pszichometria fogalmak i-viii. fejezet - 99.hu · ’30-as évek végén, szondi lipót által...
Post on 07-Feb-2019
221 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
1
I. Fejezet
1. a tesztelés korai formái
Platón, Arisztotelész: Az individuális különbségeket fontosnak tartották.
Hippokratész, Galénosz, személyiségtípusok: kolerikus, melankolikus,
szangvinikus, flegmatikus
i.e. 2200, Kína: hivatalnokok alkalmasságát 3 évente tesztelték, mely
folyamatosan fejlődött, kb. 1370 körül véglegesedett
2. projektív tesztek
Az önjellemzésen alapuló személyiségtesztek hibáinak kiküszöbölésére jöttek
létre.
Alapjukat a projekció mechanizmusa képezi. A v.sz.-nek egy többértelmű
ingert mutatnak be, melyre szabadon asszociálva válaszolhat. Általában
semmilyen előre meghatározott választ nem hívnak elő, így a személy saját
érzéseit, szükségleteit, motivációit vetíti a válaszba.
Ezért a pontozás gyakran szubjektív.
3. Army Alpha és Beta tesztek
Yerkes és munkatársai által (1918), az amerikai hadseregnek kidolgozott olyan
intelligencia teszt, mely csoportosan is felvehető.
o Army Alpha – Az Artur Otis által kidolgozott verbális teszt volt, az
alábbi 8 skálával:
1. Figyelmi teljesítmény
2. Meghatározás
3. Rendezés
4. Ellentétes asszociáció
5. Kritikai képesség
6. Diszkriminációs képesség
7. Analógiás képesség
8. Információ
o Army Beta – Olyan csoportos, nonverbális teszt, ami írástudatlanokkal,
vagy angolul nem beszélőkkel is rövid idő alatt felvehető.
o Vizuo-perceptuális és motoros feladatok, például: megtalálni a kiutat egy
táblán lévő labirintusból, számokhoz különleges karaktereket rendelni
(rejtjelezés), számsorozatok összehasonlítása, geometriai mintázatok
törvényszerűségének felismerése, sorozatok folyatása, két sorozat
elemeinek felismerése.
4. Psychological Corporation
Cattel, Thorndike, Woodworth alapította 1921-ben.
Célja a pszichológia népszerűsítése és a gyakorló pszichológusok munkáját
segítő mérőeszközök fejlesztése és forgalamzása
Napjainkban Harcourt Assessment néven az egyik legnagyobb tesztfejlesztő és
tesztforgalmazó cég a világon.
5. Binet Simon Skála
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
2
Az első intelligenciatesztnek tekinthető, melyet 1905-ben publikáltak. 30
fokozatosan nehezedő kérdésből állt, melyet egyénileg vettek fel. Döntési
képességet, megértést és okfejtést igényelt.
Olyan, gyakorlatias feladatok is kerültek bele, mint
o tárgyak megnevezése
o geometriai alakzatok lemásolása 10 mp megfigyelést követően
o számjegyek megismerése
o fogalmak hasonlóságának és különbségének felismerése
o mondatkészítés előre meghatározott szavak felhasználásával
Nem volt pontosan kiszámolható összpontszáma
Célja azon gyerekek kiszűrése volt, akiknek speciális iskolai foglalkozásra volt
szükségük.
Később átdolgozták, nehezítették, hogy ne csak a súlyosan retardáltak
kiszűrésére legyen alkalmas
Az így kapott skála 58 feladatot tartalmazott, mely fokozatosan nehezedett, és
az egyes életkori szinteknek megfelelően alakították ki
6. pszichofizika
A pszichofizika a fizikai világ és annak mentális leképezése között viszonyt
vizsgáló tudományterület. A 19. század során a lelki jelenségek precíz,
természettudományos módszerekkel történő tanulmányozásának fontos
eszközévé vált a mérés, amely lehetővé tette a megfigyelt jelenségek
matematizálását. A reflexműködések (például reakcióidők) vizsgálata mellett
az érzékelés tanulmányozása járult hozzá a pszichofizika kialakulásához,
amely ma is a kísérleti pszichológia fontos részét képezi.
A név Fechnertől származik.
7. eugenika
az emberi faj kedvező öröklődési tulajdonságának elősegítése
8. pszichológiai laboratórium
Wundt. Az első 1879-ben nyílt meg, Lipcsében. A környezeti ingerek és a lelki
reakciók összefüggéseit vizsgálták pszichofizikai mérésekkel, kontrolált,
laboratóriumi körülmények között.
Wundt munkatársai voltak: Herbart, Weber, Fechner. Különböző modalitású
ingerek és az érzékletek közötti összefüggések törvényszerűségeit próbálták
matematikai formulákkal megragadhatóvá tenni.
9. Galton-deszka
A normális eloszlást modellező berendezés, Galton találmánya.
A készüléken egymással párhuzamos sorokba rendezett szögek vannak
elhelyezve, úgy, hogy egy adott szögsor szögei mindig a megelőző sor szögei
közötti intervallumok középpontjai alá esnek, egymástól egyenlő távolságban.
A függőlegesen felállított deszkára egy, az első szögsor középső szöge felé, a
szögsorokra merőlegesen irányított tölcséren keresztül apró golyókat lehet
bocsátani, amelyek átmérője egyforma, és csak kevéssel kisebb, mint a szögek
közti távolság.
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
3
A leguruló golyók nekiütközve az első szögsor szögének, ott véletlenszerűen
jobbra vagy balra térnek el.
Akármelyik irányba is tért el egy leguruló golyó, a szögek közti csatornákon
továbbjutva ismét beleütközik a következő szögsor valamelyik szögébe, ahol
ismét véletlenszerűen jobbra vagy balra tér el s így tovább, míg végül a deszka
utolsó szögsorán való ütközés után a golyó a deszka alján levő tartálysor
valamelyik tartályába kerül. A golyók nem egyenlő valószínűséggel kerülnek a
tartályokba; a legnagyobb valószínűséggel a középső tartályokba érkeznek,
míg a szélső tartályokba történő bekerülés esélye csökken.
Ennek következtében a tartálysorban elhelyezkedő golyók a normál eloszlásra
jellemző haranggörbe alakzatot veszik fel.
10. reakcióidő
A pszichofizikai tesztekben az egyik változó, mellyel intellektuális képességek
általános leírását végzik.
11. intelligenciahányados
Stern, német pszichológus által kifejlesztett arányszám, mely a mentális kor és
a tényleges kor aránya, az intelligencia mérési egysége.
Eredetileg a Binet-Simon skála kiegészítése volt, mely életkori övezetekre
torzított (pl. ha egy 5 éves gyerek mentális kora 2 év, az minőségileg nem
ugyanaz, mintha 13 éves gyerek 10 évnek megfelelő mentális koráról lenne
szó)
Végleges, mai formáját Lewis Terman dolgozta ki. (hányados 100-al való
megszorzása)
12. Rorschach-próba
Herman Rorschach, svájci pszichiáter által kifejlesztett (’20-as években)
projektív teszt.
13. IQ = intelligenciahányados
14. Stanford-Binet Intelligenciateszt
A Binet-Simon skála Lewis Terman által módosított változata. (több tétel
módosítása, plusz tételek, hányados 100-al felszorzása=IQ)
15. mentális retardáció
Esquirol, francia orvos nevéhez fűződik
Élethosszig tartó, gyógyíthatatlan fejlődésbeli elmaradás, szemben a mentális
zavarral, mely általában felnőttkorban jelenik meg és gyógyítható.
Esquirol dimenzionálisan közelítette meg a jelenséget, mely a normálistól az
idiotizmusig terjed.
Osztályozási rendszerének alapjai a nyelvi képességek:
1. Rövid kifejezések használata
2. egy szótagos kifejezések használata
3. beszéd nélküliek, sírók
Hibája, hogy rendszerében nem kapott helyet az enyhe mentális retardáció.
Azt sem ismerte fel, hogy az értelmi fogyatékosok speciális igényeiket
kielégítő tréningek hatására fejlődhetnek
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
4
16. Szondi-teszt
’30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt.
17. mentális teszt
Az egyéni különbségek feltárására alkalmas pszichológiai tesztek gyűjtőneve
18. Tematikus Appercepció Teszt (TAT)
Murray és Morgan által 1935-ben kifejlesztett projekciós teszt
19. operacionalizálás
Az objektív pszichológiai mérésekhez szükséges tudományos meghatározás,
mely a pszichés jelenségeket megragadható jellemzők mentén definiálja.
például: mentális képességek mérésének alapját biztosító intelligencia feladat,
düh mérésénél a normál hangerő emelkedésének mértéke
20. Az Új humanizmus
mozgalmának jegyében a pszichés megbetegedések iránt mutatott évszázados
ellenérzést és közönyt a gyakorlati problémamegoldás kezdi felváltani.
Felismerik, hogy a pszichiátriai megbetegedések gyakran csak átmenetiek,
gyógyíthatók és többnyire nem okoznak csökkent intellektuális funkciót;
a szellemileg fogyatékosak megfelelő kezelést és támogatást igényelnek.
21. Pearson-féle korreláció – Galton és Pearson dolgozza ki. A változók együtt járását
vizsgáló statisztikai módszer.
22. Woodworth-féle Személyiség Adatlap
Az első objektív személyiségteszt. A pszichiátriai interjú kérdéseit próbálta
meg standardizált önjellemző teszt formájában lekérdezni. Amerikai
sorkatonák sorozásánál alkalmazták először (mint az Army teszteket) érzelmi
stabilitás és az alkalmazkodási problémák feltárására.
II. Fejezet
23. értékelői sodródás (Rater drift)
Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékelői kritériumok (pl.
fáradtság következtében)
24. pszichológiai mérés
Egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, mely magában foglalja a
kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból
rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a
pszichológiai jellemzők bejóslását.
Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a
viselkedés megfigyeléséből származó információkat egyaránt tartalmazhatja.
25. haloeffektus (Halo Effect Error)
Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás,
amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi.
26. pszichológiai tesztelés
A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a
pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők
objektív feltárására korlátozza.
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
5
27. intelligenciatesztek
Az egyén általános mentális képességeinek feltárását szolgálják. Általában
több speciális készség (megértés, perceptuális szervezőkészség, okfejtés,
problémamegoldó készség) felmérésén keresztül biztosítják az egyén
intellektuális szintjének megbízható feltárását.
28. pszichometria
A pszichológiában, a pszichiátriában és az oktatásban alkalmazott tesztelés és
tesztfejlesztés tudománya.
29. jóbenyomás-hatás (First-impression effect)
Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az egész
teljesítményen.
30. raport
A vizsgálatvezető és a tesztelésben résztvevő személy egymásra hangolódása,
a bizalmat és őszinteséget teremtő légkör kialakítása.
31. képességtesztek
Azt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek,
mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd
az új problémák megoldásában hasznosítani.
Van olyan, ami több képesség feltárására alkalmas, vannak melyeknek célja
egyetlen, speciális képesség feltárása.
32. kreativitástesztek
Az eredetiséget, az ötletességet és a rugalmas gondolkodásra való hajlamot
próbálják felmérni. A mérésre kidolgozott feladatok belátást, eredetiséget
igénylő problémamegoldást, valamint rugalmasságot igényelnek.
33. speed és power tesztek
A tesztelési időkeretei alapján történő csoportosítás.
A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít
A power tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy mennyi
idő alatt töltötték ki.
34. kontraszthatás (Contrast Error)
A másokkal vagy magunkkal történő összehasonlításból eredő hiba, amikor
nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk.
35. standardizált eljárás
Tesztek, amelyek a viselkedésrepertoár egyes jellemzőit pontszámokkal vagy
osztályba sorolással minősítik.
A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a
vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jövőbeli
viselkedésének bejóslására.
36. középre tartási hiba (Centraly Tendency Error)
Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé torzítása, a
szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése
37. személyiségtesztek
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
6
Olyan vonásokat és viselkedéses megnyilvánulásokat mérnek, amelyek a
személyiség meghatározó tényezői, segítségükkel a jövőben megjelenő
viselkedés is bejósolható.
Számos változat, pl.:
o viselkedés-, tünetlisták
o önjellemző személyiség-kérdőívek (általában csak egy dimenziót mérnek)
o személyiségleltárak (a személyiség egyszerre több dimenzióját mérik)
o projektív eljárások
38. kritériumalapú tesztek
Olyan tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normákhoz viszonyítunk,
hanem meghatározott kritériumok teljesülését várjuk el. (pl. agyvérzést kapott
személy beszédfunkcióinak visszaállítása egy adott szintre)
39. teljesítménytesztek
Elsődleges céljuk, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék. (pl. iskolai
dolgozat)
40. lágyszívűségi hiba (Leniency Error)
Az aktuális teljesítmény túlértékelése annak érdekében, hogy az értékelésből
fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk.
41. Test Critiques
Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb
kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek.
42. Mental Measurements Yearbook
Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb
kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek.
43. Tests in Print
Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb
kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek.
44. normaalapú tesztek
Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a
normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapú teszteknek
szoktuk nevezni.
A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki.
A mér eszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük.
A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori
csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. (Ez a feltétel
nem minden tesztnél teljesül.)
45. tesztszorongás
A testelés lehetséges következményei miatti aggódásból adódó érzelmi,
fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszok.
Ez a speciális szorongás annyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony
feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakozását.
46. PsychINFO
Online pszichológiai adatbázis, mely rövid szöveges összefoglalókat tartalmaz
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
7
47. újdonsági hiba (Recency Error)
A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor
jön létre, ha az értékelést végző személy csak az aktuális teljesítményt veszi
alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képező korábbi
teljesítményt. Pozitív vagy negatív irányba is torzíthat.
48. Pszichodiagnosztikai Vademeacum
A hazánkban forgalmazott tesztek és a mérőeszközökkel szerzett tapasztalatok
átfogó bemutatását tartalmazó füzetsorozat, mely 60 teszt leírását tartalmazza.
(Mérei Ferenc és Szakács Ferenc 1988)
49. viselkedéselemzés
Segítségével mind a viselkedést kiváltó előzményeket, mind a
következményeket igyekszünk számszerűsíteni. A viselkedéses
megnyilvánulások gyakoriságát, tartalmát, előzményét és következményét
mérhetjük különböző viselkedéslistákkal, kérdőívekkel, interjúkkal, strukturált
megfigyelésekkel.
III. Fejezet
50. az adatok bizalmas kezelése – kétlem, hogy ezen bármit is magyarázni kéne
51. informált beleegyezés
A Szakmai Etikai Kódex 6.3. pontja kimondja, hogy a kutatásokban a vizsgálat
vezetőjének kötelessége tájékoztatni a részt vevő személyeket a kutatás
céljáról, tartalmáról, az alkalmazott módszerekről, a részvétel megtagadásának
lehetőségéről, a részvételi szándékot esetlegesen befolyásoló tényezőkről, a
kutatás várható pozitív eredményeiről, a titoktartás kereteiről, valamint az
esetleges részvételért járó juttatásokról. Kutatási célból történ tesztelés esetén
az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. A fenti
tájékoztatást követ en megszerzett beleegyezést nevezzük informált
beleegyezésnek.
52. az emberi méltóság tisztelete ez is egyértelmű
53. jogtisztaság – dettó
54. a teszthasználthoz szükséges kvalifikáció
A tesztforgalmazók által előírt kvalifikációs követelményrendszer a szakszerű
teszthasználatot segíti elő, amivel biztosítja, hogy a különböző mér
eszközökkel végezhet pszichodiagnosztikát csak a megfelelő szakmai
ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkező személyek végezhessék el.
55. Szakmai Etikai Kódex
A Szakmai Etikai Kódex (SzEK) elsőrendű célja, hogy megállapítsa a hazai
pszichológusok számára a hivatás gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb
jogok és kötelességek rendszerét.
Az etikai kódex alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben
tartása, a magas szint kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem
előtt tartása, a pszichológusszerep és a személyiség integritásának őrzése. A
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
8
SzEK előírásai az egyetemek pszichológia szakos hallgatói számára is kötelező
érvényűek.
56. a személyes adatok védelme
A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai
Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási
kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra
vonatkozóan.
57. szakmai kompetencia
A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai színvonalú kézikönyvek,
manuálok elkészítése is az egyes mérő eszközökhöz. Ezek a kiadványok
tartalmazzák a teszt kifejlesztésének használatához szükséges szakmai
kompetenciák leírását, a mérőeszköz standardizációjának (beleértve
természetesen a különböző minták részletes leírását is), validálásának,
reliabilitásának és egyéb pszichometriai jellemzőinek leírásait, valamint a teszt
külföldi és hazai normáit, melyek ismerete elengedhetetlen az adatok megfelel
értelmezéséhez. Minden legálisan forgalmazott teszt alapvető tartozékai az
ilyen kézikönyvek.
58. feddhetetlenség – ez is egyértelmű
59. titoktartás
A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai
Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási
kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra
vonatkozóan.
IV. Fejezet
60. abszolút skálázás
A módszer lényege, hogy valamilyen képességtesztet 2 vagy több
korcsoportnál is felvesznek. A tételek relatív nehézségét (helyes válaszok
aránya) egymáshoz képest és a különböző korcsoportokhoz mérten állapítják
meg.
Ezt követően kiválasztanak egy életkori csoportot referenciaként, és a tételek
nehézségi indexét e korcsoport teljesítménye alapján skálázzák.
61. lineáris regresszió
Két változó közötti oksági kapcsolat vizsgálatára használjuk, amikor az egyik
ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat.
Ez egy regressziós egyenesből, vagyis az ezt meghatározó
függvénykapcsolatból történik.
Az egyenes nem más, mint a pontdiagramban szereplő függvényértékekre
legjobban illeszkedő egyenes.
Az egyenest a két változó kapcsolatát leíró szabálynak tekinthetjük.
Ha ismerjük ezt az egyenest, meg tudjuk mondani, az egyik változó értékénél
mennyi lesz a másik.
62. arányskála
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
9
Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút
nulla érték kritériumok mindegyikének eleget tesz.
Pl. Kelvin-skála
63. medián
Középérték mutató.
Sorba rendezett számok közül a középső.
64. átlag
Középérték mutató.
Számtani középérték, melyet úgy kapunk meg, hogy a számok összegét
elosztjuk az elemszámmal.
65. módusz
Középérték mutató.
Egy számsorban a leggyakrabban előforduló szám.
66. Bogardus-féle társadalmi távolságskála
A szociálpszichológiában az előítéletesség mérésének klasszikus eszköze.
Rokonságot mutat a Thurstone- és a Guttman-skálával.
A kitöltő személynek olyan előítéletességre vonatkozó kérdéseket kell
megválaszolni, melyek annak egyre erősebb mutatói.
67. nominális skála
Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút
nulla érték kritériumok egyikének sem tesz eleget.
A skálaértéknek nincs numerikus jelentése. (pl.: 1=igen, 2=nem)
68. csúcsosság
Gauss-görbe esetén azt mutatja meg, hogy annak meredeksége mennyire tér el
a normális eloszlás meredekségétől.
69. normális eloszlás
A vizsgálati minta többsége által elért pontszám az átlag körül ingadozik, az
átlagtól távolodva pedig egyre kevesebb személy ért el szélsőséges
pontszámot.
Görbéje a Gauss-görbe. A görbe legfontosabb tulajdonságai a szimmetrikusság
és a harang alakúság, melyet a ferdeség és a csúcsosság ír le.
70. egydimenziós skála
A skála egy dimenzióból áll (milyen meglepő), a változót egyetlen folytonos
vonallal jellemezhetjük.
pl. testsúly (Tömeg lesz az, de mindegy. Kétlem, hogy szegény pácienseket
erőmérőre akasztották.)
71. ordinális skála
Csak a sorba rendezhetőség kritérium teljesül.
A tárgyakat, személyeket sorba tudjuk rendezni, de nem tudunk pontos leírást
adni a köztük lévő különbségről.
pl. végzettség szerinti csoportosítás
72. egyenlőnek látszó intervallumok módszere
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
10
kiindulási alapját egy adott pszichológiai jellemzőről alkotott, igaz-hamis
válaszlehetőségekkel eldönthető állítások jelentik, amelyeket a felkért
szakértők ítélnek meg aszerint, hogy az adott állítás mennyire tekinthető a
pszichológiai változó pregnáns mutatójának.
73. ferdeség
Pl. Gauss-görbe esetén annak szimmetrikusságára utal.
attól függően, hogy az átlagtól mely irányba tolódik a görbe, lehet pozitív vagy
negatív ferdeségű az eloszlás.
Pozitív ferd. eloszláskor a görbe + oldalára relatíve kevés pontszám jut
(mondjuk azért, mert a teszt túl nehéz volt), negatív ferdeség pedig több (a teszt
túl könnyű volt).
74. skálázás
A tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolatát vizsgálja.
Elsődleges célja, hogy a mérőeszköz összetartozó tételeire adott válaszokat,
vagyis a pszichológiai jelenséget feltáró állításokat vagy véleményeket
egyetlen számban fejezze ki.
Több mutató összegzésére indexeket is használnak, melyek a változók
attribútumainak egyszerű összegzésén alapulnak.
75. Guttman-skála
Hasonlóan a Thurstone-skálához, ez az eljárás is a pszichológiai jellemzőt leíró
tételek „erősorrendjén” alapul.
Feltételezhető, hogy az a személy, aki a magasabb helyen álló tétellel egyetért,
az alacsonyabb helyen állóval is elfogadó lesz.
76. standard deviáció (szórás)
A variabilitás szemléletesebb mutatója.
A variancia négyzetgyöke
Σ𝑥2
𝑁
77. gyakoriság
Teszteredményekben az egyes pontszámok eloszlását mutatja meg.
Százalékban is kifejezhető.
grafikus ábrázolása a hisztogram
78. szemantikus differenciálskála
Hasonló a Likert-skálához
végpontjain ellentétes melléknévpárok szerepelnek
79. intervallumskála
Ha egy skála sorba rendezhető és egyenlő intervallumok alkotják, de nem
rendelkezik abszolút 0 értékkel.
Pl. Celsius-skála
80. szortírozó eljárások
Különböző állításokat, tárgyakat, ingereket kell adott szempontok szerint sorba
rendezni.
Minél több a tétel, annál tovább tart. (még jó!)
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
11
Ennek segítségével egy ordinális skálát kapunk, vagyis minden elem kap egy
fontossági rangszámot.
Ilyen pl. a Szondi-teszt
81. kapcsolati mutató
Két változó kapcsolatát mutató mérőszám
82. Thurstone-skálák
egyenlőnek látszó intervallumok módszere
páronkénti összehasonlítás módszere (A kiválasztott tételek erősségét
páronkénti összehasonlítások sorozatával ítéltetik meg a szakértőkkel.
Időigényes feladat.)
abszolút skálázás módszere
83. korrelációs együttható
megmutatja a változók közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét
-1 és +1 közötti értéket vehet fel (-1, +1= van korreláció, 0= nincs)
84. variabilitás
A tesztpontszámokban megmutatkozó individuális különbségek középérték
körüli ingadozása.
Legegyszerűbb becslése a legkisebb és a legnagyobb érték megkeresése.
(durva becslés)
Az egyéni pontszámok különbségit és az átlagot alapul véve pontosabban
meghatározható.
85. Likert-skála
A módszer lényege, hogy a kérd ívben szereplő állításokat többfokozatú skálán
ítéltetjük meg.
A leggyakrabban 5 vagy 7 fokozatú skálát használunk, melynek egyik
végpontját az olyan kifejezések alkothatják, mint pl. az egyáltalán nem értek
egyet, míg a másikat a teljesen egyetértek .
A sorba rendezett válaszkategóriákat egységesen pontozhatjuk: például egy
ötfokozatú skála esetében 1-t l 5-ig terjedő, míg egy hétfokozatú skála esetében
1-t l 7-ig terjedő pontszámokkal.
Az egyet nem értés pólusa kapja az 1-es értéket, míg a teljes egyetértés a
magasabb pontszámot (5 vagy 7).
Mivel az egyes tételek skálázása azonos, így a tételekre adott pontszám
könnyen összegezhető, a skálát ezen tulajdonsága miatt szummatívnak
nevezzük.
86. variancia
Az átlagtól való eltérés (deviáció) egyik márőszáma.
Az eltérések négyzetre emelt összegét elosztjuk az elemszámmal.
Σ 𝑥2
𝑁
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
12
V. Fejezet
87. egyszerű (véletlen) mintavétel
Az alapsokaságból, azaz a populációból számítógéppel, véletlen számok
generálásával történik.
88. percentilis
Az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta
mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám.
Azaz az egyéni teljesítmény relatív helyét mutatja a standardizálási mintában.
89. helyi norma
Akkor használjuk, amikor a teszteredményeket nem a populációból származó
normákkal akarjuk összevetni.
90. rétegzett mintavétel
A kiválasztás folyamata során a célpopulációt homogénebb rétegekre bontjuk,
pl.:
o életkor,
o lakóhely típusa (pl. főváros, város, község) szerint,
majd rétegenként véletlen mintavételt alkalmazunk.
A rétegezéssel biztosíthatjuk, hogy a számunkra fontos változók mentén a
kiválasztott minta aránya megegyezzen a célpopulációban szereplők arányával.
91. hólabda mintavétel
Az elérhető személyekből indulunk ki, majd a megtalált személyt megkérjük,
ajánljon újabb alanyokat.
Így a minta hólabdaszerűen bővül.
92. szakértői (elméleti) mintavétel
A populáció speciális ismeretivel rendelkező szakértő állítja össze a mintát.
93. IQ-pont
A Wechsler Intelligencia-kérdőív esetében az átlag 100, a szórás pedig 15.
Ennek alapján kapjuk az intelligenciamérés jellegzetes övezeteit:
o pl. a 130-as vagy e feletti IQ-pont kiváló intelligenciát sugall, ami az
átlagtól kétszeres pozitív szórásnyi távolságra helyezkedik el, a
standardizálásba bevont mintának mintegy 2 százaléka ad ennél magasabb
pontszámot;
o ezzel szemben a 70-es IQ-pont alatti teljesítményt általában az értelmi
fogyatékosság kritériumaként szokták definiálni.
Az intelligenciateszt alskálái esetében a standard pontok kialakítása eltérő,
o az átlag 10,
o a szórás pedig 3.
94. szisztematikus mintavétel
Ha a populációból valamilyen algoritmus segítségével történik.
95. kényelmi mintavétel
A kutató kapcsolatai és hozzáférése határozza meg, kik kerülnek be a mintába.
96. T-érték
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
13
𝑇 =10(𝑋−á𝑡𝑙𝑎𝑔 )
𝑠𝑧ó𝑟á𝑠+ 50
X= az egyén által elért nyers pontszám
de mivel 𝑋−á𝑡𝑙𝑎𝑔
𝑠𝑧ó𝑟á𝑠= 𝑧_é𝑟𝑡é𝑘:
𝑻 = 𝟏𝟎𝒛+ 𝟓𝟎
97. kvótás mintavétel
Akkor készíthetünk, ha a populáció sajátosságai rendelkezésünkre állnak.
pl. 66% nő, 48% felsőfokú végzettségű
A vizsgálati mintában megpróbáljuk ugyanezeket az arányokat előállítani
98. több lépcsős mintavétel
akkor használjuk, ha nem ismerjük a célpopuláció sajátosságait
a mintavételi egységeken belül először újabb nagyobb csoportokat választunk,
majd az így kiválasztott csoportokból választjuk ki a mintaelemeket.
pl:
o 1. lépés – véletlenszerűen kiválasztunk egy települést
o 2. lépés – egy utcát
o 3. lépés – egy lakóházat
99. normacsoportok
életkori norma
iskolai osztályokon alapuló norma
helyi norma
alcsoportok normái
100. véletlen mintavétel
Más néven valószínűségi kiválasztás
Az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a
mintába bekerüljenek.
A becslés jósága csak a minta nagyságától függ.
101. normalizálás
Olyan transzformáció, melynek során egy nem normális eloszlású mintát
normális eloszlásúra változtatunk
Nem lineáris transzformáció
végrehajtása: könyv 99. oldal
102. z-érték
Standard pontokká történő konvertálás eszköze.
Az egyén nyerspontjából kivonjuk a normacsoport átlagát, majd elosztjuk a
szórással:
𝒛 =𝑿−á𝒕𝒍𝒂𝒈
𝒔𝒛ó𝒓á𝒔
VI. Fejezet
103. belső konzisztencia
A reliabilitás (azt mutatja meg, hogy a mérőeszköz mennyire alkalmas az
egyének megkülönböztetésére) egyik fajtája
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
14
A tételek homogenitását jelenti
104. (A reliabilitás) populációfüggőség(e)
a reliabilitás értéke nem csupán az adott teszt jellemzője, hanem a teszt és a
mért populáció együttes tulajdonságát jelenti.
105. Cronbach-alfa
A reliabilitás, konkrétan a belső konzisztencia mérésének egyik formulája
𝛼 =𝑘
𝑘−1(1−
𝜎𝑈𝑖2𝑘
𝑗=1
𝜎𝑋2 )
106. random hiba
minél nagyobb, annál megbízhatatlanabb a teszt
107. klasszikus tesztelmélet
Spearman fogalmazta meg először 1910-ben:
o Egy mérőeszköz annál megbízhatóbb, minél pontosabban mér.
o A többszöri mérésben szereplő hibák végső soron kiegyenlítik egymást,
azaz a hibák középértéke (Me) 0.
o A hiba mértéke nem függ össze a valódi érték nagyságával, így a valódi
érték és a hibák közötti korreláció 0.
o A hibák közötti korreláció is 0. (minden 0 B+!)
108. Spearman Brown-formula
A reliabilitás vizsgálat egyik formulája
Ez egy un. tesztfelezéses eljárás, melynek során a két teszt fél korrelációjából
következtetünk az egész teszt megbízhatóságára.
Egyetlen fontos feltétele, hogy a 2 teszt félnek egymással párhuzamosnak kell
lennie, azaz pontértékeik átlagának és szórásuknak meg kell egyezniük.
109. KR20 formula
A változatosság kedvéért A reliabilitás vizsgálat egyik formulája.
Ez a legfontosabb közülük.
Definíciója értelmében a megbízhatóság nem más, mint a tételek közötti
pozitív együtt járás (inter-item korreláció) függvénye.
110. szisztematikus hiba (torzítás)
Minden mérést azonos irányban és azonos mértékben torzítanak.
Forrása lehet hibás mérőeszköz, esetleg rosszul megfogalmazott mérési
utasítás, stb.
Nehéz felismerni, mert nem növeli a mérések szórását.
A mérőeszköz kalibrálása jelenti legtöbbször a megoldást.
111. megfigyelt érték (X)
𝑋 = 𝑇 + 𝑒
112. tesztfelezés = Spearman-Brown formula
113. mérési hiba
A méréskor megfigyelt érték (X) nem csak a valódi értéket (T – true score)
tükrözi, hanem valamilyen mértékű hibát (e – error score) is tartalmaz.
114. valódi érték (T)
𝑇 = 𝑋 − 𝑒
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
15
VII. Fejezet
115. diszkriminációs validitás
Azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e
minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől.
Tehát az érvényesség bizonyítéka az, ha nincs, vagy nagyon kicsi az együtt
járás a tesztek pontszámai között.
116. látszatérvényesség
A mérőeszköz ránézésre azt méri-e, amire szánták? (felszíni érvényesség
tesztelése)
117. konstruktumvaliditás
azaz fogalmi- vagy tartalmi validitás.
Az érvényesség legátfogóbb szintje.
Az egyetlen elméletorientált validitás, a többi empirikus.
A mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a
teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására.
118. prediktív validitás
A kritériumvaliditás egy speciális esete.
A vizsgált mérőeszközökből kapott eredmények alapján tett bejóslás
bekövetkezését mérjük.
pl. IQ teszten elért pontszám és a jövőbeli iskolai teljesítmény együtt járása
119. konvergens validitás
A módszer lényege, hogy külső kritériumként egy olyan tesztet használunk,
amit nem a vizsgált tesztünk által mért dolog mérésére fejlesztettek ki, de kis
mértékben kapcsolódik ahhoz.
A konvergens validitás akkor erősíti meg mérőeszközünk érvényességét, ha
kicsi az együtt járás és a korreláció a két teszt eredményei között.
120. reliabilitás – megbízhatóság
121. validitás - érvényesség
122. kritériumvaliditás
Korrelációs elemzéssel a különböző mérőeszközök közötti hasonlóság szintje
tesztelhető.
123. tartalmi validitás = konstruktumvaliditás
124. külső kritérium
Valami, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztünket.
VIII. Fejezet
125. a tesztszerkesztés folyamata
tervezés – teszt alkalmazási területének és céljának kigondolása
(konceptualizálás)
kialakítás – tételek, feladatok megkonstruálása, empirikus mintán tesztelés
tételelemzés – reliabilitás, validitás vizsgálat, tételek működésének vizsgálata
véglegesítés - + a teszt pontos dokumentációjának előállítása
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
16
publikáció
126. módszertorzítás
Minden olyan tényező, mely a vizsgálati eljáráshoz köthető
127. diszkriminációs index
Azt mutatja meg, hogy egy adott tételt jól megoldók a teszten legjobb
eredményt elértek közül kerültek-e ki
azaz azt mutatja meg, az adott tétel mennyire képes elkülöníteni a teszten
magas és alacsony pontszámot elértek csoportját
𝑑 =𝑀−𝐴
𝑁, ahol M a magas teljesítményövezetbe esők száma, A az alacsonyba
esőké, N az alsó, vagy felső övezetbe kerülő személyek száma
128. mondat kiegészítés
Kulcsjellemzőkre irányul
Pl a SAT általános logikai készséget vizsgáló feladatsorozatában
129. érvényességzsugorodás
A teszt véglegesítése előtt gyakran végeznek keresztvalidálási vizsgálatot. Itt a
v.sz.-ek különböznek a standardizációba bevont mintától, azért mert a tételek
kiválasztásakor sokszor szükség van valamilyen külső kritériumhoz mért
validitás figyelembe vételére.
Ebből az következik, hogy az eredeti mintán kapott validitás mutatók mindig
magasabbak, mint az új mintákkal felvett teszteknél kapottak.
130. nehézségi index
Megmutatja, hogy a vizsgálati minta hány százaléka oldotta meg jól a tesztet.
Minél könnyebb a feladat, annál nagyobb a nehézségi index
131. érvényességi index???
132. nyitott kérdések
v.sz.-nek saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre,
akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit,
vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket
133. esszéfeladat
tudásszint felmérése a cél
előnye:
o a kitalálásból fakadó hiba minimális
o kérdéseket könny megalkotni;
o a válaszadók lényegmeglátása, eredetisége és véleményük
kinyilvánításának gördülékenysége feltárható.
hátránya:
o pontozás szubjektív, időigényes
134. osztályozási modell
Klinikumban főleg
a tesztekkel feltárt tulajdonságok segítségével a vizsgálati személyek
osztályozhatók, diagnoztizálhatók
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
17
135. feladattípusok
Igaz-hamis, többszörös választás, hozzárendelés, rövid szöveges válaszok,
esszékérdések
136. pont-biszeriális korreláció
Ahol nem lehet Pearson-korrelációt használni, pl. dichotóm változók (igaz-
hamis) esetében.
Azt mutatja, egy adott tétel pontszáma milyen kapcsolatban van a teszten elért
összpontszámmal.
137. hozzárendelő feladatok
Tudás szint felmérése
képesség és teljesítménytesztek
Előnyök:
o tudásszint felmérése egyszerű
o gyors elkészíteni
o széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas
Hátrányok:
o Nehéz pontozni, mert több lehetséges válasz van
138. Rasch-modell
Tételjelleggörbe-modell
Ez a legegyszerűbb
Alapfeltevése, hogy a teszt tételei egydimenziósak és egyetlen vonást mérnek,
és hogy a tételek nehézség szerint egy kontinuumon helyezhetők el.
139. igaz-hamis válaszformátum
személyiségtesztek
érdeklődési tesztek
intelligencia tesztek
teljesítménytesztek
tünet listák
Előnyök:
o gyors értékelés
o rövidebb idő alatt több dolog is felmérhető
Hátrányok:
o véletlen választással is 50% valószínűséggel megadható a jó válasz
140. relációelemzés
összetett állítások tartalmára és kapcsolatára vonatkozó kérdéstípus
141. igényre szabott tesztelés – ez önmagát magyarázza
142. rendezési feladatok
Dolgok megadott szempontok szerinti rendezése
143. ipszatív modell
Pontozási modell
A teszt egyik skáláján elért pontszámot a teszt egy másik skálapontszámához
hasonlítjuk
Pszichometria fogalmak
I-VIII. Fejezet
18
Az egyén egyes pszichológiai jellemzőit ezzel egymáshoz mérten
vizsgálhatjuk
144. rövid szöveges válaszok
tudásszint felmérése
kreativitás, érdeklődési tesztek
Előnyök:
o szintézis, elemző funkciók jól felmérhetőek
o kreativitás kell hozzá
Hátrányok:
o Nehéz pontozni, mert több jó válasz lehetséges
145. item-maradék korreláció
A teljes skálaösszegből kivonjuk a vizsgált tétel értékét, majd így végezzük el
a korrelációt.
146. tételjelleggörbe
a tételek működési hatékonyságának grafikus ábrázolása
o X tengely: általában a teszten elért összpontszám kerül ide
o Y tengely: az egyes válaszlehetőségek valószínűsége kerül ide
147. item-totál kotteláció
Az adott tételt az összpontszámmal korreláltatjuk.
148. tételtorzítás
Két különböző kulturális csoportba tartozó, de a mért pszichológiai jellemző
szempontjából azonos mértékkel jellemezhető személyek nem ugyanakkora
valószínűséggel adnak választ az adott tételre.
149. konstruktumtorzítás
Ha különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum
nem azonos.
150. tétel-válasz elmélet
151. kummulatív modell
minél nagyobb pontszámot ér el valaki, annál nagyobb a teljesítménye
annál inkább illik rá a mért jellemző
152. többszörös választás
intelligencia teszteknél, képesség és teljesítményteszteknél
Előnyei:
o hatékony
o minden nehézségi szinten jól működik
o kialakításából fakadó hiba minimális
o szinte bármilyen tartalom lefedhető vele
Hátránya:
o Nehéz és időigényes elkészíteni
153. megbízhatósági index???
top related