Összehasonlító neveléstudomány

Összehasonlító neveléstudományFókusz: A globalizáció hatásaAlapszakirodalom: Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjaiÚj Mandátum Kiadó, Budapest 2006

A kurzus végén elvárt ismeretekAz összehasonlító neveléstudomány módszereiA globalizáció hatása az oktatás gazdasági és

társadalmi környezetéreDemográfia és oktatás: társadalmi-demográfiai

trendek Európában (család, migráció)Az oktatási expanzió (tömegesedés) jelensége,

jellemzőiA szakképzés változásaiAz oktatáspolitika szereplőiA felnőttoktatás szerepe és formáiAz átalakuló felsőoktatásOktatási rendszerek és típusokAz Európai Unió oktatáspolitikája

Az összehasonlítás szükségességeGlobalizálódó gazdaságA nemzeti oktatáspolitikák nemzetközi erőtérben (Európai Unió, OECD) való működése (EUROSTAT, OECD indikátorok)Hasonló közoktatási és felsőoktatási folyamatok Hasonló problémák, konfliktusokA nemzetközi szakértelem növekvő exportja, importja, valamint cseréje (tudáscsere)A kölcsönös tanulás igényeAz európai támogatási források elvárásai, felhasználásának közös céljai (pl. az EU 2000-2010; 2010-2020 program közös céljai, indikátorai)

NÉHÁNY PÉLDAA Nemzeti alaptantervben (2007) közös európai (uniós) kulcs-kompetenciaterületek mint fejlesztési célokAz idegennyelvtudás közös európai referenciakerete (KER)OECD PISA tudásmérési, eredményességi program (2000-2015); IEA tudásmérési programEurópai Képesítési Keretrendszer (kidolgozása alkalmazása)A felsőoktatási Bologna-folyamatERASMUS, TEMPUS, SZOKRATESZ, Leonardo programECDL vizsga (az informatikai tudás nemzetközi vizsgastandardja)Közoktatási és felsőoktatási statisztikai rendszerek kompatibilitásaAz EU 2010-2020 program közös céljai, indikátoraiOECD TALIS Nemzetközi Pedagógus kutatás

Az összehasonlítás módszereibőlKutatások azonos vizsgálati-adatfelvételi, adatelemzési módszerekkelKompatibilis statisztikai rendszerek létrehozása, fenntartása

Probléma, jelenség oktatási tartalom dokumentumainak elemzése (szabályozók, intézkedések, tantervek, követelmények stb.)

Például: korai iskolaelhagyás, felnőttképzés, kisgyerekkori nevelés, hátrányos helyzet; környezeti nevelés, fenntarthatóság, média, matematika)

Világgazdaság, oktatásügy, oktatáspolitika

Globalizálódó gazdaság = technológiák átvitele, átvétele

® nemzetközi szabványosítás, azonos berendezéssel azonos képzés,

® tudások és készségek azonossá válása hasonló alapképzettség, hasonló szakképzés (pl. idegen nyelv, informatika, elektronika, biotechnológiák, környezetvédelem, energetika)

Szabványosodó oktatás

Szabványosodó képzettségi kívánalmakVégzettségek szabványosodása (ekvivalencia, végzettségek kölcsönös elismertetése, elismerése)Az oktatási rendszerek szabványosodásaA nemzeti oktatáspolitikák közeledése: célokban, eszközökben, nyelvezetben (pl. EU-kompetenciák, OECD nemzetközi mérések)

Társadalmi fogadtatás: hatás és ellenhatás

Hatás: információdömping, kapcsolati hálók

(R. Safranski: Mennyi globalizációt bír ki az ember? Mérleg sorozat, Európa Kiadó 2004)

Lehetséges ellenhatások: - elzárkózás, ellenállás, védekezés- felkészítés (pl. globális nevelés)

A globalizálódás leheteséges társadalmi hatásának modellje

A kettős hatás modellje: Etzioni (1968): folytonos változásstabilizáló és mobilizáló erők a társadalomban

A globalizáció társadalmi fogadtatásának modellje

Változások (a modell szerint)

Szunnyadó változások, szunnyadó stagnálás Kihívás - a változások képviselői erősebbek, felbomlasztják a közösségeketA stabilitás képviselői erősebbek – a merev, a változni nem tudó állapot marad tartósHarmadik út feltételezése: a változás és a stabilitás erői egyensúlyban maradnak

Lehetséges eredményekFokozódó adaptálódás, előre menekülés, ideológiák, jelszavak, gyakorlatok stb. erőszakos átvétele – az önfeladásigFokozódó elzárkózás a kihívástól – fundamentalizmusokGyorsuló globalizálódás, fokozódó stabilitás

Feltételei: a civil társadalom ereje, autonómia-igények érvényesülése, együttműködés az eltérő értékcsoportok között: a változás és a hagyományőrzés erői újra és újra kialakítják az (ad hoc) együttműködés témáit és eljárásait

Társadalmi kihívások

Az oktatás tömegesedése (abszolút növekedés és relatív növekedés)Az iskolalátogatási ráta emelkedéseA lemorzsolódási ráta csökkenéseÚj oktatási szintek megjelenése (pl. O (nyelvi) évfolyam, felsőfokú szakképzés, doktori iskola, élethosszig tartó tanulás)

Összehasonlítási szempontokAz iskolás kor előtti (kisgyermekkori) nevelés és változataiFinanszírozás (állami, illetve megosztott kötelezettségvállalások)Kisebbségek, SNI (sajátos nevelési igényű tanulók)Tankötelezettség, iskolaszerkezet és változataiIskolaválasztási jogokKépzési idő (tanév, tagolódás, óraszámok)Kimeneti követelmények (mikor, ki szabja meg)Az iskola és a munka világaSzakképzésKépzési programokÉrtékelési rendszer Felsőoktatás (képzési szintek, irányok, követelmények)Felnőttoktatás, LLL programok érvényesítéseMigránsok oktatása

A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában

Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába Ausztria„Jobb oktatást” program – az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása DániaPartnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között AusztráliaJó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzése AusztráliaAz egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok

területén Dánia, NorvégiaAz oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez történő igazítása Lengyelország, Kanada,

NorvégiaA munkaerő szakmai képzettségének fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az

alapképzettségeké Egyesült Királyság Képességekkel összhangban lévő képesítések, melyek lehetővé teszik a munkavállalást

és a munkaerőpiacon maradást Kanada, A főiskolák és képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók

szükségleteit Egyesült Királyság Közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak

Egyesült Királyság A munka humán dimenziójának hangsúlyozása PortugáliaMunkához kapcsolódó tantervek Németország, SpanyolországA mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztés CiprusFelkészítés a munka világára Ciprus

A fejlesztési irányok és stratégiák összehasonlító áttekintése

1Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása

1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése

1.2. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése

1.3. Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára

1.4. A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése

1.5. Az erőforrások legjobb kihasználása

2.   Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára

2.1. Nyitott tanulási környezet

2.2. A tanulás vonzóbbá tétele

2.3. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása

3.   Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé

3.1. A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában

3.2. A vállalkozó szellem fejlesztése

3.3. Az idegennyelv-tanulás fejlesztése

3.4. A mobilitás erősítése

3.5. Az európai együttműködés erősítése

Ausztria és Dánia oktatásfejlesztési prioritásai – az európai együttműködés mindkettőben

Nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban különböző kezdeményezések születtek: specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és minőségfejlesztés; az iskolai autonómia szabályozása.

Idegennyelv-oktatás az osztrák iskolákban. Kiemelt területek – alapfokú iskolák, alsó középfokú iskolák és a szakmai képzés előtti évfolyam, középfokú iskolák, részmunkaidős szakképző iskolák; műszaki középiskolák és főiskolák; technikumok és szakképző iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és délkelet-európai nyelvek.

Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába.

Két tannyelvű oktatási pilot projektek – Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia.

·  „Jobb oktatást”3 program – ennek főbb

elemi: a természettudományos oktatás elemzése és modernizálása, az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása, a tanárképzés javítása és tananyagfejlesztés

·     Felnőttoktatás – prioritásai: formális, nem formális és informális formái; az élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kialakítása; az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok kérdésében

·    

Törökország – oktatásfejlesztési prioritások

az 1997-ben kezdődött, a diákközpontú oktatást célzó oktatási reform az átlagos iskoláztatási idő 5 évről legalább 8 évre emelése a fiúk és lányok, vidékiek és városiak oktatási szintjének kiegyenlítése az EU indikátorok szintjének elérése minden szinten a diákok tanulmányi sikereinek növelése minden szinten tankönyvfejlesztés a források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra specializációs szolgáltatások lehetőségeinek megteremtése minden szinten idegennyelv-tanulás – legalább egy nyelvet tanuljon minden diák, ha

lehetséges, kettőt Nyitott Alapfokú Iskola13 – mindazoknak, akik már nem tanköteles korúak, de

nem fejezték be az alapfokú tanulmányokat tehetséggondozás kisgyermekkortól kezdve oktatási és tanulási lehetőségek biztosítása mindenkinek, minden helyen és

időben az információs központokban távoktatás a tanárhiány enyhítésére több tanár képzése rossz klimatikus és közlekedési viszonyok között élőknek iskolabuszok

Hasonló társadalmi-iskoláztatási trendek

Az alapfokú képzés teljes körűvé válásaA középfokú képzés arányának jelentős növekedése (expanzió)A felsőoktatási képzésben részt vevők arányának növekedéseMindezzel párhuzamosan a nők iskolázottságának növekedése

Az expanzió (az oktatás tömegesedésének) kutatása

Statisztika: logisztikus S görbe (a tömegesedés „életciklusai”)

Első szakasz: nyújtott bevezető, törésponttal zárulva

Második szakasz: gyorsuló növekedés, második törésponttal

Oktatás-gazdaságtani magyarázatokOktatáspolitikai magyarázatok

Demográfiai kihívások

Világhelyzet, a fejlődő világ és a fejlett világ demográfiai trendjeinek eltérése, feszültségekkel (pl. Európa részesedése a világ népességéből az 1950-es évek óta csökken)

Emigráció (kereszténység terjesztése, szabadpiac, népi felszabadítás, jólét elterjesztése)

Immigráció (pl. vidékről a városba, a határvidékek felől a központ felé, a kontinens peremvidékéről a belseje felé)

Migráció (pl. a Kárpát-medence esete)

Migráció és oktatás

Kétnyelvűség (tradicionális, nemzetállami, föderális, jóléti modell)Multikulturalizmus (beszivárgás, invázió, elkülönülés: autonómiák)

Interkulturális nevelés (jelszó: méltányosság, gyakorlat pl. kooperatív oktatási módszerek)

Oktatáspolitikai válaszok

A közoktatás általánossá válásaA szakképzés kitolódása (16, 18 éves korra és későbbre)

Az oktatási rendszerek nemzetközi osztályozása (International Standard Classification of Education= ISCED)

ISCED szintek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Az oktatási rendszerek általánossá válása: ISCED szintek

ISCED1 alapfokú oktatásISCED2 alsó középfokú oktatásISCED3 felső középfokú oktatás (záróvizsga)ISCED4 középfokú oktatást követő (szak)képzésekISCED5 harmadfokú képzés alapszintjeISCED6 a harmadfokú képzés harmadik szakaszaISCED7 a harmadfokú képzés utáni posztdoktori szintjeiISCED8 negyedfokú képzés (pl. felnőttkori továbbképzések, LLL)

A közoktatási rendszer válaszaiA közoktatás funkciójának megváltozása (pl. a klasszikus középiskola átalakulása)

Megváltozik az intézmények világa (pl. az iskolai kultúra, a szabályok, a tanári szerepek )

Megváltoznak a tantervek (pl. többszintű szabályozás, új fejlesztési célok, más képzési tartalmak)

Változnak a tankönyvek, módszerek, oktatásszervezés, tanulásszervezés pedagógusokErősödik a kimeneti szabályozás (a vizsgák szerepe) Kitüntetett kutatási téma lesz az ifjúságkutatás, a képességek hatékony fejlesztése, az eredményesség, a minőség, a hatékonyság

Az oktatáspolitika változásai

Irányítás (decentralizáció, a regionális, a helyi szint szerepe növekszik, inputok, outputok, vizsgák, statisztikák, nyilvántartások stb.)Fenntartás (többféle fenntartó, költséghatékonysági szempont)Finanszírozás (többforrású finanszírozás, a finanszírozás mint irányítási eszköz)

Az EKKR-szintek indikatív összefoglalásaForrás: Towards a European Qualification Framework, 2005

Az 1. szint képesítései elismerik az alapszintű tudást és készségeket, valamint az egyszerű feladatok elvállalásának képességét közvetlen felügyelet alatt egy strukturált környezetben. A tanulási készségek fejlesztése strukturált támogatást igényel. Ezek a képesítések nem foglalkoztatás-specifikusak, és általában a képesítés nélküliek veszik igénybe őket.

EKKR: 2. szint

A 2. szint képesítései korlátozott mértékű tudást, készségeket és tágabban értelmezett kompetenciát ismernek el, amelyek főként konkrétak és általános jellegűek. A készségeket felügyelet alatt alkalmazzák egy ellenőrzött környezetben. A tanulók korlátozott felelősséget vállalnak saját tanulásukkal kapcsolatban. E képesítések közül néhány foglalkoztatásspecifikus, de a legtöbbje általános felkészítést ad a munkára és a tanulásra.

EKKR: 3. szint

A 3. szint képesítései széles körű általános tudást és területspecifikus gyakorlati és alapszintű elméleti tudást ismernek el, valamint a feladatok irányítás mellett történő elvégzésének képességét. A tanulók felelősséget vállalnak saját tanulásukért, és korlátozott gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a munka vagy a tanulás egy bizonyos szempontjából.

EKKR: 4. szint

A 4. szint képesítései jelentős területspecifikus gyakorlati és elméleti tudást és készségeket ismernek el. Elismerik a szaktudás, készségek és kompetenciák alkalmazására, valamint az önálló problémamegoldásra és mások ellenőrzésére vonatkozó képességeket is. A tanulók egyéni tanulásszervezéssel élnek, és gyakorlati munka- vagy tanulási tapasztalattal rendelkeznek megszokott és kivételes helyzetekben.

EKKR: 5. szintAz 5. szint képesítései széles körű elméleti és gyakorlati

tudást ismernek el, beleértve a tanulás vagy foglalkoztatás egy bizonyos területére vonatkozó tudást. Elismerik a tudás és készség alkalmazásának képességét stratégiai megoldások kidolgozásában, jól meghatározott absztrakt és konkrét problémák esetében. A tanulási készségek alapul szolgálnak az autonóm tanuláshoz, és a képesítések a munkában vagy a tanulásban a működési kölcsönhatás során szerzett tapasztalatra építenek, beleértve az emberek és projektek irányítását

EKKR: 6. szintA 6. szint képesítései a tanulás vagy munka egy

területéhez kapcsolódó, részletes elméleti és gyakorlati tudást, készséget és kompetenciát ismerik el, amelyek némelyike az adott terület csúcsát képviseli. Ezek a képesítések elismerik a tudás alkalmazását az érvek kialakításában és fenntartásában, a problémák megoldásában és olyan vélemények megalkotásában, amelyek figyelembe veszik a szociális és etikai kérdéseket. E szint képesítései magukban foglalnak olyan kimeneteket, amelyek megfelelnek egy összetett környezet szakmai megközelítésének

EKKR: 7. szintA 7. szint képesítései önállóan szervezett, elméleti és

gyakorlati tanulást ismernek el, amelynek egy része egy szakterület legmagasabb szintű tudását jelenti, ami az eredetiség alapja az ötletek kialakításában és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási összefüggésben. Ezek a képesítések elismerik a tudás integrálásának és olyan vélemények megalkotásának képességét, amelyek figyelembe veszik a szociális, etikai kérdéseket és felelősségeket, valamint tükrözik a változás kezelésének tapasztalatát egy összetett környezetben

EKKR: 8. szintA 8. szint képesítései elismerik a tudás magasan

szakosodott területének szisztematikus birtoklását, illetve az új és összetett gondolatok kritikai elemzésének, értékelésének, szintézisének képességét. Elismerik a jelentős kutatási folyamatok megfogalmazásának, megtervezésének, megvalósításának és adaptálásának képességét is. A képesítések elismerik továbbá a vezetési tapasztalatot olyan új és kreatív megközelítések kialakításában, amelyek

A szakképzés változásainak okai

A szakmaválasztás korévének kitolódása Az iskola és a képzési hely viszonyaKonfliktusok a szakképzés rendszerébenA munkaerőpiac átalakulásaFoglalkoztatottsági problémák

A szakmatanulás korévének kitolódása

1963: a 16 éves kor előtti munkavállalás európai tilalma, egyre hosszabb általános képzés, a szakmák egységesülő tartalmai és követelményei (ld. Országos Képzési Jegyzék)Új intézménytípusok (pl. szakközépiskola, szakiskola, Harmadfokú képzés: érettségi utáni szakmatanulás

Az iskola és a munkahely (képzési hely) viszonyának változása

A céhes képzésA duális képzés (iskola + munkahely: képző hely)Vállalati képzési rendszerek (a középfokon végzetteknek)

Az átalakulás nehézségei: konfliktusok

Munkaadó és munkavállaló konfliktusa (képzési hely és munkahely viszonya!)

A szakképzési kínálat és a gazdasági igények viszonya (munkaerő tervezés, munkaerőszükséglet, képzettségi szükséglet)A jóléti állam modellje: a komprehenzív iskolaA neoliberális modell: a szakképzési piacosítása

A szakképzés fogalomkészleteHumán erőforrásÁltalános kompetenciákMunkavállaló: rugalmas, alkalmazkodni képesÉlethosszig tartó tanulás (LLL, TÉT: folyamatos részvételi képesség a vállalati és állami finanszírozású átképzésben, kiképzésben)Kié a szakképzés? Ki szabja meg a kínálatot és a tartalmakat?

A felsőoktatás átalakulása

Az 1990-es évektől folyamatosan nő a felsőoktatásban való részvétel (15%-25%,40-60%)A tömegesedés előtti szakasz: az elit felsőoktatás (10-15%)

Fő jellemzők: szelekció, vizsgák, egyetemi és főiskolai párhuzamos képzés, a végzettség a társadalmi elitbe kerülés feltétele

Tömegesedés és demokratizálódás

Általános középiskolázás, a záróvizsga kevésbé vagy nem szelektívCsökkenő belépési követelményekA felsőoktatáson belüli szelekció későbbre tolódikA többcsatornás képzés egységesülA felsőoktatási végzettség inflálódik

Az általános felsőoktatás mint becslés

A felsőoktatás bevezető szakasza általános képzésDivergens, moduláris rendszer

Funkcionális és strukturális változások

Funkcióbővülés (ld. Pl. „olvasásklinika”)Tartalmi változások (pl. a tudományos képzés helyett professzionális képzés, szakképzés)A felsőoktatás „iskolássá” válikTöbbcsatornás finanszírozás

Társadalmi és oktatáspolitikai változások

Hallgatói változások (összetétel, igény, motiváció) az „ifjúsági társadalom” kialakulása, saját intézményekkel, problémákkal

Oktatói változások (létszám)Az oktatás tevékenységrendszerének alakulása (tudományművelés, kutatás, oktatás konfliktusai)

Az oktatáspolitika változásai

Finanszírozás (állami költségvetés, hallgatói finanszírozás, pályázat, magántőke stb.)Az állam kivonulása a felsőoktatásból (köztes, puffer szervezetek: pl. rektori konferencia)

Reformok

Szervezeti reformok (Bolognai folyamat)Intézményi reformok

(pl. közösségi főiskola, regionális egyetem, alternatív intézmények (pl. magán, kisebbségi, felekezeti felsőoktatás), virtuális felsőoktatás)