aquincumi füzetek, 13. szám

8/13/2019 Aquincumi Füzetek, 13. szám

http://slidepdf.com/reader/full/aquincumi-fuezetek-13-szam 1/298

AQUINCUM A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai

és leletmentései 2006-ban

Excavations and rescue workat the Aquincum Museum in 2006

Budapest, 2007



Szerkesztő:Zsidi Paula, Vámos Péter

Fordítás:

Simán Katalin, Alice M. Choyke

Technikai szerkesztő:Kolozsvári Krisztián

A külső borítón elöl:Sír feltárása a volt Óbudai Gázgyárterületén (Budapest, III. ker., Záhonyutca 7., Graphisoft Park)

A külső borítón hátul:Kora császárkori sírkertek feltárása azM6-os autópálya Érd és Nagytétényközti szakaszán (Budapest, XXII. ker.,Nagytétény)

A belső borítón: A 2006-ban végzett megelőzőfeltárások helyszínei

Budapesti Történeti Múzeum, 2007Felelős kiadó: Dr. Bodó Sándor főigazgató

Budapest Historical Museum, 2007

Editor-in-chief: Dr. Sándor Bodó, Director

Edited by:Paula Zsidi, Péter Vámos

Translation by:

Katalin Simán, Alice M. Choyke

Technical assistance by:Krisztián Kolozsvári

Front cover:Excavation of a grave in the territory ofthe former Óbuda Gas Factory (BudapestIII, 7 Záhony Street, Graphisoft Park)

Back cover:Excavation of Early Imperial Periodgraveyards on the route of M6 highwaybetween Érd and Nagytétény (BudapestXXII, Nagytétény)

Inside cover:Locations of larger investment ledexcavations in 2006



A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai

és leletmentései 2006-ban

Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2006



Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum

Aquincumi füzetek13. szám

ISSN 1219-9419 (Aquincumi füzetek)ISSN 1219-9427 (Aquincum)



Régészeti feltárások Budapest területén2006-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

A 2006-ban végzett nagyobb megelőzőfeltárások helyszínei . . . . . . . . . . . . . . . 10

Korarómai településrészlet és rómaitemető feltárása Budaújlakon(Anderkó Krisztián – R. Facsády

Annamária) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Régészeti kutatások a katonavárosiamphitheatrum keleti előterében,a Spitzer Gerzson által alapítottkékfestőgyár területén II.

(Kirchhof Anita – Tóth J. Attila – Kondorosy Szabolcs). . . . . . . . . . . . . . 23

Új feltárási eredmények a katonavárosészaknyugati régiójából I.(Kirchhof Anita). . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Cölöpszerkezetes építmények a Bécsi útifazekasműhely közelében (Balázs Péter

– Hable Tibor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Feltárások a 2-3. századi aquincumilegiotábor praetenturájában (AnderkóKrisztián – Beszédes József) . . . . . . . . . 67

Feltárás az aquincumi canabae északkeleti régiójában (Vámos Péter) . . . . . . . . . . . .78

Archaeological excavations in the territoryof Budapest in 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Sites of the larger investment-ledexcavations conducted in 2006 . . . . . . 10

The excavation of part of an earlyRoman settlement and Roman cemeteryat Budaújlak (Krisztián Anderkó

– Annamária R. Facsády) . . . . . . . . . . . 12

Archaeological investigations in theeastern foreground of the Military Townamphitheatre in the territory of theblue-dyer factory founded by Gedeon

Spitzer II (Anita Kirchhof – Attila J. Tóth – Szabolcs Kondorosy) . . . . . . . . . . . . . . 23

New excavation results from thenorthwestern region of the MilitaryTown I (Anita Kirchhof) . . . . . . . . . . . . 40

Post-contructions near the potteryworkshop on Bécsi Road (Péter Balázs

– Tibor Hable) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Excavations in the praetentura of the2nd-3rd century legionary fortress of

Aquincum (Krisztián Anderkó – JózsefBeszédes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

Excavations in the northeastern region ofthe Aquincum canabae(Péter Vámos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

Tartalom Contents



Beszámoló a Ladik utcai temető újabbsírcsoportjainak feltárásáról(Budai Balogh Tibor) . . . . . . . . . . . . . . 88

Előzetes jelentés az aquincumipolgárváros keleti (gázgyári) temetőjénekfeltárásáról (Lassányi Gábor) . . . . . . 102

„Átriumos hosszúház-lakótraktus”:hitelesítő feltárás az aquincumipolgárváros északkeleti részén II.(T. Láng Orsolya). . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Őskori telep és római kori

árokrendszer nyomai Törökkőn(Budai Balogh Tibor) . . . . . . . . . . . . . 129

A Testvérhegyi villa területén végzettfeltárások újabb eredményei(Havas Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Próbafeltárás a csúcshegyi római villakörnyezetében II. (Havas Zoltán – Szilas

Gábor – M. Virág Zsuzsanna). . . . . . . 154Feltárás a Víziváros Szent Péter mártírvárosnegyedében (Benda Judit – HableTibor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

Régészeti lelőhelyek a 4. számúmetróvonal Lágymányosi állomásain(Reményi László – Horváth László

András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

Régészeti kutatások az egykori Kinizsilaktanya területén (M. Virág Zsuzsanna

– Tézer Zita) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196

Kutatások az albertfalvi vicus északirészén (Beszédes József) . . . . . . . . . . . 205

Report on the excavation of new groupsof graves in the Ladik street cemetery(Tibor Budai Balogh) . . . . . . . . . . . . . . 88

Preliminary report of the excavation inthe eastern cemetery (Gas Factory) of the Aquincum Civil Town(Gábor Lassányi) . . . . . . . . . . . . . . . . 102

“Strip house with an atrium-residencewing”: authentication excavation in thenortheastern part of the Aquincum CivilTown II (Orsolya T. Láng) . . . . . . . . . 117

Traces of a prehistoric settlement and aRoman period ditch system at Törökkő(Tibor Budai Balogh) . . . . . . . . . . . . . 129

Recent results of excavations in the areaof the Testvérhegy villa(Zoltán Havas) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Test excavation in the region of the

Roman villa on Csúcshegy II(Zoltán Havas – Gábor Szilas – Zsuzsanna M. Virág) . . . . . . . . . . . . 154

Excavation in the Saint Peter the Martyrdistrict of the Víziváros (Judit Benda

– Tibor Hable) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

Archaeological excavation at Lágymányosstations for underground line 4 (László

Reményi – András László Horváth) . . .187

Archaeological investigations in theterritory of the former Kinizsi barracks(Zsuzsanna M. Virág – Zita Tézer) . . .196

Investigations in the northern part of the Albertfalva vicus (József Beszédes) . . . 205



Régészeti kutatások a csepeli KözpontiSzennyvíztisztító Telep területén(Horváth M. Attila – Endrődi Anna

– Maráz Borbála) . . . . . . . . . . . . . . . . 216

Ős- és római kori lelőhelyek feltárása azM6 autópálya nyomvonalán 2006-ban(Beszédes József – Szilas Gábor) . . . . . 233

Az Aquincumi Múzeum kisebbfeltárásainak helyszínei és eredményei a2006. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

Az Aquincumi Múzeum további feltárást

nem igénylő próbaásatásai és régészeticélú megfigyelései 2006-ban . . . . . . . 276

Rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . 278

A 2006. évi feltárások közreműködői . . . 279

A 2006. évi jelentősebb feltárásokmegbízói és támogatói . . . . . . . . . . . . 281

A BTM Aquincumi Múzeumának ésmunkatársainak 2006-ban megjelentpublikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

Archaeological investigations in theterritory of the Central Sewage Works onCsepel Island (Attila M. Horváth

– Anna Endrődi – Borbála Maráz) . . . 216

Excavation of prehistoric and Romanperiod sites along the route of the M6highway in 2006(József Beszédes – Gábor Szilas) . . . . . 233

Locations of and results from small-scaleexcavations conducted by the AquincumMuseum in 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . 274

Archaeological observation work and testexcavations carried out by the AquincumMuseum in 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . 276

Abbreviations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278

Participants in the excavationsin 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279

Employers and patrons of the mostimportant excavations in 2006 . . . . . . 281

Publications by the staff of the Aquincum Museum in 2006 . . . . . . . 283



8

A fővárosban végbemenő fejlesztésekkelkapcsolatos valamennyi régészeti beavat-kozást, folyamatosan futó topográfiai és

településszerkezeti kutatási programjánakmegfelelően, továbbá területi illetékessé-géből adódóan, 2006-ban is a BudapestiTörténeti Múzeum látta el. A 2006. éviásatási szezont a nagyberuházásokhozkapcsolódó régészeti munkák jellemezték.

A 4-es metró építése, az M0-ás körgyű-rű keleti szakaszának és a 6-os út nyom-vonalának kialakítása, továbbá a Csepeli

Szennyvíztisztító telep építése, valamint afővárosi útvonalak és közművek felújításimunkái kiemelkedő feladatokat jelentetteka múzeum régészei számára. A nagyberu-házásokhoz kapcsolódó feltárások gyors ésszakszerű végrehajtását az intézménybenkialakított és évek óta hatékonyan működőörökségvédelmi rendszer tette lehetővé.Természetesen munkatársaink emellett el-látták a kisebb fejlesztésekhez kapcsolódó

régészeti beavatkozásokat is. Összességében2006-ban a múzeum 30 régésze 49 meg-előző feltárást, 24 próbafeltárást végzett,valamint 185 helyszínen látott el régészetiszakfelügyeletet. A feltárások során ismert-té vált több száz sír és temetőrészlet, vala-mint több ezer települési objektum, tele-pülésrészlet további adatokat szolgáltatotta főváros ős- és római kori településszerke-

zetére, topográfiájára vonatkozólag.

Régészeti feltárásokBudapest területén2006-ban

Archaeological excavationsin the territory of Budapestin 2006

The Budapest History Museum, as theorganization responsible for the territory,conducted all the archaeological interven-

tions linked with development work in2006 in accordance with its on-going topo-graphic and settlement structural researchproject as well. The excavation season in2006 was characterized by archaeologicalactivities connected with major develop-ment work. The construction of under-ground line 4, the identification of sitesalong the path along the eastern section

of highway ring M0 and route no. 6, in thearea of construction of the Sewage Worksin Csepel and the reconstruction workscarried out on the roads and the publicutilities of the capital created significantchallenge for the archaeologists of ourmuseum. The system for heritage protec-tion developed in our institution, whichhas effectively operated for years, insuredthe fast and proper effectuation of the

excavations linked to large investments.Naturally, our colleagues also carried outthe archaeological interventions linked tominor developments. On the whole, 30 ar-chaeologists from the museum conducted49 investment-led excavations, 24 test ex-cavations and archaeological observationat 185 sites. Hundreds of graves and partsof cemetery as well as thousands of settle-

ment features and parts of settlements



9

A 3699 feltárási nap nyomán rekordmennyiségű, 1742 láda leletanyag és to-vábbi 474 láda csontanyag került a múze-umba. A jelentős történeti forrásértékkel

rendelkező leletek egy része kiemelkedőmuzeológiai értékkel is bír. Erről a szakmaiközönség mellett az érdeklődő látogatók ismeggyőződhettek ez utóbbi emlékekbőlmegrendezett új szerzeményi kiállításun-kon. A 2006. év legszebb ős- és római korileleteit bemutató tárlat a BTM AquincumiMúzeumának új, ezév szeptember 14-énátadott kiállítási épületének (volt ELMŰépület, Budapest, III. ker., Szentendrei út

135.) első időszaki kiállításán látható. Aze kötetben ismertetett feltárások kiállítá-son bemutatott leleteinek fényképpel el-látott katalógusa az Aquincumi Múzeumhonlapján(www.aquincum.hu) is megte-kinthető.

Zsidi Paula

uncovered during excavations provideddata on prehistoric and Roman Periodsettlement structures and the ancient to-pography of the capital.

The result from the 3699 excavationdays comprised a record quantity of finds:1742 boxes of archaeological finds and 472boxes of faunal material were transportedto the museum. The finds have a signifi-cant source value and some of them havea significant museum value as well. Botharchaeologists and the interested publiccould ascertain this in the exhibition ofnew acquisitions organized from the lat-

ter materials. The finest of the prehistoricand Roman period finds can be seen inthe first temporary exhibition shown inthe new exhibition building of the BHM

Aquincum Museum (the former ELMÜbuilding, Budapest III, 135 SzentendreiRoad) inaugurated on September 14 thisyear. The catalogue of the finds recoveredduring the excavations and described in

this volume as well as their photographicdocumentation can also be found on thehome page of the Aquincum Museum(www.aquincum.hu).

Paula Zsidi



10

Sites of the largerinvestment-led excavationsconducted in 2006

(Marked on the maps on the inner covers)

Aquincumi katonai táborok, katonaváros 1. Bp. III. Lajos utca 28–30. (Anderkó

Krisztián – R. Facsády Annamária)

2. Bp. III. Nagyszombat utca 1.(Kirchhof Anita)

3. Bp. III. Vörösvári út 111–117.(Kirchhof Anita)

4. Bp. III. San Marco utca 48–50.(Balázs Péter – Hable Tibor)

5. Bp. III. Polgár utca 8–10. (AnderkóKrisztián – Beszédes József)

6. Bp. III. Miklós tér 5. (Vámos Péter)

7. Bp. III. Szentendrei út 63–67., Ladikutca 7–11. (Budai Balogh Tibor)

Az aquincumi polgárváros és körzete 8. Bp. III. Záhony utca 7. (Lassányi

Gábor) 9. Bp. III. Szentendrei út – Aquincum

polgárváros (T. Láng Orsolya)

Aquincumi territorium

10. Bp. III. Törökkő dűlő, Kiscsillag utca4–10., 6–8., 14., 18–20. (Budai BaloghTibor – Horváth Zoltán)

11. Bp. III. Testvérhegy, Lángliliom utca.– Bécsi út 314. (Havas Zoltán)

12. Bp. III. Csúcshegy – Harsánylejtő(Havas Zoltán – M. Virág Zsuzsanna

– Szilas Gábor)

A 2006-ban végzett nagyobbmegelőző feltárásokhelyszínei

(Jelölésük a belső borítón lévő térképeken)

Military forts and the Military Town 1. Bp. III. 28–30 Lajos Street (Krisztián

Anderkó – Annamária R. Facsády)

2. Bp. III. 1 Nagyszombat Street(Anita Kirchhof)

3. Bp. III. 111–117 Vörösvári Road(Anita Kirchhof)

4. Bp. III. 48–50 San Marco Street (PéterBalázs – Tibor Hable)

5. Bp. III. 8–10 Polgár Street (AnderkóKrisztián – József Beszédes)

6. Bp. III. 5 Miklós tér (Péter Vámos)

7. Bp. III. 63–67 Szentendrei Road, 7–11Ladik Street (Tibor Budai Balogh)

Aquincum Civil Town and its environs 8. Bp. III. 7 Záhony Street (Gábor

Lassányi) 9. Bp. III. Szentendrei Road – Aquincum

Civil Town (Orsolya T. Láng)

Territory of Aquincum

10. Bp. III. Törökkő Street, 4–10, 6–8, 14,18–20 Kiscsillag Street (Tibor BudaiBalogh – Zoltán Horváth)

11. Bp. III. Testvérhegy, Lángliliom Street,– 314 Bécsi Road (Zoltán Havas)

12. Bp. III. Csúcshegy – Harsánylejtő(Zoltán Havas – Zsuzsanna M. Virág

– Gábor Szilas)



11

Aquincumon kívüli táborok és települések,limes menti kutatás

13. Bp. II. Medve utca 17. (Benda Judit – Hable Tibor)

14. Bp. XI. 4-es Metró, Móricz Zsigmondkörtér, Bocskai út, Etele tér (HorváthLászló András – Reményi László)

15. Bp. XI. Beregszász út – Rodostó utca– Nagyszeben utca – Névtelen utca(M. Virág Zsuzsanna – Tézer Zita)

16. Bp. XI. Hunyadi János út 16.(Beszédes József)

17. Bp. XXI. Csepel-sziget (Endrődi Anna – Maráz Borbála – M. Horváth Attila)

18. Bp. XXII. Nagytétény, M6 autópályanyomvonala (Szilas Gábor – Beszédes

József)

Forts and settlements outside Aquincum,investigations along the limes

13. Bp. II. 17 Medve Street (Judit Benda–Tibor Hable)

14. Bp. XI. 4 Metro, Móricz ZsigmondSquare, Bocskai Road, Etele Square(András Horváth László – LászlóReményi)

15. Bp. XI. Beregszász Road – RodostóStreet – Nagyszeben Street – NévtelenStreet (Zsuzsanna M. Virág – ZitaTézer)

16. Bp. XI. 16 Hunyadi János Road (JózsefBeszédes)

17. Bp. XXI. Csepel-sziget (Anna Endrődi – Borbála Maráz – Attila M. Horváth)

18. Bp. XXII. Nagytétény, track M6highway (Gábor Szilas – JózsefBeszédes)



12

Budaújlak egyik meghatározó, jellegzetesépülete az újlaki templommal szembenálló volt általános iskola. Közvetlenül mel-

lette, a Bécsi úton felújításra vár a 18. szá-zad végén épült, s a 19. század első felébensörházként működő egyemeletes barokkház. Mindkét épületet a szabályozási tervértelmében csak átalakítani lehet, lebon-tani nem. A műemlék épületeket magában fog-laló, Szépvölgyi út – Lajos utca – Sajkautca – Bécsi út által határolt telektömböt

a Biggeorge’s-NV Ingatlanfejlesztő Zrt. vá-sárolta meg irodaépület építésére. Az ille-tékes műemléki hatóság (KÖH) a korábbisörház melletti földszintes újlaki kis házakhomlokzati részének megtartását is előír-ta, megőrizve ezzel valamennyit a Bécsi úteredeti hangulatából. A korabeli budaújlakihangulatot idéző utcafront mögé azonbanúj, a mai követelményeknek és elvárások-nak megfelelő épülettömb kerül. A volt

iskolaépület átalakításával egyidejűleg aLajos utcai oldalon felépülő irodaépületalatt többszintes mélygarázs készül. A városkép szempontjából igen örven-detes döntések a régészeti feltárás lehe-tőségeit némileg leszűkítették. A leendőmélygarázs megépítése a lelőhely teljesmegsemmisülését jelenti, a megtartandóépületek mellett pedig csak biztonsági

sáv kihagyásával dolgozhattunk. A kuta-

Kora római településrészletés római temető feltárásaBudaújlakon

(Budapest, II. ker., Lajos utca 28–34. – Szépvölgyi utca 6. – Bécsi út 29–35. –Sajka utca, Hrsz.: 14789, 14790, 14791,14792, 14793, 14794)

The excavation of part ofan early Roman settlementand Roman cemetery at

Budaújlak(Budapest, II, 28–34 Lajos Street – 6 Szép-völgyi Street – 29–35 Bécsi Road – SajkaStreet, Lrn: 14789, 14790, 14791, 14792,14793, 14794)

One of the determinant and character-istic buildings in Budaújlak is the for-mer elementary school facing the Újlak

church. The two-storey baroque housebuilt at the end of the 18th century andused as a brewery in the first half of the19th century stands next to the school andawaits reconstruction work. According tothe planning policy, both buildings can bealtered but not demolished. The Biggeorge’s-NV IngatlanfejlesztőZrt purchased the block of lots, including

the buildings of historic interest, borderedby Szépvölgyi Road – Lajos Street – SajkaStreet – Bécsi Road with the intention ofconstructing an office building. The com-petent heritage authority (KÖH) decreedthat the fronts of the small one-storey build-ings standing beside the former brewery inÚjlak should be preserved so that some-thing of the original atmosphere of BécsiRoad would remain. However, a building

meeting the demands and requirementsof today’s times will be constructed be-hind the street fronts, preserved to recallthe former ambience of Budaújlak. In par-allel with the alterations on the old schoolbuilding, a multi-level deep parking will bebuilt under the office building that will oc-cupy the Lajos Street side.

These architectural decisions, which

are advantageous to the townscape, nev-



13

1. kép: Az ásatási terület összesítő rajzaFig. 1: Complex plan of the excavations

Hamvasztásos sír/Cremation burial

Csontvázas sír/Inhumation burial

Sírsztélé kőpersellyel/Stele with socketedlimestone blocks

10. sír/Grave no. 10

É



14

tott terület nagysága megközelítőleg 1050négyzetméter volt, amelyet a Lajos utcaiépületek lebontása után 2006. szeptember25. és december 20. közötti időszakban

tártunk fel. (1. kép) Budaújlak felújítása a 1990-es évekbenkapott új lendületet. Az építkezéseketmegelőző feltárások során a terület topog-ráfiájának egyes korszakairól, élesen elkü-löníthető funkcióváltásairól és nem utolsósorban történeti földrajzáról kaphattunkmozaikszerű képet. (FACSÁDY 1996,1997, 1999, 2001, 2003, HABLE 2002) Je-lenlegi munkánk előkészítése szempontjá-

ból az 1993-ban és 1998-ban, a Sajka utcadéli oldalán lévő telken végzett ásatások(FACSÁDY 1999) adatai a legfontosabbak.E feltárások megfigyelései alapján elsősor-ban az úgynevezett Bécsi úti vegyes rítusútemető újabb parcellájára, illetve kora ró-mai időszakból származó beépítésre szá-míthattunk.

Területünk a Bécsi úttól kelet felé lejt,

de megfigyeléseink szerint a szintkülönb-ség a római korban kisebb lehetett. A ku-tatott terület északkeleti részén egy sekély,teknőszerű mélyedést, illetve a területegészére kiterjedő, jelentős mértékű föld-mozgásra utaló nyomokat figyeltünk meg.

A nyugatról kelet felé lejtő talajon az erő-teljes vízfolyás során apróköves – kavicsosárok keletkezett, amiben minden bizony-nyal az úgynevezett Szépvölgy-árok egyik

ágát ismerhetjük fel. A geológiai megfi-gyelések az egész telektömbön a termetttalaj teljes hiányát, erőteljes vízjárást éshordalék lerakódást mutatnak. Az esetleges őskori megtelepedésre csaka kevés kerámialelet alapján következtet-hetünk. Az altalaj felett barna, helyenkéntagyagos földréteg húzódott, amiből kevésrómaival kevert őskori, objektumhoz nem

köthető kerámia került elő. A terület hasz-

ertheless somewhat limited the scope ofthe archaeological excavations. The con-struction of the deep parking will destroythe entire site and we had to omit a safety

zone beside buildings that would be pre-served. The investigated territory covereda surface of about 1050 m2. Excavationswere completed there between Septem-ber 25 and December 20, 2006, after thebuildings in Lajos Street had been demol-ished. (Fig. 1) The large-scale reconstruction of Bu-daújlak started in the 1990s. A mosaicpicture of the archaeological periods rep-

resented there, the marked changes in thewas the territory was used of over time andthe historical geography of the topographyof the territory could be delineated as theresult of excavations preceding construc-tion work. (FACSÁDY 1996, 1997, 1999,2001, 2003, HABLE 2002) Regarding thepreparations for this excavation, the datafrom the excavations conducted on the

lot on the southern side of Sajka Streetin 1993 and 1998 (FACSÁDY 1999) areof key importance. Based on observationsmade during these excavations, we ex-pected to find another parcel of the BécsiRoad cemetery with its mixed rites andbuildings from the Late Roman period. The territory slopes from Bécsi Roadto the east, although the level differencesmust have been smaller in the Roman pe-

riod. A shallow trough-shaped depressionwas observed in the north–eastern part ofthe investigated territory, and traces of sig-nificant earth movement were noted overthe entire surface. Intensive water flowscreated a gully filled in with small stonefragments and pebbles washed down theslope from west towards east. This gullymust have been a branch of the so-called

Szépvölgy-gully. Geological observations



15

nálata a római kor alatt vált intenzívvé,funkciójának váltása jól elkülöníthető. Akora római, markomann háborúk előttiidőszakban kőlapozású, agyagtégla falú,bizonytalan rendeltetésű épületek álltakitt, ezek teljes pusztulása után kezdődöttmeg a temetkezés. A római kor után csu-

pán az újkor folyamán válik ismét számot-tevővé a terület használata. A barna, helyenként agyagos réteg fe-lett, a telek keleti–délkeleti felén volt csakmegfigyelhető az a világosbarna, enyhénköves földréteg, amit teljesen beborí-tott – már a terület egészén megtalálható– barnássárga löszös, homokos réteg. Errerakódott a kelet felé egyre vastagodó, sár-ga-zöld-szürke rétegekből álló homokos

üledék, ami a nyugatról lezúduló víz általszállított hordalék lerakódásának marad-ványa. E két utóbbi rétegből kerültek előa római kori sírok. A hordalék lerakódásaa római korban is intenzív lehetett, miveltemetkezéseket, sírcsoportokat választ elegymástól.

A temetőrészben összesen 81 sír kerültelő, jelentős részük (74 sír) hamvasztásos

temetkezés. Ezek általában lekerekített

recorded the complete absence of humusover the entire territory of the block of lotsreflecting intensive water flows and the re-deposition of debris.

Only a few ceramic finds indicatedthe prehistoric settlement of this area.

A brown, in a few places clayey soil layer

covered the subsoil. It contained a fewprehistoric pottery shards mixed with Ro-man shards, but they could not be linkedto features. The intensive use of the areastarted in the Roman period and changesin function could clearly be demonstrat-ed. Buildings of uncertain function stoodhere in the Early Roman period before theMarcomann wars. These houses had stonefoundations and mud-brick walls. After

they perished, the area was turned into aburial ground. The next intensive use ofthis territory can be dated from the EarlyModern age. In the eastern–southeastern half of thelot, only a light brown slightly stony layercovered the brown-in-spots clayey layer.This layer was completely covered witha brownish yellow loessy-sandy layer over

the entire area of the lots. A sandy deposit

2. kép: Szórthamvassír mellékletekkelFig. 2: Cremationburial with with

grave goods



16

sarkú, téglalap alakú, többnyire agyaggaltapasztott oldalú sírok, észak–déli irá-nyú, szórthamvas temetkezések. (2. kép)Két esetben sírkert is előkerült. Az egyik

sírkert 3 méter átmérőjű, kör alakú, fala45-60 centiméter széles, habarcsba rakottmészkövekből készült, a másik, négyszögalakban fektetett, nagyméretű mészkő-hasábokból állt. A temetkezések egy ki-vételével nem vágták egymást, ugyanak-kor erőteljes szintkülönbségeket lehetettközöttük megfigyelni. Valószínű, hogy eznem a temetkezések nagyobb időbeli kü-lönbségéből, hanem egy-egy kiadósabb

esőzés utáni hordalékos feltöltődésbőladódik. A kedvezőtlen földrajzi viszonyokmiatt a temető nem volt hosszú ideighasználatban, esetleg csak egy-egy szára-zabb időszakban temetkeztek ide. A síroktöbbsége szegényes, kevés mellékletet tar-talmazó temetkezés. A korsók, mécsesek,fazekak, tálak, vasszögek mellett néhányillatszeres üveg, térdfibula és kevés pénz-

érme volt a sírokban. A mindennaposhasználati tárgyak mellett csupán egy párdarab különlegesebb, jobb minőségű mel-léklet, többek között bronztégely, valamintszvasztika formájú fibula került elő. A feltárt 7 csontvázas sír közül hat ko-porsó nélküli temetkezés volt, észak–délitájolással. Mellékletük nagyon szegényes,egy gyermeket vékony bronz karpereccelés pénzérmével temettek el. Az egyetlen

kőlapokkal határolt sír a többitől eltérő tá-jolásban, nyugat–kelet irányban feküdt. A sírkőállítás szokásának elterjedtségétbizonyítják a hamvasztásos horizonthoztartozó sírkövek. (3.-4. kép) A különle-ges geológiai viszonyokhoz (hordalékos,laza talaj – időszakosan vizes környezet)alkalmazkodva a mészkő sírsztéléket egytömbből faragott, négyszögletes vagy há-

romszögletű, csaplyukkal ellátott mészkő

of yellow-green-grey layers settled on top,thickening in an easterly direction. Thisdeposit represents the remains of the de-bris deposit carried by water from the west.

Roman graves were found in the latter twolayers. Debris deposition could be inten-sive in the Roman period as well since itseparated burials and grave groups. Altogether 81 graves were uncoveredin the cemetery segment. Most graves(74) contained cremation burials. Thegrave-pits are plastered with clay and haverounded corners. They are usually oblongand north–south oriented and contained

cremation burials with scattered ashes.(Fig. 2) In two cases, we found graveyards.One of the graveyards was round with a di-ameter of 3 m. Its mortared stone wall was45-60 cm thick. The other was composedof large stone slabs laid down to form asquare shape. The burials did not inter-sect each other except for a single casealthough significant differences could be

observed in their depth. This probablydoes not mirror chronological differencesbut comes from the debris fill depositedafter heavy rainfalls. Due to the unfavour-able geographical setting, the cemeterywas not used for very long, perhaps onlybeing used in a few drier periods. Themajority of the graves were poor and con-tained but a few grave goods. Jugs, lamps,pots, bowls and iron nails as well as a few

perfume vials, knee brooches and coinswere found in the graves. Beside articlesof everyday use, only a few more special,higher quality grave-goods, among them asmall bronze bowl and a swastika-shapedbrooch were uncovered. There was no coffin in six of the sevennorth–south oriented inhumation burials.The grave-goods were poor: one child was

buried with a thin bronze bracelet and



17

perselyekbe állították. A temetőrészbőlösszesen 6 darab sírkőtartó persely kerültelő, közülük öt a hozzátartozó sírkő tö-redékével együtt. Az in situ feltárt kövekmindegyike kelet–délkelet felé nézett, kö-zülük négyet állva, kettőt eldőlve találtunk.

A sírsztélék közül három kövön hosszabb-

rövidebb felirat maradványa olvasható, eb-ből két kő alsó részét kantharoszból kinö-vő levél és szőlő indák díszítik. Az egyiksztélén, a fehér alapozáson még jól látszika betűk és indák, levelek piros festése.Ugyanez a díszítés figyelhető meg a ne-gyedik töredék lábazatán, az ötödik sztéléránk maradt darabján sem felirat, sem dí-szítés nem azonosítható.

Az ásatási terület északi oldalán, a volt

iskola épületszárnyai által közrezárt U-ala-kú térségben, a temető más részeitől ter-mészetes árok által elválasztott, elkülönü-lő helyen sírkamra maradványa került elő(10. sír). Déli oldalát habarcsba rakottkövekből készült, 3 méter hosszú, 50 cen-timéter vastag, kelet–nyugat irányú fal ha-tárolja, melynek szerepe talán a hordalékés a vízfolyások távoltartása lehetett. A sír-

kamra ugyancsak 50 centiméter vastagsá-

a coin. The only grave edged with stoneslabs had a different orientation: it lay in awest–east direction. The tombstones of the cremation hori-zon demonstrate what a popular customit was to erect a grave stele. (Figs. 3 and4) Because of the special geological set-

ting (loose soil formed from depositeddebris and an intermittently waterloggedenvironment), the limestone steles wereplaced in sockets with dowel-holes cutinto quadrangular or triangular lime-stone blocks carved from a single piece.Six socketed limestone blocks for steleswere uncovered in this segment of thecemetery and five of these were foundtogether with the fragments of the grave

stele. All the stones found in situ lookingto the east–southeast. Four were foundstanding, while two had fallen down. Theremains of inscriptions of various lengthscan be read on three steles, and leaves andgrapevines emerging from a cantharosornamented the lower parts of two gravesteles. The red painting on the letters, thevines and the leaves can still be observed

against a white background on one of the

3. kép: Az ásatásiterület összképein situ sírkövekkelészak felőlFig. 3: Generalview of the

excavations within situ gravestonesfrom the north



19

utaló lelettel viszont nem találkoztunk. Az északnyugati sarokban, a sírkamra pad-lóján összeroppant tárolóedény feküdt.Tartalmának vizsgálata még nem történtmeg, nem tudjuk, tartalmazhatott-e em-beri hamvakat. A vízmosás és az újkori ré-tegek teljesen elpusztították a sírépítmény

egyéb lehetséges részeit (például felsőszint, bejárat), így típusának megállapítá-sa nem lehetséges.

A temetkezés megkezdése előtt a terü-let egy részén épületek álltak. A felületészakkeleti részén egy kelet–nyugat irá-nyú épületnek két helyisége került elő.(6. kép) Teljes méretük: 9×5,5 méter. Anyugati, 5×4,50 méteres belméretű he-lyiséget határoló, 50 centiméter vastag

alapfalak 70 centiméter magasságbanmaradtak meg. A lapjára fektetett, agyag-ba rakott kőalapozáson állt az agyagtéglafal, ami fél római láb (12-15 centiméter)vastagságú, 1 római láb (körülbelül 30centiméter) szélességű, és körülbelül 1,5római láb (45-50 centiméter) hosszúságútéglákból készült. A felmenő fal az ala-pozás tetejétől számítva helyenként 50

centiméter magasságig megmaradt. A ke-

was preserved on the eastern and southernwalls, and the plaster itself was preservedon the western side as well. The interiorof the chamber measured 270×250 cm.Loose debris of daub and charcoal mixedwith yellowish loess was found in thechamber. Below, 20-25 cm wide and 160

cm long planks, probably from pine, basedto András Grynaeus’s preliminary identifi-cation on-site, were laid on the floor in awest–east direction. The planks were heldtogether with iron nails, many of whichwere found in place. (Fig. 5) The majorityof the finds were comprised fragments ofgrey household ceramics. In addition eightcoins and a heart-shaped bronze fittingwere also recovered from the grave. We

found no trace of a skeleton. A crushedstorage jar stood in the north–western cor-ner. Its contents have not yet been anal-ysed so we do not know if it contained hu-man ashes. Water flows and modern layershave totally destroyed the other parts ofthe sepulchre (e.g. upper level, entrance),so we could not determine its type. Buildings formerly stood in a part of

the area prior to the burials. Two rooms of

5. kép:DeszkapadozatúsírkamraFig. 5: Grave chamberwith planked floor



20

leti helyiségnél az agyagtéglákat a későbbitemetkezések erősen bolygatták, ezek márnem voltak megfigyelhetők. Az alapozásés a felmenő falak találkozásánál – rész-

ben az agyagfalra is felkenve – megma-radt a szürke agyagból készült járószint,amelyen több kisebb-nagyobb edénytö-redéket – lezouxi és rheinzaberni terrasigillatákat – találtunk. A járószint alattirétegek is nagy mennyiségű római kerámi-át rejtettek – többek között észak-itáliaisigillata töredéket – de azt nem lehetettmegfigyelni, hogy korábbi épületek álltakitt, vagy ennek az épületnek a többszöri

megújításával számolhatunk. Az északifal közepénél, a járószintnél valamivelmagasabban, tűzrakó hely maradványaikerültek elő. Ugyanilyen paticsfolt a másikhelyiségben is előkerült, szintén az északifal középénél.

A nyugati és a déli oldalon az agyagfala-zat indításánál kisebb kövekből álló töltéshúzódott, amely valószínűleg a gyakori víz-

folyásoktól és hordalék mozgásától védtea falat. Mindkét helyiségbe, sőt az épületfalaiba több hamvasztásos és csontvázas

an east–west directed building were un-covered in the north–eastern part of thesurface. (Fig. 6) Together they measured9×5.5. m. The 50 cm thick foundation

walls that bordered the 5×4.50 m westernroom were preserved to a height of 70 cm.They were made stones laid horizontallyin clay. The vertical mud-brick wall builtupon it was 0.5 Roman feet (12-15 cm)thick, 1 Roman foot (about 30 cm) wideand about 1.5 Roman feet long (45-50cm). At certain places, it was preservedto a height of 50 cm from the top of thefoundation. In the eastern room, the later

burials had badly damaged the mud bricksso that they were no longer visible. Thegrey clay floor level was preserved at theline where the foundation met the verti-cal walls and was partly smeared over themud brick walls. Pottery shards of varioussizes as well as Samian wares from Lezouxand Rheinzabern were found lying on it.The layers under the floor level also con-

tained a large number of Roman ceram-ics, including northern Italian Samianware fragments. It could not be observed,

6. kép: Kora rómaiépület részleteészakkelet felőlFig. 6: Part ofa Early Romanbuilding from

north-east



21

sír is vágódott, sőt az elplanírozott épü-letmaradványok fölé két, perselybe állítottsírkő is került. A sírmezőt megelőző időszakból több,

nyugat–kelet irányú fal is előkerült. Egy90 centiméter vastag, agyagba rakott kö-vekből készült, nyugat–kelet irányú falatkörülbelül 25 méter hosszan, az ásatásiterület teljes hosszában feltártunk, funk-ciója azonban igen bizonytalan. Több síris közvetlenül rajta feküdt, így a temet-kezések idején már elvesztette eredetirendeltetését, felmenő falrésze teljeseneltűnt.

A területet tehát a római korban, leg-korábban az 1. század végétől hasznosí-tották. A felület egy részén épület vagyépületek álltak a késő Antoninus korig,majd viszonylag rövid idő alatt – amit a2. század végére – 3. század első felére kel-tezhető szvasztika fibula (BÖHME 1972)is alátámaszt – egy temetőparcella kialakí-tására került sor.

A feltárás során két oltár is előkerült. A másodlagosan felhasznált, csaknem ép,kisméretű oltárt Silvanusnak állították,felirata: SILVANUS DOMESTICUS, mígegy erősen töredékes darabon csupán azEX VOTO szövegtöredék maradt ránk.

Anderkó Krisztián –R. Facsády Annamária

Irodalom/References:

BÖHME 1972 – Böhme, A.: Die Fibelnder Kastelle Saalburg und Zugmantel.Saalburg Jahrbuch XXIX. (1972) 45–46.FACSÁDY 1996 – R. Facsády A.: Kuta-tások a katonai territorium déli részén:Budaújlak a római korban. Aqfüz 2 (1996)

14–21.

however, whether buildings had stood hereearlier or whether this building had beenrepeatedly reconstructed. The remains ofa place where fire had been kindled were

discovered in the middle of the northernwall somewhat higher than the floor level. A similar daub spot was uncovered in theother room as well, also in the middle ofthe northern wall. A small bank composed of smallerstones ran by the beginning of the clay wallon the western and the southern sides,which probably protected the walls fromthe frequent water flows and the move-

ments of debris carried with the water. A number of cremation and inhumationburials intersected both rooms and thewalls of the building. Two grave stele setinto socketed bases were unearthed abovethe levelled building remains. A few west–east running walls were alsorecovered dating from the period preced-ing the cemetery phase. A 90 cm thick

west–east running wall built of stoneslaid in clay was unearthed along a lengthof about 25 m down the entire length ofthe excavation territory. Its function is un-certain. Several graves lay right on top soit must have lost its function by the timeof the burials and the vertical walls com-pletely disappeared. Based on the excavation results, the ter-ritory was used in the Roman period from

the end of the AD 1st century at the earli-est. A building or several buildings stoodon a part of the territory until the late

Antonine period. Soon after a cemeteryparcel was established there for a shortperiod. This date is supported by the dis-covery of a swastika brooch dated fromthe end of the AD 2nd century and thefirst half of the AD 3rd century. (BÖHME

1972)



22

FACSÁDY 1997 – R. Facsády A.: Ipari em-lékek az aquincumi katonaváros délnyugatirészén. Aqfüz 3 (1997) 14–17.FACSÁDY 1999 – R. Facsády A.: Újabb

temetőrészlet feltárása Budaújlak déli ré-szén (New excavations at the cemetery inthe southern section of Budaújlak) Aqfüz5 (1999) 20–25.FACSÁDY–KÁRPÁTI 2001 – R. Facsády

A. – Kárpáti Z.: Korarómai település éspartvédelem maradványai Budaújlak délirészén. Aqfüz 7 (2001) 14–20.FACSÁDY 2003 – R. Facsády A.: Régé-szeti feltárás Budaújlak II. kerületi részén.

Aqfüz 9 (2003) 192–193.HABLE 2002 – Hable T.: Óbuda-Újlakrómai kori topográfiájának vázlata – DieSkizze der römerzeitlichen Topographievon Óbuda-Újlak. BudRég 35/1. (2002)267–278.

Two altars were also found. A small, sec-ondarily used but nearly intact altar wasdedicated to Silvanus. Its inscription reads:SILVANUS DOMESTICUS. Another very

fragmentary stone objects has preservedpart of an inscription: EX VOTO.

Krisztián Anderkó – Annamária R. Facsády



23

A Nagyszombat utca – Lajos utca – Árpádfejedelem útja által határolt 13000 négy-zetméteres telek az aquincumi katonavá-ros délkeleti térségében helyezkedik el, azúgynevezett limesút és a Duna partvonalaközött. A feltárás célja a katonaváros délkeletiterületének topográfiai kutatása, az ala táborhoz (KÉRDŐ–NÉMETH 1993) tar-

tozó vicus és a canabae legionis (PÓCZY1983; MADARASSY 2003) meglétének éskiterjedésének vizsgálata, a limesút szaka-szának (WELLNER 1971; PÓCZY 1983,255; MADARASSY 2000, 46–48; HABLE2003, 41), továbbá a limesút és a Dunaközti térség római kori beépítettségénekés a partvédelemnek a kutatása, valamintaz ős-, közép- és újkori emlékek felmérésevolt.

Az egykori, bontásra ítélt kékfestőgyár(volt Pamutkikészítőgyár történetét lásdGESZLER 1976) területére a 620 lakásosSun Palace lakópark épül két ütemben azEngel Kft. megbízásából. A régészeti fel-tárások, a bontásokat követően, szinténkét ütemben valósultak meg. Az I. ütem(6090 négyzetméter) kutatását 2004-2005között végeztük el. (KIRCHHOF 2005,

13–30; KIRCHHOF 2006, 221–222)

Régészeti kutatásoka katonavárosiamphitheatrum keleti

előterében, a SpitzerGerzson által alapítottkékfestőgyár területén II.

(Budapest, III. ker., Nagyszombat utca 1. – Lajos utca 93–97. – Árpád fejedelem út77., Hrsz.: 17 970/1)

Archaeological investigationsin the eastern foregroundof the Military Town

amphitheatre in theterritory of the blue-dyerfactory founded by GedeonSpitzer II

(Budapest III, 1 Nagyszombat Street – 93-97 Lajos Street – 77 Árpád fejedelemRoad, Lrn: 17 970/1)

The 13,000 m2 lot bordered by Nagyszom-bat Street, Lajos Street and Árpád feje-delem Road is situated in the southeasternregion of the Military Town of Aquincumbetween the so-called limes road and thebanks of the Danube. The objectives of the excavation weretopographic research on the southeasternterritory of the Military Town; the exami-

nation of the existence and the extent ofthe vicus of the ala fort (KÉRDŐ–NÉ-METH 1993) and the canabae legionis (PÓCZY 1983; MADARASSY 2003); re-search into this stretch of the limes road(WELLNER 1971; PÓCZY 1983, 255;MADARASSY 2000, 46–48; HABLE 2003,41); the use of the area between the limes road and the embankment along the Dan-ube in the Roman period; and assessment

of the prehistoric, medieval and modernremains found there. Sun Palace residential district, consist-ing of 620 flats, will be built in two phases.It was commissioned by the Engel Kft onthe territory of the former blue-dyer fac-tory (former Pamutkikészítőgyár; for itshistory see GESZLER 1976), which wasdestined for demolition. The archaeologi-

cal excavations were also carried out in two



24

1. kép: A 2004-2006-os feltárások összesítő geodéziai felmérése (I-II. ütem)Fig. 1. Complex geodesic survey of the excavations in 2004-2006 (phases I-II)

É



25

A 2005. októberében megkezdett II.ütem megelőző feltárása a telek 6910négyzetméteres, keleti részét érintette.

A 2006. augusztus végéig tartó, közel 11

hónapos kutatást nemcsak a hideg, csa-padékos tél időjárási körülményei, hanema bontásokkal és kivitelezéssel járó ne-hézségek is hátráltatták. A bontásokkal agyárépület pilléralapjainak és a kéményekalapozásainak egy részét is eltávolították,amelyek dokumentálása ezért szükségessévált, több alapozást azonban meghagytakaz új épület alatt. A II. ütem területeit (C,D, E, F, G és U) szakaszosan adták át meg-

előző feltárás végzésére. Külön került sora Nagyszombat utca – Lajos utca sarkánmegtartandó régi gyárépület pengefalá-nak megtámasztására is, majd a támaszokközti terület szakaszos aláfalazására, illet-ve az ezt megelőző kutatásra és megfigye-lésre. (1. kép) Csak a feltárások folyamán,a kivitelezés kezdetére készültek el azok aföldmunkatervek, amelyek az építkezéshez

elengedhetetlen daruk pozícióját és alapo-zási mélységét meghatározták, és amelyekkutatása szükségszerű volt. Továbbá azásatások tervezett befejezését megelőző-en új, a tervektől eltérő, mélyebb alapsíkkivitelezését jelentették be, így egyes terü-leteket, amelyek kutatását a tél folyamánelvégeztük, az új adatok ismeretében, anyár folyamán tovább mélyíteni kénysze-rültünk. (II. ütemhez lásd még korábban:

KIRCHHOF 2006, 221–222) A telek keleti felén (II. ütem) a régé-szeti rétegek feltárására teljes mélységbennem nyílt lehetőségünk. Kizárólag a kivi-telezéssel összefüggő liftaknákban, kisebblemélyítésekben, a Nagyszombat utcaimegtartandó fal aláfalazása során és a kétgyárkémény alapozásaiban vizsgálhattunkteljes rétegsort. A telekrész keleti–délkele-

ti felében, az alapozási síkkal (3,85–4 mé-

phases after the demolition works had fin-ished. The investigations in phase I (6090m2) were carried out in 2004 and 2005.(KIRCHHOF 2005, 13–30; KIRCHHOF

2006, 221–222) The investment-led excavation of phaseII started in 2005 and covered the 6910 m2 eastern part of the lot. The investigation,which took nearly 11 months until theend of August 2006, was obstructed bymade difficult by the cold and damp con-ditions that winter, climatic factors anddifficulties caused by the demolition workand the implementation process. The de-

molition included part of the foundationsof the factory pillars and chimneys whichhad to be documented. The remainder ofthe foundations were left intact under thenew building. The territories impactedduring phase II (C, D, E, F, G and U) werehanded over step-by-step for archaeo-logical fieldwork. The thin wall of thepreserved factory building on the corner

of Nagyszombat Street and Lajos Streetwas shored up separately, followed by thesequential underpinning of the area be-tween the buttresses. The investigationsand the observations before and duringthese phases were carried out together.(Fig. 1) The earth movement plans thatdetermined the position and the depth ofthe foundations for the cranes necessaryfor the construction work were prepared

only after the excavation began and bythe beginning of the implementation ofconstruction work. These areas also hadto be investigated. Furthermore, the im-plementation of a deeper base level thandecided on in the original designs was an-nounced before the excavation came to anend. Thus, we had to return to territoriesthat had already been investigated during

the winter and compelled to dig deeper.



26

ter mélyen) nem érintettek régészeti ré-tegeket, a barna agyagos, mocsaras, sűrűnelöntött, később humuszosodott újkorifelületre építettek, amelyet számos helyennagyobb kiterjedésű foltokban sötétszür-

kére színezett a kékfestőgyár festékanyaga. A telekrész (II. ütem) nyugati és északifelében a régészeti rétegek a felszínhezközelebb jelentkeztek, ezért az újkori épít-kezésekkel is jelentősen megrongálták azo-kat. Az altalaj, zömében barnássárga sóde-res és világosszürke, úgynevezett kiscelliagyagcsíkokkal, fehér homokkal kevertszerkezete összefügg a folyó közelségével.(A geopedológiai vizsgálatokat Horváth

Zoltán [ELTE]végezte) A telekrész (II ütem) építkezéssel érin-tett területein őskori leletek nem kerültekelő.

A legkorábbi római kori megtelepedésreutaló jelenséget, a Kr. u. 1-2. századra kel-tezhető sárga-szürke agyagréteget a telek-rész középső és északi területén észleltük,amely feltehetően kora római, agyagtégla

falú épületek planírozásával hozható ösz-

2. kép: Sárga-szürkeagyagfoltos felületa telek középsőrészében („E”terület)Fig. 2. Surface with

yellow and grey clayspots in the centralpart of the lot(territory “E”)

(for phase II see also KIRCHHOF 2006,221–222) We could not unearth the archaeologi-cal layers down to the bottommost leveleverywhere in the eastern part of the lot

(phase II). The complete layer sequencecould be investigated only in the elevatorshafts and small pits made during thecourse of the implementation and duringunderpinning of the wall intended to bepreserved on Nagyszombat Street and inthe foundations of the two factory chim-neys. The foundation depth (3.85-4 m)did not touch the archaeological layers inthe eastern–southeastern part of the lot.

These constructions had been built onthe brown clayey, waterlogged, frequentlyflooded and later humid modern surfaces,which were in spots coloured dark grey bythe dye used in the blue-dyer factory. Thearchaeological layers appeared closer to thesurface in the western and northern partsof the lot (phase II), so they were signifi-cantly damaged by modern constructions.

The structure of the subsoil, segmented



27

szefüggésbe. (2. kép) A réteg elmosódottfoltjait a legtöbb kivitelezéssel kapcsolatossüllyesztékben dokumentáltuk. A planíro-zás a telekrész középső részében nagyobb,

világossárga, homogén, kőzetlisztes, amorfagyagtömbökből és lazább szerkezetű, va-lószínűleg a későbbi áradások során elmo-sódott, szürke kultúrrétegből állt. A telekészaki felében inkább apró agyagfoltok tar-kították a viszonylag tömör szürke planíro-zást. Anyagából igen kevés lelet került elő. A római kori tereprendezést követően,a Duna felé irányuló vízelvezető árokrend-szereket létesítettek, amelyeket többször

megújítottak, majd ezek természetes mó-don szürke homogén agyaggal töltődtekfel. A leletanyag feldolgozását követőenválaszt kaphatunk az árkok és a későbbiidőszakra feltételezett kemencék kapcso-latára.

A kedvező természeti adottságok nyúj-totta lehetőségeket kihasználva a limesút keleti oldalán, a Kr. u. 2. század folyamán

ipartelepet létesítettek, amelynek nyomaita telekrész déli, nyugati és északi területe-in azonosítottuk (D, E, F, G). A kemencéktöbbsége (6 darab) mészégetőként funkci-onált, három kemence szerepe bizonyta-lan. A telek déli részén (D terület déli ré-szén) a mészégető kemencéket (5 darab)a sárga altalajba mélyítették (hasonlóanaz I ütemben feltárt mészégető kemencé-

hez), ezzel szemben a többi kemencét (Dterület középső részén, E, F, G) a korábbisárga-szürke agyagplanírozásba ásták. Ajelenlegi rétegtani megfigyelések alapján(29. süllyeszték) valószínűsíthető, hogya sárga agyagba ásott kemencék egykorú-ak a tőlük északabbra fekvő sárga-szürkeagyagplanírozásba mélyített kemencékkel,mivel a sárga-szürke agyagplanírozás elvé-

konyodó rétege a 4. számú kemence északi

by brownish yellow gravely and light grey,so-called Kiscelli clay stripes, and mixedwith white sand is linked to the proximityof the river. (Zoltán Horváth ELTE car-

ried out the geopedologic analyses.) No prehistoric finds were discoveredon the territories of the lot unearthed inphase II.

The earliest phenomenon indicatingsettlement in the Roman period, a yellow-grey clay layer dated from the AD 1st-2ndcenturies, was observed in the central andnorthern parts of the lot. It is probablylinked with the levelling of early Roman

mud brick buildings. (Fig. 2) The smearedspots of the layer were documented inmost of the pits dug out in connectionwith the implementation work. In the cen-tral part of the lot, the levelling layer con-sisted of larger light yellow homogenousamorphous clay blocks mixed with rockpowder and a grey culture-bearing layerwith a looser structure, which the subse-

quent floods had eroded. In the northernpart of the lot, small clay spots colouredthe relatively compact grey levelling layer.It contained very few finds. Following Roman period landscaping,a water-draining ditch system was estab-lished towards the Danube. It was repeat-edly renewed but was finally naturallyfilled in with grey homogenous clay. Afterthe analysis of the find material, we will

be able to determine the connection be-tween the ditches and the kilns, which canprobably be dated to a later period. Making use of the favourable naturalsetting, an industrial district was estab-lished on the eastern side of the limes road in the AD 2nd century. Traces of itwere identified on the southern, westernand northern territories of the lot. (D, E,

F, G) Most of the kilns (6) functioned as



28

vége alatt húzódott. A sárga-szürke agyag-planírozás nem terjedt ki a telek déli vé-géig, hanem még előtte megszűnt, ezérta 2., 3. és 4. kemencék alatt már kizárólaga homogén sárga altalajt lehetett meg-

figyelni. (3. kép) A D terület déli részénfeltárt öt kemence közül hármat észak-nyugat–délkeleti irányú tengely vonalá-ban létesítették, az aljukban lerakódottmészrétegek többszöri égetésre utaltak.Leletanyag nem került elő belőlük, ezértkeltezésükben csak az anyagvizsgálatokratámaszkodhatunk. Az újonnan (II. ütemsorán, a D terület déli részében talált há-rom mészégető kemence) előkerült és az

eddig ismert kemencékből (Nagyszombatutca I. ütem: KIRCHHOF 2005, 16–17;Lajos utca 71–89.: HABLE 2003, 40–43)vett agyagminták azonossága alátámasztjaazok egykorúságát. (Az agyagvizsgálatokatMárton Péter [ELTE Geofizikai Tanszék]végezte.) A területrész nyugati és északi ha-tárain (D terület középső részén, E, G, F)feltárt kemencéket (4 darab) a sárga-szürke

agyagplanírozási rétegbe mélyítették. Az

3. kép: Sárgaalatalajba süllyesztett,füzérszerűenelrendezett kemencék(2-3-4. számúkemencék) a telek

délnyugati részében(„D” terület)Fig. 3. Series of kilns(nos. 2-3-4) cut intothe yellow subsoil inthe south-western partof the lot (territory“D”)

limekilns, while the function of three oth-er kilns is uncertain. The limekilns (5) were cut into the yel-low subsoil in the southern part of the lot(southern part of territory D) (similarly to

the limekilns unearthed in phase I), whilethe rest of the kilns (in the centre of ter-ritory D, and E, F, G) were sunk into theearlier yellow-grey clay levelling layer. Ac-cording to the stratigraphic observations(pit no. 29), the kilns dug into the yellowclay were contemporary with the kilns cutinto the yellow-grey clay levelling northof the former ones since the thinned-outlayer of the yellow-grey levelling could be

observed under the northern end of kilnno. 4. The yellow-grey levelling did notextend to the southern end of the lot. Itended so that only homogenous yellowclay could be observed under kilns 2, 3and 4. (Fig. 3) Three of the five kilns un-earthed in the southern part of territory Dwere established along a northwest–south-east directed axis. The limey layers depos-

ited on the bottoms of the kilns indicated



29

E területen talált 1. számú kemence aljátagyaggal tapasztották, oldalfalából nagyonkevés maradt épen. Oldala és boltozata,a pusztulás során észak–északnyugat irá-

nyába dőlt. A tüzelőnyílást dél–délkeletfelé valószínűsítjük, mivel a munkagödrökfaszenes, kerámiatöredékekkel is kevert,hamus betöltéseit ebben az irányban fi-gyeltük meg. A kemence eredeti funkció-ja kérdéses, talán kerámiaégető kemencevolt. Ezt később megújították és egy szög-letes kövekből rakott tűzhelyet építettekrá, amelyhez a környékén talált nagymeny-nyiségű házikerámia és állatcsontanyag is

köthető. (4. kép) Az 1. számú kemencétőlnyugatra (szintén E terület) egy égetésrekész, kövekkel megrakott mészégető ke-mencét találtunk. A két kemencétől délrekét kisebb (0,80-1 méter átmérőjű) ováliskemencét tártunk fel az E és D területe-ken, amelyeket a kékfestőgyár falalapo-zásaival nagyrészt elpusztítottak. A kör-nyékükön talált csekély számú leletanyag

miatt a kisméretű kemencék funkciójakérdéses, talán kenyérsütő kemencék vol-tak. A terület északi részén (G és F terü-

4. kép: 1. számú kemence,a későbbi téglalap alakútűzhellyel a telek középsőrészéből („E” terület)Fig. 4. Kiln no. 1 withthe later oblong oven inthe central part of the lot

(territory “E”)

that lime was burned in them more thanonce. These layers did not contain finds,so only the analyses of their material candetermine their age. The identity of the

clay samples taken from the recently un-earthed (three limekilns found in thesouthern part of territory D in phase II)and previously identified kilns (Nagyszom-bat Street phase I, 71–89 Lajos Street)(KIRCHHOF 2005, 16–17; HABLE 2003,40–43) attests that the kilns were all con-temporary (Péter Márton ELTE Instituteof Geophysics analysed the samples). Thekilns (4) unearthed at the western and the

northern borders of the lot (central part ofterritory D, and E, G, F) were sunk into theyellow-grey clay levelling layer. The bottomof kiln no. 1 unearthed on territory E wasplastered with clay and very little was pre-served of the vertical walls. The walls andthe dome fell in a northerly–northwesterndirection as it perished. The firing holeprobably opened to the south–southeast

since the fill of the working pits mixedwith charcoal and pottery shards was ob-served in this direction. The original func-



30

leteken) feltárt paticsos, faszenes felület,valószínűleg egy-egy újabb kemencének aplanírozása lehetett, amely az eddig emlí-tett kemencékkel egy ipari egységet alko-tott. A kemencék működése idején és azt

követően bizonyíthatóan nem öntötte ela területet a Duna, mivel ennek nyomaitnem észleltük egyik kemence feltárása so-rán sem. A kemencék felhagyását követően újabbárkokat létesítettek – amelyek mélységemár nem érte el a korábbi árkok aljánakszintjét –, ezeket laza, kevert anyagú építé-si törmelékkel töltötték fel a Kr. u. 3. szá-zad elején. Szintén erre az időszakra tehe-

tő a telekrész északkeleti (G) régiójábanfeltárt habarccsal és vakolattal feltöltöttbeásás, amellyel a kora római sárga-szür-ke agyagplanírozást is megbolygatták. (5.kép) A limesút szakaszának jelentkezéséta terület délnyugati részében vártuk (D,E). (MADARASSY 2000, 46–48; HABLE2003, 41) Ezen a területen a gyár épít-

kezéseivel a régészeti rétegeket nagymér-

5. kép: Habarcs- ésvakolattöredékekaz északidarualapozásból(„G” terület, 16.süllyeszték)

Fig. 5. Mortar andplaster fragmentsfound in thenorthern cranefoundation (territory“G”, pit no. 16)

tion of the kiln is unknown but it could bea pottery kiln. It was later renewed and anoven was built over it out of quadrangu-lar stones. The large amount of householdpottery and animal bones can be linked to

this oven. (Fig. 4) A limekiln filled in withstone ready for burning was found west ofkiln no. 1 (also territory E). Two smalleroval kilns (of a diameter of 0.80 – 1 m)were unearthed south of the two kilns interritories E and D. They were nearly com-pletely destroyed by the foundation wallsof the blue-dyer factory. The small num-ber of finds uncovered in their vicinity isnot enough to determine their function

but they may have been bakers’ ovens. Thesurface containing daub and charcoal inthe northern part of the territory (territo-ries G and F) could be the levelling layersfrom some other kilns from the same in-dustrial unit as the ones described above.The Danube certainly did not inundatethe territory while the kilns operated sinceno such traces could be observed during

the excavation of the kilns.



31

tékben elpusztították, ezért csak elszórtfoltokban maradt meg az a köves felület,amely esetleg a limesút alapozásának ré-szét képezhette. Az újkori bolygatások

miatt az elszórt köves felület egységére éseredeti összefüggéseire csak a tágabb topo-gráfia alapján következtethetünk. A terület északi felének (F) kutatásátnagy várakozás előzte meg, mivel az egy-kori kékfestőgyár építkezései erre a terü-letre nem terjedtek ki, a gyár működéseidején betonozott udvarként funkcionált,így teljes bolygatatlan régészeti rétegsormegfigyelését reméltük. A több méteres

(3-3,50 méter magas) feltöltés alatt kö-zépkori leletanyagot (Kárpáti Zoltán meg-határozása) és újkori falmaradványokattártunk fel, paticsos kemenceplanírozást,sötétszürke római réteget és az ismert sár-ga-szürke agyagfoltos planírozást figyeltükmeg. Hasonló rétegsor jelentkezett, mintaz erősen bolygatott nyugati területeken.(6. kép)

A telek délkeleti területén létesített da-ru alapozásában római kori, kelet–nyugatiirányú téglás-köves, közepén domborodó,

6. kép: Az „F” terület nyugatirésze régészeti rétegekmetszetével és a kékfestőgyárpilléralapozásával (régészetirétegek lentről felfelé haladva:sárga-szürke agyagplanírozás,

homogén szürke feltöltődés,köves járószint és végül szürkefeltöltődés)Fig. 6. The western part ofterritory “F” with the cross-section of the archaeologicallayers and the pillar foundationof the blue-dyer factory(archaeological layers from thebottom up: yellow-grey claylevelling layer, homogenous greyfill, stony floor level and finally

a grey fill)

Some other ditches were dug after thekilns were abandoned. They were not asdeep as the former ones. They were filledin with loose rubble of mixed materials at

the beginning of the AD 3rd century. Thepit filled in with mortar and plaster un-earthed in the northeastern region (G) ofthe lot can be dated from the same period.It disturbed the early Roman yellow-greyclay levelling layer. (Fig. 5) We anticipated the appearance of astretch of the limes road in the southwest-ern part of the territory (D, E). (MADA-RASSY 2000, 46–48; HABLE 2003, 41)

The construction of the factory destroyedthe larger part of the archaeological layersin this area so the stony surface that couldhave been a part of the foundation of thelimes road was preserved only in scatteredspots. The coherency and the originalcontext of the scattered stony surfacescan only be judged from the broader topo-graphic context because of the modern

disturbances. We started the excavation of the north-ern part of the territory (F) with great



32

úgynevezett „bogárhátú” utat tártunk fel,amely feltehetően a Kr. u. 2. század vége– 3. század folyamán létesült és amelyet aközépkor folyamán is tovább használtak.(7. kép) Az út az amphitheatrum keletikapuja felé irányult, s a limesúttól a Du-

na felé lejtő mellékút lehetett. Az útrétegalatt a kora római sárga-szürke agyagfol-tos réteget figyeltük meg, azonban teljesmélységében nem nyílt lehetőségünk fel-tárni. A telek délnyugati részében (D), köves-téglás réteg feletti, szürke tömör agyagbankét lócsontváz maradványa került elő,egymástól távol. Leletanyag hiányában astratigráfiai helyzetüket tekintve a római

kor utáni időszakra tehetők. A római kort követően a terület mező-gazdasági célokat szolgáló, vízjárta térséglett, amelyet a gyakori áradások veszélyez-tettek. Az egykori Zichy birtokhoz (GÁL1979, 105, GESZLER 1976, 15; ENDREI1979, 326) tartozó területen, a 18-19. szá-zadi feltöltésben talált nagymennyiségűállatcsontanyag közeli húsfeldolgozóra

utalt.

7. kép: Kelet–nyugatiirányú római útrészlete („C” terület,26. süllyeszték, délidarualapozás)Fig. 7. Segment of the

east-west running Romanroad (territory “C”, pitno. 26, southern cranefoundation)

anticipation since the construction workof the former blue-dyer factory did notextend this far and it functioned as ayard with a concrete pavement. Thus, wehoped to find an undisturbed sequence ofarchaeological layers. Under some metres

of fill (3-3.50 m) we found medieval ar-tefacts (dated by Zoltán Kárpáti) and re-mains of modern walls, the daub levellingof an oven, a dark grey Roman layer andthe well-known levelling layer with yellow-grey clay spots. A similar layer sequencewas encountered here as in the heavilydisturbed western territories. (Fig. 6) In the foundation pit of a crane in thesoutheastern part of the lot, we found

an east–west running Roman period so-called “cambered” road with a convexsurface made from bricks and stone. It wasprobably established at the end of the AD2nd century and the AD 3rd century Itwas used in medieval times as well. (Fig.7) The road ran toward the eastern gate ofthe amphitheatre. It may have been a sideroad sloping from the limes road down to-

ward the Danube. We observed the Early



33

A terület középső részében feltárt ke-let–nyugati irányú sötétszürke betöltésűújkori árok, esetleg patakmeder aljábankisebb hajó (hajók) vázának famarad-

ványaira bukkantunk. (8. kép) A hajó(hajók) alapanyaga is feltehetően 1830után került feldolgozásra. A 19. századfolyamán a Dunán, a telek közelébenhajómalmok, kallómalmok működtek,(GESZLER 1976, 11) a famaradványokesetleg ezekkel is kapcsolatba hozhatók.(A fák vizsgálatát Grynaeus András [Ma-gyar Dendrokronológiai Laboratórium]végezte). Az állattartással és mezőgazda-

sági műveléssel kapcsolatban álló, kőbőlépített kutak megszüntetése és feltöltésemár a gyár 1865-től kezdődő építkezései-vel köthetők össze. (Gyártörténetről lásdGESZLER 1976; GESZLER 1984, 9–56)

A Nagyszombat utca – Lajos utca ta-lálkozásánál, a megtartandó fal alapozá-sának kutatására nyitott árokban boltíves,téglából épített alépítményeket figyeltünk

meg, melyekben laza, téglás-köves feltöltéshúzódott, aljában kékfesték maradványai-val. Ezek az emlékek az 1907-es tűzvészt

8. kép: Hajómaradványokaz „U” területrészrőlFig. 8. Boat remains from

territory “U”

Roman layer of yellow-grey clay spots un-der the road layer but we were unable toexcavate until its bottom.

The remains of two horses were dis-

covered far from each other in the greycompact clay overlying the layer of bricksand stone in the southwestern part of lot(D). Given the absence of finds, the strati-graphic position suggests that they weredeposited there at a later time than theRoman period. After the Roman period, the area be-came intermittently waterlogged and wasused for agricultural purposes, threatened

by frequent flooding. On the territorythat formerly belonged to the Zichy estate(GÁL 1979, 105, GESZLER 1976, 15;ENDREI 1979, 326), the large number ofanimal bones discovered in the fill of the18th-19th centuries implies that a butch-ery of some kind operated nearby. In the central part of the territory, thewooden remains of the structure of a

smaller boat (boats) was uncovered onthe bottom of an east–west running ditch,perhaps a brook, in a dark grey fill from



34

megelőző időszakhoz tartoztak, feltehe-tően a korai Spitzer Gerzson vagy Weisscsalád építkezéseihez fűződtek. A gyár dé-li, Nagyszombat utca mentén lévő, 1908-

ban épült tornyának (lépcsőházának)tetejében, egy nagyméretű lemezekbőlszegecseléssel készített 4×4 méteres vas-kád került elő, amelyet a gyakori tűzesetekelkerülésére, tűzoltásra használhattak. Er-ről kapta az építmény a víztorony nevet is,amely mára már feledésbe merült és csaka bontások során vált ismét láthatóvá. Az újjáépítések, tulajdonosváltásokés modernizáció következtében a terü-

let teljesen beépült és egészen 2004-ig, abontások kezdetéig őrizte az eredeti funk-cióját már vesztő, egykori kékfestőüzemméltóságteljes ipari létesítményeit. A SunPalace lakópark tervezésénél arra töreked-tek, hogy a hajdani gyár néhány részletéteredeti formájában megőrizzék az utókorszámára, illetve visszaidézzék a régi gyármagas belméretű csarnokait az úgyneve-

zett hamis loftlakások kialakításával. Atelek keleti oldalán, az eredeti torony min-tájára visszaépítették a lépcsőházat. Ilymódon újrahasznosítva, az ipari funkciójúterület több száz embernek teremt majdúj otthont, ugyanakkor részleteiben meg-őrzi a múlt század emlékeit is. Az I és II. ütem feltárásait összegezveelmondható, hogy a legkorábbi megtelepe-désre és a terület használatára utaló em-

lékek a bronzkorból származtak. (I. ütem)(KIRCHHOF 2005, 14) Ezt követően, aKr. u. 1-2. századra tehető, az egész terüle-ten megfigyelhető sárga-szürke agyagfoltosréteg, amely feltehetően agyagtégla-falúépületek planírozása volt. Az agyagfoltosplanírozás kiterjedésének déli lezárása atelek területén megfogható volt. Ezt kö-vetően vízlevezetőárkokat létesítettek a

Duna irányába, amelyeket többször meg-

the modern period. (Fig. 8) The fabric ofthe vessel(s) was probably processed af-ter 1830. Floating mills and fulling millsoperated on the Danube near this lot in

the 19th century (GESZLER 1976, 11)and the wooden remains can perhaps belinked with these establishments as well.(András Grynaeus, Hungarian Laboratoryof Denrdochronology analysed the woods)The closing and filling-in of the masonrywells linked with animal keeping and agri-cultural cultivation is connected with thestart of the construction works of the fac-tory in 1865. (for the history of the factory

see GESZLER 1976; GESZLER 1984,9–56) We opened a trench to investigate thewalls destined for preservation on thecorner of Nagyszombat Street and LajosStreet. Vaulted brick substructures filled inwith bricks and stones were observed, withremains of blue dye on the bottom. Theseremains come from the horizon preceding

the conflagration in 1907 and can prob-ably be linked with the early constructionworks commissioned by Gerzson Spitzeror the Weiss family. A large, 4×4 m, tankmade of riveted iron sheets was found ontop of the staircase of the southern towerof the factory built in 1908 at NagyszombatStreet. It was probably used for fire-fight-ing to prevent the frequent conflagrations.This has already been forgotten, although

this lent the name water tower to the con-struction, and it became evident only inthe course of the controlled demolition. As a result of reconstruction, changesin ownership and modernisation, the ter-ritory became completely built-in andthe large-scale industrial establishmentsof the former blue-dyer factory were pre-served, although they functioned differ-

ently, until the beginning of demolition



35

újítottak, és amelyek végül saját hordalé-kukkal töltődtek fel.

A telek feltárása során partvédelemreutaló jelenségeket nem találtuk, azonban

a terület Kr. u. 1-2. századi használatárautaló agyagtéglaépületek planírozásai és a2. századi kiterjedt ipartelep létesítése fel-tételez a telektől keletre fekvő védvonalat,a Duna áradásainak elhárítására a limes (mai Fényes Adolf utca – Lajos utca vo-nala) úttól (MADARASSY 2000, 46–48;HABLE 2003, 41) keletre. A limesút ma-radványait a telek (II ütem) délnyugatisarkában vártuk, a kékfestőgyár épülete

alatt azonban csak elszórt köves felülete-ket találtunk, amelyek esetleg ennek azalapozásához tartozhattak. A limesút ke-leti oldalának beépítettségére a jelenlegikutatások alapján kevés az információnk,mivel a területet nem nyílt lehetőségünkteljes mélységében és teljes felületen fel-tárni. A mész- és kerámiaégető kemencékipari jellegű területhasználatra utalnak

a Kr. u. 2. században. A Kr. u. 3. századfolyamán újabb árkokkal, az elszórt kövesfelületekkel (járószinttel) és a kisebb-na-gyobb beásásokkal kell számolni. A Kr. u. 2.század vége – 4. század folyamán épült kiaz a kelet–nyugati irányú mellékút, amelyaz amphitheatrum keleti kapuja felé ve-zetett, és amelyet a középkor folyamán isfeltehetően tovább használtak. (K.A.) A Nagyszombat utca 1. szám alatt vég-

zett megelőző feltárás során Kirchhof Ani-ta egy Dunára merőleges keskeny vízfolyásmedrének egy szakaszát is megtalálta. Afeltöltődött árok déli oldalán nyolc geren-dából álló csoportot dokumentált, a ma-radványok az Aquincumi Múzeum raktá-rába kerültek.(Ltsz.: RF 16. 1–8.) A gerendák L alakúak, többségük tölgy-ből készült. Formájuk és előkerülési helyük

alapján egyértelműen hajó bordájaként

work in 2004. The intention manifestedin the designs of the Sun Palace residen-tial district was to preserve a few details ofthe former factory in their original forms

for posterity, and recalling the huge hallsof the old factory in the so-called loft flatimitations. The staircase was built againfollowing the pattern of the original toweron the eastern side of the lot. The newmanagement of the originally industrialterritory will provide new homes to morethan 100 people, while preserving thememory of the last century in the archi-tectural details.

In summary, it is possible to say some-thing about the excavations of phases Iand II. The remains of the earliest occu-pation date from the Bronze Age (phaseI). (KIRCHHOF 2005, 14) The layerof yellow and grey clay spots that can beobserved over the entire territory datesfrom the AD 1st-2nd centuries. It prob-ably represents the levelling layer of mud

brick buildings. The southern edge of thelevelling layer with clay spots could be ob-served in the south of the lot. Then, wa-ter-draining ditches were established to-wards the Danube. These were repeatedlyrenewed but finally filled through naturaldeposition.

No phenomena suggesting the pres-ence of an embankment could be foundduring excavation of the lot. The levelling

layers of mud brick buildings used in the AD 1st and 2nd centuries and the estab-lishment of a large industrial district fromthe AD 2nd century suggest the existenceof an embankment against the flood-ing of the Danube that could have stoodeast of the lot and east of the limes road(along the line of modern Fényes AdolfStreet–Lajos Street MADARASSY 2000,

46–48; HABLE 2003, 41). We expected



36

azonosíthatóak. A lelőhelyen semmifélefizikai kapcsolatot nem lehetett észlelnia bordák között, azok egymás mellett,illetve egymáson, rendszer nélkül helyez-

kedtek el. A leletek részletes vizsgálata so-rán semmiféle rögzítési nyomot (szöget,csapot, hornyot) nem találtunk rajtuk.Mindezek alapján valószínűsítjük, hogynem hajólelettel, hanem fel nem hasz-nált építési anyaggal van dolgunk, vagyisa leletegyüttes egy borda-depó, a lelőhely(az egykori árok és partja) hajóépítő terü-let lehetett. A nagyobb folyókba csatlako-zó kisebb vízfolyások védett vizű torkolatát

gyakran használták kikötési célra. Az ittépülő hajókat magas vízállásnál könnyenvízre lehetett bocsátani. A bordák a felhasznált nyersanyag fi-zikai tulajdonságait használták ki, csak alegszükségesebb mértékben alakították afát. Y alakban elágazó, illetve L alakbanmegtörő ágakat használtak. A fa eredetinövekedésére a bordák felületén megfi-

gyelhető görcsök, hosszirányú repedésekés szállítócsövek utalnak. A nagyobb ága-kat hasították, majd a felületet igyekezteknégyzetes, vagy téglalap keresztmetszetűrefaragni. Mivel az eredeti fák néha görbénnőttek, a bordák sem szabályos alakúak.

A hajófenékkel és a hajóoldallal érintkezőfelületeket igyekeztek egyenesre faragni. Az RF 16.2. számú borda a legna-gyobb méretű közülük. Hosszabbik szára

153 centiméter, felülnézetben a két száregyüttes hossza 193 centiméter, a rövi-debbik szár függőleges magassága 68 cen-timéter, hossza 80 centiméter (a két szár122 fokos szöget zár be). Mivel etnográ-fiai és régészeti párhuzamokból tudjuk,hogy az egy fából kifaragott bordákatfelváltva, egymással ellentétes iránybanhelyezték el, valamint a borda hosszabbik

szára teljesen keresztül ért a hajófené-

to find the remains of the limes road in

the southwestern corner of the lot (phaseII), but only scattered stony surfaces couldbe observed beneath the blue-dyer factory,possibly marking the foundations of thelimes road. Little information is availableconcerning the buildings found standingon the eastern side of the limes road andknown from former investigations as theterritory could not be uncovered over the

entire surface and down to the bottom ofthe occupation layers. The limekilns andpottery kilns indicate that the territorywas used for industrial purposes in the

AD 2nd century. New ditches, scatteredstony surfaces (floor levels) and pits of var-ious sizes were established in the AD 3rdcentury. The east–west running side road,established between the end of the AD2nd century and the 4th century, that led

toward the eastern gate of the amphithe-atre, was probably even used in the Middle

Ages. (A.K.) Anita Kirchhof found a stretch of thenarrow gully from a water flow runningperpendicular to the Danube during theinvestment-led excavations at 1 Nagyszom-bat Street. On the southern side of thegully, she documented an assemblage of

eight timbers, which were transported to

9. kép A dereglye axonometrikus rekonstrukciós rajzaFig. 9. Axonometric reconstruction drawing of thelight boat



37

ken, ki tudjuk számolni azt a legnagyobbkeresztmetszetet, melyhez a 2. számúborda tartozott. Az adatok alapján a ha-jó szélessége 2,35 méter, a külső palánk

vastagságát is hozzáadva körülbelül 2,40-2,45 méter, az oldalfal függőleges magas-sága legalább 68 centiméter volt (mivel abordák tetejét hosszirányban egy vastagdeszkával, vagy rönk szelettel le szoktákfedni, ezért a teljes magasságot 75-80centiméterre becsüljük). Mivel a folyamihajók keskenyek és hosszúak voltak, ezérta „Nagyszombat utcai hajó” hosszúságát12-15 méter körül becsüljük. Számítása-

ink azt feltételezik, hogy a 2. számú bor-da a hajótest középső részéből származik.Ezt alátámasztja, hogy a bordák többségeközel azonos hosszúságú. Hasonló mére-tű dereglyét dokumentáltunk korábbanSzegeden a Tisza medrében. (TÓTH2005, 289) A bordákból nem állapíthatómeg a hajó pontos alakja, de bizonyosanlapos fenekű, valószínűleg gerinc nélküli

szállítóhajó volt. (9. kép) Tipológiai alapon a bordák nem keltez-hetőek, mivel az egyetlen fából kifaragottbordákat a középkorban és az újkorban isegyaránt használták a lapos fenekű dereg-lyék építői. Az ásató a bordák előkerülésiszintjén újkori kerámiát is talált. Az egyikbordából vett minta dendrokronológiaielemzése csupán bizonytalan eredménythozott, a fa legkorábbi kivágási idejét

1830 körül keltezve. Magyarországon kevésrészletes megfigyelés áll rendelkezésünk-re a történelmi hajóépítészet részleteiről,ezért a Nagyszombat utcai lelet kiemelke-dő jelentőségű. (T.J.A.) A 2004. évi I. ütemhez hasonlóan a II.ütem feltárásából is nagy mennyiségű cse-réppipa került elő, (10. kép) melyek – mé-retbeli változatoktól eltekintve – 55 típust

képviselnek. A több helyről származó

the repository of the Aquincum Museum.(inv. no: RF 16. 1–8)

The timbers are L-shaped, and most ofthem were made of oak. The shape and

the site definitely show they were frametimbers. No physical relationship could bedemonstrated on-site between the frames:they lay side by side or over each otherwithout any system. Detailed examina-tion revealed no traces of fitting features(nails, tenon or mortise) on them. Mostprobably, they were not the remains of ariver vessel but rather unused raw materi-als. This means that this was a depot of

frame timbers and the site (the formerchannel and its banks) were part of aboatyard. The sheltered mouths of smallerwater flows running into larger rivers wereoften used as harbours. The vessels builthere were easy to launch when water levelswere high. The physical nature of the wood wasrespected in the shaping of the frame

10. kép: Egyedi, emberi fejet ábrázoló pipatöredékFig. 10. A unique pipe fragment representing ahuman head



38

példányok (leggyakoribb műhelybélyegek:FODOR A, SELMECZ, MOHÁCS, bé-lyegzőképek: Selmecbánya címere, lófej)19. századiak, akárcsak a I. ütem anyaga,

ám az ott gyakori bélyegzők (M HONIGSCHEMNITZ, SELIG TAUSIG) itt aligfordulnak elő. (KIRCHHOF 2005, 22)

A nagy mennyiségű, használatlan, de tö-rött pipa többféle földrajzi eredete felvetiegy kereskedelmi lerakat létét, nem zárvaki, hogy mellette műhely is működött,így egyes típusok helyben készülhettek.(K.Sz.)

Kirchhof Anita – Tóth J. Attila – Kondorosy Szabolcs


ENDREI 1979 – Endrei W.: Óbuda iparilétesítményei (1690–1850). TanulmányokBudapest Múltjából XXI, Budapest, 1979,

325–349.GÁL 1979 – Gál É.: Óbuda helyrajza a tö-rök hódoltság végétől a XIX. sz. közepéig.Tanulmányok Budapest Múltjából XXI,Budapest, 1979, 105–151.GESZLER 1976 – Geszler Ö.: Másfél év-század az Óbudai kékfestők és textilnyo-mók között. A Pamutkikészítőgyár törté-nete. (One hundred and fifty years amongÓbuda blue-print and textile printing. The

history of the cotton production factory)1826–1976. I. Budapest, 1976.GESZLER 1984 – Geszler Ö.: A 200 évesBudaprint PNYV Goldberger Textilművektörténete. (The 200 year old history ofthe Budaprint PNYV Goldberger TextileFactory 1784–1984) Budapest, 1984.HABLE 2003 – Hable T.: Két ásatás azaquincumi canabae déli szélén (Two

excavations on the southern part of the

timbers and only indispensable alterationswere made. Branches forking in a Y-shapeor broken in an L-shape were used. Knots,longitudinal cracks and vascular cylinders

evidence the growth of the tree. Largebranches were cut off and the remainingsurface carved to a more-or-less square- oroblong-shaped cross-section. As the treeswere sometime naturally bent, the frametimbers were also irregular. The surfaceson the bottom and the sides of the vesselwere planed to produce a smooth surface. Frame timber RF 16.2 was the largest.The longer arm was 153 cm long and the

total length of the two arms is 193 cm asviewed from above. The vertical height ofthe shorter arm is 68 cm, its length is 80cm (the two arms meet at an angle of 122degrees). We know from ethnographic andarchaeological analogies that frame tim-bers cut from the same tree were placed inaltering directions and that the longer armof the frame crossed the entire bottom of

the vessel. The largest cross-section wouldhave been at the place of frame timber no.2. Based on the data, the width of the ves-sel would have been 2.35 m, which wouldhave been 2.40-2.45 m when the outboardwas added. The vertical height of the sidesmeasured at least 68 cm (the completeheight can be estimated as 75-80 cm sincethe frame timbers were usually coveredwith a thick plank or lumber segment).

As riverboats were narrow and long, thelength of the “Nagyszombat Street vessel”is estimated at 12-15 metres. According toour calculations, frame timber no. 2 camefrom the middle of the body of the vessel.The fact that the majority of the frameswere of nearly the same length supportsthis calculation. A lighter timber of simi-lar measurements was documented in the

basin of the Tisza River at Szeged. (TÓTH



39

Aquincum canabae.) Aqfüz 9 (2003) 33–52.KIRCHHOF 2005 – Kirchhof A.: Régészetikutatások a katonavárosi amphitheatrum

keleti előterében, a Spitzer Gerzson ál-tal alapított kékfestőgyár területén I.(Archaeological investigations in theeastern foreground of the Military Townamphitheatre, in the area of the blue-dying factory founded by Gerzson SpitzerI.) Aqfüz 11 (2005) 13–30.KIRCHHOF 2006 – Kirchhof A.: Buda-pest, III. ker., Nagyszombat utca 1., Hrsz.:17970/1. Aqfüz 12 (2006) 13., 221–222.

MADARASSY 2000 – Madarassy O.:Régészeti kutatások az aquincumi kato-naváros területén, 1999. Archaeologicalinvestigations in the Military Town of

Aquincum, 1999. Aqfüz 6 (2000) 46–55.MADARASSY 2003 – Madarassy O.:Die canabae legionis. In: Forschungenin Aquincum 1969–2002. AquincumNostrum II. 2. (2003) 101–111.

MADARASSY 2004 – Madarassy O.: Ko-rai telepjelenségek kutatása az aquincumicanabae déli régiójában. Aqfüz 10 (2004)30–36.PÓCZY 1983 – Póczy K.: Az aquincumikatonaváros utcahálózata és fontosabbépületei a II. és a III. században. ArchÉrt110 (1983) 252–273.TÓTH 2005 – Tóth J. A.: Szeged, Tisza-meder. Régészeti Kutatások Magyarorszá-

gon 2004 (2005) 288–89.WELLNER 1971 – Wellner I.: Leletmen-tések az aquincumi canabae déli szélénélBudRég 22 (1971) 411.

2005, 289) The frames are not enough totell the exact shape of the vessel but it cer-tainly had a flat bottom. It must have beena cargo boat without a keel. (Fig. 9)

The frame timbers cannot be datedbased on morpological traits since frametimbers cut from a single piece of woodwere used in the Middle Ages as well asin modern times for light, flat-bottomedboats. Pottery shards from the Modernperiod were also found at the site of theframe timbers. The dendrochronologicalanalysis of the sample taken from one ofthe frame timbers gave uncertain results:

it dated the felling of the tree to around1830 at the earliest. We have few detailedrecords of the history of boat-building inHungary, so the finds from NagyszombatStreet are of special importance. (A.T.J.) A large number of clay-pipes were re-covered during the excavations of phaseII, similarly to phase I in 2004. (Fig. 10) These clay-pipes represent 55 types disre-

garding the measurement variations. Theitems coming from different provenances(the most common workshop stamps are:FODOR A, SELMECZ, MOHÁCS, theimages on the stamps: coat-of-arms of Sel-mecbánya, a horse head) were made in the19th century, just like the material fromphase I, although the stamps that frequent-ly occurred in that material (M HONIGSCHEMNITZ, SELIG TAUSIG) rarely ap-

peared this time. (KIRCHHOF 2005, 22)The diverse geographical provenance of thelarge number of unused yet broken pipessuggests the presence nearby of a commer-cial store that perhaps had a workshop op-erating with it. Thus, a few types may havebeen locally produced. (Sz.K.)

Anita Kirchhof – Attila J. Tóth

– Szabolcs Kondorosy



40

A római kori katonaváros (canabae legionis) északnyugati kiterjedésének határát azeddigi kutatások alapján a Körte utca –

Váradi utca (PÓCZY 1984, 20) és a Bog-dáni út – Hévízi út vonalánál húzták meg.(NAGY 1942, 364; MADARASSY 2000,46; MADARASSY 2003, 101; ZSIDI 2004,183) Ettől a feltételezett határtól északra,a kutatott telek környezetében, a Bécsi út– Hunor utca mentén és a mai Vörösváriút nyomvonala alatt végzett korábbi fel-tárások temető, (TOPÁL 1993; TOPÁL

2003) árokrendszer, (MADARASSY 1995)forrás (TÓTH–KÁRPÁTI 2004) és víz-vezeték (NAGY 1942, 363; WELLNER1973, 179–181) részleteit hozták fel-színre. A területtől távolabb, a Raktár utca– Körte utca – Hunor utca – Berend ut-ca környékén folytatott leletmentések ésásatások révén, a katonaváros 2-4. századitelepülésmaradványait és késő római te-metőt ismerhettünk meg, a hozzá tartozó

temetőkápolnával (cella trichora). (NAGY1931)

A Vörösvári út 111–117-es, több mint10000 négyzetméteres összevont telkeken,a 2006-os feltárást megelőzően villamosremíz működött, amelynek északkeleti ré-szében szerelőaknás műhelyépület állt. AGuininveszt Kft. megbízásából építkezéstmegelőző feltárásokat kezdtünk a telek

beépítésre kerülő 6500 négyzetméterén.

Új feltárási eredmények akatonaváros északnyugatirégiójából I.

(Budapest, III. ker., Vörösvári út 111–117.,volt. REMIZ, Hrsz.: 16911-16912)

New excavation results fromthe northwestern region ofthe Military Town I

(Budapest III, 111-117 Vörösvári Road,former tram-depot, Lrn: 16911-16912)

Data from former investigations haveshown that the northwestern border of theRoman Military Town (canabae legionis)

ran along the line of Körte Street–VáradiStreets (PÓCZY 1984, 20) and Bogdániand Hévizi Roads. (NAGY 1942, 364;MADARASSY 2000, 46; MADARASSY2003, 101; ZSIDI 2004, 183) North ofthis suggested border, previous excavationsbrought to light details of a cemetery(TOPÁL 1993; TOPÁL 2003), a ditchsystem (MADARASSY 1995), a spring

(TÓTH–KÁRPÁTI 2004) and an aque-duct (NAGY 1942, 363; WELLNER 1973,179–181) along Bécsi Road and HunorStreet and under modern Vörösvári Road,near the lot investigated and discussedhere. Farther away from this area, excava-tions revealed remains from the AD 2nd-4th century Military Town and a late Ro-man cemetery with a funeral chapel (cellatrichora) in the area of Raktár, Körte, Hu-

nor and Berend Streets. (NAGY 1931) Prior to the 2006 excavations, a tram-depot operated on the combined lot at111–117 Vörösvári Road, which occupiesa surface of more than 10,000 m2. A work-shop with a repair pit stood in the north-eastern part of the lot. Commissioned bythe Guininveszt Kft, investment-led exca-vations started on the 6500 m2 of the lot

intended for construction. The western



41

A 2006 május 31-től december 22-ig tartóidőszakban a telek nyugati felét (A, B) és

északkeleti (C) területét tártuk fel. A dél-keleti területen (D), a beruházó kérésére,a következő évi feltárást megelőzően, geo-fizikai felmérést végeztettünk a GeomegaKft.-vel, amelynek eredményeit kutatóár-kokkal hitelesítettük. (1. kép) A római kort megelőzően, a közeli úgy-nevezett Árpád forrásnak köszönhetően,a terület mocsaras, lápos jelleget öltött,

amelynek nyomait az amorf mészköves

É

1. kép: A feltárásról készített geodéziai felmérés összesítő alaprajza (Busi György – Kirchhof Anita – Kovács Tibor – Seres Viktor)Fig. 1: Complex plan of the geodetic survey of the excavation (György Busi – Anita Kirchhof – TiborKovács – Viktor Seres)

part (A, B) and the northeastern part (C)of the lot were uncovered from May 31 to

December 22, 2006. At the request of thedeveloper, we commissioned GeomegaKft to conduct a geophysical survey of thesoutheastern territory (D) prior to the ex-cavations scheduled for the following year,the results of which were confirmed withtest trenches. (Fig. 1) Owing to the nearby Árpád spring, thearea was waterlogged previous to the Ro-

man period. Traces of the swamp have



43

kör átmetszetű alátámasztásból indulóegy-egy nyúlvánnyal két részre osztották.(2. kép) Az ovális kemence tüzelőnyílásaészak felé irányult. A másik, szintén ovális

formájú kemence külső körívét kővel rak-ták ki, belül kiégetetlen tegulákkal raktákkörbe, ezek találkozásánál pedig, gyakranimbrexek segítségével kis füstelvezető csö-veket alakítottak ki. (3. kép) A tegulák ésa kemence fala közti rés is a forró levegőés füst elvezetésére szolgált. Az utóbbi ke-mencénél a rostély alátámasztására hosz-szúkás agyagtömbök szolgáltak. (4. kép) Egyik kemencénél sem maradt meg a

rostély, a kemencék pusztulása során meg-semmisültek. A két, tegulával épített ke-mencében és a kelet felé tájolt tüzelőnyílá-suk előterében nagy mennyiségben kerültelő házikerámia és firmamécses vegyesen.

A kemencék feltehetően a kiégetés soránvagy azt követően dőltek össze, amit a ke-mencéket borító oldalfal és boltozat részétképező agyag- és paticsdarabok is igazol-

ni látszottak. A kemencékből előkerült

kilns can be distinguished among thoseunearthed on territory “A”. Two tonguesjutting out from the round support inthe center divided the firing space of the

first kind into two parts. (Fig. 2) The firinghole of the oval kiln opened to the north.The exterior circumference of the otherkiln type, also oval, was backed with stone,while unbaked tegulae surrounded theinterior. Small smoke pipes were formedwhere the tegulae met, often with thehelp of imbrices. (Fig. 3) The gap betweenthe tegulae and the wall of the kiln alsodeflected heat and smoke. The grate in

these kilns was supported by clay blocks.(Fig. 4) The grate was not preserved inany of the kilns as they were destroyed atthe same time as the kilns. A large num-ber of household wares and firma lampswere recovered from the two kilns con-structed from tegulae and in the area infront of their east facing firing hole. Thekilns probably collapsed during or after fir-

ing, something also evidenced by clay and

3. kép: Kemence az„A” területrőlFig. 3: Kiln in

territory “A”



44

házikerámia nem korlátozódott egy-kéttípusra, hanem a nagyobb tálaktól kezd-ve a korsókig szinte minden kerámiatípusképviseltette magát. A kemencék bontásaközben a kiégetés során deformálódottkerámiatöredékek is előkerültek. (5. kép)

Az „A” területen feltárt kemencék északielőterében, ezek horizontjához tartozó só-deres járószintet, egy kelet–nyugati irányúút maradványait tártuk fel. A „C” terüle-ten feltárt kemencék északi előterébenpedig egymáshoz közel két kutat tártunkfel, amelyeket feltehetően a kemencékkelegyidőben használtak. Az „A” terület nyugati végében és a „C”terület középső részén szórványosan fenn-

maradt, vékony, sárga, agyagos-paticsosfoltok tapasztott agyagpadlóra vagy agyag-tégla-planírozásra utaltak. Az agyagfelüle-tek a kemencékkel, azok üzemeltetésévelhozhatók kapcsolatba, vagy azt követőidőszakhoz köthetők. Nagyméretű, fehér kövekből, kötőanyagnélkül rakták, annak a lineáris vonalú, kö-rülbelül 7 római láb széles építménynek

az alapozását, amely nyílegyenesen, leága-

4. kép: Kemence az „A”területrőlFig. 4: Kiln in territory “A”

daub fragments from the dome and thevertical walls. The household pottery re-covered from the kilns was not confined toone or two types: nearly every ceramic typewas present from large bowls to jugs. Pot-tery shards deformed during baking were

also collected during the excavation of thekilns. (Fig. 5) In the northern areas in frontof the kilns recovered in territory “A”, thegravely floor level of the kiln horizon andthe remains of an east–west running roadwere unearthed. Two wells came to lightclose to each other in the northern area infront of the kilns (territory C), which wereprobably contemporary with the kilns. The scattered thin spots of yellow clay

preserved in the western end of territory “A”and in the center of territory “C”, suggestthat molded clay floors or adobe levelingwork were located here. The clay surfacesmay be linked to the kilns, their operation.Such surfaces may also have been connect-ed with the subsequent period. The foundation comprising large whitestones without binding matter from the

ca. 7 Roman feet wide linear structure,



45

5. kép: Deformálódott kancsótöredéke a 4. kemencéből („A”terület)Fig. 5: Fragment of a deformed

jug from kiln no. 4 (territory“A”)

6. kép: Feltételezett vízvezetékalapozásának alja („A” terület)Fig. 6: Bottom of the foundationof the possible aqueduct(territory “A”)

7. kép: A feltételezett vízvezetékfelmenő fala a későbbihozzáépítésselFig. 7: Vertical wall of thepossible aqueduct with the laterattachment



46

zás nélkül, enyhén északnyugat–délkeletiirányban szelte át a telek teljes nyugatiterületét. (A, B terület) Ezt az építménytkésőbb visszabontották. Az „A” területen

csak helyenként maradt meg az alapozá-sának alja (6. kép), ezzel szemben a „B”terület északi részében a felmenő résznéhány kősora is fennmaradt. Irányát ésszélességét, valamint nagyköves jellegéttekintve feltételezhető, hogy vízvezeték al-építményéhez tartozott. A jelenlegi kuta-tások alapján valószínűleg a kemencékkelegyidőben vagy azt megelőzően is műkö-dött, keltezése a leletanyag feldolgozását

követően pontosítható. A feltételezett víz-vezetéket kísérő északnyugat–délkeleti útnyomait a feltárások nem igazolták, eset-leg a nyomvonaltól nyugatra valószínűsít-hető. A canabae északi irányba történő ter-jeszkedésével (Kr. u. 3. század eleje) hoz-ható kapcsolatba a sárga kövekből rakottlakóépületek létesítése a korábbi iparte-

lephez tartozó, kelet–nyugati irányú útfelett („A” terület). A Kr. u. 3. század ele-jén a sárga köves épületek létesítésével egyidőben épült ki a telek nyugati felében, azelső északnyugat–délkeleti irányú, sárgasóderes út is, a korábbi nagyköves vízve-zetéktől nyugatra. A „B” területen a sár-ga kövekből kialakított, habarccsal kötöttfalszakaszt hozzáépítették a nagyméretű,fehér kövekből rakott vízvezeték felépít-

ményéhez, esetleg javítás céljából vagymagát a vízvezeték falát használták fel újépület létesítésére. (7. kép) Az „A-B” területeken megfigyeltészaknyugat–délkeleti irányú út alatt éskörnyékén, teljes hosszban, mindenholterrazzoszemcsés- és mészrétegekből állóplanírozásokat figyeltünk meg (példáula Vörösvári út 103–105. telken is ugyan-

ennek az útnak a meghosszabbítása alatt

crossed over the entire western part of thelot in a slightly northwest–southeast direc-tion without forking (territories A and B).This structure was later pulled down. The

bottom of the foundation survived only ina few places in territory “A” (Fig. 6), whilea few rows of stones have also been pre-served from the vertical walls in the north-ern part of territory “B”. Given its orienta-tion and width as well as the large stonesfrom which it was built, it must have beenpart of the substructure of an aqueduct.Based on the present investigations, it wasalso coeval with the kilns or even preceded

them; its dating will become more exactafter the processing of the find mate-rial. The existence of the supposed north-west–southeast road running along theaqueduct could not be demonstrated dur-ing the excavations. It probably followed apath running to the west of this territory. The establishment of residential build-ings made from yellow stones found above

the east–west running road of the formerindustrial district can be linked to thenorthern expansion of the canabae (be-ginning of the AD 3rd century in territory“A”). The first northwest–southeast run-ning yellow gravely road west of the formeraqueduct built from large stones was builtin parallel with the construction of thebuildings built from yellow stones in thewestern part of the lot. A stretch of wall

made from yellow stones bound with mor-tar was joined to the superstructure of theaqueduct made from large white stoneson territory “B”. It was either built withthe intention of repairing the aqueduct orthe wall of the aqueduct was used in theestablishment of a new building. (Fig. 7) A leveling layer composed of terrazzorubble and limey layers could be observed

under and all along the northwest − south-



47

is – a telken végzett feltárás rövid beszá-

molóját lásd jelen kötet 259–261. oldalán),amelyek a 7 római láb széles vízvezetéknekesetleg a Vörösvári 103–105. telken találtmásik, hasonló irányú vízvezeték pillére-ken futó felépítményére utaltak. A Kr. u. 3. század második feléhez azészaknyugat–délkeleti út (8. kép) megújí-tása és két további építési periódus köthető(A, B, C területeken). Az egyik mélyebbre

alapozott opus spicatum jellegű, a másik

8. kép: Északnyugat–délkeletiirányú római út az „A”területenFig. 8: Northwest-southeastrunning Roman road interritory “A”

9. kép: Többperiódusúépületmaradvány a „C”területrőlFig. 9: Remains of a multi-period building in territory “C”

east running road as well as in its environs

on territories “A” and “B”. (for example,also on lot 103–105 Vörösvári Road be-neath an extension of the same road – seethe lower Roman period culture-bearinglayer at 103–105 Vörösvári Road on pages259–261). This layer marks the remains ofthe superstructure supported by pillars ofthe 7 Roman feet wide aqueduct or theother aqueduct running in the same di-

rection at 103–105 Vörösvári Road.



48

helyi forrásmészkő felhasználásával, gyak-ran habarcsos kötéssel készült falalapozás,amelyhez korábbi épületek küszöbköveitis felhasználták. Később, a Kr. u. 4. század

folyamán, ezeknek a falaknak az alapozá-sait használták fel az új épületekhez. Akéső római falakat nagyobb kövekből, kö-tőanyag nélkül építették, a korábbi, kes-kenyebb (50-60 centiméter széles) alapokkiszélesítésével (70-80 centiméter széles),a feleslegessé vált épületmaradványokat,pedig visszabontották. Az északnyugat–délkeleti irányú út (A, B területeken),ebben az időszakban kapott új burkolatot.

Ettől az úttól keletre (A, B területeken),azzal párhuzamosan futó árkot figyeltünkmeg, amelyet az utak építését megelőzőtereprendezés során töltöttek fel. Az árkotlegalább egyszer megújították, ezt követő-en pedig természetes módon, a hegyrőlszármazó sárga kőzetlisztes agyaggal egyidőszakban töltődött be, nem hosszan-tartó folyamat eredményeképp. Az utolsó,

késő római korra keltezhető útréteg létesí-tésekor az ároknak már nincs nyoma, az útátfut felette. A telek nyugati felében (A, B területen)az épületeket az útra tájolták, középső ré-szében pedig (C területen) egy nagyobb,3-4. századi épületegyüttes részletét tár-tuk fel. (9. kép) Az északi területrészen (B területen),az út 2-3. periódusa (Kr. u. 3. második fele

– 4. század) a korábbi visszabontott észak-nyugat–délkeleti irányú vízvezeték (A, Bterületen) és a hozzáépített sárga kövesfalszakasz (B területen) felett húzódottkeresztül. A terület felhagyását jelezte az a kétkéső római temetkezés (C területen),amelynek egyikében a teljes épségbenmegőrződött csontváz (10. kép) jobb lába

mellé szürke házikerámiát helyeztek és a

The reconstruction of the northwest −southeast running road (Fig. 8) and twomore construction periods date from thesecond half of the AD 3rd century (ter-

ritories A, B and C). One road has opusspicatum features and a deep foundation,while the other e has a wall foundationmade of local travertine, often bound withmortar, which also contained thresholdstones from former buildings. The foun-dations of these buildings were used toconstruct new buildings in the AD 4thcentury. The late Roman walls were builtfrom large stones without mortar while

former narrower foundations (50-60 cm)were widened (70-80 cm). The superflu-ous building remains were pulled down. Anew pavement was laid on the northwest–southeast running road (on territories Aand B) in this period. A ditch ran in par-allel to East of the northwest–southeast

10. kép: Késő római temetkezés a „C” területrőlFig. 10: Late Roman burial in territory “C”



49

sírt tegulákkal takarták. A másik, nagyobblapkövekből épített temetkezés valószínű-leg jelképes sír lehetett, csontváz és lelet-anyag nem került elő belőle. A telek nyugati végében (az A terü-let nyugati határán és a B területen) ke-

rült napvilágra az a 80 centiméter magas,1-1,40 méter széles, alja felé szűkülő trapézátmetszetű, északnyugat–délkeleti irányú,nyílegyenes kőfal, (11. kép) amelyben kétszürke ikercsővezeték futott. (12. kép) Ezeka környező hegyekben vagy a környékeneredő forrásból vizet szállítottak dél felé.

A vízvezetéket földbe mélyítették, nem afelszínen futott. A feltárás során tisztító-aknát nem találtunk, ezért feltételezzük,

hogy magát a forrást oly módon foglaltákbe, hogy semmiféle szennyeződés ne ke-rülhessen a csövekbe. A vezeték esése 44méter távolságban 40 centiméter. A két,33,7-34,8 centiméter hosszú, kerámiaele-mekből álló vezetéket a fal aljába építettékbe, egymással párhuzamosan. Az elemeketegymásba csúsztatták, csatlakozásuknálmeszet találtunk, belső átmérőjük 13 cen-

timéter. A korábbi, Kr. u. 3. századi kőépü-

running road (territories A and B), whichwas filled in at the time of the landscapingpreceding the construction of the road.The ditch was at renewed least once, butwas finally filled-in naturally with a yellowrocky, powdery material washed down from

the hill over a relatively short time. Therewas no trace of the ditch at the time of theconstruction of the last late Roman pave-ment. The road ran above it. The buildings were aligned with theroad in the western part of the lot (terri-tories A and B), and a segment of a largebuilding complex was unearthed datingfrom the AD 3rd-4th centuries in the cen-ter of the lot (territory C, Fig. 9).

The AD 2nd and 3rd century roadphases (second half of the AD 3rd cen-tury – 4th century) ran over the previouslypulled down northwest–southeast run-ning aqueduct (territories A and B) andthe attached stretch of wall made fromyellow stones (territory B) found in thenorthern part of the lot (territory B). Two late Roman burials (territory C)

indicated that the territory had been

11. kép: Késő rómaivízvezeték, környékéna korábbi rómaiépületalapozásokkal („A”terület)Fig. 11: Late Roman

aqueduct with thefoundations of Romanbuildings around it(territory “A”)



50

letek alapozásait a vízvezeték építése soránátvágták. A Kr. u. 4. századi épület nemesett a vezeték nyomvonalába, mellettehasonló tájolással húzódott. A vízvezeték

feletti réteg bontása során középkori lelet-anyag nem került elő. Használata azonbana Kr. u. 4. századtól egészen a középkorigfeltételezhető, mivel a vezeték maradvá-nyait korábban, a telektől délre, a Vihar ut-ca 22., Vörösvári út 44., Vörösvári út 93. ésa Körte utca sarkánál, valamint a Kiscelliutcánál és a klarissza kolostornál (a Perc ut-cában) is megtalálták. (WELLNER 1973,179–181; NAGY 1942, 363, 536; NAGY

1942, 536; NÉMETH 1976, 155; PÓCZY1984, 19–20; BERTALAN 1973, 105) A római kort követően, a környező vizeklevezetésére, az elmocsarasodás megakadá-lyozására az egész területet behálózó vízle-vezető árkokat létesítettek (A, B, C, D terü-leteken). Egy részük párhuzamos a rómaiépületekkel, más részük vágta a Kr. u. 3-4.századi épületalapozásokat. Ezek feltehe-

tően az úgynevezett Rádl-árok elődjébe ve-zették a környékről összegyűjtött vizet. Az

abandonned. One of the graves containeda nearly intact skeleton. (Fig. 10) Greyhousehold ceramics were placed besidethe right foot of the deceased and the

grave was covered with tegulae. The otherburial was constructed from larger stoneslabs. It must have been a symbolic gravesince it contained neither a skeleton norgrave goods. A straight 80 cm tall and 1-1.40 m widenorthwest–southeast running wall with atrapezoid cross-section narrowing towardthe base was found in the western end ofthe lot (on the western border of the area

on territory B). (Fig. 11) Water was carriedin two grey-colored twin pipes in the wall(Fig. 12) from a spring in the hills or thesurroundings towards the south. The aq-ueduct ran below the ground not on thesurface. No manhole was found during theexcavation, so the spring must have beencaptured in a way that did not permit im-purities to run into the pipes. The pipe

sloped at an angle of 40 cm over 44 m.The two parallel pipes constructed from

12. kép: A későrómai vízvezetékfelépítményében vezetettkerámia-ikercsövekFig. 12: Twinceramic pipes in thesuperstructure of the Late

Roman aqueduct



51

árkok betöltéséből római kő- és oszloptöre-dékek is kerültek elő, melyek feltehetően akörnyező épületekből származtak. Az árkoka telek keleti felében (C, D területeken),természetes módon töltődtek fel, aljukbangyakran homokréteg figyelhető meg. Ké-

sőbb a terület újra elmocsarasodott, ame-lyet a humuszrétegben jelentkező rozsdáselszíneződés igazolt. A telek nyugati végében (A, B területe-ken), az ikercsöves vízvezetéktől nyugatra,sárga agyagos, apróköves, többször megújí-tott északnyugat–délkeleti irányú út mu-tatkozott, (13. kép) két oldalán vízlevezetőárokkal (Kárpáti Zoltán véleménye alapjánvalószínűleg középkori lehetett). Az út

egy szürke agyagos planírozáson ült, nemhozható összefüggésbe az ikercsöves vízve-zetékkel, azzal nem egykorú és tájolásuk iseltérő. A sárgaköves út oldala mentén húzó-dó árok átlósan keresztezte a vízvezetéket, aVörösvári út 103–105. telken pedig már azút alatt sejthető a vízvezeték nyomvonala.

Az „A” területen megfigyelt, feltehetően aközépkori sárgaköves úthoz hasonló jelle-

gű, szintén északnyugat–délkeleti irányú,

13. kép: Középkoriútfelület az „A” területenFig. 13: Medieval roadsurface in territory ‘A”

33.7 – 34.8 cm long ceramic elementswere placed in the bottom of the wall. Theelements fitted into each other. Lime wasfound where the elements joined. Theinterior diameter of the pipes was 13 cm.The foundations of the earlier stone build-

ings from the AD 3rd century intersectedwhere the aqueduct was constructed. Thebuilding was raised in the AD 4th centuryand stood beyond the path of the aque-duct but was oriented to it. No medievalfinds were recovered during the excavationof the layer overlying the aqueduct. Nev-ertheless, it may have been used from the

AD 4th century to the Middle Ages sincethe remains of the aqueduct were found

at 22 Vihar Street, 44 Vörösvári Road, atthe corner of 93 Vörösvári Road and KörteStreet, at Kiscelli Street and at the Francis-can nunnery (Perc Street). (WELLNER1973, 179–181; NAGY 1942, 363, 536;NAGY 1942, 536; NÉMETH 1976, 155;PÓCZY 1984, 19–20; BERTALAN 1973,105) After the Roman period, water ditches

were dug everywhere in the territory to



52

apróköves felület jelentkezett a telek keletivégében, a „C” területen is. Valószínűleg ezaz újabb apróköves felület szintén középko-ri útrétegként azonosítható. (Ennek feltá-

rását Kárpáti Zoltán végezte.) A telek délkeleti felét (D terület) azújkorban jelentős mennyiségű római korileletanyaggal kevert földdel töltötték fel,amelyből számos falfestménytöredék isnapvilágra került. (14. kép)

A katonaváros topográfiájának és vízháló-zatának kutatásához jelentős, új adatokkalszolgált a telek feltárása. A Kr. u. 2. század

második felében a mocsaras jellegű terület– a vízelvezetéseknek köszönhetően – meg-telepedésre alkalmassá vált. Ebben az idő-szakban a telek még a város külterületénekszámított, és minden feltétel (agyag, víz,piacok/város közelsége) adott volt iparteleplétesítésére. Az első utat a műhelykörzethezigazítva, a kemencéknek megfelelően tájol-ták (kelet–nyugati irányba) (A terület).

A kemencékkel egy időben vagy mégazt megelőzően létesítették a nagyobb

drain water coming from surroundingareas and to prevent the development ofstanding waters (territories A, B. C and D).Some of the ditches ran parallel to Roman

buildings while others intersected thefoundations of the 3rd-4th centuries AD.They probably carried the water drainedfrom the surroundings to the predecessorof the so-called Rádl-ditch. The fills ofthe ditches contained Roman stone andcolumn fragments as well which probablycame from the nearby buildings. In theeastern part of the lot (territories C andD), the ditches were filled in naturally so

that a layer of sand can often be observedon their bottoms. Later, the territory againbecame waterlogged as shown by rusty dis-colorations in the humus layer. A repeatedly renewed northwest–south-east running surface, a road surface com-posed of yellow clay and rubble, appeared(Fig. 13) west of the aqueduct with twinpipes at the western end of the lot (ter-

ritories A and B) with water channels onboth sides (it may have been a medieval

14. kép: Római korifalfestménytöredék aterületre planírozott,újkorral kevert rétegbőlFig. 14: Roman periodfresco fragment from theleveling layer mixed withrefuse from the Modern

Period



53

kövekből épített vízvezetéket (A, B terü-leteken), amelyhez később hozzáépítet-tek egy falszakaszt vagy javították azt. (Bterület)

A Severus-kor gazdasági fellendülésé-vel hozhatók kapcsolatba a további épít-kezések nyomai. A konjunktúra hatásáraa város terjeszkedett, határai bővültek. Akorábbi ipartelep helyén új, kőalapozásúlakóépületeket emeltek, új északnyugat–délkeleti irányú utat létesítettek a területnyugati részében. (A, B területeken) Azépítkezések új telekkitűzési koncepcióvalhozhatók kapcsolatba. A területen min-

denhol megtalálható a Kr. u. 3. századiplanírozási réteg (vö. Vörösvári út 103–105. telek alsó római kori kultúrréteg).Ezt követően, a Kr. u. 3. század közepén,a korábbi épületeket átépítették (A, C te-rületeken), a falak egy részét visszabon-tották, más alapozásokra pedig ráépítet-tek. Az építési fázisokkal párhuzamosanaz északnyugat–délkeleti irányú (A, B

területeken), a legiotábor nyugati kapujá-ból kivezető utat is megújították és kele-tebbre helyezték. A Kr. u. 4. században a korábbi, Kr. u.3. századi házalapozások felhasználásá-val új épületeket emeltek és az említettészaknyugat–délkeleti irányú utat ismétmegújították. A 3. századi épületek ala-pozásainak átvágásával ebben az időszak-ban létesítették az ikercsöves vízvezetéket

is. (Az út keleti oldala mentén meglévőKr. u. 4. századi épületomladék és a ró-mai út a telektől délre, a Vörösvári út103–105. területén is megfigyelhető aKr. u. 3. századi planírozási réteg felett.)

A terület felhagyását a tegulákkal takartés kőlapokkal bélelt késő római sírok je-lezték. (C terület) A katonaváros északnyugati negyedét az

eddig jelentős számban előkerült kőem-

road according to Zoltán Kárpáti). Theroad was established on a grey clayey lev-eled surface. It cannot be linked with thetwin pipe aqueduct since they were not

coeval and had different orientations.The ditch running along the road builtfrom yellow stones intersected diago-nally the aqueduct, while on lot 103–105Vörösvári Road, the path of the aqueductseems to have run under the road. An-other northwest–southeast running rub-ble surface similar to the likely medievalroad built from yellow stones on territory“A” appeared in the eastern part of the

lot, on territory “C”. This rubble surfaceprobably also represents the remains of amedieval road layer (excavation by ZoltánKárpáti). In the Modern period, the southeast-ern part of the lot (territory D) was filledin with earth mixed with a significantnumber of Roman finds, including manyfresco fragments. (Fig. 14)

The excavation of the lot has contrib-uted significant new data to research onthe topography and water systems in theMilitary Town. The waterlogged territorybecame suitable for settlement as a conse-quence of the drainage work in the area inthe second half of the AD 2nd century. Inthis period, the area lay on the outskirts ofthe town with every condition needed for

the establishment of an industrial district(clay, water, proximity of markets/town).The first road was fit to the industrial dis-trict and oriented to the kilns (running inan east–west direction, territory A). The aqueduct made from large stoneswas established at the same time as thekilns or even earlier (territories A and B).Later, a stretch of wall was added to it or it

was repaired (territory B).



54

lékek tükrében szentélykörzetnek tartják,amely a 3. század folyamán élte virágko-rát. (PÓCZY 1983, 263–267) Ennek ke-leti folytatásaként az északkeleti terület

funkcióját, reprezentatív épületei miatt,közigazgatási negyedként határoztákmeg. (PÓCZY 1983, 271; PÓCZY 1994,224–230; NÉMETH 2005, 117–123) Ajelenlegi ásatások alapján a 3-4. századikatonaváros északnyugati határa a telek-től északabbra húzódott, feltehetően aBécsi út – Vörösvári út találkozásánakkörnyékén keresendő. A feltárás soránsajnos már csak épületalapozások ma-

radtak meg, amelyek alapján nem lehetmesszemenő következtetéseket levonni akörnyéken élő lakosság vagyoni helyzetétilletően, azonban az épületek kiterje-dését tekintve igazolni látszik a gazdag,előkelő negyed északnyugati irányba valófolytatódása. Nemcsak az út menti sávot(A, B területeken), hanem az úttól távo-labb, kelet felé, a terület középső részét

(C, D területeken) is beépítették. A na-gyobb épületegyüttesnél (C, D területe-ken) ugyanazokat az építési fázisokat fi-gyeltük meg, mint az útra tájolt épületekesetében. A régió szentélykörzet funkció-ját illetően új információk nem kerültekelő. Az ásatások során a telek nyugati részé-ben előkerült, összefüggő régészeti jelen-ségeket a KÖH megtartandó emlékként

kezelte és nem engedte azok elbontását,ezért az új épület két nyugati szárnyát (A-B területeket) az emlékek védelmében átkell tervezni. Ugyanakkor hozzájárult, hogytelek keleti felében napvilágra került (C, Dterületeken), kevésbé jó megtartású emlé-kek a kivitelezés megvalósítása érdekében,elbontásra kerüljenek.

Kirchhof Anita

Traces of subsequent constructions canbe linked with the economic boom in theSeverus period when the town expandedand its borders broadened. New residen-

tial buildings with stone foundations re-placed the former industrial district anda new (Roman) northwest–southeast run-ning road was built in the western part ofthe territory (territories A and B). Theseconstructions are linked to a new concept,a new allotment of plots of land. The lev-eling layer from the AD 3rd century canbe found everywhere in the territory. Atthat time, the older buildings were recon-

structed in the middle of the AD 3rd cen-tury (on territories A and C), a few wallswere pulled down, while in other placesnew walls were built on top of the oldfoundations. In parallel to the construc-tion phases, the Roman northwest–south-east running road (territories A and B) wasalso renewed, shifting farther to the east.The Roman road ran parallel to the road

that left the western gate of the legionaryfortress. It was built in the AD 3rd centuryand was renewed at least once in the samecentury. In the 4th century AD, new build-ings were erected on the old foundationsfrom the AD 3rd century and the Romannorthwest–southeast running road wasrenewed once again. The aqueduct withtwin pipes was established in this period.It intersected the foundations of the AD

3rd century buildings (the constructiondebris of the 4th century observed alongthe eastern side of the road can also beobserved south of the lot on the territoryat 103–105 Vörösvári Road above the lev-eling layer from the AD 3rd century). Thepresence of late Roman graves coveredwith tegulae and lined with stone slabs in-dicated that the territory was finally aban-

doned (territory C).



55


BERTALAN 1973 – Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához.

BudRég 23 (1973) 99–112.MADARASSY 1995 – Madarassy O.: Ró-mai kori beépítettség kutatása az aquin-cumi katonaváros északnyugati határán.

AqFüz 1 (1995) 35–37.MADARASSY 2000 – Madarassy O.: Ré-gészeti kutatások az aquincumi katonavá-ros területén. Aqfüz 6 (2000) 46–55.MADARASSY 2003 – Madarassy O.:Die canabae legionis. In: Forschungen

in Aquincum 1969-2002. AquincumNostrum II.2. (2003) 101–111.NAGY 1931 – Nagy L.: Az óbudai keresz-tény cella trichora a Raktár utcában. Bu-dapest, 1931NAGY 1942 – Nagy L.: Topográfia. In:Budapest Története az ókorban II., Buda-pest, 1942NÉMETH 1976 – Németh M.: Római

kori lakóház és vízvezeték az aquincumicanabaeban. BudRég 24 (1976) 153–161.NÉMETH 2005 – Németh, M.:Epigraphische Angaben zur Topographiedes Legionslagers und der Militärstadt von

Aquincum. In: Die norisch-pannonischenStädte und das römische Heer imLichte der neuesten archäologischenForschungen. Aquincum Nostrum II. 3.,

Budapest, 2005, 113–132.PÓCZY 1983 – Póczy K.: Az aquincumikatonaváros utcahálózata és fontosabbépületei a II. és a III. században. ArchÉrt110 (1983) 252–273.PÓCZY 1984 – Póczy K.: Aquincum-castra, canabae, colonia. BudRég 25(1984) 15–34.TOPÁL 1993 – Topál J.: Roman

cemeteries of Aquincum, Pannonia. The

Based on the presence of numerousstone monuments recovered to date, thenorthwestern quarter of the MilitaryTown has been described as a shrine

district, which flourished in the AD 3rdcentury. (PÓCZY 1983, 263–267) Thenortheastern area has been identified asfunctioning later as an administrative dis-trict because of the representative build-ings that stood there. (PÓCZY 1983, 271;PÓCZY 1994, 224–230; NÉMETH 2005,117–123) Our excavations have shownthat the northwestern border of the Mili-tary Town was lay farther to the north in

the AD 3rd and 4th centuries, probablywhere Bécsi Road runs into VörösváriRoad. Regrettably, only the foundationsof the buildings came to light during theexcavations. These remains are not suf-ficient to allow conclusions to be drawnconcerning the financial status of thepopulation living in this area. The size ofthe buildings, however, suggests that the

elite district continued in a northwesterndirection. The buildings occupied notonly the zone along the road (territories

A and B) but also the central part of theterritory farther to the east (territories Cand D). The same construction phasescould be observed in the larger buildingcomplexes (territories C and D) as in thebuildings aligned with the road. No newinformation was recovered concerning the

shrine district function of the area. The Cultural Heritage Office decidedthat the coherent archaeological phenom-ena in the western part of the lot shouldbe preserved and prohibited their demo-lition. Thus, new designs had to be pre-pared for two western wings of the newbuildings (territories A and B) that incor-porated preservation of the monuments.

The CHO gave their consent to the demo-



56

Western Cemetery. Bécsi road I. Aquin-cum Nostrum. Budapest, 1993TOPÁL 2003 – Topál J.: Romancemeteries of Aquincum, Pannonia. The

Western Cemetery. Bécsi road II. Aquin-cum Nostrum. Budapest, 2003TÓTH–KÁRPÁTI 2004 – Tóth A. – Kár-páti Z.: Budapest, III. ker., Hunor utca56–58. (Hrsz.: 18765/1, 18 767) Aqfüz 10(2004) 5., 181.WELLNER 1973 – Wellner I.: Az aquin-cumi katonaváros nyugat–keleti irányúvízvezetékrendszere. BudRég 23 (1973)179–186.

ZSIDI 2004 – Zsidi P.: Aquincum topo-gráfiája. Specimina Nova 18 (2004) 167–226.

lition of more poorly preserved structuresin the eastern part of the lot (territories Cand D) to enable the implementation ofthe development work.

Anita Kirchhof



57

Budapest Főváros Önkormányzata 2008nyarán többszintű, speciális szakiskola ésgyógypedagógiai központ átadását tervezi

a több ezer négyzetméteres ingatlanon.(1. kép) Az egykori egészségügyi főiskolarégi épületét teljesen felújítják, (1. kép:IV) nyugati oldalán tornaterem (I), tan-uszoda és diákotthon épül mélygarázzsal(II) és a teremgarázshoz vezető lejárattal(III). A nagy volumenű beruházást meg-előzően 1870 négyzetméter régészeti fel-tárására kaptunk megbízást, amit 2006.

augusztus 23. és 2006. november 17. kö-zött 60 munkanap alatt teljesítettünk. Atervezett aula és tornaterem 791 négyzet-méteres alapozási gödrében (I), +103,15m/Af. magasságban, csupán egy elbontott,modern toldaléképület sóderes aljzatki-egyenlítését dokumentálhattuk. Az II. ésIII. szelvényben, összesen 750 négyzetmé-teres felületen, több, összetett alaprajzú,kora császárkori építményt, vizesárkot és

gödröt tártunk fel. (2, 3. kép) Lelőhelyünk Aquincum 2-3. századilegiótáborától délnyugatra található, a Kr.u. 2. század harmincas éveitől intenzívenfejlődő, terjeszkedő canabae legionis nyu-gati szélén. A környék tipikus, kis felületűásatásain rendre előkerültek a Severus-dinasztia alatt virágkorát élő polgári te-lepülés épületeinek, útjainak maradvá-

nyai (1. kép: 10–12, 7, 17, MADARASSY

Cölöpszerkezetesépítmények a Bécsi útifazekasműhely közelében

(Budapest, III. ker., San Marco utca48–50., Hrsz.: 17321)

Post-contructions near thepottery workshop on BécsiRoad

(Budapest III, 48-50 San Marco Street,Lrn: 17321)

The local district government plans toopen a special, multi-functional trainingschool and educational centre for handi-

capped children in the summer of 2008on a lot covering a surface of thousandsof square metres. (Fig. 1) The old buildingof the former college health will be com-pletely reconstructed. (Fig. 1: IV) A gym-nasium (I), a swimming pool for childrenand a student hostel with deep parking (II) and an approach road to the parking hall(III) will be built on the structure’s west-

ern side. We were commissioned to con-duct archaeological excavations over 1870square metres preceding this large-scaledevelopment. We carried out the work over60 workdays between August 23 and No-vember 17, 2006. Only the gravely levellingof a modern, pulled-down annex could bedocumented at a depth of +103.15 m/aAOin the 791 square metres foundation pit ofthe future entrance hall and gymnasium

(I). A number of Early Imperial periodconstructions with complex ground plans,water trenches and pits were uncovered onthe 750 square metres of cuttings II andIII. (Figs 2 and 3) The site can be found southwest of the2nd-3rd century legionary fortress of Aquin-cum, on the western edge of the canabaelegionis, where intensive development and

expansion began during the 30’s of the AD



58

1996, 2000), jól követhetőek a 3. századiátépítések (1. kép: 14, 15, 22), a 260-as

évek válságjelenségei (19, 24), majd a 4.századi hanyatlás és elnéptelenedés jelei.(MADARASSY 1998, 1999, 2001) 1927óta napjainkig tizenkét lelőhelyen tártakfel késő római sírokat (pl. 1. kép: 1, 3, 4,23, 35 stb., PARRAGI 1984; KIRCHHOF2006) és körülbelül ugyanennyi lelőhelyenkerült elő Kr. u. 2. század második felénélkorábbi objektum, vagy kultúrréteg. (pl.:1. kép: 2, 5, 6, 8, 30, NAGY 1937; PARRAGI

1971, 1973; KIRCHHOF 2005/1) Eddigcsupán hat telken dokumentáltak cölöp-szerkezetes építményt (pl.: 1. kép: 13, 21,MADARASSY 1997, 1999) és ezek közülis csak három korai. (1. kép: 29, 30, 33 KIRCHHOF 2005/1-2, 2006) Nagyobbfelületű, fából készült alépítmények leg-közelebb Budaújlak térségében kerültekelő, a katonavárosi amfiteátrumtól délre.

(FÜLEKY–MÁRITY 1998; HABLE 2002)

2nd century. The remains of the buildingsand roads of the civil settlement that flour-

ished during the period of the Severus dy-nasty have been discovered in many placesin the region during the excavations typi-cally conducted over small surfaces. (Fig.1: 10-12, 17; MADARASSY 1996, 2000)We observed traces of reconstruction workfrom the AD 3rd century (Fig. 1: 14, 15,22), traces of the crisis in the AD 260s (19,24), and signs of the decline and depopula-tion suffered by Aquincum in the AD 4th

century. (MADARASSY 1998, 1999, 2001)Since 1927, Late Roman graves have beenunearthed at twelve sites (e.g. Fig. 1: 1, 3, 4,23, 35 etc., PARRAGI 1984; KIRCHHOF2006) and features or culture-bearing lay-ers dated from before the second half ofthe AD 2nd century were uncovered atapproximately the same number of sites.(e.g. Fig. 1: 2, 5, 6, 8, 30, NAGY 1937; PAR-

RAGI 1971, 1973; KIRCHHOF 2005/1)

1. kép: Bp., III. ker., San Marco utca 48–50. és környezetének római kori lelőhelyei (Hable T.)Fig. 1. Roman period sites at Bp. III, 48–50 San Marco Street and its environs (T. Hable)



59

2. kép: Bp., III. ker., San Marco utca 48–50; a megelőző feltárás összesítő alaprajza, 2006 (Balázs P – Hable T.)Fig. 2. Bp. III, 48–50 San Marco Street, complex map of the investment-led excavation, 2006 (P. Balázs – T.

Hable)



61

főleg 4. századi érmeket, téglatöredéke-ket, vasszegeket, nagyon kevés kerámiatö-redéket és egy 2. század második felérekeltezhető ruhakapcsoló tűt (térdfibulát,– PATEK 1942). Az érmék többnyire a kö-

zépső és délkeleti szektorokban kerültekelő, így egy Nerva császár által kibocsátottkisezüst (Kr. u. 98), egy Antoninus Piusas (138–161) és a már említett 3. száza-di pénz. A téglatörmelékek (főleg tegulák,imbrexek) helyenként kisebb-nagyobb ku-pacokban hevertek, mint utóbb kiderült,gödrök vagy árkok betöltésének tetején,vagy az objektumok szélén. Feltűnően sokvolt az ép, vagy helyben összetört tetőcse-

rép, valamint a LEG II AD pecséttel jelölttöredék. Lelőhelyünk legkorábbi római kori ob-jektumait fa cölöpökre építették (2. kép:1–2) és árkokkal szegélyezték. (2. kép: 3–5)

A két épület alapszerkezetét 6-6, egymástól1,2-1,3 méter távolságra lévő, északnyugat–délkeleti irányú cölöpsor alkotta. (3. kép)

A legszélső soroknak először másfél méter

mély árkokat ástak, felállították a faoszlopo-

4. kép: Fából épített,római kori raktárszerkezeténekrekonstrukciója (W.H. Manning, 1975alapján)

Fig. 4. Reconstructionof a wooden granaryfrom the Roman period(after W. H. Manning,1975)

The dark greyish brown ancient humusthat contained the remains of Roman pe-riod features was reached by manual workdown to a depth of about 2 metres. Five,differently shaded deposit layers, mostly

“light yellowish brown deposits of clay-rock powder composition” were uncoveredabove it. According to Zoltán Horváth, ge-ologist, it was “deposited on a floodplainthat had a slightly undulating surfaceboth in a north–south and an east–westdirection”. An increasing number of Ro-man period stray finds was recovered fromthe two lowermost layers: especially coins,brick fragments, iron nails, a very few pot-

tery shards from the AD 4th century anda brooch from the second half of the AD2nd century (knee-brooch – PATEK 1942).Most of the coins were found in the cen-tral and southeastern sectors like the smallsilver coin minted by the Emperor Nerva(AD 98) an Antoninus Pius as (AD 138–161) and the above-mentioned coin fromthe AD 3rd century. The brick fragments

(mostly tegulae and imbrices) lay in piles of



62

kat, majd a kiásott földet visszadobálták acölöpök közé és bedöngölték. Ez után ké-szültek el a belső cölöpsorok, melyek a földfölé emelt, „lebegő” padlózatot tartották.(4. kép) Hasonló alépítményeket gyakran al-

kalmaztak Britanniában magtárak (horrea) építésénél, elsősorban katonai táborokban,Claudius uralkodásától a kora Anatoninuskorig (például: Fishbourne II). A közepes(200–225 négyzetméter) alapterületű rak-tárak hossza maximum 24, általában 21,3méter. A San Marco utcában ez az adat saj-nos technikai okokból nem volt mérhető.Fendoch, Crawford és Lunt katonai raktáraiviszont éppen úgy, mint itt 9,12–9,14 méter

szélesek. (MANNING 1975) Vizesárokkalés paliszáddal védett magtárat ismerünk a4. századból is, a felső-germaniai limesről.(Rheinfelden-Augarten, Svájc, ASAL 2005)Éremlelet bizonyítja, hogy a San Marco ut-cai 1. és 2. építményt a 2. század közepéighasználták. (2. kép: 6) Nem tudjuk ponto-san, hogy mikor ásták ki a 7. számmal jelöltárkot, amely a nyugati árokból (3) vezette el

az esővizet kelet felé.

5. kép: A 8-as számúépület sarokpillére (aplinthosszal), jobbraszögletes oszlopgödörfoltja in antisFig. 5. Corner pillar

of building no. 8(with the plinth),the discolourationof the angular pitfor a pillar in theforeground

various sizes on top of the fills of pits andtrenches, and as it later turned out, alongthe edges of features. There were strikinglymany intact roof tiles or ones broken onthe spot, and fragments stamped with the

sign of the LEG II AD. The oldest Roman period constructionsat the site would have been raised on wood-en posts (Fig. 2. 1-2) and surrounded byditches. (Fig. 2: 3-5) The foundation struc-tures of the two buildings were composedof two-times six, northwest–southeast ori-ented post rows located at a distance of 1.2- 1.3 m from each other. (Fig. 3) First 1.5metres deep ditches were dug out com-

prising the lateral rows, then the woodenposts were placed in the ditches. The earthwas thrown back and rammed betweenthe posts. Then the interior post rowswere set up, supporting the raised “float-ing” floor. (Fig. 4) Similar substructureswere often built in Britannia especiallyfor the construction of granaries (horrea),especially in military forts, from the time

of Claudius’ reign to the early Antonine



63

Rendkívül érdekes a magtárakhoz nyu-gat felől, ortogonálisan illeszkedő épít-mény. (2. kép: 8) Itt, először igen masszív,3×3 láb méretű pilléreket készítettek, egy

esetben a pilléralapozás tetejét hatalmastalplemez (plinthosz) zárta le. (2. kép: 9 és5. kép) A következő fázisban összefalaz-ták az északi pillérsort, majd a nagyjábóla humusz felszínének magasságában elsi-mították a téglaporos habarcsot (10). In-nentől a felépítmény vagy fából készült,vagy sosem fejezték be, a 8 méter szélesépületnek ugyanis semmiféle omladékanem volt. A kiegészítő falszakaszokat ha-

nyagul illesztették a pillérekhez (6. kép) és még az alapozási árkokból kidobottföldkupacokat sem egyengették el. Vé-gül az utolsó pillérek közé ásott szögletesgödrökbe már csak faoszlopokat állítot-tak. (2. kép: 11, 5. kép: jobbra) Középen,a nyugat felé húzódó, 4 méter széles, 20-25 centiméter vastag út (?) alapozásához(12) téglatörmelékkel kevert kőzúzalékot

használtak, ennek bontásakor több túl-égetett, rontott tegulatöredéket találtunk.

6. kép: Falba foglaltpilléralapozás (10.objektum)Fig. 6. Pillarfoundation in the

wall (feature no. 10)

period (pl.: Fishbourne II). The length ofthe medium-large granaries (with groundsurfaces of 200-225 m2) was no more than24 metres, the average length was 21.3 me-

tres. This measurement could not be takenin San Marco Street for technical reasons.The military repositories of Fendoch,Crawford and Lunt were 9.12 – 9.14 mwide, similarly to the San Marco Streetstructure. (MANNING 1975) A granaryprotected by water ditches and a palisadeis known as well from the AD 4th centuryon the Upper German limes. (Rheinfelden-

Augarten, Switzerland, ASAL 2005) A coin

find shows that buildings 1 and 2 on SanMarco Street were used until the middleof the AD 2nd century. (Fig. 2: 6) We donot know when exactly the no. 7 ditch wasdug. This ditch carried rainwater from thewestern ditch (3) towards the east. The construction that was joined or-thogonally to the granaries to the west isespecially interesting. (Fig. 2: 8) First, very

massive pillars measuring 3×3 feet wereprepared. One of the pillar foundations



64

Az építmény funkciója egyelőre nemtisztázható, keleti pilléreit a 3. árok szé-lébe ásták bele. Dél-galliai terra sigillatatöredékek (Vámos Péter meghatározásaalapján: Germanus IV, Kr. u. 90–120, 7.kép) arra utalnak, hogy az építményt nem

sokkal a fa épületek után vették haszná-latba. Újabb 6×12 soros cölöprendszer nyo-mai jelentek meg a köves alapozást fedőüledékréteg tetején. (2. kép: 13) Az épít-mény vizesárka (2. kép: 14) sárga üledék-kel a későbbi gödrök szürkésebb sárgaagyaggal töltődtek fel. Mindegyikben sokvolt a téglahulladék (15). 9 méter átmé-rőjű, 1 méter mély gödröt tártunk fel az

északkeleti szektorokban (16), amelynekkiásásakor az 1. épület már romokbanhevert. A kerek medencét agyagülepítés-re vagy nyomtatásra használták, falánaktövében keskeny árkocska futott körbe,közepén, kisebb mélyedésben valami-lyen fa ácsolat állhatott. Szintén geren-dafoltokat figyeltünk meg a 17-es számúgödörben. A bélyeges téglák között 2

névvel ellátott pecsét is van. AEL(ius)

was enclosed by a huge plinth (plinthos). (Fig. 2: 9 and Fig. 5) In the next phase, thenorthern row of pillars was connected by awall, then the mortar, which was enrichedwith brick powder, was smoothed up tothe level of the humus surface (10). Above

this level, the superstructure was eitherbuilt of wood or it was never completedsince no debris remained from the 8 mwide building. The finishing wall segmentswere carelessly joined to the pillars (Fig.6) and not even the earth removed fromthe foundation ditch was levelled. Finally,simple wooden posts were placed into theangular pits dug between the last pillars.(Fig. 2: 11, Fig. 5 on the right) Stone rubble

mixed with brick debris was used for thefoundation (12) of a 4 m broad and 20-25cm thick road (?) running towards the westthrough the middle. Over-fired and spoiledtegula fragments were found in this foun-dation. The function of this constructioncannot as yet be clarified, its eastern pil-lars were dug into the edge of ditch no. 3.The presence of Southern Gallic Samian

ware fragments (according to Péter Vámos’

7. kép: Dél-galliai terrasigillata edény töredéke(La Graufesenque, Kr. u.90–120)Fig. 7. Fragment of afragment of Southern

Gallic Samian ware (LaGraufesenque, 90–120

AD)



65

MARCE(llius, vagy Marcellinus), illetveVL(pius) FLORI(nus, vagy Florianus) aközeli téglaégető műhely (figlina) elöljá-rói, tulajdonosai vagy haszonbérlői voltak.(8. kép: a, b – utóbbi sérült feliratát HavasZoltán egészítette ki egy ismeretlen lelő-helyű, aquincumi bélyeges tégla alapján)

A nagy, kerek gödör éremleletei (1-1 Had-rianus, Faustina Iunior és M. Aurelius as)arra utalnak, hogy az utolsó raktár, vagy

téglaszárító csűr (lateraria) a markomannháborúkig állhatott. Ez után a területetfokozatosan ellepik a Mátyás-hegyről le-mosódó, téglahulladékkal kevert üledék-rétegek. Végezetül, ásatásunk során négy közép-ső rézkori gödör is előkerült. (2. kép: 18)

Balázs Péter – Hable Tibor

8. kép: Kr. u. 1. és 2. századi téglabélyegekFig. 8. Brick stamps from the AD 1st and 2ndcenturies

identification: Germanus IV, 90–120 AD,Fig. 7) suggest that the construction cameinto use soon after the wooden buildings. The traces of another post system of

6×12 rows appeared on top of the depositoverlying the rubble foundation. (Fig. 2:13) The water ditch of the construction (Fig. 2:14) was filled in with a yellow deposit, thelater pits with a more greyish yellow clay.

All contained many brick fragments (15). A 1 m deep pit with a diameter of 9 mwas unearthed in the northeastern sectors(16). Building 1 was already in ruins whenthis pit was dug. The round basin was used

for clay precipitation or treading. A narrowditch ran around the foot of its walls andsome kind of a timber structure stood ina small depression in its centre. Traces oftimbering were also observed in pit no.17. Two of the stamped bricks had stampswith the names: AEL(ius) MARCE(llius,or Marcellinus), and VL(pius) FLORI(nus,or Florianus), the foremen, the owners or

the leaseholders of the nearby brickyard(figlina), (Fig. 8: a, b – Zoltán Havas couldreconstruct the damaged inscription ofthe latter stamp on the basis of a completeexample of a stamped brick of unknownprovenance from Aquincum). The coinfinds of the large round pit (a Hadrianus, aFaustina Iunior and a M. Aurelius as) sug-gest that the last granary or brick dryingarea (lateraria) stood until the Marcomann

wars. From that time the area graduallybecame covered with the deposits mixedwith brick debris washed down from Má-tyás-hill. Finally, four late Copper Age pits werealso uncovered during the excavations.(Fig. 2: 18)

Péter Balázs – Tibor Hable

a

b



66


ASAL 2005 – Asal, M.: Ein spätrömischerGetreidespeicher am Rhein. Veröffentli-

chungen der gesellschaft pro VindonissaXIX. Brugg 2005FÜLEKY–MÁRITY 1998 – Füleky, Gy.– Márity, E.: Enviromental Changes inBudaújlak in the Roman Period, in: TheRoman Town in a Modern City. AquincumNostrum II. Budapest, 1998, 239–245.HABLE 2002 – Hable T.: Óbuda-Újlak ró-mai kori topográfiájának vázlata. BudRég35 (1984) 267–278.

KIRCHHOF 2005/1 – Kirchhof A.:Korarómai épületmaradványok az aquin-cumi katonaváros nyugati részéből. Aqfüz11 (2005) 31–38.KIRCHHOF 2005/2 – Kirchhof A.: Bu-dapest, III. ker. Kenyeres utca 15. (Hrsz.:17350). Aqfüz 11 (2005) 218.KIRCHHOF 2006 – Kirchhof A.: Budapest,III. ker. Zápor utca 26. (Hrsz.: 17393/10)

Aqfüz 2 (2006) 217–219.MADARASSY 1996 – Madarassy O.: Régé-szeti kutatások az aquincumi katonavárosnyugati peremén. Aqfüz 2 (1996) 53–60.MADARASSY 1997 – Madarassy O.: Régé-szeti kutatások a katonaváros nyugati szé-lén. Aqfüz 3 (1997) 48–53.MADARASSY 1998 – Madarassy O.: Újabbkutatások az aquincumi katonaváros nyuga-ti felében. Aqfüz 4 (1998) 61–64.

MADARASSY 1999 – Madarassy O.:Újabb eredmények a katonaváros nyuga-ti szélének kutatásában. Aqfüz 5 (1999)57–64.

MADARASSY 2000 – Madarassy O.:Régészeti kutatások az aquincumi kato-naváros területén, 1999. Aqfüz 6 (2000)46–55.MADARASSY 2001 – Madarassy O.:Újabb régészeti feltárások az aquincumikatonaváros nyugati szélén. Aqfüz 7 (2001)52–58.MANNING 1975 – Manning, W. H.:Roman military timber granaries in

Britain. Saalburg Jahrbuch XXXII (1975)105–129.NAGY 1937 – Nagy L.: Az AquincumiMúzeum kutatásai és gyarapodása az1923–1935 években. BudRég 12 (1937)268.PARRAGI 1973 – Parragi Gy.: III. Bécsi út122. BudRég 23 (1973) 260–261.PARRAGI 1984 – Parragi Gy.: Koracsászár-

kori fazekasműhely Óbudán. ArchÉrt 98(1971) 60–79.PARRAGI 1984 – Parragi Gy.: Római ésnépvándorláskori leletek a Szőlő utcában.BudRég 25 (1984) 321–365.PATEK 1942 – Patek E.: A pannoniai fibu-latípusok elterjedése és eredete. DissPannSer. 2. No. 19 (1942), 58–59, XXIII/7.PETŐ 1984 – Pető M.: Bécsi út 120.BudRég 25 (1984) 462.



67

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fej-lesztési Rt. megbízásából 2006. június 1.és augusztus 16. között megelőző feltárást

végeztünk a Polgár utca 8–10. szám alatt,a volt Dohánygyár, majd Budapesti Rádió-technikai Gyár (BRG) udvarán. A beru-házó az ipari műemlékként nyilvántartottépületegyüttes homlokzati architektúrá-jának alapvető megtartásával irodaház lé-tesítését tervezi mélygarázzsal kibővítve.Ehhez kapcsolódóan vált szükségessé arégészeti munka, közel 700 négyzetméter

területen. Az építési tervekhez illeszkedvehárom nem összefüggő munkaterületettudtunk kijelölni, amelyek a 2-3. századilegiotáborpraetenturájában az 1. scamnum déli részére, a thermae maiores blokkja és avia sagularis közé estek. (1. kép) Több, főként kisebb volumenű ásatástörtént a feltárás közelében. Területünkészaki szomszédságában, a Kórház ut-cában Szirmai Krisztina tárta fel két le-

génységi kaszárnya (a via praetoriától délrelévő 3. és 4. barakk) néhány helyiségét.(SZIRMAI 1997) Ugyancsak ő ásott a tá-bor praetenturájának déli részén a Tavaszutcában, ahol szüretelő jelenetes freskók-kal díszített centurio-lakrész került elő.(PÓCZY–NÉMETH–SZIRMAI–KO-CSIS 1986, 427.) A Polgár utca 8–10. számalatti telken, vagyis ásatási területünk zó-

nájában Kaba Melinda tárt fel az 1950-es

Feltárások a 2-3. századiaquincumi legiotáborpraetenturájában

(Budapest, III. ker., Polgár utca 8–10.,Hrsz.: 18059)

Excavations in thepraetentura of the 2nd-3rdcentury legionary fortress of

Aquincum(Budapest III, 8–10 Polgár Street, Lrn:18059)

Between June 1 and August 16, 2006,pre-construction excavations were con-ducted on lot 8–10 Polgár Street, in the

yard of the former Tobacco Factory, at thattime the Budapesti Rádiótechnikai Gyár(BRG) on the commission of the Buda-pest Ingatlan Hasznosítási és FejlesztésiRt. The developer intends to constructan office building with deep parking fa-cilities while essentially preserving thefront architecture of the complex whichis registered as a listed industrial monu-

ment. The archaeological excavation pre-ceding the construction covered a surfaceof nearly 700 square metres. Three inde-pendent sites were identified on the lot onthe basis of the construction plans. Thesesites were situated on the southern part ofthe 1st scamnum, between the block of thethermae maiores and via sagularis in thepraetentura of the 2nd-3rd century legion-ary fortress. (Fig. 1)

A number of mostly small-scale excava-tions had already been conducted in theneighbourhood of our excavation. Krisz-tina Szirmai unearthed a few rooms fromtwo military barracks (barracks 3 and 4south of the via praetoria) on KórházStreet north of this territory. (SZIRMAI1997) She also excavated on Tavasz Streetin the southern part of the praetentura of

the fortress, where a part of a centurion’s



68

évek végén egy kelet–nyugati irányú falat– feltehetően egy kaszárnyaépület alapfa-lát – a hozzá tartozó járószinttel és korarómai kerámiával. (KABA 1963, 536.) A

Polgár utca 12. szám alatti épület pincéjé-ben Bertalan Vilmosné lelt római falakat,a 7. szám alatt pedig késő római falak, já-rószintek és egy észak–déli irányú út rész-lete került elő. (összefoglalóan: SZIRMAI1984, 135.) Jelen ásatásunk során feltártuk a 2-3.századi legiotábor egyik legénységi kaszár-nyájának kisebb részletét a hozzátartozócenturio-lakrész néhány helyiségével, a

kaszárnyákat nyugatról határoló, többpe-riódusú út egy szakaszát, szélein vízelve-zető csatornákkal és alapfalakkal, valamintkörülbelül 20 méter hosszan dokumentál-hattuk a via sagularis nyugati szélén futóészak–déli irányú vízgyűjtő csatornát. Aleletanyag mosása, feldolgozása még folya-matban van, ezért az egyes építési perió-dusok abszolút kronológiai behatárolására

nem, vagy csak a biztosabb esetekben vál-lalkozunk. A legnyugatibb munkaterületünket (1.felület), a volt Dohánygyár (majd BRG)nyugati szárnya mellett, a belső udvarterületén tudtuk kijelölni. Ez a felületaz 1. scamnum legénységi kaszárnyái és athermae maiores tömbje között terül el.Vastag, újkori törmelékes feltöltés alatt1,5-2 méter mélységben jelentkeztek a ré-

gészeti szintek. Várakozásainknak megfe-lelően előkerült a legénységi kaszárnyákatnyugatról határoló észak–déli irányú út,amelynek 5 periódusát tudtuk elkülöníte-ni. (2-3. kép) Az út legkorábbi (Hadrianus-kori) periódusában néhány centimétervastagságban leszórt törtkövekből, aprókavicsokból állt. Alatta már csak a barna,bolygatatlan, tömör őshumusz jelentke-

zett. A következő útperiódus már jelentő-

residence was discovered together withfrescos depicting a grape-harvesting scene.(PÓCZY–NÉMETH–SZIRMAI–KO-CSIS 1986, 427) At the end of the 1950s,Melinda Kaba unearthed an east–westrunning wall, probably the foundation wall

of a barracks together with the floor levelas well as early Roman ceramics on lots8–10 Polgár Street in the area of our ex-cavations. (KABA 1963, 536) Mrs. VilmosBertalan found Roman period walls inthe cellar at 12 Polgár Street and Late Ro-man walls, floor levels and a segment ofa north–south running road at 7 PolgárStreet. (for a summary see: SZIRMAI1984, 135)

During our excavations, we unearthed asmall part of a barracks from the 2nd-3rdcentury legionary fortress with a few roomsfrom the annexed centurion’s residence, astretch of the multi-period road borderingthe barracks along the west together withwater ditches and foundation walls alongits edges. We cold also document a 20m long stretch of a north–south running

water channel along the western side of

1. kép: A feltárás helye az aquincumi 2-3. századilegiotábor területén

Fig. 1: The location of the excavation on the territoryof the Aquincum AD 2nd - 3rd century legionaryfortress



69

sebb alapozással készült: a legalul 2-3 cen-timéter vastagságban elterített agyagosalapozást 4-5 centiméter vastag földdelkevert kőmorzsalékos, kisebb kövekkel teli

réteg fedte, erre került rá a kőzúzalékbólés kisebb mészkövekből álló tulajdon-képpeni úttest. A harmadik periódusbanaz út tengelyét kissé keletebbre tolták, ésegyúttal kiszélesítésére is sor került. Csakekkor építették ki az utat nyugatról hatá-roló felszíni vízelvezető csatornát. Nagyvalószínűséggel ugyanekkor létesítik azutat keletről szegélyező, alján lapos kö-vekből és helyenként téglákból kirakott,

oldalt mészkövekből álló, 30-35 centimé-ter belméretű csatornát is. A két csatornaalapozási szerkezete megegyező volt: egyzöldessárga agyagos vízzáró rétegre földdelkevert sódert hordtak, ebbe a sóderágybaillesztették be a csatorna aljzatlapjait.

Az úttal párhuzamosan mindkét olda-lon, jórészt alapozásig visszabontott fa-lak húzódtak. A nyugati oldalon futó fal

(SE-011) 63 centiméter szélességű volt,tört mészkövekből rakták, kötőanyagként

the via sagularis. The finds are still beingwashed and evaluated so we can only esti-mate the absolute chronological age of theindividual construction periods where the

situation is unambiguous. The westernmost site (surface 1) wasidentified in the area of the inner yard,in the western wing of the Tobacco Fac-tory (then BRG). This area can be foundbetween the barracks of the 1st scamnum and the block of the thermae maiores.The archaeological levels appeared at adepth of 1.5-2 m under a thick moderndebris fill. As it had been anticipated, the

north–south running road was found onthe western side of the barracks. Five pe-riods of this road could be distinguished.(Figs. 2-3) The earliest period (from thetime of Hadrian) consisted of rubble andsmall pebbles spread over a thickness ofa few centimetres. It was underlain bythe brown undisturbed ancient humus.

A thicker foundation was prepared in

the next phase of road construction: aclayey foundation with a thickness of 2-

2. kép: Csatornávalszegélyezett út akaszárnyáktól nyugatraFig. 2: Road flanked bychannels west of the

barracks



70

fehér színű kavicsos habarcsot alkalmaz-tak. A fal megépítésének ideje az emlí-tett út első, esetleg második periódusávalesik egybe. Visszabontására a falkiszedés

visszatöltött földjéből előkerült Licinius-érem alapján valamikor a 4. század el-ső harmadában kerülhetett sor. Talánmegkockáztatható a feltevés, hogy a falmegszüntetése a legiotábor nagyarányú,I. Constantinus korára tehető átépítésévelfügg össze. A faltól nyugatra többperiódu-sú, terrazzopadlós felületek húzódtak. Azegyik ilyen terrazzós felületen szondát nyi-tottunk, amely jó támpontként szolgált a

tábor korai építési periódusainak vizsgála-tához. A szondában kimutatható egyik leg-korábbi kultúrréteget az említett SE-011jelű észak–déli irányú fal építési szintjejelentette, amely a sötétbarna, tömör ős-humuszon jelentkezett. Több cölöplyuk iselőkerült az őshumusz szintjén, azonbanezekről teljes biztonsággal kijelenthető,hogy nem egy palánkszerkezetű táborhoz,

hanem a Hadrianus-kori kőtáborhoz, konk-rétabban az SE-011 fal építési szintjéhez

3 cm was spread over the bottom, whichwas covered with a 4-5 cm thick layer ofstone rubble mixed with earth and smallpebbles. The pavement, constructed from

stone rubble and small limestone blocks,covered this layer. In the third period, theaxis of the road was shifted somewhat tothe east and the road was widened. Anopen water ditch was constructed alongthe western side of the road in this period.The channel running along the easternside of the road was also probably addedat this time. The 30-35 cm deep channelwas sometimes paved with stone slabs and

sometimes with bricks, while its walls werecovered in limestone. The foundations ofthe two channels were identical: gravelmixed with earth was spread over the wa-ter-proof layer of greenish yellow clay. Thepavements of the channels were sunk intothis gravel bed. Walls ran on both sides of the road, par-allel to it, which we mostly pulled down to

their foundations. The wall on the west-ern side (SE-011) was 63 cm wide. It was

3. kép: Az útperiódusai bontásközbenFig. 3: Road phases

during excavation



72

a contubernium helyiségeinek észak–déliirányú kiterjedését nem sikerült tisztázni,azonban nyilván nagyjából azonos mére-tekkel kell számolni, mint a közeli Kórház

utcában feltárt helyiségpároknál. (ehhezlásd: SZIRMAI 1997) Két főbb építési periódus volt megkü-lönböztethető a legénységi barakkoknál: azelsőnél – amelyet a 2. század elejére keltez-hetünk – sárgásfehér puhább, porózusabbmészkövekből készítették a falalapozást, afelmenő részt pedig vályogtéglákból. Eb-ben a periódusban is vakolták a falakat,több helyiségben megmaradt az öntött

padló kisebb-nagyobb felületen. A déli he-lyiségsorban kemencemaradványok kerül-tek elő, amelyek a nyugat–keleti főfal délioldalához voltak hozzáépítve. Az egyik he-lyiség planírozási rétegéből sárgás, puhábbmészkőből faragott oszlopdobtöredékekkerültek elő, amelyek a veranda elpusztulttartóoszlopai voltak. Ebből a planírozásból

Antoninus Pius jó állapotú érme került

elő. A következő periódusban a barakk-épület alapig visszabontott nyugat–keletifőfalára egy alapozási kiugrás került, errehúzták föl a 2. periódus főfalát az előbbitengelyével megegyezően (eltérő tájolástehát nem mutatható ki). Az észak–déliirányú belső osztófalaknál némiképp másvolt a helyzet: itt a visszabontás után akeleti falsíkokhoz rakták az új falakat, így

azok mintegy 50 centiméterrel keletebb-re kerültek. A felhasznált kőanyag is más,az eddig alkalmazott puha, sárgás mész-kő mellett feltűnnek a fehér, keményebbmészkövek is. A felmenő falakat valószínű-leg végig kőből rakták és vakolva voltak. A centurio-lakrész díszesebb kivitelűvolt a legénységi szállások helyiségeinél,ami többek között falainak növényi min-

tás freskókkal való díszítésében is megnyil-

timber fort but to the stone-built fort fromHadrian’s period, more exactly to the con-struction level of wall SE-011 (they couldbe interpreted as the negative imprints ofthe scaffolding of the wall). A wall with a similar structure stoodon the eastern side of the road (SE 198).Regarding the interpretation of the wallwhich had largely been pulled down, theappearance of a large, oblong-shaped pillar

foundation (87×64×42 cm) on the high-est point of the preserved part of the wallis important since it reveals that the wallwas part of a porticus. (Fig. 4) On surface 2/1, a west–east orientedfoundation wall with three small roomswith identical groundplans both on itsnorthern and southern sides and part of abuilding with a different arrangement were

discovered at a depth of about 2 m. (Fig. 5)

5. kép: A legénységi kaszárnyák maradványanyugatról fotózvaFig. 5: Remains of the barracks as photographedfrom the west



74

irányban húzódik a via sagularis nyugatioldalán. (6. kép) A gyűjtőág 50 centimé-ter széles oldalfalai 60 centiméter szélesés 60-70 centiméter magas csatornabelsőt

határoltak, amelyet nagyméretű kőlapok-kal fedtek. A vezeték alját lapjukra fekte-tett kövekből készítették. A kutatott csatornaszakasz szervesenilleszkedik a tábor területén eddig feltártszennyvízcsatorna-hálózathoz. A principia előterében a díszkapuzat alatt, a főgyűjtők-nek egy négyágú kereszteződése került elő,amely az épület négy nyílásán haladt ke-resztül, irányával a táborkapuk felé mutat-

va. (SZIRMAI 1976, 93.) A 220 centiméterszéles keleti ág a via praetoria vonalát követ-ve, annak közepén vezetett a porta praetoria felé. Egy-egy táboron belüli szakaszát a Fló-rián üzletközpontnál, (SZIRMAI 1976, 97)a Flórián tér – Kórház utca sarkán (SZIR-MAI 1984, 135) és a Kórház utca 7. szám(porta praetoria) alatt tárták fel. (PÓCZY1976, 80.) A Polgár utca 8–10. számok alatt

előkerült csatornarészlet észak felé enneka kelet–nyugati ágnak az irányába mutat.Dél felé pedig szintén a Duna felé lejtő, acastrum déli oldalán futó 220 centiméterszéles főgyűjtőt célozza. (ZOLNAY 1973,263; KOCSIS 1984, 460; SZILÁGYI 1943,354) Ezek alapján az öt ponton kutatott, 18méter hosszú szakasz körülbelül 200 méterhosszan rekonstruálható. A tábor főgyűjtői – amelyek közé a fel-

tárt szakasz is tartozik, a via sagularis, avia praetoria, a via principalis és a viadecumana mellett vagy alatt helyezkedtekel. Ezekbe csatlakoztak azok a másodren-dű utakat kísérő kisebb méretű csatornák,amelyekbe a kaszárnyák, parancsnoki szál-lások, műhelyek és a fürdő lefolyói kapcso-lódtak. Két ilyen kisebb méretű, tégla-kőszerkezetű, többször megemelt szintű le-

folyó került elő az 1. felületen (SE 006, SE

row of rooms, which were built againstthe southern side of the west–east run-ning main wall. The fragment of a columndrum carved from yellowish softer lime-

stone was found in the levelling layer ofone of the rooms, which came from theperished columns that supported the por-tico. A well preserved coin of AntoninusPius was also discovered in this levelling.In the next period, the west–east wallof the barrack was pulled down to theground level and an abutting foundationwas raised on it. The main wall of the sec-ond period was raised on this foundation

with the same axis as the building of the1st period (no other orientation could bedemonstrated). The situation was some-what different with the north–south run-ning interior dividing walls; here the newwalls that replaced the demolished earlierones were jointed to the eastern wall faceso they got shifted to the east by about50 cm. The stone material was also dif-

ferent: white harder limestone appearedbeside the already known soft yellowishlimestone. The vertical walls were prob-ably made of stone to the top and theywere plastered. The centurion’s residencewas more decorated than the rooms of thebarracks, which appeared, among others,in wall frescos of floral motives. The samereconstruction periods as the ones of thecontubernii can be observed here with the

difference that the interior arrangementof the building was also changed. No laterreconstructions than the above describedconstruction periods of the barracks couldbe detected, and the surface was coveredwith a grey layer mixed with finds fromthe 3rd and 4th centuries. Three square-shaped well-like features were found in aline 4 and 6 metres from each other on

surface 2/3 (SE 052; 062; 148). The 35-40



75

026). Az észak–déli irányban futó rómaiút két oldalán, azzal párhuzamosan épí-tették ki a vezetékeket: 25-30 centiméterszéles oldalfalaik 20-25 centiméter széles

csatornabelsőt fogtak közre. A fentebb említett három, szennyvízcsa-tornához épített négyszögletes kútszerűkonstrukció (SE 052, SE 062, SE 148)oldalfalai egybeépültek a gyűjtőág oldalfa-laival. Az SE 062 sárgásfehér habarcsba ra-kott, tört mészkövekből készült, amelybehelyenként téglát is beépítettek, magassá-ga – előkerülési szintje és a vezeték fedő-lapja között – körülbelül 200 centiméter.

Az SE 052 szintén habarcsba rakott, törtmészkövekből készült, de itt teljes téglaso-rokat is beépítettek a konstrukcióba, oldal-falait pedig mésszel kenték le. A harmadiknem tartalmazott téglákat és mintegy 120centiméter magasságig volt mérhető. Ezeka kútszerű konstrukciók tisztítóaknakéntfunkcionáltak. Ilyen aknák a castrum eddigfeltárt csatornáinál még nem kerültek elő.

A via praetoria tengelyében lévő gyűjtőágfedőkövei például egy magasságban voltaka járószinttel, így hiba esetén a szerkeze-tet viszonylag könnyű volt megbontani.(PÓCZY 1976, 80) Az aknaszerű lejáratokkialakítását két, egymással összefüggő okindokolhatta. Az egyik eredhetett ezentáborrész domborzati viszonyaiból. Ha ittegy magasabb terepszint volt, a gravitáci-ós elven működő csatornának, mivel egy

összefüggő rendszer részét képezte, alkal-mazkodnia kellett a hálózat többi elemé-hez, így itt a vezeték mélyebbre került. Amásik ok, hogy a csatorna belmérete nemvolt elég tágas ahhoz, hogy hiba esetén vé-gig lehessen haladni benne, ezért bizonyostávolságokra, feltehetően a lefolyók kap-csolódási pontjainál ilyen aknák kiépítésé-re volt szükség a biztonságos üzemeltetés-

hez. Egy ilyen kisebb méretű csatorna (SE

cm thick walls of the features were madeof stones put into a yellowish white mortarand they enclosed an interior measuring70×80 cm (the measurements were only

estimated in the case of SE 148 since amodern well damaged the feature). Dur-ing the excavation of the filling, we foundthat all the three constructions belongedto a large sewer made of large stone blocks,which ran in a north–south directionalong the western side of via sagularis.(Fig. 6) The 50 cm thick vertical walls ofthe collecting channel bordered a 60 cmbroad and a 60-70 cm high interior cov-

ered with large stone slabs. The bottom ofthe channel was paved with stone blockslaid with the face upward. The investigat-ed channel fragment is an organic part ofthe sewerage uncovered on the territory ofthe fort. A four-branched crossing of themain sewer was found under the portal inthe foregrounds of the principia, whichran across three holes cut into the build-

ing in the direction of the gates of the fort.(SZIRMAI 1976, 93) The 220 cm broadeastern branch ran along the central axisof via praetoria to porta praetoria. Its frag-ments inside the fort were discovered atthe Flórián shopping centre (SZIRMAI1976, 97), on the corner of Flórián Squareand Kórház Street (SZIRMAI 1984, 135)and at 7. Kórház Street (porta praetoria).(PÓCZY 1976, 80) The sewer fragment

unearthed at 8–10 Polgár Street ran to thenorth in the direction of this east–westrunning branch. In the south, it pointedtoward the 220 cm wide sewer main thatsloped toward the Danube and ran on thesouthern side of the castrum. (ZOLNAY1973, 263; KOCSIS 1984, 460; SZILÁ-GYI 1943, 354) Based on the above, the18 m long stretch uncovered at five places

can theoretically be reconstructed in a



76

213) került elő, az egyik tisztítóaknátólalig 30 centiméterrel északra. A kelet–nyu-gat irányú, 70 centiméter széles lefolyótegybeépítették a gyűjtőcsatorna nyugati

oldalával. A 20-30 centiméter széles oldal-falak 20 centiméter széles és 50 centimétermagas csatornabelsőt határoltak, amelyetkőlapokkal fedtek le. Ennek alapján felté-telezhető, hogy a másik két tisztítóakna isegy-egy lefolyó becsatlakozásánál épült ki. Az ásatás gazdag leletanyaga közül ki-emelkedik egy mészkőből faragott, életnagy-ságú női szoborfej, amely sajnos másodla-gos helyzetben, pincefeltöltésből került elő.

(7. kép) A jó arányérzékkel kifaragott, teljesalakos szoborhoz tartozó töredék frizurájaa Severus dinasztia alatt meghonosodottegyik jellegzetes női hajviseletet mintázza.

A hátrafésült, fület szabadon hagyó, nagy-jából vállig érő hullámos hajkoronát közé-pen választották el, a nyaknál pedig felhaj-tották nagyjából a nyakszirt magasságáig. Anői szobor legiotáboron belüli előkerülése

nem is meglepő, ha figyelembe vesszük a

length of about 200 m. The sewer mainsof the fort, to which the uncovered stretchbelongs, ran beside or under via sagula-ris, via praetoria, via principalis and via

decumana. The smaller sewers along thesecondary roads ran into these mains.These sewers connected water drains ofthe barracks, the commanders’ residences,the workshops and the bath. Two of thesesmaller drains of brick-and-stone con-structions, which had been raised a fewtimes, were found on surface 1 (SE 006,SE 026). The sewers were constructed onboth sides of the north–south running

Roman road. The 25-30 cm thick verticalwalls enclosed a 20-25 cm broad interior.The vertical walls of the above describedthree square-shaped well-like construc-tions built to the sewers (SE 052, SE 062,SE 148) were built together with the verti-cal walls of the sewer main. SE 062 wasmade of stone blocks, sometimes bricks,put in yellowish white mortar. Its height

between the level where it was discoveredand the sewer cover was about 200 cm. SE052 was also made of rubble put in mor-tar. Here, however rows of bricks were alsobuilt into the construction, and the wallswere whitewashed. The third one did notcontain bricks and it could be measured toa height of about 120 cm. These well-likeconstructions functioned as manholes. Nosuch manholes have so far been found at

the sewers unearthed in the castrum. Thecovers of the sewer main running in theaxis of the via praetoria were in the heightof the floor level so the construction waseasy to open when it was needed. (PÓCZY1976, 80) The combination of two reasonscould lead to the construction of man-holes. One could be the geographical set-ting of this part of the fort. If the ground

level was higher here the channel working

7. kép: Női szoborfejFig. 7: Head from the statue of a woman



77

Severus-dinasztia egyes hölgytagjainak erő-teljes jelenlétét a birodalom kormányzá-sában és igényét a hadsereghez fűződő jóviszony fenntartásában.

Anderkó Krisztián – Beszédes József


KABA 1963 – Kaba M.: A Budapesti Tör-téneti Múzeum leletmentései és ásatásaiaz 1959. évben. BudRég 20 (1963) 536.KOCSIS 1984 – Kocsis L.: A „városi” ré-

gészet problémái Óbudán. BudRég 25(1984) 503–506.PÓCZY 1976 – Póczy K.: A porta praetoriafeltárása az aquincumi legiostáborban.BudRég 24 (1976) 79–89.PÓCZY–NÉMETH–SZIRMAI–KOCSIS1986 – Póczy, K. – Németh, M. – Szirmai, K.– Kocsis, L.: Das Legionslager von Aquin-cum. In: Studien zu den Militärgrenzen

Roms. Stuttgart (1986) 398–403.SZILÁGYI 1943 – Szilágyi J.: Az aquin-cumi múzeum kutatásai és gyarapodásaaz 1936–1942. évek folyamán. BudRég 13(1943) 337–357.SZIRMAI 1976 – Szirmai K.: Előzetes bez-számoló az óbudai legiostábor principiájánés közvetlen környékén végzett kutatások-ról. BudRég 24 (1976) 91–111.SZIRMAI 1984 – Szirmai K.: Az aquincumi

2.-3. századi legióstábor praetenturája.BudRég 25 (1984) 135–179.SZIRMAI 1997 – Szirmai K.: Kaszárnyákaz aquincumi 2-3. századi legiotáborpraetenturájában (1987-1988). BudRég31 (1997) 273–280.ZOLNAY 1973 – Zolnay L.: A BudapestiTörténeti Múzeum leletmentései és ása-tásai az 1966-1970. években. Gyűrű utca

5. BudRég 23 (1973) 263.

by the principle of gravitation had to beadjusted to the other elements of the sys-tem of which it was a component, so thesewer was sunk deeper here. The other rea-

son could be that the inner measurementsof the sewer were not large enough for aperson to go along in it so such manholeshad to be constructed at certain distancesfrom each other, probably at the meetingjointing of the drains, to ensure safe opera-tion. A smaller sewer (SE 213) was foundonly 30 cm north of one of the manholes.The east–west running 70 cm wide drainwas built together with the western side of

the sewer main. The 20-30 cm thick ver-tical walls enclosed a 20 cm wide and 50cm high interior covered with stone slabs.Thus it seems probable that the other twomanholes were also built at the jointing ofdrains. The natural size head of a womancarved from limestone is an eminentelement of the rich find material un-

earthed during the excavation. (Fig. 7) Regrettably, it was discovered in a sec-ondary position in the filling of a cellar.The hairstyle of the finely proportionatefragment of a statue mirrors one of thecharacteristic female hairstyles popularduring the Severus dynasty. The wavyhair could reach down approximately tothe shoulders. It was parted in the middleand combed back disclosing the ears and

at the neck, and it was returned to theheight of the nape. The occurrence of astatue of a woman in the legion fort is notastonishing considering the emphasisedattendance of certain female members ofthe Severus dynasty in the government ofthe Empire and their aspiration to main-tain a friendly relation with the army.

Krisztián Anderkó – József Beszédes



78

2006. február 21. és március 31. között,a Miklós téri Általános Iskola felújítási ésbővítési munkálatait megelőzően, feltárást

folytattunk az iskola udvarának területén.(1. kép) Három helyen nyílt lehetőség a régé-szeti kutatásokra: a liftakna tervezett he-lyén, ahol egy körülbelül 6 méter széles és13,5 méter hosszú, L alakú munkagödrötalakítottak ki (továbbiakban 3. árok), il-letve az elnyújtott U alakú sávalap vonalafelett, két hosszanti, egymással párhuza-

mos árokban (az északi: 2,5 méter szélesés 26,5 méter hosszú – továbbiakban 1.árok; a déli:15 méter hosszú és 2,5-4 méterszéles – továbbiakban 2. árok). (2., 3. és 4.képek) A lelőhely több, a római kor különbö-ző időszakaiban funkcionáló létesítmé-nyének metszéspontjában helyezkedik el:a Kr. u. 1. század végén létesített, mégfából és kőből épített legiotábor közvet-

len közelében, az újabb kutatások sze-rint a környékre lokalizált auxiliáris táborvicusának területén, (NÉMETH 2003,87) majd a későbbi, már kőbe építettlegiotábor canabae-jának északi, repre-zentatívabb épületeket felvonultató zóná-jában. (MADARASSY 2003, 106) Ebbőlkifolyólag bizonyos jelenségek – leginkábba korai periódusok – értelmezése többféle

lehetőséget von maga után.

Feltárás az aquincumicanabae északkeletirégiójában

(Budapest, III. ker., Miklós tér 5., Hrsz.:18439)

Excavations in thenortheastern region of theAquincum canabae

(Budapest III, 5 Miklós Square, Lrn:18439)

Excavations were conducted in this schoolyard between February 21 and March 31,2006 preceding the reconstruction and

enlargement of the Elementary School onMiklós Square. (Fig. 1)

Archaeological excavations could beconducted at three sites: the area of thefuture elevator shaft, where a 6 m wideand 13.5 m long L-shaped trench was dug(trench 3 in the following), and in twoelongated parallel trenches located abovethe elongated U-shaped strip foundation

(the northern trench was 2.5 m wide and26.5 m long, trench 1 in the following; the

1. kép: Az ásatás helyszíneFig. 1: The location of the excavation



79

2003-ban a szomszédos telken, az Al-ternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG)bővítése során a tervezett cölöpalapokhelyén történtek kisebb feltárások, (NÉ-

METH 2004) így ezek alapján bizton szá-míthattunk arra, hogy munkánkat a terü-leten a 18. és a 19. század közepe közötthasználatban lévő evangélikus temetőfelszámolatlan sírjainak feltárásával kellkezdenünk: Összesen 34, kelet–nyugatitájolású fakoporsós, csontvázas sírt re-gisztráltunk. Mivel a 19. század közepéna temetők felszámolása már szervezettenfolyt, (FEHÉR 1933, 72–73) felmerül,

hogy ezek az itt hagyott sírok a temetőkorábbi, még a 18. századra tehető idősza-kából valók. A felszámoláskor ezen sírokmár jórészt feledésbe merülhettek, illetvea sírhelyet jelző kő, fakereszt stb. már nemvolt látható – talán ezért nem exhumáltákőket.

Amint azt a későbbi metszeteink is jólmutatták, a sírokat már a sok helyen igen

magasan jelentkező római rétegekbe ásták. Az ásatás folyamán a megtalált római korifalak esetében többször észleltünk falki-szedéseket, amelyek némelyike egészenmagasan, a sírok beásási szintjéig húzó-dott. Feltételezhető, hogy ezek egy részé-ért az egykori sírásók tehetők „felelőssé”,akik a továbbásás érdekében kénytelenekvoltak az őket akadályozó kőfalakat elbon-tani. A sírokon kívül további pusztítást

végeztek a rétegekben az ötvenes évekbenlétesített hőközpont innen kivezetett csö-veinek betonteknői is. (5. kép) Az említett magasan jelentkező rómairéteg – melyet leginkább az 1. árokbantudtuk megfigyelni – legfelső része, egy60-90 centiméter vastagság között válta-kozó, némelykor erősen átégett, szétterültomladékréteg, amely a terület római ko-

rának legkésőbbi időszakához tartozhat.

southern trench was 15 m long and 2.5-4m wide, trench 2 in the following). (Figs.2, 3 and 4) The site is situated att he meeting point

of a series of establishments that func-tioned in various phases of the Romanperiod. It lies next to the timber and stone-built legionary fortress from the end of the

AD 1st century, in the area of the vicus ofthe auxiliary fort located in this area (NÉ-METH 2003, 87) and in the northern zoneof the canabae surrounding the later stone-built legionary fortress, where the morerepresentative buildings formerly. stood

(MADARASSY 2003, 106) Accordingly,there are various interpretive possibilitiesfor certain phenomena discovered here, es-pecially those from the early periods. In 2003, small excavations were con-ducted in the territory of the post foun-dations related to enlargement of the Al-ternative Secondary School of Economics(AKG) located on the neighboring plot.

(NÉMETH 2004) Thus, it was expectedthat it would be necessary to start by exca-vating the still existing graves from the Lu-theran cemetery that operated in this areafrom the 18th century until the middle ofthe 19th century. Thirty-four east–westoriented inhumation burials in woodencoffins were recorded. Since the cemeter-ies were closed in an organized way in themiddle of the 19th century (FEHÉR 1933,

72–73), these graves perhaps date fromthe earlier, 18th century section of thecemetery. Most of these graves had prob-ably been forgotten by the time the cem-etery was closed. The tombstones and thewooden crosses had already disappearedand therefore the graves themselves werenot exhumed.

As our later profile cross-sections re-

vealed, the graves were dug into the Ro-



81

A 2. árokban ezek a kései omladékrétegekkevésbé voltak érzékelhetőek, ellenben itt,néhány, az ezekkel a rétegekkel nagyjábólazonos időrendi helyzetben lévő, viszony-lag széles falcsonkokat, illetve a hozzájuktartozó járószint maradványait sikerült

megfigyelni. (4. kép) Mivel ezen jelensé-gek voltak a leginkább kitéve a későbbiidőszakok bolygatásainak, összefüggőbbstruktúrákat egyelőre nehezebb kimutatni.

A relatív kronológiai helyzet és a területrevonatkozó eddigi információk alapján ezeka maradványok a Kr. u. 3. századra tehe-tők. (MADARASSY 2003, 109–110; NÉ-METH 2004, 46) Lejjebb haladva, a vastag planírréteg

alatt további, már vékonyabb rétegzettsé-get figyelhettünk meg, melyek már egy ko-rábbi időszak ugyancsak omladék- és járó-szint rétegeiként értelmezhetők. Ezekbentöbb esetben freskótörmelékkel erősebbenkevert részeket is megfigyelhettünk, me-lyekből azt a következtetést vonhattuk le,hogy a területen egykoron reprezentatí-vabb, falfestményekkel díszített épületek

is állhattak. Ezen feltételezésünk megerő-

man layers that appeared very close to thesurface in many places. In the case of theRoman walls found during the excava-tion, we often documented removed wallsegments, some of which extended veryhigh up to the level the graves had been

dug into. Some of these phenomena canbe ascribed to the gravediggers who werecompelled to destroy these walls in or-der to be able to dig the grave shafts. Theconcrete beds for the pipes of the heatingcenter established in the 1950s contrib-uted to the continued destruction of thewalls. (Fig. 5) The thickness of the uppermost part ofthe above-mentioned Roman period layer,

which appeared very high up, and whichcould be especially well observed in trench1, ranged between 60 and 90 cm. It com-prised a leveled debris layer with heavilyburnt areas, which belonged to the latestphase of the Roman period. These latedebris layers were less apparent in trench2, while relatively broad wall remains andthe remains of the adjoining floor levels

were observed here, dating from approxi-

5. kép: A Kr. u. 3.századra tehető falcsonk,hátterében 19. századisír és modern koribetoncsatornaFig. 5: Remains of a wall

from the AD 3rd centurywith a grave from the 19thcentury and a modernconcrete channel in thebackground



82

sítést nyert, amikor a 2. árok keleti felébenfelbukkant az a sötétszürke agyagtéglasor,amely egy több sorból kialakított kőala-pon húzódott. (6. kép) A fal mentén való

mélyülés során a szintén kőből kialakítottbelső osztófal-alapozásokat is megfigyel-hettük. Az egykori épület felmenő, járószintfeletti falai tehát agyagtéglából lettekkialakítva, amelyeknek belső oldalánmind a terrazzopadló, mind a fal belsővakolt és festett (freskós) indítása meg-figyelhető volt! Az egykori freskós helyi-ség feltételezett belső oldalán igen nagy

mennyiségű freskótöredék (több helyennövényi motívumok részletével) igazoltaaz épület díszesebb jellegét. Az említettagyagtéglás faltól nyugatra, ezzel össze-függő falkonstrukcióként tovább folyta-tódva (itt már agyagtéglák nélkül) egyújabb helyiség zárófalai bontakoztak ki,melyek egy teljesen ép, igen jó megtar-tású vörös terrazzopadlót öveztek körbe.

(7. kép) Ugyanakkor a padlón (annak délizárófalától 80 centiméterre) egy, az emlí-

mately the same chronological phase. (Fig.4) As these phenomena were most sub-jected to later disturbances, it is difficultto demonstrate coherent structures. Based

on relative chronology and the pre-exist-ing information from the territory, thestructures can be dated from the AD 3rdcentury. (MADARASSY 2003, 109–110;NÉMETH 2004, 46) The thin layers underlying the thick lev-eling layer represent the debris and floorlevel layers from an earlier period. In a fewplaces, the debris was mixed with frescofragments, suggesting that more repre-

sentative buildings decorated with frescosformerly stood here. This supposition wasshown to be correct when a row of darkgrey adobe bricks appeared in the easternpart of trench 2. The adobe bricks lay ona stone foundation in several rows. (Fig. 6)

As we dug down deeper next to the wall,we found the stone foundations of the di-viding walls as well.

Thus, the vertical walls of the buildingwere made of adobe above the floor level.

6. kép: A Kr. u 2.századra tehetőkőalapra rakottagyagtéglafalrészlete a 2. árokbanFig. 6: Detail of anadobe wall raised ona stone foundationdated from the AD2nd century in

trench 2



83

tett freskós fal agyagtégláival megegyezőkivitelű osztófal legalsó téglasora maradtmeg olyan vonalban elhelyezve, minthaannak folytatása lenne. Ezt a falat azonbanmár egy későbbi átépítés eredményénekkell tartanunk, hiszen egy 80 centiméterszéles helyiség kialakítása meglehetősenértelmetlennek tűnik. Ha a két fal egykorúakkor az épületünkön jelentős átépítése-ket kell feltételeznünk. A kőalapozásra fel-

húzott agyagtéglafal (és azon freskó) jel-lemző építészeti megoldás a katonavárosezen időszakában. (MADARASSY 2003,107) A 2. árokban tehát egy egykori repre-zentatív lakóépület déli helyiségeinekrészletét sikerült feltárnunk. Mivel a kétárok közötti terület feltárására nem voltlehetőségünk, jelenleg még nehezen ér-

telmezhető, hogy milyen viszonyban áll-

7. kép: A Kr. u. 2-3. századi terrazzopadlós helyiségrészlete a 2. árokbanFig. 7: Detail of the room with a terrazzo floor datedfrom the AD 2nd century in trench 2

The beginning of the terrazzo pavementand the start of the plastered and painted(fresco) interior of the walls could be ob-served. An exceptionally large number of

fresco fragments (with bits of floral motifs)indicated that the room decorated withfrescos really had been part of an orna-mented building. The end walls (withoutadobe brick) of another room appearedwest of the adobe wall as a contiguouswall construction. These walls enclosedan intact, very well-preserved red terrazzopavement. (Fig. 7) At the same time, thelowermost brick row of a dividing wall was

preserved on the floor (80 cm from thesouthern end wall). Its execution was thesame as that of the above-described adobewall with frescos and it was aligned withit as if it was a continuation of the former.This wall, however, came from a later re-construction, since the building of a 80cm wide room would seem to have beenrather unpractical. If the two walls are con-

temporary, the building must have under-gone significant reconstruction work. Theadobe wall on a stone foundation (anddecorated with frescos) is a characteristicarchitectural solution in this period of theMilitary Town. (MADARASSY 2003, 107) Thus, a section of the southern rooms ofa representative building were brought tolight in trench 2. As we could not unearththe territory between the two trenches

it is difficult to determine the relation-ship between the walls in trench 2 andtrench 1. (Fig. 3) Luckily, we succeeded inuncovering a long stretch of a east–westrunning wall together with sections of theinner dividing walls. (Fig. 8) This seemsto be part of another building. Althoughthe orientation is the same as the formerone, the foundation technique is different

and of poorer quality than the building



84

nak a 2. árok falai az 1. árokban talált fa-lakkal. (3. kép) Szerencsés módon ugyanisitt is sikerült egy hosszabb kelet–nyugatifalszakaszt és az abból lecsatlakozó belső

osztófalak részletét feltárni. (8. kép) Véle-ményünk szerint itt már egy újabb épületrészletéről lehet szó. Noha ezen épülettájolása megegyezik az előzőével, a falakalapozása más technikával készült, és kis-sé gyengébb minőségű a 2. árokban találtfalhoz képest. Az egyik kisebb helyiségbenszintén megtaláltuk a padlót, itt azonbannem terrazzót, hanem egyszerűbb, dön-gölt agyagpadlót alkalmaztak. Noha a re-

latív kronológiai helyzet és a padlószintekfeletti rétegekből származó leletanyag is(elsősorban a 2. századi és 3. század elsőfeléből származó terra sigilláták alapján)azt sugallja, hogy mindkét épület valami-kor a Kr. u. 2. század folyamán létesült ésvolt használatban, nem kizárt, hogy ezenidőszakon belül viszont már eltérő az idő-rendjük.

A két árok közti (feltételezett) eltéréseltűnik, ha a falak alatti, legkorábbi rétege-ket vesszük szemügyre: a falakat mindkétárokban egy körülbelül 20-30 centimétervastagságú agyagtégla-törmelékes, elpla-nírozott omladékrétegbe alapozták. Ez aréteg a terület legkorábbi, még fából és vá-lyogból épített létesítményeinek elbontott(vagy leomlott) és szétterített (feltehető-en tudatos tereprendezés által kialakított)

jelenségeként értelmezhető. Alatta feltár-tuk a sötétbarna őshumuszba beleásottegykori építmények gerenda-alapárkait éscölöplyukait is. (2. kép) Ehhez a rétegheztartozott az ásatás legszebb lelete, egy szin-te teljesen ép, 27 centiméter magas, igenpuha mészkőből dombormű-szerűen kifa-ragott szobrocska. Mérete és ikonográfiaijellegzetességei alapján egy háziszentély

tartozéka lehetett és egy, baljában bőség-

unearthed in trench 2. The floor in oneof the smaller rooms was not a terrazzopavement but a simple rammed clay floor.The relative chronology and the finds from

above the floor levels (based especially onSamian wares from the AD 2nd centuryand the first half of the 3rd century) sug-gest that both buildings were establishedand used in the AD 2nd century. Never-theless, both buildings may date to differ-ent phases within this period. The (supposed) difference between thetwo trenches disappears when we observethe earliest layers under the walls. The

walls were established in both trenches inan approximately 20-30 cm thick leveleddebris layer composed of adobe fragments.This layer represents the leveled (probablyin the course of intentional landscaping)remains of the demolished (or collapsed)earliest wood-and-adobe constructions.

8. kép: Kr. u. 2-3. századi kőfalak az 1. árokbanFig. 8: Stone walls from the AD 2nd-3rd centuries intrench 1



85

szarut, jobbjában paterát tartó Geniust ábrázol. (9. kép) Ugyanebből a rétegből szép számmalkerültek elő észak-itáliai és olyan dél-galli-

ai terra sigillata töredékek, melyek alapjána gerenda-agyag konstrukciójú építménye-ket a Domitianus és a kora-Traianus idő-szakra datálják.

Szót kell ejtenünk még a 3. árokbantalált régészeti jelenségekről is. Itt mun-kánkat több, az AKG egykori régi épületé-hez tartozó visszabontott, de igen mélyrealapozott téglafal nehezítette. A falakrészben roncsolták azt az enyhén északke-

let–délnyugati irányú utat, amelyet min-den valószínűség szerint már a legkorábbiidőszakban kialakítottak és használatbanlehetett végig a római kor folyamán. Jólmutatja ezt, hogy mind a legkorábbi cölöp-építmények alapárkai, mind a későbbi kő-épületek az út irányához voltak tájolva. Azutat átvágott rétegeinek tanúsága szerinttöbbször megújították: a korai időszakban

keskenyebb lehetett, körülbelül 5 méterszéles – a két szélén futó vízelvezető árkokrészleteit sikerült megtalálnunk. A későbbiút rétegei már lefedik ezt. Felszínét mész-kőlapokkal burkolták, melyeket, ha kisrészletekben is, de sikerült megfigyelnünk.

Az út egy kisebb szakaszát megtaláltuk az1. árok keleti végében is, ahol az említettkorai vízelvezető árok betöltésében észak-itáliai sigillatákat találtunk.

Összefoglalva tehát, területünkön alegkorábbi régészeti jelenségek valamikora Kr. u. 1. század utolsó évtizedeiben in-dultak. Ezek a Domitianus császár ural-kodása idejében létesített még föld-fakonstrukciójú legiotábor körül kialakuló-ban lévő település építményeivel hozhatókkapcsolatba. Velük egyidős az a belső út is,amely párhuzamosan futott a tábor északi

kapuján kiinduló úttal. A korai építmé-

Underneath, the timber foundation ditch-es and postholes from these buildingswere found in the underlying dark brown

ancient humus. (Fig. 2) The nicest findfrom the excavation came from this layer:an intact 27 cm tall statuette carved fromsoft limestone. Its iconography and mea-surements suggests that it may have comefrom a shrine. It depicts Genius holding acornucopia in its left hand and a patera inits right hand. (Fig. 9) Many Southern Gallic and NorthernItalian Samian ware shards were recovered

from the same layer, thus, dating the tim-ber-and-daub constructed buildings to theDomitian and the early Trajan periods. The archaeological phenomena un-covered in trench 3 should be mentionedhere. A few brick walls from a formerbuilding of the AKG rendered our workrather difficult here. The upper parts ofthese walls had been pulled down but the

foundations still extended very deeply into

9. kép: Mészkőből faragott Genius szobrocskaFig. 9: Genius statuette carved from limestone



86

nyek tájolása már ehhez az úthálózathozigazodott. A Kr. u. 2. század első évtizede-iben az építményeket elbontották és kőbőlilletve agyagtéglákból terrazzopadlós és

freskós falakkal rendelkező helyiségekkelellátott lakóépületeket húztak fel, melye-ket fennállásuk során vélhetően többszörátalakítottak. Az újabb, nagyobb szabásúépítkezések valamikor a Kr. u. 3. századbantörténtek, amikor a 2. századi épületek fa-lait a járószintig visszabontották és marad-ványaik fölé újabb, szélesebb falú kőépü-leteket létesítettek. A területről származóleletanyagban eddig nem figyeltünk fel a

későrómai időszakot sugalló darabokra,ezért feltehetően a Kr. u. 3. század végénaz épületeket már nem használták. Innen-től kezdve folyamatos volt a pusztulásuk,amelyet esetleg egy-egy tűzvész is segít-hetett, ugyanis a legkésőbbi omladékré-tegben nagyobb, vörösre átégett felülete-ket is megfigyeltünk. Elképzelhető, hogyakárcsak a környéken, ezen a területen is

temetkeztek a későrómai korban, (NÉ-METH 2004, 46) noha biztosan itt csakegy, datálólelet nélküli, szórthamvas sírttudtunk regisztrálni. Mint fentebb emlí-tettük, a 18-19. századi temető sírgödreijelentős megbolygatták a kései rétegeket,ezért lehetséges, hogy a késő római temet-kezések is ennek estek áldozatul.

Vámos Péter


FEHÉR 1933 – Fehér J. A.: Budapest szé-kesfőváros temetőinek története. Buda-pest 1933.MADARASSY 2003 – Madarassy, O.: DieCanabae Legionis. In: (Red. Zsidi, P.),

Forschungen in Aquincum. 1969–2002.

the earth. The walls had partly damagedthe slightly northeast–southwest runningroad that was probably built in the earli-est period and that may have been used

throughout the entire Roman period. Thisis suggested by the fact that both the postfoundations of the earliest buildings andthe later stone buildings were oriented inthe direction of the road. Based on thecross-section of the excavation profile, theroad was renewed a few times. It may havebeen narrower in the early period, about5 m wide with segments of water ditcheswere found on both sides. The layers of

the later road already covered these fea-tures. The road was paved with limestoneslabs, smaller fragments of which couldbe observed. A small segment of the roadwas found in the eastern end of trench1 as well. Here, Northern Italian Samianwares were found in the fill of the above-mentioned water ditches from the earlyperiod.

In summary, the earliest archaeologicalphenomena came from the last decadesof the AD 1st century. These phenom-ena can be linked with the buildings ofthe settlement established around thetimber and earth legionary fortress builtduring Emperor Domitian’s reign. Theinner road that ran parallel to the roadthat left the northern gate of the fortressis contemporary to these archaeological

phenomena. The orientation of the earlyperiod buildings was adjusted to this roadsystem. The buildings were demolished inthe first decades of the AD 2nd century,and stone-and-adobe residences were builtcontaining rooms decorated with terrazzofloors and frescos on their walls. Theseresidences were probably renewed a fewtimes. The next large-scale constructions

started sometime in the AD 3rd century,



87

Aquincum Nostrum II.2. Budapest 2003,101–111.NÉMETH 2003 – Németh M.: DieMilitäranlagen von Óbuda. In: (Red. Zsidi,

P.), Forschungen in Aquincum. 1969-2002. Aquincum Nostrum II.2. Budapest 2003,85–91.NÉMETH 2004 – Németh M.: Topo-gráfiai kutatás az aquincumi legiótáborészakkeleti előterében (Topographicinvestigations in the northeast foregroundof the legionary fortress of Aquincum)

Aqfüz 10 (2004) 42–46.

when the walls of the buildings from the2nd century were pulled down to the floorlevel and new buildings with thicker stonewalls were raised instead. Objects from

the Late Roman period have not yet beenfound in the find material, so the build-ings were probably no longer used at theend of the AD 3rd century. Their dilapida-tion continued from that time, a processthat may have been accelerated by a fewoccasional conflagrations since large red-burned spots were observed in the latestdebris layer. It is possible that this territorywas also used for burials in the Late Ro-

man period similarly to the surroundingareas (NÉMETH 2004, 46), although onlya single grave with scattered ashes couldbe recorded here and even this one lackedfinds that could be dated. As has alreadybeen mentioned, the grave shafts from the18th-19th century cemetery significantlydisturbed the late layers so that any LateRoman burials may also have fallen victim

to these graves. Péter Vámos



88

2004-ben a Max-Hold Kft. telkének kele-ti felén folytatott ásatás során a canabaeészakkeleti temetőjének (ZSIDI 1997,

109–148.) újabb 600 négyzetméternyirészletét tártuk fel, és dokumentáltuk le.(BUDAI BALOGH 2005, 53–67.) A teleknyugati sávjában idén nyílott lehetőség afeltárás folytatására a jogutód, BudapestMotors Kft. megbízásából. A kutatandó fe-lületen parkoló és úttest létesítését tervez-ték. Néhány munkanap elteltével szembe-sülnünk kellett a ténnyel, hogy az úttest

és parkoló alapozási síkja – várakozásainkellenére – sehol sem éri el a kultúrszintet. Az új- és jelenkori objektumok általaggasztóan bolygatott sávon belül ezértkét helyen is szondát mélyítettünk le akultúrszint indulásának megállapításáraés a régészeti örökség állapotának felmé-résére. (1. kép) A szondázás a beruházóbeleegyezésével, de szűkre szabott időke-retek között történt. Végeredményben a

régészeti érdeklődésre számot tartó szintmindkét szondában körülbelül 0,5 méter-rel a tervezett alapozási sík alatt jelentke-zett. A bolygatottság a római szinten semszűnt meg, de mértéke észrevehetőencsökkent.

Az északi szondában egy római ko-ri csontvázas sírt találtunk. (2. kép) Azészak–déli tájolású csontváz nyújtott test-

helyzetben, hanyatt feküdt. Jobb kezét a

Beszámoló a Ladikutcai temető újabbsírcsoportjainak feltárásáról

(Budapest, III. ker., Szentendrei út 63–67.és III. Ladik utca 7–11., Hrsz.: 19 261/2,illetve 19254/6-7-8)

Report on the excavation ofnew groups of graves in theLadik street cemetery

(Budapest III, 63–67 Szentendrei Roadand III, 7–11 Ladik Street, Lrn: 19 261/2,and 19254/6-7-8)

In 2004, another 600 square metres of thenorth–eastern cemetery of the canabae (ZSIDI 1997, 109–148) were unearthed

and documented during excavations con-ducted in the eastern part of the Max-Hold Kft. lot (BUDAI BALOGH 2005,53–67) This year, there was an opportu-nity to continue the excavation along thewestern strip of lot, commissioned by thelegal successor the Budapest Motors Kft.The construction of a parking lot and aroad was planned on the territory to be

investigated. After a few days of work,we had to face the fact that despite ourexpectations, the foundation level of theroad and the parking lot would not ex-tend into the culture-bearing layer. Thus,two test trenches were dug into the stripwhich had unfortunately been disturbedin modern times in order to find the topof the culture-bearing layer and to assessthe condition of the archaeological mate-

rial. (Fig. 1) The test excavation was car-ried out with the consent of the developerbut in a short time. As a result, the levelthat was interesting from an archaeologi-cal aspect appeared about 0.5 m under theplanned foundation level. Disturbancesreached into the Roman level althoughthey were evidently less intense. An inhumation burial from the Roman

period was discovered in the northern test



89

bal vállára helyezték, bal karja az ölén nyu-godott. A sír bolygatatlan volt, mellékletnélküli. A csontváz nyakánál, mellkasán éshasánál 7 darab, kis bronzfülekkel ellátott

fekete üvegpaszta gombra leltünk. A déli szonda lényegesen szélesebbvolt. Célunk itt a 2004-ben megtalált„apszisos” építmény teljes alaprajzánakés funkciójának tisztázása volt. (BUDAIBALOGH 2005, 57) Az alaprajzot tisz-táztuk: valójában egy 6 méter átmérőjű,hatásában kerek, kivitelezésében sokszögalakú építményről van szó. Az objektumészaki felén, ahonnan a későbbiek fo-

lyamán nem termelték ki a kőanyagot, afalvastagság eléri, olykor meg is haladja az1 métert. A sokszögű kőfal nagy részét ki-szedték, helyén a falkiszedésekre jellemzőköves-habarcsos visszatöltés mutatta megaz építmény hozzávetőleges kerületét.(3. kép) A körépítmény kiszedett falát egyhelyen római téglasír vágta, amelynek épí-tőanyagán a COH(ors) VII BR(eucorum)

AN(toniniana) téglabélyeg olvasható. Ha-sonló bélyeggel ellátott téglasírt két évvelezelőtt is találtunk pár méterrel keletebbrea körépítmény déli oldalán. (BUDAI BA-LOGH 2005, 61) A Severus-korban gyár-tott téglák csak a sír létesítésének termi-nus post quemjét adják, a kőkonstrukciófelszámolásának időpontjára vonatkozóanbiztos támpontot nem nyújtanak. A bete-metkezés emlékét a sír építőanyagán kívül

semmi egyéb nem őrizte meg, sem emberimaradványok, sem mellékletek.

A kőépület belsejének teljes kibontásanem adatott meg. A nyugati oldalon le-mélyültünk az altalajig, ellenben a keletirészen, az építmény kerületét tisztázan-dó, csak egy szondát húztunk. Miután akőépület teljes kibontására nem kerültsor, a belső rész tartalmára, és ennek

megfelelően az építmény rendeltetésére

trench. (Fig. 2) The north–south orientedskeleton lay extended on its back. Theright hand was placed on the left shoul-der and the left arm rested on the pelvis.

The grave was undisturbed without gravegoods. Seven black glass paste buttons

1. kép: Budapest, III. ker., Szentendrei út 63–67. – afeltárás átnézeti rajzaFig. 1: III, 63–67 Szentendrei Road (2006) – general

map of the excavation



90

vonatkozóan végleges következtetést nemvonhatunk le. Mindenesetre a kutatott ré-szen sírt nem találtunk. Érdekes azonban,hogy az altalaj fölötti részt tenyérnyi kőszi-

lánkokkal töltötték fel. A köves betöltésfölött két agyagréteg húzódott. A keletioldalon a felső agyagréteg tetején néhánylapos kő feküdt, de viszonylag kis felületetfedett le egy olyan helyen, ahol számos új-kori bolygatás nyoma látszott és közművekis húzódtak.

A kör alakú hatást célzó, valójábansokszög alakú építmény megmaradt fal-szakasza négy kősor magasságú. A kövek

közét bőségesen kitöltötték kötőanyaggal,annak feleslegét a fal köveire kenve elfed-ték magának az építőanyagnak egy részétis. A falazatot nem vakolták. A masszív fa-lazat (1,0 méteres, vagy azt is meghaladóvastagságával) felépítmény hordozására alegteljesebb mértékben alkalmas volt. A

2. kép: Budapest, III. ker., Szentendrei út 63–67. – 1. sírFig. 2: Budapest III, 63–67 Szentendrei Road(2006) – grave no. 1

with small bronze loops were found by theneck, the chest and the belly. The southern test trench was signifi-cantly wider. Here, the aim was to clarify

the complete ground plan and functionof the building with the” apse” found in2004. (BUDAI BALOGH 2005, 57) Theground plan could be clarified. It was apolygonal construction with a diameter of6 m, giving the impression that this hadbeen a round building. On the northernside, where the stone was not removed inlater times, the wall thickness reached andsometimes even exceeded 1 m. The largest

part of the polygonal wall was taken awayand the re-filling of stones and mortarcharacteristic of removed walls indicatedthe approximate circumference of theconstruction. (Fig. 3) A Roman brick gravecontaining bricks stamped with COH(ors)VII BR(eucorum) AN(toniniana) inter-sected the removed wall from the roundconstruction. A brick grave with a similar

stamp had been found a few meters to theeast on the southern side of the roundconstruction two years previously. (BUDAIBALOGH 2005, 61) The bricks producedin the Severus period only represent theterminus post quem date for the grave.Thus, they are not reliable for dating theabandonment of the stone construction.There was no other evidence concerningthe burial beside the building material of

the grave since neither human remainsnor grave goods were discovered. The interior of the stone building couldnot be completely excavated. The subsoilwas reached on the western side, whileonly a trench was dug in the east to clarifythe circumference of the construction.

As the stone building could not be com-pletely unearthed, it was not ultimately

possible to determine the contents of the



91

megmaradt legfelső kősor lapos kövekbőlkészült, jelenlegi állapotában is majdnemvízszintes kiképzésű. Nyugat felé fokozato-san kialakuló 0,04 méteres esést mértünk.

Az építménytől északkeletre előkerült

téglasírt már foltjának jelentkezési szint-jén megfogtuk – amelyben egyébként 1,0méter mélyen jelentkezett a téglasír fedő-lapja –, így bizonyosan tudjuk, hogy a későrómai sírgödör kiásásakor csak a jelenlegilegfelső kősor látszott ki a földből. Sajnos,nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy akőépítmény létesítése és a sírgödör kiásásaközött mennyi idő telt el, volt-e elegendőidő jelentős talajképződésre. Mindeneset-

re a bőségesen használt kötőanyag arrautal, hogy a négy kősor eredetileg nem földalatt állt, alapfalnak különben is egy ko-rábbi falmaradványt használtak. (BUDAIBALOGH 2005, 57, 3. kép) Ezzel együtt iselképzelhető, hogy eredetileg még néhánykősorral magasabb volt a falazat, és errekerült egyfajta felépítmény; az épület köz-vetlen környezetében ugyanis több építé-

szeti tagozatot találtunk. Délre egy sírkert

3. kép: Budapest, III.ker., Szentendrei út63–67. – a sokszögűkőépítmény bontásközbenFig. 3: III, 63–67

Szentendrei Road(2006) – polygonalbuilding duringexcavation

interior and the function of the construc-tion. No graves were found on the inves-tigated territory. It is interesting, however,that the area was filled in with fist-sizedstone flakes above the subsoil. Two clay

layers were spread over the stony fill. A fewflat stone slabs lay on top of the upper claylayer on the eastern side, which covered arelatively small surface on a territory wherenumerous traces of modern disturbancescould be observed and ditches for publicutilities ran. The preserved wall stretch from the po-lygonal construction, giving the illusion ofa round building, consisted of four rows of

stones. The gaps between the stones werefilled in with much binding material. Thesuperfluous amount was smeared on thestones covering part of the building mate-rial. The wall was not plastered. The strongwall (up to 1 m thick or even more) couldcertainly have supported a superstructure.The highest preserved stone row was con-structed from flat slabs, and it was nearly

horizontal even in its actual condition. A



92

falának félkör átmetszetű fedőköve kerültelő, amelynek sík lapja mindkét iránybanenyhén túlnyúlt az ív indulási pontján,vékony szegélyrészt kialakítva ily módon.

Temetőkben az effajta, Aquincumból isjól ismert fedőköveket (KISS 1987, 45,No. 227, Taf. 74.1) négyzetes alaprajzú sír-kertek falain alkalmazták, ezért a tárgyaltsíremlékkel aligha lehetett kapcsolata. Azépítménytől északra előkerült lábazatielem viszont 130 fokot bezáró szögévelegyértelműen egy sokszögű épület szá-mára készült. Még 2004-ben, az akkormegtalált falszakaszra mélyültünkben há-

rom darab faragott építészeti elemet talál-tunk. (4. kép) Ugyanakkor az építménytőlvalamelyest északabbra előkerült, a fentemlítettel teljesen egyező lábazati elemtöredéke valószínűleg megintcsak innenszármazik.

A 2004. évi ásatáson megfigyeltük, hogya kőépítmény keleti oldalát egy egyenesfutású, korábbi periódusú falra alapoz-

ták. Ez utóbbival találtunk párhuzamo-

gradual slope of 0.04 m was measured in awesterly direction. The brick grave foundnortheast of the construction could al-ready be observed where it appeared as a

discoloration at this level. The stone lidof the brick grave appeared at a depth of1.0 m. Thus, it is sure that only the up-permost stone row was above ground levelwhen the late Roman grave shaft was dug.Regrettably, there is no data to reveal howmuch time passed between the establish-ment of the stone construction and thedigging of the grave shaft and if there wasenough time for significant soil develop-

ment. The generous amount of bindingmaterial suggests, however, that the fourstone rows were originally built over theground level since the remains of an earli-er wall was used as a foundation wall. (BU-DAI BALOGH 2005, 57, Fig. 3) Even so,the wall could be a few stone rows highertopped by some kind of a superstructureand indeed, several architectural elements

were found in the direct vicinity of the

4. kép: Budapest, III. ker.,Ladik utca (2004)– akőépítmény falcsonkjántalált építészeti elemekFig. 4: III, Ladik Street(2004) – architecturalelements found on thewall remains of the stone

construction



93

san futó falkiszedést a körépítménytőlnyugatra, azonban a szonda által nyújtottszűk keresztmetszet nem tette lehetővé,hogy megtaláljuk az esetleges kapcsolatot

a falmaradvány és a falkiszedés között. A falkiszedésen túl egy újabb falszakaszjelentkezett, talán egy négyzetes sírkertészakkeleti sarkának maradványa. Összességében elmondható, hogy aszondázás ahhoz kevésnek bizonyult, hogyszélesebb összefüggéseket felismerhes-sünk. Vigasztaló azonban, hogy a lelőhelysértetlen maradt, így a jövőben átfogóbbvizsgálódás színteréül szolgálhat majd.

2006. július-augusztusában az Air LuckKft. jóvoltából 200 méterrel délkelet felé,a Ladik utcától délre továbbfolytathattuka temető utáni kutatást. A temető felté-telezett déli irányú folytatására az egykori

ARAL (ma ÖMV) benzinkút alatt előke-rült hamvasztásos sír (ZSIDI 1997b, 33)és egy, a hajdani Harisnyagyár területénelőkerült kőládasír (KÉRDŐ 1976, 31)

utalt, összefüggő felületet azonban mégnem sikerült itt megfogni. A kutatandóterülettől nyugatra – az ARAL benzin-kút alatt – késő bronzkori telepet tárt felVadász Éva, (ZSIDI 1997b, 33) ennekesetleges keleti irányú kiterjedésével szá-molnunk kellett. A kelet felől szomszédostelken (akkori számozás szerint Ladik utca9, ma 13. szám alatt) Vámos Péter, majdT. Láng Orsolya folytatott feltárást 2002-

ben. (LÁNG 2003, 186–187) A Dunavizének eróziós hatása, valamint a nagyarányú újkori bolygatás miatt azon a tel-ken a kultúrrétegek megsemmisültek, sőt,az altalaj is számottevő mértékben cson-kult. Az újkori feltöltésből, vagyis régé-szeti kontextuson kívül előkerült Iuppiterszobortorzó a canabae területéről érkező,számos új- vagy legújabb kori sitt-szállít-

mány egyikével is a helyszínre kerülhetett,

building. To the south, a coping-stonewith a semicircular cross-section wasfound in the wall of a graveyard, the flatsides of which extended beyond the start

of the arch forming narrow rims on bothsides. Such coping-stones are well knownfrom Aquincum as well, (KISS 1987, 45,no. 227, Taf. 74.1), where they were usedon the walls of graveyards of quadrangularground plans, so it was certainly not linkedwith the uncovered grave. However, thefooting element, enclosing an angle of 130degrees, found north of the constructionwas certainly built for a polygonal build-

ing. Three carved architectural elementswere found in 2004 during the excavationof the recovered stretch of wall. (Fig. 4) The fragment of a footing element foundsomewhat to the north which was identi-cal to the one described above and cer-tainly came from the construction.

In 2004 it was observed that the easternside of the stone construction was based

on a straight wall from a former construc-tion period. A removed wall ran parallel tothe west of the round construction. How-ever, the narrowness of the test trenchmeant that we were not able to find theultimate relationship between the wall re-mains and the removed wall. Another wallstretch appeared beyond the removed wall,perhaps the remains of the northeast cor-ner of a square graveyard.

In summary, the test trenches were notlarge enough to enable the archaeologiststo recognise broader relationships betweenwalls. It is, however, comforting that thesite has remained intact and more com-plex investigations can be carried out at afuture date. Thanks to the Air Luck Kft., the inves-tigation of the cemetery could be carried

over 200 m to the southeast, south of Ladik



94

a Ladik utca szűkebb környezetével nemfeltétlenül kellett kapcsolatban állnia.

A Ladik utca 13. szám alatti feltáráseredménytelensége után a legfontosabb

kérdés az volt: a régészeti kultúrák szint-jei megfoghatók-e a kutatandó telken.Ennek vizsgálatára három kutatóárkothúztunk. Az előzetesen legígéretesebb-nek tartott nyugati területrész negatívnakbizonyult, fagyökerek, legújabb kori leásá-sok mellett még bíztató nyomokra semleltünk. A területrészen az altalaj (világosbarnásszürke színű homok) mesterségescsonkításával a régészeti kultúrák nyomai

is megszűntek. A terület lepusztulása atelek közepe táján csökkent, helyesebbena terep természetes keleti irányú esésemiatt elkerülte az altalaj tetejének cson-kulását, sőt, bizonyos részeken a sötétszürkésbarna-olajbarna, máshol nagyonsötét szürkésbarna színű talajszint cson-kult maradéka is jelen volt. (HORVÁTH2006, 4)

A keleti területen az úgynevezett Ladikutcai temető egy kisebb részletét sikerültfeltárnunk. (5. kép) A temetőrészletet egyDuna felé igyekvő, kelet–nyugati iránybahaladó patakmeder vágta át. A patakme-der betöltésének alsó fele világos sárgás-barna színű kőzetliszt, kevés homokkal.

A kvarc- és kvarcitösszetétel egyértelmű-en folyami üledékként értékelhető, amia meder időszakosan ismétlődő, Duna

általi elöntésére utal. (HORVÁTH 2006,5) A betöltés felső része sötét szürkésbar-na talajanyag világos sárgásbarna színűkőzetliszt- és finomhomok lencsékkel. Apedológiai vizsgálat szerint a talajanyag ameder környezetéből eróziós folyamatok,csuszamlások következtében került oda.

A talajanyag áthalmozódását intenzív eső-zések is segíthették, összességében véve a

környezetben felgyülemlő víz az időjárás

Street in July–August, 2006. A cremationburial was found under the former ARAL(at present ÖMV) gas station. (ZSIDI1997b, 33) A stone casket grave recovered

in the territory of the former StockingsFactory (KÉRDŐ 1976, 31) indicated thesupposed southern continuation of thecemetery, although there territories werenot coherent. West of the investigatedterritory, Éva Vadász had also uneartheda Late Bronze Age settlement under the

ARAL gas station, (ZSIDI 1997b, 33) soit was expected this site would make anappearance further to the east as well. In

2002, Péter Vámos and then Orsolya T.Láng conducted excavations on the neigh-boring lot to the east (at that time lot at 9Ladik Street. At present the lot number is13). (LÁNG 2003, 186–187) The erosionof the Danube and significant moderndisturbances destroyed the culture-bear-ing layers on that lot and even the sub-soil was significantly damaged. The frag-

ment of a Iuppiter statue found withoutarchaeological context in the modern fillmay have been brought to this place withone of the modern period building debristransports from the territory of the cana-bae and is not necessarily connected withRoman activity in the direct vicinity ofLadik Street. After the unsuccessful excavations at 13Ladik Street, the most important ques-

tion was whether the stratigraphic rela-tionships between archaeological culturescould be identified on the investigated lot.Three trenches were opened to answer thequestion. The western area, which hadseemed most promising, proved barren,and not even traces were discovered be-tween the tree roots and the modern pits.The artificial damage to the subsoil (light

brownish grey sand) destroyed any traces



95

csapadékosabbá válását jelezheti. (HOR-VÁTH 2006, 5-6) A patak mindkét partján találtunk sí-rokat, többnyire megviselt állapotban,amiért elsősorban a Duna kiöntései okol-hatók, esetlegesen az időjárás csapadé-kosabbá fordulásával súlyosbítva. Egy II.Constantius kisbronzával datált sír két-ségkívül rabolatlan volt, a csontváz részeimégis sajátságosan szét(cs)úsztak. (6.

kép) A csontváz relatív épségét a sírgödörviszonylag mélyebb kialakításának köszön-hette. A sírgödrök zöme azonban maga-sabban zárult, ezek tartalmát az ismétlődőkiöntések előbb-utóbb fellazították, majdvisszahúzodáskor sárfolyamba burkolva apatakvölgy mélyedésébe húzták. A patak-völgy zsúfolásig feltöltődött anatómiairendjét vesztett embercsonttal, az egykori

sírok tégla- és kő építőanyagával, valamint

5. kép: Budapest, III. ker., Ladik utca 7–11. – a feltárás átnézeti rajzaFig. 5: III, 7–11 Ladik Street (2006) – general map of the excavation

of archaeological culture-bearing levels aswell. The erosion in the territory was lessin the central part of the lot or rather thetop of the subsoil remained intact becausethe surface slopes towards the east. At cer-tain places, even the dark grayish-brown– oily brown, in other places the remainsof a very dark grayish-brown soil level, werepreserved. In the eastern territory, a smaller seg-

ment of the so-called Ladik Street cem-etery was recovered. (Fig. 5) The bed of abrook running in an east–west directiontoward the Danube intersected the cem-etery segment. The lower part of the fillof the bed comprised yellowish brownrock powder mixed with some sand. Thequartzite and quartz mixture can cer-tainly be interpreted as a fluvial deposit

coming from the intermittent floods of



96

hajdani sírmellékletekkel (hagymafejesfibula, üvegedény, kései mázas kerámia,besimított kerámia, stb.). A patakvölgybenösszegyűlt anyag kései, 4. századi.

A patakvölgyön kívül még egy termé-szetes úton kialakult árok, valószínűsít-hetően egy hajdani Duna-mellékág hú-zódott a területen, amely délnyugat felőlharánt irányban vágta át a telket. Az árokbizonyosan nem vízelvezetésre szolgált,betöltése metszetében víz jelenlétére uta-ló vékony, lemezes rétegződés nem voltlátható. A térszíni mélyedés szárazra kerü-lése után a lerakódott üledéken intenzív

talajosodási folyamat vette kezdetét. Minda talajszerkezeti, mind a malakológiaivizsgálat egyértelműsíti, hogy az árok be-töltésének alsó és középső rétege szára-zabb időszakban képződött, rajtuk egykorgyér, fűnemű vegetáció települt meg. Afelső réteg viszont nedvesebb környezetrőlárulkodik, sőt itt ugyancsak kimutathatóka Duna rendszeres kiöntéseinek nyomai.

A hátrahagyott, folyami finomszemcsésüledéken azonban mindig újrakezdődtek

the Danube. (HORVÁTH 2006, 5) Theupper part of the fill comprised a darkgrayish-brown soil with lenses of yellowishbrown powdered stone and fine sand. Ac-

cording to the pedologic analysis, erosionprocesses including landslides carried thesoil from the immediate surrounding intothe bed of the brook. Intensive rainfallsmay have accelerated the mixing of thesoil material, and the water accumulatedin the area may be indicative of a wetterclimate. (HORVÁTH 2006, 5–6) Graves were found on both sides of thebrook but were mostly damaged due to the

inundations of the Danube, aggravated bythe increasing amounts of precipitation.

A grave dated by a small bronze Constan-tine II coin had certainly not been robbedalthough the bones of the skeleton weresomehow shifted. (Fig. 6) The relativeintactness of the skeleton was due to therelatively deeper depth of the grave shaft.Most of the shafts, however, were shallower

and the returning floods loosened their filland drew the contents of the shafts into

6. kép: Budapest, III. ker.,Ladik utca 7–11. – 1. sírFig. 6: III, 7–11 LadikStreet (2006) – grave

no. 1



97

a talajosodási folyamatok, tehát tartósannem maradt víz alatt a terület. (HOR-VÁTH 2006, 6; KROLOPP 2006, 1-2)Megemlítendő még, hogy mindezen fo-

lyamatok emberi kultúrák közelében, atalajgyarapodás pedig kimondottan azokközreműködésével játszódott le. Az árok,egykori folyamág betöltésének teljes ver-tikumából őskori (későbronzkor, urname-zős kultúra) anyag is származott, amelynyugati irányból, az említett őskori telepfelől folyamatosan szállítódhatott be amélyedésbe (záporpatakok, talajerózió,

stb.). A betöltés uralkodó leletanyaga ró-mai kori volt, Kr. u. 2-3. századi anyag.Igazolható, hogy az ebből az időszakbólszármazó középső betöltődési réteg gya-rapodását a rómaiak mesterségesen iselősegítették, a Kr. u. 4. századtól kezdvepedig ugyanúgy beletemetkeztek a feltöl-tésbe, mint az eredeti domborzatba. Azárok azonban még a Kr. u. 4. századbanis enyhe mélyedés formájában továbbélt,

mert az árokparton létesített kései tégla-sír építőanyagának egy részét az árokbacsúszva találtuk meg. A teljes betöltődés apatak betöltődésével egy időben történhe-tett meg, ennek felel meg a felső, nedve-sebb környezetre utaló betöltődési réteg,amely az említett, becsúszott téglákat iselfedte. A környezet nedvesebbé válásánakabszolút időpontjára vonatkozó adatunk

nincs. Elképzelhető, hogy a folyamat már

the depressions of the valley of the brookcovering them with a mudflow. The valleyof the brook thus became completely filledin with human bones without anatomical

order, the building materials of the stoneand brick graves and grave goods (a mili-tary brooch, a glass vessel, late glazed ce-ramics, smoothed-in ceramics etc.). Thematerial accumulated in the bed of thebrook came from the AD 4th century. Yet another natural ditch ran on theterritory beside the bed of the brook.This was probably a branch of the Danube

which obliquely intersected the lot fromsouthwest. It was certainly not a drainageditch since there was no laminar stratifi-cation indicating the presence of water inthe cross-section of its fill. Intensive soildevelopment started in the deposits afterthe depression dried out. Both the soilstructure and malacologic analyses dem-onstrate that the lower and middle layersof the fill of the ditch were deposited dur-

ing a drier period. Sparse grassy vegetationdeveloped on the fill levels. The upperlayer, however, attests to a moister envi-ronment and the regular flooding of theDanube can even be demonstrated. Never-theless, soil development always restartedin the fine-grained fluvial deposits, whichmeans that the territory was not perma-nently waterlogged. (HORVÁTH 2006, 6;

KROLOPP 2006, 1–2) It should be added

7. kép: Budapest, III.ker., Ladik utca 7–11.

– amphora-alakúszíjvég az 1. sírbólFig. 7: III, 7–11Ladik Street (2006)

– amphora-shapedstrap-end from graveno. 1



98

a római időszak vége felé megkezdődött,valószínűbb azonban, hogy az azt követőévszázadokban történt. A II. Constantiuséremmel és egy amphora-alakú szíjvéggel

(7. kép) – Kr. u. 4. század utolsó harmada(SIMPSON 1976, 203) – datált (1.) sír lé-tesítésekor a temetőrészlet még biztonsá-gosnak számított a kiöntésekkel szemben.

A feltárt temetőrészleten 5 sírgödrötés 1 téglasír alját találtuk meg. 3 sírbanbolygatatlan csontvázat, a másik 2 sírgö-dörben csak a betöltéssel összekeveredettcsontok egy részét, a téglasír esetébenpedig még csontmaradványokat sem

találtunk. A patakvölgyben talált nagymennyiségű embercsontról antropológiaiszakvélemény híján egyelőre még meg-becsülni sem tudjuk, hány individuum-hoz tartozhat. A már többször említett 1. sírban azeredetileg nyújtott testhelyzetű csontvá-zat a víz elmozdította. Ennek következ-tében a test nyaktól lefelé megsüllyedt, a

medencecsont teljesen hiányzott, az alsóvégtagokból kevés maradt meg, az semeredeti helyzetében. A II. Constantiusérmet a koponya nyakszirtcsontja alatttaláltuk meg, az amphora-alakú szíjvégetpedig a bal combcsonton. Az övgarnitúratöbbi része a medencecsonttal együtt tűntel a sírból. A 3. sírt az árok betöltésébe vágták. (8.kép) Az agyagos feltöltés megvédte a sírt

a víz pusztító hatásától. A hanyatt fekvőcsontváz lábait felhúzták, és jobbra dön-tötték. Karjai keresztben a medencénéltalálkoztak. A fej fölött egy teljes, de ösz-szenyomódott festett korsót, valamint egymásik korsó lefűrészelt oldalát találtukmeg, amely talán nyitott mécsesként szol-gálhatott. A 6. sírban egy hanyatt fektetett, nyúj-

tott testhelyzetű csontvázat találtunk. A

8. kép: Budapest, III. ker., Ladik utca 7–11. – 3. sírFig. 8: III, 7–11 Ladik Street (2006) – grave no. 3

that all these processes happened in thevicinity of human cultural activity, whichdefinitely contributed to soil develop-ment. The fill of the ditch, the former river

branch, contained prehistoric (Late Bronze Age, Urnfield culture) material along itsentire vertical section. This material mayhave been gradually transported from thewest from the above-mentioned prehistor-ic settlement (washed here by rains, car-ried by soil erosion etc.). The dominantfind material of the fill came from the AD2nd-3rd centuries of the Roman period.It can be shown that the accumulation of

the middle part of the fill dating from thisperiod was artificially accelerated by Ro-man activity, and from the AD 4th centu-ry they dug graves into the fill in the sameway as they dug into the original groundsurface. However, the ditch still existed asa shallow depression in the AD 4th cen-



99

jó megtartású csontváz mellé semmifélemellékletet nem helyeztek le. Érdekes-ségként említhető, hogy a csontváz balbokájára egy kis méretű emberi koponyát(nagyobb gyerek?, kisméretű felnőtt?) he-

lyeztek. (9. kép) A sírt az árok legaljábantaláltuk meg, a gödör alja 0,8 méterrelmélyebben került kialakításra, mint azugyancsak a betöltésbe ásott 3. síré. A téglasír alját (4. sír) épületből ki-bontott 26,77×26,77 centiméter méretűfalazótéglákból alakították ki másfél tég-la szélességűre. A téglák mindkét oldalahabarcsos volt. Az eddig megismert Ladikutcai téglasírok közül ez az első, amelyet

egyértelműen bontott téglából állítottakössze. A sírok tájolása minden esetben azonos:észak–dél. Az egyetlen pontosan datálha-tó sír a Kr. u. 4. század utolsó harmadáratehető. Az 1984 és 1992 között előkerült,biztosan datálható, észak–déli tájolású sí-rok zöme Kr. u. 2. századi, a legkésőbbi isa Kr. u. 3. századból való. (ZSIDI 1997a,

114, 126–133, 140-141) A 2004. évi fel-

tury since a part of the building materialfrom a late brick grave dug on the bank ofthe ditch had slid into the ditch itself. Thebrook was completely filled in at the sametime. The upper layer of the fill covering

the above-mentioned bricks is evidence ofa wetter climate. There is no data on thedate when the environment became wet-ter. The process may already have startedat the end of the Roman period, althoughit more likely that it occurred throughoutsubsequent centuries. When the gravedated from the last third of the 4th cen-tury (SIMPSON 1976, 203) by a coin ofConstantine II and an amphora-shaped

strap-end (Fig. 7) (no. 1)was dug the areaof this cemetery segment still seems tohave been flood free. Five grave shafts and the bottom of abrick grave were found on the uncoveredterritory of the cemetery segment. Threegraves contained undisturbed skeletons,while only a few bones mixed in the fillwere found in the other two grave shafts.

The brick grave did not even contain frag-

9. kép: Budapest, III. ker., Ladikutca 7–11. – 6. sírFig. 9: III, 7–11 Ladik Street(2006) – grave no. 6



100

táráson előkerült két sír közül az egyikSeverus-kori téglákból készült, a másikategy ezüst számszeríj-fibula (RIHA 1979,167: Typ 6.4.3) datálja a Kr. u. 3. századra.

A tájolásból tehát messzemenő kronológi-ai következtetéseket nem vonhatunk le, apatakvölgyben összegyűlt leletanyag alap-ján azonban okkal feltételezhetjük, hogya temető Kr. u. 4. századi periódusába tar-tozó sírcsoport vált ismertté (talán a 6. sírkivételével). A temetőrészlet kiértékelésétnagyban segíteni fogja majd a területtőldélre elnyúló, egykori Harisnyagyár terüle-tének régészeti kutatása.

A terület nyugati és északi részén azaltalaj oly mértékben csonkult, hogy ittmár semmiféle objektum nyoma nem voltmegfogható. Ez a tény rávilágít arra, hogy adomborzat ebbe a két irányba emelkedett,vagyis a Szentendrei út és a Ladik utca fe-lé. Utóbbi megfigyelés beleillik a BudapestMotors autószalon házalapjában tett kör-nyezetrekonstrukciós eredményekbe.

Budai Balogh Tibor


BUDAI BALOGH 2005 – Budai Balogh T.: A Ladik utcai temető újabb részleténekfeltárása, Aqfüz 11 (2005) 53–67.HORVÁTH 2006 – Horváth Z.: Az Aquin-

cum – Filatorigát – Ladik utca 7–11. számalatti régészeti lelőhely geo-pedológiaivizsgálata, Budapest 2006 (kézirat).KÉRDŐ 1976 – Kérdő K.: Szentendreiút, Budapesti Harisnyagyár (Hrsz. 1950/3)RégFüz Ser. I. No. 29 (1976) 31.KROLOPP 2006 – Krolopp E.: Ladik ut-ca 7–11. sz. régészeti ásatás mintáinakmalakológiai vizsgálata, Budapest 2006

(kézirat)

ments of the bones. Given the lack of an-thropological analyses, it is not possible toevaluate how many individuals the largenumber of human bones found in the bed

of the brook represented. Water shifted the originally extendedskeleton in the already-mentioned graveno. 1. As a consequence, the body sankfrom the neck downwards. The pelvis wascompletely missing and little remainedof the lower extremities. Even those wereno longer in the original anatomical po-sitions. The coin of Constantine II wasfound beneath the occipital bone, while

the amphora-shaped strap-end lay on theleft femur. The rest of the belt set has dis-appeared together with the bones fromthe pelvis. Grave no. 3 was dug into the fill of theditch. (Fig. 8) The clayey fill protected thegrave from water damage. The skeletonlay on its back with the legs drawn upand leaning to the right. The arms were

crossed over the pelvis. A complete butcrushed painted jug stood above the head.The cut-off wall of another jug was foundthere which may perhaps have served as anopen lamp. A skeleton lay extended on its back ingrave no. 6. No grave goods were placedbeside the well-preserved skeleton. A spe-cial feature was the small human skull (alarge infant? small adult?) was placed by

the left ankle. (Fig. 9) The grave was foundon the bottom of the ditch. The bottomof the shaft was 0.8 m deeper than that ofgrave no. 3 also dug into the ditch. The bottom of the brick grave (no. 4)was built to a width of one and a half bricksfrom 26.77×26.77 cm walling bricks takenfrom the building. Mortar was preservedon both sides of the bricks. This is the first

of the brick graves in Ladik Street that was



101

KISS 1987 – Kiss, Á.: Pannonische Architekturelemente und Ornamentik inUngarn, Budapest 1987.LÁNG 2003 – Láng O.: Budapest, III. ker.,

Ladik utca 9. (Hrsz.: 19250/8) Aqfüz 9(2003) 186–187.RIHA 1979 – Riha, E.: Die römischenFibeln aus Augst und Kaiseraugst (For-schungen in Augst 3) Augst 1979SIMPSON 1976 – Simpson, C. J.: Belt-buckles and strap-ends of the Later RomanEmpire: a preliminary survey of several newgroups, Britannia VII (1976) 192–223.ZSIDI 1995 – Zsidi P.: Kutatások az aquin-

cumi canabae északkeleti peremén, Aqfüz1 (1995) 38–43.ZSIDI 1997a – Zsidi, P.: Grabummauer-ungen am nördlichen Rand der canabaevon Aquincum (Budapest III., Ladik-Str.)CommArchHung 1997, 109–148.ZSIDI 1997b – Zsidi P.: Budapest III., La-dik u. 1. (Hrsz.: 19 254/1-3) RFüz Ser. I.No. 48 (1997) 33–34 [44/5].

certainly construction from secondarilyused bricks. The orientation of the graves was uni-formly north–south. The only datable grave

came from the last third of the AD 4thcentury. The majority of the north–southoriented graves were securely dated to AD2nd century and unearthed between 1984and 1992. The latest graves were datedfrom the AD 3rd century. (ZSIDI 1997a,114, 126–133, 140–141) Of the two gravesdiscovered in 2004, one was built frombricks made in the Severus period, whilethe other could be dated to the AD 3rd

century by a silver cross-bow brooch (RIHA1979, 167: Type 6.4.3). Thus, the orienta-tion of the grave cannot help to date it.However, the find material accumulated inthe bed of the brook implies that a groupof graves from the AD 4th century was un-earthed (except perhaps grave no. 6). Theevaluation of the cemetery segment willbe much easier after the territory of the

former Stockings Factory extending southfrom this territory can be archaeologicallyinvestigated. The subsoil was so damaged in thewestern and northern parts of the terri-tory that no past cultural features could beobserved. This fact shows that the surfacewas elevated in these two directions, thatis, toward Szentendrei Road and LadikStreet. This observation matches the en-

vironmental reconstruction results carriedout during the foundation of the buildingof the Budapest Motors car showroom.

Tibor Budai Balogh



102

2006. április 20. és december 13. közöttmintegy 6000 négyzetméter felületenmegelőző feltárás első ütemét végeztük

az egykori Gázgyár területén, a GraphisoftIngatlanfejlesztő Kft. megbízásából. Avizsgált terület közvetlenül csatlakozikészaknyugati irányban a Graphisoft Parkterületén az elmúlt évtizedben több sza-kaszban feltárt római és kora bronzkorilelőhelyhez. (ZSIDI 1997, 1998, 1999,2001; ENDRŐDI 2001; ZSIDI–REMÉ-NYI 2003; LASSÁNYI 2005)

A feltárás közvetlen folytatása volt an-nak a munkának, amelyet az előző évbenaz épülő Microsoft irodaépület tervezetthelyén folytattunk, s amelynek során közelszáz sírból álló római temetőrészlet kerültnapvilágra. (1. kép)

Az ásatás során 10×10 méteres szel-vényrendszerben dolgoztunk 1 méter szé-les tanúfalak hagyásával, amely módszerkomoly segítséget nyújtott a terület tör-

téneti és geológiai korú terepviszonyainakrészletes megismerésében és nem utolsósorban régészeti korú rétegek és felületbenmegfigyelhetetlen beásási szintek ponto-sabb elkülönítésében. (2. kép) A megfigyelt jelenségek alapján, a vizs-gált Duna-parti területet a gázgyári te-reprendezés előtt vékony humuszréteggelfedett kisebb-nagyobb homokdombok ta-

golták. A dombok közötti nagyobb mélye-

Előzetes jelentés azaquincumi polgárváros keleti(gázgyári) temetőjének

feltárásáról(Budapest, III. ker., Záhony utca 7.,Graphisoft Park, Hrsz.:19333/48)

Preliminary report of theexcavation in the easterncemetery (Gas Factory) of

the Aquincum Civil Town(Budapest III, 7 Záhony Street, GraphisoftPark, Lrn: 19333/48)

Between April 20 and December 13, 2006,the first phase of the investment-led ex-cavations was conducted over a surface of

about 6000 square metres in the area of theformer Gas Factory, commissioned by Gra-phisoft Ingatlanfejlesztő Kft. The investi-gated area is directly connected in fromthe northwest with the Roman and earlyBronze Age sites unearthed in previousexcavation seasons over the last decade inthe area of Graphisoft Park. (ZSIDI 1997,1998, 1999, 2001; ENDRŐDI 2001; ZSI-

DI–REMÉNYI 2003; LASSÁNYI 2005) The excavation represents the directcontinuation of work carried out in thisarea related to the construction of aplanned Microsoft office building andwhere a Roman cemetery segment ofnearly one hundred graves was brought tolight. (Fig. 1) A system of 10×10 m trenches was usedwith baulks 1 m thick left in between.

This method helped us in the detailed in-vestigation of the historical and geologicalland formations and to allow a more exactdifferentiation between the layers from ar-chaeological periods and the starting lev-els of pits that could not be observed onthe surface. (Fig. 2) Based on the observed phenomena,the investigated area on the banks of the

Danube was segmented by sand dunes of



103

1. kép: A Graphisoft Park területén végzett feltárások összesítő rajzaFig. 1: General plan of the excavations conducted in the Graphisoft Park



104

désekben vizenyősebb részek alakultak ki,amelyeket gyakrabban érinthettek a Dunaáradásai. A Gázgyár építésekor ezeket ahomokdombokat egy szintre gyalulták, ígyezeken a részeken csak a mélyebbre ásott

régészeti objektumok maradtak meg. Azemlített tereprendezéseken kívül, továbbiújkori bolygatásokat okoztak a feltárt terü-let északkeleti részén lévő betonalapozásúépület, a terület észak–déli irányában át-szelő nagy kettős vascső, néhány elszórtbetongyök és a terület délnyugati részénlévő beásások. A legkorábbi leletcsoport legalább ötelkülöníthető, kora bronzkori hamvasz-

tásos temetkezés volt, amelyek a feltárásészakkeleti részén jelentkeztek. A háromurnasírt és egy szórt hamvasztásos Ha-rangedény-Csepel csoport sírt gazdagedénymelléklettel láttak el.

Az év folyamán a területen összesentöbb mint 870 római kori temetkezésttártunk fel. A sírok közül – a jelenlegi fel-dolgozottság alapján – 386 hamvasztásos

(közülük mindössze 4 urnatemetkezés),

various sizes covered with a thin humuslayer before landscaping work for the GasFactory. Waterlogged territories evolvedin the deeper depressions between thedunes which were frequently flooded by

the Danube. During the construction ofthe Gas Factory, these dunes were scrapeddown to provide an even surface so onlythe archaeological features that had beendug deeper were preserved. A buildingwith a concrete foundation in the north-eastern part of the excavation territory, alarge double iron pipe crossing the terri-tory in a north–south direction and a fewscattered concrete blocks and pits in the

southwestern part of the territory causedfurther disturbances in the modern periodbeside the above-mentioned landscaping. The earliest find group consisted of atleast five clearly distinguishedEarly Bronze

Age cremation burials in the northeasternpart of the excavation territory. The threeurn graves and a grave with scattered ashesfrom the Bell Beaker-Csepel group were

furnished with many vessels.

2. kép: A 2006. évifeltárások területeaz ásatás befejezéseelőttFig. 2: The areaof the excavations

before the end of theseason in 2006



105

491 csontvázas temetkezés (ebből 108gyermek és csecsemőtemetkezés), 4 tégla-sír és 2 kőláda-sír.

A temetkezések vegyes tájolásúak, a

több évszázadon keresztül használt teme-tőben gyakoriak a többszörös szuperpozí-ciók, (3. kép) nem ritkán három-négy síris vágja egymást. A több rétegben megfi-gyelhető temetkezések a mélyebben fekvőterületeken 1,5-2,5 méter mélységig ke-rültek elő. Miután a legmagasabban fek-vő dombhátakat a gázgyári tereprendezésidején legyalulták, így az itteni sírok kö-zül csak a legmélyebbre ásottak maradtak

meg, sokszor sérült állapotban. Eredeti ró-mai járószintet csak a mélyebben fekvő te-rületeken sikerült megfigyelni – itt is csakfoltokban. A homokos talaj gyakran meg-nehezítette a beásási gödrök betöltésénekés a beásási szintek pontos megfigyelésétfelületben, így valószínűleg több mellék-let nélküli gyermeksír és gödör örökre el-veszett számunkra. Ilyen, felületben látha-

tatlan további beások jelenlétére utalnaka látszólag homogén rétegből előkerülőkődarabok és leletcsoportok.

3. kép: Egymást vágófelnőtt és gyermektemetkezésekFig. 3: Inhumation burialsof adults and children cut

into each other

More than 870 Roman period burialswere uncovered on the territory this year.

At present analysis has shown, 386 of thegraves were cremation burials and only 4

of them were urn graves, 491 graves con-tained inhumation burials of which 108belonged to infants, 4 were brick gravesand 2 were stone casket graves. The burials had diverse orientations.Multiple superpositions were frequentlyencountered in the cemetery that wasused for centuries. (Fig. 3) Often threeto four graves intersected each other. Theburials observed in various layers extend-

ed down to a depth of 1.5 – 2.5 m in thelower-lying areas. As the higher elevationswere scraped off at the time of landscap-ing for the Gas Factory, only the gravesdug to greater depths were preservedhere, and even these were often damaged.Original Roman period floor levels couldonly be observed in lower areas and eventhere only in spots. The sandy soil often

made the observation of the pit fills andthe levels from where they began ratherdifficult so most probably a number of



106

A hamvasztásos sírok esetében gyakrannem észleltük a beásási gödröt, így a ham-vak és a sokszor gazdag mellékletanyag iscsak erőteljes leletcsoportként jelentkezett

a homokos rétegekben. Gyakoriak voltak atemetés előtt rituálisan kiégetett, sokszorhíg agyaggal kitapasztott, általában hosz-szúkás-ovális, paticsos szélű hamvasztásossírok. A hamvak síron belüli gyakori kon-centrált helyzete alapján elképzelhető,hogy azokat valamilyen szerves anyagbólkészült tárolóban, például textilbe csa-varva hozhatták el a hamvasztóhelyrőlés helyezhették a sír egyik sarkába. Ilyen

„textil csomagok” jelenlétét bizonyíthatjaegy másik aquincumi sírban talált koráb-bi lelet. (LASSÁNYI 2006a, 112, 9 kép;PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2006, 115) A csontvázas sírok közül nagy számbankerültek elő koporsós temetkezések, más-kor a vázak helyzete arra utalt, hogy azttextilbe csavarva temették el. A holtteste-ket leggyakrabban háton, nyújtott helyzet-

ben helyezték a sírba, de szép számmal ta-láltunk enyhén felhúzott lábú csontvázastemetkezéseket is. Néhány esetben, a te-metést végzők gondatlansága, vagy rituálisokok miatt, hason fekvő holttestet is talál-tunk. A sírgödrök betöltésében a vázak fö-lött többször találtunk mészkő- darabokatés több temetkezésben ugyanilyen hely-zetben a teljes sírgödröt kitöltő vályogtég-lasort is dokumentáltunk. Ez felveti annak

lehetőségét, hogy esetleg Aquincumban isszámolhatunk a Római Birodalom keletiterületein sírokból ismert vályogtégla bol-tozattal. Külön nehézséget jelentett a gyermek-és csecsemősírok pontos megfigyelése éselkülönítése. A feltárt terület bizonyospontjain kiváló állapotban megőrződtekapró csecsemőcsontvázak is, sőt néhány

esetben valószínűleg koraszülöttek csont-

graves of infants without grave goodsand pits were lost. Stone pieces and findgroups recovered from the seemingly ho-mogenous layer indicated the presence

of the pits that could not be observed onthe surface. No pits were observed for many of thecremation burials and thus the ashesand the often rich grave goods appearedin the sandy layers only as a well-definedfind group. Often usually elongated-ovalcremation graves with daubed rims werefound. The pits had been ritually burnedand in many cases daubed with thin mud

before the burial took place. The asheswere often found in concentrated depo-sitions in the graves suggesting that theywere carried there from the scene of thecremation and placed in a corner of thegrave in a container of some organic ma-terial, for example bundled in a cloth. Anearlier find in another grave in Aquincumcan attest to the existence of such “cloth

bundles”. (LASSÁNYI 2006a, 112, Fig. 9;PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2006, 115) Many of the inhumation burials con-tained coffins, while in other graves theposition of the skeletons showed that theyhad been wrapped in cloth. The bodieswere generally placed in the graves ex-tended on their backs although in manyburials the legs were slightly drawn up. In afew cases, the dead placed on their stom-

achs either because of the carelessness ofthe people who buried them or for someritual reasons. There were often limestonefragments over the body in the grave filland in a number of cases a row of brickswas documented along the entire widthand length of the graves in the same posi-tion. This raises the possibility that adobedomes, similar to the ones known in the

eastern territories of the Roman Empire,



107

vázait is dokumentálni tudtunk. Ugyan-

akkor gyermek-, illetve csecsemősírnaknyilvánítottunk minden olyan kisméretű,sírfolt jellegű beásást, amelyből sírra uta-ló mellékletek (kerámia- és üvegedények,különösen szoptatós üvegek, fémtárgyak,különösen gyermek amulettként alkal-mazott átfúrt érmek és egyéb használatitárgyak) kerültek elő. Tehettük ezt vi-szonylag nagy biztonsággal, mivel ilyenobjektumokban gyakran tudtunk meg-

figyelni bronztárgyak mellett az azokbólkiváló fémsók által konzervált apró gyer-mekcsontváz részleteket (egy-egy ujjperc,borda). Több példát találtunk ikercses-csemő-temetkezésre, egy esetben pedigvalószínűleg egy fiatal anyát temettek elgyermekével együtt (535. sír). A temető vizsgált részén csak néhányestben volt megfigyelhető sírrablás nyoma.

A bolygatott sírokat is elsősorban csak ké-

4. kép: Válogatás az ásatás során előkerült kerámiaedényekből, Kr. u. 2-3. századFig. 4: Selection of ceramic finds excavated during the season, AD 2nd-3rd century

may perhaps have been used in Aquincum

as well.The accurate observation and separa-tion of infant graves was especially dif-ficult. In certain parts of the unearthedterritory, the tiny skeletons of infants wereexcellently preserved and in a few caseseven the skeletons of new-born babiescould be documented. At the same time,all the small pits resembling a grave dis-coloration where the objects implied the

presence of a grave (ceramic and glassvessels, especially nursing bottles, metalobjects, especially perforated coins givento infants as amulets and other articles ofwear) were identified as infant graves. Wewere able to identify these graves with rela-tively great certainty since fragments oftiny skeletons of infants (phallangi or ribs)conserved by metal salts precipitated from

bronze objects could often be observed in



108

sőbbi temetkezések, vagy a Gázgyár léte-sítményei vágták el. A feltárt sírok nagy mennyiségű mellék-letet tartalmaztak. Kerámia tárgyak közül

a leggyakoribbak a poharak és a korsók, ki-sebb számban pedig tálak és kisebb tálaló-edények. (4. kép) Import terra sigillatát kisszámban találtunk, viszont sok jó minősé-gű helyi gyártású piros bevonatos edényt,és úgynevezett pannoniai szürke edényttártunk fel. A legtöbb jellegzetes kerámia-forma előzetesen a Kr. u. 2-3. századra da-tálható.

A kerámiaedények közül kiemelkedik

egy különleges edénycsoport, amely egycsontvázas, fakoporsós sír mellékletekéntkerült napvilágra (280. sír). (5-6. kép) Atemetkezés tökéletesen ép, egy műhelybőlszármazó reliefes díszítésű, zöld mázasáldozati serpenyőből (patera), egyfülű kor-sóból és kis tányérból álló edénykészletetrejtett. Mindhármukon jól felismerhetőekazok a fémedény díszítések, amelyeket a

fazekasok utánozni kívántak. (A pateráhozpontos párhuzam: BUGÁN 2002, 96, 1 kép.2., 2. kép 2; 2.; LASSÁNYI–BECHTOLD2006, 76–78, 5. kép) A mellékletegyüttest:a paterát, a tálat és a korsót áldozati szer-tartás szokásos kellékeként azonosíthatjukés előzetesen a Kr. u. 2. század másodikfelére datálhatjuk. (BUGÁN 2002, 18) Ha-sonló mázas edénykészlet került elő egygyőri Kr. u. 2. századi sírban. (BÍRÓ 1961,

204, 5. kép, 245–246) Nagyszámban találtunk kerámiamécse-seket, mind volutás, mind firmamécseskivitelben.

Üvegedények közül a leggyakoribbak akülönböző hosszú nyakú, és gömbtestűbalzsamos üvegek, szoptatósüvegek, detaláltunk üvegkorsót és -poharat is. A jel-legzetes formákat előzetesen itt is a Kr. u.

2-3. századra datálhatjuk.

these features. We found several examplesof twin infant burials and in a single casea young mother was buried together withher infant (grave no. 535) Traces of grave robbing could be ob-served in only a few cases in the investi-gated part of the cemetery. The disturbedgraves were usually intersected by laterburials or cut by the building works of the

Gas Factory. The unearthed graves contained manygrave goods. Among the ceramic objects,beakers and jugs were the most common,while bowls and small storage vessels oc-curred in lower numbers. (Fig. 4) A fewpieces of imported Samian wares occurredas well, while a large number of high qual-ity locally produced red-slip wares and

so-called Pannonian grey vessels were also

5. kép: Koporsós temetkezés mázas kerámia áldozatiedénykészlettelFig. 4: Inhumation burial with glazed sacrificialvessels



109

Csonttárgyak közül számos egyszerűhajtű, csontkorong és néhány hosszúkás,finoman faragott pálca és kozmetikai esz-köz került elő.

Fémtárgyak közül kiemelkedik öt darabtükör, amelyek között kerek és négyszög-letes bronztükrök (LLOYD MORGAN1981, A, F, G, H és K típusok), valamintapró ólomkeretes üvegtükrök is megtalál-hatóak. (7. kép) Használati tárgy és egyébfémeszköz viszonylag kevés volt a sírok-ban, néhány csipeszt, kozmetikai pálcikát,egy bronzkést és egy lándzsahegyet említ-hetünk.

Talán csecsemőjátékoknak és nem ló-szerszámoknak tarthatjuk azokat a bronzcsengettyűket és apró bronz vaskarikákat,és az ezekkel néha együtt megtalált átfúrtkagylókat, amelyek különböző kisebb be-ásásokból és hamvasztásos sírokból kerül-tek elő. Az ásatás során több mint százötvenérmet, nagyrészt bronzérmeket találtunk.

Sok érem került elő hamvasztásos sírok-ból. Az érmeket csontvázas holttestek

found. Most of the characteristic ceramicforms can temporarily be dated to the AD2nd-3rd centuries AD. A special group of vessels stands out

from among the ceramic vessels, whichwas recovered from an inhumation burialwith a wooden coffin (grave no. 280) (Fig.5) The burial was intact and contained avessel set produced in the same workshop.It consisted of a green-glazed sacrificialpan (patera) with a relief ornament, a one-handled jug and a small plate. All threedisplayed the characteristic ornaments ofmetal vessels that the potters intended

to imitate. (Exact analogue to the patera:BUGÁN 2002, 96, Fig. 1 2, Fig. 2. 2; 2.;LASSÁNYI–BECHTOLD 2006, 76–78,Fig. 5) The set, the patera, the bowl andthe jug, can be identified as common req-uisites of an offering ritual and can pre-liminarily be dated to the second half ofthe AD 2nd century. (BUGÁN 2002, 18) Asimilar set of glazed vessels was found in a

grave in Győr dated from the AD 2nd cen-tury. (BÍRÓ 1961, 204, Fig. 5, 245–246)

6. kép: Zöld mázas szertartási edénykészlet csontvázas sírból, Kr. u. 2. század közepeFig. 6: Green-glazed ritual vessel set from inhumation burial, middle of AD 2nd century



110

esetében általában a kezébe, a test mellévagy néhány esetben a szájába helyezték.Külön csoportot képviselnek azok az ál-talában három helyen átfúrt, amulettként

viselt érmek, amelyek gyermeksírokhoztartozhatnak. A restaurálás előtt előzete-sen azonosítható érmek legnagyobb részeTraianus és Hadrianus időszakából szár-mazik, de több Severus kori is jól felismer-hető. Azonosított Kr. u. 4. századi éremmindössze néhány darab van.

Viseleti tárgyak közül fibulákat és csa-tokat viszonylag keveset találtunk. A na-gyobb számban előforduló bronzgyűrű

(néhány faragott gemmás példány), bronzés réz fülbevalók, bronz és vas karkötők,üveggyöngy nyakláncok a városi lakos-ság középrétegére utalnak. Az ékszerekközül értékével kiemelkedik egy aprógagátgyöngyökből álló nyaklánc és egykarkötő. Néhány esetben talán az elhunytrómai polgári státusára utalhat a kézen vi-selt vasgyűrű. Gyermeksírokban több apró

bronzbullát is találtunk, bebizonyosodott

Ceramic lamps, both in volute andfirma shapes, occurred in large numbers.

Among the glass vessels, the long-neckedbalm vessels with spherical bodies and

nursing bottles are the most commontypes while glass beakers and cups mayalso be encountered. The characteristicforms can preliminary be dated to the AD2nd-3rd centuries. Bone recovered objects included manysimple bone pins, bone discs and a fewelongated finely carved rods and cosmetictools. Five mirrors deserve mention among

the metal objects and include round andquadrangular bronze mirrors (LLOYDMORGAN 1981, types A, F, G, H and K)and tiny glass mirrors in lead frames. (Fig.7) There were relatively few used metal ar-ticles or tools in the graves. A few forceps,cosmetic rods, a bronze knife and a spear-head should be mentioned. The bronze bells and tiny bronze-iron

rings and perforated bivalve shells found

7. kép: Válogatás a sírokból előkerült fém tárgyakból (tükrök, kozmetikai eszközök, kés), Kr. u. 2-3. századFig. 7: Selection of metal objects discovered as grave-goods (mirrors, cosmetic tools, knife), AD 2nd-3rd century



111

az is, hogy ilyen amulett-tartót, karperec-re fűzve felkaron is viselhettek a gyerme-kek, sőt felnőttek is. Hasonló karkötőrefűzött példány az előző évben az Arany-

hegyi-patak menti temetőben is előkerült.(LASSÁNYI–BECHTOLD 2006 76. és 3.kép) Az előző évhez hasonlóan, ebben azévben is sikerült több tucat sírban cipő-talphoz tartozó vasszögek által kirajzoltcipőmaradványokat dokumentálni, (8.kép) mind viseleti, mind pedig a holttestmellé helyezett pozícióban (sőt néhányhamvasztásos sírban is feltártunk ilyen

mellékletet). Felszíni síremlékeknek csak kevés nyo-mát dokumentáltunk: mindössze egy insitu álló faragott, még a római korban ket-tétört feliratos sírkövet találtunk. (9. kép)Valószínűleg a síremlékek leggyakrabbanszerves anyagból készülhettek. Könnyenelképzelhető, hogy a sírköveket újra fel-használták a szintén a Gázgyár területén,

Kuzsinszky Bálint által részben feltárt 4.

together with them in various small pitsand cremation burials should rather be in-terpreted as toys for babies than elementsfrom harnesses.

More than one hundred and fifty coins,mostly bronze coins, were recovered dur-ing the excavation. Many coins were foundin cremation burials. In inhumation buri-als, the coins were usually placed in thehand, beside the body or sometimes inthe mouth of the deceased. The coins,generally with three holes cut into them,were worn as amulets and represent a spe-cial group. They probably came from in-

fant burials. The majority of the coins thatcould preliminarily be identified beforeconservation came from the time of Tra-jan and Hadrian reigns while several coinscould also be identified dating to the Se-verian period. There are only a couple ofcoins dated to the AD 4th century. Relatively few brooches and buckles werefound among the articles of wear,. The

more common bronze rings (a few with

8. kép: Rómaikori cipő talpánakmaradványaiFig. 8: Remains ofa pair of Romanshoe sole



112

századi temető kőládáihoz. (NAGY 1942,

768–770) Sírkultuszra, esetleg halotti torokrautalhatnak azok a gyakori, nagy edénytö-redékekből álló leletkupacok, amelyeketkizárólag hamvasztásos sírok betöltési ré-tege fölött, általában a sírgödrök mellettdokumentáltunk. Érdekes, azonban, hogyezekben a kerámiakupacokban nem talál-tunk állatcsontot.

A legkorábbi római használati perió-

dust, a terület déli részén található ke-let–nyugati árkok jelentik, amelyek közülaz egyik árok keleti folyatatását már azelőző évek feltárásain sikerült dokumen-tálnunk (ZSIDI 2001, 79–81; LASSÁNYI2006b, 1. kép, 4. munkaterület). Az észa-ki árokkal valószínűleg rendszert alkotegy észak–déli irányú, helyenként kettősárok is. Valamennyi árok betöltésébe ásva

nagyszámú későbbi temetkezés került elő.

9. kép: Hamvasztásos sírok és CN.POMPEIUS két darabban előkerült sírköve in situ és összeillesztve,Kr. u. 1-2. század fordulójaFig. 9: Cremation burials and gravestone of CN.POMPEIUS as found in situ in two pieces and puttogether, turn of AD 1st-2nd century

carved gems), bronze and copper earrings,

bronze and iron bracelets and glass beadnecklaces were characteristic dress of themiddle social layer of the urban population.More valuable jewelry included a necklaceand a bracelet composed of jet beads.The iron ring that a few persons wore ontheir fingers may indicate their status asRoman citizens. Several small bronze bul-lae were found in the graves of infants andit could also be shown that children and

even adults could wear such amulet caseshanging from bracelets. A similar itemstrung on a bracelet was found last year inthe cemetery on the Aranyhegyi streamletas well. (LASSÁNYI–BECHTOLD 200676 and Fig. 3)

Remains of boots were identified indozens of graves, just like last year. Theoutlines of these boots were formed by the

iron nails driven into the boot soles. (Fig. 8)



113

(10. kép) Ennek a több mint száz métereshosszúságban megfigyelt árokrendszerneka funkciója egyelőre nem ismert, de koranem későbbi a Kr. e. 1. század második fe-

lénél. A terület déli részén egy köves-habar-csos falalapozás egyik sarokpontját, vala-mint a feltárt terület határán egy még csakrészben vizsgált, nagyobb kiterjedésű,köves-habarcsos épületalapozást és omla-dékkupacokat találtunk. E kőépítményekmeszes omladékát néhány későbbi sír be-töltésében figyeltük meg. A több száz feltárt temetkezés lehető-

séget adott arra, hogy jól elkülönítsünknéhány atipikus sírt és különleges objek-tumot. Valószínűleg családi tragédiára,járványokra utalhat néhány kettős temet-kezés (344/345., 795.). A szabályosan el-temetett holttestek mellett talán háborúseseménnyel áll összefüggésben egy olyantömegsír, amelyből egy majdnem teljesenép, gödörbe dobott felnőtt és még lega-

lább egy további felnőtt, illetve gyermek

10. kép:

Betöltődött 1-2.(?)századi árokrészlete sűrűnelhelyezkedőkésőbbi,2-3. századitemetkezésekkelFig. 10: Filled up

AD 1st-2nd(?)century Romanditch with later,

AD 2nd-3rd

century burials

They were found either as they were wornor placed beside the body (a few were evenunearthed in cremation burials). Few traces of over-ground grave markers

could be documented with only a singlecarved in situ grave stele coming to light.It had been broken in the Roman period.(Fig. 9) The grave stelae were probablymade from organic materials. It is possiblethat the grave stelae were used secondarilyin the stone caskets from the AD 4th cen-tury cemetery also unearthed by BálintKuzsinszky in the area of the Gas Factory. The frequently observed piles of finds

composed of large shards, found only overthe fill of cremation graves, generally be-side the grave pits, suggest a grave cult orperhaps funeral feasts. Interestingly, how-ever, there were no animal bones in theseheaps. The east–west running ditches in thesouthern part of the territory representthe earliest period of Roman use. The

eastern continuation of one of the ditches



114

szétszabdalt vázrészei kerültek elő (607.sír). Nehezen magyarázható ugyanakkoregy szinte függőlegesen fejjel lefelé, gö-dörbe tuszkolt, vályogtégla darabokkal

„lesúlyozott” holttest, amely melléklettel(volutás mécses) együtt került napvilág-ra (377. sír). Talán még izgalmasabb le-letcsoport bukkant elő egy szabályos ko-porsós, csontvázas temetkezés fölött. Agondosan a holttest lábrésze fölé ásott,azt épen hagyó gödörből öt, egy hármasés egy kettes párhuzamos sorba rendezettemberi cranium került elő, a két sor középedig egy lófejet helyeztek. Az áldozógö-

dör(?) minden bizonnyal valamilyen má-gikus, feltételezhetően rontó szertartás-sal állhat összefüggésben (808. sír). (11.kép) A temető előzetes kronológiájáról, afeldolgozottság jelenlegi állapotában mégcsak nagy vonalakban beszélhetünk. Úgytűnik, hogy a legkorábbi sírokat a Kr. u. 1.század végére tehetjük. Ebből a korból

származik többek között egy valószínűlegKis-Ázsiában gyártott terra sigillata csé-sze (Eastern Terra Sigillata – Gabler Dé-nes szíves szóbeli közlése), amely a koraiárkokra ráfedő csecsemősírból került elő(665. sír). A temető vizsgált szakaszánaklegjellemzőbb periódusa a Kr. u. 2-3. szá-zad. Ehhez a jól datálható periódushozmind hamvasztásos, mind csontvázassírok tartoznak. Gyakran vágnak későbbi

hamvasztásos sírok korábbi csontvázas te-metkezéseket.

Az összesen hat, jól elkülöníthető, 4.századi tégla- és kőládasír – egy mellékletnélküli gyermeksír kivételével – mind na-gyon magasan, kirabolt állapotban kerültelő. Meg kell jegyezni, hogy nagy számbankerültek elő melléklet nélküli temetkezé-sek, amelyek egy része szintén származhat

ebből a korból.

11. kép: Római kori koporsós csontvázas sír fölé ásottáldozógödör(?) öt emberi és egy lókoponyávalFig. 11: Roman period sacrificial pit(?) with fivehuman and one horse skulls dug over an inhumation

burial

could be documented during excavationsof the past years. (ZSIDI 2001, 79–81;LASSÁNYI 2006b, Fig. 1, excavation sur-face 4) A north–south running, some-times double, trench was probably part ofa system with the northern ditch. Manylater burials were found dug into the fill ofall the ditches. (Fig. 10) The function of

this ditch system observed over a lengthof more than one hundred meters is notyet known but it cannot be earlier thanthe second half of the 1st century BC. A corner of a stone-and-mortar wallfoundation was found in the southernpart of the territory and an as yet partly in-vestigated large stone-and-mortar buildingfoundation. A pile of debris was brought

to light on the border of the excavation



115

A feltárás alatt álló terület az elmúltévekben megismert részeivel együtt Aquin-cum polgárvárosának legnagyobb feltárttemetője. A mellékletek alapján ez lehe-

tett a romanizált városi középréteg egyiklegfontosabb temetkezési helye. Nagyon sű-rű csoportos szerkezete, a gyakran egymástvágó sírok, a helyben hamvasztott sírok hi-ánya mind arra utalnak, hogy ellentétbena város gazdag, főutak mentén kialakulttemetőivel (Aranyhegyi patak menti teme-tő, Szentendrei úti temető), itt nem álltakolyan komolyabb sírépítmények, sírkertek,amelyek legalább néhány generációra meg-

óvták volna a halottakat a rátemetkezéstől. A jelenlegi adatok alapján a Gázgyáritemető a polgárváros valamennyi korsza-kában használatban volt.

Lassányi Gábor


BÍRÓ 1961 – Bíró E.: Győr-Nádorvárosikoracsászárkori sírok. ArchÉrt 88 (1961)240–248.BUGÁN 2002 – Bugán A.: Aquin-cumi ólommázas serpenyők gyártása.CommArchHun (2002) 93–116.ENDRŐDI 2001 – Endrődi A. Kora-bronzkori sírok Aquincum közelében.

Aqfüz 7 (2001) 85–88.

LASSÁNYI 2006a – Lassányi G.: Helyilakosság temetőjének részlete Aquincumpolgárvárosának territoriumán. BudRég39 (2006) 111–123.LASSÁNYI 2006b – Lassányi G.: Rómaitemető és gazdasági épületek feltárása avolt Gázgyár (ma Graphisoft Park) terüle-tén. Aqfüz 12 (2006) 30–36.LASSÁNYI–BECHTOLD 2006 – Lassányi

G. – Bechtold E.: Újabb feltárások az

territory. The limy debris of in these stoneconstructions was observed in the fill of afew later graves. The several hundred unearthed burials

allowed us to separate out a few atypicalgraves and special features. A few doubleburials may indicate family tragedies orepidemics (grave no. 344/345, 795). In ad-dition to bodies buried in a regular fash-ion, a mass grave with nearly completelyintact adults thrown into the pit and thetorn apart skeletal remains of at least oneother adult and a child was perhaps linkedwith a war event. (grave no. 607) It is, at

the same time, difficult to interpret thebody, pushed head down into a pit in anearly vertical position. It was weigheddown with adobe fragments and a volutelamp was found beside the body (grave no.377). The find group that was found overa regular coffin burial seems even moreexciting. Five human crania were foundin a pit carefully dug over the legs of the

deceased without disturbing it. The cra-nia were arranged in two rows of two andthree crania respectively, with a horse cra-nia placed between the rows. The sacrifi-cial pit (?) was most probably connectedwith some magical, probably malign ritual.(grave no. 808) (Fig. 11) At this stage in the analyses, it is onlypossible to sketch the chronology of thecemetery. The earliest graves probably date

to the end of the AD 1st century. A Sami-an ware beaker probably produced in AsiaMinor comes from this period (Eastern Si-gillata –according to Dénes Gabler’s kindoral communication) which came fromthe grave of an infant dug over the earlierditches (grave no. 665). The most charac-teristic period in the investigated area ofthe cemetery is the AD 2nd-3rd centuries.

Both cremation and inhumation burials



116

Aranyhegyi-patak menti temetőben. Aqfüz 12 (2006) 73–78.LASSÁNYI 2005 – Lassányi G.: Budapest,III. ker. Záhony utca 7. Aqfüz 11 (2005)

228–229.LLOYD MORGAN 1981 – Lloyd Morgan,G.: The Mirrors. Description of Collectionin Rijksmuseum G.M. Kam Nijmagen. Vol.IX. Nijmegen, 1981NAGY 1942 – Nagy L.: Kereszténység –Kontinuitás. (szerk.: Szendy K.) BudapestTörténete. Budapest (1942) 765–778.PÁSZÓKAI-SZEŐKE 2006 – Pásztókai-Szeőke J.: A 6. sírban talált textilmarad-

ványok leírása. BudRég 39 (2006) 115.ZSIDI 1997 – Zsidi P.: Szondázó jellegűkutatás az aquincumi polgárvárostól dél-keletre. Aqfüz 3 (1997) 54–57.ZSIDI 1998 – Zsidi P.: Budapest, III. ker.,Gázgyár. Aqfüz 4 (1998) 91–92.ZSIDI 1999 – Zsidi P.: A római kori part-építés nyomai a Duna polgárvárosi szakaz-szán. Aqfüz 5 (1999) 84–94.

ZSIDI 2001 – Zsidi P.: Kutatások az aquin-cumi polgárvárostól keletre lévõ területen. Aqfüz 7 (2001) 76–84.ZSIDI–REMÉNYI 2003 – Zsidi P. – Re-ményi L.: Duna-parti út részlete és őskorimaradványok a polgárvárostól délre. Aqfüz9 (2003) 86–94..

come from this well dated period. Latercremation graves often intersect earlier in-humation graves. The six, easily distinguishable brick and

stone casket graves from the AD 4th cen-tury were found quite high in the stratig-raphy and were all robbed except for thegrave of an infant lacking grave goods. Itshould be added that there were manyburials without grave goods and some mayalso come from this period. The investigated territory, together withthe areas uncovered in previous years isthe largest unearthed cemetery of the

Civil Town of Aquincum. Based on thegrave goods, this may be one of the mostsignificant burial places for the Roman-ized urban middle social layer. The verydense group arrangement, the graves thatfrequently intersect each other, the ab-sence of graves with local cremation implythat, in contrast to the rich cemeteries ofthe town established along the main roads

(cemetery on the Aranyhegy streamlet,Szentendrei Road cemetery), there wereno significant sepulchers or graveyardshere that would have protected the de-ceased from being disturbed by anotherburial. As far as can be seen at this time, theGas Factory cemetery was used in everyoccupation period of the Civil Town.

Gábor Lassányi



117

Múzeumunk az idei évben folytatta a2004-ben megkezdett kutatásokat a pol-gárváros északkeleti részén található

XXIX. épületben, az úgynevezett „Átriu-mos-hosszúházban” (déli részének régeb-bi neve „Peristyl-ház”). A feltáró munkátés az azt követő műemléki helyreállítástismét a Nemzeti Kulturális Alap pályá-zatán elnyert összegből finanszíroztuk.Ebben az évben a 12., 13., 14., 15. és 59.helyiségekben dolgoztuk, azaz az épületközépső traktusában, a műhely- és lakó-

részleg határán. (T. LÁNG 2005, 68–80)(1. kép) Ezeket a helyiségeket a korábbi kuta-tások csak igen kis részben érintették.1944-47 között Szilágyi J. részben felü-letben kutatta az 59. és a 15. helyiségeket,a terület többi részén csak falkutatásokatvégzett, a helyiségek belsejében nem foly-tatott feltárásokat. Szilágyi J. az 59. helyi-ségben 3 darab kerek, deszkalapokkal bélelt

„vermet” talált, amelyet a belőle előkerültnagymennyiségű mész, illetve egy kerámiaedénypecsétlő alapján kemence tüzelőte-reként határozott meg. (SZILÁGYI 1950,303–321) Az épületrész további helyisége-inek funkcióját nem vizsgálta. A jelen ku-tatás alkalmával a korábbi ásatás falkutatóárkai, illetve az 59. helyiségben végzettfelületi kutatás szélei is jól beazonosítha-

tóak voltak.

„Átriumos hosszúház-lakótraktus”: hitelesítőfeltárás az aquincumi

polgárváros északkeletirészén II.

(Budapest, III. ker., Szentendrei út 139.,Hrsz.:19343/8)

“Strip house with anatrium-residence wing”:authentication excavation in

the northeastern part of theAquincum Civil Town II

(Budapest III, 139 Szentendrei Road, Lrn:19343/8)

Our museum continued the investigationsstarted in 2004 in building no. XXIX, theso-called “Strip house with an atrium”

(its southern part was formerly called the“Peristyle”-house) in the northeast part ofthe Civil Town. The excavation and thesubsequent monument reconstructionwere financed from a grant awarded fromthe National Cultural Fund. This year weworked on rooms nos. 12, 13, 14, 15 and59 or the central wing of the building, atthe edge of the workshop and residential

areas. (Fig. 1) Only small parts of these rooms hadbeen investigated formerly. J. Szilágyipartly unearthed rooms 15 and 59 overan area in 1944-1947 although he only in-vestigated the walls in the rest of the areawithout excavating inside the rooms. Inroom no. 59, Szilágyi found three circular“pits” lined with planks which he identi-fied as the firing space of an oven based

on the large quantity of lime and a singleceramic pottery stamp recovered fromit. (SZILÁGYI 1950, 303–321) He didnot examine the functions of the otherrooms in the wing. This time, it was pos-sible to identify the former archaeologi-cal trenches dug along the walls duringprevious excavations. The edges of theexcavation surface came to light in room

no. 59.



118

Az idei munka során – a 2004. évihez ha-sonlóan – cél volt a korábbi ásatási adatokhitelesítése, pontosítása, az alaprajzi adatokkiegészítése, az építési periódusok elkülö-

nítése, illetve az egyes helyiségek funkció-jának meghatározása. A feltárás során is-mét csak egy-egy helyiségrészt vizsgáltunk,meghagyva a lehetőséget a későbbi kutatásszámára is. A korábbi ásatások során itt fel-halmozott depók és az épületfalak modernkori felfalazásai megnehezítették az értel-mezést, és igen komoly problémát jelentetta feltörő talajvíz is. Bár az épületrész építéstörténetének

meghatározása és leletanyagának feldol-gozása még folyamatban van, már sikerültnagyobb építési periódusokat elkülöníteni(a periodizáció a munka előrehaladtávaltermészetesen finomodni fog). Az egyesépítési periódusok előzetes keltezését ne-hezíti, hogy idén egyáltalán nem került előéremanyag, így egyelőre a terra sigillata ésamphoraanyag, illetve a polgárváros egyéb

helyein megfigyelt jellegzetességek segít-hetnek a korszakok meghatározásában. A leírt építési periódusok a 2004. évikutatások során megállapított periódusok-kal összhangban a következők. 1. Az épületrész alatt már 2004-bentöbb ponton vizsgált legkorábbi, sötét,barnásfekete, tömör, agyagos, vizes réte-get most is érintettük, de a feltörő talaj-víz miatt nem sikerült felületben tanul-

mányozni. A réteg valószínűleg azonos a„Basilica” alatt Nagy T. által is dokumen-tált „sötétszürke zsíros” réteggel. (NAGY1964, 14) A geopedológiai, malakológiaiés pollenvizsgálatok jelenleg is tartanak,és feltehetően megerősítik majd a területmocsaras, vizenyős voltáról eddig kialakultképet. 2. Az első kőépülethez tartozó emlékek

az épületrészben a későbbi 12. helyiség-

The aim of the excavations conductedthis year were, similarly those in 2004, theconfirmation of data from former excava-tions, the filling-out of the ground plans,

the differentiation of the constructionphases and the identification of the func-tions of the individual rooms. Again, onlya few parts of the rooms were investigatedthis year in order to leave an opportunity

1. kép: A 2006. évi kutatás helyszíne, geodéziaiösszesítő Fig. 1: Location of the 2006 excavations, complexplan



119

ben kerültek elő, itt két, agyagba rakottkelet–nyugati és egy észak–déli irányú fal-részlet került elő. (2. kép 1. és 3. kép) A fe-hér vakolattal is ellátott falrészletek men-tén a feltörő talajvíz miatt nem tudtunkmélyebbre jutni, így összefüggő alaprajznem áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor a

későbbi 14. helyiségből lapköves burkolatúfelület bontakozott ki, ennek funkciója ésviszonya a falakhoz egyelőre ismeretlen. Akésőbbi 59. helyiségben nagy kövekből ál-ló omladék mutatkozott, közte észak-itáli-ai terra sigillata töredékekkel (Consp. 39,43: a töredékek meghatározását VámosPéter végezte). Valószínűleg ugyanehhez ahorizonthoz tartozik a 2004. évben előke-

rült keskeny, egy sor kőből álló, észak–déli

for future investigation. The piles of earthfrom former excavations and modernheightening of the walls made interpre-tation difficult while the seeping groundwater significantly added to our problems. Although the definition of the con-struction history of the building part and

the analysis of the find material have notyet been finished, it is already possible todifferentiate between the major construc-tion phases (which will certainly becomemore refined as the analyses draw closer totheir conclusion). The fact that no coinswere found this year makes the prelimi-nary dating of the construction periodsrather difficult: we can use Samian Ware

and amphora materials as well as char-

2. kép: A Peristyl–Enyvfőző ház építési periódusaiFig. 2: Construction periods of the house



120

irányú fal és dél felé egy kelet–nyugati isa 62. helyiségben. (T. LÁNG 2005, 75) Akorhatározó leletanyag alapján ezt az első,kőépítkezési periódust az 1-2. század for-

dulójára – 2. század legelejére lehet keltez-ni. 3. Ebben az időszakban az épület márjellegzetes hosszúházas formáját mutatja,bár igen kevés osztófal köthető ehhez aperiódushoz. (2. kép 2.) Az épület keletizárófala mentén előkerült az ekkor mégkörülbelül 2 méterrel szélesebb észak–dé-li irányú lapköves utca, amelynek sóderesmegújításai is követhetők voltak. (4. kép)

Ehhez a horizonthoz tartozik a 2004. év-ben kutatott 61. helyiség korai déli fala is,úgy tűnik ekkor még a D utca is 1,5 mé-terrel szélesebb volt. (T. LÁNG 2005, 75és 7. kép) Az épület keleti zárófala festettvolt, a fröcskölt lábazatot ábrázoló, jó mi-nőségű vakolat darabjai a fal visszabontá-sakor kerülhettek a planírozási rétegbe. (5.kép) A fal belső oldalán pillérek állhattak,

ennek nyomait a későbbi 12. helyiségbentaláltuk meg, nagyméretű négyezetes pil-

acteristics observed in other parts of theCivil Town for the identification of thephases. The construction phases that have been

described are as follows in concordancewith those identified in 2004. 1. The excavations reached the earliest,dark brownish-black solid clayey, wet layer,which had already been investigated at afew points beneath the building segmentin 2004. However, it was not possible toobserve it over a coherent surface becauseof the seeping ground water. This layeris probably identical with the “dark grey

greasy” layer that T. Nagy documented un-der the “Basilica”. (NAGY 1964, 14) Thegeopedological, malacological and pollenanalyses have not yet been completed.Presumably they will probably corroboratethe picture we have that this had been awaterlogged territory. 2. The remains of the first stone buildingwere found in the later room, no. 12. Here,

two east–west and a north–south runningwall segments constructed from stone and

3. kép: Az épületKr. u. 2. századi,keleti zárófala a 12.helyiségbenFig. 3: Early 2ndc. eastern wall ofthe house in room

no. 12.



121

lér formájában, és valószínűleg volt előz-ménye a 4. periódus pillérének is a 15. he-

lyiség északnyugati sarkánál. A későbbi 14.helyiségben többször megújított járószin-tek és egy vesszőfonatos, mély, egyenesfalúgödör (kút?) került elő, széléről szinte épRESATUS tál származik. Az objektum al-jára a feltörő talajvíz miatt nem jutottunkle. Mélységére és méretére jellemző, hogya felette húzódó rétegek, sőt a közel százévvel később készített terrazzopadló iserősen megsüllyedt felette.

Ugyanitt kisebb, sekély, kör alakú beásástis feltártunk, betöltéséből állatcsont, tégla-töredék és egy csontból faragott szövőtáb-la került elő. (6. kép) A tábla 6 centiméterhosszú, 2,9 centiméter széles, 5 darab, 1milliméteres vájattal tagolták eredetileg 6részre, ezek közepén 1 milliméteres lyukakvannak a fonalak számára. A kártya szélét– szegélyét – két-két párhuzamos bekarco-

lással jelezték. A legfelső léc közepe kitört,

4. kép: Kr. u. 2. századi észak–déli irányú, lapkövesútburkolat részlete a 15. helyiség alattFig. 4: Remains of pavement of the north–southoriented street in room no. 15., 2nd c.

clay were unearthed. (Fig. 2. 1 and Fig. 3) It was not possible to dig deeper becauseof the seeping ground water next to thewall fragments. The water helped preserve

some white plaster. Thus, it was not pos-sible to work-out a coherent ground plan. At the same time, a surface paved with flatstones appeared in the later room no. 14:its function and connection to the wallsare not yet known. In later room no. 59, adebris comprising large stones was foundwith North Italian Samian ware sherds init (Consp. 39, 43: Péter Vámos identifiedthe fragments). The narrow north–south

running wall comprised of a single stonerow and an east–west running wall to itssouth in room no. 62, both found in 2004,probably belong to this horizon. Based onfinds with dating value, this first stoneconstruction phase dates to turn of the

AD 1st and 2nd centuries and the very be-ginning of the AD 2nd century. 3. In this phase, the building already

displays its characteristic strip houseshape although very few dividing walls canbe attributed to this phase. (Fig. 2. 2) Thenorth–south running street with a stoneslab pavement, which was even wider byabout 2 meters at that time, was foundby the eastern end wall of the building.Its gravely reconstructions could also beobserved. (Fig. 4) The early southern wallof room no. 61, investigated in 2004, also

came from this horizon. Street D alsoseems to have been wider by 1.5 m. (T.LÁNG 2005, 75 and Fig. 7) The easternend wall of the building was painted. Frag-ments of the high quality plaster withan imitation a footing with a sanded or-nament may have fallen into the levelinglayer when the wall was pulled down. (Fig.5) Pillars may have stood inside the wall.

Traces of them were found in the later



122

tetejére egy-egy 2,7 centiméter nagyságúszembenéző, palackorrú delfint faragtak.

A fotón baloldali delfinből csak a farokrészmaradt meg. Az ép állat szemét koncent-rikus körökkel, farokrészét bekarcolássaljelezték. Az aprólékos, részletgazdag mun-

kára jellemző, hogy a delfinnek a has- éshátúszóit is kifaragták. Az igen ritka leletlegközelebbi párhuzama Pilismarótrólismert, bár a lényegesen egyszerűbb, kon-centrikus körökkel díszített bronz szövő-tábla ott későrómai kontextusból szárma-zik. (BARKÓCZI 1960, 113) Csontbólkészült, bronzszegéllyel ellátott, szinténkoncentrikus körökkel díszített darab is-mert Britanniából (South Shields), en-

nek pontos keltezése azonban ismeretlen,(WILD 1971, 230–231) illetve ismertekmég darabok Pompeiiből, Flavia Solvabólés Lauriacumból is. (WILD 1971, 231) Aszámos modern, néprajzi párhuzammalis rendelkező szövőtáblán övek, szalagok,fejpántok, esetleg ruhaszegélyek készül-hettek. (WILD 2002 11) Ezt az építési periódust, a kísérő le-

letanyag alapján a település insularend-

room no. 12 in the shape of a large quad-rangular pillar, and there must have beenan antecedent to the pillar from the 4thphase in the northwest corner of roomno. 15 as well. Floor levels from multiplyrenewed floor levels, a deep pit with ver-

tical walls lined with wattle (a well?) anda nearly intact RESATUS bowl on its rimwere found in the later room no. 14. It wasnot possible to reach the bottom of thefeature because of seeping ground water. Itis characteristic of its depth and size thatthe layers above it and even the terrazzofloor prepared nearly a hundred years laterhad caved in.

In the same place a shallow round pit

was unearthed. It contained animal bones,brick fragments and a bone weaving tab-let in its fill. (Fig. 6) The tablet was 6 cmlong and 2.9 cm wide with 5 one millime-ter thick grooves dividing the tablet into 6parts, each with a hole1mm in diameter intheir centers for the threads. Two parallelincisions each marked the edge, the rim ofthe cards. The middle of the uppermost

lattice had been broken off. Two 2.7 cm

5. kép: Márványimitációjúlábazattöredékek a 12.helyiségbőlFig. 5: Fragments offrescos with marbleimitations in room no. 12.



123

szerének legkorábbi kitűzésének idejére, a2. század első harmadára tehetjük. 4. A következő időszakban lényeges vál-toztatásokat hajtottak végre az épületben.

(2. kép 3.) Legszembetűnőbb, hogy az épü-letet kelet felé megszélesítik, a határoló útpedig elnyeri ma ismert keskeny formáját.Továbbra is használják a két kelet–nyugatiosztófalat (a 12., 13., 14. és az 59., 15. he-lyiségeknél), a régi utcafronti falat azon-ban visszabontják. A helyiségekből nemismerünk osztófalakat, az viszont bizo-nyos, hogy döngölt agyagpadlóval rendel-keztek, amelyeket többször meg is újítot-

tak (későbbi 14. és az 59., 15. helyiségek). A későbbi 12., 13. helyiségek határoló falahelyén ekkor még egy kút (?) funkcionált,illetve állt még a kőlapokkal körberakottnégyzetes pillér, valamint a későbbi 15.terem északnyugati sarkában álló pillér ishasználatban lehetett. Az 59. helyiségbőlgerendalenyomat köthető a periódushoz,míg a későbbi 15.a helyiségben beásást

regisztráltunk, betöltésében fehér vakolat-darabokkal. Változatlan alaprajzi elosztás

bottle-nose dolphins facing each otherwere carved on the top. In the photo, onlythe tail remained of the dolphin on theleft side. The eyes were marked by circle

and dot ornaments and the tail with in-cisions on the intact animal. It is charac-teristic of the detailed carving that eventhe ventral and dorsal fins of the animalwere carved. The closest analogue to thisvery rare find comes from Pilismarót, al-though the significantly simpler bronzeweaving tablet decorated with concentriccircles came from a late Roman context.(BARKÓCZI 1960, 113) An object made

from bone with a bronze rim and alsodecorated with circle and dot ornamentscomes from Britannia (South Shields)although its exact dating is not known.(WILD 1971, 230–231) Other analogouspieces come from Pompeii, Flavia Solvaand Lauriacum. (WILD 1971, 231) Belts,ribbons, head bands or hems could beproduced on such weaving tablets, which

are also well-known from modern ethno-graphic contexts.

6. kép: Csont szövőkártya a14. helyiségbőlFig. 6: Rigid heddle carved

of bone from room no. 14.



124

mellett többször került sor padlójavítások-ra, megújításokra, így egy viszonylag hosz-szú ideig tartó használat valószínűsíthető,amely felölelhette a 2. század nagy részét,egészen a markomann háborúk időszakáig.

5. Ebben az időszakban alakult ki az

épületrész ma ismert alaprajza a 12., 13.,14., 15., 15.a. és 59. helyiségekkel. (2. kép4.) A műemléki helyreállítás is ezt a peri-ódust tükrözi. A periódus falait habarcsbarakták – átlagosan 50-60 centiméter széle-sek. Az újkorban erősebben visszabontot-ták az épület keleti zárófalát. Jellemző adöngölt agyagpadló, szinte minden kuta-tott helyiségben (12., 14., 15.a), az átriumfelé átvezető folyosó (13. helyiségben) kü-

szöbköve pedig– összetörve bár – de erede-ti helyén maradt meg. Az 59., nagyméretű„teremben” három, a nyugati zárófalhozépített kerek „kád” került elő. Az átlagosan1,5 méter átmérőjű, 50 centiméter mélyobjektumokat első alkalommal Szilágyi J.tárta fel, aki kemence tüzelőtereként ér-telmezte az elszenesedett hordódongák-kal bélelt, nagy mennyiségű meszet tar-

talmazó objektumokat. Az objektumokról

Based on the find material, this con-struction phase can be dated to the firstthird of the AD 2nd century, the earliestdate for the establishment of the insulasystem at the settlement. 4. Significant modifications were made

in the building during the next phase.(Fig. 2. 3) The most evident ones were theenlargement of the building toward eastand the road along it developed into theform known today. The east–west dividingwall was retained (in rooms 12, 13, 14 andin rooms 59, 15) while the old front walloverlooking the street was pulled down.No dividing walls were discovered in theroom but it is certain that the rooms had

pounded clay floors, which had been re-newed several times (later rooms nos. 14and 59 and 15). A well (?) was still stand-ing in the place of the dividing wall oflater rooms nos. 12 and 13, the quadran-gular pillar still appeared surrounded bystone slabs, and the pillar in the northwestcorner of later room no. 15 was also used.

A timber imprint may be associated with

this phase, while a pit with white plaster

7. kép: Fával bélelt kádaz 59. helyiségbenFig. 7: Wooden lined vatin room no. 59.



125

már a tavalyi év során előkerült állatcsontleletanyag, illetve analóg ókori és modernnéprajzi példák alapján megállapíthatóvolt, hogy nagy valószínűséggel bőráztató

kádak, cserzőgödrök (?) voltak. (T. LÁNG2005, 76.) A jelen kutatás alkalmával csaka legészakibb kádat kutattuk alaposabban.Ennek során már csak az objektum aljátfedő legfeljebb 6 deszka maradványait re-gisztrálhattuk, a meszes betöltés már csaknyomokban maradt meg. (7. kép) A kádakegymással összeköttetésben voltak és lej-tettek dél felé, feltehetően az épületetnyugatról szegélyező csatornába lehetett

leengedni a tartalmukat. A kádakat igenkörültekintően alapozták: vastag vízzárósárga agyagba mélyítették őket, amely alásóderréteg került. A nyugati zárófal men-tén ez alatt még egy külön kősor támasz-totta meg a kádakat Az agyagpadló keletfelé vékonyodott és egy terrazzóval lekent,habarcsos, köves szegélyig volt követhető,amely a kádakat határoló elem lehetett, a

cserzőanyagok, folyadékok túlfolyásánakmegakadályozására. Horváth Zoltán geo-lógus vizsgálatai szerint a döngölt padlóanyaga erősen vízzáró agyag volt, eltérőenaz épület más helyiségeinek agyagpadló-itól. Az 59. és 15.a helyiség határfalánálkis pillér köthető még ehhez az időszak-hoz. A tavalyi év kutatási eredményeit isfelhasználva az épület ezen horizontja a2-3. század fordulójára keltezhető. A lelet-

anyagban ismét nagy számban megjelentállatcsontanyag jellege (ujjperccsontok,szarvcsapok) megerősíteni látszanak enyv-főző – és talán bőrcserzőműhely jelenlététaz épületben 2-3. században. 6. Ebben az időszakban az épületrész-ben mind a műhely-, mind pedig a lakó-funkciók elkülöníthetők voltak. (2. kép 5.)

A 14. helyiség jó minőségű terrazzopadlója,

és a rázuhant vörös-fekete freskó- és vako-

fragments in its fill was documented inlater room no. 15. The floors were mendedand renewed without changing their innerarrangement. Thus, the building seems

to have been used for a long period dur-ing most of the AD 2nd century until theMarcomann wars. 5. The ground plan of the building seg-ment as known to date with rooms nos. 12,13, 14, 15 and 59 evolved in this phase. (Fig.2. 4) The monument reconstruction alsomirrors this phase. The walls of this phasewere laid in mortar and they were 50-60cm wide on average. The eastern end wall

of the building was largely pulled down inthe modern period. Rammed floors werecharacteristic in nearly all of the inves-tigated rooms (12, 14, 15, a), while thethreshold stone of the passage leading tothe atrium was broken though preserved inits original place (in room no. 13). Threelarge round “tubs” were found in the largeroom no. 59, built against the western

closing wall. The 50 cm deep features withan average diameter of 1.5 m were firstunearthed by J. Szilágyi. He interpretedthe features, lined with charred stakes andcontaining large quantities of lime, as fir-ing spaces of ovens. The animal bone ma-terial found last year and the analogousclassical and modern ethnographic ex-amples rather suggest that they were mostprobably tanning vats. (T. LÁNG 2005, 76)

On this occasion only the northernmostvat could be investigated. Only six plankscovering the bottom of the feature couldbe documented and only traces remainedof the limy fill. (Fig. 7) The vats were con-nected and sloped toward south and theircontents probably drained into the chan-nel that bordered the house on the west.The vats were carefully established. They

were dug into thick impermeable yellow



126

lattöredékek lakóhelyiségre utalnak, míga rosszabb minőségű terrazzoburkolatú15.a helyiség inkább a műhelyrészlegheztartozhatott: a padlóra egy helyen meszes

anyag került, benne állatcsontokkal (köz-tük halcsontokkal) és üveggyönggyel. Azanyag származhat az 59. helyiség kádjai-ból, s lehet, hogy padlójavítás célját szol-gálta. A 15. helyiségben sárga agyagpadlótköthetünk ehhez a periódushoz, míg a 12.helyiségben meszes járószint nyomait ta-láltuk. Az 59. helyiségben még működteka kádak, a szoba közepére viszont habar-csos kötőanyaggal épített pillért állítottak.

Ezt az építési periódust az objektumokstratigráfiai helyzete alapján a 3. századelső felére, a késő Severus korra tehetjükés változatlanul enyvfőzéssel, illetve bőrki-készítéssel hozhatjuk kapcsolatba. 7. Az épület ezen középső traktusá-ban – a 2004. évihez hasonlóan (T. LÁNG2005, 71) – szintén megfigyelhető volt egykésőrómai építési periódus. (2. kép 6.) A

15. és 15.a helyiségekben keskeny, opusspicatum alapozású és feltehetően fa szer-kezetű felmenőfallal rendelkező helyisé-

clay, which was underlain by a gravel layer.Underneath, yet another stone row shoredup the vats along the western closing wall.The clay floor thinned towards the east

and it could be followed until it ended ina stone-and-mortar rim covered with ter-razzo, which may have been the edge ofthe vats and the structure that preventedthe tanning materials, liquids from over-flowing. According to geological analysesby Zoltán Horváth, the material of therammed floor was made from an imper-meable clay different from the clay floorsin other rooms. A small pillar by the bor-

der wall of rooms 59 and 15 can also beattributed to this period. Taking into con-sideration the results of last year’s investi-gations, this horizon of the building datesthe turn of the AD 2nd and 3rd centu-ries. The feature of the numerous animalbones that appeared in large numbers thisyear as well (phallangi and horn cores),seem to support the suggestion that that a

glue-manufacturing or perhaps a tanningworkshop operated in the building duringthe AD 2nd-3rd centuries.

8. kép: Opus spicatumszerkezetű, késői fal a15-15a. helyiségekbenFig. 8: Late Roman Opusspicatum-wall in room no.

15-15a.



127

gek nyomait találtuk, amelyekhez legalábbegyszer megújított, meszes-habarcsos járó-szint tartozott. (8. kép) A járófelületek ki-alakításához a korábbi falakról levert fres-

kó- és vakolatanyagot használták. A mostfeltárt részlet jól illeszkedik a 2004-ben, azépület 63. helyiségében megfigyelt konst-rukcióhoz, annak szerves folytatása. Felté-telezésünk szerint ezek a falak az épületkeleti, harmadik közfürdő felé eső részéna forgalmas utcára nyíló kisebb boltokhoztartoztak. A falazási technika és a falak,járószintek stratigráfiai helyzete alapjánezeket a helyiségeket a 3. század közepén-

második felében alakíthatták ki. (PÓCZY1970, 180–181.) A természettudományos vizsgálati ered-ményekre – mint említettük – még várnikell (malakológia, geológia, pollenanalí-zis), de az előzetes feltételezések szerintezt az épülettraktust is sújthatta árvíz(homokrétegek) és lokális tűzvészek. Azismét nagy számban előkerült ép edények

arra utalnak, hogy több alkalommal hirte-len kellett elhagyni az épületet. A hitelesítő feltárás végeztével, a meg-lévő műemléki terveknek megfelelően,a 2-3. század fordulójának alaprajzi rész-leteit állítottuk helyre, jelezve az egykori„vermek” helyét, illetve a 15. helyiségbenmegtartottuk a legkésőbbi római kori já-rószintet és falrészleteket is. A helyreállított épületrészletet lézer-

szkennerrel is bemértük.

T. Láng Orsolya

Irodalom/references:

BARKÓCZI 1960 – Barkóczi L.: Késő-római temető Pilismaróton. FolArch 12

(1960) 111–132.

6. Both the workshop and the dwellingfunctions could be differentiated in thebuilding segment in this phase. (Fig. 2. 5) The high-quality terrazzo floor of room no.

14 and the red-and-black fresco and plasterfragments that fell on it imply that this wasa living area while room no. 15 with its in-ferior quality terrazzo pavement must havebeen part of a workshop. Limy material fellon the floor in one place, which containedanimal bones (among them fish bones)and a glass bead. This material may havecome from the vats of room no. 59 and itmay have been used to repair the floor. A

yellow clay floor may date to this period inroom no. 15, while traces of a limy floorlevel were discovered in room no. 12. Thevats were still operating in room no. 59and a pillar constructed with mortar stoodin the center of the room. Based on thestratigraphic position of the features, thisphase dates from the first half of the AD3rd century or the late Severian period and

they were also connected with glue-manu-facturing and tanning. 7. As in 2004, a late Roman constructionperiod could also be observed in this cen-tral part of the building. (T. LÁNG 2005,71) (Fig. 2. 6) Traces of narrow roomswith opus spicatum foundations and prob-ably timber-structure vertical walls werefound in rooms 15 and 15a, to which an atleast once renewed floor level of lime and

mortar belonged. (Fig. 8) The fresco andplaster fragments knocked off the earlierwalls were used to build the floor levels.The room segment unearthed this year isconsistent with the construction observedin room no. 63 in 2004 and is its continu-ation. These walls supposedly belongedto small shops that opened onto the busystreets on the eastern side of the building

toward the third public bath. Based on the



128

NAGY 1964 – Nagy T.: Perióduskutatá-sok az aquincumi polgárváros területén.BudRég 21 (1964) 9–54.PÓCZY 1970 – Póczy, K.: Anwendung

neuerer Ausgrabungsergebnisse bei derRuinenkonservierung in der Bürgerstadt Aquincum. Acta Technica AcademiaeScientiarum Hungaricae 67 (1970) 177–194.SZILÁGYI 1950 – Szilágyi J.: Jelentésa Fővárosi Ókortörténeti (Aquincumi)Múzeum kutatásairól és szerzeményeirőlaz 1945–1948 évek folyamán. BudRég 15(1950) 303–321.

T. LÁNG 2005 – T. Láng O.: A „Peristyl-ház”: hitelesítő feltárás az aquincumipolgárváros északkeleti részén. Aqfüz 11(2005) 68–80.WILD 1971 – Wild, J. P.: The SouthShields Heddle. Archaeologia Aeliana 49(1971) 230–231.WILD 2002 – Wild, J. P.: The textileindustries of Roman Britain. Britannia 33

(2002) 1–42.

walling technique and the stratigraphicposition of the floors, these rooms mayhave been built in the middle and the sec-ond half of the AD 3rd century. (PÓCZY

1970, 180–181) As already mentioned, the scientificanalyses (malacology, geology, pollen anal-ysis) have not yet been completed. Basedon preliminary hypotheses, floods (sandlayers) and local conflagrations may alsohave damaged this part of the building.The large number of intact vessels foundthis year as well suggests that it had beennecessary on several occasions to abandon

the building suddenly. After the authenticating excavationcame to an end, the details of the groundplan from the turn of the AD 2nd and3rd centuries were reconstructed accord-ing to current monument designs. Theplaces of the pits were marked and the lat-est Roman floor levels and wall segmentsswere also preserved in room no. 15. The

reconstructed building segment was alsosurveyed with a laser scanner.

Orsolya T. Láng



129

Törökkő-dűlőnek a Bojtár utca – Bécsi út

– Csillaghegyi út, valamint a két utóbbitösszekötő, felszámolásra váró téglalerakatés fémhulladéktelep által körülzárt ré-szén több feltárásra, illetve megfigyelésrenyílt lehetőségünk az idei évben. (1. kép)Törökkő szóban forgó részén korábbanbolgárkertészet működött, ennek felszá-molását követően nadrágszíjparcellákraosztották a területet. Az ezredforduló után

rohamléptekben megkezdődött a területbeépítése. A földmunkák rövidesen fénytvetettek az ős- és római kori területhasz-nálatra, 2002-ben nyilvántartott régészetilelőhellyé vált. A területet a kertészet felszámolását kö-vetően minimális mértékben, foltszerűentöltögették, komolyabb vastagságú, össze-függő feltöltéssel azonban nem találkozha-tunk. Törökkő egészén a rétegsor alapve-

tően azonos, az egyes területrészek közöttcsupán apró eltérések (magasabban fekvőrészeken összefogazódás) figyelhetők meg. A Testvérhegy lábánál fekvő Törökkő-dűlő alatt egy gyengén koptatott és gyen-gén kerekített, nagyrészt dolomit kavics(„murva”) anyagú hordalékkúp terül szét,amelynek legmagasabb pontját az észak-keleti részen, a fémhulladéktelep alatt

sejtjük. Innen a Bécsi út, a Bojtár utca,

Őskori telep és rómaikori árokrendszer nyomaiTörökkőn

(Budapest, III. ker., Törökkő-dűlő, Hrsz.:19 910/34-35, 19909/9, 19905/10,19905/9, 19903/8)

Traces of a prehistoricsettlement and a Romanperiod ditch system at

Törökkő(Budapest III, Törökkő-dűlő, Lrn: 19910/34-35, 19909/9, 19905/10, 19905/9,19903/8)

This year, excavations and observations

were conducted at Törökkő-dűlő on theterritory enclosed by Bojtár Street, BécsiRoad and Csillaghegyi Road. (Fig. 1) Amarket-garden had formerly operated inthis area of Törökkő and the territory wasdivided into strips of land after its liqui-dation. After the turn of the millennium,large-scale constructions began on the ter-ritory. The earth-moving work soon shed

light on prehistoric and Roman periodland use. In 2002 it was added to the listof recognized sites. The territory was filled in, in spots afterthe the market-garden ceased operationsbut no coherent fill of any significantthickness was found. The layer sequence isbasically identical over the entire Törökkőarea with only slight divergences (inter-digitaiton on higher territories) can be

observed between individual areas. A debris cone comprised mostly ofslightly worn, rounded dolomite pebbles(“rubble”) spread under Törökkő-dűlőat the foot of Testvérhegy. The highestpoint must be in the northeast, under thescrap-yard. The sloping of the cone canbe observed from here in the directionof Bécsi Road, Bojtár Street and Csilla-

ghegyi Street. (KOROM 2005, 215) The



130

és a Csillaghegyi út (KOROM 2005, 215)irányába egyaránt a kúp lejtése figyelhetőmeg. A humuszt láthatóan nem tartal-mazó, dolomit-murvás altalaj anyagában

megfigyelhető, erős fagy hatására kialakultrétegzavarok (krioturbációs fagyzsák: 2.kép) alapján kijelenthető, hogy a hordalék-kúp pleisztocén kori. Az üledék karbonátanyaga alapján, a környékbeli hegyoldalfelől (például Testvérhegy) származtatha-tó. Az utolsó eljegesedést követően, mára holocénben a kiegyensúlyozott vízhoza-mú Aranyhegyi-patakból rétegzett homokrakódott le, majd a hegy felől humuszos

dolomittörmelék terült szét a felületen.Ezen fejlődött ki a mások által is már leírt(LÁNG–SZILAS 2003, 112; LÁNG 2004,180; SZILAS 2005, 219–220; TÉZER2005a, 219; TÉZER 2005b, 220.) legko-rábbi kultúrréteg, egy sötét szürkésbar-na színű, homokos, kőzetlisztes agyagosképződmény, magas humusztartalommal.

layer disturbances caused by strong frost(cryoturbation frost pocket: Fig. 2), whichcan be observed in the subsoil composedof dolomite rubble lacking humus, implies

that the cone developed in the Pleistocene.The carbonate material of the deposit re-veals that it came from the neighboringhillsides (e.g. Testvérhegy). Stratified sanddeposited from the Aranyhegyi streamof a balanced water output after the lastglacial phase already in the Holocene, andthen humic dolomite detritus from thehill spread on the surface. A dark gray-ish-brown, sandy, stone powdery clayey

formation with a high humus content, thelowermost culture-bearing layer, whichhas already been described (LÁNG–SZI-LAS 2003, 112; LÁNG 2004, 180; SZI-LAS 2005, 219–220; TÉZER 2005a, 219;TÉZER 2005b, 220), developed on top ofthis layer. It was found in an undisturbedcondition in the southern, originally lower

1. kép: A Kiscsillag utcai feltárások összesítő alaprajzaFig. 1: Complex plan of the excavated sites in Kiscsillag Street



131

Bolygatatlan állapotban a terület déli, ere-detileg mélyen fekvő részén találtuk meg(Kiscsillag utca 4–8.), a hordalékkúp csú-csa felé közeledve azonban ez a réteg ösz-szefogazódott a fölötte lévő üledékréteggel(Kiscsillag utca 10, 14, 18–20., Csillag-

szem utca 13, 17–19.). A déli részen meg-őrződött rétegből származó leletanyag ős-kori, a neolitikumtól a rézkoron át a későbronzkorig ívelő területhasználatról tanús-kodott. (Az őskori leletek meghatározásátHorváth László András végezte). Erről aszintről mélyítettek le cölöplyukakat éskis méretű, paticsos betöltésű gödröket.

A cölöplyukak a megnyitott felületek ki-csinysége miatt egyértelmű rendszert nem

rajzoltak ki. A telepjelenségek mindenbizonnyal a Bojtár utca 34. szám alattmegfigyelt, késő bronzkorinak tartott te-lepülésrészlettel (LÁNG–SZILAS 2003,113–114) állhatnak kapcsolatban, amely-hez a Kisbojtár utcai (SZILAS 2005, 220;TÉZER 2005a, 219) és a Csillaghegyiút 22. szám alatt megfigyelt, ugyancsakrendszert ki nem rajzoló cölöplyukak is

tartozhatnak. (LÁNG 2004, 180) A cölöp-

lying area in the territory (4–8 KiscsillagStreet), while closer to the top of the detri-tus cone, this layer became interdigitatedwith the overlying layer (10, 14, 18–20Kiscsillag Street, 13, 17–19 CsillagszemStreet). The finds recovered from the

layer preserved in the southern area camefrom the Neolithic and the Copper Ageuntil the Late Bronze Age. (László AndrásHorváth identified the prehistoric finds.)Postholes and small pits filled with daubwere dug into the ground from this level.Because the surfaces uncovered were toosmall, the postholes did not define a defi-nite structure. The settlement phenom-ena are most probably connected with

the Late Bronze Age settlement segmentobserved at 34 Bojtár Street (LÁNG–SZI-LAS 2003, 113–114), to which the post-holes, also arranged in no discernablesystem and brought to light in KisbojtárStreet (SZILAS 2005, 220; TÉZER 2005a,219) and at 22 Csillaghegyi Road may alsobelong. (LÁNG 2004, 180) The postholeswere filled in with material of the above-

mentioned earliest culture-bearing layer.

2. kép: Krioturbációs jégzsák a pleisztocén„dolomit-murvában”.Felette éles erózióshatár által elválasztva ahumuszos dolomit-törmelék,

majd az üledék és talajrétegekből álló „talaj-üledék rendszer” települ.(Kiscsillag utca 4.)Fig. 2: Involution bycrioturbation in the „gravelof Pleistocene age”. Theoverlying humiferousdolomit-gravel is divided byan erosional surface, than asoil and sediment bearingcomplex covers (4 Kiscsillag

Street)



132

lyukak az említett legkorábbi kultúrréteganyagával töltődtek be.

A történelem későbbi időszakában ki-alakított árokrendszer különböző szakaszaitöbb helyütt napfényre kerültek. (KOROM

2005, 215–216; LÁNG 2004, 180; SZILAS

Stretches of a later ditch system ap-peared in a number of places. (KOROM2005, 215–216; LÁNG 2004, 180; SZILAS2005, 220; TÉZER 2005b, 221) Theseditches also began in the above-men-

tioned dark grayish-brown layer. The lower



133

2005, 220; TÉZER 2005b, 221) Az árkok

ugyancsak az említett, sötét szürkésbarnaszínű rétegből indulnak. Betöltésük alsó ré-tege humuszos dolomittörmelék, fölső réte-ge finom szemcsés ártéri üledék. Az árkokbetöltődésének első szakasza eseménysze-rűen, rövid idő alatt zajlott le. A hordalék-kúp magasabb pontja felől érkező időszakosvízfolyás vagy areális leöblítés hozta magá-val a dolomittörmeléket, amelynek eltávo-lítására az árkot karbantartók részéről már

nem került sor. Ezzel egyidejűleg az alacso-nyabban fekvő terepfelszínen ártéri üledék-réteg rakódott le, amely fokozatosan ráte-lepült a már félig betöltődött árkok mégmegmaradt mélyedéseire, majd teljesen el-fedte azokat. A környezet szárazabbá válásalehetővé tette a talajosodás megindulásátaz ártéri üledéken, amelyet újabb nedvesebbidőszak követett, újabb üledékképződéssel,

majd a visszatérő száraz ciklusban újabb

part of their fill comprises humic dolo-

mite rubble, while the upper part is a fine-grained floodplain deposit. The first phaseof the filling up of the ditches happenedquickly in a single event. Intermittent wa-ter flows arriving from the highest point tothe detritus cone or aerial flushing couldhave brought the dolomite rubble, whichwas never cleaned from the ditch. At thesame time, a layer of floodplain alluviumwas deposited on lower lying territories,

which gradually settled into the still ex-isting depressions of the half-filled-inditches until it completely covered them.

As the environment became dryer, soildevelopment began on the floodplain al-luvium, followed by another wet phasewith deposit accumulation and a subse-quent soil development period. The ana-lyzed layer sequence reveals that deposit

accumulation significantly increased after

3. kép: A terület fejlődéstörténete földtani- és talajtani megfigyelések alapján: 1. Záporpatak dolomit törmeléketrak le a pleisztocén folyamán; 2. Erős fagyhatás éri a dolomit murvát még a pleisztocénben (valószínűleg felső-pleisztocén, Fiatal Dryas?), rétegzavarok alakulnak ki, azok mentén Fe-oxid és karbonát kiválás koncentrálódik;3. Kiegyensúlyozottabb vízhozamú patakból (az Aranyhegyi őse) rétegzett homok rakódik le a holocénben (akáraz elején); 4. Talajerózióval kísért eseményszerű üledékképződés (záporpatak, areális leöblítés) eredményekénthumuszos dolomit törmelék rakódik le (Ez többször is megismétlődhetett a tágabb kutatási területen,

akár a római korban és azután is); 5. Újabb vízfolyás üledék lerakódás után, folytatódik a talajképződés.Őskori területhasználat (cölöplyukak, gödörszerű objektumok); 6. Római területhasználat: árkok nyitása;7. Talajerózióval kísért üledékképzõdés, az árkokban humuszos dolomit törmelék, a talajfelszínen finomszemcsésártéri üledék rakódik le; 8. Folytatódik az üledékképződés és vastagodik az üledék a felszínen és az árkokban is;9. Teljesen feltöltődik az árok üledékkel; 10. Talajképződés ártéri üledéken; 11. Újabb üledékképződés (ártérikörnyezet: agyagos kőzetliszt); 12. A talajképződés a jelenkorig tart az ismétlődő kiöntések üledékein (talaj-üledék rendszer)Fig. 3: The geomorphological evolution of the studied area based on the geological and pedological observations:1. Dolomite-bearing sediments of torrens creek are deposited; 2. Due to the strong frost action of Pleistocene(Upper-Pleistocene, Younger Dryas?) involutions are formed in dolomite-bearing sediment and Fe-oxidand calcium-carbonate precipitates are concentrated along them; 3. Stratified sand is deposited by a creekcharacterized by more balanced runoff (former Aranyhegy creek) as good at the beginning of the Holocene; 4. As a

result of episodic sedimentation followed by soil erosion (torrens creek, areal runoff), humiferous dolomite debrisis deposited (This could have been often occured again on the wide study area, during the Roman times and afteras well); 5. Soil formation starts on new watercourse sediment. Occupation by Prehistoric age people (post-holes,pits); 6. Roman occupation: opening ditches; 7. Episodic sedimentation followed by soil erosion (torrens creek,areal runoff): humiferous dolomite debris is deposited in ditches, than, flood sediments cover it; 8. Sedimentationkeeps going and it is resulted in the thickening of sediments on the surface and in the ditches; 9. The ditches havebeen filled; 10. Soil formation on floodplain sediments; 11. Subsequent sedimentation is on floodplain: clayey siltis deposited; 12. The soil formation keeps going on flood sediments which have deposited by repeted floodings



134

talajképződéses periódus következett. Avizsgált rétegsor alapján megállapítható,hogy a római területhasználat után jelentő-sen megnövekedett az üledékképződés, és

a folyamat a beépítések, területhasználat,vagyis intenzív emberi beavatkozás nélkülnapjainkig is tartana. (3. kép) Amint arról már esett szó, a területenkorábban is érzékelték a római kori árok-rendszer jelenlétét, de a sáv- és pontala-pos, valamint kutatóárkos feltárások utánmost nyílott először lehetőség többszáznégyzetméteres összefüggő felületen(Kiscsillag utca 18–20.) is vizsgálni a je-

lenségek mibenlétét. Válaszokat vártunk,ehelyett újabb kérdések merültek fel. Az idei törökkő-dűlői ásatások során12 árok hosszabb szakaszát sikerült fel-tárnunk. (4. kép) Az árkok zömmel „U”átmetszetűek. Hiteles mélységet a terü-let déli részén tudtunk mérni, itt egy 2,0méter széles és 1,1 méter mély, illetveegy 1,3 méter széles és 0,85 méter mély

árok került elő. Észak felé, ahol nagyobbmértékű talajerózióval kell számolnunk,ezek a mutatók valamelyest kisebbek. A 12árokból 5 egyenes vonalvezetésű, 7 pedig

Roman period land use and it would stillcontinue but for building-in of the terri-tory and land use, that is, intensive humanintervention. (Fig. 3)

As has already been mentioned, the Ro-man period ditch system had already beendiscovered on the territory. After excava-tions in long-strip footings and pier foun-dations and in test trenches, this was thefirst time that it was possible to examinethe phenomena over a coherent surface ofhundreds of square meters (18–20 Kiscsil-lag Street). We expected answers but in-stead raised yet more questions.

Longer stretches of 12 ditches were un-covered at Törökkő-dűlő this year. (Fig. 4)Most of the ditches were “U”-shaped incross-section. Authentic depth measure-ments could be taken in the southern partof the territory where a 2.0 m wide and1.1 m deep ditch and a 1.3 m wide and0.85 m deep ditch were found. Towardsthe north, where soil erosion was more sig-

nificant, these measurements were some-what smaller. Five of the 12 ditches ran ina straight line and 7 were curved. Noneof the latter ones could be followed along

4. kép: A törökkő-dűlőiárokrendszer részlete (III.Kiscsillag u. 18–20.)Fig. 4: The selected partof the ditch-system on thestudied area (District III,

18–20 Kiscsillag Street)



135

íves, ez utóbbiak közül egyet sem sikerültfélkörnél hosszabb szakaszon követnünk,így nem tudjuk, hogy bezáródnak-e. Való-színűleg nem. Északon az íves árkok egy-

másba vágtak, és vágták őket az egyenesárkok is, délen ilyesmi nem volt megfigyel-hető. Az egyenes árkok tájolása eltérő volt:észak–dél, északkelet–délnyugat, észak-nyugat–délkelet. Az árkok lejtése egyönte-tűen kelet–délkeleti irányú, vagyis a Dunafelé esik. Az árkok funkciójának találgatá-sakor az íves árkok miatt a territóriumokközötti határjelző szerepet el kell vetnünk,hajlunk a vizesárok-teória elfogadására.

Az árkok időbeli elhelyezésére és egy-máshoz, illetve az őskori telephez valóidőrendi viszonyukra vonatkozóan nincsközvetlen információnk. Az idei feltárásoksorán az árkokból minimális mennyiségűőskori kerámia jött. A Csillaghegyi úti fel-tárások során azonban római kerámia, fi-bula-darab, (LÁNG 2004, 180) illetve terrasigillata töredékek is kerültek elő. (KO-

ROM 2005, 216) Tekintve, hogy az árokbetöltődése eseményszerűen, viszonylagrövid idő alatt zajlott le, a betöltésben ta-lált római leletek felülírják az őskori anya-got. A két korszak rekvizitumai nagyjábólegy időben kerültek a betöltésbe, logiku-san a római kor vége felé, vagy azt követő-en. A római korinak tartott árkok, illetveaz őskori cölöpkonstrukciók és gödrök se-hol sem vágták egymást, vagy pontosabban

ennek nem maradt felismerhető nyoma,ezek hiánya azonban nem lehet perdöntőbizonyíték az objektumok egy korszakbautalásához. A római kori anyag jelenlétea betöltésben mindenesetre azt mutatja,hogy ekkor még nyitva voltak az árkok. Akésőbronzkortól a római korig eltelt időfigyelembevétele mellett igencsak megnőaz árkok római kori kialakításának valószí-

nűsége is. A betöltés túlnyomóan őskori

a longer stretch than a semicircle so it isnot possible to say definitely whether theywere closed or not but probably not. In thenorth, the curved ditches intersected each

other and the straight ditches as well, aphenomenon which could not be observedin the south. The straight ditches had di-verse orientations: north–south, north-east–southwest and northwest–south-east. The ditches uniformly sloped in aneast–west direction towards the Danube.Regarding the function of the ditches, thecurved ones contradict the idea that theyedged lots rather like water ditches.

There is no direct information on theabsolute and relative chronology of theditches and their chronological relationto the prehistoric settlement. A minimalnumber of prehistoric shards were foundin the ditches this year. During excava-tions in Csillaghegyi Road, however, Ro-man ceramics, a fragment of a brooch(LÁNG 2004, 180) and Samian ware frag-

ments were brought to light. (KOROM2005, 216) As the ditches were relativelyquickly filled in during a single event, theRoman finds overwhelming the prehis-toric material. The requisites of the twoperiods came into the fill at approximatelythe same time, which was logically the endof the Roman period or soon after it. Thesupposedly Roman period ditches, theprehistoric post constructions and pits

did not intersect each other, at least notrace of intersection has been preserved,which does not mean that they certainlycame from the same period. The appear-ance of Roman period material in the fillsuggests that the ditches were still openin this period. Taking into considerationthe time that passed from the Late Bronze

Age until the Roman period, the possibil-

ity that the ditches were dug in the Ro-



137

2006. július 17. – szeptember 27. közöttvégeztünk megelőző régészeti feltárásokataz OPUS-VIA Ingatlanfejlesztő Kft. meg-

bízásából. A régészeti munkák a lakóparknégy tervezett épületének (10., 15., 18.,20.) területére terjedtek ki, melyek eseté-ben a 2005. évi szondázás (HAVAS 2006)eredményei a KÖH szakhatósági állás-foglalása értelmében megelőző feltárásokelvégzését tették indokolttá. A lelőhelykorábban megismert belső topográfiájaszempontjából az idei feltárások mind a

„bejárati komplexumot” mind a „villaépü-leteket”, illetve azok környezetét érintet-ték, összesen 1456 négyzetméter terüle-ten. (1. kép)

A feltárás előzményei Az úgynevezett „Testvérhegyi villa”Garády Sándor 1934-ben végzett feltá-rásai nyomán vált ismertté. (GARÁDY1936) A folyamatban lévő lakópark-be-

ruházással kapcsolatban 2002–2004 köztfolytatott megelőző feltárásokat T. LángOrsolya, aki hitelesítette a Garády-féleásatás eredményeit, feltárta a Brigetio felévezető diagonális út több részletét a mellételepített sírokkal, és a villa bejárati épü-letegyütteseként értelmezett építményjelentős részét. (A korábbi eredményeketis összefoglalva: LÁNG 2004, lásd még:

LÁNG 2005)

A Testvérhegyi villaterületén végzett feltárásokújabb eredményei

(Budapest III., Lángliliom utca – Bécsi út314.; Hrsz.: 20023/27-29)

Recent results of excavationsin the area of theTestvérhegy villa

(Budapest III, Lángliliom Street – 314Bécsi Road; Lrn: 20023/27-29)

Investment-led excavations were commis-sioned by the OPUS-VIA IngatlanfejlesztőKft. between July 17 and September 27,

2006. The archaeological work extendedover the territory of four future buildings(10, 15, 18 and 20) in the residential dis-trict, where the results of the test excava-tions carried out in 2005 (HAVAS 2006)justified the investment-led excavationsaccording to the official position of theKÖH. Regarding the already known innertopography of the site, these excavations

affected the “entrance complex” and the“villa buildings” as well as their environsover a territory of 1456 square metres.(Fig. 1)

Antecedents to the excavation The so-called “Testvérhegy villa” wasfirst excavated by Sándor Garády in 1934.(GARÁDY 1936) Orsolya T. Láng con-ducted investment-led rescue excavations

there in connection with on-going residen-tial district development in 2002–2004.She authenticated the results of Garády’sexcavations, unearthed details of the di-agonal road leading toward Brigetio withthe graves located along side it and a sig-nificant part of a construction interpretedas the entrance building complex of thevilla. (For a summary of the earlier results:

LÁNG 2004, see also: LÁNG 2005)



138

2005-ben a „villaépületek” közvetlenkörnyezetét és területét, továbbá a „be-járati komplexum” egy részét is magábafoglaló telektömbben végeztünk szondázókutatásokat, melyek során a terület ókoriterepalakulatára, és mesterséges terepala-kítására vonatkozó adatokon túl mind a„bejárati komplexumnak” mind pedig avillaépületeknek újabb részleteit lokalizál-

hattuk. (HAVAS 2006)

In 2005, test excavations were conductedon the block of lots that included the terri-tory and the immediate environment of the“villa buildings” in additon to part of the“entrance complex”. The results includeddata on the surface formations of the areaand on artificial landscaping in theLate Ro-man Period. It has been possible to localisenew details of the “entrance complex” and

the villa buildings. (HAVAS 2006)

1. kép: HelyszínrajzFig. 1: Excavation map



139

A „villaépületek” délkeleti előtere (10. ter-vezett épület) (2. kép) A tervezett 10. épület területén múltévi szondaárkunk északi irányú kibőví-

tésével (2,5-6 méter), illetve két tavalyimunkafelület összebontásával nyitottukmeg idei kutatási területünket. A helyen-ként régészeti rétegeket is érintő újkori,illetve modern bolygatások (beton falalapok, szemétgödrök) ellenére sikerültazonosítanunk a Garády Sándor 1934. évi(GARÁDY 1936) ásatásához köthető, kétegymásra merőleges kutatóárkot, melyek-kel az általa alaprajzon is jelölt fal északi

falsíkját, és az előterében erősen lejtő te-repet szondázta. Bizonyossá vált, hogy eza kutatás lényegében a tavaly rövid szaka-szon feltárt, magasabban fekvő római falrairányult, a mélyebben fekvő, korábbi falatnem tisztázta. A kutatási terület nyugati szélén elhe-lyezkedő, tavaly megkezdett rétegvizsgálószonda északi meghosszabbításával tisz-

táztuk az észak felé meredeken lejtő ré-tegsor további alakulását, azonosítottukazt az erősen agyagos réteget, amely egyjelentősebb hegycsuszamlásra vezethetővissza. A lejtését jól jellemzi, hogy a feltárt,mintegy 4 méteres szakaszon majdnemegy teljes métert esik. Ennek a rétegnek atetején foltokban apróköves járószint voltmegfigyelhető, amire a rendelkezésre állóteljes felületen rá is bontottunk. Mind a

járószintből, mind az alatta fekvő agyag-rétegből csak római leletek kerültek elő.

A hegycsuszamlás annak a későbbi rómaifalnak (2. kép: 1) a jelentős részét is magá-val sodorta, amelynek tavaly 2 méter hosz-szú szakaszát tártuk fel. A fal jellegzetes,hosszúkás alakúra lenagyolt mészköveitmegtaláltuk omladék formájában, annakészaki előterében. Az objektum keleti

folytatását is már jobbára csak omladékos

Southeast foreground of the “villa build-ings” (future building no.10) (Fig. 2) The excavation territory this year wasopened on the territory of future building

no. 10 with the extension of last year’s testtrench towards the north (2.5 – 6 m) andthe connection of two surfaces from lastyear. Despite the modern disturbancesthat sometimes extended into the archae-ological layers (concrete wall foundations,refuse pits), we could identify two trench-es running perpendicular to each otherfrom Sándor Garády’s 1934 excavation.(GARÁDY 1936) Here, he documented

the northern wall face he marked on hisground plan and the steeply sloping sur-face in front of it. It became clear that theearlier investigation had focused on theRoman wall lying at a higher level, a shortstretch of which was unearthed last yearalthough it did not clarify the lower lyingearlier wall. The continuation of the layer series

steeply sloping in a northwards directionwas clarified in the northern extension ofthe trench dug last year in order to exam-ine the stratification at the western edgeof the territory. A clayey layer was identi-fied. It came from a significant landslideand sloped down nearly 1 m over a 4 mstretch. On top of it, a fine gravely floorlevel was observed in spots over a lengthof 4 metres. This floor level was found

over the entire territory. Only Romanfinds were recovered both from the floorlevel and the underlying clay layer. Thelandslide had carried away a significantpart of the later Roman wall (Fig. 2: 1) ofwhich a 2 m long stretch was unearthedlast year. The characteristic limestoneblocks from the wall, which were roughlycarved to form an elongated shape, were

found in the form of a debris heap in



140

állapotban találtuk meg, a tavalyi 2 méte-res szakasz után további mintegy 3 méterhosszúságban. További felületi feltárással szerencsésen

tisztázható volt az előbb említett fal szint-je alatt elhelyezkedő korábbi római fal is.(2. kép: 2, 4. kép) A két jelenség a rétegsortanúsága szerint egyértelműen eltérő ko-rú, a korábbi jó 30 centiméterrel mélyeb-ben fekszik, továbbá tájolása is közelebbáll a kelet–nyugati irányhoz. E korábbi falvalójában egy 10-15 centiméteres kövek-ből agyagba rakott 85-90 centiméter szélesalapozás, melynek a legtöbb helyen 4 kőso-

ra maradt fenn. A kősorokat a lejtő irányútalajmozgás összesen 25-30 centiméterreltolta el egymáson. Az alapozáshoz tartozófelépítményt legkésőbb a magasabban fek-vő fal kialakításakor elbontották, maradvá-nyát, omladékát nem találtuk. Magát azalapot keleti irányban összesen 16 méterhosszan tártuk fel, de nem értük el sarkát,vagy lezáródását, szintén nem találtunk

becsatlakozó falra utaló nyomot. Mind azalapozást fedő rétegből, mind magából azalapból kizárólag római kerámiák, téglatö-redékek kerültek elő. A falak környezetének, illetve az ismertvillaépület(ek) délkeleti előterének pon-tos funkciójára utaló újabb régészeti je-lenség nem került elő idén, de a régebbi(1934. évi) feltárásokból ismerünk két sírta közelben, melyek talán összefüggenek a

falakkal. A terület mindenképp gondosankarbantartott részét képezhette a „villa-épületek” környezetének, erre utal a falakkivitele, és maga a megújítás ténye is.

A „villaépületek” (15. tervezett épület)(2. kép) A 15. épület tervezett kontúrján belülbővítettük meg tavalyi szondaárkunk terü-

letét. A teljes felület feltárására csak észa-

the wall’s northern foreground. The east-ern continuation of the feature was alsofound, mostly damaged, over a length of3 m continuing the 2 m long stretch un-

earthed last year. With the excavation of further surfaces,it became possible to clarify the earlierRoman wall as well below the level of theabove-mentioned wall. (Fig. 2: 2, Fig. 4) Based on this layer series, the two phe-nomena certainly came from differentperiods: the earlier one lay 30 cm deeperwith an orientation closer to east–west.This earlier wall actually represented the

remains of an 85-90 cm wide foundationbuilt from 10-15 cm sized stones placed inclay. Four stone rows of this wall were pre-served in most places. Soil perturbationshad pushed the remaining stone rows 25-30 cm down the slope. The superstructureof the foundation was pulled down whenthe upper wall was constructed at latest,and no remains or debris from it could

be found. The foundation was unearthedover a length of 16 m towards the eastwithout reaching its corner or closing andnothing suggested that there was a walljoining it. Only Roman ceramics and brickfragments were recovered from the layerabove the foundation and the foundationitself. No archaeological find was uncoveredthis year that revealed the exact function

of the area enclosed by these walls and thesouthern foreground of the known villabuilding(s). Two graves, which can perhapsbe linked to the walls, were brought to lightduring previous excavations (1934). Theterritory was a regularly maintained partof the area of the “villa buildings”, some-thing that can be ‘read’ from the qualityof the walls and the fact of the reconstruc-

tion itself.



141

2. kép: A „villaépületek” és délkeleti előterük

Fig. 2: “Villa buildings” and their southeast foreground



142

kon egy 4×12 méteres részlet esetébennem volt lehetőségünk, egy a folyamatbanlévő építkezést ellátó út miatt. A tavaly megtalált északnyugat–délke-

leti irányú átlagosan 80-90 centiméterszélességű mészkőfalat (2. kép: 3) idénösszesen 23,6 méter hosszan tárhattukfel, (5. kép) megismertük délkeleti sarkát,nyugaton azonban nem értük el a végét. Afalnak, mely részben földbe mélyített ala-pozásként értékelhető, 2-3 kősora maradtfenn. Az említett délkeleti falsaroknál egyegykorú, de csak 60-65 centiméter szélesfal csatlakozik be dél felől, merőlegesen.

(2. kép: 4, 6. kép) Ennek az északkelet–dél-nyugati irányú falnak egy szakaszát mun-katerületünk déli metszetétől 3 méterredélre tárta fel Garády Sándor, ott a fal be-csatlakozik a „3. villaépület” északnyugatisarkába. A fal fennmaradt részét szinténrészben földbe mélyített alapozáskéntértékelhetjük, 3-4 kősora maradt fenn,melyeket eleve a tereplejtéshez igazodva

alakítottak ki. Ez a fal érint egy korábbi,északnyugat–délkeleti irányú falat is (2.kép: 5) melyet déli metszetünk tövében 6,9méter hosszan tártunk fel. (7. kép) Nyu-gati végét falsarok, keleti végét 1,6 méterhosszú küszöbkő alkotja, erre a küszöbreépült rá a későbbi, északkelet–délnyugatifal a bejáratot leszűkítve. A fal 60 centi-méter széles, az alapozás 3 kősora maradtfenn.

A három említett fal egy hosszúkás ud-var határait alkotja, amely közös előtér-ként kötötte össze a Garády-féle 1. és 3.„villaépületeket”. Ebbe az udvarba ékelő-dik bele az a 6,9 méter hosszú, és legalább5 méter széles, eddig feltáratlan helyiség,aminek északi falát találtuk meg délimetszetünknél. Szintén ez az udvar fog-lalta magában a Garády által feltárt kutat

és pincét munkaterületünktől délnyugat-

“Villa buildings” (future building no. 15)(Fig. 2) The territory of the test trench from thelast year was enlarged within the planned

outlines of building no. 15. The entire sur-face was uncovered apart from a 4×12 msegment in the north occupied by a ser-vice road for the construction works.

Altogether 23.6 m of the northwest–southeast running, 80-90 cm wide lime-stone wall found last year (Fig. 2: 3) wasunearthed this year. (Fig. 5) Its southeast-ern corner was discovered not its westernend. Two-three stone rows were preserved

from the wall, which can be interpretedas a partly sunken foundation. From thesouth, a contemporary but only 60-65 cmwide wall joined it at a right angle at theabove-mentioned southeast corner. (Fig. 2:4, Fig. 6) Sándor Garády brought to lighta stretch of this northeast–southwest run-ning wall 3 m south of the southern cross-section of our excavation territory, where

the wall joins the northwestern corner of“villa building 3”. The preserved part ofthe wall also comprised a partly sunkenfoundation from which 3-4 stone rows werepreserved because they were adjusted tomatch the sloping surface. This wall con-nects to an earlier northwest–southeastrunning wall as well. (Fig. 2: 5) This wallwas recovered at the foot of the southerncross-section over a length of 6.9 m. (Fig.

7) A corner closes it to the west and a 1.6m long threshold stone in the east. Thelater northeast–southwest running wallwas built over this threshold stone narrow-ing the entrance. The wall is 60 cm wideand 3 rows of stone were preserved fromthe foundation. The three walls described above formthree borders of an elongated yard which

connected Garády’s “villa buildings” 1



143

ra. (2. kép: 6) Az udvart, valószínűleg márannak kialakításakor 30 centiméter vastag,gazdag leletanyagot, és a villa átépítésébőlszármazó építési törmeléket (téglák, ha-

barcs) tartalmazó réteggel töltötték fel. A feltöltés tetején apróköves járószintetalakítottak ki, ami egyenetlenül lejt északfelé. Az udvartól keletre szintén valószínű-síthető további helyiség jelenléte, erre utallegalábbis a délnyugat–északkeleti faltólkeletre, kisebb felületen feltárt habarcsosjárófelület és lekövezés. (2. kép: 7)

Az udvar északi előterében a római korirétegek jóval kevesebb leletet tartalmaz-

nak, a kőfalas periódushoz köthető objek-tum nem került itt elő, azonban két ennélkorábbi (római kori) cölöplyukat, (2. kép:8) és egy nagyobb kelet–nyugati irányú kö-zépkori árkot (2. kép: 9) azonosíthattunk. Északkelet–délnyugati irányú szondaár-kaink segítségével legalább három, a falakmegépítését megelőzően kialakult, de mégrómai leleteket adó réteget tárhattunk fel.

Ezek egyikéhez köthető a két cölöplyuk,és egy erősprofilú fibula. Szintén kiemel-kedő lelet az udvar feltöltéséből származóemailos fibula. A 15. tervezett épület feltárásának kü-lönös jelentőségét részint az adta, hogy avilla jelentős új részeit ismerhettük meg,és eddig ismeretlen helyiségekről szerez-hettünk tudomást. Másrészt igazolódottaz a korábbi sejtés is, hogy az úgynevezettt

1. és 3. villaépületek valójában egyetlennagyobb épület részeit képezték a villalegteljesebb kiépítésének korszakában.

„Bejárati komplexum” (18. és 20. tervezettépületek) (3. kép) A beruházó által kitűzött, és lemélyítettépületkontúrokon belül, és részben az azo-kon keresztül múlt évben megnyitott szon-

daárkunk területén folytattunk feltárást.

and 3 as a common foreground. The 6.9m long and at least 5 m wide not yet un-earthed room of which the northern wallwas found at the southern cross-section,

was wedged into this yard. The well andthe cellar unearthed by Garády southwestof this newest excavation area also stood inthe yard. (Fig. 2: 6) The yard was filled inwith a 30 cm thick layer containing a richfind material and building debris fromthe reconstruction of the villa (bricks andmortar) probably during its construction.

A fine gravely floor level was built over itthat sloped unevenly northwards. Another

room must have stood east of the yard aswell based on the presence of a mortaredfloor level and a smala area of stone pave-ment unearthed east of the southwest–northeast running wall. (Fig. 2: 7) The Roman period layers contained farfewer finds in the northern foreground ofthe yard. No feature from the stone wallperiod was recovered here, but it was possi-

ble to identify two earlier (Roman period)postholes (Fig. 2: 8) and a large east–westrunning medieval ditch. (Fig. 2: 9) At least three layers were revealed in thenortheast–southwest running test trench-es. Although these layers were depositedbefore the wall was built they still yieldedRoman finds. The two postholes and astrongly profiled brooch could be linkedwith one of these layers. The enamelled

brooch found in the fill of the yard is yetanother notable find. The special significance of the excava-tion of the territory of future building no.15 was that we could study significant newparts of the villa and identify new rooms.It could also be corroborated that villabuildings 1 and 3 were parts of a singlelarger building in the period when the

villa reached its largest extent.



144

3. kép: A „bejárati komplexum”Fig. 3: “Entrance complex”



145

A 18. épület területén a római réteg te-tejének kibontása után jelentkezett a mártavaly is tapasztalt, szórtköves, gazdagabbleletanyagot tartalmazó járószint, és egy

tavaly kibontatlanul hagyott beásott ob-jektum, kisebb gödör foltja. (3. kép: 10) Agödör kibontása után, a járószint elbontá-sa, és a további mélyítés során a kerámia-töredékek mellett 3 darab Kr. u. 2. századinagybronz (egy igen kopott Nerva, egyHadrianus, és egy Antoninus Pius), és egyezüst fülbevaló is előkerült. A római rétegaljának elérésére csak egy 1,5 méter széles,észak–déli szondában, és egy kisebb, 1×2

méteres felületen volt lehetőségünk, itt azelőzetes várakozásoknak megfelelően ki-rajzolódtak a már 2003-ban és 2005-benis érintett gerenda konstrukciók nyomai.Szondánk területén 3 darab 30 centiméterszéles kelet–nyugati gerendanyom, (3. kép:11) és egy 50 centiméter széles észak–déliárok (3. kép: 12) került kibontásra. A jelen-ségek betöltéséből csekély számú, római

kerámiatöredék került elő. Tavalyi kutatóárkunknak a két tervezettépület közé eső szakaszán két helyen voltszükséges további feltárást végeznünk. A18. épület közelében legutóbb csak folt-ban dokumentált 120 centiméter szélesészak–déli árok (3. kép: 13) egy szakaszátbontottuk ki. Az árkot a római réteg tete-jébe vágták, betöltéséből néhány rómaikerámiatöredék és egy római üveg töredé-

ke került elő. Az objektum jelentőségétaz adja, hogy valószínűleg rendszert alkotazokkal a hasonló rétegtani szituációt mu-tató árkokkal, melyeket 2005-ben a 12.,16., 19., idén pedig a 15. épület területéntárhattunk fel. Az árkok némelyikéből kö-zépkori leletek is előkerültek. A két tervezett épület közt idén megku-tatott másik jelenségcsoport a 20. épület

keleti széle közelében helyezkedik el. Itt

“Entrance complex” (future buildings 18and 20) (Fig. 3) The excavation continued on the areaof the test trench opened last year within

and partly across the outlines of the fu-ture buildings marked out and deepenedby the developer. The gravely floor level containing a richfindmaterialfoundlastyear,andthedisco-louration marking the location of a pit thatwas not unearthed last year appeared afterclearing of the top of the Roman periodlayer in the area of future building no. 18.(Fig. 3: 10) After the pit was excavated, the

floor level was cleaned and the excavationcontinued downwards. Three large bronzecoins from the AD 2nd century (a heavilyworn Nerva, a Hadrian and an AntoninePius) and a silver earring were collected inaddition to ceramic shards. The bottomof the Roman layer could only be reachedin a 1.5 m wide north–south running testtrench and over a small 1×2 m surface

where the traces of the timber construc-tions already observed in 2003 and 2005were, as expected, outlined. Three 30 cmwide east–west oriented timber imprints(Fig. 3: 11) and a 50 cm wide north–southrunning ditch (Fig. 3: 12) came to lightin the test trench. A few Roman potteryshards were recovered from the featurefills. Excavations had to be conducted in two

parts of the test trench from the last yearbetween the two future buildings. A stretchof the 120 cm wide north–south runningditch (Fig. 3: 13), previously documentedonly in spots, was uncovered next to theplace of future building no. 18. The ditchhad been was dug into the top of the Ro-man period layer. Its fill contained a fewRoman shards and a fragment of Roman

glass. The significance of the feature lies



146

2005-ben egy több mint 16 méter hosz-szan kelet–nyugati irányban követhető1,5-2 méter széles köves omladék hirtelenészaki irányú fordulását, tőle északra pe-

dig egy ugyancsak kelet–nyugati fal kisze-dési árkát figyelhettük meg. Néhány tégla,és festett vakolattöredék már múlt évbensejttette a hely kiemelkedő jelentőségét avilla bejárati épületegyüttesének értelme-zése, értékelése szempontjából. A továb-bi feltárások során a falkiszedés árkánakérintett szakaszát kibontva megtaláltuk afal 80-85 centiméter széles alaptestét, ésa fal sarkánál megmaradt, a felmenő falat

képező 1. és 2. kősort. (3. kép: 14, 9. kép) Anagyobbrészt még a római korban elbon-tott fal tehát az omladékhoz hasonlóanészak felé fordul. Az omladék köveinekfelszedése során több kidolgozott kváderkerült elő, ezek utalnak a falsarok eredetiszerkezeti kialakítására. A falon kívül, an-nak keleti oldalán a köves omladék alatt

4. kép: A „villaépületek” délkeleti előterében találtfalak feltárás közbenFig. 4: Walls in the southeast foreground of the “villabuildings” during excavation

in the fact that it probably belonged tothe system of ditches found in a similarstratigraphic position in the area of futurebuildings nos. 12, 16 and 19 in 2005, and

in the area of future building no. 15 thisyear. Some of the ditches also containedmedieval finds. The other group of phenomena investi-gated in the area between the two futurebuildings this year was located next to theeastern edge of the area of future buildingno. 20. In 2005, it was discovered that thesudden turn to the north of a 1.5 – 2 mwide concentration of stone debris could

be followed along a length of 16 m in aneast–west direction. This debris concen-tration also had a removed wall runningeast–west to its north. A few bricks andpainted plaster fragments had already in-dicated the significance of the area withrespect to the interpretation and evalu-ation of the entrance building complexof the villa. After the excavation of the

removed wall, the 80-85 cm thick founda-tion and the first and second stone rows ofthe vertical wall preserved at the corner ofthe wall (Fig. 3: 14, Fig. 9) came to light.Similarly to the concentration of stone de-bris, the wall, the larger part of which hadbeen pulled down in the Roman Period,turned northwards. As the stones in thedebris concentration were lifted, severalashlars were found that revealed the origi-

nal structure of the wall corner. A numberof roofing tiles, iron nails from the roof anda debris heap comprised of mortar, plasterand painted plaster fragments were foundover a surface of 3×1.5 m beneath thestony debris outside the wall to the east.(Fig. 3: 15) Painted plaster formed largecoherent blocks in a few places, and thepatterns (marble imitation, floral motifs

and a panel motif) imply that the frescos



147

több tetőfedő tégla, a tetőhöz tartozó

vasszegek, majd 3×1,5 méter kiterjedésűfelületen habarcsos, vakolatos, festett va-kolattöredékes omladék került elő. (3. kép:15) A festett vakolat helyenként nagyobbösszefüggő blokkokat alkotott, a minták(márványozás, növényi motívumok, ka-zetta-minta) alapján feltételezhető, hogya freskók egyetlen helyiség falfestéséheztartoznak, és valószínűleg nagyobb felü-letek összeállítására, rekonstruálására al-

kalmasak. (8. kép) A festett, és festetlentöredékek közt egyaránt előfordult egy-egyégett darab. Ezek, és néhány faszén, féligkiégett agyagtégla töredék szintén utaltakaz épület tűz általi pusztulására, akárcsaka 20. épület területén, nagyobb felületenkibontott paticsos, agyagtégla töredékes,szenes pusztulási réteg. A freskós omla-dék határait az idén megkutatott felülettel

nem értük el, jelentősebb része maradt

5. kép: A „villaépületekhez” tartozó udvar részlete északnyugatrólFig. 5: Detail of the yard of the “villa buildings” from the northwest

came from a single room. It seems likely

that it will be possible to refit and recon-struct large surfaces from them. (Fig. 8) A few burnt pieces were also found bothamong the painted and the unpaintedfragments. These and a few pieces of char-coal and half-burned clay brick fragmentssuggest that the house burned down. Asimilar interpretation could be read fromthe destruction layer of daub and adobefragments and charcoal uncovered over a

large surface in the area of future buildingno. 20. It did not prove possible to reachthe edges of the fresco debris on the sur-face investigated this year; a significantpart was left intact north–northeast of theexcavation.

It was possible to follow the above-men-tioned east–west running removed wallalong what would be nearly the entire

width of the future building while the re-



148

8. kép: Freskós omladék a„bejárati komplexumtól”délkeletreFig. 8: Fresco debrissoutheast of the

“entrance complex”

7. kép: A„villaépületekhez”tartozó udvar részletenyugatrólFig. 7: Detail of the yardof the “villa buildings”from the west

6. kép: A„villaépületekhez”tartozó udvar részleteészakkeletrőlFig. 6: Detail of the yardof the “villa buildings”

from the northeast



149

érintetlen feltárásunktól észak–északke-letre. A 20. épület helyén megnyitott munka-területünkön a már említett kelet–nyugati

kiszedett falat csaknem a tervezett épületteljes szélességén végig követhettük. Csaka megkutatott terület nyugati határa előtt1 méterrel fordult a falkiszedés, és az alattmeghagyott falalap újra északra. (3. kép:14, 11. kép) Innen északi irányba megintcsak a kutatási terület északi határáig hú-zódott az egykori fal. (3. kép: 16) Az északimetszet közelében egy rövid szakaszon afal felmenő része is épen maradt, a ráterü-

lő járószint tanúsága szerint itt átjáró, aj-tónyílás lehetett rajta. (3. kép: 17) A kisze-dett fal által határolt téglalap (körülbelül13×8 méter) alkotta a bejárati komplexumnéven ismertté vált épület déli traktusát,záródását. Az egykori fal által határolt te-rületen belül a tér további osztására egy 85centiméter széles négyzetes falazott pillér,(3. kép: 18) és egy 60 centiméter szélessé-

gű észak–déli fal (3. kép: 19) utalt. Utóbbi a bejárati komplexum délkele-ti sarkában kialakított, mintegy 4 méteroldalhosszúságú helyiségsort határolt,aminek két helyiségét érintettük feltárá-sunkkal. (3. kép: 20-21, 12. kép) A délebbi,nagyjából négyzetes arányú helyiség (3.kép: 20) az épület délnyugati sarkát fog-lalja el, a tőle keletre, a falán kívül talált,fentebb leírt freskós omladék valószínűleg

ehhez a helyiséghez köthető. A helyiségészaki fala szintén 60 centiméter széles,alapozása és felmenő fala szintén megma-radt rövidebb szakaszon. (3. kép: 22) Azészakabbi helyiség (3. kép: 21) belterébensok terrazzo és habarcstöredék feküdt apusztulási szinten, de festett töredékeketa feltárt keskeny sávban nem találtunk. Ahelyiség lakó funkciója így is valószínűsít-

hető.

moved wall and the preserved foundationunder it turned to the north only 1 m be-fore the western edge of the investigatedterritory (Fig. 3: 14, Fig. 11) in the area of

future building no. 20. The removed wallran in a northerly direction to the north-ern edge of the excavation territory. (Fig.3: 16) The upper part of the wall was alsopreserved along a short stretch near thenorthern cross-section where an opening,a door, may have been placed based onthe floor level which spread over it. (Fig. 3:17) The oblong (ca. 13×8 m) area edgedby the removed wall formed the southern

wing and the end of the building calledthe entrance complex. Within the spaceenclosed by the former wall, a square 85cm wide walled pillar (Fig. 3: 18) and a 60cm wide north–south running wall (Fig.3: 19) attested to the way this space hadbeen divided.

The latter wall edged a row of roomswith 4 m long sides in the southeast cor-

ner of the entrance complex. Two roomscame to light here. (Fig. 3: 20-21, Fig. 12) The southerly, more-or-less, square room(Fig. 3: 20) occupies the southwest cor-ner of the building, and the fresco debrisfound outside the wall to its east probablycame from this room. The northern wallof the room was also 60 cm wide, and itsfoundation and vertical wall were also pre-served along a shorter stretch. (Fig. 3: 22)

Many terrazzo and mortar fragments layon the destruction level in the northernroom (Fig. 3: 21) but no painted fragmentswere discovered in the narrow unearthedband. Nevertheless, it must have served assome kind of a dwelling. It was characteristic of the completebuilding segment enclosed by the pulled-down main wall that a definite destruction

layer comprising many daub and clay brick



150

A kiszedett főfal által határolt teljesépületrészt jellemezte, hogy a szétterített,nagyobbrészt a falkiszedésekből származókőanyag alatt közvetlenül, határozott, sok

paticsot, agyagtégla töredéket és faszenettartalmazó pusztulási szintet találtunk. Apusztulási rétegben több, helyben összela-pult, összeállítható konyhaedényt, megol-vadt üvegedényt, elszórt vaseszközöket, ésegy letört dárdahegyet találtunk, melyekegyüttesen utaltak az épületrész erősza-kos, tűz általi pusztulására. A pusztulásiréteg fölötti kövek, és maguk a falkiszedé-sek pedig a pusztítás után, még a római

korban az épület ezen részének tudatosfelszámolását mutatják. Az átlagosan 10centiméter vastag pusztulási réteg alatt azépület jelentős részén, főként északon tö-mör, kőzúzalékos-apróköves járószinteketbonthattunk ki, a járószint megújításáracsak a már említett pillér közelében lát-hattunk példát. A „bejárati komplexumot” körülvevő, el-

kerített terület határait is megismerhettüknyugati és déli irányban. Ezeket a felszínrealapozott, száraz falazatú kőfalak jelöltékki. A nyugati kerítésfal (3. kép, 23) alsóhárom kősora csaknem 4 méter hosszanmaradt fenn. (10. kép) Ez a falszakaszfolytatása a 8. épület alatt feltárt nyugatikerítésfalnak. A kerítés és az épület közöttitt egy keskeny (körülbelül 1 méter szé-les) folyósószerű átjáró alakult ki, (3. kép:

24) aminek a felszínén szintén aprókövesbedöngöléssel alakítottak ki járófelületet.Ez az átjáró az épülettől délre eső kisebbhátsó udvarra (3. kép: 25) vagy kertre veze-tett. A hátsó udvar szélessége mintegy 3,5méter volt, szilárd járófelületet itt nemalakítottak ki, de az épület használatánakmegfeleltethető szinten igen sok háztar-tási hulladékot, elsősorban kerámiatöre-

déket találtunk kiszórva. A déli, hegy felőli

fragments and charcoal lay beneath thescattered stone material mostly comingfrom pulled-down walls. Crushed kitch-en ware which can be refit, molten glass

vessels, scattered iron tools and a brokenspearhead were found in the destructionlayer. Together these objects attest to thedestruction of the building in an aggressivefire. The stones above the destruction layerand the removed walls show that this partof the building was deliberately destroyedin the roman Period. Compact floor levelsof rubble and gravel were uncovered over alarge part of the building, especially in the

north, under the on-average 10 cm thickdestruction layer. The renewal of the floorlevel could only be demonstrated near theabove-mentioned pillar. The borders of the enclosed areaaround the “entrance complex” could alsobe identified in the west and the south.The outlines of thee rooms were formedby dry-wall stone walls established on the

ground surface. Only the lower three stonerows were preserved along a length of 4 mfrom the western fencing wall. (Fig. 3: 23,Fig. 10) This marks the continuation ofthe western fencing wall brought to lightin the area under future building no. 8. Anarrow (ca. 1 m wide) corridor-like pas-sage was formed here between the fenceand the building. (Fig. 3: 24) The floor lev-el surface of the corridor was constructed

from rammed gravel. This passage mayhave led to the small backyard (Fig. 3:25) or garden south of the building. Thewidth of the backyard was about 3.5 m.It did not have a solid floor level. A verylarge amount of household refuse, espe-cially ceramic shards, were thrown here ata level concurrent with the time the build-ing was in use. Only a short stretch of the

southern fencing wall survived towards the



151

kerítésfalnak csak rövid szakasza maradtfenn a nyugati kerítésbe történő becsat-lakozásánál, (3. kép: 26) de ugyanennek afalnak 7 méter hosszú szakaszát tártuk fel

2005-ben a 18. épület területén. (3. kép:27) Úgy tűnik, a „bejárati komplexum”körül elkerített terület keleti határa a 18.és 14. épületek között lehetett, erre utalaz is, hogy az északi kerítés is követhetővolt még a 18. épülettől északra (2002.évi feltárás), de onnan tovább kelet felémár nem. A villa kőperiódusát megelő-ző, gerendavázas konstrukciók nyomát a20. épület területén is megtaláltuk, a 18.

épület területén feltárt három kelet–nyu-gati irányú gerendanyom vonalában. Itt,a „bejárati komplexum” hátsó udvarátóldélre is három párhuzamos gerenda árkáttárhattuk fel, (3. kép: 28) de további két,észak–déli gerendanyomot is találtunk akésőbbi kőépület déli traktusának közepé-nél. (3. kép: 29) Az úgynevezett „bejárati komplexumot”

érintő idei feltárás jelentőségét az adta,hogy határaival együtt ismerhettük megaz épület déli traktusát, amely immárbiztosan állítható, freskós, terrazzós, téglafedésű lakórészt is magában foglalt. A fel-tárt freskótöredékek az első ismert, a Test-vérhegyi villához köthető falfestmények.Ugyanakkor épp az említett lakórész jelen-tős része kívül esett a kutatási területen,így jellegéről, beosztásáról és belső díszíté-

séről épp csak kezdeti benyomásokat sze-rezhettünk. A feltárt rétegsor, különösen amarkáns pusztulási réteg fontos adalékulszolgált az épület, és a gazdaság történe-téhez, mely a leletanyag kiértékelése utánlesz részletezhető. A villa kőperiódusátmegelőző fa konstrukció újabb feltárt rész-letei szintén elősegítik a legkorábbi rómaiterülethasználatnak, a beépítés jellegének

és kiterjedésének körvonalazását.

hill where it met the western fencing wall(Fig. 3: 26) while a 7 m stretch of the same

wall was uncovered in the area of futurebuilding no. 18 in 2005. (Fig. 3: 27) Theeastern edge of the territory around the“entrance complex” seems to have beenbetween the areas of future buildings nos.18 and 14. This is implied by the fact thatthe northern fencing wall could even befollowed north of the area of future build-ing no. 18 (excavation in 2002), but notfarther toward east. Traces of the timber

construction preceding the stone phase ofthe villa were found on the area of futurebuilding no. 20 as well, in line with thethree east–west oriented timber imprintsunearthed in the area of future buildingno. 18. The depressions from three paral-lel timbers were also unearthed here, southof the backyard of the entrance complex(Fig. 3: 28) while two more north–south

oriented timber imprints were discovered

9. kép: A „bejárati komplexum” délkeleti falsarkaFig. 9: Southeast wall corner of the “entrance complex”



152

11. kép: A „bejáratikomplexum” déli traktusadélnyugatrólFig. 11: Another viewof the south wing of the“entrance complex” fromthe southwest

12. kép: A „bejáratikomplexum”lakóhelyiségeinek részletea feltárás során

Fig. 12: Detail of thedwelling rooms of the“entrance complex”during excavation

10. kép: A „bejáratikomplexum” déli traktusadélkeletrőlFig. 10: Southern wing ofthe “entrance complex”from the southeast



153

Mivel a megmaradt falrészletek, és épfal alapok elvi lehetőséget nyújtanak a„bejárati komplexum” érintett, építésze-tileg a villa egyik legértékesebb részének

műemléki bemutatására, a feltárt területszakszerű visszatöltésére a KÖH ilyen irá-nyú határozata nyomán, még a feltárásokfolyamán sor került. A „villaépületek” tel-jes bemutatásának elvi lehetősége szinténtovábbra is adott, a lehetőség fenntartásáta KÖH az idén feltárt részekre is kiterjesz-tette.

Havas Zoltán


GARÁDY 1936 – Garády S.: Ásatások azóbudai Lepold-téglagyár mellett. ArchÉrt49 (1936) 88–96.HAVAS 2006 – Havas Z.: Szondázó jelle-gű és megelőző feltárások az úgynevezettTestvérhegyi villa területén és környezeté-

ben. Aqfüz 12 (2006) 87–98.LÁNG 2004 – Láng O.: Újabb adatok azúgynevezett testvérhegyi villa topográfiaihelyzetéhez. Aqfüz 10 (2004) 90–105.LÁNG 2005 – Láng O., Budapest, III., ker.,Bécsi út 310. (Hrsz: 20023/13, 20023/22)

Aqfüz 11 (2004) 214–215.

lying in the middle of the southern wingof the later stone building. (Fig. 3: 29) The significance of the excavation of thisyear in the so-called “entrance complex”

lies in the fact that it was possible to studythe southern wing of the building togetherwith its edges. It is already certain that thisarea housed a residence with a brick roofand decorated with frescos and terrazzo.The unearthed fresco fragments are thefirst wall paintings that can be linked withthe Testvérhegy villa. At the same time,a large part of the above-mentioned resi-dence lay outside the excavation territory,

so that it was only possible to firm early im-pressions of its features, arrangement andinterior decoration. The unearthed layersequence and especially the clear destruc-tion layer provided important data on thehistory of the building and the farm. It willonly be possible to go into greater detailconcerning this data after the find materialis analyzed. The recently unearthed details

of the timber construction preceding thestone phase at the villa contribute to therecognition of the features and extent ofthe earliest Roman land use and buildingin of the territory. As the preserved wall fragments and theintact wall foundations that the “entrancecomplex” of this monument, one of thearchitecturally most valuable parts of thevilla, be shown to the public, the uncov-

ered area was already properly refilled dur-ing the excavation following the relevantdecision of the KÖH. The theoreticalpossibility for the complete exhibition ofthe “villa buildings” remains open and inorder to keep this option open the KÖHextended this decision to the architecturaldetails unearthed this year as well.

Zoltán Havas



154

2006. június 6. és december 20. között aBudapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesz-tési Rt. megbízásából szondázó régészeti

feltárást végeztünk a III. Csúcshegy-Har-sánylejtő területén épülő lakópark terü-letén. Az 1996-ban Zsidi Paula (ZSIDI1997), majd 2005-ben jelen cikk szerző-inek vezetésével végzett próbafeltárások(HAVAS–KÁRPÁTI–SZILAS 2006) alelőhely rendkívül összetett voltát, többrégészeti korszak együttes jelenlétét prog-nosztizálták a területen. Ennek, valamint

a feltárási terület nagyságának (3,6 hek-tár), szűkös és a télbe nyúló határidejénekfigyelembevételével kellett kialakítani azta munkastruktúrát, mely a nagylétszámúkézi munkaerő (60 fő) és technikuslét-szám (8+1 fő), 3 dokumentáló és egyirányító régész állandó jelenlétét, vala-mint külön e munkára szerződtetett geo-déziai cég alkalmazását tette szükségessé.Munkánkat segítette továbbá a régészeti

bázison szeptember folyamán kialakítottmosó-, válogató- és restauráló műhely,mely a feltárás decemberi befejezéséig azelőkerült leletanyag 1/6-át feldolgozásraalkalmas állapotba hozta. A beruházói szándékhoz igazodva akutatás első ütemében az északi, azaz az

Aranyhegyi-patak egyik jobb oldali mel-lékpatakjától a Solymári-völgy felé eső,

mintegy 9,4 hektáros területrészen vé-

Próbafeltárás a csúcshegyirómai villa környezetében II.

(Budapest, III. ker., Harsánylejtő, Hrsz.:20545, 20646, 20655/5, 20655/5, 20655/6)

Test excavation in theregion of the Roman villa onCsúcshegy II

(Budapest III, Harsánylejtő, Lrn: 20545,20646, 20655/5, 20655/5, 20655/6)

Between June 5 and December 20, 2006,test excavations were conducted in theterritory of the residential park to be built

on the territory of Budapest III, Csúcs-hegy-Harsánylejtő. The excavations werecommissioned by the Budapesti Ingat-lan Hasznosítási és Fejlesztési Rt (Buda-pest Real Estate Use and DevelopmentRt.). The test excavations conducted byPaula Zsidi in 1996 (ZSIDI 1997) andthe authors of the present paper in 2005(HAVAS–KÁRPÁTI–SZILAS 2006) sug-

gested that a very complex site and theappearance of several archaeological pe-riods could be expected on the territory.The working strategy that necessitated thepermanent attendance of many manualworkers (60 individuals) and technicians(8+1 individuals) and 3 archaeologistswho documented the work and an archae-ologist who directed the excavations andthe employment of a geodetic company

was brought together with respect to theabove conditions, the extent of the terri-tory (3.6 ha), and the short time frame forthe work, which included an early winterperiod. A workshop was set up at the ar-chaeological base to help our work. Thefinds were washed, selected and conservedhere so that one sixth of the recovered findmaterial was ready for analysis by the end

of the excavations in December.



155

geztük munkánkat, ahol a leendő utcákés az őket – a terepen meglévő jelentősszintkülönbségek miatt – a hegy felől kí-

sérő bevágás, rézsű területén alakítottukki 6 kutatószondánkat. (1. kép) Az 1. árokészakkelet–délnyugati, azaz lejtőiránybanszelte át a hegyoldalt, látványosan repre-zentálva a különböző terepszintek (te-rasz-szintek) és régészeti korszakok közöttfennálló kapcsolatrendszert. A 2., 3., 4., 5.,6. árkok többnyire szintvonalat követő ke-resztirányú kutatószondák voltak, melyek

a középtájt kissé kiemelkedő térszín észa-

In conformation with the intentions ofthe developer, the first phase of the exca-vations was conducted in the northern, ca

9.4 hectares territory that extended alongone of the right-side tributaries of the

Aranyhegyi stream towards the Solymárvalley. Six test trenches were opened overthe area of the future street network andthe banks that would be built along thosestreets because of significant altitude dif-ferences over the territory. (Fig. 1) Trench1 sloped from northeast–southwest and

spectacularly reflected the contact system

ásatás 1996

ásatás 2005

ásatás 2006

0 300m

Testvérhegyi villa1.

1.

1.

2.3.

3.

3. 4.

6.

5.

4.

Csúcshegyi villa

Római út

B é c s

i ú t

S o l y m á r v ö l g y i ú

t

V i r á g o

s n y e r e

g ú t

H a r s á

n y l e j t ő

1. kép: III. Csúcshegy-Harsánylejtő: az eddigi kutatások ásatási felületeiFig. 1: III, Csúcshegy-Harsánylejtő: surfaces of investigations conducted to date



156

ki és déli, enyhén lejtő oldalának régészetiintenzitásban tapasztalható nagyfokú kü-lönbözőségére mutatott rá. Az árkok átla-gosan 12-16 méteres szélesek voltak, (2.

kép) ám ez a szám egy-egy rézsűszakaszesetében a 30-40 métert is elérte. Az ígykapott felületek némelyike már telepü-lésszerkezeti következtetések levonását islehetővé tette. A december 20-ig terjedőidőszakban 35500 négyzetméternyi te-rületet tártunk fel, ám több szakaszon alelőhely többrétegűsége okán nagysága a40000 négyzetmétert is elérte. A feltárás a kutatott terület mérete

mellett természetföldrajzi, geomorfológi-ai adottságai miatt is megkülönböztetettfigyelmet érdemel. A lelőhely ugyanis aBudai-hegységbe ékelődő Pilisvörösvári-árkot délnyugatról kísérő, a Csúcs-hegy

2. kép: Az 1- 3. árkok kereszteződésének intenzív régészeti fedettsége. LégifelvételFig. 2: Intensive archaeological investigations at the crossing point of trenches 1-3. Aerial photo

between the various altitudes (terracelevels) and archaeological periods. Testtrenches 2, 3, 4, 5 and 6 mostly ran trans-versally following the contour lines of the

land, which demonstrated the significantdivergences in archaeological material in-tensities in the slightly sloping northernand southern edges of the surface, emerg-ing gently in the middle of the territory.The trenches were 12-16 m wide on aver-age (Fig. 2) and even up to 30-40 m wherethe trench ran on a slope. Some of thesurfaces opened in these trenches provedlarge enough to observe the settlement

structure. By December 20 a territory of35,500 square meters had been broughtto light, increasing increased to 40,000square meters in a few places because ofthe multi-layered feature of the site. The



157

(444 méter) – Vihar-hegy (453 méter)tömbjét magában foglaló sasbérces vo-nulat északkeleti oldalában, a két rögötelválasztó Virágos-nyereg alatt terül el.

E – minden bizonnyal az Aranyhegyi-patak terasz-szintjeit is magában fogla-ló – hegylábfelszín-zóna jelentékeny eró-ziós tevékenység színtere volt az elmúltévszázadokban, melynek nyomát a tereptermészetes süllyedéseiben megfogottagyagos-kőtörmelékes feltöltődési szintekszemléletesen reprezentálják. A 2006-os ásatási szezon alatt 1857objektum feltárását végeztük el, melyek

7 korszak leletanyagát tartalmazták. Azeddigi három kutatás nyomán így mármintegy 2200 régészeti jelenség ismert aterületről, melyek számát az elkövetkezőévek kutatásai minden bizonnyal továbbfogják szaporítani. (SZ.G.)

Neolitikum, rézkor A Harsánylejtő betelepültségének jelen-

leg ismert legkorábbi emlékei a késő neo-litikum és a középső rézkor időszakábólszármaznak. E két korszak településeineknyomai az Aranyhegyi-patak völgye fölöttemelkedő alsó plató kőzetlisztes agyagosaltalajú felszínén, a feltárási terület észak-keleti részén (1. és 6. árok) kerültek elő. (1.kép) A települések déli és nyugati széleitnagyjából e geológiai jelenséghez igazod-va figyelhettük meg, míg a lejtő magasabb,

kőtörmelékkel fedettebb területeit mind-két korszak régészeti jelenségei elkerülték. A neolitikum késői szakasza jelenlegmég kevéssé ismert a főváros területén,így a korszak emlékeinek előkerülése lelő-helyünkön különös jelentőségű Budapestújkőkorának vizsgálata szempontjából. Afőváros vidéke az eddigi kutatások alapjána dunántúli Lengyel-kultúra elterjedési

területéhez tartozott, amely a kedvező

excavation deserves special attention be-cause of its size as well as its geographicaland geomorphological character. The sitecan be found under the Virágos-saddle

which separates Csúcs hill (444 m) andVihar hill (453), two blocks in the north-eastern side of the horst range rising alongthe Pilisvörösvár ditch wedged into theBuda hills. This foothill area, which cer-tainly included the terrace levels of the

Aranyhegyi brook as well, was the scene ofsignificant erosion activity in past centu-ries. Traces of this erosion are expressivelyillustrated by the sediments composed of

clay and stone debris trapped in naturaldepressions in the land relief.

Altogether 1,857 features with the findmaterials from 7 periods were unearthedin the 2006 excavation season. As the resultof the three investigations, 2,200 archaeo-logical features have been brought to lightin this territory. This number will certainlyincrease with future investigations. (G.Sz.)

Neolithic, Copper AgeThe earliest settlement remains at

Harsánylejtő came from the Late Neo-lithic and the Middle Copper Age. Thetraces of settlements from these periodswere found in the northeastern part of theexcavation area, on the lower plateau ofthe Aranyhegyi brook, characterized by aclayey stone-powder subsoil (trench 1 and

6). (Fig. 1) The southern and western edg-es of the settlements were adjusted to thisgeological formation, while the archaeo-logical phenomena from both periodswere missing on the more elevated areasof the slope covered with stone debris.

The late phase of the Neolithic is barelyknown in the territory of the capital, sothe discovery of remains from this period

is of special importance with respect to



158

átkelési lehetőségeknek köszönhetően,Budapest környékén átlépve a Dunát,a Gödöllői dombvidékre is kiterjesztet-te befolyását, anyagi kultúrájában is ki-

mutatható intenzív kapcsolatokat ápol-va a Tiszavidék egykorú népességével.(KALICZ 1985, RACZKY et al. 1997)Lelőhelyünkön ezt az időszakot jelenlegnéhány kisebb és egy nagyobb méretű gö-dörből származó kevés leletanyag képvise-li. A lelőhely, jelentős településtörténetiadatokon túl, a Dunántúl és a Tiszavidékkapcsolatainak megismeréséhez is jelen-tős információkkal szolgálhat. A gödrök

leletei közül, az edénytöredékek mellett,őrlőkövek, kőpengék, állatcsontok, és je-lentős mennyiségű kagylóhéj előkerülésétkell megemlítenünk.

A lelőhely középső rézkori betelepültsé-ge, – amelynek nyomai a plató északi lejtő-jéről, a Solymárvölgyi útról korábban márismertté váltak (T. LÁNG – M. VIRÁG– HAVAS 2005) –, a középső rézkor végére,

az úgynevezett Protoboleráz-horizont idő-szakára keltezhető. (KALICZ 1991, 2001,HORÁTH 2001. stb.) A Harsánylejtőn2006-ban végzett ásatás során a településdélnyugati részén két, egymástól nagyobbtávolságban elhelyezkedő nagyméretű éstöbb kisebb, részben csoportokat alkotó,néhány esetben későbbi korok által meg-bolygatott gödröt tártuk fel. A nagyméretű,460×350 és 320×300 centiméter átmérő-

jű, 90, illetve 80 centiméterig lemélyítettgödrök gazdag leletanyagot tartalmaztak:hamus, égéstermékes betöltésükből jel-legzetes kerámiatöredékek, állatcsontok,nagyméretű paticstöredékek, kövek kerül-tek elő. Az egyik gödör aljában (SE 1649)többszöri tüzelés nyomát is észleltük. (3.kép) A kisebb objektumok a megfigyelhetőesetekben kerek, lapos aljú, kissé méhkas-

szerűen öblösödő oldalú gödrök voltak,

the investigation of the Neolithic periodin Budapest. Past investigations suggestthat the area of the capital was part of theoccupation territory of the Transdanubian

Lengyel culture. These people, realizingthe favorable fording possibilities crossedthe Danube at Budapest and extendedcultural influence to the Gödöllő hills andestablishing intensive contacts with thecontemporary populations in the Tisza re-gion, as it can be seen the material culture.(KALICZ 1985, RACZKY et al. 1997) Afew finds from a few large and small pitsrepresent this period at the site. Beside

significant settlement historical data, thesite offers important information on thecontacts between Transdanubia and theTisza region. From among the finds of thepits, shards, querns, stone blades, animalbones and a large number of bivalve shellsshould be mentioned.

The Middle Copper Age settlement atthe site, traces of which were already de-

scribed from the northern slope of the pla-teau in Solymárvölgyi Road, (T. LÁNG – M.VIRÁG – HAVAS 2005) can be dated to theso-called Protoboleraz horizon at the endof the Middle Copper Age (KALICZ 1991,2001, HORVÁTH 2001, etc.). Two largepits dug far from each other and numeroussmaller pits were unearthed sometimesin smaller groups and in a few cases dis-turbed by later cultural periods. The large

pits measuring 460×350 cm and 320×300cm in diameter and 90 cm and 80 cm indepth contained a rich find material: thefill mixed with ash and combustion prod-ucts yielded characteristic ceramic shards,animal bones, large daub fragments andstones. Traces of repeated burning couldbe detected on the bottom of one of thepits (SE 1649). (Fig. 3) Where it was pos-

sible to observe it, the smaller features were



159

általában kevesebb edénytöredékkel. A ke-rámialeletek között a tölcséresen kihajlónyakú tálak, az alacsony füles csészék, azalagút- és szubkutánfülek, a tűzdelt ba-rázdás és szélesen kimetszett, mészbetét-tel kitöltött díszű edénytöredékek (4. kép) mellett, jellegzetes a kónikus orsógombokelőfordulása is. Az egyik gödör (SE 1828)

betöltése viszonylag sok állatcsontot tar-

round pits with flat bottoms and sides thatbulged out in a beehive shape. They gener-ally contained fewer shards. Characteristicfinds included bowls with everted rims andfunnel-shaped necks, cups with low-han-dles, horizontally applied and horizontallypierced, shards decorated with stab-anddrag ornaments and ones with broad, en-

crusted grooves (Fig. 4) and conical spindle

4. kép: Díszítettedénytöredék aProtoboleráz időszakbólFig. 4: Decoratedpottery shards from theProtoboleraz period

3. kép: Nagyméretű gödör feltárás közben aProtoboleráz időszakból(SE 1640)Fig. 3: Large pit from theProtoboleraz period (SE

1640) during excavation



160

talmazott, aljában, anatómiai rendbenfekvő szarvasmarha (?) hátsó végtagjával,amelynek környezetében két orsógombis előkerült. (5. kép) Valószínűleg ehhez

a korszakhoz köthető egy emberi marad-ványokat tartalmazó, vélhetően áldoza-ti gödörként értelmezhető objektum is(SE 1640), amely a település délnyugatiszélénél került feltárásra. A 230×190centiméter átmérőjű, függőleges oldalú,északi oldalán 96 centiméter, déli oldalán157 centiméter mélységig félkör alakbanlemélyített és itt kissé kiöblösödő oldalúovális, gödör aljában, egy emberi csont-

váz csak részlegesen megfigyelhető, rosszmegtartású maradványait találtuk. A dél-nyugat–északkeleti tájolással, háton fekveeltemetett felnőtt fejét teljesen jobb ol-dalára fordították, jobb lábát a térdnél he-gyesszögben behajlítva a baloldalra, a bal

whorls. The fill of one of the pits (SE 1828)contained relatively many animal bonesand a hind leg of cattle (?) in an anatomicalposition with 2 spindle whorls near them

on the bottom. (Fig. 5) A feature which canprobably be interpreted as a sacrificial pitbased on the human remains found in it(SE 1640) also seems to date to this period.It was unearthed on the southwestern edgeof the settlement. The oval pit had verti-cal walls. Its diameter was 230×190 cmand it was sunk in a semicircle down to adepth of 96 cm in the north part and 157cm in the south part where the pit bulged

slightly. The only partly observable, poorlypreserved remains of a human skeletonwere found on the bottom. The adult indi-vidual had been laid on its back in a south-west–northeast orientation with the headturned to the right and the right leg bentat an acute angle at the knee and pulledup to meet the left elbow. The weatheredremains of the skull of a small ruminant (?)

were documented in front of the skull bythe wall of the pit. A hard rammed mixedfill appeared over the skeleton. This fillcontained scattered charcoal grains and afew ceramic fragments from other Copper

Age features. The unconventional burial ofanimal and human remains was not un-common in the Copper Age and its occur-rence has been demonstrated in the Proto-boleraz period as well. (HORVÁTH 2001;

FÁBIÁN–SERLEGI 2006) The traces ofone of the northwest–southeast orientedpost-structure buildings perhaps also be-longed to one of the earliest archaeologicalperiods. (SE 2240) (Fig. 6) (Zs.M.V.)

Late Bronze Age – Iron Age As far as we can tell to date, the territoryof Harsánylejtő was uninhabited for about

2000 years from the late Copper Age to

5. kép: Középső rézkori gödör állatmaradványokkal(SE 1828)Fig. 5: Middle Copper Age pit with animal remains(SE 1828)



161

könyök mellé helyezték. A gödör falánál,a koponya előtt, kiskérődző (?) koponyamállékony maradványát regisztrálhat-tuk. A váz fölött igen keményre döngöltkevert betöltés jelentkezett, elszórtanfaszénszemcsékkel és néhány rézkori jel-

legű kerámiatöredékkel. Állati és emberimaradványok különleges körülmények kö-zött történő eltemetése nem szokatlan arézkor folyamán, így előfordulására isme-rünk adatokat a Protoboleráz időszakból is(HORVÁTH 2001; FÁBIÁN–SERLEGI2006) Jelenleg még bizonytalan, de nagy való-színűséggel a lelőhelyen eddig megismertlegkorábbi régészeti korszakok egyikéhez

tartozik egy északnyugat–délkeleti tájo-lású oszlopos szerkezetű épület nyoma is(SE 2240). (6. kép) (M.V.Zs.)

Késő bronzkor – vaskor A Harsánylejtő területe eddigi ismerete-ink szerint a késő rézkor időszakától kezdvea késő bronzkor középső szakaszáig, azaz,mintegy 2000 éven át lakatlan maradt. Ez-

zel szemben a Kr. e. I. évezredben, a késő

the middle phase of the Late Bronze Age.However, nearly continuous settlement canbe observed, with long and short hiatuses,from the 1st millennium BC, the end ofthe late Bronze Age throughout the wholeof the Iron Age. The determination of the

exact extent of the Late Bronze Age settle-ment is problematic due to the low num-ber of finds recovered from the pits, whichare difficult to differentiated from thoseof the Early Iron Age settlement becauseof the strong ceramic traditions spanningthe entire period (facetting, spiral-groov-ing, grooved ornamental patterns, blackpolish, the on-going use of certain potand bowl types and the nearly complete

absence of bronze objects). Nevertheless,a few features with rich finds from theUrnfield culture unearthed in 2005 and10-15 pits with a few datable shards docu-mented in 2006 attest to the existence ofa horizontal settlement with a loose scat-tered structure in the central part of theexcavation territory where trenches 1, 2and 3 met, and which can be dated to the

second half of the Urnfield culture (HA-

6. kép: Oszlopszerkezetesépület 2006-ban feltártmaradványa (SE 2240)Fig. 6: Remains of apost-structure buildinguncovered in 2006 (SE

2240)



162

bronzkor végétől a vaskor teljes időszakánkeresztül – valószínűleg kisebb-nagyobb hi-átusokkal, de – csaknem folyamatos meg-telepedést tapasztaltunk. A késő bronzkori

település pontos kiterjedésének meghatá-rozása a többnyire kisszámú leletanyagotadó gödröknek köszönhetően problema-tikus, ugyanis a kora vaskori telep objek-tumaitól való leválasztásuk a tárgyalt idő-szakban meglévő erőteljes fazekastradícióktovább élése (síkozás, turbántekercs, árkoltdíszítőmotívumok, fekete fényezés, egyesfazék- és táltípusok változatlan gyártása)és a bronzok csaknem teljes hiánya miatt

egyenlőre nehézkes. Mindenesetre a 2005-ös ásatási szezon során feltárt néhánygazdag urnamezős leletanyagot adó objek-tum, valamint a 2006-ban dokumentáltkevés datáló értékű kerámiatöredéket adó10-15 gödörobjektum alapján a feltárá-si terület középső részén, az 1-2-3. árkoktalálkozási zónájában egy szórt szerkezetűkéső bronzkori, az urnamezős kultúra má-

sodik felére (HA-B, váli kultúra) keltezhe-tő horizontális települést lokalizálhatunk.E periódusból nem csak a szűken vett

B Váli culture). The hypothesis that therehad been a strikingly dense settlementpattern in the micro-region as well as innorth–eastern Transdanubia (KŐSZEGI

1988, 63, 69) was based primarily on field-survey observations. The development ofwhat were basically temporary settlementsof similar density as the one unearthed atHarsánylejtő is due to the specifics of theway of life of the people of the Váli cul-ture.

The intensity of land use significantlychanged in the 8th-7th centuries BC,when the large horizontal settlement

that occupied a territory of several hect-ares and yielded characteristic finds ofthe Hallstatt culture developed. Its ter-ritory can be divided into at least twogroups with significant feature densitiesin the middle part of trench 4 and wheretrenches 1, 5 and 6 met, that is, 80-100meters from each other. Beside large andsmall pits and beehive-shaped storage pits,

thee were also large buildings with semi-subterranean parts. The interpretation ofthe latter structures is problematic with

7. kép: Kora vaskoriföldbe mélyítettépületFig. 7: EarlyIron Age semi-

subterranean house



163

mikrorégió területén, de az egész Észak-kelet-Dunántúlon ismert feltűnően sűrűtelepüléshálózat (KŐSZEGI 1988, 63,69) nagyrészt terepbejárási megfigyeléseknyomán adatolt. A Harsánylejtőn feltártteleprészlethez hasonló intenzitású, alap-vetően időszakos települések kialakulása aváli kultúra életmódbeli sajátosságainak

köszönhető.

respect to their stratigraphic positions aswell as their outer appearance. Their com-mon characteristic is the sub-quadrangu-lar ground plan. The structures could havesignificant depths, often more than 1 m,while no vertical walls or traces of supportposts could be observed either along thesides or in the interior. (Fig. 7) The in-

ner chronological grouping of the features

8. kép: Sűrűn rétegzettbetöltés (kora vaskor)Fig. 8: Densely stratifiedfill (Early Iron Age)

9. kép: Kétsejtes koravaskori épületegyüttesFig. 9: Early Iron Agebuilding complex



164

A Kr. e. 8-7. századra alapvetően meg-változik a területhasználat intenzitása,ugyanis erre az időszakra tehető a Hallstattkultúra jellegzetes leletanyagát adó, nagy-

méretű, több hektárra kiterjedő horizon-tális településének kialakulása. Területelegalább két – a 4. árok középső részén,valamint az 1-5-6. árkok találkozási zó-nájában, azaz egymástól 80-100 méterreelhelyezkedő – jelentékeny objektumsűrű-séggel jellemezhető csoportosulásra bom-lik. Kisebb-nagyobb gödrei, méhkas alakútárolóvermei mellett kiemelendők azok anagyobb, földbe mélyített résszel rendel-

kező építmények, melyek interpretálásamind rétegtani jellemzői, mind pedigkülső megjelenése alapján problematikus.Közös jellemzőjük a lekerekített négyze-tes alaprajz, melyhez jelentős, 1 métert ismeghaladó mélység járul, azonban semaz oldalfalak mentén, sem a belső térbennem figyelhető meg felmenő fal, vagy atetőt hordó tartószerkezet nyoma. (7. kép)

Az objektumok belső időrendi felosztásaa betöltés rétegtani értelmezése alapjánlehetséges. Eszerint elsődleges funkció-jának megszűnését egy lassú, alapvetőentermészetes úton történő pusztulási idő-szak követi. A tapasztott, vagy döngöltpadló felett ugyanis rendszerint egy sárgaagyagdarabokkal elegy barna betöltés hú-zódik, melyekben az oldalfalak közelébennagy, ék alakú sárga beomlási tömbök is

megfigyelhetőek. Miután bizonyos mér-tékig feltöltődött az objektum, idősza-kosan, vagy csupán egy-egy alkalommalhasznált tüzelőgödörként hasznosítottákőket, melyre a sűrűn rétegzett vörös, égett,rajta vastag faszenes-hamus csíkokból ál-ló rétegzettség utal. E jelenség mindenesetben enyhén ívelt teknős aljú, az alattalévő betöltés határát követő vonala nem

kemence-szerű égetésről, hanem feltehe-

came after the stratigraphic analysis of thefill. Accordingly, a slow but basically naturaldestruction followed the cessation of theirprimary function. A brown fill mixed with

yellow clay lumps could usually be foundover the plastered or rammed floors, inwhich large wedge-shaped yellow collapseddebris could also be observed near thesides. When the feature became partiallyfilled in, it was used intermittently or onlyonce or twice as a firing pit, which can bededuced from the densely stratified redburnt layer sequence overlain by stripesof charcoal and ash. These phenomena al-

ways have a slightly curved trough-shapedbottom. The outline that followed theedges of the underlying fill suggests thatno ovens were built in the pit. Rather, itwas used in an activity requiring an openfiring space perhaps with sacred purposes.The mixed fill was usually covered witha humic earth layer containing few finds:the result of the accumulation process fol-

lowing the abandonment of the featureand perhaps also the settlement. (Fig. 8)These features were usually found closeto each other, sometimes in pairs (Fig. 9),and they were surrounded by large stor-age pits, which yielded a very rich ceramicmaterial, numerous spindle whorls andloom weights. In a single case, dozens ofunbaked clay weights were found in theeastern corner of a house (Fig. 10), which

may indirectly hint at the primary func-tion of the building.

The remains of religious life at the set-tlement include vessel offerings placed inpits. One of the most special vessel depotswas found in a very mixed layer of char-coal over the floor of an oblong building.(Fig. 11) The vessels, which were probablyritually crushed in the pit, are pottery

masterpieces of the Hallstatt C period.



165

tően nyitott tűzelőterű, esetleg szakráliscéllal történő tevékenységről árulkodik. Avegyes betöltés felett többnyire már kevésleletanyagot tartalmazó humuszos földré-

teg dokumentálható, mely az objektum éstalán a telep felhagyását követő időszakakkumulációs folyamatának következmé-nye. (8. kép) Általában egymáshoz közel,olykor kettesével helyezkednek el (9. kép)

11. kép: A Hallstatt-kultúra edénydepójaFig. 11: Vessel depotfrom the Hallstatt

culture

Black polished vessels with fine channelsand graphite stripes or grooves and knobspointing upwards as well as bowls with in-verted rims are among some of the orna-

mental ceramics of the period. The settlement may have been of par-ticular importance in the settlementsystem of the micro-region as regardsboth the characteristics of its settlement

10. kép: Agyagnehezék-depó vaskori épületsarkábanFig. 10: Clay weightdepot in the corner of anIron Age building



166

és nagyobb tárolóvermek, gödrök veszikkörül őket, melyek igen gazdag kerámia-anyagot, számos orsógombot, szövőszék-nehezéket tartalmaztak. Egy ízben egyépület keleti sarkában egy kupacban többtucat kiégetetlen agyagnehezéket talál-

tunk, (10. kép) mely közvetve az épületelsődleges funkciójára utalhat. A településen folytatott szakrális életemlékei az áldozati céllal gödrökbe helye-zett edényegyüttesek. Az egyik legkülön-legesebb edénydepót, egy téglalap alakúépítmény padlója felett elhelyezkedő igenkevert faszenes rétegben találtuk. (11. kép)

A valószínűleg a gödörben rituálisasanösszetört edények a Hallstatt C periódus

fazekasságművességének remekei. A kor-szak díszkerámiái között megtalálhatóak afekete, fényesre polírozott, finoman árkolt,grafitsávos, vagy árkolt, felálló bütykös dí-szítésű edények, behúzott peremű tálak.

A lelőhely mind településszerkezetijellegzetességei, mind szakrális emlékeialapján kiemelt jelentőségű lehetett amikrorégió települési hálózatában. Szá-

mos közös jellemzője miatt vele egyértel-

12. kép: Középsővaskori földbe ásottműhelyobjektumFig. 12: Middle Iron

Age semi-subterraneanworkshop feature

structure and the sacral remains. Basedon numerous shared characteristics, thesite may clearly be compared to the settle-ment of Kőérberek-Tóváros (HORVÁTHet al. 2005), and the two together begin todefine a network of horizontal settlements

along the right-side tributaries of the Dan-ube. These large settlements with severalinterior centers are located at significantdistances from each other. The nature ofthe relationship between this characteris-tic settlement type and contemporary for-tified hill settlements surrounded by largetumulus graves has not yet been resolved.

These settlements seem to have beencontinuous between the Middle and Late

Iron Age as well. Semi-subterranean build-ings remained the most striking elementswithin the settlement structure althoughthe forms differed. The structures wereelongated and oblong in shaped and oftenthe places of the posts dug into the mid-dle of the shorter sides could also be ob-served. In numerous cases, larger, shallowplatforms with orientations at odds with

the houses they were attached to. (Fig. 12)



167

műen párhuzamosítható Kőérberek-Tó-város telepével (HORVÁTH et al. 2005)együtt egy, a Duna jobb parti mellékfolyóimentén egymástól nagyobb távolságban

elhelyezkedő nagykiterjedésű, több belsőgócponttal rendelkező horizontális tele-pülések hálózata rajzolódik ki. Továbbra iskérdés, hogy e karakteres jegyekkel bíró te-lepüléstípusnak milyen szintű kapcsolatalehetett a vele egykorú, nagy halomsírme-zőkkel övezett magaslati, erődített telepü-lésekkel. A település élete a középső-késő vas-kor időszakában is folyamatosnak tűnik.

Továbbra is a földbemélyített épületek atelepülésszerkezet leghangsúlyosabb ele-mei, ezek formája azonban már nyújtotttéglalap alakú, és többször megfigyelhe-tőek a rövidebb oldalak közepén leásottágasfák helyei is. Számos esetben tájolá-sukban az épületekhez nem igazodó na-gyobb kiterjedésű sekély előtér, padka iscsatlakozik hozzájuk. (12. kép) Problema-

tikus az építménynek padlójába mélyülőkülönböző formájú ívelt csatornaszerű,illetve szélesebb teknőszerű beásások ér-

13. kép: Kivájt aljú földbeásott épület (vaskor)Fig. 13: Semi-subterranean house with ascooped-out bottom (Iron

Age)

The interpretation of the arched channel-like and broad trough-shaped pits dug intothe floors of the buildings is problematic.Based on stratigraphic observations, the

pits were evidently contemporary with thebuilding in which they were found. (Fig.13) The analysis of the find material dem-onstrates continuity of settlement untilthe Celtic period and the same wouldbe necessary for the interpretation of thepits, which clearly contained mixed Celticand Roman materials. (G.SZ.)

Roman period

The features from the Late Celtic andRoman periods comprised somewhat morethan one third of all the dated features un-earthed this year. As the results of formerexcavations had already indicated, (ZSIDI1997, HAVAS–KÁRPÁTI–SZILAS 2006)several phases of land use could be differ-entiated even within this period. With respect to the Roman Period,

the excavations concentrated this year onthe rural settlement, the earliest featuresof which can be dated from the second



168

telmezése, melyek a rétegtani megfigye-lések alapján bizonyíthatóan egykorúakaz őket magukba foglaló objektumokkal.(13. kép) A megtelepedés kelta korig tar-

tó folytonosságának bizonyítása csak aleletanyag feldolgozása után lehetséges,hasonlóan az egyértelműen kelta-rómaivegyes anyagot tartalmazó gödrök inter-pretálásához. (Sz.G.)

Római kor A késő kelta és római korszak objektu-mai az összes idén feltárt azonosítható ko-rú jelenségnek valamivel több, mint har-

madát tették ki. Ahogy ezt már a korábbifeltárások eredményei is jelezték, (ZSIDI1997, HAVAS–KÁRPÁTI–SZILAS 2006)a korszakon belül is a területhasználattöbb periódusa különböztethető meg. Az idei feltárás súlypontját a római korszempontjából az a falusias település ké-pezte, melynek legkorábbi objektumai aKr. e. 1. század második felére, Kr. u. 1.

század elejére keltezhetőek a jellegzeteskísérő leletanyag (vörös-fehér sávfestésűkerámiák, grafitos anyagú, seprűzött fa-zekak, besimított díszítésű szürke tálakkihajló peremmel, illetve S profillal, stb.)alapján. A falu telepítő tényezői között, ahogyvalószínűleg a korábbi időszakokban is,fontos szerepet játszott a környék forrá-sokban, kisebb vízfolyásokban való gaz-

dagsága, illetve az az enyhén kiemelkedőlankásabb plató, amely a Solymári-völgyszűkebb szakaszának kezdetén emelkedika völgy, és a benne futó fontos útvonal fö-lé. A telep korai korszakának objektumailazán, szórtan helyezkednek el, és az álta-luk elfoglalt terület nincs teljes fedésbena falu fénykorát jelző objektumok terü-

letével. Árkokon, vermeken, és gödrökön

half of the 1st century BC and the be-ginning of the AD 1st century based onthe characteristic find material (ceramicswith red-and-white painted band orna-

ments, broom-stroked pots of graphiticmaterials, grey bowls with everted rimswith smoothed-in ornaments or S-profilesetc.). Just as before, the richness of the regionin terms of springs and small water cours-es, and the slightly elevated gentle plateauthat rises over the valley as well as theimportant road running through it at thestart of the narrow section of the Solymári

valley were among the main reasons for es-tablishing a village here.

The features of the earlier phase of thesettlement are loosely distributed in ascattered pattern. The territory they oc-cupy is not completely the same as thatof the features marking the heyday of thevillage. Two fairly similar semi-subter-ranean houses belonged in this period in

addition to ditches, storage pits and pits.Both houses are oblong in shape and muchlarger than the later ones (3.9 m × 6.5 m).The postholes of the three posts that sup-ported the roof were found in the centerof the house and in the middle of theshorter walls. The settlement may have flourishedin the AD 1st and 2nd centuries when itreached its largest extent (which can be

estimated at about 23,600 square meters).Most of the features came from this pe-riod. Settlement segments reflecting moredensely located features, seem to havebeen the centers of these settlements,were partly unearthed in the central partof trench 3 but mostly in the western partof trench 4. A deep, arched ditch with a V-shaped profilealso comes from this period.

The ditch was 90-100 cm wide on average



169

kívül két meglehetősen hasonló kialakítá-sú, félig földbe mélyített ház volt ehhez aperiódushoz sorolható. Mindkét ház tég-lalap alakú, a későbbieknél jóval nagyobbméretű (3,9×6,5 méter), a tetőzetet tartóhárom oszlop cölöplyukai a ház, illetve arövidebb oldalak közepén helyezkednek

el. A település a Kr. u. 1-2. század folyamánélhette fénykorát, ekkorra érte el legna-gyobb kiterjedését (ami jelenleg körülbelül23600 négyzetméterre becsülhető), ebbőlaz időszakból származik az objektumoklegnagyobb száma. Nagyobb objektum sű-rűséget mutató, belterületi használatúnaktűnő teleprészeket kutatási felületeink kö-

zül részben a 3. árok középső szakaszán,

14. kép: Az 1-2. századi telep kerítőárka légifotónFig. 14: Fencing ditch from the AD 1st-2nd-century settlement in an aerial photo

and 90 cm deep. It could be followed alonga length of 210 m in trenches 3 and 4 andmay be interpreted as a fencing ditch asit enclosed the overwhelming majority ofthe features from the outside to the eastand the south. (Fig. 14) We cannot tell ifa rampart or a plank or any other kind of

fencing belonged to the ditch since themajority of the features could only be ob-served much below the original groundlevel because of the damaging effect ofmodern plowing. No streets or groups of houses werefound that would help define the settle-ment structure even though a significantlylarge surface was brought to light. Several

areas with extremely dense features could



170

főként azonban 4. árok nyugati felén tár-hattunk fel. Ehhez a periódushoz köthetőkerítőárokként értelmezhető az a V pro-filú, átlagosan 90-100 centiméter széles,

90 centiméter mély, ívelődő nyomvonalúárok, melyet több mint 210 méteren ke-resztül követhettünk a 3. és 4. árokban, ésvalóban kívülről határolja a korszak objek-tumainak döntő többségét keleti és déliirányból. (14. kép) Arra a kérdésre, hogyaz árokhoz esetleg tartozhatott-e sánc,palánk, vagy más kerítés, nem nyertünkválaszt, mivel az objektumok többsége, azújkori szántás pusztító hatása miatt jobbá-

ra csak jóval az eredeti terepszint alatt voltmegfigyelhető. A telep szerkezetét meghatározó utakat,vagy házcsoportokat nem azonosíthattunka feltárt jelentős méretű terület ellenéresem, ugyanakkor több olyan területrészvolt elkülöníthető, ahol, részben termé-szetes árkok vonalával összefüggésben,rendkívüli objektumsűrűséget tapasztal-

tunk. Ezeken a területeken a szűkebb pe-riódus objektumai, gödörházai is gyakran

15. kép: Kifalazott oldalú római kori földbe mélyített házFig. 15: Roman period semi-subterranean house with walled side

be distinguished, partly linked to the linesof natural ditches. In these areas even thefeatures and semi-subterranean housesfrom the immediate periods intersected

with each other creating multiple super-positions. This year, 46 semi-subterranean housesand workshop pits were recovered fromthe Roman period. These constructionsdisplay great variability as regards theirsize, orientation and other typological as-pects. The fact that the upper parts of thefeatures and the original floor levels didnot survive caused serious problems dur-

ing the excavation and for interpretation.Thus, the house ovens and the workshops,which were originally built higher up inthe sequence could barely be observed.

An architectural solution of semi-subter-ranean houses, uncommon in the Romanperiod, was observed in four cases. One ortwo walls in the deeper part of the housewere shored up with stone walls. These

walls had a regular wall face to the pre-served height only where they faced the



171

többszörös szuperpozíciókat létrehozvavágják egymást. Az idén összesen 46 római kori gödör-házat, illetve műhelygödröt tártunk fel. Az

ide sorolható építmények meglehetősennagy változatosságot mutattak méret, tájo-lás, és más tipológiai szempontok szerint.

A feltárás, és az értelmezés során nagyproblémát jelentett, hogy az objektumokfelső része, és az eredeti terepszintek el-pusztultak, így a házakhoz és műhelyek-hez tartozó, eredetileg magasabban fekvőkemencék szinte egyáltalán nem voltakmegfigyelhetőek. A lelőhelyen eddig négy

ízben volt megfigyelhető egy, a római korigödörházak esetében szokatlan építészetimegoldás, a mélyebb házrész egy, vagytöbb oldalfalának kőfallal történő meg-támasztása. Ezek a falak a fennmaradtmagasságáig csak a gödör felé néző olda-lon rendelkeztek szabályosan kialakítottfalsíkkal, ténylegesen a korábban kiásottgödör oldalához támasztva kerültek felfa-

lazásra. Egy esetben a falazat egy korábbirómai gödörház laza betöltését volt hiva-tott megtartani a később ráásott gödör-házba való beomlástól. A falaknak az épü-let felmenő részéhez fűződő kapcsolatárólnem nyertünk adatokat. (15. kép) Tájolástekintetében az észak–déli, kelet–nyugati,és északkelet–délnyugati irányítás fordultelő rendszeresebben, de korántsem kizá-rólagosan. Egyértelmű tájolási rendszert

egyelőre nem köthettünk periódushoz. Gödörházak mellett több felszínre épí-tett, cölöpszerkezetes épület cölöplyukaitis feltárhattuk. Esetenként a cölöpkonst-rukció szisztematikus felszámolását, illet-ve megújítását is megfigyeltük. A tisztáz-ható alaprajzú felszíni épületek részbena 2005-ben az M6 autópálya nagytétényiszakaszán feltártakkal vonhatók párhu-

zamba (BESZÉDES–SZILAS 2006, 153,

pit. They were actually built against thewall of the pit. In one case, the wall wasmeant to keep the loose fill of an earlierRoman semi-subterranean house from

falling into the later semi-subterraneanhouse. We could not find data on the rela-tionship between the walls and the super-structure of the houses. (Fig. 15) Regard-ing orientation, north–south east–westand northeast–southwest directions weremore common although not exclusive. Noevident orientation system could as yet belinked with particular phases. Beside the semi-subterranean houses,

the postholes from several over-groundpost-structure houses were unearthed. Ina few cases, the systematic demolition orthe reconstruction of the post structurecould be observed. The over-ground build-ings with clear ground plans can partly becompared with the ones unearthed alongthe Nagytétény stretch of the M6 highwayin 2005, (BESZÉDES–SZILAS 2006, 153,

Fig. 1). They were probably some kind ofout-building. Numerous other settlement featureswere unearthed scattered in an unsys-tematic fashion amongst the houses. Themost common ones were beehive-shapedstorage pits with a diameter and a depthof 1-1.5 m and storage pits with verticalwalls. These pits measured 1.5-2 m in di-ameter across and could be deeper than 2

m. We have already spoken of the lack ofovens and hearths with regard to houses.The complete lack of wells also needs tobe explained. It is possible that the otherwater sources, the numerous springs in thehillside, the smaller, perhaps intermittentwater courses that have dried out sincethen and the artificial water ditches weresufficient to supply the population with

water. Some of the larger pits dug into the



172

1. kép), és gazdasági funkciójuk valószí-nűsíthető. A házak közti elszórtan, különösebb fel-ismerhető rendszerezettség nélkül számosegyéb telepobjektumot is feltárhattunk,melyek közt legnagyobb számban 1-1,5

méter átmérőjű, és mélységű, méhkas ala-kú tárlóvermek, továbbá 1,5-2 méter át-mérőjű, akár 2 métert is meghaladó mély-ségű, függőleges falú vermek fordultak elő.

A kemencék, tűzhelyek „hiányának” való-színű okáról a házak kapcsán már esettszó, a kutak eddigi teljes hiánya azonbanszintén értelmezésre szorul. Egyelőre azegyéb vízvételi lehetőségek elégséges vol-tára tudunk gondolni, így a hegyoldal szá-

mos forrására, a különböző, mára elapadtkisebb, esetenként eredetileg is időlegesvízfolyásra, mesterséges vizes-árkokra. Azagyagos talajba, árkok közelébe ásott na-gyobb vermek egy része is esetleg értel-mezhető rövidebb életű ciszternaként. A telep 1-2. századi kerítőárkán kívül,annak közvetlen szomszédságában, az 1.és 3. árkok találkozásánál a korszak egy

rendkívüli leletét tárhattuk fel (SE 600).

clayey soil near ditches can perhaps alsobe interpreted as cisterns used for shortperiods.

A unique find from the period was un-earthed at the junction of trenches nos. 1and 3 just outside the 1st-2nd century BC

fencing ditch of the settlement (SE 600).The complete skeletons of two horses werefound in a fairly twisted position but inanatomical order in a relatively small ob-long pit with vertical walls (119×180 cm).(Fig. 16) The lead plate fitting of the yokethat was put on both horses was found bythe necks of the horses (similar lead-platedyokes are known, among other places, fromInota [PALÁGYI 2003, 30] and Zsámbék

[PALÁGYI 2000, 540]) together with reinand strap divider rings. Hinged iron bitswere found in the mouths of the horses.The poorly preserved skeleton of a smalldog lay beside the horses on the bottomof the pit. Another small pit was dug intothe top of the pit fill. Numerous vesselswere placed in this pit including an ovoidvessel with a red-painted band decoration.

Regrettably, this pit and the vessels in it

16. kép: Járombafogott feláldozott lovakmaradványait tartalmazó

gödörFig. 16: Pit with theremains of sacrificed

yoked horses



173

Egy viszonylag kis méretű, téglalap alakú,függőleges falú gödörben (119×180 cen-timéter) két ló teljes váza feküdt meglehe-tősen kifacsart, de anatómiai rendben. (16.

kép) A lovak nyakánál megtaláltuk a két lóegyüttes befogására alkalmas járom ólom-lemez borítását (hasonló ólomlemezesjármok ismeretesek többek közt Inotáról[PALÁGYI 2003, 30.] és Zsámbékról,[PALÁGYI 2000, 540.]), továbbá a járombronz gyeplővezető és szíjvezető kariká-it. A lovak szájában csuklós vaszabla fe-küdt. A gödör alján, a lovak mellett egykiskutya rossz megtartású vázát találtuk.

A gödör betöltésének tetejébe egy újabbkisebb gödröt ásva több kerámiát, köz-tük egy vörös sávfestésű, tojásdad edénytis elhelyeztek. Sajnos ezt a beásást, és abenne lévő edényeket a szántás erősenbolygatta. Jóllehet, a leletegyüttes kulti-kus karaktere egyértelmű, és kézenfekvőlenne összefüggést látni a halottkultusz-szal, illetve a vonó lovak alapján a kocsis

were badly disturbed by modern plowing.The cultic character of the find unit is evi-dent and it would be natural to link it withthe cult of the dead cult and the local Ro-

man practice of wagon burials based onthe draft horses especially as a grave stelefound at the site depicts a wagon scene(NÉMETH–SZIRMAI 1973) althoughno other feature with human remains orwagon elements was found in the vicinityof this pit described above. A burned destruction layer with lotsof charcoal and ash could be observed incertain houses, in which complete vessels

or ones that could be refit were found.These phenomena did not form a unifiedhorizon or group within the site. The exis-tence of sometimes evidently secondarilyused Roman bricks found in connectionwith semi-subterranean houses clearly in-dicates the occupation continuity of thesettlement even before the analysis of thefind material. These bricks may have been

17. kép: Torzítottkoponyájú férfi 2-3. századi sírjaFig. 17: Graveof a man withan artificiallydistorted skullfrom the AD

2nd-3rd centuries



174

temetkezések szokásával, különösen, hogya lelőhelyről kocsi jelenetes sírkő is ismert,(NÉMETH–SZIRMAI 1973) a fent leírtgödör közelében emberi maradványokat

vagy kocsi alkatrészeket tartalmazó újabbobjektumot nem találtunk. Bár egyes házak esetében megfigyelhetővolt erősen szenes, hamus, égett pusztulá-si réteg, melyhez ép, illetve összeállíthatóedények is kapcsolódtak a lelőhelyen be-lül, ezek az esetek nem alkottak egységeshorizontot, vagy csoportot. A leletanyagrészletes kiértékelése előtt is jól jelzi atelep további folytonosságát a gödörhá-

zakhoz köthető, esetenként egyértelműenmásodlagosan felhasznált római téglákjelenléte, melyek valószínűleg a közelivillák megépültével kerültek könnyen el-érhető közelségbe a telep lakosai számá-ra. Az idei téglaleletek közt a Cohors IUlpia Pannoniorum egy Antoniniana jel-zős tegulája is szerepel, melynek készítése198–222 közé keltezhető. A bélyegtípus

legközelebbi lelőhelye a Testvérhegyi vil-lából ismert (T. Láng Orsolya szíves közlé-se). Azt, hogy a település a Kr. u. 2. századvégén, Kr. u. 3. század első felében a ko-rábbinál kisebb területen élhetett tovább,elsősorban a korszakhoz köthető nemtelep jellegű objektumok elhelyezkedésemutatja jól. Ezek közül elsőként kell em-lítenünk azt a temetkezést, mely eddigi

megfigyeléseink szerint, ha nem is feltét-len áll önmagában, nem tartozhat kiter-jedtebb temetőhöz (SE 2342). (17. kép) Mindenesetre a telep Kr. u. 1-2. századikerítőárkának közelében, de azon belülhelyezkedik el. Az északnyugat–délkeletitájolású sír egy középkorú férfi fakoporsóstemetkezését rejtette. A férfi koponyájakétszeresen, fejtetőn, és homloknál tor-

zított. A keskeny koporsó fa maradványai

available to the inhabitants of the settle-ment through the construction of nearbyvillas. A tegula produced by soldiers of theCohors I Ulpia Pannoniorum with an Anto-

niniana mark dated from between AD 198and 222 was found among the brick findsrecovered this year. The closest occurrenceof this stamp type comes from the Tes-tvérhegy villa (Orsolya T. Láng, personalcommunication). The fact that the settlement survivedon a smaller territory than previously atthe end of the AD 2nd century and thefirst half of the AD 3rd century is best re-

flected in the distribution of the featuresthat did not serve settlement type func-tions. First, the burial described above wasnot part of a large cemetery although itwas not necessarily a lone grave either (SE2342). (Fig. 17) It lay near and within thefencing ditch from the AD 1st-2nd cen-turies. The northwest–southeast orientedgrave contained the wooden coffin of a

middle-aged male. The skull of the manwas artificially deformed on the crown andforehead of his head. Wooden remainsand coffin nails could be observed fromthe narrow coffin. No articles of wear werefound on the skeleton. The grave goodswere placed in the grave shaft outside thecoffin and included three red-painted jugsstanding near his head, a jug by his waistand a natural-colored cup with ribbed

walls as well as a grey cup that stood by thelegs. A pair of boots with hobnailed soleswas placed in the narrow gap between thecoffin and the wall of the grave shaft sothat the hobnails were preserved becausethey had been pressed into the wall of theshaft. The vessels from the grave goods canmost probably be dated to the turn of the

AD 2nd and 3rd centuries, but certainly

not from after the AD 3rd century based



175

és koporsószegei voltak megfigyelhetőek,a vázon viseleti tárgyat nem találtunk.

A mellékletek a koporsón kívül kerültek

elhelyezésre a sírgödörben: három vörösfestésű korsó a fej közelében, egy korsóderék magasságban, egy nyersszínű, bor-dás falú, és egy szürke pohár lábnál. A ko-porsó, és a sírgödör fala közti résbe kerültelhelyezésre egy vasszegekkel kivert talpúlábbeli-pár, aminek szegecsei ilyen mó-don, a lábaktól távolabb, a sírgödör falánmegtapadva maradtak fenn. A mellékleti

tárgyként szereplő kerámiák párhuzamaik

18. kép: Római szőlőültető gödrök feltárás közbenFig. 18: Roman vine-planting pits during excavation

19. kép: Római kori fal részlete feltárás közbenFig. 19: Segment of a Roman period wall during excavation

on analogous forms. The grave of a manwith an artificially deformed skull buriedin a Roman way with Roman grave furni-

ture raises interesting questions concern-ing the man’s origin and social status. Another group among the non-settle-ment type features is also connected withthe territory enclosed by the circular ditcheven though whether it lies in a centralpart of the settlement cannot be demon-strated. The features comprise elongatedpits distributed in regular rows on a large

surface (about 2700 square meters in to-



176

alapján legnagyobb valószínűséggel a 2-3.század fordulójára keltezhetőek, 3. szá-zadnál semmiképp nem későbbiek. A ró-mai mellékletekkel ellátva, római módra

eltemetett, torzított koponyájú férfi sírjamindenképp érdekes kérdéseket vet fel azillető származására, és társadalmi hovatar-tozására nézve. A nem telep jellegű objektumok egymásik csoportja szintén érinti a körárokáltal közrefogott területet, még ha annakközponti részén nem is mutatható ki. Ezeka 3. árok nyugati felén, 4. árok nyugati sza-kaszának elején nagy felületben (összesen

mintegy 2700 négyzetméter), szabályossorokban jelentkező hosszúkás beásások,melyeket a római mezőgazdasági szak-irodalom, elsősorban Columella (3.12.2-3; 3.15.1-2.), és az idősebb Plinius (PlinNH 17.35.), továbbá korábbi, a birodalommás tartományaiban tett régészeti meg-figyelések nyomán, (BOISSINOT 2001,BUFFAT–PELLECUER 2001, BALMEL-

LE 2001) szőlőültető gödrökként azono-síthattunk. (18. és 20. képek) A beásásoknak csak egy részét bontottukki, azonban a nyesett felszínben jelentke-ző foltok alapján két ültetési rendszer nyo-mai vehetők ki egymástól elkülönülten.

Az egyik a kelet–nyugatitól enyhén észak-kelet felé eltérő irányítású sorokból áll, asorok egymástól egyenletes, 1,7 méterestávolságban vannak, az egyes beásások

mérete 20×80-100 centiméter. A másik,kiterjedtebb ültetési rendszer majdnemteljesen pontosan kelet–nyugati, a sorokegymástól 1,7-1,9 méterre helyezkednekel, míg az egyes beásások egyenletes elhe-lyezése többnyire kereszt irányú sorokat iskiad. Az ültetőgödrök 40-45 centiméterszélesek, 100 centiméter hosszúak. A göd-rök formája meglehetősen szabályos, mé-

retezése pontos. A betöltésükből előkerült

tal) on the western side of trench 3 andat the start of the western side of trench4. They can be interpreted as vine-plant-ing pits based on the Roman agricultural

literature, especially Columella (3.12.2-3;3.15.1-2) and Pliny the elder (Plin NH17.35) as well as archaeological observa-tions made in other provinces of the em-pire. (BOISSINOT 2001, BUFFAT–PEL-LECUER 2001, BALMELLE 2001) (Figs18 and 20) Only a portion of the pits have beenunearthed although the discolorations ap-pearing on the scraped surface outlined

traces of two separate planting systems:one consisted of rows slightly diverg-ing from the east–west direction towardthe northeast with a uniform 1.7 metersbetween the rows of pits that measured20×80×100 cm. The other more extensiveplanting system was oriented in a nearlyprecisely east–west direction. The rowslocated at a distance of 1.7–1.9 m from

each other and the regular distributionof the individual pits indicates the pres-ence of cross-rows as well. The plantingpits were 40-45 cm wide and 100 cm long.The shapes of the pits were fairly regularwith consistent, exact measurements. Thepoor find material recovered from their fillcertainly came from the Roman period. Asthe pits appeared closer to the center ofthe settlement, they contained more and

more refuse from the village including afragment from a simple winged brooch.The depth of the planting pits was alwaysat least 20-30 cm from their appearance inthe soil, which was certainly not the origi-nal depth because the discolorations werenot consistent or appear at the same level.Both planting units were arranged in rows(vitis iugata), where traditionally each a

plant was placed into the two ends of the



177

gyér leletanyag egyöntetűen római, a telepcentrumához közeledve több, a faluhozköthető hulladékot is tartalmaz, így töb-bek közt egy egyszerűbb kivitelű szárnyas

fibula töredékét is. Az ültetőgödrök mély-sége a jelentkezési szinttől legalább 20-30centiméter volt mindenütt, de ez az adataz elszíneződés, illetve az észlelési szintesetlegességei miatt kevéssé vonatkoztat-ható a beásások eredeti mélységére. Mind-két ültetési rend soros művelésre (vitisiugata) utal, a hosszúkás ültető-gödrökkét végébe hagyományosan 1-1 tő került.

A gödrök szabályos méretezése és tájolása

sablon (ciconia) használatát is sejteti. Sze-rencsés módon néhány, az interpretációttovább erősítő jelenséget is megfigyelhet-tünk. Így például a hiányok pótlása céljá-ból egy tőke alsó ágának bújtatásával tör-ténő szaporítást, pontosabban az ehhezutólag ásott gödröt. A gyér leletanyag, és irodalmi adatokmellett relatív rétegtani megfigyelések is

megerősítették az objektumok korát, mi-vel a 3. árok nyugati végén egy a különbözőtörténeti korok során folyamatosan, és in-tenzíven feltöltődő területet érintettünk,melynek rétegsorában markánsan jelent-keztek az egyes korszakok humuszszintje,melyek közül a római korinak tarthatóhozkapcsolódnak az említett szőlőültető göd-rök. Az ültetvény egyértelműen a római

mezőgazdasági hagyomány szabályai sze-rint lett kialakítva, és valószínűsíthetőena közeli ismert villák egyikéhez tartozott.

A mezőgazdasági terület térhódítása azegykori telep belterületén, ha nem is afalu használatának végét, de hanyatlását,alárendelt szerepét jelzi. Szintén nagy valószínűséggel a villákvalamelyikével hozható összefüggésbe az

a száraz rakású, alapozás nélküli mészkő

planting pits. The regular measurementsand orientation of the pits suggest that apattern (ciconia) was used. Luckily, a few

phenomena that reinforce the interpreta-tion could also be observed such as thedivision of a plant with a lower branch orrather the pit dug later for the purpose. Beside the few finds and the data fromthe coeval agricultural literature, the ob-servation of the stratigraphic sequencesupported the dating of these features.The territory that was continuously andintensively filled in during subsequent his-

torical periods was unearthed at the west-ern end of trench 3 in a series of layers inwhich the humus levels of the individualperiods could be clearly distinguished andin which the vine planting pits are clearlylinked with the Roman period levels. The plantation was definitely designedaccording to Roman agricultural tradi-tions and probably belonged to one of the

nearby villas. The growth of the agricul-

20. kép: Római szőlőültető gödrök összesítő rajza(részlet)Fig. 20: Complex map of the Roman vine-plantingpits (detail)



178

falazat, aminek egy 8 méteres szakaszáta 2. árokban tárhattuk fel. (19. kép) A faliránya északnyugat–délkeleti, szélessége66 centiméter. A fennmaradt részlet egy

lejtő irányú széles, sekély mélyedésbenhelyezkedik el, az eredeti, hullámosabbterepszint, és az újkori művelés terepki-egyenlítő hatása folytán maradhatott fenn.Északi előterében jelentősebb omladékáttaláltuk, aminek bontása során egyértel-mű, és relatíve gazdag római leletanyag(bronz övcsat, terra sigillata, házi kerá-mia) került elő. Mivel a fal mögött, tőledélre elhelyezkedő terület kutatására egye-

lőre nem volt lehetőségünk, előterébenpedig egyéb római kori jelenséget nemészleltünk, a magányosan álló objektumközelebbi értelmezésére egyelőre nincs le-hetőségünk. Az idei feltárás legmagasabbra eső ré-szén, az 1. árok déli szakaszán, a teleptől,és a villákhoz köthető objektumoktól tá-volabb egy 2,8 méter széles, 1 méter mély,

szabálytalan nyomvonalú, teknős aljú,részben természetes árkot tártunk fel,melynek betöltéséből 6 darab Constan-tinus kori érem, és néhány házi kerámiaapróbb töredéke, továbbá építésre alkal-mas kövek, tegula- és imbrextöredékekkerültek elő. Az árok az eddig megismerttopográfiai elemekhez nem kapcsolódik,egy eddig ismeretlen, egyelőre nem defi-niálható jellegű késő római lelőhely részét

képezi. (H.Z.)

Havas Zoltán – Szilas Gábor – M. Virág Zsuzsanna

tural territory in the inner territory of theformer settlement indicates the declineand subordinate role of the village if notyet the end of the occupation.

The 8 m long stretch of dry limestonewall without a foundation unearthed intrench 2 was also probably linked with oneof the villas. (Fig. 19) The wall ran in anorthwest–southeast direction and was 66cm wide. The preserved fragment stood ina shallow depression running in the direc-tion of the slope. It could survive due tothe originally undulating surface and theleveling effects of modern cultivation. A

large rubbish heap was found in front of itto the north. The rubbish heap yielded anunambiguous and relatively rich Romanfind material (a bronze belt buckle, Sami-an ware and household ceramics). As wehave not yet been able to investigate theterritory to the south behind the wall, andno other Roman period feature was foundin front of it, it was not yet possible to in-

terpret this feature standing on its own. A 2.8 m wide and 1 m deep, partly natu-ral ditch with a trough-shaped bottom ranin an irregular line farther from featuresthat could be directly linked to the Romansettlement and the villas in the southernpart of trench 1 at the highest point of theexcavations of 2006. The fill of the ditchcontained six coins from the Constantineperiod, a few small shards of household ce-

ramics and stones, tegula and imbrex frag-ments that would have been suitable forconstruction. The ditch cannot be con-nected with already known topographic el-ements but come from an as yet unknownLate Roman site. (Z.H.)

Zoltán Havas – Gábor Szilas – Zsuzsanna M. Virág



179


BALMELLE 2001 – Balmelle, C. et Al.: Laviticulture antique en Aquitaine. Gallia

58 (2001) 129–164.BESZÉDES–SZILAS 2006 – Beszédes J.– Szilas G.: Őskori és római kori lelőhelyekfeltárása az M6 autópálya budapesti sza-kaszának nyomvonalán 2005-ben. Aqfüz12 (2006) 147–158.BOISSINOT 2001 – Boissinot, P.:

Archéologie des vignobles antiques du sudde la Gaule. Gallia 58 (2001) 45–68.BUFFAT–PELLECUER 2001 – Buffat, L.

– Pellecuer, C.: La viticulture antique enLanguedoc-Roussillon. Gallia 58 (2001)91–111.FÁBIÁN–SERLEGI 2006 – Fábián Sz.– Serlegi G: Abony 36 lh. Turjányos dűlő.In: Régészeti kutatások Magyarországon2006. BudapestHAVAS–KÁRPÁTI–SZILAS 2006 – HavasZ. – Kárpáti Z. – Szilas G.: Próbafeltárás

a csúcshegyi római villa környezetében. Aqfüz 12 (2006) 106–115.HORVÁTH 2001 – Horváth, L. A.: Dierelativchronologische Position des Proto-boleráz-Horizontes aufgrund seiner süd-lichen Komponenten. In. III - Boleráz. Einvorgeschichtliches Phaenomen zwischendem Oberrhein und der Unteren Donau.Hrsg.: Roman, P. – Diamandi, S. Bucuresti,2001, 459–515.

HORVÁTH 2001 – Horváth, L. A.:Interpretationsmöglichkeiten der urzeit-lichen Kultgruben (Archäologische undreligionsgeschichtliche Analyse aufgrundeiner kupferzeitlichen Kultstätte). Mó-ra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia

Archaeologica VII (2001) 43–89.

HORVÁTH et al. 2005 – Horváth L. A.-Korom A. – Terei Gy. – Szilas G. – ReményiL.: Előzetes jelentés az épülő Kőérberek,Tóváros-Lakópark területén folyórégésze-

ti feltárásról. Aqfüz 11 (2005) 137–167.KALICZ 1985 – Kalicz N.: Kőkori falu Aszódon. (Neolithisches Dorf in Aszód.)Múzeumi Füzetek 32. Aszód, 1985.KALICZ 1991 – Kalicz, N.: Beiträge zurKenntniss der Kupferzeit im ungarischenTransdanubien. In: Die Kupferzeit alshistorische Epoche. Ed.: Lichardus, J.Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde.55. Bonn, 1991, 347–387.

KŐSZEGI 1988 – Kőszegi F.: A Dunántúltörténete a késő bronzkorban. BTM Mű-hely 1. Budapest 1988.T. LÁNG – M. VIRÁG – HAVAS 2005 – T.Láng O. – M. Virág Zs. – Havas Z.: Bu-dapest, III. Solymárvölgyi út 8–12. In: Ré-gészeti kutatások Magyarországon 2004.Budapest, 2005, 192.NÉMETH–SZIRMAI 1973 – Németh M.

– Szirmai K.: Csúcshegy-Solymárvölgy.BudRég 23 (1973) 261.PALÁGYI 2000 – K. Palágyi, S.: Joche ausPannonien. KJb 33 (2000) 535–544.PALÁGYI 2003 – K. Palágyi S.: Római ko-ri lószerszámveretek a veszprémi LaczkóDezső Múzeum gyűjteményéből. Veszp-rém, 2003RACZKY et al. 1997 – Raczky P. – Anders

A. – Nagy E. – Kurucz K. – Hajdú Zs. – W

Meier-Arendt: Polgár–Csőszhalom-dűlő.In: Utak a múltba. (Path into the Past.)Budapest, 1997, 34–43.ZSIDI 1997 – Zsidi P.: Az aquincumimunicipium territoriumán végzett kuta-tások (Budapest, III. ker., Csúcshegy-Har-sánylejtő) Aqfüz 3 (1997) 58–65.



180

2006. július 17. és szeptember 18. közöttmegelőző feltárást végeztünk a fent emlí-tett telken, a Media-Light Kft. megbízá-

sából. A déli szomszédépület tűzfalától5 méter széles biztonsági sávot kellettelhagynunk, illetve 18-19. századi pincékmiatt, a 450 négyzetméteres telekből csak80 négyzetmétert tudtunk teljes mély-ségig dokumentálni. (1. kép: 16) Ezen afelületen a középkori teleknek pontosanaz a része került elő, ahol a 15-16. századiépületek alapfalai húzódtak.

A terület a középkorban Budasuburbiumának Szent Péter mártír város-negyedéhez tartozott. Mind a városrészt,mind az utcát az egykori plébániatemplomtitulusáról nevezték el, (KUBINYI 2005)melynek falmaradványait a Csalogány utca11. – Medve utca 3. telken álló irodaházkertjében lehet látni. A templomot többalkalommal is kutatták, (GARÁDY 1943,GYÜRKY 1971) de teljes feltárására saj-

nos máig nem került sor. Az utcában azelmúlt évtizedben négy nagyméretű ré-gészeti feltárás zajlott: egy közvetlenül avizsgált telekkel szemben, (1. kép: 6, KÉR-DŐ–VÉGH 1994) egy a templommalszemközti telken, (1. kép: 7, KÉRDŐ–VÉGH 1971/1) majd a templomtól észak-ra, (1. kép: 8, KÉRDŐ–VÉGH 1971/2 és2003) és legutóbb a Medve utca északi

végében. (1. kép: 12, BENDA–HABLE

Feltárás a VízivárosSzent Péter mártírvárosnegyedében

(Budapest, II. ker., Medve utca 17., Hrsz.:13855/2)

Excavation in the Saint Peterthe Martyr district of theVíziváros

(Budapest II, 17 Medve Street, Lrn:13855/2)

Investment-led excavations were con-ducted on the above lot, commissionedby the Media-Light Kft. between July

17 and September 18, 2006. A 5 m widesafety zone had to be left by the wall ofthe neighboring house in the south andonly a territory of 80 square meters couldbe documented of the total depth of the450 square meters of the lot because ofcellars built there in the 18th and 19thcenturies. (Fig. 1: 16) On this surface, wefound that Part of the medieval lot where

the foundation walls of the 15th-16thcentury buildings stood was found on thissurface. In the Middle Ages, this territorybelonged to the Saint Peter the Martydistrict in the suburbium of Buda. Boththe district and the street were namedafter the patron saint of the contempo-rary parish church. (KUBINYI 2005) Theremains of walls from this church can beseen in the garden of the office building

on lot 11 Csalogány Street and 3 MedveStreet. The church has been investigatedseveral times (GARÁDY 1943, GYÜRKY1971) but never been completely un-earthed. Four large-scale archaeologicalexcavations were conducted on the streetin the past decade. One excavation facedthe investigated lot (Fig. 1: 6, KÉRDŐ–VÉGH 1994), another one took place on

the lot across from the church (Fig. 1: 7,



181

2006) Mindenhol igen komoly városias be-építettséget tártak fel a kollégák. Az utcadéli felében inkább a jól megépített, pin-cével kombinált, kőfalú házak domináltak,északi felében viszont a faházak régészetinyomai voltak többségben. Nagymértékűberuházói pusztítás miatt, a Csemberdzsiaga dzsámiból csak a minaret alapozásátsikerült dokumentálni a szemközti telken,

1992-ben. (KÉRDŐ 1995) A Medve utca 17. szám alatt a törökkoriobjektumokat két élelem-, vagy termény-tároló verem képviselte, az egyik ovális, amásik téglalap alakú volt, utóbbi oldalátés alját deszkabélés fedte. A gödrök alján50-80 centiméter vastag törökkori hasz-nálati réteg borította (16. század másodikfele), ám miután a vermeket már nem

használták, 15. századi kerámiát tartalma-

KÉRDŐ–VÉGH 1971/1), then north ofthe church (Fig. 1: 8, KÉRDŐ–VÉGH1971/2 and 2003) and the most recent-ly there was another excavation in thenorthern part of Medve Street. (Fig. 1: 12,BENDA–HABLE 2006) Densely packedurban buildings were found everywhere.Well-built stone houses with cellars domi-nated in the southern part of the street,

while the archaeological traces of woodenhouses were more frequently encounteredin the northern part of the street. In 1992,only the foundation of the minaret couldbe documented of the Chemberdzhi Agajami on the lot across the street becauseof extensive damage caused by the devel-opers. (KÉRDŐ 1995) Two food or crop storage pits repre-

sented the Turkish period features at 17

1. kép: Középkori és római kori lelőhelyek és fontosabb római kori objektumok a Bp., II. Medve utca 17.környezetében (Hable T.)Fig. 1: Medieval and Roman period sites and major Roman period features in the region of Bp. II, 17 MedveStreet (T. Hable)



182

zó humusszal töltötték fel. A téglalap ala-kú verem aljába egy kisebb méretű vermetmélyítettek, amely rejtekhelyként funkci-onálhatott az álfenék alatt. Kincset sajnos

nem találtunk benne, de egy teljesen ép,úgynevezett Csalogány utcai típusú kály-hacsempét igen. (4. kép) A deszkabélésűverem alja és az ovális teteje is agyagtég-lákkal volt „ledugózva”, azaz betöltésükfelszínén falszerűen rakott agyagtégla so-rok feküdtek. A feltárható felületet szinte teljesenelfoglalta egy 16. századi, könnyűszerkeze-tes ház alapozása. (2. kép) Az alapozás há-

rom-négysoros, szárazon rakott, törtkövesfal volt, amelyen valószínűleg boronafalú,vályogfalú, vagy Fachwerk felépítményállt. Első helyiségét az utca vonalára me-rőlegesen építették. A keskeny, törtkövesosztófalat már omladékrétegre alapozták,mely az egész ház alatt végighúzódott,

Medve Street. One was oval, the other oneoblong. The bottom and the walls of thelatter pit were lined with planks. The bot-toms of the pits were covered with a 50-

80 cm thick layer left by their use in theTurkish period (second half of the 16thcentury). When the pits were no longerin use they filled in with humus contain-ing 15th century ceramics. A smaller pitwas cut into the bottom of the oblong pit,which may have functioned as a hidingplace under the mock-floor. Regrettably,it did not hide a treasure only an intactso-called Csalogány Street type stove tile.

(Fig. 4) The top of the bottom of theplank-lined pit and the top of the oval pitwere sealed with clay bricks, that is, wall-like rows of adobe bricks were laid on topof the fill. The foundation of a light-construction16th century house nearly completely oc-

2. kép: A16. századikönnyűszerkezetesház alapozásaFig. 2: Foundationof the light-construction housefrom the 16th

century



183

így az épület fennálásán belül két építésiperiódust különíthetünk el. A leletek ta-núsága szerint azonban mindkettő a 16.század első felére esik. A második helyiségkét, keskeny, törtköves fallal lett további

részekre osztva. Az utca felé eső szektorokban egy 15.századi ház kis, törtköves, földbe rakott fa-lú pincéjét is megtaláltuk. Kötőanyag hiá-nyában egyes falai leomlottak, mi már csaka kelet felé leszűkített pinceteret bonthat-tuk ki. Ennek nyugati fala maradt meg alegépebben, középtájon egy mécsestartófülkével. (3. kép) Betöltése 15. századi ke-rámiát tartalmazott. A pincétől keletre há-

rom korabeli szemétgödröt találtunk – azegyikben korai (15. század közepi), importtalpastál töredékeivel. Egy másikból épkupákat emeltünk ki. (3. kép: fent) A telekkeleti végében szépen rakott, köves felületbontakozott ki, valószínűleg udvarkövezéslehetett, mivel a korszakban már ugyanazvolt a külváros utcaszerkezete, mint a mai. Az ásatási terület északnyugati sarkában

újabb köves felületre bukkantunk, amely-

cupied the uncovered surface. (Fig. 2) Thefoundation comprised a dry-wall rubblewall of three-four rows on which log oradobe walls or a Fachwerk superstructurerested. The first room was built at a right

angle to the street. The narrow dividingwall built of rubble was based on a debrislayer that could be found under the en-tire house. This means that two construc-tion phases can be differentiated duringthe life of the house. Based on the finds,both phases can be dated to the first halfof the 16th century. The second room wasdivided into smaller rooms with two nar-row rubble-based walls.

We also found the cellar of a 15th cen-tury house in the sectors closer to the street.Its rubble walls were built against the earth.Du to lack of any binding material, certainwalls collapsed and it was only possible tounearth the reduced space of the cellarin the east. The western wall with a lampniche in its middle was best preserved.(Fig. 3) The fill contained ceramics from

the 15th century. Three contemporary re-

3. kép: A 15. századipince keleti fala amécstartó fülkévelFig. 3: Eastern wallof the 15th centurycellar with the lamp

niche



184

ből Árpád-kori kerámia és egy IV. Béla ki-rály által veretett obulus került elő. A kö-vezéssel egy szintben húzódó, sötétbarnahumusz szintén 13. századi leletekkel volt

tele. Mivel a köves felületnek határozottszéle és iránya volt, valószínű, hogy egymég eddig nem ismert utca kövezetét,vagy egy kötőanyag nélküli fal omladékáttaláltuk meg. (B.J.)

A római kor kutatását is néhány igenkomoly eredménnyel zárt, korábbi ásatásés főleg ezek térbeli közelsége tette volnaizgalmassá. Sajnos a középkori gödrök és

alapozások miatt a Kr. u. 2-3. századi em-lékekből alig maradt valami. Fél méterrelaz utolsó Árpád-kori szint alatt szórtkövesréteget találtunk, ami a szemben lévő,Medve utca 22–30. számú telken 1992-ben megfigyelt, kelet–nyugati út déli széle

fuse pits were found east of the cellar: onecontained fragments of an early (middleof the 15th century) imported pedestalledbowl while intact goblets were taken from

another pit. (Fig. 3: top) A finely laid stonepavement was found at the eastern end ofthe lot. These stones may have been partof the pavement from a courtyard sincethe street system of the suburbs was thesame in this period as today. Another paved surface was found in thenorthwestern corner of the excavation ter-ritory. Ceramics from the Árpádian Periodand an obulus minted by King Béla IV were

recovered here. The dark brown humus ly-ing at the same level as the pavement wasalso full of finds from the 13th century.

As the paved surface had a definite edgeand direction, it may well have been thepavement from an as yet unknown street

4. kép: Csalogány utcai típusú kályhacsempe (16. század) és kupák (15. század)Fig. 4: Csalogány Street type stove tile (16th century) and goblets (15th century)



185

lehetett. (1. kép: 6, KÉRDŐ 1997) A 15-20 centiméter vastag, sóderes útalapozásalatt még körülbelül fél méter vastag, sö-tétszürke őshumuszt tártunk fel, amelyben

egyre több Kr. u. 1. századi leletanyagot ésnéhány őskori cserepet találtunk. Három,bolygatott gödör kisebb-nagyobb szeletekerült elő a szelvény nyugati felében, le-letanyagukban főleg kései kelta (La TèneD3) kerámiák töredékeivel. (H.T.)

Benda Judit – Hable Tibor

or perhaps the ruins of a wall built withoutmortaring. (J.B.)

A few earlier excavations ended with

significant results and the proximity ofthese territories would have made the in-vestigation of the Roman period exciting.Regrettably, barely anything remained ofthe AD 2nd-3rd centuries levels becauseof the medieval pits and foundations. Halfa meter beneath the last Árpádian Periodlevel, a layer of spread rubble was foundwhich may represent the southern edgeof the east–west running road observed in

1992 on the opposing lot at 22–30 MedveStreet. (Fig. 1: 6, KÉRDŐ 1997) A ca. halfmeter thick dark grey ancient humus wasbrought to light under the 15-20 cm thickgravely road foundation, in which more andmore finds from the AD 1st century and afew prehistoric shards were found. Parts ofthree large and small disturbed pits werealso uncovered in the western half of the

trench which mostly yielded fragments oflate Celtic (La Tène D3) ceramics. (T.H.)

Judit Benda– Tibor Hable


BENDA–HABLE 2006 – Benda J. – HableT.: Római kori és középkori települési ma-

radványok a Vízivárosban. Aqfüz 12 (2006)116–146.GARÁDY 1943 – Garády S.: BudapestSzékesfőváros területén végzett középkoriásatások összefoglaló ismertetése 1941–1943. Budapest Székesfőváros Házinyom-dája, 1943.GYÜRKY 1971 – Gyürky K.: Adatok a bu-dai Szent Péter külváros topográfiájához.

BudRég 22 (1971) 223–243.

KÉRDŐ–VÉGH 1994 – Kérdő K. – Végh A.: Budapest, II. Medve utca 22–30. Régfüz.Ser. 1. No. 46. (1994) 86–87.KÉRDŐ 1995 – H. Kérdő K.: A Vízivá-

ros római kori beépítettségének kutatása1991–1994. Aqfüz 1 (1995) 15–22.KÉRDŐ 1997 – H. Kérdő, K.: ZurLokalisierung des Auxiliarlagers von Ví-ziváros, in Roman Frontier Studies 1995.Procedings of the XVIth Internationalcongress of Roman Frontier Studies. (Ed.:W. Groenman – van Waateringe, B. L. vanBeek, W. J. H. Willems, S. L. Wyna) Exeter

1997, 399–404.



187

Móricz Zsigmond körtéri állomás 2006. szeptember 19. és november 3.közötti időszakban – összesen 29 munka-

napon – régészeti szakfelügyeletet bizto-sítottunk a 4. számú metróvonal MóriczZsigmond körtéri állomásának területénvégzett földmunkákhoz.

A földkitermelés során, a régészeti je-lenségek várható előkerülésének szintjén,hozzávetőlegesen 103,5–104 mAf (1. kép) rézsűkanalas munkagéppel megnyestük afelületet, melynek során összesen 79 ré-

gészeti objektum foltját regisztráltuk. (2.kép) Ezeket fotózás után a kivitelező általbiztosított kézi földmunkásokkal kibon-tottuk, majd dokumentáltuk. (3. kép) Az előkerült objektumok közül kilenc akéső rézkor időszakára (Kr. e. 3600–2800)datálható és az úgynevezett Baden-kultú-ra népességéhez kapcsolható. Az előkerülthulladékgödrök mellett fontosak a na-gyobb kerámiaedények töredékével kirakott

aljú, több rétegű, hamus, faszenes betölté-sű, többször letapasztott gödrök. Hasonlókorú települések a budai oldalon végigkí-sérik a Duna egykori partját. Ezek közül aMóricz Zsigmond körtéren feltárt rézkori

Régészeti lelőhelyek a4. számú metróvonalLágymányosi állomásain*

(Budapest, XI. ker., Móricz Zsigmondkörtér, Bocskai út, Etele tér)

Archaeological excavationat Lágymányos stations forunderground line 4*

(Budapest XI, Móricz Zsigmond Circusstation, Bocskai Road, Etele Square)

Móricz Zsigmond Circus station Archaeological opbservation was carriedout during earth moving work carried out

in the area of the Móricz Zsigmont Cir-cus station for underground line 4 over 29workdays from September 19 to Novem-ber 3, 2006.

During the course of earth removal, thesurface was scraped with a shovel-dredgedown to the level where archaeologicalphenomena were expected at an altitudeof approximately 103.5-104 m a.s.l. (Fig. 1)

The discolorations from 79 archaeologicalfeatures were documented on the scrapedsurface. (Fig. 2) These discolorations werephotographed and unearthed with thehelp of manual workers provided by thedeveloper and then documented. (Fig. 3) Nine of the features brought to lightcan be dated to the Late Copper Age(3600–2800 BC) and affiliated with thepopulation of the so-called Baden culture.

Beside refuse pits, repeatedly daubed pitswith the bottoms covered with the frag-ments of large ceramic vessels covered withstratified fills mixed with ash and char-coal were important. Settlements from

* A Budapesti Történeti Múzeum végezte a korábbiidőszakban is a 4-es Metró építéséhez kapcsolódófeltárási munkákat. A mostani jelentésben állómunka 2002-2003-ban kezdett feltárás-sorozat része.

* The Budapest History Museum carried out theexcavations in connection with the constructionof underground line 4. The work described in thisreport is an element of the excavation series that got

underway in 2002-2003.



188

településhez a Gellért-hegy lábánál, illetveaz Andor utcában előkerült teleprészletekfekszenek. (ENDRŐDI 1997) 16 objektum a középső bronzkor vé-gére, Kr. e. 1500 körülre datálható, és azúgynevezett vatyai kultúra legkésőbbi,koszideri fázisához kapcsolható. A tároló-és hulladékgödrök, valamint cölöplyukakmellett előkerült egy kelet–nyugati irányú,

3 méter szélességű árok, amely észak felőlhatárolta a települést. A feltárt település-részlet egy nagykiterjedésű bronzkori tele-püléshez tartozik, amelynek részletei többkorábbi feltárás (TOMPA 1943) soránmár ismertté váltak. A korábbi kutatásokalapján meghatározható volt a településnyugati határa, ez a Fehérvári úttól nyu-gatra 40-50 méterrel húzódhatott. (BE-

SZÉDES–SZILAS 2004) Az idei kutatá-

the same period are distributed along thecontemporary bank of the Danube on theBuda side. The closest ones to the Cop-per Age settlement uncovered at MóriczZsigmond Circus are parts of settlementsfound by the foot of Gellért hill and on

Andor Street. Sixteen features can be dated to the endof the Middle Bronze Age, affiliated with

the latest Koszider phase of the so-calledVatya culture. Beside storage and refusepits, an east–west running 3 m broad ditchwas found, bordering the settlement tothe north. The recovered settlement seg-ment came from a large Bronze Age settle-ment, parts of which had already been dis-covered during previous excavations. Thewestern edge could be identified during

previous investigations, 40-50 meters west

1. kép: A Móricz Zsigmond körtér rétegtani viszonyaiFig. 1: Stratigraphy on Móricz Zsigmond Circus



189

2. kép: A Móricz Zsigmond körtéri feltárás összesítő alaprajzaFig. 2: Complex plan of the Móricz Zsigmond Circus station



190

sok egyértelművé tették, hogy a településészaki határát a Móricz Zsigmond körté-ren előkerült kelet–nyugati irányú nagyárok jelentette.

Az előkerült objektumok többsége arómai korra, ezen belül is az Kr. u. 1-2.századra keltezhetők. A hulladékgödrökmellett kilenc téglalap alaprajzú, föld-bemélyített ház került elő. Az objektu-mokból a kelta (La Tène D) hagyomá-nyokat folytató szürke korongolt, illetvekézzel formált kerámiaedények mellettjelen vannak az ismert római kerámiatí-pusok: néhány észak-itáliai terra sigillata

töredék mellett előkerültek ezek után-zatai, valamint szürke bepecsételt, illet-ve vörös bevonatos edények töredékei,amphoratöredékek. A kerámiákon kívülegy üvegpalack töredéke is előkerült. AMóricz Zsigmond körtér környékén többhasonló korú, ugyancsak erős kelta ha-gyományokat mutató település is ismert aGellért térről, a Kende utcából, a Ménesi

útról. (PETŐ 1976)

of Fehérvári Road. The excavations con-ducted this year make it evident that thelarge east–west oriented ditch unearthedon Móricz Zsigmond Circus marked the

northern edge of the settlement. The majority of the uncovered featuresdate from the Roman Period, more exact-ly from the AD 1st-2nd centuries. Besiderefuse pits, nine oblong semi-subterra-nean houses were brought to light. Besidethe grey wheel-thrown and hand-thrownceramics following Celtic (D) traditions,the features contained known Romanvessel types as well: a few Northern Ital-

ian Samian Ware shards, their imitations,shards of grey stamped and red-slip ves-sels and amphora shards. A fragmentof a glass flask was also found. Severalsettlements displaying similarly strongCeltic traditions dating from the sameperiod have been unearthed in the regionof Móricz Zsigmond Circus: on GellértSquare, on Kende Street and on Ménesi

Street.

3. kép: Régészetiobjektumok feltárásaa kivitelezésimunkákkalpárhuzamosan.Fig. 3: Thearchaeologicalfeatures excavatedin parallel with the

construction works



191

A lelőhelyen előkerült legfontosabb ob-jektum az ugyancsak a Kr. u. 1-2. századradatálható vaskohó, amely egy nagyobb ésegy kisebb kemencéből, az ezekhez kap-csolódó hamuzó, illetve munkagödörből

és földbemélyített téglalap alakú műhely-épületből állt. A kemencéket az agyagosaltalajba vájták, amely a tűztérnél 10 cen-timéter vastagságban vörösre égett. A gö-dör fölé vályogtéglából emeltek kupolát.

A kemencéket földfelszín alatt kialakított,szintén vörösre átégett falú csatornák kö-tötték össze a munkagödörrel. (4. kép) Acsatornák falának vastag átégése alapján,ezeken folyt az olvadt vas a munkagödör-

be. A nagyobb kemencében nagy, ketté-hasadt vasérctömb, ez alatt vörös salak, akisebb kemence mellett kohósalak, illetvevasércrögök, a műhelyépületben vasön-tecs, és kisebb vastárgyak kerültek elő. Bu-dapest területén eddig csupán két kemen-cerészlet került elő. (GÖMÖRI 2000, 58)

A Móricz Zsigmond körtérihez hasonló,műhelygödörrel együtt előkerült kohó

Pannoniából egyedül Sopronból ismert,

4. kép: Római korikohó maradványaiFig. 4: Remainsof Roman periodfoundry

The most important feature uncoveredat the site is a foundry also dating to the

AD 1st-2nd century. It comprised both alarge and a small furnace together withthe adjoining ash pit, the working pit and

a semi-subterranean oblong workshopbuilding. The furnaces were cut into theclayey subsoil, which was burned to a redcolor down to a thickness of 10 cm by thefiring space. An adobe dome was raisedover the pit. Underground channels withthe walls also burned red connected thefurnaces with the working pit. (Fig. 4)

Judging from the thickness of the burnedwalls of the channels, the molten iron

ran in them to the working pit. A largesplit iron ore block and red slag beneathit were found in the larger furnace, whileslag, iron ore lumps were found besidethe smaller furnace and iron ingots andsmaller iron objects were recovered fromthe workshop building. Parts of only twofurnaces have so far been unearthed inBudapest. A foundry with a workshop pit

similar to the ones unearthed on Móricz



192

(GÖMÖRI 2000, 170–172, 219) hasonlókorú külföldi műhelyek alapján rekonst-ruálható. (PLEINER 2000, Fig. 39.1, Fig.42.2.)

Bocskai út A Bocskai úti állomás területén a felső,feltöltött rétegek gépi bontása régészetiszakfelügyelet mellett történt. A szaka-szosan átadott munkaterületen, 2006. no-vember 9. és 2006. december 12. közöttelvégeztük az előkerült régészeti objek-tumok bontását és dokumentálását. (5.kép)

A feltárás során összesen 82 objektu-mot tártunk fel. Ezek túlnyomó része aközépső bronzkor időszakára keltezhetőtelepüléshez tartozó gödör volt. A jelleg-zetes kerámiaanyag alapján a település-részlet a vatyai kultúra késő időszakára, azúgynevezett koszideri időszakra datálható.

Az objektumok elsősorban az állomásészaki szélén koncentrálódtak, ez a terület

közvetlenül csatlakozik az aluljáró terüle-

5. kép: Bronzkoriobjektumokfoltjainak

jelentkezése aBocskai úti állomásterületén.Fig. 5: Theappearance ofdiscolorations fromBronze Age featuresin the area of the

Bocskai Road station

Zsigmond Circus has only been found inSopron in Pannonia that can be recon-structed based on contemporary foreignworkshops.

Bocskai Road The mechanical clearing of the up-per refilled layers was carried out duringarchaeological observation work in thearea of the Bocskai Road station. Thearchaeological features discovered at thattime were uncovered and documented asthe territory was delivered over to archae-ologists step-by-step between November 9

and December 12, 2006. (Fig. 5) Eighty-two features were uncovered intotal. The overwhelming majority werepits from a Middle Bronze Age settle-ment. Based on the characteristic ceramicmaterial, the settlement fragment can bedated to the so-called Koszider phase, alate phase of the Vatya culture. The fea-tures especially clustered by what will be

the northern edge of the station, which



193

téhez, ahol 2003-ban ugyancsak középsőbronzkor végi településrészlet került elő.(BESZÉDES–SZILAS 2004) Szintén, el-sősorban a terület északi részén került elő

néhány késő bronzkori gödör, kevés kerá-miaanyaggal. Ezek egyikében, egy paticsosbetöltésű gödörből, a gödör alján egy ha-mus rétegben egy palából csiszolt, trapézalakú, átfúrt amulettet találtunk. A bronz-kori objektumok sűrűsége dél felé erősencsökkent, a Baranyai utca – Ulászló utcavonalában pedig már csak igen szórványo-san kerültek elő régészeti jelenségek. A feltárások során, eddig egyelőre isme-

retlen korú, egy sírsorba rendezett, mel-léklet nélküli nyújtott csontvázas rítusúsírokból álló temetőrészlet öt sírja is elő-került. (R.L.)

Etele tér, 4-es metró, járműtelep 2006. augusztus 21. és szeptember 15.között, a 4-es metró munkálataival ösz-szefüggésben, próbafeltárást végeztünk

az Etele tér – Névtelen utca – Borszékiút által határolt területen. A feltárás céljavolt, hogy meghatározzuk a KÖH nyilván-tartásában szereplő lelőhely pontos kiter-jedését, intenzitását és korát. A 19 munkanapon keresztül folytatottmunka során 25 szondát nyitottunk,ezekben 18 objektumot tártunk fel. Azobjektumok nagy része leletmentesnekbizonyult. Régészetileg értékelhető ob-

jektumok összesen két helyen kerültekelő. Az egyik hely a terület északkeletisarka. Itt egy különös geológiai jelenség-hez kapcsolódtak az objektumok. A sár-ga altalajban 10-40 centiméter vastagonbudai szarukő depók fekszenek, kisebbnagyobb foltokban. Kázmér Miklós geo-lógus (ELTE TTK) véleménye szerint,ezek a kövek a Sas hegyről mosódhattak

le, és nagy záporpatakokkal juthattak el

was directly linked to the territory of thesubway. Here, part of a settlement, alsodating to the end of the Middle Bronze

Age, was recovered in 2003. A few Late

Bronze Age pits with a few ceramic shardsin them were uncovered again mostly inthe northern part of the territory. Oneof the pits, which was filled with daub, apolished and perforated trapezoid-shapedamulet from schist was found on the bot-tom of the pit in an ashy layer. The den-sity of the features significantly decreasedtowards the south and only a few sporadicfeatures could be observed along the line

of Baranyai Street – Ulászló Street. Part of a cemetery with five inhumationgraves arranged in rows was found duringthe excavation. The bodies were extendedon their backs. The graves did not containgrave goods and their dating is still uncer-tain. (L.R.)

Etele Square, underground line 4, train

depot Between August 21 and September 15,2006, a test excavation was conducted inthe territory bordered by Etele Square,Névtelen Street and Borszéki Road inconnection with the construction of un-derground line 4. The purpose of the exca-vation was to determine the exact extent,concentration and dating of the site regis-tered in the list of the KÖH.

Twenty-five test trenches were openedduring the 19 days the excavation lasted.Over this period 18 features were un-earthed. Most of the features did not con-tain finds. There were only two archaeo-logically interesting areas. One was in thenortheast corner of the territory. Here, thefeatures were linked to a strange geologi-cal phenomenon: chert depots from the

Buda hills lay in spots of various sizes in



195

SZILAS 2004) kiterjedéséről szerzett in-formációkat.

Reményi László – Horváth László András

New settlements were identified with therecovery of parts of Late Copper Age andthe Roman period settlements on MóriczZsigmond Circus. These two sites en-

large our information on the extent of theBronze Age settlements that have alreadybeen unearthed in the area.

László Reményi – András László Horváth


BESZÉDES–SZILAS 2004 – Beszédes J.

– Szilas G.: Középső bronzkori településnyomai Lágymányoson. Traces of a MiddleBronze Age settlement at Lágymányos.

Aqfüz 10 (2004) 147–152.BESZÉDES–TEREI 2003 – Beszédes J.– Terei Gy.: A Budapest, XI. ker., BartókBéla út – Fehérvári út felszíni rendezé-séhez kapcsolódó régészeti feltárások ésmegfigyelések 2002-ben. Aqfüz 9 (2003)

194–196.ENDRŐDI 1997 – Endrődi A.: A későrézkori bádeni kultúra Budapest, Andorutcai telepanyaga a kulturális kapcsola-tok tükrében. (Die Siedlungsmaterialen

der spätkupferzeitlichen Badener Kulturaus der Andorstrasse im Spiegel derkulturellen Verbindungen.) BudRég 31

(1997) 83–201.GÖMÖRI 2000 – Gömöri J.: Az avar koriés Árpád-kori vaskohászat régészeti emlé-kei Pannoniában. Sopron 2000.PETŐ 1976 – Pető M.: Koracsászárkorifazekastelep a Gellért-hegy déli oldalán.(Frühkaiserzeitliche Töpfersiedlung amsüdligen Hangs des Gellérthegy.) ArchÉrt103 (1976) 86–97.

PLEINER 2000 – Pleiner, R.: Iron in Archaeology: The European bloomerysmelters. Praha 2000.TOMPA 1943 – Tompa F.: Adatok Budapestőskorához. BudRég 13 (1943) 11–31.



197

kései, Zselíz időszakának településéhezköthető. (2. kép) A település objektuma-inak többsége a Beregszász út felé esőészak–északkeleti irányban lejtő őshumuszalatt található kőzetlisztes agyagos altalaj-ba ásva koncentrálódott, míg a felület dé-li–délnyugati irányban emelkedő részébenjelentkező tömör, köves lejtőtörmelékbenmindössze három, újkoriként meghatá-

rozható objektum került elő. Eszerint akőtörmelékes altalaj természetes határtszabhatott az újkőkori település délnyu-gati irányú terjeszkedésének, amelynekobjektumait a terület geológiai viszonya-ihoz alkalmazkodva, a kedvezőbb talajvi-szonyokat kihasználva létesítették.

A T1/1 felület keleti sarkában a neoli-tikus település objektumai sűrűn, gyakran

egymásba ásva kerültek elő, több esetben

TLP settlement, were unearthed over1990 square meters in the area of the cel-lar in the northeast corner of block T1(surface T1/1). (Fig. 2) The majority ofthe features clustered in the stone-pow-dery clayey subsoil beneath the ancienthumus sloping in a north–northeast direc-tion by Beregszász Road, while only threemodern features were found in the solid

rock mantle appearing in the area risingin a south–southwest direction. Thus, therock debris operated as a natural boundarylimiting the south–westerly expansion ofthe Neolithic settlement. Features fromthis settlement were established wherethe soil conditions were more favorable. The features of the Neolithic settle-ment were discovered densely distributed,

often intersecting one another in the

1. kép: Helyszínrajza feltárt felületekkel,és a próbafeltáráskutatószelvényeivelFig. 1: Site map with theunearthed surfaces and

the trenches of the testexcavation



198

átvágva a terület e részén északkelet–dél-nyugati irányban áthaladó, ismeretlen korúárokkal. (2. kép) Ezen a területen a Zselízidőszak kevés leletét tartalmazó, több egy-mást metsző tároló és egyéb rendeltetésűgödör mellett, néhány más konstrukciórészeként is értelmezhető oszlophelyet,továbbá egy oszlopvázas épület (1. ház)északnyugati felének részletét is sikerült

megfigyelnünk. (2. és 3. kép) Az észak–északnyugat – dél–délkeleti tájolású épületészaki és keleti irányban a feltárható terü-leten kívülre is áthúzódott, így méreteirenézve nem sikerült adatokat nyernünk.Délnyugati, hosszanti oldalának részletétsűrűbben leásott kisebb átmérőjű oszlo-pokból álló sor alkotta, amelynek egy részea később beleásott objektumok kibontása

után bontakozott ki. Csak részlegesen si-

eastern corner of surface T1/1. In certainplaces they were intersected by a ditch ofunknown age, that crossed this part of theterritory in a northeast–southwest direc-tion. (Fig. 2) Various storage pits and otherpits intersecting one another and contain-ing a few finds from the Zseliz period, afew postholes that can be interpreted asparts of another construction and part

of the northwestern half of a post-struc-ture building (building no. 1) could beobserved in this territory. (Fig. 2-3) Thenorth–northwest – south–southeast ori-ented building extended beyond the ex-cavation territory to the north and theeast, so it was not possible to determineits measurements. The building part fromthe southwestern longer side comprised

densely distributed smaller diameter

2. kép: A T1/1felület összesítőalaprajzaFig. 2: Summarymap of surfaceT1/1



199

került megfigyelnünk az épület belsejébenhúzódó hármas oszlopsor részletét is. Anéhány esetben megkettőzött oszlophe-lyek az épület megerősítésére vagy meg-

újítására utalnak. Az épület maradványá-tól északnyugatra egy nagyméretű, közel8 méter átmérőjű, legmélyebb pontján 1méter mélységig kimélyített, egyenetlenaljú, eredetileg bizonyára anyagnyerés cél-jára kiásott kerek gödröt tártunk fel (15.objektum), amely a déli oldalába bevájtkemence (15/A objektum) alapján későbbműhelygödörként szolgálhatott. (4. kép)

Az agyagos altalajba mélyített, mindössze

2-3 centiméter vastagságban átégett ke-menceboltozat, kissé megroskadt, de nemomlott be, eredeti belmagassága, amelya feltárásakor mindössze 17 centimétervolt, nem ismert. A boltozat kemenceszáj-jal párhuzamos átmérője 110 centiméter,mélysége 48 centiméter volt. A 110×80centiméter átmérőjű kissé ovális platnita kemence szájánál, a gödör belseje felé

30 centiméterrel túlnyúlva, kis előteretképezve alakították ki. A 2-3 centimétervastagságban letapasztott platni alá a hő-hatás fokozására elszórtan kőtöredékekethelyeztek. (5. kép) A kemence belsejébenés a boltozat magasságában, a gödör betöl-tésében csoportosulva, igen nagy mennyi-ségű kagylóhéjat találtunk, amely a gödöreredeti funkciójának megszűnését követő-en halmozódott fel. A betöltés felső részé-

ből is előkerült Zselíz kerámiatöredékek,nagyméretű lenyomatos paticstöredékekés kövek alapján a település korábbi fázi-sához tartozó épülettel esetleg egykorúnaktartható gödör és a kemence használatais ebben az időszakban szűnhetett meg.

Az épülettel szuperpozícióban előkerültobjektumok a Zselíz település későbbifázisához tartoznak. Az objektumokból

az említetteken kívül összességében kevés

posts, a few of which appeared only afterthe cleaning of later pit features. The frag-ment of the triple post row in the inte-rior of the building could also be observed

only in segments. The sometimes doubledpostholes suggest the building had to bereinforced or renovated. A large round pitwas uncovered northwest of the buildingremains. It had a diameter of nearly 8 me-ters and extended down to a depth of 1m at its deepest point. The bottom wasuneven and originally, must have been aclay extraction pit (Feature no. 15). (Fig.4) Based on the oven cut into its southern

side (feature no. 15/A), it was later used asa workshop pit. The dome of the build-ing, which had been sunk into the clayeysub-soil was burned through only to athickness of 2-3 cm, and although it had

3. kép: Újkőkori oszlopszerkezetes épület részleténeknyomai a T1/1 felület keleti sarkánál. (1. ház)Fig. 3: Traces of part of a Neolithic post-structurehouse in the eastern corner of surface T1/1 (houseno. 1)



200

kerámiatöredék, néhány kőeszköz és mini-mális állatcsont került elő. Néhány gödöraljában, illetve betöltésében nagymére-tű kövek feküdtek, amelyeknek többségea lejtőtörmelékből származó kovagumóvolt.

A T1/1-től nyugatra elhelyezkedő T1/2felület összesen 786 négyzteméteren voltkutatható, mivel középső részét talajcseré-vel és egyéb újkori beásásokkal jelentősenmegbolygatták. Ilyen körülmények közötta kőzetlisztes agyagos altalajba beásva azújkőkori településnek mindössze két, egy-mástól távolabb elhelyezkedő objektumát;egy oszlophelyet és egy jelentősebb kiter-jedésű gödröt sikerült feltárnunk, amely-

nek betöltése kevés kerámiatöredéket ésnagyobb mennyiségű követ tartalmazott.Kőtörmelékes altalaj csak a felület észak-nyugati sarkában jelentkezett, így elkép-zelhető, hogy itt a település, a kőzetlisztesagyagos altalajt követve, déli irányban istovább húzódhatott.

A kutatás eredményeit összegezve a fel-tárt területen a DVK Zselíz időszaka több

fázisú településének déli széle húzódha-

slightly caved in, it did not collapse. Theoriginal interior height is not known, butas measured during the excavation it wasonly 17 cm. The diameter of the domemeasured 110 cm parallel to the mouthof the oven and it was 48 cm deep. The

slightly oval baking surface measured110×80 cm. It extended over the mouthof the oven in the direction of the pit by30 cm, forming a small foreground. To in-crease the heating effects, scattered stonefragments were placed under the 2-3 cmthick plastering of the baking surface. (Fig.5) Many bivalve shells were found insidethe oven and in a cluster in the fill of thepit up to the height of the dome. These

may have accumulated here after the pitceased to be used. Based on the Zselizpottery shards and the large daub frag-ments with imprints found in the upperpart of the fill, the pit and the oven musthave been contemporary with the housedated to the early phase of the settlement.They were abandoned in the same period.The features found in superposition with

the building come from a later phase of

4. kép: Újkőkoriföldbe vájt kemenceés gödre feltárásközben. (15. és 15/Aobjektum)Fig. 4: Neolithic

sunken oven andits pit duringexcavation (featuresnos. 15 and 15/A)



201

tott, amelynek centruma az észak–észak-keleti lejtő irányában helyezkedhetett el. Alelőhely előkerülésével tovább növekedetta DVK oszlopszerkezetes épületmaradvá-

nyokat tartalmazó településeinek száma afőváros területén is. (HORVÁTH L–KO-ROM–TEREI–SZILAS–REMÉNYI 2005;REMÉNYI–ENDRŐDI–MARÁZ–M.VIRÁG 2006) A Budapesten eddig isme-retessé vált DVK települések jellemzőenvíz közelségében; patakok partján, a Dunaármentes szigetein fekszenek. (Például:G. CSÁNK 1964; KALICZ–SCHREIBER–KALICZ 1992; HORVÁTH L 2002; HOR-

VÁTH L.–KOROM–TEREI–SZILAS–REMÉNYI 2005; KOROM–REMÉNYI2005; M. VIRÁG–BESZÉDES–REMÉ-NYI 2005; REMÉNYI–ENDRŐDI–MA-RÁZ–M. VIRÁG 2006) A Kinizsi laktanyaterületén, mindezektől némileg eltérőföldrajzi környezetben, a Budai-hegységdéli lábánál napvilágra került DVK telepü-lés kialakulásában azonban a hegységből

feltételezhetően érkező egykori vízfolyás

5. kép: A kemence (15/Aobjektum) metszeteFig. 5: Cross-section ofthe oven (feature no.

15/A)

the Zseliz settlement. A few shards, stonetools and a minimal number of animalbones were recovered from the featuresin addition to the above-mentioned finds.

Large stones lay on the bottoms or in thefills of a few pits, mostly flint nodules fromthe refuse slide. Surface T1/2 west of T1/1 could beinvestigated over a surface of 786 squaremeters since the central part was stronglydisturbed by soil exchange and modernpits. Only two distant features of the Neo-lithic settlement could be unearthed inthe stone-powdery clayey subsoil including

a posthole and a large pit. These featurescontained a few shards and a large numberof stones. The subsoil of stone debris ap-peared only in the northwestern corner ofthe surface so it seems possible that thesettlement followed the clayey stone-pow-dery subsoil ans extended farther to thesouth. In summary, later phases of the southern

edge of a settlement belonging to the TLP



202

közelsége mellett, esetleg a környékenelőforduló kovanyersanyag előfordulása is,még bizonyításra váró szerepet kaphatott.(M.V.Zs.)

Próbafeltárás a T2, T3, T4, T5, T6 tömbökterületén A megelőző feltárással egyidejűleg,2006. szeptember. 26. és október 20. kö-zött a T2, T3, T4, T5, T6 építési tömbök(telekalakítás utáni hrsz: 1996/2; 1996/9;1996/10; 1996/5 alatti ingatlanok) terü-letén próbafeltárást végeztünk. A SasadLiget Kft. által kitűzött építési területen

kilenc kutatószelvénnyel, összességében1100 négyzetméter régészeti kutatásárakerült sor. A volt laktanya területe terep-rendezéssel, korábbi építkezésekkel, talaj-cserével jelentősen bolygatott, a kutatásidején építési törmelékkel, helyenkéntnagy felületű beton térburkolattal fedettvolt. Kutatószelvényeinket, mindezeketfigyelembe véve jelölhettük ki. A régészeti

kutatást nehezítette az egykori laktanyaháborús maradványokkal való szennyezett-sége, a munkát többszöri tűzszerészeti be-avatkozás, illetve folyamatos tűzszerészetifelügyelet mellett végezhettük. A T3-as tömb területének jelentős ré-szén a talaj szennyezettsége miatt talaj-cserére került sor. A tömb további részéredeponált föld és nagy felületű betonbur-kolat miatt kutatószelvényt csak a terület

nyugati részén nyithattunk. A 115 négy-zetméter alapterületű szelvényben feltöl-tési rétegek és természetes módon fel-halmozódott kőtörmelékes rétegek alatt340 centiméter mélységben értük el azőshumuszt, majd ez alatt 410 centimé-ter mélységben az agyagos altalajt. Az ittmegfigyelhető jelenségek között keltezhe-tő régészeti objektum vagy lelet nem ke-

rült elő. Ennek ellenére, a terület rétegta-

Zseliz culture was unearthed. Its centerwas located in the direction of the north–northeastern slope. With the uncoveringof the site, the number of TLP settlements

with post-structure building remains hasincreased in the territory of the capital aswell. (HORVÁTH L–KOROM–TEREI–SZILAS–REMÉNYI 2005; REMÉNYI–ENDRŐDI–MARÁZ–M. VIRÁG 2006)The TLP settlements unearthed to date inBudapest were established near water: onthe banks of streamlets and on flood-freeislands in the Danube. (E.g.: G. CSÁNK1964; KALICZ–SCHREIBER–KALICZ

1992; HORVÁTH L 2002; HORVÁTHL.–KOROM–TEREI–SZILAS–REMÉ-NYI 2005; KOROM–REMÉNYI 2005; M.VIRÁG–BESZÉDES–REMÉNYI 2005;REMÉNYI–ENDRŐDI–MARÁZ–M.VIRÁG 2006) It remains to be demon-strated that the water course that suppos-edly flowed down from the hills in the areaand perhaps the occurrence of raw flint

materials may have played a decisive rolein the establishment of this TLP settle-ment which lies in a somewhat differentgeographical setting in the territory of theKinizsi barracks. (Zs.M.V.)

Test excavation in the territory of blocksT2, T3, T4, T5 and T6 Test excavations were conducted be-tween September 26 and October 20on

the territory of construction blocks T2,T3, T4, T5 and T6 (lrn after the reorgani-sation of the lot: 1996/2; 1996/9; 1996/10;1996/5) in parallel with the investment-led excavation. A surface of 1100 squaremeters was archaeologically investigatedin nine test trenches on the territory im-pacted by the Sasad Liget Kft construc-tion work. The territory of the former bar-

racks was badly disturbed by landscaping,



203

ni viszonyai alapján nem zárható ki, hogy aT1 tömb Beregszász úti oldalán előkerültújkőkori régészeti lelőhely erre a területreis kiterjedhetett. Ennek megállapítására

a későbbiekben, a kivitelezéssel párhuza-mosan, régészeti szakfelügyelet keretébenkerül majd sor.

A T4-es tömb területének különbö-ző pontjain három kutatószelvényt nyi-tottunk, összesen 310 négyzetméteresalapterülettel. Mindhárom szelvényben,közvetlenül a feltöltési réteg alatt kőtör-melékes altalaj jelentkezett, amely terep-rendezésre, a terület eredeti felszínének

különböző mértékű lenyesésére utal. Aköves altalaj felszínén régészeti jelenséget,leletet nem találtunk. A tömör kőtörme-lékbe mélyített kutatószondák, illetőleggeológiai szakvélemény alapján pleiszto-cén korinak meghatározható lejtőtörme-lék alatt régészeti jelenség nem található.Hasonló rétegtani jelenségeket tapasztal-tunk a három, összességében 270 négyzet-

méteres alapterületű szelvénnyel kutatottT6 tömb, valamint a volt laktanya középsőrészén elhelyezkedő, 174 négyzetméte-ren kutatott T2-es és a 238 négyzetméteralapterületű kutatószelvénnyel vizsgált T5tömb területén is. Régészeti jelenség, leletezekben a szelvényekben sem került elő.

A próbafeltárás eredményei alapján avolt Kinizsi laktanya területe a Beregszászút mentén húzódó sáv kivételével régé-

szeti szempontból negatívnak tartható.(M.V.Zs.–T.Z.)

M. Virág Zsuzsanna – Tézer Zita


G. CSÁNK 1964 – G. Csánk V.: Meg-

figyelések a békásmegyeri őskori te-

former constructions, soil exchange as wellas demolition debris. Concrete pavementcovered it over a large surface. The testtrenches were opened respecting to the

above circumstances. Another factor hin-dering our work was that the former bar-racks area was polluted with war relics. Weworked on constant alert and a few inter-ventions by the bomb disposal squad werenecessary. The polluted soil was exchanged overa large part of the area covered by blockT3. The rest of the territory was coveredby an earth depot and a large concrete

pavement so we could open a test trenchonly in the western part of the territory.The trench was 115 square meters andcontained fill layers and naturally accu-mulated stone debris down to the ancienthumus, which latter appeared at a depthof 340 cm. Underneath, clayey subsoil wasfound at a depth of 410 cm. No datablearchaeological features or finds were dis-

covered among the observed phenomena.Nevertheless, the stratigraphic position ofthe territory suggests that the Neolithicsettlement uncovered in the BeregszászRoad side of block T1 extended into thisterritory as well. This will be ascertainedlater during archaeological observation tobe carried out in parallel with the con-struction work. Three test trenches were opened at vari-

ous points in the area of block T4 over atotal surface of 310 square meters. Thestone debris subsoil appeared in all threetrenches right under the fill layer whichindicated there had been landscaping andscraping of the original land surface. Noarchaeological phenomena or finds wereobserved on the surface of the stone de-bris. Based on the test pits dug into the

solid stone debris and the geologist’s opin-



204

lepen. (Observations faites ls stationprehistorique de Békásmegyer.) ArchÉrt91 (1964) 201–214.HORVÁTH L 2002 – Horváth, L.

A.: Neolithische Funde und Befundein der Gemarkung von Dunakeszi. ActaArchHung 53 (2002) 1–40.HORVÁTH L – KOROM – TEREI– SZILAS – REMÉNYI 2005 – HorváthL. A. – Korom A. – Terei Gy. – Szilas G.– Reményi L.: Előzetes jelentés az épülőKőérberek, Tóváros-Lakópark területénfolyó régészeti feltárásról. (Preliminaryreport on the archaeologica excavation

conducted paralell to the constructionon the territory of the Kőérberek, Tóvá-ros Residential District.) Aqfüz 11 (2005)137–167.KALICZ-SCHREIBER – KALICZ 1992;Kalicz-Schreiber, R. – Kalicz, N.: Die ersteFrühneolithische Fundsetlle in Budapest.Balcanica XXIII (1992) 47–76.KOROM–REMÉNYI 2005 – Korom A. –

Reményi L.: Paskál lakópark II. építési üte-mének régészeti kutatása. (Archaeologicalinvestigation of construction phase II ofthe Paskál residential district.) Aqfüz 11(2005) 168–176.REMÉNYI–ENDRŐDI–MARÁZ–M.VIRÁG 2006 – Reményi L. – Endrődi

A. – Maráz B. – M. Virág Zs.: Régészetikutatások az M0 körgyűrű keleti szek-torának nyomvonalán. (Archaeological

investigations in the eastern sector of theM0 highway.) Aqfüz 12 (2006) 166–180.M. VIRÁG–BESZÉDES–REMÉNYI 2005;M. Virág Zs. – Beszédes J. – Reményi L.:Régészeti kutatások az egykori albertfalvaistrand területén. (Archaeological investiga-tions on the territory of the former open-air bath of Albertfalva) Aqfüz 11 (2005)129–136.

ion, no archaeological phenomenon existunder the slide debris dating from thePleistocene. Similar stratigraphic situa-tions could be observed in the area block

T6 that was investigated over a total of 270square meters in three trenches, block T2investigated over a surface of 174 squaremeters and block T5 investigated in atrench extending over a surface of 238square meters. Neither archaeological fea-tures nor finds were discovered in thesetrenches. Based on the results of the test excava-tion, the territory of the former Kinizsi

barracks is archaeologically negative apartfrom the zone along the Beregszász Road.

Zsuzsanna M. Virág – Zita Tézer



205

A K-Trading Kft. megbízásából 2006. szep-tember 26. és december 29. között meg-előző feltárást végeztünk Albertfalván, a

Hunyadi János út 16. szám alatt, mintegy6500 négyzetméter kiterjedésű felületen,ahol mélygarázzsal ellátott raktárcsarnoképítését tervezték. A szóbanforgó területaz albertfalvi auxiliáris vicus északi ré-szén, a tábor porta principalis sinistrajátólmintegy 300-400 méterre található, a tá-boron keresztülvezető limesút-szakasztólnyugatra. (1. kép)

A BTM munkatársai (Nagy Tibor és Szir-mai Krisztina) több feltárást is végeztekrészben a területen, részben annak közvet-len közelében. (NAGY 1959; NAGY 1962,522; SZIRMAI 1993; SZIRMAI 1997; ösz-szefoglalóan: KOVÁCS 1999, 24 skk.) Afőként szondázó-, kisebb részben megelőzőfeltárások igen sűrű beépítettséget mutat-tak ki a Flavius-kortól kezdődően. Különö-sen az északi táborkaputól kivezető limesút

és az arra merőleges bekötőutak menténjelentkeztek a többféle típushoz tartozólakóobjektumok (téglalap és kerek alakúlakógödrök, kőből és vályogtéglából építettházak), valamint a különféle ipari és gazda-sági jelenségek (például tímárműhely, fém-feldolgozó műhely). A kőépítmények közülkiemelkedik egy mansio és egy szentély, azelőbbi a feltárási területünk déli határában,

az utóbbi attól északkeletre került elő.

Kutatások az albertfalvivicus északi részén

(Budapest, XI. ker., Hunyadi János út 16.,Hrsz.: 43587/13)

Investigations in thenorthern part of theAlbertfalva vicus

(Budapest XI, 16 János Hunyadi Road,Lrn: 43587/13)

Between September 26 and December29, 2006, investment-led excavations wereconducted at 16 Hunyadi János Road in

Albertfalva, commissioned by the K-Trad-ing Kft. A surface of about 6500 squaremetres was excavated on the territoryof a future storehouse with a deep park-ing garage. This territory is located in thenorthern part of the Albertfalva auxiliaryfort vicus about 300-400 m from the portaprinipalis sinistra of the fort and west ofthe limes road that crossed through the

fort. (Fig. 1) Archaeologists of the BHM (Tibor Nagyand Krisztina Szirmai) had conductedseveral excavations partly on this terri-tory and partly in its immediate neigh-borhood. (NAGY 1959; NAGY 1962, 522;SZIRMAI 1993; SZIRMAI 1997; in sum-mary: KOVÁCS 1999, 24 ff) These weremostly test excavations and sometimesinvestment-led excavations. They revealed

a densely built-in area from the Flavianperiod on. Dwelling features (oblong andround semi-subterranean houses as wellas stone and adobe houses) and variousindustrial and economic phenomena (e.g.a tanning workshop and a metallurgicalworkshop) especially appeared along thelimes road running from the northerngate of the fort and the side roads running

perpendicularly through it. A mansio and



206

1. kép: Az albertfalvi auxiliáris vicus alaprajza a feltárás helyévelFig. 1: Ground plan of the Albertfalva auxiliary vicus with the location of the excavation



207

A Nagy Tibor korában még felszínközelirómai szinteket átlagosan 1,5 méter vas-tag modern kori feltöltés alatt találtukmeg. Az építkezési tevékenységek közülkülönösen az egykor itt üzemelő ÖntödeiVállalat (ÖFAG) gyárépületeinek altalajbamélyített beton-alaptestjei, kohósalakoshulladékgödrei okoztak nagyobb károkat,

amelyek főként a terület közepső és keletinegyedében jelentkeztek.

Feltárásunk során összesen 225 régé-szeti jelenség került elő, valamennyi a ró-mai korból. (2. kép) Ezen objektumok kivétel nélkül te-lepjelenségek voltak, sírok nem kerültekelő (a 167. számú gazdasági objektum-ban lelt, bedobott helyzetű csontváz

lelőkörülménye miatt nem tekinthető va-

2. kép: A feltárás összesítő alaprajzaFig. 2: Summary map of the excavation

a shrine were among the stone buildingsfound during these earlier excavations.The former building was found by thesouthern edge of our excavation territorywhile the latter building stood northeastfrom it. The Roman levels, which lay close to thesurface in Tibor Nagy’s time, were found

under a modern fill with an average thick-ness of 1.5 m. The concrete foundationsand the slag pits of the Öntödei Vállalat(ÖFAG) [Foundry Enterprise] caused es-pecially great difficulties among the mod-ern constructions mostly located in thecentral and the eastern quarters of theterritory. Altogether 225 archaeological phe-

nomena, all from the Roman period,



208

lódi sírnak). A feltárt teleprész időrendjé-ről a leletanyag jelenlegi feldolgozottságiszintjén egyelőre az alábbiak vázolhatókfel:

– a kora Flavius korban már lakott volt aterület,– a markomann háborúk okozta pusztítá-sok után újjáépítések folytak,– a település tovább élt – igaz lecsökkentintenzitással – egészen a Severus-korig,– a 3. század közepe, középső harmadautáni, folyamatos lakottságra utaló lelet-anyag nem került elő.

A feltárási terület nagyjából középten-

gelyében egy nyugat–keleti irányú, 2-2,5méter szélességű lekövezett út került elő(4. objektum), melynek északi oldalátpalánkkerítés szegélyezte. A limesútra me-rőleges irányú bekötőút széleit nagyobbszegélykövekkel rakták ki, az úttest köveiközött sóderozás nyomait figyeltük meg.Főként ezen út mentén sorakoztak a lakó-és gazdasági jellegű objektumok. Minden-

képpen érdekes, hogy az úttól délre, vagyisa táborhoz közelebb jóval ritkább volt azobjektumsűrűség mint az úttól északra.

Meglehetősen sok, csaknem 30 lakó-objektum került elő, amely némiképp ár-nyalja azt a szakirodalomban elterjedt ké-pet, hogy az albertfalvi vicus északi részeamolyan „ipari negyed” lenne, szemben adéli és nyugati teleprészekkel, ahol a lakó-funkció dominál. Noha találtunk ipari- és

gazdasági jellegű objektumokat is, ezekazonban nem alkottak funkcionálisan el-különülő „negyedeket”, inkább csak a la-kóhelyek melletti, a lakófunkciót kiegészí-tő, azzal párhuzamosan futó tevékenységikörökre utalnak.

A lakóobjektumok többféle típusbaoszthatók. A vicus palánkperiódusára jel-lemző, sarkain lekerekített, téglalapala-

kú lakógödrökből 25 került elő. Méretük

were brought to light during excavations.(Fig. 2) All these features were settlement phe-nomena. No graves were discovered (the

skeleton thrown into out-building phe-nomenon no. 167 cannot be considereda real grave because of the find circum-stances). The find material reveals thefollowing about the chronology of the un-earthed settlement segment in the pres-ent stage of analysis: – the territory was already inhabited inthe early Flavian period, – reconstructions started after the dev-

astation of the Marcomann wars, – the settlement survived until theSeverus period although with a restrictedintensity, – there was no find material suggestingcontinuous settlement after the middleand the middle third of the AD 3rd cen-tury. A east–west running, 2-2.5 m wide

paved road (feature no. 4) bordered by aplank fence to the north was found ap-proximately along the axis of the excava-tion territory. The edge of the side roadrunning perpendicularly to the limes roadwas constructed from large stones withtraces of gravelling observed betweenthem. Most of the dwelling and out-build-ing features stood along this road. It is in-teresting that significantly fewer features

were found south of the road, that is, rath-er closer to the fort, than north of it. Relatively many, nearly 30 dwelling fea-tures were found, which somewhat modi-fies the theory frequently cited in the ar-chaeological literature that the northernpart of the Albertfalva vicus was somekind of “industrial district” as opposedto the southern and western settlement

areas where the dwellings dominated. In



209

változó, a legkisebb 220×160 centiméter,a legnagyobb 420×270 centiméter kiter-jedésű. Tapasztást csak a lakógödrök fe-lénél találtunk, a többi döngölt padlójúvolt. Egyetlen kivételtől eltekintve (83.objektum) valamennyiükre jellemző,

hogy belterükben nincsenek függőlegesoszlopok támasztására szolgáló cölöp-lyukak, vagyis tetőzetüket nem ágasfástámaszték, hanem valószínűleg komo-lyabb, épített felmenő falazat tarthatta. Afelmenő falazatok a gödörbetöltésekbőlelőkerült leletanyag alapján vályogtéglá-ból és kőből készültek. A lakógödrön be-lül csupán egyetlen esetben mutatkozotttüzelőhely (37. objektum), ami minden-

képpen további gondolatokat ébreszt egyeslakógödörtípusok rekonstrukciójával és la-kottságával kapcsolatban. A lakógödrök általában nyugat–keletitájolást követnek, valamivel kevesebb azészak–dél szerinti. A két eltérő tájolásbannem kell okvetlenül eltérő periódust ke-resni, amire jó példa az a szorosan egymásmellé ásott, azonos időszakban használt

három lakógödörből álló komplexum, ahol

fact, there really were industrial and out-building features here, but they did notform functionally separated “districts”.Rather they were the scenes of activitiesthat complemented the habitation func-tions in a residential area, running in par-

allel with it. The dwelling features can be dividedinto various types. Twenty five features ofthe oblong semi-subterranean houses withrounded corners characteristic of the plankperiod of the vicus were found. They haddiverse measurements: the smallest onewas 220×130 cm large while the largeststructure covered a surface of 420×270cm. Only half of the semi-subterranean

houses were daubed and the remainderhad rammed clay floors. They did not havepostholes for vertical posts in the interiorexcept in a single house (feature no. 83),which means that the roof was not sup-ported by posts but by solid vertical walls.Based on the finds recovered from the fills,the vertical walls were constructed fromadobe and stone. Only one of the dwell-

ings contained a hearth (feature no. 37),

3. kép: Féligföldbemélyített lakógödrök(30-32. obj.)Fig. 3: Semi-subterraneanhouse pits (features nos.30-32)



210

két lakógödör észak–déli, egy pedig nyu-gat–keleti tájolású (30-32. objektum, 3.kép). Az általánosnak mondható téglalap ala-kú típus mellett, egyetlen esetben jelent-kezett kör alakú lakógödör (41. objektum).

A 350 centiméter átmérőjű objektumbansem cölöplyukakat, sem tűzhelynyomokatnem találtunk. Pannonia Inferior auxiliáris vicusaibanmeglehetősen ritkán kerülnek elő geren-davázas házak, másnéven boronaházak.

Albertfalván is csupán kisebb részleteibentalálkozhattunk eddig ezzel a háztípussal.(SZIRMAI 1994-1995, 28.) A 2006. évi feltárásunk során sikerült

negatív struktúrájában teljesen egészé-ben feltárnunk egy 11,4×7 méter kiter-jedésű, zárt téglalap alakú, öt helyiségbőlálló, „L” alakú belső folyosós gerendavá-zas építményt (138. objektum), melyetmérete és beosztásbeli sajátosságai révénbiztosan lakóépületként határozhatunkmeg. (4. kép) A kelet–nyugati tájolásúépület alaprajzát tekintve, szoros hason-

lóságot mutat több, főként a vicus déli

which certainly raises questions concern-ing the reconstruction and the dwellingfunction of certain of the semi-subterra-nean buildings. The semi-subterranean buildings wereusually oriented east–west with only a few

oriented north–south. The two types oforientation does not necessarily imply twoperiods as suggested by the complex ofthree semi-subterranean houses dug nextto each other and used in the same oc-cupation phase. Two of the semi-subter-ranean houses had a north–south orien-tation and the third one had a west–eastorientation (features nos. 30-32, Fig. 3). Besides the common oblong type of

structure, there was one round semi-sub-terranean house as well (feature no. 41).The feature measured 350 cm in diameterand it contained neither postholes nortraces of a hearth. Timber-structure houses or log housesrarely occur in the auxiliary vicuses of Pan-nonia Inferior. Only smaller parts of thishouse type have been found at Albertfalva

as well. (SZIRMAI 1994-1995, 28)

4. kép: Gerendavázaslakóépület kibontottalapárkaiFig. 4: Cleanedfoundation trenches froma timber-structure house

1.

5.

3.

2.

4.



211

„negyedében” megfigyelt, kőből építettlakóház első periódusával, ahol ugyacsak„L” alakú középső folyosóból nyílnak ahelyiségek. (5. kép) Némi eltérés csupán

a kőépületek hosszanti oldalán kiépítettporticus hiányában mutatkozik. (NAGY1948, felmérési rajz II., IV. és VIII. szá-mú épületei, KOVÁCS 1999, 22.) Nohaa gerendavázas épület padlószintjét nemtudtuk megfigyelni és leletek sem kerül-tek elő, az egyes helyiségek funkciójánakmeghatározása mégis megkísérelhető ahelyiségek mérete és épületen belüli el-helyezkedése, valamint a párhuzamként

említett albertfalvi kőházak beosztási sa-játosságai alapján. A legnagyobb, csaknem13 négyzetméter alapterületű, délkeletielhelyezkedésű 5. számú helyiség legin-kább nappali tartózkodó helyiségkéntfunkcionálhatott, de a párhuzamként

5. kép: A vicus déli részén korábbi ásatások során előkerült kőház alaprajza (Nagy T. nyomán)Fig. 5: Ground plan of a stone house recovered in the southern part of the vicus during previous excavations

(after T. Nagy)

In 2006, we succeeded in unearth-ing the negative structure of a complete11.4×7 m large “L”-shaped, timber-struc-ture house with five rooms and an interior

corridor over a closed oblong ground plan(feature no. 138), which can certainly beidentified as a dwelling based on its mea-surements and the inner arrangement ofthe rooms. (Fig. 4) The ground plan of theeast–west oriented building is very similarto the first phase of a few stone habitationsfound mostly in the southern “district” ofthe vicus, where the rooms also open onto a central “L”-shaped passageway. The

only difference is perhaps the lack of alongitudinal portico built along the east-ern sides of these stone buildings. (NAGY1948, buildings nos. II, IV and VIII inthe survey drawing, KOVÁCS 1999, 22)

Although we could not observe the floor



212

felhozott albertfalvi kőházak alapján azsem zárható ki, hogy konyha volt. (NAGY1948, 96.) Az épület északi traktusábanálló 1. és 4. számú kisméretű helyiségekvalószínűleg hálószobák lehettek, míg az

épület délnyugati részén lévő 2. számú(attól függően, hogy az 5.-et miként ha-tározzuk meg) konyhaként, vagy nappalitartózkodásra szolgáló helyiségként szol-gálhatott. A bejáratot a gerenda alapár-kokban mutatkozó mélyebb csapolások adéli oldal közepére valószínűsítik.

A száraz ősz miatt bekövetkezett ra-dikális talajvízszintcsökkenés lehetővétette a nagyobb számban előkerült kutak

teljes mélységű kibontásának megkísérlé-sét. A tizenöt dokumentált kút közül tíz-nél sikerült a római szintektől számítvaátlagosan 2,5 méter mélységben jelent-kező, hordóból átalakított fa kútbéléseketdokumentálni, majd kiemelni. (6. kép)

A hordóval bélelt kutaktól eltérő típusú,technikájú kútbélés (például ácsolt négy-zetes kútbélés, vagy bodonkút) nem volt.

Csupán egyetlen esetben, egy kőből ra-

level of the timber-structure building andno finds were recovered from it, the func-tion of the individual rooms can perhapsbe identified from the measurements ofthe rooms, their places within the house

and analogy with the arrangement of thestone houses of Albertfalva cited above.(Fig. 5) The largest room no. 5 occupy-ing 13 square metres in the southeast wasmost probably the living room, althoughthe analogous stone houses in Albertfalvasuggest that it also could be the kitchen.(NAGY 1948, 96) Small rooms nos. 1 and4 in the northern wing of the buildingmay have been sleeping rooms, while room

no. 2 in the southwest part of the housewas either a kitchen or a living room (de-pending on the identification of room no.5). The deeper tenons in the foundationditch of the timber building indicate thatthe entrance opened in the middle of thesouthern side. The radical sinking of the ground waterlevel in the dry autumn enabled us to ex-

cavate the numerous wells we discovered

6. kép: Fahordóvalbélelt kútFig. 6: Well withwooden barrel



213

kott kútnál (2. objektum) tűnik úgy, hogynem hordótesttel, hanem valamilyen máseljárással, deszkák és hasábfák együttesalkalmazásával oldották meg a fabélést,

de pontosabb technikai megfigyelésekrea gyorsan feltörő talajvíz miatt nem voltlehetőség.

A kútbélésekként szolgáló fahordókmeglehetősen egységes szerkezetűek vol-tak; 20-26 darab, alsó végükön kihegye-zett dongából álltak, melyek belső oldalánkörbefutó vájatot véstek ki (ez eredetilega hordóalj, vagy fedél beillesztésére szol-gált). A legtöbb fabéléses kútnál megma-

radtak az íves dongákat kívül összefogó,puhafa abroncsok, sőt néhol az abroncs-végek összeerősítésére szolgáló háncsok is.

Az abroncsozás meglétéből arra következ-tethetünk, hogy a kutaknál másodlagosanfelhasznált hordókat – aljuk és fedelükkiütésétől eltekintve – ép állapotban süly-lyesztették a kútaknába. (Pannoniai hor-dóbéléses kutakhoz: KUZSINSZKY 1932;

PETŐ 1976; VADAY 1995; SZŐNYI2003)

down to their bottoms. In ten of the fif-teen documented wells, it was possible todocument the wooden well linings madefrom old barrels down to a depth of 2.5

m on average beneath the Roman levels.It was possible to lift these barrels out.(Fig. 6) There were no other types or tech-niques of well-lining present (e.g. quad-rangular carpentry lining or linings madefrom hollowed tree trunks). It was only inthe case of a masonry well (feature no. 2)that technique other than barrel-liningwas suspected. In this well planks and logsseem to have been combined but no de-

tailed observations were possible becauseof seeping ground water. The barrels used as well linings werefairly uniform in structure. They werecomposed of 20-26 staves pointed at thebottom. A groove ran around on their in-terior sides (which originally received thelid or the bottom of the barrel). In mostof the barrel-lined wells, the soft wood

hoops and even the bark that fixed theends of the hoops were preserved. The

7. kép: Hordóvalbélelt kút ahordófenék kiütöttaljávallFig. 7: Barrel-linedwell with theknocked-out barrel

bottom



214

Arra vonatkozóan, hogy a hordók át-alakítása a helyszínen történt, jó példa a163. számú kút, ahol a kútakna visszatöl-tött földjében előkerült egy deszkákból

ácsolt, 70 centiméter átmérőjű hordófe-nék két darabból álló töredéke. (7. kép) A kutak vastag iszaprétege több, tel-

jesen ép, zömmel vízhordásra használtkora császárkori edényt őrzött meg, míga kútbélést körülvevő 2-3 méter átmérő-jű kútakna rendszerint leletben szegényvolt. (8. kép) A faanyag szakszerű mosá-sa, tisztítása jelenleg is folyik, eddig kétdeszkán mutatkoztak betűnyomok, vagy

számok.Végezetül szólnunk kell egy, a telepje-

lenségek időrendjét, a település kőperió-dusának struktúráját érintő problémáról,amellyel feltárásunk során is szembe-sültünk. A nagyfokú, zömmel a modernkor rovására írható bolygatottság miatt akőkonstrukciós építményekből – amelyekrendszerint a legmagasabb szinteken je-

lentkeznek – jórészt csak elszórtan ma-radt meg néhány kisebb, jellegtelen rész-let, így a kőperiódus épületeinek alaprajziösszefüggései nem, vagy csak nehezenértelmezhetők. A fentiekben említettlekövezett bekötőúttól (4. objektum)északra például néhány elszórtan jelent-kező, csekély hosszúságban megmaradtkősormaradvány és falalapozás került előaz úttal megegyező tájolásban. Valószínű-

síthető, hogy ezek a maradványok az utatészakról határoló zártabb, többosztatúkőépületekhez tartoztak, azonban alap-rajzilag már egyikük sem rekonstruálható.

A vicus modern kori építményekkel, üze-mekkel jobban beépített északi részén te-hát a későbbi (értsd: késő Antoninus-kori,Severus-kori) periódusokról elsősorbana talajban mélyebben húzódó negatív

struktúrák alapján alkothatunk képet,

8. kép: Ép edény kútbetöltésbőlFig. 8: Complete vessel from the well fill

presence of the hoops implies that thesecondarily used barrels in the wells weresunk into the well shafts without modifi-

cation, apart from the removal of the bot-toms and the lids. (On barrel-lined wellsin Pannonia see KUZSINSZKY 1932;PETŐ 1976; VADAY 1995; SZŐNYI2003) Well no. 163 provided evidence that thebarrels were modified on the spot. In thiscase, a fragment of the round bottom of abarrel was found in two pieces in the re-filled earth of the well shaft. The bottom

had been cut from a single piece of woodand measured 70 cm in diameter. (Fig. 7) The thick mud layer of the wells con-served a number of intact vessels from theearly Imperial period, most of which wereused for water hauling. At the same time,there were generally few finds in the wellshafts. The diameters of the well shaftsmeasured 2-3 m from the outside of the

lining. (Fig. 8) The washing and cleaning



215

ami mindenképpen egy erősen redukáltinformációt jelent.

Beszédes József


KOVÁCS 1999 – Kovács P.: Vicus éscastellum kapcsolata az Alsó-Pannoniailimes mentén. Piliscsaba, 1999KUZSINSZKY 1932 – Kuzsinszky B.: Agázgyári római fazekastelep Aquincum-ban, Kutak. BudRég 11 (1932) 71–87.

NAGY 1948 – Nagy T.: Az albertfalvi ró-mai telep. Antiquitas Hungarica 2, 1948,92–114.NAGY 1959 – Nagy T.: A Budapesti Tör-téneti Múzeum leletmentései és ásatásaiaz 1958. évben. Római kor. BudRég 19(1959) 251.NAGY 1962 – Nagy T.: Az Albertfalva Hu-nyadi János úti római település. Budapest

Műemlékei II. Budapest (1962) 519–523.PETŐ 1976 – Pető M.: A legújabb aquin-cumi fahordó-lelet. BudRég 24 (1976)201–207.SZIRMAI 1993 – Szirmai K.: Archaeolo-gical observations in the northern sectionof the so-called vicus of Albertfalva (1973–1977). BudRég 30 (1993) 87–118.SZIRMAI 1994-1995 – Szirmai K.: Újrégészeti adatok az albertfalvi vicushoz.

ComArchHung (1994-1995) 27–51.SZIRMAI 1997 – Szirmai K.: Kutatás azalbertfalvi vicusban. Aqfüz 3 (1997) 66–72.SZŐNYI 2003 – Szőnyi, E.: RömischeBrunnen in der Kleinen Tiefebene.

Antaeus 26 (2003) 141–158.VADAY 1995 – Vaday, A.: Roman Barrel-Wooded Wells. Specimina Nova XI (1995)187–198.

of the wooden material has already begunand letters or numbers have so far beenobserved on two planks. Finally, problem encountered during

excavations concerning the chronologicalsequence of the settlement phenomenaand the structure of the stone phase ofthe settlement needs to be mentionedhere. Due to extensive, mostly moderndisturbances, only a few scattered and un-characteristic fragments remained of thestone construction buildings, particularlythose in the highest levels, so the contextof the ground plans of the buildings from

the stone-building period cannot be inter-preted or only with much hesitation. Forinstance, north of the above-mentionedpaved side-road (feature no. 4) a few scat-tered remains of stone rows and wall foun-dations were preserved over short lengthsrunning parallel to the road. They probablybelonged to the closed multi-room stonebuildings that edged the road in the north

although their ground plans could not bereconstructed. In the northern part of thevicus, which was more densely coveredby modern constructions and industrialplants, it is possible to draw some conclu-sions about the later periods (Severus pe-riod) particularly from the negative struc-tures preserved in the soil, the informationcontent of which has been badly reduced.

József Beszédes



216

A Budapesti Történeti Múzeum Ős- ésNépvándorlás kori Osztálya, Budapest Fő-város Önkormányzata, Polgármesteri Hiva-

tal, Közmű Ügyosztályának megbízásából,megelőző régészeti feltárásokat végzett aBudapest XXI. ker., Csepel-sziget észak-nyugati csúcsán, a Nagy-Duna sornak ne-vezett területen. (1. kép) Az északi szigetcsúcsra tervezett, Köz-ponti Szennyvíztisztító telep 29 hektárnyiterületén, a műtárgyak építését megelő-zően a Budapesti Történeti Múzeum

2004-ben elvégzett próbafeltárása, (HOR-VÁTH 2005) és a 2006-os megelőző feltá-rás nyomán több régészeti korszak számos,igen nagy jelentőségű lelete és objektumalátott napvilágot. Az eddig feltárt, mintegy120000 négyzetméternyi területen majd800 objektum került elő. Többségük előke-rülésére a Csepel-sziget más területein ko-rábban elvégzett ásatások eredményei alap-ján lehetett számítani, a jelenlegi feltárás

azonban számos újdonsággal is szolgált. A Duna fővárosi, átkelőhelyek létesíté-

sére különösen alkalmas, szigetekkel tagoltszakasza már az őskor óta minden szem-pontból ideális feltételeket kínált a meg-telepedéshez.

A folyó Budapest területén először apliocén/pleisztocén korszakváltás idején, alevantei időszak elején jelent meg, nagymé-

retű kavicsdelták kialakítása kíséretében.

Régészeti kutatások a csepeliKözponti SzennyvíztisztítóTelep területén

(Budapest, XXI. ker., Csepel-sziget,Hrsz.: 20007/2)

Archaeological investigationsin the territory of the CentralWaste Water Treatment Plant

on Csepel Island

(Budapest XXI, Csepel Island, Lrn: 20007/2)

The Department of Prehistory and Migra-tion Period of the Budapest History Mu-seum conducted investment-led archaeo-

logical excavations on the territory calledthe Nagy-Duna sor at the most northernpart of Csepel Island in Budapest’s 21stdistrict at the behest of the Public UtilitiesDepartment of the Local-government ofBudapest City Hall. (Fig. 1) Numerous and very significant finds andfeatures from several archaeological periodswere uncovered during the test excavations

in 2004 (HORVÁTH 2005) and the Bu-dapest History Museum’s investment-ledexcavations in 2006 on the 29 hectares

1. kép: A lelőhely térképeFig. 1: Excavation map



217

A Duna medereltolódásai részben eset-leg szerkezetföldtani okokra is visszave-zethetők a pleisztocén elején kialakulóBudai-hegység területén megnövekedő

relief, üledéklehordás és az előtér süllye-dése miatt. A „magasan járó” pleisztocénDuna uralma alatt tarthatta az egész terü-letet azzal, hogy számos oldalágat bocsá-tott ki, amelyek imitt-amott a még ma iskimagasló régibb képződményekből állószigeteket körülzárták. Magas vízálláskoráradások gyakoriak lehettek, kivált tél vé-gén, amikor a tágas térszínen a megindultjégtáblák magasra torlódhattak.

Nagyjából az óholocén vége felé követ-kezhetett be a Duna völgyének a többé-ke-vésbé a mai geomorfológiai viszonyoknakmegfelelő átalakulása, amelynek egyikfontos eredménye lett a soroksári Duna-ágkialakulása. A medersüllyedés legfonto-sabb következménye a Duna Budai-hegy-ség felé elmozdulása és ennek a jelenkorigvaló megmaradása lehetett. A pleisztocén

elején szárazra került Budai-hegység meg-határozta a Duna folyó lefutását, így az ár-téri területek elhelyezkedését is. Budapestterületén a Duna mindkét partján megfi-gyelhetők az ártéri szintek. Lágymányos ésBudafok között a Dunával párhuzamosanaz alacsony ártér 4-5 méteres szintje húzó-dik. Az ártér magasabb szintje (7-8 méter)a Kelenföldi pályaudvar és Budafok közöttivasútvonaltól keletre széles sávban fejlő-

dött ki. A malakológiai vizsgálatok soránmegállapítást nyert, hogy nedvesebb élő-helyet kedvelő és a populációban jelen lévőfajok alapján az ártéri üledék képződésekorvegetációban, élőhelyben mozaikos: helyen-ként bokros, esetleg erdőfoltokkal tarkítottkörnyezet valószínűsíthető. (HORVÁTH–MINDSZENTY–KROLOPP 2004) Csepel-szigeten a szabadkikötőtől észak-

ra fekvő rész a magas ártérhez tartozik, de

area of the future Central Waste WaterTreatment Plant (WWTP) planned to bebuilt by the northern end of the island.Nearly 800 features were brought to light

on the investigated territory of ca. 120,000square meters. The occurrence of most ofthese features was expected based on re-sults from previous excavations conductedin other parts of Csepel Island. This year,however, numerous new phenomena werebrought to light. The Budapest stretch of the Danube,being especially suitable for fording andformerly dotted with islands, offered ideal

circumstances for settlement during pre-historic times. The river first appeared inthe territory of Budapest at the time ofthe Pliocene/Pleistocene transition in theLevantine period, when it formed largepebble deltas. The shifts in the bed of theDanube can perhaps be traced back totectonic movements related to increasingsurface and alluvial erosion from the Buda

hills and the depression of their foreland-sat at the beginning of the Pleistocene. The“strongly flowing” Pleistocene Danube ef-fected the entire territory with numerousside branches, which surrounded islandsbuilt from older formations, some of whichcan still be seen. Flooding must have beenfrequent at high water levels especially atthe end of the winter when drift-ice couldbuild up in high piles on the spacious ter-

rain. The Danube bed attained a state closeto the modern geomorphologic setting ap-proximately at the end of the ancient Ho-locene. An important result of this processwas the evolution of the Soroksár branchof the Danube. The most important con-sequence of the depression of the river bedwas that the Danube shifted toward the

Buda hills and remains there even today.



218

sűrűn szabdalják az alacsony ártérhez tar-tozó holtmeder-ágak, amelyeket a régészeti

munkáink során is meg tudtunk figyelni. A mai Duna-parthoz legközelebb esőszelvényekben, a mai felszín alatt mintegy1,5-3 méteres, salakos, feltöltés alatt kerültelő a termett talaj. Az agyagos, iszapos ré-tegekről egyértelműen kimutatható volt,hogy a Duna természetes hordalékakéntkerültek a helyszínre, így kultúrrétegetnem tartalmaztak. Ugyanakkor valamennyiszelvényben igen jelentős mértékű, több

esetben erősen szennyezett feltöltés voltmegfigyelhető, amelynek mértéke több-nyire az eredeti talajszint egyenetlenségei-től is függött. A feltöltés a II. világháborútkövetően több időszakban történhetett ésa meglévő humuszréteg eltávolítása utánmég 1990 után is folytatódott. Ez sok eset-ben a területen lévő régészeti objektumokpusztulásához, roncsolódásához vezetett.

További problémát jelentettek a területen

The Buda hills, which emerged at the be-ginning of the Pleistocene, determined the

course of the Danube and the position ofthe floodplain. Flood levelscanbe observedon both banks of the Danube in the regionof Budapest. The lower floodplain runs inparallel to the Danube at an altitude of 4-5 m between Lágymányos and Budafok.The higher floodplain level (7-8 m) de-veloped over a broad band east of the rail-road between the Kelenföld railway stationand Budafok. Malacological analyses have

demonstrated that the shell species foundthere that favoured a wet environment andare present in today’s population. A mo-saic pattern characterized the vegetationand the habitat as the floodplain devel-oped creating an environment with shrubsand groups of trees. (HORVÁTH–MIND-SZENTY–KROLOPP 2004) The area north of the free port on Cse-

pel Island belongs to the high floodplain

2. kép: A lelőhely madártávlatbólFig. 2: Aerial view of the site



219

korábban működő bolgárkertészethez kap-csolódó épületek alapozási gödrei és egyébújkori beásások. Ennek ellenére a kevésbé bolygatott

részeken, valamint az altalajba jóval mé-lyebbre beásott objektumokból, a Kárpát-medence, ezen belül is fővárosunk törté-netének jelentős, a korábbi ismereteinketrészben módosító, és további régészetikutatásainknak új utat mutató leletek ke-rültek elő. (2. kép) A középső rézkor végén megjelenő – Furchenstich kultúrának nevezett – né-pesség (Kr. e. 4. évezred) emlékanyagát a

főváros térségéből még kevés lelőhelyről is-merjük. Ezért is fontos a Csepel-Szennyvíz-telepen feltárt viszonylag nagyszámú (44)településobjektum, ahol az egykor élt em-berek hulladékkal feltöltött gödrei mellett,jellegzetes, településen belüli temetkezé-seik is előkerültek. Feltételezhetően vallásielképzelésekhez kötődő rítussal temettékel azt az újszülött vagy gyermek korú el-

hunytat, akinek holttestét egy állatcson-tokkal és kerámia töredékekkel teli gödörészaki oldalába helyezték, testére pedig egynagy követ tettek. Ezután a gödröt sárga,agyagos földdel letapasztották (62. obj.).(3. kép) A gödör felső részében töredékeskerámia, állatcsont maradványok, valamintkét kőeszköz volt. Ezek alig különböztek aszomszédos hulladékgödörben előkerültek-től. A rézkori gödrök leletanyagában domi-

nál a településobjektumokra túlnyomóanjellemző, elsősorban házi kerámia anyag.Ezek, valamint a kőpengék és csiszolt kő-eszközök az itt élők életmódjához, az elő-került állatcsontok, kagylóhéjak, továbbáőrlőkő töredékek és a földmintákból kiisza-polt magvak pedig a népesség táplálkozásiszokásaihoz nyújtanak információt. A Kárpát-medencébe a Kr. e. 3-2. év-

ezred fordulója táján beáramló nyugat-

levels although it is densely intersected bythe oxbow beds of the lower floodplain, aphenomenon that could also be observedduring the archaeological work.

Fertile soil was found beneath a 1.5-3 mthick slaggy fill in thetrenches openedclos-est to the modern Danube bank. Clayed,muddy layers certainly accumulated asnatural deposits of the Danube and con-tain no culture-bearing layers. At the sametime, a very significant, often badly pol-luted fill could be observed in every trench,the quantity of which depended on theunevenness of the contemporary surface.

The fill was deposited at various times af-ter World War II even after the removal ofthe humus layer in 1990. It often led to thedestruction of or damage to the archaeo-logical features. The foundation pits forthe market garden that formerly operatedin the area and other modern pits createdfurther difficulties. Nevertheless, the finds recovered from

features unearthed in less disturbed areasand from features that had been dug deep-er into the ground produced results thatmay significantly change our view of thehistory of the Carpathian Basin and ourcapital, giving new direction to archaeo-logicl research. (Fig. 2) The archaeological remains from thepopulation that arrived at the end of theMiddle Copper Age (4th millennium BC),

the so called Stab- and Drag Pottery Cul-ture are known only from a few sites in theregion of the capital. This is why the rela-tively large number of settlement features(44) unearthed at the WWTP in Csepelis so important. Beside the pits filled inwith refuse by the former inhabitants,characteristic burials were also uncoveredinside the settlement. The new-born baby

or infant whose body was placed in the



220

európai eredetű – jellegzetes formájú, ésdíszítésű edényeiről elnevezett – Harang-edény kultúra népcsoportjai a Duna ésmellékpatakjai mellett telepedtek meg.

A kultúra helyben kialakult Csepel cso-portjának lelőhelyei a Csepel-sziget mind-két partján – a nyugati oldalon Tököltőlaz északi szigetcsúcsig, a keleti partonSzigetszentmiklóstól a Hollandi útig – sű-rűn sorakoznak.

A Csepel-szigeten és a Főváros másterületein folytatott ásatások során meg-figyelhető volt, hogy a kultúra elsősorbangerendavázas házakból álló falvai a part

közelében egy-egy kiemelkedő dombhátonsorakoztak. Temetőik rendszerint ezek kö-zelében, de a parttól távolabb helyezked-tek el. (SCHREIBER 1973; ENDRŐDI1992; ENDRŐDI–REMÉNYI 2003)

northern side of a pit filled with animalbones and ceramic shards and whose bodywas covered with a large stone must havebeen buried in a rite linked to particular

religious ideas. The pit was then sealedwith yellow clayed earth (feature no. 62).(Fig. 3) Ceramic shards, animal remainsand a couple of stone tools were foundin the upper part of the fill. These findsmore or less the same as those recoveredin a neighbouring pit. Household pottery,which is generally characteristic of settle-ment features, dominated the find mate-rial of the Copper Age pits. The pottery,

the stone blades and the polished stonetools reveal something about the lifewaysof the inhabitants, while the animal bones,the bivalve shells, the quern fragments andthe seeds levigated from the soil samples

3. kép: Rézkori gödör temetkezésselFig. 3: Copper Age pit with a burial



221

A Csepel-szennyvíztelepi 2004-ben,majd 2006-ban folytatott feltárások során233 bronzkori objektum került felszínre,melyből 220 a korabronzkori Harangedény-

Csepel csoport és (kisebb számban) aNagyrév kultúra, 13 a későbronzkori urna-síros kultúra emlékanyagát reprezentálja.

Csepel-Szennyvíztelep Dunától távo-labb fekvő ásatási területén a Harangedény-Csepel csoport nagykiterjedésű temető-jének részletét tártuk fel, ahol urnás ésszórthamvasztásos sírok kerültek napvilág-ra. (4. kép) A Nagyrév kultúra temető rész-lete, szintén urnás és szórthamvasztásos

sírok egy csoportja a Harangedény-Csepelcsoport sírjaitól elkülönülten jelentke-zett. (5. kép) A Csepel-csoport településeaz ásatási területen eddig nem került elő,azonban újdonságot jelentett a Nagyrévkultúra topográfiailag eddig ismeretlen te-lepülésrészletének feltárása a Duna partközelében. Figyelemre méltó az elsősorbanhulladékgödrökből álló településrészlet

562. számú objektuma, egy kerámia depóttartalmazó áldozati gödör, melyben a Nagy-rév kultúra fiatalabb fázisának 16 edényevolt elhelyezve, rétegesen, részben épen,részben törött állapotban. Az edények alatt15 centiméteres átégett réteg az edényekgödörbe helyezése előtti tűzgyújtásról ta-núskodik. (6. kép) A Harangedény-Csepel csoport ham-vasztásos borítótállal fedett urnasírjai és

szórthamvasztásos sírjai a már jól ismertkerámiatípusokat tartalmazták. A kerámialeletek között megtalálhatók a korszakjellegzetes, vörös színű, sávos, pecsételtdíszítésű, harang alakú edényei, valamintlapos és négy lábon álló, díszített pereműés felületű táljai, továbbá az étel-ital áldo-zatok tárolására szolgáló fazekak, korsók,kis bögrék, csészék és tálkák. A sírok csu-

pán kis százalékából kerültek elő harang-

tell us about the dietary customs of thepopulation. The population groups of the Bell Bea-ker culture, which was named after their

beakers that had characteristic shapes andornaments, came to the Carpathian Basinfrom Western Europe at the turn of the3rd and 2nd millennia BC and settledalong the Danube and its tributaries. Thesites of the locally evolved Csepel group ofthe culture are densely distributed alongboth banks of Csepel Island: from Tökölto the northern end of the island on thewestern side and from Szigetszentmiklós

to Hollandi Road on the eastern bank ofthe river. It could be observed during excavationsconducted on Csepel Island and in otherareas of the capital that the villages of thisculture mostly comprised timber structurehouses located on hill ridges near the bank.Their cemeteries were established close tothe settlements but farther away from the

bank. (SCHREIBER 1973; ENDRŐDI1992; ENDRŐDI–REMÉNYI 2003) The excavations conducted at theWWTP in Csepel in 2004 and then in2006 brought to light 233 Bronze Age fea-tures, of which 22 belonged to the EarlyBronze Age Bell Beaker-Csepel group and(fewer in number) to the Nagyrév culture,while 13 features represented the LateBronze Age Urnfield culture.

A segment of a large graveyard of theBell Beaker-Csepel group was unearthedby the Csepel-WWTP at an excavationsite located farther away from the Danube.Urn graves and graves with scattered ashescame to light (Fig. 4) here. A segment ofa cemetery of the Nagyrév culture, also agroup of urn graves and graves with scat-tered ashes appeared separately from the

graves of the Bell Beaker-Csepel group.



222

4. kép: Kora bronzkoriurnasír (Harangedény-Csepel-csoport)Fig. 4: Early Bronze Ageurn grave (Bell Beaker

– Csepel group)

5. kép: Kora bronzkoriszórthamvas sír (Nagyrév-kultúra)Fig. 5: Early Bronze Age

grave with scattered ashes(Nagyrév culture)

6. kép: Kora bronzkoriedénydepó (Nagyrév-kultúra)Fig. 6: Early Bronze Age

vessel depot (Nagyrévculture)



223

edények és azok töredékei, többségébena „Beigleitkeramik” néven ismert kerá-miatípusok voltak jelen. A leletek közöttugyancsak megtalálhatók a népességre

jellemző kőből csiszolt csuklóvédő leme-zek, csont gombok és gyöngyök, kőbőlpattintott pengék és nyílhegyek, valaminttrianguláris réz tőr. 2006. év kiemelkedő jelentőségű le-lete a 741. számú edénymellékleteket istartalmazó hamvasztásos urnasírjábólkerült elő. Egy 1,5 centiméter átmérőjű,koncentrikus körökkel díszített, a szélén4 helyen, majd utólagosan középen át-

fúrt öntött aranylemez, melyhez hason-lókat a Harangedény kultúra nyugati le-lőhelyeiről ismerünk (Szimbolizmusáról:ENDRŐDI–PÁSZTOR 2006). A Csepel-szennyvíztisztító területénfeltárt korabronzkori temetkezések alapjánelmondható hogy Budapest területén ed-digi legnagyobb kiterjedésű temetője váltismertté, a 2007. évben tervezett kutatások

során további sírok feltárásával számolunk. A Csepel-sziget északi csúcsán végzettfeltárások nemcsak Budapest körzetének,de egyben a magyarországi Duna-völgyészaki szakaszának is az egyik legkorábbikésővaskori, kelta temetőjét hozták napvi-lágra. A Budapest területéről eddig ismert keltalelőhelyek és szórványleletek főleg a későiLa Tène időszakból, a Kr. e. 1. évszázadból

és a Kr. u. 1. század első feléből valók. Akorai kelta megtelepülésre utaló lelőhelyekszáma hozzájuk képest nagyon csekély, ésazokat is nagyobbrészt szórványleletek jel-zik; koruk a LT B periódus végére és a LTC időszak első felére tehető. Az ismerttévált „korai” La Tène-kori szórványleletek(részben a Csepel-szigetről is) azonbanazt a feltevést valószínűsítik, hogy nem a

korai kelta megtelepedés hiánya, hanem a

(Fig. 5) The settlement of the associatedCsepel group has not been found in thisexcavation area yet. At the same time, therecovery of a topographically new settle-

ment of the Nagyrév culture near theDanube bank represents something new.Feature no. 562 from this part of the settle-ment, which consisted mostly of refusepits, was noteworthy. It was a sacrificialpit containing a ceramic depot (featureno. 562), in which 16 vessels from a laterphase of the Nagyrév culture were placedin layers, partly in an intact and partly in abroken condition. The 15 cm thick burnt

layer under the vessels shows that a firehad been lit in the pit before the vesselswere placed in it. (Fig. 6) The cremation graves of the Bell Beaker– Csepel group with the urns covered withbowls and the graves with scattered ashescontained well-known ceramic types. Thecharacteristic red bell-shaped beakers ofthe period decorated in bands and with

stamped ornaments, the flat, four-footedbowls with decorated rims and surfacesand pots, jugs, small cups, mugs and smallbowls meant to hold food and drink of-ferings can be found among the ceramicfinds. Bell beakers and their fragments werefound in only a small portion of the graves.They include ceramic types called “Beglei-tkeramik”. Polished stone wristguard plates,bone buttons and beads, flaked stone blades

and arrowheads and triangular copper dag-gers characteristic of the culture were alsopresent among the finds. The most notable find from 2006 wasfound, together with grave vessels, in cre-mation urn grave no. 741. It was a cast golddisc with a diameter of 1.5 cm decoratedwith concentric circles. It was perforated infour places at the edges and also through

its center. Similar objects are known from



224

leletek előkerülésének véletlenszerűségeaz oka a Budapest környéki területek koraiLa Tène-koráról való csekély ismeretünk-nek. Ezt igazolja a 2004-ben előkerült és2006-ban a lehetőség szerint teljes egészé-ben feltárt kelta temető is.

A Csepel-szigeti szabadkikötőtől észak-ra lévő és a Dunától kissé keletebbre fek-vő, nagyjából észak–déli irányban húzódómagaslat, ahol a kelta temetkezéseket ta-láltuk, egykor a Duna ártéri szigete lehe-tett. A La Tène-kori sírok kizárólag ezena magaslaton kerültek elő, és a temető azegykori sziget legmagasabb részén, annakirányát követve megközelítőleg észak–dé-

li irányú sávban helyezkedik el. Szélei – a

western sites of the Bell Beaker culture(For its symbolism see ENDRŐDI–PÁSZ-TOR 2006). Based on the Early Bronze Age buri-

als uncovered on the territory of Cse-pel – WWTP, it appears that the largestcemetery of the period has been discov-ered in Budapest. The recovery of furthergraves can be expected during excavationsplanned in 2007. The excavations conducted at the north-ern end of Csepel Island also revealed oneof the earliest Late Iron Age Celtic cem-eteries in the region of Budapest as well as

in the northern part of the Danube valleyin Hungary. Most of the Celtic sites and scatteredfinds known in the region of Budapestcame from the Late La Tène period fromthe 1st century BC and the first half ofthe 1st century AD. The number of thesites attesting to early Celtic settlement isrelatively low and primarily represented by

stray finds. They can be dated to the endof the LT B period and the first half of theLT C period. The “early” La Tène periodstray finds (partly from Csepel Island aswell) suggest that the scarcity of informa-tion on the Early La Tène period in the re-gion of Budapest is related more to the ran-dom discovery of the finds and not to anabsence of early Celtic settlements. Thisidea is supported by the Celtic cemetery

that was discovered in 2004 and, as far aspossible, completely unearthed in 2006. The elevation running in an approxi-mately north–south direction north of thefree port of Csepel Island and somewhateast of the Danube on which the Celticburials were discovered may once havebeen a floodplain island of the Danube. Allthe La Tène graves were unearthed on this

elevation and the cemetery occupied the

7. kép: Kelta harcos csontvázas rítusú sírjaFig. 7: Inhumation burial of a Celtic warrior



225

nagykiterjedésű ásatási felületen belül– minden oldalon valószínűsíthetők. A 2004. és 2006. évi ásatások alkalmávalösszesen 97, a La Tène-kori temetőhöz

tartozó objektum került elő, de az eredetisírszám ennél valamivel nagyobb lehetett,hiszen a temető nyugati szélének egy ré-szét újkori épületek tették tönkre. Többkelta temetkezést is megbolygattak az új-kori épületek létesítésekor és a 19-20. szá-zadi földmunkák, tereprendezések során.Mindezek ellenére a korai kelta vándor-lások története és eredete szempontjábóljelentős és jól datálható leletanyagot ered-

ményeztek a feltárások. A La Tène-kori temető birituális, de asírok nagyobbik fele csontvázas; ez utóbbi-ak szinte kivétel nélkül észak–déli (illetvenéhány esetben dél–északi) tájolásúak. (7.kép) Jelentősebb számban fordul még előa kelet–nyugat – és az északnyugat – dél-keleti tájolás is, függetlenül attól, hogyhamvasztásos vagy csontvázas temetke-

zésekről van-e szó. A síroknak körülbelülegyharmad része rablott vagy sírrablók ál-tal bolygatott volt. A gazdag fém- és kerámiamellékletek-kel, korall-, üveg- és amphora-formájúgyöngyökkel ellátott temetkezések legré-gebbi horizontja a LT B időszakra tehető.

A legkorábbi sírokból való torquesek, fibu-lák, karperecek és gyűrűk a Kr. e. 5. századvégére és a 4. század első felére keltezhe-

tők. A mellékletek analógiái elsősorban aPilismarót-basaharci (KUTZIÁN 1975) ésa Sopron-bécsidombi (MÁRTON 1933 és1933/34), illetve a Lajta-vidéki sírleletek-kel (JEREM 1996) mutatnak hasonlósá-got. Kiemelkedőnek számít az a 2004-esfeltárás során előkerült, kézzel formált két-fülű edény, melynek mindkét füle egy-egyplasztikusan kidolgozott emberalakot for-

mál (77/2004. obj.). (HORVÁTH 2005)

highest point of the former island alonga band following its approximately north–south direction. Its edges can be defined inevery direction within the large excavation

surface. Altogether 97 features of the La Tène pe-riod cemetery were unearthed in 2004 and2006 although the number of the gravesmay originally have been somewhat highersince part of the western edge of the cem-etery was destroyed by modern buildings.

A few Celtic burials were disturbed duringthe foundation work of modern buildings,earth moving work and landscaping in

the 19th and 20th centuries. Despite theabove difficulties, the excavations yieldeda significant and clearly datable find mate-rial with regard to the history and origins ofthe early Celtic populations migrating intothe region. The La Tène period cemetery was biri-tual although inhumation burials domi-nated. Nearly all of the latter burials have a

north–south (or sometimes south–north)orientation. (Fig. 7) A significant numberof graves were oriented in an east–westor a northwest–southeast direction inde-pendent of whether they were cremationor inhumation burials. About one third ofthe graves had been robbed or disturbed bygrave robbers. The oldest horizon of the burials, richlyfurnished with metal and ceramic objects,

coral, glass and amphora-shaped beads,came from the LT B period. The torques,brooches, bracelets and rings from the old-est graves can be dated from the end ofthe 5th century BC and the first half ofthe 4th century BC. They show analogousfeatures with the grave goods from burialsin Pilismarót-Basaharc, (KUTZIÁN 1975)Sopron-Bécsidomb (MÁRTON 1933 and

1933/34) and the Lajta region. (JEREM



226

A Csepel-szigeti kelta temető fiatalabbhorizontjához tartoznak azok a temetke-zések, amelyekben közép La Tène-sémá-jú fibulák, vékony bronzlemezből készült,

üreges és babosdíszű kar-, illetve lábpe-recek, három- és négytagú hólyagos láb-perecek a jellegzetes mellékletek. Enneka sírcsoportnak a korát a LT C periódusmásodik felére keltezhetjük. (8. kép) Feltételezzük, hogy a kelta temetőhasználata – a sírok datálásában mutatko-zó nagy időbeli eltérés miatt – nem voltfolyamatos. Ezt a feltételezést erősíti a2006. évi ásatáskor több ízben tapasztalt

jelenség, amikor is a kelta sírok egymástbolygatták. A Duna-parthoz közelebb eső és alacso-nyabban fekvő sávban előkerült 7 objek-tum egy késő La Tène-kori településhezköthető. Ez a 2004-ben feltárt kelta tele-pülésrészlet azonban nem kapcsolható aközelében feltárt temetőhöz. Időben méga fiatalabb sírokkal sem párhuzamosítha-

1996) The hand-thrown two-handled ves-sels found in 2004 with handles each repre-senting a modelled human figure (featureno. 77/2004) is a notable find. (HORVÁTH

2005) The burials in which La Tène typebrooches, hollow and globule-ornamentedbangles and anklets made of thin bronzeplates, bubble-like three or four-partite an-klets represent characteristic grave goodsfrom the younger horizon of the Celticcemetery of Csepel Island. This gravegroup can be dated to the second half ofthe LT C period. (Fig. 8)

The large chronological divergence be-tween the graves suggests that the Celticcemetery was not in continuous use. Thissuggestion is supported by the phenom-enon observed in 2006 that the Celticgraves intersect each other. The seven features unearthed along aband lying closer to the Danube bank andat a lower elevation can be linked with a

8. kép: Keltahamvasztásos sírFig. 8: Celtic

cremation burial



227

tó; az előkerült leletei ezt a lehetőségetkizárják. A nagymennyiségű kerámiaanyaga LT D periódusra jellemző formákat ésdíszítésmódot mutatja. Vörös-fehér sávos

festésű kerámia, fésűdíszes fazekak és besi-mított rácsmintával díszített edények, va-lamint úgynevezett alávágott peremű későLa Tène-tálak töredékei tartoznak a tipi-kus formák közé. Legközvetlenebb analó-giáikat a Duna jobb parti kelta eraviszkusztelepek és a gellérthegyi oppidum leleteiközött találjuk meg, (BÓNIS 1969) vala-mint a Szigetszentmiklóson feltárt LT D-korú falusias település (HANNY 1992)

anyagában. A késő La Tène-kori falusias jellegűtelepülés maradványai mintegy száz mé-ter távolságra voltak a mai Duna-parttól.Hulladékgödrök és eredetileg valószínű-leg agyagkitermelő gödörként használtnagyméretű objektum, valamint – a ben-nük lévő paticsmaradványok alapján ítél-ve – cölöpvázas, agyaggal tapasztott falú

épületek tartoztak ehhez a folyópartivicushoz. A Csepel-szigeten a korai és a késői avar

korszak sírleletei is megtalálhatók: Cse-pel-kavicsbánya-, Betonelem gyár- Víz-mű-, Dunasor-, Szabadkikötő-, stb. A te-rületen előkerült avar kori leleteket NagyMargit gyűjtötte össze. (Az ásatásokról,leletmentésekről szóló kisebb-nagyobbcikkek jegyzékét lásd: NAGY 1998, illetve

az 1999-es Csepel Vízműben végzett fel-tárásokról: ENDRŐDI–HORVÁTH 2002)

Akár csak szórványos településnyomok-ra eddig csupán egyetlen alkalommal, aSzigetszentmiklós-Üdülősor feltárása so-rán bukkantunk. A Csepel-szigetet a középkorban Nagyszigetként, – Magna Insulaként – is em-lítik. A sziget kedvező fekvése miatt, a

honfoglalás óta rendkívül fontos szerepet

Late La Tène settlement. This settlementsegment unearthed in 2004 cannot, how-ever, be connected with the cemetery un-earthed in its vicinity. Even the later graves

were not coeval based onm the finds thatcame to light there. The large amount ofceramic material displays shapes and orna-mental types characteristic of the LT D pe-riod. Ceramics painted in red and white inbands, broomed pots and vessels decoratedwith smoothed-in lattice patterns and frag-ments of late La Tène bowls with so-calledundercut rims represent typical forms. Theclosest analogues can be found among the

findsoftheCelticEraviscansettlementsonthe right bank of the Danube and the oppi-dum located on Gellért hill (BÓNIS 1969)as well as in the find material from the ru-ral LT D period settlement unearthed atSzigetszentmiklós. (HANNY 1992) The remains of the Late La Tène ruralsettlement were found about a hundredmeters from the actual bank of the Dan-

ube. Refuse pits, a large feature probablyoriginally a clay extraction pit and post-structure building that had had daubedwalls based on the daub fragments foundin them, were part of this riverside vicus. The grave finds from both the early andthe late phase of the Avar period can befound on Csepel Island (Csepel-kavics-bánya-, Betonelem gyár- Vízmű-, Duna-sor-, Szabadkikötő-, etc.) Margit Nagy has

collected the Avar finds in the region. (Forthe list of the various studies on the excava-tions and rescue excavations see in NAGY1998 and the excavations at the Csepel-Vízmű in 1999 in ENDRŐDI–HORVÁTH2002) Scattered traces of the settlement,however, occured only once, during the ex-cavation of Szigetszentmiklós-Üdülősor. Csepel Island was also called the Large

Island, or Magna Insula, in the Middle



228

töltött be történelmünkben, mivel évszá-zadokon keresztül uralkodói székhelykéntemlítik okleveleinkben.

A honfoglalás után Árpád fejedelem

Csepel-szigeten rendezte be nyári szál-lásterületét, ahol tavasztól őszig tartóz-kodott. Továbbá itt őrizték a fejedelemménesét is.

Anonymus a „Duna szigete” című feje-zetében a szigetről a következőket írja: „Árpád vezér … a Duna mentén a nagyszigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy szi-get mellett, majd Árpád vezér meg neme-sei bevonultak arra. Mikor látták a helynek

termékenységét, és gazdagságát, továbbá,hogy a Duna vize, milyen erőssége neki,kimondhatatlanul megszerették. Egyszer-smind elhatározták, hogy ez lesz a vezérisziget, s a nemes személyek mindegyikeott udvart meg majort kap. Árpád vezérazonnal mesterembereket fogadott, velükpompás vezéri házakat építtetett. Aztánmeghagyta, … minden lovát vigyék oda.

Lovászai fölé mesterül egy igen okos kunembert tett meg, név szerint Csepelt”. Te-hát, Anonymus a sziget nevét Árpád feje-delem főlovászáról eredezteti.

A koraközépkori okleveles emlékekbena terület királyi birtokként, vadászterület-ként szerepel, és továbbra is a királyi mé-nes őrzőhelyéül szolgál. A szigeten a 12.század végén erdőispánságot szerveztek,amelynek központja Csepel falu, a mai

Szabadkikötő környékén terült el. (END-RŐDI–HORVÁTH–ZÁDOR 2004) Az Északi Szigetcsúcson – 1925-benaz állami zsilipépítkezés földmunkái so-rán már kerültek elő Árpád-kori településnyomai. A 2004-es próbafeltárás során iskerültek elő késő népvándorlás- és Ár-pád-kori leletek. Meghatározásuk az addigrendelkezésre álló kevés adat miatt nem

lehetett teljes.

Ages. Because of its favourable location,the island played an extremely importantrole in our history from the Conquest Pe-riod on wards and was mentioned in docu-

ments as a royal seat for centuries. After the Conquest, Prince Árpád setup his summer camp on Csepel Islandwhere the princelty entourage resided fromthe spring to the autumn. The hirse studof the prince was also kept here. Anony-mus wrote the following about the islandin the chapter “Island in the Danube”:“Prince Árpád…proceeded along the Dan-ube until the large island. A camp was set

up beside the large island and then Prince Árpád and his noblemen entered it. Whenthey saw how fertile and rich it was andhow the water of the Danube defended it,they took unspeakably great pleasure in it.They immediately decided that this wouldbe the princely island and all the noblemen receive a house and a farm there.Prince Árpád forthwith summoned crafts-

men and ordered them to build luxuriousprincely houses. Then he bade … to takeall his horses there. He appointed a veryclever Cumanian man the chief of groomswhose name was Csepel…” So Anony-mus suggests that the origin of the islandcomes from the name of the head groomof Prince Árpád.

In early medieval documents, the terri-tory is mentioned as a royal asset, as a hunt-

ing territory and the place where the royalstud was kept. A forest estate was organisedon the island at the end of the 12th centu-ry with Csepel village at its center, locatednear today’s free port. (ENDRŐDI–HOR-VÁTH–ZÁDOR 2004) Traces of a settlement from the Arpa-dian Period have already been found by thenorthern end of the island during state-

funded lock construction in 1925. A few



229

A 2006-os ásatási szezon során azonbansikerült a két korszak további 38 objektu-mát feltárnunk. Az előkerült objektumoktöbbsége a késő népvándorlás-, és az Ár-pád-korból jól ismert, félig földbe mélyí-tett, felmenő falak nélküli szelemenes, sá-tortetős házakból állt. Valamennyiben voltkőből épített fűtésre használt kemence, ésszinte minden esetben találtunk a házak

padlójába ásott, nem egyszer elkerített ré-szen lévő, feltehetően élelmiszer tárolásá-ra használt gödröket. (9. kép)

Más lelőhelyekről származó ismerete-ink szerint, és ennek a Csepel északnyu-gati szigetcsúcsán előkerült leletek semmondanak ellen, a hasonló jellegű tele-püléseken a mindennapi élet a házakonkívül zajlott. Több szabadtéri kemencét,

tűzhelyet és nagyméretű kemencebokrot

finds from the Late Migration- and the Arpadian Period were also collected duringtest excavations in 2004. Their identifica-tion could not be complex due to lack ofsufficient data. In 2006, we succeeded in uncoveringa further 38 features from both periods.Most of the features were the semi-subter-ranean houses well-known from the Late

Migration- and the Arpadian Period. Theydid not have vertical walls and purlins sup-ported the tent-roofs. All had stone ovensused for heating and pits were found duginto the floors of the nearly all the houses,often in a fenced-off area where food wasprobably stored. (Fig. 9) As it is known from other sites, daily lifetook place outside the houses in the settle-

ments of the similar type and the finds

9. kép: Árpád-kori lakóház és kőből rakott kemencéjeFig. 9: Árpádian Period house with the stone oven



230

sikerült feltárnunk a területen. A kemen-cebokrokat többnyire korábban felhagyottgödörházak felhasználásával alakították ki.

A kemencéket a gödrök falába vájták bele.

A sütőfelületet apró kavicsos alapozásratapasztották. Némelyik platniját újabb ka-vics és tapasztás-réteg felhordásával több-ször is megújították. (10. kép) Az itt foly-tatott tevékenységre a hamuzógödrökbőlelőkerülő nagy számú malomkő töredék,orsógombok és kerámia edények töredéke-iből lehet következtetni.

Az ásatás során megfigyelt geológiaijelenségek alapján, a „falu-” vagy inkább

„tanyarendszer” szerű házcsoportok egé-szen közel állhattak a korabeli Duna-part-hoz, s a folyó gyakori áradásainak többszöris áldozatul eshettek. A házak betöltésealapján valószínűnek tűnik, hogy az áradá-

10. kép: Árpád-kori kemencebokor és egyik többször megújított kemencéjeFig. 10: Árpádian Period group of ovens with a repeatedly renewed oven

unearthed by the north–western end ofCsepel Island do not contradict this no-tion. Numerous outdoor ovens, hearthsand large groups of ovens were brought to

light on the territory. The majority of thegroups of ovens were built into abandonedsemi-subterranean houses with the ovenscutting into the walls of the pits. The bak-ing surfaces were daubed on a foundationof fine gravel. The baking surfaces of a fewovens were renewed with another layer ofgravel and daub. (Fig. 10) The activitiescarried out here can be deduced from thelarge number of quern fragments, spindle

whorls and ceramic shards recovered fromthe ash pits. Based on geological phenomena ob-served during the excavation, the groupsof houses from the “village” or rather



231

sok során elpusztult, de legalábbis iszappaltejesen feltöltődött házak helyett egysze-rűbb lehetett újakat építeni, mint azokatkijavítani.

A település jellegének meghatározása-kor döntő lehet, hogy a klasszikus Árpád-kori falvakra is jellemző hulladékgödrökegyáltalán nem kerültek elő a területről. Az ásatás folyamán több, látszólag ösz-szefüggéstelen ágból álló árokrendszermaradványai is előkerültek. Az erózió és azújkori bolygatások miatt azonban ezeketnem lehetett teljes összefüggésében értel-mezni. A más lelőhelyeken végzett korábbi

feltárások nyomán azonban jogosan felté-telezhetjük, hogy az egykori telekhatárolóárokrendszer töredékeit sikerült megtalál-nunk. (BENCZE 1999) Az itt előkerült házak a szerkezeti re-konstrukciók figyelembe vételével bizo-nyosan nem állhattak egy időben egymásmellett. (TAKÁCS 1999) Az előkerült kerámia anyag elsődleges

vizsgálata is ezt a feltevést igazolja, mivela leletek szóródása a Kr. u. 8-12. századradatálható. Különleges és ritka leletnek számít a425. objektumszámú ház kemencéjénekelbontásakor előkerült Aba Sámuel (Kr. u.1041–44) által veretett ezüst pénzérme(CNH. I. 10). A lelet érdekessége, hogykét helyen átfúrták, és – feltehetőleg ta-lizmánként – még hosszú ideig viselték,

mivel az objektumban 12. századi kerámiatöredékek is előkerültek.

Horváth M. Attila – Endrődi Anna – Maráz Borbála

“farmstead” would have stood very nearto the contemporary Danube bank andthey would often have fallen victim to thefrequent flooding of the river. It seems

possible based on the house fills that thebuildings destroyed or at least filled in withmud from the floods were rather replacedby new houses than repaired. The absence of refuse pits is critical inthe determination of the character of thesettlement. Refuse pits are generally char-acteristic of the classic villages of the Arpa-dian period. During the excavation the remains of

the ditch systems were found runningalong seemingly incoherent stretches. Dueto erosion and modern disturbances, theditch system could not be interpreted inits context although it seems logical to sug-gest from the results of earlier excavationsat other sites that these were segments ofthe ditch system bordering the former lots.(BENCZE 1999)

We can be certain in the light of struc-tural reconstructions that the unearthedhouses were not all standing at the sametime. (TAKÁCS 1999)

This presumption verified by the pre-liminary analysis of the ceramics, that thefinds can be dated from the 8th-12th cen-turies AD. The silver coin minted by Aba Sámuel(1041–1044) (CNH. I. 10) found during

the cleaning of the oven of the house No.425. is considered a special and rare find.The coin’s interest is that it was doublebored so it should have been wore perhapsas a talisman for a long time since somefragments of ceramic were found in theobject, from the 12th century AD as well.

Attila M. Horváth – Anna Endrődi

– Borbála Maráz



232


BENCZE 1999 – Bencze Z.: Beszámolóa Rákospalota-Újmajor területén 1995-

1997 között folytatott régészeti feltárásokközépkori eredményeiről. In: MonumentaHistorica Budapestinensia X. Szerk.:Schwarcz K. – Hanny E. Budapest, 1999.9–72.BÓNIS 1969 – B. Bónis, É.: Diespätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabánin Budapest. ArchHung 47 (1969)ENDRŐDI 1992 – Endrődi A.: A korabronzkori Harangedény kultúra telepe és

temetője Szigetszentmiklós határábanRégészeti kutatások az M0 autópályanyomvonalán I. BTM Műhely 5 (1992)83–201.ENDRŐDI–HORVÁTH 2002 – Endrődi

A. – Horváth M. A.: Kora bronzkori és avarsírok, Budapest, Csepel-szigeten. In: Ré-gészeti kutatások Magyarországon 1999.(2002) 27–46.

ENDRŐDI–HORVÁTH–ZÁDOR 2004– Endrődi A. – Horváth M. A. – Zádor J.:Régészeti előtanulmány a Csepel-szigetészaknyugati szigetcsúcs Központi Szenny-víztisztító telep építési tervéhez, a régé-szeti terepbejárások és az okleveles forrásoktükrében. Jelentés 2004. (kézirat)ENDRŐDI–REMÉNYI 2003 – Endrődi

A. – Reményi L.: Az Albertfalva, 6-osszámú főút bővítését megelőző régészeti

feltárás eredményei (The results of theexcavations preceding the enlargementof route 6 by Albertfalva) Aqfüz 9 (2003)146–151.ENDRŐDI–PÁSZTOR 2006 – Endrődi,

A. – Pásztor, E.: Symbolism and traditionsint he society of Bell Beaker-Csepel Group.

ArchÉrt 131 (2006) 7–25.HANNY 1992 – H. Hanny E.: Kelta tele-

pülés nyomai az M0 autópálya nyomvona-

lán (Szigetszentmiklós-Üdülősor, Vízmű-telep). BTM Műhely 5 (1992) 241–276.HORVÁTH 2005 – Horváth M. A.: Régé-szeti kutatás a tervezett csepeli Központi

Szennyvíztisztitó telep területén. Aqfüz11 (2005) 177–186.HORVÁTH–MINDSZENTY–KRO-LOPP 2006 – Horváth Z. – Mindszenty A.– Krolopp E.: Régészeti és geológiai elő-tanulmányok a Csepel-sziget északnyugatiszigetcsúcs Központi Szennyvíztisztítótelep építését megelőző régészeti feltárá-sokhoz. Jelentés 2006. (kézirat)

JEREM 1996 – Jerem, E.: Zur Ethnogenese

der Ostkelten – Späthallstatt- undfrühlatènezeitliche Gräberfelder zwischenTraisental und Donauknie. In: Die Kel-ten in den Alpen und an der Donau(hrsg. E. Jerem, A. Krenn – Leeb, J. – W.Neugebauer, O. H. Urban) Budapest–Wi-en 1996, 91–110.KUTZIÁN 1975 – I. B. Kutzián: Somenew early La Tène finds in the Northern

Danube Basin. Alba Regia 14 (1975) 35–46.MÁRTON 1933 – L. Márton: DieFrühlatènezeit in Ungarn. ArchHung 11(1933).MÁRTON 1933/34 – Márton L.: A koraiLa Tène sírok leletanyaga. Dolg (Szeged)9-10 (1933/34) 93–127.NAGY 1998 – Nagy, M.: AwarenzeitlicheGräberfelder im Stadtgebiet von Bu-

dapest I-II. In: Monumenta Avarorum Archaeologica (2002) 143–188.SCHREIBER 1973 – Schreiber R.: 1973.

A harangedények népe Budapesten. Emlé-kek Budapest Múltjából. Budapest, 1973TAKÁCS 1999 – Takács M.: Árpád-korilakóház rekonstrukciók. In: MonumentaHistorica Budapestinensia X. Szerk.:Schwarcz K. – Hanny E. Budapest, 1999.

73–129.



233

Az épülő M6 autópálya budapesti nyom-vonalszakaszán 2005-ben megkezdett ré-gészeti feltárást (BESZÉDES–SZILAS

2006) 2006 májusában fejeztük be. Ebbenaz évben – térben is szervesen folytatva atavalyi munkát – Nagytétény és Érdligethatárában, a Nagytétényi út és a Buda-pest–Székesfehérvár vasút közötti terület-sáv megelőző feltárását végeztük el (1. és2. kép, XI., XII., XIII., XIII/A, XIV. és XV.munkafelületek). Ezenfelül kutatószon-dát nyitottunk az említett vasútvonaltól

északra, a tervezett szervizút nyomvonalánis (XVI. felület). 2006-ban mintegy 14000négyzetméter, a teljes feltárás során pedigtöbb mint 28000 négyzetméter felületetkutattunk át. A Nagytétényi út és a vasút-vonal közötti területen 404 új régészetiobjektumot találtunk, így a teljes feltárássorán előkerült jelenségek száma 660-raemelkedett. Főként ugyanazok a régészetikorszakok jelentkeztek, mint 2005-ben,

újabb periódust csupán a néhány, részbenmég a Kr. e. 1. századra keltezhető fegy-vermellékletes kelta sír jelentett. Újabbrészletei kerültek elő a kora római, rész-ben sírkertekbe rendezett hamvasztásostemetőnek, és az urnamezős kultúráhoztartozó bronzkori sírmezőknek. Emellettmeg kell említenünk, hogy viszonylag sokolyan változatos formájú gödörobjektumot

dokumentáltunk, amelyekben egyáltalán

Ős- és római kori lelőhelyekfeltárása az M6 autópályanyomvonalán 2006-ban

(Budapest, XXII. ker., Nagytétény)

Excavation of prehistoricand Roman period sitesalong the route of the M6

highway in 2006(Budapest, XXII, Nagytétény)

The archaeological excavations beganalong the route of the Budapest stretchof the future M6 highway in 2005

(BESZÉDES–SZILAS 2006) and werefinished in May 2006. This year invest-ment-led excavations were conducted inthe zone between Nagytétényi Road andthe Budapest–Székesfehérvár railway with-in the borders of Nagytétény and Érdliget(Figs 1 and 2; surfaces XI, XII, XIII, XIII/A,XIV and XV). In additon, a test trench wasopened north of the above-mentioned

railway along the path of a future serviceroad (surface no. XVI). A surface of about14,000 square meters was investigated in2006 from the total excavation surface of28000 square meters. Altogether 404 newarchaeological features were discovered be-tween Nagytétényi Road and the railway,which brings the total number of recov-ered features to 660. The same archaeo-logical periods appeared as in 2005. Only

a few Celtic graves with weapons as gravegoods and dating from the 1st century BCrepresented a new period. New segmentswere uncovered of the Early Roman cre-mation cemetery divided into graveyardsand the Late Bronze Age cemeteries of theUrnfield culture. Relatively many pit fea-tures of diverse shapes were documented.These pits contained very few, if any, finds.

Some may have been robbed graves judg-



234

nem, vagy csak minimális számban voltleletanyag. Egy kisebb részük talán formá-jukat tekintve kirabolt sír lehetett, a többifunkciója bizonytalan.

Késő bronzkor Az M6 autópálya 2006-os ásatási idé-nyének legjelentősebb őskori vonatkozásúeredménye, hogy előkerült a 2005 őszén 5sírral lokalizált késő bronzkori, urnamezőskultúrához tartozó temető (BESZÉDES–SZILAS 2006) központi része a Nagytétéy-nyi úttól északra (XIII.-XII. felület), ahol akorszak további 92 sírját tártuk fel.

A sírok közel harmada (23 darab) igenrossz állapotban maradt meg, amely rész-ben az edények rossz égetési technikájával,részben a sírok magasan, még a humuszré-tegben való jelentkezésével magyarázható.

ing from their shapes while the functionof the remainder is uncertain.

Late Bronze Age

The most significant prehistoric resultfrom the excavation period in 2006 alongthe route of the M6 highway was the dis-covery of the central part of the cemeteryof the Urnfield culture (BESZÉDES–SZILAS 2006) north of Nagytétényi Road(surfaces XIII-XII), which had first beenidentified by five graves in the autumn of2005 and where a further 92 graves fromthis period were unearthed.

Nearly one third of the graves (23 graves)were found to be in very poor condition,due to the insufficient firing of the crema-tion vessels and the fact that the gravesappeared high up in the humus layer. The

1. kép: A 2005-2006. évi feltárások helyszínrajzaFig. 1: Complex plan of the 2005-2006 excavations



236

végében voltak összehordva. Megemlíthetőmég az 523. sír, ahol a 40 centiméter át-mérőjű gödörben egy nagyobb tárolóedényperemtöredékét helyezték el.

A két rítus ötvöződése is megfigyelhetőtemetőnkben: a 327. sírba egy urnát, egytálat és egy fülescsészét helyeztek, melye-ket több edény töredékeivel borítottak be.(3. kép) Leggyakrabban közepes nagyságú,gömbös testű hengeres, kihajló, vagycsonkakúpos nyakú, egy-két szalag- vagyháromszög átmetszetű füllel ellátott ur-nát helyeztek a sírokba, de kettős kónikus

testű, sűrűn árkolt vállú, valamint fazék-vagy mélytál formájú edényt is használtakerre a célra. Ezeket sima behúzott, vagyturbántekercses peremű tálakkal fedték le,ám néhány esetben – hasonlóan a 2005-ben megfigyelt 185. sírhoz – borítótál he-lyett edénytöredékeket raktak az urnaedé-nyek szájára. (479. objektum, 4. kép) Az urnaedényeken kívül szorosan mel-

léjük helyezve perem fölé húzott fülű,félgömbös csészéket, kisebb S-profilú

3. kép: Késõbronzkori urnasír,edénytöredékekkelborítvaFig. 3: Late Bronze

Age urn gravecovered with shards

of vessels

an oval pit. Grave no. 523 should also bementioned. Here, the rim fragment from alarge storage jar was placed in a pit with adiameter of 40 cm.

A combination of the two rites can alsobe observed in the cemetery. Grave no. 327contained an urn, a dish and a handledcup covered with the shards from severalother vessels. (Fig. 3) Usually, a medium large urn with aglobular cylindrical body or a truncated-cone-shaped neck with one or two bandhandles or ones that were triangular incross-section were placed in the graves,

although bi-conical vessels with denselygrooved shoulders and ones resemblingpots or deep bowls were also used for thispurpose. They were covered with disheswith inverted or spiral-grooved rims. In afew cases, shards replaced the dishes thatcovered the urns similarly to grave no. 185found in 2005 (feature no. 479, Fig. 4). Hemispherical cups with the handles

drawn up over the rims, smaller S-profiledmugs or small hemispherical bowls were



237

4. kép: Edénytöredékkel borítottfazékurnaFig. 4: Pot urn covered with shardsof vessels

5. kép: Egymásba helyezett bögrékegy késõ bronzkoriurnasírbanFig. 5: Cups placed into each otherin a Late Bronze Age urn grave

6. kép: Késõ bronzkori hamvasztásossírcsoportFig. 6: Late Bronze Ages cremation

grave group



238

csuprokat, vagy kisebb félgömbös tálká-kat találtunk. Több ízben (7 darab) mára bontás során megfigyelhető volt edényekegymásba helyezése. Ezek közül kieme-

lendő a 360. sír, amelynek urnájába két,szájával lefelé fordított bögrét tettek, vala-mint a 355. temetkezés, ahol két csaknemazonos peremátmérőjű csészét raktak egy-másba. (5. kép) Néhány sír bontásakor az elhunyt el-hamvasztott bronzékszereinek maradvá-nyát is megtaláltuk: ezek egyszerű tűtípu-sok, bronzspirálok voltak. A temetőrészletvalószínűleg vérségi kapcsolaton alapuló

csoportos szerkezetet mutat. Ennek leg-látványosabb példája az egymástól 60 cen-timéterre háromszög formában elhelyez-kedő 347-349. sírokból álló csoport. (6.kép) Az Európa nagy területein megjelenőurnamezős kultúra halottait – a mág-lyán történő elhamvasztás után – többszáz síros sík urnatemetőkben helyezte

el, melyek egy része a művelődés teljesidőtartama alatt használatban volt. AzÉszakkelet-Dunántúlon és tőle észak-ra, a Duna túloldalán megjelenő Vál-Hetény (Hotín)-csoport e kultúrkörlokális variánsának tekinthető, mely le-lőhelysűrűségével messze kiemelkedik akorszak Kárpát-medencei művelődéseiközül. Nagyobb temetői a Duna menténa fővárostól délre Tökölön (PATEK 1958),

Szigetszentmártonban (Régészeti Füzetek27, 1974, 14), északra Békásmegyer-Kirá-lyok útjáról (SCHREIBER 1991), Szent-endréről (MRT 7, 248.) stb. ismertek.Egységes rítusuk, standard edénytípusa-ik és azok kombinációi, a csekély számúbronztárgy, valamint a teljes temetőfeltá-rások hiánya következtében a kultúra tár-sadalmi berendezkedéséről még igen ke-

veset tudunk. Néhány esetben megfigyelt

found standing next to the urns. In a fewcases (7 graves) it could already be ob-served during the excavation that the ves-sels were placed into each other. Of these,

grave no. 360 should be mentioned. Heretwo cups were put with the mouths facedown into the urn, while two cups withrims of nearly identical diameters wereplaced into each other in grave no. 355.(Fig. 5) In a few graves, the remains of thebronze jewelry of the cremated deceasedwere also found including simple pin typesand bronze coils. The cemetery segment

probably displays a group arrangementbased on kinship. The most spectacularevidence is provided by the group com-prising graves 347-349. These burials wereplaced in a triangle at a distance of 60 cmfrom each other. (Fig. 6) The people of the Urnfield culture,which occupied large territories of Eu-rope, laid their dead, who had been cre-

mated on pyres, in plain urn cemeteriescomprising hundreds of graves. Some ofthese cemeteries were used throughoutthe entire lifespan of the culture. The Vál-Hetény (Hotín) group that lived in north-east Transdanubia and north of it on theother side of the Danube was a local vari-ant of this cultural entity which diplaysthe highest density of settlements amongcontemporary cultures in the Carpathian

Basin. Its large cemeteries are known fromalong the Danube from Tököl (PATEK1958) and Szigetszentmárton (RégészetiFüzetek 27, 1974, 14) south of the capi-tal and from Békásmegyer-Királyok Road(SCHREIBER 1991) and Szentendre(MRT 7, 248), etc. north of Budapest. Verylittle is known about the social structureof this group because of the uniformity

of the burial rite, the standardization of



239

halmos temetkezéseik (Kánya-derkúti-dű-lő: CSALAGOVITS 1936; Budaörs: MRT7, 64.; Szigetmonostor-Felső rétek: MRT7, 297), valamint a békásmegyeri teme-

tő kuriózumszámba menő sírmellékle-tei azonban árnyalják e képet, melyhez anagytétényi feltárás eredményei is hozzá-járulhatnak.

Római kor A késő bronzkori sírmezőt részben fedtea kora római hamvasztásos temető, amely-nek a két ásatási évad során több mint 50urnasírját tártuk fel. Az urnasírok kisebb

része (15 sír) árokkal határolt sírkertekenbelül került elő. (7. kép) A sírkerteken kí-vüli urnás temetkezések egy részénél sem-miféle sírmegjelölési formát nem találtunk(vagy nem maradt fenn ennek nyoma), 16

7. kép: Kora császárkori sírkertek (légifotó)Fig. 7: Early Imperial Period graveyards (aerial photo)

vessel types and their combinations, thelow number of bronze objects and the lackof completely recovered cemeteries. Therarely occurring tumulus graves (Kánya-

derkúti-dűlő: CSALAGOVITS 1936; Bu-daörs: MRT 7, 64.; Szigetmonostor-Felsőrétek: MRT 7, 297) and the unique gravegoods from the Békásmegyer cemeterycolor the picture, to which the results fromthe excavations at Nagytétény can make acontribution.

Roman period The early Roman cremation cemetery,

in which more than 50 urn graves were un-earthed over the two excavation seasons,partly covered the Late Bronze Age cem-etery. A small proportion of the urn graves(15 graves) were unearthed in graveyards



240

esetben azonban kisebb-nagyobb kőpako-lás került elő. A két sírmegjelölési formaközött nincs átfedés, vagyis nincs olyantemetkezés, amelyet körülárkolás és ezzel

együtt kőpakolás is jelez. Az urnás temetkezéseken kívül 3szórthamvas sír is előkerült, közülük azegyik (380. objektum) épített kőládasírvolt, gazdag üveg- és fémmellékletekkel.Csontvázas temetkezést csupán egyetlenesetben találtunk, míg két további, cson-tokat és hamvakat nem tartalmazó, gazdagmellékletű, téglalap alakú sírgödröt jelké-pes sírnak határozhatunk meg.

A sírkertek két kör alakú és egy szabály-talan, többszörösen ívelt oldalú kivételévelmind négyzetes, vagy téglalap alaprajzúakvoltak (némelyik déli oldalán kisebb, kiug-ró négyzetes toldalék volt megfigyelhető).

A 2005-ben talált sírkertek mellé idénmég további 29-et tártunk fel, így össze-sen 34 sírkertet sikerült dokumentálnunk.Méretük igen változó: a legkisebb 2,4×2,9

méter, a legnagyobb 14,6×15,2 méter ki-terjedésű. Legtöbb esetben a déli (limesút felé néző) oldalon megszakad az árok vo-nala, egy átlagosan másfél méter szélessé-gű bejárati részt szabadon hagyva.

A sírkertek árkai „V” keresztmetszetűek,vagy a sekélyebbeknél félkörívesek. Seholnem sikerült összetettebb fakonstrukciónyomait rögzíteni sem az árkok alján, sema sírkerten belül, így azt a korábbi hipo-

tézist, hogy a körülárkolások fából ácsolt(sír)építmények alapárkai lennének min-denképpen el kell vetnünk (ezt már csakaz árkok nagyobb mélysége és több eset-ben „V” keresztmetszetű formája is kizár-ja).

Egyazon sírkerten belül olykor két, vagyhárom urnasír is előkerült, vagyis a sírker-tek nem – vagy legalábbis nem mindig

– egyetlen személy temetkezési helyeként

enclosed by ditches. (Fig. 7) Certain urngraves dug outside the graveyards did notshow any trace of grave markers (or theywere not preserved), while in 16 cases

small and large stone piles were found.The two grave marking methods were notcombined which means that no grave wasboth enclosed by ditches and marked by astone pile. Three graves were found with scatteredashes beside the urn graves. One (featureno. 380) was a sarcophagus burial withrich glass and metal grave goods. Therewas only a single inhumation burial, while

two oblong grave shafts containing richgrave goods without the presence of eitherashes or bones. These were identified assymbolic graves. The grave yards were square or oblongin shape (a small square annex jutted outfrom the southern side of a few grave yards)except for two round ones and an irregularone with multiply arched sides. Beside the

grave yards uncovered in 2005 further 29were recovered this year, so that it was pos-sible to document 34 grave yards in total.Their measurements were very diverse withthe smallest one measuring 2.4×2.9 m,while the largest one occupied a surface of14.6 ×15.2 m. The line of the surroundingditches was generally broken on the south-ern side (facing the limes road) leaving an1.5 m wide entrance on average.

The ditches from the grave yards were“V”-shaped in cross-section although theshallower ones were semi-circular in cross-section. No traces could be observed of awooden construction either on the bottomof the ditches or inside the grave yards,so the hypothesis that the round ditcheswere the foundation ditches for carpentry(grave) constructions must be rejected

(the greater depth of the ditches and in



241

szolgáltak, hanem családi tulajdonban(használatban) álltak.

Hasonló sírkertekből álló kora rómaihamvasztásos temető ismert többek közötta Lajta hegység melletti Mannersdorfból,(UBL 1974) Hegyeshalom határából,(FIGLER-VADAY 1998) Győrből, a Va-

gongyár területéről (BÍRÓ 2006) és a

many cases the “V”-shaped cross-sectionalso make this function improbable). Sometimes two or three urn gravescould be found in the same grave yard,which means that the grave yards wereusually the burial places of more thanone person and thus owned (used) by a

family.

9. kép: Sírkertárokbabedöntött sztélékFig. 9: Steles pushedinto the graveyard ditch

8. kép: Hamvasztásosurnasír (673. obj.)Fig. 8: Cremation urn

grave (feature no. 673)



242

Veszprém-megyei Halimbáról. (TÖRÖK1961) Gazdag mellékletei és kultúrtörténe-ti vonatkozásai miatt érdemes külön is

kiemelni egy temetkezést. A temetőbenfeltárt legnagyobb alapterületű, négyzetesárokkal határolt sírkerten (661. objektum)belül egy urnasírt (673. objektum, 8. kép)és egy teljes lócsontvázat tartalmazó sír-gödröt (669. objektum) találtunk. Az állópozícióban leölt, súlya alatt összerogyottmásfél-kétéves csikó (Lyublyanovics Kyrameghatározása) mellől zabla, szíjbújtatókés egyéb lószerszámok kerültek elő, míg

az emberi hamvakat tartalmazó sírban egybronzfülű favödörbe helyezett függőlegesnyelű bronz merítőkanalat (simpulumot),egyfülű festett korsót, vízszintesen kihajlóperemű mély tálat, egy Nero-érmet, kisebbbronzszegecseket, továbbá részben megol-vadt, apróbb bronztöredékeket találtunk.

A sírkertárok déli, bejárati oldalán öt darabsírkő került elő a félig betöltődött árok-

ba döntve. (9. kép) A sírkövek közül négy,azonos méretű és felépítésű sztélé volt;felül lekerekített záródással, egyszerűenbemélyített képmezőjükben plasztikusanmegformált bennszülött viseletű szolgá-lólány-, lovas- és ovális pajzsábrázolással.(10. kép) Az alakok megformálása megle-hetősen nehézkes, gyakorlatlan kőfaragórautal. A nyilvánvalóan egyazon megrendeléskeretében elkészített, négy bennszülött

tematikájú sztélét eredetileg árkon kívül, asírkert frontoldalán állították fel, egymás-tól egyenlő távolságban.

Az ötödik sírkő az előbbiektől kisebb éseltérő kivitelű volt; háromszögű oromme-zőjében kiterjesztett szárnyú sast faragtakki, míg egyszerűen keretelt képmezőjébenkeresztbevetett lábakkal álló férfialakotábrázoltak jobbjában karddal, bal kezében

lándzsával. A sírkő alján csapolás volt, va-

Similar Early Roman period cremationcemeteries composed of grave yards areknown for example from Mannersdorf inthe Lajta hills, (UBL 1974), from Hegye-

shalom, (FIGLER–VADAY 1998) fromthe territory of the Wagon factory in Győr(BÍRÓ 2006) and from Halimba in Vesz-prém county. (TÖRÖK 1961) One of the burials deserves special men-tion because of its rich grave goods and itscultural historical connotations. A pit con-taining an urn grave (feature no. 673, Fig.8) and a complete horse skeleton (featureno. 669) was found in the largest grave yard

(feature no. 661) of the cemetery enclosedby a square ditch trench. The 1.5 or 2 yearold colt was slaughtered in a standing po-sition. (Kyra Lyublyanovics identified it)

A bit, strap dividers and other elementsof the harness were found next to it. The

10. kép: Bennszülött viseletű szolgálólányt ábrázolósztélé a 661. számú sírkertárokbólFig. 10: Stele depicting a maiden in autochthonouscostume from graveyard ditch no. 661



243

gyis valamilyen talapzatba illesztve állítot-ták föl. (11. kép) A nagyjából a Kr. u. 1. század utolsóharmadában eltemetett személy közössé-

gén belül előkelőbb társadalmi rétegheztartozhatott. Ezt jelzi gazdag mellékletűsírja, a lóáldozat, a nagyméretű sírkert, va-lamint az ahhoz tartozó faragott sírkövek.

A temetkezés egészében az őslakos keltaés a római kultúra keveredése tükröződik.

A sírkert körülárkolásának szokása, a szté-lék képmezőinek ábrázolásai bennszülöttjegyeket viselnek, míg magában a faragottsírkőállítás gyakorlatában a romanizáció

hatását láthatjuk. A síregyüttes továbbiinterpretálási lehetőségei közül érintőle-gesen megemlítjük, hogy noha fegyver-melléklet nem került elő, de a sztélénkifaragott lovasábrázolás, a háromszög zá-ródású sírkövön kezeiben fegyvereket tartófigura, valamint a lóáldozat felveti annaka lehetőségét, hogy itt egy bennszülött(eraviszkusz) származású, lovas auxiliáris

katonát temettek el. A feltárás leletanyagának feldolgozásamég folyamatban van, ennek ellenére né-hány, a római kori temető egészére vonat-kozó sajátosság már most megállapítható.

A sírkerámia túlnyomó többségét a LaTène hagyományú edények teszik ki. (12.kép) Az úgynevezett provinciális „római”gyártmányok (például terra sigillata máso-latok) jóval kisebb arányban vannak jelen,

és csak elvétve jelentkeznek a sírokbanimporttárgyak. Mindössze egyetlen darab,egy applikált díszű, Consp. 34-es formá-jú tál képviseli a terra sigillatákat, míg anyugat-pannoniai koracsászárkori teme-tőkben gyakori vékonyfalú kerámia, vagyannak másolata egyáltalán nem került elő.Hiányoznak a mécsesek is. A mécsesekés a sigillaták hiánya a temetőt használó

népesség etnikumából, annak társadalmi-

grave that contained the human ashes wasfurnished with a bronze ladle (simpulum) with a vertical handle placed in a woodenbucket with a bronze bail, a one-handledpainted jug, a deep bowl with a hori-zontally everted rim, a Nero coin, smallbronze rivets and partially melted smallbronze fragments. Five grave steles werefound by the southern side of the ditch ofthe grave yard by its entrance, which were

pushed into the half-filled ditch. (Fig. 9)Four of the grave steles were identical intheir measurements and structure. All hada rounded closing at the top and a reliefdepiction of a maiden in autochthonouscostume, a mounted person carrying anoval shield in a simply hollowed out pic-ture field. (Fig. 10) The figures were rathercoarsely carved implying that they were

made by an unskilled carver. The four ste-

11. kép: Fegyveres férfialakot ábrázoló sírkő a 661.számú sírkertárokbólFig. 11: Gravestone depicting an armed man from

graveyard ditch no. 661.



244

gazdasági helyzetéből fakadó jellegzetes-ség.

A pannoniai pecsételt kerámia – amelysírkerámiaként is gyakori az eraviszkuszalaplakosságú területeken – a feltárt teme-tőrészben csak gyér számban van jelen.Úgy tűnik, hogy közülük is inkább a koraitípusok vannak képviselve, a Kr. u. 2. szá-zadra jellemző Drag 37-es formát utánzódarabok ugyanis teljesen hiányoznak.

Üvegeket is csak csekély számban helyez-tek sírokba. Közülük legjobb állapotban a

380. hamvasztásos sír Kr. u. 1. század má-sodik felére keltezhető egyfülű, hasábostestű palackja maradt meg. (BARKÓCZI1988, 167/a forma = ISINGS 50a forma) A fém sírmellékleteket elsősorban a fi-bulák reprezentálják, közülük a noricumi-pannoniai térség kelta őslakosságánakjellegzetes ruhakapcsolói, az erősprofilúegygombos- és a szárnyas fibula jelent-

keztek. (13. kép) A fibulákon kívül szór-

12. kép: Kelta hagyományú kerámia a hamvasztásostemetőbőlFig. 12: Celtic ceramic from the cremation cemetery

les with their autochthonous themes, wereevidently ordered at the same time andwere originally raised at even distancesfrom each other outside the ditch on the

front side of the grave yard. The fifth grave stele was smaller andhad a different structure than those de-scribed above. An eagle with spread wingswas carved in the tympanum, while a manwith crossed legs holding a sword in hisright hand and a spear in his left handwas depicted in the simply framed picturefield. There was a tenon at the bottom ofthe tombstone indicating it was raised on

a pedestal. (Fig. 11) The person buried approximately in thelast third of the AD 1st century may havebelonged to a higher social stratum in thecommunity. This is implied by the richgrave goods, the horse offering, the largesize of the grave yard and the carved gravesteles. The burial reflects a mixture of theautochthonous Celtic and the Roman cul-

tures. The ditch enclosing the grave yardand the depictions in the picture fieldsof the steles are autochthonous features,while the practice of raising carved gravesteles is an effect of Romanization. Otherinterpretations of this grave unit are basedon the fact that although there was noweapon found among the grave goods, thedepiction of the horseman on one of thestele, the figure holding weapons on the

grave stele with a triangular closing andthe horse offering suggest that a mountedauxiliary soldier of autochthonous (Eravis-can) origin was buried here. The analysis of the find material fromthe excavation has not yet been finishedalthough a few characteristics of the Ro-man period cemetery can already be de-scribed. The overwhelming majority of

the grave ceramics are composed of ves-



245

ványosan érmeket, vaskéseket, valamintegyéb kisebb tárgyakat (például csengőt)helyeztek az urnasírokba. Mindenképpenkiemelkedik a fémmellékletek sorából a

fent említett 673. urnasírban talált bronzmerítőkanál, amely Észak-Itáliából kerültPannoniába. A temetési szertartásokongyakran alkalmazott, rövid tagolt nyelű,talpas kiképzésű merítőkanál pontos ana-lógiáit Emona, Siscia, Poetovio, Savaria és

Adony temetőiből ismerjük. (RADNÓTI1938, 101-102. Typus Nr. 43) Ritkaságamiatt érdemel említést a Kr. e. 64–62 kö-zött vert ezüstözött serratus denar, előlap-

ján Iuno Sospita ábrázolásával. (14. kép) A Kr. u. 1. és 2. századi érméken kívül, afelső humuszos rétegekből későbbi, Kr. u.4. századi pénzek is előkerültek, amit alimesút közelségével magyarázhatunk (atemetőnek nincs sem Kr. u. 3., sem Kr. u.4. századi horizontja).

Több tudományos kérdés is fölmerüla temető kapcsán. Közülük az egyik leg-

alapvetőbb: melyik korabeli településheztartozhatott, kik temetkeztek ide? Kézen-fekvőnek tűnne elvileg, hogy a limesút mentén, hosszanti irányban elnyúló te-metkezési zónát (mint útmenti temetőt)a legközelebbi, mintegy 2,5 kilométer tá-volságra található Campona táborához,pontosabban annak vicusához kössük. Ezellen azonban több nyomós érv hozhatófel. A camponai tábort jelenlegi ismerete-

ink szerint Traianus, de inkább Hadrianusuralkodása idején építették, korábbi tá-bornyomok, vagy erre utaló leletek ezidáignem kerültek elő. Márpedig a temetőszámos sírja a Kr. u. 1. század közepére,második felére keltezhető, nem beszélve alegkorábbi temetőhorizontot jelentő keltasírokról, amelyek az opus interrasile tech-nikával díszített bronz kardhüvelyek alap-

ján még korábbiak.

sels in the LaTène tradition. (Fig. 12) Theso-called provincial “Roman” products(e.g. Samian ware imitations) are repre-sented in much lower proportions, while

imported goods only sporadically occurin the graves. Only a single item, a dish ofConsp 34 shape with applied ornaments,represents Samian ware, while thin-walledceramics or their imitations, which arecommon elements of Western PannonianEarly Imperial Period cemeteries, are to-tally absent. Neither are there any lamps.The absence of lamps and Samian wares isa specific feature coming related to ethnic

affiliation and the social-economic statusof the population that used the cemetery. Pannonian stamped ceramics, whichcommonly occur in graves on territoriesinhabited by the Eraviscan base popula-tion, is only represented by a few itemsin the recovered cemetery segment. It isthe early types that are especially encoun-tered, while the items that imitate Drag

13. kép: Fibula sírmellékletekFig. 13: Brooch grave goods



246

A Campona auxiliáris vicushoz történőkapcsolás ellen szól az is, hogy a sírmellék-letek igen erős bennszülött hatást tükröz-nek és hiányoznak azok a leletek, amelyekegy auxiliáris vicus temetőjétől „elvárha-tók” lennének (például mécsesek, nagyobbmennyiségű importáru stb.). Amennyiben

a leletanyag kelta jellegéhez hozzávesszüka négyzetes sírkertek korai La Tène kor-szaktól szinte folyamatos jelenlétét, nagybiztonsággal kijelenthetjük, hogy a teme-tő egy a római foglalást megélő és méglegalább a Kr. u. 2. század első harmadáig,közepéig létező bennszülött (eraviszkusz)településhez tartozott. Ez a település mamég lokalizálatlan, valószínűleg a feltárásiterülettől körülbelül 800 méterrel észak-

ra folyó Sulák-patak völgyében keresendő. A temetőtől délkeletre alig 100 méterreelterülő, volt Sertéshizlalda (ma: HarborPark) területén feltárt kiterjedt kelta telepaz eddig megjelent rövid jelentések alap-ján nem érte meg a római kort. (SZILAS2002) További kutatásokat igénylő feladat an-nak tisztázása is, hogy a Régészeti Topog-

ráfiából érdligeti lelőhelyként ismert római

37 type and are characteristic of the AD2nd century are totally missing. Glass vessels were also rarely placedin the graves. The one-handed prismatic

flask in cremation grave no. 380 dated tothe second half of the AD 1st centurywas the best preserved item. (BARKÓCZI1988, shape 167/a = ISINGS shape 50a) Metal grave goods are primarily repre-sented by brooches, especially stronglyprofiled one-knobbed brooches and thewinged brooches characteristic of theautochthonous population of the Nori-cum-Pannonian region. (Fig. 13) Beside

brooches, a few scattered coins, iron knivesand smaller objects (like a bell) wereplaced in the urn graves. The above-men-tioned bronze ladle from urn grave no.673 is a special item among the metalfinds. It came to Pannonia from NorthernItaly. The exact analogues to the footedladle with a short and segmented handle,which commonly used in burial rituals, are

known from cemeteries in Emona, Siscia,Poetovio, Savaria and Adony. (RADNÓTI1938, 101–102. Typus Nr. 43) The silver-coated serratus denar minted in 64–62 BCwith a depiction of Iuno Sospita on theobverse side represents a rare find in thisregion. (Fig. 14) Beside the coins from the

AD 1st and the 2nd centuries, later coinsfrom the AD 4th century were also foundin the upper humic layers, which can be

explained by the proximity of the limesroad (the cemetery does not have a AD3rd or 4th century horizon). A number of scientific questions canbe raised with regard to the cemetery. Themost central ones are which contempo-rary settlement it belonged to and whoused it. Theoretically it seems evidentthat the elongated burial zone along the

limes road (a road-side cemetery) should

14. kép: Köztársaságkori serratus denar előlapjánIuno Sospita ábrázolásávalFig. 14: Republican Era serratus denar with a

depiction of Iuno Sospita on the obverse side



247

kori, főként csontvázas temetők, szórvány-sírok, amelyek a feltárási területünktőlnyugatra, északnyugatra 200-300 méterrelokalizálhatók, milyen kapcsolatban állnak

a most feltárt temetőrészlettel.

Beszédes József – Szilas Gábor


BARKÓCZI 1988 – Barkóczi, L.:Pannonische Glasfunde in Ungarn. Buda-pest, 1988

BESZÉDES–SZILAS 2006 – Beszédes J.– Szilas G.: Őskori és római kori lelőhelyekfeltárása az M6 autópálya budapesti sza-kaszának nyomvonalán 2005-ben. Aqfüz12 (2006) 147–158.BÍRÓ 2006 – Bíró Sz.: Arrabona teme-tői. Győr-Vagongyár. In: Rómaiak nyo-mában. Kiállításvezető (Győr 2006). AGyőr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok

Kiállításvezetője 1 (2006) 79–86.FIGLER–VADAY 1998 – Figler A. – Vaday Á.: Előzetes beszámoló a Hegyeshalom-ban feltárt római kori temetőről. A Hansá-gi Múzeum Évkönyve (1998) 40–73.CSALAGOVITS 1936 – Csalagovits

J.: Hallstattkori kocsiurna Kányáról –Hallstattzeitliche Wagenurne aus Kánya,Kom. Tolna. Tolna Vármegye múzeumá-nak szerzeményei. 1936

MRT 7 – Dinnyés I. – Kővári K. – LovagZ. – Tettamanti S. – Topál J.: Magyaror-szág Régészeti Topográfiája 7. Pest megyerégészeti topográfiája. A budai és a szent-endrei járás (XIII/1). Budapest 1986.PATEK 1958 – Patek E.: A tököli koravasko-ri temető – Cimetière à incinérationdécouvert dans le village de Tököl etdatant de la première époque de l’âge de

fer. BudRég 18 (1958) 385–424.

be linked with the closest settlement,which is the fort at Campona or ratherits vicus lying 2.5 km from here. However,several serious objections arise. As far as is

known, the fort at Campona was built inTrajan’s time, or even more likely duringHadrian’s reign. No earlier traces of a fortor finds suggesting a previous settlementhave been found. At the same time, nu-merous graves from the cemetery can bedated to the middle or the second half ofthe AD 1st century, not to mention theCeltic graves from the earliest horizon ofthe cemetery, which are even older based

on the bronze sword sheaths decorated us-ing an opus interrasile technique. Another argument against linking thecemetery with the vicus of the auxiliaryfort at Campona is the fact that the gravegoods reflect a strong autochthonousinflu-ence and finds that might be “expected”in the cemetery of an auxiliary fort vicus(such as lamps, a large amount of im-

ported wares, etc.) are missing. If we addto the Celtic features of the find materialthe continuous presence of quadrangu-lar grave yards from the La Tène periodonwards, it seems fairly obvious that thecemetery belonged to an autochthonous(Eraviscan) settlement that was already inexistance before the Roman occupationand that survived at least until the firstthird or the middle of the AD 2nd century.

This settlement has not yet been localizedalthough perhaps it stood in the valley ofthe Sulák brook running about 800 metresto the north of the excavation territory.The large Celtic settlement uncovered onthe territory of the former Pigsty (todayHarbor Park) only 100 m to the southeastdid not survive into the Roman period ac-cording to the short reports published to

date. (SZILAS 2002)



248

RADNÓTI – Radnóti, A.: Die römischenBronzegefässe von Pannonien. DissPann.II.6. Budapest, 1938SCHREIBER 1991 – Schreiber, R.: Die

spätbronzezeitliche Gräberfeld in Buda-pest. PZ 1991TÖRÖK 1961 – Török Gy.: Rómaikorifaházak nyomai Halimbán. FolArch 13(1961) 63–71.SZILAS 2002 – Szilas G.: Késő kelta falu-sias település feltárása Nagytétény határá-ban. Aqfüz 8 (2002) 114–130.UBL 1974 – Ubl, H.: Das römerzeitlicheGräberfeld und die zugehörige Siedlung

von Mannersdorf a. Leithagebirge, FlurHausfelder am Arbach. In: Actes du IXCongrés International d’Études sur lesFrontières Romaines. Mamaia 1972 (1974)415–426.

The identification of the relationshipof the recovered cemetery segment withthe Roman period, mostly inhumationcemeteries and scattered graves found

200-300 m to the northwest and cited inthe Archaeological Topography as a site inÉrdliget needs further investigation.

József Beszédes – Gábor Szilas



249

1. Budapest, III. ker., Rózsadomb utca 5.,Hrsz: 64729/1

Békásmegyer-Ófalu az aquincumi polgár-várostól északnyugatra található, annakmunicipális territoriumán. A modern la-kótelep mögötti régi falu dombjának kör-nyezetéből számos lelőhely ismert, így aterület északi peremén az úgynevezett Bé-kásmegyeri villa, (PÓCZY 1971, 85–102)a Pusztadombi úton népvándorláskori te-mető ismert. (NAGY 1998, 22–23) Azon-

ban a Rózsadomb utca, illetve közvetlenkörnyezetének régészeti érintettségérőleddig csak kevés információval rendelkez-tünk, a telek nem szerepelt lelőhelyként.

Az egykori faluközpontban álló templomkörnyezetéből középkori temetkezésekismertek, míg a jelenlegi Ezüsthegy utca(egykor Fő utca) – Templom utca sarkánkorábban római kori szarkofágfedél töre-dékét „őrizték”. (Kuzsinszky B. feljegyzése,

MKÉ 1908) A szomszédos telek tulajdo-nosai egy negyven évvel ezelőtti építkezéskapcsán szintén csontvázak előkerülésérőlszámoltak be nekünk. Lakossági bejelentésre több alkalommalvégeztünk leletmentést a fent említett tel-ken, ahol teljesen alápincézett családi házépült. Elsőként a pince földmunkái kap-csán összesen hat, kelet–nyugati tájolású,

nyújtott helyzetű, háton fekvő csontvázas

temetkezés, (1. kép) egy állatcsontokkal ésrómai kori építési törmelékkel betöltöttbeásás, illetve egy kelet–nyugati irányú

földbe rakott, opus spicatum jellegű fal ésfalkiszedések kerültek elő. A sírok mellettmellékletek nem voltak (egy vázat a mun-kások kiszedtek), így azok, bár biztosankésőbbiek a római kori épületmaradvá-nyoknál, közelebbről továbbra sem keltez-hetőek.

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszíneiés eredményei a 2006. évben

(A helyszíneket lásd jelölve a 250. oldali térképen)

1. kép: Csontvázas temetkezés részlete



250

2. kép: Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei

1

2

3

4

5

6

78

910

11

1213

14

1516

17

18

19

20



251

Továbbiakban a családi házhoz készülőészak–déli irányban, 2,5 méter mélyen, 1méter szélesen kialakított gázcsőárokbanegy kelet–nyugati tájolású, 7,4 méter széles

római kori épület keleti széle mutatkozott,a felső sötétbarna humuszréteg alatt átla-gosan 30-40 centiméterrel. Az épület keletizárófalát elvágta a munkagép, ebből egy kü-szöbkövet ki is emelt. A nyugati metszetfaltanúsága szerint az épület északi zárófala50 centiméter széles, habarcsba rakottkőfal volt, míg a déli körülbelül 60 centi-méteres, szintén habarcsos, de nagyrésztkiszedett állapotú. Az épület belterében

több rétegben köves omladékokat, kevert,sóderes betöltéseket figyeltünk meg. A he-lyiség déli felét erősebben bolygathatták. Azépület északi felében az omladékok alattterrazzodarabok utaltak a helyiség egykoripadlójára, illetve ez alatt körülbelül 10-15centiméter vastag tegulaomladék-rétegmutatkozott, majd alatta vékony, 3 centi-méteres faszenes réteg. A rétegsort feketére

égett agyagtégla-omladék zárta, felületbenmég megfigyelhető volt a keleti zárófal alsókősora is. A keleti metszetfalban további,lényegesen magasabban alapozott falak (kétdarab) kiszedett kontúrjait figyeltük meg,illetve egy kőfal részletét. Irányuk mindenesetben kelet–nyugati volt. Feltehetően azépület bejáratához hozzáépült egyéb helyi-ségek(?) falai lehettek. A metszetfalak ésfelszín tisztításából sok tegula- és imbrex

darab, illetve némi házikerámia került elő. A teljes épületrészt a sárga, homokos-lö-szös altalajba mélyítették, lehetséges, hogyteraszos kialakítás miatt, illetve esetlegpincehelyiség volt. A korábban megfigyeltopus spicatum falrészlet is ehhez az épü-lethez tartozhatott. A római kori épülettömbje szerencsére az épülő házon kívül,a telek bolygatatlan kertrésze alá húzódik.

A tulajdonossal történt egyeztetés alapján

a közeljövőben lehetőségünk lesz itt geofi-zikai felmérést is elvégezni. A Rózsadomb utcában és közvetlen kör-nyékén tehát eddig ismeretlen rendelteté-

sű római kori épület(ek) maradványaival(villagazdaság?) és – egyelőre – ismeretlenkorú temetővel kell számolni.

T. Láng Orsolya

Irodalom:

MKÉ 1908 – Múzeumi és Könyvtári Érte-

sítő II. 1908NAGY 1998 – Nagy, M.: AwarenzeitlicheGräberfelder im Stadtgebiet von Budapest.Monumenta Avarorum Archaeologica. TeilI. (Szerk.: É. Garam és T. Vida). Budapest,1998. 22–33.PÓCZY 1971 – Póczy K.: A békásme-gyeri villa és az Aquincum környéki villa-gazdaságok a markomann háborúk után.

BudRég 22 (1971) 85–102.

2. Budapest, III. ker. Szentendrei út 207–209., Hrsz: 23038/3

A telek az aquincumi polgárvárostólészakra, az észak–déli római korban ishasznált főútvonal mellett található (mo-dern Szentendrei út), ennek mentén

már korábban római emlékek kerültekelő (a közeli HÉV állomások építésekoroltárköveket találtak). (PÓCZY 1980, 8)Ugyanakkor déli irányból számítani lehe-tett a Római Strandfürdő területén többalkalommal kutatott szentélykörzet, illet-ve forráscsoporthoz tartozó létesítményekmegjelenésével is, például kútházakkal,esetleg egyéb ipari létesítményekkel. (Leg-

utóbb: PÓCZY 2003, 144) A szentélykör-



252

zet pontos határai ismeretlenek, így ennekészaki lezárását (például fal formájában)vártuk. A területtől északra a korábbi ré-gészeti kutatások kelta falut azonosítottak(vicus Vindonianus)(NAGY 1973, 113.),amelynek pontos kiterjedése ismeretlen,

ennek déli része szintén áthúzódhatott atelekre. Római kori objektumok mellet aterületen ős- és középkori emlékek előke-rülésével is lehetett számolni.

A területre közel 8000 négyzetméteralapterületű mélygarázsos irodaépület ké-szül, ezért első lépésben szondázó jellegűkutatást végeztünk 4 kutatóárokkal, majdaz előkerült jelenségek alapján a területdélkeleti felében került sor megelőző ku-

tatásra. A régészeti feltáráshoz kapcsolódógeopedológiai vizsgálatokat Mindszenty

Andrea (ELTE) és Horváth Zoltán (Föld-pát Bt.) geológusok végezték. A kutatás során a korábban itt mű-ködött többperiódusú gyárépületek in-tenzíven bolygatták a területet, az újkorifeltöltés vastagsága 1,5-2 méter közöttváltozott. Ezek alatt a kutatott terület

északnyugati részén sok újkori beásást,

19. századi (?) épület falait és egy hordóbesüllyedt maradványait találtuk. Az újko-ri maradványok alatt sötétbarna, iszapos,agyagos réteg mutatkozott náddarabokkal,tetején helyenként vékony, csigaházakbólképződött réteggel. A rétegben objektu-

mok nem voltak, szórványosan római koriházikerámia (fazekak, füstölőtálak darab-jai) terra sigillata és építési anyag (imbrex,tegula, tubus) került elő. Ugyanitt vékonymészkőporos réteg utalt arra, hogy a rómaikor utáni időszakban kisebb állóvizek le-hettek a területen (közeli forrástevékeny-ség?). Az említett sötét, agyagos réteg ageopedológiai vizsgálatok szerint már a ró-mai foglalás idején is mocsaras, tartósab-

ban vizes környezet volt, a réteg erősebbenlejtett észak és kelet (Duna) felé. Alattamár egy szürkés, agyagos altalajt regisztrál-tunk.

A terület keleti felében nyitott szon-daárokban az újkori feltöltés alatt változóvastagságban sárgás, agyagos felületrészmutatkozott, amely valószínűleg egy ki-emelkedés része volt – nyugati szélét az

újkori tereprendezésekkel már teljesen

3. kép: Épületomladék aterület keleti részén



253

elbontották. A réteg tetején szabálytalanalakban római kori építési anyag kísére-tében köves épületomladék került elő,terrazzodarabbal és házikerámiával. (3.

kép) Ezen a területen a feltárandó terü-letet 2500 négyzetméter alapterületreterjesztettük ki. A felületben megkutatottépületomladékhoz sajnos nem sikerültegyéb objektumokat (falakat, falkisze-déseket, beásást, esetleg utat) kötni. Azújkori bolygatások miatt az omladék szár-mazási helyét, illetve az egykori épületfunkcióját, vagy alaprajzát sem tudtukmegállapítani. Az omladékot észak, dél

és nyugat felől sikerült lehatárolni, ke-leti irányban a szomszédos ingatlan aláhúzódott. Az omladék alatt itt is a máremlített sötétbarna talaj következett, el-szórtan római kori leletanyaggal, majda kutatott rész nyugati felében masszívvízköves konglomerátum, illetve a szürkeagyagos altalaj következett. A vízköveskiválások geopedológiai vizsgálatai azt

mutatták, hogy a római kori épület zóná-jában, annak közvetlen közelében, még arómai kort megelőzően, de talán a rómaikorban is forrás törhetett fel. Talán ezzelmagyarázható az épület jelenléte is.

A feltárt terület tehát a római kort meg-előzően, illetve annak elején mocsaras,forrásfeltörésekkel tarkított rész volt, erő-teljes lejtéssel északi és keleti irányban. Atelek keleti felében meglévő kiemelkedés-

re a római korban nagyobb, komolyabb kő-épület került (lásd omladék, tegula, tubus,terrazzo) amely valószínűleg összefüggés-be hozható egy közeli forrás működésévelés ilyenformán talán a dél felől szom-szédos szentély- és forráskörzet (RómaiStrand) további folytatásaként értékelhető(szentélyépület?). A területet az újko-ri tereprendezések és gyár-, illetve egyéb

építkezések szinte teljesen lepusztították,

a római kori beépítésnek csak nyomai ma-radtak.

T. Láng Orsolya

Irodalom:

PÓCZY 2003 – Póczy, K.: Wasserver- undEntsorgung, Gebäude des Stadtzentrums.In: Forschungen in Aquincum 1969–2002.(szerk. Zsidi P.) Aquincum Nostrum II. 2.(2003) 144–149.NAGY 1973 – Nagy T.: Római kori telepek

Budapest földjén. In: Budapest Történe-te I. 1973 (szerk. Gerevich L.) Budapest1973, 113–123.PÓCZY 1980 – Póczy K.: Szent kerületek

Aquincum és Brigetio aquaeductusánál. ArchÉrt 107 (1980) 3–29.

3. Budapest, III. ker., Nánási köz 2., Hrsz:

23790/8 A BTM Aquincumi Múzeuma 2006. már-cius 22. és június 2. között, a tavaszi árvízmiatt megszakítással végezte a fent emlí-tett terület szondázó jellegű kutatását. Aterületen szennyvízátemelő-telepet ala-kítanak ki több, mély aknával. A telepheztartozó csővezeték nyomvonalát a tavalyiévben kutattuk a Duna-parton. (T. LÁNG

2006, 60–72.) A telek nyugati részén (Nánási út fe-

lé) négy szondaárkot nyitottunk: kettőt ajelenlegi Aranyhegyi-patak töltésének te-tején (1. és 5.) míg másik kettőt a Duna-parttal egy szinten (2. és 3.). A 4. felületetaz 1. és 5. árok adatai alapján nem kellettmegnyitni. A felületek közül kettőben (1. és 3.

munkaterület) az újkori feltöltés alját nem



254

értük el (2-3 méter mélyen), az 5. felület-ben 4 méter mélységben szürke, agyagosszint mutatkozott, amelyet azonban a do-kumentálás után elöntött a Duna, így itt

sem sikerült mélyebbre jutni. A 2. felületben a 2 méter vastag feltöltésalatt szintén a fent említett szürke, agya-gos réteg jelentkezett, benne egy kelet–nyugati irányú, sekély, teknős aljú árokkal,betöltése az újkori feltöltés volt. Az árokaz Aranyhegyi-patakkal párhuzamos, talána terület északi részén állt egykori malom-épülethez (Éliás malom) vezette a vizet.

A szürke agyagrétegben szondát nyitot-

tunk, amelyből kiderült, hogy e réteg alatttovábbi szürke, barna homokos szintek, éstalán újabb medernyomok voltak. Az elő-került leletanyag alapján (terra sigillata,római kori építési törmelék) a szürke rétegalatti rétegsor már biztosan római kori. Fe-lületben sajnos egyik réteget sem vizsgál-hattuk, mivel a Duna emelkedő vízszintjemiatt meg kellett szakítani a munkát.

A folyamatosan magas vízállás és a nagymélységek miatt (2-5 méter) a feltárómunkát nem tudtuk folytatni, de a szi-vattyútelep kivitelezéséhez kapcsolódóanfigyelemmel kísértük a földmunkákat, ré-gészeti objektumok nem kerültek elő.

A Duna-parton tavalyi évben feltártcsővezeték-nyomvonalra (lásd fent) ismost fektették le a vezetéket, amelynekföldmunkái során az általunk feltárt V

metszetű árok kis részlete, ill. a koráb-ban szintén kutatott mészégető kemencehulladékrétegének egy része került elő.Északabbra azonban – eltérve az eredeti,tervezett nyomvonaltól – fel nem tárt te-rületen is húzták tovább az árkot, amely-nek egy pontján újabb, eddig ismeretlenkésőrómai kori mészégető kemence keletiszéle került elő, ezt metszetben tudtuk

dokumentálni (fotó, rajz). A továbbiakban

itt régészeti objektum nem mutatkozott, arómai épület falaitól keletre behelyezésrekerült az azokat védő falrendszer is, ezt amunkát is figyelemmel kísértük.

T. Láng Orsolya

Irodalom:

T. LÁNG 2006 – T. Láng O.: Római koribeépítettség kutatása az aquincumi pol-gárvárostól északra fekvő Duna – parton(Investigation of the use of the Danube

bank north of the Aquincum Civil Town). Aqfüz 12 (2006) 60–72.

4. Budapest, III. ker., Keled utca – Jégtö-rő utca sarok, Hrsz.: 19332/1

A BTM Aquincumi Múzeuma az ideiévben is folytatta az úgynevezett „Aquin-

cumi Híd és kapcsolódó úthálózata” pro-jekthez kapcsolódó szondázó jellegű régé-szeti kutatásokat. (Lásd még Lassányi G.cikkét jelen kötet 102–116. oldalán.) Afent említett telken – amely az aquincumipolgárváros keleti széle, illetve a Gázgyáralatt húzódó úgynevezett keleti temető,illetve a fazekastelep között fekszik – ko-rábban régészeti kutatás nem volt. A ren-delkezésre álló topográfiai adatok alapján

a várost keleti irányból lezáró városfalat,épületmaradványokat, esetleg már sírokat,vagy ipari objektumokat vártunk a telken. A területen megnyitott 36 négyzetmé-ter alapterületen 2,5 méter vastagságbangázgyári salakot találtunk, alatta pedigtermészetes homokrétegződést figyeltünkmeg enyhe lejtéssel kelet felé. Régészetileletanyag, objektum nem mutatkozott

(szórványként sem!) a területen, az újkori



255

bolygatás alatt csak geológiai képződmé-nyek voltak. A mélyítést 104,00–100,40mAf szintek között végeztük, illetve szon-daárokban 99,00 mAf-ig, a feltörő talajvíz

miatt. Az említett magasságtartományonbelül mind a polgárváros, mind pedig aGázgyár területén mutatkoztak már ré-gészeti objektumok. A gázgyári lakótelepdélkeleti sarkán végzett 2001. évi lelet-mentés során méterekkel a jelen területlegfelső homokrétege felett (104,1–104,5mAf) is faltetők mutatkoztak.

Az elvégzett geopedológiai vizsgálatok,a régészeti rétegsor és leletanyag teljes

hiánya alapján a területen ezen a szintenmár csak természetes, geológiai jelenségekvannak. Bár a kutatás igen kis területenzajlott (6×6 méter), így csak pontszerűinformációt adhat, a kultúrrétegek teljeshiányának két oka lehet. A római kori ré-tegeket eltávolíthatták az erőteljes újkoritereprendezés során (esztergomi vasútitöltés építése, gázgyári építkezések). Más-

részt elképzelhető az is, hogy a római korfolyamán a polgári település és az iparte-lepek, illetve temető között kisebb mélye-dés, vizenyősebb területrész húzódott. Akérdés eldöntése csak további, nagyfelüle-tű feltárások során lehetséges.

T. Láng Orsolya

5. Budapest, III. ker., Kunigunda útja – Ke-led utca vonala, Hrsz: 19599/1, 19838/6

Az aquincumi polgárvárostól nyugat-ra, illetve a város nyugati részén ELMŰkábelcseréhez kapcsolódóan végeztünkrégészeti munkát. Az átlagosan 80-90centiméter mélyen, a már meglévő kábelnyomvonalán kialakított árkok és kábelfo-

gadó gödrök a Kunigunda útja 47. szám

előtti területről északi irányban indultak,majd kelet felé fordulva a Keled utcán ha-ladtak végig, egészen annak keleti végéig,a Szentendrei HÉV sínjéig.

A Kunigunda útja vonala az aquincumipolgárváros villaövezetének része, itt a la-kótelep és korábbi gyárépítkezések miatterősen feltöltött talajban a kábelárok nemérintett régészeti réteget. A Keled utca– Kunigunda útja saroknál, a polgárvárosnyugati tőszomszédságában, az egykoriúgynevezett Katonai Anyagszertár környe-zetében már néhány ponton érintetlenhumuszos rétegsort figyeltünk meg. A te-

rületen 1929-ben került elő a polgárvároslegkorábbi fazekasműhelye. (NAGY 1942,629–630) A fazekasteleptől keletre, a Keledutca vonalában (Keled utca 1. előtt) kiala-kított két kábelfogadó-gödörben azonbanmár római kori épületomladék és iszapos,feketésbarna talajréteg jelentkezett.

Keleti irányban, a nyugati városfal szom-szédságában, kábelkutató-gödör szélén

római kori épület falsarka mutatkozott,omladékkal. (4. kép) Az épületrészlet fel-tehetően ahhoz a Póczy K. által 1975-benmegfigyelt épületcsoporthoz tartozhat,amely a települést elhagyó kelet–nyugatifőutat kísérte. Az épülteket bolt, műhely,raktár és fogadóként azonosították. (leg-utóbb: ZSIDI 2003, 157) A Keled utca nyugati városfalon belüliszakaszán további épületrészleteket nem

figyeltünk meg, azonban a modern út dé-li szegélye alatt több szakaszon, faragottmészkőtömbökből kialakított útszegélytregisztráltunk, ennek kora egyelőre isme-retlen, de nem zárható ki, hogy a Keled ut-ca alatt húzódó, római korban is használtút széle került elő. Az utca római kori előz-ményéről Kuzsinszky B. is említést tesz(a keleti városrészben). (KUZSINSZKY

1891, 125)



256

A kábelárok utolsó szakaszát a HÉVsínek szomszédságában alakították ki, a

forum-komplexummal szemben. A HÉVnyugat felé kanyarodó sínpárja mellett2 méter mélyen kiásott fogadógödörbenrómai kori falrészlet és omladék, míg aSzentendrei HÉV vonal tőszomszédságá-ban – a korábbi kábelek alatt – római koriépületomladék és kis freskódarab is előke-rült. Figyelemreméltó, hogy az előbbi te-rületen körülbelül 1,7 méter mélységbenfoltszerűen vastag újkori téglatörmeléket

terítettek szét. A kábelfektető munka során előkerültemlékeket dokumentálás után visszata-kartuk, azok nem sérültek. Az árkok met-szete a polgárváros nyugati előterének ésnyugati részének rétegviszonyairól adottinformációt, illetve új adat a Keled utcaalatt előkerült korábbi út is.

T. Láng Orsolya

Irodalom:

KUZSINSZKY 1891 – Kuzsinszky B.: Azaquincumi amphiteatrum. Függelékül:

két lakóház. Az 1890. és részben az 1891-ki papföldi ásatások. BudRég 2 (1891)123–139.NAGY 1942 – Nagy L.: Budapest Történe-te II. Budapest, 1942ZSIDI 2003 – Zsidi P.: Die Bebauungaußerhalb der Stadtmauer. In: Forschun-gen in Aquincum 1969–2002. (szerk.Zsidi P.) Aquincum Nostrum II.2. 2003,156–159.

6. Budapest, III. ker., Kenyeres utca 9.– Szőlő utca 52–54., Hrsz.: 17347

A Propszt Kft. megbízásából megelőző fel-tárást végeztünk a Budapest, III. ker., Szőlőutca 52–54. – Kenyeres utca 9. számú sarok-telek területén. A katonaváros délnyugati

régiójában található telek környezetében,a Szőlő utca alatt és az utca másik olda-lán folytatott kutatások (SZILÁGYI 1951,128; PARRAGI 1970; PARRAGI 1973,261) nagyobb épület maradványait hoztákfelszínre. (5. kép) Később a rekonstruált,120×180 méteres, szögletes alaprajzú,támpillérekkel erősített épületet, a canabaeforumaként (piactér, vásárcsarnok) azono-sították. (PÓCZY 1983, 258–259, 270)

Továbbá a legiotábor déli kapujából (portaprincipalis dextra) kiinduló út folytatását isa közelben, a Dévai Bíró Mátyás téren tár-ták fel. (BERTALANNÉ 1973; PARRAGI1970; PARRAGI 1973, 261; MADARASSY2000, 49–51) A 2006 nyarán végzett fel-tárások a telek szinte teljes felületét, 450négyzetmétert érintették, melynek keletiés nyugati felében a régészeti jelenségek

eltérő jelleget mutattak.

4. kép: Észak–déli irányú római kori falcsonkkábelárokban



257

A római kort megelőzően, az időszakosvízfolyásoknak köszönhetően homok rakó-dott le a területen, ezeknek a hegyekbőlérkező vízfolyásoknak az elvezetésére léte-sítették a kora római időszakban a Dunairányába futó vízelvezető árkokat. (A késő

római időszakban, a korábbi vízvezetékekmegszűnését követően ugyanezen okokmiatt ásnak majd újra árkokat, lásd Kenye-res utca 15. KIRCHHOF 2005) Az egyikvízlevezető árok aljában osztriga kagy-lók maradványaira bukkantunk, amelyekimportból származtak. Egyéb leletanyagnem került elő a homokkal-agyaggal kevertV-alakú árok betöltéséből. (A malakológiai

vizsgálatért ezúton is köszönetet mondok

Krolopp E.-nek.) Az árok környezetében le-rakódott homokrétegben természetes mó-don eltemetődött vagy tudatosan elásottállatcsontokat, bikakoponyát, illetve teljeslócsontvázat és egyéb állattemetkezésekettártunk fel. A legkorábbi településnyo-

mok a terület keleti felében kerültek elő,amelyek gerendavázas épületre engednekkövetkeztetni. A kora római időszakhozköthetők a favázas-cölöpszerkezetű épü-leteket felváltó agyagtégla építmények ésárkok is, amelyek planírozását korábban, akatonaváros több lelőhelyén is azonosítot-ták. (PÓCZY 1983, 270; MADARASSY2000, 46–55; Pacsirtamező utca 3–11.

MADARASSY 2004, 30–36; Beszterce

5. kép: A Bp., III. ker.,Kenyeres u. 9. telkenés környékén végzettkutatások összesítőalaprajza (Szilágyi J.,Parragi Gy., Kirchhof A.)



258

utca 4–6. KIRCHHOF 2006, 220; Nagy-szombat utca 1 KIRCHHOF 2006/1, 221)

A kora római építési rétegeket a telek keletifelében 8-10 centiméter vastag sóderréteg

zárta. A telek több pontján feltárt mély,vörös agyagos oldalú objektumok (nemkemencék) vágták a kora római jelensége-ket, melyek egyikét egy későbbi temetke-zés metszette. A váz észak–déli tájolással,zsugorított tartásban feküdt, feje vissza-hajlott, környékéről melléklet nem kerültelő. A telek nyugati felében többször meg-újított észak–déli irányú út létesült (már

a Kr. u. 1. század végén), amelynek elsőkét-három megújítása ugyanazon helyentörtént és hasonló szélességű utat jel-zett. Feltehetően a Severus-kor folyamánaz utat kiszélesítettek vagy keletebbrehelyezték. Az út párhuzamosan futott adéli kapuból kivezető úttal. (PARRAGI1973, 261; MADARASSY 2000, 49–51;Beszterce utca 4–6. KIRCHHOF 2006,

220–221) A feltárás révén értelmezhe-tőbbé vált a közeli, Kenyeres utca 15.számú telken (KIRCHHOF 2005) feltártcölöpalapozású építmény megszüntetéseis. A cölöplyukakat apró, szilánkosra törtkövekkel töltötték és döngölték be, amelya 9. számú telken talált út létesítésével, azút készítéséhez használt apróköves-sóde-res anyaggal hozható összefüggésbe. A 15.számú telekig ugyan nem terjedt ki az út-

felület, a két jelenség kapcsolata azonbanegyértelmű. A legkorábbi útrétegekből kizárólag asóderrétegek maradtak meg, az utat fedőlapkövek egyik esetben sem. A Kr. u. 3. szá-zadban az út keleti oldalán egy többszörmegújított épületet emeltek. A létesít-mény korábbi fázisához szögletes pillérektartoztak, amelyeket később beépítettek.

A falmaradványok ahhoz az épülethez tar-

tozhattak, amelynek részleteit a Szőlő utcaalatt már feltárták és forum épületnek ha-tároztak meg. Az épület funkcióját illetőenújabb adatok nem kerültek elő, a falaknak

csak a legalsó alapozása maradt meg. Azépület pusztulását követően kisebb tűz-helyek létesültek, amelyek szinte egymástérték és megbolygatták az utat is. Az egészterületen római kori leletanyaggal kevertkéső római feltöltéssel számolhatunk.

A feltöltésbe ásták bele azt a kettős sírt,amelynél az egyik csontváz nyújtott test-tartásban, nyugat–keleti tájolással feküdt,míg bal lába mellett egy másik, imádkozó

helyzetű, zsugorított váz látott napvilágot. A temetés egyszerre, egy időben történt. A sírból melléklet, egy gyűrűt kivéve, nemkerült elő. Az ásatási eredményeket összefoglalva,a katonaváros fejlődésének szinte mindenidőszaka képviseltette magát a területen.Topográfiai szempontból fontos informá-ciókhoz jutottunk a település korai cö-

löp- és gerendaváz-szerkezetű épületeitilletően. A következő építési periódust,a katonaváros déli régiójának szinte egészterületén megtalálható agyagtégla-épü-letek planírozásai jelentették. A keletioldalon feltárt korai objektumokat sóde-res járószint zárta, mely azonban nemhozható kapcsolatba a telek nyugati ré-szében feltárt útrétegekkel. A legiotáborkiépítésével függ össze a telek nyugati

felében, többször megújított és kibő-vített észak–déli út megléte. A Kr. u. 3.századra keltezhető, annak az épületneka dél–nyugati maradványa, amit a kuta-tás a canabae forumaként tart számon.

Az épület ráépült és alapozásával vágtaa keleti oldalon feltárt járószintet, míg atelek nyugati felében feltárt út, az épületműködése alatt, feltehetően még haszná-

latban volt. A pusztulást követően kisebb



259

tűzhelyek és kemencék létesültek a te-rületen. A késő római időszakban és aztkövetően a terület feltöltődött.

Kirchhof Anita

Irodalom:

BERTALANNÉ 1973 – Bertalan V.né.:BudRég 23 (1973) 264.KIRCHHOF 2005 – Kirchhof A.: Buda-pest, III. ker., Kenyeres utca 15. (Hrsz.:17350) Aqfüz 11 (2005) 8, 218.

KIRCHHOF 2006 – Kirchhof A.: Buda-pest, III. ker., Beszterce utca 4–6., Hrsz.:17544. Aqfüz 12 (2006) 12, 219–221.KIRCHHOF 2006/1 – Kirchhof A.: Buda-pest, III. ker., Nagyszombat utca 1., Hrsz.:17970/1. Aqfüz 12 (2006) 221–222.MADARASSY 2000 – Madarassy O.: Ré-gészeti kutatások az aquincumi katonavá-ros területén. Aqfüz 6 (2000) 46–55.

MADARASSY 2004 – Madarassy O.: Ko-rai telepjelenségek kutatása az aquincumi

canabae déli régiójában. Aqfüz 10 (2004)30–36.PARRAGI 1970 – Parragi Gy.: RégFüz 23(1970) 24.

PARRAGI 1973 – Parragi Gy.: Ásatási je-lentés. Dévai Bíró Mátyás tér. BudRég 13(1973) 261–268.PÓCZY 1983 – Póczy K.: Az aquincumicanabae utcahálózata és fontosabb épüle-tei a II. és a III. században. ArchÉrt 110(1983) 99–102.SZILÁGYI 1951 – Szilágyi J.: ArchÉrt 78(1951) 128.

7. Budapest, III. ker., Vörösvári út 103–105., Hrsz.: 16916/2

A Malomdombi Kft. megbízásából 2006.augusztus közepétől 2007-re is áthúzódómegelőző feltárást kezdtünk a Vörösvári út103–105. számú telken, az egykori Malomterületén. A megtartandó épületek által

közrezárt udvarban és annak folytatásábankialakítandó új épület mintegy 5000 négy-

6. kép: Égetésihulladékkal feltöltött

gödör



260

zetméteres területén kezdtük meg az ása-tásokat. A környéken folytatott korábbi ku-tatások alapján gazdag régészeti lelőhelyreszámítottunk. (NAGY 1931; WELLNER

1973; PÓCZY 1983, 254–255, 263–267) Mivel az ásatás 2007-ben továbbfolyta-tódik, e helyütt csak az eddigi eredményekrövid összefoglalására szorítkozunk. Amint az előzetes geo-pedológiai vizs-gálatból is kiderült, a terület a történelemnagy részében víz alatt állt. Az eredeti,egyenetlen terepfelszínen egy markánsabbkiemelkedést találtunk a telek déli részén,és a szintemelkedés miatt egy másikat sej-

tünk a Hunor utca felé eső részen, vagyisészakkeleti irányban, ezt azonban méghitelesítenünk kell. A két kiemelkedés kö-zött elterülő mélyebb területrészek többé-kevésbé folyamatosan víz alatt maradhat-tak. A kutatás alá vonható kiemelkedésenrómai kori kőépület-maradványokra, több-nyire az alapfalak utolsó kősorára, vala-mint omladékkupacokra leltünk. Az épü-

letmaradványoktól északra egy kőbélésűkutat találtunk, közvetlen közelében egyárkocska, egy még meghatározatlan funk-ciójú ipari objektum részlete és egy ége-tési kerámiaselejttel feltöltött hulladékosverem került elő. (6. kép) Kelet felé, hoz-závetőlegesen a Hunor utca szintjén állócella trichora irányába fokozatosan esik aterep, amiből arra következtetünk, hogya sírkápolna és a környékén, illetve alatta

feltárt, korábbi periódusú épületmarad-ványok egy újabb kiemelkedésen álltak avizenyős terület határán. Ennek megfe-lelően az ókeresztény temető – feltétele-zett déli kiterjedésén kívül (Vihar- és Szélutcai sírok – NAGY 1938, 62–64) – mégkelet, esetleg észak felé húzódhat, a kuta-tandó telekre mindenesetre nem nyúlikbe. A késő római korban az a kiemelkedés

is, amelyen a kőépület-maradványok elő-

kerültek, tartósan víz alá kerülhetett, erreutalhat a kései, Kr. u. 4. századi leletanyagteljes hiánya. A római szint fölött képző-dött iszaprétegben vékony talajrétegek

különíthetők el. Ezek jelenléte arra vall,hogy az időszakosan szárazra került felü-leten talajosodási folyamatok indultak be,amelyeket újabb, hosszú elöntéses perió-dusok követtek. A szárazabb időszakokbanújra kezdődő területhasználatot eleinteminimális középkori lelet, egy kisebb, el-planírozott (vasolvasztó?) kemence, lópat-kó igazolja, a magasabban fekvő, továbbrais igen vékony talajrétegekben pedig már

újkori leleteket találtunk. A metszetfa-lak tanúsága szerint tehát a terület – kismegszakításoktól eltekintve – a római kortkövetően is folyamatosan víz alatt állt. Aterület vizenyős jellegét végérvényesencsak az újkorban veszítette el, amikor többméter vastag feltöltés került rá. (B.B.T.) A telek nyugati felében, a Vörösvári útközelében, felbukkant az az északnyu-

gat–délkeleti irányú út is, amelyet nemsokkal korábban, a Vörösvári út 111–117.szám alatt, az egykori Remíz területénvégzett feltáráson sikerült regisztrálnunk(lásd jelen kötet 47–53. oldalán). Sajnosaz utat, a feltárással párhuzamosan fo-lyó kivitelezési munkák során, a Múze-um tudta és beleegyezése nélkül szinteteljesen kimarkolták. Ezen „útátvágás”metszetének tanulmányozása során, az

út alatt ugyanazokat a tereprendezéshezköthető meszes-terrazzós planírozási réte-geket figyeltük meg, mint a Remíz terü-letén. A meszes rétegek alól egy szögletes1,33×1,56 méter nagyságú, körülbelül30 centiméter vastag kőtömb látott nap-világot, amely alatt nagyobb kövekbőlépített alapzat mutatkozott. A kőtömbannak a pilléreken futó vízvezetéknek az

egyik kőalapozását képezhette, amelyet



261

Wellner I. a Vörösvári út 73–75. előtticsatornázási árokban korábban megfigyelt.(WELLNER 1973, 179) A vízvezeték ki-építése során számolhatták fel a területen

korábban létesített kutakat. Az út építésétmegelőzően pedig a vízvezetéket szüntet-ték meg, amelyet feltehetően egy újabbvezetékkel váltottak ki. (K.A.)

Budai Balogh Tibor – Kirchhof Anita

Irodalom:

KIRCHHOF 2007– Kirchhof A.: Új feltá-rási eredmények a katonaváros északnyu-gati régiójából. Aqfüz 13 (2007) 40–56.NAGY 1931 – Nagy L.: Az óbudai keresz-tény cella trichora a Raktár utcában. Bu-dapest, 1931NAGY 1938 – Nagy L.: Pannonia Sacra, in:Emlékkönyv Szent István király halálánakkilencszázadik évfordulóján I. Budapest

(1938) 29–148.PÓCZY 1983 – Póczy K.: Az aquincumikatonaváros utcahálózata és fontosabbépületei a II. és a III. században. ArchÉrt110 (1983) 252–273.WELLNER 1973 – Wellner I.: Az aquin-cumi katonaváros nyugat–keleti irányúvízvezetékrendszere. BudRég 23 (1973)179–186.

8. Budapest, III. ker., Laktanya utca 1.– Hajógyár utca, Hrsz: 18267/15

A III. kerületi Önkormányzat megbízá-sából a Celer Kft. alagcsövezést kezdetta Laktanya utca 1. számú lakóház keletitűzfala, illetve a falat átvágó, az épülethomlokzati síkjából kiálló, mintegy 6 mé-

ter hosszú pincelejáró mentén. A régésze-

tileg védett ingatlanon történő földmun-káról múzeumunk a munkaárkok kiásásátkövetően értesült. 2006. szeptember 4-éntartott helyszíni bejárás során a Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal leállíttatta a to-vábbi kivitelezést, és előírta a munkaárkokdokumentálását. Megállapodást követőenszeptember 19–21. között elvégeztük akárfelmérést és leletmentést. Az árkokat A-D szakaszokra tagoltuk.Minden árokszakaszban a vastag, modern,illetve újkori feltöltés alatt vékony, apróka-vicsos járószint jelentkezett sárga agyagosalapozással. Alatta néhol 1 méteres vastag-

ságot meghaladó humuszos, kevert kövesfeltöltést azonosítottunk, amelyből későrómai és Árpád-kori leletek kerültek elő. Afeltöltésben a „B” és a „D” árokszakaszok-ban öntött mészhabarcsba rakott törtkő-ből kialakított falakat figyeltünk meg. A „B” szakasz nyugati tanúfalában, alépcsőlejáró alapozása alatt, 60 centimé-ter széles fal bontakozott ki, amelynek

nézetében roncsolásmentesnek tűnt, ígyfeltételezhető, hogy ez a fal vagy pillér ép-pen az árok széléig húzódott. Innen észak-ra, a szakasz északi végében a keleti és anyugati sarokban egy-egy, a gépi árokásássorán átvágott, mészhabarcsos törtkőfalatdokumentáltunk. A falak a metszetfal-ban megállapítható irányultságuk alapjánegy épülethez tartoztak, nem kizárható,hogy géppel elpusztított falsarok két sza-

kasztagját láttuk. Ugyanitt alakították avízgyűjtő zsompot, amely körülbelül egyméterrel volt mélyebb az alagcső árkánál.Itt a mélyebbre hatoló földfal dokumentá-lásakor megfigyelhettük, hogy a sík felüle-tűnek tekinthető késő római – Árpád-korifeltöltés alatti rétegek erősen észak felélejtenek. Az agyagos, homokos kevert fel-töltések már tisztán római kori kerámiát,

épületcserepet tartalmaztak.



262

A „D” szakasz keleti földfalának északirészén ugyancsak a már említett humu-szos feltöltésbe alapozott mészhabarcsostörtkőfal sarkot azonosítottunk, amelynek

külső sarkát az árokásás közben roncsol-ták. A munkaárkok helyzete miatt a tűzfalalapozása is láthatóvá vált, ezért lehető-ségünk nyílt a lakóház alapjainak régé-szeti szempontú vizsgálatára. Az alapokjellegüket tekintve hasonlítanak (mészha-barcsos törtkőfal) a régészeti korú kőfalakbizonyos típusaihoz, azonban stratigráfiaiviszonyaik egyértelműen bizonyították,

hogy az épülettel azonos korúak. A falakalapozási padkája az újkori rétegekhez, út-réteghez idomultak. Felméréseink során megállapíthattuk,hogy az engedély nélkül végzett árokásássorán intakt római kori rétegeket, közép-kori kőfalakat bolygattak, pusztítottak akivitelezők.

Kárpáti Zoltán

9. Budapest, III. ker., Bécsi út 66., Hrsz.:14379/1

2006. április 5. és június 9. között, a Storczés Társa megbízásából, a tulajdonában lé-vő Bécsi út 66. számú telken megelőző ré-gészeti feltárást folytattunk. A körülbelül

390 négyzetméternyi területből 300 négy-zetmétert tártunk fel, mely 32 munkana-pot vett igénybe.

A lelőhely közvetlenül a 2005-ben meg-ásott (VÁMOS 2005) Bécsi út 64. számútelek folytatása, így nem meglepő módona legtöbb esetben, azzal megegyező régé-szeti szituációkkal szembesültünk. Néhányesetben még a 2005-ös ásatás részlegesen

kibontott – az akkori északi metszetfal

alá húzódó – objektumait is azonosítani,illetve dokumentálni tudtuk. A területenitt is azok, a lankás rész felsőbb zónájábanmeglévő, feltehetően Kr. u. 1. századi te-

lepjelenségek (egy kisebb tárológödör (?),két kenyérsütő kemence) a legkorábbiak,melyek közvetlenül a római kori temetőlétesítése előtti évtizedekben lehettekhasználatban. Talán ebben az időben márfunkcionálhatott az ásatási terület kele-ti végében észlelt északkelet–délnyugatiirányú út is, amely alatt a sárga altalajbabenyomódott keréknyomokat is regisztrál-tuk.

Valamikor a Kr. u. 1. század utolsó évti-zedeiben kezdődhetett meg a terület te-mető korszaka. A késő római éremleletektanúsága szerint ez az időszak a Kr. u. 4.század elejéig nyomon követhető. A te-rületen 141 olyan objektumot regisztrál-tunk, melyeket temetkezéssel hozhatunkkapcsolatba. A sírok nagy része észak–délitájolású keskeny téglalap alaprajzú erőseb-

ben vagy gyengébben kiégetett falú ham-vasztásos sír volt. Egy kisebb hányadukkelet–nyugati tájolású. A csontvázas sírokszáma jóval kevesebb volt (22 a biztosanazonosított objektumok száma). Tájolá-suk igen változatos: nyugat–keleti (a ré-tegtani helyzetük szerint feltehetően ezekközül kerülnek ki a legkorábbi temetkezé-sek is), kelet–nyugati, észak–déli illetvedélkelet–északnyugati. Egy esetben egy

40×40×15 centiméteres kőlapokból láda-szerűen kialakított kirabolt sírt is feltár-tunk. A területen sírkertet nem találtunk,de egy-egy nagyobb kőkupac illetve egykörülbelül 2×2 méteres U alakú kialakí-tás alsó kősora jelezte, hogy egykor itt isállhattak kisebb – nagyobb kőfallal ellátottsírépítmények. A már említett út természetesen ezen

időszak alatt is funkcionált. Az útréteg-



264

ten raszterszerű szelvényrendszerben vé-geztük a feltárást, két kelet–nyugati és egyészak–déli irányú szelvénysorban folytak akutatások.

A feltárás során kiderült, hogy a telekSzépvölgyi úti oldalán az északnyugatisarokban – gyakorlatilag a modern alapokalatt – a sárga altalaj jelentkezett, amely-be újkori gödröt, valamint az újkori te-mető sírjait vágták. Innen az altalaj mindkeleti, mind déli irányba erősen lejt. Akelet–nyugati szelvénysorban a sötétbar-na agyagos újkori kevert sírföld alatt 2-3rétegben kelet–nyugati irányú újkori sírok

kerültek elő. Ezek alatt neolit (DVK) és Árpád-kori objektumokat bontottunk ki. A 12-13. szelvényben egy újkori pince,a 14-16. szelvényekben az újkori Zwargmérleggyár épületeinek alapfalai, a 26.szelvényben egy újkori kút került elő. Itta korábbi ásatások során megismert ré-tegrend, a nagymennyiségű újkori sír ésépületek bolygatása miatt, nem volt meg-

figyelhető. Az észak–déli szelvénysorban megfi-gyelhettük a Szépvölgyi árok felé lejtő kisvölgyet. Itt a sárga altalaj felett, a fekete,humuszos őskori (neolit-DVK) réteg ke-rült elő, a déli szelvényekben pedig e fe-lett 50-70 centiméter vastag sötétbarnahumuszos leletanyag nélküli réteg volt.

A többi kultúrréteget részben a modernépítkezéssel, részben az újkori sírokkal tel-

jesen elpusztították. A sárga homokos al-talajba vágva az észak–déli szelvénysorban20 neolit (DVK) objektumot tártunk fel.

A szelvénysor legdélibb részében egy újko-ri pince jelentkezett. A feltárt területen összesen 67 újkorisírt bontottunk ki. Ezek jellemzően ke-let–nyugati irányúak és, elsősorban azészak–déli szelvénysorban, jól megfigyel-

hetően szabályos sorokba rendezettek. A

sírokból réz kegytárgyak, olvasótöredékek,ruhagombok kerültek elő.

A sírokon kívül összesen 28 objektumottártunk fel, ezekből zömmel neolit (DVK)

és kisebb részt Árpád-kori kerámia kerültelő. A területről szórványosan, illetve kevertrétegekből további őskori, valamint rómaikori, illetve Árpád-kori és újkori kerámiakerült elő.

Éder Katalin – Kárpáti Zoltán

Irodalom:

R. FACSÁDY 1999 – R. Facsády A.: Buda-pest, II. ker., Szépvölgyi út 18–22. Aqfüz 5(1999) 131–132.KÁRPÁTI 2002 – Kárpáti Z.: Árpád-korimajorság Budaújlak területén. BudRég 35(2002) 587–615.KÁRPÁTI 2005 – Kárpáti Z.: Budapest,

II. ker., Felhévizi utca 7. (Hrsz.: 14840/3) Aqfüz 11 (2005) 210–212.

11. Budapest III., Zsigmond tér, Duna-meder

A BTM és a Kulturális ÖrökségvédelmiHivatal együttműködésének keretében vízalatti régészeti megfigyelést végeztünk a

vízmű telep előtti Duna-mederben el-helyezkedő szívócső cseréje során. Bár akutatási területet a korábbi munkálatoksorán már feldúlták, megállapítottuk,hogy a parttól számított 20 méteres sáv-ban körülbelül 40 centiméter vastagság-ban a part használatához köthető kisebbtárgyak (tégla és újkori kerámiatöredékek)találhatóak. Tehát az az általános véleke-

dés, miszerint a Duna medrében a sodrás



265

minden tárgyat elvisz, ezért nem érdemesitt kutatni, ismét megdőlt.

Tóth J. Attila

12. Budapest, I. ker., Hadnagy út 8–10.(Rác fürdő), Hrsz.: 5973, 6006/2

A Rác Nosztalgia Kft. megbízásából a Rácfürdő felújításához, bővítéséhez, valaminta hozzá kapcsolódó szálloda építéséhezkötődően 2005. májusa és 2006. decem-bere között, rövidebb-hosszabb megszakí-

tásokkal feltárásokat végeztünk. A gyakor-latilag egy évig tartó munka során sokrétűfeladat bontakozott ki: épületkutatás, állóépületen belüli régészeti feltárás, történe-ti épület közvetlen környezetének kutatá-sa, valamint sokrétegű városi ásatás. Négykorszak emlékei közül a kelta (PAPP–MA-RÁZ 2006) és a törökkor dominált, azon-ban kevés késő bronzkori és középkori ob-

jektum is felszínre került. A törökkor tekintetében nagyszerű le-hetőség nyílt a 16. századi fürdőnek, mintépületnek, annak közvetlen és távolabbikörnyezetének megkutatására. A fürdőpontos építési dátumát nem ismerjük,annyit tudunk, 1572-ben már áll. Építte-tőjének neve szintén ismeretlen, 16. szá-zadi tulajdonosai sorából ismerjük Haszanefendit és Szokollu Musztafa pasát. (SU-

DÁR 2003) Bár méretét és díszítettségéttekintve lényegesen szerényebb kivitelű aRudas vagy a Császár fürdőnél, azonbana többiekhez képest sokkal épebb állapot-ban maradt fenn.

Az épület első kutatására Gerő Győző-nek nyílt lehetősége 1958-ban. (GERŐ1959, a kutatás eredményei összefoglalva:GERŐ 1980) A Tabán településszerke-

zetéhez kapcsolódó feltárásokat pedig

Garády Sándor végzett az 1930-as évek-ben. (GARÁDY 1943, 1945) Az általánosan elterjedt vélekedés sze-rint a középkori forrásokban megjelölt ki-

rályi fürdő egykor a Rác fürdő területén állt,és a török fürdő előzményének tekinthető. A törökkori épületen belül található az aforrás (az úgynevezett Nagy forrás), mely-nek vizét a fürdő a mai napig használja.Ez a forrás egy természetes sziklahasadék-ból tör fel, a hasadék két oldalát felfalazvakészítették el a törökkorban a foglalását.Itt középkori előzményt nem találtunk. Aforrásfoglalásba áthidaló elemként beépít-

ve reneszánsz vörösmárvány faragványokkerültek felszínre, melyeket a törökkorbana palotából hozhattak le és használtak fela fürdő építésekor. A fürdőépület egy álta-lánosan elterjedt török alaprajzi típushozsorolható (EYICE 1960, b típus – csillagalakú), az épületnek középkori előzmé-nyét nem találtuk. (A fürdő környezeté-ben néhány középkori gödröt sikerült fel-

tárnunk.) Az épületkutatás során a fürdő alapraj-zát pontosíthattuk, gyakorlatilag a teljestörök fürdő benne található a mai épület-ben. A török előcsarnok az épület Erzsé-bet-híd felé eső részén fekszik, az egykornagy, impozáns teret több újkori fal szab-dalja kisebb részekre. Az átmeneti helyiségés a belső medencés tér boltozata mainapig áll. Az egykori magánfürdőt a 19.

században visszabontották, és maradvá-nyait feltöltötték. A feltöltés kitermelése-kor, a török fürdőknél ritka megoldáskéntmedencét találtunk, melyet az újkorbantöbbször átalakítottak.

Az épületen kívüli kutatás során a tö-rökkori Tabánhoz kapcsolódó objektumo-kat tártunk fel, melyek körülölelik a für-dőt. Nagyon sok leletanyagot tartalmazott

a fürdőépület déli oldalán feltárt árok,



266

melyben többek között a fürdő egyik abla-kának kidobott rácsait is megtaláltuk.

Papp Adrienn

Irodalom:

EYICE 1960 – Eyice, S.: Iznik’de „Büyükhamam”. In: Tarihi dergisi 1960 (11)GERŐ 1959 – Gerő Gy.: A BudapestiTörténeti Múzeum leletmentései és ása-tási az 1958. évben BudRég 19 (1959)266.

GERŐ 1980 – Gerő Gy.: Az Oszmán-tö-rök építészet Magyarországon, Budapest1980., Fürdők 81–116.GARÁDY 1943 – Garády S.: Jelentésaz 1936–42. évben végzett ásatásokról.BudRég 13 (1943) 403–438.GARÁDY 1945 – Garády S.: Budapestterületén végzett középkori ásatások ösz-szefoglaló ismertetése 1931–41. BudRég

14(1945) 399–448.PAPP–MARÁZ 2006 – Papp A. – MarázB.: Budapest, I., ker., Hadnagy utca 8–10.,Hrsz.: 5973, 6006/2. Aqfüz 12 (2006) 225–226.SUDÁR 2003 – Sudár B.: Török fürdőka hódoltságban. Történelmi Szemle 44(2003) 3-4, 213–263.

13. Budapest, V. ker. Pesti Barnabásutca 1., Hrsz.: 24312

2006. novemberében próbafeltárást vé-geztünk a Piarista Gimnázium – az egyko-ri ELTE „A” épület – udvarán. 1914-ben a Piarista Rendház és Gimná-zium építése idején, az épület udvaránaknyugati szélén fürdő maradványai kerültek

elő. A római kori fürdők mintájára készült

hypocaustumos fűtőrendszerű, vörösterrazzopadlójú épület korát KuzsinszkyBálint, Finály Gábor és Éber Lászlótörökkorinak határozta meg. Vélemé-

nyük szerint, a feltárt fürdőben használthypocaustum a pillérek elhelyezésénekpontatlanságával és építőanyaguk rosz-szabb minőségével különbözik a hasonlórómai berendezésektől. (FRIEDRICH1914, 30)

1932-ben a Piarista Gimnázium utcaifrontján – területünk közelében – NagyLajos újabb fürdő maradványait tárta fel.

Az előkerült római kori leletanyag alap-

ján egyértelműen megállapította, hogy aContra Aquincum tábori fürdője kerültnapvilágra. (NAGY 1934, 14) A régészeti kutatásunk során feltártukaz 1914-ben kiásott, majd visszatakartépület keleti zárófalát, négy helység ma-radványát. Tanulmányoztuk a fűtőrendszervízszintes és függőleges csőrendszerét, ésbeazonosítottuk a fűtőház helyét. Meg-

állapítottuk, hogy a fürdő a török korbanépült. Jövő évben az udvar teljes felületénmegelőző feltárást végzünk, mely során re-mélhetőleg bővülni fognak az eddig kapottinformációink mind a fürdő, mind a területkéső római topográfiájára vonatkozóan.

Beszédes József – Zádor Judit

Irodalom:

FRIEDRICH 1914 – Friedreich E.: A bu-dapesti piarista telek története. Budapest1914.NAGY 1934 – Nagy L.: Pest város eredete(Előzetes jelentés az Eskü téri ásatások-ról) Tanulmányok Budapest Múltjából III.

1934. 14.



267

14. Budapest, XI. ker., Dombóvári út(Lágymányosi-öböl), Hrsz.: 4042/94,4042/95, 4045/3, 4045/5

A Lágymányosi híd budai hídfőjétől délrehúzódó Duna parti szakaszon fekvő in-gatlanok területén, az Öböl XI. Ingatlan-hasznosítási Beruházó és Szolgáltató Kft.megbízásából, irodaházak és lakóépületeképítését megelőzően, 2006. április 24. ésjúnius 19. között próbafeltárást, illetőleg2006. szeptember 25. és november 24. kö-zött megelőző feltárást végeztünk. Hrsz: 4042/94. A Dombóvári út és Víz-

part utca szögletében fekvő 4042/94 Hrsz.ingatlan területén a laza feltöltés rézsűseltávolítása után a beépítés csaknem teljeshosszában észak–déli irányban 34×9 mé-teres felületet kutattunk át. Az átlagosan3 méter vastag salakos feltöltés alatt 100-140 centiméter vastag tömör barna humu-szos agyagos réteg jelentkezett, amelynektöbb rétegben történő eltávolítása után

sárga agyagos altalajt találtunk. A szelvénynyugati részében újkori épületmaradvány,illetőleg egy altalajba is bemélyedő észak-nyugat–délkeleti irányú, nyugatra továbbhúzódó, salakos betöltésű újkori beásáskerült elő. A szelvény keleti része újkoribolygatástól mentes volt, de régészeti le-let, illetőleg jelenség itt sem mutatkozott.(M.V.Zs.) Hrsz: 4042/95. A Vízpart utca mentén

délebbre elhelyezkedő 4042/95 Hrsz. ingat-lan területén, a próbafeltárás során össze-sen, közel 700 négyzetméternyi területetkutattunk át. Az építési terület csaknemteljes hosszában, kelet–nyugati irányban55×9 méteres felületet jelöltünk ki, ame-lyet a kutatás során északkeleti irányban to-vábbi 5 méterrel kiszélesítettünk. A feltártfelület újkori építkezésekkel, beásásokkal

továbbá tereprendezéssel jelentősen boly-

gatott volt. A tereprendezés során a terü-letet keleti irányban vízszintesre nyesték,majd 20-60 centiméter vastagságban sala-kos, épülettörmelékes feltöltéssel borítot-

ták. Ennek következtében a telek nyugatirészében az átlagosan 100 centiméteresvastagságban jelentkező tömör barna hu-muszos agyagréteg a szelvény keleti felé-ben már csak 40 centiméter vastagságbanmaradt meg a feltöltés alatt. Az átkutatott területen összesen 23objektumot tártunk fel, amelyek közül 11csontvázas temetkezés maradványait tar-talmazta. A sírok a feltárt felületen nagy-

jából kelet–nyugati irányú sort alkotvahelyezkedtek el. A temetkezések többségea barna agyagos réteg alsó részébe ásva,részlegesen bolygatott állapotban kerültelő, a sárga agyagos altalajba bemélyedősírgödör mindössze két esetben volt meg-figyelhető. A vázak – egy kelet–nyugatikivételével – nagyjából észak–déli vagydél–északi tájolásúak voltak. A háton fek-

vő vázak lábát több esetben, térdben kis-sé behajtva oldalra fordították. Az egyiksírban két, egyidejűleg eltemetett felnőttegyén csontváza feküdt. A temetkezésekközül mindössze négy tartalmazott ré-gészeti leletet, főként viselethez tartozótárgyakat. Háromban füles pitykegom-bok kerültek elő, két esetben jól megfi-gyelhetően a felsőtest környezetében. Anegyedik leletes sír betöltésében, a kissé

felhúzott térd magasságban egy vastárgyfeküdt.

A feltárt további 12 objektum ismeret-len korú, lelet nélküli gödör, illetőleg osz-lophelyként értelmezhető beásás volt.

Az előkerült sírok miatt a próbafeltárásután szükségessé vált a teljes területre amegelőző régészeti kutatást kiterjeszteni.

Az eddig feltárt részt 70×40 méterre nö-

veltük.



268

A két hónap alatt 120 objektumot tár-tunk fel, melynek nagy része leletanyag nél-küli cölöplyuk, mely egy nagyobb méretűfaépületre enged következtetni. Az észak-

nyugati részen egy kisméretű kemence ke-rült elő a hozzá tartozó hamuzógödörrel. Az északnyugati sarokban két párhuzamosárokszakaszt sikerült feltárnunk. Az egyikkeskeny és sekély volt, az újkori bolygatása felső részét elpusztította. A délebbi szé-les, meredek oldalú, 100–120 centimétermély volt. Több helyen megfigyelhető voltbővítés, vagy javítás nyoma. Az iszaposrétegek között, hosszabb szakaszon egy

paticsos betöltést bontottunk ki. Bár csakrövid szakaszon volt lehetőségünk az árkotfeltárni, úgy tűnik, hogy az ásatási terület-től észak–északnyugatra fekvő területetvehette körbe. Mindezeken kívül, az egész területenelszórtan 11 újabb csontvázat bontottunkki. Ebben az esetben is megfigyelhető volt,hogy ritkább a kelet–nyugati tájolás, csak

két esetben tapasztaltuk ezt. Az egyik meg-bolygatott csontvázon kívül László Orsolyaantropológus megállapította, hogy mindférfi, és változó korúak. Az őszi feltárás so-rán minden sírt a sárga altalajban találtunkmeg, bár általában csak pár centiméterremélyítették bele. A vázak több esetben ol-dalra fordítottak, de volt olyan eset, ami-kor a jobb kar a fej mellé volt hajlítva. Afeltárási terület északi részén a 31. számú

északnyugat–délkeleti tájolású 66 centimé-ter mély sírgödörben egy 192 centiméteresnyújtott helyzetben fekvő csontvázat talál-tunk egyetlen vascsattal a medencéjén. Bára sír mélysége különbséget mutat, mégiskorban a többihez sorolhatjuk. A csontvá-zak lemérése során kiderült, hogy többneka hossza meghaladja a 180 centimétert.

A területről korábban temetkezésre uta-

ló adat nem volt ismeretes. Az előkerült

árokszakaszok és a cölöphelyek nyomai,bár datálást elősegítő lelet nem került elő,nem tartjuk valószínűnek, hogy egyidőseklennének a sírokkal. Az előkerült kisszámú

lelet alapján a temetkezések feltételezhe-tően a törökkorra – koraújkorra tehetők.(GAÁL 2002, LÁZÁR 2002, WICKER2002) (M.V.Zs.–T.Gy.) Hrsz: 4045/3, 4045/5. A Vízpart utca,a Hauszmann Alajos utca, a Budafoki út,valamint a Kelenföldi Hőerőmű által ha-tárolt területén fekvő 4045/3, 4045/5 Hrsz.ingatlanokon 2006. május 16. és június 19.összesen 2000 négyzetméteren végeztünk

próbafeltárást. A 4045/3 Hrsz. ingatlan területe, vala-mint az ezzel egy tömböt alkotó 4045/5Hrsz. ingatlan keleti része közművekkel ésegykori létesítményekkel jelentősen boly-gatott volt. Régészeti kutatásra az egyko-ri pakura tartályok déli oldalán húzódósávban volt lehetőség, ahol két, összesenkörülbelül 500 négyzetméter alapterületű

kutatószelvényt húzhattunk. A sárga agya-gos altalajba beásva kizárólag újkori ob-jektumokat találtunk, régészeti jelenség,illetve lelet nem került elő. A 4045/5 Hrsz. ingatlan középső részénálló épületek miatt további kutatószelvé-nyeket a terület nyugati oldalán, a Budafo-ki út mellett észak–déli irányban húzódófutballpálya területén nyithattunk. A fut-ballpálya szélein, valamint közepén húzott

öt, összesen körülbelül 1500 négyzetméteralapterületű kutatószelvényben kizárólagújkoriként meghatározható objektumok ke-rültek elő, míg a terület délnyugati része eb-ből a szempontból is negatívnak bizonyult.Régészeti lelet mindössze a pálya déli szé-lén húzott 4. számú szonda déli oldalánálkerült elő, ahol egy őskori edény töredékeittartalmazó kisméretű gödröt tártunk fel.

Miután a szondázó kutatás során, az épí-



269

tési területen máshol régészeti objektumilletve lelet nem került elő, az objektumottartalmazó régészeti lelőhely nagy valószí-nűséggel a kutatott területtől délre, a Hő-

erőmű irányában húzódhat. (M.V.Zs))

M. Virág Zsuzsanna – Terei György

Irodalom:

GAÁL 2002 – Gaál A.: A dombóvár-béka-tói 16-17. századi temető. In: A hódoltságrégészeti kutatása. Szerk.: Gerelyes I. – Ko-

vács Gy. Budapest, 2002. 209–219.LÁZÁR 2002 – Lázár S.: Török kori teme-tő Esztergom–Szentkirályon. In: A hódolt-ság régészeti kutatása. Szerk.: Gerelyes I.– Kovács Gy. Budapest, 2002. 219–225.WICKER 2002 – Wicker E.: Bácsalmás-Óalmás/Homokbánya 16-17. századi ráctemetője. In: A hódoltság régészeti kuta-tása. Szerk.: Gerelyes I. – Kovács Gy. Bu-

dapest, 2002. 225–237.

15. Budapest, XI. ker., Albertfalva, Savo-ya-park „Forum” épület

A Quiotek és Társa Ingatlanhasznosító ésBeruházó Kft. megbízásából 2006 május24. és augusztus 2. között megelőző fel-tárást végeztünk a Savoya üzletközpont-

ban, az építendő ASKO áruház területén. Az albertfalvi auxiliáris vicus délnyugatiperemzónájához tartozó, mintegy 6500négyzetméter munkaterület délkeleti ré-sze (körülbelül 800-1000 négyzetméter)a tartós belvíz miatt kutathatatlan volt. Afennmaradó felületen a római kori vicusszórványos telepobjektumai kerültek elő;egy ovális alakú lakóködör, két kemence,

hat földkút, két árok és néhány gödörob-

jektum. Ezenfelül a felület északi széléntöbb foltban köves, omladékos szint je-lentkezett. Valamennyi objektum kevésleletanyagot tartalmazott, ami arra utal,

hogy a vicus szélén egy viszonylag rövi-debb ideig használt településrészről vanszó. A kutatási felület nyugati szélén kétnagyobb méretű, késő rézkori anyagnyerőgödör, valamint egy urnasír rossz állapo-tú maradványa került elő. Az anyagnyerőgödrök minden bizonnyal a Kitérő út alatt2004-ben részben feltárt késő rézkori,Baden kultúrához tartozó telephez tartoz-tak, annak keleti szélét alkották.

Beszédes József – Mladoniczki Réka

16. Budapest, XI. ker., Albertfalva, Me-zőkövesd utca – Szerémi út sarka, Hrsz.:43569/5

Az Albertfalva Üzletközpont Kft. megbízá-

sából szondázó jellegű feltárást végeztünk afenti területen 2006 szeptember 26. és ok-tóber 13. között. Ennek során egy kemence,két kisebb gödörobjektum és három észak–déli irányú, egymással párhuzamosan futóárok került elő. Noha egyik objektumbólsem került elő értékelhető kerámiaanyag, aterület régészeti topográfiájának ismereté-ben és az objektumok formája alapján vala-mennyi a római korra keltezhető.

Beszédes József

17. Budapest, XI. ker., Madárhegy (Bu-daörsi út – Rupphegyi út), Hrsz.: 1289/1-5, 1296/3-8, 1528/9-14, 1528/25

2006. szeptember 26. –2006. november 24.

között próbafeltárást végeztünk a GTC



270

Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. meg-bízásából az egykori Sasad Kertészet te-rületén, ahol a beruházó lakópark kialakí-tását tervezi. A nagy kiterjedésű területen

1960-ban a Kr. u. 3. századra datálható, egydarab kőládás és két darab téglás temetke-zést (pontos lelőhelyük ismeretlen), vala-mint nagy mennyiségű LT-jellegű szürkekerámiát regisztrált Nagy Tibor régész. A próbafeltárás során 16 szondát nyitot-tunk. A terület nyugati harmadában (Fel-ső határ út-vizesárok) nyitott szondákbanújkori kevert feltöltést találtunk és a fel-színtől számított – 1,5 méter mélységben

rétegvíz jelentkezett. Ezen a területen afelszíni kevert rétegből, szórványosan többrómai kerámiatöredék is előkerült. A terület keleti harmadában (Rupphegyiút keleti oldala) nyitott szondákban is je-lentős újkori feltöltéssel találkoztunk.

A XIV. szondában a nyugati metszetfalmentén azonban egy 40-50 centiméterszéles, 2-3 sorban kisméretű terméskö-

vekből összerakott, határozott körvonallalrendelkező, észak–déli irányú, kötőanyagnélküli konstrukció került elő. Ez alatt ésmellett, –2,10 méter mélyen, körülbelül1×0,8 méter nagyságú területről nagymennyiségű kelta-jellegű kerámiatöredékkerült elő. Ehhez tartozó objektum nemmutatkozott. A terület középső harmadában (vizes-árok-Rupphegyi út) az újkori rétegek alatt

egy észak–déli – kelet–nyugati irányú, de-rékszögben beforduló, kötőanyag nélkülimasszívabb kőkonstrukciót találtunk. Je-lenlegi állapotában 2,80-3 méter széles,3-5 sorban felhalmozott termés-, homok-és mészkövekből állt. Északi iránybana saroktól körülbelül 27 méter hosszan,nyugati irányban körülbelül 17 méterhosszan volt követhető, de bizonyos, hogy

tovább folytatódik mindkét irányban. A

kövek között római téglatöredékeket, va-lamint Antoninus-kori terra sigillata tá-nyér (Drag.18/31) töredéket regisztráltunk(Vámos Péter régész meghatározása). A

kőkonstrukciót körülvevő összes felületenegy apró köves-sóderes vékony (legfeljebb5-10 centiméter vastag) réteget találtunk.Több helyen a kőkonstrukció alá fut, an-nál korábbi jelenségnek tűnik. Ezeket azapró köves, határozott kontúrral rendel-kező felületeket egyfajta római felszórtköves útnak tekinthetjük. Erről a terület-ről körülbelül 1,8 méter mélységig nagymennyiségben kerültek elő római-kelta

házikerámia- és állatcsont töredékek. A jelenleg rendelkezésre álló adatokalapján vélhető, hogy a közelben egykelta-római település létezett. Ehhez aperiódushoz köthetőek a felszórt kövesfelületek, melyekre az itt található vizes,réti talajon való áthaladás megkönnyíté-sére lehetett szükség. A nagyobb kőkonst-rukció, a terra sigillata alapján, a Kr. u. 2.

században készülhetett, talán valamilyenkerítőfal funkcióval. A szondázást 2007-ben várhatóan to-vábbi régészeti feltárás követi.

Hárshegyi Piroska

18. Budapest, XVI. ker., Nógrádverőceutca (Ajak utca – Nógrádverőce utca

104074/4. Hrsz., valamint Ajak utca– Nógrádverőce utca 104074/10. Hrsz.között)

2006. szeptember 6-án, szeptember 14-énés 16-án régészeti szakfelügyeletre kerültsor a területen gázvezeték fektetése kap-csán. A földmunkák 1,4 méter mélységben

folytak. Az árokban a felső 30-40 centimé-



271

ter vastag útréteg alatt sötétbarna agyagosréteg jelentkezett, amelyben helyenkéntkorábban lefektetett közművek is voltak.

Az Ajak utcától északra levő szakaszon az

útréteg alatt, a sötétbarna agyagos rétegfelett egy világosbarna laza kevert réteg isjelentkezett helyenként 50-60 centimétervastagságban. Ebben a sötétbarna agya-gos rétegben szarmata kori objektumok,összesen 4 darab kemencét, illetve azokmaradványait észleltük. A területről nagymennyiségű szarmata és kisebb mennyisé-gű Árpád-kori kerámiát gyűjtöttünk.

A Nógrádverőce utca területéről 1970-

ben kerültek szórvány szarmata cserepekaz Ős- és Népvándorláskori Osztály gyűj-teményébe, valószínűleg e lelőhely délke-leti szélét sikerült a szakfelügyelet soránbeazonosítani.

Éder Katalin – Kovács Eszter

19. Budapest XVII. ker., (Rákoscsaba)Major-hegy alja (M0 kelet Budapest 05/2. lh.)

A Budapest és Pécel határában, a Rákos-pataktól északra emelkedő Major-hegylankás déli lejtőjén található lelőhelyenmárcius 20. és május 31. között folytat-tuk az előző évben megkezdett munkát.(ENDRŐDI et al 2006) Egyrészt kibontot-

tuk az előző évben lehumuszolt felületenelőkerült objektumokat, másrészt déli ésdélkeleti irányban újabb felületekkel ösz-szesen 47700 négyzetméterre bővítettük afeltárási területet, amelyen az idén előke-rült 670 objektummal összesen több mint1600 régészeti objektumot tártunk fel. A legkorábbi időszakot a DVK kottafejesés zselízi időszakára datálható objektumok

képviselik, a nagyobb sekély, amorf, illetve

mélyebb kerek gödrök mellett egy újabbcölöpszerkezetes házat tártunk fel, öt cö-löplyuk sorral, illetve a ház mellett húzódójellegzetes hosszanti árkokkal.

Az ásatási terület déli, illetve délkeletirészén a korábbi évadhoz képest sűrűbbenjelentkeztek a Baden-kultúra különbözőtelepjelenségei: tűzhelyek, illetve gödrök,ezek mellett újabb rituális állattemetke-zések (szarvasmarha és kiskérődzők) ke-rültek elő. A korszak kiemelkedő lelete atöredékes állapotban előkerült fejnélküliidol.

A lelőhelyen idén is nagy számban

tártunk fel a késő bronzkor időszakáradatálható gödröket, változóan gazdag,nagyrészt a halomsíros időszakra datál-ható kerámiaanyaggal: két objektumbanturbántekercses tálperemeket találtunk,ezek megerősítik korábbi datálásunkat,mely szerint a telepet a korai halomsírosidőszaktól az urnamezős kultúra idősza-káig használták.

Kibontottuk a terület nyugati oldalánhúzódó észak–déli, 8-10 méter széles, kö-rülbelül 40 méter hosszú, helyenként 1,8méter mély árkot. A természetes eredetűmélyedés egy egykori patakmeder lehetett,amely a tektonikai mozgások miatt lefű-ződött, kiszáradt. Az árok alján előkerültszabálytalan alakú újkőkori gödrök alapjánvalószínű, hogy a neolitikum idején azárok még nem töltődött fel. A neolit göd-

rök indulási szintje felett egy barna, szinteleletektől mentes réteget figyeltünk meg,amely a geológiai szakvélemény alapjántermészetes eredetű talajképződés ered-ménye. A barna réteg felett egy fekete, vál-tozó vastagságú réteg volt megfigyelhető,ebből nagyobb mennyiségű késő bronzkorileletanyag került elő.

Az újonnan nyitott délkeleti szelvény-

ben egy újabb, a lelőhelyen korábban isme-



272

kor) emlékanyaga került elő. A lelőhelylegkorábbi leletei a kora bronzkori makóikultúra időszakából származnak. Az idénelőkerült különböző mélységű és alakú 35hulladék- és tárológödör a nyomvonal ke-leti szakaszán, igen szórtan jelentkezett.

Az objektumok közül kiemelhető egy hu-

muszba ásott jelképes sír. A 11 – zömébenép – edényt tartalmazó leletegyüttest (8.kép) a császárkori temető és telep közötthúzódó üres sávban tártuk fel. Az előkerült objektumok többsége acsászárkorra datálható. A tavalyi év sorántapasztalt kronológiai különbséget az ideimunkánk megerősítette: a megtelepedésa patakot kísérő dombháton indult, majdD felé, a Péceli út irányába terjeszkedett.

(KOROM 2006, 181–195) A majdnem3 hektáros ásatási felületen a császárkoritelepülésnek csak a déli határát sikerültmeghatároznunk. A lelőhely az objektu-mok intenzitása alapján kelet, nyugat ésészak felé, a Rákos-patak irányba biztosanfolytatódik. 2006-os ásatásunk során a fe-lületünk déli felén, egy erősen bolygatottcsászárkori sír került elő, mely a nyomvo-

nal területére eső – 1971 és 1987 között

retlen időszak emlékanyaga is előkerült:itt egy földbemélyített szkíta házat, illetvenéhány hulladékgödröt tártunk fel. A szórtan jelentkező császárkori göd-

rök mellett újabb földbemélyített házak,illetve szabadtéri tűzhelyek kerültek elő,ezek egy része az 1-2. századra datálható,de a délkeleti részen késő császárkori (3-4.század) házakat és gödröket is feltártunk.

Az idei feltárások egyik legkiemelkedőbbleletegyüttese a terület nyugati részénelőkerült kelet–nyugati tájolású Kr. u. 2.századi sír.

Endrődi Anna – Maráz Borbála – Reményi László

Irodalom:

ENDRŐDI et al 2006 – Endrődi A. – Ma-ráz, B. – Reményi L. – M. Virág Zs.: Ré-gészeti kutatások az M0 körgyűrű kele-

ti szektorának nyomvonalán. Aqfüz 12(2006) 166–180.

20. Budapest XVII. ker., Péceli út (M0kelet, Budapest 06. lh.), Hrsz.: 138598/4,138598/29-38, 138598/60-73, 1385598/8-9-95.

2006 tavaszán, az M0 autópálya nyomvo-nalán, a Péceli úti (06.) lelőhelyen folytat-

tuk az előző évben megkezdett régészetikutatásokat. A rendelkezésre álló terü-letből 2006 során a nyomvonal északi éskeleti sávját, megközelítőleg egy hektártkutattunk át, 806 új objektumot tártunkfel. Így 2005-2006 során összesen 28100négyzetméteren 2415 objektumot doku-mentáltunk. A 2006-os ásatási szezon alatt két ré-

gészeti korszak (kora bronzkor, császár-

8. kép: Kora bronzkori jelképes sír



273

feltárt (NAGY 1996) – császárkori teme-tőhöz tartozik. A feltárt objektumok többségét az ideiév során is a különböző alakú és mélysé-

gű hulladék- és tárológödrök csoportjaalkotta. Kiemelkedik közülük egy 2/3-4.század végi gödör, melyben 5 rétegbenlegalább 11 állathoz tartozó vázrészt tár-tunk fel. Viszonylag nagy számban kerül-tek elő 2006-ban is különböző nagyságúépületek, többségük padló, cölöplyuk éstűzhely nélküli, néha többszörös szuper-pozícióban. Idén csak egy külső kemenceés egy három, rövid ideig használt tüze-

lőfelületből álló munkahelyet tártunk fel,mindegyik a telep korai fázisához tarto-zott. A telep déli szélén egy megújítottfüstölőbokrot találtunk, amit feltehetően

tűzveszélyessége miatt helyeztek a márviszonylag lakatlan területre.

Korom Anita

Irodalom:

KOROM 2006 – Korom A.: Régészetikutatások az M0 körgyűrű keleti szekto-rának 06. lelőhelyén. – Archaeologicalinvestigations at site no. 06. in the easternsector of the M0 ring highway. Aqfüz 12(2006) 181–195.

NAGY 1996 – Nagy M.: Rákosmente tör-ténete a római és népvándorlás korban.in.: Évszázadok a Rákosmentén (Szerk.:Nagy G.) Budapest, 1996, 20–31.



274

Aquincum Civil Town and its environs

1. Bp. III. 5 Rózsadomb Street (Lrn: 64729/1): part of roman period building, part of

undateable cemetery (Orsolya T. Láng) 2. Bp. III. 207–209 Szentendrei Road (Lrn: 23038/3): part of roman period debris of

stone building (Orsolya T. Láng) 3. Bp. III. 2 Nánási köz (Lrn: 23790/8): roman period layers (Orsolya T. Láng) 4. Bp. III. Keled Street – Jégtörő Street (Lrn: 19332/1): modern period layers

(Orsolya T. Láng) 5. Bp. III. Kunigunda Street (Lrn: 1983/6) – Keled Street (Lrn: 19599/1): part of

roman period building (Orsolya T. Láng)

Aquincum Military Town and its environs

6. Bp. III. 9 Kenyeres Street – 52–54 Szőlő Street (Lrn: 17347) remains of romanperiod ditches, buildings, remain of street network of the Military Town, late romangraves (Anita Kirchhof)

7. Bp. III. 103–105 Vörösvári Road (Lrn: 16916/2) remains of roman period ditches,buildings, remain of street network of the Military Town (Anita Kirchhof)

8. Bp, III. Hajógyár Street – Laktanya Street, (Lrn.: 18267/15) roman and middle agelayers (Zoltán Kárpáti)

9. Bp. III. 66 Bécsi Road (Lrn: 14379/1) part of roman cemetery (Péter Vámos)

Settlements outside of Aquincum

10. Bp. II. 5 Felhévízi Street (Lrn: 14853/31): features of a neolithic settlement, part ofa modern (18-19th century) (Katalin Éder – Zoltán Kárpáti)

11. Bp. II. Zsigmond square, Danube-bed: underwater archeelogical survay (Attila Tóth J.) 12. Bp. I. 8–10 Hadnagy Street (Lrn: 5973, 6006/2): turkish bath, late La Tène

settlement (Borbála Maráz – Adrienn Papp)

Locations of and results from small-scale excavationsconducted by the Aquincum Museum in 2006

(Marked as numbers on page 250)



275

13. Bp. V. Pesti Barnabás Street (Lrn: 24312): turkish bath (Judit Zádor – JózsefBeszédes)

14. Bp. XI. Dombóvári Street (Lágymányosi Gulf): prehistoric pit, part of a cemeteryfrom the 17-18th century (Zsuzsanna M. Virág – György Terei)

15. Bp. XI. Albertfalva, Savoya-park, “Forum” building: parts of a Copper Age andRoman period settlement (József Beszédes) 16. Bp. XI. Albertfalva, Mezőkövesd Street – Szerémi Road (Lrn:43569/5): part of a

Roman period settlement (József Beszédes) 17. Bp. XI. Madárhegy, Budaörsi Road – Rupphegyi Road (Lrn:1289/1-5, 1296/3-8,

1528/9-14, 1528/25): parts of a Roman period settlement (Piroska Hárshegyi) 18. Bp. XVI. Nógrádverőce Street – Ajak Street (Lrn: 104074/4, 104074/10): part of a

Sarmatian settlement (Katalin Éder – Eszter Kovács) 19. Bp. XVII. Rákoscsaba, Major-hegy – M0 east, 05/2. find place: parts of a neolithic,

Copper Age, late Bronz Age and sarmatian settlements (László Reményi – Anna

Endrődi – Borbála Maráz) 20. Budapest XVII. Péceli Road – M0 east, 06. find place (Lrn: 138598/4, 138598/29-

38, 138598/60-73, 1385598/89-95): parts of an early Bronz Age and sarmatiansettlements (Anita Korom)



276

Próbafeltárások – Test excavations

1. Bp. III. Erdőalja út 42–44.– épületalapozás (Havas Zoltán)

2. Bp. III. Pünkösdfürdő utca– épületalapozás (T. Láng Orsolya)

3. Bp. III. Pusztakúti út – épületalapozás(Lassányi Gábor)

4. Bp. III. Kenyeres utca 38.– épületalapozás (Kirchhof Anita)

5. Bp. XII. Kiss János altábornagy utca33/b – épületalapozás(Hárshegyi Piroska)

6. Bp. IV. M0 – északi hídfő – autópályaépítés (Szilas Gábor) 7. Bp. XI. Szerémi út – Hengermalom út

sarka – épületalapozás (Beszédes J.) 8. Bp. XIV. Vezér utca 148–150.

– épületalapozás (Korom Anita)

Megfigyelések – Archaeological observations*

9. Bp. III. Ürömi út – Szentendrei út– BKV-HÉV sínpálya cseréje(T. Láng Orsolya)

10. Bp. III. Emőd utca – Anikó utca– csatornafektetés (T. Láng Orsolya)

Az Aquincumi Múzeum további feltárást nem igénylőpróbaásatásai és régészeti célú megfigyelései 2006-banArchaeological observation work and test excavations carried

out by the Aquincum Museum in 2006

11. Bp. III. Kunigunda útja 49.– épületalapozás (Lassányi Gábor)

12. Bp. III Szentendrei út 139. –elektromos vezeték cseréje

(T. Láng Orsolya) 13. Bp. III. Benedek Elek utca 12.

– épületalapozás (Budai Balogh Tibor) 14. Bp. III. Csillagszem utca 13.

– épületalapozás (Budai Balogh Tibor) 15. Bp. III. Csillagszem utca 16.

– épületalapozás (Budai Balogh Tibor) 16. Bp. III. Csillagszem utca 17–19.

– épületalapozás (Budai Balogh Tibor)

17. Bp. III. Gémeskút utca –épületalapozás (Budai Balogh Tibor) 18. Bp. XI. Budafoki út 56.

– épületalapozás (Beszédes József) 19. Bp. XI. Hunyadi János utca 12.

– szennyvíz átemelő(Horváth M. Attila)

20. Bp. XIV. Egressy út 178/c–g– épületalapozás (Korom Anita)

21. Bp. XIV. Erzsébet királyné útja 125.

– épületalapozás (Korom Anita)22. Bp. XVI. Zalavár utca 5.

– épületalapozás (Korom Anita) 23. Bp. XXIII. Bevásárló utca

– épületalapozás (Tézer Zita)

* A lista nem tartalmazza a BTM Régészeti Adattáraáltal, zömmel közműfektetések során végzett mintegy130 régészeti szakfelügyelet helyszínét.

* This list does not contain the approximately 130archaeologically controlled locations registered inthe Archaeological Archives of the BHM, excavatedmostly during construction work on public facilities.



277

Az Aquincumi Múzeum további feltárást nem igénylő próbafeltárásai és régészeti célú megfigyelései 2006-ban Archaeological observation work and test excavations carried out by the Aquincum Museum in 2006

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11 12

13

14 151617

18

19

21

20 22

23



278

ActaArchHung – Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Aqfüz – Aquincumi füzetek. A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai

és leletmentései (Budapest) ArchÉrt – Archaeológiai Értesítő (Budapest) ArchHung – Achaeologia Hungarica (Budapest)BHM – Budapest Historical MuseumBTM – Budapesti Történeti MúzeumBudRég – Budapest Régiségei (Budapest)

CommArchHung – Communicationes Archaeologicae Hungariae (Budapest)DissPan – Dissertationes Pannonicae (Budapest)Dolg – Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged)FolArch – Folia Archaeologica (Budapest)KJb – Kölner Jahrbuch für Vor- und Frühgeschichte (Köln)PZ – Praehistorische Zeitschrift (Berlin)RégFüz – Régészeti Füzetek (Budapest)

RövidítésjegyzékAbbreviations



279

Alfréd Flachetto – technikus Alibán András – geodéta Anderkó Krisztián (BTM Aquincumi Múzeum)

– régész Antoni Judit – régészBalázs Péter – régészhallgatóBenda Judit (BTM Középkori Osztály) – régészBenyó Gergely – régészhallgató

Berecz Barbara – régészBeszédes József (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészBeszédes Richard – technikusBoór Andrea – technikusBudai Balogh Tibor (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészBusi György (BTM Aquincumi Múzeum) – geodétaCsere Judit (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátorCserne Lászlóné (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – rajzolóCsippán Péter – (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – archaeozoológusDittera Károly – technikusDobos Csaba Attila – technikusDuschanek Júlia – technikusÉder Katalin (BTM Középkori Osztály) – régészEndrődi Anna (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészFabó Attila László – technikusR. Facsády Annamária (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészGergely Eszter – technikusGresz Ágnes – technikusGrynaeus András (Magyar Dendrokronológiai

Laboratórium) – régészGyenes Gábor – technikusGyöngyössy Márton – régészGyulai Ferenc (Szent István Egyetem)

– archeobotanikusHable Tibor (BTM Aquincumi Múzeum) – régészHancz Erika – régészHancz Krisztina – technikusHavas Zoltán (BTM Aquincumi Múzeum) – régész

Horváth Ciprián – régész

A 2006. évi feltárások közreműködőiParticipants in the excavations in 2006

Hárshegyi Piroska (BTM Aquincumi Múzeum)– régész

Horváth M. Attila (BTM Ős- és Népvándorlás koriOsztály) – régész

Horváth László András (BTM Ős- és Népvándorláskori Osztály) – régész

Horváth Zoltán (ELTE Alkalmazott ésKörnyezetföldtani Tanszék) – geológus

Illés László (BTM Aquincumi Múzeum) – rajzoló Jordán Viktória – régészKámány Andrea – technikusKangyal Orsolya – technikusKáposztás Gyöngyike (BTM Aquincumi Múzeum)

– restaurátorKárpáti Zoltán (BTM Középkori Osztály) – régészKelényi Borbála – régészKirchhof Anita (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészKiss Juhász Viktória – régészKocsis Borbála – technikusKomáromi Gergely – technikusKomjáthy Péter (BTM Aquincumi Múzeum) – fotóKoncz Dániel – technikusKondorosy Szabolcs – régészKorom Anita (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészKovács Dömötör – technikusKovács Eszter (BTM Középkori Osztály) – régészKovács Tibor (BTM Aquincumi Múzeum)

– geodétaKrolopp Endre – malakológusLabancz Károly – műszaki ellenőrLaczkovich Borbála – régészT. Láng Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészLassányi Gábor (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészLászló Orsolya – technikusLészkó Ildikó (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátorLyublyanovics Kyra (BTM Aquincumi Múzeum)

– archeozoológusMaráz Borbála (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régész



280

Márkus Balázs – technikusMárton Péter (ELTE Geofizikai Tanszék)– geofizikusMerva Szabina – régészhallgatóMindszenty Andrea (ELTE Alkalmazott és

Környezetföldtani Tanszék) – geológus

Mladoniczki Réka – régészMolnár Attila – technikusMolnár Dávid – technikusNagy Alexandra (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészhallgatóNagy Gábor – technikusNagy Gilda – technikusNémeth Borbála – technikusNémeth Katalin – technikusNémeth Tibor – technikusNemes György – régészOláh Beatrix (BTM Aquincumi Múzeum)

– technikusPabeschitz Virág – technikusPapp Adrienn (BTM Középkori Osztály) – régészPapp János – technikusPeresztegi Judit – technikusReményi László (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészRupnik László – régészSchilling László – régészSebestyén Eszter – technikusSeres Viktor (BTM Aquincumi Múzeum) – geodétaSey Nikoletta – régész

Somogyi Ferenc – technikusSréter Kinga – régészhallgatóSzakmáry Béla – technikusSzegleti Katalin – technikusSzilas Gábor (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régész

Szőllősi Szilvia – régészhallgatóTézer Zita (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészTóth János Attila (KÖH) – régészTóthné Gál Csilla (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – fotósUjvári Gábor (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátorVámos Balázs – technikusVámos Péter (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészVárkonyi Diána – technikus

Várnay Éva (BTM Restaurátor Osztály) – restaurátorVecsey Ádám (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátorVeress Marcell – technikusViemann Zsolt – geodétaViniczai Ferenc – régészhallgatóM. Virág Zsuzsanna (BTM Ős- és Népvándorlás

kori Osztály) – régészWinkler Mónika – régészZádor Judit (BTM Középkori Osztály) – régészZandler Krisztián – régészZsidi Paula (BTM Aquincumi Múzeum) – régész



281

AIR LUCK Kft.1033 Budapest, Ladik utca 7–11.(Budapest, III. ker., Ladik utca 7–11.)

ALBERTFALVA ÜZLETKÖZPONT Kft.1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113.(Budapest, XI. ker., Albertfalva, Mezőkövesd utca– Szerémi út sarka)

ARLON Hungary Kft1068 Budapest, Benczúr utca 48(Budapest, III. ker., Pusztakúti út)

BAMCO KKT Budapesti Alagút- és MetróépítőKözkereseti Társaság2040 Budaörs, Gyár utca 2.(Budapest, XI. ker., 4-es Metró Etele tér)

BRICKIMPEX Kft.2120 Dunakeszi, Bagoly utca 12.(Budapest, III. ker., Kiscsillag utca 18–20.)

BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERIHIVATAL1052 Budapest, Városház utca 9–11.(Budapest, III. ker., Aquincumi híd, Miklós tér 5.,Nánási köz 2. /Pók szennyvíz átemelő/, San Marcoutca 48–50.; XXI. ker., Csepel szennyvíztisztító)

BUDAPEST INGATLAN Rt.1033 Budapest, Polgár utca 8–10.(Budapest, III. ker., Harsánylejtő, Csúcshegy; Polgárutca 8–10.)

BUDAPEST MOTORS Kft., MAXABO1037 Budapest, Bécsi út 254.(Budapest, III. ker., Szentendrei utca 63–67.)

CELER Épületfenntartó és Szolgáltató Kft.1033 Budapest, Szentlélek tér 7.(Budapest, III. ker., Hajógyár utca területe)

A 2006. évi jelentősebb feltárások megbízói és támogatóiEmployers and patrons of the most important excavations in 2006

CZETU Kft.2083 Solymár, Mészégető utca(Budapest, XIV. ker., Egressy utca 178/C-9)

DACH Kft.2083. Solymár, Kálvária utca 3.(Budapest, III. ker., Gémeskút utca)

ENGEL SUN PALACE Kft.1036 Budapest, Nagyszombat utca 1.(Budapest, III. ker., Nagyszombat utca 1., Pünkösd-fürdő)

ERSTE Ingatlan Kft.1132 Budapest, Váci utca 48.(Budapest, III. ker., Szentendrei utca 207–209.)

ÉSZAK-BUDAI TERVEZŐ, SZERELŐ ÉS SZOL-GÁLTATÓ Kft.1037 Budapest, Kunigunda útja 74.(Budapest, III. ker., Kunigunda útja – Keled utca)

GIRONDE-BAU Kft.3250 Pétervására, Széchenyi utca 4.(Budapest, III. ker., Kenyeres utca 38.)

GRAPHISOFT PARK Ingatlanfejlesztő Kft.1031 Budapest, Záhony utca 7.(Budapest, III. ker., Záhony utca 7.)

GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.1139 Budapest, Váci út 81.(Budapest, XI. ker., Madárhegy-Rupphegy)

GUININVEST Ingatlanberuházó Kft.1012 Budapest, Márvány utca 16.(Budapest, III. ker., Vörösvári út 111–117.)

HOLLÓ-3 Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.1119 Budapest, Bornemissza tér 12.(Budapest, XII. ker., Kiss János altábornagy utca)



282

J+J STÚDIÓ Építészeti Kft.1036 Budapest, Evező utca 7.(Budapest, III. ker., Kiscsillag utca 14.)

K-TRADING Ingatlanhasznosító és KereskedelmiKft.

1116 Budapest, Hunyadi János út 16.(Budapest, XI. ker., Hunyadi János út 16.)

LAJOS PROJEKT Kft.1036 Budapest, Lajos utca 48–66.(Budapest, II. ker., Lajos utca 28–34.)

MAGYAR ÉPÍTŐ Zrt.1149 Budapest, Pillangó utca 28.(Budapest, I. ker., Hadnagy utca Rácfürdő)

MALOMDOMBI Ingatlanforgalmazó és

Hasznosító Kft.1033 Budapest, Vörösvári út 103–105.(Budapest, III. ker., Vörösvári út 103–105.)

MEDIALIGHT Kft.1112 Budapest, Meredek utca 62.(Budapest, II. ker., Medve utca 17.)

NEMZETI AUTÓPÁLYA Zrt.1036 Budapest, Lajos utca 80.(Budapest, M0 északi, keleti szektor; M6 érdi tető)

OPUS-VIA Ingatlanfejlesztő Kft.1136 Budapest, Lajos utca 118–120.(Budapest, III. ker., Lángliliom u 10,15,18,20 ép)

ÖBÖL XI. Ingatlanhasznosítási Ber. Szolg. Kft.1113 Budapest, Bartók Béla út 152.(Budapest, XI. ker., Dombóvári út)

PIARISTA Iskolaépítő és Fenntartó Kht.1052 Budapest, Piarista köz 1.(Budapest, V. ker., Pesti Barnabás utca 1.)

PPH HUNGARY PROJEKT TERVEZŐ ÉS TA-NÁCSADÓ Kft.1037 Budapest, Montevideo utca 2/C(Budapest, III. ker., Felhévizi utca 5.)

PROPSZT Kft.

2083 Solymár, Vörösmarty utca 27.(Budapest, III. ker., Kenyeres utca 9.)

QUIOTEK és Társa Kft.1088 Budapest, Rákóczi utca 1–3.(Budapest, XI. ker., Albertfalva Fórum)

SASAD LIGET Kft.1036 Budapest, Lajos utca 48–66.(Budapest, XI. ker., Budaörsi út – Beregszász utca– Nagyszeben utca – Rodostó utca – Névtelen utca)

STORCZ ÉS TÁRSA Kft.1036 Budapest, Lajos utca 121.(Budapest, III. ker., Bécsi utca 66.)

STRABAG Zrt.1135 Budapest, Szegedi utca 35–37.(Budapest, XI. ker., 4-es Metró Móricz Zs. körtér)

STROY INVEST Építőipari Kft.1016 Budapest, Mihály utca 16/a.(Budapest, III. ker., Kiscsillag utca 4, 6–8., 10)

SWIETELSKY Építő Kft.1117 Budapest, Irinyi J. utca 4–20.(Budapest, XI., ker., 4-es metró Bocskai utca)

SZEVIÉP Szerkezet és Vízépítő Zrt.6727 Szeged, Irinyi János utca 1.(Budapest, III. ker., Zsigmond tér)

VEZÉR INVEST Kft.1051 Budapest, Sas utca 12.(Budapest, XIV. ker., Vezér út 148–150.)



283

Ancient medicine and Pannonia: Studies in medical practice in antiquity / ed. Paula Zsidi, GyörgyNémeth. – Budapest : Pro Aquinco Foundation, 2006. – 107 p. – (Aquincum Nostrum II., ISSN 17850339; 4.).

Antik orvoslás és Pannonia: Kiállítási katalógus = Ancient medicine and Pannonia: Exhibition inmedical practice in antiquity / text by Árpád Miklós Nagy, Hedvig Győry, Katalin E. Csontos, EndreTóth, Ottó Sosztarits; ed by Paula Zsidi, Katalin E. Csontos. – Budapest : Pro Aquinco Foundation,2006. – 16 p.

Az aquincumi Fürdő Múzeum és a legiotábor emlékei: Vezető / Németh Margit. - Budapest : BTM Aquin-

cumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – 61 p. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 3.).

Aquincumi Füzetek 12. Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben =Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM,2006. – 247 + [1] p. – (Aquincum, ISSN 1219-9427). (Aquincumi füzetek, ISSN 1219-9419; 12.)

Az aquincumi Hercules villa és a katonaváros emlékei: Vezető / Németh Margit. - Budapest : BTM Aquin-cumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – 58 p. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 2.).

Az aquincumi polgárváros: Vezető az Aquincumi Múzeum romkertjében / Zsidi Paula. – [Budapest] :BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, [2006]. – 142 p. – (Aquincumi zsebkönyvek /szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 1.).

Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – 122 p. – (Aquincumi zseb-könyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.).

Válogatás a 2005. év ásatási leleteiből: Időszaki kiállítás 2006. április 13 – október 31. = A selection fromthe find material from the excavations in 2005: Temporary exhibition 13 April – 31 October 2006. / R.Facsády Annamária. - [Budapest] : BTM Aquincumi Múzeum, 2006. - [4] p.

BESZÉDES József Budapest, XI. ker., Vegyész utca 17-25., Hrsz.: 43590/3 / Beszédes József. - In: Aquincum: A BTM Aquincu-

mi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 226 – 227.

Őskori és római kori lelőhelyek feltárása az M6 autópálya budapesti szakaszának nyomvonalán 2005-ben= Excavation of prehistoric and roman period sites along the part of the Budapest stretch of the M6highway in 2005: (Budapest, XXII. ker., Nagytétény) / - -, Szilas Gábor. - In: Aquincum: A BTM Aquin-cumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 147 – 158.

BUDAI BALOGH Tibor A kissingi Pusztatemplom környékén végzett megelőző feltárásról = Excavation preceding development

work in the region of Pusztatemplom at Kissing: (Budapest, III. ker., Békásmegyer, Névtelen utca, Hrsz.:63644/1) / Budai Balogh Tibor. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmen-tései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula.

– Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 79 – 86.

A BTM Aquincumi Múzeumának és munkatársainak2006-ban megjelent publikációiPublications by the staff of the Aquincum Museum in 2006

(Összállították: Cseporán Éva és Hanny Erzsébet)(Compiled by Éva Cseporán and Erzsébet Hanny)



284

CHOYKE, Alice M.Skating with horses: Continuity and parallelism in prehistoric Hungary / Bartosiewicz László, - - - . – In:

Revue de Paléobiologie 2006. Nr. 10. – pp. 317 – 326.

CSONTOS Katalin Antik orvoslás és Pannonia: Kiállítási katalógus = Ancient medicine and Pannonia: Exhibition in medical

practice in antiquity / text by Árpád Miklós Nagy, Hedvig Győry, - -, Endre Tóth, Ottó Sosztarits; ed byPaula Zsidi, - -. – Budapest : Pro Aquinco Foundation, 2006. – 16 p.

Szarkofág és római kori temető emlékanyaga: Budapest, III. Csillaghegyi út 32-34., Festo Automatika Keres-kedelmi és Szolgáltató Kft. irodaépülete / Csontos Katalin. - In: Budapest római emlékei: Séták a rómaikori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány,2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 88.

Szarkofág, temetkezés: Budapest, III. Huszti út 32., irodaépület előkertje / Csontos Katalin. - In: Budapestrómai emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múze-um : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula,HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 40.

ENDRŐDI Anna

Possible links between Hungarian and Spanish beaker metallurgy / László Reményi, - -, Eszter Baradács, Árpád Z. Kiss, Imre Uzonyi, Ignacio Montero, Salvador Rovira. – In: Non-destructive testing and analysisof museum objects / COST Action G8; ed. by Andrea Denker, Annemie Adriaens, Mark Dowsett and

Alessandra Giumlia-Mair. – Stuttgart : Fraunhofer, 2006. – pp. 17 – 24.Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán = Archaeological investigations in the

eastern sector of the M0 highway ring: (Budapest, XVII. ker., Major-hegy déli részén, M0 BP 05/2 lh.) / - -,Reményi László, Maráz Borbála, M. Virág Zsuzsanna. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumánakásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 /szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 166 – 180.

R. FACSÁDY Annamária Aquincum történetének áttekintése / R. Facsády Annamária. – In: Budapest római emlékei: Séták a római

kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapít-vány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.).- pp. 1 – 6.

Későrómai erőd déli falszakasza: Budapest, III. Templom utca / R. Facsády Annamária. - In: Budapest rómaiemlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum :

Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). - pp. 73 – 74.

Rekonstruált római kori temetőrészlet: Budapest, III. Bécsi út 96/b., Budapesti Műszaki Főiskola / R.Facsády Annamária. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula.– Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek /szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 84.

Sírkertek és épületmaradvány: Budapest, II. Lajos utca 4-6., irodaház udvara / R. Facsády Annamária. - In:Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincu-mi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, ZsidiPaula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – p. 83.

Válogatás a 2005. év ásatási leleteiből: Időszaki kiállítás 2006. április 13 – október 31. = A selection fromthe find material from the excavations in 2005: Temporary exhibition 13 April – 31 October 2006. / R.Facsády Annamária. - [Budapest] : BTM Aquincumi Múzeum, 2006. - [4] p.

HABLE TiborRómai kori és középkori települési maradványok a Vízivárosban = Roman period remains and medieval

settlements in the Víziváros: (Budapest, II. ker., Medve utca 25-29., Hrsz.: 13570/3, 13569/2; Ganz utca8., Hrsz.: 13572/5; Kacsa utca 11., Hrsz.: 13583; Kapás utca 21-25., Hrsz.: 137668/8) / - -, Benda Judit.

- In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and



285

rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 116 – 146.

HÁRSHEGYI PiroskaKereskedők Sallában 2 = Tradesmen in Salla 2 / Hárshegyi Piroska. – Zalalövő : Zala Megyei Múzeumok

Igazgatósága : Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány, 2006. – 48 p.

– (Zalalövő öröksége = Hereditas Sallensis).

HAVAS Zoltán Az aquincumi aquaeductus új aspektusai = New approach to the aquaduct of Aquincum / Havas Zoltán.

- In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 51 – 70.[Budapest], III. ker., Remetehegyi út – Folyondár u. – Schmidt-park, Hrsz.: 16155/2 / Havas Zoltán. - In:

Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations andrescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 224 – 225.

Pesthidegkút-Solymárvölgy gázvezeték fektetés / Havas Zoltán. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múze-umának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museumin 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp.

223 – 224.Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében = Test excavation in the area of the roman villa on

Csúcshegy (Budapest, III. ker., Csúcshegy - Harsánylejtő, Hrsz.: 20646, 20655/6) / Szilas Gábor, - -,Kárpáti Zoltán. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben =Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM,2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 106 – 115.

Szondázó jellegű és megelőző feltárások az úgynevezett Testvérhegyi villa területén és környezetében =Test excavations and investigations preceding investment work on the territory and in the region of theso-callad Testvérhegyi villa: (Budapest, III. ker., Testvérhegy, Lángliliom u., Bécsi út 314. Hrsz.: 20023/2-7-29) / Havas Zoltán. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest :BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 87 – 98.

HORVÁTH László AndrásElőzetes jelentés Kőérberek-Tóváros Lakópark lelőhelyen, 2005. évben elvégzett régészeti feltárásokról =

Preliminary report on the archaeological excavations at the Kőérberek- Tóváros Residential District sitein 2005: (Budapest, XI. ker., Kőérberek-Tóváros Lakópark) / Horváth M. Attila, - - -, Terei György. - In:

Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations andrescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 159 – 165.

HORVÁTH M. AttilaElőzetes jelentés Kőérberek-Tóváros Lakópark lelőhelyen, 2005. évben elvégzett régészeti feltárásokról =

Preliminary report on the archaeological excavations at the Kőérberek- Tóváros Residential District sitein 2005: (Budapest, XI. ker., Kőérberek-Tóváros Lakópark) / Horváth László András, - - -, Terei György.- In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations andrescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 159 – 165.

H. KÉRDŐ KatalinFürdőépület részlete: Budapest, II. Medve utca 5-13. / H. Kérdő Katalin. - In: Budapest római emlékei: Sé-

ták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624;4.). - p. 96.

Helytartói palota épületegyüttesének területe: Budapest, III. Óbudai sziget déli része / H. Kérdő Katalin.

- In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM



286

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 68 – 72.

Kőalapozású római kori épületmaradvány: Budapest, II. Nagy Imre tér 4. (Gyorskocsi utcai front) / H. KérdőKatalin. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Né-meth Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 97.

Régészeti megfigyelés az Óbudai (Hajógyári)-szigeten = Archaeological observations on Óbuda (Dockyard)Island: (Budapest, III. ker., Óbudai-sziget, HM üdülő, Hrsz.: 23796/16, 17) / M. Virág Zsuzsanna, - - -.- In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations andrescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 24 – 29.

Római kori épületmaradványok: Budapest, II. Nagy Imre tér 4. (Vitéz utcai front) / H. Kérdő Katalin. - In:Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincu-mi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, ZsidiPaula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 96 – 97.

KIRCHHOF AnitaBudapest, III. ker., Beszterce utca 4-6., Hrsz.: 17544 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi

Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 219 – 221.

Budapest, III. ker., Kenyeres utca 21., Hrsz.: 17353 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – p. 217.

Budapest, III. ker., Kenyeres utca 38., Hrsz.: 17385 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 216 – 217.

Budapest, III. ker., Kiscelli utca 104., Hrsz.: 16217/1 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 215 – 216.

Budapest, III. ker., Nagyszombat utca 1., Hrsz.: 17970/1 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM Aquin-cumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 221 – 222.

Budapest, III. ker., Selmeci utca 28-30., Hrsz.: 17431 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – p. 219.

Budapest, III. ker., Zápor utca 24., Hrsz.: 17407 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeu-mának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005

/ szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 218 – 219.Budapest, III. ker., Zápor utca 26., Hrsz.: 17393/10 / Kirchhof Anita. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi


Katonai amfiteátrum: Budapest, III. Lajos utca, Nagyszombat utca / Kirchhof Anita. - In: Budapest rómaiemlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum :

Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). - pp. 80 – 82.

Ókeresztény sírkápolna (cella trichora): Budapest, III. Raktár utca és Körte utca találkozása / Kirchhof Ani-

ta. – In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM



287

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 52.

Téglaégető kemencék a katonaváros iparnegyedében: Budapest, III. Bécsi út 120-128., korábban a Szilikát-ipari Kutatóintézet épülete (ma a Cemkút Kft., illetve az Arzenál 6000 Kft. Kezelésében) / Kirchhof Ani-ta. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh

Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 85.

KOROM Anita Adatok a barbotindíszes meredek falú tálak kérdéséhez a káposztásmegyeri császárkori telep kapcsán

= Angaben zur Frage der steilwandigen Schüsseln mit Barbitinverzierung in Verbindung mit derkaiserzeitlichen Siedlung von Káposztásmegyer / Korom Anita. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp.71 – 88.

Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának 06. lelőhelyén = Archaeological investigations atsite no. 06 in the eastern sector of the M0 ring highway: (Budapest, XVII. ker., Péceli út, Hrsz.: 138598/4,138598/29-38, 138598/60-73, 138598/89-95) / Korom Anita. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múze-umának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museumin 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp.

181 – 195.

T. LÁNG Orsolya Az aquincumi romok feltárásának és műemléki helyreállításának története / T. Láng Orsolya. - In: Budapest

római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múze-um : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula,HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 7 – 12.

Budapest, III. ker., Nánási út 39., Hrsz.: 23761/2 / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 211 – 212.

Budapest, III. ker., Pók utca, Hrsz.: 23229/1 / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumá-nak ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 /szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 207 – 209.

Budapest, III. ker., Szentendrei út 141., Hrsz.: 23215 / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – pp. 209 – 211.

Épület- és útrészletek az aquincumi polgárváros északi városfalánál = Building and parts of a road bythe northern town wall of the Aquincum civil town: (Budapest, III. ker., Pók utca, Hrsz.: 23229/1) / T.Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben =Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM,2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 51 – 59.

Fa építőanyagok Aquincumban: régészeti és dendrokronológiai eredmények = Wooden constructingmaterials in Aquincum: archaeological and dendrochronological results / T. Láng Orsolya, Grynaeus

András. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 89 – 109.Fast archaeology: Applying new technologies in the archaeological research in the civilian city of Aquincum

and in its territory / - -, Zsidi Paula. - In: Archaeometriai Műhely 2006. 1. sz. – pp. 51 – 60.Régészeti munkák az aquincumi polgárváros középső és keleti részén: a Szentendrei út felújítása

= Archaeological investigations in the central and eastern parts of the civil town of Aquincum:reconstruction of Szentendrei Road: (Budapest, III. ker., Szentendrei út, Záhony utca – Pók utca közöttiszakasz, Hrsz.: 23226/2, 19396) / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumánakásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 /szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 37 – 43.

Régészeti munkák az aquincumi polgárváros középső és nyugati részén: BKV-HÉV pályarekonstrukció =

Archaeological investigations in the central and western parts of the civil town of Aquincum: BKV-HÉV



288

suburban railbed reconstruction: (Budapest, III. ker., BKV-HÉV sínpálya nyomvonala, Hrsz.: 19695,19418, 19422) / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmen-tései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula.– Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 44 – 50.

Épület- és útrészletek az aquincumi polgárváros északi városfalánál = Building and parts of a road bythe northern town wall of the Aquincum civil town: (Budapest, III. ker., Pók utca, Hrsz.: 23229/1) / T.

Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben =Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM,2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 51 – 59.

Római kori beépítés nyomai a Csúcshegyi és a Testvérhegyi villák közötti területen = Traces of romanperiod building-development in the territory between the Csúcshegyi and Testvérhegyi villas (Budapest,III. ker., Csúcshegy - Harsánylejtő, Hrsz.: 20655/3, 4, 5, 6) / T. Láng Orsolya. - In: Aquincum: A BTM

Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN1219 9419; 12.). – pp. 99 – 105.

Római kori villagazdaság területe a Csúcshegyen: Budapest, III. Solymárvölgyi út, Virágosnyereg utca, Aranypatak utca által határolt terület / T. Láng Orsolya. - In: Budapest római emlékei: Séták a római koriBudapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány,

2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 91– 92.

Római kori villagazdaság területe a Testvérhegyen: Budapest, III. Bécsi út 314., lakópark területe / T. LángOrsolya. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Né-meth Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 89 – 90.

Eine Scheibenfibel mit Emaileinlage (Einzeltyp) aus der Gemarkung Kistelek (Kom. Csongrád) (Kiste-lek, Flur „Geraföld”, Objekt 216.) = Egyedi típusú zománcberakásos korongfibula Kistelek (Csongrádmegye) határából (Kistelek-Gera-föld 216. objektum) / Balogh Csilla, Kóbor Balázs, - -, Türk Attila. – In:Studia Archaeologia 11. (2005). – pp. 37 – 50.

Temető emlékanyaga és útrészlet: Budapest, III. Zsófia utca 1–3., 7., VELUX Magyarország Kft. székháza / T. Láng Orsolya. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula.– Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek /szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 22.

Vízvezeték (aquaeductus) forrásfoglalása: Budapest, III. Rozgonyi Piroska utca, Római Strand / T. LángOrsolya. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Né-meth Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 17 – 18.

Vízvezeték (aquaeductus) pillérsora: Budapest, III. Római út – Szentendrei út mentén / T. Láng Orsolya.- In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 19 – 21.

Vízvezeték pillérmaradványa, Mária-kő: Budapest, III. Szentendrei út, Mozaik utcai felüljáró / T. LángOrsolya. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Né-meth Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - p. 39.

LASSÁNYI GáborBudapest, III. ker., Szőlőkert utca 4., Hrsz.: 18900/9 / Lassányi Gábor. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi


Budapest, III. ker., Kunigunda útja 36., Hrsz.: 18762/5 / Lassányi Gábor. - In: Aquincum: A BTM Aquincu-mi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;

12.). – pp. 222 – 223.



289

A helyi lakosság temetőjének részlete Aquincum polgárváros territóriumán = Native burials on the territoryof Aquincum / Lassányi Gábor. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 111 – 114.

Magyar régészeti kutatások Szudánban / Lassányi Gábor. – In: Ókor: Folyóirat az antik kultúrákról 5. évf.(2006) 3-4. sz. – pp. 115 – 116.

Római temető és gazdasági épületek feltárása a volt Gázgyár (ma Graphisoft Park) területén = Excavationof a roman cementery and out-buildings in the territory of the former Gas Factory (today known as

Graphisoft Park): (Budapest, III. ker., Záhony utca 7., Hrsz.: 19333/48) / Lassányi Gábor. - In: Aquin-cum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescuework at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumifüzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 30 – 36.

Újabb feltárások az Aranyhegyi-patak menti temetőben = Recent excavations in the cementery along the Aranyhegyi Stream: (Budapest, III. ker., Keled utca, Hrsz.: 19600/3) / - -, Bechtold Eszter. - In: Aquin-cum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescuework at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumifüzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 73 – 78.

MARÁZ BorbálaBudapest, I. ker., Hadnagy utca 8-10., Hrsz.: 5973, 6006/2 / - -, Papp Adrienn. - In: Aquincum: A BTM


Budapest-Gellérthegy és környékének késő La Tène kori településtörténete I. = Die spätlatènezeitlicheSiedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung / Maráz Borbála. – In: BudapestRégiségei 39. (2005). – pp. 39 – 49.

Kelta őslakosság erődített települése: Budapest, I. Gellért-hegy, Citadella / Maráz Borbála. - In: Budapest ró-mai emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum: Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). - pp. 98 – 100.

Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán = Archaeological investigations in theeastern sector of the M0 highway ring: (Budapest, XVII. ker., Major-hegy déli részén, M0 BP 05/2 lh.) /- -, Endrődi Anna, Reményi László, M. Virág Zsuzsanna. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeu-mának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp.166 – 180.

NAGY MARGITV. századi leletek Hódmezővásárhely-Sóshalomról (Csongrád megye) / Nagy Margit. – In: Publikálnak a

vásárhelyi Bethlenesek: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium 1963-ban érettségizett IV. Aosztályának kiadványa / szerk. Bárdos Jenő, [et. al.]. – Debrecen, 2006. – pp. 97 – 122.

Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet. 2. kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar NemzetiMúzeum, 2005. – 334 p. – (Monumenta germanorum archaeologica Hungariae. Monumenta gepidica,ISSN 1589 06 00; 2.).

Gyulavári (Kom. Békés) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet. 2. kötet / MargitNagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005. – (Monumenta germanorum archaeologicaHungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - pp. 64 – 79.

Hódmezővásárhely-Sóshalom (Kom. Csongrád) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelder imTheissgebiet. 2. kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005.– (Monumenta germanorum archaeologica Hungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - pp.80 – 95.

Hódmezővásárhely-Sóshalom és Biharkeresztes-Ártánd-Kisfarkasdomb térségéből előkerült két aranyozottövcsat – régészeti kutatásokat kiegészítő – archeometriai vizsgálata / - -, Szépvölgyi János, Tóth Mária,Horváth Péter. – In: Publikálnak a vásárhelyi Bethlenesek: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázi-um 1963-ban érettségizett IV. A osztályának kiadványa / szerk. Bárdos Jenő, [et. al.]. – Debrecen, 2006.

– pp. 123 – 134.



290

Hódmezővásárhely-Szent István utca (Kom. Csongrád) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelderim Theissgebiet. 2. kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005.– (Monumenta germanorum archaeologica Hungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - p.96.

A kajdacsi 2. sír fibulapárjának ornamentikája: Megjegyzések a pannóniai langobard I. stílus kapcsolataihoz / Nagy Margit. – In: A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 27. (2005). – pp. 43 – 80.

Kora népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye) = 5 century child grave withamulets and iron bell from Mártély (Csongrád County) / Nagy Margit. - In: Zalai Múzeum 14. (2005).– pp. 97 – 127.

Magyarcsanád-Bökény (Kom. Csongrád) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet. 2.kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005. – (Monumenta germanorumarchaeologica Hungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - pp. 97 – 116.

Szentes-Gyógyszertár (Kom. Csongrád) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet. 2.kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005. – (Monumenta germanorumarchaeologica Hungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - pp. 117 – 119.

Szőreg-Téglagyár (Kom. Csongrád) / Margit Nagy. – In: Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet. 2. kötet / Margit Nagy, [et. al.]. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2005. – (Monumenta germanorumarchaeologica Hungariae. Monumenta gepidica, ISSN 1589 06 00; 2.). - pp. 120 – 202.

Zwei spätrömerzeitliche Waffengräber am Westrand der Canabae von Aquincum / Margit Nagy. – In: Acta Archaeologica Academie Scientiarum Hungaricae 56. (2005) 4. sz. – pp. 403 – 486.

NÉMETH Margit Az aquincumi Fürdő Múzeum és a legiotábor emlékei: Vezető / Németh Margit. - Budapest : BTM Aquin-

cumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – 61 p. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 3.).

Az aquincumi Hercules villa és a katonaváros emlékei: Vezető / Németh Margit. - Budapest : BTM Aquin-cumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – 58 p. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 2.).

Az aquincumi Thermae Maiores funkcióváltásához a 4. században = Zur Funktion der Thermae Maioresvon Aquincum im 4. Jahrhundert / Németh Margit. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 137 – 150.

Centurio lakóháza: Budapest, III. Vörösvári út 1–3. / Németh Margit. - In: Budapest római emlékei: Sétáka római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua

Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624;4.). – p. 55.

Erődített hídfőállás területe (Transaquincum): Budapest, XIII. Népfürdő utca, volt Erdért Sportpálya /Németh Margit. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Bu-dapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk.Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). - pp. 110 – 111.

Hercules villa, Múzeum: Budapest, III. Meggyfa utca 21. / Németh Margit. - In: Budapest római em-lékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum :

Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). – pp. 47 – 51.

Lakóház és vendégfogadó maradványai, Táborvárosi Múzeum: Budapest, III. Pacsirtamező utca 65. /Németh Margit. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Bu-dapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk.Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 77 – 79.

Legiotábor déli kapuja (porta principalis dextra): Budapest, III. Árpád híd budai felhajtója mellett, aVörösvári út – Pacsirtamező utca által közrefogott park / Németh Margit. - In: Budapest római em-lékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum :

Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). – pp. 56 – 57.

Legiotábor fürdője (thermae maiores), Fürdő Múzeum: Budapest, III. Flórián téri aluljáró / Németh Margit.- In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM



291

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 58 – 62.

Legiotábor keleti kapuja (porta praetoria): Budapest, III. Kórház utca 7. / Németh Margit. - In: Budapest ró-mai emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum: Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HUISSN 1787-8624; 4.). – pp. 66 – 67.

Lovascsapat tábora (castellum alae): Budapest, III. Árpád fejedelem útja 94. / Németh Margit. - In: Buda-pest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM AquincumiMúzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, ZsidiPaula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 75 – 76.

PÓCZY KláraRaffaello Magyarország térképe Rómában, a Vatikánban / Póczy Klára. - In: Specimina Nova Dissertationum

ex Institutis Historicis Universitatis Quinqueecclesiensis 20. (2006). – pp. 195 – 206.

REMÉNYI LászlóPossible links between Hungarian and Spanish beaker metallurgy / Anna Endrődi, - -, Eszter Baradács, Ár-

pád Z. Kiss, Imre Uzonyi, Ignacio Montero, Salvador Rovira. – In: Non- destructive testing and analysis

of museum objects / COST Action G8; ed. by Andrea Denker, Annemie Adriaens, Mark Dowsett and Alessandra Giumlia-Mair. – Stuttgart : Fraunhofer, 2006. – pp. 17 – 24.

Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán = Archaeological investigations in theeastern sector of the M0 highway ring: (Budapest, XVII. ker., Major-hegy déli részén, M0 BP 05/2 lh.)

/ - -, Endrődi Anna, Maráz Borbála, M. Virág Zsuzsanna. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeu-mának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp.166 – 180.

SZILAS GáborŐskori és római kori lelőhelyek feltárása az M6 autópálya budapesti szakaszának nyomvonalán 2005-ben

= Excavation of prehistoric and roman period sites along the part of the Budapest stretch of the M6highway in 2005: (Budapest, XXII. ker., Nagytétény) / - -, Beszédes József. - In: Aquincum: A BTM


Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében = Test excavation in the area of the roman villa onCsúcshegy (Budapest, III. ker., Csúcshegy - Harsánylejtő, Hrsz.: 20646, 20655/6) / Havas Zoltán, - -,Kárpáti Zoltán. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben =Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM,2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 106 – 115.

SZIRMAI KrisztinaDíszes lakóépület területe: Budapest, III. Búvár utca – Folyamőr utca közötti terület / Szirmai Krisztina.

- In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 45 – 46.

Díszkapu (tetrapylon) maradványai: Budapest, III. Flórián tér, Üzletközpont / Szirmai Krisztina. - In: Buda-pest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM AquincumiMúzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, ZsidiPaula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 53 – 54.

Kaszárnya és ókeresztény templom maradványai: Budapest, III. Vöröskereszt utca, Miklós utca / SzirmaiKrisztina. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Né-meth Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.).- pp. 64 - 65.



A katonai felszerelés korai ábrázolása Aquincumban = Early depictions of military equipment in Aquincum / Szirmai Krisztina. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 173 – 185.

Katonai tábor (Campona) falmaradványai: Budapest, XXII. Nagytétény, Szent Flórián tér / Szirmai Kriszti-na. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM


Katonai tábor és római település területe Albertfalván: Budapest, XI. Hunyadi János út, Panel utca, Házgyá-ri út és Kitérő út között / Szirmai Krisztina. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten

/ szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquin-cumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 102 – 104.

Későrómai kori erőd maradványai (Contra Aquincum): Budapest, V. Március 15. tér / Szirmai Krisztina.- In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM


Legiotábor fürdőjének északi falmaradványa: Budapest, III. Flórián téri aluljáró, Kórház utca, irodaház /Szirmai Krisztina. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula.– Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek /szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – p. 63.

TÉZER ZitaSzkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian Basin / Tézer Zita.

– In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 5 – 38.

VÁMOS PéterBudapest, III. ker., Montevideo utca, Hrsz.: 14868/12 / Vámos Péter. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi

Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the AquincumMuseum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;12.). – p. 223.

Feltárás az aquincumi katonaváros nyugati temetőjében = Excavation in the western cementery of the Aquincum military town: (Budapest, III. ker., Bécsi út 64., Hrsz.: 14740/1) / Vámos Péter. - In: Aquin-cum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescuework at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumifüzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 15 – 23.

M. VIRÁG ZsuzsannaKözépső rézkori kerámialeletek Zalavár-Basaszigetről (A Balaton-Lasinja kultúra tipológiájának és belső

kronológiájának kérdéseiről) = Middle copper age ceramic finds from Zalavár-Basasziget (Someconsiderations about the typology and chronology of the Balaton-Lasinja culture) / M. Virág Zsuzsanna.– In: Zalai Múzeum 14. (2005). – pp. 37 – 52.

Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán = Archaeological investigations in theeastern sector of the M0 highway ring: (Budapest, XVII. ker., Major-hegy déli részén, M0 BP 05/2 lh.) /- - -, Endrődi Anna, Maráz Borbála, Reményi László. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumánakásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005

/ szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 166– 180.

Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán fekvő BP 05 lelőhelyen = Archaeological investigations on the BP 05 find location along the part of the eastern sector of the M0ring highway: (Budapest, XVII. ker., Rákoscsaba, Major- hegy) / - - -, Tóth Anikó. - In: Aquincum: ABTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the

Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN1219 9419; 12.). – pp. 196 – 206.

Régészeti megfigyelés az Óbudai (Hajógyári)-szigeten = Archaeological observations on Óbuda (Dockyard)Island: (Budapest, III. ker., Óbudai-sziget, HM üdülő, Hrsz.: 23796/16, 17) / H. Kérdő Katalin, - - -. - In:

Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and292



293

rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 24 – 29.

VECSEY ÁdámDíszsisak arcvédő lemeze = Face plate of a ceremonial helmet / Vecsey Ádám. – In: Megmentett Műkins-

csek 2006: Diplomamunka kiállítás = Preserved Art Treasures 2006: Exhibition of diploma works / szerk.

Kovács Petronella. – Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2006. – p. 34.Spanyolkovás puska = Spanish flint-lock gun / Vecsey Ádám. – In: Megmentett Műkincsek 2006: Diploma-

munka kiállítás = Preserved Art Treasures 2006: Exhibition of diploma works / szerk. Kovács Petronella.– Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 2006. – p. 35.

ZSIDI Paula

Ancient medicine and Pannonia: Studies in medical practice in antiquity / ed. - -, György Németh. – Buda-pest : Pro Aquinco Foundation, 2006. – 107 p. – (Aquincum Nostrum II., ISSN 1785 0339; 4.)

Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescuework at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM, 2006. – 247 + [1] p.– (Aquincum, ISSN 1219-9427). (Aquincumi füzetek, ISSN 1219-9419; 12.)

Az aquincumi polgárváros: Vezető az Aquincumi Múzeum romkertjében / Zsidi Paula. – [Budapest] : BTM

Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, [2006]. – 142 p. – (Aquincumi zsebkönyvek / szerk.Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 1.).

Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – 122 p. – (Aquincumi zseb-könyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.).

Aquincum polgárvárosa, Aquincumi Múzeum: Budapest, III. a romkert bejárata: Szentendrei út 139., illetveZáhony utca 4. / Zsidi Paula. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. ZsidiPaula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zseb-könyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 28 – 37.

Az aquincumi polgárváros északi városfalának helyreállított szakasza: Budapest, III. Szentendrei út – Rómaiút találkozása / Zsidi Paula. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. ZsidiPaula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zseb-könyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – pp. 26 – 27.

Doctoring in the border province of the roman empire, the relics of healing in Pannonia Inferior and itsgovernor’s seat, in Aquincum / Paula Zsidi. – In: Ancient medicine and Pannonia: Studies in medicalpractice in antiquity / ed. Paula Zsidi, György Németh. – Budapest : Pro Aquinco Foundation, 2006.- (Aquincum Nostrum II., ISSN 1785 0339; 4.). – pp. 49 – 61.

Előszó / - -, György Németh. – In: Ancient medicine and Pannonia: Studies in medical practice in antiquity / ed. Paula Zsidi, György Németh. – Budapest : Pro Aquinco Foundation, 2006. - (Aquincum NostrumII., ISSN 1785 0339; 4.). – p. 5.

Előszó / Zsidi Paula. – In: Az aquincumi polgárváros: Vezető az Aquincumi Múzeum romkertjében/ ZsidiPaula. – [Budapest] : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, [2006]. - (Aquincumizsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787 8624; 1.). – pp. 1 – 2.

Fast archaeology: Applying new technologies in the archaeological research in the civilian city of Aquincumand in its territory / - -, T. Láng Orsolya. - In: Archaeometriai Műhely 2006. 1. sz. – pp. 51 – 60.

Hídfő maradványa a Duna parton: Budapest, III. Óbudai rakpart a Mozaik utcánál / Zsidi Paula. - In: Bu-dapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM AquincumiMúzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, ZsidiPaula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – p. 41.

Polgárvárosi amfiteátrum: Budapest, III. Zsófia utca / Zsidi Paula. - In: Budapest római emlékei: Sétáka római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua

Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. Németh Margit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624;4.). – pp. 23 – 25.

Régészeti feltárások Budapest területén 2005-ben = Archaeological excavations on the territory of Budapestin 2005 / Zsidi Paula. - In: Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben = Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest :

BTM, 2006. – (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419; 12.). – pp. 8 – 12.



Szarkofágok, temetkezés: Budapest, III. Szentendrei út 115., Auchan Aquincum áruház parkolója / ZsidiPaula. - In: Budapest római emlékei: Séták a római kori Budapesten / szerk. Zsidi Paula. – Budapest :BTM Aquincumi Múzeum : Archaeolingua Alapítvány, 2006. - (Aquincumi zsebkönyvek / szerk. NémethMargit, Zsidi Paula, HU ISSN 1787-8624; 4.). – p. 38.

Uralkodó képmása egy aquincumi téglatöredéken = Imperial portrait on a brick fragment in Aquincum /Zsidi Paula. - In: Budapest Régiségei 39. (2005). – pp. 187 – 204.



Nyomta és kötötte a Demax Művek Kft.

aquincumi füzetek, 13. szám

Documents