nemzetkÖzi fejlesztÉsi · 2020. 9. 17. · bizonyítja. nemzetkÖzi fejlesztÉsi hÍrlevÉl az...
Post on 23-Mar-2021
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI
HÍRLEVÉL AZ EXPORT NÖVELÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
(NEFEFO@MFA.GOV.HU / +36 1 458 1231)
2020. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
KIEMELT HÍREK KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK
NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
SZIJJÁRTÓ PÉTER KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTER
RÉSZVÉTELE A KÜLÜGYEK TANÁCSA FEJLESZTÉSI
FORMÁCIÓJÁNAK ÜLÉSÉN
KIEMELT HÍREK
Szi j jártó Péter külgazdasági és
külügyminiszter részvétele a
Külügyek Tanácsa fej lesztési
formációjának ülésén
Ugandai vízügyi és k ibervédelmi
fej lesztési projektek átadása
Megjelent Magyarország
nemzetközi fej lesztési
donorprof i l jának a 2020. évi
k iadása
Megjelent a Nemzetközi
Fej lesztési Együttműködési
St ratégia (NEFE2025) hivatalos
magyar és angol nyelvű
összefoglalója
2020. június 8.
2020. június 8-án, informális videókonferencia keretében került sor a Külügyek
Tanácsa nemzetközi fejlesztési formációjának (NEFE KÜT) ülésére, amelynek fő
témája a COVID-19 világjárvány elleni külső fellépést célzó „Team Europe”
koncepció végrehajtásának áttekintése volt.
Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségekért felelős biztos kiemelte, hogy a
bejelentése óta több mint duplájára (35 milliárd euróra) növekedett Team
Europe csomag az Európai Unió vezető szerepét és globális szolidaritását
bizonyítja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzászólásában kiemelte, hogy
tanulni kell a saját tapasztalatainkból a járványkezelés terén, egy esetleges
második hullámra felkészülve. Növelni szükséges a kapacitásokat és le kell
szűrni a tanulságokat az uniós koordináció sikereiből, illetve kudarcaiból.
Magyarország egyetért azzal, hogy elsősorban a leginkább rászorulóknak
szükséges segítséget nyújtani, szem előtt tartva azt is, hogy a koronavírus-
járvány a migráció irányába ható tényezőként jelenhet meg. Erre tekintettel
Magyarország a V4 országokkal együtt 35 millió euró értékű fejlesztési
programot állított össze Líbiában, amit az eredeti határvédelmi komponens
mellett a COVID-19 járvánnyal szembeni ellenállóképesség támogatására is
kiterjesztett. A legkevésbé fejlett afrikai országok megsegítése mellett
ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk a legközelebbi szomszédjainkról, így
a Keleti Partnerség és a Nyugat-Balkán országairól sem, amelyeknek hazánk
jelentős mértékű támogatást igyekszik biztosítani a járvány kitörése óta.
Az aktuális ügyeket áttekintve a miniszterek a Poszt-Cotonoui Megállapodás
tárgyalásairól is eszmét cseréltek, amelynek kapcsán Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter elsődlegesen a minőség, mintsem a gyors
eredmények fontosságát hangsúlyozta, a migrációs vonatkozások kapcsán
pedig leszögezte, hogy a megállapodás nem lehet az illegális migráció
legalizálásának eszköze, különösen a világjárvány következtében
megváltozott uniós gazdasági, munkaerőpiaci helyzetre tekintettel.
***
UGANDAI VÍZÜGYI ÉS KIBERVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK ÁTADÁSA 2020. május 27.
Az Ugandai Köztársaság szerepe a regionális biztonság, valamint a
migráció szempontjából meghatározó, ezért Magyarország az eddigi
legnagyobb kötetlen nemzetközi fejlesztési együttműködése keretében
egy közel 16 millió euró értékű, több kiemelt hazai exportágazatot érintő
programot hajt végre az országban magyar gazdasági szereplők
bevonásával.
A program első fázisának részeként sikeresen végrehajtottunk egy
vízgazdálkodási, valamint egy
kibervédelmi projektet. A
vízgazdálkodási projektnek
köszönhetően a Külgazdasági és
Külügyminisztérium közel 160 000
ember számára biztosít tiszta
vízforrást a Rwamwanja
menekülttelepen található
iskolákban kialakított ún. „oázis központok” révén. A kormányzati és kritikus
gazdasági-ipari infrastruktúra védelme érdekében hazánk továbbá egy
Malware és Igazságügyi Elemző Laboratóriumot hozott létre Ugandában.
***
MEGJELENT MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI DONORPROFILJÁNAK A 2020. ÉVI
KIADÁSA
2020. augusztus 24-én jelent meg a legújabb, Magyarország nemzetközi fejlesztési tevékenységét bemutató kiadvány
2020. évi kiadása, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának gondozásában
került összeállításra. A kiadvány összefoglalja a fejlesztéspolitikai területet érintő legfontosabb hazai eredményeket,
Forrás: KKM
Oázis központok átadó ünnepsége Forrás: VTK Innosystem Kft.
Kibervédelmi eszközök Forrás: Carinex Kft.
fejleményeket, adatokat és statisztikákat, valamint képet fest a magyar Kormány ezirányú tevékenységeiről,
célkitűzéseiről.
A kiadványban egyebek között kiemelésre kerül, hogy Magyarország a 2019-es
évben közel 317 millió dollárt (92 milliárd forintot) fordított hivatalos fejlesztési
támogatásra (ODA), így hazánk ODA/GNI aránya 0,09%-ról megközelítőleg
0,22%-ra emelkedett a 2010-es évhez képest. Összhangban a magyar Kormány
által, 2019 decemberében elfogadott Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési
Stratégiával (NEFE20205), a földrajzilag lehatárolható magyar fejlesztési
támogatások 2019-ben legnagyobb arányban a Közel-Keletre, Afrikába, Kelet- és
Délkelet-Ázsiába áramlottak. A legkevésbé fejlett országok támogatásának
tekintetében 2019-ben tovább növeltük bilaterális ODA hozzájárulásunkat, így
31,1 millió dollár (9,1 milliárd forint) irányult ezen országokba.
Az angol nyelvű kiadvány a képre kattintva érhető el.
***
MEGJELENT A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIA (NEFE2025) HIVATALOS
MAGYAR ÉS ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓJA
A Kormány 2019. december 23-án fogadta el Magyarország 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi
Fejlesztési Együttműködési Stratégiáját (NEFE2025). Az öt pillérre épülő NEFE2025 a szakpolitika szempontjából kiemelt
hangsúlyt igyekszik fektetni – az európai szomszédságpolitikához, illetve a Keleti Partnerséghez kapcsolódó hazai
prioritások mellett – Afrika és a Közel-Kelet gazdasági, valamint társadalmi felemelkedésére, a globális kihívások
kezelésére, a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, így egyebek között az Agenda 2030 által
megfogalmazott célkitűzések elősegítésére is.
A NEFE2025 által megfogalmazott célkitűzések elősegítése és hazánk nemzetközi fejlesztési arcélének erősítése,
valamint a nemzetközi fejlesztéspolitika társadalmi tudatosságnövelésének érdekében a Külgazdasági és
Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának gondozásában elkészült a NEFE2025 összefoglaló brosúrájának
magyar és angol nyelvű kiadása.
Az összefoglaló brosúra magyar, illetve angol nyelvű kiadása a Nemzetközi Fejlesztési Főosztály honlapján érhető el.
***
KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK
MAGYAR GYÁRTÁSÚ DEFIBRILLÁTOR ADOMÁNYOZÁSA A LAOSZI NÉPI DEMOKRATIKUS
KÖZTÁRSASÁG SZÁMÁRA 2020. szeptember 11.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a
2020. szeptember 11-i laoszi látogatása során egy,
az Innomed Medical Zrt. által felajánlott, magyar
gyártású klinikai defibrillátor készüléket adott át
Saleumxay Kommasith laoszi külügyminiszternek,
ezáltal jelképezve Magyarország szolidaritását,
valamint a két ország közötti szoros baráti
kapcsolatokat.
A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
Magyarország egyik kiemelt nemzetközi fejlesztési
partnere a délkelet-ázsiai régióban. Ezt jól mutatja,
hogy 2019-ben hazánk vízgazdálkodási,
mezőgazdasági, információ-technológiai,
valamint oktatási együttműködési projekteket is hajtott végre az országban. A COVID-19 világjárvány első hulláma alatt
Magyarország jelképes pénzügyi segítséget is nyújtott a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Egészségügyi
Minisztériuma számára, ezzel segítve a megelőző intézkedések hatékonyságát.
EGÉSZSÉGÜGYI MISSZIÓ A BEJRÚTI ROBBANÁS SEBESÜLTJEINEK MEGSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
2020. augusztus 4.
***
A 2020. augusztus 4-i bejrúti robbanásban megsebesültek
ellátása, valamint a szerencsétlenség további
következményeinek mérséklése érdekében a Debreceni
Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportjának négyfős
magyar orvoscsapata utazott Libanonba a Külgazdasági és
Külügyminisztérium támogatásával. A csapat mintegy 250
kilogramm orvosi felszerelést és eszközöket – köztük
antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, kötszert, gipszet,
fertőtlenítőszert és maszkokat – vitt magával. Az orvosi misszió
2020. augusztus 13-ig nyújtott segítséget Libanonban.
Találkozó a libanoni egészségügyi miniszterrel Forrás: DEKOM
Találkozó a laoszi külügyminiszterrel Forrás: KKM
SPORTPÁLYA ÉPÍTÉSE ALBÁNIÁBAN
2020. július 17.
Fedett sportpálya építésére és átadására került sor a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a durresi Szent
Domonkos Plébánia sportfejlesztési programjának keretében. A sportpálya megépítésének támogatásával
Magyarország jelentős segítséget nyújtott a mintegy húszezer fős durresi egyházközösség számára, hozzájárulva ezáltal
a helyi keresztény közösség megmaradásához, valamint összetartozásának erősítéséhez. A sportpálya
átadóünnepségére 2020. július 17-én került sor, amelynek keretében Balla Lóránt Magyarország tiranai nagykövete és
George Anthony Frendo tiranai és durresi érsek átadta a pályát a helyi közösségnek.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megépült durresi sportpálya Forrás: KKM
***
V4+JAPÁN NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN
A szarajevói Stari Grad (Óváros) kerületében található Saburina Általános Iskola egy közös V4+Japán együttműködés
keretében került felújításra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az iskola teraszának részleges felújításához járult
hozzá. Az együttműködés keretében Szlovákia az iskola fűtési rendszerének modernizációját valósította meg.
Lengyelország a könyvtár és a napközi felújítását biztosította, Csehország a mosdók, valamint a szaniterek felújítását
vállalta, míg Japán az iskola régi – műemléki védelem alatt álló – épületrészének ablakkereteit újította fel egyedi
fakeretek felhasználásával. Az iskola felújítása befejeződött, az átadóra a helyi biztonsági előírások betartásával
kerülhet sor.
Saburina Általános Iskola felújított udvara Forrás: KKM
***
INNOVATÍV MAGYAR VÍZTISZTÍTÓ BERENDEZÉS TELEPÍTÉSE TUNÉZIÁBAN
Egy magyar fejlesztésű mobil víztisztító rendszer került telepítésre Tunéziában, az algériai határhoz közeli Ain Jmal-ba,
Jendouba kormányzóság egyik hegyvidéki településén a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Az
Aquaprofit Zrt. multifunkcionális, több mobil konténerből álló, talaj- vagy szennyvíz felhasználásával önállóan működő,
innovatív víztisztító rendszere fenntartható és megbízható megoldást kínál az elszigetelt hegyvidéki települések
vízellátásának biztosítására. A projektről egy bemutatkozó rövidfilm készült, amely megtekinthető az alábbi linken:
Rövidfilm megtekintése.
***
EGY ÉVE MŰKÖDIK SIKERREL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLOMÁS KOLUMBIÁBAN 2020. május 28.
A kolumbiai La Guajira tartományban 2019 májusa óta
nyújt kiemelkedő segítséget az a mobil egészségügyi
állomás, ami a Külgazdasági és Külügyminisztérium
támogatásának köszönhetően jött létre. A sikeres
működést bizonyítja, hogy megnyitása óta 825 beteg
– 627 öt éven aluli gyermek, 28 várandós,
veszélyeztetett terhes, és 170 szoptatós kismama –
egészségügyi ellátását biztosította a mobil állomás. A
kolumbiai fél köszönetét fejezte ki Magyarország
támogatásáért, amelynek eredményeként Kolumbia
legszegényebb tartományában egészségügyi
ellátásban részesült számos sérülékeny és
szegénységben élő venéz és helyi lakos, akik egyéb
eséllyel nem rendelkeztek orvosi kezelés igénybevételére.
***
SZIJJÁRTÓ PÉTER KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTER TELEFONOS EGYEZTETÉSE SAM KUTESA
UGANDAI KÜLÜGYMINISZTERREL
2020. július 3.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. július 3-án telefonos
egyeztetést folytatott Sam Kutesa ugandai külügyminiszterrel az
ugandai gazdaságfejlesztési együttműködési program folytatásáról. A
COVID-19 pandémiás helyzet áttekintését követően Kutesa
külügyminiszter köszöntetét fejezte ki a gazdaságfejlesztési program
vonatkozásában, amelynek keretében 2020-ig a COVID-19
válsághelyzet ellenére is befejeződtek a vízgazdálkodási, valamint a
kibervédelmi programelemek.
Mobil egészségügyi állomás Forrás: Acción Contra el Hambre
Telefonos egyeztetés az ugandai külügyminiszterrel Forrás: KKM
***
NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS
AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK FEJLESZTÉSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓINAK ESZMECSERÉJE 2020. június 17.
2020. június 17-én, videókonferencia keretében folytattak eszmecserét a nemzetközi fejlesztésért felelős uniós
főigazgatók a „Team Europe” csomag előrehaladásáról és továbbfejlesztéséről, továbbá a koncepció
hozzájárulásáról a Von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett globális újjáépítési kezdeményezéshez és az EU-
Afrikai Unió 2020 októberi csúcstalálkozójára történő felkészüléshez. Magyarországot az ülésen a KKM Nemzetközi
Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője, Karbuczky Gergely képviselte.
Az Európai Bizottság Nemzetközi Együttműködésért és Fejlesztésért Felelős Főigazgatója (DG DEVCO) prioritásnak
nevezte a következő uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló fejlesztési eszközöknek a Team Europe
megközelítéssel történő összehangolását, valamint a partnerországok adósságterheinek kezelését. Az Európai
Külügyi Szolgálat (EKSZ) főtitkára szerint a Team Europe mára az EU kulcsfontosságú külpolitikai eszközévé vált,
jelentősen hozzájárulva az uniós érdekek és értékek képviseletéhez.
A tagállamok általánosságban támogatták a Team Europe keretében folytatott eddigi fellépést, továbbá a
koncepció hosszútávú átalakítására, az egységes kommunikációra, valamint az élelmezésbiztonság előmozdítására
irányuló erőfeszítéseket. Üdvözölték az adósságkönnyítésnek a fenntarthatóság szolgálatába történő állítását,
valamint az októberben megrendezésre kerülő EU-AU csúcstalálkozó vonatkozásában felmerülő, megváltozott
prioritásokat az afrikai kontinensen megvalósuló fejlesztési programok kapcsán.
***
AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK HUMANITÁRIUS ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ FŐIGAZGATÓINAK
ESZMECSERÉJE 2020. július 15.
2020. július 15-én került sor a humanitárius és élelmiszersegély ügyekkel foglalkozó tanácsi munkacsoport (COHAFA)
virtuális formában megrendezett, főigazgatói szintű ülésére. Magyarországot az ülésen a KKM Nemzetközi Fejlesztési
Főosztály helyettes-főosztályvezetője, Vulcz Lilla képviselte.
Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatója (DG ECHO) bemutatkozó
előadásában a többéves pénzügyi keret kapcsán a tagállamok támogatását kérte a humanitárius lépésekre és
segítségnyújtásra szánt uniós források DG ECHO részére történő, minél nagyobb mértékű biztosítása érdekében. A
főigazgató idén ősszel a humanitárius segélyezésért felelős tagállami főigazgatók számára egy újabb magas szintű
találkozó megszervezését irányozta elő. Szíria vonatkozásában Mark Lowcock (UN OCHA) humanitárius ügyekért felelős
ENSZ-főtitkárhelyettes összességében pozitívan értékelte a szíriai határátkelőhellyel kapcsolatos ENSZ BT 2533. sz.
határozat módosítása által elért eredményeket, melynek részeként továbbra is lehetőség nyílik a humanitárius
dolgozóknak és segélyszállítmányoknak a török határon át történő eljuttatására. A nem hagyományos donorok
tekintetében a tagállamok egyetértettek abban, hogy a humanitárius igények és az arra rendelkezésre álló összeg
közötti, egyre inkább növekvő szakadék okán Kína és a magánszféra bevonása mellett az Öböl-menti országok
bátorítása is prioritásként kezelendő
***
A SOROS NÉMET EU-ELNÖKSÉG FEJLESZTÉSPOLITIKAI ÉS HUMANITÁRIUS PRIORITÁSAI
A 2020. július 1-jén megkezdődött soros német EU-elnökség külkapcsolatokra vonatkozó
napirendjét – más politikákhoz hasonlóan – a világjárvány elleni küzdelem határozza
meg, azzal az alapvető céllal, hogy elősegítse a partnerországok válságkezelését és
gazdaságaik talpra állítását.
A nemzetközi fejlesztéspolitika területén miközben folytatódik a „Team Europe”
koncepció keretében nyújtott támogatások nyomon követése, a német elnökség célja, hogy az EU az eddigieknél
gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabb módon vegyen részt a fejlődő világ kihívásainak leküzdésében. Mindez
szorosabb uniós együttműködést vetít előre, mindenekelőtt a közös fejlesztési programozás területén, amelynek
jegyében 2020 második felében megkezdődik az új uniós költségvetési keret külkapcsolati eszközének (NDICI)
programozása is.
Az EU-ACP kapcsolatok tekintetében kétségtelenül a Poszt-Cotonoui Megállapodás véglegesítése és aláírásának
előkészítése lesz a német elnökség legnagyobb feladata. Az EU-Afrika Stratégiát és az októberre tervezett EU-AU
csúcstalálkozót szem előtt tartva a német elnökség ezen túlmenően egy olyan átfogó EU-Afrika napirend felállítását
tervezi, amely minden korábbinál szorosabbra fűzné a két kontinens közötti politikai partnerséget, konkrét közös
kezdeményezéseken keresztül.
Az uniós humanitárius politika terén az elnökségi munkaterv két horizontális prioritása az előzetes humanitárius fellépés
és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, valamint a humanitárius elvek és a humanitárius tér
megóvása. A következő hat hónap munkacsoporti üléseinek során további öt fő témára kíván a német elnökség
fókuszálni: (1) a humanitárius segítségnyújtás területén történő innováció; (2) a humanitárius polgári-katonai
koordináció; (3) a humanitárius segítségnyújtás során történő digitalizáció lehetőségeinek felelős felhasználása; (4) az
elfogadás (nem, életkor, fogyatékosság szerinti) elősegítése; (5) a nem hagyományos donorokkal való kapcsolattartás.
***
AZ EU KÜLKAPCSOLATI ESZKÖZEINEK KÖLTSÉGVETÉSE AZ EURÓPAI TANÁCS DÖNTÉSÉNEK
FÉNYÉBEN
Az Európai Tanács 2020. július 21-én, ötnapos vitát követően megállapodást ért el ez Európai Unió 2021-2027 közötti
többéves pénzügyi keretéről. Az uniós költségvetés külpolitikai, külkapcsolati kiadásait a hatodik, „Szomszédság és a
Világ” elnevezésű fejezet tartalmazza, amely a viták során végül jelentős pénzügyi csökkentéseket szenvedett el. A
fejezet költségvetési kerete így 98,4 milliárd euró lett (2018-as árakon), amely 9,6%-kal kevesebb az eredeti, 2018. júniusi
bizottsági javaslathoz képest, azonban még így is 2,4%-kal több mint a jelenlegi (2014-2020 közötti) többéves
költségvetésben rendelkezésre álló összeg.
A hatodik fejezet alatt szereplő legjelentősebb tételt a csaknem minden eddigi uniós fejlesztési eszközt magában
foglaló új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) jelenti, amely 70,8 milliárd euróból
gazdálkodhat az elkövetkező hét évben. Az eredeti tervek szerint a „Következő Nemzedék EU” (Next Generation EU)
elnevezésű, 750 milliárd eurós helyreállítási csomag 10,5 milliárd euróval növelte volna meg az NDICI költségvetését, a
„fukaroknak” nevezett országcsoport nyomására azonban az NDICI pluszforrása végül törlésre került a végső
megállapodásból. Az NDICI kerete így 10,6%-kal alacsonyabb lett az eredeti bizottsági javaslatnál, és 1,8%-kal kevesebb
a jelenlegi költségvetési keret forrásainál. Tekintettel arra, hogy az NDICI eszköz alatt összpontosul az uniós
külkapcsolatokra szánt pénzforrások túlnyomó része (kb. 72%-a), így minden bizonnyal szigorú priorizálásra lesz szükség
a pénzeszközök programozása során.
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest nem csökkent ugyanakkor a változatlan formában fennmaradó Humanitárius
segítségnyújtási eszköz (HAI) 9,7 milliárd eurós pénzügyi kerete.
***
A „TEAM EUROPE” TÁMOGATÁSI CSOMAG VÉGREHAJTÁSA ÉS MAGYARORSZÁG
SZEREPVÁLLALÁSA
Az Európai Bizottság 2020. áprilisi közleményében bemutatott – a már meglévő uniós források átcsoportosításán alapuló
– COVID-19 világjárvány okozta humanitárius, egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások kezelését célzó „Team
Europe” elnevezésű támogatási csomag összege 2020. június 5-i adatok alapján már meghaladja a 35 milliárd eurót.
Ezen összegből az Európai Bizottság által biztosított források értéke 13,8 milliárd euró, míg a tagállami felajánlások és
átcsoportosított források 11,3 milliárd eurót tesznek ki. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 6,7 milliárd euró, az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig további 4 milliárd euró támogatást nyújt.
Tekintettel a koronavírus-járvány okozta rendkívüli egészségügyi helyzetre, az EU többi tagállamához hasonlóan magyar
részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának a koordinációjában is megkezdődött
a tervezés alatt, illetve folyamatban lévő hazai fejlesztési együttműködési projektek átstrukturálása, átdolgozása. A
tárcaszintű egyeztetések eredményeként rendelkezésre álló adatok alapján hazánk jelenleg közel 16,1 millió euró
értékben valósít meg olyan projektalapú fejlesztési támogatásokat, amelyek – közvetlenül vagy közvetetten –
hozzájárulnak a fejlődő országok koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi fellépéséhez.
***
A POSZT-COTONOUI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSÁNAK AKTUALITÁSAI
Tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai, valamint a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (ACP) közötti politikai,
kereskedelmi és fejlesztési együttműködési kapcsolatokat szabályozó, 2000-ben húsz évre megkötött Cotonoui
Partnerségi Megállapodás hatályát veszítette, jelenleg is aktívan folynak az új (ún. Poszt-Cotonoui) megállapodással
kapcsolatos tárgyalások.
Az új megállapodás tárgyalása 2018 óta folyamatosan, de a számos politikailag érzékeny témakör okán nem az
eredetileg remélt ütemben halad. Az új megállapodás szövegének nagy részében már megállapodtak a tárgyaló
felek, ugyanakkor a fennmaradó politikailag érzékeny, illetve tárgyalási alku részét kérdező kérdések miatt – az
eredetileg kijelölt 2020. márciusi, majd júliusi céldátum elmulasztása után – szeptemberben folytatódnak a technikai,
valamint a politikai szintű egyeztetések.
Szeptemberben várható a hazánk számára kiemelt jelentőséggel bíró migráció és mobilitás témakör tárgyalása is. A
téma vonatkozásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 2020. június 8-i fejlesztési formációban megtartott
Külügyek Tanácsán elmondta, hogy a koronavírus-járvány egy megváltozott gazdasági, munkaerőpiaci helyzetet
teremtett, amelyet a végső megállapodás szövegének is le kell képeznie. Ha segíteni akarunk az ACP-országoknak,
akkor helyben szükséges gazdaságfejlesztési programokat megvalósítani és munkahelyeket teremteni, nem pedig az
ACP-országokból Európába hozni az embereket. A jelen helyzetben mind az illegális, mind a legális migráció
járványügyi kockázatot rejt magában. Óvatosságra intette azokat a tagországokat, amelyek a világjárvány előtt
folyamatosan a legális migráció szükségességére mutattak rá, tekintve, hogy az uniós állampolgárok százezrei
veszítették el állásukat a járvány következtében.
***
MEGRENDEZÉSRE KERÜLT A IV. BRÜSSZELI SZÍRIA-DONORKONFERENCIA
2020. június 30-án, virtuális formában került megrendezésre az EU és az ENSZ által társelnökölt negyedik brüsszeli Szíria-
donorkonferencia „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel. Magyarországot az ülésen a KKM Nemzetközi
Fejlesztési Főosztálya képviselte. Az idei évi donorkonferencia célja a nemzetközi közösség politikai, pénzügyi és
humanitárius kötelezettségvállalásainak megújítása és megerősítése volt az ENSZ átfogó politikai megoldást célzó
erőfeszítéseinek támogatására, illetve új felajánlások gyűjtése a szíriai konfliktus fenntartható megoldása, valamint a
szíriai háború által leginkább sújtott emberek megsegítése érdekében. A magas szintű ülésen 57 állam, 10 regionális
szervezet és nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint 17 ENSZ-ügynökség képviseltette magát. A donorkonferencia
során bejelentett felajánlások mértéke elérte az 4,9 milliárd eurót a 2020-as évre, míg a többéves felajánlások 2 milliárd
eurót tettek ki.
Magyarország felszólalásában hangsúlyozta a nemzetközi fejlesztési és humanitárius együttműködés fontosságát a
menekültek és befogadó közösségeik életszínvonalának javításában. Kiemelésre került, hogy ezen elv mentén
Magyarország számos, hosszútávú hatással rendelkező nemzetközi fejlesztési és humanitárius projektet valósít meg
Szíriában és a régióban, különösen az oktatási, valamint az egészségügyi területeken. A Stipendium Hungaricum
ösztöndíjprogram keretében nyújtott támogatásokból, valamint segélyszervezeti, egyházi és várhatóan gazdasági
szereplők révén megvalósuló kétoldalú projekteken keresztül Magyarország a 2020-as év tekintetében több mint 32
millió euróval, míg 2021-ben előreláthatólag további 33 millió euróval járul hozzá az ország és a térség fejlődéséhez.
***
FOLYAMATBAN AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK PROGRAMOZÁSA
Tekintettel a 2021-2027 közötti új uniós pénzügyi időszak közeledtére, jelenleg is aktívan folynak a fejlesztési szakpolitika
szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró uniós pénzügyi források közös programozási folyamata. A programozás során
számos stratégiai dokumentum kerül kialakításra, melyek alapjaiban határozzák meg a következő hétéves időszak
során a partnerországoknak nyújtandó uniós források földrajzi elosztását, valamint (politikai és szektorális) célkitűzéseit.
Jelenleg az előprogramozási időszak lezárása zajlik, amelynek során az adott kedvezményezett országok
vonatkozásában kialakított EU delegációs jelentések, illetve országértékelések elkészítésére kerül sor. Tekintettel arra,
hogy a programozási időszak kiemelt jelentőséggel bír hazánk számára a következő pénzügyi időszak fejlesztési
forrásainak lehívhatósága tekintetében, a közös programozási folyamatban a KKM Nemzetközi Fejlesztési Főosztálya is
aktívan részt vesz.
***
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
LEGÚJABB EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI PROJEKTEK
A Magyarország 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiában (NEFE2025)
megfogalmazott – a multilaterális nemzetközi fejlesztési együttműködésekben, illetve projektekben történő magyar
szerepvállalás növelésére irányuló – célnak megfelelően a Nemzetközi Fejlesztési Főosztály az alábbiakban nyújt
tájékoztatást a pályázható uniós felhívások tekintetében. A jelenleg pályázható projektek között szerepelnek többek
között Zambia elektromos hálózatának fejlesztését célzó, Kirgizisztán esetében az inkluzív oktatást és az oktatási
költségvetés átláthatóságának javítását célzó, illetve a marokkói nők munkaerőpiaci helyzetét előmozdító projektek is.
További pályázatok nyitottak egyebek között Kongó, Törökország, Albánia, Moldova, Koszovó, Bosznia-Hercegovina
esetében is. Mindemellett hamarosan kiírásra kerül Észak-Macedónia kapcsán egy e-kormányzás kiépítésére fókuszáló
program, valamint szintén várható egy, Szerbia áramelosztó-rendszerének javítását célzó fejlesztési projekt is.
A jelenleg futó, illetve a kiírásra kerülő uniós nemzetközi fejlesztési pályázati kiírások teljes körének áttekintése érdekében
kattintson ide.
***
LEZÁRULT A KÖZEL-KELETEN MEGVALÓSÍTANDÓ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSI PROJEKT
KAPCSÁN INDÍTOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Magyarország kiemelt célkitűzése a migráció kiváltó okainak helyben történő kezelése, melynek elérése érdekében a
Külgazdasági és Külügyminisztérium egy, a Közel-Keleten megvalósítandó fejlesztési projektre vonatkozó pályázati
felhívást hirdetett meg. A kiírás célja egy hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult közel-keleti ország egészségügyi
képességének javítása, hozzájárulva ezáltal a migrációs kihívások helyi kezeléséhez. A kiírt pályázatra a felhívásban
ismertetett módon, 2020. augusztus 21. éjfélig lehetett pályázni.
***
SZEPTEMBER 3-ÁN ZÁRULT AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁGBAN MEGVALÓSULÓ NEMZETKÖZI
FEJLESZTÉSI PROGRAM MÁSODIK SZAKASZÁNAK ELSŐ ÜTEME KAPCSÁN MEGHIRDETETT
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A pályázati felhívás Magyarország eddigi legnagyobb kötetlen fejlesztési programjának részét képezi, amelynek célja
– összhangban Magyarország 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési
Stratégiájával (NEFE2025) –, hogy hazánk projektalapú támogatás révén elősegítse Uganda fenntartható fejlődését és
stabilitását. A felhívás a program második szakaszának első ütemére vonatkozott. Célja egy, az ugandai turisztikai
ágazatot érintő, digitalizációra irányuló fejlesztési projekt megvalósítása, amely a helyi erőforrásgazdálkodás
hatékonyságát, illetve a turisztikai ágazat versenyképességét növeli. A projekt révén Magyarország elősegíti
Ugandában a fenntartható gazdasági növekedést és Uganda „intelligens idegenforgalmi” (smart tourism) célponttá
válását.
További információk elérhetőek az alábbi linken.
***
top related