pedagógus szerepe a differenciálásban - fodor rita
Post on 21-Jul-2016
224 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar
Az iskoláskor pedagógiája
NBÁA-006/3
2014/2015 Tavaszi félév
Differenciálás I.
Pedagógus szerepe a differenciálásban
SOKSZÍNŰ VILÁG csoport
Fodor Rita
XD1TE7
fodor.rita33@gmail.com
Ötlettár
1. A számítógéppel segített tanítás módszerei
Mennyire élvezik a diákok az IKT környezetben való tanulást. Mennyire tartják így
izgalmasabbnak a tananyag feldolgozását. Vajon hatékonyabb ezen eszközök segítségével a
tanulás? Esetleg mennyire használják a tanuláshoz a diákok a számítógépet otthon?
2. Differenciálás az okatásban
Mennyire sikerül alkalmazkodni a tanulók egyéni képességeihez, figyelembe venni azokat.
Hogyan valósul meg ez a különbségekhez való alkalmazkodás iskolai( pl. akadálymentesítés,
eszközök, akár osztály berendezése stb.) illetve tanulásszervezési szinten (kiadott feladatok,
feladatra szánt idő, szervezési formák-egyéni vagy csoportmunka, értékelés stb.)
3. Csoportmunka megvalósulása
Mennyire sikeres a csoportmunka? Jellemzői, csoportosítási lehetőségek, hogyan szervezzük
meg ezeket a csoportokat? Erősek és gyengébbek? Külön az erősek és külön a gyengék?
4. Külső pedagógiai tényezők
Tanár-diák kapcsolat(tanulók tantárgyhoz való hozzáállása, nevelői stílusok, szükségeletek
kielégítése: szociogén, biogén tényezők), szociális készségek fejlesztése (kialakításának
technikái), nevelői hatás-osztályfőnöki munka(Ki az oszi? Feladatköre?), rejtett
tanterv(iskolán belül, iskolán kívül)
5. Az osztály, iskola mint munkahely
Ezek sajátos térelrendezése. Pl. a tanteremben, hogyan rendezzük el a padokat stb.
Lehetségessé válik-e a kommunikáció, kooperáció, csoportmunka stb. Megfelelő tanulási
környezet megteremtése (ergonómiai feltételek).
6. Fegyelmezés
A fegyelmezés preventív és reaktív módszerei(iskola, osztály, gyerek). Mely módszerek
hasznosak, melyeket kell kerülni.
7. Az iskolai munka tervezése
Órarend, tanóra tervezése(felépítése)
Órai munkák
Pedagógus szerepe a differenciálásban
Fodor Rita
Eötvös Lorand Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar
fodor.rita33@gmail.com
Kulcszavak: differenciálás, pedagógus, pedagógus szerepe, adaptív, munkaformák
Egy sikeres oktatás megvalósításában nagyon fontos a tanulók tanulási különbözőségeinek
(igények, erősségek, érdeklődés) figyelembevétele. Ennek a legjobb eszköze a differenciálás.
A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdoníthatunk: egy pedagógiai
gyakorlatot, és egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító érzékenyégét fejezi ki tanítványai
egyéni különbségei iránt. (Petriné,2001) A pedagógus szerepe, hozzáállása, személyisége, az
általa használt munkaformák, szervezési formák, eszközök mind-mind meghatározóak az
adaptív oktatás megvalósításában, sikerességében. (Lányi,2008) Mint facilitátor jelenik meg,
aki gondoskodik a differenciált tanulás lehetőségeiről, megszervezi a tanulócsoportokat s
rugalmasan használja az időt. (Heacox,2006) A tanár számos szempont szerint differenciálhat:
tartalom, munkaforma, nyújtott segítség stb. (Bábosik és mtsai, 2011) Nekem a célom
megfigyelni a Heltai Gáspár Általános Iskola egy negyedikes osztályában, hogy a pedagógus
differenciál-e, s ha igen, akkor mit és mi alapján, illetve milyen mértékben. További
kutatásom szempontja annak kiderítése, hogy a differenciálás megvalósításában és
sikerességében milyen munkaformákat használ és tart a leghatékonyabbnak, illetve mennyire
váltogatja ezeket. Érdekel továbbá, hogy mennyire szervezett és tervezett az óra, hogy milyen
a hozzállása, mennyire segít. E kérdések megválaszolására az interjút és a becslési skálát
használtam fel. A kutatásom alapján a következő eredményekre jutottam: a Heltai Gáspár
iskolában az általam megfigyelt matematika órán a tanár a feladatok és a segítség nyújtásában
differenciált. Mind a mennyiségi (gyengébb képességűek kevesebb feladatot kaptak, velük
dolgozott együtt, közben többször felállt tőlük s ellenőrizte a többieket), mind a minőségi
differenciálás (valakik 1000-esekre mások 10-esekre kerekítettek) megvalósul (70%-ban). A
differenciálás tanulók képességei alapján történt. A tananyag feldolgozása során változtatta a
munkaformákat, először frontális munkával kezdett, majd a csoportmunkát felhasználva, a
gyengébb képességűek alkottak egy csoportot s dolgoztak együtt, a többiek esetében pedig az
önálló tanulás fejlesztése érdekében az egyéni munkáltatást alkalmazta. Biztosította ezek által
a változatosságot. Az óra szervezett és jól felépített volt, bemelegítő gyakorlatokkal kezdtek,
utána nekifogtak a tényleges tanyagnak. A tanár hozzáállása nagyon is megfelelő volt.
Szakirodalmi gyűjtés
1. Bábosik I. (2011). A tevékenység és a feladat, mint a fejlesztő hatások forrása In
Bábosik I., Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (szerk.)
PEDAGÓGIA AZ ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (pp. 63-77).
Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ.
2. Barabási T. (2007). AZ OKTATÁS MÓDSZEREI ÉS SZERVEZÉSI FORMÁI In
Fóris-Ferenczi R. és Birta-Székely N. (szerk.) PEDAGÓGIAI KÉZIKÖNYV Az oktatás
pedagógiaelméleti alapjai. (pp. 150-154) Kolozsvár: Ábel Kiadó.
3. Bognárné J. (2011). Pedagógusetikai kódexek bemutatása, vizsgálata. Iskolakultúra,
(12), 72-90.
4. Falus I., Golnhofer E., Kotschy B., M. Nádasi M., Szokolszky Á. (1989). A
PEDAGÓGIA ÉS PEDAGÓGUSOK Egy empirikus vizsgálat eredményei (pp. 88-
99,119-174). Budapest: Akadémiai Kiadó.
5. Fazekasné M. (2007). Segítő technikák a differenciált oktatásban. In Girasek J.
(szerk.) A tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények
részére (pp. 120-129). Budapest: suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-
továbbképzési Kht.
6. Fenyvesi L., Baráth L. (2010). A pedagógus interakciós stílusa. TUDÁS
MENEDZSMENT, (9), 23-31.
7. Heacox, D. (2006). A differenciálás a tanításban, tanulásban – Kézikönyv a 3-12.
évfolyam számára (pp. 13-106,133-146). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.
8. Horváth F. H. (2011). TANÁRTíPUSOK, TANÁRI SZEREPMODELLEK.
Hungarológiai Közlemények, (4), 75-88.
9. Kókayné M. (2008). Hatékony iskolát mindenkinek!- Néhány gondolat a
differenciálásról In. Kerber Z. (szerk.) Adaptatív oktatás Szöveggyűjtemény (2. kötet.)
(pp. 301-306). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság
10. Kolozsváry J.(2008). Tanítók és gyermekek a huszonnegyedik század iskolájában In
Lénárd S., Rapos N. (szerk.) Adaptív oktatás Szöveggyűjtemény (1. kötet.) (pp. 53-72).
Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság
11. Kuczi T.(2003). A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzője In Meleg Cs.
(szerk.) ISKOLA ÉS TÁRSADALOM SZÖVEGGYŰJTEMÉNY (pp.387-403) Budapest-
Pécs: DIAÓG CAMPUS KIADÓ
12. Lányi M. (2008). Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése In Vojnitsné K.
Zs. és Kokayné L. M. (szerk.) KÖNYV A DIFFERENCIÁLÁSRÓL Máshonnan-
máshogyan-együtt (pp. 104-121). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság.
13. Mészáros A. (1997). AZ ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA
(pp.269-293). Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ.
14. M. Nádasi M. (2007). ADAPTIVITÁS AZ OKTATÁSBAN (pp. 46-87). Budapest:
EÖTVÖS KIADÓ.
15. M. Nádasdi M. (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. Fejlesztő Pedagógia, (6),
4–8.
16. M. Nádasi M. (2011). A szociális életképesség és az oktatási stratégiák In Bábosik I.,
Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (szerk.) PEDAGÓGIA AZ
ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (pp. 78-91). Budapest: ELTE
EÖTVÖS KIADÓ.
17. M. Nádasi M.(1986). Egységesség és differenciáltság a tanítási órán (pp. 5-45).
Budapest: TANKÖNYVKIADÓ.
18. Mohai K. (2000). Az iskolai pedagógus attitűdje, szakmai felkészültsége a másság
problémakörben In Márkné Ettlinger Zs. és Földes T.(szerk.) A pedagógus
személyisége… ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA (pp.160-164). Sopron:
„Fogjuk a kezed” Egyesület Sopron.
19. Molnár F. (2006): Differenciálási lehetőségek az általános iskolákban. Fejlesztő
Pedagógia, (6), 34–42.
20. Pető I., Ceglédi T. (2012). A pedagógusok SNI-vel szembeni attitűdje SACIE-vel
mérve. A Sentiments, Attitudes and Concerns about Inclusive Education Scale.
Iskolakultúra, (11), 66-83.
21. Petriné J. (2001). PEDAGÓGUSOK A DIFFERENCIÁLÁSRÓL In Golnhofer E. és
Nahalka I.(szerk.) A PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIÁJA. (pp. 202-231) Budapest:
Nemzeti Tankönyvkiadó.
22. Rapos N., Gaskó O., Mészáros Gy.(2011) AZ ADAPTATÍV ELFOGADÓ ISKOLA
KONCEPCIÓJA. (pp. 29-82, 147-181). Budapest: OKTATÁSKUTATÓ ÉS
FEJLESZTŐ INTÉZET.
23. Szabó-Thalmeiner N. (2007) A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGE In Fóris-Ferenczi
R. és Birta-Székely N. (szerk.) PEDAGÓGIAI KÉZIKÖNYV Az oktatás
pedagógiaelméleti alapjai. (pp. 49-61). Kolozsvár: Ábel Kiadó.
24. Zágon B. (2008). Differenciálás heterogén csoportban (pp. 7-61). Budapest: Educatio
Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
25. Zetényi Á. (1997) A hatékony tanár In Mészáros A. (szerk.) AZ ISKOLA
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.284-293). Budapest: ELTE
EÖTVÖS KIADÓ
26. Zetényi Á. (1997) A tanár, mint vezető: vezetési stílusok In Mészáros A. (szerk.) AZ
ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.269-284). Budapest:
ELTE EÖTVÖS KIADÓ
Hospitálási naplóAz óralátogatás ideje: 2015.04.28.
Intézmény: Heltai Gáspár Általános Iskola
Osztály: 4-ik osztály
Műveltségi terület: Matematika
Tantárgy: Matematika
Tananyag: (tanmenetben megjelölt) Törtek
Cél (NAT): A matematika tanítás célja, hogy hiteles és megfelelő képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi szellemi,
megismerési, gondolkodási tevékenységről. A matematika tanulása formálja, gazdagítja érzelmi és motivációs szempontból a személyiséget, gondolkodást,
alkalmazásra képes tudást. A matematikai gondolkodás fejlesztése hozzájárul a gondolkodás általános kultúrájához.(NAT, 2012)
Kutatási témám: Pedagógus szerepe differenciálásban.
Megfigyelési szempontjaim:
1. A tanóra tervezett és jól szervezett. Látszik, hogy a tanár előre készült. 2. Ismeri a diákok egyéni különbségeit. 3. A diákokat képességeik szerint osztja különböző csoportokba. S ad ezeknek megfelelően feladatot. 4. Egyaránt alkalmazza a mennyiségi és minőségi differenciálást. 5. Változtatja az alkalmazott munkaformákat, szervezési formákat. 6. Folyamatosan figyeli a diákok munkáját. Lemaradás esetén készségesen segít.
7. A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazza (magyarázat, kérdés, gyakorlás stb.)
A tanterem képe/elrendezése: A tanterem világos, barátságos, a diákokhoz méretezett, könnyen mozgatható bútorokkal esztétikusan berendezett volt.
Az óra első felében: Az óra második
felében:
Tanári asztal
Az óra meneteMódszerek
Munkafor
mákEszköz Idő Megjegyzéseim
A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége
I.Bevezetés Instrukciók adása: „Gyorsan elintézed Frontális Egyéni Matek könyv 1 Jó, hogy hagy kis időt a
Tanár
Gyengébb képességűek a szőnyegre mentek csoportba, a többiek maradtak a helyükön az eredeti felállás szerint
A diákok a reggelitől jöttek
éppen fel, miután elintézték a
szükségleteiket helyet foglalnak
s előveszik a szükséges
taneszközöket. Kinyitják a
füzetet, s nagyon tisztelettudóan
köszöntek nekem.
ügyes bajos dolgaid majd vedd elő a
matek könyvet és füzetet. Kinyitod a
füzeted, előveszed a borítékot. Ha kész
vagy csendben vagy és üdvözlöd a
vendéget.”
(instrukció)
magyarázat
majd
Munkáltatás
munka
és füzet,
boríték ami
felvágott
köröket
tartalmaz
perc
szusszanásra mielőtt neki
kezdenének az órának, a
gyerekeknek így van
lehetősége a mosdóba menni
stb.
A diákok neki fognak a már
ismert játék mezejének a
megrajzolásához. Miután készen
vannak csendben jelzik, illetve
megvárják amíg mindenki
elkészül a rajzolással.
A diákok alaposan megfigyelik a
mezőkbe rajzolt számokat és
szimbólumokat, majd ahogy
Ráhangolódásképpen néhány játékos,
bemelegítő feladatnak látnak neki.
1.feladat
Instrukció adása: „Mint ahogy már
játszottuk ezt, húzzatok két vízszintes
vonalat és rá két függőlegeset úgy,
hogy 9 mező legyen. Onnan látom,
hogy készen vagy, hogy csendben,
egyenesen ülsz s rám nézel a
szemeddel.”
Instrukció adása: „ A táblára már
felrajzoltam amit ti a füzetetekbe. Jól
figyeljetek, rövid időre kinyitom.
Nektek alaposan meg kell figyelnetek,
hogy mit láttok, majd ha bezártam,
Frontális
(instrukció)
magyarázat
majd
Munkáltatás
Frontális
(instrukció)
magyarázat
majd
Egyéni
munka
Egyéni
munka
Füzet, írószer
Füzetbe
rajzolt 9
mező,
írószer, tábla
2
perc
2-3
perc
Hasznosnak tartom, hogy az
elején néhány fejlesztő
játékkal kezd s nem rögtön
vág bele a tananyag
feldolgozásába.
Máris mondták, hogy melyik
az adott játék s örültek neki.
Ez a feladat igen csak
hasznos a vizuális memória
fejlesztésére, arról nem is
beszélve, hogy a gyerekek
mindezt egy játéknak élik
meg. A végén megkérdezi,
hogy kinek volt hibátlan, s
bezárul a tábla, neki fognak az
emlékezetből való felidézésnek.
Zölddel a kezükben leellenőrzik.
A diákok felírják a hallott
számok közül, hogy melyik a
nagyobb, egymás alá, egy sort
kihagyva.
Miután befejezték ellenőrzik a
munkájukat a zöld írószerrel.
A gyerekek, aszerint, hogy mire
kell kerekítsenek, nekilátnak a
feladatnak.
Hangosan mondják el a
kérdezett feladat megoldását.
Aki hamarabb végzett nekilát a
táblára felírt feladatok
megoldásának. Ki annyit old
rajzoljátok le a füzetetekbe, amit a
táblán láttatok.”
„Most , hogy készen vagytok,
vegyétek kezetekbe a zöldet s
ellenőrizzétek le.”
2. feladat
Instrukció:”2 számot mondok, de te
csak a nagyobbikat írod le.”
Pl. 2304 vagy 2034
„Zöld újra a kézben, felírom a táblára
ahelyes megoldást, ti ellenőrizzétek le.
3. feladat
Instrukció:” Most azokat a számokat
amelyek nagyobbak voltak,
kerekítened kell.”
Minden megoldást mástól kérdez. Ha
nem jó, kijavítod.
4. feladat
A tanár felír 3 feladatot a táblára.
Munkáltatás
Ellenőrzés
Frontális
(instrukció)
Magyarázat
majd
Munkáltatás
ellenőrzés
Frontális
(instrukció)
Magyarázat
majd
Munkáltatás
ellenőrzés
Egyéni
munka
Egyéni
munka
Egyéni
munka
Egyéni
munka
Egyéni
Zöld írószer,
füzet
Írószer, füzet
Zöld írószer,
füzet
Írószer, füzet
Zöld írószer
1
perc
4
perc
1
perc
3-4
perc
Hala
dás
közb
en
míg
azok rajzolhatnak maguknak
egy mosolygós arcot. Ezt
csak az első két feladatnál
csinálja így. Értékelés és
motiváció szempontjából is
hasznosnak találtam ezt. A
második feladat az auditív
memória fejlesztésére
alkalmas.
A 3. feladatnál már
képességek szerint
differenciál, vannak akiknek
10-esekre kell kerekíteniük, s
vannak akiknek 1000-esekre.
Megjelöli, hogy kinek mire
kell. Amíg a diákok
dolgoznak a következő
feladatot írja fel a táblára.
Biztosít a gyorsabbaknak
plusz feladatokat, hogy
hasznosan töltsék az
meg, amennyit a tanár az
utasításban megfogalmazott.
Majd leellenőrzik szintén úgy,
hogy mindegyik feladat
megoldását más diák kell
elmondja hangosan.
A gyerekek minden szám után
megpróbálják meghatározni,
hogy az adott szám értékéből
ítélve, kb. hanyadik vonalra
kerülhet. Mivel nagyon szeretik
ezt a játékot, ismétlést kértek.
Ezért ebből két kört játszanak.
A gyerekek amint rájuk mutat a
tanár mondják mindig a
következő számot. Egyszer a 4
többszöröseivel játsszák, majd a
3 többszöröseit nem szabad
kimondják.
Ennek akkor kell nekifogjanak, ha
végeztek a kerekítéssel. Itt is
differenciál. A gyengébb
képességüeknek csak az elsőt kell
kötelezően megoldaniuk. A
többieknek minél többet.
„Na ezennel lejárt az idő, most
ellenőrizzük le. Felszólításra mondod
a műveletet és az eredményt.”
5. kukás játék
Instrukció: „Húzzatok 5 vonalat
egymás mellé. Dobókockával kidobok
5 számot. Úgy helyezd el a vonalakon
a számokat, hogy növekvő sorrendbe
kerüljenek, ha nem akkor dobod ki a
kukába.
6. számolós
Instrukció: „Számoljunk 0-tól 41-ig,
hogy a 4-et és annak a többszöröseit
munkáltatás
Ellenőrzés
Frontális
(instrukció)
Magyarázat
majd
Munkáltatás
Frontális
munka
Egyéni
munka
Egyéni
munka
Közösen
játsszák ezt,
de mindig
Írószer, füzet
Zöld írószer
Írószer, füzet
más
ok
dolg
ozna
k a
gyor
sabb
ak
ezt
csin
álták
4-5
perc
3-4
perc
idejüket.
Munka közben folyamatosan
járkál az osztályban s
ellenőrzi a diákok munkáját.
Az 5-ik feladat nagyon jó a
figyelem fejlesztésében, a
valószínűség számítás terén
is nyernek némi gyakorlatot.
Instrukciók után
általában visszakérdez, hogy
érthető-e a feladat.
Folyamatosan kiegészítő
információkat ad a
gyerekeknek, amelyek jó
támpontok számukra pl. a
feladat előkészítéséhez, de
közben is. Pl. hogy egymás
alá írják a számokat,
mindegyik után egy üres sort
kihagyva
hagyjuk ki.
Majd 31-ig.”
(instrukció)
Magyarázat
majd
Munkáltatás
egy ember
mondja a
következő
számot
II. Főrész
A gyermekek kinyitják a
könyvet. Miután közösen
megbeszélték, hogy melyik
feladatnál mit kell csinálni,
mindenki munkához lát. Az
asztalnál ülők egyedül
dolgoznak. A szőnyegen ülők
közösen. A szőnyegen ülőknek
kevesebb feladat és alpont van
feladva. Nekik a munkában a
tanár végig segít. Közösen
beszélik meg, rakják ki a
körökből a feladatot, hogy
vizualizálják, majd írják be a
füzetbe a megoldást.
Bemelegítés után, folytatják a
tananyaggal való munkát.
Instrukció: „ Jöjjön velem a szőnyegre
könyvvel és borítékkal..... A többiek
maradnak az asztalnál. Nyissa ki
mindenki a könyvet.” Megjelöli a
megoldandó feladatokat.
Minden feladatot megbeszélnek
közösen, hogy mi a teendő.
1.feladat: Hasonlítsd össze a törteket,
kitéve a megfelelő jeleket. Itt a
szőnyeges csoportnak csak egy
alpontot kell megcsinálni, a
többieknek mind a 3-at.
2. Színezz ki annyi kis négyzetet
amennyit az utasítás mond. Pl. 20-nak
Frontális
(instrukció)
Magyarázat
majd
Munkáltatás
Az asztalnál
ülők
egyedül
dolgoznak,
a
szőnyegese
k együtt
csoportban.
Könyv, füzet,
írószer
A szőnyegnél
ülőknek még
a
boríték(külön
böző
színekkel
jelölt 2-be, 3-
ba stb. vágott
körök)
1
perc
10
perc
7-8
A tanár mennyiségileg ( a
szőnyegen ülők kevesebbet
kell megoldjanak).Ő a
szőnyegen ülőkhöz
csatlakozik, s oldják meg
közösen a feladatot.
Törtekkel dolgoznak, nekik
szükséges a boríték, ami 2-
be, 3-ba stb. vágott köröket
tartalmaz, aminek a
segítségével kirakják a törtet
s vizuálisan megtudják így
állapítani, hogy pl. melyik a
nagyobb. Közben a tanár is
folyamatosan magyarázattal
az ½-e.
3. szöveges feladat: A fiúk közül
Attila beért a célba. Jelöld meg, hogy
hol tartottak a többiek ha Áron az út
5/6-át tette meg, Laci: ¾ ,
Dávid:10/12, Márk: ½, Ádám: 2/3
perc
10
perc
segíti a munkájukat.
El-el hagyja a szőnyeges
csoportot, hogy ellenőrizze
az asztalnál ülők munkáját.
A szőnyeges diákokkal kis
lépésekben halad.
Az asztalnál ülőknek
jelezniük kell ha készen
vannak és plusz feladatokat
kapnak akkor.
III. Befejezés
Házi feladat kiadása:
„Házi feladatnak maradnak azok a
feladatok, amiket nem sikerült
befejezni
Frontális
(instrukció)
Magyarázat
Egyéni
munkaKönyv
1
perc
Rögzítés, gyakorlás, önálló
munka elősegítése
szempontjából fontos.
Reflexiók az órával kapcsolatosan
Számomra ez a hospitálás nagyon jó élmény volt. Örülök, hogy sikeresen megtudtam
figyelni a differenciálás megvalósulását és a pedagógusnak a módját ahogy megvalósította. A
tanár nagyon segítőkész volt, készségesen megválaszolta minden kérdésem. Látszott az
elmondásaiból, hogy nagyon jól ismeri az osztály, az egyéni erősségeket, gyengeségeket.
Megtudtam, hogy az osztályban 25 fő van, amiből 5 gyermek speciális nevelési igényű(SNI),
10 pedig beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral (BTM) rendelkezik.
Egy negyedikes matematika órát figyeltem meg. A törtekkel foglalkoztak, azokkal
végeztek gyakorlatokat. Először néhány játékos bemelegítő feladattal kezdtek. A tanár
elmondása szerint minden órán ezzel kezdenek, amit nagyon jónak találok, ugyanis a
gyerekeknek így ráhangolódhatnak a későbbi munkára. Az egészet játéknak élték meg, s észre
sem vették, hogy közben mennyire sok területet fejlesztett ezzel a tanár pl. vizuális, auditív
memória, tájékozódás 10-es, 1000-es számkörben, figyelem, gondolkodás,
problémamegoldás, valószínűség számítás, viszonyítás. Néhány feladatból ismétlést kértek,
annyira jól szórakoztak. Tetszett, hogy a tanár szakított időt és készségesen engedett a
kérésüknek. A motiváció sem maradt el(hibátlan munkára mosolygós arc) A tanár mindig
világos és részletes utasításokat adott minden feladat előtt. Sosem lépett tovább a feladat
megoldásához, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy mindenkinek világos a tennivaló.
A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazta (magyarázat, kérdés, gyakorlás
stb.) Már a ráhangolódás alatt is megfigyelhető volt a képességek figyelembe vétele s az
egyénre szabott tevékenységforma, ugyanis a kerekítős játéknál a gyengébb képességűek
1000-esekre, a többiek 10-esekre kerekítettek(minőségi differenciálás). A bemelegítő
gyakorlatok után nekifogtak a tananyagnak. Itt volt alkalmam igazán megfigyelni, hogyan is
differenciál a tanár, milyen szempontok szerint és mit. A diákok képességei alapján, a
gyengébb képességű tanulókat a szőnyegre hívta, a többiek az asztalnál maradtak s önállóan
dolgoztak. Mennyiségi differenciálásnak(gyengébb képességűeknek kevesebb feladat) voltam
a tanúja leginkább. A nyújtott segítség szmepontjából szintén differenciált, ugyanis a
szőnyegnél levőkhöz ült oda és segítette a feladat megoldását kiegészítő információkkal,
rávezető kérdésekkel. Tetszett a gyerekek hozzáállása, amit nagyon pozitívnak ítéltem meg,
ugyanis többen is kérték, hogy oldhassák meg egyedül a feladatot. Igazán ambíciózusak
voltak. Mondhatom, hogy az egész óra nagyon jó hangulatban telt, a gyerekek bár kicsit
nyüzsisek voltak s néhányszor rájuk kellett szólni, jól lehetett haladni velük.
Választott kutatási módszer leírása
I. Interjú:1
1. Mi a vélemélnye a differenciálásról?
2. Ön alkalmazza-e a differenciálást a tanítási órákon?
HA NEM: Miért nem?
HA IGEN: Milyen célból szokott differenciálni?
3. A célok kiválasztásánál miből indul ki?
Tanterv, milyen mértékben?
Gyermekek egyéni szükségletei, milyen mértékben?
Ha az osztály szintje és a tantervi követelmények között eltérés mutatkozik, melyikre
támaszkodik inkább a célok megtervezésénél?
4. Mit differenciál?
Tartalom?
Munkaforma?
Folyamat?
Egyéb? HA IGEN: Mi?
5. Hogyan állapítja meg tanulói egyéni különbségeit, képességeit, érdeklődését?
6. Ön szerint melyek a legfontosabb személyiségjegyei egy differenciáló pedagógusnak?
7. Melyik munkaformát tartja a leghatékonyabbnak a differenciálás szempontjából?
8. Ön szerint mi nehezíti a differenciált munkaformák alkalmazását?
9. Szokta-e a saját munkáját utólagosan elemezni, értékelni?
HA IGEN: Hogyan?
HA NEM: Miért?
1 Bábosik I., Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (2011). PEDAGÓGIA AZ ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (63-77, 78-91, 263-349). Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ
Megfigyelés: Becslési skála2
1– egyeltalán nem jellemző
7- nagyon jellemző
1. A tanóra tervezett és jól szervezett. Látszik, hogy a tanár előre készült.
2. Ismeri a diákok egyéni különbségeit.
3. A diákokat képességeik szerint osztja különböző csoportokba. S ad ezeknek megfelelően feladatot.
4. Egyaránt alkalmazza a mennyiségi és minőségi differenciálást.
5. Változtatja az alkalmazott munkaformákat.
6. Folyamatosan figyeli a diákok munkáját. Lemaradás esetén készségesen segít.
7. A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazza (magyarázat, kérdés, gyakorlás stb.)
2 Falus I. (2004). A megfigyelés. In Falus I. (szerk.) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 125 – 170). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
Lányi M. (2008). Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése In Vojnitsné K. Zs. és Kokayné L. M. (szerk.) KÖNYV A DIFFERENCIÁLÁSRÓL Máshonnan-máshogyan-együtt (pp. 104-121). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.
Tanulási technikák
I. Gondolati térkép
1. Horváth F. H. (2011). TANÁRTíPUSOK, TANÁRI SZEREPMODELLEK.
Hungarológiai Közlemények, (4), 75-88.
2. Kolozsváry J.(2008). Tanítók és gyermekek a huszonnegyedik század iskolájában In
Lénárd S., Rapos N. (szerk.) Adaptív oktatás Szöveggyűjtemény (1. kötet.) (pp. 53-
72). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság
3. Zetényi Á. (1997) A hatékony tanár In Mészáros A. (szerk.) AZ ISKOLA
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.284-293). Budapest: ELTE
EÖTVÖS KIADÓ
4. Zetényi Á. (1997) A tanár, mint vezető: vezetési stílusok In Mészáros A. (szerk.) AZ
ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.269-284). Budapest:
ELTE EÖTVÖS KIADÓ
II. Választott technika: Írás saját magunk számáraFeldolgozott irodalom: Lányi M. (2008). Hogyan tanítsunk? Miért differenciáltan, miért
együttműködve? In Vojnitsné K. Zs. és Kokayné L. M. (szerk.) KÖNYV A
DIFFERENCIÁLÁSRÓL
Máshonnan-máshogyan-együtt (pp. 104-130). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság.
Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése
Individualizáció az, amikor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit, a
differenciálás pedig az individualizáció eredménye. A cél az, hogy a gyermek saját
lehetőségeihez, egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez minél inkább igazodjunk, így
tudunk kialakítani egy sikeres tanulási környezetet, ahol mindenki képességeinek
megfelelően ér el sikereket, sajátítja el neki megfelelő ritmusban, módon stb. a tananyagot.
A diákjaink azonban mind-mind külön egyéniségek(sokszínű világot jelentenek). Másak:
a családi háttereik, tanulási lehetőségeik, tanulási stílusaik (auditív, vizuális, taktilis).
Amikor differenciálni akarunk, oda kell figyelünk előzetes tudásukra, ugyanis mindenki
eltérő előzetes ismeretekkel rendelkezik. Meg kell állapítanunk a tanulási tempójukat: míg
az egyik gyerkőcnek rövid időre van szüksége az ismeretek megértéséhez, addig a másiknak
sok. Attól, mert több idő kell az egyiknek, nem jelenti azt, hogy a szükséges idő biztosítása
után nem fogja ugyanúgy tudni, mint a másik. Nemcsak egyéni szükségleteiket kell azonban
megismernünk, hanem a tanulást segítő képességeikkel is tisztában kell lennünk, hogy olyan
tanulási helyzetbe hozzuk őket amelyhez rendelkezdnek a megfelelő háttérképességekkel.
Figyelembe kell vennünk tehát ezeket, annak érdekében, hogy megvalósítsuk a célunkat.
Hogy hogyan alkalmazkodunk? Úgy, hogy egy olyan környezetet alakítunk ki, ami
biztosítja számukra a hatékony és eredményes tanulást. Vagyis a tanulás több szempont
szerinti tervezéséről van szó. A differenciáló tanítás esetében fontos, hogy az általunk adott
feladat, feleljen meg a gyermek pillanatnyi állapotának, vagyis se több, se kevesebb stb. ne
legyen annál. Fontos, hogy biztosítsunk neki sikerélményt, vagyis egy a számára nem
könnyű, nem nehéz , hanem egy éppen átugorható akadályt kell felállítanunk. Fontos továbbá
a megerősítés, ugyanis anélkül elveszíthetik a motivációjukat, feladhatják. Nagyon
kiemelkedő szempont az érdeklődés fenntartása. A differenciálás egy kiváló eszköz, hogy
figyelembe vegyük tanítványaink érdeklődési körét, s néha teremtsünk nekik alkalmat arra,
hogy azzal foglalkozzanak ami érdekli őket. Ha azzal foglalkoznak amit élveznek akkor
sokkal motiváltabbak. Ilyenkor az is jó, ha esetleg egy általuk preferált témát dolgoznak fel,
majd ők mutatják be az osztálynak, így nem csak lehetőséget biztosítunk számukra, hogy
azzal foglalkozzanak amit szeretnének, de egyúttal növeljük a felelősségérzetüket is, hisz
nekik kell bemutatni, elmagyarázni az adott témát. A differenciáló tanítás továbbá
nagymértékben épít az önállóságra, sok helyzetben megválaszthatják ők, hogy milyen
tevékenységet folytatnak, hogyan dolgoznak, milyen eszközöket használnak. A döntés növeli
felelősségüket, és az, hogy szabadon választották a témát, tevékenységet, eszközöket, sokkal
inkább motiválja őket, jobban lelkesednek a feladat iránt. Ami még nagyon jó a
differenciálásban, hogy így megszűnik a tanulás egyhangúsága, ugyanis biztosított a
változatosság, különböző tanulási stratégiák alkalmazása.
Sok szempont szerint lehet differenciálni (tartalom, munkaforma, jelleg, idő, nyújtott
segítség stb.), ezek közül az egyik a tananyag szerinti differenciálás, amikor is úgy dolgozzuk
fel a tananyagot, úgy osztjuk fel, olyan módon próbáljuk leadni, hogy az a tanulók tanulási
stílusához, ritmusához a lehető legjobban igazodjon. Természetesen ez egy nagyon nehéz
feladat, nem biztos, hogy sikerül tökéletesen igazítani, meg ugye sokan is vannak a diákok.
Nem lehet mindenkihez tökéletesen alkalmazkodni, de fontos, hogy megpróbáljuk kihozni a
helyzetből a lehető legtöbbet. A pedagógusnak ugyanis a legfontosabb feladata az
alapkészségek kialakítása. S ahhoz, hogy ezeket a készségeket kialakítsuk megfelelő
feladatokra van szükésgünk. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy amikor differenciálni
próbálunk, hogyan tesszük azt. pl. nem ajánlott az, hogy osztályon belül külön csoportba
szervezzük a tanulási szintjeiknek megfelelően a tanulókat, ugyanis így osztályon belül
szegregálunk. Amikor a tananyag szerint differenciálunk figyelembe lehet venni: 1) a
gyerekek gondolkodási szintjeit(Bloom gondolkodási szintjei- pl. felismerés, alkalmazás stb.)
2) a gyerekek fejletebb intelligenciaterületeit(Gardner féle intelligenciaterületek)
Fontos úgy megtervezni az osztályban a munkát, hogy az megfeleljen a tanulók
szintjeinek, ugyanis így több sikerélményhez jutnak, motiváltabbak lesznek a tanulásra,
gyakorlásra s végül a továbblépésre. Ezek alapján azt várjuk, hogy a változatosság,
megoldható feladatok, többnyire vonzó tevékenységek révén a tantervi anyagot is elsajátítva
egész személyiségük fejlődik. Amikor differenciálni akarunk, fontos, hogy partnerként
kezeljük diákjainkat. Érezzék, hogy a tanulás nagymértékben tőlük függ. Fontos itt, hogy a
gyerekeket olyannak fogadjuk el, amilyenek, egyéni sajátosságaikkal együtt. Segítsünk nekik
kialakítani az iskolához, tanuláshoz való pozitív viszonyt. Környezet szempontjából pedig a
fentebb említettek mellett nagyon fontos még, hogy a tanulás aktív s cselekvő legyen.
Továbbá az értékelés is legyen személyre szabott úgy ahogy minden más. Ez nem könnyű,
sőt nagyon is nehéz feladat, viszont megéri a fáradtságot, ugyanis amit egy évre kidolgoztunk
a későbbiekben is felhasználhatjuk, arról nem beszélve, hogy sokkal nagyobb sikereket érünk
el az oktatásban s a diákok hozzáállásában is.
III. Kettéosztott naplóFeldolgozott irodalom: Én egyelőre egy könyvből dolgoztam fel több fejezetet, hogy legyen meg a 16-30 oldalas követelmény.
1. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.9-11). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.
2. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.13-26). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.
3. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.93-98). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.
4. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.99-106). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.
Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseimDifferenciálás esetén a tanulás és tanítás középpontjában a diákok.
A tanítási-tanulási folyamatot az ő igényeik alapján szervezik. Így aktívabban vesznek részt, élvezni fogják a tanulást.
A diákok sajátos tanulási szükségleteiknek megfelelő tevékenységbe vannak bevonva.
Kevésbé alakul ki a passzivitás, sikerélmény aktivitásra késztet.
A differenciálás céljai: motiváló feladatok különféle tanulási módszerek képességekre támaszkodó tevékenységek változatos megközelítése a tananyagnak diákok tanulási vágyának elérése változatos formákban való tanulás változatossággal, de biztosítja, hogy a
tantervi előírások és elvárások szerint haladjon
alapozza meg a diákok szükségleteire épülő és tanárok által serkentett tanulást
Miért is számít az, hogy ki hogyan jut el a végső célhoz? Lényeg, hogy megtalálja a megfelelő tanulási technikát, módszert ami elvezeti ehhez. Miért számít akkor, hogyha esetleg differenciáltan jut el oda?
Differenciálás kezdődjön kicsiben. Főleg ott jelenjen meg ahol nagyobb szükség van a differenciálásra. Akár egy tantárgy esetén, de lehetne annak egy bizonyos részlete is.
A differenciálás azt jelenti, hogy azzal a céllal választjuk meg a tanítás sebességgét, szintjét, jellegét, hogy megfeleljen az egyéni szükségeleteknek,, érdeklődésnek.
Lényeg, hogy erősségekre és tudásukra építve mutassák meg amit tudnak.
A differenciált tanítás: szigorú tárgyszerű rugalmas és változatos
Ezekre nagyon kell ügyelni.
összetettA differenciálás kétlépcsős folyamata: motiváció és változatosság mértéke szükségletek, preferenciákhoz való
alkalmazkodással tervezzük meg a tanítási-tanulási folyamat új elemeit
Mindenki különböző ugyanis.
Nemcsak a preferenciákhoz és képességekhez alkalmazkodnak, hanem olyan feladatokat is adnak amelyek a gyengébb képességeiket fejlesztik.
Minél többféle módon tesszük érdekeltté a diákokat, annál inkább fejlődik tanulási képességük.
A diákok különbözőek nagyon, s valamennyire alkalmazkodni kell ezekhez.
Különbségek: tanulási stílusok, szociökonómiai és családi tényezők, tanulási ritmus stb.
Mi az amit differenciálunk? 1. tartalom2. folyamat3. produktum
1. a) előzetes tudáshoz alkalmazkodunk, b) némely témát elmélyültebben dolgozhatják fel, c)értelmi szintjüknek megfelelő forrásokat biztosítunk
2. pl. hogy milyen feladatokat adunk(összetettebb, elvontabb stb.)
3. megmutatja mi az, amit a diákok elsajátítottak és képesek alkalmazni
A tanár szerepe: facilitátor. Gondoskodik a diff. tanulás léehetőségeiről, megszervezi a tanulócsoportokat s rugalmasan használja az időt.
Differenciált osztálytermi környezetet is meg kell teremteni.
Döntő hatása lehet a sikerességre pl. a siker ugyanakkor mást és mást jelent különböző emberek számára.
Idővel való játék A jobbak önállóan dolgoznak addig a tanár foglalkozhat azokkal akik több figyelmet igényelnek.
Bár a megtervezés igényes, amit kidolgoztunk egyszer a későbbiekben hasznosíthatjuk.
Hogy ne érezzék a gyerekek azt, hogy ők erősebbek vagy gyengébbek:
Váltogatják a csoportokat állandóan
MIRE VAN SZÜKSÉGÜK A DIÁKOKNAK? RUGALMAS CSOPORTSZERVEZÉS
A differenciálás lelke a rugalmas csoportalakítás.
A kooperációt nagyon segíti. Szükségleteknek megfelelő csoportokat alkossunk. Lehetőség nyílik, hogy egy adott csoporttal esetleg több időt töltsön a tanár.
Nem szabad állandóan alkalmazni. Pl. van amikor kicsit az önálló munkához is kell szoktatni. olykor az osztály együttes
tanítása a leghatékonyabb módszer
Csoportszervezés esetén változnak a : tagok csoport mérete feladatra szánt idő feladatok bonyolultsági foka
Így lehet biztosítani a változatosságot, megfelelő munkát stb.
Csoportot lehet alakítani a következők szerint: haladás a tanulási folyamatban tanulási preferenciák, erősségek képességek teljesítmény
Itt fontossá válik a kooperativitás, rugalmas oktatás
Rugalmas csoportok irányítása:1. kisebb csoportok2. különböző időt töltünk a kül.
csoportokkal3. olyan feladatokat biztosítsunk
amelyekkel önállóan is megtud birkózni a csoport.
4. lépésekről , folyamatról eligazítás adása
5. csop.-munka viselkedési normái6. időtényezőre vonatkozó felhívás7. teendők meghatározása miután
befejezték munkájukat. 8. közös reflexió
1. könnyebb az irányítás
2. nem kell mindenkivel ugyanannyi időt tölteni, tanulási ritmustól is függ stb.
4. pl. egy vázlat
5. pl. mennyi mozgás engedhető meg az osztályban stb.
6. pl. ha több időre van szükségük akkor kevesebb feladat, vagy mappa amibe eltehetik s folytatják otthon stb. ű
8. csoportkovács
Diákok a csoportmunkában: Fontos odafigyelni a személyiségekre: van aki szeret csoportban dolgozni, van aki nem, némelyek több ellenőrzést igényelnek, míg mások élvezik a társaságot s nem koncentrálnak a feladatra. különböző mértékekben van szükségük információkra stb.
MIRE VAN SZÜKSÉGÜK A DIÁKOKNAK? SZEMÉLYRE SZABOTT FELADATOK
Előre meghatározott részfeladatokat ad a tanár.
Képességeinek megfelelően, így mindenki maga ritmusa, képessége szerint dolgozhat s érhet el sikerélményeket. Ezáltal, jobban meglehet feleltetni a tanítást az egyéni szükségleteknek.
A személyre szabott feladatokat a következők alapján szervezhetjük meg:
1. motivációs szint2. komplexitás3. tananyag
1. van akinek több időre van szüksége egy feladat teljesítéséhez vagy jártasság megszerzéséhez
2. Tudásszintjüknek megfelelő
4. folyamatok5. eredmények
feladatokat adunk. Vannak akiknek összetettebb feladatokat adunk s van akiknek egyszerűbbet.
3. Különbözhetnek a források.
4. Hasonló a cél, de eltérő az eljárás.
5. Hasonló a cél, de eltérő eredményéket vár el a tanár.
El kell döntenünk, hogy mit várunk el minden diáktól, illetve azt, hogy mit csak bizonyos diákoktól.
Pl. elvontság, részletesség
Ehhez ismernünk kell a diákok tudás-preferenciáit, tanulási stílusaikat stb.
pl. egy differenciálási ötlet: csoportokat szervezni, munkakártyákat(megjelöljük bennük az elérendő célokat-tevékenységek egyedül és közösen) használniFontos a változatosság(csoportösszetétel-kooperatív csoportok, képesség szerinti csoportok, saját érdeklődés alapján kialakított csoportok, tanulási stratégiák)
Hogy a diákok is úgy éljék meg, mint az osztály egy természetes tevékenysége.
IV. Önreflexió
Azon gondolkodva, hogy milyen tanulási stílus jellemez engem, a következő közmondás
jutott eszembe: „Ahány ház, annyi szokás” s valóban milyen igaz, hisz mindannyian mások
és mások vagyunk. A tanulási stílus kérdőív szerint engem auditív, mozgásos és vizuális
stílus jellemez. Ezek valóban jellemzőek: nagyon hasznos számomra ha közösen
átismételhetem valakivel az anyagot a viszga előtt, vagy a hangos felmondás(de ez már csak
ismétléskor s sokszor nincs rá lehetőség). Illetve sokszor jegyzetelek, hol kulcsszavakat, hol
részletesebben. Ami meglep, hogy a csendben tanulás nem jött ki jellemzőnek, pedig egész
életemben sosem tudtam zajban tanulni. Sokakat hallottam, hogy zenével vagy bármilyen
zörejjel maguk körül szeretnek tanulni én, bár próbáltam ezeket, nem vált be.
Visszaemlékezve a tanulási stílusomra némi változásokat vélek felfedezni. A
gimnáziumig egyaránt volt jellemző, hogy amit meg kellett tanulni, egyszer elolvastam, hogy
ismerkedjek az angyaggal, aláhúzogattam kiemelővel a lényeget, odaírogattam a kapcsolódó
gondolataimat a szöveghez, majd hangosan olvastam el többször. Végül miután úgy éreztem,
hogy már tudom, címszavakban leírtam az emlékezettek alapján a megtanult anyag főbb
gondolatait. Egyfajta rövid kis útmútatot készítettem az anyag felépítéséről,
gondolatmenetről. A gimiben hasonló volt a tanulás menete, a hangos felolvasás elhagyásával
és egy új elem bevonásával. Elolvastam egyszer a szöveget, kiemeltem a fontosabb
gondolatokat, megjelöltem a kapcsolódó gondolataimat, de mostanra mindezt egy részletes
jegyzetetel egészítettem ki. Azt vettem észre, hogy a részletes jegyzeteléssel sokkal
könnyebben és hamarabb megjegyzem a feldolgozandó anyagot. Dolgozat előtti napon pedig
az ismétlés során mondtam fel magamnak hangosan fel-alá járkálva a szobában.
Ez a részletes jegyzetelés, bár időigényes, a mai napig megmaradt. Azzal, hogy leírom
magamnak az olvasottakat, majd a kulcsfogalmak alapján egy útmutatot készítek(főbb
támpontokkal), megalkotom az általam feldolgozott anyagot s ezt olvasgatva hamarabb
sajátítom el a szükséges tudást. Az egyetemre a hangos felmondás elmaradt(erről le kellett
szoknom ugyanis itt nem vagyok mindig egyedül), vizsga előtti napon már csak a kis
útmutatót olvasgattam.
Ami nagyon jellemző továbbá, hogy teljes csendnek kell lennie körülöttem, a
legkisebb zaj is zavar. Szeretek az ágyban tanulni, kivéve ha nagyon fáradt vagyok, akkor
bizony csak az asztal a megoldás. Szeretek nasizni is miközben tanulok. Egy további nagyon
jellemző dolog, hogy mindig kigondolom előre, hogy hány napom van tanulni s beosztom,
hogy minden nap, mennyit kell tanuljak. Mikor befejeztem a tanulást, elolvasom újra az
aznap tanultakat. Másnap mielőtt újra neki fognék, mindig egyszer átismétlem az addig
tanultakat - elvégre ismétlés a tudás anyja, majd neki fogok az aznapra kitűzött cél
megvalósításához. Viszont azt nemtudom megmondani, hogy kitől tanultam meg tanulni,
inkább csak próbálgattam mindenfélét s gimiben megtaláltam a számomra megfelelő
módszert a jegyzetelést.
Tanulási kérdőívem eredményei
Projekttel kapcsolatos önreflexió
Én, a Differenciálás I. csoport tagja vagyok. Otthonról szerzett ismereteim és
tapasztalataim alapján a differenciálás sajnos sok esetben nem valósul meg a többségi
iskolákban. Több tanártól hallottam már, hogy amikor egy vagy több speciális nevelési
igényű gyermek kerül az osztályukba, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni velük. Nem tudják
hogyan foglalkozzanak velük, milyen feladatokat adjanak, hogy ők is sikereket érjenek el, de
a tananyaggal is tudjanak haladni, az elvárásoknak megfelelően. Ismerik mind-mind a
differenciálás fogalmát de nem tudják gyakorlatba ültetni, mindezt azzal magyárzva, hogy
nincs meg hozzá a kellő időkeret, eszközrendszer esetleg segítség, hogy hogyan is fogjanak
neki. Ezért is választottam ezt a témát, mert szerintem nagyon is fontos, hogy minél több
tanár alkalmazza, hiszen így óriási sikereket lehetne elérni a gyermekekkel. Szerintem ez egy
nehéz, de izgalmas téma. Szerettem volna elmélyülni, átfogóbb tudást szerezni, hogy
későbbiekben amennyiben lehetőség nyílik rá tudjak tanácsot adni a témával kapcsolatban, ha
nem is többel, legalább hasznos szakirodalmakat ajánlani.
A csoport témája nagyon tetszik. Eleinte nemtudtam, hogy mi is legyen a
differenciáláson belül a résztémám, így hát elmentem a könyvtárba, hogy lássam milyen
szakirodalom is van a témával kapcsolatban. Belemerülve az irodalmakba rájöttem, hogy a
számomra megfelelő résztéma a „Pedagógus szerepe a differenciálásban” lenne. Sokat
keresgéltem, megmondom őszintén voltak nehézségeim, de végülis sikerült megtalálnom a
megfelelőket. Nagyon élveztem a keresgélést, érdekel nagyon a téma s jó volt belemerülni
részletesebben.
Eleinte mikor megbeszéltük a teendőket, megijedtem. Soknak éreztem a feladatokat,
hirtelen azt sem tudtam, hogy-hogy fogjak neki. Annak köszönhetően viszont, hogy nagyon
érdekel a téma, elég jól haladok úgy érzem. Csak az első lépést kellett megtenni s
észrevettem, hogy menni fog. Élvezem a feladatokat, tetszettek a tanulási technikák, sokféle
módra tehettem így szert, amelyeket a későbbiekben támpontként használhatok a különböző
tananyagok feldolgozására. Ugyanis nagyon átlátható szerkezet lesz a végeredmény, ami
nagyon sokat segít majd az absztraktom és a második gondolati térkép elkészítésében is.
Amitől még eleinte nagyon féltem az iskola kiválasztása, és a velük való kapcsolat felvétele
volt. Nem igazán tudtam, hogy vajon melyik iskolában figyelhetném meg e téma
megvalósulását. Végül a tanárnőhöz fordulva segítségért, sikerült megtalálni az intézményt,
sikeresen felvettem a kapcsolatot velük s fogadnak is, aminek nagyon örülök. Nemtudom
miért de számomra nehézséget jelentett. De örülök, hogy ez is része volt a projektmunkának.
Izgultam, hogy vajon mennyire fog sikerülni megfigyelni azt amit akartam, miután kijöttem
az iskolában tartott óráról, annyira lelkes voltam, ugyanis a tanár nagyon jól differenciált,
örülök, hogy alkalmam volt megfigyelni a differenciálást megvalósulva. Tetszett a tanár
hozzáállása, nagyon segítőkész volt.
A csoport munkával kapcsolatban, eleinte kicsit kétségeim voltak, ugyanis
passzivitást éreztem. Nem nagyon láttam az érdeklődést. Ezek az aggályok azóta elmúltak,
lehet, hogy csak megkellett kicsit szoknunk egymást és a csoportmunkát, elvégre nem
ismertük egymást. Mostanra sikerült nagyon jól beosztanunk egymás között a teendőket, s
mindennel időben el is fogunk készülni, ami számomra fontos, nem szeretem az utolsó
pillanatra hagyni a dolgokat. Mostanra úgy érzem, hogy kooperálunk. Jó kis csapattá
formálódtunk. Alkalmazkodunk egymáshoz, odafigyelünk egymásra és ami a legfontosabb
segítjük is egymást. A napokban az egyik csoporttag a témájával kapcsolatos kérdéseket
őszintén meg is fogalmazta nekünk, ami jó érzés volt. Úgy éreztem, hogy igen, mostmár
csapat vagyunk számíthatunk egymásra és bátran kérhetjük segítséget, ami végül válaszra is
talál. Az utolsó pillanatban is amikor már csak a simítások maradtak hátra, készségesen
átnéztük egymás munkáját s felhívtuk a másik figyelmét amennyiben esetleg kihagyott
valamit. Tetszett, hogy a többiek is komolyan vették s odafigyeléssel nézték át, hogy tényleg
ne legyen benne hiba. Egy igazi csapat aki törődik minden taggal.
Szerintem jól fel van építve ez a projekt, rengeteg dologra felkészít majd, amelyekkel
a szakdolgozat elkészítésekor találkozni fogunk. Jó, hogy már most kicsit belekóstolunk és
gyakorolhatunk előre. A feladatok tetszettek, élveztem, a témámmal is nagyon meg vagyok
elégedve. Szerintem elég jól megálltam a helyem.
top related