antiszegregációs terv iii. kötet

Miskolc Megyei Jogú Város

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Miskolc

Antiszegregációs Terv

III. Kötet

2008. július 3.

Megbízó:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Megrendelı

Káli Sándor polgármester

A megbízó részérıl a kapcsolattartó

Ujvári Andor osztályvezetı

Készítették:

Wächter Balázs generál tervezı, vezetı tanácsadó Vital Pro Kft.

Huszti Gábor területfejlesztési szakértı, vezetı tanácsadó RPE Regionális Projekt Elıkészítı Iroda Kht.

ZÁRADÉK

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és a részét képezı Anti-szegregációs Tervet Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése 2008. június 26-án fogadta el, a VI-97/13.541/2008. sz határozatában (1. és 4. pont), valamint a szükséges módosításo-kat a közgyőlés felhatalmazása alapján a közgyőlés Jogi és Ügyrendi Bizottság, az Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság valamint az Oktatási és Kulturális Bizott-ság 2008. július 14-i ülésén fogadta el.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium meg-bízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:

Anti-szegregációs szakértık

Miskolc, 2008. július.

Miskolc, 2008. július

Vital Pro Kft – RPE Kht. ©

Tartalomjegyzék Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben............................................................ 1

I. Összefoglaló intézkedési terv.............................................................................. 2

I.1. Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia ...................................... 3

I.2. Lakhatási integráció és mobilizációs program.............................................. 3

I.3. Oktatási integráció az érintett gyerekek számára......................................... 5

I.4. Foglalkoztatás .............................................................................................. 7

I.5. Közösség-fejlesztés ..................................................................................... 8

I.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása ................................................................................................. 8

I.7. Program megvalósításához kapcsolódó egyéb feladatok ............................ 9

II. A város szegregációt érintı adottságai.............................................................. 11

II.1. Szegregátumok kijelölése, általános jellemzése ........................................ 11

II.2. Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban...................... 16

II.2.1. Bérlakás állomány jellemzıi ................................................................ 16

II.2.2. Hátralékosok problémáinak megoldása .............................................. 19

II.2.3. Jogcím nélkülivé válók lakhatási lehetıségeirıl .................................. 20

II.3. Egyenlı hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz................................... 21

II.3.1. Szociális ellátás................................................................................... 21

II.3.2. Oktatás-nevelés .................................................................................. 24

II.4. Települési infrastruktúra ............................................................................. 28

II.4.1. Földúttal rendelkezı utcák .................................................................. 28

II.4.2. Közmővekkel nem rendelkezı utcák................................................... 29

II.4.3. Csak vízvezetékkel rendelkezı utcák ................................................. 29

II.4.4. Csak ivóvíz és szennyvízcsatornával rendelkezı utcák...................... 30

III. A szegregátumokhoz kapcsolódó általános anti-szegregációs beavatkozások 31

III.1. Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia .................................... 32

III.2. Lakhatási integráció és mobilizációs program............................................ 35

III.3. Oktatási integráció az érintett gyerekek számára....................................... 42

III.4. Foglalkoztatás ............................................................................................ 46

III.4.1. Munkába állás segítése ...................................................................... 47

III.4.2. Képzés ................................................................................................ 47

III.4.3. Kompetencia jellegő képzések............................................................ 47

III.4.4. Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása....... 48

III.4.5. Szakmaszerzés támogatása ............................................................... 48

III.4.6. Tartós munkanélküliek, fogyatékkal élık foglalkoztatási programjai ... 48

III.5. Közösség-fejlesztés ................................................................................... 50

III.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása ............................................................................................... 51

III.6.1. Szociális ellátás................................................................................... 51

III.6.2. Egészségügyi ellátás .......................................................................... 52

IV. Szegregátumok egyedi elemzése, kezelése.................................................. 54

IV.1. Miskolc – közép városrész ......................................................................... 54

IV.1.1. Tatárdomb........................................................................................... 56

IV.1.2. Puskin u. ............................................................................................. 58

IV.1.3. Számozott utcák.................................................................................. 60

IV.1.4. Számozott II. ütem Elsı-negyedik u.................................................... 63

IV.1.5. Vasgyári út – Újgyıri Fıtér tömb......................................................... 63

IV.2. Miskolctapolca............................................................................................ 65

IV.2.1. Miskolctapolca - kıfejtı (Iglói u. - Várhegy u. - településhatár) ........... 66

IV.3. Déli városi területek.................................................................................... 67

IV.3.1. Csermıkei út – mésztelep (Vargaoldali dőlı - Csermıkei út - vasút - Futó u. - Mécses u. - Mésztelep u. - Csabai kapu) ............................................ 69

IV.3.2. Mura u. (Mura u. – külterületi határ) .................................................... 70

IV.4. Belváros – Miskolc-közép városrész keleti része ....................................... 72

IV.4.1. Tatár u. (Tatár u. - Hold u. - Szövı u.) (rózsaszín).............................. 74

IV.4.2. Békeszálló telep – Muszkás telep (Tímármalom u. - Szövı u. - Nap u. - településhatár - Bercsényi u. - Tatár u. - Csillag u. - Orsó u. - Ernyei u. - Kiss E. u.) (barnás-zöld) ................................................................................................ 75

IV.4.3. Kalló u. (Bercsényi u. - Kalló u. - Wesselényi u. - Kiss E. u.) (kék) ..... 76

IV.4.4. Nagyavas (Muszkás oldal nyugati része - Tótsor - Domb u. - Avasalja u. - Hideg sor - Danyivölgy u. - Nagy Avas Felsı sor déli része) (A térképen a karikázott rész része a belvárosi funkcióbıvítı akcióterületnek) ....................... 77

IV.5. Miskolc északi – keleti városrészek............................................................ 80

IV.5.1. Gizella u. (Sarolta u. - Vörösmarty u. - Lenke u. - csatorna) ............... 82

IV.5.2. Tetemvár (Tetemvár középsı sor - Arany J. tér - Laborfalvy u. - településhatár)................................................................................................... 84

IV.5.3. Álmos u. (Huszár u. - Zombori u. - Kolozsvári u. - Kassai u. - Álmos u.) 86

IV.5.4. 17. Szondi telep (Tüzér u. - Szondy u. - József A. u. - Szekerész u. - Bajcsy-Zs. U. torkolat - Baros u. - Szinva u. - Kartács u.).................................. 88

IV.5.5. Bábonyi bérc (Bábonyibérc sor - településhatár) ................................ 91

IV.5.6. Víkendtelep (Vágóhíd u. - Vikendtelep - Sajószegi út - vasút) ............ 93

IV.6. Lyukóvölgy ................................................................................................. 95

IV.6.1. A terület lehatárolása .......................................................................... 95

IV.6.2. A terület jogosultsága szociális célú rehabilitációs.............................. 95

IV.6.3. A terület fejlesztésének céljai .............................................................. 95

IV.6.4. Elemzés .............................................................................................. 95

IV.6.5. Fejlesztési javaslat .............................................................................. 96

V. Az Antiszegregációs Terv megvalósítás............................................................ 99

Antiszegregációs terv

1

Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben

1. A város minden, legalább 50 fı lakosságot magában foglaló szegregátumát az Antiszegregációs terv megjelöli.

2. A 100 fınél nagyobb területekre integrációs stratégia (intézkedési terv) ké-szült.

3. Az IVS-ben jelzett akcióterületek (nem kizárólag városrehabilitációs támoga-tásból finanszírozott) programjai vizsgálják a beavatkozások szegregációt be-folyásoló hatását a városon belül és kívül is.

4. Amennyiben az IVS alapján a pályázati forrásból a város legalább egy szegregátum infrastruktúrával való ellátását kívánja biztosítani, az IVS tartal-maz a szegregátummal kapcsolatban kialakított mobilizációs tervet.


2

I. Összefoglaló intézkedési terv

A szegregátumok – kiváltképp a legrosszabb helyzetőek – területein nem csak fizikai környezetükben, de belsı társadalmi viszonyaikban is a gettósodás erıs jeleit mutat-ják melynek következtében az általános társadalmi értékek és szabályok hatályukat veszítik. Az ilyen területeken kialakul egy belsı szabályozók alapján mőködı szub-kultúra. A gettósodott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezel-hetıek. Különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, me-lyek elsıdleges eszköze az alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a gettó felszámolása, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi in-tegrációt - reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerı-piac, oktatás, szo-ciális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, melyet az eddigi hazai és külföldi tapasztala-tok is bizonyítanak.

Az anti-szegregációs terv további célja az alacsony státuszú, fıleg roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javí-tása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon meg-szüntetése. Roma integráció alapján az egyes prioritási területeken az alábbi célok kerültek megfogalmazásra:

� az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése;

� a romák munkaerı-piaci integrációjának elısegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;

� a lakhatási körülmények javítása, amely összekapcsolódik a települési és tér-ségi szegregáció nagyarányú csökkentésével;

� a romák egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam nö-velése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítá-sa;

� a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlıség elıse-gítése a jogérvényesítés során.

A tervezett egyes intézkedések, programok, projektek akkor érhetnek el gyökeres és fenntartható változást, ha azok komplex módon, egymást kiegészítve, az érintett többféle szervezet együttmőködésével összehangoltan valósulnak meg. Miskolc Me-gyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi táblázatban összefoglalja az IVS mellék-letét képezı ASZT helyzetelemzés alapján szükséges beavatkozásokat.


3

A fejezet az egyedi szegregátumokra vonatkozó intézkedési terveket nem tartalmaz-za, azok a IV. fejezetben találhatók.

I.1. Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia

Feladat Felelıs1 Forrás Határidı2 Indikátor

Kandó tér (Tiszai pu) és környéke funkcióbıvítı fejlesztése

Miskolc MJV Önk. Fele-lıs osztálya

Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı

város-rehabilitáció kompo-nens

2011-2014

Kidolgozott és meg-valósult komplex

fejlesztési program

Új Diósgyıri városköz-pont kialakítása

Miskolc MJV Önk. Fele-lıs osztálya

Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı


2011-2014


fejlesztési program, szegregátumban élı

családok integrált környezetbe kerül-

nek

Avas II. ütem déli része Szociális célú rehabilitá-ciós program megvaló-sítása

Miskolc MJV Önk. Fele-lıs osztálya, Miskolc Holding intézmények,

lakásszövetkezetek, civil szervezetek

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, szociális célú


2009-2011



Lyukóvölgy komplex rehabilitációja

Miskolc MJV Önk. Fele-lıs osztálya és civil szer-

vezetek Svájci alap

2009-2015



I.2. Lakhatási integráció és mobilizációs program

Feladat Felelıs Forrás Határidı Indikátor

Önkormányzati bérlakás állomány statisztikájának elkészítése a szegregátumokra (komfortfokozatok bemutatásával)

MIK Zrt. - 2008 Elkészült statiszti-

ka

1 Értelemszerően a Képviselıtestület által felelıs csak az önkormányzat lehet a feladatok teljesítésért. Az önkor-mányzaton belül nem jelöltük meg pontosan az osztályokat, mert folyamatban van a Polgármesteri Hivatal szmsz-ének átdolgozása. Értelemszerően az szmsz-ben rögzített felelısségek alapján lesznek az egyes osztályok fele-lısek a végrehajtásáért. A Felelıs pont alatt felsorolt szervezetek, vagy azok típusának részvétele viszont szük-séges az adott feladat sikeres teljesítése érdekében.

2 A teljesítés értelemszerően az adott év végéig vonatkozik.


4


Lakás-felújítások részeként végzett átalakítások és komfortosítások a szegregált területeken és az épületek egybenyitása a komfortosítás során3

MIK Zrt.

MIK Zrt. a bérleti díj be-vételek terhére, illetve az éves költségvetés függ-vényében, Svájci alap

2009-15 Évente 25 db lakás

Lakás-felújítási támogatások (nem önkormányzati lakások esetén is) kimutatása, szegregátumonkénti aránya az adott évi költségvetés tervezésekor

Miskolc Képviselı-testület, MIK Zrt.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támoga-

tás 2009

Önkormányzati rendelet szabá-

lyozza a szociális törvényben meg-határozott módon

Szegregált lakókörnyezetben élık kiemelt adósságkezelési támogatá-sa, és a „kártyás” közmőszolgáltatá-sok kiépítésének programja a lakha-tás megtartásának érdekében

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt.,

közüzemi szolgálta-tók.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támoga-

tás Közüzemi szolgáltatók

2009


lyozza a szociális törvényben meg-határozott módon

Új lakások létesítésére finanszírozási program kidolgozása

- 2009 Kidolgozott prog-

ram

Új önkormányzati (szociális és piaci alapú) bérlakások létesítése

2011 Összhangban a

telepek felszámo-lásával


MIK Zrt.

MFB Sikeres Magyaror-szágért Bérlakás Hitel-

program Állami támogatás

Önkormányzati fejleszté-si alap külsı finanszíro-

zással

2015 Összhangban a

telepek felszámo-lásával

Finanszírozási lehetıségekrıl tájé-koztató program kidolgozása saját tulajdonú lakásvásárlásra

MIK Zrt. CKÖ


ram

Építési telkek kialakítása nem szegregált lakó-környezetben, a szegregátumból kilépı családok lakásvásárlás, lakásépítés támoga-tása alacsony- vagy kamat-mentes kölcsönnel

Miskolc MJV Ön-kormányzat

Állami támogatás (pl. MFB)

Saját forrás 2009

A telekkiosztás szabályozása ön-

kormányzati rendeletben

Családok átmeneti otthona Miskolc MJV Ön-

kormányzat Állami támogatás 2013

Átmeneti otthon létrehozás

Lakás-felújításokhoz kapcsolódó foglalkoztatási program kidolgozása

MIK Zrt, Munkaügyi kirendeltség


ram

Lakás-felújításokat kísérı foglalkoz-tatási programok megvalósítása

MIK Zrt.

TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci progra-

mok támogatása TAMOP 1.1.2.

Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek

foglalkoztatásáért Saját erı

Svájci Alap

2011

50 fı bevonása a foglalkoztatási programokba a

szegregátumokban élık közül

Lakás-mobilizációs elvek végleges Miskolc MJV Ön- - 2009 Kidolgozott lakás

3 A közterület-fejlesztési parkosítási feladat az egyedi szegregátumoknál jelennek meg, azok részletes intézkedé-seinek meghatározása évrıl évre és éves költségvetési helyzet ismeretében szükséges.


5


kialakítása kormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt., CKÖ, Családsegítı szolgálat, Civil szer-

vezetek

mobilizációs elvek

I.3. Oktatási integráció az érintett gyerekek számára


Körzethatárok évenkénti felülvizsgálata a HH-s és HHH-s gyermekek számának intézmények közötti kiegyenlítése érde-kében

Miskolc MJV Köz-győlése

- 2009-13 Évenkénti felülvizs-

gálat

Korai fejlesztés, családi napközi, és egyéb nevelési-oktatási programok, szol-gáltatások létrehozása

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osz-tály, intézmények, Civil és szakmai

szervezetek

ÉMOP 2009-13

A szolgáltatások alkalmazása 2013-ra a város önkor-

mányzati fenntartá-sú összes intézmé-

nyében

Az óvodából kimaradó gyermekek bevo-nása, a rendszertelenül járó HHH gyer-mekek teljes ellátása, korai fejlesztés a HH/HHH gyermekek számára

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osz-tály, intézmények, Civil és szakmai

szervezetek

TAMOP, saját forrás

2009-13

2013 –ra a gyerme-kek 80%-ának átla-gos óvodába jára-

tása

Kompetencia alapú oktatási-nevelési programok elterjesztése (pl.: kompeten-cia-alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésrıl-lépésre program kiterjesztése, kedves-ház program, stb.)

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osz-

tály

TAMOP Továbbképzési

keret Roma

education fund

2009-13 Évi 100 tanár, neve-

lı bevonása

Pedagógiai szakszolgálatok bıvítése Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osz-

tály

Állami norma-tíva

2013 Teljes körő szolgál-

tatás nyújtása

Roma dajka, mentor, stb. foglalkoztatása a közoktatási intézményekben


tály Intézmények, Mun-kaügyi kirendeltség

Foglalkoztatási támogatás, közhasznú program

2009-13 Év 10 személy fog-

lalkoztatása

Napközi otthoni ellátás kiterjesztése, a HH/HHH tanulók minél nagyobb arányú délutáni fejlesztése


tály Intézmények, civil

szervezetek, szülık

- 2009-13

Iskolába, óvodába járás közösségi közle-kedésének megoldása Lyukóvölgybıl, Víkendteleprıl


tály, MKV Saját forrás 2008-2009

Megoldott közleke-dés


6


Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése


tálya CKÖ bevonásával

Útravaló prog-ram állami

támogatásból és a Macika

ösztöndíj prog-ram

2009-13 Évi 400 diák és

mentora támogatá-sa

Felsısokú oktatásban résztvevık támo-gatása Bursa Hungarica ösztöndíjjal és további ösztöndíj programok figyelemmel kísérése, a pályázati részvétel ösztönzé-se, helyi tehetséggondozó támogatás a HH tanulók számára.


tály CKÖ bevonásával

Egyéb állami és civil ösz-

töndíj progra-mok

2009-13 Évi 50 diák

2009 Évi 60 diák

rendszeres részvé-tele

2011 Évi 120 diák


Tanodák létrehozása, mőködtetése, alap-vetıen a szociálizáció támogatására

Romero Egyesület CKÖ

Pályázati tá-mogatás

2015 Évi 250 diák


Táboroztatás a szegregátumokban élık-nek

CKÖ Civil szervezetek

Állami pályá-zati támogatás

(SZCSM) 2009-13 Évente 100 fı

Közoktatási esélyegyenlıségi helyzet-elemzéshez szükséges hiányzó adatok pótlása, a gyermekek HHH beazonosítá-sa, szülıi nyilatkoztatás elvégzése, ezt követıen a helyzetelemzés átdolgozása


tálya 2008.10.30

Elkészült dokumen-tum

Közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési akcióterv kidolgozása az újradolgozott helyzetelemzés szerint


tálya 2008.12.31.

Elkészült dokumen-tum

Oktatási intézmények és a szegregátumok kapcsolatának elemzése

Miskolc MJV Köz-győlése, Miskolc

MJV Önkormányzat felelıs osztálya,

CKÖ, Civil szerveze-tek

Oktatási esély-egyenlıségi

terv módosítá-sa részeként

2008 Elemzés elkészíté-

se

Oktatási szegregáció megszüntetése, az esélyegyenlıség biztosítása, és elısegí-tése közoktatási szervezési és támogató intézkedéssel (csoportok és osztályok közötti, iskolák, és tagintézmények közötti stb.)

Miskolc MJV Köz-győlése, Miskolc

MJV Önkormányzat felelıs osztálya

TAMOP, Esélyegyenlı-ségi program megvalósítá-

sára

2008-10 A szabályozásnak teljes mértékben

megfelelı mőködés


7

I.4. Foglalkoztatás


Foglalkoztatási Informá-ciós Pontok tartós mő-ködtetése a városi szoci-ális szolgáltató szerveze-tek bevonásával

Közremőködik: Miskolci Munkaügyi Kirendeltség

Munkaügyi kirendeltség által kezelt forrása

TAMOP 5.3.1 „Elsı lépés” – alacsony foglalkoztatási

eséllyel rendelkezık képessé tevı es önálló életvitelt elıse-

gítı programjai

2009 5 fı alkalmazása

Karrier központ létreho-zása pályakezdı fiata-loknak, integrált közös-ségi tér civil szerveze-tekkel, szolgáltatásaikkal, kulturális és egyéb kez-deményezésekkel

Miskolc MJV Önk. Oktatási Osztály

Miskolci Munkaügyi Kiren-deltség bevonásával

TAMOP 2.2.2 Pályaorientáció rendszerének tartalmi es módszertani fejlesztése

2011 Létrejön a karrier

központ

Kompetencia jellegő képzések

Családsegítı szolgálat tá-mogatásával,

Civil szervezetek és a Mis-kolci Munkaügyi Kirendeltség

bevonása a képzésbe

TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

2009-13 Évi 50 fı részvé-

tele a képzéseken

Nyolc általános iskolai végzettség megszerzé-sének támogatása

Családsegítı szolgálat tá-mogatásával



TAMOP 2.1.1 Lépj egyet elıre program


tele a képzéseken

Szakmaszerzés támoga-tása 8 osztállyal rendel-kezık részére felnıtt-képzés keretében OKJ végzettség, illetve érett-ségi megszerzésének elısegítése

Családsegítı szolgálat tá-mogatásával




2009-13 Évente 50 fı

részvétele a kép-zéseken

Önkormányzati beruhá-zásokban való részvétel

MIK Zrt. építıipari részlege Miskolci Munkaügyi Kiren-

deltség bevonásával

Önkormányzati forrás, állami támogatások

folyamatos Évente 10 fı fog-

lalkoztatása

Közcélú foglalkoztatási programok indítása

Miskolci Városgazda Kht. Miskolci Munkaügyi Kiren-deltség, Miskolci Többcélú

Kistérségi Társulás bevoná-sával

Munkaerıpiaci alap közcélú foglalkoztatási programja

2009-13 Évi 500 fı foglal-

koztatása

Közhasznú foglalkozta-tási programok megvaló-sítása, különösképpen a közoktatási intézmé-nyekben pedellusként, családi koordinátorként

Foglakoztatási feladatot vég-zı civil szervezetek

Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei

Miskolci Munkaügyi Kiren-deltség, Miskolci Többcélú

Kistérségi Társulás bevoná-sával

Munkaerıpiaci alap közhasz-nú foglalkoztatási programja


koztatása

Egyéb foglalkoztatási Foglakoztatási feladatot vég- TAMOP 1.4.1 Alternatív Mun- 2009-13 Évi 300 fı foglal-


8

programok szervezésé-nek ösztönzése

zı civil szervezetek (pl. Szimbiózis alapítvány, Tér-

kép egyesület, stb.) CKÖ

kaerı-piaci programok támo-gatása

TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos hely-

zetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos

helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmé-

nyek Önkormányzati önrész

koztatása

I.5. Közösség-fejlesztés


Szegregátumokban közösségi programok megvalósításának támogatása civil szervezetek által

Miskolci MJV Önkormány-zat

Civil szervezetek CKÖ

Önkormányzati Mecénás Alap

TAMOP 5.5.1. Közösségi kezdeményezések, prog-

ramok támogatása

2009-13 Évi 25 program

Együttmőködés, programok tervezése, fejlesztési tervek összehangolása, város nagy rendezvényein, pl. kocsonya vagy opera fesztivál, esély-egyenlıségi programok

Miskolci MJV Önkormány-zat vállalatai

egyéb rendezvényszerve-zık


- 2009-13 Folyamatos

Antidiszkriminációs progra-mok indítása – különösen az önkormányzati médiumok bevonásával), hogy csökken-jen a romákkal szembeni el-lenérzés

MIKOM CKÖ

Romero Egyesület

TAMOP 5.5.4 Anti-diszkriminácios média programok és jogvédı

tevékenység támogatása

2009 1 program elindul

Civil szervezetek támogatása az antidiszkriminációs törvény végrehajtására

Romero Egyesület, további civil szervezetek

Demokratikus jogok fej-lesztésért alapítvány

2008 1 program, 3 megyei bázis

Közösségi terek felújítása, kialakítása

Miskolci MJV Önkormány-zat felelıs osztályai, Mis-

kolc Holding

Önkormányzati költség-vetés, állami támogatá-

sok 2009-13

Az éves költség-vetési egyezteté-seken kerül el-

döntésre

I.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgál-tatások) való hozzáférés javítása


Információs fórum szervezése a legjelentısebb szegregátumokban az egész-ségügyi, szociális ellátásában, oktatásban-nevelésben, foglal-

Családsegítı szolgálat

CKÖ

- 2009 - 2013 Évente

szegregátumonként legalább 3 fórum


9

koztatásban dolgozók részvéte-lével

Mobil szőrıbusz program (helyi roma lakosok megvalósításban való tevékeny közremőködésé-vel, pl. asszisztensként) a szegregátumokban

Térségi Diagnosz-tikai és Szőrıköz-

pont - 2009-2013

Évente egy alka-lommal

Egészséges életmódra nevelés, védınıi szolgálat fejlesztése

Miskolc MJV fele-lıs osztálya

- 2009-2013 Folyamatos tevé-

kenység

I.7. Program megvalósításához kapcsolódó egyéb feladatok


Szegregátumonként konkrét intéz-kedési terv készítése 2009-re, majd a következı évekre

Miskolc MJV felelıs osztályai, Esélyegyen-lıségi tanács kereté-

ben, tanács tagjai

Saját forrás, pályázati forrá-

sok 2008

Konkrét intézkedé-si terv 2009-re

Szegregátumokra vonatkozó aggregált adatokat tartalmazó sta-tisztikai adatbázis összeállítása és folyamatos frissítése az önkor-mányzat hatáskörében a követke-zı szakterületeken: bérlakás állo-mány, kiutalás; telepfelszámolás; személyes szociális támogatások, tanácsadás; közoktatás; fejlesztési támogatások

Miskolc MJV felelıs osztályai

Esélyegyenlıségi terv megvalósí-

tása 2008 Felállított adatbázis

Roma integrációs program kidol-gozása és végrehajtása

Miskolc MJV, civil szer-vezetek, és egyéb

(szakmai) partnerek bevonásával

Saját forrás 2009-2015

Kidolgozott és megvalósult komp-lex fejlesztési prog-

ram

Önkormányzati rendeletek, sza-bályzatok felülvizsgálata, össze-hangolása az IVS-ben és az ASZT-ben meghatározott feladatokkal, különös tekintettel a bérlakások kiutalási rendjére, illetve a jogcím nélkülivé válók kezelésére

Miskolc MJV - 2009

Belsı szabályozá-sok harmonizáció-ja, módosítások önkormányzati

rendeletbe foglalá-sa

Integrációs együttmőködési, part-nerségi háló

Miskolc MJV Közgyőlé-se – CKÖ, és egyéb

roma integráció terüle-tén tevékenykedı szer-

vezetek

- 2009-2013

Helyi rendeletek, intézkedések, dön-tések során a roma képviseleti észre-vételek beépítése.


10

Az önkormányzat kész mindazon esélyegyenlıségi (települési, oktatási szintő) terv elkészítésére, aktualizálására, mely törvényi, vagy önként vállalt kötelezettség alap-ján szükséges. Miskolc Város Önkormányzata a társadalmi deszegregációs, integrá-ciós, esélykiegyenlítı és növelı célkitőzései megvalósítása érdekében elkészíti Te-lepülési Esélyegyenlıségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási Esélyegyen-lıségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv dokumentumát, az Önkormányzat, mint 50 fınél nagyobb foglalkoztató Esélyegyenlıségi Tervét, és az Anti-szegregációs Tervet.


Települési Esélyegyenlıségi Terv Miskolc MJV felelıs

alpolgármester - 2008. 12. 31

Konkrét intézkedési terv 2009-re

Polgármesteri Hivatal Esélyegyen-lıségi Terve

Miskolc MJV felelıs alpolgármester

- 2008. 08.31 Felállított adatbázis


11

II. A város szegregációt érintı adottságai

II.1. Szegregátumok kijelölése, általános jellemzése

Szegregátumok, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkezı és a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezı lakosok) aránya minimum 50% a területen élıknek.

Miskolci összesített adatok, amihez viszonyíthatók a szegregátumok adatai

Mutató megnevezése Miskolc

összesen* M.e.

Állandó népesség száma 179 507 fı Lakónépesség száma 184 125 fı Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,2 % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 64,2 % Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,6 % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

19,0 %

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 17,3 % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

49,0 %

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajöve-delemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

14,3 %

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 60,8 % Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 47,4 % Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 28,7 % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 44,0 % Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 14,9 % Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanél-küliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

7,1 %

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

12,0 %

Lakásállomány 73 508 db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 9,6 % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 9,0 % Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 11,9 %

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatai

Miskolc városában több évtized alatt alakultak ki szegregált területek, mely területe-ken az életkörülmények javítása, illetve a lakosság integrációja nem történhet meg rövidtávon. Ugyanakkor a város elkötelezett, - ahogy azt az elmúlt idıszak telep-felszámolási programjai is bizonyítják – hogy javítson a szegregátumokban élık élet-helyzetén és lehetıleg törekedjen a lakhatási integrációra. A KSH által a 2001-es népszámlálási adatok alapján kijelölt 19 szegregált területen összesen 5 523 lakos élt4. A lakosságszám nem tartalmazza a külterületen élıket, pl. Lyukóvölgyet, ami

4 2007. december 31-i népesség statisztikai adatok alapján 4 893 fı állandó lakos élt a területeken.


12

minimum további 3-4 ezer lakost jelenthet. Természetesen a kijelölt területeken lakók nem mindegyike, de mindenesetre a többsége szociális támogatásra szorul, miköz-ben a város más – a KSH által nem kijelölt területein – is nagy számban élnek szoci-ális támogatásra rászorulók.

A városban 2001 óta számos változás és mozgás volt a szegregátumok szempontjá-ból. Telepek felszámolása kezdıdött meg (Szondi, Békeszálló, Hejıcsaba-mésztelep), illetve újabb területek alakultak ki (pl. Lyukóvölgyben). A jövıben meg kell akadályozni, hogy egy szegregátum felszámolásával nıjön más szegregátumok lakossága. (Ugyanis vannak arra utaló jelek, hogy pl. a Szondiból költöztek Lyukóvölgybe, miszerint a Lyukóvölgybıl járnak iskolába a József A iskolába.) A be-avatkozások kijelölésénél javasolt mindenféleképpen figyelembe venni a statisztikai adatokkal nem kimutatható valós helyzetet.

A városban található szegregátumok összességében az alábbiakkal jellemezhetık:

� Telepszerő lakókörnyezetek, ahol az alacsony infrastrukturális színvonalú te-rületeken alacsony komfortfokozatú lakásokban élnek jellemzıen alacsony iskolázottságú lakosok. Ezeken a területeken alacsony a foglalkoztatottak száma, miközben lakossága fiatalodó, a városi átlagnál magasabb a gyerme-kek aránya.

� Hagyományos beépítéső területeken is élnek alacsony státuszú lakosok, ahol viszonylag kedvezıbb infrastrukturális környezetben, de többnyire alacsony komfort fokozatú bérlakásokban élnek a szegényebb rétegek.

� Külterületen is többnyire alacsony iskolázottságú, foglalkoztatott nélküli csalá-dok laknak. Ezeken a területeken a normális életvitelt nehezíti az infrastruktúra hiánya, miközben épp a külterület jellegébıl adódóan alkalmatlanok a lakott területek a mindennapi életvitelre. Lyukóvölgy példája is azt mutatja, hogy a városban a szegény, szociális támogatásra rászoruló családok közül egyre többen rendezkednek be külterületen állandó lakhatás céljára.

Megfigyelhetı, hogy a szegregátumok egy része a város szélén, zöldövezethez, er-dıhöz közel helyezkedik el. A fıként családi házas, bár kert nélküli földszinti lakóhá-zas lakókörnyezetben az ott élık kialakították életmódjukat. Ugyanakkor magas a belvárosban, illetve a belváros közeli területeken az önkormányzati bérlakások ará-nya, ahol szintén alacsony társadalmi státuszú lakosok élnek. Telepszerő („barakk”) lakókörnyezet a belvárosi részen is található (pl. Muszkásoldal). Veszélyeztetett terü-letnek számítanak az Avas lakótelep egyes részei, így fıként a II. ütem. Szegregáci-ós szempontból kiemelt figyelmet érdemel a folyamatosan növekvı Lyukóvölgy.

Az egyes szegregátumok egymáshoz viszonyítását a jelezett szegregációs mutató és egyéb adatok alapján az alábbi két táblázatban foglaltuk össze. Az adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak.


13

Szegregátumok osztályozása

Értékelési módszer: a problémák súlyosságának sorrendisége alapján a szegregátumok összehasonlításában. Az 1 pont a legjobb, a 18 pont a legrosszabb értéket jelenti.

Mutató megnevezése 1.

Tatár-domb

2. Puskin

u

3. Mis-kolc-

tapolca - kıfejtı

5. Csermı-kei út – mész-telep

6. Mura

u.

7. Számo-

zott utcák

8. Elsı-negyedik

u.

9. Vas-gyári út

10. Tatár

u.

11. Béke-szálló telep – Muszkás

telep

12. Kalló

u.

13. Nagy-avas

14. Gizella

u.

15. Tetem-

vár

16. Álmos

u.

17. Szondi telep

18. Bábo-

nyi-bérc

19 Víkend-

telep

Legfeljebb általános iskola 8 osztá-lyával rendelkezık aránya a 15-59 éves népesség körében

6 7 11 4 2 18 9 3 17 16 5 10 1 8 13 15 12 14

Felsıfokú végzettségőek aránya a 25 év feletti népesség körében

12 13 13 7 5 13 13 13 13 6 1 10 11 4 3 2 8 9

Iskolai végzettség szerinti mutatók összesen

18 20 24 11 7 31 22 16 30 22 6 20 12 12 16 17 20 23

Iskolai végzettség szerinti sor-rend

8 10 16 3 2 18 13 6 17 13 1 10 4 4 6 8 12 15

Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

12 10 16 7 1 14 4 2 15 17 11 13 3 5 6 9 8 18

A gazdaságilag nem aktív népes-ség aránya az akcióterületi lakóné-pességen belül

13 9 12 1 4 14 3 5 2 6 10 18 7 16 11 17 8 15

Munkanélküliek aránya az akcióte-rületen (munkanélküliségi ráta)

1 2 7 5 8 6 9 11 12 17 15 14 10 16 4 18 3 13

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

9 12 17 14 3 10 1 5 8 18 13 4 16 15 11 6 7 2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

5 10 11 8 15 18 4 3 2 13 6 9 1 12 7 16 17 14

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

3 17 13 5 6 15 1 8 14 7 11 15 4 12 2 9 10 18

Foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatók összesen

43 60 76 40 37 77 22 34 53 78 66 73 41 76 41 75 53 80

Foglakoztatási helyzet szerinti sorrend

7 10 14 4 3 16 1 2 8 17 11 12 5 14 5 13 8 18


14

Mutató megnevezése 1.

Tatár-domb

2. Puskin

u

3. Mis-kolc-

tapolca - kıfejtı

5. Csermı-kei út – mész-telep

6. Mura

u.

7. Számo-

zott utcák

8. Elsı-negyedik

u.

9. Vas-gyári út

10. Tatár

u.

11. Béke-szálló telep – Muszkás

telep

12. Kalló

u.

13. Nagy-avas

14. Gizella

u.

15. Tetem-

vár

16. Álmos

u.

17. Szondi telep

18. Bábo-

nyi-bérc

19 Víkend-

telep

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

4 15 10 16 12 14 5 18 8 2 3 1 7 10 17 9 6 13

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

6 10 8 12 14 5 1 4 15 16 17 3 9 15 11 2 13 7

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

3 9 16 5 1 18 15 6 2 10 14 13 4 11 7 8 17 12

Lakhatási körülményeket jellemzı mutatók összesen

13 34 34 33 27 37 21 28 25 28 34 17 20 36 35 19 36 32

Lakhatási körülményeket jellem-zı mutatók szerinti sorrend

1 13 13 12 8 18 4 8 6 8 7 2 4 16 15 3 16 11

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

4 12 10 7 17 18 5 3 1 13 6 9 2 11 8 14 14 14

Legfeljebb általános iskolai végzett-séggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendel-kezık aránya az aktív korúakon belül

4 10 8 9 6 18 5 1 12 17 2 13 3 7 14 16 11 15

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövede-lemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

1 7 10 3 18 11 4 6 2 9 13 5 15 14 17 16 8 12

Szociális körülményeket jellemzı mutatók összesen

9 29 28 19 41 47 14 10 15 39 21 27 20 32 39 46 33 41

Szociális körülményeket jellemzı mutatók szerinti sorrend

1 10 9 5 15 17 3 2 4 14 7 8 6 11 13 16 12 15

Összesített ponteredmény 83 143 162 103 112 192 79 88 123 167 127 137 93 156 131 157 142 176

Összesített sorrend 2 12 15 5 6 18 1 3 7 16 8 10 4 13 9 14 11 17

A legrosszabb helyzető területek: Számozott utcák, Víkendtelep, Békeszálló telep- Muszkás telep


15

Szegregációs mutatók szerinti viszonyítás

Szegregátumok 1.

Tatár-domb

2. Puskin

u

3. Mis-kolc-

tapolca - kıfej-

tı

5. Csermıkei út – mész-

telep

6. Mura

u.

7. Számo-

zott utcák

8. Elsı-negyedik

u.

9. Vas-gyá-ri út

10. Tatár

u.

11. Bé-keszálló telep –

Muszkás telep

12. Kalló

u.

13. Nagy-avas

14. Gizella

u.

15. Tetem-

vár

16. Álmos

u.

17. Szondi telep

18. Bábo-nyi-bérc

19 Ví-

kend-

telep

Lakónépesség száma 311 258 99 327 54 823 84 115 54 568 55 297 345 365 194 1 070 154 178

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendsze-res munkajövedelemmel nem rendelkezık ará-nya az aktív korúakon belül

52,3 56,8 55,7 56,2 54,8 72,2 53,9 50,0 61,5 69,5 50,0 61,7 51,7 55,4 62,7 66,7 58,8 63,5

2001-ben a legnagyobb lélekszámú és legrosszabb szegregációs mutatóval rendelkezı területek a következık voltak:

� Szondi telep � Számozott utcák � Békeszálló-Muszkás telep

Ugyan kisebb lélekszámú, de súlyosabb társadalmi problémával rendelkezı területek:

� Nagyavas � Víkendtelep � Álmos u.

Az egyes szegregátumok egyedi értékelése és a fejlesztésükre tett javaslattétel a IV. fejezetben található.


16

II.2. Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban

II.2.1. Bérlakás állomány jellemzıi

Miskolc bérlakás állományának fıbb jellemzıit az alábbi táblázatokban foglaltuk ösz-sze.

Bérlakás-állomány jogosultság szerinti megoszlása

Bérlakások Száma Aránya

Szociális alapú bérlakás 5018 90,0 Költségelvő bérlakás 555 9,9 Piaci alapú bérlakás 54 0,1 Összes bérlakás 5627* 100 Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008.

*Az összes bérlakás: 5763 db. A különbség az üres vagy más jogcímen bérbeadásból származik. A vá-

rosban az összes lakás 7,6%-a önkormányzati bérlakás.

A város bérlakásaink 90%-a szociális alapon került kiutalásra, jelezve a város szociá-lis érzékenységét, illetve a jövedelmi helyzetők alapján a szociális alapú bérlakásra szorulók nagy számát.

Szociális célú bérlakás állományt az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Mis-kolc Holding egyik tagvállalata a MIK Zrt. kezeli. A bérlakáshoz jutás feltételeit a 25/2006. (VII. 12.) számú önkormányzati rendelet szabályozza (lakásrendelet).

Feltőnı, hogy a városban milyen kevesen laknak piaci alapú bérlakásban, ami jelzi, hogy a város kevéssé él ezen letelepedést ösztönzı lehetıséggel, illetve arra is utal-hat az adat, hogy kevés jó állapotú, piaci alapon is bérbe adható lakás van a város-ban.

A bérlakások több mint háromnegyede összkomfortos lakás. Arányában alacso-nyabb, de mégis jelentısnek tőnik, ha azt nézzük, hogy 914 önkormányzati tulajdonú komfort nélküli lakás van a városban. Az önkormányzati bérlakáson belüli alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelenleg magasabb, mint 2001-ben a városban talál-ható összes lakásra vetített alacsony komfortfokozatú lakások aránya. (9,6% és 7 056 db).

Bérlakás-állomány komfortfokozat szerinti megoszlása

Bérlakások Száma Aránya

Komfort nélküli 914 15,86

Félkomfortos 228 3,96

Összkomfortos 4531 78,62

Szükséglakás 90 1,56

Összes bérlakás 5 763 100

Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008.


17

A bérlakás-állomány szegregátumkénti kimutatása nem lehetséges a hiányzó statisz-tikák miatt, ez feladatként jelentkezik.

A bérlakás állományba jelentıs változás nem volt az elmúlt években. 2006-ban az összes lakásállomány 46 lakással nıtt, ami lecsökkent 39 lakással 2007-re.

Bérlakás állományban történt változások

2004 2005 2006 2007

száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya Összes bérlakás 5767 5778 5824 5785 Értékesített lakások 38 0,7% 47 0,8% 4 0,1% 23 0,4% Vásárolt lakások Nem jellemzı Felújított lakások - 62 1,1% 97 1,7% -

Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008.

A szegregátumokban található lakásállomány és bérlakásállomány elemzését az egyes szegregátumok bemutatása tartalmazza. A telepfelszámolásokkal kapcsolat-ban kimutatások hiánya miatt további adatokkal nem rendelkezik a város. Korábban nem történt meg a felszámolt területekrıl elköltözık nyomon követése az új lakókör-nyezetbe.

A város az alábbi térképen bemutatott bérlakás állománnyal rendelkezik, mutatva a lakások területi elhelyezkedését:


18

19

II.2.2. Hátralékosok problémáinak megoldása

Az elmúlt idıszakban jelentısen megnövekedett a bérlakásban élık lakhatással kap-csolatos tartozás-állománya, annak ellenére, hogy folyamatos a kapcsolattartás a bérlı és bérbeadó között. A tartozások következményeként nıtt a lakáskiürítések száma, elsısorban a távfőtéses, magas fenntartási költségő és nagyobb alapterülető lakások esetében. A városban sok a paneles társasház, ahol fokozottan van jelen a családok veszélyeztetettsége.

2008. május 10-ig kiürítésre került 10 db lakás, önként elhagyta, vagy leadta 3 bérlı, haladékot kapott a hátralék kifizetésére 4 bérlı, kifizette a hátralékát 5 bérlı és jelen-leg folyamatban van még 9 végrehajtás, amelyekre május végéig kerül sor.

Városi szinten az elmúlt évben havonta átlagosan 6 712 fı kapott lakásfenntartási támogatást.

Megállapítható, hogy a bérlık jelentıs részénél több éves – 6-8 éves, nem ritkán 10 éves – ügyekrıl van szó, többszöri részletfizetési ígérettel, sok esetben önkormány-zati, vagy állami adósságkezelési programban való részvétellel. Adósságkezelési programban az elmúlt évben, havonta átlagosan 675 család (személy) részesült vá-rosi szinten, erre az Önkormányzat 78 085 000 Ft-ot fordított.

Megoldást ezek a lehetıségek csak aránylag „kis” tartozás – maximum 250-300 eFt – esetén jelentenek, figyelemmel a bérlık jövedelmi viszonyaira.

Több százezres, esetleg milliós nagyságrendő tartozás rendezésére néhány bérlı banki hitelt vett fel, azonban tapasztalataink szerint ez a lehetıség csak szők körre korlátozódik és ismételt adósságcsapdát jelent.

A bérlık sajnálatos módon egyáltalán nem élnek a bérbeadó által felkínált minıségi csere – kisebb alapterület, alacsonyabb komfortfokozat – lehetıségével, igaz több-nyire ilyen típusú lakásaink avult telepeken, vagy azok közelében, rossz lakókörnye-zetben helyezkednek el.

A tartozások felhalmozásának végsı következménye a kényszerkiköltöztetés. Ennek a megoldásnak a következménye a családok szétesése. A szerencsésebbek roko-noknál tudnak elhelyezkedni, vagy albérletbe költöznek. Civil szervezetek információi alapján jellemzı, hogy Lyukóvölgyben élık számottevı hányada ilyen ok miatt költö-zik a külterületre.

Fentiekbıl látszik, hogy az eladósodás kulcskérdése a családok jövedelmi viszonya, ami egyenesen következik abból, hogy hány keresı van a családban. Megállapítha-tó, hogy a legtöbb hátralékos családban legalább az egyik szülı – nemritkán mind-kettı – munkanélküli, segélyekbıl, alkalmi munkából tartják fenn magukat.

Az adósságcsapda elkerülésének három legalapvetıbb feltételét kellene biztosítani:

� a munkaellátottság növelése révén megfelelı szintő jövedelem elérése � olcsóbb bérő szociális bérlakások biztosítása

20

� a hátralékkezelési programok – állami, önkormányzati, szolgáltatói – össze-vont kezelése

� jelzırendszer mőködtetése a szolgáltatók és a Polgármesteri Hivatal között a kezelhetetlen mérető adósságállomány felhalmozódásának elkerülésére

II.2.3. Jogcím nélkülivé válók lakhatási lehetıségeirıl

Jogcímnélküli lakáshasználónak minısül az, akinek a bérleti jogviszonya bármely oknál fogva megszőnik vagy azzal korábban egyáltalán nem rendelkezett. Ez magá-ba foglalja például azokat a személyeket, akiknek a határozott idıtartamú bérleti jog-viszonya lejár, azokat akiknek felmondás útján szőnik meg a szerzıdése, illetıleg azon lakáshasználókat is, akik a bérlı halálát követıen a bérleti jogviszony folytatá-sára nem jogosultak.

A bérbeadónak körültekintıen kell vizsgálnia azt, hogy mely idıponttól tekinthetı jogcímnélküli lakáshasználónak a bentlakó és ezt követıen haladéktalanul intézked-nie kell a lakás kiürítése iránt.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakások bérletérıl szóló 25/2006. (VII.12.) sz. rendelete lehetıséget biztosít arra, hogy a nehéz helyzetbe került, szoci-álisan rászoruló családok jogviszonya rendezhetı legyen.

A bérleti jogviszony visszaállítható azok esetében, akiknek a szerzıdését a bérbeadó bérleti díj nem fizetése miatt mondta fel, és a lakás kiürítésérıl jogerıs bírósági ítélet rendelkezik.

Ha ezen lakáshasználó a bérbeadó felé fennálló tartozását maradéktalanul rendezi és az önkormányzati közszolgáltató cégek felé fennálló hátralékaira részletfizetési megállapodást köt, vagy adósságkezelési eljárásban vesz részt, a lakásügyekben döntésre jogosult Bizottságok (Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság, valamint Városfejlesztési, Üzemeltetési és Turisztikai Bizottság) egy éves határozott idıtar-tamra a bérleti jogviszonyt visszaállítják. A határidı lejártát követıen a Bizottságok ismételten felülvizsgálják a bérlı helyzetét, ezen belül is azt, hogy az egy éves idı-tartam alatt fizetési kötelezettségeinek eleget tett-e, tartozását csökkentette-e.

A helyi önkormányzati rendelet 25.§ (1).bek. alapján fennáll a lehetısége annak is, hogy méltányosságból a bizottságok egyes személyeket bérlıvé jelöljenek.

Erre vonatkozóan a MIK Zrt. ingatlangazdálkodási tervét elfogadó közgyőlési határo-zat határozza meg az éves keretszámot, ami jelenleg 20 db. Méltányosságot a Bi-zottságok bármely esetben gyakorolhatnak, így az erre okot adó körülmények köre nem behatárolható.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése VI-121/53.440/1998. sz. határozatban ren-delkezett a jogcím nélkül visszamaradt élettársak jogi helyzetének rendezésérıl. E tekintetben szintén a lakásügyben döntésre jogosult Bizottságok döntenek, éves ke-retlétszám nincs meghatározva. Ebbe a körbe tartoznak azok a személyek, akik

21

hosszú éveken keresztül élettársi kapcsolatban éltek a bérlıvel, de a bérleti jogvi-szony folytatására törvényi felhatalmazás hiányában nem jogosultak.

Mind a méltányosság, mind az élettársak részére gyakorolható méltányosság eseté-ben természetesen a bérbeadó és a közszolgáltatók felé fennálló tartozások vizsgá-lata megtörténik.

Azon esetekben, amikor a fentiek alkalmazására nincs lehetıség, a lakás kiürítésére kerül sor. A rendeleti szabályozás értelmében költségelvő és piaci bérlakásra 5 évig nem pályázhatnak azok, akik önkormányzati bérlakással rendelkeztek. Az egyetlen fennálló lehetıség a szociális alapon bérbe adandó lakások pályázata, amelyet a Bizottságok bírálnak el, természetesen szem elıtt tartva a pályázóval összefüggés-ben adott, a korábbi bérleti jogviszonyra is kiterjedı részletes tájékoztatást.

II.3. Egyenlı hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz

II.3.1. Szociális ellátás

A szociális helyzetet bemutató legfıbb adatok: Összesen (fı)

Munkanélküliek száma a településen 9 384 - Ebbıl tartósan munkanélküli 5 411

Rendszeres szociális segélyben részesülık havi átlagos száma 4391

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık szá-ma

4 315

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak hal-mozottan hátrányos helyzetükrıl

1 124

Eb

bı

l

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 439

Forrás: Miskolc MJV Települési és közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés

A településen elég jelentıs a munkanélküliség, ezen belül is meghatározó a tartós munkanélküliek köre, akik egy stabilan, szociális támogatásból élı réteget jelente-nek. A városban a rendelkezésre álló adatok szerint 7,5% a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya. A hátrányos helyzető gyermekek száma magas, viszont ezen belül a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya rendkívül alacsony. A halmozottan hátrányos helyzető gyermek vélhetıen több van, az alacsony szám a bevallás hiányosságait mutatja.

22

Miskolc Megyei Jogú Város által kötelezıen ellátandó szociális szolgáltatások hely-zetét az alábbi táblázat szemlélteti:

Ellátási forma, típus megnevezése5 Van Nincs ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés x Házi segítségnyújtás x Jelzırendszeres házi segítségnyújtás x Családsegítés x Közösségi ellátások x Támogató szolgáltatás x Szociális információs szolgáltatás x Utcai szociális munka x Nappali ellátás � (idısek klubja) x � (fogyatékkal élık nappali intézménye) x � (pszichiátriai betegek nappali intézménye) x � (szenvedélybetegek nappali intézménye) x Nappali melegedı x SZAKOS ITOTT ELLÁTÁSOK Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idısek gondozóháza x Fogyatékkal élı személyek gondozóháza x Pszichiátriai betegek átmeneti otthona x Szenvedélybetegek átmeneti otthona x Éjjeli menedékhely x Hajléktalan személyek átmeneti szállása x Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idısek Otthona x Szenvedélybetegek otthona x Fogyatékkal élı személyek otthona x Hajléktalanok otthona x

Forrás: Miskolc MJV, Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2006

Miskolcon - a külterületen élık kivételével, ahol a közlekedés okozhat gondokat – a szociális és egészségügyi közszolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhet. Ezen köz-szolgáltatások igénybevétele „önkéntes”, a szociális szolgáltatások a kliens kérésére vehetık igénybe, mindenki elıtt nyitva állnak.

A szociális intézményrendszer meghatározó intézményei a Miskolci Családsegítı Központ és az Iránytő Avasi Szociális Szolgálat. Az intézményekben dolgozó munka-társak rendkívül leterheltek, az eredményes munkavégzéshez létszámbıvítésre len-ne szükség.

5 Nincs arra adat, hogy az egyes szociális szolgáltatásokat hányan veszik igénybe a szegregált területekrıl. Ilyen adatszolgáltatási elıírás nincs.

23

A városban a közösségi életnek kialakult intézményei vannak, szinte minden város-részben található idısek nappali intézménye, illetve közösségi ház. A közösségi há-zak korlátozottan terei az integrációs törekvéseknek, így pl. a civil vagy közösségi programok befogadásának, a roma kisebbségi rendezvényeknek. Az intézmények mőszaki állapota sok esetben hagy kívánni valót maga után, elkerülhetetlen a felújí-tásuk, az intézmények feladatainak, mőködési gyakorlatának átgondolása.

A bölcsıdei ellátást tekintve megállapítható, hogy bár 2001 és 2005 között 30 hellyel nıtt a bölcsıdei férıhelyek száma és az alkalmazott gondozónık száma is gyarapo-dott, a város bölcsıdéi túlzsúfoltak. 2005-ben 490 férıhelyre 601 beírt gyermek ju-tott. A bölcsıdék zsúfoltságának megszőnése nem várható kapacitásfejlesztés nél-kül, míg 2005 és 2001 között a születések száma jelentısen ingadozott, addig 2006.-ban 75 gyermekkel több (összesen 1 665 fı) látta meg a napvilágot, mint 2001-ben (1 590 fı). Az önkormányzat ÉMOP pályázat keretében 50 bölcsıdei férıhely bıvíté-sére pályázott. A bölcsıdei ellátást kiegészítve a városban mőködik két családi nap-közi a maximális 7 fıs létszámmal. Miskolcon nincsen házi gyermekfelügyelet. A vá-ros bölcsıdéinek listáját a 3. sz melléklet tartalmazza.

A gyermekjóléti szolgáltatást két intézmény biztosítja a városban Gyermekjóléti Köz-pont keretében:

� Az Avason az Íránytő Szociális Szolgálat (központja a Hajós utcában van, de található telephelye a Testvérvárosok útján, a Szilvás utcában és a Klapka Gy. utcán.

� A város többi részén a Miskolci Családsegítı Központ, melynek székhelye a Budai József úton van (további telephelyek: Fazola H. u., Kassai út, Aba u., Arany J. u., Jedlik Á. U. ahol a módszertani központ is található).

A város igyekszik reagálni a szociális helyzet területi változásaira, mely részeként az elmúlt idıszakban a legnagyobb népesség változáson átment Lyukóvölgyben, a ki-alakított közösségi házban tervezi a „Biztos kezdet” program részeként a bölcsıdés korú gyermekek felügyeletét, korai fejlesztését.

A szegregátumokban élık között is szükség volt az elmúlt években gyermekvédelmi intézkedésekre. A Miskolci Családsegítı Központ és az Avasi Íránytő Szociális Szol-gálat adatszolgáltatása alapján a szegregátumokban összesen az alábbi esetszámok történtek az elmúlt 5 évben 2003-2007 között:

� Alapellátás: 2 255

� Védelembe vétel: 152

� Átmeneti nevelés, gyámság: 339

Szegregátumonkénti adatok a 8. mellékletben találhatók.

Jellemzı a problémára, hogy az ügyek évente nem mindig bıvülnek új esettel, ha-nem az évek óta átmeneti nevelésben lévı, gyámság alatt álló vagy védelembe vett esetek áthúzódnak, hiszen a probléma megszőnéséig fennállnak.

24

A Miskolci Gyermekvédelmi Központ (A „gyermekváros” ezekben az években kerül új helyre a városban) az egész városra vonatkozó hatókörrel mőködik, itt található a gyermekek és családok átmeneti otthona. További átmeneti otthonok mőködnek egyházi fenntartású intézményekben:

� Családok átmeneti otthona – Ökomenikus segélyszervezet Leszich utcai léte-sítményében, az Avas lakótelep III. ütem területén

� Lórántffy Zs. Református kismama otthon a Maros u 7.-ben

A városban a szociális ellátásban számos civil szervezet is részt vállal, melyek listá-ját a 4. sz melléklet tartalmazza.

A város a kötelezı állami normatív pénzügyi támogatásokon túl még az alábbi szoci-ális támogatásokat nyújtja a város lakóinak.

� Helyi lakásfenntartási támogatás � Lakás felújítási támogatás 65 éven felüliek részére � Alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása � Ifjúságvédelmi támogatás � Fiatalok önálló életkezdési támogatása

II.3.2. Oktatás-nevelés

A fejezet az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés alapján készült. A közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés nem teljes, mivel alapvetı intézményi (feltehetıen szegregált óvodák, iskolák esetében) és települési adatok nem álltak a szakértık rendelkezésére, illetve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók beazonosítása, valós számuk nem ismert. Az adatok pótlását követıen lehet új, reálisabb képet adni Miskolc közoktatási helyzetérıl, így az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés újra kell dolgozni. Az elemzés legfontosabb megállapításait emeltük ki, amelyek beavat-kozást igényelnek.

� Miskolcon minden közoktatási szolgáltatás elérhetı, a hatékonyság, a kihasz-náltság, a rendszeresség területén kell elırelépés, illetve a korai fejlesztés, az iskola melletti támogató szolgáltatásokat szükséges fejleszteni.

� A Miskolc-Perecesen, a Miskolc-Vasgyárban, az ún. Számozott utcákban, Jó-zsef A./ Szondy telepen, Víkend telepen, a Muszkásoldalon, a Tetemváron, a Bábonyi-bércen stb., feltehetıen teljes körő a beiratkozás, bár pontos adatok ezen területen nincsenek, míg a Lyukóvölgyben, a Békeszálló telepen élı 3. életévüket betöltött gyermekek egy része nincs beíratva óvodába. A beíratott gyermekek egy része nem jár rendszeresen iskolába, mely a lakókörülmé-nyekbıl is adódik. Nincs arról pontos információ ez hány gyermeket érint.

� Miskolc, mint nagyváros, közoktatásában az esélyegyenlıséget, a halmozot-tan hátrányos helyzető gyerekek nevelését, oktatását jelentısen befolyásolják a telepszerő lakókörnyezetek és az azok vonzáskörzetében elhelyezkedı közoktatási intézmények. Ugyanakkor a településen több olyan tagintézmény, telephely is mőködik, mely indokolatlanul (a vonzáskörzetben lakók státuszától

25

függetlenül) nagy számban oktat halmozottan hátrányos helyzető gyerekeket. Az oktatási intézmények adatai az 5. sz mellékletben megtalálhatók.

� Magas azon gyermekek száma, akik nem érték el az iskolaérettséget, így je-lenleg még az óvodában vannak. İk olyan halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, akik rendszeresen csak öt éves koruktól járnak az óvodába. Álta-lában a gyermeket 3 éves kortól beíratják az óvodába, de becslések szerint csupán háromnegyedük jár rendszeresen óvodába. Az óvodába járatás szük-ségességét csökkenti, hogy a gyermekes családokban valamelyik felnıtt ott-hon van (munkanélküli, vagy gyesen/gyeden lévı anyuka) és ezért nincsenek rákényszerítve a gyermek óvodába vitelére. A fentiek a három éves kortól tör-ténı teljes körő beóvodáztatást, valamint az óvodába történı rendszeres járás elérését sürgetik. A korai óvodáztatás szükségességét a város korán felismer-te. Ennek megvalósítása érdekében több pályázatot is benyújtottak (pl. men-torképzés, TIOK, stb.) melyek többnyire elutasításra kerültek. Több esetben a pályázati program nem tudott megfelelıen igazodni a kiírás követelményeihez, mivel pl. túlságosan az óvodára koncentráltak (HEFOP 2.1.7.). Probléma, hogy az NFT 2-bıl kimaradt a TIOK folytatása. A jövıben a TIOK intézményt a HHH tanulók képzésében fokozottan használni kell.

� A településen az óvodába és az általános iskolába járó gyerekek közül a hal-mozottan hátrányos helyzetőek, viszonylag koncentráltan a Nyitnikék Napközi Otthonos Óvodába, a Vasgyári Napközi Otthonos Óvodába, az Aba úti Tag-óvodába, a Zsolcai kapui Tagóvodába és a Szilvás úti Tagóvodába íratják be óvodáskorú gyermeküket a szülık. Az óvodai oktatási egységek közötti és az egységen belüli tagintézményeken belüli szegregációs mechanizmusok ta-pasztalhatóak. A IV. ÓGASZ Középszer Utcai Óvoda Szilvás utcai tagóvodá-jában 60%, a közelében található Áfonyáskert Óvoda Gesztenyés utcai tag-óvodájában 5% a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya. A III. ÓGASZ József utcai óvodájának József utcai tagóvodájában 13%, ugyanen-nek az intézményegységnek a 100 méterre található Aba utcai tagóvodájában 80% a hátrányos helyzető gyermekek aránya. Ez utóbbi óvodába több kilomé-terrıl is járnak gyerekek. A Békeszálló, Lyukóvölgy, Miskolc-Pereces telepsze-rő lakókörnyezetébıl is járnak ide halmozottan hátrányos helyzető gyerekek.

� A Komlóstetıi Általános Iskolában, a Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő József Attila Tagiskolájában, a Bulgárföldi Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvő Iskolában a települési átlagot jóval megha-ladó mértékben tanulnak halmozottan hátrányos helyzető tanulók, ami a tagin-tézmények közötti különbségekben is megjelenik. A szegregáció felszámolá-sára az intézkedési terv készítése folyamatban van. Már most látszik, hogy a hhh-s gyerekeknek a városi iskolák közötti szétterítése - hogy megfeleljenek az intézmények az integrációs normatíva követelményeinek (hhh-s gyerekek aránya maximum 25%- lehet) - nem egy egyszerő feladat, mivel a szülık sok esetben – baráti kapcsolatok miatt is – lakókörzetükhöz legközelebbi iskolába kívánják a gyermeket beíratni és nem szeretnék, ha iskolabusszal hosszú ide-

26

ig szállítsák a gyerekeket lakóhelyüktıl távoli iskolába. Probléma lehet, ha a többségi társadalom nyomására a beóvodáztatáskor és a beiskolázáskor nem alkalmazzák az arányos osztály és iskolai összetétel kialakítását. Az iskolák-ban a magas arányú hhh-s gyermekek számának csökkentése csak admi-nisztratív intézkedésekkel nem lehetséges, alapvetıen kell megváltoznia a hhh-s gyermekek lakóterületi koncentrációjának, a helyi társadalom, és az ok-tatási intézmények, a fenntartó hozzáállásának. A közoktatási integráció nem egyszerő oktatás-szervezési kérdés: módszertani eszköztárat, nevelési/ taní-tási attitődött, oktatási feltételrendszert, és támogató programok bevezetését is jelenti.

� Miután megkezdıdött a József A. telep és Szondi telep felszámolása és a családok elköltöztek a város más területeire, egyre kevesebb gyermeket írat-tak be a József Attila általános iskolába, évfolyamonként egy-egy osztályba 8-10 fıt. A csökkenı gyereklétszám szükségessé tette az iskola felmenı rend-szerben való bezárását. Jellemzı, hogy más területekrıl még mindig vissza-hozzák a gyerekeket, így nem ritka, hogy a Lyukóvölgybıl jár a József A. szegregált tagiskolába a tanuló.

� A fiatal szülık jelentıs része a 8. évfolyamot sikeresen befejezte, illetve to-vábbi tanulmányai folytatását elkezdte. A város lehetıséget nyújt azok számá-ra is elvégezni a 8. osztályt, akik betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be sikeresen az általános iskolai képzést. Ezt a célcsoportot célozza meg a Tér Kép Egyesület 2005-tıl HEFOP projektek megvalósításával. Felvállalta a 16-25 éves alacsony iskolai végzettségő, fıként roma fiatalok munkaerı-piaci reintegrációját.

� A településen magas a – helyben lakó – sajátos nevelési igényő gyermekek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy nagy figyelmet fordítanak az intézmé-nyekben dolgozók a problémás gyermekek idıben szakemberhez történı irá-nyítására és szakszerő ellátására. Az országban egyedülállóként a Városi Pe-dagógiai Intézetben Diszlexia Prevenciós Központ mőködik. Évek óta a kö-zépsı- és nagycsoportos óvodások körében diszlexia veszélyeztetettségi fel-mérést végeznek.

� Lemorzsolódás aránya a HH-s tanulók esetében a középfokú intézményekben az összes tanulólétszám 1,13 %-a, még HHH-sok aránya 0,60 %. Törekszünk arra, hogy ez az arány évrıl-évre csökkenjen, de jelenleg is jóval az országos átlag alatt van (országos átlag 2,11 %).

� A Lyukóvölgyben élı 3. életévüket betöltött gyerekek egy része nincs beíratva az óvodába (a település más szegregátumaiban is megjelenı probléma vagy az, hogy késın kerülnek óvodába és rendszertelenül járnak), iskolába. Ezen településrészeken a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma rend-kívül magas, így minél nagyobb számban történı korai beóvodázásuk igen fontos. A Lyukóvölgyben élı családok többségénél a „csupán” közoktatási esélyegyenlıséget megcélzó cselekvési terv nem vezethet eredményre, köz-

27

oktatási intézkedésekkel a közoktatási esélyegyenlıségük elérése nem érhetı el.

� A tanulószobai és napközi nem funkcionál megfelelıen, a HH/HHH tanulók nagy számban kimaradnak. Az iskola melletti támogató programokban való HH/HHH részvétel alacsony. Összességében a tanórán kívüli nevelı/ támoga-tó szükségletek nem ellátottak. Fontos megjegyezni, hogy az óvodákban, álta-lános iskolákban az önkormányzati intézmények a tanórán kívüli foglalkozások igénybe vételére minden tanulónak lehetıséget biztosítanak.

� Nem biztosított a HHH tanulók számára a szocio-kulturális hátrányok mérsék-lése, ezáltal a sikeres integrációhoz szükséges tanulást segítı fejlesztések (pl. tanulás-módszertani oktatás). Az emelt szintő oktatás, illetve iskola melletti programok a HH/HHH gyermekek számára korlátozottan érhetıek el. Nincs al-ternatív támogató háttér, mely biztosítaná a megfelelı motívációt, a hátrányok kompenzálását. Az óvodában a teljes napos ellátásnak, az iskolákban a nap-közinek és tanulószobának a HHH gyermekek közötti igénybevételének a te-lepülési átlaggal megegyezı arányban történı megegyezése az elérendı.

� Az SNI tanulók integrációja nem megoldott. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek körében a 250 óránál többet hiányzók, az évfolyamismétlık és a magántanulók aránya meghaladja a nem HHH gyerekek közötti lemorzsolódá-si arányokat. Továbbá a szülık halmozottan hátrányos helyzetrıl való nyilat-koztatása nem teljes.

A városban halmozottan hátrányos helyzetőek, roma gyermekek oktatására-nevelésére számos civil kezdeményezés, vagy a közoktatás intézményrendszerétıl eltérı rendszer mőködik:

� A városban mőködik egy tanoda a Baross G. utcában, ahová többnyire a Szondi, József A. telepen és a Víkendtelepen lakó gyerekek közül jár kb. 30 kisiskolás délutáni foglalkozásra. A tanodát Romero Egyesület (HEFOP, Vo-dafone forrás), roma civil szervezet mőködteti többnyire pályázati forrásból. A civil szervezetek tervezik további tanodák létesítését a városban. A mőködte-tést az önkormányzat is támogatja. Korábban a város elsı tanodáját a Bárka Egyesület indította be, még 2002-ben, mely HEFOP és ROP projektet is meg-valósított a Baross G. 13-15. szám alatt.

� Az önkormányzat a Munkaügyi központtal közösen mőködtet mentor progra-mot a roma családok segítésére. A munkaügyi kirendeltség közhasznú fogla-koztatási programja keretében roma asszonyokat képeznek ki és alkalmaznak a védınık munkájának támogatására, akik háztartásvezetésben, higiénikus körülmények kialakításában, gyereknevelésben nyújtanak segítséget roma családok számára. Éves szinten eddig 2 fı alkalmazására volt lehetıség. A mentorok és a védınık közös munkáikkal sokat segíthetnek a roma gyerme-kek nevelésben.

28

� A városban roma diákok közül sokan, évente minimum 200-an kapnak ösz-töndíjat az Útravaló ösztöndíj és a Macika ösztöndíj programból Az ösztöndí-jakra való jelentkezést támogatja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetve ezen célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek is.

� A város óvodáiban a törvényi elıírásoknak megfelelıen foglalkoztatnak dajká-kat, akiknek sokszor sajátos feladataik is vannak, pl. a gyermekek gondozá-sán túl, sokszor kimossák a gyermekek ruháit is. Roma dajkákat képeznek a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség támogatásával.

� A város óvodáiban mőködik a „Lépésrıl lépésre” program, melynek célja a készségek fejlesztésén alapuló nevelési módszerek alkalmazása, hogy az egyes gyermekek gyorsabban legyızzék a képességbeli hátrányaikat. A min-tát a Kabar utcai óvoda adta, miközben a program részeként mőködik a vá-rosban az intézmények közti tapasztalatcsere.

� A városban a hetes kollégium rendszere nem volt sikeres, alapvetıen az okta-tási intézményrendszernek arra kell törekednie, hogy egész napos elfoglaltsá-got biztosítson a diákoknak, úgy hogy nem szakítja ki ıket teljesen a napi kör-nyezetükbıl. A kollégiumi rendszert középiskolás kortól lehetne sikeresen al-kalmazni, ha más városokba járnának a hátrányos helyzető diákok középisko-lába és kollégiumba.

� Tehetséggondozó rendszer mőködik a városban.

Összefoglalóan, az oktatási rendszerben felhalmozott készség-, képességbeli hát-ránnyal rendelkezık száma csak akkor csökkenhet, ha minél korábban megvalósul a gyermek közösségi nevelése. Ezért alapvetıen kulcskérdés a korai, három éves kor-tól való óvodáztatás, illetve a rendszeres óvodai látogatás elérése és a jelenlévı szegregáció minden formájának megszüntetése.

II.4. Települési infrastruktúra

Miskolcon az önkormányzat adatszolgáltatása alapján az alábbi utcák infrastruktúra fejlesztése válhat szükségessé.

II.4.1. Földúttal rendelkezı utcák

Szegregátum Utcanév hossz terület burkolat

típus burkolat állapot

közmő ellátottság

Apát utca 58 232 föld nem felel meg V

Jogász utca 310 1240 föld nem felel meg G-V-SZV

Muskátli utca 215 860 föld nem felel meg V-SZV

Tetemvár Tetemvár középsor 436 872 föld nem megfelelı G-V

29

II.4.2. Közmővekkel nem rendelkezı utcák




Csorba telep 225 900 zúzalék nem felel meg

Bencés utca 65 260 zúzalékos nem felel meg

Fajdos utca 152 608 zúzalékos nem felel meg

Hámor temetıhöz vezetı út

510 2040 zúzalékos még megfelelı

HÍD UTCA (Pereces volt zártkert)

300 1200 zúzalékos nem felel meg

Homonnai utca 75 300 zúzalékos még megfelelı

Kálmán Imre utca 108 432 zúzalékos még megfelelı

Kishonti utca 35 140 zúzalékos még megfelelı

Kmetty jános utca 175 700 zúzalékos még megfelelı

Krókusz utca 745 2960 zúzalékos még megfelelı

Lenkey Zoltán utca 40 160 zúzalékos nem felel meg

Meggyes utca 310 1240 zúzalékos nem felel meg

Rimaszombati utca 65 260 zúzalékos még megfelelı

Temetı sor 1337 5492 zúzalékos még megfelelı

Völgy utca 940 3760 zúzalékos még megfelelı

Jézuskút sor 146 438 kı nem megfelelı

Szondi telep József Attila telep 370 740 kı nem felel meg

II.4.3. Csak vízvezetékkel rendelkezı utcák




Almás utca 735 2940 zúzalékos még megfelelı V

Apát utca 58 232 föld nem felel meg V

Arnóti sor 135 343 kı nem megfelelı V

Baraca telep 171 855 aszfalt tőrhetı V

Barátság tér 359 2513 aszfalt nem megfelelı V

Bogáncs utca 2828 15554 aszfalt nem megfelelı V

Csabai sor 334 1034 kı nem megfelelı V

Csanyik utca 125 562 zúzalék nem felel meg V

Csáti sor 135 364 kı nem megfelelı V

Nagyavas Danyi völgy 150 600 földút nem felel meg V

Nagyavas Domb utca 235 1354 aszfalt

zúzalékos megfelelı nem

felel meg V

Kisavas 1. Sor 152 506 aszfalt nem megfelelı V

Kisavas 2. Sor 155 240 aszfalt nem megfelelı V

30

Kisavas 4. Sor 172 504 zúzalékos nem felel meg V

Kiskıbánya dőlı 376 1504 zúzalékos még megfelelı V

Lajos sor 286 641 kı nem megfelelı V

Mendikás dőlı 799 5976 aszfalt megfelelı V

Békeszálló-telep, Muzskás-telep

Muszkás telep 340 1360 zúzalékos nem felel meg V

Nagyavas Muszkás oldal 2508 10032 zúzalékos még megfelelı V

Nádastó dőlı 185 648 aszfalt nem megfelelı V

Nagyavas alsó sor 821 3023 makadám nem felel meg V

Nagyavas-közép sor 678 2712 zúzalékos nem felel meg V

Nagyavas Nagy-avas felsısor 929 2969 kı nem megfelelı V

Petıfi sor 88 237 kı nem megfelelı V

Sajóra járó u. 405 2430 aszfalt nem megfelelı V

Varga oldal dőlı 970 3880 zúzalékos nem felel meg V

Zsolcai sor 219 619 kı tőrhetı V

II.4.4. Csak ivóvíz és szennyvízcsatornával rendelkezı utcák




Boldva utca 1930 7720 zúzalékos nem felel meg V-SZ

Hernád utca 150 600 zúzalékos nem felel meg V-SZ

Számozott utcák Negyedik utca 472 2124 aszfalt megfelelı V-SZ

Békeszálló-telep – Muszkás telep

Orsó utca 336 1445 aszfalt zúza-

lékos megfelelı V-SZ

Rácz sor 98 215 kı nem megfelelı V-SZ

Rézmőves utca 85 340 zúzalékos még megfelelı V-SZ

Sajó utca 1080 6480 aszfalt nem megfelelı V-SZ

Szinva utca 1104 7138 aszfalt tőrhetı V-SZ

Bellervölgy 556 1991 aszfalt nem megfelelı V-SZV

Kisavas 3. Sor 134 321 kı nem megfelelı V-SZV

A fenti táblázatok adatait a szegregált területeken tervezett beavatkozások megter-vezéséhez használjuk.

31

III. A szegregátumokhoz kapcsolódó álta-lános anti-szegregációs beavatkozások

A városnak célja, hogy a szegregált területek rehabilitációját szolgáló jelenleg is mő-ködı támogató-fejlesztı eszközrendszerét alkalmazza a szegregált területek kezelé-sére, azzal a feltétellel, hogy a szociális támogatásra szorulók körében ösztönzi a foglalkoztatást, illetve az eszközöket jobban koncentrálja a szegregált területekre. Koncentráció alatt az értendı, hogy a már mőködı támogatásokból többen részesül-jenek, illetve programokban arányaiban többen vegyenek részt a jövıben a szegregált területeken lakók közül, mint 2008-ban.

A szegregált területek kezelése kapcsán az önkormányzat részérıl a városfejlesztési stratégiai tervezéssel, a bérlakás-állomány kezelésével, a szociális ellátással foglal-kozó szervezetek képviselıi, illetve cigány kisebbségi önkormányzat, roma civil szer-vezetek és egyéb civil szervezetek egyeztetésén egyhangúlag az alábbi elvi megál-lapítások születtek a Miskolci Polgármesteri Hivatalban 2008. április 14-én tartott egyeztetésen:

� A beavatkozás célja mindenkor a szegregáció oldása, ami minimális szinten azt jelenti, hogy az akcióterületen nem növekszik az alacsony státuszú népes-ség koncentrációja, tehát meg kell elızni, hogy hátrányos helyzető lakosság költözzön be a területre. A telep-rehabilitáció hatását településszintő és térsé-gi kontextusba kell helyezni. A beavatkozással létrejött (direkt/spontán) lakos-sági mobilizáció ne eredményezze újabb szegregátumok kialakulását, a tele-pülésen és azon kívül sem (külterületen, más településen). A mobilizáció spontán hatásainak elıre jelzése, a kellı garanciák beépítése ennek kezelé-sére.

� A több évtized alatt kialakult szegregátumokat, telepszerő lakókörnyezeteket nem lehet mind egyik napról a másikra felszámolni, mivel a területen élık el-helyezésére nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi erıforrások, illetve kellı mennyiségben nem biztosíthatók az életmódjukhoz, igényeikhez szük-séges lakhatási feltételek a városban.

� A szegregált területek differenciált és komplex kezelése szükséges, vannak területek, ahol célszerő a lakófunkció felszámolása és a területen élık integ-rációja más lakókörnyezetbe, máshol rehabilitáció szükséges. A beavatkozá-sok illeszkednek a városfejlesztési stratégiai célokhoz, és figyelembe veszik az egyes területek fizikai megújíthatóságát.

� A családok spontán visszarendezıdését a lakhatási költségek megnövekedı terhei befolyásolják, ezt a megfelelı szociális támogatások, foglalkoztatási programok, képzések mellérendelésével lehet kezelni. A korábbi szociális vá-ros-rehabilitációs programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az integrált kör-nyezetbe kerülı családok túlnyomó többsége akar, és megfelelı támogatott-ság mellett tud élni a jobb életlehetıségeket nyújtó környezetbe kerülés esé-lyével.

32

� A szegregált területek kezelése során elsısorban a területen élık foglalkozta-tásának ösztönzésére, illetve a foglalkoztatáshoz és a gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó oktatási programok megvalósítására kell helyezni a hangsúlyt. Ezen tevékenységeket rendszerszerővé kell tenni állandó finan-szírozással, meg kell adni mindenki számára az esélyt az oktatáshoz, foglal-koztatáshoz való hozzáférésre, nem lehet a véletlenszerőségre építeni. Ez je-lenthet egy esélyt a szegregált helyzetbıl való elmozduláson.

� A szegregált területeken lakókat elsısorban olyan mőködı támogatásokba, programokba kellene bevonni, ami a saját lakókörnyezetük tisztábbá, szebbé tételét, valamint komfortosítását lenne hivatott elısegíteni.

� A szegregátumokban élı családokat, személyeket eltérı módon kell kezelni motivációjuk, saját erıforrásaik szerint. Segíteni kell azon családok erıforrá-sait mobilizálni, akik ki akarnak törni jelenlegi szegényes lakókörnyezetükbıl, élethelyzetükbıl, miközben más eszközökkel kell foglalkozni azokkal, akik le-épülésük miatt elvesztették reményüket a jobb életkörülmények kialakítására.

� Törekedni kell a telepszerő lakókörnyezetbıl kiköltözık integrációjára, miköz-ben az önkormányzatnak a bérlakás kiutalási rendszerében kell korlátoznia, hogy megelızze egy adott területen túl sok alacsony társadalmi státuszú csa-lád életvitelszerő lakhatásának koncentrációját.

III.1. Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia

A szegregált területeket az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

Folyamatban lévı felszámolások

Miskolcon prioritás a már megkezdıdött 2001 óta több szegregált lakóterület felszá-molása:

� Szondi / József A. telep � Mésztelep utcai kolónia (terület a Csermıkei út menti szegregátumon belül

van).

A város célként tőzi ki, hogy a fenti területeken 2013-ig befejezik a telepszerő lakó-környezet felszámolását. A Mésztelepen jelenleg csak egy épület van, mely terület felszámolását be kell fejezni.

Az alábbi területeken van még telepfelszámolás: Békeszálló, Perecesi kolóniák, Gör-gey utcai kapualjak.

Tervezett telep-felszámolások

A város tervezi, hogy amennyiben azt városfejlesztési célok indokolják, illetve a terü-letek komplex fejlesztésére rendelkezésre állnak a szükséges források, a jövıben is felszámol több leromlott lakókörnyezető területet:

� Álmos u. � Számozott utcák területét (benne az Elsı-negyedik utcát).

33

A leromlott lakókörnyezet felszámolása csak akkor lehetséges, ha a probléma keze-lésére az alábbi források rendelkezésre állnak

� támogatások a terület fejlesztésére, szociális célú bérlakások kialakítására � a megújított terület értékesítésébıl származó bevételek.

A fentiekben jelezett bevételeknek el kell érnie a területen jelenleg lakók lakhatási feltételeinek megteremtésére, illetve a szegregátum területének fejlesztésére fordított összeget.

Az önkormányzat az IVS részeként két akcióterületet (pl. Kandó tér és környékének fejlesztése, Új Diósgyır városközpont fejlesztése) is kijelölt, melyek fejlesztését 2009-13 között tervezi és a területek fejlesztésének központi eleme a telepszerő la-kókörnyezet megszüntetése és új funkciók kialakításának ösztönzése, a szegregátumokból a lakosság integrált környezetbe való mobilizálása.


Kandó tér (Tiszai pu) és környéke funkcióbıvítı fejlesztése

Miskolc MJV Önk. Felelıs

osztálya Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı vá-ros-rehabilitáció kompo-

nens

2011-2014



Új Diósgyıri városköz-pont kialakítása

Miskolc MJV Önk. Felelıs

osztálya Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı vá-ros-rehabilitáció kompo-

nens

2011-2014


fejlesztési program, szegregátumban élı

családok integrált környezetbe kerül-

nek

A fentiekkel megvalósulhat a város két legnagyobb szegregált területének felszámo-lása, illetve befejezhetık megkezdett telep-felszámolási programok. Az Álmos utca területének tervezett felszámolását indokolja, hogy egy magas minıségő lakókör-nyezetbe ékelıdik be a volt laktanya területén, miközben befektetıi érdeklıdés van az egész terület lakókörnyezeti rehabilitációjára.

Szegregált területek rehabilitációja

A többi szegregált terület rehabilitációja szükséges, mely területeken elsıdleges a foglalkoztatás javítása és az ahhoz vezetı út, mint pl. oktatás támogatása. A terüle-teken elsısorban támogatások igénybevételével kerülhet sor infrastrukturális fejlesz-tésekre.

� Nagyavas � Bábonyi-bérc � Tatárdomb � Puskin utca � Vasgyári út – Új Gyıri fı tér

tömbje � Békeszálló telep

� Kalló u. � Csermıkei út menti terület � Tatár utca � Gizella utca � Tetemvár � Víkendtelep � Mura u.

34

A területek fizikai rehabilitációja az alábbi eszközök szelektív, az egyes területekre szabott alkalmazásával történhet meg az egyes területeken:

� Infrastrukturális fejlesztések (utak pormentesítése, szennyvízcsatorna beveze-tése, indokolt esetben a csapadékvíz-elvezetés megoldása) javasoltak az egészségre káros lakókörnyezeti feltételek megszőntetésével.

� Lakásállomány folyamatos korszerősítése, mely igényelheti az alacsony alap-területő lakások összenyitását, amellyel csökkentethetı az adott területen a népsőrőség, mely következtében a lakók elköltöztetése lesz szükséges.

� A „barakk” jellegő, alapvetı lakhatási feltételnek nem megfelelı épületek le-bontása, a rehabilitációra javasolt területeken.

� A szegregátumokban élı jogcímnélküliek, és önkényesek jogviszonyának rendezése ideiglenes szerzıdéssel.

� Az önkormányzatnak a lakóterület, illetve lakások rehabilitációját a fentiekben ismertetett foglalkoztatási feltételekhez kell kötnie (lsd 17. oldal).

� Környezetvédelmi programok indítása, mely részeként célként kell kitőznie a szennyezett területek megszüntetését, a hulladékok begyőjtését.

Ugyan a KSH kimutatásában az Avas lakótelep II. ütem nem számít szegregált terü-letnek, de az önkormányzat az IVS keretében szociális célú rehabilitációs programot kíván indítani a lakótelep déli részén 2009-tıl.


Avas II. ütem déli része Szociális célú rehabilitációs program megva-lósítása

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya, Mis-kolc Holding intézmények,

lakásszövetke-zetek, civil

szervezetek

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, szociális célú vá-ros-rehabilitáció kompo-

nens

2009-2011

Kidolgozott és megvalósult

komplex fejlesz-tési program

A többi szegregált terület rehabilitációja során tervezett feladatokra a IV. fejezetben szegregátumonként teszünk javaslatot.

Továbbá programot dolgoztunk ki a Lyukóvölgy rehabilitációjára is, amely szintén nem számít szegregátumnak.


Lyukóvölgy komplex rehabilitációja Miskolc MJV és civil szerveze-

tek Svájci alap

2009-2015



35

III.2. Lakhatási integráció és mobilizációs program

A város átgondolja a lakástámogatási rendszerét, mely elveit az alábbiakban mutat-juk be.

A munkaerıpiacról kiszorult emberek/családok csak állami/önkormányzati segítség-gel képesek lakhatásuk biztonságát megırizni. A város elkötelezi magát, hogy lehe-tıségeihez mérten komplex (foglalkoztatás, oktatás, szociális támogatás stb.) segít-séget nyújt ahhoz, hogy a substandard lakásban élık minél hamarabb a kor köve-telményeinek megfelelı standard (saját vagy önkormányzati tulajdonú) lakáshoz jus-sanak. Ugyanakkor a város arra is különös figyelmet fordít, hogy a leggyengébb tár-sadalmi csoportok magasabb szintő közösségi szociális támogatásban részesülje-nek, mert társadalmi mobilitásuknak ez az egyetlen esélye.

A rendszeres életvitelre alkalmatlan lakáskörülmények javítására közvetlenebb ráha-tása van az önkormányzatnak, ha a lakás önkormányzati tulajdonú, mintha magántu-lajdonú lenne.

� Magántulajdonú lakások esetén az önkormányzatnak a leromlott lakóterületek rehabilitációjára az alábbi lehetıségei vannak: - Lakóingatlanok felvásárlása, majd a terület rehabilitációját követı értékesí-

tése

- Lakóingatlan vásárlás segítése más területeken, tájékoztatás nyújtása fi-nanszírozási, támogatási lehetıségekrıl

Ilyen akciókat lehet megvalósítani a jelentıs magán tulajdonnal rendelkezı lerobbant lakókörnyezetben, pl. Lyukóvölgyben, illetve a Nagyavason, Víkendtelepen. Muszkásoldalon.

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetén az alább ábra szemléleti a lehetséges beavatkozásokat aszerint, hogy a fejlesztések célja az adott területen:

� a bérlakások kiváltása új funkcióval, vagy � a bérlakások megújítása, ami nem jár a bérlakás-állomány változásával.

36

Az önkormányzatnak célja, hogy az önkormányzati bérlakások közül a komfort nélkü-li bérlakások számát csökkentse, melynek része, hogy a szegregált területeken a megüresedett bérlakásokba komfortosítás nélkül nem költöztet be új lakókat.


Önkormányzati bérlakás állomány statisztikájának elkészítése a szegregátumokra (komfortfokozatok bemutatásával)

MIK Zrt. - 2008 Elkészült statisz-

tika

A lakás-felújításokkal párhuzamosan fokozatosan törekszik az önkormányzat a szegregátumok területén a szociális célú bérlakások számának, a korszerőtlen laká-sok számának és az alacsony státuszú lakosok térbeli koncentrációjának csökkenté-sére.

A felújított, vagy új lakásokat úgy kell kialakítani, hogy lakásonként egyedileg szabá-lyozhatóak és mérhetık legyenek az önkormányzati cégek által biztosított közüzemi szolgáltatások (távfőtés, vízellátás). Ez biztosíthatja, hogy a közüzemi díjak nem fize-tése esetén a közüzemi szolgáltatások korlátozhatók vagy kizárhatók legyenek. Ez-zel is ösztönözni kell a lakókat a rendszeres közüzemi díjfizetését.

Jelentısen változik a bér-lakás állomány

Nem változik a bérla-kás állomány

Lakásbontás, majd új funkció

fejlesztése

Lakások felújítása, majd új funkció

kialakítása

Lakások felújítása, újjáépítése

Önkormányzati tulajdonú lakásba Saját tulajdonú lakásba

Lakás-vásárlás Lakáscsere Bérlakás-építés Lakás-vásárlási támogatást kap

Beruházás

Lakók elhe-lyezése

Bérlakás-állomány lehetséges kezelése

37


Lakás-felújítások részeként végzett átalakítások és komfortosítások a szegregált területeken és az épületek egybenyitása a komfortosítás során6

MIK Zrt.

MIK Zrt. a bérleti díj bevéte-lek terhére, illetve az éves

költségvetés függvényében Svájci alap

2009-15 Évente 25 db lakás

A fentiekkel összefüggésben az önkormányzatnak az adott évi költségvetés tervezé-sekor és a jövıbeni lakásfelújítási kötelezettségvállaláskor javasolt átgondolnia a lakásfelújításra fordított támogatásait, különös tekintettel a panellakások felújítására jelentkezı növekvı igényekre. A költségvetés tervezésekor készítendı kimutatásnak a szegregált és a nem szegregált területeken lévı összes lakásfelújítási támogatást kell bemutatnia. A lakástámogatásokon belül legalább 20%-nak kell lennie a szegregált területeken élık által érintett lakások felújításának (vagy a terület rehabili-tációja részeként, vagy új lakásba való elhelyezéssel.)


Lakás-felújítási támogatások (nem önkormányzati lakások esetén is) kimutatása, szegregátumonkénti aránya az adott évi költségvetés tervezésekor

Miskolc Képvi-selıtestület,

MIK Zrt.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás

2009


lyozza a szociális törvényben meg-határozott mó-

don

Szegregált lakókörnyezetben élık kiemelt adósságkezelési támogatá-sa, és a „kártyás” közmőszolgálta-tások kiépítésének programja a lakhatás megtartásának érdekében

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztá-lya, MIK Zrt.,

közüzemi szol-gáltatók.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás Közüzemi szolgáltatók

2009


lyozza a szociális törvényben meg-

határozott módon

A kártyás elıfizetıs rendszer bevezetésére a közüzemi szolgáltatók közremőködésé-re is szükség van. Tekintettel arra, hogy a bevezetésének jelentısebb beruházási költsége van, ezért nem szorgalmazzák a rendszer mielıbbi bevezetését.

Az önkormányzat az egyéni életstratégiák mentén törekszik a lakók lakáshelyzetének megoldására. A lakó számára felajánlja, hogy

� másik komfortosabb bérlakásba költözhet, vagy

� elsı lakáshoz jutási támogatást nyújt, amelyet a további finanszírozási (pl. szocpol.) lehetıségekkel együtt új lakás vásárlására fordíthat a bérlı. Az ön-kormányzat segíti a volt bérlıt a megfelelı lakás megtalálásában és biztosítja, hogy a lakáshoz jutási támogatást csak a lakásvásárlás céljára lehet felhasz-nálni.

Az önkormányzat tájékoztatja a lakókat jövıbeni lakhatási feltételeik megoldásáról, várható rendszeres lakásfenntartási kiadásokról, mely ismeretében határozhatnak a lakók lakhatásuk megoldásáról. Az önkormányzat mindenesetben felajánlja a mentá-lis, szociális támogatást, hogy segítse a lakók beilleszkedését az új lakókörnyezetbe.

6 A közterület-fejlesztési parkosítási feladat az egyedi szegregátumoknál jelennek meg, azok részletes intézkedé-seinek meghatározása évrıl évre és éves költségvetési helyzet ismeretében szükséges.

38

Mivel az önkormányzat rendelkezik jelentısebb forrással a lepusztult lakóterületek megújítására, ezért csak olyan területen tervezi a telepek megújítását, ahol az ingat-langazdálkodási szempontból nem jelent veszteséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lerobbant lakóterületeket (fejlesztés után vagy elıtt) olyan áron tudja értékesí-teni, amibıl megoldható az adott területen élık elhelyezése (önkormányzati bérla-kásban, vagy saját lakáshoz jutás támogatásával). Ez esetben is az önkormányzat-nak, vagy a fejlesztı társaságnak javasolt hitelt felvenni a fentiekben ismertetett ak-ció átmeneti finanszírozására, amit indokol, hogy az ingatlan értékesítésébıl szár-mazó bevételek késıbb jelentkeznek, mint az ott élık lakhatási problémáinak megol-dása. Erre programot javasolt kidolgozni.

A felszámolt telepeken, illetve szegregátumokban a lakósőrőség csökkentése érde-kében a lakók új környezetben való elhelyezését az önkormányzatnak segíteni kell, melyre a következı eszközök állnak rendelkezésre:

� Meglévı bérlakások kiutalása. Ez a lehetıség korlátos, mert csak akkor jöhet számításba, ha valaki kiköltözik a bérlakásokból, - amire a jelenlegi kedvezı árak és nehéz jövedelmi helyzet miatt kevés az esély -, vagy valamilyen oknál (pl. elhalálozás) fogva nem lesz jogosult a lakás bérletére.

� Önkormányzat által a lakáspiacon megvett, vagy újonnan épített lakások ki-utalása. Nagyszámú lakásvásárlás, vagy építés nem lehetséges, tekintettel az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére és az állami támogatások hiányára. Szociálisan rászorulók számára kiutalandó új lakásépítés, vagy vásárlás csak akkor lehetséges, ha - az állam a tervezett akciókat vissza nem térítendı támogatással segíti (je-

lenleg nincs ilyen forrás – ROP szociális célú város-rehabilitációja csak az akcióterületeken lévı lakások külsı felújítására, vagy meglévı épületek bérlakássá való kialakítására nyújt támogatást)

- szociális célú bérlakás építésére kamattámogatásos hitelt nyújt (pl. MFB Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram)

- illetve a felszámolandó terület hasznosításából származó bevételeket visz-szaforgatja az elköltözık lakhatásának megoldására.

Az utóbbi esetben szükséges, hogy a város egy átmeneti finanszírozási alappal (kb. 400-500 MFt értékben) rendelkezzen, mivel idıben elıbb kell megoldania a kiköltöz-tettek lakhatási problémáját, mint ahogy a terület hasznosításából származó bevéte-lek megérkeznek. Ezt a rövid (közép) távú likviditási problémát lehetne áthidalni kü-lönbözı államilag támogatott pénzügyi konstrukció igénybe vételével (pl. Jessica program, vissza nem térítendı támogatás, tıkebefektetés, kedvezményes beruházá-si hitelprogram).

Az önkormányzat szociális bérlakások építésével javítja a lakhatási feltételeket és építésük során nem segítik elı újabb szegregátum kialakulását.

39


Új lakások létesítésére finanszíro-zási program kidolgozása


ram


2011 Összhangban a telepek felszá-

molásával


MIK Zrt.

MFB Sikeres Magyaror-szágért Bérlakás Hitelprog-

ram Állami támogatás

Önkormányzati fejlesztési alap külsı finanszírozással

2015 Összhangban a telepek felszá-

molásával

� Segítségnyújtás a lakástulajdonhoz jutásban Ezen cél, illetve a városban való letelepedés ösztönzése érdekében nyújtja az önkormányzat a fiatalok önálló életkezdési támogatását. A lakáselhelyezés kap-csán lehetısége van arra is az önkormányzatnak, vagy az adott terület fejlesztı-jének, hogy nem bérlakással, hanem lakásvásárlási támogatással (lakástulajdon-hoz való hozzájutással) segíti a kiköltöztettek végsı elhelyezését. A lakásvásár-lási támogatással és a gyermekek után kapható szociális támogatással, valamint kedvezményes hitelekkel már kedvezı helyzetbe kerülhetnek egy önálló lakás, kisebb családi ház megvételére.

Ugyanakkor félı, hogy a bérlakásokból kitörı családok egy része a város környé-ki, külterületi kiskertes övezetbe (lsd. Lyukóvölgy), vagy olcsón megszerezhetı rossz állapotú volt borházakban talál menedékhelyet. Ezért a városnak kísérnie, segítenie kell a lakásvásárlási akciót és lehetıség szerint a támogatást nem készpénzben kell odaadni a jogosultaknak, hanem a lakás értékesítınek kell köz-vetlenül eljuttatnia.


Finanszírozási lehetıségekrıl tájékozta-tó program kidolgozása saját tulajdonú lakásvásárlásra

MIK Zrt. CKÖ


ram

Építési telkek kialakítása nem szegregált lakó-környezetben, a szegregátumból kilépı családok lakásvásárlás, lakásépí-tés támogatása alacsony- vagy kamat-mentes kölcsönnel

Miskolc MJV Ön-kormányzat

Állami támoga-tás (pl. MFB) Saját forrás

2009

A telekkiosztás szabályozása önkormányzati

rendeletben

Családok átmeneti otthona Miskolc MJV Ön-

kormányzat Állami támoga-

tás 2013

Átmeneti otthon létrehozás

Miskolc városa támogatja a rászoruló családok aktív korú tagjait a munkaerı-piaci elhelyezkedésben, ezáltal segítve ıket abban, hogy felújított bérlakáshoz jussanak. Lehetıség szerint a szegregátumban élı munkaképes korúak számára képzéssel egybe kötött foglalkoztatási programot kell indítani (pl. Városgazda Kht, vagy egy civil szervezet alkalmazásában), mely keretében részt vesznek a megújítandó és általuk jövıben lakott lakások, illetve lakókörnyezet megújításában, kialakításában. Képzés-sel, életvezetési tanácsadással egybekötött foglalkoztatási programot lehet indítani

40

férfiak számára építıipari, fémmegmunkálás, faipari, kertészeti szakterületeken. A lakás, lakókörnyezeti felújításhoz kapcsolódó foglalkoztatási programot össze kell hangolni a MIK Zrt. lakás-felújítási tevékenységével. Nık számára is szükséges fog-lalkoztatási, illetve közösségépítı programok indítása háztartásvezetéssel (pl. sza-kács, konyhai kisegítı, varrás, családgondozás) összefüggı területeken.


Lakás-felújításokhoz kapcsolódó foglalkoztatási program kidolgozá-sa

MIK Zrt, Mun-kaügyi kiren-

deltség - 2009

Kidolgozott prog-ram

Lakás-felújításokat kísérı foglal-koztatási programok megvalósítá-sa

MIK Zrt.

TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok

támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos hely-

zetőek foglalkoztatásáért Saját erı

Svájci Alap

2011

50 fı bevonása a foglalkoztatási programokba a

szegregátumokban élık közül

A szegregált területek kezelése, legyen az megszőntetés, vagy rehabilitáció igényel-heti a területrıl a lakók elköltöztetését. A lakók elköltözetésére javasolt mindig az érintettek bevonásával mobilizációs programot kialakítani, melynek tartalmában töre-kedni kell az alábbi elvek betartására:

� A lakókörnyezet kijelölésénél törekedni kell az újabb szegregátum kialakulá-sának megelızésére (pl. nem javasolt az Avas II. ütemben további önkor-mányzati bérlakások megvásárlása), az elköltözéseknek összességében az alacsony státuszú lakosok területi koncentrációjának csökkentését kell szol-gálnia;

� A felajánlott lakás(ok), amely(ek) nem lehetnek félkomfortosnál (villany, víz-csatorna, egyedi főtés) alacsonyabb(ak), fenntartási költségei legyenek össz-hangban az adott család jövedelmi viszonyaival, miközben a bérlıknek legyen lehetıségük a fenntartási költségek befolyásolására (egyedi mérıórák, kár-tyás fogyasztóórák);

� Az új lakások a lakókkal egyeztetve kerüljenek kijelölésre, mely kapcsán min-den lakónak legalább két lakást kell felajánlani, ezzel is megadva a lehetısé-get, hogy a választott új lakókörnyezet illeszkedjen a lakók életviteléhez

� A felajánlott lakás, vagy lakókörnyezet kialakításába foglalkoztatási progra-mok, vagy közösségi programok révén kötelezın be kell vonni az aktív korú lakókat

� A felajánlott lakások elhelyezkedése vegye figyelembe a családi és egyéni szociális kötıdéseket (Pl. családi kapcsolatok, iskolai beilleszkedés)

� Az új lakókörnyezetben is elérhetıek legyenek az alapvetı közszolgáltatások (pl. óvoda, általános iskola, háziorvosi rendelı)

41

� Családsegítı, mentális tanácsadás nyújtásával lehetıséget adni az új lakó-környezetbe költözık számára

� Lakásváltást támogató szakemberek alkalmazása


Lakás-mobilizációs elvek végleges kialakítása

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

MIK Zrt. CKÖ

Családsegítı szolgálat Civil szervezetek

- 2009 Kidolgozott lakás

mobilizációs elvek

42

III.3. Oktatási integráció az érintett gyerekek számára

A fejezet az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés javaslati része alapján készült el. A konkrét javaslatokat majd az esélyegyenlıségi terv fogja tartalmazni.

� Az esélyegyenlıség biztosításának elérése érdekében tervezett intézkedések elıkészítését a minél pontosabb adatgyőjtés és adatnyilvántartás kell, hogy megelızze.

� A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a település óvodáiban és is-koláiban, a különbözı tagintézményekben történı arányos elhelyezésére tö-rekedni kell. Így több intézmény juthat az integrációs normatíva felvételének lehetıségéhez, illetve biztosított a megfelelı minıségő nevelés/ oktatáshoz való hozzáférés.

� Tekintettel arra, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma magas a településen, illetve, hogy ezen intézményekben rendkívül elenyészı a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya, ezért ke-resni kell a közoktatási együttmőködési megállapodások (és adatszolgáltatás) megkötésének lehetıségét az egyéb fenntartású intézményekkel.

� Mivel a telepszerő lakókörnyezetben lévı közoktatási intézményekben a hát-rányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya magas, ezért a körzethatárok módosításának folyamatos figyelemmel kísérése indo-kolt, valamint egyes tagintézmények megszőntetése javasolt, a szegregációs folyamatok megállítása érdekében.


Körzethatárok évenkénti felülvizs-gálata a HH-s és HHH-s gyermekek számának intézmények közötti kiegyenlítése érdekében

Miskolc MJV Közgyőlése - 2009-13 Évenkénti felül-

vizsgálat

� Az iskolán belüli szegregáció elkerülése érdekében biztosítani kell, hogy a

hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók ne koncent-rálódjanak külön osztályokba, hozzáférhessenek az emelt szintő és a két taní-tási nyelvő oktatáshoz, minél több tanórán kívüli tevékenységekben, szakkö-rökben, iskolaotthonos és napközi otthonos nevelésben vegyenek részt. Az erre irányuló intézkedés indokolt. Az osztályok közötti szegregációs folyama-tokat folyamatosan vizsgálja az önkormányzat, különös tekintettel a beiratko-záskor.

� A pedagógiai programokban biztosítva legyen a székhely és tagintézmények közötti átjárhatóság.

� A városban évente kb. 2669 fı gyermek kerül érettségit adó középiskolába. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek továbbtanulási mutatói rendkívül rosszak. Elsısorban a szakiskolai képzésekben nyernek felvételt. Az érettsé-git adó középiskolákban és a minıségi szakképzést biztosító szakiskolákban

43

történı továbbtanulás elérése érdekében beavatkozásra van szükség. Ugyan-csak súlyos problémát jelent, hogy a középiskolák harmadik-negyedik évfo-lyamán jóval alacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya, mint a középiskolák elsı két évfolyamán. Ez egyértelmően lemorzsolódásukat mutatja. Lemorzsolódás aránya a HH-s tanulók esetében a középfokú intéz-ményekben az összes tanulólétszám 1,13 %-a, míg a HHH-sok aránya 0,60 %. Törekszünk arra, hogy ez az arány évrıl-évre csökkenjen, de jelenleg is jóval az országos átlag alatt van. (országos átlag 2,11 %) A lemorzsolódás el-len iskolán-belüli, és melletti támogató szolgáltatásokra, fejlesztésekre, prog-ramok tervezésére és megvalósítására van szükség.

� Fel kell tárni a hiányzó adatokat, a telepi/ telepszerő szegregált lakókörnyeze-tet, és az ott élı gyermekek/ tanulók helyzetét az oktatási esélyegyenlıségi programban.

� Az esélyegyenlıségi program megvalósításában segítséget nyújtanának az alábbi jogszabályi intézkedések, döntések változásai:

- 3 éves kortól történı kötelezı óvodai beíratás,

- kötelezı beiskolázási körzetek,

- szabad iskolaválasztás megszüntetése,

- egyéb fenntartású intézmények beiskolázási körzethez kapcsolódó kötelezı feladatellátása.

A korai óvodáztatás az egyetlen kulcsa annak, hogy a gyermekkorban összeszedett fejlıdési hátrányokat be lehessen hozni. Az óvodáskorú gyerekek esetében törek-szünk arra, hogy a korosztály legalább 80 %-a 3 éves kortól igénybe vegye az ellá-tást. (Megjegyezzük, hogy a jelentkezıket 100 %-ban óvodai nevelésben tudja a vá-ros jelenleg is részesíteni.)


Korai fejlesztés, családi napközi, és egyéb nevelési-oktatási programok, szolgáltatások létrehozása

Miskolc MJV Önkormány-zat felelıs osztály, intéz-mények, Civil és szakmai

szervezetek

ÉMOP 2009-13

A szolgáltatások alkalmazása

2013-ra a város önkormányzati

fenntartású ösz-szes intézmé-

nyében

Az óvodából kimaradó gyermekek bevonása, a rendszertelenül járó HHH gyermekek teljes ellátása, korai fejlesztés a HH/HHH gyerme-kek számára

Miskolc MJV Önkormány-zat felelıs osztály, intéz-mények, Civil és szakmai

szervezetek

TAMOP, saját forrás

2009-13

21013 –ra a gyermekek 80%-

ának átlagos óvodába járatása

Az iskolákban óvodákban fontos a gyermekek kompetenciáit, képességeit fejlesztı módszerek minél szélesebb körben való elterjesztése és általánossá válása Miskolc intézményeiben. Lépésrıl-lépésre kompetencia program már kb. 14 éve mőködik a városban, melyben a Fazola Ált iskola járt élen. A program eredményeként meghá-romszorozódott a középiskolában továbbtanulók száma.

44


Kompetencia alapú oktatási-nevelési programok elterjesztése (pl.: kompetencia-alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésrıl-lépésre program kiterjesztése, ked-ves-ház program, stb.)

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztály

TAMOP Továbbképzési keret Roma education fund

2009-13 Évi 100 tanár,

nevelı bevonása

Pedagógiai szakszolgálatok bıvíté-se

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztály

Állami normatíva 2013 Teljes körő szol-gáltatás nyújtása

Roma dajka, mentor, stb. foglalkoz-tatása a közoktatási intézmények-ben

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztály Intézmények, Munka-

ügyi kirendeltség

Foglalkoztatási támo-gatás, közhasznú

program 2009-13

Év 10 személy foglalkoztatása

Napközi otthoni ellátás kiterjeszté-se, a HH/HHH tanulók minél na-gyobb arányú délutáni fejlesztése

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztály Intézmények, civil szer-

vezetek, szülık

- 2009-13

Az iskoláztatás érdekében továbbá fontos, hogy a város a helyi közösségi közleke-dését hozzáigazítsa az oktatási idıszakhoz a város szélén lévı szegregátumok ér-dekében. Ez akár iskolabusz indítását is szükségesé teheti, pl. Lyukóvölgybıl, Ví-kendteleprıl.


Iskolába, óvodába járás közösségi közlekedésének megoldása Lyukóvölgybıl, Víkendteleprıl

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztály,

MKV Saját forrás

2008-2009

Megoldott közle-kedés

Az önkormányzat ösztönözni, hogy minél több halmozottan hátrányos helyzető diák és mentora kapcsolódjon be az útravaló ösztöndíj programba, minél többen jelent-kezzenek Miskolcról. Az ösztöndíj program lehetıséget ad

� a tanulók felkészítésére az érettségit adó középiskolában való továbbtanulás-ra

� a középiskola befejezés támogatására � a szakma tanulás ösztönzésére, amely a munkaerıpiac igényei és a beiskolá-

zás közötti kapcsolatot hivatott megteremteni.


Macika és Útravaló ösztöndíj prog-ramban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályáza-tok elkészítésének ösztönzése

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevoná-

sával

Útravaló program állami támogatásból és a Macika

ösztöndíj program 2009-13

Évi 400 diák és mentora támoga-

tása

45

Feladat Felelıs Forrás Határidı Indikátor Felsısokú oktatásban résztvevık támogatása Bursa Humgarica ösz-töndíjjal és további ösztöndíj prog-ramok figyelemmel kísérése, a pályázati részvétel ösztönzése, helyi tehetséggondozó támogatás a HH tanulók számára.

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevoná-

sával

Egyéb állami és civil ösz-töndíj programok

2009-15 Évi 50 diák tá-

mogatása

Tanoda program további fejlesztése szükséges a városban a Vasgyár környékén 2009-ben, amely a Miskolc-Közép városrészben található szegregátumban élıket segítené elsısorban. (Számozott utcák, Békeszálló telep, Vasgyári szegregátum, Tatár u. Nagyavas, Kalló u., Puskin u. )


2009 Évi 60 diák

rendszeres rész-vétele

2011 Évi 120 diák


Tanodák létrehozása, mőködtetése, alapvetıen a szociálizáció támoga-tására

Romero Egye-sület CKÖ

Pályázati támogatás

2015 Évi 250 diák


A városban meggondolandó hosszú távon nemzetiségi középiskola létesítése, amennyiben azt valamely helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi és támogat-ja.


Táboroztatás a szegregátumokban élıknek


Állami pályázati támoga-tás (SZCSM)

2009-13 Évente 100 fı

Az oktatás területén további feladatok elvégzése szükséges, melyek az esélyegyen-lıség javítása, illetve megırzése érdekében további feladatokat írhatnak elı.


Közoktatási esélyegyenlıségi hely-zetelemzéshez szükséges hiányzó adatok pótlása, a gyermekek HHH beazonosítása, szülıi nyilatkoztatás elvégzése, ezt követıen a helyzet-elemzés átdolgozása

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztálya

- 2008.10.30 Elkészült doku-

mentum

Oktatási intézmények és a szegregátumok kapcsolatának elemzése

Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkor-

mányzat felelıs osztálya, CKÖ, Civil szervezetek

Oktatási esélyegyen-lıségi helyzetelemzés

terv módosítása ré-szeként

2008 Elemzés elkészí-

tése

46

Közoktatási esélyegyenlıségi intéz-kedési terv kidolgozása az újradol-gozott helyzetelemzés szerint

Miskolc MJV Önkor-mányzat felelıs osztálya

- 2008.12.31. Elkészült doku-

mentum

Oktatási szegregáció megszünteté-se, az esélyegyenlıség biztosítása, és elısegítése közoktatási szerve-zési és támogató intézkedéssel (csoportok és osztályok közötti, iskolák, és tagintézmények közötti stb.)

Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkor-

mányzat felelıs osztálya

TAMOP, Esélyegyen-lıségi program meg-

valósítására 2008-10

A szabályozás-nak teljes mér-

tékben megfele-lı mőködés

Az Antiszegregációs terv csak felsorolja a szegregátumok közeli oktatási intézmé-nyeket (7. melléklet). További elemzés szükséges az szegregátumok és az oktatási esélyegyenlıség témájában. Ennek megfelelıen az egyes szegregátumok elemzé-sénél nem történt meg az oktatással való kapcsolat értékelése, amit nehezített, hogy nem álltak rendelkezésre adatok szegregátumonként, hogy az ott élık közül ki melyik oktatási-nevelési intézménybe jár.

Az oktatás területén a jelen dokumentumban nem szereplı feladatokat a Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve, 2007-2013 tartalmazza.

III.4. Foglalkoztatás

A foglalkoztatás kulcskérdés a szegregátumok felszámolásában. Az egyes területek rehabilitációja részeként elsısorban az ott élık élet, jövedelmi helyzetén kell javítani, foglalkoztatásukat kell ösztönözni képzéssel, foglalkoztatási programokkal. A foglal-koztatás révén keletkezhet az a jövedelem, ami képessé teszi az érintett lakosságot egy magasabb színvonalú lakó-, lakáskörnyezet fenntartására.

A beavatkozások célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerıpiaci integrációjának elısegítése képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést segítı stb. programokkal.

A foglalkoztatás javítása érdekében elsıdlegesen törekedni kell, hogy a munkanélkü-livé vált személyeket minél hamarabb vissza lehessen vezetni a munka világába, illetve a hivatalos foglalkoztatási zónába tereljék azokat, akik jelenleg illegálisan, nem hivatalosan, de még munkával (pl. hulladékgyőjtés, kiskereskedelem) keresnek jöve-delmet maguknak.

A lakosok integrációja szempontjából nem utolsó szempont a foglalkoztatás pozitív szocializációs hatása sem, mely alapvetıen feltételez egy társadalmilag elfogadott viselkedési norma betartását. Ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy abban a kör-nyezetben, ahol többgenerációs a munkanélküliség, több erıforrás szükséges a rendszeres foglalkoztatás elısegítésére.

47

III.4.1. Munkába állás segítése

Az elhelyezkedés segítését tanácsadással, információszolgáltatással kell ösztönözni. Ennek érdekében hazai és EU támogatások igénybevételével a munkaügyi központ-tal együttmőködve javasolt foglakoztatási információs pontok (FIP) mőködésének folytatása a város különbözı pontjain. Az információs pontokban javasolt olyan ta-nácsadók alkalmazása az adott területen meghatározó tevékenységet folytató szoci-ális szolgáltató szervezetben, akik kimennek a szegregált területekre és személyre szabott konzultációval próbálnak segíteni az elhelyezkedésben, vagy ahhoz szüksé-ges képzési, egyéb foglalkoztatási programokban való részvétel ösztönzésében.


Foglalkoztatási Információs Pontok tartós mőködtetése a városi szociá-lis szolgáltató szervezetek bevoná-sával

Közremőködik: Miskolci Mun-

kaügyi Kirendeltség

Munkaügyi kirendeltség által kezelt forrása

TAMOP 5.3.1 „Elsı lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezık ké-

pessé tevı és önálló életvi-telt elısegítı programjai

2009 5 fı alkalmazása

Az önkormányzat tervezi, hogy a pályakezdı munkanélküliek, fiatalok elhelyezkedé-sének segítésére az „Esélyek házában” egy karrierközpontot alakít ki. A karrierköz-pont munkatársai hasonlóan a FIP-ek munkatársaihoz személyre szabottan a lakó-környezetben, illetve iskolákban is nyújtanának tanácsokat.


Karrier központ létrehozása pálya-kezdı fiataloknak, integrált közös-ségi tér civil szervezetekkel, szol-gáltatásaikkal, kulturális és egyéb kezdeményezésekkel

Miskolc MJV Önk. Oktatási

Osztály Miskolci Mun-kaügyi Kiren-deltség bevo-

násával

TAMOP 2.2.2 Pályaorientá-ció rendszerének tartalmi

és módszertani fejlesztése 2011

Létrejön a karrier központ

III.4.2. Képzés

A szegregált területen élık képzettségének és kompetenciáinak javítására javasolt képzési programok indítása a Munkaügyi Központtal közösen, részben hazai, rész-ben az EU támogatások felhasználásával. A képzési programok szervezését, illetve a szegregált területen élık beiskolázását segítheti a foglalkoztatási tanácsadó, csa-ládsegítı szolgálat és civil szervezet. Az alábbi szakterületen a szegregátumokban lakók képzését javasolt elısegíteni, az indikátorok a szegregátumokban lakó aktív korúakra vonatkoznak.

III.4.3. Kompetencia jellegő képzések

A kompetencia-fejlesztési programokat tanfolyam formájában az alábbi területen le-hetne indítani, pl.:

48

� írástudás, olvasási, szövegértési készség fejlesztése � idegen nyelvismereti képzés � számítógép használata.


Kompetencia jellegő képzések

Családsegítı szolgálat támogatásával,

Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Ki-rendeltség bevonása a

képzésbe

TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák

fejlesztése 2009-13

50 fı részvétele a képzéseken

III.4.4. Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása


Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésé-nek támogatása

Családsegítı szolgá-lat támogatásával

Civil szervezetek és a Miskolci Munka-ügyi Kirendeltség



2009-13 Évi 50 fı részvé-tele a képzése-

ken

III.4.5. Szakmaszerzés támogatása

A városi és általános munkaerı-keresleti trendekben megjelenı hiányszakmákban a szegregátumban lakók felkészültségének megfelelı képzési programok indítása.


Szakmaszerzés tá-mogatása 8 osztállyal rendelkezık részére felnıttképzés kereté-ben OKJ végzettség, illetve érettségi meg-szerzésének elısegí-tése

Családsegítı szolgálat támogatásával

Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kiren-

deltség bevonása a képzésbe


2009-13 Évente 50 fı részvétele a képzéseken

III.4.6. Tartós munkanélküliek, fogyatékkal élık foglalkoztatási programjai

A szegregált területen élı tartós munkanélküliek számára képzéssel, életvezetési, mentálhigiéniás tanácsadással egybekötött foglalkoztatási programok indítása szük-séges. A foglalkoztatási programok során törekedni kell a megújítandó lakókörnye-zetben való munkavégzésre, illetve a kapcsolatteremtésre a foglalkoztatás, képzés tárgyában tevékenykedı piaci viszonyok között mőködı vállalkozásokkal a jövıbeni továbbfoglalkoztatás miatt. A városban közcélú, szociális foglalkoztatási programokat részben a Városgazda Kht., illetve civil szervezetek szerveznek. Javasolt, hogy a Városgazda Kht. jövıen csak a közterület karbantartásában rendszeresen dolgozó

49

közmunkásokat foglalkoztassa. Önkormányzati saját beruházás esetén helyi ala-csony státuszú embereket foglalkoztassanak.

A foglalkoztatási programok megvalósításban nagy szerepük van a városban a civil szervezeteknek. A fogyatékkal élık foglalkoztatását a városban Szimbiózis Egyesü-let, illetve a nık foglalkoztatásnak elısegítését a RECIK szervezi sikeresen. Romák számára is indultak foglalkoztatási programok, pl. a Romero egyesület és a Térkép Kht. kezdeményezésében. A városban további jelentıs foglalkoztatás szervezı a HÍD Egyesület.

Ezek mellett javasolt a városnak fejleszteni a kapacitásait, vagy egy civil szervezettel együttmőködnie a komplex foglalkoztatási programok hatékony lebonyolításában. Miskolc a korábbiakhoz képest jobban kíván élni a foglalkoztatási célú pályázatok nyújtotta lehetıségekkel.


Önkormányzati beru-házásokban való rész-vétel

MIK Zrt. építıipari részlege Miskolci Munkaügyi Kiren-

deltség bevonásával

Önkormányzati forrás, állami támogatások

folyamatos Évente 10 fı

foglalkoztatása

Közcélú foglalkoztatási programok indítása

Miskolci Városgazda Kht. Miskolci Munkaügyi Kiren-deltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevo-

násával

Munkaerıpiaci alap közcélú foglalkoztatási programja


koztatása

Közhasznú foglalkozta-tási programok megva-lósítása, különöskép-pen a közoktatási in-tézményekben pedel-lusként, családi koordi-nátorként

Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek

Miskolc MJV Önkormány-zat és intézményei

Miskolci Munkaügyi Kiren-deltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevo-

násával

Munkaerıpiaci alap közhasznú foglalkoztatási programja


koztatása

Egyéb foglalkoztatási programok szervezé-sének ösztönzése

Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek (pl.

Szimbiózis alapítvány, Térkép egyesület, stb.)

CKÖ

TAMOP 1.4.1 Alternatív Mun-kaerı-piaci programok támoga-

tása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt

programok a hátrányos helyze-tőek foglalkoztatásáért

TAMOP 1.2.1 Hátrányos hely-zetőek foglalkoztatását ösztön-

zı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész


koztatása

Javasolt, hogy az önkormányzat oly módon írja ki a közbeszerzési eljárások felhívá-sait, hogy preferálja miskolci tartós munkanélküliek, alacsony végzettségőek foglal-koztatását. Továbbá célszerő lenne a közterület-fenntartás területén olyan miskolcia-kat foglalkoztatni, akik a szegregátumokban élnek.

50

III.5. Közösség-fejlesztés

A szegregált lakókörnyezetben javasolt a közösségi élet fejlesztése. Ehhez szüksé-ges a közösségi programok szerevezését biztosító infrastruktúra fejlesztése, korsze-rősítése, illetve közösségi programok szervezésével foglalkozók alkalmazása, vagy civil szervezetek támogatása. A területeken olyan személyek, szervezetek megtalá-lása és támogatása célszerő, akik mozgósítani tudják a szegregátumban lakókat kö-zös programokra, lakóterületi akciókra (pl. kulturális, sport, egészségmegırzést, kör-nyezettudatos magatartást támogató rendezvények). A támogatandó programok ki-választásának elvei: pl. célcsoport köre, szervezett programok tartalma; civil szerve-zet képessége a rendezvényszervezésére. A közösségi akció, program igazán akkor hatékony, ha integrált, tehát úgy valósul meg, hogy azt a többségi oldal is igénybe veszi. Ezen túl lehetıség van egy szegregátumban élı szegénységi szubkultúrának befolyásolására, közösségi aktivitásra egyéb projektekkel, közösség-fejlesztéssel.


Szegregátumokban közösségi programok megvalósításának tá-mogatása civil szerve-zetek által

Miskolci MJV Önkormány-zat felelıs osztályai,


Önkormányzati Mecénás Alap

TAMOP 5.5.1. Közösségi kezdeményezések, prog-

ramok támogatása

2009-13 Évi 25 program

Együttmőködés, prog-ramok tervezése, fej-lesztési tervek össze-hangolása, város nagy rendezvényein, pl. ko-csonya vagy opera fesztivál, esélyegyenlı-ségi programok

Miskolci MJV Önkormány-zat vállalatai

egyéb rendezvényszerzık CKÖ

Civil szervezetek

- 2009-13 Folyamatos

Az infrastruktúra fejlesztés keretében javasolt a szegregált területeken, vagy azok közelében:

� játszóterek, szabadtéri sportpályák kialakítása � kisebb parkok, terek kialakítása � fedett közösségi helyiségek kialakítása, melyek alkalmasak lehetnek a képzé-

si programok, kisebb rendezvények lebonyolítására.


Közösségi terek felújí-tása, kialakítása

Miskolci MJV Önkormány-zat felelıs osztályai, Mis-

kolc Holding

Önkormányzati költség-vetés, állami támogatá-

sok 2009-13

Az éves költség-vetési egyezteté-seken kerül el-

döntésre

A konkrét beruházásokat az egyes szegregátumok esetén kell majd a késıbbiekben a pontos ütemtervbe megtervezni.

A diszkrimináció csökkentése érdekében is szükséges feladatokat elvégezni.

51


Antidiszkriminációs programok indítása – különösen az önkor-mányzati médiumok bevonásával), hogy csökkenjen a romákkal szembeni ellenérzés

MIKOM CKÖ

Romero Egyesület

TAMOP 5.5.4 Anti-diszkriminácios média programok és jogvédı

tevékenység támogatása

2009 1 program elindul

Civil szervezetek támo-gatása az antidiszkriminációs törvény végrehajtására

Romero Egyesület, további civil szervezetek

Demokratikus jogok fej-lesztésért alapítvány

2008 1 program, 3 megyei bázis

III.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgál-tatások) való hozzáférés javítása

III.6.1. Szociális ellátás

A Miskolci Családsegítı Központ és az Iránytő Avasi Szociális Szolgálat (ezen belül mőködik a gyermekjóléti szolgálat) intenzív jelenléte szükséges a szegregált terüle-teken. Ehhez kapacitásbıvítés kell, mert jelenleg egy családgondozóra kb. 400 ház-tartás jut. Javasolt a családsegítı szolgálat bıvítése kapcsán romák alkalmazása, hogy párban lássanak el nem romák és romák tanácsadási feladatokat, hogy oldják az elıítéleteket, illetve javítsák a tanácsadás hitelességét, valamint pozitív viselkedé-si mintát mutassanak. Javasolt a szegregált területen élı jobb képességő roma asz-szonyok kiemelése és képzés (pl. háztartásvezetés, családsegítés, gyermekgondo-zás) utáni alkalmazása a családgondozásban, védınıi hálózatban. Minden olyan roma származású személyt tudnak alkalmazni az intézmények – különféle családse-gítéssel kapcsolatos munkakörökben – akiknek a végzettsége megfelel az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben elıírtaknak! Az Önkormányzat a Miskolci Munkaügyi Kiren-deltséggel közösen szervez képzést roma személyek számára a szociális és gyer-mekjólét területén mentorrendszerben. A képzésen résztvevıket közhasznú foglal-koztatás keretében a város szociális intézményeiben foglalkoztatnák. Továbbá a vá-ros évente 1 fı roma származású pedagógiai vagy szociális szakos fıiskolai vagy egyetemi hallgató tanumányait tanulmányi szerzıdéssel támogatja, és diplomája megszerzése után munkahelyet biztosít számára a város valamely intézményében. A családgondozó szolgálat, az oktatási intézmények, a háziorvosok, közösség szerve-zık, illetve a foglalkoztatási tanácsadók szoros együttmőködése kell a problémás élethelyzetek minél hamarabbi, illetve pontosabb felismeréséhez.

52


Információs fórum szervezése a legjelen-tısebb szegregátumokban az egészségügyi, szociális ellátásában, oktatás-ban-nevelésben, fog-lalkoztatásban dolgo-zók részvételével

Családsegítı szolgálat CKÖ

- 2009 - 2013

Évente szegregátumonként

legalább 3 fórum

III.6.2. Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi alapellátás intézményei és a kórházak elérhetıek a város és ezen belül a szegregált területen lakók számára is. Az egészségügyi szolgáltatás elérhe-tıségében csak ott van probléma, ahol a rossz állapotú utak korlátozzák a mentık eljutását a lakóházakig. Ezeken a területeken elengedhetetlen az infrastruktúra fej-lesztése, amit az egyes szegregátumoknál jelzünk. Borosd-Abaúj-Zemplén megye az elmúlt években nagyot lépett elıre egészség-megelızés, illetve a betegségek korai felismerése területén. EU támogatással valósítottak meg Miskolcon egy Térségi Di-agnosztikai és Szőrıközpontot. A szőrıközpont részeként három mobil szőrıcentrum mőködik a megyében, így a városban is. Az elsıdlegesen tüdıszőrésre alkalmas mozgó szőrıállomások eljutnak szinte mindenhova, így a szegregált lakóterületek közelébe is. Javasolt, hogy a szőrıbuszok eredményei hatékonyabbak legyenek, illetve a szőrésen való részvételt honorálni lehessen valamilyen díjazással (pl. tiszta-sági csomaggal). Továbbá javítani kell a szőrıbuszok mőködésének hatékonyságát, és az eredményeket minél gyorsabban vissza kell csatolni a szőréseken részt vettek felé.


Mobil szőrıbusz program (helyi roma lakosok megvalósításban való tevékeny közremőködésé-vel, pl. asszisztensként) a szegregátumokban

Térségi Diagnosztikai és Szőrıközpont

- 2009-2013

Évente egy alka-lommal

A jövıben nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az egészség javítására, mely szempontot javasolt érvényesíteni a közösségi programok támogatása során is.


Egészséges életmódra neve-lés, védınıi szolgálat fejleszté-se

Miskolc MJV felelıs osztálya

- 2009-2013

Folyamatos te-vékenység

A védınık mellett mőködı mentorok feladatkörét ki kell bıvíteni egészségügyi ta-nácsadó területen is.

53

További feladat az illegális hulladéklerakók felszámolása, lakókörnyezetre ártalmas hulladék-győjtıhelyek megszőntetése.


Illegális hulladéklerakók fel-számolása

Miskolc MJV felelıs osztálya

- 2009-2013

Folyamatos te-vékenység

54

IV. Szegregátumok egyedi elemzése, kezelése7

A 100 fınél nagyobb szegregátumokra konkrét intézkedési tervet kell készíteni, melyeket az egyedi szegregátumok bemutatása tartalmazza.

IV.1. Miskolc – közép városrész

7 Az egyes szegregátumokban tervezett feladatait a város tervezett költségvetése ismerétben évente kell kijelölni a 2009. évi költségvetéstıl kezdıdıen.

55

Mutató megnevezése (2001 népszámlálás) 1. Tatárdomb 2. Puskin u 7. Számozott utcák

8. Elsı-negyedik u.

9. Vasgyári út

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) 353 288 795 26 124 Lakónépesség száma 311 258 823 84 115 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 25,7 23,3 33,9 25,0 27,0 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,7 60,1 58,1 61,9 62,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,6 16,7 8,0 13,1 10,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

61,0 63,2 82,4 65,4 58,3

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 0,5 3,8 0,2 0,0 4,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

72,8 81,9 85,6 73,1 72,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

52,3 56,8 72,2 53,9 50,0

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakóné-pességen belül

72,0 74,0 77,0 64,3 75,7

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 25,7 18,1 13,9 25,9 26,0 Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

67,9 66,7 84,1 64,3 65,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 61,5 74,1 73,9 52,4 71,4 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 39,1 55,2 63,5 53,3 28,6 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

25,3 26,9 25,4 43,3 10,7

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövede-lemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

25,1 31,6 36,0 26,9 19,4

Lakásállomány (db) 87 84 201 23 45

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 49,4 75,0 98,0 91,3 64,4

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott la-kásokon belül

48,8 75,0 97,9 90,5 63,4

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 16,3 63,8 52,9 38,1 58,5

56

IV.1.1. Tatárdomb

(Fenyves u. - Verseny u. - Csille u. - Üllı u. - Csákány u. - Boróka u. - Mongol u.)

Városrész neve: Miskolc-közép városrész

Városfejlesztési stratégia célja: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása

Elemzés

A terület a város nyugati részén, szép természeti környezetben, fenyvesekkel hatá-rolt erdı terület mellett van. A terület családi házas övezet, ahol minden lakás ma-gántulajdon. A területen régen a DIGÉP, LKM dolgozói laktak.

A terület lakossága vegyes összetételő, a roma lakosság aránya a Cigány Kisebbsé-gi Önkormányzat nyilatkozata alapján kb. 30%-os. A bejelölt terület lakossága 2001-hez képest közel 10%-kal nıtt. Lakossága a városi átlaghoz képest fiatal, a gyerme-kek aránya jóval nagyobb a városi átlagnál. A területen viszonylag nagyszámban élnek csökkent munkaképességőek.

A lakosság több mint 60%-a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendel-kezik, miközben alacsony a foglalkoztatottak aránya (25%), ami közel fele a városi átlagnak. Az alacsony foglalkoztatottsággal párhuzamosan magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek aránya. A területen élık egy része piacon árul, szabad kereskedık, akiknek nincs bejelentett munkahelyük, a feketegazdaságban dolgoznak. A terület közelében találhatók nagyobb számú foglalkoztatottakat alkal-mazó munkahelyek, pl. a kenyérgyár és a Shinwa.

57

A közmővesített lakóterületen ugyanakkor a lakások közel fele alacsony komfortfo-kozatú.

Fejlesztési javaslatok


Képzési programok indítása

Miskolc MJV Ön-kormányzat és in-

tézményei Miskolci Munkaügyi

Kirendeltség Foglakoztatási fel-adatot végzı civil

szervezetek

TAMOP 2.1.1 Lépj egyet elıre program TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése


tele képzési programban

Vállalkozóvá válás elısegíté-se, tanácsadás, képzés igénybevételével

Miskolci Munkaügyi Kirendeltség

Foglakoztatási fel-adatot végzı civil

szervezetek



tele képzési programban

Foglalkoztatási programokban való részvétel




szervezetek

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munka-erı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt prog-ramok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyze-tőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész


koztatása

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár be-vonása, a pályázatok elkészí-tésének ösztönzése

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs

osztálya CKÖ bevonásával

Útravaló program állami támoga-tásból és a Macika ösztöndíj prog-

ram 2009-13

Évi 20 diák és mentora támoga-

tása

Zöld területek megújítása, szabadidı elöltésére alkalmas tér, ezen belül a gyermekek számára játszótér, szabadtéri sportpálya kialakítása


osztálya Önkormányzati forrás, Svájci Alap 2010-15

Létesített, felújí-tott játszótér

Utak korszerősítése a terüle-ten


osztálya Önkormányzati forrás, Svájci Alap 2010-15

Legalább egy utca felújítása

58

IV.1.2. Puskin u.

(Gózon L. u. - vasút - Gózon L. u. - Puskin u. - Örös u. - Kabar u. - Gózon L. u.)


Városfejlesztési stratégia célja: terület rehabilitációja

Elemzés

Puskin utcai terület a Vasgyár fejlesztésével együtt fejlıdött, a területen téglaházak-ban tiszteknek, a gyári munkások különbözı csoportjainak építettek lakásokat. A te-rület helyi örökségvédelmi területnek számít, mőemlékvédelmi szempontból értékes épületeknek ad helyet, a rehabilitációja folyamatban van. Egyre több, jól szituált csa-lád költözik be a területre, megveszik, majd felújítják a sajátos, ódon hangulatot árasztó téglával burkolt lakásokat.

A terület lakossága 2001 óta kb. 20 fıvel nıtt. A kijelölt szegregátumnak számító te-rületen a városi átlagot meghaladta a gyermekek száma (23%) 2001-ben az aktív korúak több mint 80%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, miköz-ben az aktív korú lakosság több mint 60%-a legfeljebb nyolc általános iskolai vég-zettséggel rendelkezett. A munkanélküliség több mint 50%-os volt 2001-ben, akiknek több mint fele tartós munkanélkülinek számított.

A terület 84 lakásából 67 önkormányzati lakás. Az összes lakás háromnegyede ala-csony komfortfokozatú és rendkívül magas, 63%-os az egyszobás lakások aránya.

A tágabb területen található egy közösségi ház, mely nincs teljesen kihasználva, az épület lehetıséget ad további programok, rendezvények megszervezésére. A sző-

59

kebb területen található egy un. lepény épület, mely önkormányzati tulajdonban van és alkalmas lehet közösségi célokra átalakítás után.

A területhez közel található a Fazola Henrik Általános iskola, illetve óvoda, ahová a környék gyerekei járnak. Az iskolában magas a roma tanulók, hhh gyerekek aránya. Az intézmény rendszer adott a területen élıknek a gyermekkortól középiskoláig tör-ténı oktatásához.

Fejlesztési javaslat:






szervezetek


2009-13

Évi 10 fı részvétele

képzési program-

ban





szervezetek

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munka-erı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizált prog-ramok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyze-tőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13 Évi 70 fı foglalkoz-

tatása

Macika és Útravaló ösztöndíj prog-ramban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése



Útravaló program állami támoga-tásból és a Macika ösztöndíj prog-

ram 2009-13

Évi 20 diák és mentora támogatá-

sa Lakás-felújítási támogatás nyújtása a lakások komfortfokozatának javításá-ra, feltéve, ha figyelembe veszik az örökségvédelmi szempontokat

MIK Zrt.

MIK Zrt. a bérleti díj bevételek terhére, illetve az éves költségve-

tés függvényében Svájci alap

2009-13 Évi 3 lakás

Lepény épület átalakítása közösségi házzá, ahol helyet kaphatna a csa-ládsegítı szolgálat helyi munkatársa, a Romero cigány kisebbségi egyesü-let egyik telephelye lehetne, akik kö-zösségi, képzési programokat szer-vezhetnek az épületbe


osztálya Önkormányzati forrás, Svájci Alap 2010

Kialakított közösségi

épület

Iparvasútnál lévı balesetveszélyes vasúti sorompó felújítás a MÁV fele-lısségében

MÁV MÁV saját forrás 2009 Felújított sorompó

A diósgyıri kórház mellett (parkoló mögött – Vasgyári út – Kabar u. ré-szen) a gazos zöldterületen játszótér felújítása



Létesített, felújított játszótér

60

A szülıkkel egyeztetve a cigány nép-hagyományok oktatása az oktatási intézményekben

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya és intéz-

ményei

- 2009 Oktatási program

megújítása

Tanoda létesítése a területen lévı oktatási bázison

Romero Egyesület CKÖ

Pályázati támogatás 2009 Megnyílt a

Tanoda

Idısek nappali ellátási feltételeinek kialakítása


osztálya

Saját forrás és ÉMOP 4.3. intéz-kedés támogatása, Svájci Alap

2010 Idısek nappali otthona

IV.1.3. Számozott utcák

(Tizenegyedik u. - Ballagi u. - Andrássy u. - Hatodik u. - Vasgyári újtelep - sportpálya) – (bordó)


Városfejlesztési stratégia célja: telepszerő lakókörnyezet középtávú felszámolása, a területen városrészközponti vegyes funkciójú kereskedelmi – lakóövezet kerül kiala-kításra

Elemzés

Városfejlesztési szempontból értékes területen van, a belvárost és Diósgyırt össze-kötı út mellett. A terület két végén intenzív kereskedelmi célú fejlesztési övezet van. Az Újgyıri Fıtéren újult meg nemrég a piac, a Szikra Mozi helyén tervezik egy új élelmiszerüzlet létesítését, illetve itt található az egyik helyi buszvégállomás. A terület nyugati végén a stadion mellett terveznek egy nagy bevásároló központot, mely kap-csán a közlejövıben a diósgyıri stadion üzleti, szolgáltató funkciók telepítésével tel-jesen megújulhat. A területen várhatók 500 MFt értékben további sportcélú beruhá-zások. A városrendezési terv alapján az „egycsatornás”, kétsávos Diósgyıri össze-kötı út tehermentesítését a Szinva parton tervezik, a déli tehermentesítı út folytatá-sát a Lorántffy utcáig. A tervezett fejlesztések nyomán a terület felértékelıdik, várha-

61

tó, hogy az Andrássy út melletti terület vonzó lesz további kereskedelmi létesítmé-nyek számára, miközben a fejlesztések hatására a lakófunkció iránti igény is megnı-het egy teljesen megújult, jelenleginél magasabb színvonalú lakókörnyezetben.

A közel 800 lakost számláló területen 2001 óta a lakónépesség közel 30 fıvel csök-kent. A lakosság a szegregátumok között is rendkívül fiatalnak számít, a lakosok kö-zel egyharmada gyermek (kb. 270 fı), míg 8%- a 60 év felettiek aránya.

Az alacsony végzettségőek aránya több mint 80%-os, mellyel nyílván összefügg, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya több mint 70%-os. Mint szinte min-den szegregátumban, itt is magas a munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanél-küliek száma. E területre is jellemzı a szóbeli interjúk alapján, hogy a férfiak közül többen vállnak nem hivatalosan alkalmi munkát.

A területen élı lakosság nem homogén. Vannak olyanok, akik szeretnének kitörni és munkavállalás mellett magasabb komfortfokozatú lakásban élni, míg vannak olyanok is, akik motiváció, társadalmi hozzáállás miatt nehezen vezethetık vissza a legális munkaerıpiacra.

A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonú lakásállomány minısége rendkívül rossz, a lakások közel 100 %-a alacsony komfortfokozatú. Az épületek többsége alapozás nélkül készült, vizesedik. A területen viszonylag nagy a népsőrőség, egy lakásban átlagosan közel 4 fı lakik, mely érték akkor tőnik kimagaslónak, ha figyelembe vesz-szük, hogy a lakott lakások több mint fele egyszobás lakás.

A terület közmővesített, csak a Negyedik utcában nincs bevezetve a gáz. A területen keresztül folyik a Szinva, illetve egy kis patak, melyek medre folyamatosan tisztítást igényel, a jelentıs kommunális szennyezés miatt.

A területen található egy jól felszerelt, felújított és új, kompetencia alapú nevelési programot bevezetı óvoda, mely intézmény befogadja a területen élı gyermekeket. Az intézményben a gyermekek mintegy 80%-a cigány származású.

Fejlesztési javaslat

Tekintettel arra, hogy a terület állapotában, megítélésében jelentıs változások várha-tók a városfejlesztési stratégia alapján, illetve az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk helyett egyszerőbb újak építése, javasolt a telepszerő lakó-környezet felszámolása. A lakókörnyezet felszámolása 2011 után kezdıdhet meg, addig is az önkormányzatnak az eszközeivel meg kell akadályoznia a népességszám növekedését.

A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlaká-sokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével.

62

Feladat Felelıs Forrás Határidı Indikátor8





szervezetek


2009-13


képzési programban

Foglalkoztatási programokban való részvétel*




szervezetek

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munka-erı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzető-ek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyze-tőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13 Évi 200 fı

foglalkozta-tása




Útravaló program állami támoga-tásból és a Macika ösztöndíj

program 2009-13

Évi 65 diák és mentora támogatása

A Nyitnikék óvodában a szülıkkel egyeztetve a cigány néphagyo-mányok ápolása


osztálya és a Nyitnikék óvoda

- 2009 Nevelési program

megújítása

Közmővek állapotának felülvizsgá-lata, szükség szerint a közmővek felújítása, illetve kisebb hiányzó szakaszok kiépítése

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési priori-tás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens

2011-2014 Fejlesztési terv után

pontosítandó

Terület elıkészítése új lakó-, ke-reskedelmi épületek létesítésére

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya Miskolc Holding

ÉMOP település-fejlesztési priori-tás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens

2011-2014 Fejlesztési terv után

pontosítandó

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és meg-szervezése az új lakókörnyezetük, lakásuk kialakítása során.

8 Az indikátorok a jelenlegi lakólétszámmal lettek megtervezve, amennyiben elköltöznek, úgy az esetben is érvé-nyes a képzési, foglalkoztatási programba való bevonásuk.

63

IV.1.4. Számozott II. ütem Elsı-negyedik u.

(Elsı u. - Negyedik u. - Hatodik u. - névtelen u.) (zöld)


Városfejlesztési stratégia célja: telepszerő lakókörnyezet felszámolása megtörtént, nem számít szegregátumnak

Elemzés

Az elsı és második utcában összkomfortos lakások vannak. Az elmúlt években le-bontották a harmadik utcát, ahol egy gyógyszerkereskedı cég kisebb logisztikai bá-zisát alakították ki. A terület lakossága 2007. év végre 24 fıre csökkent, gyakorlatilag ma már nem tekinthetı szegregátumnak. Jelenleg a területen élık közül 12 aktív ko-rú részesül rendszeres szociális segélyben és 6-an kapnak rendszeres gyermekvé-delmi kedvezményt. Nincsen információ arról, hogy hova költöztek el a lakosok.


Amennyiben a területen a jövıben (még nem ismert idıpontban) az összes lakás felszámolásra kerül, úgy szükséges a késıbbiekben mobilizációs terv készítése.

IV.1.5. Vasgyári út – Újgyıri Fıtér tömb

(Vasgyári u. - Kiss E. u. - Kalapács u. - Kabók L. u.) (lila)


Városfejlesztési stratégia célja: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása

Elemzés

A kijelölt terület az Újgyıri Fıtér mellett a Vasgyári út Kiss E. utca keresztezıdése mentén található. A Vasgyári út felé üzletek vannak és a szegregátum gyakorlatilag a tömbbelsıben, belsı udvarokban alakult ki. A nagy forgalmú közlekedési csomópont mellett a terület kereskedelmi, gazdasági szempontból értékesnek számít.

A 124 fı által lakott terület lakossága fiatalabb, mint a városi átlag, több mint 25% a gyermekkorúak aránya. Végzettségi és foglalkoztatottsági szempontból hasonló ké-pet mutat, mint a többi szegregátum. Magas az alacsony végzettségőek, munkanél-küliek aránya, miközben a szegregátumok átlagához képest alacsonyabb a munka-nélküliség (28,6%-os).

A területen 45 lakás található, melybıl 28 alacsony komfortfokozatú, miközben a la-kások több mint a fele egyszobás. A területen találhatók magán és önkormányzati tulajdonú lakások egyaránt.

64







szervezetek


2009-13







szervezetek


2009-13 Évi 20 fı

foglalkozta-tása





program 2009-13

Évi 8 diák és mentora

támogatása

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése a lakókörnyezetük, lakásuk felújítása során, amivel javulhat a la-kásuk minısége is.

65

IV.2. Miskolctapolca

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás 3. Miskolctapolca

- kıfejtı

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) 80 Lakónépesség száma 99 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 21,2 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

68,9

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

80,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajöve-delemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

55,7

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 74,8 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 17,7 Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 58,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 73,0 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 52,0 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanél-küliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

24,0


42,6

Lakásállomány (db) 39 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 94,9 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 94,6 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 91,9

66

IV.2.1. Miskolctapolca - kıfejtı (Iglói u. - Várhegy u. - településhatár)

Városrész neve: Miskolctapolca

Városfejlesztési stratégia: Telepszerő lakókörnyezet rehabilitációja, hosszabb távon 2015 után esetleg felszámolása.

Elemezés

A csökkenı lakónépességő, jelenleg 80 lakosnak helyet adó terület Miskolctapolcán a kıfejtı irányába található. Miskolctapolca a város elıkelı lakókörnyezetének szá-mít, itt található az Európában egyedülálló Barlangfürdı és a város kiemelt turisztikai-rekreációs célú fejlesztési területe. A városrészben az önkormányzat funkcióbıvítı fejlesztéseket tervez.

A lakosság 74 %-a gazdaságilag nem aktív, alacsony 17,7 %-os a foglalkoztatottsági arány az aktív korúakon belül. A területre a többi szegregátumhoz hasonló képzett-ségi mutatók jellemzık, például egy felsıfokú végzettségő személy sem található.

A zöld övezet közeli területen 39 lakás található, melyek több mint 90% alacsony komfortfokozatú, egyszobás lakás. Az egy lakásra jutók száma alig haladja meg a 2 fıt, nem kirívóan magas a lakos sőrőség.







szervezetek


2009-13







szervezetek


2009-13 Évi 25 fı

foglalkozta-tása





program 2009-13


támogatása

67

IV.3. Déli városi területek

68

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás 5. Csermıkei út – mészte-

lep 6. Mura u.

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) 435 115 Lakónépesség száma 327 54 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,0 37,0 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 66,4 57,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 14,7 5,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık ará-nya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

59,0 58,1

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

2,3 11,5

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

77,4 83,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

56,2 54,8

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

68,8 79,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 20,7 15,6 Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoz-tatottak aránya

46,9 20,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 68,6 69,2 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

52,0 54,6

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számí-tás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküli-ek+foglalkoztatottak száma)

26,5 27,3


25,8 25,8

Lakásállomány (db) 100 11 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 60,0 9,1 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

60,2 9,1

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 32,7 0,0

69

IV.3.1. Csermıkei út – mésztelep (Vargaoldali dőlı - Csermıkei út - vasút - Futó u. - Mécses u. - Mésztelep u. - Csabai kapu)

Városrész neve: Hejıcsaba-Görömböly

Városfejlesztési stratégia: Mésztelep utcai kolóniát majdnem teljesen felszámolták, a kolónia felszámolását be kell fejezni, a Csermıkei út menti terület rehabilitációja szükséges.

Elemezés

A szegregátum a város dél-nyugati részén egy viszonylag nagyobb területet fog át. A terület két részre osztható, délen a Mésztelepi kolónia, illetve a kiskeretes, családi házas beépítéső Csermıkei út menti terület. A mésztelep utcai kolóniát az elmúlt években gyakorlatilag felszámolták, mára csak egy nagyobb épületben laknak9.

A telepfelszámolás ellenére a vizsgált terület népessége 2001 óta jelentıs mérték-ben nıtt, ami vélhetıen a Csermıkei út menti területekre való beköltözésnek kö-szönhetı. Ezen a területen új építéső családi házakba többnyire jó módú, normális életviteli emberek költöztek, ami jelzi a terület önrehabilitációs folyamatát.

9 Nincs információ arról, hogy hova költöztek a családok.

70

Az életkori adatok jelentısen nem térnek el a városi átlagtól. Az aktuális segélyezési adatok közül 28 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, ami nem kirívó-an magas arány a városban. 14 háztartás igényelt lakásfenntartási támogatást, míg gyermekvédelmi kedvezményben 14 háztartás részesült 2007-ben.

A jelzett területen a közlejövıben két kiskereskedelmi létesítmény, élelmiszer áruház nyílik. Továbbá a területen található a volt egyetemi főtımő, ahol kulturális célú léte-sítmény fejlesztését tervezik az Agora Pólus program keretében a közlejövıben.


Mésztelepen lévı kolónia maradványainak felszámolása. A telepfelszámolás befeje-zésével párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontok-nak megfelelı mobilizációs tervet.


Telepfelszámolás befejezése, mo-bilizációs terv készítése a felszá-molást megelızıen

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt

Önkormányzati forrás 20011-12 Mésztelepen lévı kolónia

felszámolása

IV.3.2. Mura u. (Mura u. – külterületi határ)

Városrész neve: Martin kertváros - Szirma

Városfejlesztési stratégia: nem tekinthetı szegregátumnak, néhány önkormányzati lakásban élnek alacsony státuszúak, illetve többgyerekes családok laknak azon terü-leten

Elemzés

Martin-kertvárosban található területen a népesség idıközben a duplájára növeke-dett az új építéseknek és beköltözéseknek köszönhetıen. Ez egy családi házas terü-let, ahol egymás mellett élnek a Mura utcán az önkormányzati bérlakásban lakó sze-gényebb és saját tulajdonú házban lakó családok.

71

A területen többnyire sok (jellemzıen három) gyerekes fiatalok laknak a népességi adatokból következıen (1 lakásban kb. 5-en laktak). A területen egyszerre laknak diplomások és alacsony végzettségőek. Jól beazonosítható a támogatásra szoruló családok száma, hiszen 10 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, mi-közben 9 háztartásfı kap családvédelmi támogatást.

A vizsgált terület mindössze 11 lakást tartalmazott, melyek közül csak 1 volt alacsony komfortfokozatú.

Mivel jelenleg a lakók létszáma nem éri le a 100 fıt, ezért nem készítünk intézkedési tervet.

72

IV.4. Belváros – Miskolc-közép városrész keleti része

73

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás 10. Tatár

u.

11. Békeszálló telep – Musz-

kás telep 12. Kalló u.

13. Nagyavas

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) 66 519 24 151 Lakónépesség száma 54 568 55 297 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,6 31,7 25,5 35,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 48,2 58,8 58,2 54,6

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 22,2 9,5 16,4 9,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendel-kezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

80,8 77,3 59,4 66,1

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

0,0 0,7 0,0 2,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelke-zık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

69,2 82,9 75,0 80,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendel-kezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

61,5 69,5 50,0 61,7


79,6 76,2 76,4 78,5

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népessé-gen belül

27,6 16,3 21,6 18,6

Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

100,0 71,9 37,5 71,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 73,3 70,3 72,7 73,9 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munka-nélküliségi ráta)

27,3 57,8 38,5 50,0

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) ará-nya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

0,0 36,3 15,4 25,0


19,2 29,0 37,5 25,9

Lakásállomány (db) 16 141 19 87 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 31,3 82,3 89,5 87,4 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

26,7 82,1 88,2 85,9

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

13,3 58,6 35,3 57,7

74

IV.4.1. Tatár u. (Tatár u. - Hold u. - Szövı u.) (rózsaszín)


Városfejlesztési stratégia: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása

Elemezés

A terület a Békeszálló teleptıl dél-nyugatra közel a volt DAM, a salakhalna területé-hez található. A népességszám kismértékben növekedett 2001 óta, ahol egyformán megtalálhatók a sok-, kisgyermekes családok és az idısek is. A városi átlaghoz ké-pest a területen a középkorúak aránya kirívóan alacsony (18%-kal kevesebb).

Rendkívül magas a legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya, miközben a munkanélküliség jóval alacsonyabb a többi szegregátumhoz viszonyítva. 2001-ben nem volt tartós munkanélküli10! A lakásfenntartási támogatások viszonylag magas száma (16 háztartás) sok kisnyugdíjassal magyarázható.

A területen 16 lakás volt, melyek közül 4 számított alacsony komfortfokozatúnak. Ugyan a területen viszonylag nagy arányban vannak jelen az alacsony jövedelmőek, Miskolci szinten mégsem tekinthetı igazi szegregátumnak.







szervezetek


2009-13







szervezetek


2009-13 Évi 10 fı

foglalkozta-tása

Macika és Útravaló ösztöndíj prog-ramban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályáza-


osztálya


program 2009-13


támogatása

10 Újabb adat nem áll rendelkezésre.

75

tok elkészítésének ösztönzése CKÖ bevonásával CKÖ tervezi, hogy a Hold u és a Csillag u volt TSZ melléképülete helyén a város egészét kiszolgáló cigány közösségi házat alakít ki és mőködtet



Kialakított közösségi

ház

IV.4.2. Békeszálló telep – Muszkás telep (Tímármalom u. - Szövı u. - Nap u. - településhatár - Bercsényi u. - Tatár u. - Csillag u. - Orsó u. - Er-nyei u. - Kiss E. u.) (barnás-zöld)


Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja, miközben jó pár lakást már felszá-moltak a területen

Elemezés

A város déli tehermentesítı útjától délre található terület. A területen található Békeszállótelep felszámolása az elmúlt években szinte már megtörtént, amit a lakó-népesség csökkenése is mutat.11 A Békeszálló telepen már csak pár lakóépület áll. A Békeszállótelep egy részén, illetve a közvetlen szomszédságában kisipari tevékeny-séget végzı vállalkozások települtek meg az elmúlt években. A terület másik része átlagos családi házas övezet.

A területen 2001-ben a városi átlagot jóval meghaladó volt a gyermekek aránya. A többnyire alacsony végzettségő lakosság közül az aktív korúak 82%-a nem rendel-kezett rendszeres jövedelemmel, ami még a szegregátumok között is magas érték-nek számított. Ebbıl következıen a területen közel 60%-os volt a munkanélküliség, akik nagy része nyílván tartós munkanélküli volt.

A Békeszálló telep részbeni felszámolásával a területen lakók átlagos jövedelmi helyzete némileg javult, hiszen a szociális statisztika alapján csupán 11 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, míg 6 háztartás rendszeres gyermekvé-delmi kedvezményben. Ez azt mutatja, hogy a területen vélhetıen a még le nem bontott alacsony komfort fokozatú házakban lakó 9-11 rossz társadalmi helyzető csa-lád lakik.

A területen alapvetıen a komfortnélküli önkormányzati tulajdonú, rossz állapotú há-zakat bontották el. A családi házas környéken jobb állapotú lakóépületek vannak. A terület infrastrukturális ellátása megfelelı, az Orsó utcán nincs gáz, illetve javításra szorul az útburkolat.

11 Nincs információ, hogy hova költöztek a családok.

76







szervezetek


2009-13







szervezetek


2009-13 Évi 120 fı

foglalkozta-tása





program 2009-13

Évi 40 diák és mentora támogatása

Gyermekek számára játszótér kialakítása



Létesített, felújított játszótér

A Békeszálló telep 2015 utáni fel-számolásának befejezése kapcsán kisipari vállalkozói tevékenységre terület elıkészítése

MIK Zrt. Önkormányzati forrás, Svájci Alap 2013 Kidolgozott fejlesztési

terv

IV.4.3. Kalló u. (Bercsényi u. - Kalló u. - Wesselényi u. - Kiss E. u.) (kék)


Városfejlesztési stratégia: gyakorlatilag megszőnt, elbontották, 2007 dec 31-én 24-en laktak a területen

Elemzés

A terület a város Déli tehermentesítı útja mellett található. 2001 óta a népesség a felére csökkent, 24-en laktak 2007 év végén a területen. Nincs információ arról, hogy hova költöztek el lakosok.

Korábban a lakosság korösszetételében a gyermekek voltak felül reprezentáltak. A területen vegyesen laktak nyugdíjasok és gyermekes családok, ahol az aktív korúak között többségében volt munkanélküli.

77

A terület közmő ellátottsága, infrastrukturális helyzete megfelelı.

Miután népesség szám alapján a terület nem számít szegregátumnak, ezért nem tervezünk speciális beavatkozást.

IV.4.4. Nagyavas (Muszkás oldal nyugati része - Tótsor - Domb u. - Avasalja u. - Hideg sor - Danyivölgy u. - Nagy Avas Felsı sor déli ré-sze) (A térképen a karikázott rész része a belvárosi funkcióbıvítı akcióterületnek)

Városrész neve: Belváros

Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja

Elemezés

A terület a belvároshoz közel a Nagyavason zöldövezethez közel található. A terüle-ten egyformán van jelen kisvárosias és a családi házas beépítés, illetve pincesor. A területen vegyesen vannak jelen a magántulajdonú épületek és az önkormányzati tulajdonú félkomfortos lakások.

A terület lakónépessége jelentısen lecsökkent 2001 óta, jelenleg csak 151 állandó lakosa van a területnek. A területen jellemzıen sok gyermekes családok laknak. A gyermekek aránya 35%-os volt, ami többszörösen meghaladja a Miskolc városi átla-got.

A munkanélküliség 50%-os volt, jellemzıen alacsony presztízső foglalkoztatási cso-portokhoz tartoznak a munkavállalók. A területen élık közül 72 aktív korú részesül

78

rendszeres szociális segélyben, ami a lakosság rendkívül rossz foglalkoztatási hely-zetére utal.

A 87 lakás, közel 90%-a alacsony komfortfokozatú, miközben a lakások valamivel több mint fele egyszobás lakás, nem kielégítı a házak állapota. A területen régi pince házak találhatók, melyek egy részében jelenleg állandó életvitelszerően laknak, ami részben magyarázza az épületek rossz állapotát. A Hidegsor mellett a belvároshoz közel megkezdıdött a terület önrehabilitációja, családi házak épülnek, újulnak meg, míg az Avasalja utcán kifejezetten jó módúak élnek.

A területen jelentıs infrastrukturális hiányosságok vannak, melyek oka részben a változatos domborzati viszonyok közé épült utcák infrastrukturális fejlesztésének magas költségigénye lehet. Muszkás oldal és a Nagyavas Felsı sor, Danyivölgy, Domb utca útburkolata nem megfelelı, jelenleg csak az ivóvízvezeték van kiépítve, nincs se szennyvíz, se gáz bevezetve. Mivel a terület üreges, pincékkel ellátott, ezért alapos geológiai vizsgálatok szükségesek a terület közmővesítéséhez, továbbá a területen változatos domborzati viszonyok, illetve a pinceüregek miatt nagyon költsé-ges az infrastrukturális fejlesztés.







szervezetek


2009-13


képzési prog-ramban




Kirendeltség Foglakoztatási

feladatot végzı civil szervezetek

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási prog-ramja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munka-erı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzető-ek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyze-tőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13 Évi 65 fı fog-lalkoztatása

Macika és Útravaló ösztöndíj prog-ramban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztön-zése




program 2009-13

Évi 25 diák és mentora tá-mogatása

A terület közmővesítésének meg-kezdése. Miskolc pályázatot nyúj-tott be a KEOP programba, a vá-


osztálya KEOP, Önkormányzati forrás 2013

Közmővesített terület

79

ros 100%-os szennyvíz-csatornázottságának eléréséhez

Útfelújítás Domb utca, Avasalja utca akcióterület érintı részén


osztálya

Önkormányzati forrás, Svájci Alap

2013 Felújított ut-

cák

A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és meg-szervezése a lakókörnyezetük, lakásuk felújítása során.

80

IV.5. Miskolc északi – keleti városrészek

81

Mutató megnevezése 14. Gizella u. 15. Tetemvár 16. Álmos

u. 17. Szondi te-

lep 18. Bábonyi-

bérc 19 Víkendte-

lep

Állandó népesség száma 298 491 231 562 169 166 Lakónépesség száma 345 365 194 1 070 154 178 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 26,7 27,4 25,8 32,9 39,0 32,0 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,4 55,9 65,0 56,6 52,0 53,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 13,9 16,7 9,3 10,5 9,1 14,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúa-kon (15-59 évesek) belül

58,1 63,2 71,4 75,3 71,3 72,9

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 9,0 1,4 11,2 2,8 0,0 0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

71,2 80,9 78,6 83,8 83,8 83,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

51,7 55,4 62,7 66,7 58,8 63,5


80,0 79,2 67,5 78,0 74,0 79,2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 27,7 17,6 21,2 15,4 14,8 15,7 Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 35,0 67,5 46,4 78,8 76,9 75,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 65,4 72,9 54,7 72,4 72,5 76,4 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 13,0 47,4 55,6 57,9 67,5 56,8 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munka-nélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

2,9 13,2 27,0 34,9 47,5 21,6


32,2 23,5 33,3 33,8 28,8 27,1

Lakásállomány (db) 117 113 51 287 33 52 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 51,3 83,2 72,6 74,9 97,0 84,6 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

48,6 82,1 70,2 77,1 96,9 85,7

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 35,2 24,5 38,3 50,9 46,9 24,5

82

IV.5.1. Gizella u. (Sarolta u. - Vörösmarty u. - Lenke u. - csatorna)

Városrész neve: Belváros


Elemezés

A terület a belvároshoz közel a Hejı patak mentén található. Kisvárosias beépítéső lakóterület, a század elsı felében épített belsı udvaros házakkal, családi házakkal övezve. A városi átlaghoz viszonyítva a gyermekek száma felülreprezentált, míg a 60 éven felüliek aránya jóval elmarad attól. Ugyan a lakosság 58%-ának legfeljebb álta-lános iskolai végzettsége van, de ez kedvezıbb a szegregátumok összehasonlításá-ban. Ezt támasztja alá, hogy lakónépesség 9 %-ának van diplomája. A foglalkoztatot-tak aránya 27%, ami szintén magasabb a szegregátumok viszonylatában, miközben a munkanélküliség alacsonyabb a városi átlagnál. A terület foglalkoztatási szem-pontból jobb helyzetben van, mint a többi szegregátum.

A foglalkoztatási helyzethez hasonlóan kedvezıbb a lakáshelyzet, csupán a lakások fele számít alacsony komfortfokozatúnak, miközben a területen a lakások mintegy 40%-a lehet önkormányzati lakás. Gyakran okoz problémát, hogy a területhez tartozó Hejı patak partján illegális szemétlerakások találhatók, amelyek felszámolása állan-dó feladatként jelentkezik. A század elsı felében, vagy még korában épült, mőemléki jellegő házakkal övezett terület rehabilitációja megvalósítható a lakosság intenzív együttmőködésével. A területnek új lehetıséget kínál, ha megvalósul a keleti irány-ban lévı selyemréti strandfürdı fejlesztés.

83







szervezetek


2009-13







szervezetek







program 2009-13


Szinva patak medrének folyama-tos tisztítása a területen élıkkel

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya, Városgaz-

da Kht, ÖCO

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási prog-

ramja, Önkormányzati forrás 2009-13

Folyamatosan tisztított pa-takmeder

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és meg-szervezése, bevonva a lakóépületek felújításába. Ezen programot is tartalmazza.

84

IV.5.2. Tetemvár (Tetemvár középsı sor - Arany J. tér - Laborfalvy u. - te-lepüléshatár)

Városrész neve: Tetemvár - Északi domboldal


Elemezés

A Tetemvár a Deszkatemplom mögötti területen helyezkedik el, közel a belvároshoz, arra szép rálátást biztosító terület. A terület nagy részén boros pincék találhatók, az utcák vonalvezetése illeszkedett a változatos domborzati viszonyokhoz.

A Tetemvár hasonló korstruktúrát mutat, mint a szegregátumok általában, talán az idıskorúak 16%-os aránya mondható magasabbnak, ami közel van a városi átlag-hoz. A felsıfokú végzettségőek száma a területen elenyészı. A lakók között viszony-lag magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya, ami össz-hangban van a foglalkoztatottak alacsony mértékével. Az érintett lakosság közel fele volt munkanélküli, de a tartós munkanélküliség 2001-ben nem érte el a rosszabb helyzető szegregátumok szintjét.

A terület infrastruktúrája vegyes, például a Tetemvár középsı sor csak föld burkolat-tal rendelkezik, hiányzik a szennyvíz-elvezetés, miközben gáz- és vízvezeték találha-tó az utcában. Az infrastruktúra fejlesztése nagy nehézségekbe ütközik az üreges, pincékkel szabdalt területen. A területen fıként magántulajdonú házak vannak, de elvétve találhatók önkormányzati bérlakás is, pl. a Petıfi tér 1.-ben, egy nagyobb bérházban.

A terület korábbi szılıtermelık, borosgazdák, kereskedık által uralt jellegébıl követ-kezıen számos kis présházat építettek, amelyet késıbb lakófunkciójú épületekké alakítottak át. A múltnak, illetve a hiányos infrastruktúrának köszönhetıen a területen viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, miközben az egy-szobás lakások aránya csak kétszerese a városi átlagnak. A Tetemvár északi terüle-

85

tének lakócélú továbbfejlesztése része a város-fejlesztési stratégiának, mely kap-csán elengedhetetlen az érintett utcák rehabilitációja, infrastrukturális fejlesztése







szervezetek


2009-13







szervezetek







program 2009-13


A hiányzó közmővek kiépítése a Tetemvár felsı és Középsı soron


osztálya KEOP, Önkormányzati forrás 2010-2013

Közmővesített terület

86

IV.5.3. Álmos u. (Huszár u. - Zombori u. - Kolozsvári u. - Kassai u. - Álmos u.)

Városrész neve: Szentpéteri kapu - Észak-keleti városrész

Városfejlesztési stratégia: a területen lévı rossz állományú lakások felszámolása szükséges

Elemzés

A volt laktanya helyén található lakóépületek többségében önkormányzati tulajdonú-ak. A terület családi házas, illetve 4 emeletes tömbházak közé van beékelıdve.

A terület kisebb lélekszámú szegregátumnak számít, 2007-ben közel 200-an lakták. A lakónépesség korösszetétele hasonló a többi szegregátumhoz. A terület lakóné-pessége iskolai végzettség összetétele egyfajta kettısséget mutat. Miközben a lakó-népesség 71%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, 11%-uk rendelke-zik felsıfokú végzettséggel. Ez utóbbi arány az egyik legmagasabb a szegregátumok között. A területen viszonylag magas az aktív korúak aránya, ugyanakkor a munka-nélküliség több mint 50%-os volt.

A lakások 70%-a alacsony komfort fokozatú, miközben több mint egyharmaduk csak egy szobás lakás volt. Az épületek rendkívül rossz állapotban vannak, vizesednek. A terület lakócélú fejlesztésére évek óta vannak szándékok, ami a rossz állapotú laká-sok lebontását és új lakóépületek építését jelentené. Erre lehetıséget ad a területhez kapcsolódó közmőrendszer.


Tekintettel arra, hogy a terület állapotában (benne az Álmos u 24, volt Huszár lakta-nya épülete), megítélésben jelentıs változások várhatók a városfejlesztési stratégia alapján, illetve az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk helyett

87

egyszerőbb újak építése és javasolt a telepszerő lakókörnyezet felszámolása. A la-kókörnyezet felszámolása 2009-tıl kezdıdhet meg, addig is az önkormányzatnak az eszközeivel meg kell akadályoznia a népességszám növekedését.

A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlaká-sokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével. Továbbá a közmővek állapotának felülvizsgálata, szükség szerint a közmővek felújítása, illetve kisebb hi-ányzó szakaszok kiépítése, illetve terület elıkészítése új lakóépületek létesítésére.






szervezetek


2009-13 Évi 8 fı rész-vétele képzési programban





szervezetek







program 2009-13




88

IV.5.4. 17. Szondi telep (Tüzér u. - Szondy u. - József A. u. - Szekerész u. - Bajcsy-Zs. U. torkolat - Baros u. - Szinva u. - Kartács u.)

Városrész neve: Selyemrét - Keleti városrész

Városfejlesztési stratégia: terület felszámolása és részbeni rehabilitációja

Elemzés13

A Tiszai pályaudvar, a vasútvonal és a József Attila út közötti terület a város egyik legnagyobb kiterjedéső szegregátuma, amely évtizedek óta problémát jelent a város életében. A század elején épített alacsony minıségő, nagyobbrészt egy szobás la-kásokat tartalmazó épületek alkalmatlanok a nagyobb családok számára valamint a rendszeres életvitelre. A terület helyzetében az elmúlt években megvalósult telep-felszámolási programnak köszönhetıen nagy változás állt be. A lakosság közel felé-re csökkent, de még így is több mint 500-an laknak a területen.

13 Kialakulásának története az IVS I: kötetének Selyemrét – Keleti városrész fejezetben van.

89

József Attila telep felszámolásának legfontosabb adatai

A programban érintett utcák József Attila út – Buzogány u. – Üteg u. – Szekerész

u. – Tüzér u.

A programban érintett laká-sok száma

Eredetileg 80 db, ebbıl elbontott 32 db, folyamatban van 6 db

A program költségvetésének összege forrásonként

A költségek a bérleti díjból kerülnek kiegyenlítésre

Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése?

Cserelakás biztosításával

Az akcióterületen élı csalá-dok elhelyezésének helye (az utcák neve)

Számozott utcák, József Attila u., Vasgyári u., Kabar u., Tüzér u., Felsıruzsin krt., Várhegy u., Petıfi tér, Szendrey u., Lónyai u., Vásárhelyi u., Gesztenyés u., Gózon L. u., Szentpéteri kapu

A lakók elhelyezésérıl további adattal nem rendelkezik az önkormányzat.

A telepszerő lakókörnyezetben a közmővek nincsenek kiépítve, kıburkolatú utak vol-tak. Ennek megfelelıen a lakóépületek háromnegyede alacsony komfortfokozatú volt. A telepen az évezredfordulón épültek olyan lakóépületek, melyek építésébe be-vonták a beköltözı lakosságot.

A területen 30% feletti volt a gyermekek aránya, a lakosság iskolázottsága még a szergregátumok között is az egyik legalacsonyabb. 83%-os a rendszeres munkajö-vedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív népességen belül. Az iménti két adat alapján ez a terület a város egyik legrosszabb státuszú szegregátuma. A tartós mun-kanélküliség a szegregátumok között is magasnak számított.

A területen élı viszonylag nagy számú cigány lakosok miatt az elmúlt években külö-nösen nagy figyelmet fordítottak integrációjukra, melynek legfontosabb területe az oktatás. A területhez közel Tanodát mőködtetnek, itt található a CKÖ irodája, számos elsısorban romák integrációjával foglalkozó civil szervezetnek van bázisa a környé-ken. A terület lakónépességének összetételébıl a város egyik, szegregáltnak számí-tó iskoláját, a József Attila iskolát felmenı rendszerben bezárják.


A folyamatban lévı telepfelszámolást be kell fejezni, majd a terület várhatóan keres-kedelmi célú hasznosításra kerül. A terület része az IVS-ben foglalt akcióterületek egyikének, melyek fejlesztését 2011-tıl tervezi az önkormányzat.

A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a

90

terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlaká-sokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével. A területen magántu-lajdonban lévı és szociális támogatású programban, építıközösség megépült házak megmaradnak a tervek szerint. Majd a felszámolás utáni feladat a terület elıkészíté-se kereskedelmi, logisztikai épületek létesítésére, szükséges közmővek kiépítése






szervezetek


2009-13







szervezetek


2009-13 Évi 120 fı

foglalkoztatá-sa





program 2009-13


Lakóknak mobilizációs terv készí-tése


osztálya MIK Zrt.

- 2009

Kész, lakók-kal egyezte-tett mobilizá-

ciós terv

Buszközlekedés javítása a Fono-da és a Szinva utca között


osztálya MVK Zrt

Saját forrás 2010

Sőrített busz-járatok a la-kossági és munkahelyi igényekkel

összhangban



91

IV.5.5. Bábonyi bérc (Bábonyibérc sor - településhatár)

Városrész neve: Tetemvár - Északi domboldal


Elemzés

A szegregátum a város egyik elıkelı családi házas övezetében, a belvárostól észak-nyugatra, a dombtetık között egy kis völgybe ékelıdött be. A területen többnyire ma-gántulajdonú épületek vannak, amelyek állapota és környezete elüt a környék többi jólszituált házától, gyakran szemét övezi a házak közti területet. A 164 lakossal ren-delkezı terület ugyan kis lélekszámúnak tekinthetı, a társadalmi helyzetet vizsgálva az egyik legrosszabb. Magas az alacsony végzettségőek aránya, nincs diplomás. Kiugróan magas a gyermekkorúak aránya. A rossz végzettségi adatok alacsony fog-lalkoztatással, magas munkanélküliséggel is párosulnak.

Továbbá rendkívül magas az alacsony komfortfokozatú, egy szobás lakások aránya. Az önkormányzatnak figyelnie kell, ezen szép természeti környezetben lévı területre, nehogy további beépítésekkel bıvüljön a lakosok száma, ami csak a problémák hal-mozódásához vezetne.


Az önkormányzatnak a szegregátum területére nem szabad új építési engedélyt ki-adni, illetve az illegálisan épített, használt lakóépületek bontását el kel rendelnie, hogy megakadályozza a szegregátum növekedését.

92






szervezetek







szervezetek







program 2009-13


Illegális szemétlerakók felszámo-lása a lakók bevonásával

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya, Városgaz-

da Kht, ÖCO


ramja, Önkormányzati forrás 2009-13

Folyamatosan tisztított a területet

93

IV.5.6. Víkendtelep (Vágóhíd u. - Vikendtelep - Sajószegi út - vasút)

Városrész neve: Szentpéteri kapu - Észak-keleti városrész


Elemzés

A Víkendtelep a Csorba tavak mellet a várostól észak-keletre található, kicsit kívül a városias beépítéső területektıl. Ennek megfelelın fontos, a belváros megközelíthe-tıségének javítása, a buszközlekedés fejlesztése.

Lélekszáma a szegregátumok között nem jelentıs. A lakónépesség összetétele ve-gyes, a szegregátumok között is magasnak számít a gyermekkorúak és az idısek aránya. A lakónépesség iskolai végzetség alapján hasonlóan rossz arányokat mutat, mint a Bábonyi-bérci terület. 70% feletti a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, több mint 50%-os a munkanélküliség, miközben a tartós munkanélküliség fele az összehasonlításként vett területnek. Erre utal, hogy az aktív korú lakosság nagyobb arányának van alkalmanként bejelentett munkája.

A lakások nagy részének komfortfokozata alacsony a kiépítetlen infrastruktúra miatt, miközben az egyszobás lakások száma kisebb, mint a telepszerő környezetben álta-lában.

94







szervezetek







szervezetek







program 2009-13


Infrastrukturális feltételek javítása, út korszerősítés, szükség esetén közmő-fejlesztés, közterület-rendezés


osztálya Miskolc Holding felelıs vállalatai


2011-12 Korszerősített

területek, lakókörnyezet

Buszközlekedés javítása, iskola-busz indítása


osztálya MVK Zrt

Saját forrás 2009

Iskola idı-szakhoz iga-zított buszjá-ratok, vagy iskolabusz

szervezése a területen

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és meg-szervezése, bevonva a lakóépületek felújításába


95

IV.6. Lyukóvölgy

Lyukóvölgyre a társadalmi problémák súlyossága, egyedisége és az érintett lakosság nagy létszám miatt önálló, részletesebb tervet dolgoztunk ki.

IV.6.1. A terület lehatárolása

Lyukóvölgy, ami külterület illetve zártkertes beépítéső terület

IV.6.2. A terület jogosultsága szociális célú rehabilitációs

A terület a Kézikönyv és a Támogatási Útmutató alapján nem jogosult strukturális alap támogatására. A területre jellemzı problémákat más forrás felhasználásával lehet megoldani.

IV.6.3. A terület fejlesztésének céljai

� A szociális problémák enyhítése, illetve kezelése � A normális életkörülményeket nem biztosító lakókörnyezet felszámolása � A bőnözés mérséklése és a közbiztonság növelése

IV.6.4. Elemzés

Lyukóvölgyben külterületen, zártkeretes területen és a volt bányaépület környezeté-ben egyre növekvı számban becslések szerint mintegy 3 000 fı él nem bejelentett módon. A város népesség szempontjából legdinamikusabban növekvı területe, ahol egyre több gyerek születik. A Népszabadság 2008. február 7-i cikke alapján „a kör-nyék a városi lakásukat fenntartani nem tudó nyugdíjasok, a hajléktalan lét határán tengıdı nincstelenek, a városi nyomor elıl a falusi nyomorba menekülı nagycsalád-ok győjtıhelyévé vált”. Az itt élı emberek nem csak a társadalom legalsó, képzetlen és munkanélküli rétegébıl kerültek ki, de vannak közöttük köztörvényes bőnözık is, a rendırség tájékoztatása szerint magyarokon kívül szlovák, román és ukrán nemze-tiségőek egyaránt.

A területen nagy mennyiségő építési törmelék, föld és háztartási hulladék található. Az alábányászott és földmozgásokat generáló domboldal, az elektromos vezeték, illetve a kiskeretes igényekre és nem az állandó lakossági igényekre részben kiépí-tett ivóvíz kivételével kiépítetlen közmővek (pl. gáz, szennyvízhálózat, csapadékvíz) alkalmatlanná teszik a területet beépítésre, állandó lakhatásra. Ezért alapvetı az el-hanyagolt lakókörnyezeti körülmények felszámolása, amely csak hosszú távon lehet-séges.

Lyukóvölgyben 2007-ben részönkormányzat alakult a problémák kezelésére. Az el-múlt idıszakban számos intézkedést bevezettek:

� megszervezték, hogy a gyerekek ma már iskolába, óvodába járnak;

96

� a Miskolci Városgazda Kht. direkt a területre vásárolt egy speciális jármővet és bevezették a szemétszállítást;

� a bánya volt légaknájánál közösségi házat alakítanak ki. A közösségi házban a napi normális életvitel segítésére lesz mosókonyha, zuhanyzó, helyet adhat képviselıi, tisztviselı fogadóóráknak és közösségi rendezvényeknek.

Tekintettel az ott lakók társadalmi (rendszeres munkajövedelem nélküli), képzettség-beli (általános iskolai osztálynál nem magasabb végzettség) és egészségügyi hely-zetére, csak számos szervezet összefogásával kidolgozott, hosszú távú és komplex program megvalósítása hozhat elırelépést a Lyukóvölgyben élık életében, a társa-dalomba való integrálódásuk és felzárkóztatásuk területén. Egyénileg a halmozottan hátrányos helyzetüket megváltoztatni nem tudják. A jelen javaslat annak az elképze-lésnek az alapján született, hogy elsı lépésben a jelenlegi lakóhelyükön vagy ahhoz közel kell biztosítani mindazt a segítséget és támogatást, ami lehetıvé teszi, hogy a jelen társadalmi és lakóhelyzetbıl kitörhessenek és a Lyukóvölgyet elhagyhassák. Mivel a területre Miskolcon kívül, egyre többen érkeznek Borsod megye más telepü-léseirıl, sıt külföldrıl is, ezért a fentiekben jellemzett probléma megoldása nem csak a város felelıssége, térségi, kormányzati összefogás szükséges. Ugyanakkor a Lyukóvölgyben nem csak új beköltözık vannak, hanem szép számmal élnek olyanok is, fıkét a fıúthoz közeli részen, akik különbözı okok miatt (pl. anyagi, családi) kény-szerültek a kiskertes részbe kiköltözni.

IV.6.5. Fejlesztési javaslat

A lyukóvölgyi probléma megoldásánál alapvetı kérdés és dilemma, hogy a jelenlegi lakókörnyezetet fejlesszék, vagy a mindennapos tisztességes életvitelre alkalmatlan lakókörnyezetet felszámolják. Mivel a terület geológiai okokból, a bánya korábbi mő-ködése miatt nem nyilvánítható belterületté, ezért javasolt a külterületen az állandó lakófunkció felszámolásának ösztönzése. Az ott lévık elköltözése csak akkor valósul meg, ha érdekeltek lesznek más területre való költözésben. A probléma megoldása hosszabb idıt vesz igénybe.

Lakófunkció

A lakófunkciók eltérıen érintik a Lyukóvölgyben élıket, hisz más és más az ott élık háttere. Vannak köztük, akik korábban iparban dolgozó munkások voltak, de a köny-nyebb megélhetés miatt költöztek Lyukóvölgyre, vagy már régebb óta ott lak-nak,.Vannak akik Miskolcon belülrıl költöztek, és vannak olyanok, akik más telepü-lésrıl érkezetek. Az eltérı személyes múlt és társadalmi státusz miatt javasolt az ott élık lakhatásának differenciált kezelése. Ennek alapján többféle eszközzel lehet a lakhatási körülményeken javítani a mobilizációs terv alapján, pl.:

� bérlakás kiutalással a város különbözı pontjain � meg kell vásárolni az ott élık ingatlanjait és segíteni kell ıket lakhatási prob-

lémáik megoldására – város megvásárolja a területet � az illegális lakás-, telekfoglalók kitoloncolása

97

� A városon belüli lakáshoz jutási programot kísérnie kell családsegítı, mentális mentorprogramnak, illetve az érintettek foglalkoztatási programjának.


Program kidolgozása a lakhatási körülmények javítására

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és MIK Zrt.


2009-10 Kidolgozott és

egyeztetett program

Települési környezet fejlesztése


Utak folyamatos javítása, hogy legalább a mentı el tudjon jutni a házakig

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és MIK Zrt.


2009-13 Folyamatos

útkarbantartás

Közösségi célú infrastrukturális fejlesztések

A tervezett közösségi házba javasolt: szociális nappali ellátó intézmény kitelepülése (idısek számára) és az egészségügyi szőrıvizsgálatok idıszakos biztosítása


Közösségi ház mőködtetése Miskolc MJV Önkormányzat

felelıs osztálya Önkormányzati forrás 2008-13

Folyamatos mőködtetés

Gazdasági célú fejlesztések


Kiskereskedelmi üzlet létesítésé-nek ösztönzése, pl. helyi adó kedvezménnyel, infrastrukturális fejlesztéssel

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt.


20010 1 db új kiske-reskedelmi

üzlet

Közösségi célú (szoft) programok

� A közösségi, foglalkoztatási, képzési célú programok elıkészítése: - A problémák azonosítása, (pl. tulajdonosok, állandó lakosok pontos

beazonosítása)

- A programok kidolgozásába és megvalósításába bevonandó szerveze-tek azonosítása

- Programok kidolgozása

- Fenntartható program finanszírozás biztosítása állami és részben ön-kormányzati forrásból

98


Kidolgozott közösség-fejlesztési program

Miskolc MJV Ön-kormányzat felelıs osztálya, civil szer-

vezetek

Önkormányzati forrás, egyéb támogatás

2009 Kidolgozott

program





szervezetek


TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése


Foglalkoztatási programokban való részvétel (pl. mezıgazdasági jellegő, ökogazdálkodási progra-mok)




szervezetek


ramja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munka-erı-piaci programok támogatása

TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyze-

tőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyze-tőek foglalkoztatását ösztönzı

járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13 Évi 300 fı

foglalkoztatá-sa

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre mi-nél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösz-tönzése




program 2009-13


Infrastrukturális feltételek javítása, út korszerősítés, szükség esetén közmő-fejlesztés, közterület-rendezés


osztálya Miskolc Holding felelıs vállalatai


2011-12 Korszerősített területek, la-kókörnyezet

Egyénre szabott szociális szolgál-tatások nyújtása – pl. a területre koncentráló szociális szakembe-rek foglalkoztatása


osztálya Önkormányzati forrás 2009-13

Évente még 3 szociális gon-dozó/családsegítı foglalkoz-tatása a terü-

leten A közbiztonság javítása érdeké-ben a területen a rendırség jár-ırözését megerısíteni, akár a Lyukóvölgyi Polgárır Egyesület bevonásával

Miskolc MJV ön-kormányzat felelıs osztálya, Rendır-ség, Polgárırség felelıs szervezete

Rendırség támogatása, Svájci Alap

2009-2013

Gyakoribb rendıri, pol-gárırségi je-

lenlét


99

V. Az Antiszegregációs Terv megvalósítás

Miskolc városában mőködik Esélyegyenlıségi Tanács, ami a feladatait a Parlament által elfogadott az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szó-ló 2003. évi CXXV. tv szellemében fogalmazta meg.

A tanács a hat esélyegyenlıségi célcsoport érdekében magas szakmai színvonalon mőködı állami, önkormányzati és civil szervezetek képviselıibıl, vezetıibıl áll össze (6. sz. melléklet). Tanács az elfogadott munkaterv alapján havonta ülésezik, ülései nyilvánosak, döntéseit határozati formában hozza meg. Tanács a célcsoportot érintı programjait tagjaival, civil szervezetek, alapítványok, intézmények bevonásával való-sítja meg.

A Tanács tagjai között van minden olyan szereplı, aki érintet az Antiszegregációs terv sikeres megvalósításában. Ennek alapján a Tanács évente megvitatja az Antiszegregációs terv megvalósításnak elırehaladását, illetve javaslatokat fogalmaz meg a következı idıszak feladataira, a terv szükség szerinti módosítására. A Tanács az Anitszegregációs terv megvalósítása kapcsán tett értékelésrıl, illetve a szükséges jövıbeni feladatokról, önkormányzati döntésekrıl évente beszámol a Közgyőlésnek, amely szervezet a javaslatokat beépíti döntéseibe. A Tanács munkáját a Polgármes-teri Hivatalban mőködı Esélyegyenlıségi csoport támogatja, illetve szervezi.

Az Antiszegregációs terv a komplex beavatkozásokban érintett szervezetekkel egyeztetve készült el. Így a tervezési munkákban részt vettek az önkormányzat egyes felelıs osztályának munkatársai (pl. városfejlesztési, szociális, oktatási és civil kapcsolatok, esélyegyenlıségi csoport), valamint az Önkormányzat azon társasága, a MIK Zrt, amely a bérlakás-állomány kezelésével, a lakókörnyezeti fejlesztésekkel foglalkozik; Miskolci Családsegítı központ munkatársai, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi, cigányokkal foglalkozó civil szervezetek. Ezt az együttmő-ködést folytatni kell az Esélyegyenlıségi Tanács keretében a terv megvalósítása ér-dekében.

Ugyanakkor a program végrehajtása kapcsán is felmerülnek további feladatok, rész-területek részletes kidolgozása.


Szegregátumonként konk-rét intézkedési terv készíté-se 2009-re, majd a követ-kezı évekre

Miskolc MJV felelıs osztályai, Esélyegyen-lıségi tanács kereté-

ben, tanács tagjai

Saját forrás, pályázati források

2008 Konkrét intézke-dési terv 2009-re

Szegregátumokra vonatko-zó aggregált adatokat tar-talmazó statisztikai adatbá-zis összeállítása és folya-matos frissítése az önkor-

Miskolc MJV felelıs osztályai

Esélyegyenlıségi terv megvalósítása

2008 Felállított adat-

bázis

100


mányzat hatáskörében a következı szakterületeken: bérlakás állomány, kiutalás; telepfelszámolás; szemé-lyes szociális támogatások, tanácsadás; közoktatás; fejlesztési támogatások

Roma integrációs program kidolgozása és végrehajtá-sa

Miskolc MJV, civil szer-vezetek, és egyéb

(szakmai) partnerek bevonásával

Saját forrás 2009-2015



Önkormányzati rendeletek, szabályzatok felülvizsgála-ta, összehangolása az IVS-ben és az ASZT-ben meg-határozott feladatokkal, különös tekintettel a bérla-kások kiutalási rendjére, illetve a jogcímnélkülivé válók kezelésére

Miskolc MJV - 2009 Belsı szabályo-zások harmoni-

zációja

Integrációs együttmőködési, partnerségi háló

Miskolc MJV Közgyőlé-se – CKÖ, és egyéb

roma integráció terüle-tén tevékenykedı szer-

vezetek

- 2009-2013

Helyi rendeletek, intézkedések,

döntések során a roma képvise-leti észrevételek

beépítése.

Az Antiszegregációs terv megvalósulása szempontjából nagyon lényeges, hogy a kormányzatnak az eszközeivel (mőködtetési szabályozással, illetve támogatásokkal) kimondottan preferálnia kell a szegregátumok rehabilitációját, vagy felszámolását. Olyan támogatási formákat kell létesítnie, amelyek kizárólag, célzottan a szegregátumokban élık élethelyzetén javíthatnak!!! Ez lehet csak a garanciája an-nak, hogy valódi változás lehet a szegregátumokban, mindehhez szükséges, de nem elégséges, kevés az önkormányzat és civil szervezetek kezdeményezıkészsége.

A város elkötelezi magát a szegregált területeken élı lakosság helyzetének javítása mellett, nem engedi a szegregációk növekedését sem a városrészeken sem az okta-tási intézményekben sem a foglalkoztatásban. Ennek érdekében a Képviselı-testület által elfogadott Települési Esélyegyenlıségi Program céljait illetve Közoktatási Hely-zetelemzés javaslatait fokozatosan végrehajtja. A programok sikeressége és minél szélesebb körben való elfogadás érdekében az érintett területeken lakossági fóru-mok által tájékoztatjuk a lakosságot. Az egyes végrehajtandó feladatok sorrendiségét és kivitelezését lakossági észrevételek figyelembevételével kívánjuk megvalósítani.

101

1. sz. melléklet

Szegregátumok állandó lakónépessége, 2007. december 31.

0-14 évesek 15-59 évesek 60-x évesek

Szegregátum Állandó

népesség száma száma

aránya %-ban

száma aránya %-ban

száma aránya %-ban

1. Tatárdomb 353 80 22,6629 231 65,4391 42 11,89802

2. Puskin u 288 72 25 183 63,5417 33 11,45833

3. Miskolctapolca - kıfejtı 80 12 15 53 66,25 15 18,75

5. Csermıkei út – mészte-lep

435 102 23,4483 278 63,908 55 12,64368

6. Mura u. 115 25 21,7391 73 63,4783 17 14,78261

7. Számozott utcák 795 206 25,9119 510 64,1509 79 9,937107

8. Elsı-negyedik u. 26 3 11,5385 21 80,7692 2 7,692308

9. Vasgyári út 124 27 21,7742 77 62,0968 20 16,12903

10. Tatár u. 66 18 27,2727 36 54,5455 12 18,18182

11. Békeszálló telep – Muszkás telep

519 147 28,3237 330 63,5838 42 8,092486

12. Kalló u. 24 6 25 16 66,6667 2 8,333333

13. Nagyavas 151 44 29,1391 88 58,2781 19 12,58278

14. Gizella u. 298 61 20,4698 194 65,1007 43 14,42953

15. Tetemvár 491 129 26,2729 312 63,5438 50 10,1833

16. Álmos u. 231 55 23,8095 149 64,5022 27 11,68831

17. Szondi telep 562 152 27,0463 356 63,3452 54 9,608541

18. Bábonyi-bérc 169 63 37,2781 89 52,6627 17 10,05917

19 Víkendtelep 166 43 25,9036 100 60,241 23 13,85542

Összesen 4893 1245 25,44 3096 63,27 552 11,28 Forrás: Miskolc MJV Népesség-nyilvántartó iroda

102

2. sz. melléklet Rendszeres önkormányzati szociális támogatások

Aktív korú rend-szeres szociális

segély

Inaktív korú rendszeres szo-

ciális segély

Lakásfenntartási támo-gatás

Lakbértámogatás

Rendszeres gyermek-

védelmi ked-vezmény

Összesen Szegregátum

fı összeg fı összeg háztartás összeg háztartás összeg fı összeg fı összeg

1. Tatárdomb 26 713340 0 0 21 114700 0 0 13 150000 60 978040

2. Puskin u 57 1844760 5 99210 42 187600 1 4800 63 539500 168 2675870

3. Miskolctapolca - kıfejtı 0 0 0 0 2 5900 0 0 0 0 2 5900

5. Csermıkei út–mésztelep 28 807980 1 30780 41 195000 3 11480 14 144000 87 1189240

6. Mura u. 10 311445 0 0 11 56600 0 0 9 111000 30 479045

7. Számozott utcák 158 5839000 11 348115 71 311800 3 11525 52 499500 295 7009940

8. Elsı-negyedik u. 12 396910 1 27600 11 46800 0 0 6 37500 30 508810

9. Vasgyári út 31 820410 0 0 0 0 0 0 16 139500 47 959910

10. Tatár u. 12 398725 1 25650 16 73200 0 0 5 36500 34 534075

11. Békeszálló telep – Muszkás telep 11 394445 0 0 21 116600 0 0 6 70500 38 581545

12. Kalló u. 41 1311545 6 124985 19 73800 1 625 19 194500 86 1705455

13. Nagyavas 72 2228560 1 25650 20 95200 0 0 35 378000 128 2727410

14. Gizella u. 31 968620 2 51300 38 185300 6 22535 13 156500 90 1384255

15. Tetemvár 69 2184940 3 58450 49 257100 0 0 33 378500 154 2878990

16. Álmos u. 64 1876770 0 0 53 251500 7 22890 19 185000 143 2336160

17. Szondi telep 150 4394310 3 76950 122 624600 22 120665 50 534500 347 5751025

18. Bábonyi-bérc 49 1275230 0 0 6 26100 0 0 0 0 55 1301330

19 Víkendtelep 30 912845 0 0 5 25500 0 0 9 69500 44 1007845

összesen: 851 26679835 34 868690 548 2647300 43 194520 362 3624500 1838 34014845

Forrás: Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal Szociális osztály

103

3. sz. melléklet

Miskolci bölcsıdék és elérhetıségeik17

01. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Selyemréti u. 36. Telefonszám: 350-147 Vezetı neve: Farkas Zoltánné

04. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Hadirokkantak u. 16. Telefonszám: 326-894 Vezetı neve: Ambriskóné Stark Margit

07. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Petneházy u. 10-12. Telefonszám: 361-956 Vezetı neve: Györkei Lajosné

09. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Könyves K. u. 31. Telefonszám: 371-800 Vezetı neve: Lázár Pálné

11. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Kassai u. 19. Telefonszám: 321-800 Vezetı neve: Szeniczei Györgyné

15. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Bokréta u. 1. Telefonszám: 427-434 Vezetı neve: Nagy Tiborné

17 Miskolc MJV honlapja alapján

104

16. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Kuruc u. 65/a. Telefonszám: 370-271 Vezetı neve: Halász Márta

23. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Szilvás u. 39. Telefonszám: 369-940 Vezetı neve: Kovács Judit

24. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Telefonszám: 322-494 Vezetı neve: Csapó Györgyné

25. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Hajós A. u. 1. Telefonszám: 361-765 Vezetı neve: Lindák Mihályné

Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat Cím: Miskolc, Selyemrét u. 36. Telefonszám: 46/505-444, 46/427-433, 46/505-574 Vezetı neve: Dr. Kovács Katalin

105

4. sz. melléklet

Nem önkormányzati fenntartású szociális szervezetek18

Bartimeus Református Támogató Szolgálat Cím: 3525 Miskolc, Kossuth u. 17. (Nyilas Misi -ház 1.em.) Telefonszám: 30/678-73-65 Vezetı neve: Kovács Gabriella Timotheus Református Rámogató Szolgálat Cím: Miskolc, Kossuth u. 17. Telefonszám: 06-30/7486-263 Vezetı neve: Óváriné Iván Mária Drogambulancia Alapítvány Cím: Miskolc, Bottyán J. u. 1. Telefonszám: 431-310 Vezetı neve: Juhászné Ceglédi Tünde Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ok Támogató Szolgáltatása Cím: Miskolc, Árpád u. 126. Telefonszám: 370-319 Vezetı neve: Kaló Edit Német Kisebbségi Önkormányzat Német Támogató Szolgálat Cím: 3534 Miskolc, Szinyei M. P. u. 10. I/3 Telefonszám: 46/402-404, 06-70/2202-133 Vezetı neve: Dr. Lange Lászlóné Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány Cím: Miskolc, Maros u.7. Telefonszám: 400-969 Vezetı neve: Gálné Ács Mária Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja Cím: Miskolc, Köln u. 2. Telefonszám: 401-170 Vezetı neve: Papp Vilmosné

18 Miskolc MJV honlapja alapján

106

Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Cím: Miskolc, Leszih A. u. 4. Telefonszám: 433-782 Vezetı neve: Rácsok Balázs Magyar Vöröskereszt BAZ Megyei Szervezete Hajléktalan Gondozó Központ Cím: Miskolc, Baross G. u. 13-15. Telefonszám: 412-816, 412-921 Vezetı neve: Kreffly Gábor Máltai Gondoskodás Kht. Cím: Miskolc, Köln u. 2. Telefonszám: 402-050 Vezetı neve: Dr. Tamás Elvira Minorita Rend Tartományfınöksége Cím: Miskolc, Hısök tere 5/a. Telefonszám: 505-636 Vezetı neve: Kalna Zsolt Miskolc-Avas Gesztenyéskerti Idısek Otthonáért Alapítvány Cím: M. Gesztenyés u. 16. Telefonszám: 413-619 Vezetı neve: Hódi Zoltán Miskolci Autista Alapítvány Autisták Családi Otthona Cím: Miskolc, Csermıkei u. 2/a. Telefonszám: 532-476 Vezetı neve: Szalkainé Haraszti Krisztina Mozgáskorlátozottak és Barátaik Miskolc Városi Egyesület Cím: Miskolc, Kassai u. 19/b. Telefonszám: 414-370 Vezetı neve: Braun János Napfényt az Életnek Alapítvány Cím: Miskolc, Baross G. u. 13-15. Telefonszám: 506-678, 30/9152-849 Vezetı neve: Tóth József

107

Napház Gondozó Centrum Kht. Cím: Miskolc, Miskolctapolcai u. 37. Telefonszám: 422-514 Vezetı neve: Tóth Józsefné PARA-MIS Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Cím: Miskolc, József A. u. 20. Telefonszám: 506-545 Vezetı neve: Tóth Papp Sándor Szent Erzsébet "Segítı Kezek" Közhasznú Egyesület I. sz. Miskolci Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Dóczy J. u. 8. Telefonszám: 348-325 Vezetı neve: Kiss Zsanett Szent Erzsébet Szeretetotthon Cím: Miskolc, Szeretet u. 15. Telefonszám: 431-091, 431-183 Vezetı neve: Dr. Sedon László Szeretet Alapítvány Csilla Bárónı Szeretetotthon Cím: Miskolc, Rácz Á. u. 35. Telefonszám: 531-272 Vezetı neve: Tóthné Molnár Katalin Szépkorúak Háza Kht. Szépkorúak háza Cím: Miskolc, Eperjesi u. 5. Telefonszám: 500-540, 500-541, 30/4174-929, 30/2689-594 Vezetı neve: Futó Kálmán Szimbiózis Alapítvány "Harmónia Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Sándorné Takács Renáta Szimbiózis Alapítvány "Miskolci Kistérségi Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: jelenleg nincs

108

Szimbiózis Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Szin Tünde Csilla Szocio-Produkt Kft. Cím: Miskolc, Blaskovics u. 22. Telefonszám: 325-011, 509-124, 507-204, 20/4199-940 Vezetı neve: Osváth Zoltán Szorgoskert Kht. "Szorgoskert Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Koda Gabriella Szorgoskert, Nonprofit Kft. Együtt-Létért Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Cselényi Nóra Támasz 2005. Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság Támogató Szolgálata Szociális szolgáltató neve: Támasz Önálló Életvitelt Segítı Központ - Támogató Szolgálat Cím: 3526 Miskolc, Zombori u. 3. fsz/8. Telefonszám: 06-70-4501-840 Vezetı neve: Kovács Tamás Területi Gondozószolgálat "Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Kabar u. 4. Telefonszám: 379-379 Vezetı neve: Kolozsiné Farkas Anita Tiszántúli Református Egyházkerület MÁON ok Otthona Cím: Miskolc, Szilvás u. 39. Telefonszám: 431-552 Vezetı neve: Gubányi Katalin

109

5. sz. melléklet

Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Gyermek-, tanulólétszám az intézmény-

ben Normál (általános) tanterv

Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat OM azonosító Intézmény neve

Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH

028 582 Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda

145 130/87 3

Kacsoh P. úti Tagóvoda 123 19/4 n.a. Vadász úti Tagóvoda 42 26/13 n.a.

028 558 Árpád úti Napközi Otthonos Óvoda

218 15/- 14

Batsányi úti Tagóvoda 215 n.a. n.a.

028 563 Fazola H. úti Napközi Otthonos Óvoda

102 7/5 1

Stadion úti Tagóvoda 108 5/1 0 Lórántffy Zs.úti Tagóvoda 101 22/5 0

028 572 Vasgyári Napközi Otthonos Óvoda

80 25/41 2

Bükkszentlászlói Tagóvoda 20 4/1 0 Könyves K. úti Tagóvoda 135 10/- 0 Szeder úti Tagóvoda 104 16/- 1

028 571 József úti Napközi Otthonos Óvoda

189 15/9 18

Aba úti Tagóvoda 134 58/38 0

Brigád úti Tagóvoda 118 6/2 1

028 596 Belvárosi Napközi Otthonos Óvoda

222 2 0

Katowice úti Tagóvoda 136 3 0

Kassai úti Tagóvoda 146 7 0

028 583 Brunszvik Teréz Napközi Ottho-nos Óvoda

149 78/6 1

Szent László úti tagóvoda 118 n.a. n.a. Dózsa György úti tagóvoda 119 n.a. n.a.

110






058 576 Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda

223 n.a. n.a.

Bársony J. úti Tagóvoda 238 n.a. 1

Reményi E. úti Tagóvoda 117 n.a. 0

028 608 Avastetı Napközi Otthonos Óvoda

191 57/7 n.a.

Leszih úti Tagóvoda 187 46/- 2

028 604 Szinva-Népkerti Napközi Ottho-nos Óvoda

176 75/16 1

Zsolcai kapui Tagóvoda 83 77/46 0 Vörösmarty M. úti tagóvoda 88 17/0 0

028 602 Pitypang Napközi Otthonos Óvoda

130 11 1

Selyemrét úti Tagóvoda 96 26 1

Óvoda úti Tagóvoda 73 10 0

028 578 Középszer úti Napközi Otthonos Óvoda

220 27 0

Petneházy u. Tagóvoda 83 5 0 Szilvás úti Tagóvoda 132 74 0

028 562 Áfonyáskert Napközi Otthonos Óvoda

162 26 3

Gesztenyés úti Napközi Otthonos Óvoda

157 8 0

028 589 Szolárstik téri Napközi Otthonos Óvoda

91 n.a. n.a.

Sütı J. úti Tagóvoda 44 n.a. n.a.

Mész úti Tagóvoda 75 n.a. n.a. Várhegy úti Tagóvoda 86 n.a. n.a.

Miskolc-Diósgyıri Római Kato-likus Óvoda

Nem önkormányzat által fenntartott intéz-mény

111






Szent Miklós Óvoda Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

028 612 Kisboldogasszony Óvoda Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

Miskolc-Diósgyıri Református Óvoda és Általános Iskola


Görgey úti Tagóvoda Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

Mélyvölgy úti Óvodásokért Alapítvány


028 948 Bársony János Általános Iskola 468 240/102 20 541 184/102 13 339 56/0 7

13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola

412 n.a. n.a. n.a.

028 949 Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

649 99/39 36 437 90/39 33 212 9/0 3

Miskolctapolcai Általános Iskola 145 24/13 8 72 24/13 8 73 - 0

028 952 Fazekas-Istvánffy Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

490 190/127 25 418 189 22 653 128 6

4. Sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola

381 n.a. n.a. n.a.

028 954 Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

381 133/76 4 67 50/26 2 314 83/25 2

József Attila Általános Iskola 129 51/23 3 129 51/23 3 - - -

028 953 Szabó Lırinc Általános és Né-met Két Tanítási Nyelvő Iskola

567 128/28 1 372 118/28 1 195 10/0 -

Vörösmarty Mihály Általános Iskola

619 122/26 7 619 122/26 7 - - -

112






028 956 10.Sz. Petıfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

358 82/32 18 296 65/30 12 125 17/2 1 5 -

Rónai Ferenc Általános Iskola 164 n.a. n.a. n.a.

028 961 Bem József Általános és Alap-fokú Mővészetoktatási Intéz-mény

184 50/56 19 109 45/24 15 75 5/2 4 - -

Arany János Általános Iskola 289 73/9 18 141 44/9 15 148 29/0 3

028 965 21. Sz. Általános Iskola 422 49/23 133 143 20/12 26 180 20/12 13 99 11/4

Móra Ferenc Általános Iskola 381 57/8 15 230 40/8 11 141 17/0 4 - -

028 972 II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvő Iskola

351 93/34 11 174 74/33 9 177 19/1 2 - -

Gyıri kapui Általános Iskola 279 196/136 17 279 196/136 17 - - - - -

028 975 Könyves Kálmán Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

508 78/24 6 215 44/16 5 293 34/8 1 - -

Kaffka Margit Általános Iskola 404 93/32 21 276 68/22 9 128 25/10 12 - -

028 978 Szilágyi Dezsı Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

375 23/8 5 175 13/3 200 10/5 5

Görömbölyi Általános Iskola 116 34/4 4 40 14/4 2 76 20/0 2

Gárdonyi Géza Általános Iskola 177 46/14 5 64 26/7 4 113 20/7 1

028 983 Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

422 168/23 27 48 35/7 12 374 133/16 15

Munkácsy Mihály Általános Iskola 411 174/59 122 306 136/46 17 105 38/13

028 980 Bulgárföldi Általános és Ma-gyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

350 295/184 15 429 279/184 15 108 16/0

Erenyıi Általános Iskola 187 n.a. n.a. n.a.

028 985 Avastetıi Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási

504 113/- n.a.

113






Intézmény

Széchenyi István Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intéz-mény

467 158/- n.a.

028 988 Komlóstetıi Általános Iskola 565 266/96 36 493 260/96 36 72 6/0

Fazola Henrik Általános Iskola n.a. n.a. n.a.

Hámori Waldorf Iskola és Gim-názium

213 7 14 213 7 14

Nebuló Általános Iskola Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

Jókai Mór Református Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény


Miskolci Görög Katolikus Álta-lános Iskola

390 63/25 17 390 63/25 17

Szent Imre Katolikus Általános Iskola


038 471

Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI

238 167/91 238 238 167/91

Tüskevár Óvoda és Általános Iskola

172 82/50 172 172 82/50

VACKOR Magánóvoda Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

GARABONCIÁS Alapfokú Mővé-szetoktatási Intézmény


Diósgyıri Alapfokú Táncmővé-szeti Iskola


029 264 Avasi Gimnázium 725 n.a. 1 583 1 142 029 379 Földes Ferenc Általános Iskola 842 98/46 4 413 70/44 1 429 28/2 3

114






029 261 Herman Ottó Gimnázium 858 21/0 1 419 12/0 1 439 9/0 0

029 262 Diósgyıri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet

584 1 3 584 1 3

029 263 Zrínyi Ilona Gimnázium 591 27 1 591 27 1

Fráter György Katolikus Gimná-zium és Kollégium


Miskolci Lévay József Reformá-tus Gimnázium


Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium


Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szak-középiskola


Miskolci Matura Gimnázium 49 n.a. 3 49 3

029 299 Andrássy Gyula Mőszaki Közép-iskola

743 n.a. n.a. 669 80/20 74 20/2

029 296 Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola

924 204/79 7 924 204/79 7

029 308 Bartók Béla Zenemővészeti Szakközépiskola

n.a. n.a. n.a.

029 302 Berzeviczy Gergely Kereske-delmi és Vendéglátóipari Szak-középiskola

639 86/48 0 470 78/39 0 169 8/9 0

029 300 Bláthy Ottó Villamosipari Szak-középiskola

603 64/7 6 603 64/7 6

029 307 Fáy András Közgazdasági Szak-középiskola

762 201 4 622 183 4 140 18

029 301 Gábor Áron „Mővészeti Iskola” Szakközépiskola

758 62/33 59 758 62/33 59

029 297 Kandó Kálmán Szakközépiskola 666 112/13 17 666 112/13 17

029 298 Kós Károly Építıipari Szakkö-zépiskola

828 387/37 24 828 387/37 24

038 016 Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola

872 199/93 11 872 199/93 11

MIOK József Nádor Szakképzı n.a. n.a. n.a.

115






Iskola

KARRINA Szakképzı Iskola Nem önkormányzat által fenntartott intéz-

mény

029 340 Debreczeni Márton Szakképzı Iskola és Kollégium

767 241 20 767 241 20

029 336 Diósgyır-Vasgyári Szakképzı Iskola és Kollégium

1020 440 22 1020 440 22

029 321 Eötvös József Építıipari, Mővé-szeti Szakképzı Iskola és Kollé-gium

1222 378/94 10 1222 378/94 10

029 315 Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-iskola

1061 238/121 7 1061 238/121 7

029 337 Szemere Bertalan Szakközépis-kola, Szakiskola és Kollégium

1520 162 23 1520 162 23

038 033 Martin János Szakképzı Iskola 462 26/75 365 273 62/46 176 189 39/29

Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium

326 157/29 1

Központi Leánykollégium 240 75 4

Petıfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium

299 113/28 n.a.

116

Egyes óvodák, iskolák vonatkozásában az adatok hiányosak, fıként a HH/3H ada-tok. Nem megfelelı az adatszolgáltatás, adatgyőjtés, nem ismert, hogy a Fazola tag-iskolában, a Rónai tagintézményben, vagy az Erenyıi tagiskolában, vagy az Istvánffy tagiskolában felülreprezentáltak-e ezen tanulók. A feltételezések szerint (a helyzet-elemzés más megállapításaira alapozva, pl. a lakóhelyi koncentráció miatt) a HH/HHH tanulók aránya magasabb a többi intézményhez képest.

Az önkormányzat úgy döntött, hogy 2004. szeptemberétıl 33 normál általános iskolá-ját 16 oktatási egységbe vonja össze. A döntés kisebb vihart kavart a pedagógusok körében, de a többség végül tudomásul vette az új szervezeti kereteket. Ugyancsak felkavarta az összevonás a szülıi kedélyeket, de a város vezetıi igyekeztek meg-nyugtatni a szülıket, hogy az intézményi összevonás nem jelenti az iskolakörzetek mechanikus egyesítését. A Városháza azzal indokolta az összevonást, hogy a több intézményt átfogó tantárgyfelosztás révén pedagógus álláshelyeket lehet megmen-teni a csökkenı gyereklétszám ellenére. Emellett az összevonás lehetıséget ad arra is, hogy csökkenı tanulói létszámú iskolákat – tagiskolaként – megmentsenek a be-zárástól. A körzethatár kiszélesítése nagyobb lehetıséget biztosított a tanulók

és a szülık számára az iskolaválasztásra.

2005-ben az önkormányzat ellen 2003. évi CXXV. törvény alapján keresettel élt az Esély a Hátrányos Helyzető Gyerekekért Alapítvány. Az intézmények összevonása-kor nem merült fel szervezési szempontként, hogy az egyes tagintézmények között jelentıs eltérés van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányát illetıen. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy intézményeken belüli kiegyenlítetlenségrıl be-szélhetünk a következı esetekben, melyet az Egyenlı Bánásmód Hatóság is meg-említ. A Hatóság megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat meg-sértette az egyenlı bánásmód követelményét azzal, hogy az általa fenntartott három tagiskolában (Munkácsy Mihály Általános és Mővészeti Iskola, Gyıri Kapui Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola) a hát-rányos helyzető tanulók aránya az összes tanulólétszámhoz képest a 2006/2007. tanév elsı évfolyamában elérte az elkülönítés szegregációs küszöbét. Ugyanakkor

azt is leírja, hogy az elkülönítés megállapítása nem kapcsolható össze a felró-

hatósággal, nem feltételez szándékos vagy tudatos magatartást. A Város 2007.

január 29-ei közgyőlésen néhány iskola esetében – a 25%-os küszöböt figye-

lembe véve – a kötelezı felvételi körzethatárok módosítását végrehajtotta.

A Hatóság elrendeli, hogy az Önkormányzat 2008. szeptember 1.-ig vizsgálja felül a fenntartásában mőködı 10. sz. Petıfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítá-si Nyelvő Iskola és tagintézménye, a Szabó Lırinc Két Tannyelvő Általános Iskola és tagintézménye, a Szilágyi Dezsı Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Is-kola, és tagintézménye Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola, és tagintézménye Hermann Ottó Általános Iskola és Munkácsi Mihály Alapfokú és Mővészetoktatási Intézmény és telephelye, a II. Rákóczi Ferenc Általá-nos és Nemet- Magyar Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és tagintézménye, vala-mint a Bársony János Általános Iskola és Tagintézmények pedagógiai programjait,

117

és egyeztessen az intézményvezetıkkel arról, hogy 2008 szeptember 1-tıl a peda-gógiai programokban biztosítva legyen a székhely és tagintézmények közötti átjárha-tóság19. A 2005-ben az önkormányzat ellen megindult perrel kapcsolatban, tanügy-igazgatási, vagy egyéb intézkedés nem történt, mivel a bírósági határozat nem írt elı korrekciót.

19 Ügyszám: EBH/23/2007/10 (362/1006)

118

6. sz. melléklet

Miskolc MJV Esélyegyenlıségi Tanácsának tagjai

Szervezet

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, felelıs alpolgármester

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, titkár

BAZ. Megyei Cigány Értelmiségi Fiatalok Közhasznú Egyesülete elnöke

Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete elnöke

BAZ. Megyei Bőnmegelızési Alapítvány kuratóriumi elnöke

RECIK Regionális Civil Központ Alapítvány ügyvezetı igazgató

Szimbiózis Alapítvány elnöke

MSZOSZ Nıi Választmány Megyei képviselıje

Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat igazgatója

Városi Rendırkapitányság rendır ezredes

„Iránytő” Avasi Szociális Szolgálatigazgatója

Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda óvodavezetıje

Értünk-Velünk-Együtt Közhasznú Szervezet elnöke

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztály osztályvezetıje

Észak-Magyarországi Regionális Átképzı Központ (ÉRÁK) igazgató

Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, roma foglalkoztatási szervezı

BAZ. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége elnöke

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Jogi Fıosztály fıosztály-vezetı

Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Testülete

Siketek és Nagyotthallók Országos Szövetségének B-A-Z Megyei Szervezetének elnöke, Abaújszántó Város Önkormányzatnak jegyzıje

MINİIES Alapítvány

Javasolt a tanácsnak a MIK Zrt, Családsegítı szolgálat képviselıjével való kiegészí-tése.

119

7. sz. melléklet

Szegregátumok és oktatási-nevelési intézmények

Szegregátumok Bölcsıde Óvoda Általános iskola

09. sz. Bölcsıde Szivárvány Napk. Otth. Óvoda

Árpád úti Napk. Otth. Óvoda

Batsányi J. úti Óvoda

Lórántffy Zsuzsanna N. O. Óvoda

1. Tatárdomb 16. sz. Bölcsıde

Mesevár Napk. Otth. Óvoda


Szeder úti Nak. Otth. Óvoda 2. Puskin u 16. sz. Bölcsıde

Vasgyári Napk. Otth. Óvoda

Fazola Henrik Általános Iskola

3. Miskolctapolca - kıfejtı

25. sz. Bölcsıde Szeder úti Nak. Otth. Óvoda Miskolctapolcai Általános Iskola

07. sz. Bölcsıde Avastetı Napk. Otth. Óvoda

Középszer u. Napk. Otth. Óvoda

5. Csermıkei út – mésztelep

23. sz. Bölcsıde Szilvás u. Napk. Otth. Óvo-da

Kazinczy Ferenc Általá-nos és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda

Fövényszer u. Napk. Otth. Óvoda

6. Mura u. 01. sz. Bölcsıde

Óvoda u. Napk. Otth. Óvoda

09. sz. Bölcsıde Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda

Szivárvány Napk. Otth. Óvoda

Árpád úti Napk. Otth. Óvoda


7. Számozott utcák 16. sz. Bölcsıde

Mesevár Napk. Otth. Óvoda

Bulgárföldi Ált. Isk.

Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda

Stadion" Óvoda

8. Elsı-negyedik u. 09. sz. Bölcsıde

Fazola úti Óvoda

120


Brigád úti Napk. Otth. Óvo-da

Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda

"Stadion" Óvoda

Fazola úti Óvoda 9. Vasgyári út


Aba úti Napk. Otth. Óvoda


10. Tatár u. 15. sz. Bölcsıde

József úti Napk. Otth. Óvo-da

Bársony János Általános Iskola

Aba úti Napk. Otth. Óvoda 11. Békeszálló telep

– Muszkás telep 15. sz. Bölcsıde



Aba úti Napk. Otth. Óvoda 15. sz. Bölcsıde


12. Kalló u.

24. sz. Bölcsıde Bársony J. úti Nak. Otth. Óvoda


Bársony J. úti Nak. Otth. Óvoda

Reményi E. u. Napk. Otth. Óvoda

Avastetı Napk. Otth. Óvoda 13. Nagyavas 25. sz. Bölcsıde

Leszih A. u. Napk. Otth. Óvoda


01. sz. Bölcsıde Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda

Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Taní-tási Nyelvő Iskola

04. sz. Bölcsıde Belvárosi Napk.Otth.Óvoda

Lévay J. u. napk. Otth. Óvo-da

Szinva-Népkerti Napk.Otth.Óvoda

14. Gizella u.

Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat

Weöres Sándor N. O. Óvo-da

József Attila Általános Iskola

11. sz. Bölcsıde Kassai úti Napk. Otth. Óvo-da

Fazekas-Istvánffy Általá-nos és Alapfokú Mővé-szetoktatási Intézmény

15. Tetemvár

24. sz. Bölcsıde Katowice úti Napk. Otth. Óvoda,


121


Brunszvik Teréz N. O. Óvo-da

Dózsa Gy. úti Napk. Otth. Óvoda

Szent László úti Napk. Otth. Óvoda

Zsolcai k. Napk. Otth. Óvo-da

Kassai úti Napk. Otth. Óvo-da

Fazekas-Istvánffy Általá-nos és Alapfokú Mővé-szetoktatási Intézmény

16. Álmos u. 11. sz. Bölcsıde Katowice úti Napk. Otth. Óvoda,


01. sz. Bölcsıde Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda

Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Taní-tási Nyelvő Iskola

Fövényszer u. Napk. Otth. Óvoda

17. Szondi telep Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat Selyemréti Napk. Otth. Óvo-

da

József Attila Általános Iskola

Brunszvik Teréz N. O. Óvo-da

18. Bábonyi-bérc 24. sz. Bölcsıde Szent László úti Napk. Otth. Óvoda

13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Taní-tási Nyelvő Iskola 19 Víkendtelep 01. sz. Bölcsıde József Attila Általános Iskola

122

8. sz. melléklet

Gyermekvédelem a szegregátumokban 2003-2007

Szegregátum / Év 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen

1. Tatárdomb

Alapellátás 17 19 24 22 25 107

Védelembe vétel 0 0 0 0 2 2

Átmeneti nevelés, gyámság 0 0 1 1 1 3

2. Puskin utca

Alapellátás 7 9 9 11 12 48



7. Számozott utcák

Alapellátás 97 137 169 203 225 831



9. Vasgyári út

Alapellátás 13 12 17 22 27 91



11. Békeszálló telep

Alapellátás 19 14 14 34 32 113



12. Kalló utca




14. Gizella utca

Alapellátás 17 15 20 15 15 82



15. Tetemvár

Alapellátás 18 25 43 51 47 184



Forrás: Miskolci Családsegítı Központ, 2008

123

Szegregátum / Év 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen

16. Álmos utca

Alapellátás 13 20 16 19 21 89


Átmeneti nev. gyámság 3 3 6 10 10 32

17. Szondy telep

Alapellátás 62 40 55 46 69 272



18. Bábonyi-bérc

Alapellátás 72 43 70 88 93 366


Átmeneti nevelés gyámság 4 5 5 15 15 44

19. Víkendtelep





Összesen (2003-2007)

Csermıkei út - Mésztelep

Védelembe vétel 1

Átmeneti nevelés, gyámság 11

Muszkás-telep

Védelembe vétel 1


Nagyavas

Védelembe vétel 2


Forrás: Avasi Íránytő Szociális Szolgálat, 2008

Összesen minden szegregátumban

Év 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen

Alapellátás 343 353 457 528 574 2255



Forrás: Miskolc MJV Önkormányzat, 2008

124

Lyukóvölgy

Év 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen

Alapellátás 111 143 172 214 250 890




antiszegregációs terv iii. kötet

Documents