A művészet kezdetei. „Furcsa kezdetek”

● TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS:● A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak

kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt)● Felső paleolitikum (Kr. e. 35.000 – Kr. e.

8.300) 25.000 éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora

● Neolitikum (Kr. e. 8.300 – 3.000) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről

● Az alkotás funkciója: mágikus – rituális cél● A képmás varázserejébe vetett hit

Archaikus művészet

Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek

Az archaikus művészet – konceptuális(fogalmi) művészet

Kőidol, 300.000 évvel ezelőtt

A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások

Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.

A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a „Magdaléni kultúra” korában keletkezett: 18.000 - 11.000 éve

Altamira (17.000 évvel ezelőtt)

Rénszarvasagancsból formázott bölény

(kb. 10 cm, dárdavető töredék)12.000 ével ezelőtt

Őskori plasztikaA Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái

Csontból faragott lándzsavetőKb. 12.000 évvel ezelőtt

Őskori női idolok („vénusz-szobrok”)Kr. e. 30.000 – 10.000Termékenységi jelentéskör

Az európai neolit-kori építészet

Dolmen ‘kőasztal’ Trilit ‘három kő’

A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir ‘kőoszlop’; cromlech ‘kősor’

A megalitikus kultikus építészet

Stonhenge, Kr. e. 3100 k.- Kr. e. 1600

Stonehenge rekonstrukció● A III. fázis alaprajza és tájolása

Törzsi művészet● Formai, technikai gazdagság

● A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait

Maori fafaragás. XIX. sz.

Nigériai bronzszobor,XV. sz.

Inka agyagedényVI. sz.

Ausztrál törzsi művészet

Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő

Az ókori keleti birodalmakművészete

● A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől)

Mezopotámia művészete● Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat,

a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) ● A zikkurat: „A vihar hegyorma”; „Kötelék ég és föld között”

Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat

Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír)

Kr.e. 2200 k., Gudea ensziKr. VII. sz. Asszír dombormű.

Asszúrbanipál lovasserege

Mezopotámiai szobrászat (asszír)

Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palotakapuőrző lamasszu

Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében

Az egyiptomi templom● Egyiptomi művészet:

„Művészet az öröklét

számára” Gombrich

● Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik

● Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz.– Kr. I. sz.)

Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmihagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata

Edfu, Hórusz-templom

Portré-szobrászat a halottkultuszban● A szobrász elnevezése: „az, aki életben tart”

Női portré, Gizeh, Kr. e. 2700 Férfi portré, Kr.e. 2500 k.

Szobrászat a halottkultuszban

Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e. 2600 k.)

Menkauré fáraó és feleségeKr.e. 2500 k.

Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e. 2400 k.

Az egyiptomi domborműszobrászat

„Naht felügyelő sztéléje” Kr. e. 2100 k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora

Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), „legnagyobb felületek törvénye”, dekorativitás, sematizmus

Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat. 1972.)

Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e. 2400 k.

Az Amarna-kor művészete● – Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355 – 1337)

monoteista vallási reformja

● Aton-kultusz (naphimnuszok)

Ehnaton portré-szobra Nofretete (befejezetlen) portré-szobra

Egyiptomi festészet● Az „ismert, tudott dolgok” ábrázolása pontos

megfigyelés alapján: konceptuális művészet

● A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe.

Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.

Egyiptomi festészet● Funkció: a sírkamrában az

élet jellegzetességeinek ábrázolása

● Cél: – nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése – hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása

● Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás

● KONCEPTUÁLIS művészet

Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja,

Kr.e. 1900 k.

Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet

Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása

ÓÓkori Keletkori Kelet

��A nagy folyamok mentA nagy folyamok mentéén n -- Tigris Tigris éés Eufrs Eufráátesz ktesz köözzöött, tt, a Na Níílus vlus vöölgylgyéében ben -- megtelepmegtelepüült nlt néépek gazdaspek gazdasáági gi ééletletéének alapja a nek alapja a ffööldmldm űűvelvel ééss ..

�� A terA terüület csapadlet csapadéékban szegkban szegéényny

⇒⇒ nagyszabnagyszabáássúú ööntntöözzőőrendszerek rendszerek

��Hatalmas munka Hatalmas munka

⇒⇒ rabszolgrabszolgáák tk töömegemege

⇒⇒ íírráánynyííttáás, fs, féékentartkentartááss

⇒⇒ jjóól szervezett kl szervezett köözpontoszpontosííttááss

��Zsarnokuralmi rendszer Zsarnokuralmi rendszer

ffőőtisztviseltisztviselőők, papsk, papsáág, hivatalnokokg, hivatalnokok

��ElElőő ––ÁÁzsia, Kiszsia, Kisáázsia, Afrika zsia, Afrika éészakkeleti vidszakkeleti vidéékeikei

LegjelentLegjelentőősebb zsarnokbirodalmak:sebb zsarnokbirodalmak:

��EgyiptomEgyiptom

��MezopotMezopotáámiamia

��SumSuméér birodalomr birodalom

��BabilBabilóóniania

��AsszAsszííriaria

��PerzsiaPerzsia

EgyiptomEgyiptom��Egyiptom a NEgyiptom a Níílus vlus vöölgylgyéében fekszik, Afrika ben fekszik, Afrika

éészakkeleti rszakkeleti réészszéén.n.

��ÉÉghajlata: sivatagighajlata: sivatagi��FFööldjldjéét a Nt a Níílus lus éévenkvenkéénti nti ááradradáása teszi termsa teszi terméékennykennyéé��TerTerüülete gazdag kemlete gazdag keméény, jny, jóól megmunkl megmunkáálhatlhatóó kkőőbenben

⇒⇒ééppíítkeztkezééseknseknéél l áátveszi a fa tveszi a fa éés az agyag s az agyag helyhelyéétt

��TudomTudomáány:ny:–– NaptNaptáárrendszer (365 nap)rrendszer (365 nap)–– CsillagCsillagáászati ismeretek szati ismeretek ⇒⇒NNíílus lus ááradradáásasa–– Matematika, geometriai szerkesztMatematika, geometriai szerkesztéések, tsek, tíízes szzes száámrendszer mrendszer

⇒⇒ fontos az fontos az ééppííttéészetbenszetben–– OrvostudomOrvostudomáányny–– ÍÍrráás: hieroglif, hieratikus, ds: hieroglif, hieratikus, déémotikusmotikus

Az egyiptomi mAz egyiptomi műűvvéészet korszakaiszet korszakai

��Archaikus korArchaikus kori. e. IV. i. e. IV. éévezred vvezred vééggééig tart (I.ig tart (I.--II. dinasztia)II. dinasztia)

��ÓÓbirodalom korabirodalom korai. e 2700 2200 (III.i. e 2700 2200 (III.--IV. dinasztia FIV. dinasztia Főőv.: Memphisz)v.: Memphisz)

��KKöözzéépbirodalompbirodalomi. e. III. i. e. III. éévezred vvezred vééggééttőől a II. l a II. ééve. kve. köözepzepééig ig (XI.(XI.--XII. din. FXII. din. Főőv.: Thv.: Thééba)ba)

��ÚÚjbirodalomjbirodalomi. e. II. i. e. II. ééve. Mve. Máásodik fele (XVIII.sodik fele (XVIII.--XX. din.)XX. din.)

��KKééssőői birodalomi birodalomi. e. VII.i. e. VII.--30. sz. (Kleop30. sz. (Kleopáátra buktra bukáása)sa)

fáraó

hivatalnokokpapok

hadsereg vezetőiírnokok

előkelők

kézművesek

parasztok

közemberek

rabszolgák

Az egyiptomi társadalom

��KKéépzpzőőmműűvvéészeti alkotszeti alkotáásaik rendeltetsaik rendeltetééssüük k szerint szerint elselsőősorsor--banban a ta túúlvillviláági gi ééletet szolgletet szolgááljljáákk

��A templomokban a dombormA templomokban a domborműűvek s a vek s a szobrok az e vilszobrok az e viláágban szerzett gban szerzett éérdemeket rdemeket öörröökkíítik tik áát a tt a túúlvillviláágba.gba.

��A sA síírkamrrkamráában a kban a kéépek az elhunytnak adjpek az elhunytnak adjáák k meg mindazt, amire a halmeg mindazt, amire a haláál utl utááni ni éélet let teljessteljessééggééhez szhez szüükskséége lehet.ge lehet.

��JellemzJellemzőő, hogy az emberi alak feje profilban, , hogy az emberi alak feje profilban, teste teste elelőőlnlnéézetbenzetben, l, láábai szintbai szintéén n oldalnoldalnéézetbzetbőől ll láátszanak.tszanak.

Az egyiptomi Az egyiptomi ééppííttéészet mszet műűvvéészi szi feladataifeladatai

��TemplomokTemplomok

��SSíírrééppíítmtméényeknyek

��MasztabMasztabáákk

��PiramisokPiramisok

��BarlangsBarlangsíírokrok

��LakLakóéóéppüületekletek

��EmlEmléékkééppíítmtméényeknyek

MEZOPOTÁMIA

• Elhelyezkedése: Közel-Kelet -Tigris Eufrátesz völgye

• i.e. 3200 -sumerek és akkádok telepednek meg

• Főváros: Babilon

• Írás

• Hammurabi (i.e. 1792-1750)

• Törvénykönyve és művelődéstörténeti jelentősége

• Vallás

• Nevelés

Irodalom

• Gilgames-eposzsumer-akkád eposz. Az ókori keleti költészet legterjedelmesebb és legnagyobb művészi értékű eposza.

Zene

Építészet- Zikkurat

Az Óbabiloni Birodalom(Hammurapi és törvénye)

Készítette: Fülöp Zoltán:

Óbabilon kialakulásakr.e. 2000-1600

• Előzmények:- Nomád népvándorlások kora Mezopotámiában Kr.e. 2250-2000-ig tartott. Nomádokat akkoriban vonzzák a gazdag területek. Zagrosz-hegységnéltőrnek be. Elsőként a Guti népcsoport jön be és az Akkád birodalmat elsöprik, ami az 1. ország volt a Földön.- Majd a Sumér civilizációmegint feltámadt, de Kr.e. 2000-ben az Amarru nomád nép jön és végleg elszállnak.

Óbabiloni birodalomkr.e. 2000-1600

• 1. Keletkezése:- Kr.e XVIII. századra Babilon uralkodói újra egyesítették Mezopotámia egész területét.- Az egyik legismertebb uralkodó Hammurapi volt, aki Kr.e. 1700-as években uralkodott. A kor legjelentősebb törvénygyűjteményét állította össze. Amiből elénk tárulnak a jogilag és vagyonilag differenciált társadalmi sajátosságai. A törvénytábla 205§-ból áll. A törvény azért fontos egy államnak, hogy az állampolgárok biztonság érzését fokozza,

• Ami a belső rend szilárdításához fontos, de hogy be legyen tartatva a törvény kellett az igazságszolgáltató ág is, a bíróság. Ezek a törvények írott formában vannak, ami azt jelenti, hogy nem csak aznapra, hanem másnapra is érvényes volt, mellesleg az emberek tudták, hogy milyen bűncselekményért mit kapnak.Legfontosabb törvényei:1§*Van bíróság, de ha valakit bizonyíték hiányában vádolsz meg, téged végeznek ki.8§*Védi a magántulajdont. Lopás esetén x10-es, x30-osan kell kifizetned, de ha nem tudod kivégeznek.

• 15§*Társadalmi osztály kiderül: király-papság-szabadok-muskénumok(félszabadok)-rabszolga.21§*Tetten érnek bármilyen bűncselekvény elkövetése közben, akkor nincs bíróság, helyben kivégeznek.195§*Fiúnak tisztelnie kell az apját. Nem veheti el tőle a hatalmat és az örökséget.196-197§*Talio-elv: Szemet-szemért, fogat-fogért.

Rendkívül szigorú volt,de sikeres. A belső rend teljesen megszilárdult.

• - Törvényoszlop tetején van egy dombormű: relief.Despota uralkodó volt, hisz az oszlopon úgy ábrázolják hogy, fej magasságban van az istenükkel.Már nem kellett neki a királyitanács, mert egyedül döntött mindenről.„Én ember vagyok az Isten szemében, de isten vagyok az emberek szemében”2. Bukása és újjá születése:Hammurapi Kr.e. 1600 körül halt meg. Hettiták betörtek északon és győztek. Okok:- Civilizált korban övéjük volt az első lovas hadsereg.- Vas korszakban éltek ami x1000 olcsóbb mint a bronz.Hettiták tovább mentek. A Kassa népcsoport elfoglalta a területeket és megalapították Közép-Babilont.

Ellenőrző kérdések

• Milyen nomád népcsoport vándorlásról tudunk a Kr.e. 2000-es években?

• Melyik népcsoport tört be elsőnek és melyik államot támadta meg?

• Melyik uralkodó volt a leghíresebb a Kr.e XVIII. században, mettől-meddig uralkodott és hogy hívják a törvény táblán lévő domborúművet?

• Miért volt fontos ez a törvény?• Mikor lett vége óbabiloni birodalomnak, és mi történt?• Melyik népcsoport foglalta el a területet?

Palesztina és Főnícia

Készítette: Ákos László

� -A Jordán folyó mentén és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódó hegyes vidék palesztina.

� -Ezt a földet kánaánnak nevezték.� -A Kr.e XIII. században lépett szövetségre a 12

zsidó(héber) törzs.

� -ekkor ez a terület Egyiptomi fennhatóság alatt állt.

� -történetének legfontosabb forrása a biblia.� -Az ótestamentum szerint Ábrahám a

mezopotámiai Úr városából menekült Kánaán felé. Idős korában született egy fia Izsák .Az ógyermeke volt Jákob akinek 12 fia 12 zsidótörzset jelképezi. Az éhínség elől Jákob fiai Egyiptomba vándoroltak. A legkisebb testvár József jóvoltából szépen gyarapodtak de ezt az egyiptomiak nem nézték jó szemmel ezért elrendelte a fáraó, hogy a zsidó gyermekeket öljék a Nílusba. Ekkor Mózestegy gyékénykosárban megtalálta a fáraó leánya élőkelő férfi lett belőle. Később egy konfliktusban vérei mellé állt és menekülnie kellett. A Sínai-félszigeten kóborolt amikor Jahve a zsidó isten égő csipkebokor formában megjelent előtte és felszólította, hogy hozza ki a népét Egyiptomból. Mózes nagy nehézségek árán sikerült a zsidókat Kánaán földjére vezetnie de ő már nem léphetett be és isten törvényeket is adott a zsidóknak(tízparancsolat)

� -A zsidók legyőzték az őslakosokat majd a filiszteusok ellen harcoltak.

� Kr.e X.századra alakult ki a zsidó állam Jeruzsálem székhellyel. Dávid utóda, Salamon tette despotikussá a királyi hatalmat. Nevéhez fűződik a a jeruzsálemi templom megépítése.

� -Salamon halála után az ország 2 részre szakadt: Az északi � Izraelre és a déli Júdeára. A romló életkörülmények és a

vezető réteg eltávolodása Jahve kultuszától a lakosság elégedetlenségéhez vezetett. Ekkor léptek fel a látnokok akik magukat isten szóvivőjének mondták és maguk körégyűjtötték a népet és Isteni büntetésről beszéltek.

� -És akkor a megerősödött Asszír birodalom elfoglalta Izraelt(Kr.e VII.század). Izrael lakosait Asszíriába hurcolták és Júdea csak nagy adófizetés és teljes behódolás árán menekült meg ettől a sorstól. Ekkor a vezetők kiegyeztek a próféta mozgalommal és csak Jahvét tisztelték és őt ismerték el egyetlen zsidó istennek.

� Az újonnan megalakulóÚjbabiloni birodalom hamar elfoglalta Júdeát és Jeruzsálemet majd a szentélyeiket lerombolták és Júdea lakóit Babilonba deportálták. (Kr.e VI.sz). Ennek az Újbabiloni birodalmat megdöntőperzsák vetettek véget akik hazaengedték a zsidókat ,akik újjá építették szentélyeiket. Ez alatt az időalatt a zsidó hit tisztán egyistenhité változott akik csak Jahvét ismerték el istenüknek

� -Főnícia a földközi-tengerÉs a Libanoni hegység között el található.

� -A csapadék lehetővé tette itt az öntözés nélkül megteremjena gabona.

� -szőlőt,olajfát,fügét termesztette a domboldalakon.Értékes fák teremtek meg itt pl:cédrus,libanoni tölgy. E két fa nélkülözhetetlen volt a hajóépítéshez és az építkezésekhez.

-Fönícia sziklás hegyek által elválasztott városállamokból állt, melyek között a közlekedés tengeri úton történt. A főbb városállamok a következők voltak: Akkra, Türosz, Szidón, Büblosz és Aradosz. Nem tudni, vajon a föníciaiak önálló etnikumként tekintettek-e önmagukra. Városállamaik politikailag önállóak voltak.

-Főnícia fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt

-a partvidék lakói kihasználták a kedvezőlehetőségeket és hajókkal bejárták a távoli vizeketés elvitték hazájukba a távoli kincseket a tenger fuvarozóivá váltak sorra alapították a kereskedelmi telepeket(Karthagó)

� A kereskedők legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt. Kr.e 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből állóírást. Ez az abc alapjai a héber és arab írásnak.

� -Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.

� Az Az Az Az óóóókori Kkori Kkori Kkori Kíííína tna tna tna töööörtrtrtrtéééénetenetenetenete

� Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó

évenkénti áradásai során lerakott termékeny

hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult

a földművelő életmód.

Kína a világ legősibb folyamatos

civilizációja, amely már az ókorban

önálló kulturális egységet alkotott,

és igen fejlettnek számított.

Számos, Európában csak jóval

később megismert találmány

(iránytű, papír, nyomtatás,

puskapor, porcelán, selyem) már az

ókorban ismert volt Kínában.

� Az egységes birodalom (i. e. 221-es)

megalakulása óta lényegében egységben, a

különböző dinasztiák vezetésével és a többi

kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19.

századig, amikor is az angolok félgyarmati

sorba taszították.

� A mondabeli első kínai császár Huang

Di (Huang Ti), i. e. 2100-ban alapította meg az

első kínai államot a mai Peking környékén.

Ezután kialakult a többi kínai királyság is.

� I. e. 221-re táján a Qin (Csin) állam Qin Shi

Huangdi (Csin Si Huangti) vezetésével legyőzte

a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött

az egységes kínai állam.

� Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített,

de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger,

délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról

a hegyek határolták. Mindössze északról volt

sebezhető. A nomád népek támadásait

kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad

között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek

egységesítése Zheng császár érdeme.

„Az Ókori-Kelet ”

Összefoglalás.

Ókori-Keleti civilizációk1, Földrajzi viszonyok: Hol alakultak ki?

a.) - termékeny félhold: olyan földrajzilag körülhatárolható terület, melyen a legkedvezőbbek voltak a termeléshez az éghajlati feltételek.

b.) - folyók mentén → öntözéses földm űvelés (csatornák, gátak)

KínaKék és Sárga folyó

Fönícia, PalesztinaFöldközi tenger

IndiaIndus-Gangesz

EgyiptomNílus

Mezopotámia: Sumerok, Akkádok, Babiloni birodalom.

Tigris-Eufrátesz

civilizációkfolyók

ÓÓkorikori -- Keleti civilizKeleti civiliz áácici óókk-- ffööldrajzi viszonyokldrajzi viszonyok

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség

2. Kulturális örökség: (általános)a.) - állam : olyan intézmény, melyben egy erre hivatott

csoport irányítja a termelést (munkát) és azelosztást.

b.) - írás: Egyiptom: hieroglifák képírásMezopotámia: ékírás törvények (Hammurapi törvényei)

Fönícia: 22 msh. álló hangjelölőírás

c.) - építészeti emlékek Egyiptom: piramis, szfinx Mezopotámia: zikkurat (toronytemplom)Palesztina: Salamon temploma (Siratófal)Babilon: Istar kapu

d, - vallás (általában sokistenhit - monoteizmus )

Izreal: zsidó - egyistenhit

India: hinduizmus, buddhizmus

e, - naptárak3, Legjelent ősebb kulturális értékek:• Sumerok : templomgazdaság, ékírás, • matematika, csillagászat,• toronytemplomok

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség

sumer ékírás• Akkádok : az első birodalom:

olyan államalakulat, mely leigáz más népeket, területüket pedig beolvasztja.

• Babiloni birodalom : Hammurapitörvénykönyve (Kr.e. 1750 k.)

• Fönícia : gyarmatosítás, 22 msh. álló hangjelöl ő írás.

nyersanyag, munkaerő

Késztermék, pénz

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség

22 msh. álló föníciai írás

• Palesztina: zsidó vallás – egyistenhit. Az európai kultúra a zsidó-keresztény erkölcsön alapul. (erkölcs a viselkedésünket befolyásoló, illetve annak megítélését segítő szabályrendszer.)

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség

– Egyiptom : piramisok, hieroglifák, matematika, csillagászat.

piramis : gúla alakú, kultikus építmény, a fáraók temetkezési helye.

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség

• Kína: Nagy Fal, Cseréphadsereg, puskapor, iránytű, selyem, papír.

Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség• India : kasztrendszer,

hinduizmus, buddhizmus, „arab” számok, sakk