahol végzettségének megfelelően dolgozott.)
nem elemezhető elemezhető Összesen
villanyszerelő Fő 27 47 74
Százalék 36,5% 63,5% 100,0%
technikus Fő 135 119 254
Százalék 53,1% 46,9% 100,0%
mérnök-asszisztens Fő 30 32 62
Százalék 48,4% 51,6% 100,0%
Összesen Fő 192 198 390
Százalék 49,2% 50,8% 100,0%
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=390)
17
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A második táblázatot alig több mint a megkérdezettek fele (50,8 százalékuk, azaz 198 fő) töltötte
tehát ki. Ezen belül a villanyszerelők száma 47 fő, a technikusoké 119 fő, míg a mérnök-asszisztenseké 32
fő (különösen a technikusoknál volt jelentős a veszteség: csupán 46,9 százalékuk felelt meg a szűrő
kritériumoknak).
A táblázatokban felsorolt kompetenciák a következők voltak:
1. elméleti szaktudás, felkészültség
2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban
3. innovatív készség, újító szellem
4. probléma-megoldási készség, leleményesség
5. nagy munkabírás, kitartás
6. beszédkészség
7. íráskészség, fogalmazási készség
8. kézügyesség
9. nyelvtudás
10. számítógép ismeret, informatikai tudás
11. emberi konfliktusok kezelése
12. konfliktustűrés
13. együttműködés egy csapattal
14. megfelelő csapatszellem kialakítása
15. munkaszervezés
16. előrelátás, tervezőkészség
17. mások szakmai vezetése
18. mások irányítása, utasítása
19. gyakorlati szakismeret
20. tanulási képesség
21. precizitás, részletekre figyelés
22. időbeosztás
23. kritikai gondolkodás
24. önálló munkavégző képesség
25. alkalmazkodóképesség
26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
27. rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
28. tolerancia, más nézetek tisztelete
29. figyelem, szabályok követése
30. általános tájékozottság, műveltség
18
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az alábbiakban áttekintjük az online kérdőívek eredményeit. Először a (B) kérdéssorra adott
válaszokat tekintjük át, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes szakmák gyakorlásához
mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Ezt követően az (A) részt elemezzük, azaz
megvizsgáljuk, milyen mértékben rendelkeztek – saját bevallásuk szerint – válaszadóink az egyes
kompetenciákkal végzettségük megszerzése idején. Végül a két kérdésre adott válasz különbségeit
– vagyis a „hiányokat” vesszük sorra.
Elemzéseink során először egy-egy ábra révén az átlagok szakmák szerinti eltéréseit vesszük
sorra, kiegészítve egy táblázatba foglalt variancia-analízis eredményeképpen nyert statisztika
segítségével. Végül a szakmánként legnagyobb különbséget mutató kompetenciák átlagértékeit
egy-egy speciális megjelenítés – ún. „pókháló-ábra – segítségével is bemutatjuk.
3.1. MENNYIRE SZÜKSÉGESEK AZ EGYES KOMPETENCIÁK MUNKÁJÁHOZ?
A második kérdés – (B) mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájához – feldolgozása
során a következő eredmények születtek (lásd az 1. ábrát és a 3. táblázatot). A szakmák szerinti
eltérések elemzéséhez az F-próbát alkalmaztuk, illetve a „magyarázóerő” mérésére az Eta-négyzet
statisztikát használtuk (lásd az értékeket a 3. táblázat utolsó oszlopában).
Eszerint a három szakma gyakorlásához szüksége kompetenciák a „kézügyesség”
tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben (itt az Eta-négyzet értéke: 0,0082 – amely egyben
megadja a szakok „magyarázó erejét”: 8,2 százalékot – a továbbiakban csak ezt az értéket
közöljük). A villanyszerelők átlagértéke itt kimagasló: 4,45 az ötfokú skálán, miközben a másik
póluson a mérnök-asszisztensek helyezkednek el (3,40 pontos átlagértékkel).
A második legnagyobb különbséget a „szaktudás alkalmazása a gyakorlatban” kompetencia
mentén tapasztaltuk (az Eta-négyzet értéke: 8,1 százalék). Ebben az esetben is a villanyszerelők
átlaga a legnagyobb (4,44), míg a technikusoké a legkisebb (3,58).
A következő kompetencia a sorban a „fegyelem, szabályok követése” (Eta-négyzet: 6,9
százalék), szintén a villanyszerelők átlagértéke a legnagyobb (4,68), igen magas a mérnök-
asszisztenseknél (4,38), míg ez esetben is a technikusok átlaga a legalacsonyabb (4,18).
19
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt
18 – Eredeti végzettség szerint.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=198)
18
Csak azokat vontuk be, akik nem pályaelhagyók, nem változott végzettségük, szakképzettségük és már volt legalább egy munkahelyük, ahol végzettségüknek megfelelően dolgoztak. (N=198)
3,41
4,68
4,16
4,23
4,54
4,21
4,41
3,38
3,97
4,43
3,98
4,41
3,09
3,23
3,90
3,88
3,92
4,26
3,80
3,63
3,53
2,49
4,45
3,70
3,48
4,49
4,36
3,73
4,44
4,11
3,49
4,18
3,81
4,06
4,06
4,23
4,51
3,32
3,84
4,28
3,65
3,81
3,23
3,16
3,71
3,70
4,07
4,41
3,94
3,78
3,66
2,99
3,90
3,30
3,83
4,43
4,40
3,59
3,58
3,35
3,66
4,38
4,14
4,50
4,24
4,31
4,47
3,83
4,11
4,47
3,87
4,20
4,00
3,90
4,34
4,24
4,21
4,57
4,28
4,14
4,23
3,40
3,40
3,93
4,03
4,50
4,53
4,11
4,03
3,63
2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00
30 Általános tájékozottság, műveltség
29 Fegyelem, szabályok követése
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
25 Alkalmazkodóképesség
24 Önálló munkavégző képesség
23 Kritikai gondolkodás
22 Időbeosztás
21 Precizitás, részletekre figyelés
20 Tanulási képesség
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
17 Mások szakmai vezetése
16 Előrelátás, tervezőkészség
15 Munkaszervezés
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
13 Együttműködés egy csapattal
12 Konfliktustűrés
11 Emberi konfliktusok kezelése
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
05 Nagy munkabírás, kitartás
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
03 Innovatív készség, újító szellem
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
20
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az Eta-négyzet értékei alapján a negyedik legnagyobb különbséget az „elméleti szaktudás,
felkészültség” kompetencia esetében regisztráltuk (6,4 százalék). A szakmák közötti sorrend
hasonló az előzőekhez: a villanyszerelőknél a legnagyobb (4,11), őket követik a mérnök-
asszisztensek (3,58), míg a legalacsonyabb itt is a technikusok esetében az átlagérték (3,35). Ezeket
a szakmánkénti eltéréseket jól nyomon követhetjük a következő ábrán (lásd a 2. ábrát).
2. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=198)
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
5,00
15 Munkaszervezés
06 Beszédkészség
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
16 Előrelátás, tervezőkészség
17 Mások szakmai vezetése
07 Íráskészség, fogalmazási készség
09 Nyelvtudás
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
29 Fegyelem, szabályok követése
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
08 Kézügyesség (*)
mérnökasszisztens technikus villanyszerelő
21
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A második kompetencia-csoportba azokat az itemeket soroljuk, amelyek esetében még a
szak változó magyarázó ereje meghaladja az 5 százalékot. A következő kompetenciák tartoznak
ide: „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” (Eta-négyzet: 5,2 százalék); a legnagyobb
érték a villanyszerelőknél mérhető (4,54 pont), őket követik a mérnök-asszisztensek (4,06 pont).
Hasonló nagyságrendű eltérések (Eta-négyzet: 5,1 százalék) tapasztalhatóak a „gyakorlati
szakismeret” esetében, az átlagértékek sorrendje hasonló módon alakul az előzőekhez (a
legnagyobb a villanyszerelőknél: 4,41; következnek a mérnök-asszisztensek: 4,20; végül a
technikusok: 3,81). Végül hasonló magyarázó erő mellett (Eta-négyzet: 5,1 százalék) itt találjuk a
„mások irányítása, utasítása” kompetenciát is. A sorrend itt alaposan megváltozik: a legnagyobb
értéket a mérnök-asszisztenseknél mértünk (4,00 pont), őket a technikusok követik (3,23 pont),
végül a villanyszerelők következnek (3,09 pont).
A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az Eta-
négyzetek 4 és 5 százalék közé esnek. A „nyelvtudás” esetében a vizsgált statisztika értéke 4,9
százalék, az ötfokú skálán mért átlagértékek a mérnök-asszisztenseknél a legnagyobbak (3,40
pont) és a villanyszerelőknél a legkisebbek (2,49 pont). Az „íráskészség, fogalmazáskészség” (Eta-
négyzet: 4,7 százalék) kompetencia esetében az előzőhöz képest kissé felborul a sorrend: itt a
technikusok átlagértéke a legkisebb (3,30 pont), a mérnökasszisztenseké a legnagyobb (3,93 pont).
Az „előrelátás, tervezőkészség” következik a sorban (Eta-négyzet: 4,3 százalék), az előző
kompetenciához hasonlóan alakulnak a szakmák szerinti átlagértékek (mérnökasszisztensek: 4,34;
technikusok: 3,71). Végül a „mások szakmai irányítása” kompetencia tartozik még ebbe a
csoportba, melynek az Eta-négyzet értéke megegyezik az előzőével, a szakmák szerinti sorrend is
ugyanúgy alakul (mérnök-asszisztensek: 3,90; technikusok: 3,16).
Érdemes szemügyre venni azokat a kompetenciákat is, amelyek esetében az eltérések
minimálisak. A legkisebb különbségeket az „önálló munkavégző képesség” (4,41 és 451 között
mozognak az átlagértékek), a „nagy munkabírás, kitartás” (4,43 és 4,50 között), valamint az
„alkalmazkodóképesség” (4,21 és 4,31 között) kompetenciákat, ahol az Eta-négyzet értéke 02
százalék. Egy árnyalattal nagyobb 0,4 százalékos Eta-négyzet értéket mértünk a „probléma-
megoldó készség, leleményesség” esetében (itt az átlagok minimális és maximális értékei: 4,36 és
4,53), de még jóval az 1 százalék alatt van az „általános tájékozottság, műveltség” esetében is (az
Eta-négyzet: 0,4 százalék; a minimális és maximális átlagértékek: 3,41 és 3,66).
22
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
villanyszerelő technikus
mérnök-asszisztens
Összesen Eta-
négyzet
08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 3,95 ,082
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 3,86 ,081
29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,32 ,069
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,58 ,064
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,54 4,06 4,24 4,20 ,052
19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,02 ,051
18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,33 ,051
09 Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,93 ,049
07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,50 ,047
16 Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 3,86 ,043
17 Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,30 ,043
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 3,73 ,035
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
4,23 4,06 4,50 4,17 ,032
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 3,93 ,031
06 Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 3,78 ,030
23 Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,42 ,028
15 Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,83 ,028
03 Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,70 ,024
11 Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 3,80 ,020
20 Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,76 ,019
12 Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 3,96 ,018
13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,40 ,015
22 Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 3,91 ,010
21 Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,35 ,009
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,06 ,008
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,50 ,006
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
4,36 4,40 4,53 4,41 ,004
25 Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,24 ,002
05 Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,45 ,002
24 Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,48 ,002
ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 3,89
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=198)
23
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3.2. MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZETT AZ EGYES KOMPETENCIÁKKAL
VÉGZETTSÉGE MEGSZERZÉSEKOR?
A következőkben azt vizsgáljuk meg – az előzőekhez teljesen hasonló módon – hogy az egyes
kompetenciákkal milyen mértékben rendelkeztek a megkérdezettjeink, amikor megszerezték a
szakképzettségüket. Itt is a legnagyobb átlag-különbségeket mutató kompetenciák elemzésével
kezdjük, melyek alakulását követhetjük nyomon a 3. ábrán.
3. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=186)
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
11 Emberi konfliktusok kezelése
15 Munkaszervezés
20 Tanulási képesség
08 Kézügyesség
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
09 Nyelvtudás
19 Gyakorlati szakismeret
05 Nagy munkabírás, kitartás
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
18 Mások irányítása, utasítása
29 Fegyelem, szabályok követése
17 Mások szakmai vezetése
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (*)
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
24
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=186)
3,71
4,20
4,06
3,95
4,28
4,05
4,17
3,64
3,74
4,19
3,66
4,05
3,22
3,36
3,70
3,54
3,75
4,19
3,83
3,82
3,52
2,32
4,40
3,65
3,57
4,30
3,86
3,51
3,95
3,84
3,78
3,63
3,63
3,71
3,63
3,87
3,95
3,38
3,46
3,97
3,53
3,51
2,75
2,76
3,43
3,21
3,61
4,03
3,58
3,38
3,85
2,92
4,06
3,73
3,64
3,79
3,84
3,53
3,42
3,37
3,92
4,23
4,00
4,12
3,92
4,04
4,37
3,77
3,84
4,26
4,04
3,85
3,50
3,46
3,85
3,68
3,85
4,04
3,65
3,58
4,22
2,56
3,96
3,82
3,89
4,24
4,07
3,71
3,66
3,72
2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00
30 Általános tájékozottság, műveltség
29 Fegyelem, szabályok követése
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
25 Alkalmazkodóképesség
24 Önálló munkavégző képesség
23 Kritikai gondolkodás
22 Időbeosztás
21 Precizitás, részletekre figyelés
20 Tanulási képesség
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
17 Mások szakmai vezetése
16 Előrelátás, tervezőkészség
15 Munkaszervezés
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
13 Együttműködés egy csapattal
12 Konfliktustűrés
11 Emberi konfliktusok kezelése
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
05 Nagy munkabírás, kitartás
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
03 Innovatív készség, újító szellem
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
25
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
Az adatok szerint a „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” kompetencia szerint
tapasztalhatóak a legnagyobb különbségek a három szakma között (lásd a 4. ábrát és a 4.
táblázatot is). Ebben az esetben az Eta-négyzet értéke 9,5 százalék, miközben a legkisebb átlagot a
technikusoknál mértünk (3,63 pont az ötfokú skálán), a mérnök-asszisztenseknél ez az érték 3,92,
míg a villanyszerelőknél regisztráltuk a legnagyobbat (4,28 pontot). Hasonló nagyságrendű
eltérések tapasztalhatóak a „mások szakmai vezetése, irányítása” kompetenciánál. Itt az Eta-
négyzet értéke: 9,4 százalék, a minimális értéket ez esetben is a technikusoknál tapasztaltuk
(2,76), míg a legnagyobbat – 3,46 pontot – a mérnök-asszisztenseknél.
A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az eltérések
nagyságrendje (az Eta-négyzet értéke) 6 és 8 százalék közé esik. A „fegyelem, szabályok követése”
kompetencia esetében az Eta-négyzet értéke: 7,9 százalék, itt a villanyszerelők és a mérnök-
asszisztensek esetében hasonló átlagértéket mértünk (4,2 körül alakult mindkettő), míg a
technikusoké ettől jóval elmarad (3,63 pont). Hasonló a helyzet a „mások irányítása, utasítása”
esetében is (itt az Eta-négyzet értéke 7,2 százalék): a technikusoké a legkisebb átlagérték (2,75
pont), míg a másik két szakma esetében 3,2 és 3,5 között található. Az „elméleti szaktudás,
felkészültség” kompetencia Eta-négyzet értéke 6,6 százalék, a villanyszerelők érezték – relatíve – a
legfelkészültebbnek magukat végzésükkor (az átlagérték itt 3,84), őket a mérnök-asszisztensek
követik (3,72 ponttal), majd a technikusok következnek (3,37 ponttal).
A „nagy munkabírás, kitartás” és a „gyakorlati szakismeret” kompetenciák esetében még
éppen a 6-os érték fölött található az Eta-négyzet értéke (6,3 illetve 6,0 százalék). Az átlagértékek
abban a tekintetben itt is hasonlóan alakulnak, hogy a technikusoké a legalacsonyabb. A gyakorlati
szakismeret elsajátítása saját bevallásuk szerint a villanyszerelőknek sikerült a legjobban: 4,05
átlagpontot mértünk esetükben. Őket a mérnök-asszisztensek követik 3,85-ös pontértékkel, míg a
technikusoké a legalacsonyabb itt is: 3,51 pont. Nagy munkabírással nagyjából azonos mértékben
rendelkeztek a mérnök-asszisztensek és a villanyszerelők (4,2 és 4,3 pont között ingadoznak az
átlagértékek), míg a technikusoknál 3,79 pontot regisztráltunk.
A legkisebb eltéréseket az „íráskészség, fogalmazási készség” (Eta-négyzet: 0,4 százalék) és
az „innovatív készség, újító szellem” (Eta-négyzet: 0,5 százalék) mértünk: mindkét kompetencia
esetében 3,5 és 3,8 között ingadoztak az átlagértékek.
26
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. táblázat: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
villanyszerelő technikus
mérnök-asszisztens
Összesen Eta-
négyzet
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,28 3,63 3,92 3,82 ,095
17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 2,99 ,094
29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,85 ,079
18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 2,96 ,072
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,54 ,066
05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 3,98 ,063
19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,69 ,060
09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,72 ,049
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,59 ,048
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
3,52 3,85 4,22 3,83 ,046
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,77 ,045
08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,13 ,039
15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,35 ,038
20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,63 ,038
11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 3,50 ,037
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
3,95 3,71 4,12 3,82 ,035
16 Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,55 ,033
22 Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,57 ,031
24 Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 4,06 ,031
23 Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,49 ,031
21 Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,07 ,019
06 Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,66 ,014
12 Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 3,65 ,013
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 3,67 ,009
25 Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 3,94 ,009
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
3,86 3,84 4,07 3,88 ,007
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,79 ,007
13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,06 ,006
03 Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,56 ,005
07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,73 ,004
ÁTLAGOK: 3,80 3,56 3,86 3,66
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=186)
27
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
3.3. KOMPETENCIA-HIÁNYOK: MENNYIRE LENNE SZÜKSÉG A MUNKÁBAN –
MENNYIT HOZOTT AZ ISKOLÁBÓL?
Talán a legfontosabb „hozadéka” a korábbiakban ismertetett kompetencia-vizsgálati
rendszerünknek, hogy ennek segítségével kimutathatjuk az egyes képzések legfontosabb erényeit
és hibáit. Nevezetesen a szükséges és a „hozott” kompetenciák különbségei révén kimutathatóak
azok a szegmensei az egyes képzéseknek, ahol mindenképpen módosítani, javítani kell a képzés
szerkezetén (lásd az 5. ábrát).
5. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=183)
-,80
-,60
-,40
-,20
,00
,20
,40
,60
06 Beszédkészség10 Számítógép-ismeret, informatikai
tudás
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
29 Fegyelem, szabályok követése
13 Együttműködés egy csapattal
20 Tanulási képesség
17 Mások szakmai vezetése
18 Mások irányítása, utasítása
12 Konfliktustűrés
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
24 Önálló munkavégző képesség
05 Nagy munkabírás, kitartás
11 Emberi konfliktusok kezelése
07 Íráskészség, fogalmazási készség (*)
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
28
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
6. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint.
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=183)
,29
-,46
-,10
-,29
-,28
-,14
-,20
,13
-,24
-,19
-,30
-,33
,06
,09
-,30
-,42
-,31
-,17
,03
,21
-,10
-,16
-,10
-,10
,05
-,23
-,49
-,21
-,50
-,27
,30
-,56
-,17
-,36
-,43
-,35
-,56
,05
-,37
-,31
-,13
-,31
-,49
-,41
-,30
-,50
-,45
-,36
-,35
-,42
,21
-,08
,16
,44
-,21
-,64
-,56
-,07
-,16
,01
,31
-,19
-,12
-,40
-,31
-,27
-,11
-,04
-,28
-,22
,22
-,37
-,46
-,46
-,50
-,56
-,35
-,56
-,62
-,50
,00
-,78
,59
-,07
-,11
-,24
-,45
-,33
-,38
,10
-1,00 -,80 -,60 -,40 -,20 ,00 ,20 ,40 ,60 ,80
30 Általános tájékozottság, műveltség
29 Fegyelem, szabályok követése
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása
25 Alkalmazkodóképesség
24 Önálló munkavégző képesség
23 Kritikai gondolkodás
22 Időbeosztás
21 Precizitás, részletekre figyelés
20 Tanulási képesség
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
17 Mások szakmai vezetése
16 Előrelátás, tervezőkészség
15 Munkaszervezés
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
13 Együttműködés egy csapattal
12 Konfliktustűrés
11 Emberi konfliktusok kezelése
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
09 Nyelvtudás
08 Kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
05 Nagy munkabírás, kitartás
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
03 Innovatív készség, újító szellem
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
29
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A következőkben sorra vesszük az egyes kompetenciák különbségeit minden szakma
esetében, amelyeket úgy számítottunk ki, hogy a „hozott” kompetencia-értékekből levonjuk a
„szükséges” kompetencia-értékeket. Az így keletkező átlagértékek azt fejezik ki, hogy milyen
mértékben térnek el a szükségeshez képest a képzés során megszerzett készségek: amilyen
mértékben és amilyen irányban eltérnek a nullától (ezek a „diszkrepanciák”), olyan jellegűek és
súlyosságúak a képzés „hibái”, „hiányosságai”.
Ez esetben is a szakmák szerinti eltérések mértékéből indulunk ki: itt az Eta-négyzet értékei
arra utalnak majd, hogy az egyes kompetenciák diszkrepanciái hol térnek el a legnagyobb
mértékben egymástól. Ebből a szempontból az „íráskészség, fogalmazási készség” mutatja a
legnagyobb eltéréseket: itt az Eta-négyzet értéke 4,6 százalék. A rendkívüli eltéréseket a technikus-
képzés anomáliája okozza: a volt tanulók szerint ennek a kompetenciának az elsajátítása során
sokkal magasabb szintre jutottak el, mint amire a munka világában szükségük van (ez a „pozitív
diszkrepancia”, vagy nevezhetjük „túlképzésnek” is, melynek mértéke: +044 pont az ötfokú
skálán). A másik két szakmánál nem tapasztaltunk anomáliákat: mind a villanyszerelők, mind pedig
a mérnök-asszisztensek esetében az „ideális” nullához közeli értéket mértünk (-0,10 az egyik és -
0,07 a másik érték).
Tanulságos az „emberi konfliktusok kezelése” kompetencia adatsora is: a második
legnagyobb eltérést mértünk (itt az Eta-négyzet értéke: 4,3 százalék), ugyanakkor a technikusoknál
és a mérnök-asszisztenseknél jelentősebb negatív diszkrepancia mutatkozik (-0,42 az egyik és -0,50
a másik érték), míg a villanyszerelőknél ellenkező irányba lendül ki a mutató: náluk +0,21 a mért
érték. A következő jelentősebb differencia a „nagy munkabírás, kitartás” esetében tapasztalható.
Az Eta-négyzet értéke: 4,1 százalék, mind a három szakmánál hiány mutatkozik – csak
meglehetősen eltérő mértékben. Míg a technikusoknál -0,64 a negatív diszkrepancia mértéke (igen
jelentős „alulképzést” érzékeltek a munka világában), addig a másik két szakma esetében
lényegesen „konszolidáltabb értékeket mértünk (-023 és -0,24 a két mutató).
Ha kiszámítjuk a diszkrepanciák összesített mértékét (az egyszerűség kedvéért az egyes
értékek négyzetösszegeit vettük), akkor kitűnik, hogy a legtöbb anomália a mérnök-asszisztensek
képzése esetén tapasztalható (jól látható ez az 5. ábrán is – itt a diszkrepanciák négyzetösszege:
4,36 pont, míg a technikusoknál: 3,98 pont, viszont a villanyszerelőknél mindössze 2,00 pont – az
átlagérték: 2,98 pont; lásd az 5. táblázat alján). Az is megállapítható, hogy a 28 esetből csupán
négyszer pozitív irányú az eltérés, minden más esetben „alulképzésükről” számoltak be a
megkérdezett mérnök-asszisztensek.
30
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
5. táblázat: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.
villanyszerelő technikus
mérnök-asszisztens
Összesen Eta-
négyzet
07 Íráskészség, fogalmazási készség -,10 ,44 -,07 ,23 ,046
11 Emberi konfliktusok kezelése ,21 -,42 -,50 -,29 ,043
05 Nagy munkabírás, kitartás -,23 -,64 -,24 -,48 ,041
24 Önálló munkavégző képesség -,20 -,56 -,11 -,41 ,038
08 Kézügyesség -,10 ,16 ,59 ,16 ,034
09 Nyelvtudás -,16 -,08 -,78 -,21 ,028
12 Konfliktustűrés ,03 -,35 -,62 -,31 ,027
17 Mások szakmai vezetése ,09 -,41 -,46 -,32 ,026
18 Mások irányítása, utasítása ,06 -,49 -,46 -,38 ,026
20 Tanulási képesség -,30 -,13 ,22 -,12 ,023
13 Együttműködés egy csapattal -,17 -,36 -,56 -,35 ,016
29 Fegyelem, szabályok követése -,46 -,56 -,19 -,48 ,015
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
-,50 -,16 -,38 -,28 ,012
01 Elméleti szaktudás, felkészültség -,27 ,01 ,10 -,04 ,011
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
-,10 ,21 ,00 ,10 ,010
25 Alkalmazkodóképesség -,14 -,35 -,27 -,29 ,008
06 Beszédkészség ,05 -,21 -,11 -,13 ,008
03 Innovatív készség, újító szellem -,21 -,07 -,33 -,14 ,006
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
-,28 -,43 -,31 -,37 ,005
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
-,31 -,45 -,35 -,41 ,004
16 Előrelátás, tervezőkészség -,30 -,30 -,50 -,33 ,004
22 Időbeosztás -,24 -,37 -,28 -,33 ,003
23 Kritikai gondolkodás ,13 ,05 -,04 ,05 ,002
21 Precizitás, részletekre figyelés -,19 -,31 -,22 -,27 ,002
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -,10 -,17 -,12 -,15 ,001
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
-,29 -,36 -,40 -,35 ,001
15 Munkaszervezés -,42 -,50 -,56 -,49 ,001
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
-,49 -,56 -,45 -,53 ,001
30 Általános tájékozottság, műveltség ,29 ,30 ,31 ,30 ,000
19 Gyakorlati szakismeret -,33 -,31 -,37 -,32 ,000
ÁTLAGOK: -,17 -,25 -,25 -,23
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2009.” ZSKF TKK (N=183)
Megjegyzés: Az eltérések négyzetösszegei („a diszkrepanciák összesített mértékei”): villanyszerelők: 2,00 pont; technikusok: 3,98 pont; mérnök-asszisztensek: 4,36 pont. Átlag: 2,98 pont.
31
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A kutatásaink alapvetően módszertani kísérletek voltak: a pályakövető vizsgálatok
eszközrendszerét próbáltuk ki egy speciális mintán. Elsősorban a sokoldalú megközelítésre
törekedtünk – így tettük ezt a kompetenciák mérése esetében is. Egyrészt ugyanazoknak a
személyeknek feltettük ugyanazokat a kérdéseket: a fentebb vizsgált kompetencia kérdéssort a
személyes kérdőíves megkeresések során a 390 online válaszadónk közül kiválasztott 100 fő
esetében újra lekérdeztük. Másrészt egy egészen más jellegű kérdéssor révén is vizsgáltuk a
kompetenciák alakulását (lásd erről bővebben Grajczjár István tanulmányát).
A következőkben bemutatjuk azokat az összehasonlító elemzéseinket, amelyeket az online
és a személyes kérdezés során nyert adatokon végeztünk el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire
„megbízható” a vizsgálati eszközünk: ha később ugyanazokat a személyeket újra megkérdezzük,
vajon ugyanazt válaszolják-e. Ebben az esetben nem biztosíthattuk, hogy valóban ugyanazokat a
személyeket keressük fel újra – de a 390 korábban válaszoló személyből választottuk ki az ismételt
adatfelvételünk alanyait.
Az eredményeket először abban az esetben mutatjuk be, amikor a „szükséges”
kompetenciákat kérdeztük. Adataink szerint (lásd a 6. táblázatot és a 7. ábrát) a „nyelvtudás”
kompetenciájának átlagértékei „mozdultak el” a két kérdezés során a legnagyobb mértékben. Az
eltérések mértékeit az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőívekből számított átlagok
összevetésével mértük (kiszámítottuk az eltérések négyzetösszegeit – itt ez 0,98 –nak adódott; a 7.
ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk a kompetenciákat). Szemmel láthatóan a
mérnök-asszisztensek átlagértéke bizonyult a „leginstabilabbnak”: míg az online kérdezések során
ennek a kompetenciának a „szükséges” voltát 3,40 –ra értékelték, néhány hónappal később a
személyes kérdezések eredményei szerint már csak 2,50 –nyira „volt rá szükség”. Hasonló
anomáliák tapasztalhatóak a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetén a
villanyszerelőknél: 3,09-ről 3,82 –re „növekedett” ennek fontossága.
A legstabilabbnak a „tolerancia, más nézetek tisztelete” kompetencia mérése bizonyult: alig
néhány tizeddel mozdultak el az átlagértékek mindhárom szakma esetében (különösen kicsi a
változás a technikusoknál: mindössze 5 századdal tér el a két átlag). Elfogadhatóan kicsi a
négyzetösszeg értéke a „koncentrációkészség” kompetenciánál is (alig haladja meg a 0,07 értéket).
32
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
6. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.
Online kérdőívek eredményei
Személyes kérdőívek eredményei
villany-szerelő (N=47)
techni-kus
(N=119)
mérnök-asszisz-
tens (N=32)
villany-szerelő (N=12)
techni-kus
(N=21)
mérnök-asszisz-
tens (N=8)
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,83 3,48 4,00
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 4,08 3,76 3,88
03 Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,08 3,76 4,00
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
4,36 4,40 4,53 4,25 4,33 4,25
05 Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,08 4,19 4,25
06 Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 4,08 3,81 4,00
07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,75 3,33 3,63
08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 4,33 4,33 3,13
09 Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,75 2,67 2,50
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 4,00 3,76 4,25
11 Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 4,17 3,95 4,25
12 Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 4,17 4,19 4,38
13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,58 4,76 4,38
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,50 4,19 4,25
15 Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,92 4,24 4,13
16 Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 4,08 4,29 4,38
17 Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,67 3,38 4,25
18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,82 3,38 4,13
19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,42 4,14 4,63
20 Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,92 3,67 4,25
21 Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,25 4,67 4,50
22 Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 4,25 4,10 4,38
23 Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,25 3,81 3,50
24 Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,17 4,38 4,88
25 Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,42 4,48 4,38
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,54 4,06 4,24 4,50 4,33 4,25
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,23 4,06 4,50 4,50 4,24 4,63
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 4,33 3,86 4,25
29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,33 4,00 4,75
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,08 3,38 4,00
ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 4,02 3,96 4,15
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)
33
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
7. ábra: Szükséges kompetenciák: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)
0,17
-0,04
0,05
-0,11
0,21
0,27
-0,06
-0,36
-0,18
0,37
0,28
0,47
-0,28
-0,33
-0,24
0,32
-0,12
-0,41
-0,35
0,01
0,04
0,54
0,58
0,60
0,44
-0,13
0,18
-0,65
0,73
0,26
0,08
0,05
0,27
0,03
-0,07
0,25
0,18
0,02
0,18
0,39
0,25
0,26
0,10
0,13
-0,11
-0,13
0,35
0,43
-0,24
-0,18
0,33
0,54
0,17
0,12
-0,02
0,22
0,49
0,58
0,17
0,15
-0,32
0,15
0,11
0,01
-0,31
-0,28
0,07
0,13
0,38
-0,16
0,03
0,10
0,27
0,02
0,37
0,34
0,41
-0,20
-0,28
-0,25
0,37
0,43
-0,12
0,11
0,04
-0,03
0,35
-0,33
0,04
-0,11
0,13
-0,90
0,03
-1,00 -0,80 -0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása
07 Íráskészség, fogalmazási készség
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
25 Alkalmazkodóképesség
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
20 Tanulási képesség
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
21 Precizitás, részletekre figyelés
12 Konfliktustűrés
22 Időbeosztás
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
30 Általános tájékozottság, műveltség
24 Önálló munkavégző képesség
13 Együttműködés egy csapattal
08 Kézügyesség
05 Nagy munkabírás, kitartás
29 Fegyelem, szabályok követése
19 Gyakorlati szakismeret
15 Munkaszervezés
11 Emberi konfliktusok kezelése
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
06 Beszédkészség
17 Mások szakmai vezetése
23 Kritikai gondolkodás
16 Előrelátás, tervezőkészség
03 Innovatív készség, újító szellem
18 Mások irányítása, utasítása
09 Nyelvtudás
ÁTLAGOK
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
34
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
A következőkben azokat az eredményeket elemezzük, amikor arra kérdeztünk rá, hogy
„mennyire rendelkezett” az egyes kompetenciákkal, amikor befejezte tanulmányait. Adataink
szerint (lásd a 7. táblázatot és a 8. ábrát) a két kérdezési mód legnagyobb eltéréseit ez esetben a
„megfelelő csapatszellem kialakítása” kompetenciánál tapasztaltuk (az egyes szakmák szerinti
online és személyes kérdőíves átlagok eltéréseinek négyzetösszegeit számítottuk ki itt is – a 8.
ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk az egyes kompetenciákat).
Mint az adatainkból leolvasható, különösen a villanyszerelőknél vannak jelentősebb
eltérések: az online kérdezésnél ennek a kompetenciának az átlagértéke 3,75 volt, a második
adatfelvétel eredménye ennél lényegesen jobb: 4,31.
Igen nagyok az eltérések az „önálló munkavégző képesség” esetében is. Itt a mérnök-
asszisztensek válaszai térnek el jelentősebb mértékben (az első kérdezésnél az átlag 4,37 volt, míg
a másodiknál „lecsökkent” 3,75-re), de hasonló anomáliák tapasztalhatóak a villanyszerelőknél is.
Valamivel kisebbek az eltérések a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetében.
Különösen a technikusok átlagértékei mozdultak el a második adatfelvétel során: míg az online
kérdezésnél 2,75 volt az átlagérték, addig néhány hónappal később már 3,14 –et mértünk. Jelentős
különbségeket produkált a villanyszerelők mérés-párja is: míg az első adatfelvétel 3,22 –os átlagot
eredményezett, addig a második 3,53 –at. A „gyakorlati szakismeret” kompetencia mérése
esetében a mérnök-asszisztensek átlagértékei bizonyultak instabilnak: 0,43 ponttal „csökkent” ez
az érték az ismételt adatfelvétel során. Ugyanitt viszont igen stabilan „viselkedett” a technikusok
átlagértéke.
Az ellenkező póluson a „rendszerező gondolkodás”, az „alkalmazkodóképesség” és az
„íráskészség, fogalmazási képesség” helyezkedik el: megfigyelhető, hogy a két kérdezési mód
átlagértékei viszonylag nagy stabilitást mutatnak. Még elfogadhatóak a különbségek a
„beszédkészség”, a „konfliktustűrés”, a „probléma-megoldási készség, leleményesség”, valamint a
„munkaszervezés esetében is (az eltérések négyzetösszegei alatta maradnak a 0,06 –os értéknek).
35
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
7. táblázat: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzettsége megszerzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.
Online kérdőívek eredményei
Személyes kérdőívek eredményei
villany-szerelő (N=44)
techni-kus
(N=113)
mérnök-asszisz-
tens (N=29)
villany-szerelő (N=16)
techni-kus
(N=59)
mérnök-asszisz-
tens (N=25)
01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,75 3,65 3,71
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,75 3,65 3,54
03 Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,69 3,39 3,35
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
3,86 3,84 4,07 3,75 4,04 4,13
05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 4,00 3,89 4,13
06 Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,75 3,75 3,92
07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,50 3,81 3,92
08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,38 4,14 3,63
09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,63 3,02 2,63
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,52 3,85 4,22 3,25 3,95 4,08
11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 4,06 3,42 3,75
12 Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 4,06 3,60 3,63
13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,56 4,19 4,25
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 4,31 4,00 4,00
15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,69 3,37 3,58
16 Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,75 3,58 3,50
17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 3,27 3,00 3,33
18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 3,53 3,14 3,42
19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,81 3,61 3,42
20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,69 3,81 3,75
21 Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,13 3,89 3,79
22 Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,56 3,51 3,50
23 Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,50 3,42 3,50
24 Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 3,75 3,82 3,92
25 Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 4,06 4,00 4,17
26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
4,28 3,63 3,92 4,13 3,96 3,83
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 3,95 3,71 4,12 3,94 3,72 3,96
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,88 3,68 3,79
29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,81 3,74 4,17
30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,94 3,68 4,00
ÁTLAGOK 3,80 3,56 3,86 3,80 3,68 3,74
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100)
36
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
8. ábra: Rendelkezett végzésekor a kompetenciákkal: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=186 és Személyes kérdőívek; N=100)
-0,01
0,01
-0,15
0,18
0,23
-0,11
0,15
0,23
-0,19
-0,09
-0,09
0,24
-0,14
-0,27
-0,20
0,31
-0,30
-0,03
-0,16
0,05
-0,18
0,03
-0,39
0,18
0,37
-0,07
-0,24
0,31
-0,42
0,56
0,00
0,01
0,13
0,08
0,11
0,02
0,20
0,16
-0,10
0,05
0,24
0,28
0,04
0,04
0,10
0,23
0,10
0,10
0,08
0,33
0,15
0,05
0,28
0,11
-0,14
0,16
-0,08
0,10
0,39
-0,13
0,39
0,12
-0,16
0,13
0,10
0,03
-0,02
0,06
-0,10
0,08
-0,21
-0,13
-0,01
0,17
-0,27
-0,14
-0,12
0,06
-0,12
-0,34
-0,09
-0,35
-0,34
-0,29
-0,06
-0,36
0,21
-0,47
-0,43
-0,08
-0,45
0,15
-0,12
-0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80
27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
25 Alkalmazkodóképesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
06 Beszédkészség
12 Konfliktustűrés
04 Probléma-megoldási készség, leleményesség
15 Munkaszervezés
30 Általános tájékozottság, műveltség
28 Tolerancia, más nézetek tisztelete
17 Mások szakmai vezetése
01 Elméleti szaktudás, felkészültség
11 Emberi konfliktusok kezelése
23 Kritikai gondolkodás
10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás
02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
09 Nyelvtudás
05 Nagy munkabírás, kitartás
08 Kézügyesség
26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása
16 Előrelátás, tervezőkészség
22 Időbeosztás
20 Tanulási képesség
29 Fegyelem, szabályok követése
03 Innovatív készség, újító szellem
13 Együttműködés egy csapattal
21 Precizitás, részletekre figyelés
19 Gyakorlati szakismeret
18 Mások irányítása, utasítása
24 Önálló munkavégző képesség
14 Megfelelő csapatszellem kialakítása
ÁTLAGOK
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
37
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK
Végül a kompetencia-mérőeszközünk egy további lehetséges „hasznosítását” mutatjuk be: a
személyes kérdőívekben szerepelt két olyan kérdés, amelyek a válaszadók „erősségeire” illetve
„gyengeségeire” vonatkoztak (lásd az 5. mellékletet, a „volt tanulók személyes kérdőívét”, azon
belül az V.F. és az V.G. kérdéseket). Ugyanakkor a korábban alkalmazott 30 itemes kompetencia-
kérdéseket használtuk: megkértük válaszadóinkat, hogy ezekkel a kódszámokkal jelöljék
„erősségeiket” és „gyengeségeiket” (három-három válasz volt lehetséges).
Az adatok feldolgozása után egy plasztikus képet kaptunk arról, hogyan gondolkodnak
megkérdezettjeink saját képességeikről a munka világában. Különösen érdekes az „osztályzatok”
révén kialakult „önképeket” összehasonlítani ezekkel a „spontán” eredményekkel.
Először az „erősségeket” mutatjuk be (lásd a 9. ábrát – a kompetenciákat olyan sorrendben
mutatjuk be, ahogy a három szakma értékeinek átlaga csökken). Kiemelkedik a „számítógép-
ismeret” kompetenciája, amelyet megkérdezettjeink legtöbbje erősségének tart. Különösen magas
az említések aránya a technikusoknál (31,6 százalékuk jelölte meg legalább egyszer a három
lehetőség közül). Kedvezőnek ítélik meg a „probléma-megoldó képességeiket” és a „nagy
munkabírásukat” is válaszadóink. A legkevésbé büszkék a koncentrációkészségükre és az
íráskészségükre a megkérdezettek.
A „gyengeségek” esetében (lásd a 10. ábrát) saját bevallásuk szerint a „nyelvtudás” hiánya
okoz a legtöbb gondot (de legalább is lelkiismeret-furdalást). Különösen a mérnök-asszisztensek
érzik ennek hiányosságait (52,4 százalékuk legalább egyszer megjelölte), de a másik két szakmánál
is ez van az első helyen (39,3 százalékban említették a technikusok és 43,8 százalékban a
villanyszerelők). A következő „neuralgikus pont” a kompetenciák sorában az időbeosztás
képessége: mind a három szakma képviselőinél ez foglalja el a második helyet (33 és 38 százalék
között mozognak az értékek).
A legkisebb arányban megjelölt „gyengeség” az „alkalmazkodóképesség”, az „előrelátás,
tervezőkészség”, de viszonylag ritkán fordul elő a „precizitás” hiánya, a „megfelelő csapatszellem
kialakításának” képessége és a „nagy munkabírás” is.
38
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
9. ábra: Mit tart erősségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehetséges; %)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)
,0%
,0%
,0%
,0%
,0%
,0%
6,3%
6,3%
12,5%
6,3%
,0%
,0%
12,5%
18,8%
12,5%
6,3%
18,8%
12,5%
12,5%
,0%
12,5%
18,8%
12,5%
25,0%
18,8%
18,8%
12,5%
31,3%
12,5%
12,5%
1,8%
1,8%
,0%
1,8%
3,5%
5,3%
5,3%
5,3%
5,3%
5,3%
3,5%
8,8%
7,0%
5,3%
7,0%
12,3%
8,8%
12,3%
12,3%
15,8%
10,5%
12,3%
14,0%
10,5%
17,5%
14,0%
15,8%
15,8%
28,1%
31,6%
,0%
,0%
9,1%
9,1%
4,5%
4,5%
,0%
,0%
,0%
9,1%
18,2%
4,5%
9,1%
9,1%
9,1%
,0%
4,5%
4,5%
4,5%
4,5%
18,2%
18,2%
18,2%
18,2%
9,1%
22,7%
27,3%
13,6%
22,7%
27,3%
,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0%
26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
07 Íráskészség, fogalmazási készség
17 mások szakmai vezetése
29 fegyelem, szabályok követése
18 mások irányítása, utasítása
23 kritikai gondolkodás
22 időbeosztás
16 előrelátás, tervezőkészség
30 általános tájékozottság, műveltség
28 tolerancia, más nézetek tisztelete
15 munkaszervezés
03 innovatív készség, újító szellem
20 tanulási képesség
14 megfelelő csapatszellem kialakítása
12 konfliktustűrés
06 beszédkészség
27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
25 alkalmazkodóképesség
24 önálló munkavégzés képessége
09 nyelvtudás
21 precizitás, részletekre figyelés
19 gyakorlati szakismeret
11 emberi konfliktusok kezelése
01 elméleti szaktudás, felkészültség
08 kézügyesség
02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
13 együttműködés egy csapattal
05 nagy munkabírás, kitartás
04 probléma- megoldási készség, leleményesség
10 számítógép ismeret, informatikai tudás
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
39
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
10. ábra: Mit tart gyengeségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehet; %)
„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)
,0%
6,3%
,0%
6,3%
,0%
,0%
12,5%
6,3%
6,3%
6,3%
,0%
,0%
12,5%
,0%
12,5%
,0%
12,5%
,0%
12,5%
,0%
12,5%
18,8%
18,8%
25,0%
6,3%
12,5%
18,8%
12,5%
37,5%
43,8%
1,8%
1,8%
1,8%
1,8%
3,6%
5,4%
1,8%
5,4%
5,4%
1,8%
7,1%
3,6%
5,4%
8,9%
3,6%
12,5%
5,4%
8,9%
7,1%
14,3%
7,1%
12,5%
5,4%
8,9%
17,9%
14,3%
14,3%
19,6%
33,9%
39,3%
4,8%
,0%
4,8%
4,8%
4,8%
,0%
,0%
,0%
,0%
9,5%
4,8%
19,0%
4,8%
4,8%
9,5%
,0%
9,5%
9,5%
9,5%
4,8%
14,3%
,0%
19,0%
14,3%
9,5%
14,3%
14,3%
14,3%
38,1%
52,4%
,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%
25 alkalmazkodóképesség
16 előrelátás, tervezőkészség
13 együttműködés egy csapattal
21 precizitás, részletekre figyelés
14 megfelelő csapatszellem kialakítása
05 nagy munkabírás, kitartás
04 probléma- megoldási készség, leleményesség
30 általános tájékozottság, műveltség
24 önálló munkavégzés képessége
19 gyakorlati szakismeret
27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség
26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása
11 emberi konfliktusok kezelése
06 beszédkészség
01 elméleti szaktudás, felkészültség
23 kritikai gondolkodás
20 tanulási képesség
08 kézügyesség
07 Íráskészség, fogalmazási készség
03 innovatív készség, újító szellem
02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
15 munkaszervezés
10 számítógép ismeret, informatikai tudás
29 fegyelem, szabályok követése
18 mások irányítása, utasítása
17 mások szakmai vezetése
28 tolerancia, más nézetek tisztelete
12 konfliktustűrés
22 időbeosztás
09 nyelvtudás
mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő
40
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
6. IRODALOMJEGYZÉK
1. A 2008-AS RFKB DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ELEMZÉSE. AZ RFKB DÖNTÉSEK, TIHANYI JAVASLATOK ÉS
MUNKAERŐPIACI ELŐREJELZÉSEK ÖSSZEVETÉSE, MKIK GVI, 2009.
http://www.gvi.hu/data/research/szakiskola_2009_rfkb_dontesek_090307.pdf LETÖLTÉS
IDEJE: 2009.03.02.
2. A KAMARAI SZAKKÉPZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA, TÉNYEK, ADATOK. MKIK, BUDAPEST, 2007.
http://www.mkik.hu/download.php?id=8449
3. A KOMPETENCIA AZ ISMERETEK, KÉPESSÉGEK ÉS ATTITŰDÖK EGYSÉGE: KEREKASZTALVITA A
KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL ÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL
HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KOMPETENCIA-16_EGYSEG
LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
4. A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS (KÉPZÉS) VILÁGÁBAN
HTTP://74.125.77.132/SEARCH?Q=CACHE:PJMADCOFWTWJ:WWW.FATCAT.HU/TIKI-
DOWNLOAD_FILE.PHP%3FFILEID%3D1+KOMPETENCIAFEJLESZT%C3%A9S+TUDATOSS%C3%A1G%C3%A1
RA&HL=HU&CT=CLNK&CD=6&GL=HU LETÖLTÉS IDEJE: 2009.02.28.
5. A KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. BUDAPEST, EXPANZIÓ
HUMÁN TANÁCSADÓ, 2009.
6. A KÖZOKTATÁS A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ SZOLGÁLATÁBAN. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2005 – 2015, KÉZIRAT, SULINOVA, OPEK, 2005.
7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG OKTATÁSI
MINISZTÉRIUM, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM BUDAPEST
8. A PARTICIPÁCIÓ FOGALMA HTTP://WWW.HRPORTAL.HU/INDEX.PHTML?PAGE=FEATURE&ID=34352
LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.11
9. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK HATÁROZATAINAK FELDOLGOZÁSA A SZAKKÉPZÉS
IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL 2009., http://www.oh.gov.hu LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
10. A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM I. SZAKASZÁNAK HATÁS- ÉS BEVÁLÁS VIZSGÁLATA – VEZETŐI
ÖSSZEFOGLALÓ. BUDAPEST, MONDOLAT IRODA, 2008.
11. A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2009. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS. BUDAPEST, OKTATÁSI OBSERVATORY,
2009.
41
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
12. A SZAKKÉPZÉS TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET
(ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁS) /NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PROGRAMIRODA.
https://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf LETÖLTÉS IDEJE:
2009.03.02.
13. A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL KIALKÍTOTT
ÁLLÁSFOGLALÁS (2008. NOVEMBER 21.) A PÁLYAORIENTÁCIÓNAK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARETÓ TANULÁS
STRATÉGIÁIBA VALÓ FOKOZOTTABB INTEGRÁLÁSÁRÓL (2008/C 319/02 – AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
– 2008. 12. 13.) http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn
LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
14. ALFRED KIESER (1995): SZERVEZETELMÉLETEK, AULA KIADÓ, BUDAPEST, 81-162 P.
15. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL (AZ
EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA – 2008/C 111/01), AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
16. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA HTTP://EUR-
LEX.EUROPA.EU/JOHTML.DO?URI=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.06.
LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
17. BAKACSI GYULA (2001): SZERVEZETI MAGATARTÁS ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST
18. BALOGH ANDRÁS: POSZTFORDIZMUS, GLOBALIZÁCIÓ HTTP://WWW.JGYTF.U-
SZEGED.HU/TANSZEK/FOLDRAJZ/OKT_SEGEDANYAGOK/ALT_TARSF_GYAK/F4.DOC LETÖLTÉS IDEJE:
2010.02.06.
19. BÁNHIDYNÉ SZLOVÁK ÉVA – MAKÓ FERENC – JANÁK KATALIN (2003): AZ OKJ KORSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAI
UNIÓS CSATLAKOZÁS FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. BUDAPEST, NSZI
20. BARACSKAI ZOLTÁN (2007): PROFI COACH. BUDAPEST, EMENTOR MEDIA KIADÓ, BUDAPEST
21. BARBER, M.– MOURSHED, M. (2007): MI ÁLL A VILÁG LEGSIKERESEBB ISKOLAI RENDSZEREI
TELJESÍTMÉNYÉNEK HÁTTERÉBEN? MCKINSEY & COMPANY.
22. BIZOTTSÁGI MUNKADOKUMENTUM – KONZULTÁCIÓ A JÖVŐBENI „EU 2020” STRATÉGIÁRÓL. AZ EURÓPAI
KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, BRÜSSZEL, 2009. 11.24., COM(2009)647 VÉGLEGES,
http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/eu2020/docs/com_2009_647_hu.pdf LETÖLTÉS
IDEJE: 2009.03.02.
23. BORBÉLY PECZE TIBOR BORS – KISS ISTVÁN (2009): EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKPOLITIKAI HÁLÓZAT
(ELGPN) 2009. I. FÉLÉVES KÖZGYŰLÉS (BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ A HÁLÓZATI MUNKÁBAN VÁLLALT
MAGYAR FELADATOKRÓL AZ NPT SZÁMÁRA). EDUCATION AND CULTURE DG, LUXENBURG, 2009.
http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE:
2009.03.02.
42
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
24. BOYATZIS, RICHARD E. (1982): A RÁTERMETT VEZETŐ. (EREDETI MŰ CÍME: THE COMPETENT MANAGER: A
MODEL FOR EFFECTIVE PERFORMANCE) WILEY, NEW YORK
25. COMMUNICATION FROM THE COMISSION – EUROPE 2020. ( A STRATEGY FOR SMART, SUSTAINABLE AND
INCLUSIVE GROWTH) EURPEAN COMISSION, BRUSSELS, 3.3.2010., COM(210)2020
26. CSERMELY PÉTER (2009): SZÁRNY ÉS TEHER –A MAGYAR OKTATÁS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE. (HÁTTÉRANYAG. A
BÖLCSEK TANÁCSA OKTATÁSI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL FELKÉRT SZAKÉRTŐKNEK AZ
ELEMZÉSEI) BUDAPEST
27. DÁVID JÁNOS (2009): MKIK-GVI KÉRDŐÍVES MUNKAERŐPIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN ÁTADOTT ADATBÁZIS EGYES
KÉRDÉSEINEK MÁSODELEMZÉSE, AZ ELKÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚK ALAPJÁN INTERJÚELEMZÉS, 3K CONSENS IRODA,
BUDAPEST, KÉZIRAT
28. DOBÁK MIKÓS (2001): SZERVEZETI FORMÁK ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST
29. FAZEKAS KÁROLY – KÖLLŐ JÁNOS – VARGA JÚLIA (SZERK.) (2008): ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁS
MEGÚJÍTÁSÁÉRT (GREEN BOOK FOR THE RENEWAL OF HUNGARIAN PUBLIC EDUCATION 2008).
http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
30. GOLEMAN, DANIEL – BOYATZIS RICHARD E. – MCKEE ANNIE (2003): A TERMÉSZETES VEZETŐ. VINCE KIADÓ,
BUDAPEST
31. GOLEMAN, DANIEL (2004): ÉRZELMI INTELLIGENCIA A MUNKAHELYEN. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST
32. GUBÁN GYULA – KADOCSA LÁSZLÓ (2009): ADEKVÁT KOMPETENCIA-FEJLESZTÉSI KUTATÁS A FELSŐFOKÚ
SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEINEK ÉS ERŐSSÉGEINEK FELTÁRÁSÁRA – ALKALMAZHATÓ ADATGYŰJTÉSI ÉS OKTATÁSI
MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA. NSZFI, BUDAPEST
33. HENCZI LAJOS (SZERK.) (2007): KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ. MKIK-NSZFI, BUDAPEST
34. HERMANN ZOLTÁN – IMRE ANNA – KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT – NAGY MÁRIA – SÁGI MATILD – VARGA JÚLIA
(2009): TALIS – ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ OECD NEMZETKÖZI TANÁRKUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEIRŐL.
OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET, BUDAPEST
35. http://ec.europa.eu/commission_2010-
2014/president/news/documents/pdf/20100303_1_en.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
36. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF
LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
37. JEKKEL ANTAL (SZERK.) (2006): A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE. MKIK, BUDAPEST
38. KAROLINY MÁRTONNÉ – LÉVAI ZOLTÁN – POÓR JÓZSEF (2007): EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT A
KÖZSZOLGÁLATBAN. MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV. SZÓKRATÉSZ KIADÓ, BUDAPEST
43
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
39. KESZI ROLAND: MUNKASZERVEZÉSI DETERMINIZMUS ÉS TÁVMUNKA
HTTP://WWW.KROLIFY.HU/ADATOK/FILE/KESZI_MUNKASZERV_I_DETERM_VEGL.PDF
LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.10.
40. KLEIN BALÁZS – KLEIN SÁNDOR (2006): A SZERVEZET LELKE. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST
41. KLEIN SÁNDOR (2004) MUNKAPSZICHOLÓGIA, EDGE 2000 KIADÓ KFT., BUDAPEST, 12-13 P.
42. KOVÁCS MIKLÓS (2008): A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA. (HEFOP 3.3.1.P-2004-09-0102/1.0),
GYŐR
43. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2008. REFERNET
ORSZÁGJELENTÉS. OKTATÁSI OBSERVATORY, BUDAPEST
44. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): REFERNET SZAKKÉPZÉS-POLITIKAI JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2008.
ELŐREHALADÁS A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ SZAKMAPOLITIKAI PRIORITÁSI TERÜLETEKEN.
45. LANGER KATALIN (2001): KARRIERTERVEZÉS. TELOSZ KIADÓ, BUDAPEST
46. LÁZÁR GYÖRGY (2008): A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSÉNEK KIALAKULÁSA ÉS
FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON, 1989-2008. INTERNETEN ELÉRHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEN:
http://www.mmpp.hu/docs/prognozis_2008_Lazar_Gyorgy_prognozis_tortenelem_08060
5.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
47. LENGYEL IMRE (2003) VERSENY ÉS TERÜLETI FEJLŐDÉS: TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON,
JATEPRESS, SZEGED, HTTP://WWW.ECO.U-SZEGED.HU/REGION_GAZDFEJL_SZCS/PDF/KONYV6/SZERK-4-
REGSPEC.PDF, LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.10.
48. MAKÓ CSABA, ILLÉSSY MIKLÓS, CSIZMADIA PÉTER (2008): A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÚJ ÚTJAINAK KERESÉSE: A
SZERVEZETI INNOVÁCIÓK SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE, I. RÉSZ, TÁRSADALOMKUTATÁS 2008/3. 337-
354 P.
49. MODLÁNÉ GÖRGÉNYI ILDIKÓ (2002): A SZAKKÉPZÉS KÖZPONTI PROGRAMJAINAK FEJLESZTÉSE. IN: ÚJ
PEDAGÓGIAI SZEMLE, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-10-
Modlane LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.
50. MOHÁCSI GABRIELLA (1996): KOMPETENCIA MODELL NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN 1–2. RÉSZ.
HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 1996/11–12. SZÁM
51. MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN – KRÁLIK TIBOR (2009): AZ EGYSÉGES MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KERETRENDSZER
BEVEZETÉSE. TÁMOP 2.2.1. -08/1 -2008-0002, NSZFI, BUDAPEST
52. NAGY LÁSZLÓ (2005): A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA – A HUMÁNERŐFORRÁS
– FEJLESZTÉSI PROGRAM 3.2.1 INTÉZKEDÉSÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI IN: SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXI. ÉVFOLYAM
2005/4 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET, BUDAPEST
44
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
53. PETROVICS NÁNDOR (2007): A SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖZPONTI POGRAMJA. (MÓDSZERTANI SEGÉDLET A
PEDAGÓGIAI MUNKÁHOZ), NSZFI, BUDAPEST
54. PINTÉR ZSOLT (2001): HOGYAN CSINÁLJUNK KARRIERT? HORTON BOOKS KIADÓ, BUDAPEST
55. RADÓ PÉTER (SZERK.) (2005): TANULÁS MAGYARORSZÁGON. SULINOVA KHT., BUDAPEST
56. RUDAS JÁNOS (1990): DELFI ÖRÖKÖSEI: ÖNISMERETI CSOPORTOK: ELMÉLET, MÓDSZER, GYAKORLAT.
GONDOLAT KIADÓ, BUDAPEST
57. SEBŐK ORSOLYA (2002) A KLASSZIKUS KARRIER A MÚLTÉ: AZ ÚJGAZDASÁGBAN CSAK A SOKOLDALÚ EMBEREK
LESZNEK SIKERESEK HTTP://WWW.CONS.HU/INDEX.PHP?MENU=CIKK&ID=195 LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.09.
58. SZABÓ ZOLTÁN (2008): A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ALULNÉZETBŐL, SZAKOKTATÁS
2008/10. SZÁM
59. SZÉKELY ISTVÁN (2006): AZ ELŐZETES TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS ELISMERÉSÉNEK ELVEI, FORMÁTUMAI ÉS
RENDSZERSZERŰ ALKALMAZÁSA A HEFOP 3.5.1 PROGRAMFEJLESZTÉS SORÁN. BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS
KÉPZŐ KÖZPONT
60. SZILÁGYI JÁNOS (SZERK.) (2005): A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉSI
STRATÉGIÁJA 2005-2013. MKIK, BUDAPEST
61. SZILÁGYI KLÁRA (2000): MUNKA- PÁLYATANÁCSADÁS MINT PROFESSZIÓ. KOLLÉGIUM TANÁCSADÓ,
SZOLGÁLTATÓ KFT., BUDAPEST
62. TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (INFORMATION ON THE
LEGAL REGULATION OF REGIONAL INTEGRATED VOCATIONAL TRAINING CENTRES)/ MINISTRY OF EDUCATION
AND CULTURE, JANUARY 7 2008.
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2085&articleID=230427&ctag=articlelist&iid=
1 LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17.
63. TANÍTANI ÉS TANULNI. A KOGNITÍV TÁRSADALOM FELÉ. FEHÉR KÖNYV. BUDAPEST, 1996. MUNKAÜGYI
MINISZTÉRIUM.
64. TÓTH ANDRÁS–GRAJCZJÁR ISTVÁN (2007) DIFFERENT ROADS TO THE SIREN SONGS OF THE EXTREME RIGHT IN
HUNGARY. IN: CHANGING WORKING LIFE AND THE APPEAL OF THE EXTREME RIGHT – ASHGATE KIADÓ,
ANGLIA, 10. FEJEZET, 201-217 P.
65. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (2009): AZ OKTATÁS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK ALAKULÁSA A
KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KONF2001-
TOTH LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17.
66. Török Balázs - Pető Balázs (2009): Feladatbankok az euróapai szakképzési rendszerekben.
TÁMOP -2.2.1 – 08/1-2008-0002, NSZFI, Budapest.
http://www.kepzesevolucioja.hu/index.php/component/content/article/38-meres-
45
SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.
ertekeles/105-feladatbankok-az-europai-szakkepzesi-rendszerekben LETÖLTÉS IDEJE: 2009.
02.17.
67. UDVARDI-LAKOS ENDRE (2003): LIFELONG-LEARNING, MODUL, KOMPETENCIA (TÉZISEK, ÉS MAGYARÁZATOK)
IN SZAKKÉPZÉSI SZEMLE
68. VERES PÁL – BORBÉLY –PECZE TIBOR BORS (2009): ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS
SZAKPOLITIKIA HÁLÓZAT (ELGPN) 5. HÁLÓZATI ÜLÉSÉRŐL. RIGA
http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE:
2009. 02.17.
69. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZER.) (2008): ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FEJLESZTÉSEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN – HEFOP
3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA”. NSZFI, BUDAPEST
70. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE - HEFOP 3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI
MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA.” NSZFI, BUDAPEST
________________________________________________________________________________________________
ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________
top related