molnár 2007

Molnár 2007

Az erdő szerepe a gyermekek szocializációjában

Molnár Katalin PhDegyetemi docens

SpontánszerveződésekÁllam

Ismeret-terjesztésNevelésOktatás

ÉrzelmekFelelősségvállalás

A környezet mint érték

Az érték és ismeretátadásterületei

Értékvédelem

Szocializáció erdei hatásokkal

• Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja (XV-XIX.század)

• Helyzetkép a téma kapcsán - gondolatok• A folyamat tervezett elemei

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Rotterdami Erasmus 1469-1536

• „ A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.”

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Luther Márton 1483-1546• Úgy tekintett a gyermekekre, mint

„pompás, örök kincs”-re amelyet meg kell óvni Isten számára

• A legmegfelelőbb cselekedet a gyermekek helyes nevelése

• A bibliát mindenki saját maga olvashatja (német nyelven), mely számtalan természeti képet hoz az ember erkölcsi fejlődésének segítésére is.

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• John Locke 1632-1704

• A természet empirikus megismerése vezet a világ megismeréséhez

• Sok mozgás, úszás a friss levegőn• Az elme a tapasztalásból meríti a

tudásanyagát - a tapasztalás forrása: a külső világ megtapasztalása az érzékelés útján

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Rousseau 1712-1778

• A gyermek nevelődjön a természet éltető közelségében - szabadon

• az értelmi nevelés szakaszában (12-15 év) nevelője segítségével fedezze fel az őt körülvevő természet jelenségeit (természetes, természetközeli életmód: olvasásra csak Robinson történetét javasolja

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Pestalozzi 1746-1827

• munkára nevelés: háziipari munkák, mezőgazdaság

• a „szemléltető tanítás” - a népiskola célja (ellentétben korával) ez azért fontos, hogy felnőttkorban önállóan tudjanak neveltjei tájékozódni az őket körülvevő világban

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Tessedik Sámuel 1742-1820• természet-szeretet - gazdálkodás• ismeretközlés• kutatómunka (könyvtár)

• Festetics György - gazdatisztképző intézete 1797-ben nyitotta meg kapuit (Georgikon - Keszthely)

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja

• Brunszvik Teréz krisztinavárosi óvodája 1828. június 1.

• Természetismeret mint tantárgy• fontos a friss levegő, a séták

folyamatossága• a tanulást versek, mesék történetek

segítették

Érdekesség - a természeti környezet és a nevelés összhangja a mesékben

• a mesékben a természet érintetlen - szépsége a nyelvi kifejezésekben is követhető

• az ember és a természet közötti interakció zavartalan

• a szereplő jótéteményét a természet mindig meghálálja

Mondóka

• I II I I• A Fertő tóba’

• II II I I• megdöglött egy béka• I II I I

• Apraja nagyja• II II I I• mind azt siratgatja

Mondóka

• II II I• ‘Ágok, vágok fát,

• II II I• de micsoda fát?

• II II II I• Régi rózsa-rekettyét,

• II II II II• fogadjunk egy icce borba,

• II II I• hogy ez tizenhét!

Dalok

• Erdő, erdő, erdő...• Erdő mellett nem jó lakni...

• Erdő, erdő de magas a teteje...

• A soproni fenyves erdő...

Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán

• Gondok• Az emberiség

sorskérdésévé váltak a környezeti problémák

• Meggyökerezett pazarlásaink vannak

• Tennivalók• Az emberek értékrendjét

és mindennapi magatartását kell megváltoztatni

• A tájékoztatás, az ismeretek átadása hozza a szemléletváltozást

Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán• Az egyén interakcióban áll környezete valamennyi

összetevőjével• A szocializációs folyamatot megközelíthetjük:

• Szocioökologikus (ember és környezete viszonya)• szocioökonomikus (gazdasági, takarékossági)• szociokultúrális szempontból

Miként szocializálódik a kisgyermek az erdei hatásokkal - „Hogyan tanulja az erdőt?”

• Alkalmazkodik a környezet kihívásaihoz - ez az akkomodáció folyamata

• Amit látott követi, utánozza - majd egyre többször önállóan gyakorolja. A szabályokat először figyelmeztetésre, majd automatikusan hívja elő - ez a folyamat az asszimiláció

• Az új elemek (tudnivalók) folyamatosan beépülnek a régiek közé, a gyermek az ismereteit előhívni képes - ez az interiorizáció

Szocializáció - tanulásTanulás - szocializáció

AGY

KÉZ

SZÍV

A tanulás a természetben zajlik -a természet, mint tanulókörnyezet

A tanulás konkrét, -érdekes szituációk

Kal

and

– Él

mén

yne

velő

célz

at

Mozgás, M

űvészetK

ultúra, Technika

HUMANISTA EMBERKÉP

HUMANISTA EMBERKÉP

HU

MA

NIS

TA E

MB

ERK

ÉPH

UM

AN

ISTA EM

BER

KÉP

Idegrendszeri struktúrák szerint megkülönböztetünk:

• Motoros vagy mozgástanulást: munka, sport, kirándulás, túra, tánc,

• Szenzomotoros vagy perceptuális tanulást: látási, hallási ingerek befogadása: képek, dallamok felismerése, megtanulása

• Verbális tanulás: szóbeli anyag értelmes, gondolkodás alapján történő megtanulása

Az akarati működés szerint megkülönböztetünk:

• Szándék nélküli• szándékos, koncentrált figyelemmel folyó tanulást

• A tanulás módja lehet: • mechanikus• intellektuális

Az emlékezeti tanulás feltételei:

• A tanulásra való beállítottság• a koncentrált figyelem• a szöveg értelmi feldolgozása

– a lényeg kiemelése, az összefüggések meglátása, visszajelzések, a tanultak alkalmazása, megfelelően elosztott ismétlés, hibátlan felidézés,

– a siker a bevésést, a tanulást elősegíti.

A szocializáció egy tanulási folyamat - társak között könnyebb

• Tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor - eredménye az értékek belsővé válása és a tudás.

• Az ember tartalmi tevékenységei:• tanulás (irányított szocializációs folyamat)• önképzés• rekreáció: szellemi, fizikai, szabadidő, sport,

kulturális tevékenységek• közéleti és társadalmi tevékenység (védelem,

kommunikáció, média)

Az erdő szerepe a szocializációs folyamatban• az ember alapvető tevékenysége a megismerés és a

cselekvés,• az érzéki tapasztalattól az elvont gondolkodáson át

a gyakorlatig minden beletartozik ebbe a folyamatba,

• ismereteket közvetít,• olyan teljesítmény, viselkedés, vagy tudásbeli

változás, amely tapasztalás, gyakorlás, ismétlés révén jön létre

Ezért az erdő - az erdei séta:• Fejleszti a megismerő funkciókat, a készségek

alakulását, a képességek fejlődését• ismereteket nyújt, erősít, rendszerez,• újabb kérdések megválaszolására serkent,• komplexitásra, analízisre késztet,• élményt nyújt, - pszichés funkciókra hat,• jellem és magatartás formálódást is eredményez.

Pedagógiai tennivalókA személyiségfejlődést elősegítő csomópontok

• Élményadás: minél rendszeresebb az élmény a szocializációs folyamat annál gyorsabb ütemben alakítja a személyiséget

• Szemléletformálás:a feldolgozott és rendszerezett ismeretek megváltoztatják a magatartást, a témával kapcsolatos gondolkodást

• Példa:utánzásra késztet,reciprocitást (viszonosság) vált ki, motívumokat erősít.

• Tervezés: nélküle nincs előrelátó, igényekre, szükségletekre épülő fejlesztő munka

TERVEZÉS

INFORMÁCIÓK,ISMERETANYAG (olvasás, kutatás, össze-függések keresése stb.)

CSELEKVÉS

HANGSÚLYOK MEGADÁS

MEGÉRTÉS(válogatás, vita, átdolgozás,

saját elképzelések, általánosítás stb.)

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére

• Előkészítő szakasz:– tájékozódás– feladatok számbavétele– az egyéni munka megtervezése, megszervezése -

segítségek– nehézségek és azok leküzdése, stratégiák– a feltételek megteremtése (objektív - szubjektív)

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére

• Önálló szakasz:

– a konkrét munka koncentrált elvégzése a legcélravezetőbb módszerekkel

– pár, csoport, csapat– ellenőrzések,

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére

• Az ellenőrzés és értékelés szakasza:– önellenőrzés, mások ellenőrzése– módosítások, – individualizált értékelés,– távlatok mutatása,– kiegészítő ismeretek

A befogadás alapja a mentálhigiénés állapot

• Kitüntetett szerepe van az kortársaknak (serdülőkor, de bármely életkorban)

• a csoportok tagjai közötti kohéziónak• az előzetes élményeknek, • a megszerzett ismeretek újra felhasználási

sikerének• újabb kérdéseknek (kutató munka)

Tanuló

Tanulást szervező, irányító közösség Tanulást

szervező

Szülő/k

Eszközea természeti tanulási

tréning:önismeret

énképegymás elfogadása

kommunikációkonfliktus kezelés

együttműködésönkifejezés

önérvényesítésvélemény-

-nyilvánításszervezés

vezetés

Csoport-módszerei:szerepjátékszituáció-feldolgozásesetelemzésötletek (brainstorming)pantomimmegerősítés (shaping)fantázia-utazáskollázscsoportrajzmunka

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

„Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnalielőnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik.Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele.!

(E:B: White)

Szabó Éva

Életrajz

Fának születtem. Állva élek. Nem voltam szeszélye a szélnek. Levél vagy? Azt kell megtanulni Nem szabad, csak fölfelé hullni.

Köszönöm megtisztelő

figyelmeteket!

molnar.katalin@bpk.nyme.hu