nemzeti energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig
Post on 02-Dec-2021
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig
Tiszta, okos, megfizethető energia
2020. január
2
Tartalom
Ábrajegyzék ........................................................................................................................ 5
Táblázatok jegyzéke ........................................................................................................... 5
Rövidítések jegyzéke .......................................................................................................... 6
1. A Nemzeti Energiastratégia jövőképe ...................................................................... 9
1.1. A stratégia programjai és projektjei ...................................................................................... 10
1.2. Fő célszámok ......................................................................................................................... 13
2. Középpontban a fogyasztó ...................................................................................... 15
3. Földgázpiac ............................................................................................................... 18
3.1. Gázpiaci stratégiánk fő elemei .............................................................................................. 18
3.2. A gázpiaci infrastruktúra fejlesztése és racionalizálása......................................................... 20
3.3. Régiós gázpiaci integráció, intézményfejlesztés ................................................................... 23
4. Kőolaj- és kőolajtermékek piaca ............................................................................ 23
5. Szénpiac .................................................................................................................... 24
6. Villamosenergia-piac ............................................................................................... 25
6.1. Villamosenergia-piaci stratégiánk fő elemei ......................................................................... 26
6.2. A villamosenergia-kereslet várható alakulása ....................................................................... 26
6.3. A villamosenergia-mix átalakulásának fő trendjei ................................................................ 27
6.4. Fő beavatkozási területek ...................................................................................................... 34
6.4.1. Hatékony, alternatív technológiák számára is elérhető megújuló támogatások ............ 35
6.4.2. A megújulók integrációját támogató infrastruktúra, szabályozási és piaci környezet
kialakítása ...................................................................................................................................... 36
6.4.3. A flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása és képességeik javítása ......... 36
6.4.4. Az ellátásbiztonság garantálása tartalék kapacitások fenntartásával ............................. 37
6.4.5. Innovatív megoldások piaci alkalmazását segítő szabályozási környezet kialakítása ... 37
7. Hőpiac ....................................................................................................................... 39
8. Dekarbonizáció ........................................................................................................ 42
8.1. A nukleáris kapacitások fenntartása ...................................................................................... 44
8.2. A megújulóenergia-felhasználás bővítése ............................................................................. 44
8.3. Energiahatékonyság ............................................................................................................... 47
8.4. Közlekedés-zöldítés ............................................................................................................... 51
9. Energetikai innováció és gazdaságfejlesztés .......................................................... 52
10. Az energiaszektor adószabályozásának átalakítása ......................................... 55
3
11. Nemzeti energetikai vagyonpolitika ................................................................... 56
12. Munkaerőpiac ...................................................................................................... 57
13. Kiberbiztonság ..................................................................................................... 58
14. A stratégia végrehajtásának gazdasági hatásai ................................................. 59
14.1. A célok elérésének költségigénye ..................................................................................... 60
14.2. Egyéb gazdasági hatások ................................................................................................... 64
14.3. Fejlesztési források ................................................................................................ 65
15. Zászlóshajó-projektek ......................................................................................... 69
1. Klímabarát és rugalmas áramtermelés ................................................................................. 69
Jelenlegi helyzet és kihívások ............................................................................................ 69
Küldetés .............................................................................................................................. 70
Intézkedések ....................................................................................................................... 71
Indikátorok ......................................................................................................................... 75
A nukleáris termelés aránya ............................................................................................... 75
Finanszírozás ...................................................................................................................... 76
Felelős ................................................................................................................................ 77
A megvalósítás időtávja ..................................................................................................... 77
2. A gazdaság energiahatékonyságának javítása ...................................................................... 77
Jelenlegi helyzet és kihívások ............................................................................................ 77
Küldetés .............................................................................................................................. 78
Intézkedések ....................................................................................................................... 80
Finanszírozás ...................................................................................................................... 81
Indikátorok ......................................................................................................................... 81
Felelősök ............................................................................................................................ 82
A megvalósítás időtávja ..................................................................................................... 82
3. Közlekedés-zöldítés ................................................................................................................. 82
Jelenlegi helyzet, kihívások ................................................................................................ 82
Küldetés .............................................................................................................................. 84
Intézkedések ....................................................................................................................... 84
Indikátorok ......................................................................................................................... 86
Finanszírozás ...................................................................................................................... 86
Felelős ................................................................................................................................ 86
4
A megvalósítás időtávja ................................................................................................... 87
4. Energiatudatos és modern magyar otthonok ........................................................................ 87
Jelenlegi helyzet és kihívások ............................................................................................ 87
Küldetés .............................................................................................................................. 87
Intézkedések ....................................................................................................................... 87
Indikátorok ......................................................................................................................... 89
Finanszírozás ...................................................................................................................... 89
Felelősök ............................................................................................................................ 89
A megvalósítás időtávja ..................................................................................................... 90
5. Energetikai innovációs projektek .......................................................................................... 90
Jelenlegi helyzet és kihívások ............................................................................................ 90
Küldetés .............................................................................................................................. 90
Intézkedések ....................................................................................................................... 91
Indikátorok ......................................................................................................................... 94
Finanszírozás ...................................................................................................................... 94
Felelős ................................................................................................................................ 95
A megvalósítás időtávja ..................................................................................................... 95
6. Az energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program ....................... 95
Jelenlegi helyzet és kihívások ............................................................................................ 95
Küldetés .............................................................................................................................. 95
Intézkedések ....................................................................................................................... 96
Indikátorok ......................................................................................................................... 98
Finanszírozás ...................................................................................................................... 98
Felelősök ............................................................................................................................ 98
A megvalósítás időtávja ..................................................................................................... 98
5
Ábrajegyzék
1. ÁBRA A VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS ÖSSZETÉTELE, 2016-2040, GWH ............................... 27
2. ÁBRA - A VIZSGÁLT ERŐMŰVI FORGATÓKÖNYVEK KAPACITÁSÖSSZETÉTELE 2040-BEN,
ILLETVE A 2017-ES TÉNYÉRTÉKEK. AZ EGYES FORGATÓKÖNYVEK BEMUTATÁSÁT LÁSD A
STRATÉGIA MELLÉKLETÉBEN. ............................................................................................................ 29
3. ÁBRA - A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÖSSZETÉTELE, A MEGÚJULÓENERGIA-FORRÁS ÉS
A NETTÓ IMPORT ARÁNYA AZ EGYES FORGATÓKÖNYVEKBEN 2040-BEN. ............................ 31
4. ÁBRA - AZ ERŐMŰVI FÖLDGÁZ-FELHASZNÁLÁS ÉS CO2-KIBOCSÁTÁS, VALAMINT A
MEGÚJULÓ ARÁNY ÉS A NETTÓ IMPORT ALAKULÁSA A „KIEGYENSÚLYOZOTT” ÉS A „PV-
KÖZPONTÚ” FORGATÓKÖNYVBEN ..................................................................................................... 34
5. ÁBRA - MAGYARORSZÁG ÜHG-KIBOCSÁTÁSÁNAK, EGY FŐRE JUTÓ GDP-JÉNEK ÉS
VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000 ÉS 2030 KÖZÖTT........... 43
6. ÁBRA - MAGYARORSZÁG ENERGIA- ÉS ÜHG-INTENZITÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000
ÉS 2030 KÖZÖTT ....................................................................................................................................... 43
7. ÁBRA - A TOVÁBBI TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL MEGVALÓSULÓ, 2030. ÉVI ELŐRE JELZETT
(REFERENCIA) SZINT (121 PJ) FÖLÖTTI MEGÚJULÓ PENETRÁCIÓ TECHNOLÓGIAI
LEHETŐSÉGEI KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI SZINTEK MELLETT. ................................................. 46
8. ÁBRA - A MEGÚJULÓENERGIA-FELHASZNÁLÁS ÖSSZESÍTETT ÉVES TÁMOGATÁS-IGÉNYE,
BELEÉRTVE A 2030. ÉVI REFERENCIA ÉRTÉK ÉS AZ AFÖLÖTTI MEGÚJULÓENERGIA-
FELHASZNÁLÁST IS ................................................................................................................................ 47
Táblázatok jegyzéke
1. TÁBLÁZAT - A NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA FŐ CSELEKVÉSI IRÁNYAI .................................... 13
2. TÁBLÁZAT - KŐSZÉN ÉS LIGNITVAGYON (2018) .................................................................................. 24
3. TÁBLÁZAT - A VIZSGÁLT FORGATÓKÖNYVEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉHÁNY FONTOSABB
MUTATÓ MENTÉN ................................................................................................................................... 32
4. TÁBLÁZAT - A MEGÚJULÓ ENERGIA MENNYISÉGE (PJ); 2005-ÖS ÉS 2017-ES TÉNYÉRTÉKEK,
VALAMINT A 2030-RA SZÓLÓ CÉLKITŰZÉS ...................................................................................... 45
5. TÁBLÁZAT - A MEGÚJULÓ ENERGIA ARÁNYA A BRUTTÓ VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁSBAN;
A 2005-ÖS ÉS A 2017-ES TÉNYÉRTÉKEK, VALAMINT A 2030-RA SZÓLÓ CÉLKITŰZÉS ............ 45
6. TÁBLÁZAT - A KLÍMABARÁT ÉS RUGALMAS ÁRAMTERMELÉS ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKT
INDIKÁTORAI ........................................................................................................................................... 76
7. TÁBLÁZAT - A GAZDASÁG ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ ZÁSZLÓSHAJÓ
PROJEKT INDIKÁTORAI.......................................................................................................................... 81
8. TÁBLÁZAT - AZ ELEKTROMOS GÉPJÁRMŰVEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON 2017-BEN .......... 82
9. TÁBLÁZAT - A KÖZLEKEDÉS-ZÖLDÍTÉS ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKT INDIKÁTORAI ...................... 86
10. TÁBLÁZAT - ENERGIATUDATOS ÉS MODERN MAGYAR OTTHONOK ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKT
INDIKÁTORAI ........................................................................................................................................... 89
11. TÁBLÁZAT – AZ ENERGETIKAI INNOVÁCIÓS PROJEKTEK INDIKÁTORAI ................................... 94
12. TÁBLÁZAT - AZ ENERGIA- ÉS KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉT SZOLGÁLÓ
PROGRAM INDIKÁTORAI ....................................................................................................................... 98
6
Rövidítések jegyzéke
ACER Energiaszabályozók
Együttműködési Ügynöksége (Agency for the
Cooperation of Energy Regulators )
APT Kifinomult, folyamatosan fennálló támadás a
kibertérben (Advanced Persistent Threat)
blockchain-alapú elszámolási modell közvetlen és automatizált szerződéskötési és
jóváhagyási folyamat
CAPEX beruházási költség (Capital Expenditure)
CCGT kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (Combined
Cycle Gas Turbine)
CCUS szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás
(Carbon Capture Utilisation and Storage)
CEEGEX Közép-Európai gáztőzsde
CHP kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő
erőművek (Combined Heat & Power)
CNG sűrített földgáz (Compressed Natural Gas)
DSO elosztóhálózati rendszerüzemeltető
DSR kereslet (fogyasztó) oldali megoldások (Demand
Side Responses)
ENTSO-E villamosenergia-piaci átvitelirendszer-
üzemeltetők európai hálózata (European Network
of Transmission System Operators)
EUA III egység a létesítményeknek a III. kereskedési időszakra
(2013-2020) kiadott kibocsátási egység
EUAA egység EU légiközlekedési kibocsátási egység
EUMSz az Európai Unió működéséről szóló szerződés
ESCO program önerő nélküli harmadikfeles finanszírozás
ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs
Nonprofit Kft.
FID végső beruházási döntés (Final Investment
Decision)
GDP bruttó hazai termék (Gross Domestic Product)
HKV hangfrekvenciás központi vezérlés
HMKE legfeljebb 50 kW-os, ún. háztartási méretű
kiserőmű
HUHA-1 Fővárosi Hulladékhasznosító Mű
ICS Ipari vezérlő rendszerek (Industrial
control system)
IT-technológia az informatikai technológia eszközei
7
KÁT villamos energia kötelező átvételi rendszer
KIF kisfeszültségű hálózatok
KÖF középfeszültségű hálózatok
LOLH villamosenergia-ellátás kiesésének időtartama
(Loss of Load Hours)
LNG cseppfolyósított földgáz (Liquefied Natural Gas)
LOLE villamosenergia-ellátás kiesésének várható
gyakorisága (Loss of Load Expectation)
LOLP villamosenergia-ellátás kiesésének valószínűsége
(Loss of Load Probability)
LPG folyékony halmazállapotú szénhidrogén-gázok
elegye (Liquefied Petroleum Gas)
MAF elemzés középtávú európai kapacitás megfelelőségi
előrejelzés (Mid-term Adequacy Forecast)
MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli
Rendszerirányító Zrt.
MEKH Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal
METÁR megújuló és alternatív energiaforrásokból
előállított hő- és villamosenergia-átvételi
támogatási rendszer
mFRR kézi frekvencia-helyreállítási tartalék (manual
Frequency Restoration Reserve)
MSZKSZ Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
NEKT Nemzeti Energia és Klímaterv
NIS
Hálózati és információs rendszerek (Network and
Information Systems)
OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat
OPEX működési költség
power-to-gas technológia villamos energia tárolási technológia, amelyben
villamos energiával hidrogént, vagy egy további
lépésben metánt állítanak elő, ami szükség esetén
visszaalakítható villamos energiává
PV fotovoltaikus, fotovillamos
RAB szabályozott eszközérték (Regulated Asset Base)
RDF az a másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert
települési hulladék illetve a szelektív
hulladékgyűjtés maradék hulladékának
kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy
cementgyárakban hasznosítják. (refuse derived
fuel)
REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont
8
RES megújuló energiaforrás (Renewable Energy
Source)
RIIO model (Revenue = Innovation + Incentives
+ Output)
Brit hálózati árszabályozási modell (Jövedelem =
innováció+ösztönzők+teljesítmény)
RKV rádiófrekvenciás központi vezérlés
SCADA Felügyeleti szabályozás és adatgyűjtés
(Supervisory Control and Data Acquisition)
script-kiddie-k „Naplózó kölykök”: Nem túl nagy tudású
számítógép „kiberbűnözők”. Sokszor mások által
írt kiegészítő programokkal (szkriptekkel) vagy
szoftverekkel okoznak kárt. A közvélemény
gyakran őket is hackereknek hívja.
TAO társasági adó
tCO2e az ÜHG kibocsátás mértékegysége: tonna ÜHG
CO2 egyenértékre számolva
TEN-T folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat fő folyosói
TOTEX teljes költség
TSO átviteli rendszerüzemeltető
VET 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos
energiáról
VoLL nem szolgáltatott villamos-energia értéke (Value
of Lost Load)
ÜHG üvegházhatást okozó gáz(ok)
XBID Cross Border Intraday: 2014 júniusában 6 tőzsde
(APX, BELPEX, EPEX SPOT, GME, Nord Pool,
OMIE) egyezséget kötött a napon belüli piac-
összekapcsolás megvalósítása érdekében, mely
később kibővült a releváns átviteli
rendszerüzemeltetőkkel (TSO-kal)
Megjegyzés: a lábjegyzetekben kifejtett rövidítéseket itt nem ismételjük.
9
1. A Nemzeti Energiastratégia jövőképe
Az energiaszektorban lezajló változások az európai és ez által a hazai energiapiacok jelentős
átalakulását vetítik előre. Annak érdekében, hogy az alacsony üvegházhatású gáz kibocsátási
jellemzőkkel bíró energiaszektorra történő átmenet hatékonyan, a költségek racionalizálásával
és az ellátásbiztonságot maximálisan garantáló módon tudjon megvalósulni, szükség van a
jelenlegi ösztönzők felülvizsgálatára, a szabályozói környezet megújítására, a termelési és
beszerzési portfoliók átalakítására. Magyarország az energetikát stratégiai ágazatnak tekinti,
ezért az elmúlt évtized jelentős technológiai és piacszerkezeti változásai miatt szükségessé
vált a Nemzeti Energiastratégia megújítása oly módon, hogy az a hazai energetikai szektor
átalakításának fenntartható, működőképes, az állami vagyonpolitika érdekeit szem előtt tartó,
uniós joggal összhangban álló kereteit, célkitűzéseit aktualizálja.
Az új Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az
energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az
energiatermelés dekarbonizálása, ami csak az atomenergia és a megújuló
energiaforrások együttes alkalmazásával lehetséges. A hagyományos energiahordozókban
szegény országoknak, mint amilyen Magyarország, az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági
és nemzetbiztonsági kérdés.
Magyarország egyértelmű érdeke, hogy csökkentse energiaimport-szükségletét, és ezzel
egyidejűleg biztosítsa mind szélesebb körű kapcsolódását a régiós áram- és
földgázhálózatokhoz, ami az ellátásbiztonság és a hatékony importverseny garanciája is
egyben.
A legtisztább energia a fel nem használt energia. Ezt a megújuló erőforrásokra alapozott
fűtési/hűtési megoldások alkalmazásával, a Zöld Távhő Program végrehajtásával, továbbá a
közintézményi, ipari és a közlekedési célú energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni.
Az elektromotorok magas hatásfoka miatt egyértelmű végfelhasználói energia-megtakarítás
valósul meg az elektromobilitás elterjedésével. A helyi közlekedés zöldítésére vonatkozó
Zöld Busz Program eredményeként pedig környezetbarát, elektromos buszok fognak a
nagyobb városokban közlekedni.
A családok energiafüggetlenségét a háztáji, saját célra történő megújuló energia-
termelés támogatásával és az okos mérők elterjedésének elősegítésével lehet előmozdítani.
Magyarország célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból
származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek
nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások, és
mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A nap- és az atomenergia együttes használatával
2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét a karbonsemleges nukleáris
energia adja. A Paks 2 beruházással ez az arány hosszútávon is fenntartható. A
karbonsemleges energiatermelés az atomenergia nélkül elképzelhetetlen és
megvalósíthatatlan.
Az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal
rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-
termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést
teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50.000 milliárd forintra lenne szükség.
10
Ez a cél hazánk számára elérhető, amelyhez azonban az Európai Unió jelentős anyagi
hozzájárulására van szükség. Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező
fizet” elvének érvényesítését: a dekarbonizáció költségeit elsősorban azoknak az
országoknak és vállalatoknak kell viselniük, amelyek a leginkább felelősek a jelenlegi helyzet
kialakulásáért. Magyarország számára konkrét vállalásokat tenni csak az eszközök és a
költségek pontos számbavételét követően lehetséges. Magyarország éppen ezért reális és
megvalósítható stratégiát fogad el.
A jövő hazai energiaellátása:
1. Tiszta, mert a hazai energiafelhasználásban növeli az alacsony vagy nulla
szennyezőanyag kibocsátású technológiák súlyát, ösztönzi az energiahatékonyság növelését
és ezáltal erősíti energetikai függetlenségünket. Az értéklánc minden szintjén támogatja az
energiatakarékos megoldásokat a környezetre, az éghajlatra és a fogyasztók energetikai célú
rezsikiadásaira gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében.
2. Okos, mert épít a legújabb technológiai vívmányokra annak érdekében, hogy a magas
szintű energetikai szolgáltatásokat a lehető legalacsonyabb költséggel lehessen biztosítani. Az
energiaszektor átalakítása során arra törekszünk, hogy az új piaci lehetőségeket teremtsen az
innovatív hazai vállalkozások számára, és megerősítse a szektorban zajló kutatási és
fejlesztési tevékenységet.
3. Megfizethető, mert olyan diverzifikált ellátási portfóliót és szabályozói környezetet
alakítunk ki, amelyben a hazai energiaárak alakulása fenntartható módon támogatja a
magyar gazdaság versenyképességének javítását és a fogyasztók jólétének növelését.
1.1. A stratégia programjai és projektjei
Energiafüggetlenségünk nemzetgazdasági szinten értelmezett erősítésének két fő pillére a
magas energiaimport-kitettségünk mérséklése, valamint a megmaradó energiaimportunk
esetén az ellátásbiztonságot és a hatékony importversenyt biztosító több lábon állás
(diverzifikáció). Az energiahordozók importjának mérséklése jórészt együtt jár
energiaszektorunk dekarbonizációjával. Az innovatív technológiai és üzleti megoldások
alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy az energiafüggetlenség országos és helyi szintű
erősítésével, a fogyasztói választás szabadságának növelésével, illetve az energiaszektor
zöldítésével kapcsolatos céljainkat költséghatékonyan, a hazai iparfejlesztési törekvéseket is
támogatva érjük el. Stratégiánkat ezért a következő négy fő program mentén építjük fel:
A magyar fogyasztót helyezzük a stratégia középpontjába.
Megerősítjük energiaellátásunk biztonságát.
Végrehajtjuk az energiaszektor klímabarát átalakítását.
Kihasználjuk az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési
lehetőségeket.
A stratégia 2030-ig határozza meg a hazai energiaszektor átalakítását célzó legfontosabb
célkitűzéseket és az azok elérését szolgáló legfontosabb intézkedéseket, de annak érdekében,
hogy hosszabb távra is megalapozza a „tiszta, okos és megfizethető” energia biztosítását
középpontba helyező jövőképet, a 2040-ig terjedő időszakra vonatkozó kitekintést is
tartalmaz.
11
Az egyes programok keretében megvalósítani tervezett projekteket az alábbi táblázatban
foglaljuk össze. A háztartások energiafüggetlenségének és a fogyasztók választási
szabadságának növelését célzó intézkedéseket külön fejezetben mutatjuk be. Az
Energiastratégia ágazati fejezeteinek (Földgázpiac, Kőolaj- és kőolajtermékek piaca,
Szénpiac, Villamosenergia-piac) központi eleme az energiaellátás biztonságának garantálása.
Az energiaszektor klímabarát átalakításával a Dekarbonizáció című fejezet foglalkozik. Az
energetikai innovációnak szintén külön fejezetet szentelünk, illetve a villamosenergia-piaci
átalakulásban meghatározó elemeit az ágazati fejezet részeként tárgyaljuk. Az
energiastratégiai célok elérése szempontjából legfontosabbnak tartott zászlóshajó projekteket
a Stratégia záró fejezetében bővebben is kifejtjük.
A Nemzeti Energiastratégia kulcskérdéseihez (az energiastratégia klímapolitikai és
európai uniós keretei, áram- és gázpiaci jövőkép, energetikai innováció) kapcsolódó
részletesebb elemzéseket a különálló technikai Melléklet foglalja össze.
Alapvető célok Programok Projektek
A MAGYAR FOGYASZTÓT
HELYEZZÜK A NEMZETI
ENERGIASTRATÉGIA
FÓKUSZÁBA
A fogyasztók energetikai rezsikiadásait
fenntartható módon a minimális, a
szolgáltatások költségeit még fedező
szinten tartjuk
A verseny erősítése a villamos energia és
földgáz nagykereskedelmi termékpiacokon
A fogyasztók energia-megtakarítását
ösztönző energiahatékonysági
kötelezettségi rendszer bevezetése
A villamos energia, földgáz és távhő
hatósági árszabályozások korszerűsítése
Újraértelmezzük az
energiafüggetlenséget a fogyasztók
szintjén, ezért támogatjuk a saját célra
történő „háztáji” (decentralizált)
energiatermelést
A háztartások megújulóenergia-
beruházásainak ösztönzése
Az energiaközösségek kialakításának
ösztönzése
Helyi, megújuló energiaforrásokra építő
települési energetikai beruházások
támogatása
Kiterjesztjük a fogyasztói választás
szabadságát a mérés okosítása, a
digitalizált ügyintézés és az egyetemes
szolgáltatási csomagok bővítése révén
Okosmérő-program a villamosenergia-és
földgáz szektorban
A távfűtés szabályozhatóvá tétele, a
távfűtött lakások költségosztókkal történő
felszerelése
Szolgáltatói ügyintézés digitalizációs
program
A fogyasztó oldali válaszadásra (DSR)
épülő szolgáltatások ösztönzése; a
független aggregátorok megjelenését
segítő szabályozás kidolgozása
Differenciált Egyetemes Szolgáltatói
csomagok kialakítása a villamos energia és
a földgáz szektorokban
12
Programot dolgozunk ki a
kiszolgáltatott helyzetben lévő
felhasználók helyzetének javítására
A kiszolgáltatott helyzetben lévő
felhasználók helyzetének felmérése,
célzott programok kidolgozása az érintett
társadalmi csoportok jellemzőinek
megfelelően
A rossz hatékonyságú biomassza-tüzelés
modernizációja
MEGERŐSÍTJÜK
ENERGIAELLÁTÁSUNK
BIZTONSÁGÁT
Csökkentjük energiaimport-
függőségünket a hazai szénhidrogén- és
megújuló erőforrásaink fokozott
hasznosításával
Geotermikus Kutatási Kockázati Alap
létrehozása
A sikeres szénhidrogén és geotermikus
koncessziós rendszer fenntartása és
finomhangolása
A nem-konvencionális szénhidrogén-
kutatás és –kitermelés ösztönzése
A biogáz-, a biometán-, és a nem
földgázalapú hidrogén-felhasználás
ösztönzése a földgázfogyasztás
mérséklésére
Erősítjük régiós áram- és gázpiaci
integrációnkat
A magyar-szlovák, magyar-szlovén és egy
újabb magyar-román határkeresztező
villamos energia távvezeték megépítése
A magyar és a horvát gázpiac
összekapcsolása
A szervezett áram- és gázpiacaink régiós
szerepét és likviditását növelő projektek
előmozdítása
Folytatjuk a gázpiaci diverzifikációs
politikát a fekete-tengeri és a
cseppfolyós földgázforrások elérése
érdekében és javítjuk a földgáztárolói
kapacitások kihasználását
Román-magyar kétirányúsítás/bővítés,
magyar–szlovák-osztrák és magyar-
szlovén-olasz gázszállítási folyosók
megvalósítása
LNG-elérés megteremtése
A hazai gáztárolás régiós
versenyképességének növelése
Garantáljuk a hazai áramtermelő
kapacitások megfelelő volumenben és
összetételben való rendelkezésre állását
Stratégiai vagy üzemzavari/hálózati
tartalékrendszer kidolgozása
VÉGREHAJTJUK AZ
ENERGIASZEKTOR
KLÍMABARÁT
ÁTALAKÍTÁSÁT
Tovább csökkentjük a villamosenergia-
szektor szennyezőanyag-kibocsátását
A PV-kapacitások jelentős bővítése, a
METÁR tendereztetés rendszerének
meghonosítása
A Paksi Atomerőmű kapacitásainak
pótlása
A villamosenergia-rendszer rugalmasságát
növelő szabályozás révén a megújuló alapú
termelés integrációjának elősegítése
Alacsony széndioxid-kibocsátásra alapuló
jövőkép és kapcsolódó régiófejlesztési
program kialakítása a Mátrai Erőmű és a
hevesi régió számára
13
Innovatív megoldásokkal segítjük az
energiafogyasztás-csökkentési
erőfeszítéseket
A költséghatékonyságot és a klímabarát
átalakulást ösztönző (ár)szabályozás
általánossá tétele az alapvető energetikai
ágazatokban (villamos energia, földgáz,
távhő)
Zöldítjük és versenyképesebbé tesszük
a távhőszektort
Energiahatékony és megújuló távhő
program kidolgozása és megvalósítása. Az
anyagukban nem hasznosítható hulladékok
hőtermelésben való fokozottabb
hasznosítása a hulladék hierarchia alapján.
KIHASZNÁLJUK AZ
ENERGETIKAI
INNOVÁCIÓBAN ÉS A
KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI
KÜZDELEMBEN REJLŐ
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
LEHETŐSÉGEKET
Feltérképezzük és támogatjuk az
energetikai innovációs lehetőségeket
Az innovatív megoldások alkalmazását
segítő szabályozói környezet kialakítása
Innovációs (pilot) projektek kidolgozása és
megvalósítása
Végrehajtjuk a Második Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégiát
Magyar Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés
elkészítése
Közlekedés-zöldítési programot
hajtunk végre
A hazai fejlett bioüzemanyag-gyártás
ösztönzése
Az elektromobilitási és alternatív
üzemanyagtöltő-infrastruktúra fejlesztése
Zöld Busz program végrehajtása
Ösztönözzük a kombinált vasúti és közúti
szállítás elterjedését
Vállalat-zöldítési programot hajtunk
végre
A vállalati szféra saját célú
megújulóenergia-termelését és
energiahatékonysági beruházásait
támogató program
KKV-k termelési folyamatainak
energiahatékonysági korszerűsítése
Energiahatékonysági TAO kedvezmény
finomítása
Kihasználjuk gazdaságfejlesztési
lehetőségeinket a klímaváltozási
alkalmazkodás jegyében
Szigetköz, Balaton és egyéb
vízgazdálkodási projektek; Nyugat Balkáni
Zöld Alap
1. táblázat - A Nemzeti Energiastratégia fő cselekvési irányai
A stratégia megvalósítása – a szektor sikeres átalakítása mellett – hozzájárul Magyarország
ellátásbiztonságának erősítéséhez, hazánk versenyképességének javításához, továbbá
biztosítja a fogyasztók megfizethető energiaárakon történő és megbízható ellátásának
fenntarthatóságát.
A feladatok ütemezését, megvalósítását a 2014-2020 közötti, valamint a 2020 után többéves
pénzügyi keretek, illetve utóbbi tervezési folyamata is befolyásolja. Az egyes programok
forrásigénye az új többéves keret elfogadását követően árazható be.
1.2. Fő célszámok
A fent bemutatott, egymást erősítő részcélokon keresztül elérendő legfontosabb, az
energiaszektor egészének átalakulását jellemző, 2030-ra megfogalmazott számszerű
célkitűzéseinket az alábbi pontokban foglaljuk össze.
14
A 2040-es kitekintés elsősorban a hazai olaj- és gázkitermelés hosszabb távú trendjeiről,
illetve a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartó beruházásának befejezése után várható
erőművi és villamosenergia-termelési mixről ad képet.1
1. Az importfüggőség csökkentésének ellátásbiztonsági hozadéka a földgáz esetében a
leginkább nyilvánvaló, hiszen Magyarország végső energia felhasználásában – a
földgáz alapon termelt villamos energia- és hőmennyiség elfogyasztott mennyiségét is
számításba véve - ez az energiahordozó szerepel a legnagyobb, 32,5%-os súllyal. Az
elmúlt években a hazai termelés a fogyasztás mintegy 20%-át fedezte, így az ország
80%-ban importra szorult.
Célkitűzések:
Éves lakossági földgáz-fogyasztásunk 2 milliárd m3-rel csökken az
energiahatékonysági kötelezési rendszer keretében megvalósuló fejlesztéseknek,
illetve az energiahatékony, Zöld Távhő Program végrehajtásának köszönhetően.
A földgáz-felhasználás aránya a távhőtermelésben 50%-ra csökken.
A villamosenergia-termelés gázfelhasználása 2030-ra ugyan a jelenlegi 2-ről
átmenetileg 2,4 milliárd m3-re nőhet, az erőművi mix átalakulásával azonban
2040-re jelentősen, 1 milliárd m3 alá csökken.
Gázimport-arányunk 2030-ra 70% közelébe, 2040-re pedig 70% alá csökken.
2. Villamosenergia-felhasználásunkat a 2013-17-es évek átlagában 32%-ban fedeztük
importból. Az importfüggőség mérséklésének kulcsa a hazai nukleáris kapacitások
megújítása és a hazai, megújuló erőforrásokra épülő termelés ösztönzése. A nukleáris
és megújuló kapacitásokra alapozott erőművi mix kialakítása egyúttal dekarbonizációs
célkitűzéseink eléréséhez is nagyban hozzájárul. A villamosenergia-szektor
átalakulása ugyanakkor megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és
okos megoldások alkalmazásának az előmozdítását, ami jelentős piacszervezési,
elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési,
valamint szabályozási feladatot generál. Ezek megvalósítása meg kell, hogy előzze az
időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését, a
rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében. Ezért
2000 MW napelemes termelő kapacitás beillesztését követően felülvizsgálat tárgyát
kell képezze az, hogy a további növekedés pénzügyi és infrastrukturális feltételei
milyen forrásból és mikorra biztosíthatóak reálisan.
Célkitűzések:
A karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 2030-ra 90%-ra nő.
A hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot,
2040-re pedig megközelíti a 12000 MW-ot.
A villamosenergia-szektor rugalmasságának növelésére legalább 1 millió okos
fogyasztásmérőt telepítünk.
Import-arányunk 2040-re 20% alatti szinten stabilizálódik.
1 2040-ben már csak a Paksi Atomerőmű két új blokkja üzemel (összesen 2400 MW), miután a ma működő blokkok közül az
utolsó várhatóan 2037 végén leáll.
15
3. Az ellátásbiztonság javításához a fogyasztás mérséklése is nagyban hozzá tud járulni,
ezért kiemelt cél energiahatékonyságunk javítása. Ez egyben a lakossági
rezsicsökkentés eredményei megőrzésének is a záloga, hiszen energiafogyasztásunk
harmada, gázfelhasználásunknak pedig közel fele a háztartások (döntően fűtési)
keresletéhez köthető. A lakóépületek energiahatékonyságának javítása, fűtési/hűtési
rendszereik modernizálása az építőipar élénkítésének is célravezető eszköze. 2016-ban
iparunknak egységnyi hozzáadott érték előállításához az uniós átlaghoz képest
mintegy kétharmaddal nagyobb mennyiségű energiára volt szüksége; az ipari
energiahatékonyság javítása gazdaságunk versenyképességét erősíti.
Célkitűzések:
Az ipari szektor egyes ágazatainak ÜHG-intenzitása, vagy fajlagos
energiafelhasználása nem haladja meg az Európai Unió megfelelő ipari ágazatának
átlagértékét.
A végső energia felhasználásunk – a dinamikus gazdasági növekedés fenntartása
mellett – 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös, 785 PJ-os szintet. Ha 2030 után
emelkedik a végső energia felhasználás, annak forrása csak karbonsemleges
energiaforrás lehet.
4. A fenti célkitűzések elérése energiafüggetlenségünk erősítéséhez a fogyasztás
mérséklésével, hazai, többnyire karbonsemleges erőforrásaink fokozottabb és
költséghatékony kihasználásával, a kettő eredőjeként pedig importfüggőségünk
enyhítésével járul hozzá. Ugyanezek a célok azt is segítik, hogy gazdaságunk
számottevő mértékben csökkentse ÜHG-kibocsátását. Energiastratégiánk így
biztosíthatja a „tiszta, okos és megfizethető” energia hármas céljának elérését a
gazdaság élénkítése mellett.
Célkitűzések:
Megújuló energia felhasználásunk aránya a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül
minimum 21%-ra nő.
ÜHG-kibocsátásunk legalább 40%-kal csökken 1990-hez képest.
2. Középpontban a fogyasztó
Alacsony rezsi, erősödő energiafüggetlenség, nagyfokú választási szabadság: ezek azok a
fogyasztók számára lényeges értékek, amelyek kiszolgálására a fogyasztó-központú Nemzeti
Energiastratégia által javasolt megoldások építenek. A fogyasztók középpontba helyezése az
új Energiastratégia több szintjén, a fő programokban és a célkitűzésekben egyaránt nyomon
követhető. A háztáji, saját célra történő megújulóenergia-termelés támogatása – ezzel a
fogyasztók energiatermelővé (prosumerré) válásának ösztönzése –, és az okos mérők
elterjedésének elősegítése egyaránt a fogyasztók központba helyezését szolgáló eszközök.
16
A szolgáltatók és a hálózatüzemeltetők oldaláról a nagykereskedelmi piaci verseny erősítése,
az okos hálózat megteremtése és az infrastruktúra-üzemeltetési költségek korlátok között
tartása segít a rezsiköltségek fenntartható mérséklésében. A fogyasztók oldaláról a tudatos
energiafelhasználás révén megvalósuló kereslet-csökkenés, a decentralizált háztáji
energiatermelés lehetőségeinek kihasználása és az ellátási módok optimalizálása tud
hozzájárulni a költséghatékony energiaellátás biztosításához. Stratégiánknak a következő
fejezetekben bemutatott elemei ezeknek a céloknak az elérését is segítik; ebben a fejezetben a
fogyasztók lehetőségeinek bővítését közvetlen módon támogató intézkedéseket mutatjuk be.
A megújuló energiatermelés eszközeinek költségcsökkenése, a digitalizáció és az okos mérés
egyre megfizethetőbbé válása jelentős szemléletváltást eredményeznek: a passzív fogyasztó
megközelítést egyre inkább felváltja az aktív (részben önellátó), termelő-fogyasztó
megközelítés. Ez összetett, fogyasztói szegmensenként differenciált energiapolitikai
megoldások kialakítását teszi szükségessé, ugyanakkor személyre szabott, rugalmas
megközelítést, diverzifikált szolgáltatáscsomagok kialakítását teszi kívánatossá.
A fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának alapvető feltétele a fogyasztás
szabályozhatóságának megteremtése ott, ahol erre ma még nincs lehetőség. A
villamosenergia- és földgáz-szektorokban az okos mérők jelenleginél jóval szélesebb körű
alkalmazása, a távfűtésű lakások esetén a hőközpontok megfelelő kiépítése, a rendszerek
szabályozhatóvá tétele és a költségosztók széleskörű használata, valamint az elosztók aktív
üzemirányító képességének megteremtése ad majd lehetőséget arra, hogy a fogyasztók
energiafogyasztásuk alakulásáról pontos információhoz, szolgáltatójuktól versenyképes
szolgáltatási díjcsomag-ajánlatokhoz juthassanak a szolgáltatás minőségének javulása,
fenntartása mellett. A felhasználók termelővé válása során azonban számba kell venni ennek
kockázatait is. Fennáll a veszélye annak, hogy a piaci szereplők kizárólag a kedvező
megtérülésű és/vagy támogatott projektekre koncentrálnak, és emiatt a közcélú infrastruktúra
fenntartása, az ellátásbiztonság és az egyensúly biztosítása, vagy a technológiai váltásban
részt nem vevő, kevésbé tehetős fogyasztók ellátása a jelenleginél nagyobb költségek mellett
lesz csak lehetséges.
Az ellátásbiztonság és a megfizethetőség fenntartása érdekében szükséges ezért az
Energiastratégia időtávja alatt folyamatosan értékelni
a decentralizáció villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásait,
a technológiai trendeket,
a nemzetközi tapasztalatokat,
a fogyasztói szokások, igények alakulását,
a lehetséges szabályozói eszközöket, ösztönzőket.
A decentralizációs célkitűzéseket, a szabályozási és támogatási politikát ezek alapján időről-
időre felül kell vizsgálni.
A villamosenergia-szolgáltatás területén elő kívánjuk írni, hogy meghatározott feltételek
teljesülése esetén a hagyományos fogyasztásmérőket – érvényességük lejártakor – már
csak okos mérőeszközökre lehessen cserélni. Ezzel párhuzamosan az egyetemes
17
szolgáltatók, a kereskedelmi és hálózati engedélyesek számára előírjuk, hogy az okos mérővel
rendelkező ügyfeleik részére jobb hálózat-kihasználásra ösztönző, rugalmas árazású
szolgáltatási díjcsomag-ajánlatot tegyenek. Ez a rezsikiadások ellenőrzés alatt tartása mellett a
kereslet oldali válasz megoldásokban (DSR) való részvételt is lehetővé teszi a fogyasztók
számára, ami azt jelenti, hogy értékesíteni tudják a lokális és rendszeregyensúly
biztosításához való hozzájárulási képességüket.
A háztartások és a kisebb vállalati fogyasztók esetében ehhez a független aggregátorok
megjelenése is szükséges, akik több felhasználói terhelési vagy termelői egységet
kombinálnak értékesítés vagy vásárlás céljából valamely szervezett energiapiacon (tőzsde,
day ahead, intraday piac, rendszerszintű szolgáltatások piaca, lokális elosztói flexibilitási
piac). Célunk, hogy a független aggregátorok létrehozását segítő jogszabályi környezetet
teremtsünk és ösztönözzük azon egyszerű vagy kombinált szolgáltatások megjelenését,
amelyek a kisebb fogyasztók fogyasztási rugalmasságát termékesíthetik. Így megjelenhetnek
a rendszerszintű szolgáltatások piacán, valamint az elosztók által üzemeltetett lokális
flexibilitási piacon, feszültség és szűk keresztmetszet szabályozás céllal. Ehhez meg kell
határozni az aggregátor és a hálózati engedélyesek (elosztói és átviteli) szerepköreit,
együttműködését. A DSR potenciál további bevonása érdekében külön termék bevezetését
javasoljuk a rugalmas fogyasztás számára a rendszerszintű szolgáltatások piacán.
A háztartási méretű napelemek terjedésével egyre több a saját termelésre is képes fogyasztó,
ami a fogyasztás tudatos szabályozásánál még aktívabb piaci szerepvállalás lehetősége mellett
a háztartási szinten értelmezett energiafüggetlenség erősítését is biztosítja. Továbbra is
ösztönözni kívánjuk a fogyasztók és fogyasztói közösségek energiafüggetlenségét erősítő,
megújuló forrásokra alapozott saját célra történő energiatermelését. A fogyasztó
villamos energia igényének (ezen belül esetlegesen az elektromos gépjárművek
energiaigényének) napelemek segítségével történő előállítása mellett ez magában foglalja a
vezetékes gázfelhasználás vagy a nem hatékony távhő kiváltását is földhő, környezeti hő,
villamos fűtés vagy biomassza felhasználással. Ösztönözni fogjuk a települési hőfelhasználás
helyi energiával történő kielégítését szolgáló kezdeményezéseket is.
A decentralizált, helyben elérhető megújuló erőforrásokra alapozott termelés
térnyerésével párhuzamosan azokat a kezdeményezéseket is segíteni kell, amelyek
biztosítják a villamos energia helyben történő felhasználását. Ezáltal vélhetően
csökkenthetők az energiaellátással kapcsolatos költségek, és egyszerűsödik a megújuló
energiaforrások integrálása. Ezen a téren az energiaközösségek kialakításának a
támogatása a legfontosabb feladat: a szabályozásban értelmezhetővé kell tenni az
energiaközösséget, mint külön fogyasztói-termelői egységet, elszámolási alanyt. Ezzel
kapcsolatos további szabályozási feladat annak biztosítása, hogy elszámolási pontként a
termelés-fogyasztás helyén túlmenően egy közösségi elszámolási pont is értelmezhetővé
váljon. A jelenlegi szabályozási logika alapegysége ugyanis a felhasználó, akinek a
lakóhelyén/telephelyén található csatlakozási pontja egyben az elszámolási pontja is.
Mindezekkel összefüggésben vizsgálat tárgya lesz a villamos energia, földgáz, távhő
hatósági árszabályozás koncepcionális átalakítása. Az első két területen az egyetemes
szolgáltatásra való jogosultság áttekintése, valamint az ellátás keretén belül különböző
18
szolgáltatási csomagok összeállítása a cél. A távhő esetében cél a támogatási rendszer
felülvizsgálata, mivel a jelenleg alkalmazott módszertan nem ösztönöz kellően a
távhőrendszer korszerűsítéséhez és zöldítéséhez szükséges beruházások költséghatékony
megvalósítására.
További célunk az energetikai végfogyasztók (elsősorban egyetemes szolgáltatásra
jogosultak) kiszolgálásának fejlesztése, az ügyfélélmény javításához szükséges
szabályozási feltételek megteremtése. A program részét képezi a digitális ügyintézési
csatornák fejlesztése, a digitális aláírás bevezetése és a fogyasztóbarát számlakép kialakítása.
Az energiaszolgáltatásban résztvevő szereplők biztosítják a létfontosságú rendszerek és
rendszerelemek számára az energiaellátásban keletkezett fennakadás elhárításában az
elsődlegességet. Olyan szektorális szabályrendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a
kárfelszámolásban, helyreállításban érintett szerveztek, szolgáltatók és üzemeltetők számára
az ellátás folytonosságában szükséges kivételek és prioritások meghatározását mind
eljárásjogi, mind műszaki szempontból.
Az energiaszolgáltatásban résztvevő szereplőknek a szolgáltatás megtervezése és biztosítása
során figyelembe kell venniük az egyes kritikus infrastruktúra szektorok közötti függőségeket.
Ennek érdekében az ágazatok sajátosságainak feltérképezését követően ki kell dolgozni a
hatékony védelmi intézkedéseket biztosító jogi normákat.
3. Földgázpiac
Energiafüggetlenségünk kulcsa a gázszektorban importarányunk csökkentése és maradó
importunk diverzifikálása. Ez tovább erősíti tárgyalási pozíciónkat a forrásaink döntő
hányadát adó orosz partnerrel. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel együtt ez a fő
eszköze ellátásbiztonságunk garantálásának és a versenyképes, piaci gázmolekula-árak
biztosításának a hazai fogyasztók számára. Ez egyben a rezsicsökkentési eredmények
megőrzésének is a kulcsa.
3.1. Gázpiaci stratégiánk fő elemei
Célunk a fenntartható, a rezsicsökkentés eredményeit megőrző, az ellátásbiztonságot hosszú
távon is garantáló gazdasági és szabályozói környezet biztosítása. A földgázpiac – a
végfogyasztói energiahatékonyság javulása, az elektrifikáció, valamint a dekarbonizációs
törekvések erősödése következtében - hosszú távon lassan, de fokozatosan zsugorodik. Az
energiahatékonyság javulása elsősorban az egyedi és a távfűtéssel rendelkező háztartások
gázfogyasztását csökkenti majd, továbbá az elektrifikáció, valamint a gáz megújulókkal
történő kiváltásának keresletcsökkentő hatására is itt számítunk leginkább. Az
energiahatékonysági beruházások és a megújuló technológiák alkalmazásának terjedése miatt
a fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi 2 milliárd m3-rel csökken. Ezt a folyamatot a
szolgáltatók energiahatékonysági kötelezési rendszerének bevezetésével, a megújuló
erőforrásokra alapozott fűtési/hűtési megoldások alkalmazását támogató programokkal, illetve
a megújuló források használatát a távhőtermelésben is ösztönző Zöld Távhő Program
végrehajtásával kívánjuk segíteni.
19
Az épületekhez köthető földgázfelhasználás csökkenésére vonatkozó ambiciózus célkitűzést
az alapozza meg, hogy a jelenlegi lakott lakásállomány több mint kétharmada energetikailag
korszerűsítendő (közel harmada korszerű, vagy gazdasági okból nem indokolt a felújítása).
2021-től az újépítésű épületek használatbavételi engedélyének feltétele a közel nulla
energiaigényű épület követelményszintjének teljesítése az épületek energiahatékonyságáról
szóló 2010/31/EU irányelv alapján, és az épület felújításokat is ezzel kompatibilis módon kell
majd végrehajtani. A végfogyasztói energiahatékonyság ösztönzésén túl a távhőrendszeren
belül a költséghatékony megújuló energiaforrások és a hulladék használatának növelése
szintén jelentős földgáz-megtakarítással jár. A lakossági korszerűsítések piaci alapon, a
tervezett energiahatékonysági kötelezési rendszer keretében fognak megvalósulni, így
költségei alapvetően nem a háztartásokat és az állami költségvetést terhelik majd.
Az ipar gázfogyasztása elsősorban a gazdasági növekedés ütemétől függ majd; várakozásaink
szerint 2016-hoz képest 2030-ra 0,5 milliárd m3-rel (2 milliárd m
3 fölé) emelkedhet. Az ipari
termelés dekarbonzációját „zöld” (megújuló forrásból származó villamos energiával
előállított) hidrogén használatára ösztönző pilot projektek végrehajtásával támogatjuk. A
közlekedési ágazat zöldítése során a földgáz a nehéz gépjárművek (CNG-meghajtású buszok,
LNG-üzemű kamionok és vízi járművek) meghajtásában juthat nagyobb szerephez, hiszen
azok károsanyag-kibocsátás szempontjából kedvező alternatíváját jelentik a benzin- és
dízelüzemnek. Az erőművi szektor földgáz-felhasználása ugyan 2030-ban meghaladhatja a
jelenlegi szintet, 2040-re viszont évi 1 milliárd m3
alá süllyedhet. Teljes gázfogyasztásunk
így a jelenlegi évi 10 milliárd m3-ről 2030-ra közel 8,7 milliárd m
3-re csökken, 2040-re
pedig 6,3 milliárd m3 alá süllyedhet.
Importfüggőségünket hazai erőforrásaink fokozottabb kihasználása is mérsékli. Az elmúlt
időszak sikeres koncessziós tenderei eredményeként a hazai földgáz kitermelés csökkenését
sikerült megállítani, sőt a korábbi években jellemző 1,5 milliárd m3-es termelés 2018-ban már
megközelítette a 2 milliárd m3-t. A koncessziós rendszer kiszámíthatóságának
garantálásával, a rendszer rugalmasságának javításával elérjük, hogy a már termelésbe
vont készletek kimerülésének trendjét új kitermelési projektek elindításának
ösztönzésével ellensúlyozzuk, így optimális esetben 2030-ban 2,4 milliárd m3-es hazai
hagyományos földgáz-termeléssel számolunk, 2040-ben pedig 1,6 milliárd m3-rel.
Nem-konvencionális földgáztermelést jelenleg egyetlen területen végeznek hazánkban, az
innen kinyert földgáz a teljes hazai termelés 0,3%-át teszi ki. A bányavállalatok ugyan
mutatnak érdeklődést a nem-konvencionális kutatás-termelés iránt, de még rendkívül magasak
a földtani kockázatok. Nem-konvencionális kitermelésből 2030-ra évi közel 35 millió m3
földgázra számítunk; az igazán látványos felfutás ezt követően várható, 2040-re elérheti
a 270 millió m3-t.
2 Az állam a nem-konvencionális kutatás- és termelés ösztönzése érdekében
a gáz piacra jutását azzal segítené, hogy számára a lakossági célú ellátási portfolió részéről
garantált, minimum árazású átvételi opciót kínál fel.
2 A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) előrejelzése szerint 2050-re a hazai nem-konvencionális
földgáztermelés az évi 600 millió m3-t is meghaladhatja. Forrás: Termelési prognózisok a hazai hagyományos és nem
hagyományos szénhidrogénekre 2019-2050 (MBFSZ, 2019)
20
A földgázimport és egyúttal a földgázfelhasználás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére
a mezőgazdasági hulladékból, depóniákból és szennyvíztelepekből nyert biogáz
felhasználásának fokozása is lehetőséget ad. A biogáz egyrészt a villamosenergia-termelésben
kínál alternatívát a földgázzal szemben, másrészt megtisztítva közvetlenül is a
földgázhálózatba táplálható, vagy felhasználható a közlekedésben.
A biogáz termelésére, tisztítására és gázhálózatba táplálására nagy potenciállal rendelkező,
közepes támogatási igényű opcióként tekintünk, amely a megújulóenergia-használat
növelésére vonatkozó és a dekarbonizációs célok teljesítéséhez is hozzájárulhat. A biogáz-
termelést egy, az eddigi biogáz-projektek tapasztalatait is figyelembe vevő kötelező
átvételi rendszer kialakításával kívánjuk ösztönözni. Mivel a biogáz a földgázhálózattal
nem rendelkező, vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések
költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott energiaellátását is biztosíthatja, illetve a
biogáz-termelésre a vidék lakosság-megtartó erejét növelő gazdasági tevékenységek is
építhetők, innovatív jellegű beruházásokat közvetlenül is támogatni kívánunk. Becslésünk
szerint a hazai biogáz-potenciál 2030-ra földgázfogyasztásunk 1%-ának kiváltására ad
reális lehetőséget, ami évi 85 millió m3
jelent. 2040-re további növekedést várunk, így a
hazai biogáz-potenciál eléri a 100 millió m3-t.
A biometán mellett a megújuló energia felhasználásával előállított hidrogénre is
alternatívaként tekintünk: a karbonmentes forrásokból termelt villamos energiával
előállított hidrogén földgázhoz keverése innovatív, kísérleti szakaszban lévő, nagy
potenciállal rendelkező, ám magas támogatási igényű opciót jelent, amely ugyancsak releváns
a megújuló és dekarbonizációs célok teljesítése szempontjából. A lehetőség tesztelésére pilot
projektek elindítását tervezzük földgázszállítói-és elosztói szinten egyaránt.
A felvázolt keresleti és kínálati célkitűzések elérésével földgázimport-függőségünk a
jelenlegi 80%-ról 70% közelébe süllyedhet 2030-ra, 2040-re pedig tovább csökkenhet
70% alá. További stratégiai cél, hogy a 2030-ban fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd
m3-es importigényt a lehető legdiverzifikáltabb forrásból tudjuk fedezni. Ennek
érdekében – az ACER álláspontját is figyelembe véve3 - legalább négy független gáz
importforrás (orosz, LNG, román, nyugat-európai piacokon kereskedett gáz) elérését biztosító
infrastruktúra kialakítása szükséges. Ez az infrastruktúra megfelelő alapot teremt arra, hogy a
régiós piacintegráció és a hazai piacfejlesztés előmozdításával tovább erősödjön a
fogyasztók számára a lehető legalacsonyabb árakat eredményező nagykereskedelmi
verseny.
3.2. A gázpiaci infrastruktúra fejlesztése és racionalizálása
Az elmúlt években a hazai földgázimport meghatározó hányadának, a hazai fogyasztás közel
kétharmadának kielégítése közvetlen orosz földgázimportból történt, ugyanakkor az import
fennmaradó része is molekulárisan orosz eredetű földgázból került a magyar piacra.
Megfelelő szintű importkapacitások állnak azonban rendelkezésre a diverzifikált ellátás
3 ACER (2017): ACER/CEER Annual Report on the Results of Monitoring the Internal Electricity and Natural Gas Markets
in 2017 Gas Wholesale Markets Volume September 2018.
(https://www.acer.europa.eu/Official_documents/Acts_of_the_Agency/Publication/ACER%20Market%20Monitoring%20Re
port%202017%20-%20Gas%20Wholesale%20Markets%20Volume.pdf)
21
megteremtésére: Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtettük a
gázhálózat összeköttetését. A szállítási kapacitásra vonatkozó elégséges piaci igény esetén, a
Stratégia időtávján az (olasz-) szlovén-magyar interkonnektor is megépülhet.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért szükséges a földgáz-infrastruktúra fejlesztésének
folytatása, ha hosszú távon jelentős fogyasztáscsökkenést prognosztizálunk mind az
energiaipari, mind a lakossági szektorban. Általánosságban elmondható, hogy a
határkeresztező kapacitások fejlesztésével és többirányúsításával csökkenthetővé válik az egy
beszállítótól és egy irányból való beszerzéstől való függés, ezért jobb alkupozícióból lehet a
beszerzési feltételekről tárgyalni. Továbbá az orosz földgázimport a jövőben előreláthatólag
nem kizárólag Ukrajnán keresztül, hanem 2021-től részben déli irányból fog megvalósulni. A
megváltozott ellátási irány miatt a tranzitszállítások biztosításához is szükségessé válik a déli-
nyugati, illetve déli-északi irányú útvonalak, határkeresztező kapacitások fejlesztése, valamint
ehhez kapcsolódóan a belső hálózat megerősítése is a kelet-magyarországi térség zavartalan
ellátásának biztosítása érdekében.
A földgázszállítói infrastruktúra-fejlesztési projekteknek azonban összhangban kell lenniük a
földgázfogyasztás mérséklését célzó programokkal, célkitűzésekkel. A határkeresztező
kapacitások bővítését piaci alapú igényfelméréshez és az uniós szabályoknak megfelelő
eljárásrendhez kell kötni annak érdekében, hogy az új infrastruktúra
kihasználatlansága esetén a beruházások költsége ne a hazai fogyasztókat terhelje.
Stratégiai célunk, hogy megőrizzük az ukrán-magyar összekötő pontot a kétirányú
szállítások fenntartása céljából, de fel kell készülnünk arra is, hogy a fő gázimport irány
áthelyeződik a most épülő déli gázszállítási útvonalra. A horvát-magyar összeköttetés
kétirányúvá tétele előtt magyar oldalról már az évtized elején elhárult minden akadály; a
szükséges horvát fejlesztések nyomán várhatóan 2021-től déli szomszédunk irányából is
lehetőségünk nyílik földgáz behozatalára a tervezett LNG-terminálon keresztül.
A román-magyar vezeték kétirányúsítása szintén a szomszédunk oldaláról követel további
fejlesztéseket, amelyek üteme alapján 2020 végére várható évi 1,75 milliárd m3-es, nem
megszakítható kétirányú szállítást lehetővé tevő összekötő kapacitás kiépülése. A román
import lehetősége a fekete-tengeri készletek elérhetősége szempontjából kiemelt
jelentőségű, hiszen az ottani kitermelés elindulásával Magyarország egyszerre
diverzifikálhatná földgáz-beszerzéseinek forrását és útvonalát. A legelőrehaladottabb és
legnagyobbnak ígérkező tengeri kitermelési projektből, a Neptun-mező kiaknázásból a tervek
szerint évi 6-8 milliárd m3 földgáz felszínre hozatala várható. A projekt jelenleg termelői
végső beruházási döntésre vár; annak megszületése esetén célunk a román-magyar
interkonnektor kapacitásának bővítése évi 4,4 milliárd m3-es szintre.
Magyarország orosz földgázzal való ellátásának nagyobb része legkorábban 2021 után
várhatóan a Török Áramlat második ágának európai szárazföldi folytatására, a Szerbia felőli,
déli gázszállítási útvonalra helyeződhet át. A gázverseny fenntartása miatt Magyarország
alapvető érdeke, hogy az ukrán irányú beszállítás esetleges megszűnése esetén az orosz
gáz Szerbia felől (és ne csak nyugati és északi irányból) legyen elérhető. A szerb irányú
beszállítás elindulásával megszűnne a földgáztranzit-igény Szerbia és azon keresztül Bosznia
irányába, ugyanakkor Ausztria felé számottevő tranzit válhat szükségessé. Célunk a lehető
22
legnagyobb tranzitmennyiség megőrzése a hazai földgázszállító rendszeren, hiszen annak
erősödése az utóbbi években folyamatosan támogatta a hazai szállítói tarifák jelentős
csökkentését.
A gázvezetékek kihasználtsága, és ezzel összefüggésben a rendszerhasználati díjak
alakulásának kérdése az elosztóhálózat szintjén is releváns. Célunk az alacsony (10% alatti)
kihasználtságú elosztóvezetékek kivezetése a közfinanszírozott rendszerből, alacsony
karbon-intenzitású fűtési alternatívák felajánlása révén. Az alacsony kihasználtságú
elosztóvezetékek kivezetésének alternatívájaként és a klímavédelmi célok elérésében is
meghatározó szerepet tölthet be a hálózat alkalmassá tétele hidrogén betáplálására. A
hidrogén (és szintetikus gázok) előállítása és elosztói rendszerbe táplálása emellett a
földgáztól való függőséget is csökkenti, és olcsó, rugalmas energiatárolási lehetőséget
biztosít. Ezért célunk a hidrogén és egyéb „földgáz minőségű” gázok rendszerbe juttatásához
szükséges feltételek és ösztönzők megteremtése.
A díjmentes csatlakozás lehetősége több milliárd forintos fejlesztéseket generál iparági
szinten az elosztóknál, a költséghatékonyság érdekében indokolt a rendszer finomhangolása
az alábbi irányok mentén:
Az ingyenes csatlakozás valós fogyasztáshoz kötése már a csatlakozási igény
bejelentésekor, pénzügyi következmények mellett.
A nem valós gázfelhasználási igények céljára épülő vezetékek esetén el kell tekinteni
a jelenleg minden új vezeték-építésre vonatkozó határidőktől.
A hazai gáztárolók összesen 6,33 milliárd m3 kapacitása éves fogyasztásunkhoz és 78,6 millió
m3
napi kitárolási csúcskapacitása napi fogyasztásunkhoz mérten bőséges, regionális szinten
is számottevő mértékű. Célunk a gáztárolási piaci verseny és a hazai létesítmények régiós
szerepének erősítése. A földgázszállítási tranzitforgalom megőrzése a tárolók
kihasználtságának szempontjából is kulcskérdés. A régiós tárolói szerep növelésének az uniós
gázellátás-biztonsági rendelet értelmében kötendő szolidaritási megállapodások is eszközéül
szolgálhatnak.
Az infrastruktúra-fejlesztési kulcsprojektek piaci alapon történő végrehajtásával
biztosítható lesz, hogy az orosz szállítótól kereskedelmi szempontból független importot
lehetővé tevő határkeresztező kapacitásunk a jelenlegi (az osztrák és a szlovák
összeköttetéssel számolt) évi 9,7 milliárd m3-ről
4
- a román fejlesztések első fázisának megvalósulásával 2030-ra 11,45 milliárd m3-re;
- a román fejlesztések második fázisának megvalósulásával (a fekete-tengeri
földgázkitermelésre vonatkozó végső beruházási döntés meghozatalát követően) 14,1
milliárd m3-re;
- egy sikeres piaci teszt esetén megvalósuló magyar-szlovén határkeresztező vezeték
esetén 12,3 milliárd m3-re;
- a horvát-magyar határkeresztező pont kétirányúsításával 12,6 milliárd m3-re;
4 2019-es entry kapacitások: Mosonmagyaróvár (AT) 5,3 milliárd m3, és Balassagyarmat (SK) 4,4 milliárd m3
importkapacitással számolva.
23
- a magyar-szlovák vezetéken megvalósuló bővítés következtében 10,5 milliárd m3-
re;
- valamennyi fenti fejlesztés megvalósulása esetén akár 20,4 milliárd m3-re bővüljön.
3.3. Régiós gázpiaci integráció, intézményfejlesztés
Magyarország számára a horvát irányú gázimport lehetőségének megteremtését a Krk
szigetén megépíteni tervezett LNG-terminálhoz való hozzáférés teszi különösen fontossá.
Azzal ugyanis új, potenciálisan versenyképes árú (az olajhoz hasonlóan világpiaci árazású)
gázforrások válhatnak elérhetővé a hazai ellátásban résztvevő kereskedők számára. Ez
egyúttal az Oroszországgal szembeni alkupozíciónkat tovább erősítené, ha tárgyalások
kezdődnének velük egy 2021 utáni importszerződésről.
A horvát LNG hazai versenyképességének javításához nagyban hozzájárulna a két
ország gázpiacának integrálása, ami a gyakorlatban a határkeresztező tarifák
megszüntetését eredményezné. A piacintegrációról, amely a hazai tárolói kapacitások jobb
kihasználásához is hozzájárulhat, 2019 júliusában kezdődtek meg a tárgyalások. A horvát
LNG-projekt megvalósulásának biztosítására az abban való magyar tulajdonszerzésről is
egyeztetések folynak.
A régiós gázpiaci integráció előmozdítása az LNG-projekten túlmenően is stratégiai célunk, a
határkeresztező tarifáktól mentes, egységes nagykereskedelmi árjelzésekkel működő piac
hatékonyabb versenyt, alacsonyabb árakat és nagyobb fokú ellátásbiztonságot képes nyújtani.
Vizsgáljuk ezért a szlovák, szlovén, osztrák és román piacokkal való összekapcsolódás
lehetőségét is. A piacintegráció előmozdításával párhuzamosan célunk a hazai gáztőzsde, a
CEEGEX likviditásának és régiós árjelző szerepének további erősítése.
A piacintegrációnak nemcsak régiós vetülete van, hanem magában foglalja a gáz- és a
villamosenergia-piacok működésének összehangolását is. A két piac számos ponton
érintkezik egymással, a legnyilvánvalóbb módon a gáztüzelésű erőművek működése során.
Számukra különösen fontosak azok az intézményfejlesztési lépések, amelyek révén
összehangolhatók a két piac működési ciklusai és szabályrendszere. A közeljövőben azonban
az ún. ’sector coupling’ új területekre is kiterjedhet, például a gázalapú fűtés/hűtés megújuló
alapú árammal vagy hőszivattyúval való kiváltására az alacsony kihasználtságú
infrastruktúrával ellátott, vagy a gázhálózatra nem kapcsolódó régiókban. Új, innovatív
lehetőséget jelent a földgázhálózat energiatárolóként való használata is, ami többek között az
időjárásfüggő megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés integrálását
könnyítheti meg hidrogén vagy metán előállítása és gázhálózatba táplálása révén.
4. Kőolaj- és kőolajtermékek piaca
A kőolaj- és kőolajtermékek aránya a végső energia felhasználásban közelíti a földgázét
(35%), importfüggőségünk pedig eléri a 90%-ot. Az energiahordozó legnagyobb felhasználója
a közúti közlekedés (59%). Jelentős még a mezőgazdaság és a vegyipar (5-5%), illetve a nem
energetikai célú felhasználás (24%) is.
A hatékonyan működő globális és regionális olajpiac, a szállítási alternatívák (csővezeték vs.
vasút/közút) megléte, a csővezetéki ellátás alternatív lehetőségei (Barátság és Adria
24
vezetékek) és a kőolaj biztonsági készletezési rendszere a magas importarány ellenére is
hatékony árazást és magas szintű ellátásbiztonságot garantál a magyar piacon. A kisebbségi
állami tulajdonban lévő MOL meghatározó regionális piaci szerepe tovább erősíti
ellátásbiztonságunkat.
Bár középtávon a hazai koncessziós kőolaj kitermelés felfutására számítunk, ami átmenetileg
a hazai olajimport nagyságát akár 10 százalékponttal is csökkentheti, hosszabb távon a mezők
fokozatos kimerülése miatt csak annak szinten tartását várhatjuk. Importfüggőségünk
alakulásának kulcsa ezért a fogyasztás növekedési ütemének mérséklése, ami egyúttal a
dekarbonizációs célok eléréséhez is elengedhetetlen. Célunk továbbá a magas szintű
ellátásbiztonság megőrzése. Az ezt szolgáló stratégiánk fő elemei:
Annak biztosítása, hogy a közlekedési célú kőolajszármazék-felhasználás 2030-ig
legfeljebb 10%-kal nőjön:
o A közösségi közlekedés és a vasút használatának ösztönzése. A közösségi
közlekedésben és a helyi szolgáltatások esetén a tiszta (döntően elektromos)
meghajtású gépjárművek alkalmazása.
o Üzemanyagváltás: (1) bioüzemanyag bekeverési részarány növelése; (2)
elektromos mobilitás ösztönzése; (3) nehéz gépjárművek esetén CNG/LNG
meghajtás ösztönzése (4) fejlett (második generációs) bioüzemanyag innováció
ösztönzése.
A hazai szénhidrogén koncessziós rendszer fenntartása, a nem-konvencionális
kőolaj kutatásának és kitermelésének ösztönzése.
A stratégiai készletezésen alapuló ellátásbiztonsági rendszerünk színvonalának
megőrzése.
5. Szénpiac
Magyarország kőszén tekintetében 10,5 milliárd tonna mennyiségű földtani vagyonnal
rendelkezik (2018. január 1-i állapot).
Nyersanyag Földtani vagyon
Feketekőszén 1,625 milliárd tonna
Barnakőszén 3,196 milliárd tonna
Lignit 5,687 milliárd tonna
Összesen 10,508 milliárd tonna
2. táblázat - Kőszén és lignitvagyon (2018) Forrás: MBFSZ (www.mbfsz.hu)
A hazai szénvagyon 54%-át a lignitkészlet jelenti, a földtani vagyon 30%-a barnakőszén és
csupán 16%-a feketekőszén. Magyarországon a szénkitermelés szinte teljes egészében a lignit
bányászatot foglalja magában (99,97%). A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal adatai alapján hazánkban a szenet 93,5%-ban az erőművek hasznosítják, 4%-át pedig
a lakosság tüzeli el. A lakossági fűtésre használt szén 88%-a lignit, 9%-a importált kőszén,
25
3% barnaszén brikett. A MAVIR Zrt. adatai szerint a termelt hazai villamos energia 14,57%-
át állították elő szén alapon 2018-ban.
A villamosenergia-termelésünkben jelentősen csökkent a szén aránya. A szénbányászat
visszaszorulását eleinte a nehézipar leépülése okozta. A későbbiekben egyre inkább
érvényesült a szigorodó szennyezőanyag-kibocsátási előírások hatása. Mára csak egy
széntüzelésű nagyerőmű, a Mátrai Erőmű üzemel Magyarországon, amely jelenleg Visontán
és Bükkábrányban folytat lignit kitermelést.
A Mátrai Erőmű energia ellátásbiztonsági és munkaerő-piaci szempontból egyaránt
jelentős szereplő. Az ország második legnagyobb áramtermelőjeként a teljes hazai
villamosenergia-termelés 15%-át adja, a keleti országrészben az egyetlen működő,
szabályozásra is alkalmas nagyerőmű, valamint jelentős regionális foglalkoztató is, tekintve,
hogy az érintett (gyöngyösi és mezőkövesdi) járások lakosságának jelentős része közvetlenül
vagy közvetve ebben az iparágban dolgozik (2 100 munkahely közvetlenül, 10 000 közvetve
kötődik az erőműhöz, az érintett családtagok létszáma 27 000 fő körüli). Ugyanakkor az
ország legnagyobb magyarországi szén-dioxid (CO2) kibocsátója, amely a teljes
energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50%-át-, a teljes hazai CO2-kibocsátás
14%-át teszi ki. Az erőmű, illetve a térségben lévő kb. 100 000 lignittel fűtő háztartás az
egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen járul hozzá: a magyarországi
SO2 36,2%-át, a Hg 13,71%-át, valamint a NO2 4,48%-át adja.5
Az erőműnek a hazai villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe miatt indokolt
felkészülni a villamosenergia-rendszer üzemeltetésében bekövetkező változásokra, a
kapacitások egy részének más technológiákkal történő kiváltására, és az érintett régióban a
foglalkoztatottak átképzésére, az erőmű technológiai rendszereire épülő különböző ipari
tevékenységek megőrzésére. Mindamellett azt is biztosítani kívánjuk, hogy – tekintettel a
számottevő hazai lignitvagyonra - a lignitalapú termelés lehetősége stratégiai
tartalékként továbbra is rendelkezésre álljon.
E célok elérésének záloga egy régiós szintű dekarbonizációs stratégia és cselekvési terv
kialakítása az érintettek bevonásával. A dekarbonizációs program megvalósításához EU
források bevonására is lehetőség van.
6. Villamosenergia-piac
Célunk egy olyan villamosenergia-szektor kialakítása, amely egyszerre képes nagyon magas
szintű ellátásbiztonságot garantálni, fogyasztó- és klímabarát, ösztönzi az új, rugalmas
termékek piacra lépését és folyamatosan képes innovatív megoldások integrálására. A
fogyasztóközpontú villamosenergia-szektornak fenntarthatóan megfizethető
energiaköltségeket, az energiafüggetlenség lehetőségét, és nagyfokú választási
szabadságot kell biztosítania a magyar fogyasztók számára.
5 2017. évi kibocsátási adatok
26
6.1. Villamosenergia-piaci stratégiánk fő elemei
A jelenleg is magas szintű ellátásbiztonság fenntartásához szükséges, hogy a leépülő és
belépő erőművek és a bővülő határkeresztező kapacitások eredőjeként továbbra is legyen
elegendő kapacitás a hazai csúcsigények kielégítésére, a hazai villamosenergia-rendszer (a
fogyasztókat is beleértve) rendelkezzen a biztonságos üzemeltetést és kiegyenlítő
szabályozást garantáló rugalmas kapacitásokkal, valamint az átviteli- és elosztóhálózatok
rendelkezésre állása is magas szintű legyen.
A hazai termelői kapacitások megőrzése és fejlesztése alapvető ellátásbiztonsági kérdés,
amelynek sikeres kezelésével elérhető lesz, hogy 30% feletti villamosenergia-
importarányunk 2040-re 20% alá mérséklődjön. Az éves átlagos importarány csökkenése
révén erősödő energiafüggetlenség mellett az is fontos szempont, hogy legyen elegendő hazai
tartalék termelői kapacitás a szélsőséges piaci helyzetek kezelésére.
Szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelésünk aránya 2030-ra 90%-ra emelkedik.
Ennek kulcsa a nukleáris kapacitások szinten tartása, valamint a megújuló forrásokból
származó termelés ösztönzése. A megújuló termelés az eddigiektől eltérően decentralizáltan,
gyakran a kis- vagy középfeszültségű elosztóhálózatokra kapcsolódva történik. Ezért a
megújuló penetráció gyors növekedésének előfeltétele az átviteli és az elosztóhálózat
felkészítése a decentralizált és jelentős mértékben időjárásfüggő termelési struktúrából
fakadó kihívások kezelésére. Ehhez megfelelő szabályozási ösztönzésre van szükség.
A megújulók részarányának növelése csak az átviteli és elosztóhálózatok fejlesztésével és
„okosításával” párhuzamosan, valamint az elosztói üzemirányítás, mint decentralizált
beavatkozó képesség és annak transzparens piaci mechanizmusainak (elosztói
flexibilitási piac) kialakításával érhető el. Szoros együttműködésre van szükség a kiegyenlítő
energia piacáért felelős átviteli rendszerirányító és az elosztók között annak érdekében, hogy a
két piac működése egymást segítse, az igénybevétel a különböző feszültségszinteken ne
okozzon kereszthatásokat, és ezzel költségnövekményt.
A megújuló termelésen belül egyre nagyobb szerephez jutnak az időjárásfüggő, elsősorban
fotovoltaikus kapacitások. Az időjárásfüggő termelés rövid távú ingadozásait ma elsősorban a
gáztüzelésű erőművek tudják kiegyenlíteni, de teret kell adni az új, innovatív megoldások
terjedésének is, mint amilyen a tárolás és a keresletoldali válaszintézkedések.
A megbízható ellátáshoz szükséges szabályozható kapacitások rendelkezésre állásának
és igénybevételének az átviteli és az elosztó hálózati üzemirányításban történő
biztosítása kiemelt stratégiai feladat, amely feltételezi minden piaci és engedélyesi,
valamint regulátori szereplő szoros együttműködését.
6.2. A villamosenergia-kereslet várható alakulása
A Nemzeti Energia és Klímaterv modellezési eredményeinek köszönhetően részletes
ismereteink vannak a villamosenergia-fogyasztás várható alakulásáról, és annak összetételéről
2040-ig.
27
1. ábra A villamosenergia-fogyasztás összetétele, 2016-2040, GWh
Az egész időszakot vizsgálva 1,92%-os éves átlagos növekedés várható. Ez kismértékben
meghaladja az elmúlt öt évnek a MAVIR adatai szerint 1,82%-os növekedési ütemét. A
felhasználás-növekedést két fő tényező magyarázza: egyrészt a GDP bővülésével az ipari
termelés is növekszik, jelentős hatást gyakorolva a felhasznált villamos energia
mennyiségére. Ezen szegmens esetében éves átlagban 3%-os áramfelhasználás-növekedést
tapasztalhatunk 2030-ig, majd azt követően csökken a növekedés üteme.
A legnagyobb ütemű változás azonban a közlekedési szektorban várható. Az elektromos
autók elterjedésével a szektor villamosenergia-felhasználása jelentősen növekszik, és a 2030-
as fogyasztás elérheti a 4,4 TWh-t. Ez a közúti járművek energiafelhasználásán túl a vasút
áramfogyasztását is tartalmazza.
A lakossági és a szolgáltatási szektor felhasználása egy kezdeti gyors növekedést követően
alacsonyabb növekedési pályára áll át. A trend több ellentétes hatás eredőjeként rajzolódik ki:
egyrészt növekszik a háztartási gépek elterjedtsége, ami növeli a villamosenergia-fogyasztást,
ugyanakkor az energiahatékonyabb berendezések révén egy ellentétes hatást is tapasztalunk.
A hőszivattyúk elterjedése viszont a villamosenergia-fogyasztás növekedésével jár együtt.
Az egyéb kategóriába soroltuk a mezőgazdaság, az egyéb kimaradó szektorok
energiafogyasztását, illetve az elosztási veszteséget is. Látható, hogy ebben az esetben is
növekedéssel kalkulálunk, köszönhetően elsősorban annak, hogy a megnövekedett
fogyasztással párhuzamosan növekszik az elosztási veszteség értéke is.
6.3. A villamosenergia-mix átalakulásának fő trendjei
A fosszilis energiahordozókból történő villamosenergia-előállítás a következő évtizedben
várhatóan fokozatosan visszaszorul, és helyét az alacsony ÜHG-intenzitású, jellemzően
19 014 20 054 22 280 22 356 22 561 20 125
15 91819 036
21 513 23 948 26 052 28 5801 160
1 799
2 5024 428
7 274 9 983
5 374
5 978
6 597
7 107
7 6797 993
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
80 000
2016 2020 2025 2030 2035 2040
Bruttó villam
osenergia-fogyasztás, GWh
Lakosság és szolgáltatás Ipar Közlekedés Egyéb
28
elosztóhálózatra csatlakozó megújuló energiatermelési módok veszik át, miközben a nukleáris
kapacitások szintje fennmarad. A hazai villamosenergia-mix fejlődését illető céljaink a
következők:
- A nukleáris termelőkapacitások szinten tartása: a tervezett villamosenergia-termelési
portfólióban és a villamosenergia-szektor dekarbonizálásában kulcsszerepet tölt be Paks 2
megépítése és üzembe állása. A Nemzetközi Energiaügynökség is rávilágít arra, hogy a
dekarbonizációs célok megvalósítsa érdekében a hatékonyság és a megújuló energiákba
történő beruházások jelentős növelése mellett szükség van az atomenergia alkalmazására is.6
A nukleáris kapacitások által biztosított megbízható rendelkezésre állás jelenti az
ellátásbiztonság egyik alapkövét, szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelése pedig hazánk
emisszió-csökkentési céljainak elérését szolgálta a múltban is, és nagymértékben járul hozzá a
2030-as dekarbonizációs célok és a Párizsi Megállapodásból fakadó kötelezettségek
teljesítéséhez.
- Lignit alapú kapacitások: a szigorodó szennyezőanyag-kibocsátási előírások és az egyre
emelkedő ÜHG-kibocsátási egységárak mellett addig valószínűleg nem lesz jövedelmező
hagyományos széntüzelésű erőművet építeni Európában, amíg nem válik gazdaságossá a CO2-
leválasztás és –tárolás. A Mátrai Erőmű korszerűbb lignites blokkjait stratégiai tartalékba
helyezzük, az idősebb blokkok fokozatosan leállításra kerülnek.
- Megújuló áramtermelés bővítése: a beruházási költségek csökkenésével, a
támogatásoknak is köszönhetően a naperőművi beruházások felpörögtek, a további
beruházásokat költséghatékony támogatási rendszer bevezetésével és a hálózati hozzáférés
biztosításával lehet segíteni.
- Gáztüzelésű áramtermelő kapacitások: ezek az erőművek jelentős mértékben járulnak
hozzá a villamosenergia-rendszer megbízható üzemeltethetőségéhez (szabályozhatóságához).
A globális pénzügyi válságot (2008) követő kereslet-visszaesés, az alacsony CO2-árak miatti
szénbázisú termelés, a viszonylag magas gázárak, és a megújuló termelés növekedése azt
eredményezte, hogy a gáztüzelésű erőművek kihasználtsága és jövedelmezősége jelentősen
romlott 2014-ig. Az elmúlt években azonban már javult a gázos erőművek jövedelmezősége.
A magyar villamosenergia-rendszer megbízható üzemeltetése szempontjából kockázatot
jelent, hogy a 2020-as években számos gáztüzelésű erőmű üzemideje lejár, és jelentős
beruházásokra van szükség az üzemidő meghosszabbításához. A hőpiaci és a javuló
nagykereskedelmi piaci bevételek támogatják a pozitív beruházási döntéseket. Mivel e
kapacitások elsősorban a változó rendelkezésre állású megújulók rendszerintegrációját
lehetővé tévő rendszerrugalmasság biztosítása szempontjából fontosak, az esetlegesen
hiányzó beruházási ösztönzőt alapvetően a rendszerszintű szolgáltatások piacának kell
biztosítania. Amennyiben ez nem bizonyulna elégségesnek, meg kell vizsgálni egyéb
lehetőségeket is. Az elégséges rugalmas kapacitás rendelkezésre állását tehát rendszeresen
kell monitorozni, és - szükség esetén - további szabályozói beavatkozással kell megelőzni egy
ellátásbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélhető helyzet kialakulását.
6 IEA (2019): Nuclear Power in a Clean Energy System. 2019. May
(https://webstore.iea.org/download/direct/2779?fileName=Nuclear_Power_in_a_Clean_Energy_System.pdf)
29
- Határkeresztező kapacitások: a határkeresztező kapacitások tovább bővülnek az új
szlovák (és várhatóan szlovén) irányú összeköttetésekkel, amelyek megvalósulásával összesen
1450 MW-tal növekszik a 2020-as évek elején Magyarország importkapacitása. A szlovák
irányú bővítés az alacsonyabb áru nagykereskedelmi piacokhoz való hozzáférés javítása
mellett Kelet-Magyarország egyes térségeiben az ellátásbiztonság erősítéséhez is hozzájárul.
A villamos energia belső piacáról szóló 2019/943. uniós rendelet előírásai alapján a meglévő
határkeresztező vezetékeken is nagyobb volumenű kapacitást kell majd meghirdetni a piac
számára, így a kereskedelmi áramlások is hatékonyabbá válnak.
A hazai beépített kapacitások jövőbeni alakulását illetően7 egy olyan forgatókönyvet
célzunk meg, amelyben a nukleáris mellett megújuló, főként napelemes kapacitásokkal
számolunk, és ellátásbiztonságunk és a rendszer rugalmasságának garantálása
érdekében erőfeszítéseket teszünk olyan üzleti környezet kialakítására, amely a lehető
legnagyobb mértékű gáztüzelésű kapacitás rendszerben tartását biztosítja (lásd PV-
központú forgatókönyv lentebb).
2. ábra - A vizsgált erőművi forgatókönyvek kapacitásösszetétele 2040-ben, illetve a 2017-es
tényértékek. Az egyes forgatókönyvek bemutatását lásd a stratégia mellékletében.
7 REKK (2019): A hazai nagykereskedelmi villamos energia piac modellezése és ellátás biztonsági elemzése 2030-ig
különböző erőművi forgatókönyvek mellett. A tanulmány ENTSO-E szintű áram- és gázpiaci, valamint áramtermelő-piaci
szimulációs modelleken alapul, és számos más elemzés megállapításaira is épít, többek között:
ENTSO-E (2018) Mid-term Adequacy Forecast 2018, European Network of Transmission System Operators.
MAVIR (2017) A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése,
Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.
MAVIR (2016): Kapacitás mechanizmus igényének előzetes műszaki vizsgálata, Magyar Villamosenergia-ipari
Átviteli Rendszerirányító Zrt.
A Stratégia készítésekor figyelembe vettük az MVM és a MAVIR részéről az ITM-hez eljuttatott háttéranyagokat is.
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
20000
2017-es tény Jelenlegiintézkedések
Földgázkapacitáspótlás
Átmenet nélkülidekarbonizáció
Földgáz ésmegújuló
Kiegyensúlyozott PV-központú
Be
ép
íte
tt k
apac
itás
, MW
Atom Szén Földgáz Olaj PV Szél Biomassza Egyéb megújuló
30
A különböző erőművi mixek hatásának szemleltetésére több forgatókönyvet is
megvizsgáltunk. Alapesetként feltételeztük a nukleáris kapacitások pótlását. Ha nincs új
intézkedés és a gáztüzelésű erőműveknek a nagykereskedelmi piaci bevételekből kell
megélniük, a 2030-as évek közepére a jelenlegi szint töredékére süllyednek a földgáztüzelésű
kapacitások („Jelenlegi intézkedések” forgatókönyv), a rugalmas kapacitások alacsony szintje
pedig kockázatot jelent az ellátásbiztonság szempontjából. Ezért a „Földgáz kapacitáspótlás”,
a „Kiegyensúlyozott” és a „PV-központú” forgatókönyvben közel 2000 MW földgáz-tüzelésű
kapacitás szerepel, ennek rendelkezésre állása beruházás-ösztönző beavatkozást feltételez.
A „Kiegyensúlyozott” és a „PV-központú forgatókönyv” mindössze abban különbözik
egymástól, hogy az elsőben feltételezzük a szeles kapacitások gyorsabb növekedését, míg a
másodikban csak a jelenlegi (330 MW) szeles kapacitás fenntartásával számolunk, és annyi
pótlólagos PV-kapacitást építünk be, amennyi a „Kiegyensúlyozott” forgatókönyvvel egyező
teljes megújuló alapú termelést eredményez. A beruházási költségek a „Kiegyensúlyozott”
forgatókönyvben ugyan minimálisan alacsonyabbak, ebben az esetben azonban számolnunk
kell a szélenergia alkalmazásának tájromboló hatásával. Természeti adottságaink a napenergia
terén jobbak, mint a szélenergia esetében, és a technológiai fejlődés, valamint – az azzal
összefüggő – költségcsökkenés terén is a napenergia alkalmazása terén várunk jelentősebb
jövőbeni előrehaladást. A napenergia hangsúlyos hazai alkalmazása kiegyensúlyozott
regionális megújuló energia portfoliót eredményezhet, tekintettel arra, hogy
Lengyelországban, Romániában és a Balkánon a helyi adottságoknak megfelelően nagyobb
súlyt kap a szél és vízenergia hasznosítás, mint idehaza.
A paksi beruházás esetleges csúszását a „Földgáz és megújuló” vészforgatókönyv szimulálja.
Az ábrán a 2040-re várt értékeket tüntettük fel, mert addigra már nem kell számolni Paks 1 és
Paks 2 együttes üzemelésével.
31
3. ábra - A villamosenergia-termelés összetétele, a megújulóenergia-forrás és a nettó import
aránya az egyes forgatókönyvekben 2040-ben.
A 2. ábrán mutatjuk be az egyes forgatókönyveket jellemző termelés várható nagyságára és
összetételére vonatkozó szimulációk eredményét, valamint az import és a megújuló termelés
arányára vonatkozó számításokat. A táblázat a forgatókönyvekhez kapcsolódó CO2-
kibocsátás és földgázfelhasználás alakulására, valamint a beruházási költségekre vonatkozó
becslést tartalmazza.
CO2-
kibocsátás,
kt
Földgáz-
felhasználás,
TJ
Nettó
import
(%)
Megújuló
arány (%)
Beruházásigény
(Mrd EUR)8
Jelenlegi
intézkedések 1 479 26 504 30,9 23,5 6,7
Földgáz
kapacitáspótlás 2 199 39 400 27 23,2 8,7
8 2019 és 2040 közötti kumulált érték a nukleáris kapacitás-fenntartást célzó beruházás nélkül. Diszkontálás és tanulási hatás
nélkül számított becslés, amely minden beruházási összeget abban az egyetlen évben vesz figyelembe, amikor az adott
erőművi egység üzembe áll. A hálózat-fejlesztési költségeket nem tartalmazza; azok a nagyobb megújuló-penetrációt
feltételező forgatókönyvekben várhatóan magasabbak lesznek.
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
Megújuló és nettó im
port arány, %
GW
h
Atom Földgáz PV
Szél Biomassza Egyéb megújuló
Fogyasztás Megújuló arány Nettó import
32
CO2-
kibocsátás,
kt
Földgáz-
felhasználás,
TJ
Nettó
import
(%)
Megújuló
arány (%)
Beruházásigény
(Mrd EUR)8
Átmenet nélküli
dekarbonizáció 908 16 273 18.2 39,3 11,9
Földgáz és
megújuló 3 501 62 722 42,1 39,3 12,3
Kiegyensúlyozott 1 368 24 502 18,5 36,6 11,7
PV-központú 1 368 24 502 18,5 36,6 12,2
3. táblázat - A vizsgált forgatókönyvek összehasonlítása néhány fontosabb mutató mentén
Az eredményeket összefoglaló ábrákból és táblázatból levonható főbb tanulságok:
A paksi kapacitás-fenntartás kritikus az ellátásbiztonság szempontjából. A paksi
beruházás csúszását/meghiúsulását feltételező „Földgáz és megújuló” forgatókönyv
tekinthető a legrosszabb kimenetnek: a nettó importarány 42%-ra emelkedik, a
számottevő megújuló arány ellenére a CO2-kibocsátás is a legnagyobb a vizsgált
szcenáriók közül. Itt a legmagasabb az erőművi földgázfelhasználás is, vagyis földgáz-
ellátásbiztonságunkhoz ez a forgatókönyv járul hozzá a legkisebb mértékben. De még
ez is alacsonyabb erőművi földgáz felhasználást feltételez a jelenlegi 72-73 ezer TJ
szintnél.
A magas megújuló arány támogatja az importarány csökkenését az időjárásfüggők
termelési csúcsidejében: az „Átmenet nélküli dekarbonizáció”, a „PV-központú” és a
„Kiegyensúlyozott” forgatókönyvekben az importarány egyaránt 20% alá csökken.
Ezek tekinthetők a leginkább klímabarát forgatókönyveknek is a legalacsonyabb szén-
dioxid-kibocsátással és erőművi földgázfelhasználással. A „Kiegyensúlyozott” és a
„PV-központú” forgatókönyv ebből a szempontból némileg rosszabb teljesítményét
azok az ellátás-biztonsági megfontolások ellensúlyozzák, amelyek a rugalmas,
gáztüzelésű kapacitások rendszerben tartása mellett szólnak. Mindezek mellett jelentős
beruházás szükséges az elosztóhálózaton a decentralizált termelés integrálására.
Bár az egyes forgatókönyvekben szereplő gázos kapacitások nagysága jelentősen
eltérő, a gázalapú villamosenergia-termelés mennyiségében mutatkozó különbségek
ennél jóval kisebbek, tehát a több gázos kapacitás nem jár arányosan több gázalapú
villamosenergia-termeléssel. Ez annak köszönhető, hogy a gáztüzelésű erőművek a
nagykereskedelmi piacon nem versenyképesek a megújuló és a nukleáris termeléssel,
miközben az ellátás biztonságának garantálásához nélkülözhetetlenek. Ez is
megerősíti, hogy elsősorban a szabályozási piacon kell a jövedelmezőségüket biztosító
kiszámítható többlet jövedelemhez jutniuk.
33
A 4. ábra azt mutatja be, hogy a „PV-központú” forgatókönyv által 2030-ra megcélzott, 90%-
os dekarbonizációt eredményező, nagyon jelentős villamosenergia-szektor átalakulást milyen
főbb szakaszok és események jellemzik. Ezek egyben kijelölik az árampiaci jövőkép
megvalósításával kapcsolatos legfontosabb, a következő részekben tárgyalt kormányzati
feladatokat is.
2020-24: Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások; gázos erőmű beruházások
(retrofit és új) előkészítése megkezdődik.
2025-2030: Új gázos erőmű(vek) piacra lépése, ezzel párhuzamosan import- és
fokozatosan csökkenő lignit alapú termelés kiváltása gázzal és megújulókkal;
mindezek eredménye CO2-kibocsátás és importarány csökkenés. Egyenletesen
növekvő megújuló kapacitások.
2029-30: Fenti folyamatok 2029-30-ban felgyorsulnak, a Mátrai Erőmű lignittüzelésű
blokkjainak ki- és az új paksi blokkok belépésével. Egyenletesen növekvő megújuló
kapacitások.
2029-37: Paks 1 és 2 részleges párhuzamos termelése; átmenetileg nettó áram-
exportőrré válunk. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások.
2037-40: A szcenárió feltételezése, hogy 2037 végén Paks 1 kilép a rendszerből.
Importarány újra 20% körül. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások. CO2-
kibocsátásunk és erőművi gázfelhasználásunk a nukleáris kapacitáspótlás és a kiépült,
nagy mennyiségű megújuló termelés következtében az előző időszaki alacsony szinten
marad, illetve tovább csökken. Ezzel a megcélzott árampiaci forgatókönyv
megvalósul, amelyet a karbonsemleges termelés (nukleáris és megújuló együttesen
90%-os részesedéssel) dominál. A megújuló alapú termelés integrációját a gázos
erőművek és az időközben kiépült egyéb rugalmassági eszközök (tárolás, fogyasztó
oldali eszközök, elosztói flexibilitási piac), az átviteli és elosztói villamos hálózatok
jelentős korszerűsítése, illetve az elosztói üzemirányítás megjelenése teszik lehetővé.
34
4. ábra - Az erőművi földgáz-felhasználás és CO2-kibocsátás, valamint a megújuló arány és a
nettó import alakulása a „Kiegyensúlyozott” és a „PV-központú” forgatókönyvben
A fentiek rámutatnak arra, hogy az árampiaci jövőkép megvalósítása a következő, kritikusan
fontos – a kormányzat és a piaci szereplők szoros együttműködését igénylő – feladatok
megoldását feltételezi:
- A paksi V. és VI. blokk kiépítési projektjének sikeres végrehajtása.
- A hazai lignitalapú áramtermelés kiváltása alacsony karbon-intenzitású
áramtermeléssel.
- A megújuló beruházások integrálásának költséghatékonnyá tétele.
- Ellátásbiztonság és rendszer-szabályozhatóság garantálása növekvő mennyiségű
időjárásfüggő kapacitás mellett.
- Rugalmassági kereslet költséghatékony kielégítése.
- Villamosenergia-hálózat felkészítése a decentralizált kapacitások költséghatékony
befogadására.
6.4. Fő beavatkozási területek
A vizsgált forgatókönyvek alapján a magas szintű ellátásbiztonságot garantáló, fogyasztó- és
klímabarát, innovatív villamosenergia-rendszer kiépítése szempontjából a következő
területeken kell megtalálni a hatékony megoldásokat:
Hatékony, többféle technológia számára is elérhető megújuló támogatások kialakítása.
A megújulók integrációját támogató infrastruktúra, szabályozási és piaci környezet
kialakítása.
35
A flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása:
o A gáztüzelésű erőművek üzemidő-hosszabbításának és rugalmasság-növelő
fejlesztéseinek ösztönzése.
o Az alacsony CO2-intenzitású, rugalmas kapacitások létesítésének ösztönzése:
tároló, keresleti rugalmasság.
o Elosztóhálózati flexibilitási piac a decentralizált rugalmassági eszközök
igénybevételére, a decentralizált termelés lokális hatásainak kezelésére.
A nálunk és a régió egészében várható technológiaváltás időszakában az
ellátásbiztonság garantálása tartalék kapacitások fenntartásával.
Innovatív megoldások tömeges és költséghatékony alkalmazása a keresleti és kínálati
oldalon, illetve az elosztóhálózat-üzemeltetők aktív rendszerirányítói képességének
kialakítása.
6.4.1. Hatékony, alternatív technológiák számára is elérhető megújuló
támogatások
A költséghatékony támogatási szint biztosítása érdekében a METÁR keretein belül
támogatáshoz csak megújuló kapacitás-tendereken lehet hozzájutni, hagyományos
kötelező átvételi rendszerben pedig csak a kísérleti technológiák és a mintaprojektek juthatnak
termelési támogatáshoz. A 2019. őszi első, sikeres METÁR tender megmutatta, hogy a
szükséges támogatás mértéke követi a beruházási költségek csökkenését. A megújuló
termelők a villamos energia értékesítése során ártámogatáshoz jutnak, de termelésük
értékesítéséről maguknak kell gondoskodniuk, és – a villamosenergia-rendszer
szabályozhatósága érdekében – szigorú menetrendadási- és -tartási kötelezettség terheli őket.
A hatékony menetrendezéshez az időjárásfüggő megújulóknak nagy felbontású és megbízható
meteorológiai előrejelzésekre van szükségük. Mivel egy ilyen rendszer kiépítésének költsége
meghaladja a megújuló termelők lehetőségeit, ugyanakkor annak megvalósítása jelentős
externális hasznokkal is jár, a kormány magára vállalja egy az OMSZ által készítendő
előrejelző rendszer továbbfejlesztésének költségeit. A megújulók menetrendtartását a napon
belüli piacok fejlesztése is segíti. Magyarország 2019 novemberében csatlakozott az XBID
európai napon belüli kereskedelmi platformhoz, és további célunk a piaci kapuzárási
időpontoknak a valós idejű kereskedéshez közelítése.
A megújulók hatékony integrációjának másik kulcskérdése, hogy a jövőben a megújuló
termelőknek is hozzá kell járulniuk a rendszer megbízható üzemeltetéséhez. Ennek érdekében
kialakítjuk a megújulók leszabályozhatóságát biztosító technikai és szabályozási feltételeket.
A széles tartományban kellő pontossággal szabályozható rendszerek üzemeltetéséhez
elengedhetetlen az aktív elosztói rendszerüzemeltetés valamennyi feszültségszinten. Szükség
van a KÖF hálózatokon lévő mérési pontok számának bővítésére, illetve a jelenleg nem mért
KIF hálózaton terhelés- és feszültségszenzorok széles körű telepítésére. A megnövekedett
adatmennyiség kezeléséhez a kapcsolódó üzemirányító, informatikai és kommunikációs
rendszerek fejlesztése, illetve az üzemeltetői létszám bővítése szükséges.
36
6.4.2. A megújulók integrációját támogató infrastruktúra, szabályozási és
piaci környezet kialakítása
Annak érdekében, hogy a megújuló termelők hálózatra csatlakozását ne akadályozzák „rossz
minőségű”, meg nem valósuló erőművi projektek által blokkolt kapacitás lekötések, növelni
kell a transzparenciát és a közgazdasági hatékonyságot a hálózati csatlakozási
kapacitások elosztásában. Erre szolgálhatnak például rendszeres időközönként meghirdetett,
megkülönböztetés-mentes kapacitásaukciók.
Az új fogyasztói igények, az e-mobilitás és a hőszivattyúk várható terjedése, valamint a
háztartási méretű kiserőművi termelés felfutása nyomán 2030-ig jelentkező összes,
hagyományos bővítési és beruházási igény a hazai elosztói hálózatokon várhatóan
meghaladja az 500 milliárd forintot. Ennek, illetve a szükséges beruházások
rendszerhasználati díjakat növelő hatásának mérséklésére célunk az innovatív, okos
megoldások alkalmazását és a rugalmassági szolgáltatások (pl. tárolás, kereslet oldali válasz)
piaci beszerzését ösztönző árszabályozás kialakítása. Az elosztói árszabályozási rendszer
teljes felülvizsgálata során tanulmányozandó példa lehet a brit szabályozási gyakorlat, illetve
kialakítandó a több éves, innovatív hálózatfejlesztési projekteknek az általános gyakorlattól
eltérő, speciális árszabályozási kezelésének módszertana.
Az elosztóknak fel kell készülniük arra, hogy aktív rendszerüzemeltetés nélkül a hálózat
működtetése nem lesz fenntartható. Meg kell teremteni az elosztóhálózat aktív
üzemeltetéséhez szükséges piaci mechanizmusokat, az elosztóknak ki kell alakítaniuk a
lokális, területi sajátosságokat figyelembe vevő feszültségszabályozási és szűk
keresztmetszet-kezelési flexibilitási piacokat. Ehhez a saját üzemirányítási képességük
fejlesztése is szükséges. A rendszerszintű szolgáltatások és az elosztói flexibilitási képességek
piacát - aktív adatcsere mellett – indokolt ugyan szétválasztva tartani, ám ki kell alakítani az
elosztók és a rendszerirányító közötti együttműködés kereteit, ami biztosítja az elosztói
flexibilitási piac és a rendszerszintű szolgáltatások piacának szoros koordinációját. A
rendszerirányító szintjén a megújulók integrálásához szükséges rugalmasság biztosításához
nagyban hozzájárulhatnak azok a nemzetközi együttműködések is, amelyek az aktiválható
szabályozási energia megosztását célozzák.
6.4.3. A flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása és
képességeik javítása
A megújuló termelés nagyarányú térnyerése mellett a rendszer megbízhatóságának
biztosításához szükséges lesz a mai erőműpark képességeinek fejlesztése és új, a fogyasztói
rugalmassági képességeket versenyképes szolgáltatássá alakító piaci szereplők megjelenése.
Mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a rendszerirányító és az elosztók veszik majd
igénybe, rájuk vár az olyan ösztönző konstrukciók kialakításának feladata, amelyek
biztosítják ezen kapacitások kínálatának növekedését. A kapacitás-szűke elkerülése és a
beruházásokat ösztönző árjelzések biztosítása érdekében célszerű a határköltség alapú és a
szűkösségi árazás bevezetése, valamint az ársapkák eltörlése a szabályozási piacokon.
Ugyanakkor az is szükséges, hogy a flexibilis szolgáltatásokat nyújtó kapacitások
jövedelmezőségét a működési költségek és a fiskális terhek mérséklésével is javítsuk. A
rugalmas erőművi beruházások ösztönzése szempontjából a legfontosabb lépések:
37
A Robin Hood adó fokozatos kivezetése/más típusú energiaadóval történő felváltása.
A földgáztüzelésű erőművek által a földgáz biztonsági készletezés után fizetett díj
mérsékelése.
Az általános ellátásbiztonsági célokat szolgáló, de ma a gáztüzelésű erőművek által
fizetett fűtőolaj-készletezési költségek társadalmasítása vagy fokozatos kivezetése.
További beruházási ösztönzőt jelent, hogy a kapcsolt termelők (CHP-k) - elsősorban a
hatékony távhőszolgáltatásba integrálva - az energiahatékonysági irányelv alapján
támogathatók. A CHP-k téli időszaki termelési felfutása optimálisan egészíti ki a nyári
időszakban magasabb szinten termelő fotovoltaikus erőműveket.
6.4.4. Az ellátásbiztonság garantálása tartalék kapacitások fenntartásával
A nagyobb függetlenséget és alacsonyabb kibocsátást garantáló energiamixre történő
átálláshoz szükséges kapacitások volumenéről és összetételéről ma még nem rendelkezünk
pontos képpel. Ráadásul az új beruházások, illetve erőműbezárások nem koordináltan, hanem
egyéni beruházói döntések révén valósulnak meg. A fentiek okán a hazai ellátásbiztonság
garantálásához célszerű olyan többletkapacitásokat fenntartani, amelyek kritikus
helyzetekben, pl. a csúcskeresletű téli napokon, vagy ha műszaki okok miatt korlátozott az
import elérhetősége, hozzá tudnak járulni a hazai villamosenergia-termeléshez. Elsősorban
olyan kapacitások fenntartására van szükség, amelyek a piacról már nem képesek megélni, de
műszaki állapotuk lehetővé teszi, hogy szükség esetén aktiválhatók legyenek. A biztonsági
tartalékok üzemben tartásának több lehetséges eszköze van: lehet például a kapacitás-
mechanizmus egyik válfaját jelentő stratégiai tartalékként, vagy – a rendszerszintű
szolgáltatások részeként – hálózati (újra-teherelosztási)/üzemzavari tartalékrendszeren
keresztül szabályozói (tarifa) forrásokkal biztosítani, hogy ezek a kapacitások elegendő
bevételhez jussanak a megfelelő műszaki állapot fenntartásához.
Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a stratégiai tartalék
kapacitásmechanizmusnak minősül, így vonatkoznak rá a villamos energia belső piacáról
szóló 2019/943 EU Rendelet által előírt szigorú előzetes engedélyezési előírások. Bár hálózati
tartalékot már eddig is több rendszerirányító fenntartott, a Tiszta Energiacsomag végrehajtása
előírja ezek versengő keretek formájában történő beszerzését. Az erre vonatkozó uniós
szabályozás kevésbé szigorú, mint a stratégiai tartalékokra vonatkozó és az ilyen
kapacitásokat a rendszerirányító rugalmasabban is képes használni. A technológia-semleges, a
tárolásra és a keresleti válaszra építő megoldásoknak is teret adó, az elosztókkal közösen
kialakított konstrukcióban hosszabb időre lehetne kapacitásdíjat garantálni az ilyen
képességekkel rendelkező eszközöknek.
6.4.5. Innovatív megoldások piaci alkalmazását segítő szabályozási
környezet kialakítása
Az innovatív megoldások alkalmazásának ösztönzése energiastratégiánk egésze
szempontjából kiemelt jelentőségű, a villamosenergia-piac átalakulásával járó kihívások
azonban ebben a szektorban különös hangsúlyt adnak az innovációs tevékenységeknek. Az
újítás igénye és lehetősége nemcsak a technológia területén jelentkezik, hanem a szabályozás
és a kereskedelmi folyamatok újragondolására is kiterjed.
38
A lokális és rendszeregyensúly biztosítására olyan innovatív technológiák és működési
módok elterjedését kívánjuk ösztönözni, amelyek úgy segítenek javítani a villamosenergia-
rendszer szabályozhatóságán, hogy közben minimalizálják a hálózatfejlesztési beruházások
szükségességét, és a lehető legnagyobb mértékben teszik lehetővé a megújuló alapú,
decentralizált energiatermelés integrálását. A javasolt program az energiatárolás ösztönzésére,
az időjárásfüggő termelők rendszeregyensúlyt támogató lehetőségeinek/kötelezettségeinek
erősítésére, a fogyasztók kereslet oldali alkalmazkodásának ösztönzésére, valamint az átviteli
rendszerirányító (TSO) és az elosztók (DSO-k) kompetenciáinak újragondolására
összpontosít.
AZ ENERGIATÁROLÁS JÖVŐJE
Közép- és hosszú távon a piaci alapon megvalósuló energiatárolási megoldások elterjedése
kívánatos, ám az energiatárolás mint technológia alkalmazásra jelenleg nincs számottevő
hazai tapasztalat, újszerű alkalmazásaik az európai gyakorlatban sem kiforrottak még.
További akadályt jelent az is, hogy jelenleg az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-
termelők nem ösztönzöttek tároló létesítésére és az integrációjuk kapcsán - pl. a
rendszerszintű tartalék-igény növekedésével - felmerülő többletköltségek sem közvetlenül
náluk jelentkeznek. Emiatt a területen ösztönözni szükséges az innovációt az alkalmazások
gyakorlati megvalósításának biztosításával.
A tárolás önálló piaci szolgáltatásként történő üzleti megvalósulásához, összhangban az
európai energiapiaci szabályozás változásával, további termékek (pl. gyors frekvenciaválasz,
inercia), szolgáltatások (hálózati feszültségszabályozás, elosztói szinten) piacmodelljének
fejlődése szükséges. Addig is, a jelenlegi üzleti lehetőségek figyelembe vételével a termelői
egység melletti telepítés, valamint a termelői termékek (menetrendezett energia, kiegyenlítés,
szabályozási tartalékok) értékesítését kiegészítő, fejlesztő üzleti modell reális az
energiatárolás esetében. Indokolt lehet új rendszerszintű szolgáltatási piaci termékek
bevezetésének vizsgálata, amelyek érdemben kihasználhatják az energiatárolók
reakcióképességét/sebességét, valamint flexibilitását (pl. inercia - jellegű termékek révén).
Megfontolandó a KÁT-támogatásból kieső erőművek energiatárolókkal való ellátásának
részbeni támogatása, és az így létrejövő „megújuló szabályozó erőművek”
rendszerszabályozásba való bevonása. A rendszerszabályozás támogatása érdekében a
METÁR-tenderek során is előnyben részesíthetők azok a nagyobb méretű naperőművek,
amelyek a működésüket energiatárolók létesítésével optimalizálnák. Vizsgálni szükséges
továbbá, hogy az energiatárolási technológiák elterjedésének mennyiben szab gátat a jelenlegi
RHD-szabályozás, és ezek az akadályok miként háríthatók el.
Az innovatív energiaszolgáltatási módok ösztönzésének célja az, hogy a (megújuló
forrásból) decentralizáltan termelt villamos energia helyben kerüljön felhasználásra. Ezáltal
vélhetően csökkenthetők a hálózati veszteséggel kapcsolatos költségek, és egyszerűsödik a
megújuló energiaforrások integrálása. Szabályozási oldalon értelmezhetővé kell tenni az
energiaközösséget, mint külön fogyasztói-termelői egységet, elszámolási alanyt. Jelentős
feladat az elosztóhálózati aktív rendszerüzemeltetés kialakítása, amelynek főbb technológiai
elemei az okos mérőeszközök bevezetése, a távközlési hálózat kiépítése, a hálózat
szenzorosítása, a kisfeszültségű üzemirányító rendszer kiépítése, és a megfelelő funkcionális
39
modell kidolgozása és implementálása. Noha a program bevezetésének akadályai főleg
jogszabályi és technológiai természetűek, érdemi költségcsökkentést jelenthet a megújuló
energiatermelők létesítéséhez és csatlakozásához kapcsolódó engedélyezési/adminisztratív
terhek csökkentése.
Az „okos szabályozás” kialakításának célja az elosztók pozitív ösztönzése új termékek és
innovatív technológiák bevezetésére, valamint a szolgáltatók lehetőségeinek bővítése a
digitális ügyintézés előtérbe helyezésére. Az innovatív megoldások alkalmazásával
hangsúlyosabban ösztönözhető a felhasznált villamos energia mennyiségének csökkentése, az
energiaközösségek kialakulása és az energiahatékonysági, valamint saját energiatermelési
beruházások megvalósulása. Az elosztott villamos energia mennyiségének csökkenése,
változatlan elosztói költségszint mellett azonban a tarifaközösség terheinek növekedését
jelenti, ezért szükséges a tarifarendszer komplex átalakítása. Az innováció elősegítése
érdekében olyan „szabályozói homokozó” kialakítása is javasolt, amelyben az újszerű
megoldások tesztelésére a MEKH ideiglenes felmentést adhat egyes szolgáltatási paraméterek
teljesítése alól.
Az innovatív szezonális villamos energia- és hőtárolási megoldások ösztönzésének célja
nagy energiamennyiséget hosszabb időn (akár hónapokon) keresztül tárolni képes
technológiák fejlesztésének elősegítése, különös tekintettel a földgázhálózat „szezonális
energiatárolóként” való használatának lehetővé tételére a power-to-gas technológiával
előállított metán, a biogáz, és a hidrogén betáplálásával. A program kiterjeszthető a
villamosenergia-tároláson túl a hőenergia, illetve a hidegenergia tárolására is. A hidrogén, a
power-to-gas technológiával előállított biometán, és a biogáz földgázhálózatba táplálásával
kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata mellett az egyes technológiák alkalmazása pilot
projektek keretében tesztelhető.
7. Hőpiac
A hazai energiafelhasználás 40%-a hűtés-fűtési célú. Ebből a lakosság és a tercier szektor
részesedése 60% fölötti. A fűtési/hűtési energiafelhasználásban komoly megtakarítási
potenciál van, hiszen a lakásonként felhasznált energiamennyiséget tekintve Magyarország az
EU legtöbbet fogyasztó tíz országa között van.
2050-re szeretnénk elérni, hogy a magántulajdonú lakóépületek állománya nagy
energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, vagyis célul tűzzük ki a
meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását. A
központi kormányzati épületállomány alapterületének évi 3%-os mélyfelújítása,
valamint az egyéb közintézményi épületállomány példaértékű energetikai modernizálása
ugyancsak stratégiai cél annak érdekében, hogy a közintézményi szolgáltatások ügyfélbarát
módon és energiahatékonyan valósulhassanak meg. A célokat energiahatékonysági kötelezési
rendszer bevezetésével kívánjuk elérni, amelynek költséghatékony működését az ESCO-
típusú finanszírozási megoldások ösztönzésével fogjuk segíteni (lásd: XV. fejezet,
Zászlóshajó-projektek, A gazdaság energiahatékonyságának javítása).
A földgáz részarányát a távhőtermelésben 2030-ra a jelenlegi 70% feletti szintről 50%-
ra kívánjuk csökkenteni, amivel évi mintegy 120 millió m3 földgázimport váltható ki.
40
A távhőrendszerek klímapolitikai és környezet-egészségügyi jelentőségét az adja, hogy szinte
bármilyen megújuló hőforrásból termelt hőt be tudnak fogadni, és el tudnak juttatni a
végfelhasználókhoz. Lokális szennyezést nem okoznak, az emisszió pontszerűen és jól
kontrollálhatóan keletkezik, legtöbbször nem rontva az adott település légszennyezettségi
paramétereit. Mindezek miatt a távhőszolgáltatás Európában is és nálunk is kilépett a korábbi
közvetlen „fűtési szerepkörből”, és az energia- és környezetpolitika tudatos eszközévé vált.
A távhőszolgáltatás bővítésének mindazonáltal közgazdasági korlátját jelenti, hogy
elméletileg csak az egyedi fűtés költségénél olcsóbb hőn alapuló távhőszolgáltatás
bővítésének lehetne létjogosultsága. A távhő klímavédelmi és környezet-egészségügyi előnyei
azonban felülírják ezeket a szabályokat, amennyiben fosszilis energián alapuló egyedi fűtési
megoldásokat képes kiváltani. Másrészt viszont arra is tekintettel kell lenni, hogy a
távhőszektor termelési oldalán – országos szinten – jelentős többletkapacitások állnak
rendelkezésre, és a hőfogyasztás-csökkentést eredményező felújítások tovább rontják a
szektor bővítésének lehetőségeit.
A földgáz kiváltásában és a hőpiaci megújulóenergia-felhasználásunk növelésében kiemelt
szerepet kap a Zöld Távhő Program végrehajtása, amelynek keretében a távhőszektor
zöldítését főként a geotermikus, a költséghatékonyság és a hulladékkezelési hierarchia
követelményeinek megfelelő hulladék, valamint a fenntarthatósági kritériumok alapján
előállított biomassza fűtési/hűtési célú használatának növelése révén tervezzük
megvalósítani. További cél a szennyvízkezelésből, depóniagázból és a mezőgazdasági eredetű
biogáz hasznosításából származó felhasználás növelése. Ezen források felhasználásának
ösztönzését a nagyobb távhőkörzetekre egyenként, a helyi adottságok figyelembe
vételével végrehajtott részletes elemzés alapján alakítjuk ki.
Célunk, hogy hosszabb távon a hazai távhőszolgáltatás egésze, középtávon legalább azon
települések távhőrendszerei, ahol a települési szinten hálózatra adott távhő mennyisége eléri a
100.000 GJ-t, a vonatkozó uniós irányelv9 szerinti „hatékony távfűtés/távhűtés” kategóriájába
essen, és így hatékonyan csökkentse az épületekhez köthető energiafogyasztást és
üvegházgáz-kibocsátást. A hatékonyság az irányelv értelmében olyan távfűtést/távhűtést
feltételez, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban
kapcsolt energiatermelésből származó hő, vagy 50%-ban ilyen energiaforrások
kombinációjának a felhasználásával működik.
A távfűtésben résztvevő hatékony kapcsolt termelés rugalmas, jól szabályozható
áramtermelési kapacitásokat biztosít a téli időszakban. Ezek működési környezetének javítása
kiemelt cél. A nagyon hatékony kapcsolt termelésre hőtárolási támogatás (és esetleg a
fűtési időszakra KÁT-jellegű támogatás) bevezetését tervezzük.
A távhőszektor megújulóenergia-felhasználási részarányának növelése a geotermikus energia,
a hulladék és a biomassza fokozottabb hasznosítása mellett elsősorban a nem megújuló
energiahordozók felhasználásának csökkentésével, azaz az ilyen forrásból származó
hőenergiával ellátott épületek energiahatékonyságának növelésével segíthető elő. Az
energiahatékony épületekben megvalósítható az alacsony hőfokú fűtés, ami egyrészt
9 Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU irányelv
41
megkönnyíti a geotermikus energia hasznosítását, másrészt a kisebb hálózati veszteség révén
is csökkenti az előállítandó hő mennyiségét. Az így mérséklődő hőigények miatt a
távhővezeték-rendszerben kihasználatlanná váló kapacitásokra új fogyasztók
csatlakoztathatók.
Az energiahatékony fogyasztók kiszolgálására alapuló távhőtermelésnek célszerű a leginkább
karbonsemleges technológiákra (geotermia, napkollektorok, primerenergia-megtakarítást hozó
kapcsolt termelés, korszerű hulladékégetés, biogáz) összpontosítania, és csak a fennmaradó
hőigények kielégítését alapoznia biomasszára, annak dokumentált igazolása mellett, hogy a
felhasznált biomassza a CO2-megkötési potenciált nem csökkenti, illetve fenntartható módon
lett előállítva.
A fejlesztési programok megvalósításához növelni kell a jelenlegi távhő árszabályozás
hatékonyságát. Ennek keretében felül kell vizsgálni a beruházások árszabályozási
elismerésének a feltételeit. A kialakítandó új szabályozásnak ösztönöznie kell a működési
költségek csökkentését. Célunk, hogy ahol indokolt új termelőkapacitások létrehozása, vagy a
hálózat felújítása, ott méltányos és kiszámítható szabályozási feltételek mellett
megtörténjenek a szükséges fejlesztések.
A Zöld Távhő program végrehajtásának eredményeként a távhőszolgáltatást
energiahatékonyabb (alacsony hőfokú), a többi vezetékes energiahálózattal együttműködő, a
villamos rendszerszabályozásban meghatározó szerepet betöltő, ügyfélközpontú, okos
költségmegosztással elszámolt, hatékony távhőszolgáltatássá kívánjuk átalakítani. Felmérjük
és támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek a meglevő távfűtött épületeknél gazdaságosan
és tömegesen alkalmazhatók a fűtési hőmérsékletek csökkentésére, elsősorban a geotermiával,
biomasszával, illetve a kapcsolt hővel ellátott területekre összpontosítva.
Távhőpiaci kulcsprojektek:
HUHA-1 turbinacsere.
Budapesti hőgyűrű kiépítésének befejezése, a termelői verseny feltételeinek javítása.
Hulladékok fokozottabb hasznosítása.
A távhő-infrastruktúra „okos” felügyelete.
Távvezérelt, modul-rendszerű hőközpontok kiépítése.
A távhűtés műszaki feltételeinek és pénzügyi ösztönző rendszerének kialakítása.
Egyedi mérés és költségosztás technológiájának fejlesztése.
A lakossági egyedi fűtés és hűtés terén ugyancsak az energiahatékony, megújuló
forrásokra támaszkodó megoldások arányának növelése a célunk. Az újépítésű
ingatlanokra 2020 után alkalmazandó közel nulla épületenergetikai szint átlagosan 25%-os
megújulóenergia-hányad biztosítását teszi kötelezővé, így a jelenleg háztartási méretű
kiserőműként definiált termelőegységek további exponenciális növekedése várható. Az egyedi
fűtés területén a megújuló „háztáji” energiatermelés koncepciója elsősorban a hőszivattyús és
a hatékony biomassza fűtési megoldások ösztönzését jelenti.
42
8. Dekarbonizáció
Magyarország a világ üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásainak kb. 0,1%-át, az EU
kibocsátásainak pedig mindössze kb. 1%-át adja, és az elmúlt közel harminc évben jelentős
klímateljesítményt mutatott fel. A nemzetközileg alkalmazott, 1990. évi bázishoz képest 32%-
os csökkentést ért el az ország az erdészeti és egyéb földhasználati szektor (Land Use Land
Use Change and Forestry, LULUCF) szektor elnyeléseinek levonása nélkül. Ez a teljesítmény
a kilencedik legjelentősebb ÜHG-csökkentés az EU 28 tagállama között. Az éves egy főre
jutó ÜHG-kibocsátásunk (6,6 tonna) mindösszesen az átlagos EU-érték (8,8 tonna) 75%-
a, ami még a hasonló méretű országokhoz viszonyítva is alacsonynak tekinthető, EU-
szinten a hatodik legjobb arányú.
Magyarország – az Európai Unió vállalásaival összhangban – az üvegházhatású gázok
kibocsátásának legalább 40%-os csökkentését valósítja meg 2030-ig az 1990. évi szinthez
(93,7 millió tCO2e) képest. Ez azt jelenti, hogy a földhasználat, földhasználat-váltás és
erdőgazdálkodás nélküli (bruttó) kibocsátás 2030-ban nem haladja meg az 56,19 millió
tCO2e-t. Ez a 2017-es, 63,8 millió tCO2e-es kibocsátáshoz képest további 12%-os mérséklést
jelent. A cél teljesítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagállami kötelezettségeket
tartalmazó erőfeszítés-megosztási rendelet10
a hatálya alá tartozó kibocsátások legalább 7%-
kal történő csökkentését írja elő Magyarország számára 2030-ra 2005-höz képest.
2010 óta 22%-kal javult a magyar gazdaság ÜHG-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP
előállításával járó ÜHG-kibocsátás, ami jelzi, hogy a klímavédelem nem gátja a gazdasági
növekedésnek, hanem erősítheti is azt. A kedvező folyamatot az előzetes 2018. évi kibocsátási
adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 4,9% volt, az ÜHG-kibocsátás kb. 0,6%-kal
csökkent. Kiemelt stratégiai célunk, hogy ezt a tendenciát erősítsük, azaz a minőségi
gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan nemzeti jövedelem termelésünk
energia- és ÜHG intenzitása tovább csökkenjen.
Az energiaszektor ÜHG-kibocsátásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a nukleáris
kapacitások fenntartása, a lignit alapú áramtermelés alacsony karbon-intenzitású
áramtermelési módokkal történő kiváltása, a megújuló energia nagyobb arányú
hasznosítása, az energiahatékonyság javítása és a közlekedés zöldítése. Erőművi
szektorunkban a nukleáris kapacitások megújítása és a megújuló erőforrások bővülő
használatának együttes eredményeként 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90%-a
mentes lesz a szén-dioxid-kibocsátástól.
Az alábbi ábrákon a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött dekarbonizációs pálya
legfontosabb indikátoraira vonatkozó 2030-as célértékeket és a tervezett fejlődési pályát
mutatjuk be.
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 Rendelete a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése
érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves
üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról
43
5. ábra - Magyarország ÜHG-kibocsátásának, egy főre jutó GDP-jének és végsőenergia-
fogyasztásának várható alakulása 2000 és 2030 között
Forrás (tényadatok): Eurostat
6. ábra - Magyarország energia- és ÜHG-intenzitásának várható alakulása 2000 és 2030
között
Forrás (tényadatok): Eurostat
-
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
3 500 000
4 000 000
4 500 000
5 000 000
-
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
80 000
90 000
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
20
14
20
16
20
18
20
20
20
22
20
24
20
26
20
28
20
30
Ft/fő
kto
e; k
t C
O2
eq
Végsőenergia-fogyasztás (ktoe) ÜHG kibocsátás (kt CO2e)
GDP Ft/fő
-
0,500
1,000
1,500
2,000
2,500
3,000
3,500
-
0,100
0,200
0,300
0,400
0,500
0,600
0,700
0,800
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
20
14
20
16
20
18
20
20
20
22
20
24
20
26
20
28
20
30
t CO2eq
/millió Ft
toe/millió Ft
Energiaintenzitás ÜHG-intenzitás
44
8.1. A nukleáris kapacitások fenntartása
Magyarország villamosenergia-termelésének közel fele származik karbonsemleges nukleáris
energiából. A villamosenergia-piaccal foglalkozó fejezetben ismertetett „PV-központú”
forgatókönyv 2040-re – a meglévő és az új atomerőművi blokkok részleges párhuzamos
működésével jellemezhető átmeneti időszak lezárultát követően – hasonló arányt jelez előre.
A kapacitás-megújító beruházás dekarbonizációs jelentőségét mutatja, hogy az annak
csúszását feltételező „Földgáz és megújuló” forgatókönyvben hiába számolunk több megújuló
kapacitással, a szén-dioxid-kibocsátás – a két és félszeres erőművi földgáz-felhasználás
nyomán – több mint 2 millió tonnával magasabb még a kiugróan magas, 40% körüli
importarány mellett is.
8.2. A megújulóenergia-felhasználás bővítése
Az energiafüggetlenség és a klímavédelmi célok szempontjából a megújuló energia
hasznosításának a jövőben döntő jelentősége van. A megújulóenergia-hasznosítás tömegessé
válásához kapcsolódnak az energetikai innováció legfontosabb fejleményei is.
Magyarország megújuló forrásból származó energia-felhasználásának aránya 2017-ben
13,3%-ot tett ki. A villamosenergia-felhasználás terén 1994 és 2017 között 2,2%-ról 7,5%-ra,
a közlekedésben 0,9%-ról 6,8%-ra, a fűtés-hűtés területén pedig – elsősorban a biomassza-
felhasználásnak köszönhetően – 6,5%-ról 19,6%-ra nőtt a megújuló energia aránya a teljes
bruttó energiafelhasználáson belül. Az elmúlt években a legdinamikusabban a naperőművi
termelés, a megújuló alapú távhő és a hőszivattyús rendszerek, valamint a kötelező bekeverési
aránnyal bíró bioüzemanyagok használata nőttek.
A hazai villamosenergia-fogyasztásban a megcélzott forgatókönyvben 2030-ra a hazai
megújuló források aránya legalább 20%-ra (2040-re pedig közel 30%-ra) nő. Ahogyan
azt a villamosenergia-piaci fejezetben bemutattuk, a „zöldítés” központi elemét a napelemes
kapacitások bővítése jelenti. A meglévő vízerőművek fenntartása mellett a kisméretű
vízerőművi kapacitás bővítése is indokolt.
A fűtési és hűtési szektorban – a költséghatékonyság és fenntarthatóság
követelményeinek való megfelelés figyelembe vételével – nagy potenciált látunk a
hatékony biomassza hasznosítására mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a
távhőszolgáltatásban, valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő
használati lehetőségeiben. Magyarország geotermikus potenciáljának jelenleg csak 10-15%-a
hasznosul, noha a geotermikus energia kiaknázása – megfelelő ösztönzők kialakítása esetén -
versenyképes alternatíva lehet más energiaforrásokkal szemben. Hazánk geológiai
adottságaira tekintettel a cél a geotermikus hőenergia-potenciál kiaknázása, úgy a
távhőtermelésben, mint az agrárgazdasági hasznosításban (pl. az üvegházak fűtésében).
Emellett kiaknázandó lehetőség a kommunális hulladék biológiailag lebomló részének a
hasznos hőtermelésbe való bevonása is.
A következő évtizedben a közlekedési szektorban a megújuló áram-alapú elektromobilitás
terjedésén túl a stratégia számol a biogáz-alapú közlekedés és a fejlett bioüzemanyagok
megjelenésével is.
45
Összességében a megújuló energiaforrások használata terén célunk, hogy annak aránya
a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül minimum 21%-ra nőjön 2030-ra. A cél
elérésének kritikus eleme egy mérséklődő energiaintenzitású, azaz az energiahatékonyságot
prioritásként kezelő gazdasági növekedési pálya megvalósítása.
Az előrehaladást 2025-ben felülvizsgáljuk, és annak eredménye alapján határozunk a
2040-es célszámról.
2005 2017 2030
Szektorok PJ PJ PJ
Villamos energia 6,1 12,3 40,6
Fűtés-hűtés 49,4 88,6 113,9
Közlekedés 0,7 7,4 14,9
ÖSSZESEN 56,2 108,4 170,3
4. táblázat - A megújuló energia mennyisége (PJ); 2005-ös és 2017-es tényértékek, valamint a
2030-ra szóló célkitűzés
(%) 2005 2017 2025 2030
A megújuló energia részaránya a
bruttó végső energia felhasználásban
összesen
6,9 13,3 16,4 21
Szektoronkénti részarányok
Villamos energia 4,4 7,5 16,4 21,3
Fűtés-hűtés 9,9 19,6 20,7 28,7
Közlekedés 0,9 6,8 16,8 16,9
5. táblázat - A megújuló energia aránya a bruttó végső energiafogyasztásban; a 2005-ös és a
2017-es tényértékek, valamint a 2030-ra szóló célkitűzés
A villamosenergia-szektorban a megújuló alapú növekmény alapvetően a fotovillamos
termelés dinamikus felfutásától várható. A növekmény eléréséhez kulcsfontosságú, hogy
költséghatékony, versenyző eljárásban legyenek megszerezhetők a termelési támogatások. A
2019-ben lezajlott METÁR-tender folytatásaként előre meghatározott ütemterv szerinti
tenderfelhívások megjelentetésére kerül sor a cél elérése érdekében. Elsősorban a napenergia
hasznosításával valószínűsíthető továbbá a stratégia időtávján mintegy 200 ezer háztartási
méretű kiserőmű létesítése, melynek gazdasági alapját a technológiai költségcsökkenés és
hatékonyságjavulás adja meg elsősorban. A közösségi finanszírozású és tulajdonlású
megújuló energia közösségek megjelenésével szintén számol a stratégia, azt a célt kitűzve,
hogy 2030-ig járásonként legalább egy jól működő, példaértékű megújuló energiaközösség
létrejöjjön.
A fűtés-hűtés szektor megújuló-energia növekményének döntő része a távhőszektor
hőforrásváltásától várható, a további teljesítményt a kiemelten az új épületekbe beépített
megújuló energia alapú egyedi fűtési megoldások, valamint a mezőgazdaság hozzájárulása
46
adja. A közlekedési megújuló energia legalább fele a bioüzemanyag részarány
emelkedésétől, a fennmaradó rész a megújuló áram alapú elektromobilitás és a biogáz
közlekedési felhasználásától várható.
A megújuló energia ösztönzési rendszerünk kialakításának és működtetésének kiemelt
szempontja a költséghatékonyság. A megújuló energia beruházási és működési költségei
tekintetében vegyes a kép: míg a nap- és szélerőművek a technológiai költségcsökkenés révén
közel kerültek ahhoz a ponthoz, hogy piaci körülmények között is megvalósulhassanak új
erőművek, addig az alapanyag- és élőmunka-intenzív (egyes biomassza- és biogáz-)
technológiák költsége az elmúlt években nem csökkent.
7. ábra - A további támogatások nélkül megvalósuló, 2030. évi előre jelzett (referencia) szint
(121 PJ) fölötti megújuló penetráció technológiai lehetőségei különböző támogatási szintek
mellett.11
Az ábrák jól mutatják, hogy pótlólagos megújuló energia kapacitások kiépítése egyre nagyobb
költséggel érhető el. Jelenlegi becsléseink szerint 20%-os megújuló energia részarány felett
jelentős mértékben nő a hazai megújuló energia hasznosítás fajlagos támogatási igénye.
Költséghatékony támogatási rendszer megvalósítása esetén a 21%-os megújuló részarány
elérése a jelenlegi évi közel 50 milliárd forint támogatás két és félszeresét igényli. Ehhez
adódnak még az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelők hálózati és piaci
integrációjával kapcsolatos költségek, amelyek 2030-ig becsült összege – az elosztóhálózat
szintjén - országosan meghaladja az 500 milliárd forintot.
11 Forrás: A 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslése c. 2018-as REKK tanulmány
(https://rekk.hu/downloads/projects/2019_REKK_NEKT_megujulo_final.pdf)
47
8. ábra - A megújulóenergia-felhasználás összesített éves támogatás-igénye, beleértve a 2030.
évi referencia érték és az afölötti megújulóenergia-felhasználást is12
Mindezek fényében a 21%-os megújuló energia felhasználási cél elérése rendkívüli
mértékben függ a rendelkezésre álló Európai Uniós beruházási támogatások mértékétől. A
megújuló áramtermelés esetén a működési támogatások költséghatékonyságát a METÁR-
tenderek előre meghirdetett, kiszámítható rendszerének megvalósításával érjük el.
8.3. Energiahatékonyság
Az energia-megtakarítás ösztönzése és az energiahatékonyság javítása Energiastratégiánk
kiemelt területe. Miközben dekarbonizációs célkitűzéseink elérésében meghatározó a szerepe,
az importigény csökkentésén keresztül erősíti energiabiztonságunkat, és hozzájárul a
rezsiköltségek alacsony szinten tartásához.
Az energiahatékonysági szakpolitika egyik legfontosabb intézkedése lesz a következő
években az „első az energiahatékonyság” elvének a mindennapi döntési gyakorlatba való
bevezetése. Az „első az energiahatékonyság” elvének alkalmazása – amit az energiaunió
irányításáról szóló (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet is előír - hozzájárul
a Nemzeti Energiastratégia valamennyi fő céljának az eléréséhez, és a hazai gazdaság
versenyképességének javításához.
Az „első az energiahatékonyság” elv azt jelenti, hogy az energetikai tervezési, a
szakpolitikai és a beruházási döntések meghozatala előtt meg kell vizsgálni, hogy azok
részben vagy egészben felválthatóak-e költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és
környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel, az egyes
döntések céljainak elérése érdekében. Ez magában foglalja különösen azt, hogy az
12 Forrás: A 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslése c. 2018-as REKK tanulmány
(https://rekk.hu/downloads/projects/2019_REKK_NEKT_megujulo_final.pdf)
48
energiahatékonyságot az energetikai infrastruktúrára vonatkozó jövőbeli beruházási döntések
során elsődlegesen vizsgálandó szempontként kell alkalmazni. Az említett költséghatékony
alternatívák közé tartoznak az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyságának
növelésére irányuló intézkedések, ideértve különösen a költségoptimalizált végfelhasználási
energia-megtakarításokat, a keresletoldali válaszintézkedések kezdeményezését, és az energia
hatékonyabb átalakítását, szállítását és elosztását. Emellett ösztönözni kell ennek az elvnek az
elterjesztését és alkalmazását a regionális és helyi önkormányzatok, intézmények körében, a
közbeszerzésekben, a jogalkotásban és meg kell honosítani és alkalmazni kell más
szakterületeket érintő szakpolitikai döntések során.
Az Eurostat új módszertana alapján készült 2017-es energiamérleg szerint Magyarország
primerenergia-felhasználása 1025 PJ volt, amelyből (az energiaátalakítás, az átvitel és az
elosztás vesztesége után, a nem energetikai felhasználástól eltekintve) 775 PJ jutott el a
fogyasztókhoz. A 2017-es végsőenergia-felhasználás annak ellenére is mintegy 10 PJ-al alatta
maradt a 2005-ös szintnek, hogy 2005 és 2017 között a magyar GDP éves átlagban 1,5%-kal
bővült.13
Az Európai Uniós elvárásokkal megegyező energiahatékonysági célkitűzésünk az, hogy
az ország energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ),
vagyis a GDP növekedésének üteme egyre nagyobb mértékben haladja meg az
energiafelhasználás növekedését. Természetszerűleg az energiafogyasztás csökkentése
prioritás, ugyanakkor gazdasági növekedés esetén sem az ipar, sem a közlekedés
energiafelhasználása nem korlátozható, így a stratégia 2030-at követő vállalása az, hogy a
végső energia felhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekmény
kizárólag karbonsemleges forrásból származzon. Szintén a 2030 utáni időszakra
vonatkozóan, az energiahatékonysági politikában nagyobb súlyt kaphat az energiaigényesség
mérséklése.
A 2014-től 2020 végéig tartó időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energia-
megtakarítási kötelezettség a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben ismertetett
számítási módszer szerint 167,5 PJ. Az Eurostat a tagállamok energiahatékonysági
célkitűzéseinek azonos módszertani alap szerinti számítása, és a korábbi tervezési időszakkal
való összevethetősége érdekében hozta létre a végsőenergia 2020-30 indikátort. Eszerint a
2021-től 2030 végéig tartó időszakra vonatkozó halmozott végfelhasználási energia-
megtakarítási kötelezettség – csökkentési lehetőségek nélkül – 331,23 PJ, ami egyenletes évi
0,8%-os megtakarítást, és a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket
feltételezve - az azok nélkül számított pályához képest - évi 7 PJ új megtakarítás
kitűzésével érhető el.
Az irányelvben előírt energia-megtakarítási cél elérése komoly kihívást jelent valamennyi
területen. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és
intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeznek a
végfelhasználóknál, így a következő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy
duplájára van szükség.
13 A 2009-es válság évében regisztrált 6,6%-os visszaeséssel együtt.
49
Ennek költséghatékony megvalósítását energiahatékonysági kötelezési rendszer
bevezetésével kívánjuk biztosítani. Az Európai Unió is elsősorban ezt a rendszert ajánlja az
energiahatékonysági célok elérésére:14
az energia elosztóknak és/vagy kiskereskedelmi
energia-értékesítő vállalkozásoknak maguknak kell gondoskodniuk igazolt energia-
megtakarítások keletkeztetéséről. A kötelezési rendszer finanszírozását az ESCO-típusú
megoldások feltételeinek javításával fogjuk megkönnyíteni, megteremtve a konstrukcióban
rejlő bizonytalanságok és kockázatok mérséklésének lehetőségeit.
A kötelezés arra ösztönzi az érintett társaságokat, hogy ügyfeleik körében megtalálják a
leginkább költséghatékonyan elérhető energia-megtakarítási lehetőségeket: maguk dönthetik
el, hogy ügyfélkörük mely szegmensében (lakosság, ipar, közintézmények, szolgáltatási
szektor), és milyen intézkedésekkel teljesítik a szolgáltatott energia mennyiségének
mérséklésére kitűzött célokat. A szükséges beruházásokat – pl. ESCO-szolgáltatóként –
maguk is végrehajthatják, vagy más ESCO-szolgáltatók segítségét is igénybe vehetik.
A rendszer így piaci alapon tereli az energiahatékonysági beruházásokat azokra a területekre,
amelyek esetében a legnagyobb az energiafelhasználás és az energiahatékonysági potenciál.
Ilyen keretek között a szétaprózott (részterületekkel foglalkozó) szakpolitikákkal szemben az
ellátórendszerek szintjén értelmezett költség-optimum megtalálása is könnyebben
biztosítható. A távhőszektor példáján illusztrálva ez azt jelenti, hogy a (szekunder oldali)
épület-korszerűsítési beruházások és a (primer oldali) távhőrendszer-fejlesztések összehangolt
módon valósuljanak meg. Így elkerülhetők az olyan kontraproduktív megoldások, mint az
épületszigetelés miatti túlfűtés a szolgáltatói hőközpontok épületszintű szétválasztásának
hiányában.
Összehasonlítva a szomszédos országok adataival, a lakossági energiafelhasználás aránya
Magyarországon nagyon magas, és ezen belül is különösen a fűtésre fordított
energiafelhasználás nagyarányú. Vélhetően ez lesz az egyik olyan terület, ahol a kötelezett
vállalatok a legjelentősebb megtakarításokat lesznek képesek elérni. Az épületállomány
modernizálása kapcsán a kötelezési rendszer kialakítása során két szempontot mindenképpen
szükséges figyelembe venni:
- Biztosítania kell annak az uniós kötelezettségnek15 a teljesítését, hogy 2050-re a teljes
épületállomány közel nulla energiaigényű és dekarbonizált legye,
- Kiemelten kell segítenie a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználói csoportokat.
A lakosság energiatudatosságát szemléletformálási programokkal is javítjuk (Lásd Az
energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló zászlóshajó-projektet). A
kereslet oldali szabályozásnak az okos mérésen és a több zónaidős, rugalmas tarifákon (illetve
a távhőfogyasztás esetén a költségmegosztáson) alapuló eszközei szintén hozzájárulhatnak
ahhoz, hogy aktív fogyasztóvá válva a háztartások csökkenthessék energiafelhasználásukat
14 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a
2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 15 Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv
módosításáról szóló 2018/844/EU irányelv; illetve az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak az energiaunió és az
éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK,
a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1999. rendelete.
50
(Lásd az Energiatudatos és modern magyar otthonok zászlóshajó-projektet). Az önerőből
megvalósuló beruházások ösztönzése érdekében megerősítjük a Nemzeti Energetikusi
Hálózatot, amely a lakosság számára ingyenes online és személyes konzultációs
szolgáltatásokat fog biztosítani a szükséges energetikai és gépészeti szakemberek, gazdasági
szakemberek és építészek bevonásával. A Hálózat legközelebbi tanácsadó pontja
elérhetőségének a feltüntetése az épülettanúsítványok kötelező részévé válik.
A hazai mintegy 12-15 ezer közintézmény (kb. 960 ezer középületet számláló)
épületállományának energiahatékonyság-javításában ugyancsak jelentős az energia-
megtakarítási potenciál. Külföldi tapasztalatok alapján 5 év alatt mintegy 15-30% körüli
energiafelhasználás-csökkenés érhető el a közintézményeknél. Az energiahatékonyság
javítása és a takarékos épülethasználat együttesen jelentős mértékben csökkenheti az
üzemeltetési költségeket, ezáltal a költségvetés erre a célra fordított kiadásai is
csökkenhetnek.
A középületek üzemeltetésében rejlő energia-megtakarítási potenciál kiaknázására
szigorúbb jogszabályi kötelezettséget írunk elő, és kialakítjuk a közintézmények
üzemeltetőinek személyes érdekeltségi rendszerét. Egyértelművé tesszük az energetikai
auditorok és szakreferensek javaslatainak felhasználási szabályait. Pontosítjuk a közel-nulla
energiaigényű követelményeknek megfelelő épületek építésére vonatkozó jogszabályi
környezetet, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletet is.
A gazdasági szektor tekintetében kiemelt cél az ipari teljesítmény megőrzése, valamint
további bővítése mellett is a fenntartható és klímabarát energiagazdálkodás. Az energia-
és ÜHG-intenzív ipari tevékenységek versenyképességének záloga, hogy legfeljebb az
európai ipari versenytársak fajlagos energia-és ÜHG-kibocsátásának szintjén tudjanak
termelni. E szempont érvényesülése az Európai Emissziókereskedelmi Rendszer működésén
keresztül részben nyomon követhető, a hazai ágazatok és az európai versenytársak ÜHG-
intenzitási és kibocsátási egység-ellátottsági adatain keresztül.16
A cél az, hogy a hazai
ágazatok kibocsátási egység-ellátottsága legalább az EU-s átlagot érje el. Ennek fő
eszközeként az Európai Bizottság által kezelt Innovációs Alap forrásainak hazai ipari
termelők általi minél nagyobb mértékű felhasználása szükséges.
A meglévő energiaintenzív ipari ágazatok megtartása mellett energiastratégiai szempontból
cél, hogy a további ipari beruházások alacsony energia-és ÜHG intenzitású, high-tech
iparágakba történjenek, ezzel is támogatva a magyar gazdaság szerkezetének fenntartható
és versenyképes irányban történő fejlődését.
A közlekedési szektor a hazai energiafelhasználás egynegyedéért felel, és
energiafelhasználása 2014 óta minden évben intenzíven növekszik. A gazdasági növekedéssel
együtt nőnek az egyéni mobilitási igények, növekszik az áruforgalom, az úthálózat
szolgáltatási színvonalának javulásával a munkahelyhez köthető rendszeres közlekedés is
16 Az ÜHG-intenzitás egyik mutatója, hogy a tényleges ÜHG-kibocsátás mekkora részét fedi le a térítésmentesen megkapott
kibocsátási egységek mennyisége. Az ETS rendszerben ugyanis az EU-szintjén leghatékonyabb létesítmények közel teljes
mértékben térítésmentesen megkapott kibocsátási egységekkel tudják fedezni a kibocsátásaikat; minden más létesítmény is
csak a leghatékonyabbak intenzitási szintjének megfelelő egységet kapnak díjmentesen.
51
bővül. A kevésbé urbanizált, vidéki térségek szerepének felértékelődése szintén a közlekedési
energiafelhasználás növekedését eredményezi.
A közlekedésben a legnagyobb arányú a közúti forgalom, a vasúti közlekedés aránya 3%, míg
a vízi közlekedés elenyésző mértékű. A közúti közlekedés energiafelhasználásának 52%-át a
személygépjárművek fogyasztása adja, míg 37%-os arányt képviselt 2016-ban a közúti
áruszállítás energiafelhasználása.
A stratégia időtávján a közlekedési energiafelhasználás növekedési ütemének mérséklése
érdekében elsődleges fontosságú a vasúti és a közúti közlekedés jobb összehangolása, a
közúti forgalom részleges vasútra terelése (kombinált szállítás17
), vagyis az áruszállítás
részére reális opcióként kell biztosítani a vasúti szállítmányozást. A közösségi közlekedés
fejlesztése illetve kihasználtságának növelése, az alternatív közlekedési módok ösztönzése
(car sharing, car pooling, kerékpár), a közlekedés hatékonyabb szervezése, és a távmunka
ösztönzése is jelentős energia-megtakarítást eredményezhet.
Az elektromos hajtáslánc magas hatásfoka miatt egyértelmű végfelhasználói energia-
megtakarítás valósul meg az elektromobilitás elterjedésével. A helyi közlekedés zöldítésére
vonatkozó Zöld Busz Program eredményeként 2030-ra már csak környezetbarát, elektromos
buszok fognak a helyi közösségi közlekedésben szolgálatot teljesíteni.
8.4. Közlekedés-zöldítés
A közlekedési szektor kibocsátásainak gyors növekedése komoly veszélyt jelent ÜHG-
céljaink elérésére. Az összes emisszió 20%-áért a közlekedési szektor, ezen belül pedig a
kibocsátások 98%-áért a közúti közlekedés felelős. A növekvő trend megfordítása érdekében
a közlekedési üzemanyag-felhasználást egyre nagyobb mértékben villamos energiával, és
egyéb alternatív megoldásokkal kívánjuk kiváltani.
Az uniós megújuló energia irányelv értelmében az üzemanyag-forgalmazóknak biztosítaniuk
kell, hogy 2030-ra a megújuló energia a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának
legalább 14%-át tegye ki. E cél elérése érdekében az élelmiszer- és takarmánynövényekből
előállított ún. első generációs bioüzemanyagok arányát közel 7%-ra, míg a hulladékból
előállított ún. második generációs bioüzemanyagok és biogáz arányát 3,5%-ra emeljük a
közlekedés végsőenergia-fogyasztásában.18
A 14%-os cél eléréséhez szükséges fennmaradó
részt a villamos energia közlekedési célú felhasználásának jelentős növelésén keresztül érjük
el. Azt várjuk, hogy 2030-ra így a közlekedési szektor ÜHG-kibocsátása 5% körüli
mértékben csökkenhet.
A Jedlik Ányos Terv 2.0-ban megfogalmazottaknak megfelelően elősegítjük az
elektromos járművek terjedését és a szükséges infrastruktúra kiépülését. Mivel a
közlekedés fokozott elektrifikációjához szükséges villamos energia előállítása növekvő
mértékben karbonsemleges módon történik majd (lásd a villamosenergia-piacra vonatkozó
fejezetet), közlekedés elektrifikációs céljaink szoros összhangban vannak éghajlatvédelmi
céljainkkal.
17 A kombinált árufuvarozás során az áru egy fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak
igénybevételével történik, amelynek során az áru a feladástól az átvevőnek történő kiszolgáltatásig ugyanabban
fuvareszközben vagy konténerben marad.
52
Az elektromobilitás ösztönzésével párhuzamosan meg kell teremteni az elektromos
autózás hazai villamosenergia-rendszerbe való beillesztéséhez szükséges feltételeket. Az
elektromos autózás terjedése volumenében is növeli a villamosenergia-keresletet, de ennél
lényegesen jelentősebb a csúcsidei igényekre, ezen keresztül az ellátásbiztonságra gyakorolt
hatása. Kedvezőtlen esetben még 2-3%-os villanyautó penetráció is szignifikánsan növelheti a
villamosenergia-csúcsigényeket, mely főleg télen jelentősen megnehezítheti az
ellátásbiztonság magas szinten tartását.
A rendszerintegráció során figyelembe kell venni, hogy az akkumulátorok, illetve a
töltőhálózatok fejlesztésére vonatkozó trendeket a villamosenergia-iparon kívüli szereplők
diktálják, és a fejlesztések, valamint a termelői kapacitások kialakítása ezek elvárásaihoz
igazodik.
Ugyanakkor a villanyautók megfelelő technikai, infrastrukturális és szabályozási háttér
mellett növelhetik is a rendszerbiztonságot közvetlenül (mozgó villamosenergia-tárolókként),
vagy közvetve (használt akkumulátorok felhasználását célzó „second life” projektek” révén).
A kormány által már elfogadott Zöld Busz Program keretében 2029-ig várhatóan közel
1300 környezetbarát helyi busz állhat üzembe. A program az első években lehetőséget
biztosít CNG és EURO-6 besorolású korszerű dízel buszok beszerzése is, azt követően
elektromos járművekre támaszkodik. A földgáz és a biogáz a közösségi közlekedés mellett az
áruszállításban kaphat nagyobb szerepet.
A bioüzemanyagokra érvényes bekeverési kötelezettség nyomán a megújuló komponensek
tényleges részaránya a közlekedésben jelenleg 2-3% közötti értéket tesz ki.19
A kormány
által már elfogadott új szabályozás20
biztosítja, hogy 2020 végére a biokomponensek
aránya az üzemanyagokban 8,2%-ra (ezen belül a benzinben 6,1%-ra) emelkedjen. A
jövőben az ún. fejlett vagy második generációs bioüzemanyagok használatát és hazai
gyártását egyaránt ösztönözni kívánjuk.
9. Energetikai innováció és gazdaságfejlesztés
Az energetikai innovációs stratégia keretében azoknak az újszerű megoldásoknak az
alkalmazását kívánjuk ösztönözni, amelyek egyrészt zökkenőmentessé teszik a
villamosenergia-piacok korábban felvázolt átalakulását, másrészt hozzájárulnak a fogyasztói
választás szabadságának növelésével, az ellátásbiztonság erősítésével, és az energiaszektor
klímabarát átalakításával kapcsolatos célkitűzésekhez. További szempont, hogy az energetikai
innováció a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez;
növelje a hazai K+F+I kapacitást, és teremtsen iparfejlesztési lehetőségeket.
18 A részarányok a megújuló energia irányelvben szereplő multiplikátorok figyelembe vételével értendők 19 A 2017-ben 6,8%-os statisztikai részarány a vasúti és a közúti villamosenergia-felhasználás esetében alkalmazandó
szorzótényezőknek köszönhető. 20 186/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet
53
A fenti szempontoknak megfelelő energetikai innovációs stratégia kidolgozásának
támogatására az innovációs és technológiai miniszter 2018 októberében Energetikai
Innovációs Tanácsot (EIT) hívott életre a hazai energetikai és ipari vállalatok, egyetemek,
kutatóintézetek, szakmai szervezetek, a MEKH, az Innovációs és Technológiai Minisztérium,
illetve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a Paksi
Atomerőmű két új blokkjáért felelős tárca nélküli miniszter államtitkárságainak
szakembereiből. A Tanács a következő területeken azonosított beavatkozási lehetőségeket:
1. Innovatív rendszeregyensúly (Flexibilitási tárolás és keresletmenedzsment, elosztói
aktív rendszerüzemeltetés).
2. Innovatív energiaszolgáltatási módok piaci bevezetésének ösztönzése.
3. Energiahatékonysági innovációs program.
4. A hazai földgázvagyon hasznosításának elősegítése.
5. „Okos szabályozás” az elosztók és a szolgáltatók innovációban való érdekeltségének
megteremtésére.
6. Közlekedés-zöldítés.
7. Megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzése.
8. A nukleáris innováció támogatása.
9. Innovatív szezonális villamos energia- és hőtárolási megoldások ösztönzése.
Az 1., a 2., az 5. és 9. pontot érintő főbb célkitűzéseket a villamosenergia-piaci stratégiát
tárgyaló fejezetben ismertettük.
Az energiahatékonysági innovációs program célja az épületállomány és az ipari termelés
fajlagos energiafelhasználásának csökkentése. Az energiahatékonysági program építeni fog a
tudásmegosztás növelésére, a könnyen elérhető szakértői hálózat közérthető tanácsaira, illetve
az elvárt megtérülési időt biztosító, hazai innovációs és pilot projektek eredményein alapuló
beruházások előtérbe helyezésére. A program eredményeként a hazai ipar részvételének
aránya is nőhet az épületenergetikai beruházásokban, kedvező hatást gyakorolva a
foglalkoztatásra és a gazdasági teljesítményre. A lakossági beruházások segítésére egy olyan
tesztközpontot hozunk létre, amely korszerű és költséghatékony típusmegoldásokat dolgoz ki
a jellemző - a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában azonosított - hazai épületcsoportok
energetikai korszerűsítésére. Az innováció célterülete lehet az épületautomatizálás, az
épületfelügyeleti és -szabályozási rendszerek kifejlesztése, elterjesztése is.
A hazai földgázvagyon hasznosításának elősegítésével biztosítani kívánjuk a
Magyarországon kitermelt földgázmennyiség szinten tartását vagy akár növelését, ezzel is
javítva az ellátásbiztonságot és csökkentve az ország primer energiahordozó-importtól való
függőségét. A beavatkozás fő irányait a nem konvencionális földgáztermelés ösztönzése,
valamint a jelenlegi gázszabványnak nem megfelelő termelés felhasználhatóvá tétele jelentik.
A közlekedés-zöldítési program célja az ágazat ÜHG-emissziója növekedési ütemének
csökkentése az elektromos üzemű járművek és a közösségi autóhasználat elterjedésének
ösztönzésével, valamint a bioüzemanyagok fokozottabb használatával. További cél az
54
elektromos járművek hazai gyártásának előmozdítása, és a használt autó-akkumulátorok
másodlagos (energiaipari) használatával összefüggő hazai kutatások támogatása. Kiemelt
támogatás javasolt a második generációs bioüzemanyagok használatára; a kapcsolódó pilot
projekt az ilyen üzemanyagok-gyártási technológiáinak tesztelését (emellett hazai
önköltségének, versenyképességének empirikus megállapítását) szolgálná.
A megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésével a nem időjárásfüggő megújuló
energiatermelés (geotermikus, biomassza, biogáz, hőszivattyúk) lenne bővíthető úgy a
villamos energia, mint a (táv)hőellátás területén. A megújuló energiatermelés helyben és
integrált módon való felhasználását segítő technológiák piacát növelő szabályozással a
hőszivattyúk, a biogáz-technológiák vagy a biomassza tüzelésű kazánok hazai gyártása is
elősegíthető. Egy állami kutatási program keretében feltárandók azon területek, amelyekre
geotermikus termelési projekt alapozható. A kellően megkutatott területek kiaknázása egy
önfinanszírozásra törekvő garanciavállalási alap felállításával ösztönözhető.
A nukleáris innováció támogatásával olyan innovatív szolgáltatások épülhetnek ki
Magyarországon, amelyek javítják a nukleáris energiatermelés versenyképességét, és
hozzájárulnak a hazai nukleáris tapasztalatok fenntartásához és bővítéséhez.
A HIDROGÉN SZEREPE A JÖVŐ ENERGIARENDSZERÉBEN
A stratégia időtávján a hidrogén jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-
termelés integrálásában, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, és dekarbonizációs céljaink
elérésében egyaránt. A megújuló energiaforrások használatának bővülésével ugyanis egyre
kritikusabb kérdéssé válik a villamos energia – akkumulátoros technológiákkal nem
megoldható – napi, heti, vagy akár szezonális tárolása. Az elektrolizálás technológiájával
megoldható, hogy az adott pillanatban felesleges villamosenergia-termelést hidrogén
formájában tároljuk, és később számos lehetőség közül választva felhasználjuk.
Az elektrolizálás költségének döntő (90% feletti) hányada a felhasznált villamos energia ára,
így az egyébként nem hasznosítható energia tárolásának a hidrogén előállítása már ma is az
egyik legolcsóbb, és a teljes gyártási ciklust figyelembe véve a legkisebb ökológiai
lábnyommal rendelkező technológiája. A hidrogén villamos energiává történő
visszaalakítására szolgáló tüzelőanyag cellák magas beruházási költsége és alacsony
hatásfoka ugyan ma még gátja a technológia piaci alapú elterjedésének, ám az előrejelzések
alapján számottevő (akár 90%-os) költségcsökkenés és jelentős hatásfok-javulás várható. A
villamosenergia-rendszer növekvő rugalmassági igényeire tekintettel fontos energiapolitikai
szempont, illetve az üzleti megtérülést segítő tényező, hogy az elektrolízis és a visszaalakítás
egyaránt megvalósítható gyorsan változó terhelési görbék mentén, így mindkét technológia
alkalmas frekvencia-szabályozásra. Az üzemanyag cellák természetesen a közlekedésben is
használatosak, így a megújuló villamosenergia-termelés feleslegéből előállított hidrogén a
mobilitás területén is környezetbarát, bár gazdaságosságát tekintve egyelőre meglehetősen
bizonytalan alternatívát kínál.
Az üzemanyag cellák használata mellett a hidrogén a hagyományos gázmotorok mintájára
működő egységekben is felhasználható villamos energia termelésére. A világon ma már több
tucat részben hidrogént hasznosító turbina üzemel, olyanok is, amelyeknek a hidrogén az
55
elsődleges üzemanyaga. A létező gáztüzelésű erőművek jövőbeni gazdaságos hasznosításában
új távlatokat nyithatnak azok a fejlesztések, amelyek révén gázerőművek működő turbináját
alakítanák át tisztán hidrogén üzemre.
A hidrogén azonban egyéb módokon is felhasználható, mint villamos energiává
visszaalakítva. Földgázzal keverve hozzájárulhat ipari felhasználók saját, illetve a
gázhálózatba keverve akár a háztartások energiaigényének kielégítéséhez is. Ez nem csak a
földgáz „zöldítését” jelenti, hanem az importigény mérséklésén keresztül ellátásbiztonságunk
javítását is. A villamos energiából előállított hidrogén földgázhálózatba táplálásával annak
tárolása is könnyen megoldhatóvá válik, ami a hazai gáztárolói kapacitások nagyságára
tekintettel különösen fontos szempont. A hidrogén gázhálózatba táplálásának műszaki
lehetőségeit illetően – úgy a gázvezetékek korrózióval szembeni ellenállását, mint a
végfogyasztói berendezések viselkedését tekintve – még sok a nyitott kérdés; ezeknek a
vizsgálatát pilot projektek keretében fogjuk támogatni.
Az elektrolizálás megoldást kínálhat a nem energetikai, elsősorban a kőolaj-finomításban, a
műtrágyagyártásban és a gyógyszeriparban jelentkező hidrogén-igény részbeni kielégítésére.
A hidrogént hagyományosan földgázból állítják elő, és annak kiváltása az importigény
mérséklésén keresztül érvényesülő ellátásbiztonsági, valamint klímavédelmi szempontból is
kívánatos: a földgáz ún. gőzreformálása gyakran szén-dioxid-kibocsátással jár, valamint a
folyamathoz szükséges nagynyomású vízgőz előállítása is a legtöbbször fosszilis
tüzelőanyagok elégetésével történik.
Változatos energetikai és ipari felhasználása, valamint tárolhatósága révén a hidrogén
kapocsként szolgálhat a villamosenergia- és a földgázszektor között: az ún. „sector coupling”
a villamosenergia-szektort a megújuló termelés integrálásában és a rendszer rugalmasságának
növelésében, a földgázszektort pedig – zöldítése mellett - az importigény mérséklésében, és
így az ellátásbiztonság erősítésében segítheti.
10. Az energiaszektor adószabályozásának átalakítása
Uniós összehasonlításban az energiaszektor által fizetendő különböző adó-, illetve adó
jellegű terhek száma Magyarországon a legmagasabb; részben ez is az oka, hogy – míg
más tagállamokban a jövedéki és az energiahordozókra kivetett adók dominálnak, addig –
Magyarországon az energiaszektor adófizetései tekintetében az egyik legalacsonyabb a
jövedéki adó aránya, míg a különböző káros-anyag kibocsátáshoz kötődő közterhek
marginálisak. Az általános adóterheken túlmenően az energetikai ágazatot az ún. Robin Hood
adó (a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti
energiaellátók jövedelemadója; a pozitív adóalap 31%-a) és a Közműadó (a közművezetékek
adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény szerinti adónem; vezetékhossz után 125 forint/m)
terheli. Bár a hazai társasági adó mérték az egyik legalacsonyabb (9%), azonban az alacsony
adókulcsot az energiaszektor vonatkozásában a 31%-os Robin Hood adó az egyik
legmagasabbá (effektíve 40%) változtatja.
A különadók bevezetésének indokai már nem, vagy csak részben állnak fenn, miközben az
adónem jelenlegi formájában piactorzító hatással bír, adóelkerülésre ösztönöz. Az energetikai
ágazati különadók emellett jelentős negatív hatást gyakorolnak a szektor működésére, forrást
vonnak el az indokolt hálózatfejlesztésektől, ellehetetlenítik a villamos energia
56
kapacitásbővítéseket, a bányászati koncessziók gátját képezik, valamint vagyonvesztéshez
vezethetnek az állami cégeknél. Ezért már rövidtávon is szükséges a különadó-rendszer olyan
átalakítása, amely az adóterhek újrastrukturálása mellett az indokolt mértékű költségvetési
bevételt is biztosítja (pl. bányajáradék mértékének növelésével).
Az energiastratégiai célok elérése érdekében hosszabb távon megkerülhetetlen, de már
rövidtávon is javasolt a szektor adóztatásának koncepcionális átalakítása. Ennek keretében
vizsgálandó az adófizetés átterhelése a különböző károsanyag-kibocsátásokra. Egy
komplex karbonadó-rendszer folyamatos gazdasági ösztönzést eredményezne a
környezetkímélőbb technológiákra való átállásra, javítaná a kapcsolódó beruházások
megtérülését, segítené az innovatív technológiák alkalmazását. Az adórendszer ez irányú
átalakításának első lépcsőjét a közműadó és a Robin Hood adó karbonadóval való kiváltása
jelenthetné azzal, hogy a későbbiekben más környezetvédelmi terhek (pl. levegőterhelési díj),
illetve az energiatermékekre vonatkozó jövedéki adók (pl. energiaadó) is integrálható lehet az
új rendszerbe.
11. Nemzeti energetikai vagyonpolitika
A hatályos Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzéseinek megfelelően a 2010. évi szintről
gyakorlatilag a duplájára, több mint 70%-ra növekedett a nemzeti energetikai tulajdon aránya,
amelynek a versenyképesség növelésében, a nemzeti klíma- és energiapolitikai célok
megvalósításában kulcsszerepe van. Az állami tulajdonú cégek az ellátási lánc minden
szegmensében jelen vannak. Garantálni kell a nemzeti tulajdonba került eszközök értékének
megőrzését, hatékony és jövedelmező működtetését, valamint elő kell segíteni, hogy a hazai
tulajdonú vállalkozások élen járó szerepet játszhassanak a szektorban zajló, a piaci és
technológiai átalakulás által teremtett üzleti lehetőségek kihasználásában (digitalizáció,
megújuló energiák felhasználása, elektromobilitás, esetleges termelői kapacitáshiány
kezelése, okos megoldások kialakítása). A lehetőségek kiaknázásához, az értékteremtés
sebességének növeléséhez a külső források, finanszírozási megoldások széles körének
bevonása szükséges, amelynek elengedhetetlen feltétele a kiszámítható szabályozási
környezet.
A nemzeti érdekek maradéktalan érvényesítése céljából, az európai szabályozással
összhangban, a további növekedés lehetősége mellett erősíteni kell a nemzeti és
önkormányzati tulajdonú energetikai vállalatok működési szinergiáit, a multi-utility
szemléletű optimalizációt. Ennek teljesítéséhez a jelenleginél határozottabb, a 21. századi
fogyasztói igények kiszolgálását előtérbe helyező állami szabályozás szükséges, amelynek
keretében fel kell mérni az állami tulajdonban lévő közműszolgáltatók működési
hatékonyságát javító digitalizációs lehetőségeket, kiemelten a digitális közmű platform
létrehozása érdekében.
A Mátrai Erőmű és az ahhoz tartozó lignitbányászati jogok megvásárlásával a magyar
kormány folytatja a stratégiai jelentőségű energetikai eszközök közvetlen állami
tulajdonlásával kapcsolatos, az energiaszuverenitásunk és ellátásbiztonságunk
garantálását célzó politikáját.
57
Ez a tranzakció biztosítja, hogy hazánk egyetlen jelentős hagyományos energiatartaléka,
a mátraaljai 2,6 milliárd tonnás lignitvagyon felhasználási lehetősége közvetlen állami
kontroll alá kerüljön.
Támogatni kell az állami és önkormányzati energiavállalatok körében a végfogyasztók
kiszolgálási minőségét, az ügyfélélmény javítását célzó intézkedéseket. A nemzeti energetikai
tulajdonon keresztül megjelenő állami vagyonpolitikai érdek az energiastratégia valamennyi
céljához kapcsolódik, és azok megvalósítására kihatással van.
12. Munkaerőpiac
Iparági visszajelzések alapján az energiaszektorban tapasztalható szakember-, illetve
kompetenciahiány egyre nagyobb gondokat okoz, többek között az ingatlanfejlesztések, a
megújulóenergia-termelő beruházások nyomán növekvő hálózatfejlesztési és csatlakozási
igények kielégítésében. Hasonló problémával szembesülhetünk az új paksi blokkok majdani
üzemeltetése kapcsán. Míg a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészében a betöltetlen
álláshelyek számát tekintve a 2018. III. negyedévében regisztrált 87 ezret meghaladó csúcs
után már némi csökkenés tapasztalható, a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás területén a
trendforduló még várat magára: a betöltetlen álláshelyek száma némileg később indult
emelkedésnek, azonban a szám továbbra is növekszik. Az üres álláshelyeken belül a felsőfokú
vagy technikusi végzettséget igénylők 50% feletti aránya ráadásul jóval magasabb, mint a
teljes nemzetgazdaságra, vagy az ipar más területeire vetített érték.
Az energiaszektor munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében szükséges a
szakirányú oktatás színvonalának emelése, a duális képzési rendszerben rejlő
lehetőségek jobb kihasználása. Az oktatási igények felmérését és a hiányszakmák
azonosítását követően a pályaorientációs programok segítségével emelni szükséges az
energetikai műszaki területen tanulók létszámát. Az elvándorlás és más iparágak (főként az
autóipar) elszívó hatásának a mérséklésében elsősorban a vállalati bérfejlesztéseknek, illetve a
biztos jövőkép kialakításának lehet szerepe. Az országon belüli mobilitás az azt megkönnyítő
(pl. albérleti) támogatások adóterheinek mérséklésével ösztönözhető.
Az alacsonyabb karbonintenzitású energiatermelés- és felhasználás irányába mutató
gazdasági szerkezeti átalakulások az energiaszektoron kívül is jelentős változásokat
hozhatnak a foglalkoztatási igények és lehetőségek területén. Az igazságos átmenet („Just
Transition”) elérése érdekében a stratégia célja, hogy:
lehetőséget biztosítson az energiaátmenettel járó munkaerő piaci folyamatok nyomon
követésére és az esetleges kedvezőtlen tendenciák megfordítására;
elősegítse a munkaerő elhelyezkedési esélyeinek javítását a zöldgazdasági
szektorokban, javítva ezzel a terület versenyképességét;
támogatási lehetőséget biztosítson a sérülékeny munkaerő továbbképzését és
átképzését illetően;
egyes fejlesztéspolitikai támogatási lehetőségeket a sérülékeny társadalmi csoportokra
és régiókra kiterjesszen;
58
elősegítse az egyenlő esélyek érvényesülését a nők és a sérülékeny társadalmi
csoportok, régiók számára, akár külön „igazságos átmenet stratégiák” vagy „igazságos
átmenet megállapodások révén”.
13. Kiberbiztonság
Az IT megoldások és digitalizáció terjedésével, a mesterséges intelligencia térnyerésével a
kibertámadások, illetve az információs rendszerek egymástól való függőségéből származó
kockázati tényezők száma várhatóan a gazdaság minden szegmensében növekedni fog. A
különböző hátterű és motivációjú támadók (script-kiddie-k21
, kiberbűnözők, állami háttérrel
rendelkező támadói csoportok, ún. APT csoportok) tevékenységei egyre inkább érintik az
energiaszektor szereplőit is. Az új, modern és örökölt technológiai megoldások együttes
alkalmazása szintén kihívásokat okoz.22
A kiberbiztonság a nemzetbiztonság egyik legfontosabb elemévé vált, így szuverenitásunk
megőrzésének ma már egyik feltétele a kiberbiztonság általános szintjének lehető
legmagasabbra emelése. Az EU NIS direktíva23
az energiaszektort is kiemeli a hálózati és
információs rendszerek egységesen magas szintű biztonságának szavatolása kapcsán.
A kibertérben jelentkező kihívások, fenyegetések és kockázatok kezelésére, a megfelelő
szintű kiberbiztonság garantálására, a kibervédelmi feladatok ellátására, a kiberellenálló
képesség fejlesztésére és a nemzeti létfontosságú információs infrastruktúra zavartalan
működésének biztosítására a magyar energiaszektornak is készen kell állnia. Célunk az
elektronikus információs rendszerek, a nemzeti létfontosságú információs
infrastruktúra, a minősített információk és a nemzeti adatvagyon védelmének erősítése.
Intézkedési javaslatok:
1) Szektorális kiberbiztonsági követelményrendszer: jelenleg a magyar
villamosenergia-rendszerben érintett jelentősebb szervezetekre nem tartoznak a
létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
szóló 2012. évi CLXVI. törvény hatálya alá, azaz nem lettek létfontosságú
rendszerelemmé kijelölve. Mivel a nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölési
eljárása során jelölik ki az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőket a kijelölt nemzeti
létfontosságú rendszerelem üzemeltetői közül, ezért a hálózati és információs
rendszerek biztonságáról szóló NIS irányelvben szereplő előírások sem vonatkoznak a
jelentősebb szervezetekre.
A fentiekre tekintettel a hazai energiaszektorra vonatkozó létfontosságú rendszerek és
létesítmények védelmével kapcsolatos jogszabályi környezetet úgy kell átalakítani,
hogy a küszöbértékek lehetővé tegyék a jelentősebb szervezetek létfontosságú
rendszerelemmé történő kijelölését. Javasolt az érintett szakmai szervezetek
21 „Naplózó kölykök”: Nem túl nagy tudású számítógép „kiberbűnözők”. Sokszor mások által írt kiegészítő programokkal
(szkriptekkel) vagy szoftverekkel okoznak kárt. A közvélemény gyakran őket is hackereknek hívja. 22 Az Európai Bizottság 2019/553 ajánlása az energia ágazatban érvényesítendő kiberbiztonságról. 23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 Irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek
biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.
59
bevonásával a szektorális sajátosságok figyelembevételével a hatályos kiberbiztonsági
követelményrendszer - a 2013. évi L. törvény és a 41/2015. BM rendelet24
-
követelményeinek módosítása (figyelembe véve azt is, hogy a 41/2015. BM rendelet
egyes rendelkezései a villamosenergia-iparban használt ICS és SCADA rendszerek
esetén nem értelmezhetőek, vagy nem alkalmazhatóak e rendszerek
működési/felhasználási sajátosságai miatt). Stratégiai célkitűzés a megelőző, érzékelő
és reagáló képesség folyamatos javítása a követelményrendszer meghatározásával,
célirányos gyakorlatok szervezésével, támogatási eszközök megteremtésével. A
41/2015. (VII. 15.) BM rendelet mellékleteiben foglalt kontrollkörnyezet bizonyos –
az adott ágazati üzemeltetés szempontjából releváns kontrollok kiemelésével –
elemeiből üzemeltetőre szabott egyedi kontrollrendszert szükséges kialakítani. A
módosítás értelmében az információbiztonsági hatóság az adott üzemeltető számára
irányadó kontrollkörnyezet elemeiben egyedi összetételű követelményrendszert
engedélyezhet az üzemeltető kockázatelemzése alapján.
2) Szektorális kiberbiztonsági információ megosztás: az energiaszektorban érintett
jelentősebb szervezetek között hatékonyabbá kell tenni az információ megosztást mind
hazai, mind nemzetközi szinten. A magyar energiaszektorban érintett jelentősebb
szereplők (energiatermelők, -szolgáltatók, rendszerirányítók) közötti, rendszeres
információ megosztást kormányzati koordinációval kívánjuk elindítani, az
energiarendszerek biztonságos, zavartalan működése érdekében. Ennek keretében
szükséges kialakítani a releváns villamosenergetikai vonatkozású kiberbiztonsági
információk automatizált megosztásának lehetőségeit.
3) Gyorsreagálású egység felállítása incidenskezelésre: az egység helyszíni támogatást
nyújt az egyes szereplők számára kiberbiztonsági incidensek esetén. (nyomrögzítés,
fenyegetés-elemzés, hálózatbiztonsági monitoring, incidenskezelés, különböző
támadói eszközök és módszerek elemzése).
4) Humánerőforrás kérdések: a jogszabályi követelményekben előírt minimális
biztonsági követelményeknek megfelelő beállítások alkalmazása elsődleges
fontosságú. A kiberbiztonsági helyzet javításához (vagy legalább a kiberbiztonsági
kockázatok szintjének további romlásának megelőzéséhez) a legfontosabb
intézkedésnek a kiberbiztonsági tevékenységek képzett és tapasztalt szakemberekkel
történő folyamatos ellátását tartjuk.
14. A stratégia végrehajtásának gazdasági hatásai
A Nemzeti Energiastratégiában foglalt energia- és klímapolitikai célkitűzések elérése, ezen
belül különösen a villamosenergia-szektorban végrehajtandó, a szektor dekarbonizációját
célzó átmenet jelentős beruházásokat igényel. Az ágazati szereplők körében előzetesen
elvégzett felmérés szerint a beruházások megvalósítását támogató pénzügyi források iránti
24 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a
biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről
(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500041.bm)
60
kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot. Az ebben a fejezetben bemutatott források
elosztása során prioritást élveznek majd a rezsiköltségek növekedésének elkerülését szolgáló
fejlesztések. Az energiastratégiai célok elérése szempontjából nélkülözhetetlennek
tartjuk az energiahatékonyság javítását, az energetikai hálózatok fejlesztését és
okosítását, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozását, valamint a lignit
bázisú áramtermelés kiváltását segítő beruházások támogatását. Emellett az energetikai
modernizációra költhető források a paksi kapacitás-fenntartó beruházás hazai önrészéhez,
illetve távhőrendszereink korszerűsítéséhez is hozzájárulhatnak.
14.1. A célok elérésének költségigénye
A 2030-as energia- és klímapolitikai célok elérésének teljes beruházási költségigényét
mintegy 14 700 milliárd forintra becsüljük 2019-es áron (44,5 milliárd EUR). A hazai
nukleáris kapacitás megújítását célzó Paks2-projekt beruházási költsége további közel 4 000
milliárd forint (12 milliárd EUR).
A Nemzeti Energia- és Klímaterv elkészítéséhez használt magyar TIMES modell hasonló
nagyságrendű költségigényt jelez előre,25
ám a beruházási költségek mellett a működési
költségek változását is számításba veszi. A modell az Energiastratégia céljainak elérését
biztosító, ebben a dokumentumban is felvázolt intézkedések végrehajtásának pótlólagos
költségét számolja ki, vagyis a NEKT szerinti WAM (with additional measures) és a
referenciának tekintett WEM (with existing measures) forgatókönyvek költségének a
különbségét mutatja meg.
A magyar TIMES modell magában foglalja az energia-átalakító ágazatokat, a háztartási és a
tercier szektor energiafelhasználást, a közlekedési szektort, illetve az ipari és mezőgazdasági
szektorokat is. Működési logikája szerint adott végfelhasználói kereslet (pl. millió
utaskilométer, termelt cement mennyisége, világítási szükséglet, stb.) kielégítésének a
leginkább költséghatékony módját keresi meg – ez tekinthető a WEM forgatókönyv
költségének. A WAM forgatókönyv viszont – a modell számára korlátként – tartalmazza az
1.2. fejezetben bemutatott, számszerűsíthető célokat, és azok figyelembe vételével keresi meg
a költség-optimumot. A teljes időszakra becsült költség jelenre diszkontált értéke, az ún. teljes
rendszerköltség26
a WAM forgatókönyvben azért magasabb, mert drágább technológiákat is
alkalmazni kell pl. a magasabb emisszió-csökkentési célok elérésére.
Modellezési eredmények
A vizsgált 2016-2040. közötti időszakban a WAM forgatókönyv pótlólagos, teljes diszkontált
rendszerköltsége 20 401 milliárd forint, melynek éves átlagos értéke 582,9 milliárd forint. A
nettó addicionális költségek folytonosan emelkedve 2030 környékén érik a legmagasabb
szintet, ugyanis a modellezés eredményei szerint a 2030-as célok elérését célzó
beruházásokkal – a technológiai költségek csökkenése miatt - érdemes kivárni. A 2040-es
célok elérése érdekében történő új beruházások miatt 2035 után a költségek ismételt – kisebb
mértékű - növekedését láthatjuk. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy habár az új
25 2030-ig mintegy 13,5 ezer milliárd forint. A paksi beruházás költségigénye a WEM és a WAM forgatókönyvben is
megjelenik, ezért azzal pótlólagos költségként a modellezés során nem kell számolni. 26 A diszkontálás a 2016. évre történt, 5%-os hosszú távú diszkontráta mellett. A modell a költségeket euróban számolja,
amelyet egy hosszú távon konstansnak feltételezett, 310 HUF/EUR árfolyamon váltottunk át.
61
beruházások tőkeintenzívek, alkalmazásukkal – és a már meglévő technológiák optimálisabb
üzemeltetésével – a változó üzemeltetési és fenntartási költségek jelentősen csökkenthetők.
8. ábra - A teljes nettó addicionális költségek időbeni (5 éves periódusokra vonatkozó) és
költségnembeli változása a WAM és WEM forgatókönyvek között, milliárd forint
A WAM forgatókönyv beruházási költségtöbblet-igénye elsősorban a lakossági
szektorban jelentkezik: összességében az a növekmény 80%-os, 2030-ban az összes költség
90%-át teszi majd ki. A közlekedési szektor beruházásigénye az időszak végén éri el a
legmagasabb szintet, elsősorban azért, mert az elektromos autózás költséghatékony opcióvá
válik. A villamosenergia- és hőtermelés, valamint a szolgáltató szektorokban kisebb mértékű
addicionális beruházási költségekkel számolhatunk, az iparban és a mezőgazdaságban pedig
nincs különbség a WEM és a WAM forgatókönyvek beruházásigénye között.
-2000
0
2000
4000
6000
8000
10000
2020 2025 2030 2035 2040
Költségek változása (W
AM
-WEM
) /M
rdFt
/
Beruházási költségek változása Fix OM költségek változása
Változó OM költségek változása Nettó teljes költség változás
62
9. ábra - A nettó addicionális beruházási költségek időbeni és költségnembeli változása a
WAM és WEM forgatókönyvek között, milliárd forint
Bár a WAM forgatókönyv teljes pótlólagos költségigényét főként a magasabb beruházási
költségek magyarázzák, a fix üzemeltetési és fenntartási (FOM) költségek szintén
magasabbak, és azok növekedése is megfigyelhető a vizsgált időtávon. Utóbbi főként a
közlekedési szektorban szembetűnő: a WAM forgatókönyvben megjelenő új technológiák
(elektromos és hidrogénüzemű autózás) nem csak tőkeigényesebbek, hanem fix üzemeltetési
és fenntartási költségük is nagyobb.
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
10000
2020 2025 2030 2035 2040
Költségek változása (WAM
-WEM
) /M
rdFt
/
Villamosenergia- és hőtermelés Ipar Közlekedés
Lakosság Szolgáltatás Mezőgazdaság
Nettó beruházási költség változás
63
10. ábra - A nettó addicionális fix üzemeltetési és fenntartási költségek időbeni és
költségnembeli változása a WAM és WEM forgatókönyvek között, milliárd forint
Nagyrészt a közlekedésnek köszönhető azonban, hogy a változó üzemeltetési és fenntartási
költségek (VOM) tekintetében a WAM forgatókönyv megtakarítást eredményez: az ott
alkalmazott technológiák változó költségei összességében alacsonyabbak a WEM
forgatókönyv technológiai mixében kialakuló szintnél. A lakosság esetében ugyanakkor
kismértékű költségnövekedést látunk, elsősorban a relatíve olcsó egyéni gázfelhasználás
jelentős csökkenése, és drágább energiaforrásokra, illetve ellátási módokra (villamos energia,
távhő) történő cseréje miatt. Az „egyéb” kategóriába tartozik az ETS-kvótaköltség alakulása,
amelynek negatív értéke azt mutatja, hogy – mivel a kvótaárak a két forgatókönyvben
megegyeznek - az ETS alá tartozó vállalatok összességében kevesebb kvótát használnak fel,
vagyis kevésbé karbon-intenzívekké válnak.
64
11. ábra - A nettó addicionális változó üzemeltetési és fenntartási költségek időbeni és
költségnembeli változása a WAM és WEM forgatókönyvek között, milliárd forint
14.2. Egyéb gazdasági hatások
A modellezett költségek nem tartalmazzák a villamosenergia-hálózatoknak a fogyasztói
igények növekedéséből és a decentralizált termelés térnyeréséből fakadó, korábban jelzett,
2030-ig várhatóan 500 milliárd forintos fejlesztési költséget. Éppen ezért ezen a területen
kiemelten indokolt a fejlesztési költségeket jelentős részben az energiaszektor
modernizációjára és a klímavédelemre rendelkezésre álló uniós fejlesztési forrásokból
finanszírozni. A rezsiköltségek szempontjából a modellezés egy további fontos tényezőre
világít rá: az energiastratégiai célok elérésének költséghatékony teljesülése jelentős
beruházási igényt támaszt a lakossági szektorban. A gazdaság egészének szempontjából
ezek a leginkább költséghatékony beruházások, amelyek megvalósulását az
energiahatékonysági kötelezései rendszer bevezetése által mozgósított források, fűtés-
korszerűsítési programok, illetve a fejlesztések piaci finanszírozási lehetőségeinek a
bővítésére fogja biztosítani. A fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának előmozdítása szintén
hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyre inkább energiahatékony otthonokban élő magyar
háztartások tudatos magatartással tovább mérsékelhessék rezsikiadásaikat (lásd az
Energiatudatos és modern magyar otthonok zászlóshajó-projektet).
Az energiastratégiai célok teljesülése rendszerszinten is eredményez megtakarításokat.
Az új magyar-szlovák villamos energia távvezeték projekt befejezése például már rövid
távon azt eredményezheti, hogy csökken az a jelentős – az éves zsinórtermék esetén jelenleg
-2000
-1500
-1000
-500
0
500
1000
2020 2025 2030 2035 2040
Költségek változása (WAM
-WEM
) /M
rdFt
/
Villamosenergia- és hőtermelés Ipar Közlekedés
Lakosság Szolgáltatás Mezőgazdaság
"Egyéb" Nettó VOM költség változás
65
mintegy 11 EUR/MWh-ás – felár,27
amennyivel jelenleg a villamos energiáért a magyar
tőzsdén többet kell fizetni a némethez képest. 2021-től várhatóan elérhetővé válnak az új
szlovák-magyar határkeresztező kapacitások, hosszabb távon pedig az uniós villamos energia
rendelet is kötelezővé teszi a határkeresztező kapacitások nagyobb arányú felajánlását a
kereskedelmi forgalom részére. Ez különösen az osztrák határon jelentős kapacitásbővítést
fog eredményezni várhatóan 2022-től. Ha a fejlesztések hatására a felár megfeleződik, a 45
TWh-ás éves magyar villamosenergia-fogyasztás egészére vetítve – változatlan német tőzsdei
árak mellett - évi mintegy 75 milliárd forintos megtakarítás érhető el, ami tíz éves távlatban
bőven megteremti a szükséges hálózati beruházások fedezetét.
A magyar villamosenergia-piac relatív drágaságát a határkeresztező kapacitások
szűkössége mellett a magasabb hazai gázár is magyarázza. A szén-dioxid-kvótaárak
emelkedése miatt ugyanis a hazai termelésben a szenes helyett egyre inkább a gáztüzelésű
erőművek az ármeghatározók, amelyek német versenytársaiknál drágábban jutnak
tüzelőanyaghoz. Az infrastruktúra-fejlesztés ezen a területen is hozhat előrelépést: az
osztrák-magyar határkeresztező kapacitás szűkössége miatt a 2019/20 gázévben szűkületi
felárat kellett fizetni az Ausztriából történő gázimportra, mintegy 1,5 EUR/MWh
többletköltséget okozva a hazai kereskedők, így végső soron a fogyasztók számára. Ez a
többlet a 2020-ra megvalósuló szlovák-magyar szállítási kapacitásbővítéssel megszűnhet,
mint ahogyan a földgáz-beszerzés további diverzifikálásának a lehetősége (3.2 fejezet), a
régiós gázpiaci integráció előmozdítása (3.3 fejezet), illetve az ellátásbiztonsághoz
kapcsolódó költségelemekre vonatkozó szabályozás tervezett felülvizsgálata (6.3.3 fejezetet)
is kedvező hatással lehet a hazai földgáztüzelésű erőművek regionális versenyképességére.
A hazai villamosenergia-árak mérséklődését a megújuló forrásokból, különösen a
napenergiából származó termelés bővülése is segíteni fogja. Az erőművi mix átalakítása
ugyan jelentős beruházásokat igényel, ám ha a kapacitások már rendelkezésre állnak, akkor
azok a hagyományos erőművekhez képest elenyésző költségek mellett termelnek. A
megcélzott versenyző, költséghatékony megújuló támogatási rendszer (6.3.1 fejezet)
gondoskodik arról, hogy ezek az előnyök a nagykereskedelmi piaci árakban is megjelenjenek.
A hazai megújuló kapacitások növekedésével így nemcsak a villamosenergia-importigény
csökken (6.2 fejezet), hanem az azt kiváltó hazai termelés költségszintje is mérséklődik.
14.3. Fejlesztési források
A következő hétéves uniós költségvetési időszak (2021-27) kohéziós fejlesztési
forrásainak tervezése jelenleg zajlik. A kohéziós források legalább 25%-át éghajlat-politikai
célok érdekében szükséges felhasználni. A „Zöldebb, karbonmentes Európa” nevű
szakpolitikai célkitűzés égisze alatt többek között a tiszta energiaforrásokra való átállást, a
megújuló energiaforrások beruházásait, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, és a tiszta
üzemű városi közlekedést lehet támogatni. A „Jobban összekapcsolt Európa” nevű
27 A német és magyar nagykereskedelmi villamosenergia-árak közötti eltérés okai. MEKH, 2019.
http://mekh.hu/download/a/ff/b0000/a_nemet_magyar_nagykereskedelmi_villamosenergia_arak_kozotti_elteres_okai.pdf
66
célkitűzésen belül pedig közlekedési és digitális — a klímapolitikai célokat is szem előtt tartó
— transzeurópai hálózatok támogathatóak.
Egy olyan felvetés, amely a tagállamok széles körének támogatását elnyerte, Igazságos
Átmenet Alap (Just Transition Fund, a továbbiakban: Alap) néven valósulhat meg. Ennek az
új alapnak az lenne a célja, hogy támogassa a klímapolitikai fejlesztési irányok megvalósítása
miatt leépítésre kerülő ágazatok által jelentősen érintett régiók gazdasági átalakítását. Az
eredeti elgondolás szerint ez kizárólag a jelentős szénbányászattal és széntüzelésű
erőművekkel jellemezhető régiókat jelentette volna. Tekintettel arra, hogy az Európai
Bizottság még dolgozik a javaslaton, a kedvezményezett tagállamok köre és a forrásösszeg
még nem ismert.
Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének harmadik kereskedési időszakában (2013-
2020) a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel meghatározott hányadának
(EUA III egység értékesítés 50%-ának, EUAA légiközlekedési egység értékesítés 100%-
ának) felhasználása a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzaton
történik. 2021 és 2030 között – tonnánkénti 25 eurós átlagos CO2-árat feltételezve –
mintegy 840 milliárd forintos kvótabevétellel28
tervezünk. Ez együttesen tartalmazza a
10c derogációs mechanizmus29
keretein belül felhasznált kibocsátási egységek pénzbeli
értékét, a Modernizációs Alapot, és a kvótabevételek általános szabályai szerint30
elkölthető forrásokat - előbbiek egésze, az utóbbi 50%-a szolgál célzottan zöldgazdaság-
fejlesztési célokat. Azaz a kormány összesen nagyságrendileg 560 milliárd forint fejlesztési
forrás fölött rendelkezhet.
A kvótabevételek zöldgazdaság-fejlesztést szolgáló 50%-át kiegészítik a Modernizációs
Alap31
forrásai: ezekre Magyarország a jelenlegi kvótabevételek általános szabályai szerint
felhasznált összegek felett lesz jogosult. A 2021-től létező Modernizációs Alap célja az
energetikai rendszerek korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése. A
rendelkezésre álló pénzügyi forrás legalább 70%-át kötelező a Modernizációs Alap prioritási
listájának megfelelő beruházások támogatására felhasználni. A források fennmaradó 30%-os
része tekintetében más, az energetikai rendszer modernizációjával kapcsolatos projektek is
támogathatóak. A prioritási lista szerinti projektek esetén a támogatási intenzitás legfeljebb
100%, egyébként legfeljebb 70% lehet.
A 2024-ben felülvizsgálható prioritási lista a következő elemeket tartalmazza:
Megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés és - felhasználás.
Az energiahatékonyság javítása, beleértve a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság
és a hulladékágazat energiahatékonyságát célzó beruházásokat.
28 A bevételek becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, mert a kvóták árfolyama tőzsdén alakul ki, illetve hatást gyakorol
rá a piaci stabilitási tartalék működése, az ingyenes kiosztásra való igény és egyes politikai tényezők (pl. Brexit) is. Ezért a
szám csak indikatív becslésnek tekinthető. Az időszak alatt 310 Ft/EUR árfolyamot prognosztizáltunk. 29 A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikke szerinti finanszírozási mechanizmus. 30 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási
egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (10. cikk
(3) bekezdés) 31 A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti finanszírozási mechanizmus.
67
Energiatárolás.
Az energiahálózatok – ezen belül a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli
hálózatok – modernizációja.
A tagállamok közötti összeköttetések bővítése.
Az igazságos átállás „szén-dioxid-függő régiókban”, „hogy támogatni lehessen a
munkavállalók átirányítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az álláskeresési
kezdeményezéseket és az induló vállalkozásokat”.
A 10c derogáció 2021-2030. közötti hazai alkalmazásának célja a magas üvegházhatású gáz
kibocsátással járó áramtermelés földgázzal vagy más, fenntartható technológiával történő
kiváltására. A támogatási intenzitás legfeljebb 70% lehet. A nyertes projekteket pályázati úton
választják ki.
Az egyéb hazai, energetikai-klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok közül
kiemelendő az évi 0,4 milliárd forint nagyságú Épületenergetikai pályázati program,
amelyből támogatás nyújtható:
Megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére.
Megújuló energia felhasználásának növelésére.
Energiahatékonyságot javító intézkedésekre.
Az ÜHG kibocsátás-csökkentését eredményező beruházásra, intézkedésre.
Klímapolitikai, zöldgazdasági, energiatudatossági társadalmi szemléletformálásra.
Alacsony energiafelhasználású épületek építésének támogatására.
A kötelező átvételi rendszert felváltó METÁR (Megújuló Energia Támogatási Rendszer)
keretében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogosult normatív feltételek
mentén dönteni a megújuló forrásból származó villamos energia kötelező átvételi
időtartamáról és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségéről. A közeljövőben
megjelenő METÁR tenderek keretében a termelők a támogatott árra tett ajánlataik
alapján versenyeznek évi 2,5 milliárd forint keretösszegű támogatásért.
A 2021-2027. közötti uniós programozási időszakban megemelt forráskerettel állnak
majd rendelkezésre energetikai projektek finanszírozására a közvetlen uniós irányítás
alatt lévő programok. Ezek közé tartozik a Horizon Europe (kutatás-fejlesztés-innováció), a
Connecting Europe Facility (energetikai infrastruktúra), a LIFE (környezetvédelem), az
EURATOM (nukleáris energia), a Structural Reform Support Program (intézményi és
növekedésösztönző reformok, klíma és energetikai célkitűzések), a Digital Europe
Programme (digitalizáció), a European Defence Fund (védelmi, katonai célú energetikai
projektek), valamint az InvestEU (hatékony közlekedési infrastruktúra, zöldenergia és
innováció).
A hazai energiaszektor átalakításához szükséges tőke előteremtéséhez a magánforrások
bevonása is elengedhetetlen. Ennek alapfeltétele a stratégiában ismertetett, kiszámítható
energiapolitika és szabályozás. Elsősorban az alacsony támogatási intenzitású, valamint a
68
visszatérítendő forrást biztosító eszközök alkalmazását szükséges előtérbe helyezni, azaz el
kell kerülni a beruházások túltámogatását.
A szektor átalakításához szükséges finanszírozási igényekkel összemérhető forrástömeg
további hatékonyságnövelésből a villamosenergia- és földgázpiacon már nem teremthető elő.
A tőke- és kötvénypiac, valamint a bankok kizárólag biztos megtérüléssel és stabil
jövedelmezőséggel működő cégeket és projekteket finanszíroznak, ugyanakkor a
rendelkezésre álló fejlesztési források egyfajta multiplikatív csatornájaként is működnek,
további mozgásteret biztosítva az átalakítások finanszírozásához. A rendelkezésre álló
fejlesztési forrásokat tehát a magánforrások bevonásának ösztönzésével együtt lehet a
leghatékonyabban felhasználni.
69
15. Zászlóshajó-projektek
A bemutatott stratégiai célok elérése érdekében hat ún. zászlóshajó-projektet azonosítottunk.
Ezek a legfontosabb beavatkozási területeket fedik le, és a hozzájuk kapcsolódó részletes
intézkedési tervek egyben a stratégia végrehajtási tervéül is szolgálnak. A zászlóshajó-
projektek azonosításával nemcsak a prioritások kijelölése volt a célunk, hanem annak a
biztosítása is, hogy a legfontosabb beavatkozási területeken a tennivalókat szektorokon
átívelő módon (a gáz- és árampiaci, energiahatékonysági, innovációs, dekarbonizációs, stb.
szempontokat is figyelembe véve) vegyük számba. Úgy véljük, a projektszintű szemlélet
hozzájárul ahhoz, hogy a megfogalmazott célok egymást erősítsék a végrehajtás során.
Az azonosított zászlóshajó-projektek:
1. Klímabarát és rugalmas áramtermelés.
2 A gazdaság energiahatékonyságának javítása.
3. Közlekedés-zöldítés.
4. Energiatudatos és modern magyar otthonok.
5. Energetikai innovációs projektek.
6. Energia-és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program.
1. Klímabarát és rugalmas áramtermelés
Jelenlegi helyzet és kihívások
A hazai erőművek beépített kapacitása 2018. december 31-én 8878,5 MW-ot tett ki; a Paksi
Atomerőmű 2012,8 MW-os kapacitása mellett jelentős súlyt képviselt az ország második
legnagyobb áramtermelője, a Mátrai Erőmű, melynek rendelkezésre álló állandó teljesítménye
896,3MW. Az összes szenes/lignites beépített termelő kapacitás 1166,3 MW (Mátra,
Oroszlány – az utóbbi állandó hiányban, nem termel). Ezeket az alaperőművi kapacitásokat
több mint 1131,6 MW megújuló (ebből 660,4 MW időjárásfüggő) kapacitás egészítette ki, a
rugalmasságot pedig 4567,7 MW szénhidrogén- (főként gáz-) tüzelésű erőmű biztosította.32
A MAVIR adatai szerint a hazai villamosenergia-termelés 60%-a ÜHG-semleges forrásból
származik, hiszen a megújuló források egytizednyi arányát a nukleáris termelés 50%-os súlya
egészíti ki. A villamosenergia-termelés további 40%-a fosszilis alapon biztosított (25%
földgáz, 15% lignit).
A megújuló villamosenergia-termelésen belül az elmúlt évtizedben elsősorban a
biomassza/biogáz tüzelés bővülése volt számottevő, a háztartási méretű napelemek mellett az
ipari méretű fotovoltaikus erőművek csak az elmúlt néhány évben kezdtek terjedni. Ez a
stratégia abból a szempontból kedvező volt, hogy a megújuló technológiák közül csak a
relatíve költséghatékony megoldások nyertek teret, így elkerülhető volt a támogatási
költségek gyors növekedése. Ugyanakkor mára a fotovoltaikus energia-előállítás költsége
32 MAVIR
(https://www.mavir.hu/documents/10258/230111720/VER+BT_20181231.pdf/53b1f45e-6c0d-1e94-55b5-22eff115593d)
70
jelentősen csökkent, elérkezett az idő, hogy a megújulók piaci penetrációja Magyarországon
is növekedjen. Ezt a kötelező átvételi rendszert (KÁT) felváltó METÁR keretében elérhető
támogatások segítik.
A hazai erőművi mix átalakulása során a fő kihívást a megújuló termelés ösztönzésének és
rendszerintegrációjának költséghatékony megvalósítása jelenti. Fokozott figyelmet kell
fordítani az ellátásbiztonság garantálására, ami megköveteli a rugalmas gáztüzelésű
kapacitások megfelelő szintjének rendszerben tartását, új típusú rugalmassági eszközök
használatának ösztönzését, valamint a villamosenergia-hálózatnak a keresleti és kínálati
oldalon várható változásokra való felkészítését.
Az elmúlt években a piaci és szabályozási környezet jelentős változása, a szigorodó
szennyezőanyag-kibocsátási előírások és az egyre emelkedő ÜHG-kibocsátási egységárak a
szénbányászat és a szénalapú villamosenergia-termelés csökkenését, visszaszorulását
eredményezték az Európai Unióban. A visszafordíthatatlan tendenciától függetlenül a Mátrai
Erőmű lignites blokkjai üzemidejük végéhez közelítenek. Az erőmű engedélyei 2025-ben
lejárnak, a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a technológia jelenlegi formájában
nem lesz fenntartható. Az elavult technológiák megújítása, a szigorú környezetvédelmi
normáknak való megfelelés önmagában is jelentős beruházási igényt teremt.
Küldetés
Célunk egy rugalmas és klímabarát, a megújuló forrásokból származó termelés
költséghatékony integrálására képes villamosenergia-szektor kialakítása. Szén-dioxid-mentes
villamosenergia-termelésünk aránya 2030-ra eléri a 90%-ot. A villamosenergia-termelés
ÜHG-intenzitásának csökkentésében a megújuló termelés ösztönzése mellett a nukleáris
kapacitások szinten tartása, valamint a lignit alapú áramtermelés alacsony karbon intenzitású
áramtermeléssel történő kiváltása játszik kulcsszerepet.
Magyarország számára a napenergia hasznosítás az egyik leginkább perspektivikus lehetőség,
amely egyszerre csökkentheti energiaimport-függőségünket és energiaszektorunk károsanyag-
kibocsátását. El kívánjuk érni, hogy az elkövetkező években Magyarországon dinamikusan
nőjön a naperőművi kapacitás. A növekvő napenergia-termelést elsősorban a szabályozható
biomassza-kapacitások bővülése egészítheti ki.
A beépített megújuló kapacitások bővülésével párhuzamosan emelkedő támogatási igény
megköveteli a támogatási rendszer költséghatékony működését, amiben a megújulóenergia-
kapacitások tendereztetési rendszere (METÁR-tender) hozhat előrelépést. A tendereztetéstől a
fajlagos támogatási igény csökkenése várható, ami a piacinál magasabb átvételi árat kifizető
ipari villamosenergia-fogyasztók fajlagos finanszírozási terhének csökkenését eredményezi.
A Mátrai Erőmű működésének fenntartása a Magyar Állam szempontjából, az ellátás
biztonsági - rendszerszabályozási célok rendszerében stratégiai fontosságú kérdés, hiszen:
a Mátrai Erőmű esetleges leállása egy rendszerszintű szabályozásra alkalmas erőmű
kiesését eredményezné a hazai villamosenergia-rendszerből.
Az időjárás szélsőségessé válásával egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a
felhasználás/fogyasztás megközelíti vagy meghaladja a rendelkezésre álló
kapacitásokat. Ez a helyzet a tartalék erőművek növekvő jelentőségére figyelmeztet.
71
Az import elérhetőségét korlátozhatja, hogy a régióban mind a hőmérséklet alakulása,
mind pedig a víztartalékok nagysága erősen korrelált.
Az időjárásfüggő megújuló termelés növekvő részaránya mellett a szabályozási
rugalmasság fenntartása abban az esetben is szükséges, ha energia-oldalon nem
mutatkozik hiány. A magyar villamos rendszerben az elkövetkező időszakra, Paks 2
beállásáig, valamint a megújulók rendszerintegrációjából fakadó hálózatfejlesztési
feladatok elvégzéséig szükség van alacsony óraszámban termelő stratégiai
tartalékkapacitásra, üzembiztonsági tartalékra. Erre a Mátrai Erőmű tartalék erőművi
fenntartása az egyik legkézenfekvőbb megoldás..
A Mátrai Erőmű hosszú távú jövőképének megvalósítása során kormányzati érdek egy olyan
átfogó energiapolitikai megközelítés kialakítása, amely a klímapolitikai célok teljesítése, a
modernizáció mellett a hevesi barnaszenes régió szerkezet-átalakítását, a felmerülő ellátás
biztonsági kockázatok kezelését, valamint a beruházási és rekultivációs igényeket is
figyelembe veszi. A Mátrai Erőmű alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákon alapuló
átalakítására uniós források is rendelkezésre állhatnak. A Mátrai Erőmű számára biztosítani
kívánt átmenet tehát jól illeszkedik Magyarország klímapolitikai céljaihoz, és a 2050-es
karbonsemlegességi célokról szóló európai uniós vitában képviselt álláspontjához.
Intézkedések
● A megújuló alapú villamosenergia-termelés ösztönzése
- A költséghatékony támogatási szint biztosítása érdekében a jövőben a METÁR
keretein belül támogatáshoz csak technológia-semleges megújuló kapacitás-
tendereken lehet hozzájutni, hagyományos kötelező átvételi rendszerben pedig csak a
kísérleti technológiák és a mintaprojektek juthatnak termelési támogatáshoz.
o 2026-ig a METÁR keretében kiosztható maximális éves új támogatástartalom
a stratégia készítésének időpontjában hatályos jogszabályok szerint 45 milliárd
forint. A 2019 szeptemberében lefolytatott első pilot pályázati kiírás
fontosabb elemei a következők:
Pályázat benyújtása két kategóriában lehetséges:
nagyobb, mint 0,3 MW és kisebb, mint 1 MW közötti
teljesítmény-kategória, maximálisan 66 GWh kiosztható
mennyiség és 333 millió forint maximális támogatási keret
erejéig, illetve
legalább 1 MW és legfeljebb 20 MW közötti teljesítmény-
kategória, maximálisan 134 GWh kiosztható mennyiség és 667
millió forint maximális támogatási keret erejéig.
Licitálni a piaci ár fölötti prémiumra lehet.
Az értékelési eljárás során azonos ajánlati ár esetén, a barnamezős
területen megvalósuló pályázat előnyben részesül.
72
A kereskedelmi üzem kezdetére vonatkozó határidő valamennyi
pályázóra vonatkozóan a tenderen elnyert támogatási jogosultságot
megállapító határozat véglegessé válásától számított három év.
A pályázaton kizárólag hazai telephelyen termelt villamos energia
termelője nyerhet támogatást.
A termelőknek szükséges gondoskodniuk a kiegyenlítő szabályozási
felelősség viseléséről, a villamos energia belső piacáról szóló 2019/943
EU Rendelet 5. cikke szerintieknek megfelelően.
o A pilot tendert követően 2020-tól évente akár több tender is kiírásra
kerülhet az Európai Bizottsági által jóváhagyott METÁR támogatási
rendszerben rögzített maximális támogatási keret erejéig. Technológiánként
külön tender nem lesz a későbbiekben sem.
- Az időjárásfüggő megújuló forrásokat használó villamosenergia-termelőknek a
külföldi termelők számára elérhető hiteltermékekkel versenyképes forrásokat
kívánunk biztosítani.
● A megújuló beruházások integrálásának költséghatékonnyá tétele:
- A villamos energia belső piacáról szóló 2019/943 EU Rendelet 5. cikkében
megkövetelt hatékony menetrendezéshez nagy felbontású és megbízható
meteorológiai előrejelzésekre van szükség. Mivel egy ilyen rendszer kiépítésének
költsége meghaladja a megújuló termelők lehetőségeit, ugyanakkor annak
megvalósítása jelentős externális hasznokkal is jár, a kormány magára vállalja egy,
az OMSZ által készítendő előrejelző rendszer kiépítésének anyagi támogatását.
- Kompenzációs, azaz kiegyenlítési támogatási rendszer kidolgozása a KÁT és a
0,5MW alatti METÁR-KÁT termelők szabályzási képességének növelésére. Ha a
termelő kiegyenlítő energia költségnövekedésének a rossz menetrendezés az oka, az
csökkenti a kompenzáció mértékét, így a költségviselők terheit is.
- Diverzifikált megújuló portfólió kialakításának ösztönzése: a hazai bioenergia
potenciálok, valamint a kisméretű vízenergia termelő kapacitások kiaknázása a
napenergia mellett.
- A megújuló villamosenergia-termelésnek a rendszerirányító által mérlegkör-
felelősként vezetett KÁT-mérlegkörben történő kötelező részvétele helyett piaci
mérlegkörhöz való csatlakozásának ösztönzése, a támogatási feltételek fenntartása
mellett, elősegítendő a piaci integrációt.
● Az ellátásbiztonság és rendszer-szabályozhatóság fenntartása:
- Stabil, tervezhető szabályozási környezet kialakítása a villamosenergia-piac
szereplői számára a beruházások megalapozott tervezhetősége és végrehajthatósága
érdekében; a METÁR tenderek rendszerének véglegesítése.
- A hazai ellátásbiztonság szintjének meghatározása LOLE, LOLP, LOLH mutatók
alapján, az ellátásbiztonsági kockázatok azonosítása és a lehetséges negatív gazdasági
73
hatások monitorozása (VoLL), ezek rendszeres felülvizsgálata, célértékek
meghatározása; a cél-, a tény és a várható értékek alapján a hazai villamosenergia-
rendszer célzott ösztönző mechanizmusainak hangolása.
- Elosztóhálózati szűk keresztmetszetek azonosítása és feloldása piaci
mechanizmusokkal (kapacitásaukció, elosztói flexibilitási piaci termékek) a
decentralizált termelés integrációja érdekében. Az aktív elosztóhálózati
rendszerüzemeltetés lehetőségeinek megteremtése.
- Az új beruházásokat és a szükséges erőművi kapacitásfenntartó nagyjavításokat nem
ösztönző ágazati különadók (pl. Robin Hood adó) fokozatos kivezetése.
- A gáztüzelésű erőműveket terhelő MSZKSZ-díj fokozatos mérséklése.
- A kapcsolt termelők támogatási lehetőségeinek vizsgálata.
- Az általános ellátásbiztonsági célokat szolgáló, de ma a gáztüzelésű erőművek által
fizetett fűtőolaj-készletezési költségek társadalmasítása vagy kivezetése.
- Az ellátásbiztonságot erősítő kapacitástartalék-rendszer, a stratégiai tartalék vagy
az üzemzavari/hálózati tartalék bevezetésének vizsgálata.
- A Paks 2. projekt sikeres megvalósítása
● Az átviteli és elosztóhálózati rugalmassági kereslet költséghatékony kielégítése:
- Új típusú rugalmassági szolgáltatások piaci megjelenésének elősegítése a tárolói
beruházások ösztönzésével és a kereslet oldali szabályozási lehetőségek
mobilizálásával.
- A tárolók engedélyezési folyamatának és szabályozási piaci akkreditációjának
egyszerűsítése.
- A tárolók műszaki lehetőségeit jobban kihasználó szabályozási termékek
kialakítása (pld. mesterséges inercia – jellegű termékek bevezetése).
- Innovatív megoldások támogatása a szezonális tárolásban.
- A kapcsolt termelők hőtárolásának ösztönzése.
- A rendszerszintű szabályozásba szükséges bevonni a már jelentős mértékben
kiépült fogyasztó oldali beavatkozási lehetőségeket, a vezérelt csatlakozási
pontokhoz kapcsolódó HKV és RKV rendszereket. E rendszerek működtetik a széles
körben alkalmazott hőtárolós melegvíz bojlereket, országosan 1 GW körüli
nagyságrendben részlegesen szabályozható teljesítményt biztosítanak. Ez a már
kiépült technológia megfelelő alapja lehet a hazai DSR potenciál kiaknázásának, így
már csak a piaci helyzetének biztosítása szükséges.
- A DSR potenciál további bevonása érdekében külön termék bevezetése a rugalmas
fogyasztás számára a rendszerszintű szolgáltatások piacán.
74
- A virtuális termelési integrációk, lokális energiaközösségek és a micro-grid
megoldások ösztönzése; a megújulók és a tárolók egy telephelyen történő
üzemeltetésének megkönnyítése szabályozási eszközökkel.
- Határköltség (ún. pay-as-clear) alapú rendszerszintű tartalék tendereztetés
bevezetése mind az energiaár, mind pedig a kapacitás lekötés tekintetében. Egységes
megközelítés szükséges a standard rendszerszintű szolgáltatási tenderek tekintetében,
a különböző termékekre azonos szabályoknak kell vonatkoznia (pl. gépcsoport szintű
ajánlatadás lehetővé tétele az mFRR tenderen).
- A szabályozási kapacitások közös beszerzését és megosztását lehetővé tevő
nemzetközi megállapodások megkötése a rendszerirányító részéről.
- A piaci kapuzárási időpontoknak a valós idejű kereskedéshez közelítése.
● A villamosenergia-hálózat felkészítése a decentralizált kapacitások költséghatékony
befogadására:
- A meglévő hálózati elemek teljesítőképességének növelése.
- Innovatív technológiák alkalmazásával (pl. távvezetéki dinamikus terhelési korlátok -
DLR) az aktuális viszonyoknak megfelelően a hálózati elemek még rendelkezésre
álló kapacitásának pontosabb meghatározása.
- A DSO-k aktív rendszerüzemeltetői szerepének megteremtése: elosztóhálózati
üzemirányítási és feszültségszabályozó központ létrehozásának, elosztói rugalmassági
termékek bevezetésének, illetve a TSO és a DSO működésének együttes
optimalizációját biztosító platform kialakításának vizsgálata.
- HMKE-vel rendelkező fogyasztók esetében – előremenő rendszerben - a
vonatkozó hálózati csatlakozási feltételek, kötelezettségek átalakítása. A
végfogyasztó saját beruházásában megvalósuló eszközöknél (HMKE, EV töltő-
inverter) indokolt a műszaki követelményeket előre meghatározni és annak ügyfél
általi alkalmazását előírni.
- A 0,4 MW csatlakozási teljesítmény feletti termelők kötelező bevonását kell
előírni a feszültségszabályozásba.
- Minden KIF, KÖF és NAF hálózathoz csatlakozó fogyasztó vonatkozásában a
villamos energia elosztóhálózat fizikai tulajdonságaival és költségstruktúrájával
összhangban lévő, és a fogyasztókat egyenletesebb hálózati
kapacitáskihasználásra ösztönző végfelhasználói villamosenergia-árrendszer (több zónaidős, teljesítmény- és energiaalapú tarifa, éves hálózathasználati alapdíj)
kialakítása.
- A villamosenergia-hálózati társaságok szabályozásának (elsősorban ár- és tarifa,
valamint hálózati csatlakozási szabályozás) módosítása.
● A lignit alapú áramtermelés alacsony karbon intenzitású áramtermeléssel történő
kiváltása
- A Mátrai Erőmű telephelyén egy új gázturbinás erőmű üzeme hosszú távon
biztosított, az erőmű közelében kiépített infrastruktúra és a rendelkezésre álló
75
- üzemeltető-karbantartó létszámra alapozottan. A CCGT-egység telepítése racionális,
indokolt lépés, amely Magyarország, különösen a keleti országrész ellátásbiztonsága
szempontjából is megalapozott.
- A Mátrai Erőmű a korábbi Őzse-völgyi zagyterének felületén sikeresen létesített 20
MWp-os fotovoltaikus erőmű előkészítési, engedélyezési, üzemeltetési tapasztalatai és
az erőmű rendelkezésre álló területeire alapozva, hasonló kialakítású, teljesítményű
naperőművek létesítését tervezi. Az újabb naperőművek a bányászati tevékenység
befejezését követően a bányahányó területén a rekultiváció részeként kerülnek
elhelyezésre, munkát adva a jelenleg bányászatban dolgozók egy részének.
- A hazai hulladékgazdálkodás erősítése érdekében a Mátrai Erőmű továbbá 400 et/év
RDF energetikai hasznosítására alkalmas, kizárólagosan e célra szolgáló, 31,5 MWe-
os RDF tüzelésű termelőegység létesítését irányozza elő.
Indikátorok
Bázisérték
33
2017 Célérték 2030 Célérték 2040
A megújuló villamosenergia-
termelés aránya a hazai
termelésen belül
10% 20% 37%
A nukleáris termelés aránya 50% 70% 46%
A nettó import aránya 28% 20% alatt 20% alatt
A beépített megújuló
kapacitások nagysága
1131,6 MW
(2018-ban) 7700 MW 13300 MW
A beépített nukleáris
kapacitások nagysága 2000 MW34
4400 MW 2400 MW
Az elosztóhálózatra csatlakozott
naperőművi kapacitások
nagysága
335,5 MW35
(2018-ban) 6400 MW 12000 MW
A villamosenergia-termelés
gázfelhasználása 66089 TJ 83000 TJ 24500 TJ
A villamosenergia-termelés
szén-dioxid-kibocsátása
9,58 millió t
CO2
4,6 millió t
CO2
1,4 millió t
CO2
Rendelkezésre álló rugalmas
kapacitások nagysága
technológiák szerint
- földgáztüzelésű erőművek
3400 MW (2018)
min. 3500
MW
min. 1500
MW
33 Jellemzően 2017-es bázisértékek. Ahol a bázisév eltér, ott azt külön jelezzük. 34 2018-ban 2012 MW. 35 VER megújuló PV erőművek
2017-es tényadatok forrása: MAVIR (2017): A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2017. évi adatai. (Letöltési felület:
http://mekh.hu/a-magyar-villamosenergia-rendszer-ver-2017-evi-adatai)
2018-as adatok forrása: MAVIR (Letöltési felület:
https://www.mavir.hu/documents/10258/230111720/VER+BT_20181231.pdf/53b1f45e-6c0d-1e94-55b5-22eff115593d)
76
Bázisérték
33
2017 Célérték 2030 Célérték 2040
- energiatárolói kapacitás
- DSR megoldások n/a
n/a
min. 100 MW
min. 100 MW
min. 250 MW
min. 250 MW
A rendszerszabályozás költségeinek alakulását (Ft/év) folyamatosan nyomon
követjük. Cél ennek csökkentése
6. táblázat - A klímabarát és rugalmas áramtermelés zászlóshajó projekt indikátorai
Finanszírozás
A naperőművek és a biomassza erőművek további terjedését a METÁR rendszer
működési támogatásai segítik elő, míg a villamosenergia-termelő geotermális erőművek
elterjedését a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. időszakában 2020-tól tervezett,
2,4 milliárd forint összegű Geotermikus Garanciaalapra vonatkozó pilot projekt is
ösztönözheti. A pilot program kapcsán nyert pozitív tapasztalatok esetén a 2021-27-es
programozási időszak releváns operatív programjának vissza nem térítendő forrásaiból
származó beruházási támogatások is számításba jöhetnek.
Az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjához szükséges, a rendszerhasználati
díjak által nem fedezett részét a nemzeti költségvetés - Modernizációs Alap forrásai
támogathatják 2021-től.
A szezonális villamosenergia-tárolás és az akkumulátoros tárolás terjedését, valamint
a hálózatfejlesztéseket és hálózatokosítást az operatív programok és a Modernizációs Alap
vissza nem térítendő forrásai támogatják 2021-től.
A Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak kivezetése, az erőmű tiszta energiára való
átállásával kapcsolatos szerkezet átalakítási kihívások kezelésére bevonható (részben
pályázati úton elérhető) források:
2003/87/EK Irányelv 10c. cikke szerinti mechanizmus.
2003/87/EK Irányelv 10d. cikke szerinti mechanizmus (Modernizációs Alap).
LIFE Program.
2010/787/EU tanácsi határozat a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő
támogatásról.
- A határozat értelmében a bányabezárás okozta társadalmi és környezetvédelmi
problémák enyhítésére rendkívüli támogatás nyújtása lehetséges 2027-ig. A
támogatás forrását a nem lakossági fogyasztók által a villamos energia díjakban
megfizetett díj biztosíthatja (lignitfillér).
Egyéb uniós források.
A fentieken túl lehetséges finanszírozási eszközök a piaci alapú hitelek és az Európai
Beruházási Bank által kínált hiteltermékek is.
77
Felelősök
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nemzeti Vagyonért Felelős Tárca Nélküli Miniszter
A megvalósítás időtávja
2020 – 2040 (folyamatosan)
2. A gazdaság energiahatékonyságának javítása
Jelenlegi helyzet és kihívások
Az ipari szektor az ország energiafelhasználásának egynegyedéért, a szolgáltatási ágazat
(kereskedelem, közszolgáltatások, egyéb) pedig 12%-áért felelős. Bár az ipar
energiafelhasználása 2010 óta nő, azt 2014-ig ellensúlyozta a háztartások fogyasztásának
csökkenése, miközben a szolgáltatási ágazat végső energia felhasználásának mérséklődése
azóta is folyamatos (2010 és 2017 között a KSH adatai szerint összesen 28%-os volt). 2014
óta azonban mind a háztartások, mind a közlekedés energiafogyasztásának folyamatos
növekedése tapasztalható, ezzel pedig az elmúlt négy évben az ország teljes
energiafelhasználása is folyamatosan emelkedik (2016-ban elérve a 2006-os értéket).36
Az elmúlt évek gazdasági növekedésében kiemelkedő szerepet játszik a feldolgozóipari és
építőipari forgalom bővülése, ez a tény pedig egyértelműen rávilágít arra, hogy a magyar
gazdaság szerkezetében nagy az energiaigényes tevékenységek súlya. Ezek jellemzően az
Európai Emisszió-kereskedelmi Rendszer hatálya alá tartoznak.37
Az épületek a legnagyobb hazai CO2-kibocsátók, és egyben az egyik legnagyobb
energiafogyasztók. A hatályos Nemzeti Épületenergetikai Stratégia adatai szerint
Magyarországon a primer energia felhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik,
amelyen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik közel 60%-kal.38
A végső
energiafelhasználást tekintve az Eurostat39
adatai szerint mintegy 35%-ra tehető a lakossági
szektor energiafogyasztásból való részesedése, ennek túlnyomó része az épületek
energiafelhasználását jelenti.
A MEKH háztartások energiafelhasználására vonatkozó adatai40
szerint a magyar háztartások
energiafelhasználásának jelentős része (háromnegyede) fűtésre fordítódik, ami döntően
földgázalapon biztosított (az országos gázfelhasználás közel fele lakossági felhasználás). Az
energiafelhasználás másik két nagy területe a használati melegvíz előállítása, valamint a
világítás és az elektromos eszközök használata (egytized – egytized arányban részesedve). A
lakóépületek esetében tehát a legtöbb energia-megtakarítási potenciál az épületek energetikai
36 Eurostat, „Final energy consumption by sector” adattábla 37 A 20 MW feletti áram- és hőtermelő tüzelőberendezések, cement-, kerámia-, téglagyártás, acél-, alumínium-, vegyi- és
papíripar, kőolaj-olajfinomítás. 38 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (2015.), 24. oldal
https://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20E%CC%81pu%CC%88letenergetikai%20Strate%CC%81gia%2
0150225.pdf 39 https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do 40 http://mekh.hu/download/5/13/90000/8_1_Haztartasok_felhasznalasa_eves.xlsx
78
felújításában és a fűtés korszerűsítésében rejlik. A lakossági épületállomány
energiahatékonysági javulást célzó korszerűsítésével becslésünk szerint a földgázimport
akár egynegyede (évi 2 milliárd m3 földgázfelhasználás) is kiváltható lehet.
A hazai energiahatékonysági politikát alapjaiban határozza meg az európai uniós joganyag,41
amelynek értelmében 2020-ig, majd az azt követő időszakban is számos intézkedést
szükséges végrehajtani. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
2020-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített
energiavolumen legalább 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítást kell elérni, 2020-tól
pedig a végső energiafogyasztás legalább 0,8%-ának megfelelő új éves energia-
megtakarításra van szükség (2020-ig több kivétel is megengedett, 2020 után viszont
lényegében nincs jelentős kivételi lehetőség, így a 2020 utáni kötelezés legalább
annyira szigorú, mint az azt megelőző). Az előírás kötelezettségi rendszer bevezetése
mellett alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is teljesíthető.
A központi kormányzati épületek teljes alapterületének 3%-át évente fel kell újítani,
illetve a központi kormányzatok csak magas energiahatékonysági teljesítményű
termékeket, szolgáltatásokat és épületeket szerezhetnek be.
2020 után már csak közel nulla energiaigényű épületek építése engedélyezhető.
A gazdasági szereplők energiahatékonyság-javítása érdekében a nagyvállalatok
energetikai auditálásra kötelezettek, ezek elvégzésére kellő számú, az
energiahatékonyság terén jártas, megbízható szakembernek kell rendelkezésre állnia;
továbbá az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtását pénzügyi eszközök
biztosításával kell segíteni.
Küldetés
A gazdasági szektor tekintetében kiemelt cél az ipari teljesítmény megőrzése, valamint
további bővítése mellett is a fenntartható és klímabarát energiagazdálkodás. Az energia- és
ÜHG-intenzív ipari tevékenységek versenyképességének záloga, hogy legfeljebb az európai
ipari versenytársak fajlagos energia-és ÜHG-kibocsátásának szintjén tudjanak termelni. E
szempont érvényesülése az Európai Emissziókereskedelmi Rendszer működésén keresztül
részben nyomon követhető, a hazai ágazatok és az európai versenytársak ÜHG-intenzitási és
kibocsátási egység-ellátottsági adatain keresztül. A cél az, hogy a hazai ágazatok kibocsátási
egység-ellátottsága legalább az EU-s átlagot érje el. Ennek fő eszközeként az Európai
Bizottság által kezelt Innovációs Alap forrásainak hazai ipari termelők általi minél nagyobb
mértékű felhasználása szükséges.
A meglévő energiaintenzív ipari ágazatok megtartása mellett energiastratégiai szempontból
cél, hogy a további ipari beruházások alacsony energia-és ÜHG intenzitású, high-tech
iparágakba történjenek, ezzel is támogatva a magyar gazdaság szerkezetének fenntartható és
versenyképes irányban történő fejlődését.
41 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (energiahatékonyság), illetve az Európai Parlament és a Tanács
2010/31/EK irányelve (épületenergetika)
79
A központi kormányzati épületállomány alapterületének évi 3%-os mélyfelújítása, valamint
az egyéb közintézményi épületállomány példaértékű energetikai modernizálása ugyancsak
stratégiai cél annak érdekében, hogy a közintézményi szolgáltatások példamutatóan,
ügyfélbarát módon és energiahatékonyan valósulhassanak meg.
Magyarország 2015-től az energiahatékonysági irányelvnek alternatív szakpolitikai
intézkedések alkalmazásával tett eleget.42
Mára világossá vált, hogy ezek az intézkedések nem
elegendőek az irányelvben meghatározott célok elérésére. Az energiahatékonysági politika
két új eszközeként az energiahatékonysági irányelv szerinti kötelezési rendszert
vezetünk be, és ösztönözzük az ESCO-típusú finanszírozási megoldások használatát. A
kötelezési rendszerben az energiaelosztóknak és/vagy kiskereskedelmi energia-értékesítő
vállalkozásoknak írjuk elő, hogy olyan programokat vezessenek be és olyan intézkedéseket
hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energia-megtakarítást
eredményeznek. Az érintett társaságok feladata, hogy megtalálják ennek leginkább
költséghatékony módját, így a rendszer bevezetésétől az energiahatékonysági célok
közgazdaságilag optimális elérése várható. A kötelezési rendszer abban is szabad kezet a
szolgáltatóknak és/vagy az elosztóknak, hogy a beruházásokat melyik ügyfélkörben
valósítják meg, legyen az az ipar, a lakosság, a közintézmények, vagy a szolgáltatási
szektor.
A kötelezési rendszer költséghatékonyságát tovább növelhetik az ESCO-típusú finanszírozási
megoldások, amelyek egyszerűsítik és bővítik a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést úgy a
lakossági, mind pedig a vállalati szektorban (épületenergetikai korszerűsítések mellett a
termék előállítást támogató energiatermelő kapacitások fejlesztésére is). Ezen túlmenően az
ESCO nyújtotta szolgáltatások növelhetik a gazdaságilag fenntartható beruházások arányát és
volumenét, egységesíthetik a kivitelezési minőséget, és hozzájárulhatnak a keresleti oldal
számára is elfogadható árszínvonal kialakításához.
Az ESCO modellek az „előkészítés, tervezés – finanszírozás – kivitelezés - üzemeltetés”
szolgáltatási modulokra épülnek és rendszerszerűen kerülnek felhasználásra. Ennek ellenére
az egyes modulok tartalma rugalmasan alakítható és a mindenkori projektgazdák (Megbízók)
lehetőségeihez, igényeihez igazíthatók. Az ESCO finanszírozással megvalósuló
energiahatékonysági beruházások során a beszerzett eszközök és berendezések az ESCO cég
mérlegében szerepelnek, azaz a beruházás költségei és kockázatai nem a Megbízót terhelik
(„off balance sheet“ finanszírozás).
A projekt megtérülésének forrása az energia-megtakarításból keletkeztetett forrástöbblet, vagy
a Megbízó részéről fizetett szolgáltatási átalánydíj. Egyik esetben az Energy Performance
Contracting (EPC) modellről, míg a másik esetben a Shared Savings Modellről beszélünk.
Mindkét modell alkalmas arra, hogy a korszerűsítés végrehajtása mellett az energia
megtakarítási igényeket is kielégítsék, valamint garantálják a gazdaságilag fenntartható
beruházások kialakítását és megvalósítását. Az EPC modell a fentieken túlmenően még
kötelezettséget is vállal az előzetesen felmért, majd a megtakarítási szerződésben konkrétan
kikötött megtakarítási arányszám realizálására.
42 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról; Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, III. Nemzeti Energiahatékonysági
Cselekvési Terv
80
A központi költségvetés és az önkormányzatok épületenergetikai, energiahatékonysági
beruházásai esetében az ESCO-alapú szolgáltatások minimalizálják, avagy feleslegessé
teszik költségvetési források és az uniós vissza nem térítendő támogatások
igénybevételét, hozzájárulva ezzel az államadósság csökkentéséhez és a 2021-27-es
programozási időszakban szűkülő támogatások racionálisabb felhasználásához. A 2021-27.
közötti programozási időszakban a visszatérítendő források (pénzügyi eszköz, kedvezményes
hitel) nyújtása azonban célszerű lehet az ESCO-cég likviditásának biztosítására/forrásainak
kiegészítésére az alacsonyabb fizetendő ESCO-díj és a rövidebb megtérülési idő elérése
érdekében.
Az ESCO-cégek által alkalmazható kombinált finanszírozás lehetővé teszi nemcsak a
pénzügyi termékek erőteljesebb felhasználását, s ezen keresztül az energiahatékonysági
korszerűsítések céljából igénybe vehető finanszírozási források bővítését, hanem a nagyobb
kockázatú beruházások megvalósítását is. A pénzügyi termékek erős multiplikátor hatással
rendelkeznek, illetve újrafelhasználhatóságuk révén képesek megtöbbszörözni a rendelkezésre
álló szűkös forrásokat.
Intézkedések
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetéséhez szükséges főbb
intézkedések:
o Az energiahatékonysági eredmények monitoringjához és verifikációjához
szükséges módszertan alapján az intézményi feltételek biztosítása.
o Az alkalmazandó technológiák és várható kötelezettek azonosítása.
o A várható eredmények tervezése.
A kötelezettségi rendszer bevezetése mellett az ESCO-típusú finanszírozási
megoldások ösztönzése a kkv szektorban, a közintézményeknél, a lakosságnál és a
szolgáltató szektorban.
A középületek üzemeltetésében rejlő energia-megtakarítási potenciál
kiaknázására szigorúbb jogszabályi kötelezettség előírása, a közintézmények
üzemeltetőinek személyes érdekeltségi rendszerének kialakítása.
A vállalati energiahatékonysági TAO-kedvezmény rendszerét a stabilabb
működés érdekében az EU-szabályokkal konform, és a hazai szabályozás által is
egységesen elfogadott megoldásokkal finomítjuk annak érdekében, hogy magasabb
beruházás-igényű, nagyobb energia-megtakarítási potenciállal rendelkező projektek is
végrehajthatók legyenek.
Az európai uniós joganyagnak való teljes körű megfelelés biztosítása pl. a kötelező
mérési előírások teljesítésével.
Az energetikai auditorok és szakreferensek javaslatainak végrehajtásához kapcsolódó felhasználási szabályok egyértelműsítése.
A közel-nulla energiaigényű követelményeknek megfelelő épületek építésére
vonatkozó jogszabályi környezet, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
szóló rendelet pontosítása.
81
Az épületállomány modernizálása az energiahatékonysági kötelezettségi
rendszerben, az ESCO-finanszírozási megoldásokra is épülve, a
közműszolgáltatók bevonásával valósul meg.
Az épületenergetikai tanúsítások rendszerének átalakítása során megteremtjük a
jogszabályi feltételeit annak, hogy az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzői
hatékonyabban végezhessék a helyszíni szemlét (pl.: kapcsolatfelvétel, bejutás az
ingatlanba), illetve, hogy a tanúsítványok közérthető információkat tartalmazzanak,
gyakorlati szempontból is jobban hasznosíthatóak legyenek a benne megfogalmazott
felújítási javaslatok, és kötelező legyen szerepeltetni őket már az ingatlanhirdetéseknél
is.
Finanszírozás
Kötelezettségi rendszerben kötelezett vállalatok által kínált célirányos
megoldások a gazdaság valamennyi szektorában, az ESCO-típusú finanszírozási
konstrukciók támogatásával. A gazdasági szereplők saját forrásai, az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a pénzpiacokon működő hitelintézetek hiteltermékei
is bevonandóak.
A forrásokat a 2021-27-es programozási időszak releváns operatív programjából
elérhető visszatérítendő támogatások, valamint a nemzeti költségvetés finanszírozási
forrásai egészíthetik ki (pl. energiahatékonysági beruházásokat célzó TAO-
kedvezmények fenntartása).
Ipari energiahatékonysági innováció ösztönzése a hazai innovációs forrásokból, a
2021-27-es időszak operatív programjai, és a közvetlen uniós irányítás alatt lévő
programok kínálta finanszírozási lehetőségek által.
Lehetséges finanszírozási eszközök a piaci alapú hitelek és az Európai Beruházási
Bank által kínált hitelek is.
Indikátorok
2017 2030-as cél
A gazdaság végsőenergia-felhasználása 775 PJ 785 PJ
Végső energia felhasználás a lakossági
szektorban 263,5 PJ/év ~237 PJ/év
(-10%)
Éves lakossági közvetlen
földgázfelhasználás nagysága
124,4 PJ /
3,54 milliárd m3
54 PJ /
1,54 milliárd m3
A stratégia időtávján elért közintézményi
végsőenergia-megtakarítás aránya 0% 25%
A stratégia időtávján megvalósított
dekarbonizált, közel nulla energia igényű
lakóépületek aránya 0% 33%
Az ipari szektor egyes ágazatai ÜHG intenzitásának (térítésmentes ÜHG-egységek
és a tényleges ÜHG-kibocsátás aránya az EU-s átlaghoz képest) nyomon követése.
Célunk az EU átlagos szint elérése.
7. táblázat - A gazdaság energiahatékonyságának javítását célzó zászlóshajó projekt
indikátorai
82
Felelős
Innovációs és Technológiai Minisztérium
A megvalósítás időtávja
2021-től folyamatosan
3. Közlekedés-zöldítés
Jelenlegi helyzet, kihívások
2017-ben Magyarország végsőenergia-felhasználásának 24%-át a közlekedési szektor adta.43
A közlekedés ÜHG-kibocsátásának gyors növekedése (2013 és 2017 között 31%) komoly
kockázatot jelent ÜHG-céljaink elérése szempontjából. Az összes ÜHG emisszió 20%-áért a
közlekedési szektor, ezen belül pedig 98%-áért a közúti közlekedés felelős.44
A közlekedési
ágazat a súlyos egészségügyi károkat okozó helyi légszennyezéshez is jelentős mértékben
hozzájárul. A járműállomány az egyéni és a közösségi közlekedés esetében is elöregedett, és
fennáll a veszélye, hogy a nyugat-európai országok szigorodó szabályozása miatt az alacsony
hatékonyságú, erősen szennyező járművek Magyarországra történő beáramlása fokozódik.
A kibocsátás-növekedés megfékezésének egyik legfontosabb eszköze Magyarországon és
Európában a zéró kibocsátású elektromos járművek alkalmazása lesz, melyek elsősorban a
személyautók és a rövid távú személy- és áruszállítás terén jelenthetnek alternatívát a stratégia
időtávján. Ennek a programnak a hitelességét erősíti az áramtermelésünk karbonsemlegessé
tételére vonatkozó kapcsolódó stratégiai célunk. A hazai elektromobilitási piac folyamatosan
fejlődik, amit az állami támogatási rendszer nagymértékben elősegít. Az elektromos járművek
értékesítése terén Magyarország a régióban előkelő pozíciót foglal el, azonban az elektromos
járművek szerepe és részaránya jelenleg még így is marginális.
Járműtípus Darabszám
Elektromos
személygépjárművek
2179 (FEV)45
+ 2338 (PHEV)46
+ 17537 (non-
PHEV)47
Elektromos kis
tehergépjárművek 190 (FEV) + 0 (PHEV) + 6 (non-PHEV)
Elektromos nehéz
tehergépjárművek 0
Elektromos buszok 25 (FEV) + 0 (PHEV) + 43 (non-PHEV)
Elektromos motorkerékpárok 142 (FEV) + 0 (PHEV) + 1 (PHEV)
8. táblázat - Az elektromos gépjárművek száma Magyarországon 2017-ben48
43 Eurostat 44 Hungary’s National Inventory Report 2018 (A Nemzetközi légiközlekedést nem figyelembe véve) 45 Full Electric Vehicle= tisztán elektromos hajtású jármű 46 Plug-in Hibrid Electric Vehicle=külső töltésű hibrid elektromos jármű 47 Non-Plug-in Hibrid Electric Vehicle= nem külső töltésű hibrid elektromos jármű
83
A legnagyobb kihívást a közúti közlekedés elektrifikációjában az jelenti, hogy a technológia
még nem elég kiforrott, és a piac még nem fejlett ahhoz, hogy önfenntartó módon tudjon
működni. Az elektromobilitás töltési infrastruktúrája - összhangban az elektromos
gépjárművek számával - folyamatosan növekszik Magyarországon. Míg 2013-ban még csak
63 db, addig 2018-ban már 580 db nyilvános töltő állt rendelkezésre. A nagy teljesítményű
töltési infrastruktúra kiépítésében azonban még további lépésekre van szükség a régiós átlag
eléréséhez.
A jelenlegi fejlettségi szinten az elektrifikáció az akkumulátorok viszonylag alacsony
energiasűrűségére való tekintettel sem alkalmas önmagában minden közlekedési szegmens
esetében a fosszilis üzemanyagok teljes körű kiváltására a stratégia időtávján. A
dekarbonizációs célok megvalósítása érdekében ezért összetett szakpolitikai
intézkedésrendszerre van szükség az elektromobilitás kiemelt támogatása mellett.
Magyarországon keresztül Budapest központtal két közúti, valamint egy vízi TEN-T folyosó
halad át, így a teherszállítás hatékonyságának növelése és környezeti terhelésének
csökkentése rendkívül fontos. 2017-ben az áruszállítás körülbelül 62,7%-a történt közúton,
32,4%-a vasúton és 4,8%-a vízi úton.49
Jelenleg több mint 26 000 nehéz tehergépjármű50
fordul meg naponta a belföldi gyorsforgalmi
úthálózaton. A vasúthálózatnak 39%-a villamosított, és a vasúti közlekedés teljes
energiafelhasználásának 70%-át teszi ki a villamos energia, ezért a forgalom vasútra terelése a
dekarbonizáció hatékony eszköze lehet, különösen a vasút további villamosítási fejlesztése
mellett.51
Az alternatív üzemanyagok felhasználásának növelésére a közúti áruszállításban
ezzel együtt is szükség van.
Magyarországon regisztrált elektromos meghajtású nehéz tehergépjármű 2017-ben nem volt.
Az akkumulátoros elektromos meghajtásnak ugyan hatalmas az előnye az üvegházhatású
gázok kibocsátása és a légszennyezés terén más alternatív technológiákhoz képest, de
elterjedését a relatíve alacsony hatótávolság negatívan befolyásolja, így inkább csak a városi
áruszállításban játszhat szerepet a belátható jövőben. A hosszú távú áruszállításban jelenleg
életképesebb alternatívák a különböző földgáz alapú technológiák. 2017-ben 530 db kis
tehergépjármű, valamint 105 db 3,5 tonna feletti CNG-s nehéz tehergépjármű volt regisztrálva
az országban. Emellett volt még 848 db LPG-vel hajtott kis-, és 4 db nehéz tehergépjármű
is.52
A földgázmotorok kevésbé szennyezik a levegőt, mint a dízel motorok, valamint nagy
előnyük, hogy az üzemanyagként használt földgáz helyettesíthető biometánnal.
A hajózás esetében az alternatív üzemanyagok nincsenek jelen, de a jövőben a közúti
teherszállítás mellett az LNG jelentős szerepet kaphat ennél a közlekedési módnál is.
48 KTI Közlekedéstudományi Intézet 49 Eurostat 50 NKM Mobilitás Kft. 51 Eurostat 52 KTI Közlekedéstudományi Intézet
84
Küldetés
Magyarország célja, hogy megfékezze a közlekedés CO2-kibocsátásának emelkedését, és már
a stratégia időtávján enyhén csökkenő pályára állítsa azt. Ennek érdekében - az uniós
kötelezettségeinkkel összhangban - 2030-ig legalább 14%-ra növeljük a megújuló energia
részesedését a közlekedés szektor energiafelhasználásában.53
Erőfeszítéseink központi eleme
a villamos energiával hajtott járművek – köztük a közfeladatokat ellátó elektromos járművek
és taxik - elterjesztése, melyek számára az energiát 2030-ban 90%-ban zéró kibocsátású
technológiákkal fogjuk előállítani. Az elektrifikációt jelentős mértékben kell növelni a közúti
közlekedésben, valamint folytatni kell a vasúti közlekedésben. Olyan támogatási, adózási
struktúrákat és szabályozási kereteket kell kialakítani, amelyek segítik ezt a folyamatot.
A buszállományt alacsony kibocsátású járművek beszerzésén keresztül újítjuk meg. Az
áruszállítás dekarbonizációja érdekében annak vasúti és a vízi közlekedés felé terelése, és az
alternatív, alacsony kibocsátású technológiák ösztönzése szükséges. A közúti közlekedésben a
nehéz tehergépjárművek esetében a LNG-vel hajtott járművek elterjedését, míg az elsősorban
városi forgalomban használt kis tehergépjárművek esetében az elektromos járművek
elterjedését ösztönözzük. Emellett folytatjuk a vasút villamosítását, valamint ösztönözzük az
LNG-használat terjedését a hajózásban. Mindemellett folyamatosan figyeljük az egyéb zéró
kibocsátású technológiák fejlődését (pl. hidrogén), és gazdaságossá válásuk esetén elősegítjük
azok terjedését.
A fentieken túl figyelmet fordítunk a lakossági szemléletformálásra, valamint a közösségi
közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére, amelyet a digitális és okos eszközök, így például
az összehangolt okos utastájékoztató rendszerek kifejlesztése is elősegítenek.
Intézkedések
Elektrifikáció
A közúti közlekedés elektrifikációjának 2030-ig szóló stratégiáját a Kormány 1445/2019.
(VII. 26.) határozatában elfogadott Jedlik Ányos Terv 2.0 határozza meg.54
A terv által
megfogalmazott legfontosabb intézkedések a következők:
- A piacmodell részletes kialakítása.
- Töltőinfrastruktúra-fejlesztés.
- Az elektromos járművek vásárlásának támogatása.
- Kormányzati és önkormányzati töltőállomás-telepítés és autóflotta-bővítés.
- A közösségi közlekedés dekarbonizációja, hazai elektromos autóbusz fejlesztés.
- Közlekedési célú, megújuló alapú önkormányzati energiatermelés és a kapcsolódó
okoshálózati megoldások fejlesztésének ösztönzése.
- Lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek kidolgozása.
53 Az Európai Parlament és a Tanács 2018/2001 irányelve értelmében (https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L2001&from=EN) 54 https://www.kormany.hu/download/f/a9/a1000/Hazai%20elektromobilit%C3%A1si%20strat%C3%A9gia.pdf
85
- A töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása (okos megoldások).
- Az elektromobilitás társadalmasítása (ismeretterjesztés, képzések a
katasztrófavédelem és a rendőrség számára, egységes útburkolati jelek és jelzőtáblák).
A közúti közlekedésben végrehajtandó intézkedések mellett szükséges a vasúti közlekedés
villamosításának folytatása.
Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása
A személy- és áruszállításon belül azokat a szegmenseket és közlekedési módokat kell
erősíteni, amelyek társadalmilag hasznosabbak. Szükséges a nem motorizált (gyalogos és
kerékpáros) közlekedés fejlesztése, népszerűsítése, a vasúti és vízi szállítás térnyerésének
támogatása a Kormány 1486/2014. (VIII. 28.) határozatában elfogadott Közlekedési
Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiával összhangban.55
Zöld Busz Program
A Kormány a helyi közlekedésben 1290 db EURO6-os dízel, CNG, illetve elektromos,
meghajtású busz beszerzésének támogatására biztosított összesen 36 milliárd forint forrást
2020 és 2029 között azzal, hogy 2022. január 1-től kizárólag elektromos meghajtású buszt
lehet majd beszerezni állami támogatással.
CNG/LNG-támogatás a közúti és vízi közlekedésben
A földgáz viszonylag olcsó és kevésbé szennyezi a levegőt, mint a hagyományos
üzemanyagok, emiatt mind környezetvédelmi, mind gazdasági előnyökkel rendelkezik. A
CNG-használat elterjedését elsősorban a buszközlekedésben, az LNG használatot pedig -
magas energiasűrűsége miatt - a nehéz tehergépjárművek és a vízi közlekedés esetében
kívánjuk elősegíteni.
Bioüzemanyagok bekeverési arányának növelése
A Kormány 186/2019. rendeletének56
értelmében a bioüzemanyagok kötelező bekeverési
aránya 2020-ban 6,4%-ról 8,2%-ra módosul, emellett - az agrárszektor érdekeit is figyelembe
véve – a 95-ös oktánszámú motorbenzin minimális bioetanol-tartalma 6,1% lesz az új előírás
értelmében (ez egyet jelent az ún. E10-es benzin bevezetésével).
Fejlett bioüzemanyagok és biogáz hasznosítása
A hulladékalapú fejlett bioüzemanyagok (mint pl. alga, cellulóz, szalma stb.) illetve biogázok
(pl. biometán), piaca ma még elenyésző, ugyanakkor a RED-257
irányelv ezek használatát
helyezi előtérbe a mezőgazdasági termőterületeket jelentősen igénybe vevő első generációs
bioüzemanyagokkal szemben. Az uniós előírás szerint részarányuknak a közlekedési szektor
energiafelhasználásában 2022-ben el kell érnie a 0,2, 2025-ben az 1, 2030-ban pedig a 3,5%-
ot.
55 https://www.kormany.hu/download/b/84/10000/Nemzeti%20K%C3%B6zleked%C3%A9si%20Infrastrukt%C3%BAra-
fejleszt%C3%A9si%20Strat%C3%A9gia.pdf 56 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=215343.371093 57 Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/2001 irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának
előmozdításáról
86
Használt gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó szabályozás
környezetvédelmi szempontok szerinti felülvizsgálata és szigorítása
A használt gépjárművek behozatalával kapcsolatban döntés-előkészítési javaslatcsomag
készül, megvizsgálva a lehetséges műszaki, gazdasági, jogi, adójellegű ösztönző és egyéb
intézkedési alternatívákat. Ennek célja az, hogy a rossz műszaki állapotú, klímavédelmi és
közlekedésbiztonsági szempontból elavult dízel járművek helyett minél jobb műszaki és
környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt és új autók térnyerését segítse elő a
magyarországi gépjárműpiacon.
Közlekedési járművek környezetvédelmi szabályoknak való megfelelésének
szigorúbb ellenőrzése
A forgalomba helyezés előtti, vagy időszakos vizsgálat keretében elvégzett környezetvédelmi
felülvizsgálat újragondolása és fejlesztése, a kormányhivatalokhoz rendelt közlekedési
felügyelőségek szúrópróbaszerű közúti ellenőrzéseinek hatékonyabbá tétele.
Indikátorok
2017 2030-as cél
A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátása 13143 kt CO2eq 12485 kt CO2eq
A megújuló energia részesedése a
közlekedés végsőenergia-felhasználásában 6,81% min. 14%
Fejlett bioüzemanyagok és biogáz
részesedése a közlekedés végsőenergia-
felhasználásában 0% min. 3,5%
9. táblázat - A közlekedés-zöldítés zászlóshajó projekt indikátorai
Finanszírozás
A szükséges elektromos töltőinfrastruktúra kialakítása, a második generációs
bioüzemanyagok fejlesztése és az alternatív meghajtású közúti áruszállítás
ösztönzése, valamint a posta, vagy egyéb (köz)szolgáltatások kishaszon-gépjármű
parkjának tiszta üzemű eszközökre történő cseréje kapcsán a 2021-27-es programozási
időszak releváns operatív programjainak vissza nem térítendő támogatásai jöhetnek szóba.
A közlekedési elektrifikációt és a fejlődéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását piaci
alapú hitelek és az Európai Beruházási Bank hitelei is finanszírozhatják.
Az alternatív meghajtású közúti közösségi közlekedés támogatása a kvótabevételekből,
míg a kormányzati elektromos flotta bővítése nemzeti költségvetésből valósulhat meg.
A fenntartható és innovatív közlekedés támogatására a European Clean Mobility Fund
(a Connecting Europe Facility részeként) forrásai is rendelkezésre állnak.
Felelősök
Innovációs és Technológiai Minisztérium,
Pénzügyminisztérium,
Belügyminisztérium.
87
A megvalósítás időtávja
2020-2035
4. Energiatudatos és modern magyar otthonok
Jelenlegi helyzet és kihívások
A MAVIR, illetve az FGSZ által készített, s a MEKH által közzétett áram58
- és gázszektor59
adatait összegző kiadványok szerint jelenleg a háztartások túlnyomó része (közel 99,6%-a) az
egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági árakon vételez energiát. Okos villamosenergia-
fogyasztásmérővel mindössze 90 ezer háztartás rendelkezik. A MEKH által publikált
energiamérleg alapján az egyedi fűtésben az éghető megújulók és hulladékok aránya 39% volt
2017-ben (a döntően tűzifát60
jelentő biomassza aránya önmagában egyharmad körülire
tehető). A KSH arról közöl adatot, hogy a nem távfűtéssel fűtött lakott lakások 38%-ában
fűtenek tűzifával.61
A MEKH tájékoztatása szerint hőszivattyúval 12 ezer, napelemes
rendszerrel 31 ezer háztartás rendelkezik.
Küldetés
A fogyasztás szabályozhatóságának széles körben történő biztosítása megteremti az alapját a
fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának. Távfűtésű lakások esetén a hőközpontok megfelelő
kiépítése, a rendszerek szabályozhatóvá tétele, és a költségosztók széleskörű használata, a
villamosenergia- és földgáz-szektorokban az okos mérők jelenleginél szélesebb körű
alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztók fogyasztásuk alakulásáról pontos
információhoz, szolgáltatójuktól pedig versenyképes tarifacsomag-ajánlatokhoz juthassanak.
A tervezett beavatkozásoknak köszönhetően erősödik a háztartások környezettudatossága,
tisztább és élhetőbb környezet jön létre, a helyi megújuló energia felhasználási arányának
növekedésével pedig Magyarország és a magyar családok energiafüggetlensége tovább
erősödik. A fogyasztók aktív energiapiaci részvétele lehetőséget biztosít rezsikiadásaik
ellenőrzés alatt tartásához, miközben – rugalmassági szolgáltatások nyújtásával – a
rendszeregyensúly fenntartásához is hozzájárulhatnak.
Intézkedések
A villamos energia szektorban 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítünk. Előírjuk,
hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a hagyományos fogyasztásmérőket –
érvényességük lejártakor – már csak okos mérőeszközökre lehessen cserélni, aminek
költsége nem terhelheti a fogyasztókat. Az okos mérők telepítése kapcsán
megkerülhetetlen az elosztói engedélyesek szerepvállalása annak érdekében, hogy a
legnagyobb hasznosságot biztosító helyekre az optimális ütemezéssel kerüljenek fel a
fogyasztásmérők. Ezzel párhuzamosan az egyetemes szolgáltatókat, a kereskedelmi és
hálózati engedélyeseket arra kötelezzük, hogy az okos mérővel rendelkező ügyfeleik
58 Mavir (2017): A magyar villamosenergia-rendszer 2017-es adatai (http://mekh.hu/a-magyar-villamosenergia-rendszer-ver-
2017-evi-adatai) 59 FGSZ (2017): A magyar földgázrendszer 2017-es adatai (http://mekh.hu/a-magyar-foldgazrendszer-2017-evi-adatai) 60 2017-ben 67,963 PJ a MEKH által publikált energiamérleg szerint
(http://mekh.hu/download/f/99/a0000/7_2_orszagos_eves_energiamerleg%202014_2018e.xlsx) 61 KSH (2016): Mikrocenzus 2016. 7. Lakáskörülmények
(https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_7.pdf)
88
részére jobb hálózat-kihasználásra ösztönző, rugalmas szolgáltatási díjcsomag-
ajánlatot tegyenek.
A közműszolgáltatói modellben okos-otthon eszközökre épülő újszerű
ügyfélajánlatokat alakítunk ki, amelyek két kiemelt stratégiai célt teljesítenek egy
időben:
o a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására vonatkozó megoldások biztosítása,
o valamint a digitális technológiák nyújtotta korszerű lehetőségek alkalmazása az
energiaszektorban.
A távfűtéses lakásokban folytatjuk a már meghirdetett, 2019 szeptemberében induló
okos költségmegosztási programot.
Ösztönözzük a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes
rendszerek telepítését. Cél, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen
átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel.
A korszerű épületek hő-, és hűtési igényének kielégítésére ösztönözzük a hőszivattyúk
használatát, valamint a hatékony egyedi fűtőberendezésekben a biomassza égetését.
Ugyancsak ösztönözzük a decentralizált közösségi fűtőművek létesítését és a korszerűtlen
kazánokkal rendelkező fogyasztók településközponti fűtésre való rákapcsolását a
megfelelő adottságú, magas légszennyezettséggel terhelt településrészeken.
Ösztönözzük a mezőgazdasági hulladék alapú biogáz üzemek létrehozását akár a
helyi hőigény kielégítésére, akár a megtisztított biometán földgázhálózatba történő
betáplálására.
A decentralizált termelés térnyerésével párhuzamosan azokat a kezdeményezéseket is
ösztönözzük, amelyek biztosítják, hogy a villamos energiát a fogyasztók helyben
használják fel. Ezen a téren az energiaközösségek kialakításának a támogatása a
legfőbb feladat: a szabályozásban értelmezhetővé kell tenni az energiaközösséget, mint
külön fogyasztói-termelői fogalmat, elszámolási alanyt. Ezzel kapcsolatos további
szabályozási feladat annak biztosítása, hogy elszámolási pontként a termelés-fogyasztás
helyén túlmenően egy közösségi elszámolási pont is értelmezhetővé váljon.
A DSR-megoldásokban való részvétel lehetősége a háztartások és a kisebb vállalati
fogyasztók esetében független aggregátorok révén biztosítható. Ezért megteremtjük a
független aggregátorok létrehozását segítő jogszabályi környezet, és ösztönözzük azon
egyszerű vagy kombinált szolgáltatások/tarifák piaci megjelenését, amelyek a kisebb
fogyasztók fogyasztási rugalmasságát termékesítik.
Kidolgozzuk az egyetemes szolgáltatás jövőképét.
89
Indikátorok
2017
2030-as (2040-
es62
) cél
Megújuló energia aránya és várható mennyisége
a háztartási energiafogyasztásban
25% / 68,5 PJ
50 % / ~100PJ
Független aggregátorok által menedzselt,
megújuló energiaközösségek száma járásonként 0 175 db
Lakossági HMKE-kapacitások alakulása 172 MW
63 800 MW
Okos villamosenergia-fogyasztásmérők száma a
háztartásoknál 90.00045
1 millió
Lakossági hőszivattyúk darabszámának és
beépített kapacitásának alakulása 12 000 db
~45-50 MW
100 000 db
~410-420 MW
10. táblázat - Energiatudatos és modern magyar otthonok zászlóshajó projekt indikátorai
Forrás (tényadatok): MEKH
Finanszírozás
A távfűtéses lakások okos költségmegosztási programjának, valamint az okos
fogyasztásmérők telepítésének a 2021-27-es időszak operatív programjából történő vissza
nem térítendő támogatása. A kvótabevételek64
és a 2021-től induló Modernizációs Alap
vissza nem térítendő forrásai is lehetséges finanszírozási eszközök.
A saját, illetve közösségi szintű villamosenergia-fogyasztás kiváltását célzó napelemek
telepítésének ösztönzése a 2021-27-es programozási időszak operatív programjának
visszatérítendő támogatásaival.65
A helyi hűtés-fűtésben a hőszivattyúk használatának,
valamint a hatékony egyedi fűtőberendezésekben a biomassza égetésének, továbbá a
megújuló energia alapú decentralizált közösségi fűtőművek létesítésének ösztönzése
vissza nem térítendő támogatásokkal.
A mezőgazdasági hulladék alapú biogáz üzemek létrehozását a 2021-27-es időszakban
visszatérítendő támogatásokkal célszerű ösztönözni egy, a kvótabevételek vissza nem
térítendő támogatásával megvalósított pilot projekt után.
Az okos mérés támogatása a 2021-27-es időszak releváns operatív programjának vissza
nem térítendő támogatási forrásaiból valósul meg.
Felelősök
Innovációs és Technológiai Minisztérium
62 Ahol releváns, zárójelben a 2040-es célszám is közlésre kerül. 63 2018 végén 64 Az Otthon Melege Program keretében 2019. június 17-én jelent meg ZFR-TÁV/2019 kódszámmal az Okos
költségmegosztás alkalmazásának elterjesztése, radiátor csere alprogram c. felhívás. 65 A GINOP-8.4.1/A-17 és a VEKOP-5.2.1-17 kódszámú Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia
felhasználásának növelését célzó hitel c. felhívás hitelterméke a lakosság és a társasházak napelemes fejlesztéseihez 0%-os
kamatlábú, kedvezményes hitelt biztosít 20 éves futamidőre, 10%-os önerő elvárásával már a 2014-2020-as időszakban is.
90
A megvalósítás időtávja
2020 és 2035 között folyamatosan
5. Energetikai innovációs projektek
Jelenlegi helyzet és kihívások
Villamosenergia-szektorunkban elsősorban a megújuló energia növekvő súlyára alapozott
ellátás és az elektrifikáció miatt bővülő villamosenergia-fogyasztás nyomán átalakuló
termelési/hálózati struktúra, illetve az e-mobilitással összefüggő infrastruktúra- és
piacfejlesztési igények követelik meg újszerű megoldások tesztelését és alkalmazását. A
villamosenergia-kereslet növekedésével együtt rohamosan növekszik a hálózatra kapcsolt
háztartási méretű napelemes rendszerek száma: Magyarországon 2013-ban alig 5 000 darab
HMKE létezett, ám ez a szám 2018-ban már meghaladta a 40 000 darabot. A nagyobb,
kereskedelmi célú naperőművekkel együtt a teljes beépített hazai PV-kapacitás ebben az
időszakban 35-ről közel 680 MW-ra nőtt.
Bár rendszerintegrációs szempontból a napelemes villamosenergia-termelés folytatódó
felfutása jelenti a legnagyobb kihívást, más hazai megújulóenergia-források hasznosítása
kapcsán is azonosíthatók innovációs igények és lehetőségek. Magyarország geotermikus
potenciálja konzervatív becslés alapján 60 PJ körüli érték, melynek kevesebb, mint 10%-át
hasznosítjuk a MEKH adatai szerint. A települési hőigény helyi, megújuló energiaforrásból
származó kielégítésének célja a biogáz-előállítás és –felhasználás területén követel meg
innovatív megoldásokat.
A jelentős magyar energiaimport-függőség miatt fontos szempont, hogy az energetikai
innovációk milyen mértékben képesek hozzájárulni az ország energiabiztonságának
javításához. A hazai villamosenergia-termelésben meghatározó Paksi Atomerőmű blokkjainak
üzemideje a 2030-es években lejár, ezzel párhuzamosan viszont két új VVER-1200 típusú
blokk üzembe helyezésére kerül sor. Az atomerőmű kapacitásának fenntartását célzó
beruházás nemcsak az ellátásbiztonság erősítéséhez és a kibocsátás-csökkentési célok
eléréséhez járulhat hozzá, hanem – a jelenleg üzemelő blokkok leszerelésével kapcsolatos
feladatokkal együtt – a hazai nukleáris innováció számára is kitűnő környezetet biztosít.
Komoly ellátásbiztonsági hozadékai lehetnek azoknak az innovatív megoldásoknak is,
amelyek a villamos energia metánná vagy hidrogénné alakításával a földgázhálózat
energiatárolóként való használatát teszik lehetővé.
Küldetés
A végrehajtani tervezett innovációs projektek többnyire pilot jellegűek, vagyis azt a célt
szolgálják, hogy állami segítséggel tesztelhetők legyenek a még nem piacérett, de jelentős
potenciállal rendelkező műszaki és kereskedelmi megoldások. Az állami segítség a beruházási
költségek részleges átvállalásával a befektetői kockázat mérséklésében, illetve a „szabályozói
homokozó” koncepció alkalmazásával egyes szabályozási követelmények alóli mentesítésben
ölthet testet. Utóbbira azért lehet szükség, mert az újszerű megoldások alkalmazása sok
esetben nem egyeztethető össze a hagyományos szabályozással, és a pilot projektek a
91
megfelelő ösztönzőket biztosító szabályozási eszközök kiválasztására, tesztelésére is
lehetőséget adnak.
A pilot projektek alapján sikeresnek bizonyult innovatív megoldások esetében ösztönözni
fogjuk azok széles körű alkalmazását annak érdekében, hogy zökkenőmentessé tegyük az
energiapiacoknak a stratégiában felvázolt átalakulását, illetve segítsük a fogyasztói választás
szabadságának növelésével, az ellátásbiztonság erősítésével, és az energiaszektor klímabarát
átalakításával kapcsolatos célkitűzések elérését. További szempont, hogy az energetikai
innováció a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez,
növelje a hazai K+F+I kapacitást, és teremtsen iparfejlesztési lehetőségeket.
Intézkedések
A kormány a következő energetikai innovációs projektek végrehajtását tekinti prioritásnak:
Innovatív rendszeregyensúly (Flexibilitási tárolás és keresletmenedzsment, elosztói
aktív rendszerüzemeltetés):
- A független aggregátorok működésének tesztelése. A fő cél annak a mérése lesz,
hogy egyrészt milyen mértékben lehetnek hasznosak idehaza a felhasználói energia
menedzsment rendszerek a lokális és rendszeregyensúly fenntartására, másrészt
mennyiben tudnak az ilyen termelői-fogyasztói rendszerek önellátókká válni. A pilot
projektet vélhetően valamilyen körben és időszakra az egyetemes szolgáltatás keretén
kívül szükséges működtetni. Ez felveti a szabályozói homokozó alkalmazásának
szükségességét is, mivel egy ilyen rendszer belső elszámolási logikája vélhetően
teljesen más lenne, mint az egyetemes szolgáltatásé. Továbbá rendezni kell jogilag is a
viszonyt az aggregátor és a többi engedélyes között.
- Komplex DSR-megoldások tesztelése az egyéni fogyasztók (prosumerek) szintjén.
A pilot projekt keretében olyan megoldásokat tesztelünk, amelyek a DSO számára
közvetlen beavatkozási lehetőséget adnak az egyes fogyasztók hálózatterhelésének
optimalizálására. A cél olyan műszaki és kereskedelmi megoldások kifejlesztése,
amelyek a háztartási napelemes termelés és villamosenergia-tárolás, az otthoni
elektromosautó-töltés, valamint a vezérelhető háztartási eszközök fogyasztásának
integrálását a DSO és – az okos mérésen és a több zónaidős, rugalmas tarifákon
keresztül – a fogyasztó számára egyaránt előnyös módon valósítja meg.
- Pilot projektek az energiatárolási rendszerekre elosztói és átviteli (DSO, TSO)
oldalon. Tesztelendők az egyes technológiák üzemeltetés és az élettartam
szempontjából, továbbá a virtuális inercia előállítása. A legjobb és a fogyasztók
számára legkisebb terhet jelentő gyakorlatnak az elosztók bevonásával történő
megtalálása azért is sürgető feladat, mert a villamos energia belső piacára vonatkozó
közös szabályokról szóló 2019/944. irányelv szigorú – csak meghatározott hálózat-
üzemeltetési feladatokat megengedő – korlátokat állít a TSO-k és a DSO-k elé a saját
tárolók üzemeltetését illetően. Vizsgálni szükséges, hogy a DSO tulajdonban lévő
energiatárolók, vagy a HMKE méretű energiatárolók kínálnak könnyebb és olcsóbb
lehetőséget a hálózat menedzselésére. Vizsgálandó területet jelentenek továbbá az ún.
off-grid megoldások is.
92
- A jelenleg szétaprózott és nem is a teljes területet lefedő kutatások összefogására-
kiteljesítésére – lehetőleg meglévő intézményi alapon - egy komplex, pilot méretű
kutató-fejlesztő központot hozunk létre a különféle megújuló energiaforrások és
energiatárolási technológiák rendszerszintű összekapcsolásának tesztelése
céljából. A központ egyik fő eleme egy szén-dioxid pontforrás, (erőmű/fűtőmű)
lehetne. Ehhez különféle energiatároló egységek (galvanikus, gravitációs), napelemes
rendszerek és szélgenerátorok kapcsolódnának.
- Olyan okos város pilotot indítunk, ahol a cél az adott város(rész) önellátási
képességének tesztelése, a helyben termelt villamos energia és annak tárolási
lehetőségeit felhasználva.
- Hibrid energiatárolós erőművi konstrukciók megvalósítása.
- Meglévő kapcsolt fűtőerőmű, illetve a hozzá illesztett villanykazán kiegészítése
akkumulátoros energiatárolóval. Az akkumulátorhoz kapcsolt villanykazán
rugalmas szabályozásával a le irányú villamos szabályozás a fogyasztás
változtatásával is megvalósítható, ami lényegesen olcsóbb, mint az akkumulátor
kapacitásának megduplázása.
Innovatív energiaszolgáltatási módok piaci bevezetésének ösztönzése:
- Különféle termelési technológiák, fogyasztószám és -típus mentén megtervezett
energiaközösségi pilotok a releváns üzleti/kereskedelmi és hálózati tapasztalatok
megszerzésére. Ehhez szabályozói homokozó kialakítására is szükség lehet, mivel a
rendszer indulásakor és működésekor vélhetően számos egyetemes szolgáltatási és
garantált szolgáltatási paraméter nem, vagy nem a jogszabályi kereteknek megfelelően
fog teljesülni.
- A pilot projekt kiterjedhet a központi felügyelet nélkül, vagy minimális irányítási
költség mellett működő elszámolási módok kikísérletezése is. Ilyen megoldásnak
leginkább a blockchain-alapú elszámolási modell ígérkezik, mellyel közvetlen és
automatizált szerződéskötési és jóváhagyási folyamat valósítható meg autonóm,
harmadik fél által nem befolyásolható módon.
Energiahatékonysági innováció:
- Tesztközpont létrehozása az ÉMI közreműködésével olyan sztenderd
épületenergetikai csomagok kialakítására, amelyek típusmegoldásokat kínálnak a
jellemző - a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában azonosított - hazai
épületcsoportok energetikai korszerűsítésére. A fogyasztók számára előzetes
megtérülési számítások mellett be kell mutatni az egyes megoldások alkalmazásával
elérhető megtakarításokat és előnyöket. A tesztközpont által kidolgozott, a megújuló
energia használatára, energiatárolási módok alkalmazására is építő felújítási csomagok
megismertetését tanácsadói hálózat fogja segíteni.
A hazai földgáz vagyon hasznosításának elősegítése:
93
- K+F programok indítása olyan technológiák kifejlesztéséhez, amelyek ipari
méretben alkalmasak a gázszabványnak nem megfelelő minőségű földgáz
gazdaságos tisztítására
Közlekedés-zöldítés:
- Mintaprojekt annak vizsgálatára, hogy az elektromos járművek segítségével –
figyelembe véve azok számának és földrajzi koncentrációját alakulását, illetve a
fogyasztói szokásokat - miként növelhető a hálózat rugalmassága. Amennyiben az
eredmények alátámasztják az elektromos autók hálózati integrációjának
költséghatékonyságát, akkor gazdasági és szabályozási ösztönző programokat
dolgozunk ki.
- Egy olyan üzem létrehozása az Európai Unióban elsőként, amely az elektromos
autókban már nem használható akkumulátorok energetikai újrahasznosítását
végezné.
- Pilot projekt a második generációs bioüzemanyag-gyártási technológiák
tesztelésére, hazai önköltségének, versenyképességének empirikus megállapítására.
Megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzése:
- A mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítására épülő komplex
beruházási programok tesztelése. Egy ilyen, modulszerűen felépíthető projekt
központi eleme lehet a települési hőellátást biztosító biogáz- illetve fejlett
bioüzemanyag-gyártás, amelyre az energiaforrások helyi hasznosítását lehetővé tevő
tevékenységek (pl. állattartás, üvegházi növénytermesztés) is építhetők.
A nukleáris innováció támogatása:
- Fűtőelem Laboratórium létrehozása.
- Nukleáris Leszerelési, Anyagtudományi és Radioaktív Hulladékkezelési
Tudásközpont megalapítása.
- Paks 2 Virtuális képzési és gyakorló központ kialakítása.
Innovatív szezonális villamos energia- és hőtárolási megoldások ösztönzése:
- A power-to-gas technológia fejlesztése a már működő hazai prototípusra építve. A
pilot projekt célja egy 2,5 MW-os egység létesítése, amely fontos mérföldkő a power-
to-gas energiatárolási kapacitások 10, 50, majd 100 MW-ra való skálázásában.
- A felesleges villamos energia hővé alakítása és tárolása villanykazánt is
alkalmazó távhő rendszerekben. A távhő- és a villamosenergia-rendszer
integrációjával elérhető lehetőségek vizsgálata az átviteli és az elosztóhálózati
aktív rendszerüzemeltetési piacon.
- A megújuló alapon termelt villamos energiával előállított hidrogén optimális
tárolási és felhasználási üzemének kialakítása (hidrogén heti időszakon belüli
tárolása, a földgázrendszerben való felhasználásának biztosítása, a földgáztárolók
94
közvetlen használatának vizsgálata a hidrogén keverésére és tárolására, a hidrogén
visszakonvertálása villamos energiává).
- A hidegenergia- és hőtárolási megoldások kereskedelmi alkalmazásának tesztelése
kis méretben, üzemi körülmények között.
Indikátorok
Mértékegység 2017 2030-as cél
Végrehajtott pilot projektek száma db 0 min. 20
A pilot projektek végrehajtása során
bejegyzett nemzetközi szabadalmak száma
db 0 min. 10
Az egyes projektek eredményességét szakmai indikátorok alapján értékeljük, és döntünk a projekt
szélesebb körű kiterjesztésének lehetőségeiről, a szükséges pénzügyi forrásokról és szabályozási
változásokról.
A többi zászlóshajó-projekt kapcsolódó indikátorai (zárójelben a zászlóshajó-projekt száma):
Okos fogyasztásmérők száma a villamosenergia-szektorban (4).
Független aggregátorok által menedzselt, megújuló energiaközösségek száma járásonként (4).
Végső energia felhasználás a lakossági szektorban (2).
Megújuló energia aránya és várható mennyisége a háztartási energiafogyasztásban (4).
Lakossági HMKE-kapacitások alakulása (4).
Az elosztóhálózatra csatlakozott naperőművi kapacitások nagysága (1).
Rendelkezésre álló rugalmas kapacitások nagysága technológiák szerint (1).
A rendszerszabályozási költségek alakulása (1).
11. táblázat – Az energetikai innovációs projektek indikátorai
Finanszírozás
A DSO-TSO hálózatra telepített energiatárolási rendszerek, továbbá az innovatív
szezonális tárolási technológiák (power-to-gas, hidrogén) pilot projektje kvótapénzből
finanszírozható.
A fogyasztói komplex DSR-megoldások, illetve a független aggregátorok és a
megújuló közösségek működésének tesztelésére tervezett pilot projekt szintén
kvótapénzekből valósulhat meg.
Az időjárásfüggő termelők pontos menetrendezését elősegítő, nagy felbontású és
megbízható meteorológiai előrejelző rendszer kialakítását a nemzeti költségvetés
energetikai-klímapolitikai célok elérését szolgáló kvótabevételei támogatják.
A nukleáris innováció támogatása EU-s közvetlen uniós irányítás alatt lévő
programból (EURATOM), vagy hazai költségvetési támogatásból valósulhat meg.
Az egyéb energetikai innovációs pilot projektek finanszírozása – a kvótabevételek mellett
– a következő forrásokból történhet meg:
o Nemzeti költségvetés - Modernizációs Alap.
o Innovációs forrás/ KFI pályázat.
o 2021-27-es programozási időszak releváns operatív programjának vissza nem
térítendő és visszatérítendő támogatása.
o EU-s közvetlenuniós irányítás alatt lévő program (Horizon Europe, InvestEU).
95
o Európai Beruházási Bank által kínált hitelek, egyéb piaci hitelek.
Felelősök
Innovációs és Technológiai Minisztérium,
Támogatásközvetítő.
A megvalósítás időtávja
Folyamatosan
6. Az energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program
Jelenlegi helyzet és kihívások
A modern társadalom növekvő mértékű igényeinek kielégítése miatt egyre több energiára van
szükségünk. Energiaigényünk nagy részét azonban még ma is fosszilis energiahordozókból
fedezzük. Energiafelhasználásunk társadalmat is negatívan érintő hatásainak mérséklése és az
alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében szükség van tehát
(energia)fogyasztásunk racionalizálására, valamint strukturális átalakítására, ez azonban nem
képzelhető el a társadalom aktív szerepvállalása nélkül. Magyarország teljes végső
energiafelhasználásának – mind az Eurostat, mind a MEKH adatok szerint – közel harmadát a
lakosság energiafogyasztása teszi ki, ezért is fontos a lakosság aktivizálása. A társadalmi
szemléletformálásnak természetesen része kell, hogy legyen az intézményi, vállalati szféra
aktivizálása is. Mindezek mellett az energiaszektorban elhelyezkedők képzésére is nagyobb
hangsúlyt szükséges helyezni, hiszen – iparági visszajelzések alapján – az energiaszektorban a
megfelelő szakmai tudás és tapasztalat birtokában rendelkező szakemberekből hiány van és az
utánpótlás is veszélybe került, miközben a megújuló energiaforrások terjedő használatával
megnőtt a magasan képzett energetikus szakemberek iránti igény.
Küldetés
A XXI. században jelentősen fokozódott az emberiség klímára gyakorolt hatása, ezért egyre
nagyobb szükség van az egyéni és társadalmi felelősségvállalásra. A jövőnk
fenntarthatóságának érdekében fel kell hívni a teljes magyar társadalom figyelmét a
klímatudatosság, az energiahatékonyság és az egyéni cselekvés fontosságára, hiszen az
ismeretátadás az éghajlatváltozásra adott globális válasz elengedhetetlen eszköze. Éppen ezért
össztársadalmi szinten kell előmozdítani az energiafelhasználással és klímaváltozással
kapcsolatos disszeminációt és szemléletváltást, kiemelt hangsúlyt fektetve a fiatalabb
generációk szemléletformálására. A gyermekek és fiatalok kiemelt célcsoportként való
kezelését különösen indokolttá teszi, hogy a felnövekvő nemzedék számára a legfontosabb a
környezettudatos fogyasztás és hatékony energiafelhasználói attitűd kialakítása, hiszen a
fenntartható fejlődés az ő jövőjük záloga. A fiatalok már az óvodában és az iskolapadban
megismerkedhetnek a klímavédelemmel és energiatudatossággal, így a szüleikre is hatást
gyakorolhatnak. Szeretnénk elérni, hogy fiataljaink ne csak az érdeklődés szintjén
foglalkozzanak a minket érő környezeti problémákkal, hanem ők maguk is aktív alakítói
legyenek a folyamatoknak. Hazánknak szüksége van a motivált, képzett és környezettudatos
fiatalokra, akik képesek lesznek a jelen/jövő energetikai, környezeti problémáira innovatív
válaszokat adni.
96
Bár a projekt a hangsúlyt a fiatalok szemléletformálására helyezi, természetesen a társadalom
többi rétegét is célcsoportként kell kezelni. A klímatudatos munkahelyeken megvalósuló
energiahatékonysági és klímatudatossági szemléletformálás révén a vállalatok és intézmények
működése fenntarthatóbbá válhat, országos kampányok keretében pedig tovább erősíthető a
társadalom klímatudatossága. Termelési oldalon az energiaszektorban dolgozók képzési
színvonalának emelése is hozzá tud járulni az energiaellátás hatékonyabbá és klímabarátabbá
tételéhez.
Intézkedések
Szemléletformálási intézkedések:
Tervezést megalapozó kutatás
A célcsoportokkal történő hatékony kommunikáció és a megfelelő üzenetek eljuttatása
érdekében szükséges egy átfogó felmérés elvégzése, amely azonosítja a magyar társadalom
különböző csoportjainak a témához kapcsolódó viszonyát, fogyasztási szokásait, valamint a
problémákkal kapcsolatos attitűdjét és azok fejlesztendő területeit.
A szemléletformálásban szerepet vállalni képes szereplők együttműködésének
ösztönzése
A szemléletformálás igényli a tárcák, a hatóság, a közmédia, az érdekelt vállalatok, a szakmai
szervezetek és egyetemi kutatóműhelyek szakértőinek szorosabb együttműködését, ami révén
hatékonyabbá válhat a lehetőségek azonosítása, illetve a legszélesebb körben lehet
tudatosítani a fenntarthatóság értékrendjét, ismertté tenni az energiatudatos fogyasztási és
termelési alternatívákat és megismertetni a jelenlegi fogyasztási szokások környezeti hatásait.
Fiatal generációkra fókuszáló oktatási tartalmú szemléletformáló intézkedések
Az oktatásra irányuló intézkedések elsődleges célja az oktatási és nevelési intézmények
energia- és klímatudatosságra nevelő tevékenységének támogatása. Az energia- és
klímatudatos szemlélet kialakítását a megfelelő szintű információk játékos átadásával már az
óvodai foglalkozásokon el kell kezdeni. A projekt részeként gondoskodni kell arról, hogy
megfelelő mennyiségű és minőségű, rendszerezett információ álljon rendelkezésre, a
szükséges segédletekkel együtt. Emellett biztosítani kell a megfelelő létszámban
rendelkezésre álló, a szemléletformáló környezettudatos oktatáshoz szükséges
szakemberek/pedagógusok meglétét és azok megfelelő továbbképzését.
„Élj energia- és klímatudatosan!” pályázat különböző korcsoportok számára
Az energia- és klímatudatosság erősítését művészeti-kulturális pályázatokon (rajz, fotó,
irodalom, stb.), illetve tudományos versenyeken keresztül tovább erősíthetjük. Ezért
ösztönözzük az olyan pályázatokat, versenyeket, melyek fókuszában az energia- és a
klímatudatosság áll.
„Hogyan fogyasszunk klíma- és energiatudatosan” kampány
A modern fogyasztói társadalom megteremtését célzó figyelemfelhívás érdekében széleskörű
és átfogó, kreatív elemekben gazdag kommunikációs kampánysorozat megvalósítása
szükséges. A kampány célcsoportja a lakosság, az intézmények és vállalkozások. A
kampánynak be kell mutatnia mindazokat a kivitelezhető lehetőségeket, melyekkel saját
fenntartható energiafogyasztásunk megteremthető.
97
A kampány üzeneteiben hangsúlyt kell kapnia az egyéni, tudatos cselekedeteknek, az azokból
származó személyes előnyöknek, szembeállítva a nem fenntartható és pazarló
energiafogyasztásból eredő káros hatásokkal.
„Klíma- és energiatudatos munkahely” program
Energia- és klímatudatos programok munkahelyi megvalósításával elősegíthető, hogy a
dolgozók klímatudatosabbá váljanak és hatékonyabban használják fel az energiát
munkavégzésük során. Így jelentős költség takarítható meg nemcsak a munkahelyeken,
hanem az otthonokban is, hiszen a tudatosság beépülésével a résztvevők mindennapjaiba a
fenntartható energiafogyasztás általánossá válhat.
Szakemberképzést érintő intézkedések:
Tervezést megalapozó kutatás
A szakemberképzés javítása érdekében szükséges egy átfogó megalapozó felmérés elvégzése
a főbb problémák és a fejlesztendő területek azonosítása érdekében.
Pályaorientációs program kidolgozása
Az oktatási igények felmérését és a hiányszakmák azonosítását követően a pályaorientációs
programok segítségével emelni szükséges az energetikai műszaki területen tanulók létszámát.
Oktatás színvonalának emelése
Az energiaszektor munkaerő piaci helyzetének javítása érdekében szükséges a szakirányú
oktatás színvonalának emelése, illetve a duális képzési rendszerben rejlő lehetőségek
eredményesebb kiaknázása. Cél, hogy az energetika területén tevékenykedő (esetleg e
területen jövőben elhelyezkedni kívánó) szakemberek átfogó ismeretek birtokában képesek
legyenek az energiatermelő, energiaellátó, valamint energiaszállító-és tároló tevékenységet,
stb. folytató vállalatoknál, felügyelőségnél, hatóságoknál, önkormányzatoknál és non-profit
szervezeteknél energiatermeléssel és energiaellátással összefüggő feladatok megoldására.
Elvándorlás és más iparágak (főként az autóipar) elszívó hatásának mérséklése
Az elvándorlás és más iparágak elszívó hatásának a mérséklésében elsősorban a vállalati
bérfejlesztéseknek, illetve a biztos jövőkép felvázolásának lehet szerepe. Az országon belüli
mobilitás az azt megkönnyítő (pl. albérleti) támogatások adóterheinek mérséklésével
ösztönözhető.
98
Indikátorok
Bázisérték -
2017 Célérték- 2030
Szemléletformálás (a programok
által elért
lakosok/háztartások/munkahelyek
száma)
„Élj energia- és klímatudatosan!”
pályázat 0 fő 2000 fő
„Hogyan fogyasszunk klíma- és
energiatudatosan” kampány 0 fő
100 000
háztartás/
4 000 000 fő
„Klíma- és energiatudatos munkahely”
program 0 fő
2000
munkahely/
100 000 fő
Energetikai szakemberképzés
Támogatott képzésben, átképzésben
részt vevők száma az újonnan indított
programok keretében (fő) 0 fő
20000 fő (2030-
ig)
12. táblázat - Az energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program
indikátorai
Finanszírozás
Kvóta bevételek.
Nemzeti költségvetés.
Európai Uniós források.
Az energetikai, klímatudatossági és környezeti terület szemléletformálási programjainak
támogatására több operatív program is lehetőséget fog nyújtani a 2021– 2027-es
időszakban (vissza nem térítendő támogatás).
Az energetikai szakemberek képzését – a hazai források mellett – szintén a 2021-27-es
vonatkozó operatív program vissza nem térítendő támogatása ösztönözheti.
Felelősök
Innovációs és Technológiai Minisztérium,
Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A megvalósítás időtávja
2020-2030 (folyamatosan)
top related