milyen volt az ősmagyar mondatszerkezet?

Milyen volt az ősmagyar mondatszerkezet?

É. Kiss KatalinMTA Nyelvtudományi Intézet és

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Rekonstruálható-e egy nyelv dokumentálatlan korszakának mondattana?

Lightfoot (2002), Campbell & Harris (2002), Ferraresi & Goldbach (2008) vitája:

A mondattani rekonstrukció lehetetlen; a nyelvi változások megjósolhatatlanok, a nyelvi változásoknak nincs elmélete.

Elméleti állítás:

A mondattani szerkezetek rekonstruálásához vannak eszközök/bizonyítékok:

1. A már megindult nyelvi változások lefutásának ʃ-modellje

2. Nyelvi kövületek

A nyelvi változások lefolyásának ʃ-görbéje

100%

RÉGI ÚJ idő

Következmény:a visszaszoruló régi változat még évszázadokig kimutatható

A részlegesen dokumentált ʃ-görbék kiegészíthetők.

Nehézség: A nyelvi változások ʃ-görbéje csak tendencia; megakadt változások; stabilizálódott variáció

A rekonstrukció akkor megbízható, ha a rekonstruált mondattani jelenség kimutatható a rokon nyelvekben.

Kifutó ʃ-görbék az ómagyar mondattanban:

1. SOV (subjectum-objectum-verbum) szórend ragtalan tárggyal

2. Igeneves alárendelő mellékmondatok3. ‘Ige-segédige’ sorrend4. Mondatvégi kérdő operátor

Empirikus állítás:

E visszaszoruló ómagyar változatok a hantiban és a manysiban ma is általánosak ,

ugor alapnyelvi jelenségek,

melyek az ősmagyarban is tovább éltek.

Ősmagyar kor: az ugor egység felbomlásától (Kr. e. ?2000/1000) a honfoglalásig

Ómagyar kor: a honfoglalástól a mohácsi vészig

Nyelvemlékes kor:1195-től (Halotti beszéd és könyörgés)

A nyelvemlékes kor szórendje:

topik – fókusz –{VSO}

VOS

Kifutó ʃ-görbék a korai ómagyarban: 1. Eltűnő SOV sorrend ragtalan tárggyal

Hanti:(1) Juwan jikəl pilna xo:p we:r-s-ə-ŋən.

Iván fiá -val csónak csinált ‛Iván a fiával csónakot csinált.’

(2)(luw) juwan re:skəs ő Iván megütötte ’Ő Ivánt megütötte .’

Ómagyar SOV igenévi alárendelő mondatok ragtalan tárggyal:

(3) ne fordo’l’lon m g ˉ [ǫ kǫntosǫ feluènni] (Müncheni kódex 1416 k.)

(4) ky zent fferenczet lewlteuala [egyhaz feprette] (Jókai-kódex 1370 k.)

(5) [ợ è gondoluan] yme vrnac angala ièlenec nèki (Müncheni kódex)

(6) Es hiuattatuā az iɾastudokat & [kiral lèuèli irokat] (Bécsi kódex 1416 k.)

(7) Agyad meg ymmar [bewne zantnak ] (Jókai-k)

A ragtalan tárgyak csökkenő aránya:

Kódexek: szószám ragtalan szó/ tárgy ragtalan tárgy

Jókai (1370 k.): 22 733 42 540

Müncheni (1416 k.): 69 589 78 892Apor (1416 k.): 22 118 18 1382Bécsi (1416 k.): 54 423 24 2268

Jordánszky (1516 k.): 200 185 16 12 511

Ragtalan tárgy csak OV szórenddel; V-kezdetű szabad szórend tárgyrag

Máté 4,20:(8) Müncheni kódex (1416/1448) Azoc [legottan haloioc meghaguā] kǫuetec

ǫtet

(9) Jordánszky C. (1516): Azok kedyg [legottan el hagywan haloyokat

es hayoyokat] kóweteek hewtet

Megkövült OV szerkezetek ragtalan tárggyal:

(10) a. Mi tévő legyek? b. hite hagyott ember szava tartó ember c. kalap levéve

Következtetés:Az ősmagyar igei szintagma alany – tárgy – ige (SOV) szórendű volt, ragtalan tárggyal.

VP

Subj V’

Obj V Azok hálójok meghagy-ták/ván

Kifutó ʃ-görbék: 2. Igeneves alárendelő mellékmondatok

The World Atlas of Language Structures: SOV nyelvek: igenévi alárendelés pl. (11) Sajnálom elmentedet.

SVO nyelvek: kötőszavas, időjeles alárendeléspl. (12) Sajnálom, hogy elmentél.

Hawkins (1998) hatékonyság elmélete

2/A. Visszaszoruló főnév előtti igeneves jelzői mellékmondatok

Hanti:

(13) [(mä) tini-m-äm] loγ én elad-ott-am ló

‘a ló, melyet eladtam’

(14) [Naŋ mo:sməlt-əm] o:xa:r-e:n jel an man-l te megsebesít-ett róká-d messze nem ment’A róka, melyet megsebesítettél, nem ment messze.’

Ómagyar:

(15) ot vala eg [keze meg aźott] èmber ‘egy ember, akinek a keze megaszott

(Müncheni k. 1416)

(16) Es ueged az [nek d z rz ttemo� o� o� ] Coronat ‘a koronát, melyet neked szereztem’

(Kazinczy-kódex 1526)

Csökkenő arányú igeneves jelzői mellékmondat növekvő arányú vonatkozó névmásos jelzői

mellékmondat

A ki, mi, mely(ik) száma Máté Evangéliumában:

Müncheni k. (1416): 225Jordánszky-k. (1516): 314Károli Biblia (1590): 330

Egy részben megkövült igeneves jelzői mellékmondattípus:

(17)a. az [anyám sütötte] kenyér b. egy [tanárok vezette] vetélkedő

Megszorítások:nincs névmási alany: *egy ő vezette vetélkedő invariáns személyrag: tanár vezette/tanárok vezette

2/B. Visszaszoruló igeneves határozói mellékmondatok

Hanti: csak igenévi határozói alárendelés

(18) [Kase:-m man-ti jupina] liti pitləm fájdalm-am elmúl-ta után enni kezdek

Ómagyar: Máté 13,6:(19) [Nap kedig felkèluē] meg hèuọlėnc

(Müncheni k. 1416)

Középmagyar:

(20) Mykoron az nap fel tamadot wolna, (Pesthi Gábor

1536)

Az igeneves határozói mellékmondatok csökkenő aránya:

-ván/vén igeneves mondatok Máté Evangéliu-mában:

Müncheni k. (1416): 486Jordánszky-k. (1516): 322Károli Biblia (1590): 286

Következtetés: Az ősmagyarra az igeneves alárendelés

volt jellemző SOV sajátság

Kifutó ʃ-görbék: 3. Eltűnő ‘ige-segédige’ sorrend

Temporális segédige csak az ótörök hatásnak kitett rokon nyelvekben, pl.

(21) Udmurta. mịniśkem ’mentem’b. mịniśkem val ’mentem vala’

(22) Komia. muna vȩli ’megyek vala’b. munȩma vȩli ’mentem vala’

(23) Maria. tolӛnam ’jöttem’b. tolӛnam ӛl’e ’jöttem vala

Az ősmagyarból örökölt temporális segédige: a vala

Az ősmagyarban megszilárdult ige-vala sorrend:(24)a. es odutta vola neki paradisumut hazoa b. turchucat mige zocoztia vola (Halotti beszéd és könyörgés)

Az összetett igeidők eltűnésével eltűnt az ‘ige-segédige’ sorrend is

Máté 2,9:(25)a. Jordánszky-k. (1516):

Es yme az czyllag , kyt lattanak vala napkelettre , el l ó� megy vala

b. Neovulgata (1969) És íme, a csillag, amelyet napkeleten

láttak, előttük haladt

Az újabb segédigék esetében a jelöletlen szórend: ‘segédige–ige’

(26) hogy ehsegtewl sok emberek fognak meg halny

(Jókai k. 1370)

Nyelvi kövület: a múlt idejű feltételes mód(27) adta volna

Következtetés :az ősmagyar mondatban az időjeles réteg is fejvégű volt:

TempP VP Temp

Subj V’

Obj V a bölcsek a csillagot látták vala

Kifutó ʃ-görbék4. Eltűnő mondatvégi kérdő operátor

Hanti:(28) nèηem tǒttε ù.tot-á feleségem itt volt-e

Ómagyar: szórványos mondatvégi -e:

(29) a. nēde t incab nagobbac vattoc u� azocnal ė

b. nemde o� ańńa mondatic marianac ė

(Müncheni K.)

Már az ómagyarban is az igéhez csatolt -e a gyakoribb:

(30) Il’l’es vag ė tè? (Müncheni K.)

Következtetés:Az ősmagyar mondatban a mondat kérdő modalitását meghatározó réteg is fejvégű volt:(31) ForceP

TempP Force

VP Temp

Subj V’

Obj V (Ti) ezeket tudjátok vala -e

A kifutó ʃ-görbék mindfejvégű szintagmákból épülő,

SOV alapszórendű mondatszerkezetre engednek

következtetni.

Nyelvi kövületek

(32) Ő ismeri Jánost/őket.De:(33) Ő ismer engem/téged. (34) Ő ismeri az (én) írásom/a (te) írásod.

(33)-ban i. hiányzik a tárgyrag; ii. a tárgy nem vált ki egyeztetést az igén.

(34)-ben hiányzik a tárgyrag.

A magyarázat építőkövei:1. Az inverz egyeztetési tilalma

Csukcs, korják, kamcsatkai (Comrie 1980 ): ha a mondat tárgya aktívabb szereplője a diskurzusnak, mint

az alany, nem egyezhet vele az ige.

Aktivitási hierarchia:beszélő > többi résztvevő > nem résztvevők Azaz: én > mi, te, ti > ő, ők

Következmény:

Ha az alany 3. személyű, a tárgy 1. vagy 2. személyű, nincs egyeztetés:

(35) ‘Ő lát engem/téged.’

Ha az alany 2 személyű, a tárgy 1. személyű, nincs egyeztetés:

(36) ‘Te látsz engem.’

A magyarázat építőkövei 2.

A differenciált ige-tárgy egyeztetés a tárgy információszerkezeti szerepének függvénye:

Az adott, topik szerepű tárggyal egyezik az ige; az új, fókusz szerepű tárggyal nem.

Differenciált ige-tárgy egyeztetés számos rokon nyelvben:

Hanti (Nikolaeva 1999):(34)a.[topik alany] [fókusz tárgy] ige -- alanyi ragozás

b. [topik alany] [topik tárgy] ige -- tárgyas ragozás

elsődleges topik másodlagos topik

Mit tettél? (35) Ma tam kalaη we:l-sə-m én ez rénszarvas megöl-MÚLT-SG1 ‘Én megöltem ezt a rénszarvast.’

Mit tettél ezzel a rénszarvassal?(36) Ma tam kalaη we:l-s-e:-m

én ez rénszarvas megöl-MÚLT-OBJ-SG1 ‘Én ezt a rénszarvast megöltem.’

Az inverz egyeztetés tilalmának magyarázata:

Aktivitási hierarchia = a topik szerepre való elérhetőségi hierarchia

A másodlagos topik nem lehet aktívabb, mint az elsődleges topik =

A másodlagos topik nem lehet topikszerűbb, mint az elsődleges topik.

Az inverz egyeztetési tilalom következménye:3. személyű alany esetén 1. vagy 2. személyű

tárggyal nem egyezhet az ige.Tundra nyenyec:(37) Wanya syita ladə◦-da-Ø

Ványa őt megver.SG3 ’Ványa őt megveri.’ (Dalrymple -Nikolaeva 2011)

(38) *Wanya syiqm◦/syit◦ ladə◦da-Ø ‘Ványa engem/téged megver.’

(39) Wanya syiqm◦/syit◦ ladə◦-Ø

Ványa engem/téged megver.SG3 ’Ványa engem/téged ver meg .’

Változás az ősmagyarban:

A topik gyakran határozott; ezérttopikalizált tárgy–ige egyeztetés

határozott tárgy–ige egyeztetés

Az 1./2. személyű tárggyal való egyeztetés tilalma kövületként maradt fenn.

Bár:(40)a. A sötét ruhák egyes nőket öregítenek. b. Egyes nőket a sötét ruhák öregítik.

Egyes manysi dialektusokban differenciált tárgyragozás:

a topik szerepű tárgy kap tárgyragot; a fókusz szerepű tárgy ragtalan.

Az inverz topikalitás tilalmának következménye e nyelvtípusban:

3. személyű alany esetén nem lehet topik/nem kaphat tárgyragot az 1. és 2. személyű tárgy és az 1. vagy 2. személyű birtokossal bíró tárgy:

(37) ‘Ő keresett engem/téged.’(38) ‘Ő kereste az én kalapom/a te kalapod.’

Következtetések 1.

Az ősmagyarban létezett mind a manysi típusú differenciált tárgyragozás és a hanti típusú differenciált ige-tárgy egyeztetés.

Következtetések 2.

A tárgyrag és az ige-tárgy egyeztetés hiánya 1. és 2. személyű tárgy esetén a differenciált tárgyragozás és differenciált ige-tárgy egyeztetés esetén fellépő inverz egyeztetési tilalom maradványa.

Összefoglalás

1. A mondattani rekonstrukcióhoz vannak eszközeink.

2. Az ősmagyar mondat fejvégű szintagmákból épült fel, SOV szórendű volt.

3. Az ősmagyarban a tárgyrag és az ige-tárgy egyeztetés a tárgy topik szerepét jelölte.

Köszönet

CsaládomnakTanáraimnakEgykori mestereimnek: Egri Péternek és Papp FerencnekKollégáimnak az MTA Nyelvtudományi

Intézetében és a PPKE-nMunkatársaimnak, a magyar generatív történeti

mondattan projektum résztvevőinek