levsky - az önvédelem 500 fogása

VOJTECH L. LEVSK'l

AIONVEoELEM

500FOGASA

s p o RT, V V D A V A T E t: STV O S V C S TV.BRATISLAVA 1968

Lektorált a: A ján TamásDoc. PhDr . Vladimir Cernusák , CSe.Dr. Ján V iea.zka

Translation © Oská r K ardos, 1968

Photography © Vo jt ech L. Lev slcfj, 1968

E L ŐSZÓ

" A z önvéde lem 500 fogása" cimű k ön y v et biz on yáraöröm m el fogadja majd az olv asóközönség, különösenaz ifjúság, inert ú tbaigaz ítást ad ügyességünk, erőnk ésharcikészségün k fejlesztésére, fo ko zására .Szeci alista hazán k ban a nők éppúgy, mint a férfiak azországé pítés szo lgálatá ba állí tották m inde n ere jüket,úgy hogy egyen jogú par tnerek lettek. Megváltozottéletsti lusu lc , m ások kötelességeik, érde keik . Tudjukazo nban , hogy még ma is akadnak egyén ek, akik kerülik a munkát, m egbontják a rendet, brutálisan beleavatk oznak éle tünkbe, és ezzel korlátozzá k a többi polgársz em ély es szabad ságát . Huligánoknak. garáz dáknak n evezzü k őket, de e lsősorban is gyáva, durva lelkű naplopók az ilyen eleIgaz, hogy személyi és v agy oni biztonságunk fölött azállam megfelelő testületei őrködnek, de ők sem lehetnekott mindenütt . A kö zre n d megőrzéséből és a törvényekbetartásából n emcsak valamennyi állami szervnek, szer»ezein ek , de az egyéneknek is ki kell venniök a részük et .A. modern önvédelem azon az elv en alapszik, hogy azc 1'őszaktó l m egv édjük magunkat és közben kíméljüka támadó egé szségét és életét . Törvényeink elism eri kazt az ala pelv et , hogy életünkflt és egészségünket veszélyeztető támadás esetén mindenkinek joga van v édek ezni a jogtalan erőszak ellen . A büntető t örvény a

sz ük séges önvéde lemre vonatkozó rendelkezések bei k tatásával gondo l erre az alapelvre .K özel 50 éve foglalk ozom az önvédelemmel és tevékenységem <:orán sok alkalmam volt ki pró bálni az önvédelmijogásokat a gyakorlati életben - Le Havre és Mar seillefrancia városok kikötőiben, és m int közbiz tonsági taga gonosztevők, rendbontók és más gará zda elemek ellen .- Franciaország , Románia és Cseh szlo vákia több nagyvárosában éveIdg tartó oktatói munkásságom alatt m elyek során a párizsi, a román és legújabban a csehsz lovák rendőrség oktatójaként te v ékenyked em - sikerült összegyűjteni azokat a leghatásosabb önvédelmifogásokat, melyeket ebben a könyvben közreadok.A felsorolt fogások egyszerűek, pra ktikusak és am ia legfontosabb, könnyen elsajátíthatók.A z erkölcsi fölény , sok év i fi zikai felkészülés, ügyesség,gyorsaság, lélekjelenlét és az önvédelmi fogások tökéletes ísmerete lehetővé tette, hogy bármiféle ellenfelek- még a legalattomosab bak is - mindig alulmaradtak .A z egyes fogá sok leírása jobbkezes védőre és támadórav onatk oznak és a fényképeken tÖ'rténő sz em lélt etésükis igy történik. Természe te sen alkalmazásuk mindkétoldalra lehetsége s.A z egyes fogások leírásánál - az érthetőség határainbelü l - tömörségre szoritkozom, de a fo gások helyesmegértéséhez és elsajátításához szükségesnek tartoma sorozat jelvételek (ábrák) figyelmes m egszemlélését .Mivel az önv éd elem elsajátítása is bizonyos sportbeli(különösen cselgán cs ) előképzettséget kíván, ameiurekö nyvem ben núnimálisan térek csak ki - eb ből kö v et kezik , hogy " Az önvédelem 500 fogá sa" c. könyv sz in t e jogásgyűjteményként elsősorban a sport ban jártasabbak ré szére íródott , de nem zár ja ki azt, hogy bárkiminimális előtanulmánnyal ne sajátíthatná el bármely ikfogást.Bízom benne, hogy ez a kiadvány örömet nyúj t és útbaigazítást ad önö knek. A z önvédelmi fogá sok elsajátítá sáv al sok ese tben hozzájárulhatnak olyan egyének ártalmatlanná té te léhez. akik megsértik sz ocialista egy üttélé sünket .

A SZERZO

A fegyverhasználat nélküli támadás és védekezés művészete,

amely egyrészt az élet megmentésére, másrészt az életszükségletek megszerzéséreszolgált, már ősrégtőlaz embertestedzésének szerves részevolt,A társadalom, de különösen atechnika fejlődésével párhuzamosan egyre jobban háttérbeszorult a fegyver nélküli támadás és védekezés életszükségletek megszerz ésére irányulótevékenysége és mindinkább,mint az egyént ért támadás kivédésének lehetősége jelentkezett.Különböző társadalmi rendszerekben az önvédelemnek másmás fonnái, rendszerei alakultak ki, amelyek legtöbb esetbenmagukon viselték az illető népnemzeti sajátosságait. Nohalétrejöttük indítéka ugyanaz"olt, technikájuk különbözikegymástól. Az alábbiakban rövid betekintést nyújtok a japánok által rendszerezett ésközreadott - jiu-jitsu - ejtsd:

ONVéDELEMFEGYVER NÉLKUL

dzsiu-dzsicu, karate és azorosz SZAMBO önvédelembe.

MI A KARATE?

A karate japán szó, melynekmagyar jelentése puszta kéz.(gy nevezik a japánok a fegyver nélküli küzdelem egyiklegrégebbikét, amely valószínűleg időszámításunk előtt keletkezett Indiában, és JapánbaKínán és Indokínán keresztüljutott el.A karatében a fő hangsúlyt avillámgyors támadásra helyezték, miközben az ütéseket többnyire a kézfej külső (kisujjfelőli) élével hajtották végre(a harcosok rendszeresen edzették a kézfej élét, hogy az kemény legyen, nyitott tenyérrelszögletes tárgyakra sújtottak,később pedig deszkát és egyébtárgyakat tördeltek). vagy ököllel, könyökkel és fejjel ütöttek, illetve lábbal rúgtak azellenfél érzékeny és könnyensebezhető testr észeíbe. Ezeketa testrészeket az emberi ana-

Karate -edz és (Vo tava fotó, Bécs )

tómia akkori ismeretei alapjánjelöHék ki.A karate régi hírnevét a japánok 1945-ben kezdték felújítani . A sportként űzött karatében az ütéseket és a rúgásokatazonban nem fe jezik be teljesen, hanem csupán jelzik. Bizonyos előfeltételek mellett akarate önvédelcmre is felhaszn ál h ató.A karatét az arcot fedő speciális maszkban (alarcban),

valamint az ellent élnek a hasra, a gy om orra és avesékreirányuló rúgásait felfogó speciális védőeszközbe öltözvegyakorolják, a fő hangsúlyugyanis az ellenfél arcába, á llába és más testrészébe valórúgáson van.A karatét az életveszélyes ütések és rúgások miatt "halálossportnak" , "csendes öldöklésnek" , " ltözna pi gyilkolásnak"stb. is nevezik.

MI A JIU-JITSU?

Japánban a ~VI. században akarate helyett a fegyver nélkülí harci művészet új formáját kezdték oktatni, amelyetjiu-jitsunak (lágy művészet

nek) neveztek el. Ez főként

a felső és alsó végtagok, ill.a kéz, a láb és más testrészekhajlítására, csavarására és feszítésére összeállit ott fogásoltösszessége volt.A jiu-jitsut később Akyamaorves módosította és tökéletesít ett e. Az ő nevéhez fűződik

a jiu-jitsu önvédelmi rendszer kén t való bevezetése, amelyidővel az egész világon közismertté lett. Európában főként

a ~~. században kezdték a lkalmazni, elsősorban a karhatalmi testületek.Jigoro Kano orvosprotesszor1882-ben eltávolította a jiujitsublÍl a veszélyes 1'0J{ásokatés ütéseket (nyomásokat), hogyezzel egy olyan új snortot hozzon létre, amely meg í'elcl a Japánok nemzeti mentut ít ás áuak.Ezt a sportot judónalt (cselgáncsnak ) nevezte el.Azó ta a j udo (cselgáncs ) japán nemzeti sportt á lett, ésgyorsan elterjedt, n épszer űv é

vált az egész világon.

MI ASZAMBÓ?

A SZAMBÓ a szov jet birkózásspeel álls önvédelmi fo rmája Szamozascsita bezoruzsi ja (önvéde le m fegyv er n él kül) - rövldltése.A legtöb b ügyességet, gy orsasá got, r obbanékonyságot k ívánónemzeti harci játékel emek aSZ AMBÓ elter jedésével jötteklétre. Fogásanyaga á llandóanfejlődi k, ú j elemekkel gazdagodik, a birkózás m ás válfajá-

hoz viszonyítva solekal gazdagabb és tökéletesebb. A SZ AMBÓ fogásait kipróbálták a NagyHonvédő Háború idején az ellenséggel vívott közelharcban.A SZAMBÓ nem közvetlenülaz erőt állítja szembe a z ellenfél erejével, hanem váratlanul,fortéllyal igyekszik az ellenfe let legyőzni. Fő elve: úgy ki térni a támadás elől, hogy kisebb erőkifejtés is elegendő

legyen a támadó ártalmatlannátételéhez.ASZAMBÓ sportként is űzhe

tő, ebben az esetben azonbannem alkalmazzuk az önvédelem valamennyi fogását, csaka külön szabályok által meghatározott módosított fogásokat, amelyeknél nem á ll fe nna sérülés veszélye. Egyenesentiltott azonban az érzékenyh elyek re mért veszélyes ü tés,nyomás, arculütés és az érzékeny helyek megrúg ása.

AZ ÖNVÉDELEMRÖL

ÁLTALÁBAN

KI TANULHATJA MEG

AZ ÖNVÉDELMET?

Az önvédelmet m inden fér fi ,nő és 10 évnél idősebb diákelsajátíthatja. Cs opo rtosa n iskolá kban, fegy ver es a lak u latokban, üzemek ben, valamint m índen spor tegyesületben gyakor olható. Nagy előnyt jelent aza tén y, ho gy a fogások begyakorlásához nincs sziikség pályára , k ülön leges tornaszerekre, terem re. fe ls zerelésre st b.Elegendő egy k isebb gyepsző

nyeg, szellős, világos helyiség,h aszná lt m atracok, nag yob bpokróc, st b. Télen-nyáron folytathat juk a z edzést.

HOGYAN SAJÁTfTHATJUKEL AZ öNVf:DELMET?

Minden emberben megvan avédekezésre való készség.Szükség esetén az is verekednifog, aki soha nem kényszerültrá az életben. Az azonban,hogy ki hogyan védekezik,nemcsak testi erejétől és ügyességétől, hanem főként lelki tulajdonságaitól, jellemétől isfügg. A félénk és gyáva embernem sokra megy a legnagyobberővel sem, ha igazi veszélyben - kivált fegyveres támadóval szemben ~ elfogja a páni félelem és rémület, amilehetetlenné teszi számára amegfontolt és az adott helyzetkiváltotta ésszerű cselekvést.Az önvédelmi fogások elsajátítása egyúttal az önbizalmat és abiztonságot is növeli, és ezáltalkihat a jellemváltozásra - afélénkből bátor és kiegyensúlyozott ember lesz.Persze csupán a kézikönyvelolvasásával senki se tanuljameg az önvédelmi fogásokat.Ahogy minden sportág, az önvédelem is intenzív felkészülést - gyakorlást kíván. Ehhezpedig szorgalom, türelem éskitartás kell. Valamennyi fogást tüzetesen kell ismernünk,a legapróbb részletekig be kellőket gyakorolnunk. Gyakorlatialkalmazásukkor már nincsidőnk azon gondolkodni, hogyan hajtjuk végre őket. Vagyis a fogásnak biztosnak és tökéletesnek kell lennie, szinteautomatizálódnia kell, hogy agondolattal egyidőben- reflexszerűen - elvégezhessük, Ezértminden fogást lassan gyakorolunk be, felbontjuk néhányrészletre, amelyeket külön-k ülön gyakorolunk. Ha a részekettökeletesen tudjuk, és elég

gyorsan végezzük el, akkor valamennyit folyamatos egységgékapcsoljuk össze, majd az egészfogást többször maximális sebességgel hajtjuk végre. A reagáló készség és gyorsaság kétolyan tényező tehát, amelyeketfeltétlenül ki kell magunkbanfejleszteni.Mindjárt kezdettől azt az elvetkell követnünk, hogy jobb ki fogástalanul megtanulnunk tízfogást és biztonsággal, pontosan és hatékonyan alkalmazniőket, mint száz fogást felületesen ismernünk.E kiadványban úgy írtuk le azegyes fogásokat, mintha bennünket támadtak volna meg ésvédékeznénk. A jobb megértéskedvéért csaknem minden fogást fényképpel szemléltetünk.A gyakorlati kiképzéshez lehetőleg velünk egykorú, ugyanolyan magas és súlyú barátunkat választjuk ellenfelül. Arraalkalmas, biztonságos helyenvégezzük a gyakorlatokat füvön, havon vagy szőnyegen.

Edzéskor társunk ne fejtsen kitúl nagy ellenállást a fogásokkai szemben, legyen engedékeny. Gyakorláskor feleslegesellenállni, mert az ellenfél edzőtárs - előre tudja, mi következik majd és főként azért,hogy ne történjen feleslegessérülés. Különösen a földreesések és dobások gyakorlásánál legyünk óvatosak. Az egyesfogások begyakorlásakor úg yjárunk el. hogy előbb az egyszerÍí fogásokat tanuljuk meg,és fokozatosan térünk rá a bonyolultabbakra. A nő férfit válasszon partnerül, mert csak ígytanulja meg a fogások helyesalkalmazását férfi ellenfél ellen. A védelmi fogások gyakorlásakor mindig gondosan ügyelnünk kell arra, hogya támadás

és védekezés a lehető legjobban megközelítse a valóságot.Az edzés során minden támad ást teljes erővel és gyorsasággal kell végrehajtani úgy, minta va lódí támadáskor.A támadást - ha a védekezésmég nem sikerülne - az utolsópillanatban (közvetlenül edző

társunk megfogása előtt) a sér iilés megakadályozása végettfé lbeszakít juk. A védekező félszintén teljes határozottsággalvégzi a védekezést. Csak a fájdalmas és veszélyes fogásokat(iitéseket, fojtást, feszítést)nem csináljuk végig. Az ütéstközvetlenül a test előtt fejezzük be, a fojtogatást és feszítést abban a pillanatban hagyjuk abba, amikor edzőtársuni.jelt ad, hogy engedjük el őt.

A gyakorlás során célszerű apartnerek szerepének megcserél ése, először A, majd B edző

társ a támadó.A többi sportághoz hasonlóanaz önvédelem is megkíván bizonyos előzetes testi felkészülést és ügyességet. Az érdeklő

dőknek a testnevelésről és afizikai képességek fejlesztéséről

szóló irodalom olvasását ajánlom.

AZ ÖNVf:DELEMALAPFOGALMAI

Az önvédelemben fontos atesthelyzet, amit figyelő állásnak neveznek. Lényegébenmegkülönböztetünk támadó állást, (amelyből az ellenfél támadni kezd, vagy mi magunkk észülünk ellentámadásra) ésvédő állást (amelyben védekezünk a támadás során).l. Támadóállás: a jobb (bal) lábelől van, a testsúly nagyobbáraaz elől levő lábra nehezedik.Az a személy, aki így áll fel,

nyilván bal (jobb) kézzel, vagybal (jobb) lábbal szándékozikránk támadni (1.,2. kép). Ilyenesetekben fokozzuk óvatosságunkat és a támadás pillanatában védekezzünk.2. Védőállás: mérsékelt terpeszállás, a testsúly egyenlően

oszlik meg mindkét lábon (3.kép). Ha az ismeretlen emberilyen állást vesz fel, kicsi a valószínűsége, hogy megtámadbennünket.

V édelrni helyzet földönhanyatt fe kv e

Ha a t ámad énak sikerült földre dobni bennünket, és várhatóaz álló ellenfél támadása, akkor a földön hanyatt fekvevesszük fel a védelmi helyzetet.Igyekezzünk hátunkra feküdni,beha jlí tot t lába ink a támadófelé n ézzenek, térdeink nyitottak. Karjainkat I.önyökben(kb. derékszögben) behajlitjuk, és a kézfej kisujji élévela támadó felé fordítjuk, a testizomzata laza. A jelzett helyzetcsal. átmeneti. Mihelyt alkalom adódik, nyomban támadóállásba megyünk át (4. k ép),

A támadó(e lle n fél ) figyelése

lia az ellenfél előttünk áll,összpontositva figyeljük. Fejünket felemeljük, ellenfelünkszemébe ~éiünk, miközbentekintetünkkel . ellenőrzzük,

hogy a leg-kisebb mozdulatotés szándékot is ...észrevegyülc,

Testtartásán kivül meg kellazt is figyelnünk, hogy az elJenfé lnek nyitott-e a tenyere(arculütést várhatunk például) , vagy karját behajlítvatar t ja-e és keze öltölbe szorul,illetve nincs-e kezében valamilyen tárgy. Vi selkedése alapján kés ziilünk fel a támadóak cióra való h elyes reagálásra.

Hely ezk ed és

Orrv édelemkor fe l kell készülnünk arra, hogy igen gyorsmozdulatot tegyünk bármelyirányba. Testünk helyzetét éstartását villámgyorsan meg kelltudnunk változtatni anélkül,hogyegyensúlyunkat elvesziten énk, Járás közben sohasemkeresztezzük lábunkat, és védekezéskor nem ugrálunk. Keresztezett lábbal igen nehéz azegyensúlyt megtartaní. A támadónak szinte lehetőséget

teremtünk azzal, ha keresztezzük lábunkat, melyet ha a támadó elzár, könnyen földrekényszerithet. Oldalra történő

lépésnél szintén nem szabad

közel helyezni lábainkat egymáshoz, nehogy túlságosan lecsökken tsü k a t ámaszfelületet.

A támadó'rnegfogása

Ön védelem kor ellentámadásbakell átmennünk, mindig a ruhájánál fogva igyekezzünkmegfogni a támadót. Enneka végtagok vagy a test megfogásával szemben a következő

előnyei vannak (kivált azegyensúlyi helyzetből való kizökken téskor ): a védekező keze nincs Itiizv etlen kapcsolathan a támad" kezével, a támad" nem v(~sz i észre az elhajlá s irányát ol yan gyorsan, mintamlknr a tl' st(,nél vagy a végtagjainá l ta rtjuk őt fogva.A ruházaton való fogás erő

seb b és ki ln ny ebb (lásd azegyensúlyvesztésről szóló fejezetet).

A tám adóm eglepetésszerűm egtám adása

A meglepetés olyan állapot,a m ely csökkenti, illetve teljesen kizárja a hirtelen érzékeIésre való tudatos reagálást,vagy a váratlanul kialakulthelyzethez való alkalmazkodást. Igen fontos tényező, fő

ként több ellenfél támadásaeset én, A meglepetés gyors, váratlan akeió révén keletkezik.Például az ellenfél támadásaesetén, ha tenyerünkkel villámgyorsan és váratlanulráütünkhomlokára, szemére, felkiál-

tunk stb. - mielőtt szándékátmegvalósithatná. Ezáltal megleptük a támadót, és elvontuka figyelmét, időt nyertünk avédekezésre, esetleg az ellentámadásra. A legalkalmasabbfogás, amelyet ilyenkor alkalmazunk, a kibillentés, amelynem más, mint megfelelő fogással a támadó földre dobása.Olyankor, amikor a támadóelveszti egyensúlyát és elesik.a legnagyobb a meglepetés momentuma, A megingott támadóegy ideig nem tud magáhoztérni, és gyakran mozdulatlanul fekve marad.A meglepetés kihat a védőre

(ránk) is, abban az esetben, hanem ismeri jól az önvédelmifogásokat, nem alkalmazzaőket megfelelően, ha sokkalnagyobb és erősebb támadó támadja meg, ha a támadó késsel, revolverrel stb. van felfegyverezve, ha a támadó váratlanul bukkan fel , vagy hatöbb támadóval van dolga.A váratlan felfedezés kellemetlen szorongást vált ki, megijedünk. Ijedségkor míntha egypillanatra kihagyna tudatunk,képtelenek vagyunk a fenyegető veszély ellen védekezni.A nagy ijedségtől (főként nők

nél) sokk okozta halál is beállhat.A hidegvér és a lélekjelenlétazok a tulajdonságok, amelyek önbizalmat biztositanaka látszólag reménytelen helyzetben is.

Védekezé s

Az a tev ékenység, amellyelmegakadályozzuk az ellenféltámadását, és nem más, minta saját reakciónk az ellenféltámadási szándékára vagy akezdődő támadásra.

Fogás

Fogásnak azt az akciót nevezzük, amellyel legyőzzük az ellenfelet. Akkor alkalmazhatjuk, ha támadás ér bennünket.Ha sikeresen végrehajtottuk afogást, a támadót visszaverjükvagy legyőzzük.

Ha a fogás nem sikerűlt, igyekszünk egy másik fogás alkalmazásával visszaverni a támadót.Az önvédelemben igen sokfélefogás van. Nehézségi fokukszerint feloszt juk öket egyszerű fogásokra, - amelyek minden helyzetben alkalmasak, éshosszabb felkészülés nélkülkönnyen elsajátithatók -, ésnehezebb, bonyolaltabb fogásokra, amelyeket hosszabb ideig kell gyakorolnunk.Ismerünk fogásokat, amelyeketnyújtott karral, illetve hajlított karral közeledő támadóval szemben alkalmazunk.Vannak fogások, amelyekkela támadót kiméljük, vagyolyanok, amelyekkel meg tudjuk sebezni, vagy amelyekkela támadó halálát okozhatjuk.Arra a kérdésre, hogy melyikfogás veszélyes és melyik nem,nem lehet egyértelmű feleletetadni, mert a támadó és védő

fizikai felkészültsége a döntő

tényező.

Úgyszintén leheletlen mindenfogást leírni. A továbbiak soránismertetjük a leghasználtabbés a gyakorlatban kipróbált fogásokat. Fontos a fogások jóbeg'yakorlása, hogy automatikusan, hosszabb gondolkodásnélkül alkalmazhassuk őket azellenféllel szemben.

A támadócisszaoerése

Önvédelemben a támadó viszszaverésére rossz szándékáhozarányított bármilyen eszköztfelhasználhatunk. Ezek az érzékeny helyekre mért ütések ésnyomásolt (veszélyes ütések).Olyankor, amikor nincs veszélyben életünk, mérsékeltehbeszközt választhatunk.Az önvédelem során alkalmazott ütések célszerűségben éstechnikában is eltérnek azökölvívó ütésétől. Az önvédelemben csak az ütés pontoselhelyezése a fontos, nem pedig az ereje. Az ökölvivó csupán ököllel üt, és csak akkor,amíker az ellenfél állóhelyzetben van. Az önvédelembenminden helyzetben és m índenirányban üthetünk, miközbenütésre testünk más részeit ishasználjuk, nemcsak öklünket.Előnyös és igen használatos pl.a kézfej külső élével történő

ütés. Önvédelemben némelyütést más fogással kombinálunk, hogy a támadót olyanhelyzetbe hozzuk, amelybendöntő fogást alkalmazhatunk.Az önvédelemben megkülönböztetünk gyors és lassú, nehéz, és könnyű ütéseket.A könnyű iités zúzódást, szakított sebet okozhat azon a testrészen, amelyet ért. A nehéziités súlyosabb sérülést, sőt halált is okozhat. Az önvédelemben azokat a testrészeket használjuk fel ütésre, amelyeket a15. oldalon levő felsorolásbanés az 5. képen tüntetiink fel.E testrészeket (kéz, láb, térd,fej és mások) jól meg kell jegyezni, mert vannak esetek.amikor a támadó érzékenypontjaira épp e testrészekkel

mér t ütésekkel kerülünk kiolyan helyzetekből, amelyekben látszólag már nem védhetj ük meg magunkat.Az ütések technikáját edzőtárssal, vagy vélt ellenfél ellen(ár nyékolás segítségével ) gyakoroljuk be. Az ütések gyorsaságá na k begyakorlásához fű

részporral töltött zsákot, homokot, esetleg szalmap árnathasználunk.A fej és láb részei azok, amelyekkel nyomunk, ütünk és rúgunk ,l. Mindkét keziink mutatóujjafe lhasználható az önvédelemben, úgy, hogy belenyomjuk atámadó szemébe. vagy nyomástfe jt ü nk ki vele a fültőmiri

gyekre.2. Ugyancsak nyomást fejthetiink ki a fültőmirigyre (míndkét oldalról), a szemekre, akulcscsont-árokra.3. »V« alakban nyitott mutató- és középsőujjunk beledöfhető a támadó szemébe, gyomr ába .4. Zárt, nyújtott ujjaink hegyével erőteljes ütést mérhetünka vesékr e.5. A kéz külső élével ütésekmérhetőkaz érzékeny helyekre.6. Zárt ököllel mindenhová üthetünk.7. Nyitott tenyérrel homlokra,orra, áll alá üthetünk.8. Részben zárt tenyérrel a fülre (arcra) ü t ű nk,

9. Fejjel, homlokkal orra, gyomorra mérhető ütés, az áll belenyomható a szembe, fejünkhátsó részével orrba vághatjuka támadót.10. Könyökkel gyomorba, bordák közé, hátgerincre sújthatunk.ll. Térddel gyomorba rúghatunk.12. Lábbal (különösen ha a föl·

dön fekszik a támadó), _ bármely testrészbe - sarokkal alábszárba és nemi szervbe (herébe), a láb külső élével a lábszárcsontba rúghatunk.

A támadóföldre dobása

Az önvédelemnek igen fontoseleme. A dobás olyan fogás,amellyel a támadó testénekesését idézzük elő, miközbenmagunk állva maradunk. Többtámadó, vagy fizikailap erő

sebb ellenfél támadása eseténel örerdul, hogy a legcélravezetőbb, ha a támadót vagy támadókat saját szándékos esésünkkel rántjuk földre. E fogás végrehajtásánál tudnunk kell,hogy hogyan dobjuk meg a támadót, és melyik testrészéreessen. A támadó eséskor Súlyosan, sokszor halálosan is megsérülhet. Az esés fejtörést, agyr ázk ódást, légzésmegállást éseszméletlenséget okozhat.Az esés révén a támadó olyanhelyzetbe kerülhet, amelyetsaját előnyünkre használunkki. A dobással a támadót meglepjük, amely alkalmas lehető

séget nyújt az ellene irányulótovábbi lépéshez (lásd: ,,110gyan lepjük meg a támadót"c. fejezetet).A dobás alapelve a támadósúlypontjának kibillentése. A dobás sikeres végrehajtásaérdekében kölönösen figyelnikell arra, hogy a védő súlypontja a támadó súlypontjaalá kerüljön. Amikor a támadó támadásra készül ellenünk(testtartásáből ezt kivehetjük),igyekszünk egyensúlyából kizökkenteni. Közben vigyáznunitkell saját súlypontunk helyesalátámasztására és biztos test-

A - Mindenhová lehet vele ütni

homlokra, orrba, áll alá

B - Nyitott tenyér

tar tásunkra, mert saját egyensúlyunk legkisebb megingásais megfoszt bennünket a támadó leszereléséhez szükségesbiztonságtól és akcióképességtöl. Kivétel az a helyzet, amikor szándékosan veszítjük elegyensúlyunka t azzal a szándékkal, hogy a támadót aföld re rántsuk.A támadó egyensúlyvesztéséhez különböző módon járulhatunk hozzá. A legbiztosabbmód, amikor az egyensúlyát az

ún. kizökkentés, elhajlás révénveszíti el a támadó. Az ellenfelet abba az irányba mozdítjuk ki, amelyben kicsi a stabilitása, vagy amelyben csökkenaz egyensúly szilárdsága. Közben meg kell akadályoznunka támadót abban, hogy szándékunk ellen védekezzen (6.ll. kép).A támadó többféle módonmozdítható ki:l. A kilépő láb elzárásával (atámadó nem változtathatja

A fájdalom problémája igenbonyolult. Az ön védelem szempontjából csak arra a fájdalomra mutatunk rá, amelyet azérzék eny helyre kifejtett nyomással, ütéssel okozunk, vagyamelyet a test bármely részének kellemetlen helyzetbe hozása vált ki. A fájdalom egyrészt érzékc'issel (a bőr, csonthártya, nagyobb ere". hashártya, az agy- és gerincvt.iőburok

idegrostvégződésein levő \\rzékeny testecskék ingerlése ré-

Fájdalom

AZ EM BERI TESTÉRZÉKENY

ÉS SEBEZHETÖ HELYEI

Érzékeny hely alatt a test a zonrészét ér t jük, a hol a nyomásvagy ütés nagy fájda lmat oko znagyobb és tartós á rtalom(megkárosítás) n élkül, Sebezhető hely a testnek az a része,ahol az ütés könnyen előidéz

tartósabb jellegű sé rül ést. Önvéde lemImr ezekre az érzékenyhelyekre nyomást fejtünk ki ésüté s t mérünk.

meg a támaszfeliilet et , a kilépő

lá b védő által történő megtá masztá sa miatt (12. kép).2. A tá madó kilépő lábának elgá ncsolásával, elhúzásával(13.- 15. kép) .3. Annak a lábnak eltolásával ,amellyel a támadó lelépni készül (16. kép).A támadót kib ill entése utánföldre dobjuk és ott feltartózta tjuk, (lásd: '"ö nvédelem aföldön" című fejezetet). A támadó kizökkentésével előnyö

sebbé tettük saját helyzetünketazá lt a l, hog y megleptük azellenünk irányuló támadásában .Ha jól akarjuk els ajátítani azönvédelem nek a támadó földredobására vonatkozó valamenynyi fázisát, nemcsak azt kellism er n ünk, mikor van vagylesz a támadó olyan helyzetben, amely lehetővé teszi földre dobását, hanem a körülményekr e való tekintettel nekünk magunknak is fel kellven nünk bizonyos testtartást.Ez attól függ, hogyan támadtránk (mílyen fogással stb.)a támadó (17. kép).

vén), másrészt a szimpatikusidegrendszer közvetlen ingerlése következtében kiváltottérzés.Az önvédelem szempontjábóla fájdalom három fokát különböztetjük meg:Az elsőfokú fájdalmat akaratiúton le lehet győzni.

A másodfokú fájdalmat csakrövid időre lehet legyőzni óriási akarati megfeszítésscI.

A harmadfokú fájdalom elviselése igen nehéz, szinte lehetetlen.Az önvédelemben igyekezzünka támadónak olyan fokú fájdalmat okozni, amellyel megtörjük bátorságát, megzavarjuktájékozódását, és így megakadályozzuk ellenállás (pl. to vábbi támadás) kifejtésében.Fájdalmat az alábbi módonokozhatunk:

1. A test mozgatható ízületeine k kellemetlen helyzetbe hozásáva l (feszítés révén) - (1.,2. kép).2. Az érzékeny és sebezhető

helyek re mért ütéssel, vagyezek re kifejtett nyomással (3.4. kép).Az érzéken y helyekre kifejtettny om ás :Ha nem akarunk sérülést okozn i, véd ekezéskor nyomást fejt ün k ki a támadó valamelyikér z ék eny pontjára. Az érzékeny hely megnyomása nemvált ki olyan következményeket , mint az ütés. Az érzékenyhe ly megnyomásával olyanhelyzetbe hozzuk a támadót,a m elyben más fogást is alkalmazhatunk ártalmatlanná tételére, vagy arra kényszeríthetj ült, hogy elengedjen bennünket. Az érzékeny helyre kifejtett nyomással fájdalmat okozun k a támadónak, melynekkövetkeztében elveszti bátorságát és tájékozódását.

Veszé ly es ütések

Nem lehet pontosan meghatározni, melyik ütés vagy beavatkozás okoz sérülést vagy halált. Bizonyos körülményekközött súlyos sérülést vagy halált idézhet elő olyan fogásvagy ütés, amely máskor csaknagyobb fájdalmat okoz, ésellenkezőleg - igen veszélyesfogás vagy ütés néha komolykövetkezmények nélkül maradhat.Am ennek ellenére is különösen veszélyesnek jelölhetjükmeg az emberi test bizonyoshelyeit és a velük kapcsolatosfogásokat. Csak végső esetbenalkalmazzuk őket (pl. életveszélyesetén).

Mielőtt közelebbről megismerkedünk az önvédelmi fogásokkai, frissítsük fel a natóm ia iismereteinket.Az 5. és 6. k épen felvázoltukaz önvédelem szempontjábólérzékeny és sebezhető helyeket : l . homlok, 2. halánték, 3.orrtő, 4. szem, 5. külső hallóút,6. az orr csontos rész ének végződése, 7. orrhegy, 8. felső állkapocs (fogmeder) , 9. az állhegye, 10. a tarkócsont dudora,ll. tarkóízület, 12. fülcimpaalatti mélyedés, 13. nyakerek,14. gége, 15. kulcscsont köztiárok, 16. hónalj mélyedés, 17.mellcsont, 18. Lapockacsonttüskéje (felső éle) , 19. hátgerinc, 20. a szívcsúcs tájéka, 21.a kari ér-idegfonat középső

része, 22. plexus solar is, 23.lágyék, 24. vesék, 25. tarcsont,26. a könyökcsont csőrszerű

hegye, 27. a könyök hátsó belső oldala, 28. köldök, 29. hasalji táj (húgyhólyag) , 30. lábikra, 31. orsócsont, 32. Itönyökcsont, 33. here, 34. kézcsontocskák, 35. lábszár (elülső oldala) ,36. belső boka, 37. köbcsont(lábtőcsont), 38. külső boka,39. a láb hüvelykujj töve, 40.Achilles-ín.

A z érzékeny helyekremért ütések és fá jdalm atokozó fo gások

Az önvédelcmben mindig igyekezzünk a lehető leggyorsabban megszabadulni a támadótól. Ezért vitl ámgyorsan kellvégrehajtanunk a fájdalmasfogásokat és ütéseket, amelyeket nagyobbára a kézfej külső

élével, tenyerünkkel, öklünkkel, illetve rúgással végzünk el.Az emberi testen találhatófentebb említett érzékeny pon-

l. Homlo k - 2. Orrtő - 3. Szem - 4. Az orr csontos részén ek végződése - 5. Felső állkapocs (fogmeder) _ 6. Kulcscsont - 7. Mellcsont - 8. Köldök - 9. Lágyék, húgyhóly ag - 10. Here - 11. A lábszár elülső oldala _ 12. l.ébhüvelykujj töve - 13. Halánték - 14. Külső hallóút - 15. Or rhegy - 16. Az áll hegye - 17. Gége - 18. Kulcscsontközti árok - 19. A szivcsúcs tájéka - 20. A kori ér·idegfonat középső része - 21. Plexus solaris - 22. Könyökcsont _23. Hosalji tá j - 24. Köbcsont ( lábtőcsont)

!"...til ·

-oO OD c» .... O'Ulbo tAlN-o

!"...til ·

..~ ...

UI ..- ...tAl

1. Tarkócsont dudora - 2. Fülcimpa alatti mélyedés - 3. Lapockacsont tüskéje (felső éle) - 4. Hátgerinc - 5. A könyökcson t csőrszerű he gye - 6. Orsó csont - 7. Kézcsontocská k - 8. Külső boko - 9. Achilles·in - 10. Tarkóizület 11. Hónaljmélyedés ( korhajlat) - 12. A könyök hátsó belső oldala - 13. Vesék - 14. Keresztcsont - 15. Lábikra16. Belső boko

A szem igen érzékeny hely.A szem golyó hüvelykujjal, ál-

tékra a nyitott kézfej külső

élével mérünk erős ütést (11.12. kép).

Halánték

Koponya

H om lok

Az egész koponyatájék érzékeny és könnyen sebezhető.

A koponya valamely részérem ért ütés m ás h elyen is kiválthat csontsérülést (olyanonis, amelyet nem ért ütés). Igypéldául a fejtetőre vagy a tarkó felső részére mért erős ütéseseté n koponyaalaptörés kö vet kezhet be. Ezenkivül a koponyát ér t ütés kihat a központiidegrendszerre is. A koponyanéhány helye (sajátos alakjavagy a központi id egrendszerfontos r észeihez va ló viszonyamiatt) különösen könnyen viszi á t az ütést. Ilyen főként

a koponya egész hátsó része,a halántékcsont szemölesszerű

d údora, a külső hallóút torkolata, az áll hegye. A fej arcrészét tagolt csont kép ezi. Ez acsont ütésre és nyomásra eg ya rán t érzékeny.A fej bármely irányban valócsavarása kellemetlim fájdalmat vagy veszélyes sérüléstokozhat a támadónak (7 .-8.kép).

Minden ellentámadás előtt nyitott tenyérrel homlokon lehetütni a támadót (9.-10. kép),amellyel pillanatnyi agyrázkódást okozhatunk, amelyet ellentámadásra használunk ki .A hátraszegett fej homlokcsontjára mért erősebb ütéséletveszélyes lehet.

A halántékcsont szemölcsszcrúdudorára kifejtett nyomás Vlllty

ütés' harmadfokú fájdalm 'ltokoz a t ámad énak. A hal án-

tokra kifejtett ütések és nyomások által vérkeringési zavar,eszméletlenség, sérülés és végső soron halál á llhat be.Részletesen ismertetem az ember i test érzékeny és sebezhető

helyeit és az azokra m ért ütések és nyomások fajtáit.

Nyo másra érzékeny a felső állkapocs (f ogmeder) is. A fe lsáá llkapocs ra (közvetlenül a tám adó orra a lá ) m ért ütés halált okozhat . Csak végső esetben alkalmazzuk (23-26. kép).

Az orrhegyre mért ütés vérzéstés néha (a szemet elárasztókönnyek miatt) részleges vakulást idéz elő. A támadó orrát elölről homlokkal, ököllel,térddel vagy nyitott tenyérrel,hátulról fejjel üthetjük meg(17.-21. kép). Nyomásra legveszélyesebb az orr csont- ésporcrésze határán levő él.A nyitott kéz kisujjának élévelorrtőre mért ütés a támadóhalálát is okozh at ja (22. kép).Ezt a védelmi módot csal.olyankor alkalmazzuk, amikorveszélyes támadó ró l van szó.

Az áll ra a kézfej külső élévelr áüthetünk előlről, felülről,

nyitott t enyérrel, ököllel vagykönyökkel alulról és oldalról.Az áll ra m ért ütés kiterjed ahalántékcsontra, és kihat a koponyaalapra is. Nagyon fájdalmas, és eszméletlenséget isokozhat (27.-33. kép).

Felső állkapocs

lal való nyomása elviselhetetlen fájdalmat ok oz (13.-16.k ép ), A m utató- és középsőujj

bedöfését a támadó szemeibesikerrel alkalmazhatjuk főként

több személy támadása esetén,

Fülek

Igen kellemetlen fájdalmatokozunk a támadónak füleimegfogásával és megcsavar ásával, valamint a fültőmiri

gyekre kifejtett nyomással (34.- 35. kép). A külső hallóútramért ütés fülzúgást és szédülést idéz elő. A tenyérrel fülremért erősebb ütés után kisebb 29agyrázkódást kaphat a támadó,illetve elrepedhet a dobhártyá-ja (36.-37. kép).

A gége tájé ka igen érzékenymind ütésre (42.-43. kép ),mind nyomásra (44.-45. kép).Igen veszélyes és halált okozólehet a kézfej külső élével gé gére történő ütés (46. kép).

Kulcscsontközti árok

Am ikor ujjunkkal hátra és fe lfelé nyomást fejtünk ki a kulescson t közti árokra, hasonlófájdalmat okozunk a támadó-nak, mint a gége nyomása ese- 31tén (47r48. kép). A kulcscson t közti árokra mért ütéssok kot vált ki.

N y ak

A n yaker ekr e a kézfe j élével(oldalról) m ér t hirtele n ütéssel eszméletlenség okozható,illetve a támadó halála is elő

idézhető (38.-39. kép ). A nyakizmnkra kifejtett nyomásnagy fájdalmat okoz (40.-41.ké p ).

.,'... eJ

Amellcsont megütése és nyo-

Mellcson t

A kulcscsontot nem takarjákizmok, ezért a kézfej külső

élével vagy könyökkel mértjól irányzott ütéssel könnyeneltörhetjük a kulcscsontot (49.51. kép). A kulcscsontra kifejtett nyomás is fájdalmas.Ugyancsak halálos lehet a kézfej élével az első nyakesígolyára (az ún. atlaszraj mértütés is. Csak életünk veszélycztctésekor alkalmazzuk (52.53. kép).

mása egyaránt igen fá jdalm as( 54. kép).

A has bármely helyét ért ütésfájdalmas és életveszélyes.A támadó hasának alsó részébe rúghatunk lábbal, térddel,vagy üthetünk ököllel, fejjel,könyökkel (60.-64. kép).

A szív csúcs tájékára m ért ütésszívbur ok - vagy sz ívizom -sér ül ést okozhat (59. kép).

A szivcsúcs tájéka

Az egész hátgerinc ér zékenynyomásra. Erős ütés kárt teheta csigolyában vagy gerincvelő

ben (55.-56. kép). A hátgerincerős megrúgása életveszélyes(5 7.-58. kép).

Hátgerinc

Plexus solaris

A plexus solarisra fejjel, ököllel, könyökkel stb. mért ütéssajgó fájdalmat, sőt eszméletlenséget is okozhat (65.-68.kép).

Bordák

A bordák a mellkas oldalaina hónalj m élyedés alatt a legérzéken yebbek. Erre a helyre(mlndk ét oldalról egyszerre)mért ütés légzés megállástokozhat (69.-70. kép) . Erős

üt ésset vagy rúgással törést isokozhatunk (71.-73. kép) .

Vesék

A veséket ért ütés és nyomásigen fájdalmas és életveszélyes.A vesetájra könyökkel, a kézfej külső élével, ököllel és ujjakkal ütünk (74.-76. kép).

IVemi szerv (here)

A here megütése vagy megszor ítása a legnagyobb fájdalmat okozza (77 .-78. kép).A herébe rúghatunk lábbal(79.-81. kép), vagy üthetünkököllel (így főleg több személy támadása ese tén védekezzünk).

A kéz bármely oldal ra . izül et ihatáron túl történő feszítéseigen fájdalmas (85.-89. kép).A kézhátra (a k ézköz épesontok között) kifejtett nyomásszintén fájdalmas (90. kép) .Az ujjpereek törése a kézhátirányában és az ujjak széthúz ása igen fájdalmas (91.-9t.k ép},

K önyök és a kariér-ideg fonat középső része

A könyök hátsó oldalára (akisujj irányában) m ért ütésvag y kifejtett nyomás zsibbadást és az eg ész alkar pillanatnyi bénulását okozza (82. kép).A könyök- és orsóesontra m értütés (úgyszintén a kari éridegfonat középső r észére k ifejtett nyomás is) igen fájdalmas (83.-8t. kép) .

Láb szárcson tok

A sípcsontba vagy térdbe r ú-gás fájdalmas, és törést isokozhat (95.-99. kép).

Belső boka

A belső boka megrúgása (100.kép), valamint a láb hüvelyk-

88 ujjára való rálépés (101. kép)

89 szin tén fájdalmas.

959792

öNVÉDELMIFOGÁSOK

Az em be r i test érzéke ny éssebczhet ű lrel yeluek m egism er ése után rátérlink I~Z iinvéd cl mi fOgilSolt (~I S l~.l lÍtitáslÍra "

CSUKLOFOGÁS

VÉDÉSEI

A csukló megfogása (megragadása) a férfiaknál nem jelentakkora veszélyt, mint a nők

nél.Általános érvényű elv, hogykarunkat mindig a támadó hű-

vclykujjai felé sza bad it juk ki,mert a hüvelykujjakban kevesebb az erő (1.-3. kép).A hirtelen történő kiszabadítást összekötjük a támadó egyidejű vagy utána következő

á r talm atl ann á tételéveI.

A kar k iszabadításaa következőképpen

tortéruk:

l. Ha a támadó mindkét kezévelmegfogja egyik karomat (a támadó hüvelykujjai felfelé néznek), szabad karomat feszítő

ként használom. Megfogott kezemet ököibe szorítom, szabadkezemmel megfogom fogvatartott kezem öklét, nekitámasztom a támadó csuklójának, amelyen keresztül feszítéssei Itiszabadítom kezemet(4.-7. kép).Az ökölbe zárt kezem megfogása előtt a kézfej élével erő

sen rácsapok a támadó csuklójára. Ha az ütés elég erős,

elegendő a támadó egyik kezéből történő megszabadulásra,a másikból már erőteljes rán-

tással kiszabadítható karom.2. Ha megtámadott az eIIenfél, és két kezével tartja karomat (a támadó hüvelykujjailefelé néznek), nem alkalmazható az eolőbbi fogás, mivel atámadó ujjainak többsége isfelfelé helyezkedik el. A támadó hüvelykujja lent van, azelv itt is érvényesül és karomat a hüvelykujja irányábanszabadítom ki. A kezemet,amelyet a támadó tart, ökölbe szorítom, szabad karommalalulróllenyúlok a támadó

mindkét alkarja közé, megfogom bezárt öklömet, majdgyors mozdulattal hirtelenmegrántom mindkét karomatlefelé és oldal irányba, miközben a támadó által nem fogottalkaromat feszitőként használom (8.-11. kép).

Kétkezes felsőfogás

védése

l. Ha a támadó mindkét kezével felső fogással elkapja balcsuklórnat, jobb kezemmelmegfogom bal öklömet, magamhoz húzom bal alkaromat(hogy becsapjam a támadót és

mindkét könyökömet. Egyiklábammal kilépek a támadófelé és behajlítom térdemet(süllyesztem a súlypontot).Törzsem hátrahajlításával éshasam domborításával kifeszítem kezemet a fogásból. (Közben térddel belerúghatok a támadó nemi szervébe). A feszí-tést egész erőmből és teldes 47testsúlyommal végzem, nem-csak kezem erejével (16.-18.kép).

Védekezés mindkét ké zmegfogása ellen

1. Ha a támadó megfogja míndkét kezemet, miközben kezemen fekvő hüvelykujjai felfelénéznek, testemhez szorítom

ellentétes irányú erőkifejtésre

kényszerítsem) , majd alkaromat eltolva magamtól karomatelfordítom a hossz-tengely körül tenyérrel a testem felé, lefelé történő rántással kiszabadítom megfogott kezemet (12.15. kép).

Ha két támadóval állok szembe, akik a mindkét oldalamonelhelyezkedve külön-külön kétkézzel fogjált karjaimat, egyenként kell megszabadulnom tólük. Először a számomra elő

nyösebb helyzetben levőnek

rúgok a hasába, vagy ha egyiklába elöl van, térden vagy lábszáron rúgom. (Gyakorláskora rúgásokat csupán jelzem).Majd felhúzva és azonnal befelé irányuló mozgással megtámasztom karommal a támadó alkarját, így kiszabadítha-

Védekezéskét támadó ellen

1. Ha a támadó kezeimet hátulról csuklónál történő fogással mindkét kézzel megfogja(hüvelykujjai felfelé néznek),mérsékelten behajlítom térdeimet, hirtelen behajlítom könyökben karjaimat, és így szabadulok ki (22.-23. kép).2. Ha a támadó megfogja kezemet (24., 25. kép), és nem tudom kiszabadítani az ismertmódon a hüvelykujjakkal ellenkező irányban, a másik kezemet a szájára teszem. Kisujjamélével nyomom az orrát, és fokozódó nyomássallábamon áthátradöntöm (26.-27. kép).

Védekezés mindkét kézhátulról történőmegfogása ellen

2. Ha a támadó megfogja mindkét kezemet, és közben kezemen fekvő hüvelykujja lefelénéz, kezeimet oldalt és felfelélendítem a támadó hüvelykujja felé. Ez esetben is belerúghatok térdemmel a támadó nemi szervébe (19.-21. kép).

lemkor, vagy ha berúgott ember fogja meg a kabátomat, azalábbi fogást alkalmazom:l. Szétnyitom két ujjamat (aI.özépsót és a mutat ót), és ujjaimmal (felülről lefelé) szemére ütök a támadónak, vagymindkét ujjamat szemébe nyomom (1.-2. kép). Lábammalsípcsonton rúghatom, vagy ráléphetek sarkamrnal a támadólábánk hüvelykujjára.

Más védekezési móda ruha megfogása ellen

2. Bal kezemmel elkapon a támadó jobb karját (amellyelmegmarkolt), és eltolom karját a testemtőI. Jobb kezemet(kézfej éle előre mutat) a támadó hüvelykujja alá teszem,amellyel fogva tart, és nyomástfejtek ki az ellenfél irányában.A nyomás elviselhetetlen fáj-

30tom egyik karomat. A másikkezemet már a szabad karommal teszem szabaddá úgy, hogya kézfej külső élével ráütöka támadó csuklójára (28.-30.kép). Két támadó ellen a következő kiszabadítási mődot isalkalmazhatom : behajlított isbamat magasan a kezemet tartó kéz fölé emelem, és a táma-

31dó csuklójára térdemmel mértüt ésset kiszabadítom karomat.Szabaddá vált karom s~gítsé

gével kirántom az ellenfél ál-tal fogvatartott karomat a támadó hüvelykujjai irányába.Másik mód, hogy szabad kezem két ujját a támadó szemé-be döföm (31. kép),

semmiképpen nem szabad megijedni. A támadásnak ez aformája nem veszélyes, csakmaga a fogás kellemetlen, mertgátol a mozgásban. Önvéde-

RUHA, KABÁTMEGFOGÁSA ELLENI

YÉDEKEZÉS

Ha a támadó egyik kezévelmegfogja ruhámat (megmarkolja az övemet) a menekülésmagakadályozása végett, és amásik kez ével meg akar ütni,

dalrnat okoz a támadónak,amely által a kezét kénytelenkinyítni és elengedni. Ha azellenfél bal kézzel fog meg,jobb kézzel ragadom meg akarját és bal kezemmel feszítem hüvelykujját (3.-6. kép).3. Bal kezemmel megfogom atámadó jobb kezét úgy, hogyujjaimat belehelyezem tenyerébe és hüvelykujjamat rászorítom kezének hátára. Jobb kezemmel magamhoz szorítom azellenfél kezét. Megcsavaromcsuklóball és hüvelykujja irányába fordítom. Addig csavarom az ellenfél karját, mígföldre nem juttatom. A gyakorlatban ezt a fogást gyorslendülettel hajtom végre (7.11. kép).4. Az előbbi fogást ellenkező

irál1Yú csavarással (körmozgással) is elvégezhetem. Megragadom jobb kezemmel a támadó jobb kezét úgy, hogy ujjaimat tenyerébe esúsztatomés hüvelykOjjamat rányomomjobb kezének hátára. Bal kezemmel megfogom az ellenfélkezét. A támadó kezének oldalra történő fordítása után akét kezem különböző iránybatörténő mozgásával feszítést alkalmazhatok az ellenfél csuklójára és könyökére, miközbentérddel orrba is rúghatom(12.-14. kép). A befejezés másváltozatát a 15. kép szemlélteti.5. Amikor komolyabb esetről

van szó és a támadó mindkétkezével megragad, a következő

védő fogást alkalmazom: mindkét karomat felemelem kb.fejmagasságig, és nem törődve

közben azzal, mit szándékoziktenni a támadó, mindkét kézfejem külső élével teljes erő

vel ráütök a támadó alkarjára.(Ha elég erős az ütés, eltörheti

a támadó alkarját), Majd mellemhez szorítom kezét, gyorselőrehajlás után hátraugrom.A fogás a támadóra nézve igenveszélyes kartörést eredményezhet (16.-18. kép).

ATKAROLASOKVÉDÉSEI

VEDEKEZÉS A KAROKALATTIIUELLSŰ

ATKAROLAS ELLEN

A mellső átkarolással végzetttámadási mód férfiakra nemveszélyes. Inkább az ifjúságalkalmazza szabad idejében -

18 birkózásként - az ellenfél föld·re dobása céljából.A karok alatt történő megragadással végzett támadásokasszonyokra veszélyesebbek,akiket gyakran megtámadnakígy részeg, erőszakoskodó emberek.Felsorolunk néhány példát amellső és hátsó átkarolás elleni védekezésre.l. Ha az ellenfél karok alattimellső átkarolással ragad meg,bal kezemmel üstökön ragadom, fejét hátrafordítom, hogyhozzáférjek az állához. Tenyerem belső oldalával alulrólkönnyedén állon ütöm. Ha azütés erős, eltörheti a támadónyakszirtjét. Ezért jobb az állat ínkább hátrafelé nyomnimindaddig, míg el nem enged(1.-2. kép).2. Kézfejem élével ráütök a támadó kulcscsontjára (3. kép).3. Jobb kézfejem élével ráütöka támadó halántékára (4. kép).4. Mindkét kézfejem külső élével ráütök a támadó nyakütöereire (5. kép).5. Két ujjamat (a mutató- ésközépsőujjamat ) a támadószemébe nyomom, illetve hüvelykujjammal megnyomom aszemgödreit (6. kép),6. Két ujjammal nyomhatoma támadó szemeit, miközbenmásik kezemmel megfogoma derekát. A támadó kénytelena fejét hátrahajtani és ekkorerősen mellbe taszítom úgy,hogy hanyatt essen (7.-8. kép).7. Ha a támadó karok alattimellső átkarolással fog meg ésfel akar emelni, tenyeremethelyezzem a támadó szájára a kéz kisujji éle az orr alatt,vagy a gégén legyen -. A kézkisujji élével az orra (fölfelé)kifejtett nyomással nagy fájdalmat okozok a támadónak,

hátradől és abban a pillanatban hirtelen mellbe vághatomvagy állon üthetern. A támadóígy elveszti egyensúlyát, és aföldre esik (9.-11. kép).8. A mellső átkarolás elölről

úgy is védhető, hogy jobb kézfejem élét a támadó álla alá(nyakára) helyezem és nyomást gyakorolok a támadóádámcsutkájára. Az ilyen fojtogatás arra kényszeríti a támadót, hogy kiengedjen az ölelés ból. Ennél a módnál is mellbe lökhetem a hátradőlés pillanatában (12.-13. kép).9. Ha a támadó a magasbaemel, bal lábamat jobb lábaköré fonom. Majd az orrfogástalkalmazom jobb oldalról. Atámadó a fájdalomtól balfeléhátrahajlik. Mihelyt érzem,hogy meginog egyensúlya, ab-ban a pillanatban hirtelenmegütöm (melIbe lököm). A támadó a földre esik (14. kép).10. A támadót eltolom magam-tól az állára kifejtett nyomás-sal, mint az előbbi esetben. Deabban a pillanatban, amikor atámadó hátrahajtja a fejét éskiszabadulok szorításából, visz-szatartom bal karhajlatomalatt a támadó jobb karját.Ráteszem jobb kezemet a támadó jobb vállára, bal kezemmel megfogom jobb alkaromat (bal alkarom alulról azellenfél jobb könyökén van).A test hátrahajlásával könyök-ben feszítem ellenfelem karját.Ezenfelül még elgáncsolhatomjob.b lábammal, vagy belerúghatok nemi szervébe. A táma-dó nem kezdeményezhet to-vább, mert az újjabb támadásrairányuló legkisebb kísérletnél 57eltörhetem karját. Figyelmetforditok arra, nehogy a támadókihúzza karját akarhajlatomalól. Ezt a könyökére kifejtett

á llandó nyomással akadályozom meg (1 5.-20. kép). Másmódot a 21.-23. képek szeml éltetnek.

ONVl'.:DELEM KAROKFELETTI ATKAROLAS

l. Ha a támadó szemből átkarol a karok felett és felemel,villámgyorsan rá'nyomom államat a szemére, és dörzsölnikezdem szemét vagy homlokát.Úgyszintén homlokkal orrbavághatom, ugyanakkor térddelbelerúghatok a nemi szervébe(24.-25. kép).2. Ha a támadó úgy karol át,hogy karjaimat könyök alattátfogja, hátrahajlok. és jobbrameg balra végzett törzsdöntésseI egyenként kiszabadítomkarjaimat. Ezzel karok alattimellső átkarolásba kerülök.Szabadok tehát karjaim és bármely előzőkben leírt hatékonyfogást felhasználhatom, hogykiszabaduljak ebből a helyzetből.

3. Ha a támadó elölről átfogjakarjaimat és fel akar emelni,úgy védekezem, hogy (szabadabb) kezemmel megfogom atámadó heréjét (nemi szervét),és addig szoritom, míg el nemenged (26.-27. kép). Ez igenfájdalmas fogás. Csak komolyveszélyesetén alkalmazem.4. Ha a támadó átfogja karjai-

ONVl'.:DELEM HATSOATKAROLAS ELLEN

mat, térddel belerúghatok ahasába vagy a her éj ébe. majdgyorsan felemelem mindkétkaromat, ezzel kiszabaduloka meglepett támadó öleléséből.

A fogást befejezhetem az érzékeny helyekre mért ütésselvagy kifejtett nyomással (28.29. kép) .

l. Ha a támadó karok alattihátsó átkarolást végez, úgyvédekezem, hogy jobb vagy ballábammal a sípcsontjába rúguk,2. Megragadás után ökölbe szorított kezem ujjperceit ráteszem a támadó kezének hátára.Nyomással és fel-Ie végzettmozgással gyúrom• .dörzsölöma támadó kezének hátát. A fájdalomtól el kell hogy engedjen (30.-32. kép).3. A fenti átkarolás ellen igencélszerű, ha fejem hirtelen 61hátravetésével eltalálom a támadó orrát, ugyanakkor belerúghatok a lábába is. Közben

30 33 35

5. Ha a támadó karok alatt hátulról karol át és ujjait egymásba fűzte, hüvelykujjaimatmegtámasztom a támadó kézhátán, ujjaimat a támadó ujjvégei alá tolom, egyiket a másik után megfogom és jobbrabalra való sz éth úzogatással feszegetem őket. lia a támadónem akarja. hogyeltörjem ujjait, el kell ho~y engedjen(38.-40. kél».

gyors előrehajlás után terpesztett lábaim között megfogoma támadó lábát. A támadó lábának hirtelen előre és felfelérántásával háttal a földre dobom. Földetérés után még feszítést is alkalmazhatok a támadó lábán (33.-36. kép).4. A hátulról történő karokalatti átkarolás ellen úgy is védekezhetek, hogy megfogom atámadó nemi szervét, melynekszorításával kényszerítem,hogy elengedjen (37. kép).Gyakorláskor ezt az önvédelmimódot mindig csal, jelzem.

em lített fogást úgy is befejezhetern. hog y jobbra fordulvaa tám.uhí jobb karját megcsavarom, és a es uklóján feszítéstvégzek (45. kép).8. Más védekezési m ód a há tulról történő karok alatti átkarolás ellen a jobb kar könyökén végzett feszítés (46. kép).Bal kezemmel megfogom a támadó jobb esuklóját, karjátkifeszítem, és ugyanakkor beesúsztatom jobb kezemet azellenfél jobb keze alá. Jobb

esek. Földetérés után jobb alkaromat a támadó torka aláhelyezem és fojtogatást végzek(41.-43. kép).7. A hátulról történő átkarolásellen való védekezés másikmódja, hogy a támadó felkarját a mellkasomhoz szorítom,bal kézzel a támadó kezét könyökben feszítem. Ezzel elviselhetetlen fájdalmat okozok,amellyel rákényszeríthetem,hogy elengedjen (44. kép). Az

6. Ha a támadó hátulról átkarol karjaim alatt, jobb lábamatodahelyezem a támadó mellé(szorosan a lábai mögé),ugyanakkor jobb kezemmeljobb karhajlatom alá szorítoma jobb karját. Jobbra hajolokés miközben jobb oldalra dő

lök, bal kezemmel megrántoma támadó jobb kezét. Ezzel magammal rántom a támadót aföldre úgy, hogy a hátára essen, én teljes súlyommal rá-

49 kezemmel megfogom bal csuklómat (47. kép). A támadó jobbkezének nyomásával és hajlítás áva l rákényszerítem, hogyelőrehajoljon (48. kép). Sajátesésemmel lerántom a t ámadéta földre (49. kép), és jobb lábbal végzett rúgás segítségévelátdobom őt (50. kép).

testemhez, hogy el ne engedjen. Mérsékelten behajlítomtérdeimet, ezzel testem súlypontja a támadó alá kerül.Mély előrehajlássalés térdhajlításból állásba való gyors á tmenettel fejemen átdobom atámadót a földre (51.-53. kép ).2. Jobbra fordulva a támadótbal könyökömmel hasba vágom. Gyors mozdulattal terpesztem a lábam, előrehajlással

megfogom a támadó mindkétlábát terpesztett lábaim között,és a lábainak omelésével esésre kényszerítem (54.-56. kép) .3. Ha a támadó felemel a magasba, megfogom vagy sarokkal belerúghatok a heréjébe,illetve a sÍpcsonjába (57.-58.kép).

4. A hátsó átkarolás ellen úgyis védekezbetem, hogy a lehelöleggyorsabban leguggolok, magasba emelve mindkét karo-

öNVf:DELEMA KAROK FELETTI

HATSÓ ATKAROLASELLEN

l. Ha a támadó hátulról átfogja könyök fölött karjaimat (alkarom szabad), könyökben bebajlítom karjaimat, és a támadó kezeit erősen hozzászorítom

VEDEKEZES A NYAK

ES FEJ

MEGFOGASA ELLEN

l. Ha az ellenfél megtámad, ésoldalról jobb kezével átfogjanyakamat úgy, hogy fejem jobbkarhajlata alá kerül, a következőképp védekezem: bal kezemet átemelem a támadó jobbvállán és a kézfejem külső élétráteszem a szájára az orraalatt. A kézfej élével balra fölfelé kifejtett nyomással kény-

mat, kiszabadulok a támadóöleléséből, miáltal a támadókezei a vállaimra kerülnek.Bal kezemmel megfogom jobbfelkarját és gyors előrehajlás

sa i jobb vállamon átdobom atámadót a földre (59.-62. kép).Néha elegendő, ha guggolóhelyzetben kiszabadított karjaimmal elkapom a támadólábait, és előre felfelé rántvaőket, hanyatt esésre kényszeritem (63. kép). Abban az esetben, ha hátrarántom, kiszabadulás után feszítést alkalmazhatok a támadó lábára (lásda 36. képet).

szerítem a támadót, hogy elfordulva balra végül is elereszszen. A védekezés másik m ödfa,hogy az orra vagy szemre kifejtett nyomással egészen hátrahajtom a fejét, ezáltal eltaszítom a támadót úgy, hogya földre essen (1.-4. kép).2. Az előbbivel azonosan támadó ellen úgy is védkezhe-

tem, hogy jobb kezemmel megfogom a támad ét alulról atérdhajlatban, és felfelé emelem. Egyidejűleg jobb térdemre ereszkedve a támadót baltérdemre ejtem hátgerincével(5.-8. kép).3. Ha a támadó oldalról fogjameg fejemet, felemeléssel védekezhetem úgy, hogy lábaiközött egyik kezemmel elöl ésmásikkal hátul ragadom meg.Felemelés után fejjel elő

re a földre dobom (9.-11. kép ).

4. Ha a támadónak sikerültelölről megfogni a fejemet, ésa hónalja alatt tartja, megfogom a nemi szerv ét, belerúgoka sipcsonjába, és így rákényszerítem, hogy elengedjen (12.14. kép).5. Ha a támadó a fejemet fogjameg elölről, és a learhajlat alatt tartja, a következőképp ismegvédhetem magam: oldalának támasztom a fejem, kétkezemmel átfogom a támadóhibát (ha a támadó jobb kezé-

hogy jobb kezemmel megfogoma támadó fejemet szorító kezét,szabad kezemet beesúsztatoma támadó lábai közé, és szilárdan megmarkolom a lábát, leguggolok, a vállamra emelema támadót és ugyanakkor balvállamon átdobom a földre(19.-22. kép).7. A fej elölről történő megfogása esetén előrehajolással

és a támadó mindkét lábánakegyidejű kirántásával is védekezhetem (23.-24. kép).

vel markolt meg, a jobb lábátfogom meg), és szorosan magamhoz szorítom. Majd hírtelen hátrahajolva hanyatt dőlök

(a támadóval együtt). Ha a támadó nem engedett el, arcravágódik (betörheti a hómlokát, orrát stb.), Ezt a fogástcsak végső esetben alkalmazom, mert az esés életveszélyesa támadó számára (15.-18.kép).6. Az előbb vázolt fogásból úgyis kiszabadíthatom magam,

9. A támadótól úgy is megszabadulhatok, hogy felemelvejobb kezem, elkapont könyökfölöt t a támadó ruháját, gyorsmozdulattal előrehajolok, ezzelh átamra kerül a támadó, hirtelen előrehajlással és letérdelé ssei átdobom őt magam elé.A támadó arccal esik a földre(30.- 32. kép).10. Egy további változat: habal kezemmel megfogom a támadó jobb felkarját, és jobb

8. lia a támadó hátulról balalkarjával a torkom alatt rag-ad meg, jobb kezével pedigjobb Imromat kapja el (hog~'

ne tudjak védekezni), először

s ípcs on ton r úgom, ezután balkezemmel megfogom jobb felkarját. Rögtön előrerántom atámadót, hirtelen előrehajolva

leguggolok (vagy letérdelek),és fejemen át földre dobva.sza bad ul ok meg tőle (25.-29.kép) .

ké zzel á tfogom a derekát.Ugya nakkor elfordulok úgy,ho gy jobb lábammal egy lépéstteszek jobbra és hátra. Balravé gzet t gyors fordulattallerántom a gáncsul odatett lábamon keresztül (33.-37. kép).ll. Ha a támadó bárhogy megragad ott hátulról, és nincs m ödomban más önvédelmi fogástalkalmazni, elhajlok, jobb vagybal kezemmel megfogom a támadó nemi szerv ét, melynekszor itás ával rákényszeritem,

ho gy elenged jen, esetleg megp róbá lkozom a támadó átdobá sáva l. Il yenkor elkapom a fejénél, ruhájánál, ruhaujjánál,gallér já ná l st b. fogva, és gyorselőrehajlással oldalamon, fejemen, illetve hátamon keresztülmagam elé dobom (38.-44.kép) . Más védekezési mód atámadó lábainak kirántása(45.-46. kép).12. Ha a támadó veszélyeztet.és az ún. nelsonfogást akarjaalkalmazni (nyakfogás hátul-

514845

49ról két kézzel), villámgyorsan43 46magasba emelem mindkét ke-zemet, gyorsan leguggolok, ez-által kicsúszom a szorításból.Ugyanakkor megfegom (ma-gam mögött) a támadó mind-két lábát bokamagasságban,magamhoz húzom, fejemrnelhátraütök (a nemi szervére,gyomrára), és előre-felfelé ki-rántom lábait. A támadó háttalesik a földre (47.-50. kép).13. Más mód: mihelyt a táma-dó nelsonba fogott, testemhezszorítom felkarját és balfordu-lattal földre dobom (51.-53.kép).

50 52U 47

FOJTAS VÉDÉSE

A nyak megfogása és fojtogatása igen gyakori támadási forma. Nyakunk megfogása esetén tudnunk kell, hogy - 'n evesztegessük fölöslegesen erőn

ket, hanem a legcélszerűbb fogást alkalmazva villámgyorsanigyekezzünk fájdalmas fogással, feszitéssel, az érzékeny helyekre mért üt éssel, rúgássalstb. megszabadulni a támadótól.A támadó fojtogathat elölről,

oldalról és hátulró l. Valamenynyi fojtogatási módnál néhányhatékony védekező fogást alkalmazunk.

ELÖLROL TÖRTÉNOFOJTAS VÉDÉSE

Ha a támadó mindkét kezévelmegfogja elölről a nyakamat, ésföldre akar gyűrni, vagy valóban meg akar fojtani, a következő védő fogásokat alkalmazhatom:1. Amikor a támadó megfogjaa nyakamat, míndig , gyorsanmeIIkasomhoz szoríto'm államat, és közben összehúzomnyakizmaimat ( l. kép). Ezzeleltolom nyakamtól a támadóhüvelykujjai t, eltakaromádámcsutkámat, ugyanakko rbiztosítom m agamnak a szabad I égzést. Ha a támadó nyako n ragad, sose m ,szabad hát-

ravetnem a fejemet (2. kép).Ezzel kiszolgáltatnám magamat a támadónak, és egyúttallehetővé tenném számára, hogymegfojtson, esetleg eltörjeádámcsutkámat. A támadóvisszaverésére és nyakam ki- •szabadítására a következőkép

pen folytatom a védekezést.Mélyen belélegzem, és 90 fokkal elforgatott egymásbazárttenyereimmel nagy lendületetvéve ráütök elölről és oldalróla támadó bal alkarjára, ezzeleIIököm nyakamról a kezét, ésa fogást a nyakára (ütőerére)

jobb kézzel mért ütéssel fejezem be (3.-7. kép). Ha komolyabb támadásról - életről

van szó -, úgy teszem ártalmatlanná a támadót, hogy nagylendülettel felülről ráütök afelkarjára, így eltöröm a kezét(8. kép).2. Ha a támadó megfogja anyakamat, összehúzom nyakízmalmat, meIIkasomhoz szorítom áIIamat, mérsékelten elő

rehajlok, összefűzöm kezeimet,- mint az előbbi fogásnál -,ráütök előbb a támadó egyik,majd gyorsan a másik alkarjának belső oldalára. így megszabadulolt a támadó kezétől.

Majd kilépek a támadó felé,akit, ha újból fojtani akar. álIon üthetek, vagy más módon,pl. dobással szerelhetek le (9.10. kép).3. Ha ' a támadó megfogja anyakamat, ismét azonnal mellkasomhoz szorítom áIIamat,és összehúzom nyakizmaimat.Jobb kezemet a szájára teszem,kézfejem élével nyomom az orrát, ezzel eltolom őt magamtól.Majd bal kezemmel hirtelenráütök a támadó jobb csuklójára, jobb kezemmel pedigmegmarkolom bal csuklóját.Nyomban az ütés után, amely-

Iyel meglazítom a támadó kezeinek szorítását, erősen megfogom a támadó csuklóit éskeresztbefonom karjait úgy,hogy bal könyöke jobb könyökízületének belső oldalán legyen, feszítéssel földre kényszerítem a támadót (11.-17.kép). Ez a védekező fogás sokgyakorlatot igényel, és veszélyeseten csak akkor alkalmazhatom, ha jól tudom. Fől,ént azíit és begvakortas ához és a tá-

madó kezeinek keresztbetevéséhez kell tökéletes begyakorl ás.4. Ha a támadó elölről fogj ameg a nyakamat, nyomban amellkasomhoz szorítom az álIamat, Jobb kezemmel elkapoma támadó jobb csuklóját, és balkezemmel alulról felfelé történő mozgással feszítést alkalmazok jobb könyökére. Hírtelen jobbra fordulással megfeszítem a vállát, ezzel kényszerítem, hogy fejjel essen a földre,

esetleg térddel orrba rúghatom,és feszítést alkalmazok a könyökén és csuklóján (18.-21.kép).5. Más védelmi mód: ha a támadó magához ránt és fojtogat,összehúzom nyakizmaimat, államat mellkasomhoz szorítomés tenyérrel hirtelen állon üt-öm. Kézfejem külső élét r áteszem az orrtövére, és az orrakifejtett erős nyomással kibillentem egyensúlyából, földrekényszerítem, miközben térd-

del belerúghatok a heréjébe(22 .-24. kép).6. Ha a támadó megfogja elölről a nyakamat, mellkasomhozszor ítom az államat, fejem föléemelem mindkét karomat,gyorsan összekulcsolom őket,

és míndkét alkarjára mért hirtelen történő ütéssel szabadulok ki a fogásból. Ugyanakkorhomlokommal még orron isvághatom a támadót, belerűg

hatok nemi szervébe stb. (25.28. kép).

7. Nyomban megtámadáskorösszehúzom nyakizmaimat,mellkasomhoz szorítom államat, felemelem bal karomat(magastartásba emelem), gyorsfordulatot végzek kb. 50 fokkal jobbra, ugyanakkor ráütök a támadó karjaira. Ezzelmegszabadulok a támadó fojtogató kezeitől. E fogásnálazonban a kart ki kell nyújtani, az ütést és fordulatot úgykell végrehajtani, hogy az ellenfél karjai egészen bal karhajlatom alá kerüljenek. Kiilönben a védekezés nem sikerülne.Ezt a védekezést úgy is végrehajthatom, hogy a támadókezének elütése után lehajoloka lábaihoz, jobb kezemmelvagy mindkettővel megfogoma támadó lábát és felrántom.A támadó a földre esik (29.33. kép).8. Ha a támadó egyik kezévelmegfogja nyakamat, a másikatpedig nyakszirtemre teszi, ésmaga felé rángatva fojtogat,összehúzom nyakizmaimat,mellemhez szorítom államat(noha a támadó keze az államalatt van), előrehajolok, ésalulról (a támadó nyakszirtemen levő bal keze alatt) megmarkolom jobb csuklóját, éseltolom magamtól. A támadókezét úgy fogom meg, hogy ujjaimat a tenyerébe és hüvelykujjaimat kezének hátára helyezem. Mindkét kezemmel addigesavarom lefelé a támadó karját, míg el nem enged, és földre nem esik (34.-39. kép).9. Ha egy rendkívül erős támadó támad meg, és valamilyen okból nem sikerülne azelőbb ismertetett fogások valamelyikével a támadót visszavernem, egy igen hatásos védelmi fogást alkalmazok, amely

azonban az esések alapos elsajátítását kívánja meg. Mi e fogás lényege?A támadó nyakamat szorítvafojtogat, miközben állandóanfelém közeledik, karjaí mérsékelten hajlítottak. Ekkor rátámaszkodom (az államat ezesetben is a mellemhez szorítom, és összehúzom nyakízmaimat), hogy a támadót még erő

sebb nyomás kifejtésére kényszerítsem. Ugyanakkor megfogom oldalról a támadó ruhájának ujjait, és arra törekszem, hogy jobb lábamat hirtelen a támadó hasának támasszam, mindkét kezemmelmagamhoz rántom őt, ésugyanakkor hátraesek. Esésközben (a támadó hasának támasztott) jobb lábam hirtelenkinyújtásával átdobom magamfölött a támadót a földre. Ennél a fogásnál igen fontos, hogyesés és átdobás közben is állandóan magamhoz húzzam mindkét kezemmel a támadót, éshogy az esés kezdetekor minélszorosabban a támadó alá (közel hozzá, nem pedig távol tőle)üljek. Igy biztosan sikerül átdobnom a támadót. Ha a kirúgás pillanatában nem tartoma támadó karjait, közvetlenüla tarkómra eshetek és eltörhetem a nyakszirtemet. Ezért afogás begyakorIásakor elengedhetetleniil szűkséges, hogya "megtámadott" mindkét kezével magához húzza a "támadót" egészen az esés befejezéséig. Ezenkívül edzéskor a lábamat nem a hasra, hanem amedenceesontra helyezem. A támadót vagy abban a pillanatban engedem el, amikorjobb lábammal feldobtam, vagy 89a másodperc töredékével ké-sűbb (40.-44. kép).10. Elölről történő fojtogatás

támadó bal lába elé.az ellenfelet földrefejjel el őre (45.-47.

vetek aKözbenr ántom,kép),

ll. Könnyebb ellenféllel szemben megengedhetem magamnak a gáncsvetést is. Mihelyta támadó fojtogatni kezd, megfogom a felső karjait, felemelem és ugyanakkor oldalrahajlok. Az ilyen labilis helyzetben gáncsot vetek lábammala támadó lába elé, és ledoboma földre (48.-51. kép).

ellen úgy is védekezhetek, hogya hátamra esem. Bal lábammal elzárom a támadó jobblábát, s jobbal pedig gáncsot

12. Ha a támadó elölről fojtogat, államat mellemhez szorítom és mindkét öklömmel hirtelen a támadó oldalába ötök(52.-54. kép).13. Más mód: bal karomat magastartásba emelem a támadókarjai között, és kivülről feszítem jobb karját. Jobb kezemmel nyomást rejtek ki a támadó jobb vállára, ugyanakkorbelerúgok a nemi szervébe (55.-57. kép).

14. A fojtásfogás alkalmazásaután bal kezem ujjait beledöföm a támadó szemeibe, jobbkezemmel megfogom jobbcsuklóját. A meglepett támadóelereszti nyakamat, amit úgyhasználok ki, hogy gyorsmozdulattal a támadó jobb oldala mellé lépek, erőteljes

nyomást alkalmazok bal kézzel a jobb lapockájára, jobbkezemmel le és hátra történő

mozgással hátracsavarom a tá-

madó kezét. Jobb kezemmelfölfelé nyomom karját, bal kezemmel elkapom gallérját, éselvezethetem (58.-62. kép).15. Erőteljes mozdulattal olda lirányba mozgatom a t ámad ételfordulok balra és jobb lábamkasz ál ő mozdulatával gánesotvetve földre kényszerítem(63.-66. kép) .

VEDEKEZÉSOLDALRÓL TÖRTENÖ

FOJTÁS ELLEN

Ha a támadó rám ront, és oldalról történő fojtást alkalmaz,ez veszélyesebb mint a z elölről

történő fojtás.1. Ha a támadó balról fojt,jobb kezemet ráteszem áll ár a .( ill. ujjaimat a szem eir e ) ésa dd ig nyomom hátra az állát,míg el nem enged. A támadónak megfoghatom a heréjél,belerúghatok a s ípcsontf ábast b. (67.-71. kép).2. Ha a támadó jobbról fojt,job b kezemmel megfogom jobbcsuklóját, és bal kezemmel elkapom jobb keze h üvelykujj át,Közben jobb kezemet letolomesuk lójá ról a keze fejére úg y,hogy hüvelykujjam a támadókezének hátán legyen, ujjaimpedig tenyerében nyug od janak .Addig csavarern balra csuklóban a támadó karját h üvelyku jja irányában, m íg el ne menged, és földre nem esfk (7 2.75. kép).

VÉDEKEZÉSHATULRÓL TÖRTÉNÖ

FOJTAS ELLEN

Ha az ellenség alattomosanhátulról támadott meg, ésmegfogta nyakamat, elsősor

ban azt kell tudnom, hogy atámadó szorosan mögöttemáll-e (karjai hajlítottak), vagypedig nagyobb-e a távolság közöttünk (karjai nyújtottak).l. Ha a támadó fojtáskor közvetlen mögöttem áll, az állammellkasomhoz szorítom. Közben gyors mozdulattal el őreha

jolok, hogy a támadó ne tudjon hátrafordítani. A mély elő

rehajlással egyidőben terpeszállásba helyezkedem, lábaimközött megfogom a támadóelöl levő lábát, és felemelem,így a támadó hanyattesik. Majdrögtön elengedem a támadólábát, és nyomban arccal feléjefordulok (76.-80. kép). Ha véletlenül leesek magam is a támadóval együtt, elkapom lábátés coinbom alátámasztásávalfeszítem (SI. kép).2. Ha a támadó nyakon ragadhátulról, ismét mellkasomhozszorítom átlamat, ugyanakkormindkét kezemmel vállam fölÖtt hátranyúlok, megfogom atámadó mindkét hüvelykujját

úgy, hogy ujjaimmal alájukjussak, miközben hüvelykujjamat a csuklójára támasztomfelülről. Amikor sikerült a támadó hüvelykujjait megmarkoinom, erélyes oldalra történő mozgással kiszabadítomnyakamat a támadó szorításából (82.-84. kép). Ezután elengedhetem a támadó egyik kezét, és gyors fordulatot tehetek a támadó felőli oldalra (haa támadó kezét jobb kézzeltartom, akkor jobbra, ha balkézzel balra). Majd gyorsanrátéve szabad kezern hüvelykujját a támadó elkapott kezének hátára, azt mindkét kezemmel addig feszitem, míga földre nem kényszerítem(85.-86. kép).3. Ha a támadó úgy fogott meg,hogy közvetlen mögöttem áll,vagy alkarjával is fojtogat, úgyis megvédhetem magam, hogymegfogom a támadó fejét,gyorsan mélyen előrehajlok,

ezzel átdobom fejem fölött aföldre. A támadó ennél a védelmi fogásnál a legtöbbszöra fejére szokott esni, ezért edzés során óvatosan kell eljárnunk, és a fogást lassan hajtsuk végre (87.-90. kép).4. Gyors térdhajIítást végzek.Félfordulatot teszek balra éskönyökkel hirtelen belevágoka támadó gyomrába vagy nemi szervébe (91.-93. kép).5. Ha a támadó hátulról fojt,mérsékelten behajlítom térdeimet. Villámgyorsan megfogoma támadó jobb kezét, kifordítom tenyerével felfelé, kinyújtom és feszítem a támadó karját (94.-98. kép).6. Ha valaki a 99. képen lát-ható módon fojtogat, bal kéz- 99zel megfogom a támadó balkezének ujjait, és gyors mozdulattal lerántom a kezét (100.

kiszabadulhatok a fojtásból atámadó könyökére mindkét kezemmel felfelé kifejtett nyomással. Bal kezemmel megfogom a támadó csuklőját, éshátracs ávarem kezét. ahogy aJ Ot.-109. kép mutatja.

-101. kép). Majd jobbra fordulva a könyökömmel a támadó gyomrába vag~' nemi szervébe ütök (102. kép), esetlega szorításból való kiszabadulásután hasba rúgom (103. kép).7. Ha szabad mindkét kezem.

ÜTÉSEK VÉDÉSEI

Hogy hatásosan védekezhessekütések ellen, igen körültekintőnek kell lennem. A szabadban vagy helyiségében mindigúgy állok fel a támadóvalszemben, hogy a fényforrás(nap, lámpa) ne vakítsun el,mögöttem legyen. Ha a fényforrás mögöttem van, könnyebben feltartom a támadó kezétegy esetleges támadás esetén,mintha szemben állnék a fénynyel. Ezenkívül állandóan résen kell lennem, és előre felkell ismernem annak a személynek a szándékát, akiről

nem tudom biztosan, nemakar-e megtámadni. A támadószándékára a testtartásábólkövetkeztethetek. Testtartásából nemcsak arra jöhetek rá,hogy meg akar-e támadni, deazt is megállapíthatom, melyikkezével vagy lábával akarmegt ámadni.Ha például terpeszállásban állfel velem szemben egy ember,nem valószínű, hogy támadószándéka van (1. k ép ),Harántterpeszben elhelyezkedő

egyén inkább támadó hajlamú(2 kép). Ha bal harántterpesz

helyzetét veszi fel, tehát ballába van elöl, valószínűleg

jobb kézzel fog támadni.Ha a gyanús egyén fordítva állfel - jobb lába van elöl, ésbalra tesz fordulatot, nyilvánvalóan bal kézzel vagy lábbalszándékozik megtámadni (3.kép).Ilyen esetekben fokozni kell azóvatosságot, és a támadás pillanatában nyomban alkalmazni kell valamelyik ellentámadási módot.A testhelyzeten kívül arra iséberen kell ügyelni, nyitott-ea támadó tenyere (arculütéstvárok), vagy pedig behajlította karja és ökölbe szorul-e akeze (ökölvívó ütést várhatok- leggyakrabban alsó horgot).Támadás esetén igyekszemminden ütést a lehetőség szerint kézfejem külső kisujji élével vagyalkarommal m értvisszaütéssel kivédeni.A visszaütésekben biztonságotismét esak hosszú gyakorlattalszerézhetek. Előbb kettesbengyakorolunk. Az egyik gyakorló (támadó) különböző irányból osztogatja az ütéseket ke-

zével, a másik (védő) kézfejjel 5és alkarral fogja fel az ütéseket. Edzéskor az ütéseket nemvégezzük nagy erővel, merteléggé fájdalmasak. Beérjükcsupán azzal, hogy mindkétkezünkkel helyesen hajtsukvégre a mozgást, mert balkezesemberekkel is kell számolnunk(4. kép).Az ütések elleni védekezéstmindjárt összekapcsoljuk a támadó ártalmatlanná tételével.mégpedig úgy, hogy kizökkentjük egyensúlyából. Ezt kézfejünk orra (5. kép), állra (6. kép),mért ütésével. mellbe lökéssel(7. kép), a támadónak ruhaujjánál fogva hirtelen oldalra történő elrántásával, lábának elkaszálásával (8. kép), vagy elgáncsolásával (9.-10. kép). 6

NYITOTT KÉZZELTÖRTÉNÖ tlTESEK

VÉDÉSEI

kirántással (11.-12. kép) és másmódon (13.-16. kép) érhetjükel.Az egyensúlyból kizökkentetttámadó elveszti a támadáshozszükséges biztonságot és erőt

(ökölcsapás, rúgás stb.) éskö nnyebben Ind íthatunk ellentámadást.

l. Ha a támadó jobb kézzel akarmegütni, nyomban félfordulatot végzek jobbra, bal alkaro-

karn baloldalán. Jobb kezemmel csuklón ragadva megfogom kezét, majd félfordulatotv égzek jobbra. és hajlított jobbkarommal gyors mozdulattalr á ü tve a támadó vállára, földr e kényszerítem (25.-26. kép).5. Ha a támadó jobb kézzela k a r megütni, nyomban a támadó karja elé tartom bal alkaromat. Ugyanakkor jobb kezem ujjait szemébe döföm.Ezután jobb kézzel elkapomj obb csuklóját. és bátracsava-

3. Amikor az ütés alkaromr acsapódik. nyitott bal (jobb) kezem élévelodaütve jelentős

fá jd a lm a t okozok a támad éna k.vagy nyomban az ütés utá nszemeibe döföm két ujjama t(a mutató- és középsóujjat).lábába r úgok, esetleg sarkamrna lrálépek lába nagyujjára. é smellbe taszítom (20.-24. kép ).4. Ha a támadó jobb kezéve lhadonászik. nyomban odatartom arcom elé bal alkaromat.Felfogom a támadó kezét nya-

mat a támadó keze elé tartom.A másik kézzel vezetett támadást ellenkező módon védem(17.- 18. kép).2. Ha nem vagyok biztos benne, melyik kézzel akar a támadó megütni. villámgyorsan odatar tom alkarjaimat fejemmindkét oldalán a támadó lesú j tó keze elé. és fedezem fejemet mindkét oldalról (19.kép). Igy az ütés vagy a jobb,vagy (ha balkezes a támadó)bal alkaromra esik.

110 31

FELÜLRŰL TORTENOFEJBE, VAGY ARCUL

ÜTESEK Vf:Df:SEI

Az effajta ütések ellen az ún."kulccsal" védekezem. A "kulcsot" másféle támadások ellenis alkalmazzuk: késsel, üvegpalackkal, fejszével, bottal, stb.való fejbeütés ellen. Különböző "kulcsokat" ismerünk. Tudnunk kell, hogy kés ellen más"kulcsot" használunk, mint bot,stb. ellen, mert a fejszét vagybotot használó ellenfél Iassab-

rom a háta mögé. Bal kézzelsegítek magamnak azzal, hogyujjaimat belenyomom a támadó jobb könyökének mélyedésébe, A hátán fölfelé emelemkezét, a másik kezemmel pedigmegfogom a gallérját. Igy elvezethetem a támadót (27.-32.kép).

ban támad, mint az, aki késttart a kezében. A bottal, fejszével való ütés ellen mindigbal karommal (alkarommal)fedczem a fejemet, m íg késszúrás esetén bal oldalamat szabadon kell hagynom. A támadó szúró kezét jobb karomgyorsaságával és ügyességévelvédem ki.A "k u I c SU t e c h n i k á j án a k I e í r á s a: a támadó sújtó karja ellen arcom elé tartomkönyökben behajlított jobb karomat, tenyérrel a támadó karja felé, hogy az ütés az alkaromat érje. A támadó karjánaknem szabad az alkaromról leesúsznla. Ezt úgy akadályozommeg, hogy csuklóban lebilIentem a kezem. Közben negyedfordulatot végzek jobbra, ballábbal kiIépek a támadó felé,és ugyanakkor bal karomatalulról ráteszem a támadó behajlított jobb karjára, azonnalmegfogom jobb alkaromat. ezzel a támadó jobb karját"kulcsban" tartom (a támadójobb karját jobb karom felülről, a bal pedig alulról szorít-

P é l d á li a ..k u l c e s a l" val ó v é d e k e z é s r e : pl. felülről jövő késszúrás ellen (6.kép), ököllel vagy kővel arcramért ütés ellen (7. kép), bottal(8. kép), fejszével (8a. kép) ésmás módon (9.-12. kép) végrehajtott ütés ellen.A felülről jövő ütés elleni védekezés más módja: a lesújtókéz elé tartom jobb alkaromat.A támadó karjának alkaromrólvaló lecsúszása megakadalyozására karomat könyökbenbehajlítom. Szabad bal kezemmel rögtön megfogom a támadó követ vagy más tárgyat tartó kezét úgy, hogy hüvelykuj-

6 hogy csak akkor fejtsünk kinyomást a ..támadó" karjára,

7 amikor könyöke hegyes szög8 ben van behajlítva, mert akkor

nem fenyeget a törés veszélye.Ezzel szemben a kevésbé behajlított vagy kinyújtott kar a..kulcs" erősebb nyomásáramindjárt eltörik.

ja). A bal és jobb karomnaka támadó jobb alkarjára kifejtett nyomásával nagy fájdalmat okozhatok a támadónak.Testét hátra döntve, esetlegjobb lábbal gáncsot vetve vagynemi szervébe belerúgva aföldre dönthetem (1.-5. kép).A fogás gyakorlásakor kezdetben lassan kell támadni. Hoszszabb ismétlés után rájövünk,hogy ez igen egyszerű fogás.Ügyelni kell azonban arra,

114jam ráJwriiljön a támadó kez ének hátára és összekapcs0

Jódjék bal kezern hiivelykujjával. Majd a támadó hüvelykujjának ir ány ában kifcjtett

nyomással fe szítcm a kezét éskicsavarom kczéből a követ(13 .-14. kép).További v édek ez és! m ód azarcra irányuló támadás ell cn :a lesújtó kéz el é tartom jobbalkaromat. Jobb karom gyorsjobboidaira t ört én ő mozg ás ával kissé elfordítom a támadót. Nyomban előrehajlok, balkezemmel clkapom a támadójobb lábát, és jobb kezemmelhátba taszítom. A támadó arccal a földre bukik (1 5.-18.kép).

Az ellcnfél jobb kézbcn tartottkemény tárggyal való fejbe,vagy arcul ütése ellen úgy védekezem, hogy jobb karomatnyújtva balra felfelé gyorsmozdulattal a támadó karja elétartom testem bal felső oldalán. A támadó karja nekiütő

dik karomnak, és lcsiklik rajta. A támadó mellé lépek, felem elt karommal elölről átkarolom a nyakát úgy, hogy ádámcsutkája könyököm belső oldalán legyen. Majd a támadónaktámasztom hátam, és jobbról-

balra történő elfordulás k özbe n gyors előrehajlást végzek .mi közben a tám adó m ögöttelhelyezkedő jo bb lába mcombján keresztül á tdobom(19.-23. ké p).

ÖKÖLLEL TÖRTf:N OÜTÉSEK Vf:DÉSEI

1. Az ökölIci történő támadásellen a v éde ke z és viszonylagkönnyű feladat , de igen jóhelyzetfelismerő ké pességet és

23 gyorsaságot kíván, mivel a támadó is gyo rs és mo zgékony.Az ütésre mindi g fel k ell kész ülnöm, nehogy váratlanulér jen. Taktikailag feltétlenüljó, és időt nyerhetek, ha azellen felet va lam ilye n formában (meglepetést idézve elő)

fcltar tóztatom, pl. "tűz van",vagy "vigy ázz" stb. kiáltással.Ilyen vagy hasonló cs elekedet emmel megtorpanásra késztethetem a támadót. Ezután azonnal ell ép ck a támadótól, ésolyan tá volságban tartózkodom, hogy ütéseivel ne érh essen el. Mihelyt a z ell enfé l újból felém közeledik, hogy megüthessen, elhajló testhelyzetben a lábszárába , a hasába vagya nemi szervébc r úgok (24.-31.kép), esetleg gyors mozdulattallehajolok, homokot, ports tb. markolok fel és azt a támadó szemébe szór om.2. Ha az ellenfél öklével szándékozik megütní, különösenegyen es ütéseknél igen jó , degya kor la tot kívánó védekezésimód a lábollóval való elhárítás.A védő az üt és pillanatábana támadó ütő k ezének megfel elő oldalra hajolva a földretámaszkodik (kb. mcllső fekvőtámasz helyzetben) , miközben az elhajlás irányával ellentétes oldalú lábát a támadóelöl levő lábának belső eombrész éhez, a z azonos oldali lábát a támadó lábának bokájához támasztja. A gyors ugrásszerű mozdulattal végrehajtottlábollóval hanyattesésre kényszerítem a támadót (32. kép).Abban az esetben, ha a z ütéselőtt elhajlás közben elesnékés a fenti fogást nem tudomvé gr eh a jta n i, feltétlenül törekedjek arra, hogy m ár esésközben vagy földetérés után

rúgással akad ályozzam meg atámadót további szándékában(33. kép). A fogás sikeres alkalmazása után a földhöz szo-

rítva feltarthatom (3<l.-36.ll.ép).Ez a fogás egyébként alkalmasa késsel felfegyverzett támadóelleni védekezésre is.

32Az ökölcsapáso kat kézzel, alkarral fogom fel, vagy két ujjamat a támadó szemeibe döfve, esetleg kézfejem élével atámadó torkára mért ütésselv édekezem (37.-38. kép).

Védekezés a hasrairányuló ütések ellen

Mindkét kezemmel megfogoma támadó karját (39. kép) .Erősen tartva hirtelen felemelem és átbújva alatta a támadó háta mögé kerülök. Ugyanakkor csavarást is alkalmazhatok ellenfelern karján, m ígteljesen hátra nem csavartam.Majd jobb kezemet felfeléemelve megemelem a támadó

karját, bal kezemmel viszontmegragadom a kabátját, ingét,gallérját stb. Ezzel a fogássalkőrmyen elvezethetem az ellenfelet (40.-43. kép). Más eljárást a 44.-45. képek szem lé ltetnek.

KtJLÖNBÖZÖESZKÖZÖKKEL

TÖRTÉNÖTAMADASOK VÉD1!:SEI

A különböző eszközökkel támadók elleni védekezésre lényegében ugyanazok az alapelvek érvényesek, mint a puszta kézzel történő ütések ellenivédekezésre. A védő fogásokis azonosak. Jóformán valamennyit alkalmazhatjuk a "felfegyverzett" támadó ellen is.Csupán a rendkívüli esetekrevaló tekintettel szükséges másfogásokat begyakorolni és agyakorlatban alkalmazni. Azellenfél a következő eszközzeltámadhat ránk: fejszével, üvegpalackkal és a háztartásbanhasználatos egyéb tárgyakkal.

Késtámadások v édései

A késsel ,.felfegyverzett" támadó elleni védekezés begya-

bal kezemmel azonnal megfo-gom a támadó k ést tartó kezétúgy, hogyahüvelykujjamatkezének hátára, többi ujjamatpedig hüvelykujja párnájárahelyezem. Jobb kezemet, (a- 123mellyel a támadást feltartot-tam) úgy csúsztatom tovább,hogy fogást nyerjek a támadó

korlásánál a már ismert fogásokból indulhatunk ki. A védekező a késsel történő szúrásellen pl. az egyszerü ütések(ökölcsapás az arcba vagy ahasba) elhárítására alkalmasönvédelmi fogásokat használjafel. A gyakorlást fakéssel, bottal stb. kezdjük el, nehogymegsebezzük magunkat vagyedzőt ársunkat. Ha már jól elsajátítottuk a védő fog ásokat,akkor rendes késsel folytatjuka gyakorlá st, hogy hozzászokjunk.A támadó "fegyveré re" való tekintettel azonban csakis a mártökéletesen begyakorolt fogásokat választhatjuk. A leggyakrabban használt és a viszonylaglegbiztonságosabb védekezés ajól irányzott rúgás (az ellenfél sípcsontjába, nemi szerv ébe), vagy a. támadó érzékenytestrészeire (szemébe, orrtöv ére stb.) kézzel mért ütés.Késsel való támadás elleni védekezés gyors asá got és pontosságot igényel. Ezért a védekező fogásokat jól be kell gyakorolnunk, hogy hosszabb ideigtartó tétovázás nélkül, gyorsanés folyamatosan hajthassukvégre.A kés tartásából következtethetünk, miként szándékozikránk támadni ellentelünk. Haa kést úgy tartja kezében, hogyannak éle (hegye) felfelé irányul, akkor biztosan alulrólvagy oldalról akar belénk szúrni (1.-2. k ép), Ha viszont a késéle (hegye) lefelé irányul, akkor felülről szá n d ék ozik szúrni a támadó (3. kép). Esetleghajlított karral amelliinkbedöfhet (4. kép), - (így azonbancsak ritkán támad az ellenfél).Fokozott figyelemmel kell kísérnünk a késsel felfegyverzett

PÉLDAK A KÉSSELTÖRTÉNŰ SZÚRAS

ELLENIVÉDEKEZÉSRE

l. Ha a támadó felülről a ka rszúrni, jobb lábbal villámgyorsan feléje lépek, lendülő karjaelé tartom könyökben hajlítottkaromat, és egyúttal félfordulatot végzek balra. Alkaromatúgy tartom, hogy a tenyeremvagy az öklöm a támadó arcafelé irányuljon. Majd szabad

támadó legkisebb mozdulat átis, mivel az elárulja a döfésirányát. lUindezt figyelembevéve jobban felkészülhetünka védekezésre.Meg kell még jegyeznünk,hogy a notórius verekedők

gyakran használnak cselfogásokat is. Az ilyen ellenfél felülről irányuló döfést jelezhet,de ugyanakkor a hasunkbaszúr, vagy megforditva: hasbatörténő szúrást jelez, de közben a torkunba döf, esetleg akést egyik kezéből a másikbadobálja át. Fel kell készülnünktehát ezekre az eshetőségekre

csuklóján, vagy a hüvelykujjamat a támadó kezének h átára helyezem, hogy azt össz ekapcsolhassam a saját bal kezem hüvelykujjával. Ezutána hüvelykujj felé irányuló n yom ással feszítem a támadó kezét és derékszögbe törve k icsavarom kezéből a kést (5.10. k ép).2. A támadó kést tartó, felülről lendülő jobb karját a mludkét kezemmel kialakított ún.villafogással tartom fel , amel ya legalkalmasabb a szúrás elhárítására és ugyanazon mozdulattal a támadó alkarjánakmegragadására. (A villafogásnem más, mínt a nyújtott kézfejek ékszerű összeillesztéseúgy, hogy a hüvelykujjak azellenkező tenyér, ill. kézhát ol dalához símulnak.) A sz úr áselhárítása után a bal kezemhüvelyltUjját ugyanúgy csúsztatom a támadó kezének hátá ra, mint az előző pontban le írtfogásnál, és addig csavarom akarját, amíg el nem engedi a.ké st (11.-14. kép).3. Ha a z ellenfél jobb kézbentartott késsel hadonászik, lesújtó keze el é odatartom jobba lkar omat . úgy fordulva hirtelen balra, hogya támadó alkarja pontosan a sa já t alkaromra essen. Ezzel egyidejűleg

bal kezemet az ellenfél alkarjának belső oldalán a könyökhajlatába csúsztatom és a jobba lka rom a t megfogom közvetlenül a csuklónál. Amikor m árígy befogtam a támadó késttartó kezét, erőteljes szorítássai és hátrafelé irányuló nyomással feszítem a kezét. A feszítéssel kiváltott fájdalommalrákényszerítem ellenfelemet,hogy elengedje a kést, melyet,ha a földre esik, elrűgok. Azellenfelet karja hátrar ánt ása-

val és jobb lábának elgáncsolásával a földre lököm. Ezeketa fogásokat nagyon gyorsan ésfolyamatosan kell végrehajtanom, nehogy a támadó a kezemre nyomhassa kését ésmegsebezhessen. Ezért hoszszabb ideig kell gyakorolni afogásokat, hogy kellő gyorsaságra tegyek szert, és mindkétkezem fogása biztonságossáváljék (15.-17. kép).4. Ha balkezes vagyoI., úgy védekezem a késsel történő támadás ellen, hogy az ellenfélsújtó karja elé a bal karomattartom oda, jobb kezem hátulról ráhelyezem az ellenfél mármegfogott karjára és hátrarántva feszítést alkalmazok(18.-20. kép). Ezt a fogást atámadó bal lábának elgáncsolásával is kombinálhatom (míntaz előbbi esetben).5. A késszúrás elleni védekezéstovábbi módja: a döfést balkezem élének vagy tenyeréneka támadó alkarjához való rátartásával fogom fel. Majdgyorsan balra fordulva míndkét kézzel megragadom a támadó kést tartó karját, tenyérrel fölfelé fordítom, könyökéta jobb vállamra helyezem ésa vállamon keresztül lefeléirányuló erőteljes rántássalkarfeszítést alkalmazok (21.23. kép).6. Ha a támadó jobb kézzel oldalról akar belém szúrni, akkorvillafogással (jobb kezem hű

velykrijját keresztbe teszem abal kezem hüvelykujján ) tartom fel az ellenfél lesújtó karját. Amikor a támadó lecsap,erősen megragadom a karját,gyors mozdulattal felemelem,és ügyesen átbújok alatta. Azellenfél karját a felemelésselés alatta történő átbújásommalegyidejűleg meg is csavarom.

Ezzel a kés elengedésére kényszerítem a támadót (24.-28.kép).7. Ha az ellenfél mellbe akarszúrni (pl. jobb kezét bal vállától lendíti döfésre), akkor atámadás pillanatában jobb kezemmel megragadom az ellenfél jobb könyökét, bal kezemmel megfogom a bal vállát ésmagamhoz húzom. Ezzel egyidejűleg jobb lábbal úgy vetekgáncsot a támadó hozzám közelebb eső lábának, hogy ellenfelem fejjel essen a földre(29.-31. kép). Elgáncsolás helyett, bal kezemmel erőteljes

ökölcsapást mérve aveséjéretehetem ártalmatlanná a támadót (32. kép).

ALULRÚL TöRTf:NÖ

DöFf:S

(HASBASZÚRAS

Vf:Df:SE

l. lia az ellenfél megtámad ésjobb kézzel alulról akar belémszúrni, előrehajolok és bal kezem élével rávágok a támadóalkarjára (33. kép). 1292. Ha a támadó jobb kézzelalulról akar belém szúrni, a dö-fés irányát megfelelő fogással

3. A hasba történő szúrás ellena következő módon is védekezhctcm: előrehajolva, keresztbetett karokkal tartom fel a támadást. Karjaimat úgy keresztezem, hogy abai karom alul,a jobb karom pedig felül van.Az ellenfél támadásának feltartása után azonnal ellentámadásba lendülök: jobb kezemkét ujját a támadó szemébedöföm, vagy jobb kezem éléveloldalról az cllenfél nyakáracsapok, esetleg a nemi szervébcrúgok stb. (36.-39. kép).4. Ha a támadást keresztbetettkarokkal tartom fel. Jobb kéz-zel megragudom az ellenfél kabátujját a jobb könyöke fölött,és erőteljes mozdulattal balkönyökömhöz húzom könyökét.Majd bal karomat a támadójobb könyökc hajlatába hátracsúsztatom, megragadom a ka-bátját vagy kabátjának ujjáta válla alatt és szorosan magamhoz húzom. Ezzel a táma-dó háta mögé ker ülök. A kést,alkarjának fölfelé nyomásával 131feszítcm ki a kezéből. Ez a védekező mód hosszú és pontosbegyakorlást igényel (40.-45.kép).

úgy változtathatom meg, hogyaz cllenfél önmagát szúrja megkésével. Ezt a következőképp

ér h e tern el: behúzom a hasamat, bal kezem élével ráütöka támadó kést tartó karjánakkönyökére és jobb kezemmela kczére csapok. Az ütések hatására a támadó karja könyökben fölfelé befelé hajlik. Hanem engedi el a kést, akkorönmagát szúrja mellbe (34.35. kép).

525. Biztos védekezés a hasbatörténő szúrás ellen: ha az ellenfél felém lendülő karját villafogással tartom fel, (közbena hasamat beh űzom), Amikora támadó alkarja a kezeim által kialakított villába csapódik,erősen megfogom karját, gyorsmozdulattal felemelem és ügyesen á tbújok alatta. Az ellenfélkarját a felemeléssel és az alatta való átbújásommal egyidejűleg meg is esavarom. Az el-

lenfelet karjának megcsavará··sával a kés elengedésére kényszeritem (<16.-50. kép).6. A támadó lendülő karját"villafogással" tartom fel, (közben behúzom a hasamt). Amikor az ellenfél karja a "vill.lba" csapódik, erősen megfogom a karját, gynrsan a magasba emelem, és jobbra fOI'dúlva, tenyer ével felfelé a balvállamra helyczem. Ezután te ljes, le fc lé irányuló ránditássa la vállamon keresztül feszítemaz cllenfél karját (51.-5<1. kép).7. A támadást keresztbctettkezekkel tartom fel. Majd hüvelykujjamat a támadó jobbkézfejének hátára esúsztatom.melyet hátrafelé a háta mögécsavarok és fölfelé emelek. Ezzel rákényszerítem az ellcnfelet, hogy elengedje a kést. Haa támadó tovább erőszakos

kodik, az areába is rúghatok(55.-59. kép).8. A támadó lendülő learj át a"villafogással" tartom fel, (közhen a hasam behűzorn). Azellcnfél karját jobb kézzel erő

sen megragadom és lefelé r ántom. Ugyanakkor bal kezemetaz ellenfél vállára helyezve aztszintén lefelé nyomom. A támadó ily módon kinyújtott éskicsavart kezére r át érdelek.Térdem nyomásával és mindkét kezem fölfelé irányuló húzásával törési helyzetbe hozomaz ellenfél karját. amelynekhatására biztosan elengedi akést. Gyakorlás közbcn a törési helyzetre nagyon vigyázzunk! (60.-62. kép). A 63. kél)a támadó karjának könyökbentörténő feszitését szemléltetia térd segítsége nélkül.ll. A késsel vagy tőrrel orvultámadó ellenfél cselfogást ishasználhat: pl. egyik kezéből

a másikba dobálja át a kést.

ko r hirtel en hátrahajolok, és 70sz ükség esetén az ell enfé l á llá- 71ba , térdébe vagy nemi szerv é-be rúgok (66.-67. kép). Hanem siker ül a támadóba r úgnom és kö zb en a földre esek,mindig a hátamra vagy a z 01dalamra kell a zon na l fordulnom - lábbal a z ellenfél fel é.Ebben a testhelyz etben használhato m ugyanis a legsikeresebben a földön fekve az önvédelem valam ely ik védekező

fogását (68. kép) .ll. Ha a z ellenfé lnek sike r ülta fö ldre dobnia és késsel támadr ám ( belé m a kar szúrni ) , a k kor abban a pillanatban, a milto r a z ell en fé l fölém hajolvak és ét belém akarja döfni, tel- 131jes erőmből a z álla alá, a s íp-cson t jába vagy nemi szervéberúgok (69. kép) , esetl eg az ún.

67 r e gy ors ütést m érhetünk, vagy68 bele r úg hatu nk (64.-65. k ép ),

10. Ha m ár nincs időm arra ,hogy kezemmel feltartsam atámadó fe lé m súj tó karját, a k -

Ezt azért teszi, hogy megr évesszen az eredményes önvédelemben és hogy ne tudjukmegfigyelni, vajon melyik kezével támad meg. Ilyenkor, hapor vag"y h om olt van a közelii nkben, gyorsan felmarkolunkbelőle és a z ellenfél szemébeszó rjuk. lIa sa pkán k, kabátunkvan, azt a megfelelő pillanatban a támadó arcába dobhatj uk . Ezzel egy ki s időre "elva kítjnk" az ellen felet, s ezala ttvalamely ik érzékeny testr ész é-

"ollózást" használom ellene(70.-73. kép). Az "oll ózás" leírásával az ..Önvédelem a földön" címií fejezetben foglalkozunk.

KÉSSZÚRAS VÉDÉSE

FÖLDÖN FEKVE

l. Ha a támadó a bal oldalamnál térdepel és a kést döfésreemeli fel, lesújtó karja eléodatartom a bal (vagy jobb)alkaromat, majd szabad jobbkezemmel azonnal elkapom azellenfél csukl ój át. Bal kezem(amellyel a támadást teltartottam) hüvelykujját a támadókést tartó kézfejének hátára .a többi ujjamat pedig a h ű

velykuj] párnájára esúsztatomés rászorítom. A hüvelykujjfelé irányuló nyomással a támadó kezét derékszög helyzetébe feszít em és kiesavaromkezéből a kést. Ugyanakkorbalra fordulok, hogy fölébe k erüljek az ellenfélnek (74.-77.kép).2. A támadó késsel felém len(}ülő karját úgy tartom fe l,hogy mindkét kezemmel villafogással elkapom az alkarj át.Ezután bal kezem hüvelykujját az ellenfél kezének hátáracsúsztatom ugyanúgy, mint azelőbbi fogásnál, majd addigcs ávarom a kezét, amíg el nemengedi a kést (78.-79. kép).3. Ha az ellenfél mellettemtérdepel és magasba emeli a

kést, lesújtó karját úgy tartomfel , hogy mindkét kezemmel,villafogással elkapern az alkarját, bal kezem élével azonnal,erőteljes lendülettel alulról atámadó felkarjára csapok,amellyel harcképtelenné teszem (80.-82. kép).4. Ha más személyt támadnakmeg késsel, akkor a vesz élyeztetetten a következőképpen segítek: hátulról megközelítema támadót, és jobb kezemmelelkapom csuklónál a karját.

Bal kezemmel úgy fogom mega támadó kezét, hogy hüvelykujjam a kézfejének hátán legyen, majd mindkét kezemmeladdig csavarom a karját, amígel nem engedi a kést. A megtámadott személy egyúttalegyik kezével megfoghatja el lenrel ének orrát, másik kezével pedig a fejét és igy hátralökheti őt a földre (83.-S!.kép).Valamennyi esetben a támadószemeibe döfhetem a két ujjamat, esetleg a kézfej élével azorrára csaphatok és ezzel elkábíthatom. Az ütést követő

pillanatnyi megtorpanást helyzetem javítására használom fel.

ZART HELYISf:GBENKf:SSEL TAMADO

ELLENI Vf:DEKEZf:S

l. Ha részeg ember zárt helyiségben késsel veszélyeztet, alejfjobb védekezési mód, haa hozzám legközelebb eső széket magam elé tartva védekezem ellene. A szék ülőfelülete

a mellemet takarja, a széklábak viszont a támadó feléirányuljanak. A széket igytartva az ellenfélhez közeledem és hirtelen mozdulattalúgy lököm a támadénak. hogy

annak feje és mindkét kezea széklábak közé kerüljön.Majd hátulról az ellenfélhezugrom, megragadom a késttartó karját és kezét kicsavarva megszerzem tőle a kést (akést egyébként a segíts égülhívott személy is elveheti a tá madótóI) (85.-88. kép).2. A széket a mellem elé emelem az ülőfelületénél fogvaúgy, hogya támlája a jobb vállamnál legyen. A sz éklábaka támadó felé irányulnak.

Amikor az ellenfél hozzám közeledik, a széklábakkal hirtelen rátámadok. A szék e t nagyon gyorsan kell a támadófelé löknöm, nehogy megfoghassa azt. A szék lá bak k a l valóellen tám adás nagyon v es zélyesaz ellenfélre nézve, hi szen afelső szék lá ba k az arcába vagya nyakába vágódhatnak, aza ls ók viszont a gyomrába vagya hasába. Ha a széklábak netán célt tévesztenének, és csupán a támadó teste vagy karjakerülne közéjük, akkor a széket erőteljesen oldalra csavarva földre kényszerítem az ellenfelet (89. kép).

3. Az olyan támadó ell en, a k ife lé n k dobja k és ét, nagyon n ehezen tudunk védekezni. Zárthelyiségben, ahol szé k ek vann a k, szék k el védekezünk a felé n k dobott kés ellen . A sza bad ba n viszont ol yan testhelyze t et kell elfoglalnunk a támad óval szemben, hogy a lehető

leg k isebb célfelületet nyújtsukszám á r a, esetleg v illámgyorsanfé lre ug runk a fe lé n k dobottkés elől (90.-91. k ép).

BOROTVAvALT AMADÚ

ELLENI VEDEKEZES

A borotvával támadó ellenfélr en dkívül v es zélyes, és ezér ta védekezés is nagyon igényesfe lad a t. A zárt helyi ségben borotvá val támadóval szembensz ék k el v édekezem úgy, hogya széket magam elé emelem ésa továbbiakban a "v éd ek ezészárt helyi ségben a k éssel támadó ellen" címú fejezetben leírtmódon cselekszem.Más helyzetben (pl. a szabadban) igyekszem megfelelő távolságban tartózkodni az ellenféltől mindaddig, amíg le nemvetem a kabátomat. Majd addig hadonászok a kabáttal a támadó felé, míg s ik er ül vala-

melyik érzékeny testrészébe(térdébe, n emi szer v ébe stb.)r úgnom.Védekezés közben cselfogást ishasználhatok: meglephetern a.tám a d ót azzal , hogyalábáhoLv etem magam és a földre r ántom őt , vagy a szemébe dobok(szórok) v a lam ilyen tárgyat(homokot, port st b. ) .

PISZTOLL YALTAMADÚ

ELLENI VED EK EZES

P isztollyal szem ben csak is a bban az esetben védekezhetemsik er rel, h a a támadó közvetlen közelről fenyeget. Amenyn y íben az ellenfél távolabb(k ét v agy több lépésre) tartózkod ik tőlem , a k kor passz ívanketl v isel ked n em mindaddig,m íg nem adódik alkalom arra ,hogy k íüthessem v agy kirúghassam kezéből a pi sztolyt.A v édek ezés sik er e a lélekjelenléttől, a határozottságtól, aziigyességtől és a bátorságtúrfügg.Nálunk a polgári személyek r előfegyverviselési tilalom vonatkozik, s ezért ebben a kiad- 143ván yba n nem foglalkozunkr észletesebben ezzel a problé-m ával.

BOTTAMADAsOKVf:Df:SEI

Olyan esetben, amikor a támadó karját "m eghossza bbító"tárgy által fenyegető veszélynek vagyunk kitéve, egyarántérvényes az a szabály: annálkisebb a veszély, minél közelebb vagyunk a támadóhoz.f:ppen ezért mindig igyekezzünk lehetőleg egyetlen ugrással közvetlenül az ellenfél mellé vagy háta mögé jutni, merta támadónak így több időre

van szüksége arra, hogy az újirányba sújthasson. A védekezőnek viszont éppen ezt idő

többletet kell jól kihasználniaa további, aktív védekezésre.1. A bottal támadó ellenfél általában olyan távolságra igyekszik hozzám kerülni, mint amilyen hosszú a botja, hogy alaposan ráüthessen a fejemrevagy a vállamra. Amikor azellenfél már ütésre lendítettea jobb kezében tartott botját,villámgyorsan a fejem fölétartom - tenyérrel fölfelé a bal karomat, s közben egyiklábammal elrugaszkodva a támadó felé ugrom. Az ugrássalén kerülök támadó helyzetbeközvetlenül az ellenfél k özelé-

ben, és jobb öklömmel erősen

a gyomrába vagy a nemi szervébe ütök. Fölemelt bal karommal föltartom az ellenféllesújtó kezét az alkarjánál, a bot szinte önmagától kirepüla támadó kezéből. Abban azesetben, ha netán már megkésve ugranék az ellenfélhez és azlecsap rám a bottal, akkor sema fejemre (v államra) üt, hanem (a tenyérrel fölféle fordított), fejem fölé tartott bal karomra, A fájdaimon kívül sem mi különösebb bajom nemtörténhet, mivel karom belső

oldalát viszonylag olyan vastagizomszövetek borítják, amelyekeléggé letompítják az ütés hatását (1.-3. kép).2. Ha a támadó hátrahajol,hogy botjával a fejemre üssön,abban a pillanatban, amikorütésre lendíti karját, bal l ábbal felejé lépek, (közben a tenyérrel fölfelé forditott bal karommal a fejem védem). Ballábamnak az ellenfél két lábaközé való belépésével egyidejűleg úgy hajolok le, hogy afejem a támadó hasa alá kerüljön. Majd azonnal és mind-

két kezemmel megra gadom azellenfé l nadrágját hátulról atérdc m a gass.ígában. A támadókarjának leslÍ,itásá val egy idejííleg hirtch~n Idegyen esed em :a fejemm el. a h űtunnnal, va lamint mindkét kez emmel föl emelem az ellen felemet, aki ezzel elveszíti az egyens ú lyát ésmagatehetetlenül a h átamraesik. Ezután már könnyüszerrel átdobhatom őt magamonkeresztül a földre. Az ily enföldreesés nagyon veszélycs ól

támadóra nézve, mivel a háta mon át csúszva a fejévci zuhana földre és így könnycn n yakszir t tör és t szenvedhet (".- 6.

3 kép).

3. Ha a támadó szék kcl vagymás kemény, sú lyos tárggyala ka r megütni és minden erejétbele a ka r ja adni az ütésbe,nagy lcndület et kell vennie.I~zért a tárgya t vi szonylag m agasan a feje föl é emeli, s kö zben egy Ilill anatra hátrahajlik.Ez lehetövé teszi , ho gy a z ellenfelcmet a föld re ta sz íthassa m, s ezér t ezt a z a lkalmatkésedclem nélkül kell kihaszn álnom. Az onnal a támadóhozugrom (közb en fejemet a tenyérrel fölfcl é fordított karommal vé dem ) és egyúttal jobbkezem m el magam felé rántomaz ellenfél lábát, amivel a hátára dobom. Ha a támadó lábát 5

tartó karját és a vállamra tévea zt, gyorsan előrehajolvaátdobom az ellenfelet magam elé(9.-11. kép).5. Ha a támadó bottal akarrá m vágni, az iitést bal kezemmel tartom fel. Jobb kézzela lu lr ól feszítést alkalmazok(12.- 14 . kép).6. Ha az ellenfél mindkét karját a magasba emeli és hátrahajlik, hogy botjával teljeserőből sújtson a fejemre, villámgyorsan hozzáugrok ésmindkét karját megragadom.Fejemet Iehajtom és a támadógyomrába vágom, esetleg a ne-

abban a pillanatban rántommeg, amikor éppen hátrahajlik, akkor viszonylag könnyenelérem, hogy hanyatt essen.A védekező fogásokat tehát amegfelelő időben és villámgyorsan kell végrehajtanom(7.-8. kép).4. Az ellenfél bottal vagy máskemény tárggyal oldalról akarmeg ütni. Azonnal hozzáugrom(közben fejemet a tenyérrelfölfelé tartott karommal védem), és jobb kezemmel a hasába, (nemi szervébe) ütök,Hirtelen balra fordulok, egyúttal megragadom a támadó botot

mi szervébe r űgok (15.-17. kép).7. A támadót úgy is legyőzhe

tem, hogy fejemmel (homlokommal) a hasába vágok, ésközben mindkét lábát kirántom alóla, amitől hanyatt vágódik (18. kép).8. A bottal történő ütés ellenakkor is sikerrel védekezhetem, ha a földön fekve ér atámadás. Az ..Önvédelem a földön" utasításaihoz tartom magam (lásd: ..Önvédelem a föl-

FEJSzf:VEL TÖRTf:NÖTÁMADÁS Vf:Df:SE

1. Ha az ellenfél a jobb kezében tartott fejszével fenyeget,következőképpenv égedekezemeabban a pillanatban, amikora fejszét a magasba emeli, atenyérrel fölfelé fordított balkaromat a fejem fölött tartvavillámgyorsan a támadóhozugrom és bal alkarommal elölről feltartom a támadó karját.A rákövetkező pillanatban jobbkaromat alulról az ellenféljobb alkarja és felkarja közécsúsztatom. Jobb kézzel meg-

dön-ollózás" fejezetet), de egyúttal a fejemet is védenem kellaz ütés ellen. Ezért mindig afejem elé tartom a tenyérrelfölfelé fordított bal vagy jobbkaromat, illetve mindkettőt

egyszerre, hogy felfoghassamaz ütést. Majd megpróbálomártalmatlanná tenni a támad éta nemi szervébe, vagy más érzékeny testrészébe történő rúgással (19.-21. kép).

fogom a háta mögött a bal kezemet, s magamhoz szorítomI,önyökét, hogya támadó nehúzhassa ki karját. Kissé balrafordulok, és egyúttal mindkétkezemmel hátra, jobbra és lefelé nyomom az ellenfél alkarját, míg el nem engedi a fejszét (22.-25. kép).A fogás begyalcorl ása közbenvigyázzuni. a társunk karjára,mivel könnyen eltörhet.Az ellenfelet a földre is lökhetem, ha karjának feszítésé-

sípcsonton rúgni) - (28. kép).4.. Ha más személyt fenyegetfejszével a támadó, akkor hátulról hirtelen hozzáugrem, balalkaromat az ádámcsutkájáraszorítom, szorosan magamhozhúzom őt és egyúttal jobb k ezemmel feltartom a fejszét fogó karját. A megtámadott személy belerúghat a támadóba ,megüthetí stb. A támadó lábába történő rúgással és fejénekhátrafeszítésével addig fojtogatom, amíg abba nem hagyjaaz ellenállást (29.-31. kép).

let a mellemet fedje, a széklábak az ellenfél felé irányuljanak. Megközelítem az ellenfelet úgy, hogy amikor felemelia fejszéjét, a szék lábainakgyors támadó felé lökésével(a támadó magasban levő karjai a szék lábai között legyenek) és jobbra vagy balra történő elfordításával kényszerithessem a fejsze eldobására.Ezzel egyidejűleg - a támadóagresszivitásától függően - valamilyen hatásos fogást vag.vrúgást is alkalmazhatok (pl.

vel egyidejűleg jobb lábammdlgáncsot vetek a támadó jobblábának.2. Ha az ellenfél ütésre emelifel karját és hátrahajol, hogyerőteljesebben csaphasson ráma fejszével, hasonló módon védekezem, mint amikor bottaltámadnak rám (26.-27. kép).3. A fejszével történő támadásellen (zárt helyiségben) székkel is védekezhetem. Felkapoma közelemben levő széket ésmagam elé tartom. Az ülőfelű-

SZÉKKEL TÖRTÉNÖTAMADAS VÉDÉSE

32 35 38

l. Amikor a támadó fölemeltea széket, villámgyorsan hozzáugrom és megfogom mindkétkarját (32. kép). Az ütés feltartása után az ellenfél sípcsontjába, nemi szervébe stb.rúgok (33. kép). Jobb lábammal gáncsot is vethetek a támadó mindkét lábának és ajobb kezemmel a mellére mértütéssel a földre lökhetem. Ugyanezt elérhetem úgy is,hogy előbb a lábára lépek ésazután lököm mellbe,2. Amikor a támadó a magasbaemeli a széket, tenyérrel fölfelé fordított bal karommal fejemet védve, villámgyorsan hozzáugrom. Az 'ugrá ssa l egyidejűleg jobb öklömmel alulrólhasba, nemi szervbe ütöm. Azellenfél a fájdalomtól azonnalelengedi a széket, majd kis elő

rehajlással jobb kezemmel magamhoz rántom a támadó lábát, aki ettől elveszíti az egyensúlyát és hanyatt esik (34.-36.kép).

3. Ha az ellenfél zárt helyiségben magasra emelt székkel

dülő lábát a sa r k án ál. jobb kezem alábujjaira esúsztatom éslábfejét befelé cs ávarom. Ezz elrákényszerítcm a t árnad ét.hogy arccal bukjon a föld re

támad rám, én is felkapok egymásik széket és erősen fogvamagam elé tartom. A támadófelé ugrom és nagy lendülettelúgy lököm feléje a széket, hogya feje és mindkét keze a széklábak közé kerüljön (37.-38.kép). A szék megesavarásávalaztán könnyen a földre kényszeríthetem a támadót (39.kép).4. A székkel történő ütés ellenúgy is sikerrel védekezhetem.hogy az ellenfél lesújtó székeelé odatartok egy másik széketés egyúttal a támadó hasába,sípeson t já ba stb. rúgok (40.-41.kép).

szegek és a hullg ánok által kiprovokált bármilyen rendzavarás alkalmával számolnunkkell az efféle támadással is. Azalábbiakban néhány olyan fogást ismertetünk, amelyek révén sikeresen védekezhetünka rúgás ellen álló vagy fekvő

testhelyzetben.l. Amikor észreveszem, hog~'

az ellenfél a hasamba akarrúgni, azonnal előrehajolok, ahasarnat minél távolabbra húzom vissza a tám ádétöl, és eg~'

úttal jobb kezem élével erősen

ráütök az ellenfél rúgásra lendülő lábának sípesontjára. Klaz egyetlen ütés elegendő arra ,hogy az ellenfél abbahagyjaa további támadást (1. kép).Jobb kezem élével a támadósí pcson tjá ra mért ütés után balkezemmel megfogom az ellenfél sarkát, és a lábát hirtelena magasba emelem. A támadóettől nagy lendülettel hanyattesik (2.-3. kép).2. Támadás közben bal kézzelelkapom az ellenfél felém len-

RÚGAs VÉDÉSE

Bármel yik te st részünket ér trúgás na gy fájda lmat okoz.Néhány es etben (a kül ün öseuérzéke ny és könnyen sebezhető

testrészeken ) a brutális rúgássú lyos testi sé r ülést okozhat:csonttörést. nyílt se bet, bels ő

sér ül ést , ájulást st b.Éppen ezért a vereked ő k, a ré-

(4.-7. kép). A földreesés utánazonnal a támadó hátára térdepelek, s miközben egyik kezemmel állandóan fogom azellenféllábujjait, másik kezemmel megragadom ahajánálvagy az orrhegyénél fogva ésa fejét hátrahúzom a lába felé.A lábát viszont egyúttal a fejeirányába feszítem (8. kép).3. Más mód, hogy a támadólendülő lábát mindkét kezemmel elkapom, bal kezemmelalulról a boka külső részét fogom át, szorosan a testemhezhúzva az ellenfél lábát. Ezzelegyidejűleg jobb kezemmelnyomást gyakorolok a térdének belső oldalára, hirtelenmozdulattal jobbra fordítom ,melytől a támadó hasra vágódik (9.-13. kép). A földön azelőbb leírt feszítést alkalmazhatom (14. kép).4. Ha a támadó belém akarrúgni, hirtelen előrehajolok ésrúgásra lendült lábát megfogom a jobb kezemmel a térdénél vagy kissé lejjebb. Hirtelen a hónaljam alá szor ítoma lábát és bal kezemmel megfogom a jobb csuklömat, Az

ellenfelet lábának felfelé emelésével, előre vagy hátra történő erőteljes rángatásával hanyatt esésre kényszerítem (15.17. kép).5. Egyszerű, gyors és hatásosvédekezés a rúgás ellen: villámgyorsan (bal vagy jobb)oldalammal fordulok a támadófelé és lábfejemnek (cipőmnek)

az ellenféllábfejéhez vagy alsólábszárához történő odatartá-

9 1012 15

máshol, lásd: a 20.- 25. k épek e t). Az il yen támadások ell enelh a j lássa l, elr úg ással, karunkfe ltar tásával, az e ll en fél lábá-

sáva l teszem ártalmatlanná arúgást (18.-19. kép).Az utóbbi időben a képeslapokban (főként a kiilföldiekben) a Karate-rendszer különféle ütéseit és rúgásait szemléltető fényképeket és cikkeketközölnek. Ezek a rúgások ésütések tökéletes felkészülést ésbegyakorlást igényelnek. Hasznosan lehet ezeket a fogásokatfelhasználni, de vissza is lehetéln i velük. Nagyon vesz élyesek,mert a támadó rendkivül hatásosan ütheti meg és sebezheti meg a megtámadottat (pl.a gyomron, fejen, aveséken,a bordákon, a nemi szer ven és

nak megfogásával, a támadólábába (karjára) irányuló ellenrúgással (ütéssel) stb. védekezhetünk (26.-39. kép).

LABTAMADASOKVÉDÉSEI

FÖLDÖN FEKVE

l. Ha földön fekszem, és azellenfél belém akar rúgni, hirtelen mozdulattal a bal vagyjobb oldalamra fordulok, arccal a támadó felé. Ha az ellenfél a fejembe akar rúgni, akézfej élével alábfejére ütök.Bal kezemmel megfogom a támadó karját és egyúttal jobbkezemmel a lábujjait, majdpedig erőteljesenoldal irányba

csava r om a lábát, amellyel rákényszerítem az ellenfelet,hogy arccal bukjon a földre.Felugrom és a támadó földönvaló feltartására alkalmas valamelyik fog ást használom(40.-45. kép).2. Ha a támadó mellbe (fejembe) akar rúgni, kiváromaz alkalmas pillanatot, melyben elkaphatom az ellenfél felém lendülő lábát, magamhozszorítom és szabad kezemmelaz ellenfél térdhajlatánaktestem felé történő erőtel

jes húzásával testemen keresztül arcra buktatom, majd megfelelő fogással ártalmatlannáteszem. (Lásd: Önvédelem aföldön című fejezetet) (46.-49.kép).

3. Ha a támadó mellbe (fejembe) akar rúgni, az elő

nyösebb helyzetben levő kézfejem élével alábfejére ütök,egyidejűleg jobb karommal elkapom az ellenfél rúgásra lendült lábát és jobbra fordulvakényszerítem, hogy testem fe-

lett arccal bukjon a földre (50.kép).

A rúgás elleni védekező fogásokat kezdetben lassan végrehajtva gyakoroljuIt, hogy azegyes mozdulatokat helyesensajátíthassuk el és az edzőtár

sunknak ne okozzunk feleslegesen fájdalmat.

ÖNVÉDELEMA FÖLDÖN

Ha az ellenfél váratlanul (orvul) támad rám és a földretaszított, illetve ha álló testhelyzetemben nem sikerült ellene a védekező fogásom ésvele együtt esem a földre, vagyha úgy látom, hogy az ellenfelet álló testhelyzetben nem tudom legyőzni, akkor inkábba földre rántom. ~lindannyiszorigyekszem villámgyorsan a hátamra feküdni, mindkét lábamat az ellenfél felé tartva (1.kép).Az önvédelem szempontjábóla háton fekvés mindenképpena legelőnyösebb, mivel így azerősebb támadónak (esetleg támadóknak) lehetetlenné teszem;hogy megltözelítsen. Ezenkívülez a testhelyzet lehet évé teszi,hogy az ellentámadásra (aktívvédekezésre) nemcsak a karjaimat, de a lábaimat is felhasználhassam.Háton fekve rendkívül fontosa jó lábmunka. Már a gyakorlás ideje alatt le kell szoknunkarról, hogy csupán a kezünkkel védekezzünk, és céltudatosan ki kell próbálnunk a láb-

bal történő védekezést is. Lábunk erősebb a kezünknél ésezért lehetővé teszi, hogyelőnybe kerüljünk az ellenféllel szemben.A földön való önvédelembenne feledjük el az alábbi szabályokat:1. Amíg az ellenfél támad, neálljunk fel és ne forduljunkháttal feléje. Mindig látnunkkell a támadót!2. A kezünket minél kevesebbet használjuk. Mindig a lábunkban bízzunk jobban.3. Legyünk elkészülve arra,hogy a fejünket a vállunk közéhúzzuk, vagy ha az ellenfél anyakunkra támad, úgy próbáljunk minél közelebb simuInia támadó testéhez, mivel ezáltal megakadályozzuk, hogyesetleges fojtásnál nagy erőt

tudjon kifejteni.4. Behajlított lábainkat magunk és a támadó közé helyezzük,

A földön való önvédelmet - azalkalmazandó módszerek szempontjából - három része bontjuk:a) A támadó közeledésénekmegakadályozása.b) Védekezés a földre esés után- ha a támadó alatt vagyok.c) Védekezés a földre esés után- ha a támadó fölött vagyok.

a) A támadó közeledésének megakadályozása

A mindkét lábunkkal a támadó lábába történő ellentétesirányú rúgást "ollózásnak" hívjuk. Az "ollózás" oldal- vagyharánt irányú lehet. A különböző helyzetekben aszerint alkalmazzuk őket, amilyen irányból felénk közeledik a támadó:

1 oldalról, hátulról vagy elölről.

2 A 2.-4. képek az oldalirányú3 "ollózást" szemléltetik. A tá-

madó ebben az esetben a hátára esik. Az 5.-6. képeken bemutatott, ellentétes iránybanvégrehajtott "ollózás" használatakor a támadó a hasára esik.A haránt irányú "ollózást",

amelytől a támadó hanyattesik, a 7.-8. képek szem lélt etik.Az alábbiakban néhány olyaneljárást ismertetünk, amelyekkel meggátolhatjuk a támadóIelénk való közeledését:l. A földön hanyatt fekve mindkét lábam állandóan a támadóirányába tartom. Amikor azellenfél olyan közel lép hozzám, hogy elérhetem őt a lábammal, pl. a ballal, akkorvillámgyorsan a bal oldalamrafordulok, a ballábfejemet(kamp ókéntj beakasztom hátulról a támadó lábába bokájának magasságában, és jobbtalpamrnal elölről belerúgok a

térdébe (megnyomom a térdét).Lábának térdben történő erő

teljes megrúgásával hátradöntöm a földre (lásd: az arcirányú támadást a 7.-8. képeken).Ennél a védekezésnél mindkétlábbal egyszerre és gyorsankell cselekednem. A támadóföldre esése után azonnal felállok, gyorsan hozzáugrom ésfeltartására, valamint ártalmatlanná tételére alkalmas fog-ást használok ellene, lásd:"Önvédelem a földön" a támadó feletti testhelyzetben (9.-10.kép).2. Ha az ellenfél balról léphozzám, a hátamon fekve lá-

baim hirtelen oldalirányú ,,01- 8lózásával" a támadó lábait a 9lábaim közé fogom és erőteljes 10jobbra fordulással a földrebuktatom az ellenfelet (2.-6.kép).3. Ha a támadó hanyatt dobotta földre és rám akar ugrani.

behajlított lábakkal azonnalfeléje fordulok és mindkét lábam hirtelen kinyújtásávalhasba rúgom az ellenfelet (11.kép).

b) V édekezés, ha a tám adóalatt vagy ok

Abban a kedvezőtlen helyzetben is, amikor a támadó alákerülök, nagyon fontos, hogykülönösen a szememet, a nemiszervem et és más érzékenytest részeim et vé d jern. Mindamellett meg kell őrizni a nyugodts ágomat és az adott helyzetnek megfelelő határozottcselekvő képességemet.1. Ha a támadó a hasarnon térdepel és fojtogat, kezem élévelaz érzékeny testrészekre mértütésekkel, harapással, két ujjamnak a szemébe történő döfésével, az orrára mért ökölcsa pássa l stb. védekezem (12.13. kép).2. Ha a földön fekszem és a támadó terpesztett lábakkal aha samra ül és fojtogat, az ellenfelet mellem és hasam hir-

telen kidomborításával dobom 12le magamról. A támadó a fe- 13jemen keresztül zuhan át. Esé s 14közben a nemi szervébe ütök,amellyel mindjárt ártalmatlanná is teszem az ellenfelet(14.-15. kép).3. Ha a hátamon fekszem, az

ellenfél a baloldalamnál térdepel és fojtogat, ebből úgyjuthatok ki , hogy mindkét lábbal elrugaszkodva a földtől

magasba emelem őket (mínthahátrafelé akarnék bukfencezni)és a támadó nyakát a térdeimközé zárom. A lábakat jól öszszeszorítom, majd jobbra és lefelé irányuló húzásukkal a támadót átbuktatom a fejére(16.-18. kép).4. Ha az ellenfél a lábam között térdepelve fojtogat. Nyakizmaimat összehúzom, az államat a mellemhez szorítom, balkezemmel megfogom a támadójobb csuklóját, jobb kezemet,melyet becsúsztatok a karjaiközé, az állára helyezem. Ezzelegyidejűleg jobb lábamra támaszkodva felemelkedek, hirtelen oldalra fordulok és kiugrom balra: a támadót ezzelmagam m ell é buktatom a földre. Majd a továbbiakban úgyvédekezem, ahogy azt a 19.-21.k épek szemléltetik.5. Amikor a támadó bal felől

fojtogat , összehúzom a nyakizmaimat és az állama t a m ellernhez szor ít om. egy úttalmindkét kezemmel megfogomaz ellenfél bal csuklóját. Baloldalra fordulok, hogy jobb lábam szabad legyen, amelyethirtelen r áhelvczek a támadófejére és azt erőteljesen lefelényomom. Az ellenfél átgurulrajta, én viszont még mindigfogva tartom a bal csuklóján á l.Gyorsan ráteszem a támadóraa bal lábamat is, méghozzáúgy, hogy az ellenfél bal vállaés karja a lábaim közé kerüljenek. A támadó nyaka és fejemost már a jobb combom alattvan. Az ellenfél bal karját szoro san a sa já t m ell emre szor ítom. A hasam magasba emelésé vel (a birkózók hídállásához

ham a támadó oldalának tá- 27masztom és eltolom őt magam-tól. Balra fordulva kiszabadí- 28tom jobb lábam és hirtelenmozdulattal át teszern az ellen-fél fejc fölött úgy, hogy a lábIejern az álla alatt legyen. Ballábbal és bal kézzel a támadó,jobb karját magamtól balratolom, s ezzel könyökben feszítést alkalmazok (25.-26.kép).7. Az cllenfél a lábam közöttt érdepelve fojtogat. Behajlítommindkét lábamat és a lábfeje

met elölről nekitámasztom a támadó oldalainak, majd a lábakhirtelen kiegyenesít és ével eltolom magamtól az ellenfelet,aki így nyújtott karokkal, te-hát a számára már kevésbé 171előnyös helyzetben tud csakfojtogatni tovább, Ezután gyor-san felemelem térdben behaj-

irányuló erőteljes megrántásával (a jobb csípőmön keresztül) feszítcm.6. Ha a támadó a földre döntött és fojtogat, mindenekelőtt

összeh úzom a nyakizmaimat ésaz államat a mellemhez szorítom. lUaj(l mindkét kezemmelmegfogom az ellenfél jobbcsuklóját, ugyanakkor a bal lá-

hasonlóan) könyökben feszítemaz ellenfél karját (22.-24. kép).A támadó bal karját mellemről a jobb oldalamhoz történő

tovább tolásával és a föld felé

c) V éd ek ezés, ha a támadóf e le tt vagy ok

Ha már a földre do btam azellenfele t, mindig arra kell tö rekednem. hogy olyan előnyös

helyzetbe kerüljek felette,amelyben sikerrel folytathatom a küzdelmet , ő vi szont netámadhas son tovább engem.A földön egyrészt fogva tarthatom az ellenfelet, amíg segítséget (erősítést) kapuk, másrészt azonnal ártalmatlanná,a további küzdelemre képte-

33 irányuló húzásával és karjaim34 segítségével az ellenfé l r ajtam

keresztül a hátára es ik (3 5.-35 37. kép). Gyakorlás közben

legyünk nagyon óvatosak, mertedzőtársunk nem tud kiáltaniés ezzel figyelmezt etni, ho gytúlságosan beszorítottuk. Azátbuktatást gyakorláskor hagyjuk ki.

tott kezének alkarj át hirtelen 30felemelem, könyökben eltörhet. 319. Ha az ellenfél a fejem mő

gött t érdepelve fogtogat, erő- 32sen megfogom a nyakamat szerító karjait, a magasba emelem a lábaimat és a támadófejét a térdeim közé fogom.A lábakat szorosan egymáshozzárom. Majd lábaim lefelé

lított lábaimat, illetve a támadó állába vagy karjaiba rúghatok (27.-29. kép).8. Ha az ellenfél térdelő terpeszben helyezkedik el fölöttem és fojtogat. Összehúzoina nyakizmaimat, az á llam a t am ell emhez szorí tom , bal kézzelm egfo gom a támadó bal cs ukló ját, jobb kézz el a l;:önyökén ek támaszkodom és egész te stem m el hirtelen balra fordulok. A támadót a fordulattala földre kényszerítem , n ek emaz onban á llandóan tartanomkell a bal csukl óját. Az ellen fé l bal karját ezután úgy feszítem ki , hogy te st év el derék szöget zá r jon be és a tenyer ea földön feküdjön (bal kezemmel továbbra is a csuklój át,jobb kezemmel viszont közvet lenül a váll áná l fogom), m ajdjobb térdemmel rátérdelek akönyökére (30.-34. kép). Azegész fogást gyorsan kell végrehajtanom, hogy a támadótmeglepetésként érje. Ezzel a fogással az ellenfelet addig tarthatom a földön fekve, míg nemjön valakí a segítségemre. Haaz ellenfél térdemmel leszorí-

lenné tehetem. Az utóbbi esetben eltörhetem a karját, ütésselelkábíthatom stb.

Néhány példa

l. Ellenirányú ráfekvés. Eza fogás viszonylag jelentős erőt

és testsúlyt kíván. Főként akkor használom, amikor a hátulról támadó ellenfelet a fejemen keresztül magam elé dobom a földre. Hogy az ellenféla háton fekvő testhelyzetbőlnekelhessen föl és ne folytathassa állva a támadást, azonnalrá kell vetnem magam. Eztúgy hajtom végre, hogy míndkét lábbal a feje mőg é térdepelek és mindkét kézzel megragadom a nadrágszíját (övét)az oldalainál fogva: bal kezemmel bal felől, jobb kezemmeljobb felől. Majd gyorsan ráhasalole a támadó arcára, a saját arcomat pedig rászorítomaz ellenfél hasára. A lábamatállandóan terpesztve tartom,hogy az ellenfél ne fordíthassonát jobbra vagy balra (38. kép).2. A hason fekvő támadó nyakát átfogom jobb kezemmel ésaz alkarommal fojtogatom.Hogy az ellenfél ne szabadulhasson ki az átkarolásból, balkezemmel megfogom a jobbkaromat (39. kép). Amilmr érzem, hogy a támadó teste elernyed, amely azt jelenti, hogymár elvesztette az eszméletét,elengedhetem.3. Amikor az ellenfelet sikerülta földre vinnem és elveszíti azeszméletét, olyan előnyös testhelyzetet foglalok el, amelyből

a támadó nem tud kiszabadulni. Egyik lábbal azonnal a hanyatt fekvésben levő támadófejéhez lépek és úgy fogom mega tenyérrel felfelé fordított

38karját, hogy abai válla és a bal 39karja a lábam között legyen,a nyaka és a feje pedig a jobb 40combom alatt. Ráfekszem a hátamra. Az ellenfél bal karjátátteszem a ballábamon és ígyfeszítem könyökben karját(40.-41. kép).

4142 4. Ha a támadóval együtt olyan

helyzetbe kerültem a földre,43 hogy a hátán fekszik, én pedig

őrajta és jobb vagy bal kezévela nyakamat próbálja megfogni,kissé fölemelkedem, kezeimmel megragadom az ellenfélkönyökét és alkarját, melyet

erőteljes magam felé történő

húzással könyökben feszítek(42. kép).5. Ha küzdelem közben kénytelen vagyok a támadóvalegyütt a földre esni, mindigarra kell törekednem, hogy fölébe kerüljek. Felső fogással,jobb kezemmel megragadoma jobb csuklóját. Bal karomatáttolom az ellenfél karja alattés megfogom a jobb csuklórnat.A támadót testemmel időköz

ben állandóan a földre szorítom. A bal kar felemelésévelés mindkét kezemnek az ellenfél jobb csuklójára lefelé irányuló nyomásával könyökbenfeszítem a támadó karját. Ennél a fogásnál fokozottan figyelni kell a helyes testhelyzetre. Az ellenfél jobb oldalamellett kell ülnöm, testsúlyommal a támadó mellére nehezedve. A lábak terpesztésévelszilárd testhelyzetem biztosítom (43. kép).5. Az előző fogás változata: hanem bírom befogni az ellenféljobb karját akarhajlatomalatt, baloldalammal hirtelenaz ellenfélre dőlök és karjátjobb combom alá dugom. Balcombom közvetlenül az ellenfél jobb oldala mellett van,ezen fekszik keresztbe a támadó jobb keze, (melynek alkarja a jobb combom alatt van).Jobb lábam kinyújtásávalcombjaim között feszíthetemaz ellenfél jobb karját (44.45. kép).7. Ha a támadót úgy dobtama földre, hogy térdelő helyzetbe került és én a jobb oldalamellé kerültem, gyors mozdulattal mindkét kezemmel megragadom az ellenfél bal csuklóját, balra rántom, majd ajobb karhajlatom alá teszem éserősen beszorítom. Egyúttal

balra fordulok, kinyújtom behajlított jobb lábam, háttala támadóra fekszem és a földre nyomom. A helyzetből adó-

dóan az ellenfél bal karját fe- 47szíthetem (46. kép), (47.-51. 48kép).8. Ha a támadó hasra esett. 49terpeszülésben helyezkedem ela hátán, arcommal a feje irányában mindkét kézzel megragadom az ellenfél állát, ésmagam felé irányuló erős r án-

50 tással hátracsavarom fejét,51 melIyel ártalmatlanná tehetem.

(52. kép).52 9. Ha az ellenfél hasra esett,

hozzáugrom és egyik lábammai rátérdenelek a térdhajlatára. Bal kézzel belemarkoloka támadó hajába, jobb kezemmel pedig megfogom az egyik

lábfejét és mindkét kezemet 53magam felé húzom. Az ellenfél 54a fejének és lábának egymásfelé húzása következtében tehetetlenné válik (53. kép).10. Fojtogatás keresztfogássaI.Az ellenfél földön történő fojtogatására mindig érvényes aza szabály, hogy elsősorban asaját gallérjával vagyalkarunkbelső vagy külső élével fojtogassuk. Az alkar élei a legkeményebbek és ezért a legkönynyebben mélyednek bele a nyakpuha részeibe. Sohasem fojtogatunk tenyérrel, kezünk hátá-val, vagy a nyak felé forditottalkarral. mert ezek a Imrfelü-letek laposak és ezért a velüktörténő fojtogatás hatástalan 177lenne. Fojtogatáskor gyakranfelhasználhatjuk az ellenfélruházatát is - főként az inge

5556 vagy a kab átja gallérját. A gal

lér szorosan ráfekszik a nyalt-57 ra és keskeny sávban köröskö

rül fojtogat. A fojtogatást mindig csak egy kézzel végezzük,a másikkal csupán segédkezünk. Mindkét kezünk vagy

alkarunk egyidejű nyakra történő szorítása csak akadálytjelent a fojtásfogásnál. A fojtogatást a végső célnak megfelelő

ütemben végezzük. Fojtogatásközben éberen figyeljük az ellenfél szemét és arcát. Ha azellenfél elveszíti az eszméletét,ami a fojtásfogás helyes alkalmazásakor nagyon gyorsan bekövetkezik, hagyjuk abba a fojtogatást.A fojtásfogás gyakorlását nagyon óvatosan végezzük, miveledzőt ársunk nem tud beszélniés ezért figyelnünk kell, mikorad jelt arra, hogyelengedjük.A fogás félbeszakitására előre

megbeszélt jeleket használunk,pl. háromszor a testre, a földrestb. koppintunk (a SZAMBOés cselgáncs sportversenyekhezhasonlóan).Tekintettel arra, hogy az ittfelsorolt valamennyi fojtásfogás halálos kimenetelű lehet,az ellenfél eszméletének elvesztése után hagyjuk abba.A fojtásfogás helyes alkalmazása néhány másodpercen belül öntudatlan állapotba ejti azembert. Ezt könnyen észrevehetjük, mivel a fojtogatott félteste elernyed, vagy görcsösenrángatózni kezd.Ha az ellenfelet sikerült a földre dobnom, vagy ha vele együttén is a földre zuhanok, arrakell törekednem, hogy a hasára ü1jek vagy feküdjek, mégmielőtt feleszmél az esést követő meglepetésből. Bal kézzelmegfogom a támadó gallérjának bal szélét a vállán, jobbkézzel a gallérjának jobb szélét oldalt és hátul. A gallértfelső fogással markolom meg(hüvelykujjam alatta, többiujjam felette tartom). Amikormindkét kezemben biztos fogással tartom a gallért, könyö-

kömben behajlítom, majd jobbkezem könyökben történő hajlításával és egyenletes nyomásával az alkart elölrőlaz ellenfél nyakához nyomom, mellyelhatásosan fojtogathatom. E fogás alkalmazásánál fontos,hogy bal alkarom ne akadályozza a fojtogatásban a jobbalkaromat (54. kép).A támadó ártalmatlanná tételére néha elegendő az is, ha azeséssel egyidejűleg az ellenfélnyakára teszem előlről egyikaikaromat és földre esés utánerőteljes nyomást gyakorolokaz ellenfél nyakára.A fojtogatás fentebb leírt alapelveinek betartása mellett kű

lünböző változatokat is használhatok a gyakorlatban (55.60. kép).

TÖBB TAMADÓELLENI Vf;DEKEZf;S

Ha több ellenfél támad meg,a r ra kell törekednem, hogy valamennyien velem szemben(előttem) legyenek. Zárt helyiségben előnyös helyzetet teremtek, ha falhoz lépek, vagyha a sarokba húzódom, mivelott hátulról teljesen védett va-

gyok és a t ámad ók nem tudnak bekerítení. A sarok ba ntehát eléggé fedezem magamés jó helyzetáttekintésem isvan. Nyugodtnak és határozottnak kell lennem akkor is , amikor többen támadnak m eg.Behajlított karjaimat az arcomelé emele m, hogy az a lkarokkaI és kezeim élével védjemmagam a z ell en fe lek ü té seivelszem ben és hogy ugyanakkorén is visszaüthessek a támadóérzé keny testrésze ire (szem,orr, nyak st b.) , Mindig a legközelebb á ll ó ellenfel e t kellmegütnöm a zza l a karommal,amellyel a legkönnyebbenelé r hetem. (Ezért fontos, ho gyaz ütéseket míndk ét k ezemmeljól begyalwroljam). A karokkal mért ütések mell e t t a lábakkal is véd ek ezem. Azokkala támadók a lsó t estrészeinekér zé k eny pon t jaiba r úgole (has,sípcsont, boka st b. ),Több támadó ell en siker r el védekezhetek sz élek el is, a melyetm agam előtt tartsak lábaivala t ámad ók felé. Ha valamelyi kellenfél m egközeIítene, a szé kerőteljes k i ldk és év e l, a szék Iá bakat az ell en fé l a rc á ba, m ellébe nyomhatom, majd hirtelen visszah úzom magamhoz aszék et, vá rva az újjabb támadót. Székkel jól v édhetern a fejem is kövek, poharak, palackok st b. ellen.Ha tö bben támadnak meg szabadban és nem találok a hátamnal. megfelelő tedezéket.fut ásnak eredek. Amennyibena támadók egyenként érnekutol, hirtelen fordulatokkal ésjól választott üt ésekkel fokozatosan ártalmatlanná tehetemőket.

A TAMADÓELVE ZETÉSE

Vannak olyan fog ások, a melyekkel sikeresen á r ta lm a tlanná tehetem a z ellenfelet, engedelmességre és járásra k ényszer ít ve bárhová elvezet hetem.Az alábbiakban a tá madó elvezetésének néhány bevalt módját Ismertet j ük :l. Az ellenfél fel é lépek és ba lten yeremmel a homloká ra ütök..Job b kezemmel hirtelen m egfogom a jobb csuk lóját vagytenyeré t. Jobbra fordulva magamhoz r ántom, bal kezemráteszern a mellérc és az alkarral hátranyomom te stét. A karomat az ellenfél vállán keresztül teszem amellére.A jobb kéz magam felé húzásá va l és a bal alkarnak a támadó mellére irányuló nyomásával kinyújtom (kifeszítem)az ellenfél jobb karját (1.-2.kép). Ezután a bal karom elölről betolom az ellenfél jobbkarja alá és megfogom a sajátjobb alkaromat. Jobb kezemmel az ellenfél karját a sajátbal alkaromon keresztül feszítem. Ezzel igen nagy fájdalom

okozható az ellenfélnek. Miv elminden ellená ll á si k ísérle tecsak növeli a fájdalm á t és alegk isebb fájdalm a t akkor érzi,ha nyugodtan vel em jön, valószínű, ho gy ellenállás nélk ülkövetni fog (3.-4. kép) . Ugyanez t a fog ást csupán a kéz megfogásával is h aszná Ihatom (5.6. kép).

2. Az előbbi fog ást ketten isa lkalm azhat já l. , különösen a kkor, ha életves zé lyes, dühöngöember a támadó. Az egyil. félm egfogja a támadó jobb kezétéppúgy, mint a z előbbi es etben,

a másik fél ugyanezt a fogástfordítva használja. Ha mármindketten megfogták a támad öt, egyszerre indulnak el. Azellenfélnek követnie kell őket

(7.-8. kép).3. Az ellenfelet hirtelen homlokon ütöm a tenyeremmel, ésmielőtt feleszmél, jobb kezemmel villámgyorsan megfogoma jobb csulel éj át és megcsavarom a karját úgy, hogy fölfelélegyen a tenyere. A bal karombetolom az ellenfél jobb karjaalá és megragadom a gallérját,A kabátját húzva és egyúttalkezét az én bal alkaromon keresztül nyomva, engedelmességre kényszerítem a támadót(9. kép).E fogások gyakorlása közbenne feszítsűle feleslegesen társunk karját, figyeljül. jelad ását, hogy elengedhessük.4. A részeg és dühöngő elvezetésére más mód: ha a homlokára ütök és jobb kézzel elkapom a jobb esuklóját. A karjáttenyérrel fölfelé fordítom,ugyanakkor aláhelyezem balkaromat. Segítőtársam ugyanezt teszi bal oldalról. Az ellenfél mellén a kezünket jó erősen

megfogjuk és a míndkét felkarjára irányuló nyomással rák ényszerftjűk, hogy kövessenbennünket (10.-12. kép), Hale akarna ülni és felhúzza lábait, ezzel a fogással így istovább vezethető.

5. Ha a támadó ellenállást fejtki elvezetésekor, akkor az egyikfél úgy tartja őt, amint az a 8.képen látható, a másik fél viszont hátulról felfelé nyomjaaz ellenfélorrhegyét (13. kép).6. A támadó elvezetésének nagyon egyszerű módja, ha ahomlokon történő ütés utánjobb kézzel hátulról megragadom a gallérját, bal kézzel pe-

di g a nadrágját. Bal kézzelá llandóa n fölfelé húzom a nadr ágjánál tartva, miközben jobbkézzel a gallérjánál fogva előre

nyomom az ellenfelet. Igy arrakényszerítem a támadót, hogya bba az irányba menjen, amerre tolom (14. kép).7. Más mód, hogy homlokonütöm a támadót , mindkét k ezemmel megfogom jobb esuklóját, tenyérrel fölfelé fordítoma karját és jobbra fordulva azell enfél háta mögé kerülök.A támadó karjának könyökéta bal vállamra helyezem, m iközben kissé előrehajolok, majdIdegyenesedek és egyúttal aesuklóját lefelé nyomom. Ezzelaz ellenfél karját a v államonkeresztül fe szítem és engedelmességre kényszerítem (15.16. kép).8. Jobb kézzel elkapern az ellenfél jobb kezét, bal kézzelmegfogom a bal vállát. A jobbkarjának és bal kezének egym ás felé történő húzása álta laz ellenfélnek engedelmeskednie k ell és abba az iránybamegy, amerre löl,dösöm (17.20. kép).9. Ha veszél yes , dühöngő sz emény a támadó, akkor öl,öllela gyomrába ütök. Mihelyt elő

rehajol, a fejét lefelé nyomom,a kabátját pedig hirtelen a fejére húzom. Mindkét karjáthátra húzom a lábai között.Karjainak fölfelé és gallérjának előre irányuló húzásávalelvezethetem a támadót (21.24. kép).] O. Tenyeremmel erősen a támadó homlokára ütök. Ezutánbal kézzel alulról megfogoma jobb csuklóját. Jobb kezernélével ráütök a fogva tartottkarjának könyökére, az így behajóit kart a hónom alá fogom,majd jobbra fordulva és az

ellenfél könyökének fölfelényomásával és hátrafeszítésévei kényszerítem a támadót azáltalam meghatározott irányba(25. kép). A fogást ketten isalkalmazhatják (26. kép).ll. Tenyérrel az ellenfél homlokára ütök és mielőtt föleszm élne , jobb kézzel villámgyorsan elkapom a jobb csuklójátés tenyérrel fölfelé fordítoma karját. Bal karomat az ellenfél jobb hónalja alá tolom, tenyerem a tarkójára (fejére)teszem és azt erősen lefelé nyomom. A fejét , és bal alkaromon keresztül karját nyomva,menésre kényszeritem a támadót az általam kivánt helyre(oldalt nyomom előre) - (27.'k ép), Ezt a fogást is alkalmazhatják ketten (28. kép).12. Megfogom a támadó karjátés hátracsavarom. Bal kézzel.a hátán felfelé nyomom akarját, jobb kézzel megragadom a hajánál vagy a gallérjánál fogva és így vezetem el(29.-30. kép).

"13. Mindkét kézzel erősenmegfogom az ellenfél jobb csuklóját, hirtelen fölemelem a karját és ügyesen átbújok alatta.A kar magasba emelésével és.az átbújással egyidejűleg meg-esavarom az ellenfél kezét.A kar csavarásával és a hátonfölfelé irányuló nyomássalnagy fájdalmat okozok az ellenfélnek. Bal kézzel megfogom a gallérját, majd jobbkezemmel a megcsavart karjátfölfelé és egyúttal bal kezemmel a gallérjánál fogva előre

nyomva rákényszerítem, hogyaz általam kijelölt iránybamenjen (31.-34. kép).14. A támadót hátulról fogommeg, bal kézzel a cs uklóját,jobb kézzel a haját vagy a jobbvállát ragadom meg. Fejének,

illetve vállánalt lefelé irányulóerőteljes nyomásával és balkarjának hátra és fölfelé húzásával olyan - a számomraelőnyös - testhelyzetbe juttatom az ellenfelet, amelybena karját és a csuklóját feszíthetem és csavarhatom. Ezzelrákényszeritem a támadót.hogy előrehajolva haladjon(35.-36. kép).15. Homlokon ütöm az ellenfelet, elkapern és fölemelem ajobb karját, fordulattal mell élépek, s egyúttal bal karomatráfúzöm jobb felkarjára. Jobbés bat kezem ellentétes irányúmozgásával feszítést alkalmazok az ellenfél jobb karj án(37.-40. kép).16. A támadó karját hátracsavarern (41. kép), megfogom agallérját, másik kezemmela könyökét tartom, és máriselvezethetem (42.-43. kép).17. Erősebb ellenfél elvezeté-sére a következő változat alkalmazható: mindkét oldalról 189megfogják a támadó csuklóit, ésaz előre megbeszélt jeladásrafelemelik karjait, a bal olda-

49 Ion álló személy viszont a Imr50 jánál fogva lefelé húzza a tá

madót. Majd vállaikon keresztül lefelé nyomj ák az ellenfélmindkét karját. A csuklókraI,ifejtett nyomással engedelmességre kényszeríthető a támadó (44.-47. kép).18. Ha bármilyen oknál fogvanem siker ül t jól megragadnoma támadót, arra törekszem,hogy legalább vala m elyik kisebb te strészén él (ujj, könyök,tenyér stb.) fogva tartsam.Ezeken a testrészeken igen jóla lkalmazhatá k a feszitések,melyek szintén nagy fájdalmatokoznak (48.-54. kép).19. Ha az ellenfél elvezetés közben leül és nem akar menni,s ezzel lehetetlenné teszi tová bbvezet ésé t, akkor bal kezemráhelyezem az ülő ellenfél tar-

kójára (nyakszirtjére), jobbkezem pedig úgy helyezem aszájára, hogy annak éle az orra alatt legyen. Kezem felfelé,az orra fejt ki nyomást.Egyidejiíleg bal kézzel előre

nyomom a támadó fejét, ezzelrákényszerítve az ellenfelet,hogy fölálljon és továbbmenjen (55.-56. kép).20. Az ellenfélnek, ha a földreült, hátracsavarhatom a jobbkarját. Jobb kézzel a fejétnyomva és hátracsavart karját

a magasba emelve fölállásrakényszeríthetem (57.-58. kép).21. Ha zárt helyiségből olyanerőszakos embert akarok elvezetni, aki nem megy tovább ésnem akarja elhagyni a helyiséget (vagy belépni oda), ésmindkét kézzel az ajtófélfábakapaszkodik, akkor bal kézzelmegragadom a bal csukl éj át,jobb kézzel a hüvelykujjáts mindkettőt magam felé fordítom. A feszítés által kiváltottfájdalom hatására kénytelentovábbmenni.

TÖBB SZEMÉLYELVEZETÉSE

Ha több gyanús személyt nagyobb távolságra akarok elvezetni, be kell biztositani magam szökési kísérleteik ellen.A feltartóztatott személyektől

elveszem a nadrágszíjukat(nadrágtartéjukat), esetleg letépem nadrágjaikrtil az övtartó gombokat. Mivel így csípő-

Ha az ellenfél megfogta az ajtót, jobb kezemet hátulról afejének támasztom, bal kezempedig úgy teszem a szájára,hogy mutatóújjam az orraalatt legyen. A fejét mindkétkezemmel magam felé fordítom, s közben állandóan nyomást fejtek ki az orrára. Ezzelrákényszerítem, hogy elengedje az ajtót és felém forduljon.Mihelyt megfordult, hátrafelényomva kényszerítem az ellenfelet az ajtón keresztül a helyiségbe.

jükön kezükkel kell tartanioka nadrágjaikat, sem támadással, sem pedig szökéssel nemkisérletezhetnck, mert lábaikrahulló nadrágjaik megakadályoznák őket a mozgásban (59.kép).

GYANÚS SZEMÉLYEKCSELFOGÁSAI

ÉSFELTARTÚZTATÁSA

Az aszociális elemek (társadalomra káros személyek) kifinomult ravaszsága közismerttény. Az álcázás, a rnegtévesztésrc használt ldilönböző trükkök és furfangok mellett (pl.a házunk közelében, a lakásban vagy más hclyen) gyakranfolyamodnak cselfogásokhoz.Előfordul, hogy öntudatlan állapotban fekvő emberre bukkanunk. Lehetségcs, hogy ez azember részeg, vagy tényleg elájult, de az is lehetséges, hogytolvaj, bűnöző stb., aki észrevett, s azért vctette földre magát ájulást színlelve, mert nemtudott másként kitérni a velem való találkozás clől.

Ugyanakkor abban bízik, hogymíg segítségért megyek, idő

közben elszökhet, vagy végrehajthatja credeti elgondolását,bűntervét. Az ilyen esetekbenrendkívül óvatosnak kell lennem. Nem szabad a fckvő személyt túlságosan megközelítenem, még kevésbé föléje hajolnom, meghallgatni, vajondobog-c a szíve, esetleg gyufával a szemébe világítani stb.

Tudatában kell lennem annak,hogy az illető személy szímulálhat, be akar csapni. Ezértóvatosan, mindcn eshetőségre

fclkészülvc cselekszem. Ha azillető személy a hátán fekszik,bal kezemmel megfogom a jobbsarkánál. jobb kezemmel pcdiga lábujjaínál. Kezeim által kifejtctt karkörös mozgással arccal a föld felé fordítom a magatehetetlen személyt, óvatosanmegközelítem, míközbcn éberen figyelek arra, hogy meg nefogja a lábam és a földrc nerántsen. A szimuláló, testénekátfordításakor segít, az öntudatlan tehetetlenül fordul át(60.-62. kép).Ha a gyanús személy karjaia teste alatt maradnak, óvatosan kihúzom alóla azokat ésa teste mellé helyezem, aztána gallérjánál vagy hajánálfogva néhány centiméter magasra emelem a fejét, majdhirtclen clcngedem. Ha a gyanús szcmély az orrára esik, akkor eszméletlen, nyugodtanfekve hagyhatom és segítségértmehetek, Ha viszont az illctő

személy abban a pillanatban,amikor a fcje a földhöz csapódna, oldalra fordítja a fejét,hogy ne üsse meg az orrát,(vagy a homlokára esik), akkor szimuláns (63.-65. kép).Ebben az esetben fokozottanébernek kell lcnnem. Fclszólítom az illetőt, hogy keljen fcl,esetleg segitséget hívok.A gyanús személyt a kövétkezőképpen tarthatom a földön(amíg nem kapok segítségct):lábait terpesztem. megragadoma jobb aIlábszárát és bal lábának térdhajlatába helyezem.Ezután behajlítom a szimulánsbal lábát is és azt a jobb alsólábszárán keresztül feszítem(66.-67. kép).

75A feszítést tulajdonképpen nemakarjaimmal végzem, hanem 76úgy. ho gy letérdelek és arccala gyanús szem ély feje irányá-ba fordulva, hasammal ráfekszem a lábára. Mindkét kezemsza ba d tehát és ezért ráparancsolhatok a szimulánsra, hogytegye hátra a karjait. Ebbena helyzetben esetleg meg is kötözhetem (68.-·69. kép).Ha az illető megpróbál fölem elked ni va gy előrecsűszni,

fokozhatom a feszitést azzal.ho gy erőteljesebben a hátára.ill. a behajlított bal lábára nehezedek a feje irányában.Ha m ár m eg állapítottam, hogy

szim ulá nsról van szó, jobb lábbal rálépek jobb térdének hajIa tára , bal lábát felemelem ésúgy helyezem keresztbe a szintén felemelt jobb lábára, hogyeipőjének hegyét beakaszthassam jobb alsó lábszáramba.Közben jobb lábammal állandóan a szimuláns lábán állok(70.-72. kép). A szimulánst

eg-yé bként úgy is feltartóztathatom, am int az t a 73.-76. képek szemléltetik.lia észreveszem, ho gy az ellenfél a szememet veszélyezteti(ujjait a szemeimbe akarjadöfni), hirtelen a szemem elétartom a kezem (77 . kép). Majdelkapom az ujjait és a k ézh átfelé feszítem (78.-79. kép ) ,Ha az ellenfél el akar futni(80. k ép) , hátulról a lábára

ugrom (81. kép), és az előb

biekben felsorolt valamelyikfogáss al feltartóztatom.

ütéssel, megragadással, fojtogatássai stb. Ez viszont azt isjelenti egyben, hogy az ebbena kiadványban leírt bármelyikvédekezést felhasználhatják.Az itt felsorolt fogásokon kívülV. L. Levsky "A nő önvédelme" cimű brosúrájában leírtkülönböző, hatásos védekező

módokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A védekező

fogásokat a szakleírás alapjánkönnyen elsajátíthatják, hiszenviszonylag egyszerűek, és mindig hatásosak.Természetesen ebben sem érhetünk el könnyű sikert lelkiismeretes és rendszeres gyakorlások és többszöri ismétIések nélkül. A mozgásból fakadóöröm és az életben oly fontostulajdonság: a biztonságérzetmegszerzése meIlett rájönneka nők, hogy őket sem sérthetikmeg megtorlás nélkül a részegek vagy más garázda elemek,akik kihasználják a férfiakvagy a közbiztonsági szervektávoIlétét és nem respektáljákaz együttélés szabályait. Néhány szemléltető példának az1.-27. képek szolgálnak.

A NO ÖNvf;DELME

Szocialista társadalmunkbana nők egyre felelősségteljesebb

szerepet töltenek be. Némelyfeladat teljesítése közben olyanhelyzetbe kerülhetnek, amelyben a fizikai erő hiányát sikerrel helyettesítheti az önvédelem ismerete. Főként azokróla nőkről van szó, akik naponként szolgálatban vannak, azüzletekben, a közlekedésbenstb. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az önvédelmetcsupán az említett munkaszakaszoko II dolgozó nőknek kellene elsajátitaniok. Hiszen azönvédelem sokoldalúan formálja az embert, a fizikai felkészültség meIlett továbbfejleszti az erkölcsi-akarati tulajdonságokat is, növeli az önbizalmat, a lélekjelenlétet s bátorságot, a gyors reagáló képességet és a határozottságot.Mindezek a tulajdonságok valamennyi foglalkozási ágbanéppúgy szükségesek, mint bármely más helyzetben.A nőt természetesen szinténmegtámadhatják az előbbiek

ben felsorolt bármely módon:

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az önvédelmi fogások gyakorlása közben sérülések is előfor

dulhatnak, az oktatónak és azedzőtársaknak is jártasaknal,keH lenniük az elsősegély

nyújtásban.Az elsősegély fogalma alatta sebesült személynek nyújtottápolást értjük az orvos megérkezése előtt, aki azután szakkezelésben részesíti a balesetetszenvedőt. Az elsősegélynek

célszerűnek (hatásosnak) kenlenni, hogy könnyítsen a sebesültön és megelőzze a kompltkációt.Az önvédelem gyakorlása közben keletkezett sérülésekkornyújtandó elsősegély azonos atöbbi sportok gyakorlásánálelőforduló sérülések elsősegélynyújtásávaI. A gyakorlássorán mindig kéznél keH lennie az előírt felszerelésekettartalmazó elsősegélynyújtó

doboznak.Csonttöréskor vagy ficamnálsohasem szabad a csontot eredeti helyére visszatenni! Elegendő, ha kötéssel rögzítjüka sérült testrészt.A ficam a nagy fájdalom, duz-

zadás és a csontízület mozdulatlansága és alakjának feltű

nő megváltozása alapján ismerhető fel. Elsősegély: rögzítjük a sérült testrészt. Orvosisegítség nélkül sohasem igazítjuk helyre.Rándulás az ízületi szövet húzódása vagy rántása nyománkövetkezik be. Elsősegély:

a randulást szenvedett testrészt bekötjük. Mindkét esetben orvoshoz visszük a sebesültet.Az ízület mindenfajta sérülésenyugalmat kíván. A friss sérülést nem szabad helyreigazgatni, nyomkodni vagy masszirozní,

Sebápolás

A legjelentéldelenebb sérüléstsem szabad elhanyagolni, mível a legkisebb seb is veszélyessé válhat. A külső sebeketóvatosan kitisztítjuk hidrogénnel, a seb környékét 18 százalékos jódtinktúrával bekenjükés steril gézzel befedjük, majdsebtapasszal vagy kötéssel rögzítjük. A sebben levő nagyobbszennyeződést csakis hídrog énes gézzel vagy vattával szabadeltávolítanunk. A sebesültetmielőbbi orvosi ellátásban keHrészesíteni.

Csonttörések

A csonttörést a heves fájdalom,a törés környékének jelentős

megduzzadása, az eltört testrész alakjának megváltozása,feltűnő és szokatlan mozgékonysága alapján ismerjük fel.Kétféle csonttörést különböztetünk meg: egyszerű és nyílttörést. Az egyszerű törésnél

a bőrfelület sértetlen marad.Nyílt csonttörésnél a bőr isfelszakad. A nyílt törés sokkalveszélyesebb, mint az egyszerű

törés (magas láz, fertőzés veszélye áll fenn.)Elsősegély: a sérült testrésztóvatosan megfogjuk, megfelelő

helyzetbe tesszük és sín segítségével rögzítjük (sínbe teszszűk). Ha nincs erre a célrakészített deszkánk, akkor pálcát, kartonlemezt, bádoglemezt,fagaHyat stb. használhatunk.Ezeknek olyan hosszúnak kelllenni, hogy a csonttörést szenvedett testrész végén levő

csontízületeket is rögzítse. A sebesiiltet elsősegélynyújtásutánnyugodt testhelyzetbe helyezzük. Nyílt csonttöréskor a sebre előbb steril védőkötést teszünk és csak ezután tesszüksínbe a sérült testrészt. Minden es'etben mielőbb orvostkell hívnunk.

~4z eszméletlenség(ájult állapot)

Az eszmélet elvesztésekor nyújtott elsősegély különféle lehet.Mindig az eszméletlenséget kiváltó körűlmények szerint járunk el. Az önvédelem gyakorlásakor leggyakrabban a következű okok válthatnak ki eszméletlenséget.1. Fejre, vagy olyan helyzetbe

történő esés, amíkor az ütéshatása átterjed a fejre.

2. Esés okozta légzési zavar.3. Nagyobb fokú sérülés.4. Fojtogatás.

Fejreesés által kiváltotteszméletlenség

Fejreesés vagy az olyan esésokozta eszméletlenségnél. ami-

kor az ütés hatása átterjed afejre, a sebesültnek nyugalmihelyzetet kell biztosítaní. Haa sérülés vagy agyrázkódásnem súlyos, akkor az ájult személy rövid időn belül magáhoztér. Az eszméletlent nem szabad mozgatni, mivel ha súlyosabb sérülést szenvedett, amozgatásával sok komplikációtokozhatunk. Ezért mindig nagyon óvatosan kell cselekednünk.Az agyrázkódásra a következő

tünetek jellemzőek: ájulásvagy rossz közérzet közvetlenül a sérülés után, gyenge, szabálytalan és lelassult érverés,gyenge légzés és hányinger.Elsősegély: teljes nyugalom, hideg (jeges) borogatás a fejre.Hány ás közben oldalra keHfordítani a sebesült fejét, nehogy fulladás következhessenbe. Azonnal orvost kell hívni!

Esés okozta lég zésizavar

Légzési zavar a rekeszizomgörcsös összehúzódása következtében áH be, amely lehetetlenné teszi a légző mozgást,A sebesült személy rosszulérzi magát, de eszméletét nemveszíti el teljesen.Ebben az esetben legjobb, haa sebesültet a hátára fektetjükés könnyű hasizom masszázsban részesítjük. A légzési zavarral egyidejűleg ugyanis komolyabb belső sérülés lehető

sége is fennáll, s ekkor a másformában nyújtott elsősegély

többet árthatna, míntsem használna a sebesültnek.

Eszméletlenség na gy obbfokú sérüléskor

A sebesültet elsősegélynyújtás

ban, ápolásban részesítjük ésazonnal orvost hívunk!

Eszméletlenségfojtogatáskm'

Fojtogatáskor nem mindig kdvetkezik be mély és hosszabbideig tartó eszméletlenség.Természetesen erre az eshető

ségre is fel kell készülnünk. Azeszméletlen személyt mesters éges légzésben részesítjük éshaladéktalanul orvost hívunk!

Lélegeztetésszájból szájba

Igen hatásos élesztési eljárása szájból szájba történő lélegeztetés és a közvetett külső

szívmasszázs. Mesterséges lélegeztetéskor fontos, hogy a légutak szabadok legyenek, ezértelső dolgunk, hogy megoldjuka balesetes ruháját (gallért,nyakl{endőt, szoros nadr ágtartót). Aztán mélyen hátrahajtjuk a fejét úgy, hogy egyikkezünkkel leszorítjuk a homlokát, a másikkal pedig hozzányomjuk az alsó állkapcsota felsőhöz (1. kép). Azáltal,hogy a fej hátrahajlik, az 01'1'

garat hátra és lefelé görbül, ésanyelvgyök elhúzódik az 01'1'

garat falától. Igy a felső légutak szabaddá válnak, és a levegőnek szabad utat biztosítunk a tüdőbe. A lélegeztetéstszájon vagy orron át végezzük.Ma elsősegélyként jobbára aszájból orrba lélegzés használatos. csak később, amikor a

betegnek kezdenek pirosodniaz ajkai és körmei, amikor azagysejtek már oxigénnel telitődtek, folytathatjuk a lélegzéstszá jból szájba.Belégzéskor a levegő egy részea gyomorba kerülhet, ezért nemárt, ha olykor enyhén megnyomjuk a balesetes gyomrát,hogy belőle a levegőt kiszorítsuk. A fej hátrahajtása utánmélyen belélegzünk, a balesetes ajltait jól összeszorítjuk.hogy a szá já n a befújt levegő

ne távozzék el, szájunkat jólkínvítjuk és szorosan a sebesült orrára tapasztjuk (2. kép).Egyszerre lélegezzük ki a levegőt és figyeljük, hogyan emelkedik abalesetes mellkasa (3.kép). Újból teleszívjuk tüdőn

ket levegővel, és amikor a sebesült mellkasa lesüllyed, ismét belélegeztetünk. Ily m ödon folytatjuk az eljárást ritmusosan percenként kb. tíz-szel'.A szájból szájba való lélegeztetéskor befogjuk a beteg orrát,és a szájába fújjuk a levegőt,

ám kisebb erővel, mint amikoraz orrba lélegzünk.Gyermekeknél gyakorlatilag azorrba és szájba is lélegezünk,miközben a percenkénti lélegzetvételt 20-ra, sőt 50-re kellgyorsítani. A befújt levegő

mennyiség természetesen kisebb, úgyhogy csecsemőknél

tulajdonképpen csak szájunktartaimát fújjuk be.Akinek elsősegélynyújtáskor

esztétikai gátlásai volnának,gézzel takarhatja be orrát vagyszáját, vagy belélegzés előtt vizes zsebkendővel megtisztítjaa balesetes szájának és orrának környékét.Szívmúködési zavarok esetén,amikor megállapítjuk, hogy aszív nem ver, és a pulzust sem

tapinthatjuk ki a csuklón, közvetett szívmasszázst alkalmazzunk. A mellkast ritmikusannyomkedjuk azon a helyen,ahol a szív fekszik. Hogy amasszázs minél hatásosabblegyen, a beteget kemény fekvőhelyre, földre kell helyezni.Ilyenkor a m cllkasra kifejtettnyomás elég erős, úgyhogy sikerül a szívből a vért a szívtáji részekbe kinyomni.A masszázst úgy kell vé geznünk, hogy saját testsúlyunkatarra a tenyérre visszük át ,amely a mellcsont kardszerű

nyúlványán fekszik, és másik

k ez ünkkel nyomkodjuk a mellcsontot a hátgerinc irányában.Minden nyomás után meglazítjuk tenverünket. a mellkas kitágul, és a szív jól magábaszívhatja a vért (4. kép). Ilyenmódon tartható fenn a mesterséges vérkeringés.Nagyjából tehát kb. Iü-sze r lélegeztetünk, és 60-szor nyomjuk meg amellkast percenként, vagyis gyakorlatilag váltakozva kb. 8-szor masszírozzuk a szívet és 2-szer fújunka tüdőbe. Ha két személy végzi az elsősegélyt. felváltvahajhatja végre az említett m ű-

veleteket. vagy az egyik személy az élesztési eljárás egészideje alatt a sebesült fejéttartja hátra, hogy a tüdőbe

könnyen bejusson a levegó.A masszámt érzéssel kell végezni, nem erőszakkal, nehogybordatörés történjen, vagy amáj, esetleg a lép megsérüljön.

Sebesültszállítás

Ha nincs szállító eszközünk, azalábbi módon visszük el a sebesült személyt.

l. Ha egyedül vagyok és olyanmagatehetetlen embert kellelvinnem, aki eszméletlen, éssemmiben nem tud a segítségemre lenni, akkor testétülóhelyzetbe emelem, jobbtérdemnek támasztom és innen állóhelyzetbe emelem.Ezután a férfi testét gyorsanarccal magam felé fordítom,előrehajolok, és a testét avállamra helyezem, hogy lábai elől, kezei hátul lógnak.Egyik kezemmel térd alatta lábainál, másikkal hátula kezénél tartom a testet(5.-9. kép).

2. Ha olyan emberről van szó,aki eszméleténél van, és legalább részben segítségemrelehet, lábra állítom, összehajtott kabátját átvetem avállán (kezei a kabátujjakban maradnak), jobb kezemet alulról a hátán a kabátalá teszem, vállamra emelem a sebesültet, és elviszem(10.-19. kép).

3. Részben lehúzom a sebesültválláról a kabátot. A kabátalsó részét a nyakához húzom, amelyet jobb kezemmel erósen megfogok és a

jobb vállamon tartok, előre

dőlt helyzetben. Bal kezemmel nadrágjánál tartva szorítom magamhoz a sebesültet, akit így könnyedén elvihetek (20.-23. kép) .

4. Elszállítás ölben. A sebesültmögé állok, bal karommalmegfogom a eombjait, jobbal pedig a lapockái alatt,és felemelem. A sebesült á tfogja a nyakamat, aki ígyelszállítható (29.-30. kép).

5. Sebesültszállítás háton. Asebesült elé állok, terpeszállásban mérsékelten behajlítom térdemeit, kezeimet 01daltartásba emelem. A sebesült karjaival vállamba kapaszkodik, elöl úgy helyezikeresztbe kezeit, hogy engem a légzésben ne gátoljon.Lábaival átfonja a derekamat, Alulról megfogom a lábait, felemelkedem, és elszállítom a sebesültet.

6. Jobb kezemmel kabátja gallérjánál, ballal egyik lábfejénél vagy térdénél fogommeg a sebesültet, aki a hátamra emelés után elszállítható (31.-32. kép).Ha nem rendkívül nehézszemélyről van szó, a fentebb felsorolt első hat esetben elég nagy távolságra elvihető a sebesült, Az említett fogásokon kívül a sebesült személyeket - ha eszméletnél vannak - az alábbimódon is elvihetjük.

7. Sebesültszállítás vállon. Felállítom a sebesültet, s balkezemmel megfogom jobbalkarját, előrehajolok, jobbkarommal megfogom a jobblábszárát és felegyenesedem.A, sebesült a vállamon nyugszik, lábai zárva, bal karjaszabad (33. kép).

38 40 9. Ha az ekképp elszállítandószemélynek sú lyosa n sérült a lába, három kézből

készítünk "széket" , és egyikünk szabad kezével megtámasz tja a sebesült lábát(3 8.- 40. kép).

8. Sebesültszállítás kettesben.Szembe állunk egymással,csu k lófogással széket képezünk (jobb kezemmel megfogom bal csukl ömat, partnerern ugyanezt teszi, majdsza ba d bal kezünkkel kölcsönösen megfogjuk jobbcsu k lón ka t ), a sebesült r áüla "szék re" és karjaival vállainkba fogódzkodik (34.37. kép).

TARTALOMJEGYZÉK

ELŰSZÓ

ÖNVÉDELEM FEGYVER NÉLKÜL

lm a karate

Mi a jiu-jHsu

Mi a szamb é

AZ ÖNVÉDELEMRŰLALTALABAN

Ki tanulhatja meg az önvédelmet •

Hogyan sajátithatjuk el az önvédelmet

Az önvédelem alapfogalmai .

Az emberi test érzékeny és sebezhető helyei

ÖNVÉDELMI FOGASOK

Csuklófogás védései •

Ruha, kabát megfogása elleni védekezés

Atkarolások védései •Védekezés a karok alatti mellső átkarolás ellen .Önvédelem karok feletti átkarolás ellen .Önvédelem hátsó átkarol ás ellen .Önvédelem a karok feletti hátsó átkarolás ellen

Védekezés a nyak és fej megfogása ellen

Fojtás védése .Elölről történő fojtás védéseVédekezés oldalról törtenő fojtás ellenVédeliezés hátulról történő fojtás ellen

515160

809597

Üt és ek védéseiNyitott kézzel történő ütések védéseiFelülről történő fejbe, vagy arcul ütések védéseiOköllcl történő ütések védései

Különböző eszközökkel történő támadások védéseiPéldái. a késs el történő szúrás elleni védekezésreAlulról történő döfés (hasbasz úr ás) védése .Késszúrás védése földön fekveZá rt h el yi s égben ké ssel támadó elleni védekezés

Borotvával támadó elleni v édekez és

Pi sztotlyal támadó elleni védek ezés

Bottámadások védés ei

Fejszével történő támadás védése

Székkel történő támadás védése .

Rúgás védése .

Lábtámadások védései földön fekve

Onvédelem a földön .

Több támadó elleni védekezés

A támadó elvezetése .

Több személy elvezetése

Gyan ús személyek cselfogásai és feltartóztatása

A nő önvédelme .

ELSOSEGELYNYUJTAS

104107III116

121123129138141

VOJTECH L. LEVSK'Y

Al ONV ÉD El EM500 FOGÁSA

A szlovák nyelvű eredeti cime: 500 ch matov se ba c brany. A \) 0

ritólap Jozef Slovák munkája. Képszerkeszlő Jozef Mich al ác.Első kiadás. Kiadta a Sport, vydava tefs tvo SY C8 T V, Bratisl av a1968, 315. kiadv áuvak ént , 244 oldal. Felelős szerkeszt ő Júlia

Perútková.

Engedélyezve IOtO/I-67. Példányszám 10 OOO. Nyomta: Západoslovenské tla őlarne, n. p., Bratislava, závod Nit ra .

77 -016 - 68

levsky - az önvédelem 500 fogása

Documents

Önvédelem és...

ÖnvÉdelem És...

barbara berckham - verbális önvédelem

különleges jogrend - ijoten · jogként elismeri az...

a nem Állami szereplŐk elleni ÖnvÉdelem jogÁnak ...a...

a tűzoltóság és a polgári védelem együttműködése a...

latest az-500 online test engine - az-500 question and...

az Önvédelem művészete - marton lászló és plavecz...

jelige:!bűnsegéd! büntetőjogi!szekció!...

jelnyelvi tolmÁcs szakkÉpesÍtÉs szakmai És … ·...

Önvédelem és intézkedéstaktika...Önvédelem és...

barbara berckhan: verbális önvédelem

varga attila ferenc online kÉsz -...

barbara berckhan - verbális Önvédelem a mobbing ellen

individuÁlis jogi tÁrgyak a jogos vÉdelem … · az...

vectra cognito - mesterséges intelligencia alapú...

jogtars 2012 junius - 16 · az önvédelem kérdésköre...

a nem állami szereplők elleni önvédelem a nemzetközi...

az-500 dumps microsoft azure security technologies

az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég