Arany János pályaképe

AranyrólAranyról• A XIX. Század második felének

legtekintélyesebb alkotója• A világosi fegyverletételt követő

irodalmi élet fő szervezője • Drámafordítóként, tanulmányíróként

és kritikusként is maradandó értékeket hozott létre

• Saját korában inkább az epikus költészetét tartották nagyra, líráját a XX. Században helyezték középpontba.

A korai szakaszA korai szakasz• 1845-1849• Az elveszett alkotmány – 1845

- A Kisfaludy Társaság pályázatára küldi- Elutasító kritikát kap nehézkes nyelvezete, s vontatott cselekménye, egyenetlen szerkezete miatt

• Következő évben a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta meg a Toldit 1846-ban

• 1848-ban elkészült a tervezett Toldi-trilógia utolsó része, a Toldi estéje

• A forradalom és szabadságharc idején többnyire mozgósító szándékú népies helyzetdalokat írt:- Nemzetőr-dal- Rásüt az esthajnal…

• Ebben az időszakban született költeményein Petőfi hatása érződik

A nagykőrösi évekA nagykőrösi évek• 1851-1860• Háttérbe szorultak a hosszas verses epikai

alkotások; a líra illetve kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe

• A korszak időbeli határainak kijelölése csak megközelítőleg fedi a pálya alakulásának folyamatát. – a rezignáltabb, elégikus hangnem már 1848 körül, a Toldi estéjében is megfigyelhető

• A korszakban született lírai alkotásait a rezignált, lemondó szemlélet uralja

• A korszakban jelentős művei: Nagyidai cigányok (vígeposz), Leteszem a lantot, A világ, A kertben, Ősszel, és a műballadái.

BalladaköltészeteBalladaköltészete• Érdeklődését részben a nemzeti költészet létrehozásának

gondolata, részben az európai minták fordították a műballada felé

• Arany János egyik legjellegzetesebb műfaja• Az Arany-balladák típusai:

- Népi jellegű (skót és erdélyi népballadákhoz rokonítható)pl.: Ágnes asszony, Tengeri-hántás

• Drámai (párbeszédre és síkváltásra épül) pl.: V. László, Walesi bárdok

• Történelmi, históriaénekszerű: Zách Klára, Szondi két apródja

• Románcos (Goethe és Schiller hatását mutató) pl.: Rozgonyiné

• Kísértetes: Híd-avatás, Tengeri-hántás• Anekdotikus: Pázmán lovag

• Az Arany-balladák tematikus csoportosítása:1. A balladák egyik csoportjába az ősi világképet újraalkotó, a

bonyolult világszerkezetet egyszerűsítő, ellentétes pólusokra bontó alkotások tartoznak. Ezek a legenda, rege, geszta, hősének, románc és krónika irodalmi hagyományához kapcsolódnak. (Rozgonyiné, Pázmán-lovag)

2. A második csoport átmeneti jellegű. Az ide sorolandó művek világában az elrendezettség felbomlik. Az ősi, harmonikus viszonyok helyébe a hatalmi erőszak, a zsarnokság, vagy a világrend normáit áthágó, bűnös ember kerül, azonban a harmónia visszarendezéséért, az erkölcsi biztonságért és az értékérvényesítésért folytatott küzdelem sikeres. A helytálló ember mártírerkölcse biztosítja az élet ls halál értelmességét. (Szondi két apródja, Walesi bárdok, V. László)

3. Ezt a csoportot azok a művek képezik, melyekben fölbomlik az értékkommunikáció egyértelműsége, eltűnik a gondviselés, elszabadulnak a káosz erői. (Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék)

• A csoportosításban nem központi elv az időrend.• Arany balladisztikája 1852-1853 között alakult ki. • A lírai és drámai sajátosságok közül a drámaiság

kap központi szerepet• A targikus vagy komikus drámaiság elsődleges

hordozója a szerkezet.• A történet folyamatosságát a kihagyásos, hézagos

cselekményvezetés szakítja meg.• A viszonyváltások megjelenítésében kiemelt

szerephez jut a lelkiséget is feltáró párbeszéd. -> gyakran síkváltó és nézőpontváltó jellegű

• A drámaiságot erősíti a jelenetezés mozgalmassága, valamint a díszletezés, ill. a balladákban megjelenő tárgyi motívumok, természeti jelenségek metaforikus értelmezhetősége.

Irodalomszervezői Irodalomszervezői korszakakorszaka• 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett -> Pestre

költözött• Az első évek művészileg termékenyek voltak• 1863-ban kiadta a Csaba-trilógia első részét: Buda halála• Szerkesztői (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú) és

irodalomszervezői feladatokat vállalt, a közízlés befolyásolása érdekében, s hogy bírálatokkal segítse a kortárs irodalom formálódását.

• 1870-től az Akadémia főtitkára lett• A szerkesztői-szervezői feladatai, később lánya halála, s az

önkényuralom hallgatásra késztették a lírikust. 1877 nyaráig legfeljebb „szesszeneteket”, „mondacsokat”, vagy emlékkönyv bejegyzéseket írt, jelentősebb alkotásai ezután pályája utolsó szakaszában születtek csupán.

Őszikék korszakŐszikék korszak• 1877-1882• 1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte, itt visszatért alkotói

kedve• Öregkori műveinek csoportját Gyulai Páltól kapott kapcsos

könyvébe írta, s ő maga illette „Őszikék” megnevezéssel• Az öregség és a halál közelsége megváltoztatták

rezignációjának jellegét. A végső nyugalom, a beletörődés érzése és az önirónia mellett az élethez való ragaszkodás, a csendes derű is hangot kapott.

• A versek egy különleges egyéniség köznapi lélekállaporait, a külvilág akár apró dolgaira, jelenségeire való személyes reflexióit rögzítik. Nem korlátozzák a közönség elvárásai, nem fogja vissza a maga szemérmessége.

• Művei a korszakból: A lepke, Epilógus, Naturam furca expellas, Vásárban, Mindvégig