tudás – ipar – tudásipar? - stratégiai gondolatok -

1

Tudás – ipar – tudásipar?- Stratégiai gondolatok -

Pusztay János

Szombathely, 2010. május 20.(40)

2

Bevezetésül

• fontos• lesz-e, aki meghallgatja

- ez a város és megye nem arról híres, hogy megértse a tudás szerepét, hogy olyan stratégiát állítson össze, amelyik figyelembe veszi a tudás intézményrendszerét

• próbáljuk meg még egyszer, ezért is vállaltam, több év hallgatás után, hogy újra elmondom, mit gondolok erről a kérdésről

• 2004. szeptemberében Győrött hasonló témában volt konferencia, Mezei Katalin előadása azóta is érvényes- sajnos

3

A terminushoz • Fritz Machlup (1962)• azt érzem ki a szóból, hogy valamit iparszerűen kell előállítani

- vagy a tudást- vagy a tudás kiközvetítését

• én azonban különbséget teszek „ipar” és „művészet” között- „ipar”: tömegtermelés, ez a kutatásban az ún. alkalmazott

kutatás- „művészet”: gyakran öncélúnak tetsző, intuícióra épülő magas szintű szellemi tevékenység, ez a kutatásban az ún. alapkutatás

• az alapkutatás gyakran NEM hoz első pillanatban is belátható eredményeket, sőt, nem is minden kutatás hoz valaha is eredményt, de ezekre a nem hasznosítható kutatásokra is szükség van

- ld. Sztálin és a grúz filmfesztivál

4

A tudásipar mint a tudás közvetítése

• tudományos eredmények menedzselése• a szellemi termék és a felhasználó „összehozása”• de: eladni csak azt lehet, ami van

- pusztán kereskedelemből megélni hosszú távon nem lehet,- esetleg csak akkor, ha azt nagy méretekben, nemzetközi szinten űzik

• két lehetséges út van:- a felhasználó rendeli meg a „terméket” (kutató intézetek/egyetemek és az ipar/gazdaság együttműködése)- a kutatás keres „vevőt” (a magyarországi gyakorlat sok negatív példával szolgál)

- feltalálók kálváriái – külföld?

5

Tudás/innováció és Magyarország

• tudás és innováció két különböző dolog

- tudás: általában lexikális tudás (ez részben holt, bár nem haszontalan tudás), repetitív

- innováció: produktív, intuitív (de támaszkodik a tudásra)

• (index.hu, 2009.10.15.):

- a magyar alapkutatás az elmúlt 20 évben egyetlen nemzetközi szinten jelentős dologgal nem rukkolt elő

- az államnak nincs elképzelése arról, milyen iparágak legyenek húzóágazatok

- Magyarországon a „tudásipar” szlogenjével kiirtották az innovációt az állami feladatok közül

- minden tudós barkácsol valamit a maga zsebére

6

Magyarország nemzetközi összehasonlításban/1:K+F kiadások a GDP %-ában (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490)

• 3,7 Svédország 1,2 Spanyolország• 3,5 Finnország 1,1 Olaszország • 3,3 Japán 1,1 Oroszország • 2,6 USA 1,0 Magyarország• 2,5 Ausztria 0,9 Horvátország • 2,5 Németország 0,8 Litvánia• 2,4 Dánia 0,8 Portugália• 2,1 Franciaország 0,7 Lettország• 1,8 Belgium 0,6 Görögország• 1,8 Nagy-Britannia 0,6 Lengyelország• 1,7 Hollandia 0,6 Törökország• 1,6 Szlovénia 0,5 Bulgária• 1,5 Csehország 0,5 Málta• 1,5 Luxemburg 0,5 Románia• 1,5 Norvégia 0,5 Szlovákia• 1,3 Írország 0,4 Ciprus• 1,3 Kína

7

Magyarország nemzetközi összehasonlításban/2:egy főre eső K+F kiadások

(Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490)

• 1288 Svédország 171 Csehország• 1093 Finnország 122 Portugália• 1057 Luxemburg 110 Görögország• 983 Dánia 89 Magyarország• 914 USA 80 Ciprus• 874 Norvégia 67 Horvátország• 852 Japán 67 Málta• 776 Ausztria 59 Oroszország• 714 Németország 56 Litvánia• 617 Franciaország 49 Lettország• 561 Nagy-Britannia 40 Lengyelország• 550 Belgium 40 Szlovákia• 545 Hollandia 33 Törökország• 542 Írország 23 Kína• 268 Spanyolország 21 Románia• 257 Olaszország 16 Bulgária • 241 Szlovénia

8

Tudás/innováció és a Nyugat-magyarországi régió, ill. Vas megye

• ami ma e téren van, annak zöme a kutatás-fejlesztés szemszögéből nézve látszattevékenység (egy-egy kivételtől eltekintve nincs számottevő fejlesztés)

• az alap- és alkalmazott kutatás színterei a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények

• hogy állunk ezekkel a régióban és a megyében, összehasonlításban?

9

A kettészakadt ország

• Magyarország többféleképpen kettészakadt ország:

- Budapest ↔ vidék

- Alföld ↔ Dunántúl

- gazdaságilag: fejlettebb Dunántúl (egyenetlenségekkel)

- felsőoktatás/kutatás: fejlettebb Alföld

- Dunántúlon belül Észak-Dunántúl (=Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) a Dél-

Dunántúlhoz képest is hátrányos helyzetű

10

Tudományosan minősítettek összesenés a felsőoktatásban

(nem állnak rendelkezésre frissebb területi adatok)

Felsőoktatás 2005/2006

Felsőokt.+egyéb 2004

Országos 6.561 (100%) 10.962 (100%)

Közép-Mo. 2918 (44,5%) 6.416 (58,5%)

É-Alföld 934 (14,2%) 1.204 (11%)

D-Alföld 916 (14%) 1.054 (9,6%)

Dél-Dunántúl 719 (11%) 796 (7,3%)É-Mo. 416 (6,3%) 578 (5,3%)

Ny-Dunántúl 374 (5,7%) 452 (4,1%)

Közép-Du. 284 (4,3%) 462 (4,2%)

11

Tudományosan minősítettek Magyarországon2005/2006

• különbség a felsőoktatásban és az azon kívül tevékenykedő minősítettek arányában

> rámutat a kutatóintézeti hálózatban meglévő regionális különbségekre

12

Tudományos kutató-fejlesztők száma, 2007(KSH 2008:460)

• régió létszám egy főre jutó (millió Ft)• KÖZÉP-MO. 19.267 8,24

• Közép-Du. 1.702 7,58• Nyugat-Du. 1.863 7,95• Dél-Du. 2.341 2,59• DUNÁNTÚL 5.906 5,72

• Észak-Mo. 1.668 5,01• Észak-Alföld 3.118 6,55• Dél-Alföld 3.100 6,12• ÉSZAK ÉS ALF. 7.886 6,06

• ÖSSZESEN 33.059 7,43

13

Akadémikusok a felsőoktatásban (2007)

akadémikusok száma

területi arány

Országos 114 100%

Budapest+Gödöllő 62+4= 66 57,9%

É- és K-Mo. 33 28,9%

Dunántúl 15 13,2%

14

MTA doktorok a felsőoktatásban (2007)Felsőoktatási Statisztikai Adatok (okm.gov.hu/statisztika/fs07)

MTA doktora Területi arány

országos 839 100%

Budapest + Gödöllő

341+36 =377 44,9%

É- és K-Mo. 293 34,9%

Dunántúl 169 20,1%

15

Összes minősített a felsőoktatásban (2007)

Tudományosan minősítettek száma

Területi arány

országos 7411x

rejtett számolási hiba (7411 ~ 7409)

100%

Budapest+Gödöllő 2929 39,5%

É- és K-Mo. 2860 38,6%

Dunántúl 1620 21,9%

16

Tudományosan minősítettek a felsőoktatásban régiónként (2007)

MTA tagja

(%)

MTA doktora CSc+PhD

+DLA

Összes

országos 114 (100%) 839 (100%) 6458 (100%) 7411 (100%)

Közép-Mo. 66 (57,9) 377 (44,9) 2816 (43,6) 3259 (44)

É-Alföld 15 (13,2) 139 (16,6) 899 (13,9) 1053 (14,2)

D-Alföld 15 (13,2) 120 (14,3) 826 (12,8) 961 (13)

D-Dunántúl 9 (7,9) 99 (11,8) 755 (11,7) 863 (11,6)

É-Mo. 3 (2,6) 34 (4,1) 481 (7,4) 518 (7)

Ny-Dunántúl

5 (4,4) 36 (4,3) 428 (6,6) 469 (6,3)

Közép-Du. 1 (0,9) 34 (4,1) 253 (3,9) 288 (3,9)

17

Az MTA tagjainak megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

akadémikusok száma

területi arány országos arány (felsőokt.)

Dunántúl 15 100% 13,2%

Dél-Du. 9 60%

Közép-Du. 1 6,7%

Ny-Du. 5 33,3%

18

MTA doktorok megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

MTA doktorok száma

területi arány országos arány (felsőoktatás)

Dunántúl 169 100 % 17,4%

Dél-Du. 99 58,6%

Közép-Du. 34 20,1%

Ny-Du. 36 21,3%

19

A CSc.+PhD+DLA minősítettek megoszlása a Dunántúlon (2007)

CSc.+PhD

+DLA száma

területi arány országos arány (felsőoktatásban

)

Dunántúl 1436 100% 22,2%

(6458)

Dél-Du. 755 52,6%

Közép-Du. 253 17,6%

Ny-Du. 428 29,8%

20

Összes minősített megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

minősítettek száma

területi arány országos átlag (felsőoktatás)

Dunántúl 1.620 100% 21,6%

Dél-Du. 863 53,3%

Közép-Du. 288 17,8%

Nyugat-Du. 469 29%

21

Dél-Dunántúl és Észak-Dunántúl(=Közép-Du + Ny-Du) viszonya

D-Du É-Du

• az akadémikusok száma: 9 ↔ 6

• MTA doktorok száma 99 ↔ 70

• CSc.+PhD+DLA száma: 755 ↔ 681

• összes minősített: 863 ↔ 757

22

A Nyugat-dunántúli régió

• Mezei Katalin (2004)

- erősségek:- országos átlagnál magasabban képzett munkaerő- széles szakmastruktúra- jelentős kapacitású felsőoktatási intézmények- tudás, stratégiák megléte

- gyengeségek:- párhuzamosságok és hiányszakmák a szakképzésben- universitas hiánya- forráshiány (oktatásban, K+F-ben)- a felsőoktatás oktatói állományának összetétele

kedvezőtlen

23

A Nyugat-dunántúli régió

- lehetőségek:- együttműködés a gazdasági szereplők és a

felsőoktatás, K+F között- nemzetközi együttműködés (oktatás, kutatás)

- veszélyek:- diplomás munkanélküliség- verseny a régió felsőoktatási intézményei

között- EU-agyelszívás- kimerülő K+F-megújítási képesség

24

Tudás/innováció és stratégia

• Ma már egyre több helyen város-, megye-, ill. régióstratégiai kérdés a tudás.

• Három magyar példa, amelyek egyszersmind azt is bizonyítják, hogy ez a felismerés nem függ pártállástól:- Szeged (2006): a kitörési pont a tudásipar;- Szeged egyetlen területen kiemelkedő: az emberi tudás területén, ld. BIOPOLISZ- Debrecen (2010): tudásipar- városfejlesztés az egyetemmel együttműködve- kapcsolat a kutatás és a felhasználók között- magas hozzáadott értéket előállító cégek szerepe (Richter, TEVA)

> recesszióban is új munkahelyek nyílnak- Mosonmagyaróvár (2007): a város fejlesztésének egyik iránya a tudásipar fejlesztése

25

Feladatok/1

• (Mezei)

- rövid távon:

- igényekhez illeszkedő szakképzés

- hiányterületek vonzóvá tétele

- innovatív funkciók vonzása

- egyetemi központok megerősítése

- gyakorlati képzőhelyek fejlesztése

26

Feladatok/2

- középtávon:- technológiai parkok létesítése- határmenti együttműködés erősítése (felsőoktatás)

- Vas megye hozzáállása- K+F együttműködés a kutató intézetek között- csúcstechnológiai beruházások arányának növelése- oktatás hozzáigazítása az igényekhez- innovációs szolgáltatások bővítése

27

Feladatok/3

- hosszú távon:

- regionális szereplők tevékenységének összehangolása

- érdekérvényesítő képesség javítása (ezt kell az első helyek valamelyikére tenni)

- rugalmas oktatási rendszer

- a felsőoktatás és a kutató intézetek kapcsolatának erősítése a gazdasággal

- kvalifikált munkaerő vonzása, megtartása

28

Feladatok/4

• business online (2010.03.08)- versenyképesség fokozása- oktatás és képzés gyökeres átalakítása

- kétséges a köz- és felsőoktatási ismeretek naprakészsége- újszerű tartalmak és technológiai innovációk- fejleszteni a műszaki és a természettudományi területeken

- Mo-n 10%- OECD-átlagban 25%- Távol-Keleten 40% a beiskolázás- de: ehhez a társadalom morális állapotának kell megváltoznia!!!- a MAB-ban nincs műszaki szakember

29

Feladatok/5

• - a Dunántúlra kormányzati hangsúlyt kell helyezni

- MTA-intézeteket a felsőoktatási intézmények mellé a Ny-Dunántúlon

(az MTA most építi le az intézeti hálózatot, csak a legjobb mutatókkal rendelkező egyetemeken hagyja meg)

30

Hogyan?

• Általános kérdések és megjegyzések- ha nincs állami stratégia, lehet-e alulról építkezni?- a Dunántúl érvényesítő ereje?

- ld. tudománypolitikai kollégium dunántúliak nélkül- MAB, MTA, Rektori Konferencia = Debrecen, Szeged

- hálózatok kiépítése a felsőoktatásban?- Pécs egymaga erősebb, mint a Dunántúl többi része- Pécs gyengébb, mint akár Szeged vagy Debrecen,

Budapestről nem is szólva- „akinek van, annak adatik” – a pályázati támogatások a meglévő kapacitások, feltételek alapján – tehát a már erősek tovább erősödnek, agyelszívás a gyengébb területekről (pl. Dunántúl)

31

Hogyan?

• a gazdaság szereplői évek óta profilváltást, az ő szakember-igényeik kielégítését várják a főiskolától, ma SEK-től- konkrétumokig soha nem lehet eljutni- nehéz is: ha ma megrendelnek szakembereket, mire a feltételek megteremtődnek (feltéve, hogy pénz is van hozzá, mégpedig nagyon sok pénz – ez nem azonos az olcsó bölcsészképzéssel), s kikerülnek az első szakemberek, arra a megrendelő cég vagy elköltözik, vagy profilt vált

32

Hogyan?

• ugyanakkor számos olyan külföldi példa van, hogy nem az egyetem „szállít be” szakembereket a gazdaságnak, hanem a gazdaság látja el infrastruktúrával az egyetemet- pl. a Göttingeni Egyetem (Nobel-díjas szenátus-tagokkal) – nem abból él, hogy a gazdaság számára képez szakembereket (azt megteszik más, elsősorban műszaki irányultságú egyetemek), hanem abból, hogy számos területen – a filológiától a jogon, a természettudományokon át az orvostudományig – képez szakembereket, alapkutatási programokkal

33

Lehetséges szombathelyi megoldások

a) részleges profilváltással vagy profilbővítéssel közelíteni a gazdaság igényeihez

b) a hagyományokkal rendelkező profil modernizálása, nemzetközivé tétele, új tartalmak és új módszerek bevezetésével

c) Magyarországon – s talán nemzetközileg is – új (alapkutatási) profilok meghonosítása vagy ilyen kutatásokhoz való csatlakozás- a három lehetőség esetleg kombinálható is (a-b, a-c, b-c).

34

Hogyan?

a) közelítés a gazdaság igényeihez – ehhez- fel kell mérni a gazdaság igényeit- fel kell mérni az együttműködni akaró felsőoktatási intézmény lehetőségeit (humán erőforrás, infrastruktúra)- kidolgozni a szükséges oktatási (majd kutatási) programokat

- akkreditáció (ehhez személyi és infrastrukturális feltételek)- honnan lesz erre pénz?- honnan lesz szakember? (Mo-n kétszer annyi felsőoktatási intézmény van, mint amennyire az országnak szüksége van – hallgatói létszám, szakember-létszám)

35

Hogyan?

b) az egyetemi integráció további bővítésével egy É-Ny-dunántúli egyetemi/kutatási „klaszter”-t kialakítva munkamegosztással – figyelembe véve a klaszterben résztvevő intézmények hagyományait, adottságait- tényleges együttműködés kell és nem verseny (a párhuzamosság megszüntetésével ez kiiktatható)- nem minden intézménynek kell az ipar/gazdaság igényeit közvetlen módon kielégítenie;- szükség van olyan szakemberekre is, akik nem a gazdaság piacát, hanem a társadalom szélesebb piacát elégítik ki (pl. pedagógusok – de a pedagógusképzést velejéig meg kell változtatni)- megújulást / innovációt a hagyományosnak tekinthető képzési tartalmak – pl. a társadalomtudományok/bölcsésztudományok területén is- pl. nemzetközi képzési hálózatok létrehozása nemzetközileg is frekventált szakokon – virtuális mobilitás, joint degree programok

36

Hogyan?

c) új (alapkutatási) profilok megteremtése

- csak akkor van rá esély,

- ha jó a választás,

- ha biztosítható a nemzetközi együttműködés,

- ha a beruházás nem emészt fel aránytalanul nagy összegeket

37

Hogyan?

• bármelyik utat is válasszuk – Szombathely esetében a b) megoldást javaslom, radikális szemléletváltást kikövetelve

- Szombathely kitörési pontja a felsőoktatásban (és a kialakítandó kutatásban) a nemzetköziség – de erre fel kell készülni (gondolkodásban, nyelvileg, szakmailag);- ezzel ellensúlyozható rövid távon a hiányzó magyar diáklétszám

- középtávon a nemzetköziségből fakadó presztízsnövekedés vonzza a magyar hallgatókat is- s ez a presztízsnövekedés hozhatja meg – amennyiben továbbra is szükséges – a gazdaság által is követelt profilbővítést vagy profilváltást, feltéve, hogy a felsőoktatási klaszter nem váltja be a hozzá fűzött reményeket

38

Miért fontos mindez?

• féloldalasan nem létezhet egy ország- a Dunántúl fejlesztés hiányában sokáig nem maradhat gazdaságilag erős- népességfogyás – elmennek a fiatalok tanulni és ott maradnak- ha a felsőoktatás, a K+F (és idővel nyomában az ipar is) az ország egyéb tájegységeire összpontosul, a Dunántúl jobb esetben legfeljebb kellemes turista- és nyugdíjas-paradicsom lesz (a kellemes adottságú régiók: hegyvidékek és Balaton), rosszabb esetben szellemi sivatagokká ürül

39

Konkrétan

• a Tartalom- és tudásipari klaszter mint lehetőség• szolgáltatás, fejlesztés, új módszerek kidolgozására

kényszeríti a résztvevőket, a képzés résztvevőit (tananyagok fejlesztése – új módszerek, on-line anyagok stb…)

• további javaslatok az egyes előadásokban (?)

40

Tudás – ipar – tudásipar?

• Köszönöm a figyelmet.